Szociális tanácsok a hálóról E-közigazgatás: nem behozhatatlan a lemaradás

Népszabadság • Hargitai Miklós • 2004. szeptember 11.

Az e-közigazgatás bevezetése a kormányzati elkötelezettség ellenére is lassan halad: a felzárkózáshoz legalább tíz év és 300 milliárd forint kellene. Egy GKI-felmérésből az derül ki: a lemaradás még nem behozhatatlan.

Egy év eleji OECD-felmérés szerint az e-közigazgatás fejlettsége terén az új EU-tagok némelyike nincs lemaradva az EU-átlagtól - Észtország például a régi tagok többségét is megelőzi, és Szlovéniának sem kell szégyenkeznie -, Magyarország azonban nem tartozik ebbe a táborba. Árnyaltabb képet fest a GKI Rt. elemzése: a magyar gazdaságkutatók jelentős, bár nem behozhatatlan lemaradást tapasztaltak.

A magyar önkormányzatok 85 százaléka rendelkezik internetcsatlakozással, miközben a vizsgált német, spanyol, olasz és portugál régiók közigazgatási intézményeiben csaknem százszázalékos a hozzáférés. Önálló honlapja a hazai helyhatóságok felének van, szemben a többi államban mért 55-95 százalékkal. (Ezen belül jelentősek a regionális különbségek: a közép-magyarországi települések 77 százaléka, a dél-alföldiek 68 százaléka található meg az interneten, érdekes, hogy a nyugat-dunántúli helyhatóságoknak kevesebb mint negyven százaléka készített saját honlapot. A tízezer főnél több lakost számláló önkormányzatok körében 97 százalék, az ezer főnél kisebb településeknél csak 35 százalék működtet honlapot.) A legtöbb hiányosság a szolgáltatások terén tapasztalható: az önkormányzatok 94 százaléka semmilyen elektronikus közigazgatási szolgáltatást nem nyújt.

A jelenlegi kormányzati elképzelések szerint az elektronikus ügyintézés várhatóan 2010-től válik az önkormányzatoknál kötelezővé (vonatkozó jogszabálytervezet alapján az elektronikus forma az állampolgárok számára nem lesz kötelező, a hatóságok azonban nem zárkózhatnak el az on-line ügyintézéstől). Ehhez - az előző számokból adódóan is - jelentős fejlesztésekre lesz szükség, amihez Kovács Kálmán informatikai miniszter központi normatív támogatás bevezetését javasolta a kormánynak. Az átállás költségigényét jól érzékelteti, hogy Ausztriában - az Osztrák Városszövetség becslése szerint - évente és lakosonként 15 euró, vagyis csaknem négyezer forint ráfordításra lesz szükség a közigazgatás elektronizálásához.

A magyar kormány eddig főként a Közháló I. program elindításával, illetve a második ütem meghirdetésével igyekezett helyzetbe hozni az önkormányzatokat. A program keretében - amint arról Kovács Kálmán egy sajtókonferencián beszámolt - 2006-ra az összes helyhatóságnak lesz széles sávú internetkapcsolata. A "behálózásra" az idén és jövőre mintegy öt-ötmilliárd forintot szán a költségvetés. A tágabban értelmezett önkormányzati informatika fejlesztésére összesen 35 milliárd forintnyi pályázati pénz jut az idén. Az Európa-terv például az önkormányzatok elektronikus ügyintézési szolgáltatásainak fejlesztéséhez, a hivatalok átalakításához és a minősített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásának bevezetéséhez ad támogatást (a pályázatokat a tízezernél népesebb önkormányzatok és a települési társulások adhatják be szeptember 30-ig).

Az önkormányzatok által nyújtható elektronikus szolgáltatások közül pillanatnyilag az információközlés a legelterjedtebb. Akad olyan önkormányzati honlap is - például Debrecen városáé -, ahol a helyi polgárok nyomon követhetik a helyi adóbefizetéseket. Veszprém honlapján pedig május óta internetes tanácsadás működik családügyi, illetve szociális kérdésekben. On-line adatkommunikációra (például nyomtatványok, űrlapok elektronikus letöltésére és visszaküldésére) egyelőre alig akad példa. A hivatali szervezet elektronizálásában a Hajdú-Bihar megyei önkormányzaté a pálma, ahol az ügykezelés részben internetes úton történik.

A kormány már egy lépéssel az önkormányzatok előtt áll: az adózók egy része elektronikusan is elküldheti adóbevallását, az üvegzsebprogram keretében egyre több kormányzati szerződés kerül fel a világhálóra - ugyanakkor az e-közigazgatás legfontosabb célját, a kormányzati munka átláthatóságának és tempójának megnövelését még nem sikerült megközelíteni. A gyorsabb előrehaladást nemcsak a pénzhiány lassítja, hanem az is, hogy szűk a potenciális felhasználók köre: csupán a magyar háztartások 14 százaléka fér hozzá az internethez. (Ráadásul a KSH adatai szerint a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent az internet-előfizetők száma az előző negyedévhez képest.)

Az információs társadalom kormányzati programja szerint Magyarország az e-közigazgatás terén háromféle forgatókönyv szerint fejlődhet: némi leegyszerűsítéssel lassabban, gyorsabban, illetve ugyanolyan tempóban, mint az EU. Még a legkedvezőbb változat, azaz a gyors fejlődés esetén is 10-15 évre lenne szükség a felzárkózáshoz - és csak a szükséges források megteremtése mellett. A nemzeti fejlesztési terv gazdasági versenyképességi operatív programja tartalmaz e-közigazgatási pályázatokat, ám a rendelkezésre álló pénz csak a települések 20 százalékának felzárkóztatására elegendő. Az informatikai és tartalmi fejlesztésekre szakértői becslések szerint mai áron 300-350 milliárd forint kellene, hasonló nagyságrendű összeg azonban a kormányzati dokumentumokban nem szerepel.