A szamárnál szomorúbb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat
szomorú szamara számára, ezért sok szomorú szamárkönny szemerkélt a
szamárnál szomorúbb Szemere szomorú szamra szeméb?l.
Műholdas térképezés, légi lézeres eljárás és helyszíni vizsgálatok kombinálásával amerikai kutatók elkészítették a trópusi erdei növényzetbe zárt, valamint a földhasználat miatt a levegőbe felszabaduló szén mennyiségét ábrázoló első nagy felbontású térképeket. Segítségükkel az eddigieknél sokkal pontosabban meg lehet majd határozni az erdőirtások és egyéb pusztítások miatti szénkibocsátás mértékét.
A Holdnál ötször, illetve kétszer közelebb fog elhúzni a Föld mellett szerdán két kisbolygó. Az égitestek nagysága egy személyautóhoz, illetve kisebb teherautóhoz fogható. Földtávolságuk valóban kicsi lesz, de becsapódásuktól nem kell tartani.
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?
Izgalmas terepmunka kezdődik a napokban Tusnádfürdő mellett, ahol a Csomád, a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányója található. Az ELTE vulkanológiai csoportja a helyszínen faggatja a vulkánt, egyebek mellett egy vizsgálat során "bekukkantanak" a tűzhányó alá, így kiderülhet, van-e ott még nem teljesen megszilárdult magmakamra?
Ami ma tudományos tény, az egykor alapos bizonyítást megkövetelő feltételezés volt csupán, egy egész élet kutatói munkája. Olvasson Lois Turner Williams-ről, aki először igazolta, hogy az afrikai nyelvek és szokások, amiket az egykori rabszolgák vittek magukkal Afrikából Amerikába, tovább élnek a modern afro-amerikai kultúrában.
Tűzhányókról, közgazdasági kérdésekről, játékelméletről vagy bioetikáról is olvashatnak blogokban a tudomány iránt érdeklődő internetezők. Egyre több kutató fordul az online naplóírás felé, mert - mint mondják - fontosnak tartják, hogy tudományos eredményeiket széles körben, közérthető formában is megismerhetővé tegyék, de azt is célul tűzik ki a blogolással, hogy a közéleti problémákat elemezzék saját szemszögükből.
A dinoszauruszokhoz hasonlóan az észak-amerikai nagytestű állatok 13 000 évvel ezelőtti kihalását is sokan szeretnék egy meteorit becsapódással magyarázni. Most az egyik utolsó ütőkártya is kiesett az elmélet támogatóinak kezéből, mivel nem találják azokat a pici gyémántokat, amelyeket a becsapódásnak kellett volna létrehozni.
Egyre több helyen találnak vízjeget a vörös bolygón. Egy néhány évvel ezelőtt keletkezett kráter ott is jeget hantolt a felszínre, ahol korábban ilyet nem vártak.
Egyre gyorsabban forog, majd kettészakad az égitest - modellek és megfigyelések alapján így viselkedik több kisbolygó. A korábban ritka jelenségnek tartott folyamat gyakori lehet, révén új égitestek is születnek.
Magyar kutató eredményei segíthetnek számos, mágneses nanoásványokat tartalmazó élőlényekkel kapcsolatos, eddig nyitott kérdés megválaszolásában. Pósfai Mihály akadémikus, a Pannon Egyetem kutatója mintegy természetes laboratóriumként baktériumokat vizsgál a pontos mágneses tulajdonságok megállapítására. A kutató eredményeit a Budapesten megrendezett 20. Ásványtani Világkonferencián mutatta be.
Szakemberek szerint elképzelhető, hogy a rejtélyes sötét anyagot akár a Nap belsejében is kereshetjük. Ha csillagunk magja valóban sötét anyaggal teli, az a mag lassú hűléséhez vezethet.
A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.
Három igen figyelemreméltó eredménnyel szolgált egy új kutatás a kötődési hormonként is ismert oxitocinnal kapcsolatban: egyértelművé vált, hogy a gyermek születése után az apák szervezete sem marad közömbös. Nyolcvan szülőpár vizsgálatával sikerült kimutatni, hogy a kötődésért felelős hormon szintje az apákban is az anyákéhoz hasonló szintet ér el, miután megszületett a baba.
Új típusú mesterséges szaruhártyát hoztak létre svéd kutatók, akik pácienseik szemébe egy kis kollagén vázat helyeztek be. A szembe ültetett váz hatására a szaruhártyasejtek ismét növekedésnek indultak, így a kezeltek látása helyreállíthatóvá vált. Az új módszer a klinikai kipróbálás első szakaszában tíz svéd páciensnél bizonyult sikeresnek.
Minden eddiginél részletesebb felvételt készítettek egy napfoltról egy földfelszíni csillagvizsgálóból. A rekord méretű felbontást egy folyamatosan deformált alakú tükörrel sikerült elérni, a felvételen nyolcvan kilométeres részletek is láthatók.
Közvilágítástól messzi helyeken, holdfénytől mentes éjszakákon is árnyékot vetnek a szabadban lévő tárgyak. A fénylő Tejút sávja által létrehozott halvány árnyékot nehéz észrevenni, egy látványos fotón mégis megörökítették Ausztráliából.
A Princeton Egyetem kutatói fedezték fel a legidősebb ismert állati ősmaradványokat, melyek arra utalnak, hogy primitív, szivacsokhoz hasonló állatok éltek a 650 millió évvel ezelőtti sekélytengeri környezetekben. Ez a lelet módosítja az eddigi elképzeléseket arról, mikor jelentek meg az állatok bolygónkon.
Napok óta érkeznek beszámolók kisebb hazai földrengésekről. A Magyarországot kettészelő földtani törésrendszer aktívabb, mint általában. Lehetséges, hogy ezek a rengések egy nagyobb földmozgás előjelei? Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa szerint nem kell katasztrófától tartanunk.
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Dr. Matthew Edlund alvásszakértő tudományos szempontból vizsgálta a nyár sikerfilmjét, és a Chicago Tribune-nek elárulta, mi igaz abból, ami a mozivásznon látható és mi puszta kitaláció.
Igazi világszenzáció, hogy az elmúlt egy évben három új ásványfajt is felfedeztek hazánkban. Szenzáció, hiszen a Földön évente átlagosan mindössze hatvan-hetven új ásványfajt írnak le. Az elmúlt hetekben kapott hírt a szakma a klajitról, egy különleges zeolitról és egy szulfátról. Ezekről is szó esik a hét végén Budapesten kezdődő ásványtani világkongresszuson.
Majdnem egy tízemeletes ház magasságáig emelkedik ki a tengerfenékről az a hatalmas tartószerkezet, amelyen rövidesen a világ egyik legnagyobb teljesítményű árapályturbinája termeli az áramot. A jövőben egész "szélfarmokat" építhetnek a víz alatt, amelyek környezetbarát módon hasznosíthatnák bolygónk energiáját.
Megfejtették a humor titkát, azt, hogy mi tesz valamit vagy valakit nevetségessé - legalábbis ezt állítják amerikai kutatók - és nem viccből. A Coloradói Egyetem pszichoanalitikusai kísérletekkel bizonyították elméletüket a nevetés okáról.
Vajon megszabadíthatjuk-e bolygónkat a szúnyogoktól? A Nature című tudományos folyóirat felkérésére a világ vezető rovartanászai megpróbálták megjósolni, milyen következményekkel járna a sokszor súlyos betegségeket terjesztő vérszívó rovarok teljes kiirtása környezetünkre, az emberiségre, a Földünkre nézve.
Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kőszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberős, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kőeszközöket az állati maradványok feldarabolására.
Immár hatvan napja él elzártan, a Mars-utazást szimuláló Mars 500 nevű program keretében hat fiatal férfi egy zárt konténerben Moszkvában. A program rendben halad.
Látványos tűzgömböket, azaz a Vénusznál fényesebb meteorokat észleltek az elmúlt napokban, amelyek némelyike már az augusztusi csillaghullást adó Perseida-raj tagja lehetett. Bemutatunk egy közel telihold-fényességű példányt.
A baljóslatú felszólítás a fizikus Stephen Hawkingtól származik, aki szerint az emberiségnek legfeljebb 1-2 évszázad áll a rendelkezésére, hogy kitalálja, hogyan hódíthatja meg a világűrt.
Már itt húznak el a fejünk felett az augusztusi hullócsillagok, a Perseidák: bár a meteorraj csütörtök környékén lesz a legaktívabb, addig is érdemes figyelni az eget. A jelenség idén az átlagosnál látványosabbnak ígérkezik, mivel a Hold fénye nem zavarja a meteorok megpillantását, és az elmúlt napokban már több fényes tűzgömböt is észleltek hazánkból. A meteorhullás szabad szemmel, közvilágítástól távoli területekről figyelhető meg legjobban, szerencsés esetben óránként több tucat hullócsillag is látható.
Először jelent meg olyan beszámoló, mely szerint egy genetikailag módosított növény kiszabadult a saját termőhelyéről. Éppen az ilyen esetektől tartanak a genetikailag módosított növények termesztésének ellenzői. Szakértők szerint emberi mulasztás történhetett, Európában pedig egyelőre nem kell ilyesmitől tartani.
A duisburgi Loveparade áldozatai talán életben maradhattak volna, ha a rendezvényen alkalmazzák az utóbbi időben terjedő számítógépes tömegáramlási előrejelzéseket. Az emberi gondatlanság azonban nemegyszer felülírja a tudományos módszereket.
Hosszú sorban haladnak az azték piramis teteje felé a hőségtől és a félelemtől félig alélt foglyok. A piramis tetején a papok vágóhídi precizitással metszik ki az áldozatok szívét, és lökik le a majdan eleségként szolgáló testeket. A világ másik felén a győztes harcból hazatérő pápua törzs tagjai az elfogott ellenségből készítenek pompás lakomát. És ez csak két példa az egykor a világ minden táján elterjedt emberevésre, amely még napjainkban sem szűnt meg teljesen, és egy nagy éhínség miatt bármikor újra előfordulhat.
Egy új hipotézis szerint a Föld belső, szilárd magja nem változatlan, hanem bizonyos időszak alatt anyaga megújul. A belső mag felső határánál feltételezhető ugyanis egy réteg, amely periodikusan megolvad, majd újrakristályosodik.
Először sikerült egy szupernóva-maradvány térbeli jellemzőit rekonstruálni. Látványos alakzatokat formál a robbanásban kifelé száguldó anyag, amely környezetét is megtermékenyíti.
Körülbelül 600 millió éve jelentek meg a Földön az első többsejtű állatok. Fejlődésük során a szivacsok őseitől eljutottak az emberig, hat alapvető jellemzőjük azonban máig változatlan maradt. Ezek vizsgálata a rák és az autoimmun betegségek alapjait is segít megérteni: nem jó, ha valaki egyéni akciókba kezd egy finoman összehangolt rendszerben, vagy ha nem tolerálja a saját társait.
Negyvenkét méteres átmérőjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcső. A gigantikus műszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fő célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.
Néhány évvel ezelőtt a hó és a jég még elborította az afrikai Kilimandzsáró tetőszintjét, mára ennek nagy része eltűnt. A globális felmelegedés miatt látványosan húzódnak vissza a gleccserek bolygónkon.
Felfújható sátor a sarkvidéken, víz alatti ház búvároknak, szkafanderben vezetett sivatagi terepjáró, vulkáni törmeléket kotró robotok a Hawaii-szigeteken - szokatlan helyszíneken extrém munkát végeznek a NASA szakemberei és robotjai. Mindezek az úgynevezett analógia kutatások részét képezik: bolygónkon készülnek fel más égitesteken végzendő munkára.
Akár fosszíliákat is megőrizhetett a Mars kezdeti időszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kőzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát ősi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.
Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.
A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti nagy hadronütköztető igen gyorsan és biztosan azonosította az anyag korábbi kísérletekből már megismert összetevőit. Az elemi részecskék újrafelfedezése bizonyítja, hogy a technika rendben működik. Kezdődhet a behatolás a természet, a fizika még ismeretlen területeire. Párizsban több mint ezer kutató gyűlt össze az első három hónap eredményeinek értékelésére.
A földinél tízszer sűrűbb szén-dioxid atmoszféra üvegházhatása kellene, hogy a folyékony víz stabil legyen a Gliese 581d planétán. A távoli bolygó a Lakhatósági Zóna külső határvidékén kering, és nem kizárt, hogy az élethez szükséges viszonyok is megjelentek rajta.
A tudomány művelőitől elméletileg a címben megfogalmazottnál nemesebb hozzáállást várnának a laikusok. Elvégre az új eredményeket szakértői véleményezés után szaklapokban publikálják a kutatók – a legjobbnak ítélt anyagok a legrangosabb tudományos folyóiratokban jelenhetnek meg. Azt, hogy egy folyóirat mennyire rangos, az úgynevezett „impakt faktorból” lehet megtudni. Ez a szám jelzi, hogy az egyes folyóiratokban megjelent cikkeket milyen gyakorisággal hivatkozzák más kutatók.
A NASA műholdas felmérései szerint a mérsékelt égövi fák a legmagasabbak, ezek csúcsai gyakran 40 méterre emelkednek a felszín fölé. A globális erdőtérkép segíti a földi szén körforgásának és a légköri szén-dioxid megkötésének követését is.
Feldarabolt és eltorzított galaxis, amelynek képét egy úgynevezett kvazár gravitációs tere erősítette fel. A jelenség miatt egy délibábhoz hasonlóan máshol figyelhető meg a távoli galaxis képe, mint amerre valójában elhelyezkedik.
Hatalmas tengeralatti tűzhányót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsapat Sulawesi (Celebesz) szigetének északi partjainál. A monstrum több mint 3000 méter magas, ám nem éri el a vízfelszínt, mert a tenger itt csaknem 5500 méter mélységű.
Armstrong mintát gyűjt a Holdon, Aldrin a felszíni műszereket készíti elő. Minderre negyvenegy évvel ezelőtt, 1969. július 20-án került sor, amelyet világszerte 500 millióan követtek figyelemmel. A holdraszállás nehézségét tükrözi, hogy napjainkban egyetlen állam sem tudná megismételni ezt a teljesítményt.
Minden korábban ismertnél nagyobb tömegű csillagot azonosítottak a szakemberek. Az égitest Napunknál 300-szor nehezebb óriásként kezdte életét. Ez közel kétszerese annak az értéknek, amit a szakemberek eddig a csillagok felső tömeghatárának elfogadtak.
