A munkavédelemről szóló, több jogszabállyal módosított 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet 25. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 39. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a közlekedési miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan munkahelyre, ahol keszonmunkát végeznek.

2. § A keszonmunkákra vonatkozó előírásokat az e rendelet mellékleteként kiadott szabályzat tartalmazza.

3. § Az e rendeletben foglaltak egészségügyi (munka- és foglalkozás-egészségügyi) vonatkozású előírásai végrehajtásának ellenőrzésére, hiányosságok észlelése esetén pedig a szükséges intézkedések megtételére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jogosult.

4. § Ez a rendelet 1987. július 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet 1. számú mellékletében a dekompressziós aeropathiánál (caissonbetegség, búvárbetegség) előírt időszakos orvosi vizsgálat gyakoriságát szabályozó rendelkezés hatályát veszti; 2. §-ának (1) bekezdése pedig a következőkkel egészül ki; „A keszonmunkát végzők munkaköri alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára, ennek igazolására és a vizsgálatot végző szervekre külön jogszabály az irányadó.”

Melléklet a 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelethez

1.1. A túlnyomásos munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók egészségügyi ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása, illetve működtetése (pl. rendelő, gyógyzsilip stb.) a munkáltató feladata. A túlnyomásos munkahelyeket és a hozzá kapcsolódó berendezéseket a tervezésre, létesítésre vonatkozó központi és ágazati előírások figyelembevételével kell kialakítani.

1.2. A munka végrehajtására a munkáltatónak részletes technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasításokat kell készíteni.

1.3. A túlnyomásos munkahelyek használatba vételét megelőzően 15 nappal, a munkáltató (üzemeltető) köteles a tervezett használatbavételhez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetétől (a továbbiakban: megyei intézet) hozzájárulást kérni.

A megyei intézet hozzájárulása nélkül a túlnyomásos munkahely nem helyezhető üzembe.

1.4. A túlnyomásos munkahelyen a kompresszorgépházakat (légsűrítőgépházakat) a bekövetkezhető talajsüllyedések és omlások övezetén kívül biztonságosan kell elhelyezni.

1.5. A kompresszorok szívócsöveit az uralkodó szélirány felőli oldalon, a kipufogócsövet, továbbá a füstgázokat termelő műhelyeket, a porképződéssel járó munkaterületeket ezzel ellentétes oldalon kell elhelyezni.

1.6. A kompresszorokat úgy kell megválasztani, hogy minimálisan az alábbi légmennyiség befúvására legyenek alkalmasak:

+50 kPa túlnyomás esetén 26,6 m³/fő/óra

+100 kPa túlnyomás esetén 20,0 m³/fő/óra

+150 kPa túlnyomás esetén 16,0 m³/fő/óra

+200 kPa túlnyomás esetén 13,3 m³/fő/óra

+250 kPa túlnyomás esetén 11,5 m³/fő/óra

+300 kPa túlnyomás esetén 11,5 m³/fő/óra

1.7. Ha a nyomás alatt álló légtér nagysága - az egyidejűleg a munkatérben dolgozók létszámát figyelembe véve - egy dolgozóra vetítve a 10 m³-t meghaladja, az 1.6. pontban előírt légmennyiséget az alábbi szorzószámmal szabad csökkenteni:

1.8. A levegőszolgáltatást egy üzemelő és egy tartalék kompresszor beállításával kell biztosítani, melyek egymástól független villamos, vagy/és robbanómotoros hajtással legyenek működtethetők. Villamos hálózati energiaforrás alkalmazása esetén egymástól függetlenül kettős betáplálást, vagy aggregátoros tartalék áramforrást kell kialakítani. Mind az üzemi, mind a tartalék kompresszort úgy kell méretezni, hogy a szükséges levegőmennyiséget és nyomást külön-külön és folyamatosan tudják szolgáltatni.

1.9. Ha üzemszerűen több kompresszorból álló kompresszortelep alkalmazása válik szükségessé, ezek létesítményét az előbbi követelmények betartásával úgy kell biztosítani, hogy a gépek 50%-a elég legyen a szükséges üzemi nyomás folyamatos fenntartására.

1.10. Ha a tartalék erőgép robbanómotor, ennek működését műszakonként beindítással ellenőrizni kell.

1.11. A munka megvilágítását a helyi körülményekhez igazodó műszaki eszközökkel kell biztosítani.

2.1. A légvezetéket, a légzsilipeket (személy-, anyag- és gyógyzsilip), továbbá az aknacsöveket, meder alatti alagutak mentőhídjait és vészkijáratait a vonatkozó szabványelőírások szerint kell kialakítani.

2.2. A személyzsilipet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a túlnyomás alatti munkatérben tartózkodó valamennyi dolgozó egy időben történő befogadására. A személyzsilipben legyen világítás, telefon, hőmérő, feszmérő, óra, fűtőkészülék.

A túlnyomásos munkahely dolgozói számára a szociális létesítményeket úgy kell kiépíteni, hogy a kizsilipelés után a meleg vízzel történő zuhanyozás várakozás nélkül végrehajtható legyen.

4.1. Ha a túlnyomás 100 kPa (1,0 bar) vagy annál nagyobb, a személyzsiliptől legfeljebb 200 méternyire gyógyzsilippel felszerelt keszonorvosi rendelőt kell létesíteni.

4.2. A keszonorvosi rendelőt várószobával, felszerelt rendelőhelyiséggel, 2-3 ágyas fektető szobával, zuhanyozóval és WC-vel kell kialakítani. Az orvosi rendelő mellett ügyeletes orvosi szobát is kell létesíteni.

A keszonorvosi rendelőhöz szervesen kapcsolni kell az oxigénpalack-tároló helyiségeket.

4.3. A gyógyzsilipet az alábbiak szerint kell üzemben tartani:

a) a gyógyzsilipet bezsilipelő előkamrával kell felszerelni,

b) a zsilip belső szabad magasságának legalább 1,90 m magasnak kell lennie,

c) a zsilipbejárat olyan méretű legyen, hogy a beteget hordággyal is be lehessen vinni a gyógyzsilipbe,

d) a zsilip alapterületét úgy kell megállapítani, hogy abba legalább két ágy beállítható legyen és a két ágy között legalább 70 cm-es átjárót kell biztosítani,

e) a gyógyzsilipet ugyanazokkal a műszerekkel és szerelvényekkel kell felszerelni, amelyekkel a személyzsilipet,

f) a gyógyzsilipet oxigéntartállyal, reduktorral és a belélegeztetéshez szükséges felszereléssel kell ellátni. Az oxigéntartályt a zsilipen kívül kell elhelyezni.

4.4. Az orvosi rendelőt külön telefonvonallal kell ellátni úgy, hogy a rendelő, a gyógyzsilip, a gépház, az építésvezetőség és a munkahely között fennálljon az állandó telefonösszeköttetés.

5.1. A túlnyomás alatt álló munkatérben megfelelő felszerelést kell tartani a megbetegedett vagy sérült dolgozók szállítására, valamint a keszonból az aknacsövön keresztül való kiemelésére (pl. hordágy, felvonó stb.).

5.2. A 100 kPa (1,0 bar), vagy annál nagyobb túlnyomásban végzett munka tartama alatt és azt követően még 24 óráig a keszonorvosi rendelőben orvosi ügyeletet kell tartani.

A keszonorvos (helyettes) nevét, lakcímét, telefonszámát az irodában és a rendelőben feltűnő helyen állandó jelleggel ki kell függeszteni.

5.3. Minden munkakamrába egyidejűleg két, a szükséges elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkező dolgozót kell beosztani.

5.4. A túlnyomásos levegőben végzett munka megkezdéséről a munkáltatónak írásban értesítenie kell az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját, és közölnie kell a rendelkezésre álló gyógyzsilipek helyét.

6.1. A túlnyomást folyamatos ellenőrzéssel állandó szinten kell tartani, a nyomásingadozást meg kell akadályozni. Ha a préslégszerszámok használata következtében a nyomás emelkedik, a szifoncsövön át a levegőt ki kell bocsátani úgy, hogy a munkatérben a légnyomás változatlan maradjon.

6.2. Ha a munkatér légnyomását emelni kell, a nyomásfokozódás 24 óra alatt 10 kPa-t (0,1 bart) nem haladhatja meg. Amennyiben műszaki okokból a nyomást ennél gyorsabb ütemben kell emelni, az ott dolgozók munkaidejét a 10.6. pont szerint csökkenteni kell.

Minden sűrített levegős munkatérben dolgozó személy számára az 1.6 és az 1.7. pontokban előírt levegőmennyiséget biztosítani kell. Ezen túlmenően a légcserét a szükségletnek megfelelően fokozni kell úgy, hogy a hőmérséklet a 300 °K (27 °C EH) értéket, illetve a levegőszennyeződés a szabványokban előírt, valamint a 8.1. pontban megengedett felső határértéket még átmenetileg se haladja túl.

8.1. A munkatér levegőjének szennyeződését szénmonoxidra, széndioxidra, kénhidrogénre és metánra - amennyiben a sűrített levegős munkatérben hegesztés is folyik, akkor nitrózus gázokra, gőzökre is - vizsgálni kell. A vizsgálat idejét, a területileg illetékes megyei intézet által előírt gyakoriságát a technológiai utasításban kell meghatározni.

A túlnyomásos levegő szennyeződése a munkatérben:

az egyéb mérgező gázok és porok pedig a szabványok értékeit nem haladhatják meg.

8.2. Ha a munkahely levegője a megengedett értéknél nagyobb mértékben elszennyeződött, a munkát be kell szüntetni. A munkát csak a munkakamra kiszellőztetése és a szennyezés okainak megszüntetése után szabad folytatni.

8.3. A légkazánokat és a levegőtisztító berendezéseket, valamint a légvezetékek töréspontjaira beszerelt légzsákokból az olajat és a vizet minden műszakban le kell fúvatni, az üzemeltetési körülményektől függően rendszeresen tisztítani.

8.4. A berendezések tisztítását, a műszeres vizsgálatok végrehajtását a mért adatok pontos megadásával, az üzemi naplóban rögzíteni kell.

9.1. Keszonmunkára csak a 9.5. pontban megjelölt egészségügyi szerv által alkalmasnak minősített, 20-40 éves férfi dolgozókat szabad alkalmazni. A dolgozókat előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni.

9.2. A 40 éven felüli dolgozót csak kivételesen; az egészségügyi szerv engedélyével szabad tovább foglalkoztatni.

9.3. Minden túlnyomásnak kitett munkahelyen foglalkoztatott, vagy rendszeresen ilyen munkahelyre leszálló személyt havonta időszakos alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni. Félévenként az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatnál előírt szakvizsgálatokat is el kell végezni.

9.4. Orvosi vizsgálatot kell végezni minden esetben, ha valaki betegség miatt 3 napot meghaladó táppénzes állományban volt, illetve, ha a dolgozó munkakezdésnél bármilyen panaszt jelez.

9.5. Az előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokat a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ - Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (továbbiakban: OKK-OMFI) és az erre kijelölt foglalkozás-egészségügyi orvosi szolgálatok végzik az OKK-OMFI által a keszon- és búvármunkákra kiadott külön módszertani levél szerint.

9.6. Ha a munkáltató vagy a dolgozó nem ért egyet a keszonmunkára vonatkozó alkalmassági vizsgálaton hozott orvosi véleménnyel, felülvizsgálatot kérhet az OKK-OMFI-nél szervezett Másodfokú bizottságtól.

9.7. Alkalmazásakor a keszonmunkást orvosi igazolvánnyal kell ellátni, amit a munkáltató az OKK-OMFI-nél köteles beszerezni.

A dolgozó ezt a túlnyomásban végzett munkára vonatkozó igazolványt köteles állandóan magánál hordani.

9.8. A túlnyomásban dolgozók orvosi igazolványába az orvosi alkalmasságot véleményező orvos bejegyzi, hogy

a) a keszonmunkás a túlnyomásos levegőben dolgozik,

b) a dolgozót megbetegedése esetén melyik gyógyzsilipbe kell szállítani.

9.9. Túlnyomásban végzett munka irányítását és ellenőrzését csak kellő gyakorlattal és szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnök végezheti. Ennek érdekében az ilyen munkahelyeken 24 órás folyamatos mérnöki szolgálatot kell szervezni. A szolgálatot teljesítő mérnök nevét és munkahelyen belüli tartózkodási helyét a munkahelyen kifüggesztett táblán kell feltüntetni. A szolgálatot teljesítő mérnök a szolgálat tartama alatt a megjelölt munkahelyet nem hagyhatja el.

9.10. A túlnyomásos munkatérben a munkavégzést szakirányú középfokú műszaki képesítéssel és kellő gyakorlattal rendelkező felelős személynek (keszonmester, alagútmester) kell irányítania.

A felelős személy távollétében munkát nem szabad végezni.

10.1. Keszonmunkában töltött időnek kell tekinteni a túlnyomásos levegőben töltött, a be- és kizsilipelési, valamint a kötelező várakozási időt együttesen.

10.2. A túlnyomásos levegőben tölthető munkaidőt a túlnyomás értékétől függően, a 13. pontban található táblázatok tartalmazzák.

10.3. A túlnyomásos levegőben tölthető munkaidőt túllépni tilos.

A túlnyomásos levegőben megengedett munkaidőt (lásd: 13. pont) megszakítás nélkül kell eltölteni.

10.4. A várakozási idő leteltétől számított 12 órán belül, ugyanazt a dolgozót újabb műszakban foglalkoztatni tilos.

10.5. A kizsilipelési és a kötelező várakozási időértéket a 13. pont szerint kell betartani. Indokolt esetben ezeknek az időértékeknek a felemelését a keszonorvos elrendelheti.

10.6. Túlnyomásos levegőben még nem foglalkoztatott munkások számára a 13. pontban feltüntetett munkaidőt négy napon át az alábbiak szerint kell csökkenteni:

Az 1. nap: kétharmadával

a 2. nap: felével

a 3. nap: egyharmadával

a 4. nap: egynegyedével.

A munkaidő tartamát ezekben az esetekben a keszonorvos megfigyelései alapján szabad változtatni.

10.7. A dolgozó bezsilipeléseihez a nyomás egyenletes növelésével a következő időket kell biztosítani:

10.8 A bezsilipelést kizárólag kompresszorból vett, friss levegővel szabad végezni. Erre a célra a munkatéri levegőt felhasználni tilos.

10.9. Ha a bezsilipelés alkalmával a dolgozók közül valakinél nem szűnő füldugulás, fülfájás vagy fejfájás (homlok, illetve arcüreg fájdalom) jelentkezik, a bezsilipelést félbe kell szakítani és a dolgozó kizsilipelését haladéktalanul meg kell kezdeni.

A kizsilipelést haladéktalanul el kell végezni túlnyomásos munkatérben dolgozó(k) bármilyen egyéb rosszulléte esetén is.

10.10. Ha a kizsilipelés a munkatérből a 14. pontban foglaltaknál gyorsabban történt, a kizsilipelt személyeket a gyógyzsilipben a munkahelyen uralkodó túlnyomás alá kell helyezni, majd ezt követően a 14. pontban foglaltak szerint kell kizsilipelni.

10.11. A nyomást úgy kell csökkenteni, hogy a kibocsátó szelep kinyitásával egyidejűleg a túlnyomásos levegőt bebocsátó szelep megnyitásával gondoskodni kell a friss levegő folyamatos beáramlásáról. Friss levegőt közvetlenül a kompresszorból kell nyerni.

10.12. A be- és kizsilipelés menetének ellenőrzésére a munkakamra személyzsilipére a vállalat köteles olyan nyomásregisztráló műszert felszerelni, amely a légnyomás változását a zsilipelési idővel önműködően, grafikusan ábrázolja. A be- és kizsilipelés adatait személyenként is rögzíteni kell. Ezeket az okmányokat öt évig meg kell őrizni.

10.13. Túlnyomásos munkatérben a dolgozók a munkahelyüket csak a kötelező várakozási idő letelte után hagyhatják el.

10.14. A túlnyomásos munkatérben egyidejűleg 2 személynél kevesebb nem tartózkodhat.

10.15. A vállalat munkavédelmi szabályzatában elő kell írni, hogy a bezsilipelés előtt 8 órán belül szeszes italt fogyasztani tilos. A dolgozók alkoholmentes - munkára alkalmas - állapotát munkakezdés előtt és munkaidő alatt rendszeresen ellenőrizni kell.

Ugyancsak munkavédelmi szabályzatban kell előírni, hogy a túlnyomásos légtérben dohányozni tilos. A bezsilipelés előtt ellenőrizni kell, hogy a dolgozók dohányzási kellékeket a túlnyomásos munkahelyre ne vigyenek magukkal.

10.16. 100 kPa (1,0 bar) vagy azt meghaladó túlnyomásban foglalkoztatott dolgozókat munkába állítás előtt a mukáltatónak részletesen ki kell oktatni a túlnyomásban végzett munka szabályaira, a helytelen munkahelyi magatartásból eredő veszélyekre, a megbetegedést jelző tünetekre, valamint ezek következményeire.

10.17. A munkáltatónak munkavédelmi oktatásokkal kell gondoskodni arról, hogy a dolgozók megbetegedésüket, rosszullétüket bezsilipelés előtt jelentsék. Ilyen esetben a dolgozót azonnal orvosi vizsgálatra kell utasítani.

10.18. A munkáltatónak figyelmeztetnie kell a dolgozókat, hogy ha a munkahely elhagyása után bármilyen rosszullétet, szédülést, fájdalmat éreznek vagy más panaszuk van, haladéktalanul vissza kell térniük a munkahelyre és jelentkezniük kell a keszonorvosi rendelőben.

10.19. Gondoskodni kell arról, hogy a különböző munkafolyamatokhoz az előírt munkaruha, munkacipő, illetve egyéni védőfelszerelések a túlnyomásos térben, mindenkor száraz állapotban, az ott dolgozók teljes létszámának megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak.

11.1. A személyek zsilipelését, anyagzsilipek, anyagpipák kezelését csak a technológiai és munkavédelmi ismeretekből vizsgát tett, gyakorlattal rendelkező kijelölt zsilipes irányíthatja.

11.2. A kijelölt zsilipes a zsilipet, illetve a várakozási idő alatt a munkateret csak akkor hagyhatja el, ha leváltották, vagy minden más személy eltávozott. A zsilipesnek a munkatér elhagyása előtt a zsilipet le kell zárnia.

11.3. Amíg bárki a munkatérben tartózkodik, a zsilipet a munkatér felé nyitva kell tartani.

11.4. A zsilipesnek a berendezéseken észlelt sérülésekről és hibákról szóban haladéktalanul jelentést kell tennie a munkavégzést irányító keszonmesternek és mérnöknek, illetve az alagútmesternek, valamint a keszonorvosnak. A szóban történt jelentést a zsilipesnek írásban is meg kell tennie az erre a célra rendszeresített naplóban. A bejegyzés tudomásulvételét az illetékesek aláírásukkal kötelesek igazolni.

11.5. A túlnyomásos levegőben történt megbetegedés esetén a beteg kizsilipelésének megkezdése csak a keszonorvos utasítására történhet.

11.6. Alagúti anyagzsilipben személyeknek tartózkodni nem szabad.

11.7. A zsilipkezelő a kizsilipelés előtt köteles erről meggyőződni és ezt követően a zsilipajtó lezárása után adhat jelt a kizsilipelésre.

11.8. A zsilipes rosszullétét, megbetegedését azonnal jelenteni kell a keszonmesternek, illetőleg az alagútmesternek és az orvosnak. munkahelyét csak a helyettes megérkezése és a szolgálat átadása után hagyhatja el.

11.9. A túlnyomás mértékére vonatkozó rendelkezést csak a túlnyomásban végzett munkát irányító mérnök adhatja ki, a keszonorvossal történt egyeztetés alapján.

11.10. Egy aknacsöves (kombinált) zsilip aknacsövének toldásakor a munkakamrából mindenkit el kell távolítani.

11.11. Az aknacső lecsavarozása után a légnyomást a kizsilipelési előírás és idő betartásával kell csökkenteni.

12.1. A rosszulléttel jelentkező dolgozót haladéktalanul a gyógyzsilippel ellátott orvosi rendelőbe kell eljuttatni.

12.2. A gyógyzsilipbe való bezsilipelést és kizsilipelést csak a keszonorvos utasítására szabad elvégezni.

A gyógyzsilipbe bezsilipelt személyt felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

12.3. A gyógyzsilipeléskor a következő előírásokat kell betartani:

a) eszméletlen vagy súlyos állapotban levő dolgozó kizsilipelésekor a beteggel együtt a zsilipben keszonorvosnak is kell tartózkodnia;

b) gyógyzsilipelés végrehajtásakor a zsilipben a hőmérsékletnek lehetőleg +20-+22 °C-nak kell lennie.

12.4. A gyógyzsilipelés végeztével a keszonorvos a központi idegrendszeri betegségben szenvedőket vagy az egyéb tünetekkel rendelkezőket az OKK-OMFI fekvőbeteg osztályára (István kórház) szállíttatja további megfigyelés és kezelés céljából.

12.5. A kizsilipelést szakaszosan vagy folyamatosan szabad végezni. Szakaszos kizsilipelés alkalmazásánál két lépcső között a nyomáscsökkentés sebessége nem lehet több mint 40,7 kPa/perc. Folyamatos kizsilipelésvégzés ekor a zsilipet olyan kizsilipelő csappal kell ellátni, melynek maximális kinyitása esetén sem gyorsítható a kizsilipelés teljes időtartama.

[Használandó, ha a túlnyomásban tartózkodás időtartama (T) a bezsilipeléssel együtt,
T £ 1 óra]

[Használandó, ha a túlnyomásban tartózkodás időtartama (T) a bezsilipeléssel együtt,
1 < T £ 2 óra]

[Használandó, ha a túlnyomásban tartózkodás időtartama (T) a bezsilipeléssel együtt,
2 < T £3 óra]

[Használandó, ha a túlnyomásban tartózkodás időtartama (T) a bezsilipeléssel együtt,
3 < T £ 4 óra]

[Használandó, ha a túlnyomásban tartózkodás időtartama (T) a bezsilipeléssel együtt,
4 < T óra]

(Megjegyzés: a vastag vonal alatt csak rendkívüli esetben - pl. mentés - . Vö.: 13. pont.)