2001

2003.07.01.	Hír. A munkaügyi tárca július 1-ével módosította a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényeket. A Munka Törvénykönyve legfontosabb módosításai a kényszervállalkozók kiszűrésére vonatkoznak. A július 1-jén életbe lépő rendelkezések értelmében, ha az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség vizsgálata során álszerződésre bukkan, megbírságolja a céget, kötelezi a munkaszerződés megkötésére és megállapítja, hogy mióta áll fenn ez az állapot. Jelzése nyomán az adóhivatal megállapíthatja, hogy mekkora az az összeg, amit a cég megspórolt azzal, hogy dolgozóját vállalkozóként foglalkoztatta. Az ily módon ki nem fizetett járulékot – a közterhek elévülésének időpontjáig öt évre visszamenőleg – az adóhatóság behajtja. A vállalkozásba kényszerített munkavállaló visszakérheti az általa befizetett járulékot. Ha a szerződéssel foglalkoztatott kevesebb szja-t fizetett, azt – szintén visszamenőleg – meg kell fizetnie. A munkáltatók az év végéig türelmi időt kaptak a szerződések átalakítására. A köztisztviselői törvény több módosító rendelkezése ugyancsak július 1-jén, a köztisztviselők napján lép hatályba. Az új rendelkezés visszaállítja az ügykezelők közszolgálati jogviszonyát, ami mintegy 7-8 ezer dolgozót érint. Az illetményszorzók július 1-jével 30 százalékkal emelkednek. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a 110 ezer köztisztviselő mellett 60 ezer közszolgálati alkalmazott is állami kezesség mellett vehessen fel kiegészítő kamattámogatású hitelt. Szigorítás viszont, hogy egy időben csak egy ilyen kölcsönük lehet. Új elem, hogy a törvény 200 százalékra emeli a köztisztviselők ruhapénzét. Az önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével állapíthassanak meg illetménykiegészítést és vezetői pótlékot. Az új szabályozás lehetővé teszi a polgármesterek korkedvezményes nyugdíjazását is. A törvénymódosítás egy másik rendelkezése szerint a köztisztviselők bármilyen nyelvvizsga esetén kaphatnak nyelvpótlékot; az angol, a német és a francia nyelvek esetében viszont emelkedik a fizethető pótlék mértéke.
2003.07.02.	Hír. A jövő évre készülő költségvetésben a Pénzügyminisztérium 3%-os gazdasági növekedéssel és négyszázalékos inflációval számol. Továbbra is elkötelezettnek tűnik a kormány, hogy az államháztartás hiányát tovább csökkentse az idénre várható 4,5-5 százalékos GDP-arányos deficitről. Ez 1-1,5 százalékponttal csökkenhet, vagyis a hiányt 3,5 százalékban határoznák meg, nyilatkozta Veres János pénzügyi államtitkár. Minimális béremelésre számíthatnak a jövő évben a közszférában foglalkoztatottak, a kabinet az őszi érdekegyeztető tárgyalásokon hasonlóan mérsékelt bérkiáramlásról szeretne megalkudni a versenyszférában is. A kormány inflációs célja gyakorlatilag megegyezik a jegybank 2004-re adott 4,1 százalékos inflációs előrejelzésével, és csak kicsivel haladja meg a piaci elemzők átlag 4,3 százalékos prognózisát.
2003.07.03.	Hír. Ne zárjon be a kabinet 600 kistelepülésen működő postát, illetve ne szüntessen meg a falvak számára létfontosságú 3 ezer kilométernyi vasúti szárnyvonalakat, szólította fel a kormányt Szita Károly, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke. Győr-Moson-Sopron megyében 46 kistelepülés közös petícióban tiltakozott a kormánynál a postahivatalok bezárása ellen, véleményük szerint a kabinet intézkedései a falu lakosság-megtartó erejét tovább csökkentik.
2003.07.04.	Hír. Az Európai Unióban irányelv írja elő a maximális munkaidőt, ezen belül a tagországok törvényei, kollektív és egyéb munkaszerződések alapján történik a munkaidő kialakítása. A legtöbb munkavállaló (az uniós munkavállalók 70 százaléka) kollektív szerződések alapján dolgozik és kap szabadságot. A magyarországi átlagos 40 órához képest Görögország kivételével minden EU-tagországban kevesebbet dolgoznak.
2003.07.07.	Hír. A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövő évi emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelező minimálbérektől. 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér.
2003.07.14.	Hír. A Magyar Rádió vezetői szigorúan titkos tervezetet köröztetnek arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabb a rádió, ennek keretében jelentős létszámcsökkentést terveznek. Az MR 500 fővel működik majd, és a Magyar Televízióval (MTV), a Duna tévével illetve a Magyar Távirati Irodával (MTI) együtt egy médiaparkba költözik. Egyes munkatársak attól tartanak, a változások nagyarányú elbocsátásokkal járnának, míg mások azt hangsúlyozzák: ha minden marad a régiben, az MR menthetetlenül tökre megy.
2003.07.14.	Hír. Az elmúlt évtizedben több mint hárommillióval csökkent a szakszervezetek taglétszáma, ma már alig 650 ezer szervezett dolgozó fizet tagdíjat. A gazdaság átalakulása, a kormányzati ciklusok változó gyakorlata nyomán válságba került a rendszerváltás során kialakult hazai szakszervezeti struktúra – állapítja meg egy, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készült tanulmány. A kutatási eredményeket összegző elemzés szerint a csendes válság jele a szakszervezeti tagság lassú, de folyamatos apadása, a munkahelyi szakszervezetek gyenge pozíciója, az ágazati és országos szintű szervezetek szegénysége. A gazdasági modellváltás – az állami nagyvállalatok megszűnése, privatizációja – különösen a versenyszférában működő szakszervezeteket sújtotta. A tagság megőrzése szinte csak a közszféra védettebb pozíciójú munkahelyein sikerült. Az APEH kimutatása szerint az utóbbi két évben legalább százezerrel csökkent a tagdíjfizető szakszervezeti tagság, amely mára alig 650 ezer főre tehető. A szakszervezetek évi 3-4 milliárd forint tagdíjbevétellel rendelkeznek. A kutatók szerint a „helyzet kulcsa” a szakszervezeti tagszervezés erősítésében rejlik. Ez pedig csak szakszervezetközi összefogással érhető el.
2003.07.15.	Hír. A Magyar Rádió elnöksége a Népszava július 14-i számában megjelentekre reagálva sajtóközleményt adott ki. A Magyar Rádió Részvénytársaság elnöksége megdöbbenve olvasta a Népszava 2003. július 14-i számában azt a címlapos Népszava-információt, amely a Magyar Rádió ötszáz főre való létszámleépítését fejtegeti. A Magyar Rádió Rt. elnöksége a közvélemény tudomására kívánja hozni, nem áll szándékában semmiféle létszámleépítés. Viszont szeretné megkapni a kormányzattól azt a 350 millió forintot, amely egy korábbi létszámcsökkenés kapcsán jár az intézménynek. A Magyar Rádió Rt. elnöksége továbbá közli, hogy nem köröztet semmilyen titkos dokumentumot. Az a dokumentum, amelyre a Népszava feltehetően hivatkozott, a Miniszterelnöki Hivatalból érkezett egy hete, nem a Magyar Rádió kérésére készült, s egyáltalán nem titkos.
2003.07.16.	Hír. Tavaly a vártnál nagyobb, az előző évihez mérten 15 százalékos növekedést produkálva több, 33 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott Kelet-Közép-Európába. A korábbi kedvenc, Magyarország a nagy béremelkedés, a forinterősödés miatt vesztett népszerűségéből, sőt tőkeelvándorlás figyelhető meg – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung a bécsi WIIW intézet adataira hivatkozva. Csehországba, Lengyelországba, Szlovákiába – köszönhetően a még le nem zárult privatizációnak – folytatódott a nagyütemű tőkebeáramlás, Csehországba egy év alatt kilenc, Lengyelországba és Szlovákiába egyenként négymilliárd dollárt tett ki a külföldi tőkeberuházás. Magyarországra mindössze 858 millió dolláros invesztíció érkezett. A Magyarország iránti viszonylagos érdektelenséget a bécsi gazdaságkutató intézet főként azzal magyarázza, hogy a fajlagos bérköltség a környező államoké kétszeresével, 30 százalékkal ment feljebb. Idén javulhat a helyzet, mert Magyarországon állami bankokat dobnak piacra, másfelől a környező államokban csökkennek a külföldi tőke számára vonzó befektetési lehetőségek.
2003.07.17.	Hír. A Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatával összehangolva, kellő türelemmel kellene kimunkálni az önfoglalkoztatókra vonatkozó szabályokat, a kapkodással kialakított szabályozás újabb csapdát jelentene az érdekelteknek, jelezték a munkaadói érdekképviseletek, kamarák a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakmai vitára bocsátott előterjesztésére reagálva. A minisztériumba érkező vélemények között volt olyan javaslat is, hogy az új önfoglalkoztatói szabályozás megalkotásáig vonják vissza az Mt.-ben, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben a közelmúltban bevezetett változtatásokat. Garzó Lilla helyettes államtitkár elmondta, több javaslat érkezett, mely szerint ne egy önfoglalkoztatói törvény készüljön, hanem az egyes szakterületekre külön-külön önálló jogszabály. Így például a meglévő szakmai törvény módosításával vagy új törvény alkotásával kellene szabályozni a művészek, az újságírók, a biztonsági és vagyonőrök, a sportolók, a fuvarozók és más speciális szakterületek önfoglalkoztatását. Több szakmai szervezet már törvénytervezet-vázlatot is küldött véleményéhez.
2003.07.17.	Hír. A parlament 2001 őszén két évvel elhalasztotta a közalkalmazotti tanácsok megválasztását. A döntést az motiválta, hogy több szakszervezet is indokolatlannak találta a választást, némelyik a közalkalmazotti tanácsok létét is. Igaz, e választás legitimálta a szakszervezeteket részben az érdekegyeztetés, részben a kollektívszerződés-kötés szempontjából. A választás meghosszabbított mandátuma novemberben lejár. A közszféra szakszervezetei megkezdték a felkészülést, hogy újabb három évre megválasszák a dolgozói képviseleteket.

2003.07.18.	Hír. Jelentős megszorításokkal, többek között a lakáshitel-törlesztés, és a munkavállalói nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlésével növeli a kormány a jövő évi bevételeket, miközben 180 milliárd forinttal költ majd többet autópálya-építésekre. Egyszeri intézkedésekkel, a jelenlegi törvények módosítása nélkül legfeljebb 200-300 milliárd forinttal emelhette volna a kormány az állami bevételeket jövőre, ami nem elég a költségvetés rendbetételéhez. Ezért váltak szükségessé azok a megszorítások, amelyeket szerdán hagyott jóvá a kabinet, közölte Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. A bevételnövelő intézkedések összesen mintegy 800 milliárd forintot hoznak jövőre az államkasszának, jelentős részben a lakosság terheinek növelése árán. A kormány 141 milliárd forinttal kurtítja meg a költségvetési intézmények anyagi támogatását, 69 milliárd forint állami agrártámogatást pedig uniós források váltanak ki. További 153 milliárd forintot spórol a költségvetés a beígért adócsökkentések elhalasztásával. Az szja-adókulcsok és a sávhatárok nem változnak 2004-ben. Emellett a kabinet azzal számol, hogy a reálbérek is az idei szinten maradnak. A költségvetési szférában is csak akkora lesz a béremelés, hogy azzal az infláció és a járulékterhek változása ellensúlyozható legyen.
2003.07.18.	Hír. A bruttó átlagkereset 14,3 százalékkal, a nettó 18,1, és a reálkereset 13,2-vel nőtt az év első öt hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint január-májusban a nemzetgazdaságban átlagosan 2,733 millióan álltak alkalmazásban, 0,8 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 18,6, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal emelkedett, a reálkereset 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idén január-májusban a teljes munka időben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 8,9, a költségvetési szférában 24,8 százalékkal nőtt a bázishoz képest. A költségvetési terület magas keresetnövekedési ütemét azon tavalyi intézkedések áthúzódó hatásával magyarázható, amelyek az illetmények versenyszférához való felzárkóztatását célozták. Az idén az első öt hónapban a teljes munka időben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 129,8 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 87,7 ezer forintot, a szellemieké 181 ezer forintot tett ki. A versenyszférában dolgozók átlagosan 120,9 ezer forintot, ezen belül a fizikaiak 85,6 ezer forintot, a szellemiek 191,2 ezer forintot kerestek a vizsgált időszakban. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagosan 150,3 ezer forintot kerestek, 99 ezer forintot a fizikai foglalkoztatásúak, 171,3 ezer forintot a szellemi foglalkozásúak. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, 257,8 ezer forintos bruttó átlagkeresettel. Ezt követte a vegyipar 174,6 ezer forinttal, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 161,7 ezer forinttal.
2003.07.18.	Hír. A kormány jövőre 9-10 százalékos bérnövekedéssel számol, mondta László Csaba pénzügyminiszter egy tv-műsorban. A kormány a bérek vásárlóértékét jövőre meg kívánja őrizni, ez azt jelenti: a kormány a bruttó bérek olyan növekedését tervezi, hogy az adótörvények szigorítását levonva, körülbelül az inflációnak megfelelő növekedés érhető el a nettó béreknél. A kormány a költségvetés készítésénél 4,5 százalékos inflációval számol. Az adózásban tervezett intézkedések azonban jelentősen csökkentik az adott bruttó bérhez tartozó nettó jövedelmet. Az eddig nyilvánosságra hozott számítások szerint az előirányzott adómódosítások mintegy 550 milliárd forinttal növelik a jövő évi büdzsé bevételeit, illetve az hogy mégsem változna jövőre a személyi jövedelemadó tábla, 153 milliárd forint bevételkieséstől mentesíti a büdzsét. A pénzügyminiszter korábbi kijelentése szerint az adópolitikai döntéseket az államháztartási hiány csökkentése érdekében hozta meg a kormány.
2003.07.29.	Hír. A rendszerváltozás óta először vizsgálják a megyei közigazgatási hivatalok a közszolgálati munkahelyeken a dolgozói érdekképviseletek jogainak érvényesülését. A közigazgatási szervezeteknél, önkormányzatoknál szeptember 30-ig azt ellenőrzik, hogyan rendeződnek a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés során felmerült vitás kérdések, és betartják-e a tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat.
2003.08.05.	Hír. Csúszik az eredetileg 2004 januárjára ígért jogszabály az önfoglalkoztatásról, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült, hogy általános szabályozással nem oldható meg a kényszervállalkozások problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviseleteitől érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmákban, például a művészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonőrök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében a már létező speciális jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. Garzó Lilla, a munkaügyi tárca foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára a javaslatokról elmondta: volt olyan indítvány, amelyik az elképzelés visszavonására vonatkozott. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége vagy a biztonsági és vagyonőrök képviseletei például „saját képükre szabnák” az önfoglalkoztató jogviszonyt, s a javaslathoz szigorú normaszöveget is kidolgoztak. Ugyanakkor a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi Kamara azt érzékeltette, hogy összetett, komoly problémáról van szó.
2003.08.08.	Hír. A kormányprogram szerint a legalább négy éve betegágy mellett dolgozó ápolók – hűségjutalomként – egyévi bruttó fizetésüknek megfelelő összeget, azaz átlagosan másfél millió forintot kaphatnak. Az eredeti terv szerint a jutalom minden negyedik betegágy mellett töltött év után járna az érintetteknek. Csakhogy az összesen 80-100 milliárd forint kifizetése jelentősen megterhelné a költségvetést, felpörgetné az inflációt. Éppen ezért szakértők az elmúlt egy évben számos variációt készítettek a kifizetés módjára vonatkozóan. A szerdai kormányülésen első olvasatban tárgyalt javaslat szerint a jutalom kifizetése már jövőre megkezdődne. Első lépcsőben a harmincéves munkaviszonnyal rendelkező, az elmúlt négy évben folyamatosan, három műszakban betegágy mellett dolgozók kaphatnák meg ezt az összeget. A számítások szerint ez 15 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, de az ágazati érdekképviseletek tiltakozása miatt a kormány elvetette a javaslatot. Csehák Judit szakminiszter a kormányülés után jelezte: sokan igazságtalanak tartották, hogy jövőre a hetvenezer érintettből csak tízezren kapnák meg a hűségjutalmat. Ezért talán helyesebb lenne, ha a kormány 2005–2006-ban, két csomagban fizetne.
2003.08.08.	Hír. Botrány van kirobbanóban a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) körül, írta az egyik napilap. Már több mint hatvan egészségügyi intézmény jelezte az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE), hogy a program szinte használhatatlan. A központosított számfejtést végző hivatal most arra kéri az érintett intézményeket: vizsgálják felül az elmúlt másfél év változóbéreinek elszámolását. Ez körülbelül 300 ezer embert érint, akinek összes adatát alig pár hét alatt kell kigyűjteni.
2003.08.15.	Hír. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint gyakorlatilag már idén teljesül a kormány négy évre vonatkozó ígérete, miszerint a keresetek reálértéke huszonöt százalékkal emelkedik. A tárca szerint tavaly a reálkeresetek 13,6 százalékkal emelkedtek, idén pedig nyolc százalék körüli növekedésre lehet számítani, így év végére – vagyis két év alatt – 22,7 százalékos emelkedés következik be. A tárca számításai csúsztatásokon alapulnak, ennél fogva nem is igazak – fogalmazott egy napilapnak Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint az elmaradni látszó adócsökkentés, az új járulékok bevezetése, az áfakulcsok eltolásából következő drágulások a reálkeresetek csökkenését eredményezik, ráadásul a forint leértékelése is harmincmilliárd forintot vesz ki a munkavállalók zsebéből ebben az évben. Hozzátette: mivel a pénzügyminiszterrel szemben a szakszervezetek tisztában vannak a számokkal, az érdekvédők nem tudják elfogadni a bérekkel kapcsolatos kormányzati terveket.
2003.08.15.	Hír. A tervezettnél magasabb államháztartási hiány ellenére a közalkalmazottak és a köztisztviselők megkapják az idei 13. havi bérüket, igaz, a tervek szerint egységesen csak jövő januárban. A közalkalmazottaknak eddig is az év első havában fizették a pluszpénzt, ám a köztisztviselőknek és a fegyveres testületek dolgozóinak eddig decemberben fizettek, így törvénymódosításra is szükség lesz. Szűk 15 milliárd forintot spórolhat ezzel az állam. A Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb prognózisa szerint az államháztartás deficitje decemberre eléri a GDP 4,8 százalékát, ám ebben még nem szerepel a 53. heti nyugdíjak harmincmilliárd forintja. Így az államháztartás hiánya idén a legjobb esetben sem lehet kisebb 950 milliárd forintnál – legalábbis a PM szerint.
2003.08.18.	Hír. A munkaügyi ellenőrzés rendszerének átalakítását kezdeményezik a szakszervezetek, mert kevés a felügyelő, ezért az évi 28 ezer ellenőrzés révén a 840 ezer vállalkozásnak csupán 3-4 százalékához jutnak el. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet vezetője, Békés András szerint az ellenőrzés szabályozása már megfelel az EU-normáknak, a felügyelők létszáma azonban kevesebb, és jogosultságaik is gyengébbek, mint az uniós országokban.
2003.08.21.	Hír. Az első félévben 13,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek Magyarországon. A nettó átlagbér 18,1 százalékkal emelkedett január–júliusban, 4,3 százalékos volt az infláció. A bruttó bérek 14,1 százalékkal emelkedtek, vagyis az állam az idén az adócsökkentésekkel jelentős mértékben hozzájárult a keresetek növeléséhez. A költségvetési szférában dolgozók bruttó keresete majdnem annyival emelkedett, mint a nettó. A 25 százalékos béremelkedéssel a költségvetési szféra dolgozóinak átlagkeresete jelentősen meghaladja a versenyszférában dolgozókét. A versenyszférában bruttó 121 ezer forint volt az átlagfizetés, a költségvetésiben 30 ezer forinttal több: 151 ezer forint. Az átlagos bruttó fizetés 130 ezer forint volt az első fél évben – a nettó 85.500. A versenyszférában 81 ezer, a költségvetésben majdnem 95 ezer Ft volt a nettó bér.
2003.08.22.	Hír. A hatékonyabb közszolgáltatások megteremtése érdekében együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatala nevében a Joint Venture Szövetséggel, melyet a szövetség részéről Mosonyi György elnök írt alá. A hivatalos ceremóniát követő sajtótájékoztatón Vadász elmondta: várhatóan 2005. január 1-jével lép hatályba a 800 ezer munkavállalót érintő, a teljes foglalkoztatási rendszer átalakításával járó egységes közszolgálati törvény. Jelentőségét mutatja, hogy minden negyedik családfenntartó a közszolgálatban dolgozik. Arra a felvetésünkre, hogy nagyvállalkozók az utóbbi időszakban a közszféra létszámcsökkentésére vonatkozó javaslatokat tettek, Vadász János úgy reagált: felül kell vizsgálni, hogy összhangban van-e a közfeladat ellátásának színvonala és a munkához kapcsolt létszám. Mindazonáltal a jelenleginél jobb teljesítményű közszolgálatra volna szükség, továbbá világos törvényi rendelkezésekre, amelyek kötelezik a munkáltatót, hogy végkielégítés nélkül elbocsássák az alkalmatlan dolgozókat. A miniszteri biztos szerint az egységes közszolgálati törvény megteremti a lehetőséget e minőségi váltásra. A megállapodás értelmében a jövőben hasznosítják a versenyszféra tapasztalatait a közszférában is a hatékony működtetés, a teljesítmény növelése és a minőségi munka érdekében, közösen dolgoznak ki egy teljesítményfigyelő és értékelő rendszert, amely biztosítja a pártatlanságot, méltányosságot és szakszerűséget a közszolgálatban.
2003.08.25.	Hír. Budapesten a legalább öt személyt foglalkoztató budapesti szervezetekben alkalmazottak bruttó keresete 2003 január-júniusában 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és megközelítette a 166 ezer forintot. A fizikai munkakörben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 103.700, a szellemieké pedig 215.800 forintot tett ki.
2003.08.28.	Hír. Május-júliusban a munkavállaló korú népesség kevesebb mint kétharmada (64,8 százalék) volt jelen a munkaerőpiacon, közli a KSH. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta csupán 5,7 százalék (239 ezer fő), a foglalkoztatottak száma 3 millió 928 ezer fő. A munkanélküliség ugyan csökkent, de a csökkenés mértéke hibahatáron belül maradt. Az uniós országok munkanélküliségi rátája ugyanebben az időszakban 7,8 százalék volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónapnak felel meg, közel azonos az előző év ugyanezen időszakában mérttel.
2003.08.29.	Hír. 2004-ben csökken a személyi jövedelemadó, jelentette be Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára pénteken, az adócsökkentés forrását jelentős részben az állami költségek visszafogásával akarják előteremteni, ez azonban nem az önkormányzatoknál, hanem a központi igazgatásnál és háttérintézményeinél jelent költségcsökkentést. Több változatot dolgoznak ki a szükséges 140-150 milliárd forint előteremtésére a jövő hétfői újabb egyeztetésen. A jövő hét szerdán a miniszterelnök dönt - az MSZP és az SZDSZ elnökével együtt - arról, hogy melyik javaslatot fogadja el.
2003.08.30.	Hír. Bár a kórháztörvény végrehajtása elvben lehetőséget ad arra, hogy az ott dolgozók kikerüljenek a közszolgálati státusból, ez egyáltalán nem lesz kötelező vagy törvényszerű, mondta egy napilapnak Vadász János kormánymegbízott azzal kapcsolatban, hogy a közszféra szakszervezetei a napokban bejelentették: tárgyalásokat sürgetnek annak megakadályozása érdekében, hogy több tízezer egészségügyi dolgozót kiszervezzék a közalkalmazotti státusból. A kormánymegbízott szerint az érdekvédők nyitott ajtókat döngetnek, amikor olyan szakbizottság felállítását követelik, amely tárgyilagosan mérlegelheti a közszektorban kialakult bérezési és foglalkoztatottsági helyzetet.
2003.08.30.	Hír. Július elsejétől bővült a munkaügyi ellenőrök hatásköre. Vizsgálhatják a megbízási, vállalkozási szerződéseket és akár hatmillió forintot is kiszabhatnak a jogszabálysértő munkáltatóknak, jelentette be az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Két hónap alatt a foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges nyilatkozatok elmulasztása miatt már 4477 esetben intézkedtek és ez 21.123 munkavállalót érintett. 1287 munkáltató engedély nélkül foglalkoztatott külföldieket, 1657 cégtulajdonos pedig elfelejtette bejelenteni dolgozóit, így - a munkaügyi ellenőrök vizsgálata szerint - 11663 munkavállaló után nem fizették az adó- és járulékterheket. Az ellenőrök fél év alatt 27 ezer munkáltató több mint 29 ezer telephelyét látogatták meg és több szempont szerint vizsgálódtak. Munkabiztonsági intézkedésekre elsősorban a veszélyes munkaeszközök miatt, a munkahelyek, üzemek állapota, a technológiai fegyelem megsértése miatt volt szükség. Államigazgatási intézkedések és a szankciók miatt 101 ezer, a szabálysértési eljárások több mint 1 milliárd 581 millió forintot fizettek a törvénysértő vállalkozók. Munkavédelmi fegyelmezetlenséget 918 esetben találtak az ellenőrök, a munkáltatók emiatt összesen 2 478 075 000 forintot fizettek. A főfelügyelőség tájékoztatása szerint külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett szankciók összege 80 százalékkal emelkedett, a fellebbezések száma 7,5 százalékkal nőtt az előző félévhez képest, a peres ügyek száma viszont az előző év hasonló időszakának kétharmadára csökkent.
2003.08.30.	Hír. Vadász János, az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásáért felelős kormánymegbízott cáfolta, hogy több tízezer egészségügyi dolgozó kerülne ki a közalkalmazotti státusból. Bár a kórháztörvény végrehajtása elvben lehetőséget ad arra, hogy az ott dolgozók kikerüljenek a közszolgálati státusból, ez egyáltalán nem lesz kötelező vagy törvényszerű. A kormánymegbízott szerint az érdekvédők nyitott ajtókat döngetnek, amikor olyan szakbizottság felállítását követelik, amely tárgyilagosan mérlegelheti a közszektorban kialakult bérezési és foglalkoztatottsági helyzetet. A tervek szerint, ha a kormány szeptemberben elfogadja a közszolgálat reformját, valamennyi érintett részvételével megkezdődik az a vizsgálat, amely megállapítja a közszolgálatban szükséges sztenderdeket. Úgy vélte, a vizsgálat lehetséges eredménye nincs ellentmondásban azzal, hogy javaslatát – korábbi tájékoztatása szerint – a jelenlegi nyolcszázezer közszolgálatban dolgozóra dolgozta ki. A kormány hónapok óta halogatja az egységes közszolgálati kerettörvényről szóló döntést. Egyes információk szerint ugyanis a kormányprogramban is rögzített reformra a kabinetnek nincs nettó háromszázmilliárd forintja.
2003.09.03.	Hír. A MOK a miniszterelnöknek küldött levelében jelentős béremelést sürget a szakorvosok számára. Az orvosok jogállásáról szóló törvénytervezethez való hozzászólás értelmében az emelés a mostani bér 2-2,5-szeresére történhetne, ami átlag havi 600 ezer forintos bruttó kereseteket eredményezne. Ez a szint még mindig alatta marad a nyugat-európai szakorvosi béreknek. Szakértők szerint ekkora béremelést 2-3 év alatt lehetne csak megvalósítani.
2003.09.03.	Hír. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 176 országra kiterjedő vizsgálatának legfontosabb tanulságai egy internetes lap szerint a következők: Az Európai Unió tagországai közül 2002-ben Belgiumban nőtt a legnagyobb mértékben a termelékenység, a sorrend utána: Franciaország, Írország és Németország. Az Egyesült Államokban, amely a világ termelékenységi listáját vezeti, egy foglalkoztatottra 60 728 dollárnyi termelési érték jutott 2002-ben, Belgiumban 45 338 dollár, Franciaországban 52 000 dollár és Németországban 43 463 dollár. Ausztriában 44 888 dollár, vagyis a német szintet felülmúlta a termelékenység. A jövő év májusában az Európai Unióhoz csatlakozó kelet-európai országok termelékenységi szintje messze elmarad a legfejlettebb országokétól, még attól a portugál szinttől is, amely 29 091 dollárral az EU tagországok közül az utolsó helyen áll. A tagjelölt országok első helyezettje e rangsorban Szlovénia, amelynek termelékenysége (2001-ben) 26 647 dollárt ért el. A felzárkózás üteme azonban Közép-Európában gyors volt az elmúlt tíz évben, hiszen Lengyelország termelékenysége az 1992 évi 12 239 dollárról a múlt évre 20 675 dollárra nőtt, ami 69 százalékos fejlődési ütemnek felel meg. A többiek is felzárkóztak, ha eltérő tempóban is: Magyarország az elmúlt tíz évben 44 százalékkal javította termelékenységét, Csehország viszont, amely 1992-ben - Szlovénia mellett - a térség legtermékenyebb országának számított, "mindössze" 19 százalékkal növelte az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonalát. Az élmezőnyben az Egyesült Államokban a termelékenység növekedése az utóbbi hét év átlagában 2,2 százalékos volt, míg az EU-ban csak 1,2 százalékos. Az ILO szerint ennek oka, hogy USA-ban hosszabb a munkaidő. Az Egyesült Államokban 2002-ben éves átlagban a munkaidő 1825 óra volt, az unióban 1300 és 1800 óra között mozgott. Japánban csökkent a munkaidő és az Egyesült Államokra szintjére esett vissza. Görögországban 2002-ben 4,1 százalékos volt a termelékenység emelkedése, magasabb, mint az Egyesült Államokban, ahol 2,8 százalékos. Görögországban tavaly 1934 órát dolgoztak. Az ILO harmadik, "A munkaerőpiac legfontosabb jellemzői" című kiadványa rámutat arra is, hogy az európai és más ipari országok a foglalkoztatottak lakossághoz viszonyított arányát tekintve behozták a lemaradást. Bár e vonatkozásban is az Egyesült Államok vezet, de ott ez a jelzőszám 1999-2002 között 64,3 százalékról 62,7 százalékra csökkent. A legtöbb ipari országban - Japánt és Németországot leszámítva - a 1999 és 2002 között mind a termelékenység, mint a foglalkoztatottak száma emelkedett. Sőt Franciaországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Írországban a lakosság és a foglalkoztatottság aránya emelkedett, a munkanélküliség csökkent. Németország ez a mutató 53 százalék, Svájcban 66 százalék - írta az ILO jelentésében.
2003.09.05.	Hír. A Klubrádió szeptember 1-jétől sugározza új érdek-képviseleti műsorát, a „Szolidaritás.hu”-t. A műsor célja a munkavállalók védelmének elősegítése, a kollektív érdekérvényesítés erősítése, valamint a szakszervezeti munka minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása. A műsor minden hét hétfőjén jelentkezik, egyik héten az MSZOSZ, másik héten a SZEF és az ÉSZT közreműködésével készül. A Klubrádió az FM 95.3-as frekvencián sugároz, hallható Budapesten és 70-80 km-es körzetében.
2003.09.05.	Hír. Nem fordulhat elő, hogy az önkormányzatok nem fizetik ki a közszférában dolgozók bérét - jelentette ki a Népszavának a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Zongor Gábor közölte: ha az önkormányzatok sem az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott településeknek járó úgynevezett "önhiki"-, sem a közalkalmazotti béremelés fedezetének kigazdálkodását segítő "bérhiki" alapból nem kapnak forrást, akkor még a belügyminiszter dönthet anyagi segítségnyújtásról.
2003.09.06.	Hír. A koalíciós pártok megkötötték az adócsökkentésről szóló megállapodást. A személyi jövedelemadó csökkentésének ellentételezéseként megmarad a 25 százalékos áfakulcs, emelkedik a jövedéki adó és a játékadó, kiterjesztik az egyszerűsített vállalkozói adó körét – ebből pluszbevételeket várnak –, a költségvetési intézményeknél pedig 40 milliárd forintot takarítanak meg. Megkezdődik az adórendszer egyszerűsítése. Tavasszal az általános forgalmi adó elszámolását egyszerűsítik, ezen a Pénzügyminisztériumban már dolgoznak, 2005-től pedig egyszerűsödnek a személyi jövedelemadó fizetésével kapcsolatos teendők; megszűnik az adóbevallás, az APEH közli majd az adózóval, mennyit kell fizetnie.
2003.09.08.	Hír. Elemzők szerint 5 százalék fölött van az augusztusi infláció. A KSH adatait csütörtökön teszik közzé. Egyes prognózisok szerint tovább gyorsult az infláció, az elemzői előrejelzések átlaga szerint augusztusban 5,15 százalék volt a 12 havi inflációs ráta. Egy hónappal korábban ez az érték 4,7 százalék, júniusban pedig csupán 4,3 százalék volt. A piac már régóta számított az infláció megugrására, ma már inkább csak az a kérdés, mi történik decemberben, illetve a jövő év elején. A szakértők decemberre 5 százalék körüli indexeket várnak, szinte senki sem bízik a jegybank legfeljebb 4,5 százalékos rátát megengedő célkitűzésének teljesülésében. A januári áfa-változtatások tovább növelhetik az inflációt a jövő év elején.
2003.09.08.	Hír. 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyűlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezető túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001–2002-ben. Kádár Béla, az MKT elnöke előadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerűségekről lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelőtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla.
2003.09.10.	Hír. Vasúti mintarégiók megalakítását tervezi a MÁV Rt., a mellék- és szárnyvonalakon közlekedő regionális önkormányzati vasút működtetésének kipróbálására két térséget választottak ki: Nógrád megyében Balassagyarmatot és körzetét, valamint a nagyobbrészt Észak-Békést érintő tájegységet. Ez utóbbi esetében a Püspökladánytól Vésztőn keresztül Békéscsabáig, továbbá a Gyomaendrőd és Körösnagyharsány közötti területen mintegy 200 kilométeres pályaszakaszt érintene a kísérlet. A tervek szerint az önkormányzatok megkapnák a vasúttársaságtól a közlekedés fenntartásához szükséges támogatást, az állomásokat és a szerelvényeket. Az esetleges jogszabályi módosítások után a vasúti pálya is az érintett önkormányzatok tulajdonába kerülhetne. A vasutasok fizetését a települések által létrehozott szervezet folyósítaná, ez határozná meg a regionális vasút menetrendjét is, azzal a megkötéssel, hogy annak – a csatlakozások miatt – alkalmazkodnia kellene a nemzetközi és a fővonalakon közlekedő szerelvényekéhez.
2003.09.11.	Hír. Rontott az előrejelzésén a Pénzügyminisztérium negyedéves gazdasági elemzésében: a várható gazdasági növekedést 3-3,5 százalékra csökkentették, az államháztartási és fizetési mérleg várható deficitjét pedig a júniusi előrejelzéshez mérten emelték. Az év utolsó hónapjaiban a jövedelemkiáramlás miatt tovább gyorsulhat a fogyasztás növekedése. A PM szerint a béremelkedések mostani üteme már a gazdasági stabilitást veszélyezteti. Az idén a bruttó átlagkeresetek 11-12 százalékkal, a nettó jövedelmek - a tavalyi adócsökkentéseknek köszönhetően - ennél gyorsabban, 16-17 százalékkal emelkednek. Bár ez az üzem lassúbb a tavalyi bruttó 18 százalékos növekedésnél, ennek ellenére az élőmunka költségeinek emelkedése még így is jelentősen meghaladja a termelékenység növekedését. Az ipari termelékenység csaknem hét százalékkal nőtt, ugyanakkor a versenyszféra bérei 9,9 százalékkal növekedtek, míg a közszférában az első fél évben 19,8 százalékkal nőttek a bérek. A rendkívül gyenge második negyedévi GDP-növekedési adat miatt - amikor is 2,4 százalékra lassult a gazdaság pörgése - a PM a korábbi 3,5 százalékról kicsit lejjebb, 3-3,5 százalékra tette a várható gazdasági növekedést. A GDP szerkezete ráadásul rossz, hisz a lakossági fogyasztás növekedése dominál a beruházásokkal szemben. Ez a trend továbbra sem javul, sőt: az év hátralévő részében a jövő évi áfa-változások miatt előrehozott vásárlások, az 53. heti nyugdíj, a 30 milliárdos gyeskifizetés miatt tovább gyorsulhat a fogyasztás növekedése. Az államháztartás hiányát hivatalosan a GDP 4,8 százalékára emelte a PM, hozzátéve, hogy néhány tizeddel nagyobb deficit is elképzelhető. Vagyis a tervezett 540 milliárd forinttal szemben, akár 1000 milliárd forint is lehet.
2003.09.11.	Hír. A kormány ülése után a kormányszóvivő közölte, hogy a jövő héten nyújtja be a kabinet a parlamentnek az adóváltoztatási javaslatokat, jövőre valószínűleg nem vezetik be az ápolási díjat, és nem lesz egészségügyijárulék-emelés sem. Ugyanakkor a korábbinál kedvezőbb lesz az adó-jóváírási rendszer is – ez 1,8 millió forintos éves jövedelem alatt mindenkinek többletet jelent. Ezt az teszi szükségessé, hogy továbbra is adómentes legyen a minimálbér – a módosítás nélkül ugyanis ez nem maradt volna így. Ezzel mindenki jól jár: ha az adójóváírás emelkedik, akkor az évi 1,8 millió forintnál kevesebbet keresők mindegyikénél csökken az adó. Ennek ellentételezése az, hogy a közszférában kisebb keresetemelkedés is elegendő lesz a reálkeresetek szinten tartásához, vagyis ezzel is spórol a büdzsé. Mindehhez azonban át kell számolni a költségvetési terveket, és újra kell alkotni az adójavaslatok egy részét is. A kormány mindezek mellett elfogadta az antidiszkriminációs törvény tervezetét. A javaslat meghatározza, hogy milyen területeken kell az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvét érvényesíteni. Tiltja a megkülönböztetést – a családi szférán kívül szinte mindenütt. Így például a törvény külön szól a nyilvános magánszféráról is, például a vendéglőkről, ahol szintén tilos a megkülönböztetés. A törvény megfordítja a bizonyítási terhet, vagyis annak kell bizonyítania, hogy nem vétkes nem, kor vagy származás, esetleg szexuális orientáció alapján való hátrányos megkülönböztetésben, akit ezzel megvádolnak. A kabinet elfogadta a felnőttképzésről szóló törvény módosítását, amely csak a nyilvántartásba vett és megfelelően működő intézményeknek adja meg az oktatási jogosítványt. A kabinet döntése értelmében jövőre ugyanannyi felsőoktatásban részt vevő új diák tanulmányait finanszírozza az állam, mint az idén. A főiskolák, egyetemek és a felsőfokú szakképző intézmények nappali tagozatán 2004-ben 54 ezer, esti és levelező tagozatán 8 ezer hallgatóét, a felsőoktatási képzésben részt vevők aránya a 18–22 éves korosztályban 2002-re elérte a 34 százalékot.
2003.09.13.	Hír. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértői háromszázalékos gazdasági növekedést várnak az idénre. A szintén most elkészített pénzügyminisztériumi prognózis 3-3,5 százalékos növekedést vár. A jövőben mind a két tárca rendszeresen készít külön gazdasági előrejelzéseket - jelentette be Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára.
Hiba! A könyvjelző nem létezik.2003.09.17.	Hír. A szakszervezetek között sincs egyetértés a reprezentativitás megállapításának módjáról. Vadász János, a közigazgatási reformért felelős kormánymegbízott szerint az érdekvédelmi szervezetek támogatottságát nem a közalkalmazotti tanács-választások eredménye, hanem taglétszámuk, illetve szervezettségük alapján lenne célszerű megállapítani. A kormánymegbízott szerint ugyanis csak megfelelő számú tagdíjfizető – a dolgozók 50 százalékát kitevő – tagsággal rendelkező szakszervezetek lehetnek a kormány, illetve az önkormányzatok valódi tárgyaló partnerei. Szabó Endre SZEF elnök szerint a kérdés az, van-e létjogosultságuk a közalkalmazotti tanácsoknak, már csak azért is, mert például a közigazgatásban vagy a fegyveres szolgálatoknál nem is működhetnek ilyen munkavállalói testületek. Mindazonáltal a közalkalmazotti tanácsok hatáskörének bővítése csorbítja a szakszervezeti jogokat. A SZEF elnöke elfogadhatónak nevezte, hogy egy szakszervezet támogatottságának szintjét a taglétszám alapján állapítsák meg, mert a tárgyalásokon az a leglényegesebb, hogy kellő támogatottsággal rendelkező szervezetek legyenek a kormány vagy az önkormányzatok partnerei. Várnai Ferenc, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint kétséges, hogy a taglétszám valóban objektív kritérium a szakszervezeti támogatottság mérésénél. Felhívta a figyelmet arra, hogy fokozatosan csökken a szervezett dolgozók száma. Míg 2000-ben 675 ezer aktív szakszervezeti tagot regisztráltak, számuk egy évvel később 605 ezerre csökkent, 2002-ben viszont a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig 14 százaléka, mindössze 571.724 ezer jelezte tagsági viszonyát a tagdíjfizetéssel. (1990-ben a 4 millió 795 ezer munkavállaló közül még 3 millió 988 ezer volt szervezett.) Várnai a közalkalmazotti tanács-választás eredményéhez kötött reprezentativitás mellett érvelve utalt arra, hogy a pártok befolyását, szerepét sem taglétszámuk határozza meg, hanem a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon mérhető támogatottságuk.
2003.09.18.	Hír. A kormány döntött a jövő évi adó-szabályokról, és tízszázalékos létszámleépítést rendelt el a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó intézményekben a miniszterelnök. Jövőre 300 milliárd forint költségcsökkentést rendelt el a kormány a költségvetési intézményeknél. A minisztériumokban csökkentik a gépkocsik számát, és szigorítják a mobiltelefon használatát is. A kormány jóváhagyta a jövő évi adóváltozásokat, amelyek pénteken kerülnek a parlament elé. 2004-ben csökken a személyi jövedelemadó mértéke: évi 800 ezer forint jövedelemig 18 százalékos, 800 ezer és másfél millió forint között 26 százalékos, e felett pedig 38 százalékos lesz az szja, amely a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi kategóriában 2-2, a középsőben 4 százalékpontos adócsökkentést jelent. Az adójóváírás január elsejétől a bér 18 százaléka, legfeljebb havonta 9 ezer forint lehet, s ezt 1,35 millió forint jövedelemig teljes egészében, 1,95 millió forintig pedig fokozatosan csökkenő összegben lehet igénybe venni. Az adócsökkentést ugyanakkor részben ellensúlyozza, hogy a kormány 3 százalékról 4 százalékra növeli jövőre az egészségügyi járulékot. Emellett megszűnik a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj eddigi kedvezménye. A versenyképesség javítása érdekében januártól mérséklődik a társasági adó is, 18-ról 16 százalékra. A régión belül így Magyarországon kell a legkevesebb társasági adót fizetniük a vállalatoknak – emelte ki a pénzügyminiszter. Változnak jövőre az eva-szabályok is. 2004-től – egyebek mellett – már 25 millió forint éves árbevételig választható a kedvezményes vállalkozói adó. Az eva bevezetése László Csaba szerint nem várt sikert hozott: az ez évre tervezett bevételek ebből az adónemből már augusztus végéig befolytak. Januártól a várt – immár 6 százalékos – jövő évi infláció mértékével emeli a kormány a családi pótlékot. Változik a lakástámogatások adókedvezménye: új lakás építésénél az éves törlesztő részlet 40 százaléka vonható le az szja-ból, maximum évi 120 ezer forint. Ez a kedvezmény ugyanakkor jövőre már nem érvényesíthető a 10 millió forintot meghaladó hitelekre. A használt lakásokra felvett kölcsönök után járó 30 százalékos, szintén legfeljebb 120 ezer forint kedvezmény esetében ez a határ 8 millió forint lesz. Az adókedvezmény emellett függ majd a jövedelemtől is: 3,4 millió forint éves jövedelemig teljes egészében igénybe vehető, 3,4 és 4 millió forint között már csak csökkenő mértékben, 4 millió forint felett pedig egyáltalán nem jár a levonás. Azok akik igénybe vehetik, a hitel felvételét követő négy évig élhetnek a lakáshitel-kedvezménnyel. Használt lakásra felvett hiteleknél ugyanakkor gyerekenként plusz egy évvel hosszabb a jogosultság ideje. A külön adózó jövedelmek után – amilyen az ingatlan értékesítéséből, osztalékból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem – 20 helyett 25 százalékos lesz az adó. A kormány döntése értelmében januártól 6 százalékkal emelkedik a nyugdíj, 2004 novemberében pedig kifizetik az 53. és 54 heti nyugdíjat. Jóváhagyták az áfakulcsok módosítását is: a nullaszázalékos kulcs megszüntetésével 5 százalékra emelkedik a gyógyszerek, a tankönyv és a könyvek áfája, 15 százalékos lesz a személyszállítás, valamint a gáz és a távhő áfakulcsa.
2003.09.18.	Hír. Harminc-harmincötmilliárd forintot igényelnek a központi költségvetésből az önkormányzatok arra, hogy abból fedezzék az általuk fenntartott intézményekben dolgozó közalkalmazottak 50 százalékos béremelésének jövő évre áthúzódó részét, de ezt valószínűleg nem kapják meg. A kormányfő ugyanis egy fórumon azt mondta: nincs lehetőség az önkormányzatok többletforrásának biztosítására. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az önkormányzatok harmada már az idén is csak a fejlesztési források átcsoportosításával tudott pénzt előteremteni a működési, így a bérköltségekre, s nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ha az infrastruktúrafejlesztés helyett 2004-ben is a bérekre kell fordítaniuk a vállalkozóktól beszedett helyi adót. Ezért azt követelik, hogy központi forrásból finanszírozzák a közalkalmazottak és a köztisztviselők béremelését. Számításaik szerint – például az energiaár-változások miatt – a dologi kiadások növekményének finanszírozására központi forrásból legalább 27-30 milliárd forintra volna szükségük. Attól tartanak, e nélkül a települések egy része arra kényszerül, hogy eladja vagyonát.
2003.09.18.	Hír. Idén a világgazdaság várhatóan 3,2 százalékkal, jövőre 4,1 százalékkal bővül - közölte legújabb becslését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a csütörtökön nyilvánosságra hozott őszi Világgazdasági Kilátásokban. A szervezet kutatói az Egyesült Államokban idén 0,4, jövőre pedig 0,3 százalékponttal nagyobb, míg Európában jövőre 0,4 százalékkal alacsonyabb gazdasági bővülésre számítanak, mint tavasszal. Az uniós csatlakozásra váró országoknak ki kell használniuk a viszonylag erős gazdaságukat a lényeges reformok végrehajtására: mindenekelőtt csökkenteniük kell költségvetési hiányukat és korszerűsíteniük kell bankrendszerüket - áll az IMF elemzésében. A valutaalap szakértői szerint az euróövezeti tagságra való felkészülés ösztönzi ugyan a gazdasági stabilizációt, de a jövő májusban az Unióhoz csatlakozó országoknak nem szabad elsietniük a monetáris unióba való belépést. Az IMF csütörtökön közreadott becslése szerint Lengyelország gazdasága várhatóan 3 százalékkal nő az idén és 3,5 százalékkal jövőre, a cseh GDP 1,7 százalékkal bővül az idén és 2,6 százalékkal jövőre, Szlovákiáé 4 százalékkal gyarapodik idén és jövőre egyaránt, míg a szlovén gazdaság 2,2 százalékkal nő idén és 3 százalékkal jövőre. Magyarországon a központi bank nem képes egymaga alacsony szinten tartani az inflációt úgy, hogy közben versenyképes maradjon a gazdaság - vélik az IMF szakértői. Szerintük a bérek csökkentése - különösen az állami szektorban - elengedhetetlen, vagyis a béremelés ütemének alacsonyabbnak kell lennie az inflációnál. A szervezet áprilisban még 2003-ra 3,6, 2004-re pedig 3,9 százalékos növekedést jósolt Magyarországnak; az őszi kiadvány szerzői idén 3, jövőre 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
2003.09.23.	Hír. Nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, jelentette ki tegnap EU-s adatokra hivatkozva Vadász János. Az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szerint ha a vállalkozók törvényesen foglalkoztatnának és adóznának, sokkal kevesebb lenne az a forráshiány, amit a leépítésekkel akarnak pótolni. Az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatottak átlagosan 24,2 százaléka dolgozik a közszolgálatban, míg Magyarországon 21,6 százalékos ez az arány, hangsúlyozta az Eurostat, azaz az EU hivatalos statisztikai hivatalának 2001-es adataira hivatkozva Vadász János. Ha a vállalkozók negyven százaléka törvényesen foglalkoztatna és adózna, sokkal kevesebb lenne az a forráshiány, amit szakszerűtlen módon leépítésekkel akarnak pótolni, fogalmazott a kormánymegbízott. Vadász szerint a leépítéseket sürgető, gyakorlatilag teljesen illetéktelen munkaadói nyilatkozatok a társadalmi szolidaritás teljes hiányáról tanúskodnak, mivel "az esélyegyenlőséget a jól működő közszolgáltatások teremtik meg". Hangsúlyozta, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális és a kulturális alapellátás minősége nagyban összefügg a sikeres uniós csatlakozással. Az érintettek bevonásával, szakmai szempontok alapján a kormány tavaszig áttekinti a közszféra feladatait és minden egyes ágazatban - egészségügy, oktatás, szociális és kulturális alapellátás - megállapítja a szükséges dolgozói létszámot. A tervek szerint jövő őszig elkészül az egységes közszolgálati törvény normaszövege, amely 2005. január 1-jétől hatályba is léphet.
2003.09.24.	Hír. A kormány nyomására, mivel kevesebb pénzügyi forrást juttat majd a településeknek, jövőre 60 ezer embert fognak elbocsátani az önkormányzatoktól – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke tegnap Debrecenben. A politikus hozzátette: a várható elbocsátási hullám súlyos gondokat okozhat azért is, mert nincsenek új beruházások, új munkahelyek, ahol az emberek elhelyezkedhetnének.
2003.09.25.	Hír. Ez nem az eddig megszokott költségvetési huzakodás az önkormányzatok és a kormány között; most elpattanhat a húr, nyilatkozta Dióssy László, a mintegy 1500 helyhatóságot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Veszprém szabad demokrata polgármestere. Szerinte az önkormányzati vezetők hangulata igen rossz, és ha a költségvetési előirányzatok nem változnak, készek arra, hogy elégedetlenségüket demonstratív akciókkal is kifejezzék. Dióssy találkozott Lamperth Mónika belügyminiszterrel, és azt kérte, hogy a költségvetés tervezetét legalább 15-20 milliárd forinttal toldják meg, ami a legégetőbb gondok megoldásához valamelyes segítséget jelenthet. Az esetleges létszámcsökkentés kapcsán a polgármester kijelentette: a szociális ellátás területén sok helyütt törvényellenes helyzet alakult ki, mert pénz hiányában képtelenek megfelelő számban szakalkalmazottakat foglalkoztatni például a szociális gondozóközpontokban vagy az idősek otthonaiban.
2003.09.26.	Hír. A szakszervezetek – hangsúlyozva, hogy nem tekintik tabunak a közszolgálati létszámot – már a jövő évi létszámcsökkentésre vonatkozó döntést is kifogásolták, mert azt szerintük nem előzte meg a feltétlenül ellátásra váró közfeladatok és az azok elvégzéséhez szükséges létszám összevetése. Szabó Endre, a SZEF elnöke egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a jövő évi nagy létszámú elbocsátás szakmailag előkészítetlen. A készülő egységes közszolgálati törvény keretében felmérhető a közszolgálat létszámhelyzete, s kiderülhet, hol van fölösleg és hol esetleg létszámhiány. A szakszervezeti vezető közölte: a munkáltatói szervezetek, az iparkamara részéről felelőtlenségnek tartják a létszámcsökkentési ötleteket, ugyanakkor a leghatározottabban fel fognak lépni a kormány végiggondolatlan racionalizálási tervei ellen. A SZEF tart attól, hogy miközben romlik a közszolgáltatások színvonala, kvalifikált szakemberek kényszerülnek a közszférát elhagyni, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelő munkát találni, átképzésük pedig költségigényes.
2003.09.26.	Nem született döntés tegnap a létszámleépítésről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) főigazgatói értekezletén. Így kérdéses, hogy a szakmai álláspont ismerete nélkül meghozza-e döntését ma a pénzügyminiszter. Mind a parancsnok, Nagy János vezérőrnagy, mind a főigazgatók további egyeztetést tartanak szükségesnek. Ismeretes, hogy Nagy János a hét elején jelentette be, hogy a testület az uniós csatlakozás kapcsán megválik 800 munkatársától. A parancsnok korábban „csak” 300–400 fővel számolt, László Csaba pénzügyminiszter pedig tavasszal arról beszélt, hogy az EU-bővítés után sem kell a vámosoknál nagymértékű létszámleépítéssel számolni. Így kérdéses, hogy a pénzügyi tárca vezetőjének mi számít nagymértékű leépítésnek. A létszámleépítéssel kapcsolatban Michel Danet, a Vámigazgatások Világszervezetének főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: amikor a többi csatlakozó ország vámvezetőivel beszélt, mindig arra kérte őket, hogy legyenek megfontoltak, mert az igaz, hogy bizonyos határok megszűnnek, de a jövőben meg kell felelni az uniós elvárásoknak. Danet rámutatott, volt rá példa, hogy egy nagyszámú leépítés után egy-két évvel újra vámosokat kellett toborozni, ezért fontos az óvatosság.
2003.09.26.	Hír. Az OM közleményt adott ki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének fórumán elhangzottakra reagálva, miszerint az ágazatban jövőre 3 és fél százalékkal növekednek majd a személyi juttatások. A közlemény kitér arra, hogy a felsőoktatási reform előkészítése hónapok óta a nyilvánosság előtt zajlik. Jelenleg a szakmai egyeztetés folyik. A fórumon Kispap László FDSZ elnök kijelentette: a helyzet fokozatosan romlik, a kormány nyári döntése, amely szerint 4,4 milliárd forintot elvonnak a területtől, mintegy 385 ezer hallgatót, 75 ezer oktatót, kutatót és dolgozót érint hátrányosan. A kabinet tervei szerint jövőre további hat százalékkal csökkentik a felsőoktatási költségvetési keretet, ezzel visszaveszik azt, amit még tavaly szeptemberben az 50 százalékos béremeléssel adtak, egyébként úgy tudja, hogy a közszféra létszámleépítése az egyetemeken és főiskolákon négy és félezer főre vonatkozik majd. Kispap László szerint ezek azt mutatják, hogy a kormányon belül nem a legjobb az oktatási tárca képviselete. A szakember a felsőoktatás átszervezésével kapcsolatban leginkább azt kifogásolta, hogy egy, a szaktárcánál a közelmúltban készült tanulmány szerint a dolgozók kikerülnének a közalkalmazotti munkakörből. A jövőben mindenkit határozott időre szerződésekkel foglalkoztatnának, így bárkit könnyedén el lehetne bocsátani, és létbizonytalanság alakulna ki.
2003.09.27.	Hír. Magyar Bálint egy budapesti szakmai fórumon elmondta: április óta húsz helyszínen, csaknem 5 ezer tanár bevonásával tartottak konferenciát az iskolai törzsanyagról és a vitaanyag kikerült az Oktatási Minisztérium honlapjára is. Az Országos Köznevelési Tanács a jövő hónap közepén tárgyalja a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervet, a hozzá tartozó kormányrendelet pedig várhatóan novemberben készül el.
2003.09.29.	Hír. A magyar rádióban vitát rendeztek a közszolgálati létszámleépítésről Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, és Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke részvételével. Szabó Endre elmondta, hogy leginkább azt kifogásolja a szakszervezet, hogy koncepcionálisan nem megalapozott, szakszerűen nem igazolt, hatásában nem ismert ötletről van szó. támogatni. Vadász János elmondta, hogy a kormány saját hatáskörében tervez a minisztériumokban és háttérintézményeiben egy összesen mintegy 8 ezer főre kiterjedő létszámcsökkentést, más létszámcsökkentésről nem született döntés. Szabó Endre szerint a pénzügyminiszter azonban több ízben kijelentette, hogy nemcsak a központi igazgatásban kell létszámot csökkenteni, hanem a közszféra más területein is, mintegy 6 százalékot. Ugyancsak a pénzügyminisztériumból származik az az információ, hogy 6 százalékkal szeretnék jövőre a bért emelni a közszférában, de az önkormányzatoknak ehhez nem adnak semmiféle pénzügyi támogatást, következésképpen döntően létszámleépítéssel teremtik meg a béremelés forrását is. A 6% körülbelül 45 ezer főnek felel meg. A kormány erről a témáról még semmiféle hivatalos tárgyalást a szakszervezetekkel nem folytatott, holott az OKÉT alapszabályának a 15. pontja kimondja, hogy a kormány mindazon kérdésben, amelyek a közszféra munkavállalóinak béreit, foglalkozási viszonyait érinti, döntés előtt egyeztet a szakszervezetekkel.
2003.09.30.	Hír. Október elsejétől Szlovákiában az eddigi 5 570 korona helyett 6 080 korona lesz a minimálbér (1 korona = 6,17 forint). Ezzel nagyjából 10 százalékkal emelkednek a munkáltatók költségei, de mert január elsejétől 3 százalékkal kellene csökkennie a kötelezően elvont járulékok mértékének, a munkáltatók költségterhei gyakorlatilag nem emelkednek - magyarázta a döntést a munkaügyi tárca. A minimálbér most megállapított határa csaknem 700 koronával marad alatta a szakszervezetek követeléseinek. Az elvárás azonban a tárca szerint teljesíthetetlen, mert a magas munkanélküliség mellett a nagyobb minimálbér a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezetne.
2003.09.30.	Hír. A brit szakszervezetek tanácsa, a TUC kampányt indított a szigetország dolgozóinak egyre elviselhetetlenebbül hosszú munkaidejének enyhítésére. A TUC által megkérdezett kétezer dolgozó negyede számolt be arról, hogy munkaadója aláírattatott egy nyilatkozatot, amelyben lemond a 48 órás munkaidőlimitről, ugyanakkor háromból két munkavállaló megkérdezés nélkül kénytelen megszegni az európai normát, azaz munkaadójuk megsérti az európai törvényeket. Brendan Barber, a TUC új főtitkára szerint a brit munkavállalóknak rövidesen lehetőségük lesz változtatni a helyzeten, hiszen az Európai Bizottság november végén felülvizsgálja a brit „kiugrási” lehetőség fenntartását. A munkaadók erősen lobbiznak az ellen, hogy szinte valamennyi brit dolgozó számára bevezessék a 48 órás heti maximumot. Barber attól tart, a kormány a munkaadók szavára hallgat majd, hiszen azok az emberi választás szabadságára hivatkoznak. A szakszervezetek álláspontja viszont az – és ezt a kormány megrendelésére elvégzett felmérés is megerősítette –, hogy a heti 48 óránál többet dolgozó emberek kétharmada szeretne kevesebb időt tölteni munkahelyén. Brendan Barbert szerint a hosszú munkanap a munkahelyek rosszul szervezettségét, alacsony produktivitását jelzi. Míg Nagy-Britanniában a heti átlagos munkaidő 43,5 óra, Franciaországban 38,2, Németországban pedig 39,9 óra, és mindkét országban magasabb a termelékenység, mint a szigetországban. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai pedig arra utalnak, hogy a helyzet rosszabbodott: míg 2000-ben minden nyolcadik, 2003-ban már minden hatodik brit dolgozó heti munkaideje haladja meg a 60 órát. A tárca saját információja szerint a negyven éven felüli férfiak közel negyede fordult orvoshoz idegi túlterheltség miatt. Mint az várható volt, a CBI, a brit iparkamara valóban erősen támadta a szakszervezeti kampányt, amelynek során a dolgozók telefonos forró dróton és e-mailen is bejelenthetik sérelmeiket. Digby Jones, a kamara vezérigazgatója azoknak a tízezreknek az érdekében lép fel, akiket kifejezetten sújtana, ha nem vállalhatnának túlórát, és úgy látja, a munkaadókat kulcsfontosságú rugalmasságtól fosztaná meg a 48 órás limit szigorú végrehajtása.

2003.09.30.	Hír. A Fidesz oktatási műhelye elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja az oktatási tárcától azt az arroganciát, amellyel semmibe veszi a pedagógusok véleményét a mélyreható és erőltetett ütemű tantervi reformokról, erről a párt közleményben tájékoztatta a sajtót. „Minisztériumi vezetőhöz méltatlan az az indulatoktól fűtött, személyeskedő és alpári hangnem, amellyel Magyar Bálint miniszter a nemzeti alaptanterv vitájának szombati, záró konferenciáján lehetetlenné tette az érdemi párbeszédet az oktatás szereplőivel.” Az oktatási miniszter szerint „a politikai élet idiotizmusára jellemző” az olyan típusú érvek megjelenése az alaptantervről szóló vitában, hogy „nem eléggé nemzeti” és „visszaszorítja a nemzeti tartalmakat”. A Fidesz oktatási műhelye felszólítja a minisztert, hogy haladéktalanul kezdjen kulturált párbeszédet a társadalmi szervezetekkel és a parlamenti pártokkal a közoktatás jövőjéről.
2003.09.30.	Hír. Gyulavári Tamás munkajogász interjút adott az egyik napilapnak, amelyben példával illusztrálta a részmunkaidő szabályozása, illetve hazai alkalmazása körül kialakult helyzetet. Gyulavári Tamás szerint a szabályalkotás csak az első lépés, amelynek az volt a lényege, hogy ott, ahol hiányzott a szabályozás, vagy a munkavállalókra nézve kedvezőtlenebb volt az uniós normáknál, változatni kellett. Azokon a területeken, amelyeken kedvezőbb feltételeket adott a honi szabályozás, nem lehetett a harmonizációra hivatkozva szigorítani. Az elkövetkező években azonban már elsősorban azt „kérik számon”, megfelelnek-e a magyar munkaügyi folyamatok az európai foglalkoztatási stratégiának. Az európai szociális modell arról szól, miként lehet egy sikeres gazdaságot működtetni úgy, hogy maradnak a kiterjedt szociális jogok. Éppen ez különbözteti meg az EU-t Amerikától. Az 1998 óta működő foglalkoztatáspolitikai koordináció első eredményei már látszanak. A recesszió dacára folyamatosan nő a foglalkoztatottság, ma már meghaladja a 70-es évek közepének szintjét. A foglalkoztatás növelésére, az esélyegyenlőség javítására, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelésére nem az EU ad majd receptet, saját magunknak kell megtalálnunk a megoldást, így férünk majd hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek a megoldás finanszírozását is segítik. Az európai uniós jogharmonizáció eredményeként a jövőben részmunkaidős foglalkoztatásuk időtartama alapján sem lehet megkülönböztetni a munkavállalókat. Az Mt. módosítása megteremti az átjárhatóságot a határozott és határozatlan időtartamú, valamint a rész- és teljes munkaidős foglalkoztatás között. A munkáltatónak ezentúl értesítenie kell az alkalmazottait – mielőtt kívülről töltené be a posztot – ezekről a munkalehetőségekről. Ha a munkavállaló kezdeményezi munkaszerződése módosítását, munkaadójának 15 napon belül erre írásban válaszolnia kell. A határozott idejű munkaszerződésre vonatkozó szabályozást is pontosítja az új Mt. A módosítás szerint határozott idejű munkaszerződés csak akkor hosszabbítható meg, ha ezt a munkáltató jogos érdeke indokolja. Ilyen lehet például egy meghatározott idő alatt elvégzendő beruházás. Megalapozott indok híján a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása, vagy ugyanazzal a munkavállalóval újabb határozott idejű szerződés megkötése határozatlan időre szólónak minősül.
2003.09.30.	Ha a jövő évi állami költségvetést a mai terveknek megfelelő, változatlan formában fogadja el az Országgyűlés, akkor 2004-ben veszélybe kerülhet az önkormányzati intézmények működtetése – jelentette ki Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke tegnap egy veszprémi fórumon, amelyet a megye kistelepüléseinek vezetői számára rendeztek. Dióssy hozzáfűzte: igaz ugyan, hogy jövőre az ideinél 78 milliárd forinttal több jut majd az önkormányzatoknak a költségvetés mai tervezete szerint – viszont elsősorban a címzett és a céltámogatások összegét kívánja a kormány megemelni. Legalább még tizenöt-húszmilliárd forintra lenne szükségük a helyhatóságoknak ahhoz, hogy intézményeiket fenntarthassák, kifizethessék a közalkalmazottak kötelező ötvenszázalékos béremelésének jövőre áthúzódó részét, és ne romoljon az általuk nyújtott közszolgáltatások színvonala. Ha a költségvetés összeállításánál nem veszi figyelembe ezeket a szempontokat a kormány és a parlament, akkor a TÖOSZ figyelemfelhívó akciókat szervez. Ezek lehetséges formái között említette a polgármesteri hivatalok egynapos, figyelmeztető jellegű bezárását, az okmányirodák nyitva tartásának korlátozását vagy a polgármesterek tüntetését. Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a fórumon a közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítását nevezte a jövőre kezdődő, hosszú távú államigazgatási reform egyik legfontosabb részének. Tudósítónk kérdésére kijelentette: a kormány nem tervezi, hogy a reform során bármiféle, kötelező jellegű létszámleépítést írjon elő az önkormányzatok számára.
2003.09.30.	Hír. A közszférában tervezett létszámcsökkentésről tárgyalna a kormány illetékeseivel a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), de megkeresésükre még nem kaptak választ. Ismeretes, hogy a kormányfő döntése szerint a központi közigazgatásban és a hozzá tartozó intézményekben tízszázalékos elbocsátás várható jövőre, a pénzügyminiszter ugyanakkor a közalkalmazotti szférában további hatszázalékos létszámleépítést tartana indokoltnak. Az APEH-nél 1350 alkalmazottat érintő létszámcsökkentésre készülnek. Az adóhivatalnál működő szakszervezet tegnap testületi ülésen értékelte a kialakult helyzetet. A tanácskozáson arra kérték fel a szakszervezet vezetését, hogy tárgyalások útján próbálják „jobb belátásra” bírni a kormányt. Mindazonáltal nem zárták ki annak lehetőségét, hogy nyomásgyakorlás útján fejezik ki elégedetlenségüket, ha ez nem sikerül. A SZEF elnöke, Szabó Endre elmondta: a kormányrendelet még nem jelent meg arról, hogy pontosan hol kell jelentős elbocsátást végrehajtani, az azonban nyilvánvaló, hogy az 53 ezer dolgozót érintő létszámcsökkentés eléri az egészségügyet és az oktatást is. Az érdekvédő szerint a közszférát érintő elbocsátási hullám ellen az érintett foglalkozási csoportoknak nem külön-külön, hanem együttesen kell fellépniük, illetve képviselőiknek arról dönteniük, milyen hatásos akcióval hívják fel a kormány figyelmét döntésének következményeire. Munkabeszüntetést azonban várhatóan nem szerveznek.
2003.09.30.	Hír. Októberben ér véget az a Phare-támogatással megvalósuló egyéves program, amelyet az Európai Közösség munkabiztonsági irányelvének hazai alkalmazása és az intézmények fejlesztése érdekében indítottak. A Humánerőforrás-fejlesztés a munkahelyi egészség és biztonság terén elnevezésű programot az EU 225 millió, a magyar állam pedig 93 millió forinttal támogatta. A program három részből állt: az első az előcsatlakozási tanácsadás és koordináció volt a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása érdekében. Ebben a holland Szociális és Foglalkoztatás-ügyi Minisztériumhoz tartozó Holland Munkaügyi Felügyelőség munkatársai segítették a magyar partner munkáját. Ezután a munkabiztonsági felügyelők szociáliskészség-fejlesztő tréningje tantervének kidolgozása és átadása következett, végül a program az Európai Munka-egészségügyi és Munkavédelmi Ügynökség EU-Fókuszpont-hálózata részeként létrejövő Magyar Fókuszpont fejlesztésére és működtetésére nyújtott támogatást. A szociáliskészség-fejlesztésre a felügyelők mindennapi munkájának hatékonyabbá tétele érdekében volt szükség: a szakmai ismeretek felfrissítése mellett megfelelő szociális, kommunikációs ismeretekkel, tárgyalási és konfliktuskezelési technikákkal is rendelkezniük kell. A képzésben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) 320-320, valamint a Magyar Bányászati Hivatal negyven szakembere vett részt. A Magyar Fókuszpont célja, hogy munkabiztonsági és munka-egészségügyi tájékoztatással szolgáljon a bilbaói székhelyű Európai Munka-egészségügyi és Munkavédelmi Ügynökség számára, információt cseréljen a nemzeti fókuszpontok európai hálózatával, valamint az, hogy az aktuális munkavédelmi híreket terjessze a munkaadók és a munkavállalók körében. A szervezet feladatai közé tartozik egy honlap működtetése, amelyen az összes munkavédelemmel összefüggő információ, jogszabály megtalálható. Az érdeklődők idén már anonim módon tájékozódhattak munkabiztonsági kérdésekről a három szervezet, az OMMF, az ÁNTSZ és a bányászati hivatal által működtetett zöld számon.
2003.09.30.	Hír. A munkaadók törvénytisztelete csekély, csak azokat a szabályokat tartják be, amelyeket a hatóság ellenőriz, esetenként még azokat sem, mondta Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke a közelmúltban a Nemzeti ILO Tanács által a hazai munkavédelem helyzetéről rendezett konferencián. Nincsenek pontos adatok arról, hogy évente hány baleset történik, annak ellenére, hogy a munkahelyi baleseteket regisztráló statisztikai rendszer megfelelően kiépített. Szakértők szerint az esetek egynegyedét bizonyíthatóan eltitkolják. Vannak, akik szerint ez az arány sokkal rosszabb. Egy-két szűk területtől eltekintve a munkavédelmi, munka-egészségügyi előírások nem vonatkoznak az egyszemélyes vállalkozásokra, s a jogalkotókra vár a távmunkára vonatkozó előírások kidolgozása is. A munkavédelmi törvény várható idei módosítása során pontosítják majd a munkavédelem, a kockázat fogalmát és a kockázatértékelés szabályait, a szaktevékenységek körét, továbbá a munkavédelmi érdekvédelem lehetőségeit is, mondta Főcze Lajos, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány elnöke. A szakértők szerint érdemes lenne a munkavédelem országos programját, amely a 2003–2007 közötti időre vonatkozik, összehangolni az unió 2002–2006 közötti hasonló programjának céljaival. Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy a hazai programra lesz költségvetési fedezet. Fontos lenne továbbá a munkahelyi balesetbiztosítási rendszer mielőbbi kiépítése, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat továbbfejlesztése és szorosabb együttműködés a háziorvosokkal.
2003.09.30.	Hír. A PM egy hete 8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést prognosztizált. De nem növekedne jövőre a köztisztviselői illetményalap most 33 ezer forintos összege, derül ki a költségvetési törvényjavaslat munkaanyagából. Januárban a bírák és az ügyészek sem számíthatnak alapilletményük emelésére – igaz, náluk még az idén több lépésben, a januári 202.950 forintról novemberre már 304.400-ra emelkedik az első fizetési fokozat alapilletménye. A főiskolai és egyetemi tanulók sem várhatnak magasabb ösztöndíjat, illetve fizetést januártól. Legalábbis a hallgatói normatíva az idei 91 ezer forint/éves szinten marad. Az egyetemi tanárok fizetése sem változna. Nem emelkedik a doktori alapképzésben és a köztársasági ösztöndíjban részesülők után fizetett támogatás sem.
2003.10.01.	Hír. A kormány tegnap elfogadta és benyújtotta a parlamentnek a költségvetés tervezetét. A 2004-es büdzsében – az előzetes bejelentéseknek megfelelően – a bruttó hazai termék, a GDP 3,8 százalékát kitevő hiánnyal számolnak. A költségvetés 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, és 5,5-6 százalékos inflációra alapozva készült, és csak elhanyagolható mértékű reálbér-emelkedéssel számol. A tervezet szerint az állami bevételek 12,9 százalékkal emelkednek – minden mutató szerint nagyobb lesz az elvonások szintje jövőre az ideinél. A legnagyobb tételt az áfa emelése jelenti: 19 százalékkal nő a forgalmi adóból várt bevétel 2004-ben – és az inflációnál nagyobb mértékben emelkedik a személyi jövedelemadóból származó összeg is. A kiadások többsége az infrastruktúra-építésre szolgál, a forrásátcsoportosítások révén 83 százalékkal emelkedik a kancellária kerete. Az önkormányzatok központi támogatása több mint 7 százalékkal emelkedik, amit az érintettek keveslenek: a növekmény nagy része ugyanis csak meghatározott fejlesztésekre használható, a bérekre pedig ugyanannyi jut, mint az idén.
2003.10.01.	Cser Ágnessel, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökével tárgyalt reggel Kökény Mihály egészségügyi miniszter és a tárca két politikai államtitkára. A minisztérium mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélésen az együttműködésről esett szó. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete korábban együttműködési megállapodást kötött a Magyar Orvosi Kamarával: ennek értelmében közösen képviselik a tárcánál és az ágazatot érintő törvénytervezetek tárgyalásánál az egészségügyben dolgozók érdekeit.
2003.10.03.	Hír. Egy napilap információi szerint a központi költségvetés, valamint a társadalombiztosítási alapok együttesen több mint 928 milliárd forint hiányt halmozhatnak fel 2004-ben. Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát meg nem haladó államháztartási deficitet tűz ki célul, hogy időre teljesíthető legyen az eurózónához csatlakozás egyik előfeltétele. A Pénzügyminisztérium jövőre 20 000-20 500 milliárd forint nominális GDP-vel számol, ami 780-800 milliárdos nominális államháztartási hiányt engedélyez. Márpedig ez az összeg bő 160 milliárddal alacsonyabb, mint ami sajtóinformációk szerint a költségvetési törvényjavaslatban szerepel - az említett 928 milliárd forint mellett több mint 30 százalékos nominális GDP-növekedést kellene jövőre produkálni a költségvetési tervek teljesítéséhez. Elképzelhetetlen, hogy a helyi önkormányzatoknál 100 milliárdot is meghaladó mértékű többlet keletkezzen 2004-ben, mint ahogy kétséges az is, hogy a PM lehetetlen növekedési prognózisokra alapozza számításait. Valószínűnek tűnik, hogy a megjelent makro adatok más elszámolási rendszerben tükrözik a folyamatokat, mint amit a kormány hivatalosan publikál az Európai Unió felé. Részletek egyelőre nem ismertek: vagy az alrendszerek közti konszolidációban, vagy a korábban alkalmazott GFS és az uniós statisztikának megfelelő, költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezetekre is kiterjedő ESA-95 államháztartási elszámolási rendszerek közti különbségben rejlik a titok nyitja. Megoldást mindenesetre a tegnapi kormányszóvivői tájékoztató sem hozott, a miniszterek ugyan elfogadták a 2004-es költségvetési javaslatot, ám a szóvivő nem árult el további részleteket ezzel kapcsolatban.
2033.08.30.	Hír. A munkaügyi ellenőrök két hónap alatt a foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges nyilatkozatok elmulasztása miatt 4477 esetben intézkedtek és ez 21.123 munkavállalót érintett. 1287 munkáltató engedély nélkül foglalkoztatott külföldieket, 1657 cégtulajdonos nem jelentette be a dolgozóit, így 11663 munkavállaló után nem fizették az adó- és járulékterheket. Az ellenőrök fél év alatt 27 ezer munkáltató több mint 29 ezer telephelyét látogatták meg és több szempont szerint vizsgálódtak. Munkabiztonsági intézkedésekre elsősorban a veszélyes munkaeszközök miatt, a munkahelyek, üzemek állapota, a technológiai fegyelem megsértése miatt volt szükség. Alaposan a zsebükbe nyúlhattak azok a vállalkozók, akik megszegték a munkaidővel, a pihenőidővel, a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos jogszabályokat. Államigazgatási intézkedések és a szankciók miatt 101 ezer, a szabálysértési eljárásban több mint 1 milliárd 581 millió forintot fizettek a törvénysértő vállalkozók. Munkavédelmi fegyelmezetlenséget 918 esetben találtak az ellenőrök, a munkáltatók emiatt összesen 2 478 075 000 forintot fizettek. A főfelügyelőség tájékoztatása szerint külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett szankciók összege 80 százalékkal emelkedett, a fellebbezések száma 7,5 százalékkal nőtt az előző félévhez képest, a peres ügyek száma viszont az előző év hasonló időszakának kétharmadára csökkent. A minisztériumhoz érkezett jelzések alapján attól tartanak a cégvezetők, hogy folyamatos zaklatásra és bírságolásra számíthatnak ezentúl. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint az ellenőrök egységes irányelv és ellenőrzési terv alapján dolgoznak. A minisztériumnak nem az a célja, hogy a vállalatok tönkremenjenek, hanem az, hogy a foglalkoztatás "kifehéredjen", egyetlen munkavállaló se dolgozzon feketén. Emellett pedig meg kell szüntetni azt a rendszerváltás után kialakult gyakorlatot, hogy a cégvezető vállalkozásba kényszeríti alkalmazottját, aki sokszor nem is tudja, milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül ezáltal. A gyakoribb ellenőrzések mellett olyan tervet dolgozott ki a tárca, melynek lényege, hogy a társadalombiztosítási terhek tekintetében ne legyen különbség a bérek után és az önfoglalkoztatók után fizetett járulékok között, így a jövőben a vállalkozónak sem éri meg vállalkozásba kényszerítenie munkavállalóját.

2003.07.01.	Hír. Mától igényelhető az álláskeresést ösztönző juttatás, melynek feltétele a hagyományosnál szorosabb együttműködés a munkaügyi hivatalokkal, személyre szabott együttműködési terv alapján. Míg a munkanélküli járadékhoz háromhavonta kell jelentkezni, addig az új juttatáshoz havonta szükséges felkeresni a hivatalt. A munkavállalásban hátrányos helyzetű 45 éven felüliek, illetve azok, akik részmunkaidős vagy teljesítménybéres állást találnak, további támogatásra számíthatnak. A regisztrált munkanélkülinek a hagyományosnál szorosabban kell együttműködnie a munkaügyi hivatallal,
2003.07.02.	Hír. Az észak-alföldi régióban a lakosság iskolázottsági szintje elmarad az országos átlagtól. A regisztrált munkanélküliek húsz százaléka 25 évnél fiatalabb, a szakképzetlenek aránya pedig ötven százalék fölött van. Ezen kíván javítani az Észak-alföldi Regionális Pályaválasztási és Pályaorientációs Hálózat, melynek kiépítésére 453.050 eurót nyert a régió egy uniós pályázaton.
2003.07.09.	Hír. Odile Quintin, az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociálisügyi Főigazgatóság vezetője magyarországi tájékozódását követően kijelentette: a kormány jóval kevesebb támogatást kért a foglalkoztatáspolitikai és szociális célok eléréséhez az Európai Unió strukturális alapjaiból, mint amennyire szükség lenne. A Magyarország által igényelt pénzek az összes strukturális forrásigényünk alig több mint húsz százalékát teszik ki, ami a többi csatlakozó országhoz viszonyítva is igen alacsonynak számít.
2003.07.11.	Hír. Miközben a diplomásoknak egyre nehezebb elhelyezkedniük, az utóbbi években a növekvő szakmunkáshiány miatt ezen a területen érezhető bérszínvonal-emelkedés indult el Magyarországon. Győrfi György, az Adecco munkaerő-közvetítő cég ügyvezető igazgatója szerint ma különösen keresettek a számítógép által vezérelt eszközökhöz értő szakemberek, műszerészek, marósok, technikusok, villanyszerelők, valamint az idegen nyelvet beszélő munkások. Ezekből a szakmunkásokból azonban hiány van. Az ország fejlettebb régióiban egy szakmunkás 110-150 ezer forintot, a legmodernebb gépeken dolgozók akár 180-200 ezer forintot is megkereshetnek. A diplomások egyre nehezebben találnak jó állásokat. Ebben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt tíz évben megtöbbszöröződött a felsőoktatásba kerülő fiatalok száma. Míg 1995-ben 24 ezren kaptak diplomát, tavaly már 47 ezren. Ma már a korábban jól csengő jogász- és közgazdászdiploma sem jelent biztos elhelyezkedést.
2003.07.14.	Hír. Zemplén mindhárom kistérsége az ország 42 leghátrányosabb helyzetű mikrorégiója közé tartozik. A Miniszterelnöki Hivatal által a közelmúltban kiírt pályázatok ezen területek felzárkózását segítik. Most megláthatjuk, tudunk-e élni a lehetőséggel – jelentette ki Sátoraljaújhelyen Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZRVA) ügyvezető igazgatója, aki elmondta: a pályázati források csak a kijelölt 42 térségből érhetők el, és leginkább az infrastruktúra fejlesztését, munkahelyteremtést, valamint az európai uniós alapokra való felkészülést segítik.
2003.07.15.	Hír. A foglalkoztatással kapcsolatos problémák kezelésére együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatáspolitikai Munkaügyi Minisztérium (FMM) és a Magyar Posta Rt. (MP). Szabó Pál, az MP vezérigazgatója elmondta: a megállapodás értelmében a minisztérium szakmai segítséget nyújt a postának a vállalat modernizációs programja során felmerülő foglalkoztatási kérdések megoldásában. A posta az idén a szakszervezetekkel megegyezve ezer fős létszámleépítést hajt végre: 400 főnek már csoportos létszámleépítés során felmondtak, míg az év hátralévő időszakában további 300 főtől válnak meg. A fennmaradó létszámot részben a nyugdíjba vonulók, részben pedig olyanok teszik ki, akiknek például nem hosszabbítják meg a lejáró munkaszerződését. A célja az, hogy az emberek ne az utcára kerüljenek, hanem közvetlenül a postától való kikerülésük után már találjanak munkát.
2003.07.16.	Hír. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közel 100 millió forintos támogatásával elkészült a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségének új, 420 négyzetméteres alapterületű épülete. A beruházás teljes költsége 115 millió forintba került, a szaktárca jelentős anyagi segítsége mellett a megyei munkaügyi központ mintegy 15 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz.
2003.07.16.	Hír. Július 1-jén az M3-as autópálya építésénél 170, Tiszavasvári térségében élő munkanélkülit állítottak munkába. Az év első hat hónapjában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12300-an jutottak munkához a munkaügyi szervezet közreműködésével. Ugyancsak július elején nyolcvan munkanélküli átképzését kezdték el, ők pár hónap múlva Baktalórándházán az új kábelgyárban jutnak álláshoz. Gál Sándor, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hogy egy magállapodás értelmében a megye 30 településén 180 közmunkás foglalkoztatását kezdte el a megyei vízügyi igazgatóság.
2003.07.19.	Hír. Várhatóan a jövő év júliusától bevezetik az egységes foglalkoztatási nyilvántartást. A rendszerben szereplők azonosítását és a szolgáltatások elérését virtuális kártya biztosítja majd: az adatbázis interneten, taj-szám és pin kód alapján érhető majd el. A nyilvántartási rendszer kialakításának, a program finanszírozásának 2-3 milliárd forintos költségét az elképzelések szerint a Munkaerő-piaci Alap, illetve a költségvetés vállalná. A koncepcióról az Országos Érdekegyeztető Tanács augusztus 5-i ülésén tárgyalnak majd a szociális partnerek és a kormány képviselői, de pénteken, a plenáris fórumot előkészítő szakbizottsági ülésen kiderült: a munkavállalók és a munkaadók eltérően vélekednek arról, milyen adatokat tartalmazzon az 1992-ben megszüntetett munkakönyv utóda.
2003.07.21.	Hír. Sikeres volt a Munkaerő-piaci Alap új munkahelyek létesítését segítő programja, öt milliárd forint támogatással körülbelül öt ezer új munkahely jöhet létre, mondta el Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken Budapesten. Az új munkahelyek létesítését elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben, így Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében támogatták. A kezdetben három milliárd forintos, majd öt milliárd forintra megemelt keretet felhasználták, újabb pályázatok befogadásáról ősszel dönthetnek az alap bevételeinek alakulását mérlegelve. Ez a pályázati forma igen népszerű a munkaadók körében - mondta a miniszter.
2003.07.29.	Hír. A DAM Steel Rt. felszámolója, a Mátraholding Rt. és a kohászatban működő három szakszervezet egy-egy vezetője, mint magánszemély által alapított Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BN) Kft. augusztustól bérbe veszi a diósgyőri kohászati cég vagyontárgyait, és munkaügyi jogutódlással alkalmazza a több mint ezeregyszáz dolgozót. A termelés így teljes egészében a független társaságként működő BN keretein belül folyik majd. A hárommillió forintos törzstőkével létrehozott társaságban 61 százalékos tulajdonrésze van a Mátraholdingnak, a három érdek-képviseleti vezető, Lakatos Imre (Vasas Szakszervezeti Szövetség), Veres István (Munkástanácsok) és Veres Bálint (Liga) 13-13 százalékot jegyez. A BN jelenlegi tulajdonosai közhitelesen rögzítették, hogy fizetésre, osztalékra nem tartanak igényt, és a majdani befektetőnek névértéken adják el üzletrészüket – tájékoztatta lapunkat Ágotai József, a kohászati cég üzemi tanácsának Vasas Szakszervezet által delegált elnöke, a BN felügyelő-bizottságának egyik tagja. A szakszervezeti vezetők szerepvállalása a BN Kft.-ben egyrészt a bizalom jele, másrészt a kohászat dolgozói ezáltal közvetve ugyan, de belülről követhetik a folyamatokat – tette hozzá Ágotai.
2003.07.29.	Hír. A munkanélküliségi ráta április és június között 5,8 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál és 0,2 százalékponttal alacsonyabb az idei március és május közötti időszakhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A munkanélküliségi ráta az idén március és május között 6,0 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az idén április-júniusban a foglalkoztatottak száma 3,924 millió fő volt, amely 1,5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakit. A munkavállalási korú népesség 64,7 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon 2003 április-június időszakban. A munkanélküliek száma 2003 második negyedévében 241 ezer volt, alacsonyabb, mint az előző negyedévben, de magasabb, mint 2002 hasonló időszakában. A KSH közlése szerint mind a növekedés, mind a csökkenés a mintavételi hibahatáron belül maradt.
2003.08.15.	Hír. A kormányváltás óta több mint 97 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, júniusban már 3 millió 960 ezer 600 munkavállalónak volt biztos keresete annak ellenére, hogy országszerte 50 ezer munkahely szűnt meg, és 40 ezer dolgozótól váltak meg csoportos létszámleépítéssel, hangzott el a munkaügyi tárca csütörtöki tájékoztatóján. Burány Sándor miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az utóbbi 13 hónapban 180-190 ezer új munkahely létesült. A létszámleépítések egyrészt a piaci helyzet változásának következményei, másrészt a betanított munkásokat igénylő állások helyett egyre inkább a magasabb képzettségre építő tevékenységeket telepítenek Magyarországra a cégek. Burány szerint a gyárbezárásokban, létszámleépítésekben érintettek száma országosan ugyan nem magas, egy-egy kistérség esetében ugyanakkor foglalkoztatási feszültségeket okozhat. Ezek kezelése központi beavatkozást is igényelhet. Ennek jegyében például a Vas megyei tömeges létszámleépítések nyomán kialakult kistérségi munkaerő-piaci feszültségek oldására a szakminiszter ötszázmillió forintos külön keretéből szeptemberben munkaerő-piaci program indul.
2003.08.15.	Hír. Ötvennyolc Békés megyei település jelentkezett a Békés megyei munkaügyi központ és a megyei területfejlesztési tanács által együttesen kiírt, közhasznú munkások foglalkoztatását célzó pályázatra. A Körös-völgy mind a hetvenöt önkormányzata vállalkozhatott arra, hogy halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkülieket foglalkoztat augusztus elsejétől három hónapon keresztül. Az idén másodszor írtak ki ilyen jellegű pályázatot, és a rendelkezésre álló 130 millió forintnak köszönhetően egyik önkormányzatot sem utasították el. Az így elnyert pályázati forrás segítségével az önkormányzatok a településfejlesztéssel és rendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével, valamint vízrendezéssel és csapadékvíz-elvezetéssel összefüggő feladatokat tudnak megoldani. A pályázati lehetőség révén egyúttal hétszázötven ember helyzetén javíthatnak.
2003.08.18.	Hír. Középtávú foglalkoztatási stratégia mihamarabbi kidolgozását követelik a kormánytól a szakszervezeti konföderációk. Ezt egyrészt uniós kötelezettségek, másrészt az egyre romló gazdasági környezet teszi szükségessé. A munkaügyi tárca helyett a kormánytól várják a szakszervezeti konföderációk, hogy mihamarabb készítsen középtávú foglalkoztatáspolitikai stratégiát. Az úgynevezett luxemburgi csúcs óta valamennyi uniós tagállamnak ilyen szakmai anyagot kell készítenie. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint azért fordulnak kifejezetten a kormányhoz, mert a munkaügyi miniszter „nincs pályája csúcsán”, a romló gazdasági környezet viszont valódi szakmai megoldásokat sürget.
2003.08.29.	Hír. A távmunka népszerűsítése és terjedése érdekében a szocialista frakció kezdeményezi, hogy a kormány rövid-, és hosszú-távú átfogó cselekvési tervet dolgozzon ki - jelentette ki tegnap Simon Gábor, a szocialista frakció munka világa munkacsoportjának vezetője, a Távmunkatanács elnöke. Terveik szerint a rövidtávú feladatok között az infrastrukturális feltételek javítása, az ösztönző adójogszabályok kialakítása lesz az elsődleges, hosszabb távon pedig törvénymódosítások, szakmai konferenciák és képzés útján kell elősegíteni, hogy bővüljön a távmunkában foglalkoztatottak köre. Világos, a költségvetésben is megjelenő szándékról legyen szó - mondta Simon.
2003.08.30.	Hír. Németh Imre agrárminiszter bejelentette, a Ringa kapuvári húsüzemének dolgozói mindaddig kapják a fizetésüket, amíg a bérbe-illetve eladásra kiírt pályázatokban nem születik végleges döntés. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium semmilyen módon nem avatkozhat be egy magáncég ügyeibe, hiszen nem a tárca feladata a veszteséges termelés megelőzése, a veszteségek okainak feltárása.
2003.09.02.	Hír. Várhatóan ma értesítik név szerint az Ikarusbus Rt. székesfehérvári gyárának azon dolgozóit, akiket a francia–olasz tulajdonban lévő cég el akar bocsátani, közölte Vass István, a gyárban működő Vasas Szakszervezet vezetője. Az elbocsátásokra leghamarabb október közepén kerül sor. Az érdekvédelmi szervezetek és a cég vezetői tegnap befejezték az egyeztető tárgyalásokat, és megállapodást írtak alá az elbocsátások után kifizetendő juttatásokról. Vass István elmondta: legfrissebb információik szerint a cég vezetése megrendelések híján be akarja zárni, majd értékesíteni kívánja a fehérvári gyárat, ahonnan ebben az esetben 187 embert, vagyis gyakorlatilag mindenkit elküldenek. Az Ikarusbus budapesti egyedi buszgyárában folytatódik ugyan a termelés, de onnan is elbocsátanak 33 munkást.
2003.09.03.	Hír. A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi összesítése szerint hazánkban csaknem 350 ezren keresnek munkát, közülük 16 ezernek van legalább egy diplomája. A diplomások életpályáját mutató vizsgálatok szerint az egészségügyi, műszaki, mérnöki végzettségűek nagy része el tud helyezkedni a szakmájában, a tanári oklevéllel rendelkezők jelentős része azonban más területen keresi boldogulását. A regisztráltak 3,3 százaléka főiskolai, 1,2 százaléka pedig egyetemi végzettségű. A fiatal diplomások életpálya-vizsgálatában (Fidév-projekt) a felsőoktatási intézményekben végzettek elhelyezkedési és fizetési lehetőségeit próbálják nyomon követni. Ilyen jellegű hallgatókövetést a felsőoktatási intézmények egy része egyáltalán nem végez, amelyek mégis, azok sem egységes elvek alapján. A diplomás munkanélküliek közül majdnem minden harmadik pályakezdő, számuk az utóbbi időben nő. Már közgazdászok és jogászok is kopogtatnak a munkaügyi központok ajtaján.
2003.09.08.	Hír. 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyűlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezető túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001–2002-ben. Kádár Béla, az MKT elnöke előadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerűségekről lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelőtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla.
2003.09.10.	Hír. Új munkaközvetítő irodát alakítanak ki a békéscsabai munkaügyi központban, amelynek kizárólagos feladata a diplomás munkanélküliek elhelyezkedésének segítése lesz. Békés megyében a regisztrált munkanélküliek átlagánál a pályakezdő állástalanok jóval iskolázottabbak. A főiskolákon, egyetemeken végzettséget szerző fiatalok körének szélesedésével egyre többen gyarapítják a diplomás munkanélküliek táborát. A legfrissebb adatok szerint a magas szakképzettséget igénylő beruházásokban szűkölködő Viharsarokban a pályakezdő munkanélküliek 15 százaléka felsőfokú végzettségű. Főleg a főiskolai oklevéllel rendelkezők között magas a munkanélküliek aránya. Az állástalanok közül a pályakezdő pedagógusoknak és személyügyi szervezőknek van a legnehezebb dolguk, körükben a legtöbb a munkanélküli. Műszaki végzettségűeknek szakmai gyakorlat nélkül sem okoz gondot az elhelyezkedés. Az október 1-jén megnyíló iroda kiemelt feladata lesz a diplomásoknak szóló állásajánlatok felkutatása. Az irodában figyelik a sajtóhirdetéseket, az álláskeresőknek díjmentes telefonálási lehetőséget és internet-használatot kínálnak, segítenek a szakmai önéletrajzok megírásában és célba juttatásában.
2003.09.10.	Hír. Sárváron szeptember közepétől megszűnik a mosonmagyaróvári Óvártej Rt. sajtüzeme, ahol évente 1200 tonna sajtot gyártottak közel-keleti exportra. A nyolcvan éve működő üzemből 63 dolgozót bocsátanak el. A cég ügyvezető igazgatója szerint a bezárást azzal magyarázta, hogy jelentősen csökkent a termelés, és az üzem rekonstrukciójára a magyar tulajdonosoknak nincs pénzük. A terv az, hogy épületeket eladják, a termelést pedig a mosonmagyaróvári üzemben folytatják. A döntés előtt tárgyaltak az üzemi tanáccsal, tájékoztatták a fejleményekről a dolgozókat, s a leépítést bejelentették a Vas Megyei Munkaügyi Központnak. Éder Géza, a megyei munkaügyi központ igazgatója szerint a sárvári elbocsátottak a Flextronics helyi üzemében találhatnak munkát, ahova jelenleg kétszáz embert keresnek.
2003.09.10.	Hír. Kedden reggel megkezdte működését az Ikarusbus Rt. fehérvári gyárában a Fejér Megyei Munkaügyi Központ kihelyezett irodája, amely az elbocsátás előtt álló dolgozóknak ad segítséget. Összesen kétszázhét ember kerül az utcára: közülük harmincan fővárosiak, a többiek Fehérváron dolgoznak. Az elbocsátások várhatóan október másodikán kezdődnek. A központ kihelyezett irodájában elsősorban az állás nélkül maradók képzettségéről, terveiről tájékozódnak, és személyre szóló terveket próbálnak kidolgozni az esetleges átképzésről, valamint tájékoztatást adnak az igénybe vehető támogatásokról.
2003.09.10.	Hír. Tizenöt munka nélküli roma fiatal foglalkoztatásával számítógépes távmunkahelyet létesített Bátonyterenyén a FreeSoft Kft., amely a különböző alkalmazási területekre számítógépes szoftvereket fejleszt. A fővárosi székhelyű cég az Informatikai és Hírközlési, valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium közös pályázatának nyertese volt, 7 és fél millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, ezenkívül a dolgozók képzésére és féléves bérére is kapott forrásokat. Így a program támogatásukkal, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségével, valamint Bátonyterenye önkormányzatával együttműködésben valósul meg. A távmunkahelyként működő adatrögzítő központ dolgozói – 18 és 24 év közöttiek – már korábban, a felkészülés időszakában sikeres alkalmassági és szakmai vizsgát tettek. Túljutva a gyakorlati időszakon már folyamatosan dolgoznak. Első megbízójuk az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az üzleti szektorból pedig az AB-Aegon részéről várható megrendelés.
2003.09.13.	Riasztóak a foglalkoztatás kilátásai, a gyárbezárások folytatódnak a könnyűiparban, a feldolgozóiparban és az építőiparban, mondta az Orbán-kormány szociális és családügyi államtitkára. Őry Csaba szerint a gyárbezárások és a munkanélküliségi mutatók romlása mögött a magas járulékok és adóterhek állnak. Az MSZP munka világa munkacsoportjának vezetője viszont azt közölte, hogy az utóbbi tizenhárom hónapban 97 ezer 200 fővel nőtt a foglalkozottak száma. Simon Gábor azt mondta: a munkaerőpiacon dinamikus, strukturális folyamatok zajlanak.
2003.09.14.	Hír. Az idén tovább nőhet az elbocsátások száma a könnyűiparban, nyilatkozta Cseh József, a Magyar Könnyűipari Szövetség igazgatója egy napilapnak. A termelés a tavalyi csökkenés után tovább mérséklődött, és a 2002. első félévinél 23 százalékkal, illetve 11 százalékkal lett alacsonyabb. A könnyűipar munkaerő-igényes terület. Így például az egészségügyi hozzájárulás bevezetése fajlagosan ezt az ágazatot sújtotta a leginkább. A helyzetet jól tükrözi, hogy a feldolgozóipar 2001-ben az említett jogcímen mintegy 39 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, amiből a könnyűiparra csaknem 6,5 milliárd forint hárult. Emellett a forint erősödése is rendkívüli „károkat” okozott. A vertikum ugyanis évi 490 milliárd forintra tehető termelésének 60-65 százalékát exportálja, ennek révén az ágazat korábban mintegy 20 milliárdos eredménye drasztikusan visszaesett. A forint erősödésének negatív következménye a minimálbér-emelésnél szélesebb kört érintett: mindazon exportáló vállalatokat, amelyek a kedvezőtlen folyamatokat nem tudták ellensúlyozni az importon realizálható előnyökkel. Ebből fakadóan érzékeny veszteség érte a hazai alapanyagokból gyártó exportáló cégeket is.

2003.09.15.	Hír. Nagyszabású rendezvénysorozat keretében ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját szombaton a Salva Vita Alapítvány, amelyen az értelmi sérülteket foglalkoztató munkáltatók között kiosztották az Integrált Foglalkoztatási Díjat. Az idén a Kájoni Gondviselés Háza, a New Network Kft., a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint a General Document Line Rt. részesült kitüntetésben.
2003.09.18.	Hír. Tizenhárom hektárral növeli jelenleg meglévő, ötvenhektáros ipari parkját Jászárokszállás – a településen így kívánják tovább csökkenteni a már most is alacsony, négyszázalékos munkanélküliségi rátát. Gergely Zoltán polgármester elmondta: a beruházást azt teszi szükségessé, hogy újabb és újabb beruházók érdeklődnek a térség iránt. Az ipari parkban most tizenhárom cég – köztük amerikai, német, angol, osztrák és magyar – működik, s együttesen évente 130 millió forintos iparűzési adót fizetnek a településnek. Az önkormányzat döntése szerint ennek egy részét az ipari park fejlesztésére fordítják: a tizenhárom hektáros bővítés negyvenmillió forintos költségét is ebből a pénzből fedezik. Az adó jelentős részét oktatásra költik: a város gimnáziumában és szakközépiskolájában például olyan képzéseket indítanak el, amelyekre az ipari parkban működő cégeknek szükségük van. Az innen kikerült, szakképzett diákoknak így az elhelyezkedési lehetőségei javulnak, s nem kell a várostól távol munkahelyet keresniük. Az önkormányzat arra törekszik, hogy távmunkát is igénylő beruházásokat vonzzon a településre, mert a munkaerőigényt helyben már nehezen tudják kielégíteni. Hasonló helyzetben van Jászberény is: a térség legnagyobb vállalkozása, a Lehel Electrolux Kft. például évek óta busszal szállítja az emberek egy részét a munkahelyre és haza, mert újabb fejlesztéseikhez szakképzett munkaerőt már csak a távolabbi településeken találnak.
2003.09.18.	Hír. A Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ szerint a legkedvezőbb feltételekkel igénybe vehető, ezért a leginkább keresett munkahelyteremtő, vissza nem térítendő támogatás jelenleg nincs. Szeptember végéig ugyan lehetne elvileg igényt benyújtani, de már hónapokkal ezelőtt felfüggesztették a pályázatok befogadását. Nem csak ebben a megyében, hanem az egész országban. Csupán a munkahelyek megőrzésére, megtartására lehet pályázni.
2003.09.24.	A Hatvani Ipari Parkban avatott új gyárat kedden a svájci központú Saia-Burgess: a nemzetközi cég hárommillió eurós beruházással alakította ki üzemét. A most fölépült 1000 négyzetméteres, két üzemcsarnokból álló telepen gépkocsikban használatos központi zárakhoz, illetve biztonságiöv-kapcsolókhoz készítenek alkatrészeket.
2003.09.24.	Hír. Szeptember végére német–francia–brit terv készül a kibővülő Európai Unió gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének ösztönzésére. A Brüsszelbe szivárgó hírek szerint ez átfogó szerkezeti és munkaügyi reformokkal egészítené ki az olaszok által kezdeményezett gigantikus közmunka-programot. Ez utóbbi hatalmas uniós tagállami megrendelések alapján indítana el nagymérvű út- és vasútépítési beruházásokat, valamint finanszírozná a tudományos kutatást és a műszaki fejlesztést a húzóágazatokban.
2003.09.25.	Hír. Már háromezren dolgoznak az Elcoteq Magyarország Kft. két pécsi üzemében. A telekommunikációs eszközöket – például mobiltelefont – gyártó, finn többségi tulajdonban lévő, multinacionális cég két évvel ezelőtt 1800 alkalmazottat foglalkoztatott Pécsett, 2002 januárja óta pedig folyamatosan növelte dolgozóinak számát, az év végéig még kétszáz embert vesz fel a társaság. A jelenleg ismert rendelésállomány alapján a kft. tartósan munkát tud biztosítani a 3200 dolgozónak. Az Elcoteq októberből létrehoz egy mérnöki szolgáltató központot. Ennek a teamnek az lesz a feladata, hogy megtervezze az Elcoteq új termékeinek gyártási technológiáját, és vegyen részt a gyártmányfejlesztésben is.
2003.09.26.	Hír. A munkanélküliek száma 2003. június-augusztusban 239 ezer volt, ez lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliség mértékét kifejező munkanélküliségi ráta 5,7 százalék. A munkanélküliségi ráta az EU-országokban az időszak középső hónapját jelentő júliusban átlagosan 7,9 százalék. A munkanélküliek 42,9 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónapnak felel meg, ami megegyezik az egy évvel korábban mérttel. A 15-24 éves fiatalok aránya az összes munkanélküli 22,3%-a, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 13,2 százalék, amely 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző év ugyanezen időszakinál. Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júliusban 15,7 százalék volt.
2003.09.26	Hír. Ünnepélyesen megnyitotta a héten második, hatvani gyáregységét a svájci székhelyű Saia-Burgess. A cég elsősorban a gépjárműipar számára, de más ipari felhasználásra is gyárt különböző elektronikus berendezéseket, kapcsolókat, motorokat és alrendszereket Európában, Amerikában és Ázsiában. A hatvani gyáregység kedden kezdte meg a termelést. Érsek Zsolt, Hatvan polgármestere a megnyitón üdvözölte a több szempontból is jelentős beruházást, vagyis hogy újabb jó nevű nemzetközi cég választotta hosszú távú tervei megvalósítására a hatvani ipari park területét. Ezzel egyúttal újabb munkahelyeket is teremtett, melynek száma a 2006-ig bekövetkező fejlesztéseknek köszönhetően a mai 150-ről a duplájára növekedhet. A cégcsoport pénzügyi vezetője, Daniel Hirschi elmondta, hogy a hatvani üzemben továbbra is elsősorban a gyártásra koncentrálnak, az új termékek fejlesztése más helyszíneken történik. Ugyanakkor az újonnan épülő csarnokokban minden valószínűség szerint új terméktípusokat is gyártanak majd.
2003.09.30.	Hír. Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága tegnap – a kormány álláspontjával ellentétben – támogatta, hogy az úgynevezett japán hitelben érintett Veszprém megyei településeknek ne kelljen visszafizetniük a hátralévő törlesztő részletet. Az úgynevezett japán hitelt 1995-ben Várpalota és hat környékbeli település – Pétfürdő, Berhida, Öskü, Ősi, Tés, illetve Balatonalmádi önkormányzata – vette föl. A 7,1 milliárd forintot elsősorban közműépítésre fordították. A japán állam által biztosított összeget időközben a magyar kormány már kifizette, így a települések a Pénzügyminisztériumnak tartoznak.
2003.09.30.	Hír. Sohasem regisztráltatta még magát munkanélküliként annyi friss diplomás, mint az idén. Augusztusban és szeptemberben egyaránt több mint ötezren jelentkeztek a munkaügyi központokban. A diplomás munkanélküliek száma azonban a valóságban háromszor-négyszer nagyobb. A tapasztalatok szerint ugyanis a diplomások még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél. Nyugat-Európa országaiban már a 80-as években kénytelenek voltak szembenézni hasonló trendekkel, Magyarországon a rendszerváltás után indult a tömeges diplomásképzés, így viszont a felsőfokú végzettség értéke is kisebb lett. Alacsonyabb státusú munkakörökhöz is magasabb végzettség kell, a diploma egyre kevésbé garantálja a karriert. Az ifjúságkutatók és a munkaügyi szakemberek szerint a megoldás is a nyugat-európaihoz lehet hasonló: a magyar fiataloknak is meg kell tanulniuk, a diploma megszerzésével nem fejeződik be a pályaválasztás.
2003.09.30.	Hír. Egyes vélemények szerint válságban van a nyomdaipar. A távol-keleti országok árajánlatával egyetlen európai állam sem tudja felvenni a harcot, ezért a legtöbb megrendelés a kínai és hongkongi nyomdaüzemekhez érkezik. A hazai helyzetet tovább nehezíti, hogy viszonylag kevesen vásárolnak könyvet, azok közül is inkább az olcsóbb, rosszabb minőségű az eladható. A folyóiratok talán segíthetnek a nyomdaipar válságán, hiszen a várható keresletnövekedés után talán a drágább magazinok iránt is nő a kereslet. Magyarországon 2002-es adatok szerint 3679 nyomdaipari vállalkozás működött. További 369 azoknak a száma, melyek csomagolóanyag gyártással foglalkozik. A vállalkozások túlnyomó többségét - 2094-et - Budapesten jegyezték be.
2003.09.30.	Hír. Szatmári József, a Vas Megyei Munkaügyi Központ nemzetközi referense szerint az elmúlt évtizedekben a határon túli munkavállalás szabályozását szolgálták azok az államközi egyezmények, amelyek legálissá, egyúttal ellenőrizhetővé tették nyugati szomszédunknál magyarok foglalkoztatását. Jelenleg mintegy tízezer honfitársunk dolgozik Ausztriában, s ennek mintegy a fele nyugat-dunántúli. Csábító ugyanis a hazainál négyszer-ötször magasabb munkabér, a modern technikai eszközök és az EU-s munkamorál megismerése, mondja a szakember. A vendégmunkások először egy évre kaphatták meg a lehetőséget az osztrák munkaadó kérésére, majd az engedélyt újabb egy évre meghosszabbíthatták. Két év múltán aztán sárga kártyát szerezhettek, majd ezt újabb két évre meghosszabbíthatták. Öt év elteltével aztán zöldre váltott az engedély színe. Amivel már korlátozás nélkül dolgozhatnak: ők már csaknem igazi uniós tagként élnek odaát. 1997-ben megszületett a határ menti ingázókról szóló egyezmény. A jelenlegi keret szerint Győr-Moson-Sopronból, Vasból és Zala megyéből az idén 1700-an dolgozhatnak a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, az építő- és a vasiparban a kinti kis- és középvállalkozásoknál (korlátozás például csak kőművesekre vonatkozik.), akiknek beszélniük is kell németül. Az ilyen munkahelyet mindenkinek magának kell megkeresnie. Az idén 1600, 35 év alatti fiatal a gyakornoki egyezmény keretében dolgozhat Ausztriában, hogy bővítse szakmai és nyelvi ismereteit. A maximum 18 hónapig tartó foglalkoztatásban vendéglátó-, vasipari és építőipari szakmák dominálnak. Igényeiket a budapesti Foglalkoztatási Hivatalban kell bejelenteni.

2003.07.01.	Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyen döntés született arról, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok ülésein a szövetséget Czuglerné dr. Ivány Judit képviseli, aki 07. 2-án aláírja a keret-megállapodást azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket az Elnökség javasolt. Az Elnökség megtekintette az Országos Szövetség javasolt négy honlap-tervét és kiválasztotta a számára megfelelőt.
2003.07.07.	Hír. Az előző hét végén Lendvai Ildikó és Simon Gábor immár másodszor invitálta találkozóra a hat szakszervezeti konföderáció vezetőit. A meghívást ezúttal a Munkástanácsok is elfogadta.
2003.07.08.	Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyen Nagy Imre alelnök és Király Lászlóné szervezési és információs ügyvivő feladatul kapta, hogy készítsenek felmérést az ágazati paritásos bizottságokkal kapcsolatosan kialakult elvi álláspontokról és tényekről, különös tekintettel azokra, amelyek sértik a Munkástanácsok érdekeit. Az ülésen bejelentették, hogy az IBS meg akarja vásárolni az ingatlant. Az ülés határozott arról, hogy a Munkástanácsok 20 ezer forinttal támogatja tagtársunk, Poráczki András részvételét különböző főzőversenyeken. Döntés született arról is, hogy a Munkástanácsok ezúttal sem kíván csatlakozni a Miép éppen soron lévő felhívásához.
2003.07.10.	Hír. Palkovics Imre egy napilapban kifejtette, hogy a magyar munkavállalókra nem jellemző, hogy a klasszikus szakszervezeti tiltakozásokkal éljenek. Ennek sokféle oka lehet. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá. Palkovics úgy véli: az elmúlt rendszerből maradt beidegződések és reflexek határozzák meg az érdekérvényesítés hatékonyságát is. Az uniós belépés után sem várható nagy változás, amíg nem változik a szakszervezeti elit felfogása és munkastílusa.
2003.07.10.	Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös erővel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemző, de többségük úgy véli, hogy szorosabbra fűzik majd együttműködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az első, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelőre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugat-európaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erősíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható időn belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá.
2003.07.15.	Hír. Palkovics Imre elnök szerint a kormány azért akarja megosztani az egyes munkavállalói csoportokat és képviseleteiket, hogy a köztük levő érdekkülönbségek eltereljék a figyelmet a fő problémáról, a gazdaság helyzetéről. A Lendvai Ildikóval történt megbeszélés után az MSZP politikusának felvetését arról, hogy "egyes területekre többet juttassanak", Palkovics Imre a bérek befagyasztásának egyik újabb kísérleteként értelmezte.
2003.07.17.	Hír. Palkovics Imre interjút adott egy napilapnak, amelyben kifejti, hogy mivel a kormányzati nyilatkozatokból a reálkeresetek csökkenése olvasható ki, ezért a munkavállalói oldal soros elnökeként szakszervezeti összefogást sürget az őszi bértárgyalások előtt. A jelen helyzetben egyes szakszervezeteknek felül kell vizsgálniuk az MSZP-hez fűződő viszonyukat, mivel maradék hitelüket is elveszíthetik, ha a kedvezőtlen folyamatok ellenére tétlenek maradnak. Palkovics a versenytörvénnyel szembenállónak és vállalhatatlannak nevezte a szakszervezeti vállalkozások adómentessé tételének újra felvetődött ötletét. Palkovics szerint nem a szakszervezetek vállalkozásai, hanem sokkal inkább a munkavállalók számára kellene adókedvezményeket kiharcolni.
2003.07.25.	Kaposváron közlekedési parkot létesítenek, ha elkészül, régi járművek gyűjtőhelye lesz, a gyerekek pedig közlekedésbiztonsági pályát vehetnek birtokba. Valamikor a vasúti virágkertészet működött ezen a helyen, ahol már a földmunkálatoknál tartanak. A terület egyengetés fontos fázisa az építkezésnek, hiszen meglehetősen súlyos terhet "cipel" a terület. Sok tonnás vasúti kocsikat akarnak idehozni; az elképzelés szerint legalább 5 személy- és tehervagont állítanak ki. Nem lesz könnyű a szállítás, valószínűleg speciális teherbírású trélert is igénybe vesznek. Kovács János, a Somogy Megyei Munkástanács Elnöke, aki egyben a közlekedési park képviselője, tegnap elmondta: nem volt hiábavaló a hónapokig tartó szervezés. Megindult a kivitelezés és a park működtetéséhez szükséges alapítvány bejegyzését is megoldják. Eközben mások is jelezték: hiánypótló a közlekedési park létesítése. Kovács János szerint évtizedek technikai fejlődését sorakoztatja fel a kiállítás, nagy területen 15-20 gépjármű lesz látható, nemcsak a fiataloknak, hanem a felnőtteknek is tudunk újat, érdekeset mutatni. A park kialakításának költsége csaknem 8-10 millió forint. Az üzemeltetésnél megváltozott munkaképességű embereket is foglalkoztatnak; ennek érdekében tárgyaltak a megyei Munkaügyi Központtal is.
2003.08.05.	Az augusztus 5-ei OÉT ülés utáni estén az egyik tv-csatornán a nap vendége volt Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, s egyben az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke. Palkovics Imre elnök interjúját a Munkástanácsok Országos Szövetségének sajtófelelőse, Kovács Nándor által szerkesztett anyagot kivonatosan közöljük. „Nem egy szokványos hangulatú érdekegyeztető tanácsülés volt amin részt vettünk, de az előzmények már előrevetítették ennek a bekövetkeztét. Az elmúlt hetekben ugyanis a sajtóban olyan sokkoló információk jelentek meg a munkavállalókat, a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben, amelyekre a szakszervezetek már nem kerülhették meg az érdemi reagálást, és ennek részeként engem kértek fel, mint a soros elnököt, hogy napirend előtt adjak hangot annak a tiltakozásnak, ami ez ellen a jelenség ellen emel szót. Nevezetesen, egy évvel ezelőtt az új kormány megalakulásakor, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács újraalakításakor Medgyessy Péter miniszterelnök úr ígéretet tett, mely szerint a munkavállalókat érintő munkaügyi kérdésekben, a szociális kérdésekben, a szélesebb körű társadalmi összefüggéseket is érintő kérdésekben meg fogják hallgatni a szakszervezeteket, előzetesen konzultálnak velük, és egyeztetés következtében alakítja majd ki a kormány az álláspontját. ... Erre a jelenségre hívtuk fel tehát a kormány figyelmét, hogy tudniillik próbálja meg betartani a miniszterelnök ígéreteit... A nap főtémája a kormány középtávú gazdaságpolitikája, stratégiai elképzelései voltak, illetve ehhez kapcsolódóan az Európai Unióhoz, illetve, a monetáris unióhoz való csatlakozásunknak az előfeltételeit vitatta meg az OÉT. E vita keretében megismert anyagot röviden úgy minősítettük, úgy minősítettem személy szerint magam is, hogy az egy vádirat a munkavállalók ellen... A magyar gazdaság számára eközben semmiféle határozott gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai elképzelés nem született. ...Ehhez képest, föl lehet tenni a kérdést, hogy ez a politikai erő, amely ma kormányon van, milyen életet, milyen jövőt szán a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a bérből és fizetésből élőknek, ha ezeket a béreket, amelyek a az utóbbi években kialakultak, beleértve a minimálbér ötvenezer forintos bruttó értékét is, ezt sokallják, és erre vezetik vissza a gazdaság összeomlását? Milyen jövő az, ami ilyen körülmények között erre a rétegre, úgymond ezáltal a politikai erő által képviselt rétegre vár? A kormánynak be kellene ismernie, hogy hibát követett el. Hibát követett el, mert betarthatatlan ígéreteket terjesztett elő. ... és elő kellene állnia egy olyan programmal, ami ebből a helyzetből valóban kiutat jelent. ... az európai uniós csatlakozás környékén egy bérfelzárkóztatási programot elvárnának minden egyes felelős politikai erőtől, így a Medgyessy-kormánytól is. Ennek a lényege nem az, hogy egyik pillanatról a másikra az Európai Unió bérszínvonalára hozzák fel a magyar béreket, hanem az, hogy tudatosan , átgondoltan közelítsék azt az unió átlagához. Reálisan ehhez a gazdaság teljesítőképességéből kell kiindulni, és mi is ebből indulunk ki, amikor azt mondjuk, hogy a magyar GDP egy főre vetített aránya a Európai Unió GDP-jének 51,2 százaléka; amikor arról szólunk, hogy az ipari termelékenység mértékét tekintve a magyar gazdaság 62 százalékot ért el s eközben a bérek – jóindulattal is – csupán 30 százalékát érik el az unió átlagának, holott 50 százalék körül kellene lenniük. ... Nem a bérek magasak, hanem egyrészt a bérekre rakódó, másrészt a termelésre, a gazdálkodásra rakódó terhek. Éppen nem a szakszervezeti oldal, hanem egy munkáltatói képviselő, Demján Sándor úr vezette föl a kormánynak, hogy miként fordulhat az elő, hogy Szlovákia, akit Magyarország kisöccseként kezelnek, sok esetben lesajnálnak, sokkal előrébb jár ezeken a területeken. ...és ezzel a kérdésfelvetéssel egyetértünk mi szakszervezetek is, hogy talán meg kellene vizsgálni, ők miként csinálják, hogy ilyen alacsonyan tudják tartani a bérköltségeket, és az olcsó állam modelljét mi módon tudják megvalósítani. ... A kormány által asztalra tett gazdaságpolitikai elképzelés az előbb felvetettekre semmiféle választ nem ad. Ezt több munkáltatói szervezet is kifejtette, és a szakszervezetek is egyértelműen elutasították, az ugyanis nem szól másról, mint arról, hogy az elkövetkezendő években a gazdasági kilábalásnak és az európai uniós, monetáris unióhoz való csatlakozásnak egyetlen alapfeltétele van, hogy Magyarországon a keresetkiáramlás álljon meg. Bér-visszafogó stratégiát terjesztett elő a kormány az anyagában, miközben szóban azt állította a pénzügyminiszter úr, hogy az nem bér-visszafogás. De kérdezem, hogy egy 13 százalékos reálkereset-kiáramláshoz képest, amit ma átlagban nemzetgazdasági szinten produkál a gazdaság, a nulla százalék, amit jövőre ígér, illetve vár el a pénzügyminiszter, az nem visszafogása a béreknek? Anélkül, hogy látnánk egy határozott gazdaságpolitikai koncepciót, ami nem csupán a bérek megnyirbálásával, a fogyasztás visszafogásával versenyképes, ezt nem lehet elfogadni. .... Mit tehetünk mi, szakszervezetek ebben a helyzetben? A szakszervezeteknek a mai intézményi, jogi keretek között megvannak a lehetőségeik. Ugyan korlátozott, de erős eszköz a kezükben a sztrájk lehetősége. Ez ugyan még ilyen konkrét formában nem vetődött fel, azonban többen mintegy metakommunikatíve már foglalkoznak a kérdéssel. ... Megkerülhetetlen lesz, hogy a szakszervezetek leüljenek, és komolyan áttekintsék a lehetőségeiket ezen a területen. Amilyen mértékű tiltakozásra képesek leszünk, azt mind meg kell tennünk. Ha ugyanis továbbra is az eddigiekhez hasonlóan csöndben maradunk és nem emeljük fel a szavunkat, a tagságunk ki fog menni alólunk.... nyilvánvaló, hogy senkitől sem lehet elvárni, hogy folyamatosan forradalmárként viselkedjen egy adott munkahelyen, mert családot tart el, és ez a családfenntartói pozíció hamar megroggyan, ha valaki a tiltakozás fejében retorziónak teszi ki magát egy adott munkahelyen.... a magyar szakszervezetek összességében rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, ingatlanvagyonnal, bevételekkel, tagdíjbefizetésekkel, stb., amely ezt lehetővé teszi. Mi, Munkástanácsok legalábbis évek óta egy elkülönített számlára, a sztrájkalapba gyűjtjük a tagdíjbefizetések egy részét. Tudomásom szerint több szervezet is ezt teszi, tehát egy pár napos országos megmozdulásnak megvan az anyagi alapja, s van nemzetközi szakszervezeti szolidaritás is, továbbá lehetséges olyan megközelítése is ezeknek a problémáknak, hogy valamit valamiért áldozni kell konkrét esetben a mai egyes munkavállalóknak is. ... Lehetséges olyan összefogás, amellyel a kormányzati hatalmat esetleg másfajta intézkedésekre lehet késztetni. ... a munkavállalók ilyen nehéz helyzetében megszűntek a belső villongások, amelyek korábban időnként még irányunkban is megnyilvánultak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a problémákra koncentrálnak a szakszervezetek. ... A következő lépés az kell legyen, ... társadalmat tájékoztatják, mit jelent az európai uniós csatlakozás, mit jelent a monetáris unióhoz való csatlakozás. Itt ráadásul szép számmal vannak olyan tisztázatlan kérdések, amelyeket a kormánynak tisztáznia kellene a társadalommal.
2003.08.07.	Hír. Egész oldalas interjú jelent meg Palkovics Imrével, „Hallgatag szakszervezetek. A Medgyessy kormány alatt megszűnt az érdekegyeztetés” címmel. A Munkástanácsok elnöke Borsik Jánost idézve kifejti, hogy kiüresítette az érdekegyeztetést az MSZP kormány. A Medgyessy kormány nem teljesíti az ígéreteit és ennek nincsenek gyakorlati következményei, még csak fenyegetés szinten sem a szakszervezetek részéről, ami az MSZOSZ esetében érthető. A többiek próbálnak ugyan tenni valamit, de csak a felszínen. A Munkástanácsoknak pedig nincs akkora ereje, hogy országos megmozdulást szervezzen. A kormányfő ígérete szerint a munkaerő-piaci alapból, a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből keletkezett pénzből a mintegy 200 milliárd forintból egy százalékot, azaz két milliárd forintot osztottak volna fel úgy, mondja el Palkovics Imre, hogy egy milliárdot a szakszervezetek, egy milliárdot a munkaadók szervezeteinek adtak volna. Azonban mire ez reálissá vált, egyharmadára csökkent ez az összeg. "Amíg a nagyobb támogatás lebegett az elvtársak szeme előtt, addig iszonyatos küzdelembe kezdtek, hogy minél nagyobb részt hasítsanak ki. Persze nyíltan itt sem lehetett kimondani, hogy a Munkástanácsnak semmi sem jár, és miután a megállapodás kényszere nagy erő, ezért végül elfogadták, hogy mi is kapjunk", mondta Palkovics Imre.
2003.08.12.	Hír. A Munka Világa Alapítvány kurátorainak nem volt lehetőségük a mérlegelésre, jelentette ki egy lapban Palkovics Imre, így megkötötték az eladási szerződést a gazdasági erőfölényével élő IBS tulajdonosával, Tamás Istvánnal a Tárogató úti ingatlanról.
2003.08.12.	Elnökségi ülést tartottak, amelyen döntés született arról, hogy a kialakult gazdasági-szociális helyzet kapcsán Pásztor Miklós szakértő készítsen egy bér-, adó- és járulékpolitikai előterjesztést különböző sarokszámokkal. Döntés született továbbá arról is, hogy szeptember első hetében össze kell hívni az ágazatok vezetőit, hogy pontos képet kaphasson az Elnökség az együttműködés gondjairól, további lehetőségeiről. Az Elnökség felkérte Horváth Attila (BAZ megyei) tagtársunkat, hogy pályázatát a pályázati kiírásnak megfelelően nyújtsa be újra.
2003.08.24.	Megjelent a Fax Futár 3. évfolyamának első száma, a Munkástanácsok Országos Szövetségének időszakos belső használatú gyorstájékoztatója, amely beszámol a gazdasági-társadalmi körülményekről; véleményükről a munkaügyi ellenőrzéssel, a nyilvántartási rendszerrel, az egyenlő bánásmóddal, a tripartit konzultatív testülettel kapcsolatos normajavaslatokról; a bérajánlásról (háttérelemzéssel), a várható oktatási lehetőségekről és a szervezeti élet várható eseményeiről, valamint az országos érdekegyeztetés helyzetéről és állásáról.
2003.08.26.	Hír. A Magyar Posta többé nem kívánja kifizetni az üzemanyag megtakarításért járó díjazást, ezért a három független postás szakszervezet kifogással élt a munkáltatónál. Az intézkedést a Posta „költségmegtakarítási tervével” indokolta, de ez havonta nyolc-tízezer forint kiesést jelent a gépjárművekkel dolgozó, több ezer postai munkavállalónak. A vitás kérdésben szerdán kezdődnek meg az egyeztetések, a menedzsment nem ért egyet a szakszervezeti kifogással.
2003.08.27.	Megkezdődtek az első érdemi tárgyalások a székesfehérvári Ikarusbus menedzsmentje, valamint Tóth Jánosné helyi Munkástanács-vezető között a gyár bezárásával kapcsolatos teendőkről. A Munkástanácsok szerint sérült a tömeges létszámleépítésről szóló EU-irányelv. A vállalati kollektív szerződésben rögzítetteknél magasabb összegű juttatások kifizetését kezdeményezték az érdekvédők, miközben a gyárbezárást a cég vezetése a magyar piac folyamatos hanyatlásával és az export felvevőpiac hiányával indokolta.
2003.08.28.	A Szövetségi Tanács ülésén született határozatában felszólította Medgyessy Péter miniszterelnököt egyértelmű nyilatkozattételre, miként képzeli annak az ígéretének teljesítését, amelyet a postásoknak is tett a parlamenti választások idején munkájuk méltó elismerésére vonatkozóan, ígérvén, hogy: "visszakapják szakmájuk elenyészett erkölcsi és anyagi megbecsülését. Hiszen a nemzetet nem emelheti magasba az, akiről megfeledkezett a nemzete". Egyre nehezebben értelmezhető továbbá – fogalmaz az SZT-határozat – az a Medgyessy Péter szájából közelmúltban elhangzott kijelentés, miszerint: "az a fontos, mi marad a borítékban", hiszen a Posta állami vállalat, így afölött, annak menedzsmenti intézkedései fölött is a kormány erős jogokat gyakorol.
2003.09.02.	Elnökségi ülést tartottak, amelyen a Munkástanácsok a gazdasági monitoring bizottságba közgazdász szakértőnket, Pásztor Miklóst javasolta, akinek személyét a munkavállalói oldal elfogadta.
2003.09.05.	Az ágazatvezetők tartottak megbeszélést a Munkástanácsok Országos Szövetsége tanácstermében. A megbeszélésen részt vett Palkovics Imre elnök, Czuglerné dr. Ivány Judit jogász. Levezető elnök volt Király Lászlóné szervezési és információs ügyvivő. A tanácskozáson szó volt ágazati párbeszéd fontosságáról, az ágazatok szoros együttműködéséről, a paritásos bizottságokról – a bekerülés kritériumairól, a kollektív szerződések megkötéséről, az ÜT választásokról, a szavazatok ágazati összesítéséről, jogi szabályozásról, az oktatásokról, valamint az ágazati pályázatokról. Ez a megbeszélés folytatódni fog azzal, hogy egy-egy ágazat tagszervezeti vezetői is részt vesznek a megbeszélésen. A MOSZ vezetői koordinációs szerepet töltenek be, felelnek a feltett kérdésekre, és segítik az ágazatvezetők munkáját.
2003.09.07.	A Bányásznapon, vasárnap 14,15-kor Tatabányán a FITT (Fiatalok Tatabányáért Egyesület) a Bányásznap tiszteletére, csilletoló versenyt rendezett. 12 öt fős csapat indult a versenyen, ebből egy női csoport is benevezett Mányi Amazonok néven. A Mányi Munkástanács elnöke, Fesetőné Székely Gyöngyi is részt vett a versenyen, mobil telefonnal a zsebében, hiszen várta az értesítést, mikor születik meg az unokája. A csillét éppen a dombon tolták felfelé, amikor megszólalt a telefon, hogy most született meg Anna-Bernadett, és az Amazonok örömmel könyvelték el, hogy erőlködésükkel besegítettek a kis jövevény megszületésébe. (Szívből gratulálunk.) A versenyen a következő csapatok indultak még: Mányi Bányaüzem, Lyukóbányai Bányaüzem, Márkushegyi Bányaüzem, Tatabányai Közösségi TV, Fidelitas Városi Szervezete, a Városi Önkormányzat csapata Bencsik János polgármester vezetésével.
2003.09.09.	Elnökségi ülést tartottak, amelyen döntés született az Országos Szövetség II. kerületi új székházának ügyében. Az Elnökség a Munka Világa Alapítvány kuratóriumához fordul, hogy az vásárolja meg számára a kiválasztott ingatlant.
2003.09.11.	Hír. Palkovics Imre egy interjúban elmondta hogy azért maradt el az OÉT ülése, mert a kormány előző napi ülésén nem született egyezség a jövő évi adókról, a pénzügyminiszter informális találkozóra invitálta a szociális partnereket.
2003.09.12.	A csapatépítés fortélyairól tartott két napos tréninget Zöldy Pál, a Munkástanácsok és a LABORA Alapítvány szervezésében, amelyen a résztvevők elsajátíthatták az együttműködés, a csapatépítés alapfeltételeit, elemeit, lépéseit, az ahhoz szükséges készségeket és megismerkedhettek a legfontosabb képességekkel is.
2003.09.16.	Hír. Egy napilapban Tóth Jánosné és Bogárdi Lajosné, az Ikarusbusnál működő Munkástanácsok szakszervezeti vezetői kijelentik, nincs elég információjuk a gyárbezárással kapcsolatosan. Azonban ennek ellenére is valóságos lobbitevékenységet folytattak az Ikarusbus fennmaradása érdekében, jártak a Volán társaságok vezetőinél, a Gazdasági Minisztériumban, saját cégük irányítóinál, de még azt sem tudják, hogy vállalatuk milyen típusú buszokkal nevezett be a különböző pályázatokra. Különösnek ítélik, hogy a gyár bezárása után a kötelező garanciális munkákat, az alkatrészellátást is alvállalkozókra bízná az Ikarusbus.
2003.09.18.	Az EU-harmonizáció tükrében mutatta be a Munka Törvénykönyve változásait Czuglerné dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok és a LABORA Alapítvány közös képzésén. (A szemináriumot az érdeklődők számára való tekintettel szeptember 25-én megismétlik.)
2003.09.19.	Hír. Az Ikarusbus bezárásával kapcsolatban egész oldalas riport jelent meg a Szabad Földben, amelyben Tóth Jánosné, a Munkástanácsok helyi elnöke kifejti: hallatjuk a hangunkat, ez a legtöbb, amit tehetünk. Kérték a tulajdonos segítségét a továbbképzésben, hiába. Kérték, hogy a 45 év felettiek magasabb végkielégítést kapjanak, hiába. Kétoldalas levelet írtak a francia vezetőnek, aki akként válaszolt, nagy reményekkel vette meg a magyar gyárat, azt hitte, megrendelésekkel halmozzák majd el, ehelyett a Volán vállalatok Volvo, Man és Mercedes buszokat vásárolnak, mert a pályázatokon az Ikarus rendre alulmaradt. Azt mondják, ma már korszerűtlenek, mert nem fejlesztették a gyárat.
2003.09.23.	Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok, amelyen megfogalmazták, hogy a szövetség reálkereset-növekedési igénye 3-3,5 százalék, s minimálbérként 57.500 forintot kérnek. Az Elnökség felkérte Király Lászlónét, hogy legyen a segítségére a Postai Érdekvédelem '92, Piski József által vezetett szervezetnek a posta vezérigazgatója számára írott levéllel kapcsolatban, és Nagy Imre alelnököt, hogy tájékoztassa a következő ülésen a grémiumot az ország regionális felosztásával kapcsolatos aktuális helyzetről.
2003.09.25.	A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa 07/2003. SZT. számú határozatában úgy döntött, hogy a Postás Érdekvédelem '92 tagfelvételi kérelme egyeztetés és felülvizsgálat céljából kerüljön vissza a Postás Ágazat és a Szervezési Információs Bizottság elé. Amennyiben a Munkástanácsok alapszabálya szerint az SZT döntése szükséges, akkor a nevezett tagszervezet felvételi kérelme kerüljön vissza az SZT elé. A 11/2003. SZT számú határozattal az SZT az Érdekvédelmi és Jogi Bizottságba (Járási Ferenc helyére) Szente Lászlót választotta.
2003.09.25.	A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa a következő Nyilatkozatot adta ki: „Az irányt tévesztett jóléti fordulatról. A Munkástanácsok Országos Szövetségének Szövetségi Tanácsa megvitatta az elmúlt hónapok gazdasági-társadalmi eseményeit, és elfogadhatatlannak ítéli a hazai érdekegyeztetés azon állapotát, amelynek során a kormány figyelmen kívül hagyva a szociális partnerek észrevételeit, hetek óta változatlan formában terjeszti elő a társadalom széles rétegeit hátrányosan érintő elképzeléseit, illetve csupán olyan változtatásokat eszközöl, amelyek a terheket a munkavállalók egyik válláról a másikra teszik át; továbbra is fenntartja a gazdaság teljesítményével arányos 3%-os reálbér növekedés iránti igényét; tarthatatlannak minősíti azt a kormányzati magatartást, amely nemcsak a napi politika terén, de középtávon sem képes az általa korábban meghirdetett un. “jóléti rendszerváltás” érdekében elfogadható tervet kidolgozni. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa arra kéri Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy tisztázza nyilatkozatainak azon ellentmondásait, amelyek “a jóléti államok” megszűnéséről kifejtett álláspontja és a kormányalakításkor meghirdetett “jóléti fordulat” között feszülnek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa a fentiek tükrében reméli, hogy a fordulat a jólét növekedése és nem az elért szintek csökkenése irányába mutat Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás előtti hónapokban. Budapest, 2003-09-25.”
2003.09.25.	Hírünk által növekedve! címmel a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa határozatot fogadott el a megyei, ágazati információs felelősi tisztség betöltéséről. Az információáramlás tervezhetősége, a torlódások elkerülése, az esetlegesség kiküszöbölése érdekében a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó megyék, ágazatok, valamint a Szövetségi Tanács bizottságai (nagyobb tagszervezetei, illetve szervezetei) információs felelőst jelölnek ki. A kijelölés (megválasztás) határideje: 2003. november 15. A kijelölt személy nevét, valamennyi elérhetőségét ezen időpontig kell az Országos Szövetség információs és szervezési ügyvivőjéhez, illetve a Munkástanácsok sajtófőnökéhez eljuttatni.
2003.09.26.	Hír. Egy napilapban Palkovics Imre kifogásolta, hogy a Versenyképességi Tanácsba csak a kormánnyal nyíltan jó kapcsolatokat ápoló MSZOSZ kapott meghívást, ezért kéri a miniszterelnököt a munkavállalói oldal nevében, hogy más munkavállalói érdekképviseletek számára is tegye lehetővé a Tanácsban való részvételt. A lap közli a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsának állásfoglalásából azt a részt, mely szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a szociális partnerek adókkal és járulékokkal kapcsolatos javaslatait, és hogy a konföderáció kéri, hogy Medgyessy Péter tisztázza a korábban meghirdetett "jóléti fordulatra" és a nemrég kifejtett, "jóléti államok megszüntetésére" vonatkozó ellentmondásos nyilatkozatait.
2003.09.28.	Meghívást kapott a Munkástanácsok az ETUC – IFTC (Textil és Ruhaipari Világszövetség) 33. Világkongresszusára. A kongresszusra Lengyel Zoltán, ügyvivő, Szilágyi Lászlóné, a Munkástanácsok Textilipari Ágazatának vezetője és képviselője utazik a hollandiai Doornba.
2003.09.30.	A "Keresztény értékek az Európai Unióban" című nemzetközi konferencián Budapesten a Munkástanácsok Országos Szövetségét Perényi József, a Szövetségi Tanács titkára képviselte, aki hozzászólásában hangsúlyozta az élet különböző területein működő keresztények egymásra találásának, együttmunkálkodásának szükségességét.
2003.09.30.	Elnökségi ülést tartottak, amelyen Nagy Imre alelnök feladatul kapta, hogy készítsen munkatervet, a Munkástanácsok Országos Szövetségének szervezeti rendszerének az ország várható régiós felosztásához illesztéséről. Döntés született továbbá arról is, hogy az október 23-i ünnepségre pályázó Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék megkapják a pályázott összeg 75 százalékát. A testület úgy döntött, hogy az október 4-i Szüreti Baráti Találkozón a Munkástanácsokat Nagy Imre alelnök képviseli.
2003.09.30.	Az ETUC a Társadalmi Párbeszéd Tárgyaló Bizottság két napos ülésén Brüsszelben a magyar szakszervezetek képviseletében Czuglerné dr. Ivány Judit vesz részt.
2003.08. 28.	Oktatási központot avattak Balatonföldváron a Munkástanácsok Országos Szövetségének kihelyezett szövetségi tanácsülése keretében. Palkovics Imre avatta fel a Munkástanácsok Oktatási Központját, amely a konföderáció tulajdonában álló 400 négyszögöles telken fekvő két épületből áll, most a nagyobbik átadására került sor. A gyönyörűen renovált, tetőtérrel kibővített és korszerű fűtési rendszerrel felszerelt épületben 15 franciaágyas apartman várja hamarosan, a hivatalos műszaki átadást követően az érdeklődőket. A nemzeti színű szalag átvágása után Palkovics Imre rövid beszédében elmondta: csak az az érdekképviselet képes ilyen oktatási központ megteremtésére, amelyik jól sáfárkodik az anyagi lehetőségeivel és nem éli fel a rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az elnök úr köszönetét fejezte ki továbbá a kivitelező cég két vezetőjének, kiemelve a szép és pontos munkát. Külön köszönetet mondott Baumgartner Lajos kollégánknak, a gazdasági bizottság elnökének, akinek áldozatos tevékenysége nélkül nem jöhetett volna létre ez a beruházás. Hátra van még a tereprendezés, a parkosítás, az új, környezettel harmonizáló kerítés építése, illetve anyagi lehetőségeink gyarapodása után a kisebb épület rekonstrukciója, amely várhatóan újabb 6 szobával bővíti a férőhelyeket.

2003.07.03.	Hír. Az MSZOSZ a jövő évre legalább a teljesítményekkel arányos reálbér-növekedést szeretne kiharcolni. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az uniós csatlakozással összefüggő céljaik sorában a legfontosabbak közé sorolják a hazai keresetek uniós szinthez közelítését. A szövetség elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a gazdaság jelenlegi gondjait a bérkiáramlás mértéke okozta. Wittich azt mondta: ennél több kárt okoz az ország versenyképességének a kiszámíthatatlan pénzügypolitika, mert elbizonytalanítja a befektetőket. A konkrét számot a várható adófeltételek és az inflációs becslés ismeretében határozzák meg. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy az érdekegyeztetés fórumán bruttó béremelésről szülessen megállapodás. Az MSZOSZ szeretné elérni, hogy a jelenleginél egyenletesebb legyen az adóterhelés, az átlagkereset ne adózzon a legfelső adósávban.
2003.07.09.	Hír. A szakszervezetek 2004-re vonatkozóan visszatérnének a bruttó bérajánláshoz, nyilatkozta Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. Az érdekképviseletek a minimálbér bruttó értékének jövő évi emelését is szeretnék elérni és nem fogadják el, hogy a minimálbér csak az adójogszabályok révén, nettó értéken érjen többet. A javasolt emelés mértékéről akkor határoznak, ha már rendelkezésre áll a kormányzat hivatalos becslése a 2004-es inflációról. Ennek és a már tavaly ősszel elfogadott jövő évi adótáblának az ismeretében fogalmazzák meg álláspontjukat. A pénzügyi tárca jövő évi tervei között nem szerepel a bruttó minimálbér emelése, a Pénzügyminisztérium helyettes szóvivője szerint ennek hátterében alapvetően versenyképességi indokok húzódnak meg. A munkavállalók számára a jövő évi adótábla érzékelhető reálnövekedést biztosít. Kordás szerint azonban a versenyképesség alapvetően nem a bérek növekedésének mértékétől függ, fontosabb tényező a monetáris politika alakulása.
2003.07.10.	Hír. A 15. vasas nyári egyetem programjának tegnapi nyitónapján a munkaügyi tárca politikai államtitkára, Csizmár Gábor a magyar bérek felzárkózásának lehetőségeit vázolta. Az unióban nincsenek közösségi szabályok sem a bérek meghatározására, sem azok színvonalára vonatkozóan, ez a kérdés a tagországok saját hatáskörében maradt. Az államtitkár szerint a felzárkózáshoz egy évtizedre van szükségünk. Ennek feltétele, hogy a magyar gazdaság gyorsabban bővüljön, mint az EU. Az egy főre jutó GDP-ben már elértük az EU átlagának 50 százalékát, bérszínvonalunk azonban csak harmada ugyanennek.
2003.07.10.	Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös erővel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemző, de többségük úgy véli, hogy szorosabbra fűzik majd együttműködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az első, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelőre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugat-európaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erősíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható időn belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá.
2003.07.15.	Hír. Az MSZOSZ szakértői már kidolgozták az ősszel kezdődő bértárgyalásokra az általuk képviselt munkavállalói követeléseket, törekvéseket tartalmazó javaslatokat. Az infláció jövőre várható mértékét felmérő becslés valamikor őszre várható, és csak utána készül el a jövő évi minimálbérre vonatkozó követelés. Az egyik fő követelés, hogy a gazdaság jövő évi teljesítményével azonos mértékben emelkedjenek a reálbérek, a jövő évi adótábla felső sávja úgy módosuljon, hogy az átlagkereset ne a legmagasabb adósávban adózzon. Fontosnak tartják a szakszervezetek működési feltételeinek javítása érdekében, hogy a munkavállalók a 2004. évi adóbevallás során a szakszervezeteknek is felajánlhassák adójuk egy százalékát, valamint, hogy a szakszervezetek vállalkozási tevékenysége után ne kelljen társasági és helyi adót fizetni. A jövőben a különböző részletproblémákra és az egyes rétegek problémáira is nagyobb figyelmet kívánnak fordítani. Ide tartozik például a nemek közti esélyegyenlőség kérdése a munka világában, a nyugdíjrendszer reformja, a fiatalok pályakezdési, elhelyezkedési problémáinak orvoslása.
2003.08.05.	Hír. A Vasas Szakszervezeti Szövetség sajtóközleményt adott ki, melynek szövege a következő: „A Vasasszakszervezet egyre türelmetlenebbül olvassa és hallja azokat a híradásokat, amelyek a Pénzügyminisztériumból származnak. Amikor szervezeteink jelentős részénél a bértárgyalások eredménytelenül zárulnak, amikor a bérköveteléseinkre esetenként a kollektív szerződés egyoldalú felmondása a válasz, amikor szervezeteink egy részénél további létszámleépítésről hallani, a Kormányzat részéről nap mint nap újabb és újabb szigorító intézkedések tervezetéről értesülünk. Mind például az ÁFA-kulcsok módosításáról, a személyi jövedelemadó-kulcsok csökkentésének halasztásáról és a sávok módosításának elmaradásáról, az egészségügyi hozzájárulás csökkentésének halasztásáról, az ápolási díj bevezetéséről, valamint a 13. havi nyugdíj első ütemének jövő évre történő átviteléről. A Vasasszakszervezet is aláírója volt a választás előtt a miniszterelnök-jelölttel megkötött együttműködési megállapodásnak. Azt reméltük, a kormányzása idején a szakszervezeteket partnerként fogja kezelni. A választást követően erre minden remény meg is volt, hiszen a Medgyessy-kormány volt az, amely választási ígéreteit betartva helyreállította az érdekegyeztetés Európában meghonosodott gyakorlatát. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium mint „kormány a kormányban”, az érdekegyeztetésnek kialakított normális rendjét semmibe véve, újabb és újabb megszorító intézkedések bevezetésének előkészítéséről nyilatkozik, mely ellen a Vasasszakszervezet a leghatározottabban tiltakozik. Mindez történik az Európai Uniós csatlakozás előtt, amikor a szociális partnereknek azon kellene munkálkodni, hogyan tudnak eleget tenni az Európa Uniós bérek felzárkóztatási programjának.” Balogh Béla, alelnök
2003.08.12.	A MOSZ és a MEDOSZ közös nyilatkozatot adott ki a kollektív szerződés megkötéséről. A szövetségek 2002. szeptember 2-án nyilatkozatot adtak ki arról, hogy kölcsönösen érdekeltek a munkaviszonyok rendezésében, a kollektív szerződés megkötésében, ennek megfelelően ágazati kollektív szerződés megkötését készítik elő. Az ágazati kollektív szerződés 2003. szeptember 15-én lép hatályba, a helyi kollektív szerződésekhez alapot szolgáltató megállapodás mellett a szövetségek kollektív szerződés-mintákat is készítenek, amelyeket tagszervezeteikhez juttatnak el.
2003.08.14.	Hír. A HDSZ a következő közleményt adta ki: „A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) Elnöksége 2003. augusztus 14.-i ülésén értékelte a hazai húspiacon kialakult helyzetet, a húsipar tovább mélyülő válságát és a kedvezőtlen folyamatok hatását a foglalkoztatás alakulására. A testület sajnálattal állapította meg, hogy az agrárkormány erőfeszítései nem hoztak érdemi változást, a termelői nyomásra hozott intézkedések nem képesek rendezni a vertikum helyzetét, a termelés, feldolgozás és kereskedelem kiegyensúlyozott fejlődését. Mindezek a körülmények, valamint a húsipar belső gondjai, az elmaradt fejlesztések, az áttekinthetetlen tulajdonosi változások, a kíméletlen verseny mára oda vezettek, hogy egyes gazdasági társaságok szintjén megoldhatatlannak látszó kényszerhelyzetek állnak elő. Az elnökség igen nagy aggodalommal figyeli egyes húsipari társaságok lépéseit, a termelési tényezők átalakítására irányuló programokat, amelyeknek a megvalósulása esetén néhány hónapon belül akár ezer munkahely megszűnhet a húsiparban. A HDSZ álláspontja szerint a hazai húsipar hosszú évek óta tartó sorvadása nem törvényszerű és kikerülhetetlen folyamat, az elnökség ismételten felhívja minden érintett figyelmét, hogy mielőtt az EU csatlakozás megtörténik, állítsuk helyre közösen a szakma jövőképét, erősítsük az együttműködést, az illetékes szervek ne halogassák tovább a szükséges ágazatpolitikai intézkedéseket meghozatalát és végrehajtását. A szakszervezet a maga eszközeivel továbbra is mindent megtesz, hogy védje tagjai, a munkavállalók érdekeit. Budapest, 2003. augusztus 14. Kapuvári József elnök”
2003.08.22.	Hír. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) közleménye szerint a szövetség „2003. augusztus 26.-án előzetes tényfeltáró tárgyalásokat kezd a Ringa Rt. képviselőivel a társaság gazdálkodásának válságba kerülésével kialakult helyzetről, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekről. A találkozón, amelyre a szakszervezet sürgetésének helyt adva, a kötelezően előírt egyeztető tárgyalásokat megelőzően kerül sor, a HDSZ tárgyaló csoportja mindenek előtt átfogó képet, részletes információkat szeretne kapni a Ringa működésének ellehetetlenüléséről, s arról, hogy a meghirdetett pályázatok tükrében a cégvezetés milyen közgazdasági feltételekkel és húspiaci változásokkal látja elkerülhetőnek a kapuvári gyár végleges bezárását. A szakszervezet arról is tájékozódni kíván, hogy a társaság milyen munkaügyi intézkedéseket tervez egy részleges tulajdonosváltás, illetve bérbeadás esetére. A Ringa képviselőivel folytatandó tárgyalással párhuzamosan a szakszervezet várja az agrártárca válaszát arra a kezdeményezésére, hogy az agrár érdekképviselet keretében az összes érintett bevonásával kezdődjenek tárgyalások a húságazat helyzetéről és jövőjéről. Budapest, 2003. augusztus 22. Kapuvári József Elnök” (www.szakszervezetek.hu)
2003.08.22.	Hír. Az Ózdi Acélművek dolgozói inflációt követő bérfejlesztést követelnek, a Max Aicher cégcsoport azonban 5 százalékot ígér, s ezt is csak szeptembertől. A munkavállalók egyelőre újabb tárgyalásokon kívánják céljukat elérni, de végső soron sztrájk szervezésére is képesek.
2003.09.08.	Az MSZOSZ Elnöksége augusztus 27-én és szeptember 8-án megtárgyalta a 2004. évi bártárgyalásokra való felkészülés helyzetét. Eszerint a szövetség álláspontja nem változott abban a kérdésben, hogy a reálkeresetek növekedési üteme legalább a GDP növekedésnek feleljen meg, ami 3,5%-os reálkereset-növekedést jelentene, a minimálbért 55.000 Ft-ra kell emelni, el kell indítani a tárgyalásokat a 38 órás munkahétről.
2003.09.10.	Hír. Szeptembertől Szolidaritás.hu címmel érdekképviseleti műsort sugároz hétfőnként a Klubrádió. Bár a műsor megindítására a rádió kérte fel a szakszervezeteket, a súlyos anyagi gondokkal küzdő szakszervezetek előteremtették a szereplésért járó összeget. Egyik héten a versenyszférát képviselő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), másik héten a közszféra munkavállalóit tömörítő SZEF–ÉSZT Unió képviselői beszélgetnek az uniós csatlakozással kapcsolatos aktuális kérdésekről, mondta Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. A műsor célja a munkavállalók védelmének elősegítése, a kollektív érdekérvényesítés erősítése, valamint a szakszervezeti vélemény minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása. Kordás elmondása szerint egy másik rádióban elhangzott hasonló témájú beszélgetést követően keresték meg a szakszervezeteket a Klubrádió képviselői.
2003.09.18.	Hír. „A Postás Szakszervezet tagsága egyrészt felelőtlenségnek tartja több milliárdos hiánnyal eladni a postát, mivel így értékénél jóval alacsonyabb áron lelne vevőre, másrészt nemzetgazdasági szempontból is fontos lenne, ha a posta nemzeti kézben maradna” – szögezi le a postás Szakszervezet, közleménye, amelyet Mundruczó Kornél elnök írt alá. A szakszervezet szerint „érthetetlen a döntés azért is, mert az MP Rt.-nek nem az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a tulajdonosa, hanem az ÁPV Rt., amely nemrégiben hagyta jóvá a posta érvényes tervét és stratégiáját, amely nem tartalmazza a cég privatizációját.” A szaktárca szerint a privatizáció nem eldöntött tény, mondta békéscsabai sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán miniszter, mindenekelőtt a posta versenyképességét kell megteremteni, majd utána egy ilyen postával kell fellépni az európai versenytársak között. „A szakminisztérium álláspontja szerint, olyan értékesítés, vagy privatizáció, amely a postai szolgáltatást teljes egészében más, különösen szakmai befektetők tulajdonába juttatná, nem lenne hasznos, de erről nincs is szó”. A magyar posta versenyképességének megteremtése érdekében Kovács Kálmán szerint modernizálni kell a postát, a fejlesztéshez pedig meg kell teremteni a törvényi feltételeket. Az új posta törvény ősszel kerül az Országgyűlés elé.
2003.09.24.	Hír. Balatonfüreden hétfőn háromnapos szakszervezeti konferencia kezdődött, a tanácskozáson Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye szakszervezeti aktivistáit készítik fel a következő hónapok munkájára. A tanácskozáson Papp János hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek rendkívül nehéz helyzetben vannak a gyárbezárások és az elbocsátások miatt. A hat megye gépipari vállalatainak mindössze 36 százalékában van érvényes kollektív szerződés. Ráadásul a szakszervezeteket több helyütt kívülállónak tekintik, úgy tárgyalnak velük, mint egy harmadik féllel: sokszor azt is megtiltják a vállalkozás dolgozóinak, hogy a legelemibb információkat átadják az érdekvédőknek. Nap mint nap résen kell lennünk, hogy a létszámleépítés vagy a gyárbezárás első jelére megkezdhessük a tárgyalásokat, különben végzetes késésbe kerülhetünk a munkaadókkal szemben, fogalmazott Papp. Hozzátette: tapasztalatai szerint általában lényegesen egyszerűbb az érdekvédők dolga, ha közvetlenül a külföldi tulajdonosokkal tárgyalhatnak: ők hajlamosabbak külön juttatások, esetleg átképzési támogatás megadására az elbocsátások idején. Külföldi tulajdonban lévő, ám magyar vezetők által irányított cégnél általában ezt sokkal nehezebb elérni.
2003.09.26.	Az MSZOSZ Női Választmány és a Vasas Szövetség Nőbizottsága Közleményt tettek közzé, amelyben örömüket fejezik ki, hogy Magyarországon először megszülethet az Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó törvény. Az MSZOSZ Női Választmányának és a Vasas Szövetség Nőbizottságának mai ülésén ez volt a fő téma. Az MSZOSZ Női Választmány és a Vasas Szövetség Nőbizottsága az Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó törvény kapcsán fenntartja azon álláspontját, hogy szükség van a nemekre vonatkozó külön törvény megalkotására, amely összhangban van az EU-s országok – különösen Ausztria – törvényeivel. „Kiállunk amellett, hogy a felállításra kerülő, hatóságként működő Egyenlő Bánásmód Bizottság tagjainak számát a bizottság feladataihoz és hatásköréhez képest kell kialakítani. Követeljük, hogy a törvény szabályozza meghatározott munkavállalói létszám felett, a munkahelyi esélyegyenlőségi bizottságok felállítását és az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezővé tételét. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a törvény lényegesebb pontjai, amelyet kormányrendeletben fognak szabályozni, csak 2005-ben kerülnek bevezetésre, mint pl. a Tanácsadó Testület felállítása és működése. A szociális kérdéseket érintve pozitívan értékeljük, hogy a Kormány a fiatalok körében biztosítani fogja a fogamzásgátló szerek kedvezményes igénybevételét. Azonban továbbra is igényeljük, hogy a magzatvédelmi törvényben előírt rászorultsági elv figyelembevételével a kedvezményezettek köre tovább bővüljön. A daganatos megbetegedések, s az abból eredő halálozások igen magas arányára tekintettel elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nőgyógyászati szűrővizsgálatok csak háromévente legyenek térítésmentesek.” - áll a közleményben.
2003.09.26.	Hír. Nyilatkozatot adott ki a Balatonfüreden tanácskozó Észak-Dunántúli Régiót képviselő Vasas Szakszervezeti vezetők tanácskozása. Eszerint „...egyetértünk a DUNAFERR DV. VASAS Szakszervezeti Szövetség azon álláspontjaival, melyet a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációjával kapcsolatosan kialakított és következetesen képvisel. Szolidárisak vagyunk a DUNAFERR VASAS-aival és egyben a leghatározottabban követeljük, hogy a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációja esetén megkötött szerződés egyértelműen tartalmazza a jelenlegi integrált acélgyártási technológia és termelési volumen hosszú távú fenntartását, a foglalkoztatás magas szinten tartását, a vállalások szerződéses garanciáit, a Kollektív Szerződés egyoldalú felmondásának legalább 5 éves tilalmát. Egyetértünk azzal, hogy amennyiben az alapvető szakszervezeti követeléseiket figyelmen kívül hagyják, úgy céljaik elérése érdekében készek a nyomásgyakorlás valamennyi törvényes eszközének alkalmazására, melyhez minden támogatást megadunk. A jelenlévők felszólítják a többségi tulajdonos ÁPV Rt-t - a munkabéke további megőrzése érdekében-, hogy vizsgálja felül álláspontját, vegye figyelembe és a privatizációs szerződésnek legyen része a szakszervezetek alapvető követelése. Észak-Dunántúli Régiót képviselő Vasas Szakszervezeti vezetők”
2003.09.30.	Hír. Hamarosan dönt az MSZOSZ elnöksége arról, hogy nagygyűlésen tiltakozzon-e a kormány a munkavállalók felé tett, ám be nem tartott ígéretei miatt. Az MSZOSZ szóvivőjének tájékoztatása szerint a tagság és a munkavállalók körében egyre erősödik az elégedetlenség, ezért ha az elnökség úgy dönt, októberben a Kisstadionban rendezik meg a demonstrációt. A tervek szerint az eseményre meghívnák Medgyessy Pétert, akitől választ várnak arra, hogy miért torpant meg a jóléti rendszerváltás, hol tart a megígért 3–400 ezer új munkahely létesítése, miért késik az uniós bérfelzárkóztatás, illetve hogy miért üresedtek ki az országos érdekegyeztető fórumok. Ismeretes, hogy miniszterelnök-jelöltként Medgyessy Péter az MSZOSZ harmincöt szakszervezetével kötött együttműködési megállapodást a most számon kért ígéretek teljesítésére.

2003.07.04.	Hír. Számítások szerint idén 10 százalékkal bővülhetnek a nettó, 6-tal a bruttó keresetek. Ez lényegében a reálbérek befagyasztását jelenti, amit a szakszervezetek nem fogadnak el. Különösen azok után, hogy a gazdasági kabinet múlt heti ülésén a jövő évi bérpolitikával kapcsolatban egyértelművé tette: nincs lehetőség a teljesítménynövekedéstől elrugaszkodott emelésre, a szakszervezetek nehéz bértárgyalásokra számíthatnak. Az idei rendes bérkiegészítés, valamint az inflációt ellensúlyozó alapbéremelés elmaradása nyomán kialakult helyzetben elképzelhetetlen a bérek újabb egy évre történő befagyasztása a költségvetési intézményekben, nyilatkozta Szabó Endre, a SzEF elnöke. Annak ellenére, hogy a közszféra béreit az érvényben lévő költségvetési törvény rögzíti, a SZEF az őszi bértárgyalásokon újra felveti, hogy valamilyen módon kompenzálják az elmaradt idei emeléseket. A SZEF őszre a gazdaság teljesítményét is figyelembe vevő felelős pozíciót alakít ki, de tárgyalás nélkül nem adja fel a reálbér érezhető növelésére vonatkozó követelését.
2003.07.09.	Hír. A pedagógusok szakszervezete jövőre az infláció mértékének és a bruttó hazai össztermék növekedésének megfelelő béremelést tart szükségesnek. Erről Varga László elnök beszélt, hangsúlyozva, hogy olyan megbízható és garantált finanszírozást szorgalmaznak, amely nem teremt az ideihez hasonló helyzetet. Az elértéktelenedő pótlékokról szólva kijelentette, hogy akár 100 százalékos emelést is elképzelhetőnek tartanak. A szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy tavaly a pótlékok összegét nem emelték.
2003.07.10.	Hír. A kormány és a közszféra szakszervezetei megütközéssel fogadták a költségvetési alkalmazottak drasztikus létszámcsökkentését sürgető kamarai javaslatot. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy szerdai fórumon azt mondta: a költségvetés legnagyobb baja az alacsony hatékonyság és a túlfoglalkoztatottság. Ezért 50-70 ezerrel csökkenteni kell a költségvetési szervezetek alkalmazottainak számát. Így csupán a bérköltségben évente 120-170 milliárd forint kiadáscsökkentés érhető el. Szabó Endre, a SZEF elnöke szerint szakszerűtlen és felelőtlen a kamara ötletszerű elgondolása. Csakúgy, mint a vállalkozói szféra más vezető képviselőinek nyilatkozatai, amelyek az állam pénzügyi gondjainak egyik fő forrását abban látják, hogy túl sokan dolgoznak a közintézményekben. A rendszerváltozás óta csaknem 400 ezerrel csökkent az e szférában dolgozók száma, miközben a közszolgálati feladatok lényegesen növekedtek.
2003.07.10.	Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös erővel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemző, de többségük úgy véli, hogy szorosabbra fűzik majd együttműködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az első, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelőre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugat-európaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erősíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható időn belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá.
2003.07.26.	Hír. Nyolc oktatási szakszervezet tartott közös sajtótájékoztatón illette igen éles kritikával a pár hete vitára bocsátott felsőoktatási reformkoncepciót. Társadalmi vitára alkalmatlannak tartják a szakszervezetek az oktatási tárca szakértői által kidolgozott felsőoktatási reformtervezetet – jelentette be Kis Papp László, az FDSZ elnöke hét másik, oktatási, szakképzési és kutatási érdekvédelmi tömörüléssel közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A szakszervezetek hiányolták a hatástanulmányokat is és azt mondták: az unióban a jogszabályok egyre inkább garantálják a munkavállalók jogbiztonságát, a tervezet viszont ezzel ellentétes törekvéseket tartalmaz. Vígh László, az AOKDSZ elnöke szerint az állam nem vonulhat ki a felsőoktatásból és a kutatásból. Megjegyezte a javaslat szakmai szempontból is hibás, mert ha az oktató nem az állam alkalmazottja, akkor az állam a felügyeletet sem gyakorolhatja felette. Finanszírozható marad-e jövőre is az oktatás? Ha nem lesz elég pénz, veszélybe kerülhetnek a munkahelyek, a beindult beruházások és így kevesebb kollégiumi hely lesz. Lelassulnak azok a fejlesztések is, amelyek elengedhetetlenek a tanításhoz, mondta Vígh László az ÉSZT elnöke. Kis Papp László szerint kevesebb pénzből azokat a minőségi követelményeket sem lehet betartani, melyeket az EU előír. Megtorpannak a reformok és félő, hogy végső soron csökkenteni kell majd a hallgatói létszámot is. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a felsőoktatási fejlesztési koncepció rossz időpontban került nyilvánosságra, akkor, amikor kiderült az is, hogy 3,4 milliárd forintot vonnak el a felsőoktatástól. Az intézményi költségvetéseket módosítani kell, ez pedig leghamarabb szeptemberben történhet meg. Az elvonások így az év utolsó három hónapjában terhelik a felsőoktatási intézményeket, igen nagy zavarokat okozva. A szakszervezetek ezért felkérik a kormányt, vizsgálja felül az oktatási tárcát érintő elvonásokat. Kis Papp László azt mondta: a kiszivárgott hírek szerint 2004-ben a felsőoktatást 10,5 milliárd forintos elvonás sújtja majd. A minisztérium álláspontja szerint a jövő évi támogatások mértéke a költségvetés függvénye, amelyről a parlament dönt majd. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: a koncepció a pedagógusképzés reformjával szinte alig foglalkozik, holott arra égető szükség lenne. A szakszervezetek által kiadott közös állásfoglalás ezzel kapcsolatban azt rögzíti: a tervezetben megfogalmazottak, így a kétszintű érettségi eltörlése, a pedagógusképzésről szóló „zavaros tételek” és a közelmúltban elfogadott közoktatási törvény teljesen ellentmondanak egymásnak
2003.08.04.	Hír. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tiltakozik amiatt, hogy a kormány kihagyott az ingyenes étkeztetésből 7500 rászoruló bölcsődés korú gyermeket - írja a ma.hu. Az érdekképviselet értetlenül áll az előtt, hogy ugyan a kormányprogramban még ingyenes bölcsődei és óvodai ellátás szerepelt, szeptembertől csak az óvodások részesülnek ingyenes étkezési ellátásban. A gondozónők azt sem tudják elfogadni hogy szeptembertől a 3 évesnél idősebb gyermekre köt élet és baleset-biztosítást az állam, így hátrányos megkülönböztetés éri a háromévesnél fiatalabb gyerekeket.
2003.08.21.	Hír. A SZEF a következő sajtómeghívót tette közzé: „Feladja vagy fenntartja-e a SZEF a bérfelzárkóztatás folytatásának igényét, mivel kormányzati nyilatkozatok szerint 2004-ben csak az idei reálbér-szint megtartását tervezi az állami költségvetés. Ennek kapcsán a közszolgálatban dolgozók jövő évi bérigényeiről, valamint az érdekegyeztető fórumok működésével kapcsolatos szakszervezeti aggályokról és a közszolgálat létszámát érintő bírálatokról beszél dr. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke és három alelnöke (dr. Cser Ágnes, Fehér József és Varga László) a 2003. augusztus 26-án, kedden 11,00 órakor tartandó sajtótájékoztatón, amelyet a SZEF székhelyén (Budapest VIII., Puskin u. 4. I. em. 65. ) tartunk. Mivel közel 800 ezer közszolgálati munkavállalót (családtagokkal együtt az ország lakosságának legalább egynegyedét) érintő ügyről van szó, a téma jelentős közérdeklődésre tarthat számot. Tisztelettel meghívom a szerkesztőség képviselőjét a sajtótájékoztatóra.” Budapest, 2003. augusztus 21.
2003.08.26.	Hír. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) megalapozatlannak, szakszerűtlennek és károsnak tartja azokat az álláspontokat, melyek a gazdaság bajaiból való kilábalást a közszféra béreinek befagyasztásában, létszámának jelentős csökkentésében látják, jelentették be sajtótájékoztatójukon a SZEF vezetői. A SZEF ezért egy olyan bizottság felállítását kezdeményezi, amely tárgyilagosan tud választ adni a bérek és a létszám tekintetében arra, hogy azok hogyan ítélhetők meg más, Magyarországhoz hasonló nagyságú és fejlettségű országokhoz viszonyítva. A szakszervezeti szövetség meggyőződése, hogy egy ilyen vizsgálat eloszlatja majd azokat az illúziókat, melyek a közszféra jelentős létszámtöbbletére és kedvező bérhelyzetére vonatkoznak. Szabó Endre, a SZEF elnöke a szakszervezeti szövetség augusztus 26-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: pénzügyi és aktuálpolitikai indíttatásúnak tartja a létszámleépítés ötletét. A tavaly szeptemberi, átlagosan 50%-os béremelésre utalva megjegyezte: a fizetésemelést megelőzően a közszféra számos ágazatában voltak válságjelenségek, a közszféra alkalmazottai pedig jelentős bérhátrányban voltak a versenyszférában dolgozókhoz képest. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a SZEF alelnöke ehhez kapcsolódóan elmondta: amennyiben nem változik az állami bérpolitika, 2003-ban a közszférában 8-9%-kal lesz magasabb a bruttó bérnövekedés mint a versenyszférában. Ez ugyan kedvezőnek tűnik, de ha már az elmúlt öt év átlagát tekintjük, még mindig 5%-os a közszféra hátránya. Sajnálatosnak, és a jövőre nézve megoldást igénylőnek tartja a SZEF, hogy a közalkalmazottak reálkeresetének értéke az év végén kisebb lesz, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Ez annak köszönhető, hogy a közalkalmazottak idén nem részesültek bérkorrekcióban, miközben az infláció a vártnál nagyobb lesz, és az év hátralévő időszakában várhatóan tovább növekedik. A közszférában dolgozók jövő évi keresetére vonatkozóan Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a SZEF alelnöke elmondta: a szakszervezeti szövetség elfogadhatatlannak tartja a bérfelzárkóztatás esetleges elakadását és azt, hogy a bérek újra veszítsenek reálértékükből. A SZEF – ha minimálisan is – szükségesnek tartja a reálbérek emelését. A szakszervezetek a reálbérek megtartása érdekében többek között sürgetik a diplomás minimálbér törvényben való meghatározását, és a közalkalmazotti bértábla legkisebb bérelemének a minimálbérrel való, törvényben is garantált egyesítését. A SZEF elégedetlen a közszféra érdekegyeztetésével, annak működése még a sokat bírált korábbi időszakhoz viszonyítva is elégtelen, hangsúlyozta dr. Szabó Endre. A konföderáció pozitívan fogadta a kormányzat ígéreteit, de az elmúlt másfél évben gyakorlatilag nem működtek a közszolgálat érdekegyeztető fórumai, miközben intenzíven folyik az egyes szektorok (közoktatás, egészségügy, közigazgatás) átalakításának előkészítése. A SZEF ezért sürgeti a közszolgálat érdekegyeztető fórumainak haladéktalan összeülését, működésük helyreállítását. Dr. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke, a SZEF alelnöke hangsúlyozta: a szakszervezeti szövetség nem tudja elfogadni, hogy 160 ezer egészségügyben dolgozó embert szervezzenek ki a közszolgálatból. A SZEF kezdettől fogva támogatta a kormányzatnak az egységes közszolgálatra vonatkozó koncepcióját, de ebbe bele kell foglalni az egészségügyben dolgozókat is. Dr. Szabó Endre ehhez hozzáfűzve elmondta: a SZEF monitoring-rendszert épít ki, amely a betegek és az egészségügyi dolgozók szempontjából fogja figyelni a törvény bevezetését, felhívva a figyelmet a negatív jelenségekre.
2003.09.03.	Hír. A Pedagógusok Szakszervezetének javaslata értelmében a NAT részévé válna a munka világa, amelynek oktatási tematikáját ki kell dolgozni. A szakszervezeti javaslatra a NAT felülvizsgálatára alakult bizottság igen pozitívan reagált, hiszen fontos társadalomelméleti és hétköznapi ismeretanyagról van szó, amellyel a közoktatásban is foglalkozni kell.
2003.09.03.	Hír. A munka világával kapcsolatos rész is bekerülhet a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervbe (NAT). A javaslatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői tették, azon az informális beszélgetésen, amelyen megvitatták a NAT anyagot, nyilatkozta Varga László, a PSZ elnöke. Hozzátette: minden tanuló érdeke, hogy ezekről a kérdésekről már az iskolában halljon, hiszen előbb-utóbb mindenkiből munkavállaló lesz.
2003.09.05.	Hír. A munkabéke megőrzése érdekében, több évre szóló, garanciákkal biztosított megállapodást sürgetett a belügyminiszterrel a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) Országos Tanácsa pénteki kibővített ülésén. A BRDSZ közel négyszáz szakszervezeti vezetője által elfogadott közlemény leszögezte: elfogadják, hogy az uniós csatlakozással növekednek a belügyi munkavállalókra háruló követelmények, egyetértenek a magas fokú erkölcsi elvárásokkal, és támogatják a belügyi vezetésnek a korrupció elleni harcban hozott minden jogszerű intézkedését. A BRDSZ Országos Tanácsa állásfoglalásában ugyanakkor azt is kimondta: nem fogadják el az általuk képviselt munkavállalók élet- és munkakörülményeinek további romlását, jövedelmük vásárlóértékének csökkenését, és az egyéb juttatások korlátozását. A szakszervezet vezetői elvárják a kormánytól, hogy az elkövetkező években kiszámítható, érdemi módon javuljanak a belügyben dolgozók élet- és munkafeltételei. Ennek megvalósulását a BRDSZ képviselői a kormány és a belügyminiszter elháríthatatlan felelősségének tartják. A BRDSZ országos vezetői ezért több évre szóló, írásban rögzített, garanciákkal biztosított megállapodás megkötését sürgetik Lamperth Mónikától. Elhatározták továbbá, hogy a velük szolidáris belügyi szakszervezetekkel rövid időn belül felveszik a kapcsolatot. A szakszervezet közleménye szerint a jövőben mérlegelni fogják azokat az érdekérvényesítő lehetőségeket is, amelyek a megállapodás létrejöttét elősegíthetik.
2003.09.13.	Hír. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslései szerint mintegy háromszáz települést érintettek a nyári iskolabezárások és átszervezések. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken mindenhol megszűntek volna az oktatási intézmények, mondta Árok Antal, a PSZ alelnöke. A szakszervezet adatai szerint ténylegesen mintegy kéttucat intézményt – főképp általános iskolákat – zártak be: Győrben, Zalaegerszegen, Egerben, illetve a fővárosban. Húsz új, jórészt alapítványi általános iskola is nyílt. Sok helyütt a finanszírozási nehézségek miatt alapítványoknak vagy egyházaknak adnák át az önkormányzatok a fenntartói feladatokat. Van, ahol trükkökkel igyekeznek nagyobb bevételre szert tenni az önkormányzatok. Tolna megyében például egy nagyobb város társult egy kistelepüléssel, a közösen fenntartott iskola székhelyét a kistelepülésen jelölték ki. A kistelepülési iskolák fenntartói ugyanis kiegészítő támogatást kapnak az államtól. A támogatás a létszámmal arányosan mérséklődik: a PSZ számításai szerint ezen az alapon négy év alatt összesen 20 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a magyar közoktatás. Úgy látják: változtatni kellene a jelenlegi finanszírozási rendszeren. Árok Antal szerint elképzelhető volna például, hogy a későbbiekben nem a gyermekek, hanem a csoportok, osztályok számán alapuljon a finanszírozás. A szakszervezet június közepén a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével közösen kezdeményezte az oktatási miniszternél a közoktatás finanszírozásának felülvizsgálatát. Árok Antal elmondása szerint azóta nem történt lényeges előrelépés az ügyben.
Hiba! A könyvjelző nem létezik.2003.09.17.	Hír. A szakszervezetek között sincs egyetértés a reprezentativitás megállapításának módjáról. Vadász János, a közigazgatási reformért felelős kormánymegbízott szerint az érdekvédelmi szervezetek támogatottságát nem a közalkalmazotti tanács-választások eredménye, hanem taglétszámuk, illetve szervezettségük alapján lenne célszerű megállapítani. A kormánymegbízott szerint ugyanis csak megfelelő számú tagdíjfizető – a dolgozók 50 százalékát kitevő – tagsággal rendelkező szakszervezetek lehetnek a kormány, illetve az önkormányzatok valódi tárgyaló partnerei. Szabó Endre SZEF elnök szerint a kérdés az, van-e létjogosultságuk a közalkalmazotti tanácsoknak, már csak azért is, mert például a közigazgatásban vagy a fegyveres szolgálatoknál nem is működhetnek ilyen munkavállalói testületek. Mindazonáltal a közalkalmazotti tanácsok hatáskörének bővítése csorbítja a szakszervezeti jogokat. A SZEF elnöke elfogadhatónak nevezte, hogy egy szakszervezet támogatottságának szintjét a taglétszám alapján állapítsák meg, mert a tárgyalásokon az a leglényegesebb, hogy kellő támogatottsággal rendelkező szervezetek legyenek a kormány vagy az önkormányzatok partnerei. Várnai Ferenc, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint kétséges, hogy a taglétszám valóban objektív kritérium a szakszervezeti támogatottság mérésénél. Felhívta a figyelmet arra, hogy fokozatosan csökken a szervezett dolgozók száma. Míg 2000-ben 675 ezer aktív szakszervezeti tagot regisztráltak, számuk egy évvel később 605 ezerre csökkent, 2002-ben viszont a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig 14 százaléka, mindössze 571.724 ezer jelezte tagsági viszonyát a tagdíjfizetéssel. (1990-ben a 4 millió 795 ezer munkavállaló közül még 3 millió 988 ezer volt szervezett.) Várnai a közalkalmazotti tanács-választás eredményéhez kötött reprezentativitás mellett érvelve utalt arra, hogy a pártok befolyását, szerepét sem taglétszámuk határozza meg, hanem a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon mérhető támogatottságuk.
2003.09.26.	Hír. A szakszervezetek – hangsúlyozva, hogy nem tekintik tabunak a közszolgálati létszámot – már a jövő évi létszámcsökkentésre vonatkozó döntést is kifogásolták, mert azt szerintük nem előzte meg a feltétlenül ellátásra váró közfeladatok és az azok elvégzéséhez szükséges létszám összevetése. Szabó Endre, a SZEF elnöke egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a jövő évi nagy létszámú elbocsátás szakmailag előkészítetlen. A készülő egységes közszolgálati törvény keretében felmérhető a közszolgálat létszámhelyzete, s kiderülhet, hol van fölösleg és hol esetleg létszámhiány. A szakszervezeti vezető közölte: a munkáltatói szervezetek, az iparkamara részéről felelőtlenségnek tartják a létszámcsökkentési ötleteket, ugyanakkor a leghatározottabban fel fognak lépni a kormány végiggondolatlan racionalizálási tervei ellen. A SZEF tart attól, hogy miközben romlik a közszolgáltatások színvonala, kvalifikált szakemberek kényszerülnek a közszférát elhagyni, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelő munkát találni, átképzésük pedig költségigényes.
2003.09.27.	Hír. Tízszázalékos, azaz 1350 dolgozót érintő létszámleépítést terveznek jövőre az APEH-nél – erősítette meg az erről szóló híreket Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke, aki szerint nem a dolgozókat terheli majd a felelősség azért, ha a létszámcsökkentés miatt minőségromlás következik be a hivatal munkájában. Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az ADOSZT és az APEH vezetői között a jövő évi tízszázalékos létszámcsökkentésről. Ezt követően azonnal összeül az ADOSZT testületi ülése, hogy az egyeztetés eredményét összegezze, és meghozza a szükséges döntéseket. Bár Michalkó Péter szerint a tárgyaláson leginkább csak a végrehajtás módjáról lehet szó, a tagság döntése és felhatalmazása alapján készek a nyomásgyakorlás alkalmazására. Az APEH esetében Az APEH dolgozói félnek az elbocsátástól és attól is, hogy jövőre nagyon nagy terhelésnek lesznek kitéve, fogalmazott Michalkó Péter.
2003.09.29.	Hír. A magyar rádióban vitát rendeztek a közszolgálati létszámleépítésről Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, és Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke részvételével. Szabó Endre elmondta, hogy leginkább azt kifogásolja a szakszervezet, hogy koncepcionálisan nem megalapozott, szakszerűen nem igazolt, hatásában nem ismert ötletről van szó. támogatni. Vadász János elmondta, hogy a kormány saját hatáskörében tervez a minisztériumokban és háttérintézményeiben egy összesen mintegy 8 ezer főre kiterjedő létszámcsökkentést, más létszámcsökkentésről nem született döntés. Szabó Endre szerint a pénzügyminiszter azonban több ízben kijelentette, hogy nemcsak a központi igazgatásban kell létszámot csökkenteni, hanem a közszféra más területein is, mintegy 6 százalékot. Ugyancsak a pénzügyminisztériumból származik az az információ, hogy 6 százalékkal szeretnék jövőre a bért emelni a közszférában, de az önkormányzatoknak ehhez nem adnak semmiféle pénzügyi támogatást, következésképpen döntően létszámleépítéssel teremtik meg a béremelés forrását is. A 6% körülbelül 45 ezer főnek felel meg. A kormány erről a témáról még semmiféle hivatalos tárgyalást a szakszervezetekkel nem folytatott, holott az OKÉT alapszabályának a 15. pontja kimondja, hogy a kormány mindazon kérdésben, amelyek a közszféra munkavállalóinak béreit, foglalkozási viszonyait érinti, döntés előtt egyeztet a szakszervezetekkel.
2003.09.30.	Hír. A közszférában tervezett létszámcsökkentésről tárgyalna a kormány illetékeseivel a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), de megkeresésükre még nem kaptak választ. Ismeretes, hogy a kormányfő döntése szerint a központi közigazgatásban és a hozzá tartozó intézményekben tízszázalékos elbocsátás várható jövőre, a pénzügyminiszter ugyanakkor a közalkalmazotti szférában további hatszázalékos létszámleépítést tartana indokoltnak. Az APEH-nél 1350 alkalmazottat érintő létszámcsökkentésre készülnek. Az adóhivatalnál működő szakszervezet tegnap testületi ülésen értékelte a kialakult helyzetet. A tanácskozáson arra kérték fel a szakszervezet vezetését, hogy tárgyalások útján próbálják „jobb belátásra” bírni a kormányt. Mindazonáltal nem zárták ki annak lehetőségét, hogy nyomásgyakorlás útján fejezik ki elégedetlenségüket, ha ez nem sikerül. A SZEF elnöke, Szabó Endre elmondta: a kormányrendelet még nem jelent meg arról, hogy pontosan hol kell jelentős elbocsátást végrehajtani, az azonban nyilvánvaló, hogy az 53 ezer dolgozót érintő létszámcsökkentés eléri az egészségügyet és az oktatást is. Az érdekvédő szerint a közszférát érintő elbocsátási hullám ellen az érintett foglalkozási csoportoknak nem külön-külön, hanem együttesen kell fellépniük, illetve képviselőiknek arról dönteniük, milyen hatásos akcióval hívják fel a kormány figyelmét döntésének következményeire. Munkabeszüntetést azonban várhatóan nem szerveznek.
2003.09.30.	Cser Ágnessel, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökével tárgyal október 1-én reggel Kökény Mihály egészségügyi miniszter és a tárca két politikai államtitkára. A minisztérium mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélésen az együttműködésről lesz szó. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete korábban együttműködési megállapodást kötött a Magyar Orvosi Kamarával: ennek értelmében közösen képviselik a tárcánál és az ágazatot érintő törvénytervezetek tárgyalásánál az egészségügyben dolgozók érdekeit.

2003.07.02.	Hír. Összehívták a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli közgyűlését. A július 26-i fórumon az elnökség visszahívásával kapcsolatos kezdeményezésről döntenek. Néhány hete egy megismételt közgyűlés felülbírálta azokat az egyeztetéseket, amelyeket a köztestület vezetői a kormánnyal folytattak a kórháztörvényről. A fórumon 98 küldött kezdeményezte az elnökség visszahívását, de a küldöttek nem voltak elegen ahhoz, hogy módosítsák az eredeti napirendet. Kupcsulik Péter, a kamara elnöke szerint a javaslat a fórum összehívására formailag kifogásolható ugyan, de az elnökség mégis eleget tesz a kérésnek.
2003.07.05.	Hír. Ötszáz dolgozót kényszerítettek – teljesíthetetlen ígéretekkel – munkaviszonyuk megszüntetésére az egykori Kispesti Textilgyár tulajdonosai. A munkavállalók tavaly óta hiába futnak az összesen több százmillióra rúgó elmaradt bérek és végkielégítések után. Az 1997 óta Masterfil-Text Kft.-ként működő cég vezetői tavasszal leállították a fonodát és a szövödét, és a következő „alkut” ajánlották a mintegy 200 munkavállalónak: ha önként – vagyis közös megegyezéssel – felmondanak, akkor megkapják törvényes járandóságukat, de akkor sem egy összegben, hanem részletekben. Bár Vámos Sándor, az üzemi tanács elnöke az ajánlat visszautasítására buzdította a dolgozókat, többségük, aláírta a papírt. A cég azonban megszegte a megállapodást, s azóta sem fizette ki az elmaradt béreket és végkielégítéseket. Tavaly október végén a mintegy 300 főt foglalkoztató kikészítőüzemben is leállt a termelés, decembertől már nem kapnak fizetést. A cég vezetői decemberben bejelentették, hogy a bankokkal folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, valószínűleg felszámolás lesz a cég sorsa, de nem bocsátotta el a megmaradt munkavállalókat. Akik nem távoztak maguktól, azoknak februártól elkezdtek felmondani, ügyelve arra, hogy egy hónapban harminc főnél kevesebb embert küldjenek el, nehogy a csoportos létszámleépítés „gyanújába” kerüljenek, mondta Vámos Sándor. Arra a kérdésre, hogy miért erőltette a cég a közös megegyezést, s miért volt olyan óvatos a létszámleépítés ütemezésével, Vámos Sándor szerint a textilgyár privatizációs szerződésében keresendő a válasz. A hajdani Kispesti Textilgyár Pamutipari Rt.-t (Kistext Rt.) 2000 júniusában adta el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Nyíregyházára bejegyzett AMM-Tex Kft.-nek. A privatizációs szerződésben a vevő nemcsak arra vállalt kötelezettséget, hogy a gyárat legalább három évig működteti, hanem arra is, hogy a létszámot évi tíz százaléknál nagyobb mértékben nem csökkenti. Ha mégis, akkor minden hiányzó dolgozó után az egyéves bérköltség kétszeresét kell fizetnie büntetésként. Kivételt jelent, ha a dolgozó saját maga mond fel vagy nyugdíjba megy. Vámos Sándor a cég viselkedését csak azzal tudja magyarázni, hogy megpróbálták elkerülni e szankciót. A volt üzemvezető szerint már a privatizáció után nem sokkal eladták az egyik részleget, s lényegében folyamatos volt a kiárusítás. A dolgozóknak nem maradt más választásuk, mint hogy felszámolást kezdeményezzenek a cég ellen, hiszen csupán így válik lehetővé, hogy a bérgarancia-alapból kifizessék törvényes járandóságuk legalább egy részét. A Fővárosi Bíróság elrendelte a felszámolást. A Masterfil azonban megfellebbezte a döntést azzal az indokkal, hogy egyik hitelezője már korábban kezdeményezte a felszámolást, s a bíróság döntse el, hogy melyik eljárást indítja meg. A szakszervezet segített a bonyolult ügyben ügyvédi képviselet igénybe vételében. Palotai Mihály, a dolgozókat képviselő ügyvéd szerint a cég fellebbezése nélkülöz minden alapot, valószínűleg időhúzás a célja. A bíróság remélhetőleg el is fogja utasítani, de erre még minimum fél évet, de könnyen lehet, hogy többet is várniuk kell a dolgozóknak. Az AMM-Tex egyébként tavaly októberben tovább is adta a Masterfilt a lettországi Universal Baltic Companynek. A szerződés az eladást nem tiltotta meg, az ÁPV értelmezésében azonban az említett kötelezettségek az új vevőre szállnak át. Az új tulajdonosról azonban egyelőre nem sokat lehet tudni.
2003.07.07.	Hír. Végső esetben a sztrájktól sem riadnak vissza az állatorvosok, ha nem történik belátható időn belül érdemi változás a kötelező ügyeletek térítésében – közölte Mile Sándor, a 2667 tagú Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Elmondta: a kamara 1996-os megalakulásakor átvett több, korábban állami kötelezettségnek számító feladatot. Ezek közé tartozott egyebek mellett a huszonnégy órás ügyelet megszervezése is. Az elnök szerint azonban a kötelező feladatokért kapott állami támogatás nem elegendő: az állatorvosok 1996 óta nem kapnak ügyeleti díjat, saját költségükön biztosítják az állandó készenlétet. A kamara elnöke hozzátette: az idén 189 millió forintot kértek a szaktárcától csak az ügyeleti díjakra, viszont a minisztérium 16,4 millió forintot adott a kamara összes kötelező feladatának ellátására.
2003.07.24.	Hír. Türelmét vesztette a taszári amerikai katonai bázis magyar kiszolgáló személyzete: már harmadik éve nem emelték a fizetésüket. Szerdán ismét asztalhoz ültek ugyan a Brown & Root Service amerikai vezetői a 800 munkavállalót képviselő szakszervezettel, hogy megoldást találjanak az országos átlagnál mintegy 20 százalékkal kevesebbet kereső segéd- és szakmunkások – villanyszerelők, biztonsági őrök, gépkocsivezetők, konyhai, éttermi dolgozók és terepmunkások – béremeléséről, de nem sikerült tető alá hozni a megállapodást. A szakszervezet a jelenlegi órabér év elejéig visszamenőleges megduplázását igényli, jelesül azt, hogy bruttó 230 forinttal emeljék föl. Taszáron egyébként jelentős az eltérés a csupán bérből álló keresetek között: a többség 300-330 forintért dolgozik óránként, de a kvalifikáltabb munkások órabére a 900 forintot is eléri.
2003.08.09.	Hír. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tárgyalásokat kezd az egészségügyi szakszervezetekkel, hogy amennyiben a kormány az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig nem vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslatát, kezdeményezzenek sztrájkkészültséget – jelentette be a MOK elnöke hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Éger István a kamara szombati küldöttgyűlésén erről hozott határozatot ismertetve rámutatott: sztrájkot Magyarországon csak szakszervezetek hirdethetnek. A kormány által beterjesztett jogállási törvény a nővérek és más szakdolgozók számára sem fogalmaz meg kellő jogokat, a MOK így reméli, hogy az érdekérvényesítésben és a további tárgyalások során az ágazat minden szereplője támogatja az orvosokat. Gyenes Géza, a szervezet főtitkára hangsúlyozta: az orvosok természetesen sztrájk idején is megadják a betegek számára azokat a szolgáltatásokat, amelyek az életveszély, vagy az egészségkárosodás elkerülését célozzák.
2003.08.13.	Hír. A Magyar Honvédség katonái és családtagjai körében indított szerdán aláírásgyűjtési akciót a Honvédszakszervezet (HOSZ), hogy ráébressze a minisztérium vezetését: az idén július elsejével módosított Hjt. 91. paragrafusának 3. bekezdését vissza kell módosítani. Ez a szabályozás ugyanis megvonja a hivatásos és szerződéses katonáktól a 24 órás szolgálatok után járó szabadnapot. A szakszervezet elnöke a sajtó képviselői előtt kifejtette, a katonák „egyenruhás állampolgárként” jutottak hozzá ahhoz a munkavállalói joghoz, amely garantálta: a 24 órás őr- és ügyeleti szolgálatért nemcsak egy pihenőnapot és szabadnapot kap a katona, hanem még egy szabadnapot is, ha munkaszüneti- és pihenőnapon teljesít szolgálatot. Az elnök negatív diszkriminációnak, egy szerzett jog ellentételezés nélküli elvonásának, a pihenéshez való jog csorbításának, magyarán, alkotmányellenes jogi lépésnek nevezte a törvénymódosítást, ami felháborodást keltett az állomány tagjainak körében. A HOSZ ugyanis minden lehetséges fórumot megjárt a törvény előkészítése idején, hogy megakadályozza a módosítást, de érvei süket fülekre találtak. A katonák a módosítás következtében jelentős keresettől is elesnek.
2003.08.18.	Hír. Leváltotta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének négy tagját, köztük az elnököt, Kupcsulik Pétert is a köztestület szombati, rendkívüli küldöttgyűlése. Kupcsulik helyére Éger István peresztegi háziorvost választották. A jelen lévő 350 küldött egyenként szavazott az elnökségi tagokról, s 56 százalékuk ítélte meg úgy, hogy új elnököt választ. Mivel a korábban az első, e célból összehívott fórum határozatképtelen volt, most az érvényes döntéshez már az is elég volt, hogy a 780 küldött harmada megjelent. Az alig több mint 50 százalékos szavazattöbbséggel meghozott döntés alapján nemcsak az elnöknek, hanem Komáromi Zoltán alelnöknek, Bodnár Ákos és Horányi János titkároknak is távozniuk kellett. Az új alelnök Nagy Ferenc miskolci traumatológus lett, titkárrá Mánya Kristóf gyöngyösi gyermekgyógyászt, a Fidesz volt országgyűlési képviselőjét, valamint Láng Andor soproni fogorvost választották.
2003.08.21.	Hír. Az egyik napilap, az orvosok reprezentánsaival készített interjúk alapján úgy látja, hogy maga az orvostársadalom sokkal kevésbé kész a sztrájkra, mint azt a Kamara vezetősége állítja, a honlapon inkább a sztrájkot támogató levelek olvashatók, de jelentős számban mérsékeltebben gondolkodnak. Az erősen megosztott és jövedelmi szintjét tekintve is igen differenciált orvostársadalom megszólaltatott képviselői szerint a sztrájk jelentős jövedelem-kiesést okoz az orvosok egy részének.
2003.08.22.	Hír. Ózdon az Acélművek kft.-ben 5%-os béremelési ajánlatot tett a menedzsment, ami ellen a munkavállalók aláírásgyűjtésbe kezdtek, de esetleg sztrájkot is szerveznek, ha a petíció nem talál meghallgatásra. A kényszerszünet után újrainduló német érdekeltségű cég 100 ezer forint alatti átlagbéreket fizet, ami a munkásokat annál is inkább rosszul érinti, mert a korábbi időszakban, amikor az acélművet helyreállították, a sok túlmunka miatt 180-200 ezer forintos bérek is előfordultak.
2003.08.22.	Hír. Napi négy-öt millió forint veszteséget termel a Pick-csoporthoz tartozó győri Ringa Rt., ezért az igazgatóság döntött a társaság eszközeinek pályázat útján történő értékesítéséről – jelentette be tegnapi győri sajtótájékoztatóján Tóth Ervin, a vállalat vezérigazgatója. Elmondta: a világpiacon tapasztalható elhúzódó túltermelési sertésválság, az erős forint és az uniós átlaghoz képest magas hazai alapanyagárak miatt a Ringa exportértékesítése az első fél évben a felére esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezért eladja soproni vágóhídját és a kapuvári telephelyet a hozzá tartozó eszközökkel együtt. A vezérigazgató megerősítette azt a korábbi sajtóinformációt, hogy maximum nyolcszáz ember elbocsátását jelentették be a megyei munkaügyi központnak. Kapuváron hatszáz, Győrött pedig kétszáz fővel csökkentik a létszámot. A kapuvári gyárat nem zárjuk be – mondta a vezérigazgató, de elismerte: a meghatározó termékeknek számító sonka és baconszalonna gyártását valószínűleg Ceglédre helyezik át.
2003.08.23.	Hír. A Ringa Húsipari Rt.-nél kialakult helyzetről, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekről tényfeltáró tárgyalásokat kezd a HDSZ a cégnél, jelentette be Kapuvári József, a szakszervezet elnöke. Mint elmondta, részletes információkat szeretne kapni a Ringa működésének ellehetetlenüléséről. Választ várnak arra, hogy a meghirdetett pályázatok tükrében a cégvezetés milyen közgazdasági feltételekkel és húspiaci változásokkal látja elkerülhetőnek a kapuvári gyár végleges bezárását, valamint arra is, hogy a társaság milyen munkaügyi intézkedéseket tervez részleges tulajdonosváltás, illetve bérbeadás esetén. A szakszervezet a napokban levélben kereste meg az agrártárca politikai államtitkárát, aggodalmát hangoztatva a súlyos gazdasági problémákkal küzdő, foglalkoztatási gondok elé néző húsipar jövőjével kapcsolatban. Emellett az agrár-érdekegyeztetés keretében tárgyalásokat kezdeményeztek az összes érintett bevonásával a húságazat helyzetéről és jövőjéről.
2003.08.23.	Hír. Kapuváron pánikhangulat uralkodik, mondta Bíró Péter, a kisváros polgármestere. A 830 dolgozónak munkát adó Ringa Rt. a város legnagyobb foglalkoztatója, és százmillió forintra rúgó iparűzési adójával a legnagyobb adófizetője is. A rábaközi városban minden hatodik ember a Ringánál dolgozik. A húsgyár jövőre nyolcvanadik születésnapját ünnepelné. Bíró Péter szerint a húsgyár esetleges megszűnésével megugró munkanélküliséget (amely jelenleg négyszázalékos) a város nem tudná kezelni. Pászli Tibor, a Ringa üzemi és szakszervezeti tanácsának elnöke pedig még arra sem merne mérget venni, hogy a Győrig, Sopronig terjedő területen akár száz ember is el tudna helyezkedni.
2003.08.23.	Hír. Nem veszélyeztetheti az orvosok esetleges munkabeszüntetése az egészségügyi ellátásra szoruló állampolgárt, jelentette ki a Magyar Orvosi Kamara képviselője. A beteg érdeke a legfőbb törvény - idézte a Magyar Orvosi Kamara Etikai Statutumát Huszár András a köztestület felhívásával kapcsolatban. A MOK szombaton megválasztott elnöksége sztrájkot helyezett kilátásba arra az esetre ha a kormányfő és az egészségügyi szaktárca nem vonná vissza az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet. Huszár András hangsúlyozta, hogy ő mint az Etikai Bizottság elnöke az egységes, és a politikai pártoktól azonos távolságot tartó kamara híve.
2003.08.24.	Hír. A napokban egyeztet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az EDDSZ elnöke az országos sztrájkkészültség szervezéséről. Az EDDSZ és a MOK ilyen kapcsolata három évre tekint vissza. Akkor volt az első figyelmeztető sztrájk az egészségügyben, amelynek során az orvosi kamara jószolgálati partnerként részt vett a tárgyalásokon. Ezt követően néhány hónapja, a kórháztörvény elfogadása előtti hetekben közösen járták az országot a köztestület főtitkárával, Gyenes Gézával, hogy tájékoztassák az egészségügyben dolgozókat a várható hatásokról. Már akkor megfogalmazódott, hogy közös politikát kellene kialakítani. A kamara korábbi vezetése nem adott egyértelmű választ az együttműködési igényre, az új viszont igen.
2003.08.26.	Hír. A kormányfő válaszára vár a Magyar Orvosi Kamara elnöksége. A köztestület eddig két ízben kérte Medgyessy Pétert, hogy vonja vissza, illetve módosítsa az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetét. Ezt az ősszel tárgyalná az Országgyűlés, azonban a kamara ultimátumot intézett a kormányhoz: vonja vissza a jogszabály tervezetét, különben az orvosok sztrájkolni fognak. A Magyar Orvosi Kamara fenntartja tárgyalási- és kompromisszumkészségét, jelentette ki Éger István, a köztestület nemrég megválasztott új elnöke, amennyiben nem járnának eredménnyel a miniszterelnöknél, akkor sem a munkabeszüntetés eszközével próbálnának legelőször nyomást gyakorolni a kormányzatra.
2003.08.26.	Hír. A Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) nem támogatja az orvosi kamara demonstrációs előkészületeit. Közleményben tiltakozik a többségében háziorvosokat és szakorvosokat tömörítő Maposz a Magyar Orvosi Kamara (MOK) múlt hét végén meghirdetett ultimátuma ellen, miszerint: ha a miniszterelnök nem vonja vissza a parlament őszi ciklusának kezdetéig az egészségügyben dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet, sztrájkkészültséget kezdeményeznek.
2003.08.27.	Hír. „Vár minket az unió, meggátol az Arago” – ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel vonultak húsgyáruk elé tegnap a kapuvári dolgozók, a város vezetői és a környék sertéstartó gazdái, hogy tiltakozzanak tulajdonosuk, az Arago Rt. gazdasági szándékai ellen. Kapuváron válságstáb alakult, ők szervezték meg a tegnapi demonstrációt is. Ennek résztvevői felháborodottan fogadták azt a hivatalos közleményt, miszerint Szanyi Tibor, a szaktárca politikai államtitkára tegnap megállapodott a tulajdonosokkal, a dolgozók és a város képviselőivel arról, hogy nem zárják be, hanem el- vagy bérbe adják a kapuvári üzemet.
2003.08.28.	Hír. A kormányzat hajlandó módosítani a parlament előtt lévő, az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit szabályozó javaslatot. Cserébe elvárja, hogy az orvosi kamara ne fenyegessen sztrájkkészültséggel, közölte tegnap Kökény Mihály, az egészségügyi, szociális és családügyi tárca politikai államtitkára. A politikus sajtótájékoztatóján jelentette be: csütörtökön a kormányfő és a szakminiszter nevében fogadja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségét. A találkozón megkezdődhetnek az egyeztetések a jogállási törvényről.
2003.08.28.	Hír. A taszári kiképzést ez év tavaszán befejezték az amerikaiak, majd néhány fő kivételével elhagyták a bázist. Azóta az amerikaiakat kiszolgáló Brown&Root Services (BRS) folyamatosan építi le a munkavállalóit. Az elmúlt hónapban egyes információk szerint még 711 magyar alkalmazottja volt a társaságnak. A helyi szakszervezet szerint, ha nem kap újabb szerepet a bázis, szeptembertől 200-300 lejáró munkaszerződést nem hosszabbít meg a BRS, amit decembertől további 200 fő elbocsátása követ.
2003.08.29.	Hír. A fokozatos létszámleépítés várható üteméről tájékoztatta tegnap Tóth Ervin, a Ringa vezérigazgatója az üzemi tanács és a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének képviselőit. Megerősítette, hogy a pályázat elbírálásában a dolgozók küldöttei is részt vehetnek. Az első ütemben 450 dolgozójától válik meg a Pick csoporthoz tartozó Ringa Húsipari Rt., amennyiben sikertelen lesz a kapuvári gyáruk el- vagy bérbeadására ma kiírt pályázat.
2003.08.29.	Hír. A Szakszervezetek.hu információi szerint a Ganz Holding tulajdonában lévő, a közelmúltban létszámleépítésről döntő Ganz Vagon kft-nél a cégvezetés olyan alkut ajánlott fel a leépítésben érintett munkavállalóknak, amely alapján azonnal kifizetik az elmaradt 2-3 hónapos munkabérüket, amennyiben lemondanak az összes többi törvényes járandóságukról. Gyarmati Boldizsár - az egyik érintett, aki 10 éve dolgozott a Ganz Vagon kft-nél, elmondta: a cégvezetés júliusban döntött a csoportos létszámleépítésről, a munkavállalók meg is kapták az erről szóló tájékoztatást. Az abban jelölt utolsó munkanapon, augusztus 6-án azonban a vezetés rendes felmondás helyett közös megegyezést ajánlott fel a leépítés által érintett munkavállalóknak, azzal a megjegyzéssel, hogy azonnal kifizetik az elmaradt munkabért, ha lemondanak a törvényes járandóságukról (végkielégítés, felmondási idő stb.). Ezt az érintettek közül akkor többen nem vállalták. Azok a dolgozók, akik a vállalatnál maradtak, augusztus 12-én megkapták májusi fizetésüket, augusztus 15-én pedig a júniusi bérük 60%-át, a felmondás alatt állóknak azonban semmit nem fizetnek - állítja Gyarmati Boldizsár. Szerinte a Ganz Holding „kiéheztetéssel” akarja elérni a közös megegyezést, az alkuba nem bocsátkozó munkavállalókkal szóba sem állnak. A felmondás alatt állók eközben igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen - amellett, hogy hónapok óta nem kaptak fizetést - többeknek komoly anyagi nehézséget jelent az iskolakezdéssel megnövekedett költségek kifizetése.
2003.08.29.	Hír. Aláírásgyűjtési akcióba kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) annak érdekében, hogy a módosított közoktatási törvényből töröljék a pedagógusok többletmunka-vállalására vonatkozó részeket: az aláírásgyűjtő íveket tegnap eljuttatták az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Kerpen Gábor, a szakszervezet elnöke az általa „cselédpasszusnak” nevezett részt diszkriminatívnak tartja. Szerinte annak értelmében a munkáltató évi plusz 496 óra tanításra kötelezheti a pedagógust, holott ez az időtartam más közalkalmazottaknál legföljebb évi 280 óra lehet. A szülői hozzájáruláshoz kötött évfolyamismétlés új szabályozásával, és a tanárok szülőkkel szembeni titoktartási kötelezettségével sem a tanárok, sem a szülők nem értenek egyet, az Oktatási Minisztérium (OM) a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban végzett januári és májusi felmérése is ezt támasztja alá”, mondta Kerpen Gábor. A PSZ nyár elején a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével közösen kezdeményezte Magyar Bálint oktatási miniszternél az iskolák és fenntartóik anyagi helyzetének áttekintését, az egyre csökkenő gyereklétszámhoz igazodó finanszírozás felülvizsgálatát, ám erre mindeddig érdemi választ nem kaptak. Varga László szerint míg 2001-ben az oktatási átlagkeresetek a nemzetgazdaság sorrendjében a 8., 2002-ben a 7. helyen, addig 2003 első félévében már a 4. helyén álltak.
2003.08.29.	Hír. Kompromisszumokra kész a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a kormányzat is az egészségügyben dolgozók munkakörülményeit szabályozó jogszabállyal kapcsolatban – közölte Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára azt követően, hogy tegnap délelőtt fogadta a köztestület új elnökét és főtitkárát. Éger István, a kamara elnöke most járt először a köztestület fölött törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium vezetőinél. A bemutatkozó tárgyaláson a tárca átadott a kamarának egy konkrét ajánlatcsomagot arról, hogy hol lát lehetőséget elmozdulásra. A részletekről sem a kamara elnöke, sem a politikai államtitkár nem kívánt beszámolni. Éger István az ajánlatot az elnökség elé szeretné vinni, és csak ezt követően születik döntés arról, hogy elfogadják-e vagy sem.
2003.09.01.	Hír. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége szeptember ötödikére összehívta a megyei és a helyi köztestületek vezetőit. A fórum célja, hogy értékelje a kamara követeléseivel kapcsolatos történéseket, valamint döntsön a további lépésekről. Az augusztus közepén megtartott tisztújító küldöttgyűlés azt kérte a kormányfőtől, szeptember nyolcadikáig vonja vissza a parlament előtt lévő, az egészségügyben dolgozók és az orvosok jogállásáról szóló javaslatot. Ha ez nem történne meg, az orvosi kamara sztrájkkészültséget hirdet az egészségügyi szakszervezetekkel. A köztestület elnöke úgy döntött, hogy a mintegy 41 ezer orvosnak kapcsolatébresztő levelet küld. A másfél millió forintos akciót azért látja szükségesnek, mert tapasztalatokat szeretne gyűjteni arról, hogy a tagság hogyan ítéli meg a küldöttgyűlés határozataiból következő lépéseket. Az elnök elmondta azt is: a küldöttgyűlés határozataival kapcsolatban továbbra is a miniszterelnök válaszára várnak. Ettől függ, hogy milyen eszközzel él a köztestület.
2003.09.04.	Hír. Kompromisszummal záródtak szerdán a hetek óta tartó bértárgyalások szerdán a német Max Aicher GmbH tulajdonában lévő Ózdi Acélművek (ÓAM) Kft.-nél, így elhárult a sztrájkveszély, tájékoztatta a sajtót Hernádi János, a Vasas Szakszervezet helyi titkára. A bérvita augusztus közepén éleződött ki a társaságnál, amikor a munkaadó 5 százalékos béremelést ajánlott fel szeptember elsejei hatállyal, amit a dolgozók nem fogadtak el. Az indokok között a szakszervezeti vezető a kohászati dolgozók alacsony bérét említette. A cég mintegy félezer munkást foglalkoztat, a nettó fizetés átlagosan havonta 60-70 ezer forint, ami alatta marad az iparágban foglalkoztatottak átlagkeresetétől.
2003.09.05.	Hír. Dr. Balla Károly, a bezárásra kerülő Weiss Manfréd Kórház szakszervezeti vezetője szerint, bár vannak területek, ahol rendben zajlik az összevonás, és kétségkívül igyekeznek emberségesen bánni a dolgozókkal, helyenként teljesen kaotikus állapotok uralkodnak. A szülésznők felmondással és végkielégítéssel távozhatnak a kórházból, sok dolgozót vesz át a Jahn Ferenc Kórház, de sokan semmiféle értesítést vagy felvilágosítást sem kaptak arról, hogy mi lesz a sorsuk, alkalmazzák-e őket a továbbiakban vagy nem. A járóbeteg-ellátás élére a szakszervezeti vezető szerint nincs kinevezve senki, a nevében „aktív belgyógyászat” csak délután 2-ig vehet fel betegeket, de megszűnik a kórházi raktár, gyógyszertár, a gazdasági-műszaki részleg, a kórház nemrég felújított műtőjét pedig hamarosan szétverik – sorolta szomorúan a szakszervezeti vezető az aktív kórházi ellátás csepeli felszámolásának következményeit. Eközben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház dolgozóiban is növekszik az aggodalom. A nevük elhallgatását kérő kórházi alkalmazottak nem tudják, hogy a jövőben is alkalmazni fogják-e vagy a csepeli kórház dolgozóival váltják fel őket; állításuk szerint ugyanis ők sem kaptak érdemi felvilágosítást az összevonás foglalkoztatási következményeiről. A kórházegyesítés pénzügyi forrásairól a főigazgató elmondta: ha szűkösen is, de rendelkeznek a foglalkoztatotti létszám-változásokhoz és az összevonással járó átalakításokhoz szükséges forrásokkal. A főigazgató visszautasította a gyógyszerhiányra, a nem kielégítő betegellátásra és az éjszakás nővérek betegfelvételi munkájára vonatkozó értesüléseinket. A munkához szükséges védőfelszerelést a főigazgató szerint a kórház folyamatosan biztosítja dolgozóinak, papucsot viszont nem kötelesek adni a nővéreknek.
2003.09.05.	Hír. Elnapolták az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit szabályozó jogállási törvény hétfőre tervezett vitáját. A javaslatot azonban nem vonja vissza a kormány, így a Magyar Orvosi Kamara ma várhatóan dönt arról, az érdekérvényesítésnek milyen eszközét válassza. Az egészségügyi tárca kétségbe vonta, hogy törvényesen zajlott-e a szervezet elnökségi tagjainak visszahívása. Éger István, a MOK elnöke szerint hiába kötnének megállapodást a béremelésről, a tapasztalat szerint egy ilyen dokumentum nem jelentene elegendő garanciát a vállalás megvalósulására – mondta. A kamara elnöksége egyébként ma találkozik a helyi és a megyei szervezetek vezetőivel, s várhatóan döntenek arról, hogy az érdekérvényesítésnek milyen eszközét alkalmazzák a továbbiakban. Az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott: „Nem biztos, hogy a MOK törvényes módon szervezte meg küldöttgyűlését.” Éger István úgy reagált erre: a tárcának jogában áll hiánypótlást kérni. A gyűlést nem ő szervezte, megválasztásáig csak kötelező tagsága révén állt kapcsolatban a MOK-kal. A szaktárca mint az orvosi kamara törvényességi felügyeletét ellátó szerv bekérte a kamara legutóbbi küldöttgyűlésén készült dokumentumokat, és hiánypótlásra szólította fel a kamarát.
2003.09.05.	Hír. Az ÁPV Rt. szeptember 15-én teszi közzé a Dunaferr privatizációs pályázatát. A vagyonkezelő igazgatósága tegnap tárgyalt a vállalatcsoport privatizációs stratégiájáról. Hónig Péter elnök-vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy nem csökkent az érdeklődés a cég iránt, és szó sincs arról, hogy ingyen akarnák átengedni a társaságot. Ezt erősítette meg Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke is. Változatlanul az érdeklődők között szerepel az indiai LNM Holding, amelynek már Lengyelországban és Csehországban is van kohászati befektetése, és az amerikai US Steel, a kassai kombinát tulajdonosa. Komolyan érdeklődik az orosz cseljabinszki székhelyű Metchel, a Severstahl, az ukrán Donbas , az osztrák Voest Alpine, amely már évekkel ezelőtt is szerette volna megszerezni a Dunaferrt. Az érdeklődők között van Völgyes Tamás Izraelben élő üzletember, aki befektetői konzorciumot kíván létrehozni. A Pricewaterhouse Coopers által kidolgozott stratégia szerint az ajánlatokat pontozni fogják. A legmagasabbra azt értékelik, amely a legjobb beruházási, fejlesztési stratégiát, a legmagasabb foglalkoztatást és a cég adósságrendezését garantálja. A vételár is pontozási szempont lesz. Hónig Péter a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei által kiadott közleményére reagálva azt mondta: fontos fejleménynek tekinti, hogy a szakszervezetek nem ellenzik a cég privatizációját, ugyanakkor helyesnek és természetesnek tartja, hogy kiállnak a munkavállalók érdekeiért.
2003.09.05.	Hír. Csütörtökön Budapesten a cég elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a debreceni székhelyű Debreceni Hús Rt.-vel előszerződést kötött a társaság kapuvári telephelyének, a vágó-daraboló üzem, valamint az ehhez tartozó eszközpark és kiszolgáló létesítmények bérbeadásáról. A debreceni cég vezérigazgatója elmondta, hogy a gyárat Kapuvári Hús Rt. néven kívánják működtetni, a beszállítókkal is tárgyalnak és átveszik, illetve megújítják a Ringa Rt. által megkötött beszállítói szerződéseket, valamint saját forrásból biztosítja a vállalat közel 800 millió forintot kitevő forgóeszköz-finanszírozását. A megállapodást biztatónak, de csak fél sikernek tartják a kapuvári húsüzem dolgozói és beszállítói. Tegnapi tanácskozásukon jó jelnek nevezték, hogy hazai szakmai befektető működteti az üzemrészt. Hátrányosnak és gyanúsnak gondolták azonban, hogy az új tulajdonos nem vásárolhatta meg a kapuvári üzemet, csak elővételi jogot sikerült szereznie. Ebben a konstrukcióban pedig a termelők és a dolgozók nem juthatnak tulajdonosi jogosítványokhoz. A kapuvári tanácskozás után a dolgozók és a környékbeli gazdák közös konzorcium megalakításáról tárgyaltak. Bíró Péter, Kapuvár polgármestere bejelentette: a munka nélkül maradt embereknek Győrött és a város környékén állásokat tud kínálni a munkaügyi központ, bérbeadás azt jelenti, hogy a dolgozók mintegy felének továbbra is lesz munkahelye.
2003.09.06.	Hír. Felmondott a gyöngyösi önkormányzat által 1993-ban létrehozott 24 órás sürgősségi orvosi ügyelet munkatársainak többsége: orvosok, gépkocsivezetők és ápolók azért bontották föl szerződéseiket, mert nem kapták meg az egészségügyi dolgozóknak járó 50 százalékos béremelést. Az ügyeletvezető elmondta: 2002 októberében tudták meg, hogy a munkáltató – a Humán Alapellátások Intézete – csak a néhány közalkalmazotti státusban lévő kollégának emelte meg a fizetését, a más jogviszonyban foglalkoztatottak kimaradtak a bérfejlesztésből. Így például a közalkalmazottként dolgozó gépkocsivezető bére 76 ezer forint lett, a vele nem azonos státusban lévő kollégájáé 56 ezer forint maradt – miközben ugyanazt a munkát végzik. A doktornő közölte: állásfoglalást kért az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), s azt a választ kapta: őket is megilleti az emelés. Ennek ellenére a fenntartó nem igényelte meg az OEP-től a szükséges összeget. Az orvosok munkaügyi bírósághoz fordultak, és többször jelezték a fenntartó intézménynek, ha nem rendezik a fizetésüket, felmondanak. A városi tulajdonú Humán Alapellátások Intézete igazgatójának az a véleménye, hogy néhány ember vélt sérelmei miatt alakult ki a kritikus helyzet. Az igazgató közölte: 12 százalékos béremelést tud biztosítani az ott dolgozóknak, ezt azonban az érintettek nem fogadták el. Az ügyelet további sorsáról képviselő-testületi ülésen határoznak. Gyöngyös polgármestere azt mondta: az orvosok lemondását elfogadják, az ápolókkal és a gépkocsivezetőkkel pedig tárgyalásokat kezdtek.
2003.09.06.	Hír. Éger István, a MOK elnöke bejelentette, hogy a jövő héten döntenek arról, hogy milyen eszközt alkalmazzanak a egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban. Kökény Mihály szerint, aki a miniszteri poszt várományosa, a kamara új vezetésében nincs kompromisszumkészség. A kamara egyébként levelet küldött 41 ezer tagjának, amelyben többek között arról tájékoztatja őket, hogy kik és milyen körülmények között vehetnek részt egy sztrájkban. A MOK több tagja is kifogásolta, hogy a levélben egy potencianövelő szert reklámozó anyagot is kapott. Erre Éger István úgy reagált: a levelek kiküldése mintegy kétmillió forintba került, ezért vállalták a reklámanyag becsatolását. Kökény Mihály szeptember 15-től veheti át a minisztérium vezetését.
2003.09.10.	Hír. Az EU bírósága tegnap jogerősen igazat adott egy német orvosnak, eszerint az ügyeleti szobában alvással és pihenéssel töltött idő is teljes értékű munkának számít. Így az orvosi ügyelet egészét munkaidőként kell kifizetni. Ezzel megváltozik az uniós munkaidő-direktíva értelmezése, a kórházi orvosok egész munka- és bérezési rendjét át kell alakítani. Becslések szerint mindez csak Németországban kétmilliárd euróval növeli az egészségügyi kiadásokat. A gyakornokokra és orvostanhallgatókra az új szabály még legalább egy évig nem vonatkozik
2003.09.10.	Hír. Átmenetileg rendeződött a Ringa kapuvári üzemének a sorsa, de a feldolgozóipar általános gondjai nem csökkentek. Az árbizottság döntése alapján szeptember közepétől ismét emelkedik az élő sertés felvásárlási ára. Ez elsősorban a kisebb húsfeldolgozók helyzetét ingathatja meg - állítják a szakemberek. A feldolgozók kiszorultak a külföldi piacokról a drága alapanyag miatt, máris több cég banki hitelfelvételre kényszerült. Az exportot elősegítő 3,3 milliárd forintos támogatási keret elfogyott, s ez kilónként 20-30 forinttal csökkentheti a feldolgozók bevételeit. A külpiacról kiszoruló cégek a hazai fogyasztókat célozzák meg, túlkínálatot előidézve, ami ugyancsak az árak zuhanását okozhatja. A Ringa Rt. kapuvári üzemét bérbe vevő Debreceni Hús Rt. a szerződés megkötésekor számolt a kötött árak október 1-jei megszüntetésével, a szabad piaci árakkal. A kapuvári üzem termelésének akár 60 százaléka is külföldi vevőkhöz kerülhet. A szakemberek derűlátásukat a nemzetközi kereskedelemben is tapasztalható felvásárlási ár növekedésre és a sertésállomány csökkenésére alapozták, amely nem csak hazánkra jellemző.
2003.09.10.	Hír. A tiszakeszi Mary 2000 Cipőgyár Rt. olasz tulajdonosa augusztusban szabadságra küldte a dolgozókat, akik szeptemberben lelakatolt gyárkapuval találták szemben magukat. A valamikori Minőségi, majd a Tisza Cipőgyár részlegében 242 környékbeli embernek mondanak fel hamarosan. Amikor közzétették, hogy végelszámolásáról döntött a Mary 2000 taggyűlése, és minden dolgozójának fel fog mondani, Tóth Erika megbízott ügyvezető azt nyilatkozta: nem sok esélyt lát arra, hogy megmeneküljön a Tiszakesziben, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és a Veszprém megyei Csetényben eddig hétszáz embernek munkát adó, lassan egy éve veszteségesen működő vállalkozás. Nem találtak ugyanis befektetőt vagy olyan céget, amely hajlandó volna Magyarországon cipőt gyártatni. Az MSZOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviseletének vezetője szerint elég gyenge az üzemben a szakszervezet, alig harminc tagja van, de ettől függetlenül mindenkinek felajánlják ingyenes jogsegélyszolgálatukat. A tiszakeszi jegyző szerint az 1779 munkaképes korú tiszakeszi lakosból csaknem 650-nek nincs állása, és a jelenlegi munkanélküliségi ráta is megközelíti a tizenöt százalékot.
2003.09.13.	Hír. Miután nem kapott választ a jogállási törvény visszavételét követelő levelére, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi szakszervezetekkel közösen megkezdi érdekérvényesítő akciónak előkészítését, jelentette be Éger István, a köztestület elnöke. Ma újabb, immár nyílt levélben ismét arra kérik a miniszterelnököt: kezdjen tárgyalásokat a köztestülettel. Ha továbbra sem kapnak választ, demonstratív megmozdulásokat szerveznek az EDDSZ-szel közösen. Az egészségügyi szakszervezetekkel együtt jegyzett nyílt levéllel arra figyelmeztetnek, hogy sürgős kormányzati beavatkozás hiányában utánpótlás nélkül marad a szakma, mert a fiatalok számára a jelenlegi körülmények közepette nem vonzó az orvosi pálya. Figyelmeztetnek arra is, hogy az Európai Unióhoz való csatalakozás olyan munkajogi normák bevezetését teszi kötelezővé, amelyek több ezer orvos azonnali munkába lépését igénylik. A levél aláírói tárgyalási alapként ajánlják a jogállásról a MOK által elkészített törvény-tervezetet, valamint az egészségügyi szakszervezet korábbi petícióit. Éger István szerint ebben a kérdésben nem elegendő számukra az egészségügyi szaktárca vezetőinek nyilatkozata, hanem Medgyessy Péter kormányfő válaszára várnak. A kamara sztrájkhajlandóságot felmérő, múlt héten postázott több mint 40 ezer levelének címzettjei közül eddig 4,5 ezer válaszolt – jelentette be Gyenes Géza, a köztestület főtitkára. A válaszolók 93 százaléka egyetért a kamara céljaival, 86 százalékuk hajlandó részt venni a tiltakozó akciókban is.
2003.09.13.	Hír. Előzetes értesítést kapott tegnap a Ringa Rt. 240 kapuvári és 60 győri dolgozója arról, hogy megszűnik a munkájuk. A súlyos veszteségekkel küszködő Ringa Rt. az érdekvédelmi szervezetekkel történő kötelező egyeztetés után hozta meg hivatalos döntését a csoportos létszámleépítésről. Az új kapuvári cég debreceni tulajdonosa mintegy 400 ember további foglalkoztatását vállalta, a többiek munkaviszonya megszűnik. Tegnap 240 kapuvári és 60 győri dolgozó a gyárban kapta kézhez az erről szóló előzetes értesítést. A Ringa szakszervezete nem elégedett a kötelező tárgyalások eredményeivel, s a törvényben foglaltakat meghaladó juttatásokat akar kiharcolni a dolgozóknak. Ezzel szemben a cégvezetés azzal érvel, hogy a kollektív szerződés önmagában is a jogszabályokban foglaltaknál több juttatást garantál. A szakszervezet és a Ringa menedzsmentje megállapodott abban, hogy a tárgyalások kötelező rendjét követően is párbeszédet folytat egymással. Az érdekvédelmi szervek ennek ellenére 24 órás moratóriumot hirdettek csütörtökön az érdemi tárgyalások folytatására. Ha erre nem kerül sor, akkor hétnapos sztrájkkészültséget hirdetnek a munkavállalók. Ez idő alatt bármikor tarthatnak figyelmeztető sztrájkot. A vállalat nem zárkózott el teljesen attól, hogy tárgyal a többletjuttatásokról, ám ragaszkodik a munkabékéhez.
2003.09.15.	Hír. Nyílt levélben fordul Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és a lakossághoz a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége. A köztestület sajtótájékoztatóján elhangzott: a miniszterelnöknek címzett levélben szeretnék felhívni minden érintett figyelmét az egészségügyben kialakult tarthatatlan állapotokra, problémákra. Éger István a MOK elnöke szerint így szeretnék elérni a kormánynál, hogy „álljanak szóba” velük az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban. Ha ezzel nem érnek célt, akkor az érdekérvényesítés demonstrációs eszközeihez nyúlnak az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezeteinek Szövetségével közösen.
2003.09.17.	Hír. Végső esetben a sztrájk fegyverét is hajlandók bevetni a Dunaferrnél működő szakszervezetek, ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a cég privatizációs pályázatában nem hajlandó érvényesíti a követeléseiket. A szakszervezetek szerint a Dunaferr hétfőn megjelent pályázati felhívásából kimaradt jó néhány, a foglalkoztatás megőrzése szempontjából alapvetően fontos kritérium. A szakszervezetek leginkább két tételt hiányolnak, nem szerepel a jelenlegi integrált acélgyártási technológia és a vállalat évi 1,5 millió tonnás termelési volumenének fenntartása, valamint legalább tízéves fejlesztési koncepciója. Márpedig ez szorosan összefügg a foglalkoztatás kérdésével, hiszen ha a leendő vevő új technológiát választ, az a létszámra is kihatással lehet. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz is, hogy legkésőbb a privatizációs szerződés megkötésekor rögzítsék a felek az adott pillanatban alkalmazottak létszámát (jelenleg 8500 fő) legalább öt évre. A pályázat nem tartalmazza a kollektív szerződés, valamint a szakszervezetekkel és az üzemi tanácsokkal kötött egyéb megállapodások egyoldalú felmondásának tilalmát legalább öt évre. A korábbi ígéretek ellenére sem találtak utalást a felhívásban a szakszervezetek a szerződés megszegésére vonatkozó szankciókra. Az ÁPV Rt. szerint ugyanakkor a szakszervezetek követeléseinek egy része már beépült a pályázati kiírásba, egy másik részüket pedig rendezni lehet a befektetővel kötendő privatizációs szerződésben. A követelések harmadik része a privatizációs szervezet szerint olyan igényeket támaszt, amelyek hosszú távra megkötnék a befektető kezét, veszélyeztetve ezzel a cég hosszú távú működését.
2003.09.18.	Hír. Rendkívüli felmondással megszünteti Barát József vezető szerkesztő munkaviszonyát a Kossuth rádió főszerkesztője. A szerkesztő ellen júliusban indult felelősségre vonási eljárás. Ennek előzménye a berlini tudósítói posztra kiírt eredménytelen pályázat. A kudarcért az adófőszerkesztő Barátot tette felelőssé. Az ügy tisztázására elrendelt vizsgálat a főszerkesztő szerint bizonyította, hogy Barát akadályozta meg a pályázat sikerét, és cselekménye súlyának megfelelő döntés a rendkívüli felmondás. Barát a munkavállalói jogok súlyos megsértésének nevezte az eljárást. Szerinte ez része annak a megfélemlítésnek, ami a rádió légkörét uralja. A szerkesztő szerint a cél az – ki mer majd ellentmondani, ha egy szakszervezeti ügyvezetőt és egyben üzemi tanácsi tagot is el lehet küldeni így –, hogy a rádióban sem szakmai, sem érdekvédelmi ellenvéleménynek ne legyen helye. A FRÁSZ tiltakozik Barát munkaviszonyának megszüntetése miatt. A szakszervezet vezetője, Győri László szerint a felmondás ezer sebből vérzik, tényszerűen több állítása nem igaz, formailag is hibás. Ha kell, bírósághoz fordulnak.
2003.09.20.	Hír. 2002. december 12-én már tüntettek a privatizáció ellen a Dunaferrnél, a mostani bejelentés nyomán a 8500 munkavállaló többsége kilátástalannak látja a helyzetet. Bármerre járok a gyárban, mindenütt csak bizonytalansággal, rosszkedvvel, rettegéssel találkozom, mondta az újságíróknak egy villanyszerelő. Sokan a vasmű szakszervezetét emlegetik most utolsó reménységként. A Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség sztrájkbizottság alakítását helyezte kilátásba, ha a privatizációs pályázatból kimaradnak az általuk követelt feltételek, egyebek között a foglalkoztatás garantálása vagy egy tíz évre szóló műszaki fejlesztési terv kidolgozása, valamint a kollektív szerződés tiszteletben tartása. Többen úgy vélik azonban, hogy kiállásuk már elkésett. Bálint Mihály, a szakszervezeti szövetség elnöke szerint szomorú tény, hogy követeléseik nagy része hiányzik a pályázati kiírásból. De a jelenlegi helyzetben mégis előbb egyeztetni akarnak a főtulajdonos államot képviselő ÁPV Rt.-vel. Egyébként felháborítónak tartják, hogy míg kéréseik nem jelentek meg a privatizációs pályázatban, addig az ÁPV Rt. jónak látta már ebben a kiírásban privatizációs feltételként rögzíteni, hogy a magánosított vasmű igazgatóságában és felügyelő bizottságában egy-egy helyet fenntartsanak az ÁPV jelöltjeinek. Bálint nem tartja kizártnak, hogy végleges elutasításuk esetén mégis lesz sztrájk. Hónig Péter, a Dunaferr vezérigazgatója ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartja az esetleges munkabeszüntetésről szállongó híreket. Szerinte, ha nagyon magas lesz a Dunaferr eladási ára, akkor az érdeklődő befektetők elfordulhatnak a cégtől. Arról nem is beszélve: ha olyan hírek terjednek el a vasműről, hogy ott sztrájk készül, akkor megrendelőink is visszariadhatnak az üzlettől. Ez pedig a cég halálát jelentheti. A pályázati kiírás szerint egyébként a Dunaferr Rt. állami tulajdonban lévő, hétmilliárd-nyolcszáznegyvennégymillió-háromszázhuszonnégyezer-nyolcszázkét forint névértékű, az rt. szavazatainak 79,48 század százalékos szavazatát jelentő részvényét kínálják eladásra olyan szakmai befektetőnek, amelynek acéltermelése az elmúlt három év legalább egyikében meghaladta a másfél millió tonnát. A vásárlónak vállalnia kell a privatizáció utáni öt évben legalább kétszázötvenmillió euró értékű fejlesztést a vasműben és tizenhárommilliárd forint értékű azonnali tőkeemelést. Ugyancsak vállalnia kell a nyolcezer-ötszáz dolgozó foglalkoztatását. A vasmű részvényeinek további öt százalékát a cég dolgozóinak kínálja föl megvételre az ÁPV Rt. a sikeres privatizáció után. Az államnak (az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság révén) összesen mintegy 84 százalékos részesedése van a Dunaferrben. A szakszervezet és az ÁPV Rt. képviselői hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek.
2003.09.23.	Hír. Két éve hiába várnak elmaradt bérük kifizetésére a Szolnok Bútor Kft. dolgozói, akik járandóságuknak eddig csak egy részét kapták meg. Az üzemi szakszervezet a munkavállalók hatvan napon túli bérkövetelése miatt 2001 júniusában kezdeményezett felszámolást a Szolnok Bútor Kft. ellen: a dolgozók többségét fizetési nehézségek miatt ekkorra már állásidőre küldték, anélkül, hogy elmaradt bérüket és egyéb járandóságukat kifizették volna. A felszámolás 2001 decemberében kezdődött el: a szolnoki bútorgyár ebben az időben 86 dolgozójának 113 millió forint bérrel maradt adósa. Az alkalmazottaknak a felszámoló később felmondott, elmaradt bérük egy részét pedig a Bérgarancia Alapból fedezték. Szabóné Fábián Ilona, a bútorgyár szakszervezeti titkára azt mondta: 87 millió forinttal továbbra is adósuk az üzem. Panaszukkal a szolnoki ügyészséghez fordultak, mert nem látják biztosítottnak, hogy a felszámoló mindent megtesz elmaradt járandóságuk kifizetéséért. A budapesti székhelyű Wood Wool Kft. tavaly 186 millió forintért megvásárolta a gyárat, de a vételárból eddig csak 51 millió forintot fizetett ki – tájékoztatott Honti Antal felszámoló. Hozzátette: újabb hatvanmillió forint kifizetése folyamatban van, ezt a vevő hitelből fedezné. A felszámoló szavai szerint a dolgozók nem juthatnak hozzá teljes járandóságukhoz, mert a vételárból előbb a felszámolás költségeit kell rendezni, a megmaradó összeg fele pedig a jelzálogjogot bejegyzett hitelezőket illeti. Az előzetes számítások szerint a dolgozók bérkövetelésének kielégítésére nagyjából negyvenmillió forint maradna, de ezt az összeget is csak azt követően kaphatják meg, hogy a vevő kifizeti a vételár hátralévő részét.
2003.09.24.	A Magyar Újságírók Országos Szövetségének érdekvédelmi bizottsága holnap tárgyalja Barát József rendkívüli felmondásának ügyét. A rádiósok vélekedése szerint a procedúra célja a megfélemlítés, hogy az MR így vegye elejét a jövőben a szakmai és munkaügyi vitáknak. A rádióban mindenestre az érintettek szerint kiszorítósdi folyik: az újságírók úgy vélik, a vezérkar megpróbálja eltávolítani, „önkéntes” távozásra bírni a más platformon állókat. Az elbocsátást nem fogadta el sem a SZEF, mint felső szakszervezeti szerv (Barát József a Frász vezető tisztségviselője), sem az üzemi tanács, sem pedig a helyi szakszervezet.
2003.09.25.	Hír. A PSZ és a MSZSZ kezdeményezésére 10 szakmai szervezet közös felhívást juttatott el a parlament elnökének, a frakcióvezetőknek, az oktatási bizottság elnökének és a szakminiszternek, amelyben követelik, hogy a különböző politikai erők hagyjanak fel az oktatás politikai ügyként való kezelésével, és a szakmai szempontokat érvényesítsék. A felhívás kiadására a NAT felülvizsgálata adott alkalmat, illetve az ekörül kibontakozott politikai vita jelentette az okot.
2003.09.25.	Hír. A Vízügyi Országos Szakszervezet (VIOSZ) felmérte a sztrájkkészséget, mivel ismételten holtpontra jutottak a vízügyi dolgozók átminősítésével kapcsolatos tárgyalások. Korábban a vízügyi igazgatóságok alkalmazottait közalkalmazottnak minősítették, ez azonban törvényellenes volt, így át kellett őket minősíteni köztisztviselőnek. A közalkalmazottként eltöltött időre azonban visszamenőleg járna mintegy 1,2 md forint. Ennek a forrását a szakszervezet értesülései szerint a tárca a köztisztviselők visszaminősítésével kívánja megteremteni, ami ellen az érintettek tiltakoznak, mivel a köztisztviselői bérekhez képest most mintegy 15%-os elmaradásban vannak, bérük az átminősítés után további 50-60 ezer forinttal csökkenet.
2003.09.26.	A Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ragaszkodik ahhoz, hogy törvényi garanciát kapjon az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény megszületésére. Cser Ágnes, az EDDSZ országos elnöke szerint az egészségügy privatizációját többéves társadalmi vitának kellene megelőzni, hogy ne válhasson a versenypiac szabad prédájává, az EDDSZ a Kamarával összefogva mindent megtesz azért, hogy az egészségügyben dolgozó 160 ezer közalkalmazott maga dönthesse el, milyen jogviszonyban kíván dolgozni.
2003.09.26.	Hír. Nyilatkozatot adott ki a Balatonfüreden tanácskozó Észak-Dunántúli Régiót képviselő Vasas Szakszervezeti vezetők tanácskozása. Eszerint „...egyetértünk a DUNAFERR DV. VASAS Szakszervezeti Szövetség azon álláspontjaival, melyet a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációjával kapcsolatosan kialakított és következetesen képvisel. Szolidárisak vagyunk a DUNAFERR VASAS-aival és egyben a leghatározottabban követeljük, hogy a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációja esetén megkötött szerződés egyértelműen tartalmazza a jelenlegi integrált acélgyártási technológia és termelési volumen hosszú távú fenntartását, a foglalkoztatás magas szinten tartását, a vállalások szerződéses garanciáit, a Kollektív Szerződés egyoldalú felmondásának legalább 5 éves tilalmát. Egyetértünk azzal, hogy amennyiben az alapvető szakszervezeti követeléseiket figyelmen kívül hagyják, úgy céljaik elérése érdekében készek a nyomásgyakorlás valamennyi törvényes eszközének alkalmazására, melyhez minden támogatást megadunk. A jelenlévők felszólítják a többségi tulajdonos ÁPV Rt-t - a munkabéke további megőrzése érdekében-, hogy vizsgálja felül álláspontját, vegye figyelembe és a privatizációs szerződésnek legyen része a szakszervezetek alapvető követelése. Észak-Dunántúli Régiót képviselő Vasas Szakszervezeti vezetők”
2003.09.26.	Hír. Az egészségügyi intézményekben létrehozandó sztrájkbizottságok megalakításáról írt alá együttműködési megállapodást tegnap délután Komáromban a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) megyei szervezete. A következő napokban a kamara és a szakszervezet a többi megyében is hasonló megállapodást köt, majd a kórházakban és az egyéb egészségügyi intézményekben sorra megalakítják a háromtagú sztrájkbizottságokat. A megállapodás szerint a sztrájkbizottságok létrehozásának határideje október 23-a. A kormány nem hagyja magát zsarolni, mondta Kökény Mihály miniszter, aki szerint a kamara kapott a kormánytól „egy tisztességes tárgyalási ajánlatot”, erre azonban a mai napig nem adott választ. A kamara köztestület, ezért semmilyen sztrájkszervezésben nem vehet részt, ha mégis ilyennel foglalkozna, akkor megsérti a kamarai törvényt.

NAPI- ÉS HETILAPOK

2003.07.01.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör.
2003.07.01.	Népszabadság 8. l. Július 1.: törvényfordulók napja.
2003.07.01.	Világgazdaság 8. l. Humánerő.
2003.07.02.	Magyar Hírlap 1., 9. l. Németh Era- Papp Zsolt: Takarékos büdzsé, mérsékelt béremelés 2004-ben
2003.07.02.	Világgazdaság 5. l. Bérelmaradásban a versenyszféra dolgozói.
2003.07.03.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Teljesítményarányos béremelést követel az MSZOSZ
2003.07.05.	Népszabadság 5. l. B.A.: Sztrájkra kész állatorvosok.
2003.07.05.	Népszava 11. l. Muhari Judit: Egyre több munkahely épül, bővül a foglalkoztatás.
2003.07.06.	Magyar Hírlap 1., 9. l. Kijátszott állam, pórul járt dolgozók.
2003.07.07.	Magyar Hírlap 9. l. Emelnék a minimálbért a szakszervezetek.
2003.07.07.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Gyengülő érdekegyeztetés.
2003.07.08.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Pedagógusok kérése.
2003.07.08.	Népszabadság 17. l. Tóth F. Levente: A drága állam sújtja a vállalkozásokat - állítja Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke.
2003.07.08.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör.
2003.07.09.	Magyar Hírlap 1., 5. l. Joób Sándor: Sztrágázsit kaphatnának a professzorok.
2003.07.10.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Érdekvédők bírálják az iparkamarát.
2003.07.10.	Népszabadság 1. l. Kun J. Erzsébet: Létszámügyben tiltakozik a közszféra.
2003.07.10.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Tíz év alatt érhetjük el az EU-s béreket.
2003.07.10.	Népszava 11. l. Szalay Tamás Lajos: Még nem indul egységes sztrájk a 38 órás munkahétért
2003.07.11.	Magyar Hírlap 1., 4. l. Joób Sándor, Perger István: Jogászok helyett marósokat keresnek.
2003.07.11.	Népszabadság 5. l. Varga Dóra: FDSZ: az oktatók maradjanak közalkalmazottak!
2003.07.12.	HVG 101-103. l. Magyar Péter: Fogják a kezüket. Uniós pályázatok írása.
2003.07.12.	Magyar Nemzet 2. l. Derek András: Sztrájkoló állatorvosok?
2003.07.12.	Népszabadság 5. l. Varga Dóra: Újraírják a felsőoktatási törvényt.
2003.07.14.	Magyar Nemzet 1. l. Hommer Tibor: Nincs pénz, nem lesznek új munkahelyek.
2003.07.14.	Népszabadság 1., 4. l. Kun J. Erzsébet: Fogyóban a hazai szakszervezetek.
2003.07.15.	Magyar Hírlap 1., 10-11. l. Szilágyi Béla: A Posta szakít ezer dolgozóval és a MÁV-val.
2003.07.16.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör.
2003.07.17.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A bértárgyalások tétje az érdekvédők hitele.
2003.07.17.	Népszabadság 21. l. Fülöp Hajnalka: Tények és tévhitek a távmunkáról.
2003.07.17.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Érdekvédők a közalkalmazotti tanácsok ellen.
2003.07.17.	Népszava 4. l. Leopold Erika: Közalkalmazottak akarnak maradni a felsőoktatási dolgozók.
2003.07.18.	Magyar Hírlap 13,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek ez évben.
2003.07.18.	Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Csalódott érdekvédők.
2003.07.18.	Népszava 1., 5. l. Reálkereset-vesztő kormánycsomag.
2003.07.18.	Világgazdaság 1., 6., 7. l. Szigorítások minden szinten.
2003.07.19.	HVG 92-93. Dobszay János: Új tételek. Rendszerváltás a felsőoktatásban?
2003.07.19.	Magyar Nemzet 11. l. Csákó Attila: Lassult a bérnövekedés.
2003.07.19.	Magyar Nemzet 21., 24. l. Hathy Kinga: A felcser kése.
2003.07.19.	Népszava 3. l. Pál Gábor: Karácsony előtt nem lesz 13. havi pénz.
2003.07.19.	Népszava 4. l. Muhai Judit: Vállalkozásba kezdhetnek.
2003.07.21.	Magyar Nemzet 5. l. Szarka Ágota: Amikor bezár a gyár.
2003.07.21.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Támogatják a szakszervezetek az ápolásbiztosítást.
2003.07.21.	Népszabadság 5. l. K. J. E.: A minimálbér-emelés színes és fonákja.
2003.07.21.	Népszava 5. l. Dutka Noémi: Több adójóváírás kell a bérszínvonal megőrzéséhez
2003.07.21.	Világgazdaság 5. l. OG: Szigorítás az állami béreknél.
2003.07.22.	Népszabadság 1., 17. l. Rontás a számokon.
2003.07.22.	Népszabadság 19-21. l. Munkakör.
2003.07.23.	Magyar Hírlap 10. l. me: Reménysugár a kényszervállalkozóknak?
2003.07.23.	Magyar Hírlap 9. l. pzs: Januárra tolnák a 13. havi juttatások kifizetését.
2003.07.23.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Veszélyben nyolcezer postai munkahely.
2003.07.23.	Népszabadság 17. l. Kun J. Erzsébet: Amnesztia a kényszervállalkozók alkalmazóinak.
2003.07.24.	Magyar Hírlap 3. l. Diplomások országa.
2003.07.24.	Népszabadság 17. l. Várkonyi Iván: Öt százalékkal nőnek jövőre az állami bérek.
2003.07.24.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Több pénzt követelnek a taszári bázison
2003.07.25.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szükség esetén lesz vasutassztrájk.
2003.07.25.	Magyar Nemzet 7. l. Pilhál György. Baráti Frász.
2003.07.25.	Népszabadság 4. l. Közhivatalok konfliktus nélkül.
2003.07.26.	Magyar Hírlap 1., 5. l. Márk Edina: Diplomás állásról álmodnak a fiatalok.
2003.07.26.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Tiltakozó oktatási érdekvédők.
2003.07.26.	Magyar Nemzet 3. l. Határozat létszámcsökkentésre.
2003.07.26.	Népszabadság 5. l. Varga Dóra: Vitára sem tartják alkalmasnak.
2003.07.26.	Népszava 4. l. Leopold Erika: Ellenzik a felsőoktatási reform tervét.
2003.07.28.	Magyar Nemzet 2. 1. Bákonyi Ádám: Késhet a köztisztviselői béremelés.
2003.07.29.	Magyar Nemzet 13. l. A múlt évhez viszonyítva nőtt a munkanélküliség.
2003.07.29.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör.
2003.07.29.	Népszava 1. l. Szalay Tamás Lajos: Forró őszre számítanak az érdekvédők.
2003.07.29.	Világgazdaság melléklet: Az EU és a munka világa.
2003.07.30.	Népszabadság 16. l. Scheiring Gábor: A köz szolgálatában.
2003.07.30.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A szakszervezeti ellenzék nem érti a hallgatást.
2003.07.30.	Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Új munkaadói bírság születhet.
2003.07.31.	Magyar Hírlap 9. l. me: Kényszervállalkozók: önfoglalkoztatás a megoldás.
2003.07.31.	Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Nem fizetnének adót az érdekvédők.
2003.07.31.	Népszabadság 18. l. Kun J. Erzsébet: Önfoglalkoztatás csak jövőre.
2003.07.31.	Népszabadság 5. l. Bérfeszültség után alku Taszáron.
2003.07.31.	Népszava 4. l. Muhari Judit: Csak a színlelt vállalkozásokat akarják megszüntetni.
2003.07.31.	Világgazdaság 1., 4. l. Ternyák Edit: Késében az önfoglalkoztatás.
2003.07.31.	Világgazdaság 16. l. Juhász Péter: Képesítése: munkanélküli.
2003.08.01.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A bölcsődék nevében tiltakoznak.
2003.08.01.	Népszabadság 5. l. K. J. V.: Óvodások igen, bölcsődések nem.
2003.08.01.	Népszabadság 5. l. K.J.E.: Tárgyalást sürget az MSZOSZ a jövő évi tervekről.
2003.08.01.	Népszava 2. l. Holubár Zita: Kimagaslóan drága a munkaerő Magyarországon.
2003.08.02.	Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Csökkenő reálbérek a közszférában.
2003.08.04.	Magyar Hírlap 1., 4. l. Dobozi Pálma - Joób Sándor: Tízszer több pályakezdő fiatal keres munkát.
2003.08.05.	Népszabadság 18. l. Kun J. Erzsébet: Önfoglalkoztatás: művészet lesz szabályozni.
2003.08.05.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör. Benne: Kun J. Erzsébet: Önfoglalkoztatás: művészet lesz szabályozni.
2003.08.05.	Népszava 4. l. Dutka Noémi: Bérviták várhatók a mai ÉT-ülésen.
2003.08.06.	Figyelő 46-47. l. Bálint Viktor: Állásböngészde. Online munkaközvetítők.
2003.08.06.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Zivkovics Natalia: Szűk körben osztják a hűségjutalmat.
2003.08.06.	Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Szociális partnerek össztüze a kabinetre.
2003.08.06.	Népszabadság 17 l. Kun J. Erzsébet: Csak a kormánynak jó a program.
2003.08.06.	Népszabadság 4. l. H. Z.: A szakszervezet kimaradt.
2003.08.06.	Népszava 1., 3. l. Arató Judit: Bérpolitikai feszültségek, eltérő érdekek az OÉT-en.
2003.08.08.	Népszabadság 5. l. D. A. N: Lesz ápolói hűségjutalom, de még nem tudni, hogy mikor
2003.08.08.	Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Elválik a képzés és a munkapiac.
2003.08.09.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Zivkovics Natalia: Sztrájkolnak a patikusok?
2003.08.09.	Népszabadság 12. l. Romhányi Tamás: Esztergomi listás elbocsátások.
2003.08.09.	Népszava 10. l. Muhari Judit: Munkaadónak sok, dolgozónak kevés a minimálbér.
2003.08.12.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör.
2003.08.13.	Magyar Nemzet Online: Haraszti Gyula: Bérelvonás és bizonytalanság a hadseregben
2003.08.14.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Reálbérek: teljesített ígéretek?
2003.08.14.	Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Segély helyett minimálbér.
2003.08.14.	Népszava 3. l. Szabó Iréne: Tiltakoznak a katonai érdekvédők az elvett szabadnap miatt
2003.08.14.	Világgazdaság 1., 3. l. Kevés a munkahely 50 év felett.
2003.08.15.	Magyar Hírlap 1., 9. l. Papp Zsolt: Januárban fizetik a 13. havi bért.
2003.08.15.	Magyar Nemzet 3. l. Pilhál Tamás: Érdekvédői kételyek.
2003.08.15.	Magyar Nemzet Online Bákonyi Ádám: Reálbérek: teljesített ígéretek?
2003.08.16.	Magyar Hírlap 9. l. Nyíri Miklós: Álláskeresés: fejvadászok ideje.
2003.08.16.	Magyar Nemzet 11. l. Az Arago Rt. kicsontozza a Ringát?
2003.08.18.	Magyar Hírlap 4. l. Haiman Éva: Bekeményítenek az orvosok.
2003.08.18	Magyar Nemzet 2. l. Nehéz tárgyalások előtt.
2003.08.18.	Népszabadság 1., 4. l. Danó Anna: Elszánt elnök az orvoskamara élén.
2003.08.18.	Népszabadság 5. l. Büntetni csak végső esetben.
2003.08.18.	Népszava 1., 4. l. Nagy P. Zoltán : Sztrájkkal fenyegetőzik az orvosi kamara.
2003.08.18.	Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Bértárgyalások heteken belül.
2003.08.19.	Magyar Hírlap 5. l. Haiman Éva: Kamarai ultimátum.
2003.08.19.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Az Arago teszi tönkre a Ringát?
2003.08.19.	Magyar Nemzet 2. l. Kis Ferenc: Sztrájkra készülnek az orvosok.
2003.08.19.	Népszabadság 21-22. l. Munkakör.
2003.08.19.	Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Sztrájkkészültség a MOK-nál szeptember 8-tól
2003.08.19.	Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: A kormány megegyezésre törekszik.
2003.08.19.	Világgazdaság 4. l. Megegyezés híján orvossztrájk lehet.
2003.08.21.	Magyar Hírlap 10. l. me: Továbbra is bérelőnyben a közszféra.
2003.08.21.	Magyar Hírlap 4. l. hé: Az orvosok türelmesebbek, mint a vezérkar.
2003.08.21.	Magyar Nemzet 13. l. Emelkedtek a bérek az első félévben.
2003.08.21.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Megszorítások a postánál is.
2003.08.21	Népszabadság 17. l. V. I.: Állam kreálta óriási bértöbblet.
2003.08.21.	Népszabadság 5. l. Később kapják a 13. havi fizetést a köztisztviselők.
2003.08.22.	Magyar Hírlap 11. l. Dóra Melinda Tünde: Cégvezetők mérik a közszférát.
2003.08.22.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Vadász János az alkalmatlan közszolgákról.
2003.08.22.	Népszava 4. l. Versenycélok a közszférában.
2003.08.22.	Világgazdaság 1. l. Csábító bérek a közszférában.
2003.08.22.	Világgazdaság 7. l. Szaniszló Bálint: Ózd: bérvita az acélműben.
2003.08.23.	Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina, O. Horváth György: Harcolnak a Ringáért a helyiek
2003.08.23.	Magyar Nemzet 2. l. A tárca kész tárgyalni az orvosi kamarával.
2003.08.23.	Népszabadság 1. l. Sztrájkolnak-e az orvosok?
2003.08.23.	Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna: Sztrájkolnak-e az orvosok?
2003.08.23.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Egészségügyi sztrájkegyeztetés.
2003.08.23.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A szakszervezet tájékozódna a Ringánál.
2003.08.23.	Népszava online: Nagy Zoltán: Etikailag elfogadhatatlan az orvossztrájk.
2003.08.25.	Világgazdaság 1., 3. l. Egyre jobb a magyar munkaerő.
2003.08.26.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Pénzükért perelhetnek a postások.
2003.08.26.	Népszabadság 19-20. l. Munkakör.
2003.08.26.	Népszabadság 5. l. D. A. N.: Orvosszervezetek egymással szemben.
2003.08.26.	Népszava Nagy P. Zoltán: 4. l. Medgyessy válaszára vár a MOK.
2003.08.27.	Magyar Hírlap 1., 5. l. Joób Sándor: A szakszervezet és a TÖOSZ állami fizetést akar kiharcolni a tanároknak.
2003.08.27.	Magyar Hírlap 9. l. me: A Ringa bezárása ellen tiltakoztak a kapuváriak.
2003.08.27.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Nagy Ottó: Pörgés a Ringa körül.
2003.08.27.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tiltakozó szakszervezet.
2003.08.27.	Népszabadság 5. l. Az elbocsátások ellen tiltakoztak a kapuváriak.
2003.08.27.	Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: A SZEF bírálja a populizmust.
2003.08.27.	Népszava 4. l. Szabó: nem a növekvő keresetek okozzák a gazdasági bajokat.
2003.08.28.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Posta: megvonások a munkavállalók érdekében?
2003.08.28.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Egyeztetés az orvoskamarával.
2003.08.28.	Népszava 4. l. Muhari Judit, Bigari Tamás: Nehéz megtartani a munkahelyeket.
2003.08.29.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Kompromisszum-kész orvoskamara.
2003.08.29.	Népszabadság 5. l. K. J. V.: Ügyelet, túlmunka, bértábla.
2003.08.29.	Népszabadság 5. l. Tárgyal a Ringa és a szakszervezet.
2003.08.29.	Népszabadság 5. l. V. A. D.: Aláírásgyűjtés a „cselédpasszus” ellen.
2003.08.29.	Népszava online Muhari Judit: Jövőre népszerűbb lehet a távmunka.
2003.08.29.	Népszava online Muhari Judit: Lesz adócsökkentés 2004-ben
2003.08.29.	Népszava online NPZ: A szaktárcánál vizitelt az orvosi kamara.
2003.08.29.	Népszava online Tanévnyitó Újpesten
2003.08.29.	Világgazdaság 1., 5. l. Kende Katalin: Növekednek a bírói illetmények.
2003.08.30.	HVG 77-79. l. Molnár Patrícia: Önterápia. Az orvosi kamara ultimátuma.
2003.08.30.	HVG 85-87. l. Fincziczki Béla: Szeletelt szalámi. Riadó a Ringa Rt.-nél.
2003.08.30.	Magyar Hírlap 9. l. Szilágyi B

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	3
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	26
Foglalkoztatás....................................................................................................................................	31
Szakszervezetek ................................................................................................................................	40
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	40
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	42
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	46
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	48
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	50
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	59
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	65
Munkáltatók.......................................................................................................................................	72
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	72
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	73
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................	74
Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................	76
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)............................	77
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	78
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)......................	79
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	80
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	82
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	97
Napi- és hetilapok.........................................................................................................................	97
Folyóiratok...................................................................................................................................	108
Jogszabályok 2003. III. negyedév .....................................................................................................	112

2003.07.07.	A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövő évi emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelező minimálbérektől. 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér.
2003.07.07.	Hír. Egyes szakszervezetek nyilatkozatai szerint a Medgyessy-kormány, az egy évvel ezelőtti bizalomnövelő lépései után ma már nem veszi figyelembe javaslataikat, a helyzet kezd arra az időszakra hasonlítani, amikor az Orbán-kormány maga döntött a minimálbér emeléséről. A munkaadók szerint az egyezségek betartását is túl lazán kezeli a kormány, a munkaidőalapot például máig nem vizsgálták felül. A munkaügyi tárca szerint nem kell mindig mindenben egyetérteni, a megállapodásokat viszont betartják. A minisztérium fél éve átadta az Országos Érdekegyeztető Tanács működési szabályainak tervezetét, azóta választ sem kapott.
2003.07.15.	Hír. Csaknem egy éves egyeztetés után július 14-én Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint 21 mezőgazdasági, élelmiszer-ipari érdekképviseleti szervezet képviselője aláírta azt a megállapodást, amely létrehozott egy újabb érdekegyeztető fórumot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanácsot (FŐÉT). Az ÉSZT szervezetei közül tagja a FŐÉT-nek az AOKDSZ, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ) és a TUDOSZ. Mint ismeretes, a tavaly júliusban a kormány és az érdekképviseletek megállapodást írtak alá az érdekegyeztetés és az intézményi keretek megújítására.
2003.07.21.	Hír. Hivatalosan nem szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács augusztus eleji ülésének napirendjén a munkavállalókat érintő újabb megszorító intézkedéssorozat, a szakszervezetek várhatóan felvetik az ápolásbiztosítási járulék bevezetésével kapcsolatos aggodalmaikat. Az elmúlt héten bejelentett költségvetési irányelvek szerint ugyanis a jövő év januárjától újabb egyszázalékos járulékot vonnak le a munkavállalók bruttó keresetéből az új biztosítási forma finanszírozására. Az új rendszer komplex egészségügyi és szociális ellátásokat kínálna az időseknek, a rokkantság, illetve más fogyatékosság miatt ápolásra szorulóknak. A szakértők becslése szerint egyébként az ápolásra-gondozásra fordított kiadások jelenleg elérik az évi 220-250 milliárd forintot.
2003.08.05.	Hír. Ma kezdődnek a tárgyalások a kormány középtávú gazdasági stratégiájáról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A középtávú gazdasági stratégiára vonatkozó kormányzati előterjesztés rögzíti, hogy idén túl nagy volt a bérkiáramlás, de nem tartalmazza a kormány gazdasági stratégiáját, jelentette ki a kabinet vonatkozó előterjesztéséről tegnapi sajtótájékoztatóján Borsik János. Az ASZSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy az ország gazdasági helyzetét a kabinet egyedül a túlzott bérkiáramlással magyarázza.
2003.08.06.	Hír. Eltérő véleményüknek adtak hangot a kormány közép távú gazdaságpolitikájával kapcsolatban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői. Nem értettek egyet az euróhoz való csatlakozás sürgősségét illetően sem. Különbözőképpen vélekedne a gazdaság versenyképességének növeléséről, a munkavállalók a gazdasági növekedéssel egyenlő reálbér-növekedést várnak, míg a pénzügyminiszter a költségvetési hiány kézbentartása miatt óvatos bérpolitikát szorgalmaz. A munkáltatói oldal ugyanakkor egyáltalán nem sürgetné az euró-zónához való csatlakozást, amelynek alapfeltételeit László Csaba és a kormány 2006-ra mindenképpen teljesíteni akarja. László Csaba pénzügyminiszter közölte: a kormány középtávú gazdaságpolitikájának legfőbb eleme a versenyképesség javítása és a foglalkoztatottsági helyzet javítása. Azt mondta: a versenyképesség alakulása a bérek, az árfolyam, valamint a kamatok alakulásán múlhat. Óvatos jövedelem-politikát kell folytatni, de nem tesz javaslatot a bérek visszaszorítására. Az a cél, hogy a költségvetési hiány jövőre 3,8 százalék, 2005-ben 2,8 százalék, 2006-ban pedig 2,5 százalék legyen, az inflációt tekintve pedig a következő három évben öt, négy, majd három százalékos átlagos inflációt szeretnének elérni. A pénzügyminiszter szerint Magyarország 2006-ra teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat, így 2008. január elsején csatlakozhat az euró-zónához. Megjegyezte: a javasolt gazdaságpolitika következtében jövőre 3,5 százalékos, 2005-ben 4-4,5 százalékos, 2006-ban pedig 4,5-5 százalékos lehet a gazdasági növekedés. A munkavállalói oldal nevében Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke azt mondta: nem fogadják el a kormány javaslatát többek között azért, mert az a bérek visszaszorítására alapoz. Közölte: a kormányzatnak el kellene gondolkodnia azon, hogy miként lehetne magas bérek mellett versenyképessé tenni a gazdaságot. Kiemelte: legalább a gazdasági növekedéssel egyenlő reálbér-növekedést tartanak elfogadhatónak. A munkaadók nevében Demján Sándor úgy vélekedett, hogy a középtávú gazdaságpolitikát a kormány politikai szempontoknak rendelte alá, és arra figyelmeztetett, hogy újabb gyárbezárások várhatók, mert a környező országokban már mindenben kedvezőbb feltételeket kínálnak, mint Magyarország. Demján szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy miként történhetett, hogy a térségbeli átalakulásban korábban élenjáró Magyarország mára sereghajtó lett.
2003.08.26.	Hír. Az Európai Szociális Platform civil konferenciát rendezett június végén Budapesten, melynek apropóját az a mára már általánosan elfogadott nézet adta, hogy a civil társdalommal folytatott párbeszéd elengedhetetlen az Európai Unió szociálpolitikájának fejlesztéséhez. A tagjelölt országok civil szervezeteit is be kell vonni a polgárok szükségleteit kielégítő közösségi politikák kialakításába. Különösen a politikai döntéshozóknak kell figyelemmel lenniük a civil társadalom szereplőire ahhoz, hogy valóban kapcsolatban maradjanak Európa valamennyi polgárával, megismerve céljaikat, problémáikat és várakozásaikat. A budapesti konferencia, melyet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális ügyi Főigazgatósága szervezett a szociális szféra civil szervezeteit tömörítő Szociális Platform támogatása mellett, remek alkalmat nyújtott a civil szervezetek számára, hogy kicserélhessék nézeteiket, tájékozódjanak egymásról és az Európai Bizottság kezdeményezéseiről, valamint új kapcsolatokat építsenek ki más országokban működő társaikkal. Szakmai műhelyeken arra is lehetőség nyílt, hogy a résztvevők megvitassák az egyes területeken jelenlegi hatályos közösségi irányelvek, illetve egyéb jogszabályok erős és gyengébb pontjait. A budapesti konferencia egyik központi kérdése az európai szociálpolitika jövője volt. E területen a hatékony társadalmi párbeszéd zálogát sokan a koordináció nyílt módszerében látják. Az eddigi részleges sikerekkel büszkélkedhető tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi és jövőbeni uniós tagállamok civil társadalmának további erőfeszítéseket kell tennie teljes részvételének kiharcolására. Az alkotmányos szerződés tervezete számos új lehetőséget kínál, de az elkövetkező hónapokban továbbra is nyomást kell gyakorolni a nemzeti kormányokra, hogy fenntartsák a Konvent munkájának eredményeit.
2003.09.02.	Hír. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint a kormány nemhogy helyreállítja, hanem egyenesen semmibe veszi az érdekegyeztetést. A OÉT-ban szeptember 11-én kezdődnek a tárgyalások a jövő évi bérajánlásról. Mivel az adókról még folyik az egyezetés a koalíción belül, a munkaügyi tárca csak szeptember tizedikére tudja számunkra átadni a vonatkozó kormányzati tervezetet, mondta Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke hozzátette, hogy egyelőre csak egy olyan anyag ismeretes a szakszervezetek előtt, amelyben a költségvetési sarokszámok helyét pontok helyettesítik.
2003.09.12.	Hír. Rövid időn belül harmadszor halasztották el az érdekegyeztető tárgyalásokat, ezúttal amiatt, mert még nem zárultak le a párt- és tárcaközi viták az adók és járulékok mértékének módosításáról. Miután szerdán késő délután a kormány lemondta a csütörtökre tervezett programot, előzetes informális egyeztetésre tett javaslatot. Majd hosszas huzavona után abban állapodtak meg a felek, hogy jövő kedden, a kormánydöntés előtti napon, azaz kedden tartják meg az ülést. A szakszervezetek szerint öt százalékos béremelés mellett - öt százalékos inflációval kalkulálva - is csökken jövőre a reálkereset. Számítások szerint ez 2004-ben az ideinek 99,4 százaléka lesz - mondta lapunknak Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője. Elvárásaik között szerepel a gazdasági növekedéssel azonos mértékű, 3,5 százalékos reálkereset növekedés. A munkavállalók 55 ezer forintos minimálbért szorgalmaznak és nem elégszenek meg azzal, hogy a reálkereset növelésében állapodnak meg, mindenképpen a bruttó összegek változását szeretnék rögzíteni. S nem elég megőrizni, javítani is kell a reálkereseti pozíciót - szögezte le a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Szabó Endre szerint ez kizárólag béremeléssel fogadható el. A munkaadók is elégedetlenek a kormány költségvetési terveivel, nem tartják szerencsésnek, hogy a vállalkozóknak egyre több címen és egyre nagyobb mértékben kell a jövőben adót és hozzájárulást fizetniük a munkavállalók, illetve árbevételük után. A vállalkozók legfőbb törekvése, hogy megőrizzék, netán javítsák versenyképességüket - hangsúlyozza Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. Lényeges, hogy a gazdálkodói környezet kiszámítható és átlátható legyen, ami a szakértői egyeztetések nélkül elképzelhetetlen. A munkaadók a költségek, magyarán a vállalkozói terhek és járulékok csökkentését szorgalmazzák. Sokallják például az éves szinten 30 ezer forintos rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára növelését, ami számításaik szerint a szövetséghez tartozó vállalatoknál 10 milliárd forint többletkiadást jelent. Túlzásnak tartják a látszólag jelentéktelen tervezett új tételt, az innovációs alaphoz való hozzájárulást, amely árbevétel-arányosan 0,2 százalék ugyan, de hozzávetőlegesen 25 milliárd forint többletkiadást idézhet elő.
2003.09.18.	Hír. A szakszervezetek visszautasították a kormányzati oldalnak az egészségügyi járulék emelésére vonatkozó tervét, illetve azt, hogy megszűnjön a nyugdíjjárulék adókedvezménye - jelentették be az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése után. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke elmondta: elfogadhatatlan a számukra az is, hogy megszűnjön a természetbeni hozzájárulás adókedvezménye. A szakszervezetek úgy vélik: adó- és járulékcsökkentések kellenek ahhoz, hogy sikeresek legyenek a jövő évi bértárgyalások.
2003.09.19.	Hír. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldala tiltakozik amiatt, hogy a kormány az érdekegyeztetést elmulasztva döntött a közszolgálati szférában történő létszámcsökkentésről - mondta a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) elnöke pénteken. Eredetileg az OKÉT pénteki tanácskozásának napirendjén a 13. havi juttatások kérdése szerepelt, a kormány ugyanis ezt a decemberben kifizetendő pénzt csak januárban akarja folyósítani, ami ellen tiltakoznak a munkavállalók képviselői. A szakszervezetek az OKÉT ülésén napirend előtt felvetették a létszámleépítést. Tiltakoztak amiatt is, hogy a kormány elmulasztotta az érdekegyeztetést, mielőtt erről döntött, információt kértek arról, hogyan képzeli el a kabinet a létszámleépítést a közszolgálati szférában. A kormány képviselői kijelentették, nincsenek erről információik, de az OKÉT felvetéseit tudomásul veszik és továbbítják. Szabó Endre az ülésen történteket összegezve elmondta: "a tárgyalás eredménytelen volt", csupán tiltakozásukat tudták kifejezni a 13. havi juttatások és a létszámleépítés ügyében.
2003.09.25.	Hír. Továbbra sem közeledtek az álláspontok a minimálbér emelésének ügyében. A szakszervezetek 55 ezer forintot tartanának korrekt mértéknek, de elfogadják az 53.000 Ft-ra emelést is, ha az továbbra is adómentes marad. A munkáltatók ugyanakkor egyáltalán nem akarnak minimálbér-emelést, a kormány pedig vizsgálja a költségvetési hatásokat.
2003.09.29.	Hír. Óriási a különbség a kormány és a munkáltatók, illetve a szakszervezetek béremelési javaslata között, ezért nem kizárt, hogy az idén nem sikerül megállapodásra jutni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évre vonatkozó bérajánlásról. A kormány szinten tartaná a reálbéreket, a munkáltatók a 6 százalékosra prognosztizált infláció mellett bruttó 5-7 százalékos emelést szorgalmaznak, a munkavállalók képviselői azonban ragaszkodnak a 3,5 százalékos reálbér-növekedéshez, ami számításaik szerint 12 százalékos bruttó béremeléssel érhető el. A kormány azt szeretné, ha a versenyszférában a munkáltatók és a szakszervezetek egymással állapodnának meg a béremelés mértékéről, de a szociális partnerek ragaszkodnak a háromoldalú egyezséghez. Sáling József, az MSZOSZ elnökségi tagja megerősítette, hogy legalább két számjegyű bérajánlást tartanak méltányosnak. Ehhez azért is ragaszkodnak, mert a kormány nem vette figyelembe véleményüket az adótörvény tárgyalásánál. A szakszervezetek ugyanis azt kérték: a magánpénztári befizetést, az egészségügyi hozzájárulást ne emeljék meg. Bíznak abban, hogy a döntéshozók lemondanak a szociális juttatások megadóztatásáról, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy a dolgozók elesnek a különböző jogcímen kapott támogatásoktól. Ragaszkodnak a minimálbér érzékelhető emeléséhez is, megtartva a legkisebb bér adómentességét.

2003.07.13.	Hír. A parlament nemrég a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosításainak elfogadásával arról határozott: 2005-től a kétszintű érettségi rendszer helyettesíti a felsőoktatási felvételi vizsgát is. A felsőoktatási reform koncepciója azonban – megtekinthető a tárca honlapján – ismételten egyszintű érettségi bevezetését javasolja a 2005/2006-os tanévtől. A felsőoktatási reformkoncepció más javaslatait a szakszervezetek a héten élesen támadták. Kifogásolták, hogy – szerintük – a tervezet fölveti az egyetemek, főiskolák privatizációját, ami Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egyet jelent a tandíj újbóli bevezetésével, és az oktatók közalkalmazotti körből való kikerülésével. – Ha egyes oktatók „sztárgázsit” kapnának, míg mások a közalkalmazotti státus védelme alól kikerülve az utcára kerülhetnének, az óriási belső feszültséget okozna az egyébként komoly minősítési procedúrán átesett oktatók körében – vélik a szakszervezetek. Magyar Bálint miniszter a kritikákra reagálva közölte: a vitaanyag több verziót is tartalmaz az oktatók státusára nézve. Az egyik megtartaná a közalkalmazotti státusukat, egy másik felmenő rendszerben megszüntetné, vagyis az újonnan belépők már nem lennének közalkalmazottak.
2003.07.15.	Hír. Csaknem egy éves egyeztetés után július 14-én Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint 21 mezőgazdasági, élelmiszer-ipari érdekképviseleti szervezet képviselője aláírta azt a megállapodást, amely létrehozott egy újabb érdekegyeztető fórumot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanácsot (FŐÉT). Az ÉSZT szervezetei közül tagja a FŐÉT-nek az AOKDSZ, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ) és a TUDOSZ. Mint ismeretes, a tavaly júliusban a kormány és az érdekképviseletek megállapodást írtak alá az érdekegyeztetés és az intézményi keretek megújítására.
2003.07.16.	Hír. Pozitívan fogadták a felsőoktatási intézmények vezetői a felsőoktatási törvény módosításának vitaanyagát a tegnapi egyeztetésen, nyilatkozta Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Hozzátette: az intézményvezetők többsége a reformok mellett foglalt állást, úgy gondolják, eredményesebb lehet, ha több területen egyszerre végzik el a szükséges módosításokat. Több rektor vélte úgy: gazdaságilag eredményesebbek lennének az intézmények, ha a jövőben közhasznú társaságként működnének tovább. Az oktatási tárca a nyár folyamán várja a további javaslatokat a vitaanyaggal kapcsolatban, amelynek a következő változata szeptember közepére készül el.
2003.07.17.	Hír. A felsőoktatási törvény módosításáról szóló vitaanyaggal kapcsolatban szeretne a szaktárcával konzultálni a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete július 25-én. Kis Papp László elnök elmondta, hivatalosan tegnap kapták meg a vitaanyagot, Magyar Bálint a kísérőlevélben biztosította az FDSZ-t, hogy számít az észrevételeikre. Ezért a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésére írásban foglalják össze észrevételeiket, miután alaposan áttanulmányozták a tervezetet. Kis Papp László szerint azért van erre szükség, mivel ellentétek vannak a nemrégiben elfogadott közoktatási és a most készülő felsőoktatási törvény között. Példaként említette a kétszintű érettségit, amit a közoktatási törvény 2005-től előír, a vitaanyagban viszont egyértelműen egyszintű érettségiről van szó. A szakszervezetek egyebek mellett kifogásolják, hogy a felsőoktatási dolgozókat kivennék a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Az sem engedhető meg, hogy az intézmény vezető döntsön arról, ki marad meg közalkalmazottnak, és ki nem. Elfogadhatatlannak tartják továbbá a magánosítás lehetőségét is.
2003.07.26.	Hír. Nyolc oktatási szakszervezet tartott közös sajtótájékoztatón illette igen éles kritikával a pár hete vitára bocsátott felsőoktatási reformkoncepciót. Társadalmi vitára alkalmatlannak tartják a szakszervezetek az oktatási tárca szakértői által kidolgozott felsőoktatási reformtervezetet – jelentette be Kis Papp László, az FDSZ elnöke hét másik, oktatási, szakképzési és kutatási érdekvédelmi tömörüléssel közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A szakszervezetek hiányolták a hatástanulmányokat is és azt mondták: az unióban a jogszabályok egyre inkább garantálják a munkavállalók jogbiztonságát, a tervezet viszont ezzel ellentétes törekvéseket tartalmaz. Vígh László, az AOKDSZ elnöke szerint az állam nem vonulhat ki a felsőoktatásból és a kutatásból. Megjegyezte a javaslat szakmai szempontból is hibás, mert ha az oktató nem az állam alkalmazottja, akkor az állam a felügyeletet sem gyakorolhatja felette. Finanszírozható marad-e jövőre is az oktatás? Ha nem lesz elég pénz, veszélybe kerülhetnek a munkahelyek, a beindult beruházások és így kevesebb kollégiumi hely lesz. Lelassulnak azok a fejlesztések is, amelyek elengedhetetlenek a tanításhoz, mondta Vígh László az ÉSZT elnöke. Kis Papp László szerint kevesebb pénzből azokat a minőségi követelményeket sem lehet betartani, melyeket az EU előír. Megtorpannak a reformok és félő, hogy végső soron csökkenteni kell majd a hallgatói létszámot is. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a felsőoktatási fejlesztési koncepció rossz időpontban került nyilvánosságra, akkor, amikor kiderült az is, hogy 3,4 milliárd forintot vonnak el a felsőoktatástól. Az intézményi költségvetéseket módosítani kell, ez pedig leghamarabb szeptemberben történhet meg. Az elvonások így az év utolsó három hónapjában terhelik a felsőoktatási intézményeket, igen nagy zavarokat okozva. A szakszervezetek ezért felkérik a kormányt, vizsgálja felül az oktatási tárcát érintő elvonásokat. Kis Papp László azt mondta: a kiszivárgott hírek szerint 2004-ben a felsőoktatást 10,5 milliárd forintos elvonás sújtja majd. A minisztérium álláspontja szerint a jövő évi támogatások mértéke a költségvetés függvénye, amelyről a parlament dönt majd. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: a koncepció a pedagógusképzés reformjával szinte alig foglalkozik, holott arra égető szükség lenne. A szakszervezetek által kiadott közös állásfoglalás ezzel kapcsolatban azt rögzíti: a tervezetben megfogalmazottak, így a kétszintű érettségi eltörlése, a pedagógusképzésről szóló „zavaros tételek” és a közelmúltban elfogadott közoktatási törvény teljesen ellentmondanak egymásnak
2003.08.07.	Hír. Az FDSZ elnöke Kis Papp László az elmúlt hónapokban többször is úgy fogalmazott: az oktatási tárca honlapján olvasható, a felsőoktatás reformjára irányuló szakértői anyag burkoltan fölveti a tandíj bevezetésének kérdését. A szakszervezeti vezető szerint a szakértői anyag a felsőoktatás magánosításáról értekezik s ez egyet jelenthet a tandíj újbóli bevezetésével. Az oktatási tárca vezetői – akik nem győzik hangsúlyozni, hogy szakértői anyagról van szó - a felsőoktatás reformja kapcsán kialakult vita során nem tervezik a tandíj bevezetését. Magyar Bálint miniszter azt mondta, nem érti miért beszél a szakszervezet a felsőoktatás magánosításáról. Mint mondta: a koncepcióban az egyetemek főiskolák jogi státuszára többféle változat szerepel: költségvetési intézmény, speciális költségvetési intézmény, közhasznú társaság. Más nem. A tandíjról szólva azt mondta: a tervezet a jelenlegi rendszeren semmilyen módon nem kíván változtatni.
2003.08.14.	Hír. Társadalmi vitára alkalmatlannak tartja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az oktatási tárca megbízásából a felsőoktatás reformjáról készült szakmai koncepciót. Erről a két érdekvédelmi tömörülés vezetője beszélt tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Barthel-Rúzsa Zsolt, a HÖOK elnöke azt mondta: a bolognai folyamathoz kapcsolódó átalakításokat támogatják (az 1999-ben elindult folyamat célja az egységes európai felsőoktatási térség kialakítása, a Magyarország által is aláírt bolognai nyilatkozat értelmében hazánkban is bevezetnék a többciklusú, lineáris képzést). Azt az elképzelést azonban elfogadhatatlannak tartják, amely szerint igazgatótanácsok hoznák az egyetemeken, főiskolákon a stratégiai döntéseket, kihagyva belőle a hallgatókat. Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint megengedhetetlen, hogy teljes mértékben átalakítsák a magyar felsőoktatás struktúráját. Sérelmezte, hogy a szakértői anyag javaslata szerint az oktatókat kivonnák a közalkalmazotti körből. Tudomása szerint a szakértői tanulmány elkészítéséért eddig 65 millió forintot fizetett ki az oktatási tárca, így a 119 oldalas tanulmány oldalanként 540 ezer forintjába került az adófizetőknek.
2003.08.26.	Az ÉSZT elnökség soros ülésén eldöntötte, hogy az XIII. küldöttgyűlésének időpontja: 2003. október 30. A testület elfogadta a küldöttgyűlés munkabizottságaiba delegálandó küldöttek névsorát.
2003.09.02.	Hír. Az AOKDSZ, az OSZSZ, valamint az FDSZ vezetői a Magyar Felsőoktatás Rektori Konferenciája, a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája, a Művészeti Egyetemek Rektori Széke képviselőivel tárgyaltak a felsőoktatási reform-koncepciójáról. Megállapították, ha a koncepciót elfogadja a parlament, egyharmaddal csökkenni fog a magyar oktatás és kutatás.
2003.09.10.	Hír. Szeptembertől Szolidaritás.hu címmel érdekképviseleti műsort sugároz hétfőnként a Klubrádió. Bár a műsor megindítására a rádió kérte fel a szakszervezeteket, a súlyos anyagi gondokkal küzdő szakszervezetek előteremtették a szereplésért járó összeget. Egyik héten a versenyszférát képviselő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), másik héten a közszféra munkavállalóit tömörítő SZEF–ÉSZT Unió képviselői beszélgetnek az uniós csatlakozással kapcsolatos aktuális kérdésekről, mondta Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. A műsor célja a munkavállalók védelmének elősegítése, a kollektív érdekérvényesítés erősítése, valamint a szakszervezeti vélemény minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása. Kordás elmondása szerint egy másik rádióban elhangzott hasonló témájú beszélgetést követően keresték meg a szakszervezeteket a Klubrádió képviselői.
2003.09.16.	Az ÉSZT elnöksége megtárgyalta az ÉSZT négyéves Program-tervezetét, valamint az elnökség négyéves munkájáról szóló beszámolót. A testület mind a két előterjesztést a küldöttgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
2003.09.26.	Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) egyetemi fórumán nyomatékosan felhívták az oktatási minisztert arra, hogy tegye lehetővé a dolgozók véleményének kifejtését a felsőoktatás fejlesztéséről. A debreceni fórum résztvevői szerint a modernizáció sikere érdekében alapvető fontosságúnak tekintik, hogy a felsőoktatásban dolgozók véleményét érdemlegesen tükrözze a politikai döntés. A kormány létszám-leépítési tervének megvalósítása esetén négyezerrel csökkenhet a felsőoktatásban dolgozók száma, ami 500-zal több, mint 1996-ban, a Bokros-csomag idején volt, mondta Kis Papp László, az FDSZ elnöke. Kijelentette: a felsőoktatást érintő idei és jövőre tervezett elvonások összege megegyezik a 2002. szeptemberében kapott 50 százalékos béremelés mértékével.
2003.09.26.	Hír. Az OM közleményt adott ki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének fórumán elhangzottakra reagálva, miszerint az ágazatban jövőre 3 és fél százalékkal növekednek majd a személyi juttatások. A közlemény kitér arra, hogy a felsőoktatási reform előkészítése hónapok óta a nyilvánosság előtt zajlik. Jelenleg a szakmai egyeztetés folyik. A fórumon Kis Papp László FDSZ elnök kijelentette: a helyzet fokozatosan romlik, a kormány nyári döntése, amely szerint 4,4 milliárd forintot elvonnak a területtől, mintegy 385 ezer hallgatót, 75 ezer oktatót, kutatót és dolgozót érint hátrányosan. A kabinet tervei szerint jövőre további hat százalékkal csökkentik a felsőoktatási költségvetési keretet, ezzel visszaveszik azt, amit még tavaly szeptemberben az 50 százalékos béremeléssel adtak, egyébként úgy tudja, hogy a közszféra létszámleépítése az egyetemeken és főiskolákon négy és félezer főre vonatkozik majd. Kis Papp László szerint ezek azt mutatják, hogy a kormányon belül nem a legjobb az oktatási tárca képviselete. A szakember a felsőoktatás átszervezésével kapcsolatban leginkább azt kifogásolta, hogy egy, a szaktárcánál a közelmúltban készült tanulmány szerint a dolgozók kikerülnének a közalkalmazotti munkakörből. A jövőben mindenkit határozott időre szerződésekkel foglalkoztatnának, így bárkit könnyedén el lehetne bocsátani, és létbizonytalanság alakulna ki.

2003.08.06.	Hír. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke közölte, hogy felkérték a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen ágazati egyeztetést, ám erre eleddig nem kaptak választ. Kerpen szerint elengedhetetlen lenne a tárgyalás, hiszen nemcsak a bérekről, de a törvénymódosításban kitűzött célok eléréséről is egyeztetni kell. A kormányprogramban szerepel az oktatási dolgozók bérének folyamatos emelése, ez idén elmaradt, s elfogadhatatlan lenne, ha ez jövőre sem változna. A 2004-es költségvetésben fontos lenne a közoktatásban való esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit is biztosítani, nyilatkozta az elnök.
2003.08.26.	Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleménye szerint „a PDSZ elfogadhatatlannak tartja a munkáltató által, a közoktatási törvény alapján egyoldalúan elrendelhető munkavégzés kiterjesztését, vagyis azt, hogy a pedagógusok egyoldalúan akár évi plusz 496 óra tanításra kötelezhetők. A közalkalmazotti szféra más területein alkalmazottaknál ez a pluszmunka legfeljebb évi 200, kollektív szerződés szabályozása esetén is legfeljebb évi 280 óra lehet. A törvény szerint a pedagógus ezen felül még legfeljebb 216 órára kötelezhető egyoldalúan. A PDSZ a pedagógusokra vonatkozó negatív diszkrimináció miatt alkotmányellenesnek tartja ezt a passzust, ezért – mint azt korábban jelezte – Alkotmánybírósághoz fordul. Ezen túlmenően, mivel közoktatási törvény ezen passzusa, és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet a PDSZ által nem elfogadható – ennek következtében a szakszervezet szerint romlani fog az oktatás-nevelés minősége –, országos aláírásgyűjtést kezd, hogy az Országgyűlés mielőbb módosítsa a közoktatási törvény ezen pontját. A szakszervezet – amennyiben az Országos Választási Bizottság jogszerűnek ítéli az aláíró ívet – valamennyi közoktatási intézménybe el fogja juttatni azt.”
2003.09.02.	Hír. A PDSZ a következő sajtónyilatkozatot tette közzé: „A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megelégedéssel hallotta az Oktatási Miniszter Úr szavait a tanévnyitóval kapcsolatban, amelyek azt tükrözik, hogy a Közoktatási törvény módosítása célkitűzéseinek elérése céljából központi forrásokat kíván bevonni. A PDSZ, mint azt korábban is jelezte, kiemelten fontosnak tartja, hogy a törvény új elemei, pl.: nyelvi-informatikai évfolyam, esélyegyenlőség javítása, a pedagógiai programokban megjelenő intézményen kívüli oktatás-nevelés (erdei iskola, színházlátogatás, stb.) minél szélesebb körben elérhető legyen. Magyar Bálint Úr az osztályfőnöki pótlék növeléséről is beszélt, amely azonban információink szerint a 2004. év szeptemberével hozott kapcsolatba. A Közoktatási törvényben újként megjelenő teljesítménypótlék egyik eleme az osztályfőnöki tevékenység kiemelt díjazásának lehetősége, amelyet üdvözlünk, azonban nem tartjuk támogathatónak, hogy ezen és ehhez hasonlóan fontos pedagógiai munka díjazása tovább halasztódhat. A kormányprogram hangsúlyos eleme az oktatásban dolgozók bére vásárlóértékének, reálbérének, folyamatos emelése. Az evvel kapcsolatos miniszteri állásfoglalás sajnálatos módon, csak a reálbér szinten tartásáról beszél a 2004. év kapcsán, amelyet nehezményezünk és a kormányprogram végrehajtásának lefékeződéseként értékelünk. A PDSZ mindezekért megismétli az a júliusi felkérését, amely a 2004 .évi költségvetés mielőbbi ágazati egyeztetését tartalmazta. Budapest, 2003. szeptember 1.”

2003.07.04.	A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából rendeztek ünnepséget az Országos Suövetkezeti Tanács rendezésében Budapesten. A rendezvényt Hörömpöly László, a Magyar Iparszövetség elnöke nyitotta meg, jelen volt Kiss Péter kancellária-miniszter, és Németh Imre mezőgazdasági miniszter is. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ alelnöke volt az ünnepi szónok, aki beszédében a szövetkezetek szerepéről szólt. Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke az ünnepség keretében kitüntetéseket adott át a szövetkezeti mozgalom kiválóságainak. Ugyanebből az alkalomból tartott megemlékezést a COOP csoport is, amelyen Dávid Ferenc szövetségi titkár mondott ünnepi beszédet.
2003.07.19.	Várhatóan a jövő év júliusától bevezetik az egységes foglalkoztatási nyilvántartást. A rendszerben szereplők azonosítását és a szolgáltatások elérését virtuális kártya biztosítja majd: az adatbázis interneten, taj-szám és pin kód alapján érhető majd el. A nyilvántartási rendszer kialakításának, a program finanszírozásának 2-3 milliárd forintos költségét az elképzelések szerint a Munkaerő-piaci Alap, illetve a költségvetés vállalná. A koncepcióról az Országos Érdekegyeztető Tanács augusztus 5-i ülésén tárgyalnak majd a szociális partnerek és a kormány képviselői, de pénteken, a plenáris fórumot előkészítő szakbizottsági ülésen kiderült: a munkavállalók és a munkaadók eltérően vélekednek arról, milyen adatokat tartalmazzon az 1992-ben megszüntetett munkakönyv utóda. A munkaadók akkor érdekeltek az egységes nyilvántartási rendszer kiépítésében, ha szabadon lekérdezhetnék a munkára jelentkező korábbi munkaviszonyaira vonatkozó adatokat, például azt, hogy milyen körülmények között vált meg előző munkahelyétől. A referenciák ugyanis segítenék a döntést a felvételről – hangsúlyozta a munkaadói oldal szóvivője, Dávid Ferenc. A kormány szerint azonban ez az igény adatvédelmi problémákat vet fel, s ellentétes a munkajogi szabályozás alapelvével, vagyis hogy a munkaszerződés két egyenrangú fél alkuja. A munkavállalókat képviselő Borsik János, az autonóm szakszervezetek elnöke ezt megerősítve azt mondta: érthető a munkáltatók elvárása, de aggályos, hogy a munkáltató olyan adatokhoz juthat, ami rontja az elhelyezkedés esélyeit.

2003.07.01.	Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette azt a pénzügyminisztériumi rendeletet, amely előírja, hogy az eladó meghatározott esetekben köteles a vevő szándékától függetlenül minden 50 ezer forint feletti vásárlásnál áfás számlát kiállítani. Eszerint a gazdasági szféra szereplőinek az életét nem bonyolítja az a rendelkezés, miszerint esetenként az 50 ezer forint feletti vásárlásnál számlát kell kibocsátaniuk. A kereskedők örömmel fogadták az adatvédelmi ombudsman győzelmének hírét, egyetértenek az Alkotmánybíróság döntésével, hiszen a pénzügyi tárca rendelete betarthatatlan és fölösleges bosszúságot okozott a kereskedőknek és a vásárlóknak, nyilatkozta Antalffy Gábor, a kisebb kereskedelmi vállalkozásokat képviselő Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke. A szakember elmondta, a kereskedők a jogszabály előírásainak megfelelően jártak el, ami több helyen a pénztárnál álló sorok meghosszabbodását és idegeskedést okozott. Arról azonban a Kisosznál nem tudnak, hogy az adóhatóság bárhol ellenőrizte volna, hogy a boltok betartják-e a Pénzügyminisztérium rendeletében foglaltakat.
2003.07.15.	Külföldi befektetők, multinacionális vállalatok és kis és közepes cégek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel találkozott tegnap Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, akit a társaságok képviselői adócsökkentési és versenyképesség-élénkítő javaslataikról tájékoztatták. Csillag István azt mondta: a jövő évi költségvetés és adószabályok összeállítása előtt érdemes összegyűjteni azokat a szakmailag is megalapozott javaslatokat, amelyeket a tervezéskor figyelembe lehet venni. Hozzátette, ha a költségvetés helyzetét, makrogazdasági összképet javítani szeretné a kormány, akkor egyszerre kell megállapítania a kiadásokban és a bevételekben ésszerűsítéseket és a kiemelten fontos területeket. A megbeszélésen a többi között részt vett a Joint Venture Szövetség, az AmCham, a Befektetői Tanács, az Iposz, a Kisosz, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A megbeszélésen az Ericsson felvetette: célszerű lenne szorosabbra fűzni a kapcsolatot az egyetemek és a befektetők között, illetve lehetővé kellene tenni a szakképzési költségek elszámolhatóságát. Mint azt a miniszter mondta, a megbeszélések ezentúl rendszeresek lesznek, az elhangzott javaslatokat pedig a Pénzügyminisztériummal közösen értékelik.
2003.09.30.	Hír. Továbbra sem tudni, hogy hivatalosan ki a Bács-Kiskun Megyei Kereskedők és Vendéglátók Megyei Szövetségének (Kisosz) első embere. A volt és jelenlegi elnök is önmagát tartja a szervezet vezetőjének. A Kisosz 1999. május 18-i küldöttgyűlésén döntött arról, hogy visszahívja addigi elnökét, Rimóczi Jánost, és a továbbiakban a szövetség vezetését az alelnök, Vörös Tibor látja el. Rimóczi János a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján most úgy véli: visszaállt a régi rend, mivel 2000. január 12-e óta egyetlen összehívott közgyűlés sem volt legitim. Elmondta: ő a Kisosz elnöke, és hamarosan meg is fogja kezdeni az érdemi munkát, mert szeretné újra összefogni az utóbbi években szétesett tagságot. Vörös Tibor úgy véli, Rimóczi csak szeretne újra elnök lenni, de erre semmi esélye nincsen. Véleménye szerint az ítélőtábla ugyan megsemmisítette egy közgyűlés határozatait, de azóta már egy újabb küldöttgyűlésen szabályszerű keretek között őt újra megválasztották, és a cégbírósági iratokon is ő a hivatalosan bejegyzett elnök.

2003.07.20.	Hír. A VOSZ elképzelése szerint az állami kiadások csökkentését nem más kiadásokra történő átcsoportosítással, hanem adócsökkentéssel kell „ellentételezni”. Ily módon lehet elérni az állam újraelosztó szerepének tartós mérséklődését, a gazdaságot és az állampolgárokat sújtó adóteher enyhülését, a vállalkozások versenyképességének javulását. A közszféra kiadásainak mérséklése végrehajthatatlan az érintettek érdekeltségének megteremtése nélkül, ezért a VOSZ azt javasolta, hogy a csökkentés egy részét az állami szféra azonnal kapja vissza bérfejlesztésre, technikai színvonal javítására annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásban maradók érezzék helyzetük jelentős javulását. A kilencvenes évekre végig jellemző volt, hogy a kikényszerített létszámcsökkentések a háttérintézményekben, állami tulajdonú társaságokban vezettek alkalmazotti létszámemelkedéshez. A VOSZ nem kívánja az állam helyett megmondani, mely területen vannak sokan, írta egy napilapban Lőrincze Péter, a VOSZ szakértője.
2003.07.26.	Hír. Lőrincze Péter, a VOSZ európai uniós csatlakozási munkabizottságának vezetője egy napilapban fejtette ki a VOSZ-nak a versenyképesség javítását célzó elképzelései lényegét. Eszerint „papíron” senki sem akarja az állam növekedését, mégis középtávon szinte elkerülhetetlennek tűnik a bővülés. Miközben különböző kormányok eddig három komoly és színvonalas határozatot hoztak a közigazgatás továbbfejlesztéséről és racionalizálásáról, a büdzsé növekedése látszólag megállíthatatlan. Vélem, most az Európai Unióhoz való csatlakozás lesz a fő érv. A kérdés az: mindannak, ami eddig állami feladat volt, a jövőben is állami feladatnak kel-e maradnia, illetve nem lehet ésszerűsíteni a munkavégzést? Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán ugyanis két, egyenként is nagy volumenű teher érinti a költségvetést. Az egyik a strukturális és szociális alapokra benyújtandó pályázatok önrészének biztosítása és a projektek finanszírozása, a másik pedig a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásának nemzeti része. Nem lehet cél, hogy ezekre a feladatokra ne legyen pénz, de azt sem megy, hogy miattuk az államháztartás újraelosztása ismét meredeken növekedjék. Néhány héttel ezelőtt a VOSZ vezetése levélben fordult a négy parlamenti párt vezetőségéhez, javasolva, hogy készüljön közös program a magyar gazdaság versenyképességének javítására, az állam szerepének mérséklésére. Ha nem határozzuk el komolyan, hogy az államot folyamatosan csökkentjük, akkor még az is előfordulhat, hogy mérséklődik ugyan az államháztartási deficit, de az újraelosztás igen magas szintjén, magas adók és alacsony versenyképesség mellett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a maastrichti kritériumokat ily módon is ki lehet elégíteni.
2003.08.07.	Hír. Demján Sándor, a vállalkozók szövetségének elnöke egy rádióinterjúban elmondta, hogy az Európai Unióra való felkészülés során Magyarország az elsőből a csatlakozók közül a legrosszabb pozíciójú ország lett. Szerinte a befektetőket az adók és járulékok csökkentésével lehetne idevonzani, ez azonban pazarló állammal nem lehetséges. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai abban egyetértenek abban, hogy javítani kell az ország versenyképességét, illetve csökkenteni az államháztartási hiányt, csakhogy ezt mindenki másképp képzeli el.
2003.09.04.	Hír. Megállapodást írt alá a VOSZ és a Honvédelmi Minisztérium arról, hogy a nyugdíjba vonuló katonatisztetek átképzését hogyan segíti a munkaadói szervezet. A képzés költségeit a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozzák, a VOSZ pedig 20 szakember átképzését vállalja.
2003.09.08.	Hír. 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyűlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezető túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001–2002-ben. Kádár Béla, az MKT elnöke előadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerűségekről lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelőtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla.