http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/00/evilag-15.html

Király Ferenc: E-közigazgatás Európában és Magyarországon


Az Európai Bizottság, Romano Prodi vezette kormánya 1999. decemberében hozta nyilvánosságra programtervezetét, amely az e-Europe (elektronikus Európa) nevet viselte. Ezzel új politikai programot adott az Új Gazdaság (New Economy) korszakára. A program része az on-line kormányzás, az elektronikus közigazgatás

Az e-Europe központi üzenete maga a cím: Információs társadalmat mindenkinek! A második fő üzenet, hogy a digitális korszak technikailag lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az életminőség javítására, kezdve az elektronikus kereskedelemtől az on-line egészségügyig. A program utolsó pontja pedig a demokráciamodell megújítását követeli az on-line kormányzásra való áttéréssel. A harmadik átfogó üzenet az, hogy az elektronikus Európa (a digitális Európa, az európai információs társadalom) megerősödése érdekében a tudásgazdaság, az információs gazdaság fontosabb alkalmazásait (e-kereskedelem, intelligens kártya, stb.) gyorsan és minél szélesebb körben terjesszük el.


On-line közigazgatás Európában

Minden európai állampolgárnak és vállalkozásnak érdeke a közszolgálati információkhoz való jobb és könnyebb hozzáférés. A közérdekű on-line információ a mindennapok részévé tenné a világhálót, növelné az internet-felhasználók számát, és ezáltal szélesebb rétegeket vonna be az információs társadalomba.
A tagállamok kormányai és az uniós intézmények egyaránt sokat tesznek azért, hogy olyan internetes oldalakat hozzanak létre, amelyen a kormányzati információ mindenki számára on-line módon elérhető. A legjobb honlapokat a számítógéphez csak felhasználói szinten értő polgárok igényeinek figyelembevételével alakítják ki. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy minden kormányzati internetes oldal könnyen használható, interaktív tájékoztatási eszközzé váljon, természetesen a közösségi adatvédelmi szabályok betartása mellett.
Ennek érdekében a tagállamoknak könnyű hozzáférést kell biztosítaniuk a nyilvános adatok legalább négy fontos típusához (jogi és adminisztratív információ, kulturális információ, környezetvédelmi információ és valósidejű közlekedési és forgalomtorlódási adatok), ki kell terjeszteniük az internet használatát, hogy biztosítsák a konzultációt és a visszajelzést a fontos politikai kezdeményezések esetében, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a polgárok kétoldalú (interaktív) hozzáféréshez jussanak (pl. adózási űrlapok, finanszírozási űrlapok stb.) ami az információszerzést és a kitöltött űrlapok leadását egyaránt lehetővé teszi számukra.


Hazai önkormányzati helyzetkép

Manapság a magyarországi önkormányzatok tevékenysége az állampolgárok az üzleti és civil szféra számára egyaránt átláthatatlan. A hivatali felelősségi kérdések általában tisztázatlanok, a feladatok elosztása nem kellően átgondolt, keveredik a hatósági munka a fejlesztési területekkel. Nincs meghatározva a feladatok teljesítését szolgáló tevékenységek láncolata, gyakori a kampánymunka.
Az önkormányzatoknál egyfajta idegenkedés is tapasztalható az információ- és kommunikációtechnológia alkalmazásával kapcsolatban, elmaradás az ICT-n alapuló ügyfélközpontú közszolgáltatásokban.
A közigazgatás jellegénél fogva konzervatív, vagyis a stabil, kiszámítható folyamatokat részesíti előnyben, míg az informatika nap mint nap megújítja technológiáját és eszközrendszerét.
Az önkormányzatok többsége nem határozta meg a tevékenységükre ható külső tendenciákat, az elemezhető szociológiai, demográfiai, gazdasági, pénzügyi, technológiai, tudományos, politikai, jogi, szabályozási, szakmai, oktatási folyamatokat.
Nincsenek az ICT követelményeinek megfelelő adatnyilvántartások és az elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges információk. A belső környezetre vonatkozó elemzések sem készültek, melyekből megállapíthatók lennének az önkormányzatok erősségei és gyengeségei, így az önkormányzatok nem képesek saját magukról az e-közigazgatásnak megfelelő adatokat, helyzetelemzést szolgáltatni.
Az önkormányzatok többségénél miden egyes szoftverrendszer egy külön információsziget. Így nem lehet kiaknázni az adatok teljes értékéből származó előnyöket, összesíteni a különböző igazgatási területek adatait. A hivatalok dolgozói sok időt töltenek azzal, hogy a rendszerek által generált adatokat újra beviszik egy másik rendszerbe. A helyi önkormányzatok nem rendelkeznek az adatbázisok felépítésének dokumentációival és a szállítók általában nem adnak az adatbázisok mellé alkalmazási programozó interfészt (API).
A jelenlegi kormányzati számítógép-hálózatba bekapcsolt önkormányzatokhoz kötődő további intézmények kiszolgálása központilag nem megoldott, ad hoc módszerek léteznek, az alkalmazott technológia nem egységes. Általában mindegyik önkormányzat azt vallja, hogy az információ- és kommunikációtechnológiai fejlesztés legnagyobb akadálya a pénzhiány. Kevés számítógép rendelkezik internet-eléréssel az önkormányzatoknál, mivel a drága a vonal.
Kevés az informatikai szakember is, főleg azért, mert az üzleti szférában jóval magasabb fizetést kapnak az informatikusok. Az önkormányzatoknál megmaradt idősebbek szakemberek képzettsége elmarad a kívánatostól, az informatikai képzések nem kaptak megfelelő súlyt a fontosságukhoz képest.
Sok önkormányzatnál, egyáltalán nincs informatikai szakember. Ez kiszolgáltatottá teszi a hivatalt, mert ha meghibásodik a rendszer, a szakember megérkezéséig leállásra kényszerülnek, s ez veszélyezteti az ügyfelek kiszolgálását is.

Az elektronikus közigazgatás fő irányai

Fejlett távközlési infrastruktúrát kell kiépíteni, amely megfelel az e-közigazgatással kapcsolatos társadalmi és állampolgári (közösségi) igényeknek. Az önkormányzatoknál minden állampolgárnak és vállalkozásnak elérhető áron hozzáférhetővé kell tenni az információs hálózatokat és szolgáltatásokat.
Mielőbbi feladat, hogy a közigazgatási szervezetek megfogalmazzák közigazgatási átalakítási programjaikat. A Megyei Területfejlesztési Tanácsok (egyeztetve a régióval) írják ki pályázatukat az intelligens önkormányzati programok elterjesztésére.
Módosítani kell a szervezeteken belüli kapcsolatrendszert, szakszerű és kitartó közigazgatás-szervezési átalakításra van szükség. Át kell alakulni a megszokott eljárási-döntési mechanizmusnak. Az új technológia csak akkor hidalja át az információcsere útjában álló időbeli és földrajzi távolságokat, ha áttörik a hierarchikus és bürokratikus korlátokat és megkönnyítik a hivatalokon belüli vertikális és horizontális információáramlást.
A közigazgatási szervezetek belső ügyviteli folyamatainak interaktív elektronikus rendszerre történő átalakítása után ezt fel kell bontani egyrészt egy klasszikus interaktív integrált közigazgatási rendszerre (pénzügy, könyvelés stb.), valamint a lakossági hozzáférést is lehetővé tevő rendszerre (polgárokkal való közvetlen interaktív kapcsolat, együttműködés), végül interaktív módon megjelenik minden közhasznú információ (fejlesztési elképzelések, rendeletek tervezetei, képviselő-testületi és bizottsági anyagok) az önkormányzati honlapokra, biztosítva a hozzászólás, vélemény-nyilvánítás lehetőségét.
Az önkormányzatok a lehető legtöbb információval jelenjenek meg az interneten, mint például (az előzőek mellett) az idegenforgalmi tájékoztatás, térképek, közlekedési tudnivalók, egészségügyi alapinformációk, önkormányzati-, turisztikai-, kereskedelmi-, környezetvédelmi-, vállalkozói-, kulturális-, oktatási-, sport információk. Ezeknek az információknak a közkönyvtárakba, utazási irodákba, művelődési házakba, városrészi önkormányzatok ügyfélszolgálati helyiségeibe, teleházakba, tudásházakba és más nyilvános helyekre telepített számítógépek képernyőjén is megjeleníthetőnek kell lenniük.
Az alapnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos- és forgalmi engedély-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek) jó működésében elsősorban az állampolgárok és az üzleti szféra érdekeltek (például vásárlási tranzakciók megbízhatósága a tulajdonos ellenőrizhetőségén keresztül). Az adatok megbízhatósága növelhető és az "egy adatot csak egyszer megadni" elv érvényesíthető az adatbázisok szabályozott és korlátozott összekapcsolásával.
Az alapnyilvántartások és közműnyilvántartások (csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon stb.) számítógépes működtetése lehetővé teszi az állampolgárok hatósági engedélyezési ügyeinek hatékony intézését, segíti a település irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába.
A településeken kialakítandó egységes térinformatikai nyilvántartási rendszerbe integrálni kell a közműszolgáltatások egységesítendő nyilvántartását is. Ez elsősorban az üzemeltetők feladata, de a tulajdonos önkormányzat számára is lényeges és hasznos.
Végül a regionális, megyei vagy esetleg kistérségi távoktatási programok egyik kiemelt feladata kell, hogy legyen a köztisztviselők felkészítése az e-közigazgatás feladatainak ellátására, beleértve a számítástechnikai és internet-alapismeretek elsajátítását. Emellett minden állampolgárnak is fel kell felkínálni az információtechnológiai eszközökkel igénybe vehető oktatási és szakképzési lehetőségeket.

Király Ferenc


Az e-Europe program tíz legfontosabb fejezete:

A fiatalok beléptetése a digitális korszakba
Olcsó internet-hozzáférés
Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
Gyors internet a kutatók és a diákok számára
Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
Kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára
Elektronikus részvételi lehetőség a fogyatékos, csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára
On-line egészségügyi szolgáltatások
Intelligens közlekedés, szállítás
On-line kormányzás