2001

2003.04.01.	Hazánkban az egy főre jutó GDP az EU-átlag 52%-át éri el, a KSH tájékoztatása szerint. A különbség 1/5-ét az alacsonyabb foglalkoztatottság, 4/5-ét a jóval kisebb munkatermelékenység okozza A csatlakozó országok közül megelőz minket Ciprus, Szlovénia, Málta és Csehország. Az EU-tagországok között a sor végén elhelyezkedő Görögországban az egy lakosra jutó GDP az EU-átlag 67%-a. A munkatermelékenységet tekintve a különbség kevéssel alacsonyabb, többek között azért, mert termelékenységünk a rendszerváltást követően csaknem 3,5%-kal növekedett. Ezt az ütemet csak Írország haladta túl. Ahhoz, hogy felzárkózzunk, a következő években a munka termelékenységét növekvő foglalkoztatottság mellett kell emelnünk.
2003.04.02.	Hat belügyi szakszervezettel írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról és bérekről Lamperth Mónika belügyminiszter szerdán Budapesten. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást nem írta alá a Független Rendőr Szakszervezet, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. Lamperth Mónika az aláírást követően arra emlékeztetett: tavaly a hivatásos állomány körében nagyobb arányú bérfejlesztés történt. A megállapodás szerint a tűzoltók veszélyességi pótlékrendszerét két lépcsőben állítják vissza, így az most az illetményalap 22,5 százaléka, 7425 forint lesz havonta. A Belügyminisztérium vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-től az illetményalap 45 százalékára emelkedjen. A minisztériumnak a sajtó számára kiadott tájékoztatója szerint február 28-án a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tagjai a személyi juttatásokról már megegyeztek. Eszerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltő munkavállalók ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A ruházati költségtérítés mértéke a köztisztviselőknél 49 ezer 500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40 ezer, a hivatásos állománynál 82 ezer 500 forint lesz. A közalkalmazottak esetében a törvény által kötelezően előírt háromévenkénti előresorolással legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését csaknem egymilliárd forinttal terhelik. A tárca vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás előkészítését is. A kormány a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél - városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, őrsök - szolgálatot teljesítő tiszti állomány 8 százalékos, a tiszthelyettesi állomány 6 százalékos illetménykiegészítést kapna. A tájékoztatás szerint az intézkedés azt eredményezi, hogy a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél július 1-től hétezer tiszt részesülhet havi 15 ezer forintot, mintegy 23 ezer tiszthelyettes pedig 6 ezer forintot meghaladó többletilletményben. Az egyeztetések ugyan a tárca és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, a törvénymódosítást igénylő kezdeményezések érintik az önkormányzati tűzoltóságok, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok hivatásos állományú munkavállalóit is.
2003.04.03.	Hír. Nem kíván változtatni eddigi gazdaságpolitikáján a kormány, s nem lát okot az iraki válság vagy más ok miatt beavatkozásra, érdemi intézkedésekre. A kormány tegnap foglalkozott a magyar gazdaság általános állapotáról szóló jelentéssel. László Csaba pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: a kormány folytatja eddigi gazdaságpolitikáját. Az iraki háborúnak minimális hatása van hazánkra, ezért nincs ok érdemi beavatkozásra. Mindamellett a fő exportpiacokon kétségtelenül romlottak a növekedési kilátások, s ezt a gazdaságpolitika alakításában figyelembe kell venni. Mindazonáltal az olajárak bizonytalanságától eltekintve a kormány nem tart attól, hogy az infláció a tervezett 4,5 százalék plusz-mínusz egyszázalékos sávból kicsúszna, és továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány 4,5 százalékra történő leszorításában.
2003.04.03.	Az ország versenyképességéről a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett tegnapi konferencia az MNB és a kormány viszonyáról, a nemzeti valuta árfolyamáról folytatott vitává fejlődött. Vértes András, a GKI elnöke szerint, hosszú távon, javult Magyarország versenyképessége – a kutató az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mért változásával, a legfőbb külpiaci partnereink piacán kivívott részaránnyal, illetve a működőtöké-behozatal mértékével érvelt –, ám az elmúlt két év kedvezőtlen fejleményeket hozott. A forint felértékelődése, a bérek növekedése, illetve a világgazdaságban kialakult recesszió következtében a magyar gazdaság versenyképessége 25 százalékkal csökkent, s ha a romlást csak az üzleti szférát jellemző folyamatokra korlátozzuk, még akkor is húsz százalék adódik. Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja szerint a jegybank gazdaságpolitikai eszköztára igen korlátozott, s legfőbb célja nem az ország versenyképességével vagy a forint árfolyamával, hanem a nemzeti valuta értékőrzésével, azaz az infláció leszorításával kapcsolatos. Nyers Rezső szerint azonban a forint ellen irányult közelmúltbéli spekuláció során a kormány és a jegybank egyaránt hibázott.
2003.04.03.	Hír. A Dél-Dunántúl megyéiben tavaly 66,5 ezer forint volt az alkalmazásban álló 15–74 év közöttiek havi nettó keresete. Ez alacsonyabb az országos átlagnál, a régiók közül pedig csak a Dél-Alföld és az Észak-Alföld megelőzéséhez volt elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. A Dél-Dunántúl ettől 11,1 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagtól a megyék is alaposan elmaradtak: Tolna adata 69,6 ezer, Baranyáé 67 ezer, Somogyé pedig 63,8 ezer forint volt, ami a hatodik, a tizedik és az utolsó előtti helyhez volt elegendő a megyék rangsorában. A keresetek növekedésében nemcsak a megyék között vannak különbségek – Baranya 122,2 százalék, Somogy 121,8 százalék, Tolna 120,1 százalék –, hanem a fizikai és szellemi munkát végzők keresetemelkedése sem volt azonos mértékű: a Dél-Dunántúlon átlagban 121,5, illetőleg 119,9 százaléknyit tett ki.
2003.04.04.	Hír. Gulyás Kálmánt, a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat jelenlegi vezetőjét kérte fel a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős államtitkári posztjának betöltésére Kiss Péter kancelláriaminiszter.

2003.04.05.	Hír. Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott szeretné elérni, hogy az egységes közszolgálati törvényt az uniós csatlakozással egyidőben fogadja el a parlament. Egy fórumon elmondta: reményei szerint az új bérrendszer bevezetése 2005. január 1-jével megtörténhet.
2003.04.05.	Regionális egyeztető fórummá alakítják a Budapesti Egészségügyi Fórumot – egyebek között erről állapodott meg a napokban Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes, Fábry Béla, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Győrfi István egészségügyi kormánymeghatalmazott. Mint Szolnoki elmondta, a kormány-meghatalmazott közölte, hogy Csehák Judit miniszter hamarosan valamennyi régiót levélben kéri fel olyan egyeztető tanács létrehozására, amelyben minden tulajdonos részt vesz, elsősorban annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzelések összehangolása hatékonyabb legyen. A tavaly létrejött Budapesti Egészségügyi Fórumhoz nemrégiben csatlakozott Pest megye. A továbbiakban az intézményfenntartók mellett a tisztiorvosi szolgálat és az orvosi kamara képviselőivel bővül majd a testület. Az együttműködés keretében felmérik majd egészségügyi intézményeik állapotát, ennek azonban nem célja kórházak bezárása – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes, akinek tudomása szerint nemcsak a fővárosban, hanem Pest megyében sem készülnek intézmények vagy ágyak leépítésére.
2003.04.07.	Hír. Az elmúlt négy évben összesen ötvenezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban. Ez évente négy-öt IBM-üzem bezárásával azonos mennyiségű munkahely megszűnését jelenti. Ráadásul nőtt a nettó agrárbérek lemaradása az országos átlagbérszinttől: 1998-ban 72, 2002-ben már az országos átlagnak csak 68,8 százalékát érte el az agrárium béreinek átlaga, ami 19 ezer forinttal kisebb az átlagnál. A mezőgazdaságban az elmúlt négy évben évente 12-13 ezer munkahely szűnt meg. Az érdekképviseletek szerint ma 50 ezerrel kevesebb munkahely van az ágazatban, mint 1998-ban. Bereczky András, az ágazat szakszervezetek szövetségének, a Medosznak minap újraválasztott főtitkára elmondta: az ágazaton nem segített a minimálbérek emelése sem, a cégek nem tudták igénybe venni az emelés miatti, a költségteher csökkentését célzó kompenzációs támogatásokat sem. Az elbocsátások oka a szakszervezetiek szerint egyrészt a modernizáció és a hatékonyság fokozása, nagyobb részben azonban az 1998 és 2002 közötti kormány agrárpolitikája, főleg a nagyobb üzemek – szövetkezetek, rt.-k, kft.-k – diszkriminatív kezelése volt. Bereczky szerint a Medosz nem tart az EU-csatlakozástól. Az úgynevezett foglalkoztató mezőgazdaság – ahonnan a Medosz tagjai kikerülnek – felkészültebb, versenyképesebb nagyüzemekből áll. A csatlakozás vesztesei inkább az önellátás miatt földet művelők, állatot tartók közül kerülhetnek ki.
2003.04.08.	Hír. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a közelmúltban tanulmányt készíttetett a magyar szakképzés hiányosságairól. A német vállalatok elégedetlenek a magyarországi munkaerő-kínálattal, szerintük nehéz megfelelően képzett szakembereket találni. Ez visszaveti beruházási aktivitásukat, sőt, hosszabb távon akár új helyszínek felkutatásához is vezethet. Az Oktatási Minisztérium szerint a munkaerőpiac helyzetéhez igazodó felsőoktatási szerkezetet nehéz évekre előre tervezni. A kilencvenes években háromszorosára nőtt a felsőoktatásban a hallgatói létszám, mondta Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. A mintegy 380 ezer hallgató a minisztérium által megcélzott korosztály 38 százalékát teszi ki. Az eredeti elképzelésekben az ötvenszázalékos arány elérése volt a cél, amit felül kellene vizsgálni, hiszen a diploma kézhezvétele után mind bizonytalanabbá válik az elhelyezkedés. A közgazdászdiplomák magas számával kapcsolatban Temesi József, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKE) oktatási rektorhelyettese szerint hazánkban több értelemben sincs túlképzés közgazdászból. Aggodalomra nincs ok, hiszen a nyugat-európai országokban magasabb arányban képeznek gazdasági diplomásokat, mint itthon. Ráadásul közülük nagyon sokat felszívnak a kis- és középvállalkozások, és ez hazánkban sincs másképp. A gazdasági iskolákból kikerülők közül nem mindenki helyezkedik el a szakterületén. Ők azonban nem hiába szereztek egyetemi vagy főiskolai diplomát, hiszen azzal a későbbiekben is javítják munkapiaci pozíciójukat.
2003.04.08.	Hír. Az IT-alkalmazottak, így például a rendszergazdák, átlagosan 20 órát töltenek egy hónapban olyan egyszerű számítógépes „problémák”, mint például a nyomtatóknál jelentkező papírelakadás megoldásával, vagy e-mailek törlésével - mutat rá egy felmérés. A közvélemény-kutatás során mintegy 500 brit IT-dolgozót kérdezett meg a Computer People nevű cég. Ennek során kiderült: kétharmadukat keresték fel a munkatársak „lerobbant” monitoruk miatt, holott a készülék „baja” csupán az volt, hogy nem dugták be az aljzatba. A felmérést készítő cég munkatársa szerint a technológia korában semmi mentség nincs azon dolgozók számára, akik nem képesek néhány percet foglalkozni számítógép-problémáik megoldásával, és könnyebb megoldásnak gondolják felkapni a telefont és segítséget hívni. A cégek IT-dolgozói átlagosan három munkanapot töltenek egy hónapban olyan egyszerű problémákkal, melyek megoldására egyébként - egy kis időráfordítással - az irodai munkatársak is képesek lennének.
2003.04.09.	Hír. A húsvéti ünnepek után átalakul a Miniszterelnöki Hivatal. Az átszervezés személycserékkel és az első ütemben ötszázalékos létszámcsökkenéssel jár. A miniszterelnök kormányértékelése után az átszervezés érintheti a Nagy Sándor vezette területfejlesztési és területrendezési, valamint a nemzeti fejlesztési tervért felelős Baráth Etele államtitkárságát is.
2003.04.09.	Hír. Indulatos, egyes politikusok szerint „arcátlan” vita folyt tegnap az Országgyűlésben az úgynevezett kórháztörvény tervezetéről, amelynek elfogadása esetén a jövőben lehetőség nyílik az egészségügyi intézmények, kórházak, szakrendelők magánítására. Az ellenzéki pártok szerint elfogadhatatlan az egészségügyi intézmények tervezett privatizálása, az ugyanis a „magyar vagyon elkótyavetyélését” jelentheti. A kormány szerint a törvény az egészségügyi reform egyik legfontosabb szabályozása. E szerint az egészségügyi intézmények tulajdonosai a jövőben maguk dönthetnének arról, hogy gazdasági társasággá alakítják-e a kórházakat, szakrendelőket. Ha ezt választják, pályázat útján kereshetnek befektetőket, de csak a tulajdon 49 százalékát értékesíthetik. A szaktárca törvényjavaslata azt is kimondja: az adott ingatlanokat kizárólag egészségügyi, illetve szociális közszolgáltatásokra lehet használni.

2003.04.09.	Hír. Észak-Magyarországon tavaly 66,9 ezer forint volt az alkalmazásban álló 15–74 évesek nettó keresete. Ez kisebb az országos átlagnál, a régiók közül pedig három is megelőzi ezt a térséget, három másik pedig elmarad tőle. A KSH legfrissebb e tárgyban közreadott adatai szerint az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. Észak-Magyarország ettől 10,7 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagot ezek a megyék sem tudták megközelíteni: Heves adata 69,8 ezer, Borsod-Abaúj-Zempléné 66,4 ezer, Nógrádé 63,9 ezer forint volt – ez az ötödik, a tizenkettedik és a tizenhatodik helyet érdemelte a megyék rangsorában. Hasonlók a helyezések a szellemi és a fizikai munkát végzők esetében is: Heves megyében 87,2 és 57,8 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 83,7 és 54,1 ezer, Nógrádban 82,3 és 52 ezer forint volt az átlag – e két kategóriát tekintve a különbség mindhárom megyében meglehetősen nagy, kereken 30 ezer forint. A nettó keresetek emelkedése 2001-hez képest régiós átlagban 121,5% – ez a harmadik-negyedik helyhez elegendő. Figyelemre méltó sajátosság, hogy a keresetnövekedési listán éppen az a két régió vezet – Észak-Alföld (122,5 százalék) és Dél-Alföld (121,8 százalék) –, amelyik a keresetrangsorban az utolsó két helyen áll, és hogy mögéjük szorultak a „jól kereső” térségek, leginkább a jobbára Budapesttől meghatározott Közép-Magyarország (118,1 százalék). Ez a sajátosság a jövedelmek régiónkénti kiegyenlítődése felé mutat. A fizikai és szellemi munkát végzők keresetemelkedése sem egyforma: Észak-Magyarországon átlagban 120,4, illetőleg 121,1 százalék. A régió foglalkoztatási aránya a múlt év negyedik negyedében 43,7 százalék, a munkanélküliek aránya 9,4 százalék volt. Ezekben a mutatókban Észak-Magyarországot mindegyik más régió megelőzte 2002-ben – a legnagyobb arányban az 56,4 százalékos foglalkoztatottságot magáénak mondható Nyugat-Dunántúl, illetőleg a „csak” 4% munkanélküliséggel sújtott Közép-Magyarország.
2003.04.09.	Hír. Az észak-alföldi régióból 16 foglalkoztatási célú civil szervezet képviseletében 25 fő vett részt a 2002-ben indult nyolc hónapos képzésen, melynek során ismereteket sajátítottak el az Európai Unióról, megtanulták, hogyan pályázhatnak közös forrásokra és tájékozódtak a civil szervezetek lehetőségeiről. Az európai ismeretek foglalkoztatási célú civil szervezetek számára című programképzési módszer segítségével a debreceni RÉS egyesület munkatársai hazai és uniós modellprojekteket mutattak be a résztvevőknek. A tanfolyam eredményeképpen 15 projekttervet készítettek a résztvevők. Ezek hátrányos helyzetű személyeknek nyújtanak kitörési lehetőséget: hajléktalanoknak, fogyatékkal élőknek, gyesen lévő anyáknak, negyven év feletti nőknek, munkanélkülieknek, pályakezdő fiataloknak és romáknak.
2003.04.09.	Hír. A Kopint-Datorg Rt. 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra csökkentette a GDP (bruttó hazai termék) idei várható növekedésére vonatkozó prognózisát az előző, tavaly év végi várakozásaihoz képest. A kutatóintézet is osztja azt az általános elemzői aggodalmat, hogy továbbra is kedvezőtlen a növekedés összetétele. A bővülést ugyanis elsősorban a költségvetési költekezés, a jelentős béremelések, annak eredőjeként pedig a háztartások megnövekedett fogyasztása gerjeszti - magyarázta a tegnapi tájékoztatón Palócz Éva, tudományos vezérigazgató-helyettes. Az átlagos reálkereset idén legalább 8, a fogyasztás pedig megközelítően 6 százalékkal növekszik.
2003.04.09.	Hír. Idén harmadik alkalommal készíti el a Hewitt Inside Kft. a "Legjobb Munkahely-felmérését". A nevezésre június 30-ig van lehetősége a hazai piacon legalább két éve működő és több mint 50 főt alkalmazó cégeknek - jelentette be Tököli Zsolt, a Hewitt Inside szakmai igazgatója sajtótájékoztatón. Az eredményt szeptemberben hozzák nyilvánosságra. Tavaly a több mint 50 vállalat 7000 munkatársa töltötte ki a kérdőíveket, 2003-ban a Hewitt Inside ennél jóval magasabb részvételre számít. Az előző évhez képest újdonság, hogy idén már az interneten is megválaszolhatók a kérdések. A lista összeállításához az alkalmazottak elégedettségét, a vizsgált vállalatok humán rendszereinek hatékonyságát és a felsővezetők tevékenységét mérik fel. Ebben az évben már a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium védnöksége alatt zajlik a felmérés. A Hewitt Inside az együttműködéstől azt reméli, hogy a minisztériumon keresztül növelni tudja a felmérésben részt vevő cégek számát - közölte a szakmai igazgató. A minisztérium véleménye szerint a program sikeressége nagy szerepet játszhat az európai szintű munkakultúra elterjesztésében.
2003.04.09.	Hír. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a napokban létszámstopot rendelt el. Ugyanakkor hetek óta tudott, hogy a tulajdonképpen befejezett védelmi felülvizsgálatnak bár nem célja, de következménye lehet egy újabb létszámleépítés. Ez utóbbit az indokolja, hogy az alakulati létszám megnyirbálásával egyidejűleg nem csökkent a háttérintézmények, a minisztérium és a vezérkar létszáma. A létszámstop az indokolatlan felvételeket, beáramlásokat akadályozza, a leépítéssel pedig a nem harcoló szervezetek létszámát arányosítják a harcoló alakulatokéhoz.
2003.04.10.	Hír. Magyarország EU-csatlakozását követően még jó ideig várni kell az uniós bérekre. A csatlakozás megteremti a gyorsabb gazdasági növekedés feltételét, ezáltal a jövedelmek emelésének alapját. A számítások szerint azonban legalább tíz évig tartó, az EU átlagánál két százalékkal gyorsabb növekedés kell ahhoz, hogy a jövedelmi olló lényegesen összébb záruljon.
2003.04.10.	Ma tárgyalja a Somogy megyei közgyűlés az eladósodott Kaposi Mór Megyei Kórház megszorításokról hozott intézkedési tervét. Mivel idő előtt kiszivárogtak a leépítésekről szóló hírek, az év végére tervezett vezetőváltásra már szeptembertől sort akar keríteni a fenntartó. Dr. Gimesi Mihály, a kórházat hosszú évek óta vezető főigazgató főorvos az előzetes megállapodás szerint közös megegyezéssel távozik posztjáról, és amennyiben elfogadja a felajánlást, az intézmény főorvosa maradhat.
2003.04.10.	Hír. A bérgarancia alapból igényelt 150 millió forint segítségével megkezdődött a felszámolás alatt álló DAM Steel Rt. közel másfélezer dolgozója elmaradt bérének kifizetése és sokakat már visszarendeltek a kényszerszabadságról. A felszámolást irányító Mátraholding Rt. a diósgyőri kohászat újraindításához szükséges mintegy 2 milliárd forintot részben hitelből szeretné előteremteni. Erről már több bankkal is tárgyaltak.
2003.04.11.	Hír. A kormány felhatalmazása alapján a munkaügyi tárcánál kidolgozták a „hibrid” néven emlegetett önfoglalkoztató munkavállalási forma koncepcióját. A színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. kiszolgáltatottá tette a munkavállalókat, ugyanakkor a munkaadónak jelentős megtakarítást hozott az, hogy így a bérterheket nem kellett fizetnie. A kormány most úgy döntött: olyan foglalkoztatási forma bevezetését készíti elő, amely ötvözi az alkalmazotti és a vállalkozói munkavállalás előnyeit. Az új szabályozásnak két alapvető követelménynek kell megfelelnie: a vállalkozási szerződéssel munkát végzők számára garantálja a jogi védelmet, másfelől tegye lehetővé a rugalmas foglalkoztatást. A tervezet kidolgozói fontosnak tartották, hogy elsőbbséget élvezzenek a munkát vállalók egzisztenciális biztonságához fűződő érdekek, óvnak ugyanakkor attól, hogy mindez a munkaviszonyok tömeges átalakulásához vezessen. A szakemberek ezért olyan szabályozás kidolgozására törekedtek, amely ötvözi a polgári jog és a munkajog bizonyos elemeit. E szerint a – „harmadik utasnak” elnevezett – foglalkoztatás keretében dolgozó viszonylagos önállóságot élvez. Vagyis a munkát személyesen – tehát nem alkalmazottai, alvállalkozói útján – ellátó munkavállalónak a munkaideje kötetlen, viszonylagos szabadságot élvez tevékenysége szervezésében, megválaszthatja a munkavégzés helyét, s a munkaadó utasítási joga korlátozott. Maga dönt a munkavégzés mikéntjéről, időbeosztásáról. Ilyen foglalkoztatás például a könyvelők, az újságírók, az informatikusok, az orvosok körében célszerű. A tervezet szerint az önfoglalkoztató tartósan egy munkaadónak dolgozik, megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, de alkalmazott közreműködését nem veheti igénybe.
2003.04.11.	Hír. Becslések szerint a DAM Steel három-négymilliárd forinttal adós hozzávetőleg négyszáz hitelezőjének. De hamarosan visszarendelik a dolgozókat az állásidőről, hogy a gyár minden tekintetben készen álljon a májusra tervezett újraindulásra. Az rt. által közvetlenül foglalkoztatott ezeregyszáz ember márciusi fizetéséhez még lehetne pénzt igényelni a bérgarancia-alapból, de azt – akárcsak a korábban igénybe vett összeget – vissza kell fizetni. Ezért aztán igyekeznek saját erőből, korábbi szállítások után járó kinnlevőségekből előteremteni a bérekre, egyéb kifizetésekre havonta szükséges nagyjából kétszázmillió forintot. Szintén alapvető feltétele a folytatásnak, hogy legyen elegendő, megfelelő és megfizethető alapanyag. A megnyugtató energiaellátás érdekében a napokban elkezdik a tárgyalásokat az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-vel, amelynek egyébként csaknem hatszázmillió forinttal adós a DAM Steel. A gyárban a korábbi évek leépítései után már „nincsenek különösebb létszámtartalékok”. Egyelőre azonban csak annyi biztos, hogy három héten belül dönteni kell, újraindulnak-e a gépek Diósgyőrben.
2003.04.12.	Hír. A kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ képviselői nem vettek részt azon az egyeztetésen, amit a Fidesz kezdeményezett a kórháztörvényről. Az ellenzéki pártok olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek állításuk szerint biztosítanák az egészségügyi dolgozók jogait, a betegek térítésmentes ellátását és azt is, hogy az egészségügyi vagyont ne lehessen elherdálni.
2003.04.12.	Hír. Az idén 34 milliárd forintos veszteséggel számoló MÁV Rt. kilencvennégy felső vezetőjének évi jövedelme meghaladja a kétmilliárd forintot. A három vezérigazgató-helyettes, az öt üzletágvezető, a projektigazgató és a szolgáltatási igazgató havi minimális személyi alapbére 1,2 millió forint, amihez százszázalékos prémium járul. Ehhez jön még egy szolgálati gépkocsi, a korlátlan mobiltelefon-használat és éves ötmillió forintos életbiztosítás, amire évente százmillió forintot költenek. A vezérigazgatósághoz tartozó összesen kilencvennégy felső vezető személyi alapbérére, prémiumára és az egyéb juttatásokra éves szinten kétmilliárd forintot meghaladó összeget fizet a MÁV. A minisztérium álláspontja szerint ezek a költségek teljesen függetlenek a társaság veszteségességétől, sőt a hatékonyság javítására is vonatkozó szakmai munka – amiért ez a szintű ellentételezés jár – éppen arra irányul, hogy a jövőben lefaragják a társaság veszteségeit. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek első számú vezetői nyolcszázezer forintos havi alapbérben részesülnek, számukra is korlátlan mobiltelefon-használatot, valamint életbiztosítást nyújt a MÁV. További ötvenkilenc szakszervezeti tisztségviselő – három más kategóriába besorolva – a nyolcszázezer forintos alapbér hetven, ötven, illetve negyven százalékát kapja havonta. Ez évente összesen kb. 325 millió forint.
2003.04.15.	Hír. A sajtó nyilvánossága előtt írták alá Szombathelyen, az Epcos Elektronikai Alkatrész Kft.-nél a cég és a szakszervezet vezetői a kollektív szerződést. Ilyen dokumentum eddig nem volt a németországi központú, összesen 1100 főt foglalkoztató vállalatnál. Az Epcos – az egykor Kelet-Európában közismert Remix utóda – a rendszerváltás óta főleg bérmunkát végzett, majd a privatizáció során előbb egy hazai vállalkozó, később a Siemens és a japán Matsushita tulajdonába került, 1994 óta pedig a németországi székhelyű nemzetközi vállalkozás a gazdája. Az üzemben kondenzátorokat, zavarszűrőket, fojtótekercseket állítanak elő. A cég 2000 végén amiatt került az érdeklődés középpontjába, mert a rendelések nagyarányú visszaesése miatt hatszáz embert bocsátottak el. Azóta viszont új, kvalifikált termékek gyártását vezették be, sőt saját fejlesztési szervezet meghonosításába kezdtek. Nemrégiben pedig mintegy nyolcvan középfokú gépipari végzettségű dolgozó felvételét határozták el a Németországból áttelepített gépsorok üzemeltetésére. Mindezek eredményeként a fizikai dolgozók átlagosan havi 145 ezer forintot keresnek, s a cég 13. havi illetményt is fizet.
2003.04.16.	Athénban ma aláírják az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést. Magyarország nevében Medgyessy Péter és Kovács László látja el kézjegyével az okmányt. Erről tegnapi ülésén döntött a parlament: a fideszes Simicskó István egyetlen ellenszavazata mellett 365 képviselő határozott úgy, hogy fölhatalmazza a kormányt a dokumentum hitelesítésére. Húszan távol voltak. A hivatalos athéni delegáció tagja – a kormányfőn és a külügyminiszteren kívül – három volt miniszterelnök (Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor), Göncz Árpád volt és Mádl Ferenc jelenlegi államfő. (Orbán Viktor, aki részt vesz az Európai Néppárt athéni tanácskozásán, nem a küldöttséggel utazott, hanem már korábban megérkezett a görög fővárosba.) A magyar küldöttséggel tart, bár nem vesz részt az aláíráson három frakcióvezető, Lendvai Ildikó (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Kuncze Gábor (SZDSZ). Nem tagja a magyar küldöttségnek Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, akit a többi parlamenti képviselőcsoport vezetőjéhez hasonlóan meghívott a miniszterelnök Athénba. Ő a határon túli kisebbségek képviselőjének kívánta volna átadni helyét a delegációban, ez azonban diplomáciai okok miatt nem volt lehetséges. A delegáció tagja Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szent-Iványi István, a parlament integrációs bizottságának elnöke, valamint Palánkai Tibor, az EU Kommunikációs Közalapítvány elnöke. A küldöttség tagja Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet, Kőrösi Csaba athéni nagykövet, Becker Pál, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Balázs Péter integrációs államtitkár is.
2003.04.16.	Athénban a szerdai EU-csúcs alkalmával megállt az élet. A belvárost gyakorlatilag teljesen lezárták a gépkocsiforgalom elől a 40 állam- és kormányfő érkezése miatt. De megállították a görög főváros életét a szakszervezetek is, melyek általános sztrájkot hirdettek a mai napra. A délelőtti EU-csúcs helyszínétől pedig alig néhány száz méterre lévő Othonos téren gyülekeztek az unió bővítése ellen tüntetők. A nemzetközi antiglobalizációs szervezetekhez kapcsolódóan az iraki háború ellen is szólt a demonstráció. A görög hatóságok már korábban engedélyezték a tüntetést és ugyan a csúcs közelségére hivatkozva megpróbálták betiltani a demonstrációt, végül mégis felvonulnak a tiltakozók. A csúcstalálkozó helyszínére, a Zappion központba érkező külföldi állam- és kormányfők a tüntetőkkel találták szemben magukat és John Lennon Power to the People (Hatalmat a népnek) című számának induló változatát hallhatták. Az európai nagyvárosok közül Athénban voltak az utóbbi hetek talán legnagyobb háború-ellenes tüntetései. Az Irak elleni háború kitörésének másnapján például közel 250 ezren vonultak az utcára. Az egyik szervező, a Görög Kommunista Párt (GKC) diákszervezetének aktivistája elmondta: azért tiltakoznak, mert az EU új tagjai csak elvesznek pénzt, de nem adnak semmit. A körülbelül Hősök tere nagyságú téren délelőtt 2-3 ezer ember gyűlt össze az EU- és háború-ellenes transzparensek alatt, de délutánra több tízezer embert várnak a szervezők.
2003.04.17.	Hír. Fizetési nehézségekkel küzd a Ganz Vagon Kft. Több szállító is arra panaszkodik, hogy a vállalat nem fizet. A Ganz Gépgyár Holdinghoz tartozó vállalatnak olyan szállítója is akad, akinek már éven túli követelése is van. Egy kétségbeesett kisvállalkozó, aki a Ganz Vagon Kft.-nél lévő kintlévőségei miatt a csőd szélére került, tavaly decemberben a társaság Vajda Péter utcai kerítésrácsához láncolta magát. A problémák azóta sem oldódtak meg, mert komolyabb megrendelés hiányában a kft.-nél lassan leállt a termelés. A Ganz Vagon a hitelező vállalkozók számláinak nagy részét kielégítette, de tekintettel a cég nehéz helyzetére, a követelések kisebb részét megegyezés útján később kívánja kifizetni. A Kőbányai úti irodaházat hitel fejében vette át tőlük a Budapest Bank továbbértékesítésre, ám amíg nem talál rá vevőt, pénz sincs. A forint erősödése okozta veszteség miatt felére romlott a nagyvállalat hitelképessége. Ez nehezíti a befektetéseket, ami miatt komoly megrendelésektől esett el a cég.
2003.04.17.	Hír. A Dél-Alföldön tavaly 64,9 ezer forint volt az alkalmazásban álló 15–74 évesek nettó keresete. Ez az összeg nemcsak az országos átlagnál kisebb, hanem alatta marad mindegyik más régió átlagának is. A KSH e tárgyban közreadott legfrissebb adatsora szerint a 15 és 74 év közötti korú, az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. A Dél-Alföld ettől 12,7 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagot egyetlen megye sem tudta megközelíteni: Csongrád adata 67,3, Bács-Kiskuné 64, Békésé 63,2 ezer forint volt – ez a nyolcadik–kilencedik, a tizennegyedik–tizenötödik és az utolsó helyet érte a megyék rangsorában. Hasonlók a helyezéseink a szellemi és a fizikai munkát végzők esetében is: Csongrádban 84,5 és 52,5 ezer, Bács-Kiskunban 83,1 és 52,5 ezer, Békésben 81,7 és 51,7 ezer forint volt az átlag – e két kategóriát tekintve a különbség kereken 30 ezer forintnyi a szellemi tevékenységet folytatók javára. Vannak különbségek abban is, hogy mennyivel emelkedtek a nettó keresetek 2001-hez képest. A régiós átlag 121,8 százalék – ez a második legnagyobb arány az országban. A fizikai és szellemi munkát végzők keresetemelkedése a Dél-Alföldön 121,2, illetőleg 121,1 százalék (ez a legkisebb régión belüli különbség az országban). Az átlagkereset vagy a keresetnövekedés aránya mellett sokat számít, hogy az adott megyében, régióban milyenek a foglalkoztatási viszonyok. A foglalkoztatási arány a múlt év negyedik negyedében 47,8 százalék, a munkanélküliek aránya 6,7 százalék volt. Mindkét tekintetben jobb eredményeket mondhatott magáénak Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország. A többi régióban rosszabbak voltak ezek a mutatók: például a sereghajtó Észak-Magyarországon 43,7 és 9,4 százalék.
2003.04.17.	Hír. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) frissen végzettek átlagosan bruttó 170 ezer forintért helyezkednek el – a Közgázos Karrieriroda adatai szerint. Ezzel szemben a hallgatók jóval magasabb, bruttó 230 ezer forint körüli átlagfizetésre vágynak – mondta el lapunknak Andrási Mónika, az iroda vezetője. A jelek szerint a Műegyetemről kikerülő kezdők többet keresnek. A Duna túlsó partján végzett friss diplomások havi bruttó jövedelme ugyanis eléri a 230 ezer forintot – a Műegyetem diákközpontjának felmérése szerint. A gépész-, építő- és villamosmérnökök 250 ezer, az informatikusok pedig 300–330 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak. A BKÁE-n április 7–8-án rendezett KarrierExpón több mint hatvan vállalat összesen ezer állásajánlattal várta a frissen diplomázókat. A korábbi évekhez képest a kiállítók száma és a közgazdászok iránti kereslet egyaránt stagnált. Általános tapasztalat szerint a vállalatok előnyben részesítik a gyakorlattal rendelkezőket, így a diplomázók között gyakran az eltöltött gyakorlati idő alapján tesznek különbséget. A kiállításon részt vevő a multinacionális cégek közül a British American Tobacco és a Master Foods bruttó 200–250 ezer forintos kezdő fizetést is ajánlott a pályakezdőknek. A legkisebb összeget – 130–170 ezer forintot – a Kelet-Magyarországon működő vállalkozások kínálják. Az Auchan Magyarország Kft. 150 diplomást keres, de néhány tanácsadó cég szintén 40-50 főnyi friss munkaerőre számít. Az idén diplomázók közül elsősorban pénzügyi és értékesítési területre keresnek számítógépes ismeretekkel rendelkező szakembereket. A megjelent cégek közül csupán 15-en jelezték, hogy szakmai gyakorlatot vagy átképzést biztosítanak a pályakezdőknek.
2003.04.22.	Hír. Diplomás pályakezdő fiataloknak több minisztérium bevonásával gyakornoki programot dolgozott ki a munkaügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal. A több mint egy évig tartó képzésben a fiatalok elsajátíthatják az EU-s feladatokat, megismerkedhetnek a köztisztviselők életével. A napi 8 órás munkáért pályakezdő köztisztviselői fizetéssel megegyező ösztöndíjat kapnak majd és a sikeres gyakorlati idő után munkalehetőséget is garantálnak a minisztériumok. Júniustól 50 munkanélküli, diplomás fiatal gyakornoki képzésben vehet részt néhány minisztériumban.
2003.04.22.	Hír. A négy kategóriába és azon belül több lépcsőfokba osztott uniós bértábla középátlaga nagyjából havi hétezer-ötszáz euró tisztán. Az uniós állások nagyon stabilak, a bér az idő haladtával arányosan nő, egészen 65 esztendős korig. Akkor nyugdíjba kell vonulni az EU alkalmazottainak, és a nyugdíj nettó összege az utolsó havi bér legalább fele, legfeljebb hetven százaléka. A következő hét évben legkevesebb 489 uniós állást magyar állampolgárok töltenek be, ennyi „jár”. Közülük 33 lesz felső vagy középvezető, havi három-négymilliós fizetéssel. Mintegy 150-en havi két és fél millióért lesznek (diplomás, többnyelvű) hivatalnokok, a többiek pedig különféle adminisztrátorok. Uniós állásban lesz még nyolcvan magyar tolmács és fordító, durván havi hárommillió forintos átlagdíjazásért. Rajtuk kívül akár további több száz embert vehetnek fel a háttérintézmények, az Európai Parlament frakciói, valamint az EU strasbourgi és luxemburgi intézményei. Az eurokraták most körülbelül negyvenezren vannak, a bővítés után további ötezerrel nő a létszám. Tartani lehet attól, hogy az új belépő országok – amelyekben amúgy sincs elég uniós szakember – legfelkészültebb tisztviselői átigazolnak valamelyik brüsszeli intézményhez. Ennek enyhítésére időben elhúzzák, és kicsit még mesterségesen is fékezik a felvételeket, valamint elvárják, hogy az új tagállamok jelentősen emeljék a hazai államigazgatás fizetéseit. Az ötszörös különbség azonban nyilván csak lassan fog csökkenni.
2003.04.23.	Hír. A DAM Steel Rt. felszámolója, Kovács János szerint kedvezően alakulnak az alapanyag-ellátási, a piaci és a finanszírozási feltételek. A szerdai munkásgyűlés után a dolgozók másnap minden bizonnyal visszatérnek az állásidőről, és hozzáláthatnak az újbóli termelés üzemi feltételeinek biztosításához. A felszámoló szerint jó esély van az energiaellátással kapcsolatos vitás kérdések megnyugtató rendezésére is. Akár már kedden megszülethet a megállapodás az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Rt.-vel, és hasonló a helyzet a gázszolgáltatás esetében is, bár a Mol Rt.-vel még vannak tisztázandó kérdéseik. Ha nem jönnek közbe váratlan események, akkor május közepe táján ismét termelhet a diósgyőri kohászat.
2003.04.23.	Hír. Az egységes közszolgálati törvény koncepciója a tervezett határidő előtt hat hónappal elkészült, így nincs akadálya annak, hogy a kormány az előterjesztést elfogadja, és május 1-je körül bejelentse: megkezdődhet a 830 ezer közszolgálati dolgozót érintő reform – nyilatkozta lapunknak Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott. Ha a kabinet dönt, megkezdődhet a kodifikáció, és az új szabályozás 2004 nyarán, közvetlenül Magyarország uniós csatlakozása után életbe léphet.
2003.04.23.	Hír. Az Észak-Alföldön tavaly 65,1 ezer forint volt az alkalmazásban állók nettó keresete. Ez jóval kisebb az országos átlagnál, és a régiók közül csupán a Dél-Alföldet előzi meg. A dolgozók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forint volt. Az észak-alföldi régió ettől 12,5 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagot a régió egyetlen megyéje sem tudta megközelíteni: Hajdú-Bihar adata 66,7, Szabolcs-Szatmár-Beregé 64, Jász-Nagykun-Szolnoké 63,8 ezer forint volt – ez a tizenegyedik, tizennegyedik-tizenötödik és tizenhetedik helyet érdemelte a megyék rangsorában. Hasonlók a helyezések a szellemi és a fizikai munkát végzők esetében is: Hajdú-Biharban 86,2 és 53,1, Szabolcs-Szatmár-Beregben 82,5 és 50,7 (utóbbi az országban a legkevesebb), Jász-Nagykun-Szolnokban 81,8 és 52,6 ezer forint volt az átlag – e két kategória között a különbség meglehetősen nagy, 29–33 ezer forint a szellemi tevékenységet folytatók javára. Vannak különbségek abban is, hogy mennyivel emelkedtek a nettó keresetek 2001-hez képest. A régiós átlag 122,5 százalék – ez az arány itt a legnagyobb az országban. Figyelemre méltó sajátosság, hogy a keresetnövekedési listán éppen az a két régió vezet – Észak-Alföld és Dél-Alföld (121,8 százalék) –, amelyik a keresetek rangsorában az utolsó két helyen áll, és e tekintetben mögéjük szorultak a „jól kereső” térségek. A foglalkoztatás a múlt év negyedik negyedében 43,9 százalékos, a munkanélküliek aránya 7,4 százalék volt.
2003.04.23.	Ez év végére befejeződik a Honvédelmi Minisztériumot és a vezérkart, illetve a háttérintézményeket érintő mintegy húszszázalékos létszámcsökkentés. Iváncsik Imre, a szaktárca politikai államtitkára szerint a létszámcsökkentés szükséges és halaszthatatlan. Közlése szerint a szakszervezetekkel egyeztetett, több mint 900 fős létszámcsökkentés jövőre mintegy 10 milliárd forintos megtakarítást jelent majd, amelyet a csapatok feltételeinek javítására, illetve a 2004-es bérfejlesztésre költenek. A folyamat végén az érintett szervezetek összlétszáma 5100-ról mintegy 4200-ra csökken. Az államtitkár elmondta: a létszámcsökkentés során együttműködnek a munkaügyi minisztériummal és a munkaügyi központokkal. Kiemelte, hogy az érintettek minden járandóságukat megkapják: a katonáknál és a köztisztviselőknél 6 hónapos felmentési idővel számolnak, végkielégítésük esetén pedig a szolgálati idejüktől függően 1 és 8 havi távolléti díjnak vagy illetménynek megfelelő összeget kaphatnak. Elhangzott, hogy a felmondási idők és a végkielégítések fedezetével rendelkezik a szaktárca. A létszámcsökkentés további szakaszait is folyamatosan egyeztetik a szakszervezetekkel. A politikus ismertetése szerint a különböző vezetők május 8-ig döntik el, hogy milyen beosztásokat kívánnak megszüntetni, és azt is, hogy kik azok, akiket el kell mozdítani a helyükről. Ezt követően megkezdődnek a személyi beszélgetések, június 27-ig pedig minden érintettnek kézhez kell kapnia a határozatot. A HM-ben dolgoznak a rendfokozati arányok megváltoztatásán is. Mivel a jövőben csökkenni fog a honvédség képzési igénye, változik a felsőoktatási rendszer felépítése és az oktatói létszám is. Míg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) hallgatói létszáma tizede az Eötvös Lóránd Tudományegyetemének, addig az oktatók száma megegyezik. A ZMNE-n két lépcsőben valósul meg a leépítés a jövő évben bevezetendő oktatási struktúraváltás miatt.
2003.04.24.	A munkaügyi tárca többféle módszerrel igyekszik segíteni a munkanélküli fiataloknak. A pályakezdő fiatalok munkanélkülisége a legsúlyosabb munkaerő-piaci problémák közé tartozik, hiszen ők a legsebezhetőbb társadalmi réteg. A magyar gazdaságban jelenleg nincs arányban a képzés és a munkaerőigény. Hiába van csaknem 35 ezer tartósan betöltetlen álláshely, a fiatalokat mégsem szívesen alkalmazzák a vállalatok vezetői. A szakmunkásképzés azért is került nehéz helyzetbe, mert a demográfiai hullám miatt egyébként is kevés a tanuló, közülük is a leggyengébbek jelentkeznek. Miközben a világon mindenhol folyamatosan nő a szakmunkás tanulók aránya, hazánkban diploma megszerzése lett a fiatalok és szüleik célja. A 2002-2003-as tanévre a hazai egyetemek 400 szakot hirdettek, a felvételizők azonban nem az elhelyezkedési lehetőségek szerint választottak. Csaknem háromszor annyi diplomás kerül ki évente a munkaerőpiacra, mint ahányra igény lenne. Magyarország 1997-ben kapcsolódott be az Európai Bizottság Leonardo da Vinci nemzetközi szakképzési programjába, melynek keretében végzett szakemberek továbbképzésére nyílik lehetőség. Az EU-ban eddig több mint 10 000 fiatal vett részt a programban, Magyarországról 1000 szakmunkás, tolmács és más szakmát szerzett fiatalnak nyílt új lehetősége ezáltal, de a szakemberek azt remélik, a közeljövőben ez az arány megsokszorozódik. A diplomásoknak az Erasmus program nyújt sajátos lehetőséget, a hallgatóknak a külföldi partneregyetemen egy teljes szemesztert esetleg tanévet kell eltölteniük, de a nyelvtudás alapfeltétel. A gyakorlati képzésben a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjában dolgozó - földművelésügyi, gazdasági, munkaügyi - tárcák és a MeH kapcsolódnak be. Ugyanakkor a fiatalok foglalkoztatásában munkaadókat, vállalatokat is ösztönzi a szaktárca: regionális pályázatokon lehet forráshoz jutni.
2003.04.24.	Hír. Gazdasági elemzők szerint áprilisban várhatóan az utóbbi 17 évben mért legalacsonyabb szintre, 4,23 százalékra süllyed a hazai infláció. A Reuters felmérése szerint az év hátralévő részére viszont a szakemberek ismét a pénzromlás ütemének gyorsulását várják. A legtöbb elemző úgy véli, hogy a jegybank az idén valószínűleg már nem változtat a kamatokon. A várakozások szerint az euró bevezetésének legvalószínűbb időpontja továbbra is 2008.
2003.04.24.	Hír. Mindenféle hátrányos megkülönböztetést tilt a régóta várt antidiszkriminációs törvény, amelyet az európai uniós irányelveket is figyelembe véve dolgoztak ki. Nem engedi meg a különbségtételt a többi közt a nemzetiség, a nyelv, az etnikai csoporthoz tartozás és a szexuális irányultság szerint. Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium (IM) politikai államtitkára közölte: a sérelmeket két fórumon lehet majd orvosolni. Személyiségi jogainak védelmében továbbra is pert indíthat a kárvallott. Újdonság lesz viszont az Egyenlő Bánásmód Bizottság (EBB). Ez bírságot szabhat ki a jogsértő munkáltatóra, hatóságra, intézményre. A bizottság emellett segítséget ad a jog érvényesítéséhez. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint az egyik legfontosabb kérdés, hol helyezzék el és milyen jogkörrel ruházzák fel az Egyenlő Bánásmód Bizottságot. Az IM elképzelése szerint az EBB az igazságügy-miniszter felügyelete alatt állna önálló, teljes jogkörű költségvetési szervezetként. Ugyanakkor a jogsértők közt tömegesen vannak hivatalok, hatóságok és más állami szervezetek. A függetlenség, az elfogulatlanság nem garantálható. Szerinte a vállalkozások és más szervezetek működésének korlátozásával, felfüggesztésével, kedvezményeik megvonásával több sikert lehet elérni, mint a bírságolással. A bizottság nemcsak büntetést kirovó hatóság, hanem a jogvédelemhez segítséget nyújtó szervezet is. A biztos szerint ez sem szolgál előnyére. Az IM úgy véli, az öttagú Egyenlő Bánásmód Bizottság a miniszter törvényességi felügyelete alatt is független maradhat. Az EBB határozata ellen bíróságtól kérhet felülvizsgálatot az érintett. A minisztériumi vezető nem tartaná jónak, ha az EBB-t az ombudsmani hivatalhoz kapcsolnák, mert szerinte a hivatalnak nem kell hatósági jogkört adni. A kisebbségi biztos szerint viszont nem állja meg a helyét, hogy hivatala hatósággá válna. Az államtitkár tájékoztatása szerint az elvi alap, vagyis a koncepció megvitatása befejeződött, most a jogszabály szövegének kimunkálása következik. Újabb egyeztetések után várhatóan még áprilisban a kormány elé kerül a tervezet.
2003.04.24.	Hír. Néhány millió forintot szán öt szakszervezeti konföderáció a hagyományos városligeti május elsejei ünnepségre. A konföderációk központi ünnepségéről hiányzik majd a Munkástanácsok szervezete, ez május második felében üli meg a munka ünnepét. Az öt konföderáció által egyenlő mértékben állt költségvetés legnagyobb tételeit a sátrak, a plakátok, az értékek őrzése és a fellépti díjak jelentik. A területet ingyen kapták meg a szervezők, így további kiadást csak a szakszervezeti tagoknak ajándékként kiosztandó étkezési (sör-virsli) jegyek jelentenek – ezeket a konföderációk már saját zsebükből fizetik.
2003.04.24.	Hír. Óvodákat és várhatóan általános iskolákat zárnak be a közeljövőben Szegeden, tagóvodát zárnak be Hódmezővásárhelyen, Csongrádon pedig átszervezik az általános iskolákat: az eddigi hat önálló intézmény helyett mindössze egy iskola marad a városban, a többiek tagiskolaként funkcionálnak. Részben a gyermeklétszám csökkenésével, részben a magas fenntartási költségekkel indokolják az önkormányzatok a tervezett vagy már eldöntött intézkedéseket.
2003.04.25.	Hír. Várhatóan a jövő év elejétől bevezetik az egységes foglalkoztatási nyilvántartást, a virtuális munkakártya lényegesen korszerűbb lesz, mint az 1992-ben megszüntetett munkakönyv. Ezt Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter csütörtökön jelentette be egy sajtóbeszélgetésen. A szakminiszter a munkakártya kialakítását azzal indokolta, hogy jelenleg csupán a munkanélküliekről állnak rendelkezésre pontos adatok, a feketén foglalkoztatottak számát pedig csak becsülni lehet. A miniszter megerősítette, hogy a munkakártyán szereplő adatokkal kapcsolatban egyeztettek az adatvédelmi biztossal is. A munkakártya bevezetéséhez szükséges törvényjavaslat várhatóan a nyár végéig a kormány elé kerül, ősszel pedig a parlament hozza meg a végső döntést.
2003.04.25.	Már elérhetőek a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda szolgáltatásai. Az új iroda a fővárosi önkormányzat foglalkoztatáspolitikai döntéseinek előkészítése mellett figyeli és elemzi a fővárosi foglalkoztatási folyamatokat. A szolgáltatások korlátlanul elérhetőek lesznek mind a fővárosi, mind a civil, mind pedig a kerületi szakirányú intézmények, szervezetek számára. Különösen nagy segítséget nyújtanak majd a komplex uniós, illetve belföldi pályázatok előkészítésében. Bővebb információt munkanapokon reggel kilenctől két óráig kaphatnak az érdeklődő szervezetek a IX. kerület, Üllői út 47. szám alatt és a 216-0809-es telefonszámon.
2003.04.29.	Július elsejével lép életbe a munka törvénykönyvének legújabb módosítása. Ez egyebek mellett úgy szabályozza újra a munkaviszony fogalmát, hogy a vállalatok ne tudják azt megkerülni (vagy az eddigieknél csak jóval nagyobb erőfeszítések mellett legyenek képesek erre). Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség (OMMF) és az APEH, vagyis az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal lehetőségei ezzel megsokszorozódtak, vezetőik szerint jóval hatékonyabban tudnak fellépni az álcéges munkavállalói rendszert alkalmazó vállalatok ellen. Az Mt. júliustól kimondja: a szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló érdekeit védő rendelkezések korlátozására. Vagyis a jogszabály egyszerűen kiköti, hogy nem lehet azért vállalkozói szerződést kötni, mert ez jobb a foglalkoztató cégnek, mint a dolgozó hivatalos alkalmazása. A másik fontos változás, hogy az új szabály szerint nem számít a szerződés típusa, a munkaviszony létét attól függetlenül kell megítélni, hogy mi van a papírok fejlécére írva. Az adóhivatal az OMMF jelzése nyomán ki fog vonulni az adott céghez, és ott maga is ellenőrzésbe kezd. Király László György, az APEH elnöke azt hangsúlyozta: az adóhivatal revizorai külön eljárást folytatnak majd le, annak minden szabálya szerint. Ez – attól eltekintve, hogy a sorozatos ellenőrzések egyetlen cégnek sem kellemesek – még súlyosabb következményekkel járhat, mint az OMMF vizsgálata. Az adóhivatal ugyanis megállapíthatja, hogy mekkora az az összeg, amit a foglalkoztató cég megspórolt dolgozója vállalkozóvá „alakításával”. Ezt a ki nem fizetett járulékot pedig az APEH behajtja – mégpedig a közterhek elévülésének időpontjáig, vagyis öt évre visszamenőleg. (Ez a gyakorlatban hat év, mert az elévülés csak lezárt, tehát véget ért esztendőkre vonatkozik.) A vállalkozásba kényszerített munkavállaló pedig visszakérheti az általa befizetett járulékokat (ami valószínűleg több, mint amennyit rendes dolgozóként fizetnie kellett volna). A vállalkozói viszonyban foglalkoztatott dolgozó kevesebb jövedelemadót is fizetett, ha viszont ez az új helyzet feltárásával kiderül, ezt neki szintén visszamenőleg meg kell fizetni. Békés András és Király László György is úgy véli: az álvállalkozókat foglalkoztató cégek jobban járnak, ha a törvény hatálybalépéséig maguk állnak át a rendes foglalkoztatásra. A munkaügyi ellenőrzés ugyanis nem visszamenőleg vizsgál, hanem csak azt nézi meg, az éppen megtalált helyzet jogszerű-e.
2003.04.29.	A KSH legfrissebb adatai szerint az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. A Nyugat-Dunántúl ettől 8,2 ezer forinttal maradt el. Győr-Moson-Sopron adata 73,2 ezer, Vasé 67,3 ezer, Zaláé 65 ezer forint volt, amivel a harmadik, a nyolcadik és a tizenharmadik helyet érdemelték ki a megyék rangsorában. A szellemi és a fizikai munkát végzők esetében is: Győr-Moson-Sopronban 92,7 és 61,9 ezer, Vas megyében 88,2 és 57,6 ezer, Zalában 84 és 53,6 ezer forint volt az átlag. Ezt a két kategóriát tekintve a különbség mindhárom megyében meghaladja a 30 ezer forintot. A régióban a foglalkoztatás a múlt év negyedik negyedében 56,4 százalékos, a munkanélküliek aránya 4,2 százalék volt. A Közép-Dunántúlon a nettó havi ereset az országos átlagtól 5,2 ezer forinttal maradt el, itt az átlagkereset 72,4 ezer forintot tett ki. Fejér adata 75,4 ezer, Komárom-Esztergomé 72,5 ezer, Veszprémé 68,1 ezer forint volt – ez az első, a negyedik és a hetedik helyet biztosította a megyék rangsorában. A szellemi és a fizikai munkát végzők esetében: Fejérben 100,5 és 62,6 ezer, Komárom-Esztergomban 93,2 és 61,1 ezer, Veszprémben 86,2 és 57,3 ezer forint volt az átlag – e két kategóriát tekintve a különbség kiváltképpen Fejér esetében nagy a szellemi tevékenységet folytatók javára. Vannak különbségek abban is, hogy mennyivel emelkedtek a nettó keresetek 2001-hez képest. A régiós átlag 119 százalék – ez az ötödik helyhez elegendő csupán. Figyelemre méltó sajátosság, hogy a keresetnövekedési listán éppen az a két régió vezet – Észak-Alföld (122,5 százalék) és Dél-Alföld (121,8 százalék) –, amelyik a keresetrangsorban az utolsó két helyen áll. Ez a jövedelmek régiónkénti kiegyenlítődése felé mutat. A fizikai és szellemi munkát végzők keresetemelkedése sem egyforma: Közép-Dunántúlon átlagban 118,3, illetőleg 117,9 százalék.
2003.04.29.	Hír. Több tényezővel is magyarázza az áprilisban várható alacsony inflációt Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Ezek közül kiemelkedik az üzemanyagáraknak az iraki háború befejezését követő jelentős visszaesése. Az OTP Bank szakembere szerint fontos szempont még, hogy tavaly áprilisban viszonylag magas volt az infláció mértéke, amelyhez képest idén könnyű javulást elérni. Emellett szerencsés, hogy az év első négy hónapjában az élelmiszerek, és az ipari termékek ára egyaránt kedvezőbben alakult a várakozásoknál. Az OTP Bank szakembere áprilisban 4,0-4,2% közé várja az egy évre visszatekintő inflációt. A Postabank elemzője a decemberi, egy évre visszatekintő inflációt, valamint az idei éves inflációt egyaránt 4,8-5,0 százalék közé várja. Jövőre viszont minden bizonnyal teljesül a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitűzése, vélte Nyeste Orsolya. A jegybank ugyanis 2,5-4,5 százalék közötti infláció elérését tűzte ki célul. A Postabank elemzője szerint a jövő év decemberében 4,0-4,2 százalék között alakul az egy évre visszatekintő infláció, a pénzromlás éves mértéke pedig 4,2 százalék lesz.
2003.04.29.	Hír. „Közösen a szociális Európába” mottóval ünnepelnek a szervezett dolgozók május elsején a Városligetben. A Munkástanácsok kivételével valamennyi szakszervezeti szövetség részt vesz az egész napos ünnepi rendezvényen. A szervezők több tízezer majálisozóra számítanak. A budapesti rendezvény az idén is felvonulással kezdődik: a szervezett dolgozók fél 10-től indulnak a Bajza utca – Andrássy út kereszteződésétől a napozórétre.
2003.05.03.	Hír. A Pénzügyminisztérium gazdasági főosztályán elkészült annak az átfogó gazdaságpolitikai megállapodásnak a koncepciója, amelynek megkötésére a kormány tett javaslatot a munkaadóknak és a munkavállalóknak. A munkaanyag leszögezi, hogy a hamarosan EU-taggá váló Magyarországon természetes igény a reálbér felzárkóztatása. Az elmúlt néhány évben azonban a bérek a termelékenységnél jóval nagyobb ütemben nőttek. Hosszabb távon a reálbérek emelkedését csak a gazdasági teljesítmény alapozhatja meg. A szakértők úgy látják, a gazdasági célok csak a bérkövetelések ésszerű mértéke mellett teljesülhetnek. Prognózisuk szerint a termelékenység 3-4 százalékos, a GDP 4,5-5 százalékos növekedésével számolhatunk 2004–2006 között. Ahhoz, hogy a beruházásokhoz elegendő forrásuk legyen a vállalkozásoknak, a háztartások fogyasztása legfeljebb négy százalékkal emelkedhet. Ennek az a feltétele, hogy a reálbérek növekedése három százalékon belül maradjon. Elfogadhatatlan a pénzügyi tárca tervezete – mondta Paszternák György, a vegyipari szakszervezet elnöke, hangsúlyozta, hogy a bérek, reálbérek semmilyen manipulálása nem befolyásolja a termelékenységet. Az ugyanis az egységnyi munkára jutó produktum, mérhetően az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték forintban, s itt nincs a béreknek semmilyen szerepük. A kizárólag a munkavállalók „önmérsékletére” támaszkodó program megvitatásra sem érdemes – mondta Paszternák.
2003.05.06.	Hír. Kórházigazgatók leváltása ellen tiltakozik a Magyar Kórházszövetség elnöksége. Állásfoglalásában a testület határozottan elítéli a „minden alapot nélkülöző” vezetőváltásokat. Szerintük ugyanis a kórházigazgatás nem politikai feladat, ezért nem lehet pártfüggő, nem alkalmazkodhat választási ciklusokhoz. Lapunknak Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke elmondta: idén a csaknem 170 intézmény közül eddig 10-15 kórházban cseréltek vezetőt a tulajdonos önkormányzatok. Gyanítható, hogy a leváltások pártpolitikai okokból történnek, mert az esetek jó részében nem gazdálkodási nehézségekkel küszködő intézményről van szó. Amióta a kórházak gazdasági átalakításának szabályozása napirenden van, egyre több helyen van igazgatóváltás.
2003.05.06.	Hír. Kedden reggel 5.00-tól 9.00-ig blokád lesz a Hegyeshalom-Nickelsdorf, a Sopron-Klingenbach és a Sopronkeresztúr-Deutschkreuz határátkelőkön. Az egész országban, s főleg a nagyvárosokban az élet szinte minden területére kiterjedő sztrájkokkal, üzemi gyűlésekkel, utcai nagygyűlésekkel és blokádokkal az ÖGB Osztrák Szakszervezeti Szövetség felhívására tiltakoznak a munkavállalók a kormány tervezte nyugdíjreform ellen. Az akciók egyelőre kedd délelőttre korlátozódnak, s amennyiben nem járnak eredménnyel, következő kedden folytatódnak.
2003.05.09.	Hír. A munkaügyi minisztérium az informatikai minisztériummal közös távmunka pályázatán 311 munkaadó 1151 távmunkahely létrehozására nyert támogatást. A minisztériumtól juttatott forrásból a munkaadók a munkaeszközül szolgáló számítógépeket és programokat vásárolhatják meg. A jelentkező munkaadók adatai alapján eddig 287 távmunkahelyet létesítettek, a foglalkoztatottak közül korábban 155-en regisztrált munkanélküliek voltak
2003.05.10.	Hír. A kormány az önkormányzati finanszírozás átalakítását tervezi. Erről Lamperth Mónika belügyminiszter beszélt a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének közgyűlésén. A BM jónak látná az önkormányzati szövetségek egyesülését is.
2003.05.17.	Hír. A miniszterelnök tárgyalásra hívta a kórháztörvény ügyében a MOK vezetőit. A levél a rendkívüli közgyűlés alatt érkezett meg a MOK-hoz, a tárgyalásra május 22-ét jelölte meg a kormányfő. Így a közgyűlés elfogadta azokat a minimális követelményeket, amelyekről tárgyalni kívánnak az orvosok, de nem döntött a sztrájk ügyében. A MOK abban bízik, hogy a kormányfő visszavonja a törvénytervezetet. Egyes hírek szerint Mánya Kristóf fideszes képviselő a minisztérium épülete elé demonstrációt hirdetett május 21-re.
2003.05.20.	Ismét gazdagodott a szakszervezeti weboldalak hosszú sora. A Taxigépkocsivezetők Független Szakszervezetének honlapja jól szerkesztett, szépen áttekinthető, és ami a „nem taxisok”, „nem szakszervezeti tagok”, hanem a „csak utazóközönség” számára is érdeklődést válthat ki: számos egyéb mellett megtalálható rajta a taxisok etikai kódexe is. A weboldalt az érdeklődők a http://bakucz.freeweb.hu/index.html címen találhatják meg.
2003.05.21.	Kondor Katalin, a Magyar Rádió Rt. elnöke és Borenics Péter, az üzemi tanács elnöke aláírta kedden az intézmény üzemi megállapodását - tájékoztatott Hollós János alelnök. Közlése szerint a megállapodásban rögzítették például, hogy a menedzsment milyen rendszerességgel tájékoztatja az üzemi tanácsot az intézményi folyamatokról. Hollós szólt arról is, hogy a Magyar Rádió mulasztásos törvénysértést szüntetett meg, hiszen több mint tíz éve nem volt üzemi megállapodása.
2003.05.27.	A magyar pedagógusok hét érdekvédelmi szervezete (a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ), az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete és a Kollégiumi Szövetség) május 27.-én a VDSZSZ Benczúr utcai székházában közös közleményt írtak alá a közoktatás aktuális kérdéseiről és a közoktatási törvény parlament elé terjesztett módosításáról. A hét aláíró szervezet vezetői együttesen tekintették át és vitatták meg a parlament elé terjesztett közoktatási törvénymódosítással, a tanulók kötelező óraszámának csökkentésével, a kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv módosításával, valamint a kétszintű érettségivel kapcsolatos gondokat. A hét szervezet képviselői elmondták, hogy nem a változásoktól, hanem a stabilitás és a kiszámíthatóság háttérbe szorulásától, a körültekintő egyeztetések és hatásvizsgálatok nélküli döntésektől akarják óvni az oktatást. Ezek hiányában ugyanis nincs esély arra, hogy közoktatásunk gondjainak megszüntetésére irányuló, kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika alakuljon ki. Fontosnak tartják a folyamatosság és a változás helyes arányának megtartását, a kiszámíthatóságot, a biztonságot, hiszen ez a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak és a közoktatási intézmények fenntartóinak egyaránt érdeke. A jelenlevők a közoktatási törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztett javaslatáról sajnálattal állapították meg, hogy az e kritériumoknak általában nem, csupán néhány részletében felel meg. A nyilatkozat összefoglalója szerint az oktatás tartalmi szabályozásának vitájához elegendő idő, átfogó tudományos elemzés, szakmai és társadalmi közmegegyezés szükséges. Ezért javasolja a hét aláíró szervezet a közoktatási rendszer egészét érintő törvényi, szerkezeti, tartalmi változtatások alapjául szolgáló hosszú távú, nyilvános, stratégiai közmegegyezésre vezető megállapodás létrehozását. Ez azonban a jelenlévők elmondása szerint mindaddig nem valósulhat meg, amíg a kormány nem hajlandó valós szakmai egyeztető párbeszédre.
2003.06.05.	A Magyar Rádióban a munkajogi változások miatt július 1-jétől megszüntetik a kettős foglalkoztatást. Emiatt éves szinten 600-800 millió forinttal nőnek az intézmény bérterhei. A Magyar Rádió Rt. vezetése a kormányhoz fordult segítségért. A rádió-alapítvány kuratóriumának elnök-helyettese szerint a Magyar Rádió vezetése nem készült fel időben a bérbruttósításra. A rádió üzemi tanácsának delegáltja lemondásra szólította fel a Magyar Rádió vezetését.
2003.06.25.	Hír. Dudás Katalin, az OMMF elnökhelyettese előadást tartott az Mt. módosítás kapcsán a kényszervállalkozások helyzetéről, illetve a munkaügyi ellenőrzés ezzel kapcsolatos álláspontjáról.
2003.06.26.	Hír. Felforgathatja a kiskereskedelemben kialakult erőviszonyokat, ha a világ legnagyobb kiskereskedelmi cége, az amerikai Wal-Mart úgy dönt: üzleteket nyit Magyarországon. A vállalat több mint 2060 áruházából mintegy 1100 van külföldön. 2003-ban 120-130 új egység megnyitását tervezik. A cég sikerének titkai között a beszállítók árainak kegyetlen leszorítását, a versenytársak kíméletlen kiirtását, illetve a rendkívül alacsonyan tartott béreket szokták megnevezni. A Walton család hagyományosan szakszervezet-ellenes, az alkalmazottak rendszeres perlik a céget. A világon egyetlen céget sem ér annyi támadás, mint az olcsó áraival maga körül mindent letaroló Wal-Martot.

2003.04.01.	Hír Bírálják a munkaügyi ellenőrzést a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek. Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakértőiből alakult munkacsoport a napokban elkészült jelentésében megállapítja, hogy a munkaügyi ellenőrzésről 1996-ban megalkotott törvény nem felel meg az EU által támasztott elvárásnak, nem teremtette meg ugyanis a munkaügyi ellenőrzés függetlenségét. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) struktúrájában nem kapott kellő hangsúlyt a munkaügyi terület, annak belső szakmai irányítása nem jött létre. A szervezet máig nem határozta meg a munkaügyi ellenőrzés terén a „küldetését”, nem deklarálta célját. Elmaradtak a feketemunka visszaszorítása érdekében teendő intézkedések, bár az ellenőrök a legsúlyosabb szabályszegésnek a feketemunkát tartják, amikor nincs írott munkaszerződés, illetve a külföldi munkavállalót engedély nélkül foglalkoztatják. Az intézkedések mintegy ötödében szabnak ki ezen a címen bírságot. Az elmúlt években duplájára nőtt a munkaidő, a pihenőidő és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok megsértése. Néhány multinacionális cégnél bevezették a „hűségpénzt”, 10-15 ezer forintos többletjuttatás jár azokra a hónapokra, amikor a dolgozó nem volt betegállományban vagy szabadságon. Mind gyakoribb a színlelt szerződéssel való foglalkoztatás, tehát munkaviszonyra jellemző keretek között dolgozik valaki, miközben vállalkozóként szerződtetik. Az évi 28 ezer ellenőrzés révén a vállalkozások 3-4 százalékához jutnak el az ellenőrök. Békés András állítása szerint a magyarországi munkaügyi ellenőrzés szabályozása ma már megfelel az EU normáinak, ám az OMFF létszámát és jogosultságait tekintve gyengébb, mint az az uniós országokban jellemző. A változást attól reméli, hogy a hatékony munkaügyi ellenőrzés nemcsak a munkavállalók, hanem a foglalkoztatók érdeke is.
2003.04.03.	Április 3-án megalakult az Ágazati Párbeszéd Bizottság a Bőr-bőrfeldolgozó, ruházati és textilipari ágazatban. A 2001. januárja óta ideiglenesen működő bizottságot három ágazati szakszervezet és a Magyar Könnyűipari Szövetség alkotja.
2003.04.24.	Hír. A sajtóban tegnap megjelent értesülésekkel ellentétben egyelőre nincsen csúszásban a munkaidő csökkentéséről szóló megállapodás előkészítése. Az OÉT kormányzati oldalának titkára szerint a munkaidőalap fokozatos csökkentéséről szóló középtávú megállapodást a Foglalkoztatási- és Munkaügyi Minisztérium (FMM) bér- és kollektív megállapodások bizottsága készíti elő és terjeszti a szociális partnerek elé. A heti munkaidő harmincnyolc órára csökkentéséről szóló elképzelést még Medgyessy Péter vetette fel a kormányzat száz napos programja keretében. Az erről szóló tervezet előkészítése az OÉT első félévi munkatervében a májusi bejegyzések alatt szerepel. Tóvizi Ilona szerint a napokban kerül a szakmai vezetők asztalára a tárcaközi egyeztetések összesített anyaga, s megvitatása után a szociális partnerek elé terjesztik.
2003.04.27.	Hír. Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges álláspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot. Miután a munkaügyi felügyelők jogosultak arra, hogy a megbízási, vállalkozói szerződést munkaviszonnyá minősítsék, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azt szorgalmazza, hogy az OMMF időről időre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminősítés. Az MGYOSZ szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy az általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségről jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és versenysemleges legyen az ellenőrzés, ne csak a legnagyobbakra, a „szem előtt lévőkre” terjedjen ki a felügyelet figyelme, hanem célzottan vizsgálja a fekete- és a szürkegazdaságot. Támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után, jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelősségre való tekintettel a munkaügyi felügyelők képzettsége javuljon. Sáling József (KASZ) szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem tölti be a szerepét, és az ellenőrzést folytató OMMF munkájával sem teljesen elégedettek. A szakszervezetek keveslik a munkaügyi felügyelők számát, felkészültségüket hiányosnak tartják. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenőrzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelőt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Békés András, az OMMF elnöke leszögezte: a munkaügyi ellenőrzés kérdését az OÉT szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni.
2003.04.28.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a kórháztörvény vitáján kifejtette: az egészségügyi szolgáltatás alapvetően közszolgáltatás, amely közszolgálati jogviszonyban, köztulajdonú intézményekben történik. Nem szabad megengedni, hogy azonos végzettséggel, azonos munkahelyen, azonos munkáért más-más jogviszonyban és munkabérért dolgozzanak emberek. A törvénytervezet másik lényeges problémaköre a munkaidő meghatározása, mely szerint a dolgozók munkaideje akár elérhetné a heti 60 órát is. A munkáltatók képviseletében Szeremi Lászlóné kifejtette: már a törvénytervezet elnevezését is aggályosnak tartják, hiszen a törvény nem érintheti az egészségügyi dolgozók jogállását, az adott jogviszonyok fenntartása mellett kell szabályozni azok hátterét, egyes vonatkozásait. A munkavállalók és munkáltatók megjegyzéseire reagálva Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára kifejtette: több tízezer munkavállalóra lenne szükség az egészségügyben, ennek híján, kényszerűségből van szükség a munkaidő törvénytervezetben szereplő szabályozására, amely nem áll ellentétben az uniós gyakorlattal. Az államtitkár szerint a kormány nyitott az újabb egyeztetésekre, de sürgető a törvény mielőbbi meghozatala. A kormány nyitott a többletköltségek finanszírozására is, de erre már csak a következő költségvetésben lesz lehetőség.
2003.04.30.	Hír. A KASZ, az ÁFEOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, valamint az OKSZ az Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében február 28-án bérmegállapodást kötött a 2003. évre vonatkozóan, melyet a Coopújság áprilisi száma is közzétett. Ennek értelmében 6-8%-os átlagkereset-növekedésről állapodtak meg. A megállapodás javaslatokat tartalmaz az ágazat sajátosságaira való tekintettel az ezévi bérpolitikára nézve. Ezek között első helyen a minimálbér-emelés miatt kialakult aránytalanságok mérséklése szerepel. A felek kifejezték készségüket az atipikus foglalkozási formák, illetve az adómentes, illetve kedvező adózású juttatások alkalmazásával kapcsolatosan.
2003.05.12.	Hír. A kormány a szociális partnerek elé terjesztette az átfogó gazdasági-politikai megállapodás tervezetét, amelyben a fő hangsúly a versenyképesség növelésén van. A szakszervezetek véleménye szerint az anyagot át kell gondolni, a reálbér-növekedés üteme elég magasnak tűnik, de az EU-hoz való felzárkózás ütemének tervezését is el kell végezni. A Munkástanácsok elnöke szerint a szakszervezetek a minél gyorsabb bérfelzárkóztatásban érdekeltek, Wittich Tamás és Gaskó István szerint differenciáltabb megközelítésre van szükség.
2003.05.21.	Ipari Érdekegyeztető Tanács azonnali felállítását követeli az MSZOSZ-hez tartozó nyolc ipar-energetikai szakszervezet. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, a Vállalkozók Országos Szövetségéhez, valamint Burány Sándor munkaügyi miniszterhez fordultak levélben az Ipari Érdekegyeztető Tanács azonnali felállítása érdekében, közölte Szőke Károly. A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta: nem vitatják a gazdaság helyzetéről szóló vészjelzéseket, azt azonban nem tudják elfogadni, hogy a problémákat egyedül a bérstopon keresztül oldják meg. A versenyszféra munkavállalói ugyanis látják a teljesítménytől régóta elszakadt magas vezetői jövedelmeket, az "iszonyú végkielégítési és lelépési" összegeket.
2003.06.12.	Hír. Még mindig csak ígéret a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozása, amelynek az Orbán-kormány alatt életre keltett, a jelenlegi kabinet által pedig megszüntetett Gazdasági Tanács hiányát kellene pótolnia. A választások során ígéretet tettünk a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés helyreállítására. Mint minden más ígéretünket, így ezt is megtartjuk – mondta tavaly júniusban Medgyessy Péter a szakszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszélését követően.
2003.06.24.	Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkajogi bizottságának hétfői ülésén a munkaadói és munkavállalói oldal nem értett egyet azzal, hogy a jogalkotási törvénytervezet a jelenlegi formájában a pénteki plenáris ülés elé kerüljön. A munkaadók és a munkavállalók, elsősorban a szociális partnerek bizonyos jogosítványainak hiányát kifogásolták a tervezet szerinti jogalkotási folyamatban, ezért csütörtökön oldalegyeztetést tartanak. További álláspontjukat a felvetéseikre adott kormányzati válaszoktól függően alakítják ki.
2003.06.25.	Hír. Az OÉT plenáris ülését előkészítő munkabizottsági ülésen Dávid Ferenc a munkaadók képviseletében javasolta, hogy a munkaidő-csökkentés kérdését vegyék le a plenáris ülés napirendjéről, mivel ennek következményeit a munkáltatók nem vállalhatják, a kérdésről nem készültek hatástanulmányok és nehéz megjósolni, milyen következményekkel járna a 38 órára való áttérés. Miután a másik két oldal ezt nem szavazta meg, a kérdés a pénteki plenáris ülés elé kerül.
2003.06.27.	Az OÉT plenáris ülésen a munkaidő-csökkentés kérdésében a munkáltatói oldal azt az álláspontot képviseli, hogy az nem aktuális. A munkaadók szerint ez munkaszervezési problémákat okozhat, elsősorban a helyi megállapodásokban lenne rá lehetőség, de ágazati szinten sem szabadna elrendelni. A kormány és a munkavállalói oldal álláspontja szerint a fokozatos munkaidő-csökkentés változatlan bérek mellett végbemehet a következő években. A vonatkozó első szabály 2004. január 1-én lépne hatályba. A szakszervezetek szerint az uniós csatlakozás is időszerűvé teszi, hogy sürgősen állapodjanak meg a jelenlegi heti 40 órás munkaidő 38 órára rövidítéséről, hiszen az EU országaiban éves szinten átlagosan száz órával kevesebbet töltenek el munkával, mint nálunk. Wittich Tamás, az MSZOSZ és a munkavállalói oldal soros elnöke szerint a szakszervezetek elvárják, hogy a ciklus végéig – bércsökkenés nélkül – 38 órára zsugorodjon a munkaidő. Célszerűnek tartják, hogy a csökkentés két ütemben valósuljon meg, első lépcsőként 2004 elejétől hetente egy órával kevesebb legyen a munkaidő. Kezdeményezik a 20 perces ebédidő beépítését is a napi munkaidőkeretbe, jelenleg ugyanis a dolgozónak naponta 20 perccel tovább kell munkahelyén tartózkodnia, ha napközben ebédel. Az ebédidő beépítéséről a munka törvénykönyvének módosításával az Országgyűlésnek kell döntenie. Az MSZOSZ el szeretné érni, hogy már az idén ünnepnappá nyilvánítsák december 24-ét.
2003.06.27.	Hír. Előzetes információk szerint nagy vita várható az OÉT 27-ei ülésén, mivel az előterjesztett hét napirendi pontból három előterjesztése a szociális partnerek elégedetlenségét vívta ki. Az egyik ilyen előterjesztés a tb-alapok ellenőrzéséről szól, amivel kapcsolatban a szakszervezetek már rég megfogalmazták igényeiket. Hasonlóan ítélik meg a 38 órás munkahétre és a jogalkotásra vonatkozó előterjesztéseket is. Ennek következtében az oldalak további határidők kitűzésére számítanak.
2003.06.28.	Hír. Az OÉT ülésén nem alakult ki egyetértés egyetlen kérdésben sem. A munkaidő csökkentésével kapcsolatban a munkavállalói oldal javasolta, hogy állapodjanak meg a 38 órában 2006. január 1-re, és a bevezetés mikéntjéről időközben tovább tárgyalhatnak, de a javaslatot nem fogadták el a munkáltatók merev álláspontja miatt. A tb-alapok felügyeletéről és a jogalkotásról szóló tervezeteket mindkét oldal határozottan elutasította..
2003.07.07.	A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövő évi emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelező minimálbérektől. 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelező fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér.
2003.07.07.	Hírek szerint elégedetlenek egymással a szociális partnerek. A szakszervezetek szerint a Medgyessy-kormány, az egy évvel ezelőtti bizalomnövelő lépései után ma már nem veszi figyelembe javaslataikat, a helyzet kezd arra az időszakra hasonlítani, amikor az Orbán-kormány maga döntött a minimálbér emeléséről. A munkaadók szerint az egyezségek betartását is túl lazán kezeli a kormány, a munkaidőalapot például máig nem vizsgálták felül. A munkaügyi tárca szerint nem kell mindig mindenben egyetérteni, a megállapodásokat viszont betartják. A minisztérium fél éve átadta az Országos Érdekegyeztető Tanács működési szabályainak tervezetét, azóta választ sem kapott.

2003.04.01.	Hír. Szerkezeti átalakításra, külső tanszékek megszüntetésére, esetleg intézetek összevonására kényszerülhet a Semmelweis Egyetem, amelynek 25 klinikája van, ám több mint negyven telephelyen működik. Az oktatási intézmény, miután az egykori Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmel (HIETE) egyesült, mintegy négymilliárdos adósságot halmozott fel. A vezetők szerint az egyetem valóban átalakításra szorul, az eladósodáson túl azonban azt is figyelembe kellene venni, hogy milyen szellemi, tudományos értéket képvisel. Az egyetemi tanács ajánlása értelmében a június elsejétől rektori megbízatásáról leköszönő Sótonyi professzort dr. Tulassay Tivadar követi a rektori székben.
2003.04.01.	Hír. Móri hírek szerint az AFL felszámolja móri telephelyét, és Romániában nyit új üzemet. Az amerikai és japán érdekeltségű AFL Hungary az ügyvezető igazgató szerint tavaly decemberben hivatalosan bejelentette munkatársainak, hogy 2003-ban mintegy négyszáz fővel csökkentenie kell létszámát. Ennek oka az ügyvezető közleménye szerint egyrészt az általános rendeléscsökkenés az autóiparban, másrészt egyik termékük termelésének kifutása. Az AFL az idén áprilisra 137 fős létszámleépítést jelentett be a Fejér Megyei Munkaügyi Központnál. A gyár közleménye szerint további 263 dolgozó elbocsátására kell számítani.
2003.04.01.	Hír. A regisztrált munkanélküliek több mint fele az idősebb korosztályba tartozik. A negyven év feletti munka nélküli nők az álláskeresés során komoly nehézségekbe ütköznek, ezért számukra uniós programot indított a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium. Legrosszabb helyzetben a szakképzetlenek vannak, és azok, akik ötven felett váltak munkanélkülivé. A programhoz pályázaton keresztül lehet csatlakozni, mondta Lévai Katalin miniszteri biztos, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőség Főigazgatóságának főigazgatója. A pályázó cégeknek fel kell kutatniuk környezetükben a negyven feletti, kellően motivált, munka nélküli nőket, és képzési programot kell kidolgozniuk számukra. A nyertes pályázók országszerte összesen ezer-ezerkétszáz nőt képezhetnek át és állíthatnak munkába.
2003.04.01.	Hír. Hatvan új munkahelyet teremtett a Praktiker áruházlánc Zalaegerszegen azzal, hogy a megyeszékhelyen mintegy egymilliárd forintos költséggel felépítette a cég tizennegyedik magyarországi barkácsáruházát. A dolgozók toborzásában a Zala Megyei Munkaügyi Központ is közreműködött, amelynek segítségével az új alkalmazottak egyötödét olyan jelentkezők közül választották ki, akik korábban regisztrált munkanélküliek voltak. A cég jelenleg az országban 1200 embernek ad munkát, ám az alkalmazottak száma a következő években várhatóan nőni fog, mivel további áruházak megnyitását tervezik Budapesten és vidéken is.
2003.04.01.	Hír. A Honvédelmi Minisztérium és a honvédvezérkar különböző beosztásainak 20%-át szüntetik meg az idén, a háttérintézményeknél 25%-os létszámcsökkentést tervez a tárca vezetése. Az átalakításra azért van szükség, mert nem érte el célját a minisztérium és a honvédvezérkar korábbi integrációja. Míg a hadsereg létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent, a vezetői beosztások száma alig változott.
2003.04.02.	Hír. Megmenthető az egri Berva Finomszerelvénygyártó Rt. – közölte Marjasiné Endrédi Zsuzsanna, a Cash & Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Rt. igazgatója, a Berva felszámoló biztosa. Erre egy hosszú távú szerződés nyújt lehetőséget: a Toyotához tartozó Koyo társaság kormányművek gyártására adott megbízást az egri üzemnek. Ezeket a Renault és Toyota gépkocsikba szerelik majd be. A prototípusok előállítása májusban kezdődik. A szerződés értelmében a cég piacának 33 százalékát nyerte el az egri gyár, a megállapodás három évre szól. Ezáltal a Berva jelenlegi 340 dolgozójának biztossá válik a munkahelye. Ők eddig a Suzuki gépkocsikba gyártottak lengéscsillapítókat, ám a gyártás a múlt hónapban befejeződött.
2003.04.02.	Hír. Összevonja termelését az évi 1,9 millió pár cipőt előállító szombathelyi székhelyű MSC Hungary, amely ennek következtében bezárta a Vas megyei Ikerváron és Szelestén lévő üzemét. A mintegy kilencven dolgozó április 8-tól a szombathelyi központban folytathatja munkáját, ahová autóbusszal szállítják őket. A rendszerváltás óta a Savaria Cipőgyár utódjaként működő, évente több mint tízmilliárd forint árbevételű, svájci tulajdonú cég vezetői a munkaerő-átcsoportosításoktól és más szervezési intézkedésektől a költségek 15 százalékos csökkenését várják. Januárban ezért szüntették meg Vas megyében pecöli és püspökmolnári üzemüket is. A műszaki vezető szerint a Szombathelyen, Körmenden, Őriszentpéteren, a Győr-Moson-Sopron megyei Beleden, valamint a zalai Lentiben lévő gyárak termelése továbbra is folyamatos lesz.
2003.04.02.	Hír. Néhány évvel ezelőtt még két porcelángyár működött Hollóházán. Az állami tulajdonú Hollóházi Porcelángyár (HP) Rt., valamint egy német tőkéből létrehozott üzem. A munkahelyek megszűnése az utóbbi cég felszámolásával kezdődött, akkor több mint kétszáz dolgozó került az utcára. Ezzel majdnem egy időben a Magyar Fejlesztési Bank kezelésében levő HP Rt. is leépítésekre kényszerült, ami mintegy hetven munkahely megszűnését jelentette. Tavaly decembertől idén márciusig pedig ismét több mint száz embert bocsátott el – kisebb csoportokban – a világhírű termékeket előállító gyár. Szakemberek szerint a porcelángyárnak – hogy megőrizhesse versenyképességét – nem leépítésre, hanem fejlesztésekre volna szüksége. Mivel azonban az üzem az utóbbi tíz esztendőben végig a lét és nemlét határán mozgott, nem jutott elég pénz a technológia fejlesztésére – mint ahogyan most sem jut.
2003.04.02.	A legfrissebb statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúak táborán belül nem változott az elmúlt évben, tehát maradt a nemzetközi összehasonlításban alacsony, 56,3 százalékos arány. Két hónappal csökkent viszont a munka nélkül töltött időtartam, ami 2002-ben 15,9 hónap volt. A szakemberek szerint átmenetileg többen lesznek ugyan munkanélküliek, mint korábban, ám hamarabb jutnak ismét munkához. Az elmúlt év decembere és 2003 februárja között a foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 903 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 6,4 százalék volt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása szerint számított munkanélküliségi ráta a december-februári időszakban szintén 6,4 százalékot mutatott, ami 0,7 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta a KSH szerint 2002 november-januárban 6,1 százalék volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2001 azonos időszakában, míg ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 3,902 milliót tett ki, ami 23,8 ezerrel haladta meg a bázisidőszakét. A statisztikusok szerint az utolsó három hónapot a gazdasági aktivitás növekedése jellemezte. A munkavállalási korú népesség aktivitási rátája a december-februári időszakban 64,7 százalék volt, ami 1,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktív népességen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma emelkedett. 2002-ben sem következett be érdemi változás a foglalkoztatás szintjében. Éves átlagban 3,884 millióan minősültek foglalkoztatottnak, ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya az előző évivel megegyezően 56,3 százalék volt. A foglalkoztatott nők száma 1,758 millió fő volt, ami a munkavállalási korúakra számítva 54,8 százalékos, a 15-64 éves korosztályokra vetítve pedig 49,8 százalékos foglalkoztatási arányt jelent. A foglalkoztatott férfiak esetében e két arányszám magasabb, 65,3, illetve 63,1 százalék volt. 2002-ben továbbra is az iparban dolgoztak a legtöbben (1,32 millió fő). Jelentősen, 6,3 százalékkal nőtt a gazdasági szolgáltatásban, főként az ingatlanforgalmazásban tevékenykedők aránya. 2001-ben a 15-19 évesek 7,7 százaléka, egy évvel később 5,4 százaléka volt foglalkoztatott, míg a 20-24 évesek esetében 51,1 százalékról 49,3 százalékra mérséklődött ez az arány. Ezzel párhuzamosan valamennyi 50 éven felüli korcsoportban nőtt a foglalkoztatottsági ráta. A legmarkánsabb változás a nyugdíjkorhatár emelésében leginkább érintett 55-59 éves női korosztályban következett be, ennek ellenére az ilyen korú nőknek még mindig csak 28,3 százaléka foglalkoztatott. A nyugdíjkorhoz közeli férfiak foglalkoztatottsága is javult az elmúlt években, de az 52,8 százalékos ráta még mindig jóval kisebb a lehetségesnél és a szükségesnél. A munkanélküliség átlagos időtartama tavaly 2001-hez képest két hónappal, 15,9 hónapra rövidült. A statisztikusok szerint átmenetileg többen lesznek munkanélküliek, mint korábban, ám hamarabb jutnak ismét munkához. A munkaerő-felmérés a regionális különbségek növekedését mutatja.
2003.04.03.	Hír. Fennmaradhat az autóbuszgyártás Székesfehérváron. Az Ikarus Ipari Parkban tavaly nyár óta működő, magyar vállalkozók által alapított Alfa Busz Kft. eddig tizennyolc városi, illetve elővárosi autóbusz gyártására kapott előrendelést három Volán-vállalattól, közöttük a székesfehérvári Alba Volántól. Lehel Zoltán, az Alfa Busz ügyvezető igazgatója tegnapi székesfehérvári tárgyalásai után elmondta: a cég a Széles Gábor tulajdonában lévő ipari parktól bérel üzemet, egyéb kapcsolatuk nincs a park tulajdonosával. Az Alfa Busz jelenleg huszonöt embert foglalkoztat, létszáma a termelés felfutása esetén megduplázódhat. Az Ikarusbus Rt. megmaradt 450 dolgozójából 270-et bocsátanak el heteken belül. Számukra április 7-én kézbesítik a felmondóleveleket. A Volvo Hungária Kft. hosszú távú együttműködésre számít az Alfa Busszal, de fenntartja kapcsolatát az Ikarusbus Rt. budapesti egyedi autóbuszgyárával is, amellyel az elmúlt két évben ötven különleges kialakítású járművet gyártottak.
2003.04.03.	Tegnap kezdődött és ma délután ér véget a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a tizenkettedik állásbörze. A rendezvényen már tegnap több ezer főiskolai és egyetemi hallgató, valamint friss diplomás vett részt, és több mint száz cég mintegy kétezer ajánlatából válogathatott.
2003.04.05.	A Fidesz szerint a kormány csodavárásra rendezkedett be, s a romló foglalkoztatási mutatókat ráolvasással próbálja megváltoztatni. A szaktárca politikai államtitkára szerint viszont az ellenzéki párt szakpolitikusai figyelmen kívül hagyják a javuló tendenciát, azt, hogy egyre többen keresnek munkát azok közül, akik korábban kivonultak a munkaerőpiacról.
2003.04.07.	Hír. A felszámolás alatt álló zalaegerszegi ruhaipari cég, a ZA-KO Rt. közel 700 dolgozója pénteken átvette felmondólevelét. Ez alkalomból állásbörzét rendezett a munkaügyi kirendeltség. A 10 ruhaipari közép- és kisvállalat által kínált 100 álláshely mindegyikére megtörtént az előjegyzés, a minimálbérnél valamivel nagyobb bérkilátásokkal, többnyire egerszegi és lenti munkahelyekre
2003.04.07.	Hír. Néhány éven belül akár félmillió új munkahely is létesülhet Magyarországon az uniós csatlakozás következtében. Ahhoz viszont, hogy az ország elérje az Unió tervezte 70 százalékos foglalkoztatottságot nyolcszázezer-egymillió új munkahelyre lenne szükség. A gazdaság törvényszerűségeiből következően a béreket is fel kell zárkóztatni az unióban szokásos bérekhez, de ez 3-4 kormányzati ciklusig is eltarthat. Minderről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUK) által szervezett beszélgetésen. Az eseményen Horváth Aladár, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke úgy vélte, a csatlakozás után felgyorsul a cigányság integrációja. Horváth szerint a korábbi bővítésekhez hasonlóan az Európai Unió perifériáin most is megindul a társadalom alsóbb rétegeinek felzárkózása. A legfontosabb tényezők az oktatás fejlesztése, kiterjesztése a romákra, a szegénynegyedek felszámolása, komfortosítása, illetve a munkahelyteremtő programok lehetnek.
2003.04.08.	Ma kezdődik a KarrierExpo a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen. Több mint 60 vállalat jelentkezett csaknem ezer állásajánlattal. A kiállítók száma nem nőtt az elmúlt évhez képest, a közgazdászok iránti kereslet stagnál. A vállalatok egy része csak a poszterszekcióban (csak az ajánlatát teszi ki), az interneten és a börze kiadványában szerepel majd. Gyakran előfordul, hogy a cégek más keresési technikákat alkalmaznak, nő a kereslet a karrieriroda egész éves szolgáltatásai és adatbázisa iránt is. A kisebb vállalkozásoknak sokszor nincs elegendő forrásuk a személyes részvételhez, de a börzén az ő ajánlataik is eljuthatnak a végzősökhöz, mondta Andrási Mónika, a karrieriroda vezetője. Az idén hat-nyolcezer látogatót várnak az országból. Több cég jelezte, hogy éles interjúkat is tart majd. A legtöbb vállalat konkrét ajánlatokkal érkezik, és pályakezdőket keres gyakornoki programokra. Emelkedik azok száma is, akik inkább gyakorlattal rendelkezőket foglalkoztatnának. A tapasztalatok szerint elsősorban pénzügyi, értékesítési területre, kiváló számítógépes ismeretekkel rendelkező gazdasági szakembereket, jogászokat és mérnököket keresnek.
2003.04.09.	Hír. A közeli hetekben mintegy 2,8 milliárd forintos alappal újabb közmunka pályázat kiírására készül - a Közmunka Tanáccsal együttműködve - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Ezt Burány Sándor, a tárca vezetője jelentette be kedden Békéscsabán sajtótájékoztatón. Az Európai Unió PHARE alapjából származó forrás elsősorban a roma lakosság foglalkoztatását kívánja elősegíteni, valamint a szociális szolgáltató szférában bővíti az elhelyezkedési lehetőségeket.
2003.04.10.	Hír. Csaknem ezer munkahelyet kínált tegnap 43 cég azon a szombathelyi állásbörzén, ahol 1300 munkanélküli érdeklődött. Várnai Krisztina, az amerikai Jabil Circuit Kft. személyzeti vezetője elmondta, hogy a tévé- és DVD-alaplapokat gyártó vállalkozás bővíti termelését, ezért júliustól kétszáz betanított munkást vesznek fel. A Philips-monitorgyárból, ahonnan 500 embert bocsátanak el, hetvenen jelentkeztek az amerikai céghez: őket határozatlan időre alkalmazzák. A Flextronics gyára is fejleszt: bővítik fényképezőgép- és nyomtatógyártásukat, júliustól pedig televízió-előállításba kezdenek. Ehhez már megkezdődött az új munkatársak felvétele, és a sárvári gyárba is pályázhatnak a Philipstől elbocsátottak.
2003.04.10.	Április első napjától ismét készítenek cipőfelsőrészeket Bonyhádon, s az indulástól számított három hét alatt ötven gyakorlott, régi dolgozót foglalkoztat az új cég. A megrendelésektől függően további létszámnövelést terveznek, mondta Lencz György, a március 17-én bezárt Sabona Kft. volt ügyvezetője. Hozzátette, hogy az új cég jelenleg bejegyzés alatt van, ezért részleteket nem mond róla, de annyit említett, hogy a korábbi menedzsment a létrehozója. A Sabona üzemcsarnokában végzik a bérmunkát, a régi gépeket a volt tulajdonos Salamandertől kedvező feltételekkel veszik át.
2003.04.15.	Hír. A KSH tavaly vizsgálta a 15–64 évesek tartós egészségi problémáit, illetve fogyatékosságait, és az elhelyezkedési esélyeket. A megkérdezettek 11 százaléka válaszolta azt, hogy olyan egészségkárosodással, illetve fogyatékossággal küzd, amely az elmúlt hat hónapban korlátozta a „normál” életvitelben. Közülük 656 ezren nem érték el még a – magyar szabályok szerinti – nyugdíjkorhatárt. Munkája azonban mindössze 86 ezer embernek volt, és tízezren regisztráltatták magukat munkanélküliként. Azoknak, akik dolgoznak, 45 százaléka mondta azt, hogy kap valamilyen támogatást a munkájához, például rövidebb munkaidőben vagy otthon dolgozik, esetleg segítik a közlekedésben. A nagyvárosokban rosszabb a helyzet, Budapesten a tartós betegségben szenvedők, fogyatékkal élők 29 százaléka, míg a községekben élők 47 százaléka kapott valamilyen segítséget. A kérdésre, hogy igényelne-e segítséget a munkába álláshoz, a 750 ezer emberből 171 ezren határozott igennel feleltek. Közülük 150 ezren nem dolgoztak, és már állást sem kerestek, 118 ezren pedig „bizonytalankodtak”. A most is dolgozók közül 14 ezernek lenne szüksége további segítségre, míg a munkanélküliek 70 százaléka várna erre. A legnagyobb igény az otthoni munkavégzésre lenne – 26 százalék –, míg 22 százalék a rövidebb munkaidőben látná a segítséget. Speciális, védett munkahelyet viszont csak kevesen igényelnének.
2003.04.16.	Hír. Az orvosok tíz százaléka szívesen menne külföldre dolgozni, miközben országos szinten már most többen hiányoznak az ágazatból. Az egyik nyugat-magyarországi egészségügyi főiskolán, ahol diplomás ápolókat képeznek, az egész végzős évfolyamot Németországba szerződtették le. Az ország több pontján már Ukrajnából vagy Erdélyből fogadnak orvosokat, ápolókat.
2003.04.16.	Hír. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma a múlt évben gyakorlatilag a 2001-es szinten maradt, a változás nem haladta meg a mintavételi hibahatárt A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most tette közzé a múlt évi munkaerő-piaci felmérések részletes elemzését. Ezek szerint 2001 átlagában 3883,3 ezren számítottak foglalkoztatottnak, a múlt évben pedig 3883,6 ezren. A munkaerő-piaci felmérés szerinti munkanélküliség is gyakorlatilag egyenlő volt a két évben. A munkanélküliek számának 2001-es átlagát 234,1 ezerben jelöli meg a hivatal, a múlt évi szám pedig 238,8 ezer. Az inaktívak számában már nagyobb a csökkenés, a 2001-es, illetve a 2002-es adat: 3670,0 ezer és 3652,8 ezer. Az egy éve, vagy annál régebben munkát keresők száma 2002-ben 107 ezer volt, ez a munkanélküliek összes számához képest 45 százalékos aránynak felel meg, 2001-hez viszonyítva 1,7 százalékpontos javulást jelent. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi regisztráció az Észak-Alföldön összesíti a legtöbb munkanélkülit, a KSH felmérése szerint viszont a legtöbb munkanélküli Közép-Magyarországon található. Az eltérés magyarázata, hogy az Észak-Alföldön nincs annyi állásajánlat, mint Közép-Magyarországon. Ennek hatására Észak-Alföldön többen jelentkeznek regisztrációra olyanok, akik - mivel nincs elegendő állásajánlat - nem keresnek rendszeresen munkát. Így a munkaerő-piaci felmérés követelményrendszere szerint nem számítanak munkanélkülinek, az inaktívak között veszik számításba ezeket a megkérdezetteket. Ugyanakkor Közép-Magyarországon, a jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt olyanok is rendszeresen keresnek állást, akik nem regisztráltatják magukat. Így a regisztrációban nem szerepelnek, a felmérésben viszont munkanélkülinek számítanak.
2003.04.19.	Hír. A hatékonyság növelése érdekében a tavalyi 3 után idén 9 százalékkal, azaz több mint ezer fővel csökken a Matáv-csoport alkalmazottainak száma - nyilatkozta a Világgazdaságnak Straub Elek, a társaság elnök-vezérigazgatója. Az elbocsátásokról a cég és a munkavállalók képviselői még tavaly szeptemberben megegyeztek. Straub Elek elmondta azt is, hogy a társaság célja a vezetékes telefont használó lakossági ügyfelek lemorzsolódásának lassítása; a vállalat a következő időszakra 1-2 százalékos előfizetőszám-csökkenésre számít. A Matáv vezetője szerint a vezetékes telefonhasználatban a legnagyobb visszatartó erőt már a havidíj jelenti, így és a cég az ügyfelek szokásaihoz igazítható új előfizetési konstrukciókat vezetett be.
2003.04.22.	Hír. Kifejezetten csak az Európai Unióban működik az a munkaprogram, amelynek keretében általában vállalkozó szellemű fiatalok végeznek közhasznú – sok esetben társadalmi – munkát, szállás, teljes ellátás és kevés zsebpénz fejében. Szóba jöhetnek például régészeti feltárások, állat- vagy növényvédelmi munkák, olajjal szennyezett tengerpartok takarítása. Ezeket a programokat az EU központi költségvetése finanszírozza, s általában több hónapig, de akár egy-két évig is eltartanak. Közvetítési díj ezekre a programokra sincs.
2003.04.22.	Hír. A dolgozók majdnem a fele kerül utcára rövid időn belül a nagyatádi konzervgyárban. A 95 munkás elbocsátását már bejelentették az üzemi tanácsnak. A szakszervezetnek még egyeztetési szinten sem volt beleszólása a döntésbe, ez kizárólag a munkaadó és az üzemi tanács hatásköre. A cég vezetői az iparág rossz piaci helyzetével magyarázzák a drasztikus létszámleépítést. A gyárat másfél éve magánosították, a Magyar Fejlesztési Bank mellett három olyan mezőgazdasági Rt. lett a tulajdonos, akiknek semmilyen konzervipari gyakorlatuk nincs.
2003.04.24.	Hír. Bezárt az ország egyetlen hangszergyára, a Szegedi Hangszergyártó Kft. Az 54 dolgozóból 49-et végkielégítéssel elbocsátottak, a többiek a bezárással kapcsolatos teendőket látják el ezekben a hetekben. A végelszámolás oka az tavaly bekövetkezett amerikai piacvesztés, és a forint erősödése volt. Korábban a termelés mintegy 90 százalékát az Egyesült Államokban értékesítették, ezért érintette érzékenyen a gyárat a szegedinél több mint 50 százalékkal olcsóbb kínai hangszerek megjelenése az USA piacán. A forint-dollár árfolyam alakulása pedig lehetetlenné tette a 95 százalékban exportra dolgozó kft. eredményes termelését. Jelenleg még körülbelül 25 millió forintos készlet eladásra vár.
2003.04.25.	Hír. Eddig negyvenhét volt IBM-es dolgozó elhelyezkedését, illetve vállalkozóvá válását segítette az a finanszírozási alap, amelyet az amerikai cég hozott létre Székesfehérváron. A pénzt a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezeli. Az alapból harminchét olyan cég kapott maximum hatmillió forint, hat hónaptól öt évig terjedő futamidejű hitelt 6,5 százalékos kamatra, amely volt IBM-esek foglalkoztatását vállalta legalább két évig. Így negyven volt IBM-es dolgozó helyezkedett el, további hét kapott hitelt az alapból saját vállalkozás beindításához. A konstrukció alapján a futamidő utolsó esztendejében a kamat 70 százaléka elengedhető. A hitelre Fejér megyén kívül a Veszprém, Tolna és Somogy megyei vállalkozásfejlesztési alapítványoknál is lehet pályázni: e megyékből sokan jártak dolgozni a fehérvári IBM-gyárba. Az amerikai cég az alap számára megígért összeg maradékát, mintegy százmillió forintot igény szerint biztosítja továbbiakban.
2003.04.25.	Hír. A roma foglalkoztatás elősegítése érdekében a munkaügyi tárca 4 millió forintról szóló szerződést kíván kötni a Rádió C-vel, amely anyagi nehézségei miatt április 7-e óta szünetelteti műsorait. A tervezett szerződés értelmében a műsorok, reklámok, híradások jelentős részében a munkavállalási lehetőségekről is folyamatosan tájékoztatnák a hallgatókat.
2003.04.27.	A munkanélküliek száma a KSH felmérése szerint 50 ezer körüli számmal a közép-magyarországi régióban a legmagasabb. Ezt követi Észak-Alföld és Észak-Magyarország, a felmérés szerint több mint 40 ezer fővel. A foglalkoztatottak száma 1992-ben megközelítette a 4 millió 100 ezret, aztán évről évre csökkent, 1996-ban már csak 3 millió 650 ezer körüli volt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) internetes címén grafikon-összeállításban elemezték többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci felmérésének adatait. Eszerint 1997-ben már megállt a csökkenés, majd 1998-ban, illetve 1999-ben ismét emelkedett a foglalkoztatotti szám. Az 1998-as adat szerint már 3 millió 700 ezer volt a foglalkoztatottak száma, és 1999-ben túllépett a 3 millió 800 ezren. Ha kisebb mértékben is, de a foglalkoztatottak száma ezt követően is évről évre bővült, így 2002-re megközelítette a 3 millió 900 ezret. A munkanélküliek száma 1993-ban érte el a csúcsot: a KSH adatai szerint ekkor több mint 500 ezer embernek nem volt munkája. Egy másik adatgyűjtés, munkaügyi központoknál regisztrációra jelentkező munkanélküliek alapján készülő összesítés szerint is 1993 volt a csúcs. Ekkor a regisztrált munkanélküliek száma megközelítette a 700 ezret. Míg a munkanélküliek száma a KSH munkaerő-piaci felmérése szerint 50 ezer körüli mértékkel Közép-Magyarországon a legmagasabb, addig a regisztrációs adatok alapján Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legtöbb a munkanélküli. Számuk megközelíti a 80 ezret. Az eltérés oka, hogy a felmérés, illetve a regisztráció alapján nem ugyanazok számítanak munkanélkülinek.
2003.04.28.	Hír. Az idén tizenötezer munkanélkülinek biztosít három-hat hónapi megélhetést a közmunkaprogram. A költségvetés hárommilliárd forintot szán erre a célra, s ezt az összeget csaknem megduplázza az uniótól kapott PHARE-támogatás. Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke a napokban Pécsett hangsúlyozta: sok kistelepülésen a közmunka adja a legtöbb munkalehetőséget, s fel kell készülni arra, hogy ez a megélhetési forrás az elmaradott térségekben még 15-20 év múlva is meghatározó lesz.
2003.04.29.	Hír. A legfrissebb adatok szerint az év első három hónapjában 3,86 millió volt a foglalkoztatottak száma, 20 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Burány Sándor munkaügyi miniszter biztatónak mondta tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy több tízezren jelentek meg a munkaerőpiacon olyanok, akiket korábban munkanélküliként tartottak nyilván. A szakminiszter aggályosnak tartja, hogy változatlanul magas az inaktívak aránya, eléri a 40 százalékot. Biztatónak mondta ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban több tízezer, korábban inaktív személy jelent meg a munkaerőpiacon. Burány úgy látja, az inaktívak számának lényeges, 61 ezer fős csökkenése arra utal, hogy ez a réteg ismét a munka világa felé fordul, vagyis dolgozni akar. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tárca a KSH felméréseken alapuló adatain kívül a Foglalkoztatási Hivatal regisztrációs adatait is feldolgozza. Bár a KSH jelentése szerint a munkanélküliek száma 265 ezer volt az év első negyedében, szemben az egy évvel korábbi 236 ezerrel, a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartott munkanélküliek száma azonban az előző hónaphoz képest 18 ezerrel csökkent. Ezen belül 1759-cel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma is. Jelentősen élénkült a munkaerő-kereslet: a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 12 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbi adatokat. A munkaközvetítésre jelentkezők áprilisban 87,5 ezer álláshelyet jeleztek. A legtöbb munkalehetőséget – több mint 14 ezret – Budapesten kínálják, a legkevesebb (1567) üres álláshelyet Vas megyében regisztrálták.
2003.04.29.	Hír. Tatabányán ötven vállalkozásnál és intézménynél több mint ötszáz munkanélkülit foglalkoztattak tavaly közcélú és közhasznú munkásként. A közcélú foglalkoztatásba összesen 329 munkavállaló kapcsolódott be a LIÁN Kht.-nál, a RWE Umwelt Tatabánya Rt.-nél, a polgármesteri hivatal kirendeltségein, az óvodákban és az általános iskolákban.
2003.04.29.	Hír. Nehéz figyelembe venni a multinacionális cégek igényeit a munkaerő-piaci képzések tervezésekor, mondta Soós Ferenc, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ szakmai igazgatóhelyettese. A megyében letelepült cégek többsége szakképzett munkaerőt keres, többnyire operátori munkakörbe. Folyamatosan 200-300 embert vennének fel. A megyében több olyan szakma művelőiből is hiány van, amelyekben pedig megfelelő számú tanuló végez: ilyenek például a nőiruha-készítő és a varrómunkás, kevés továbbá az ács, a kőműves, a vasbetonszerelő: a korábbi évek létszámleépítései miatt ugyanis e szakmáknak erősen csökkent a presztízse. Hiányszakma még a szerszámkészítő, mert ehhez érettségi kell, és sok forgácsoló szakmunkásra is szükség lenne a megyében. A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ évente kétszer készít rövid távú munkaerő-piaci prognózist, amelyet eljuttat a szakképző iskolákba – mondta Biermann Margit, a központ igazgatója. Emellett rendszeresen konferenciákat szerveznek a foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolatáról – ám még így sem rendelkeznek elegendő információval arról, hogy 3-5 év múlva milyen szakmai képzettségű munkaerőre lesz szükség. Tavalyi kutatásaikból kiderült, hogy továbbra is asztalosokból, hegesztőkből van hiány a megyében. Azért, mert kevesen jelentkeznek, és később még a végzettek közül is sokan elhagyják a pályát, többnyire anyagi okokból. Felmérések szerint a végzősök 20 százaléka pályamódosításra készül. A dunaújvárosi térségben létkérdés a Dunaferr Rt. helyzete. Eddig a nagyvállalat szinte minden szabad munkaerőt felszívott – az utóbbi egy-két évben viszont már nem emeli létszámát a gyár, és ez gondokat okoz.
2003.04.29.	Hír. Áprilisban több mint 17600-zal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma március utolsó napjához képest, a hónap végén 368 592 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központokban - közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A pályakezdők száma is csökkent 1759-cel, a munkaadók pedig 9451-gyel több álláshelyet jelentettek be áprilisban, mint márciusban. Így több mint 87 ezer betöltetlen álláshely állt rendelkezésre a hónap során. Valamennyi régióban csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A KSH adatai szerint a munkanélküliek száma az első negyedévben 265 ezer volt, szemben az egy évvel korábbi 236 ezer fővel. Mindez viszont összefügg azzal, hogy az inaktívak közül a jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt egyre többen keresnek rendszeresen munkát, s így a felmérésben már a munkanélküliek között szerepelnek. A KSH hétfőn közzétett gyorstájékoztatója szerint a foglalkoztatottak száma 19,6 ezerrel, a munkanélkülieké pedig 28,5 ezerrel emelkedett a tavaly január-márciusihoz képest.
2003.04.30.	Hír. Szombathelyi központi üzeméből 180, körmendi egységéből pedig 50 alkalmazottat bocsát el júniusban a szombathelyi székhelyű MSC Hungary Cipőgyár – jelentette be a Vas Megyei Munkaügyi Tanács ülésén Éder Géza, a munkaerő-piaci szervezet megyei igazgatója. A leépítést a vezetők a termékeik iránti külföldi kereslet csökkenésével indokolták. A 2500 fős, 10-11 milliárd forintos forgalmú cég az idén már bezárta a Vas megyei pecöli, püspökmolnári, valamint ikervári és szelestei üzemét. Akkor 150 embernek a szombathelyi központban kínáltak munkát.
2003.04.30.	Hír. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a munkaügyi tárca 500 millió forintos közmunkapályázatot ír ki a Tisza árvízi medrének rendezésére. A két minisztérium meghívásos közmunkapályázatáról Kóródi Mária környezetvédelmi és Burány Sándor munkaügyi miniszter állapodott meg. A pályázatok elbírálása május 10-ig megtörténik, a támogatást a vízügyi igazgatóságok nyerhetik el, és saját önrésszel kiegészítve mintegy 1000 munkanélküli foglalkoztatására fordíthatják. A pályázónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatni kívánt munkanélküliek legalább 30 százaléka roma munkavállaló lesz.
2003.05.05.	A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az előző év azonos időszakához képest egyaránt nőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya is. Az utóbbi nem jelenti azt, hogy többen veszítették el az állásukat, csak annyi történt, hogy az eddig otthon ülő, állást nem keresők regisztráltatták magukat és el akarnak helyezkedni. Sajnálatos azonban, hogy lassan csökken ugyan, de még mindig igen magas a nyugdíjkorhatárt még el nem ért inaktívak száma. A regisztrált munkanélküliek száma ebben a hónapban 368.592 fő, ami 17.634-el kevesebb a márciusi adatoknál. A jelenlegi elmozdulásban az erős szezonális hatás is közrejátszik - mondta az FMM államtitkára, hiszen a téli hónapokban megszűnt az idénymunka lehetősége, tavasszal azonban megkezdődnek a mezőgazdasági munkák.
2003.05.06.	Hír. Áremelés, létszámleépítés, új szolgáltatások bevezetése és a gazdaságtalan tevékenységek felszámolása is szerepel a Magyar Posta modernizációs programjában. Bizonyos mértékű áremelésekre is sor fog kerülni, mert a beruházások nyugat-európai színvonalú árát nehéz a levélküldemények 15 eurócentes árából fedezni, miközben az uniós átlag 50 eurócent körül van. Csökkenteni fogják a költségeket, ami – többek között – létszámleépítést jelent: 2003-ban ezt maximum ezer főben határozták meg. (Ausztriában 27 ezer postai dolgozó van, szemben a hazai 43 ezerrel, ugyanakkor a cég árbevétele háromszorosa a magyar társaságénak.) A postával nem rendelkező helységekben postamesteri vagy postaügynöki szolgáltatás bevezetését tervezik: a partnerek a postával szerződéses viszonyban állnak, és a postai alapszolgáltatásokat állandó jelleggel biztosítják majd.
2003.05.06.	Hír. A következő napokban csaknem félszáz embert felvesz a pécsi Elcoteq Kft. A 2800 alkalmazottat foglalkoztató, finn elektronikai cég – új megrendeléseinek köszönhetően – jelentős létszámbővítésre készül, ezért a kft. munkásfelvételt hirdetett. Az Elcoteq vezetői óvatosan fogalmaznak a bővítés mértékéről, ám elképzelhetőnek tartják, hogy néhány héten belül akár további, 100-150 újonnan kiképzett betanított munkás is szalag mellé állhat. (Az Elcoteq már többször is jelentős létszámbővítést, illetve elbocsátást hajtott végre, mivel a rendelésállománya függ az ágazati konjunktúrától.)
2003.05.07.	A Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában állandó lakhellyel vagy legalább egyéves tartózkodással rendelkező magyar állampolgárok öt éve jogosultak arra, hogy az érintett három megye munkaügyi központján keresztül napi ingázással munkát vállaljanak Burgenland tartomány, valamint Bruck an der Lajta járásának területén. Tavaly 1400 magyar munkavállaló napi ingázását engedélyezte az osztrák– magyar vegyes bizottság, az idén már 1700-an dolgozhatnak hivatalosan Ausztriában ennek az egyezménynek a keretében. Burgenlandban és a brucki járásban három szakmacsoportban várják a magyar dolgozókat: a vendéglátóiparban és idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint az egyéb kategóriában. Ez utóbbiba sokféle szakma beletartozik, míg az építőiparon belül igen keresettek a burkolók, ácsok és festők, addig kőműveseket nem foglalkoztatnak, hiszen a burgenlandiaknak sincs helyben munkalehetőségük. A Vas Megyei Munkaügyi Központ statisztikái szerint általában a húsz és negyven év közötti magyarok pályázzák meg az osztrák állásokat. Főleg férfiak, de nők is akadnak a jelentkezők között. Az ingázók közel háromnegyed része Győr-Moson-Sopronban lakik, húsz-huszonöt százalékuk Vas megyei, s csupán egy-két százalékuk zalai. A napi ingázókra elsősorban azért van szükségük az osztrákoknak, hogy a hiányzó szakembereiket pótolni tudják – mondták el az eisenstadti (kismartoni) munkaügyi szervezetnél. A munkaadóknak némi takarékoskodást is jelent a magyarok foglalkoztatása, ám nincs számottevő különbség az osztrákok és az ott dolgozó magyarok bére között. Az ingázó magyaroknak ugyanis mindenképpen meg kell kapniuk az adott ágazat kollektív szerződésben rögzített – esetenként tartományonként is változó – minimálbérét. Ez után egyébként Ausztriában adóznak. Napi ingázásuk költségeit gyakorlatilag leírhatják az adójukból. Az ingázókról szóló egyezmény uniós csatlakozásunk után is valószínűleg érvényben maradhat, amúgy sem túl bonyolult eljárási rendje tovább egyszerűsödhet, s a keretszámok is bővülhetnek. Ausztria és Németország ugyanis többször is nyilvánvalóvá tette: 2004 májusa után is él a szabad munkaerő áramlásának korlátozásával, amire a csatlakozási dokumentumok lehetőséget adnak. Ez időben a magyarok burgenlandi ingázása főpróbája lehet a teljes kapunyitásnak az új tagok munkavállalói előtt – állítják osztrák munkaügyi szakemberek.
2003.05.13.	Hír. A Magyarországon még egyedülálló foglalkoztatási paktumról jelentetett meg könyvet a Vas Megyei Munkaügyi Központ és a helyi TIT. Magyarországon Vas megyében alkalmazzák először ezt az EU-ban már bevált foglalkoztatási eszközt, sőt az Oracle-program keretében Nyugat-Dunántúl egy kísérletben is részt vesz a rejtett képességek feltárására. A paktum a hátrányos térségek foglalkozatására, fejlesztésére és a munkanélküliség csökkentésére létrejövő együttműködés. Segítségével a humánerőforrás-fejlesztés céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseivel. Célja, hogy olyan projekteket támogasson, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez. Célcsoportjai elsősorban a tartósan munka nélkül lévők, a pályakezdő fiatalok és a megváltozott munkaképességűek.
2004.04.24.	Hír. Felszámolási eljárás indult a szegedi Heavytex Rt. ellen, ennek ellenére a megmaradt biztos és gazdaságos piacokra tovább folytatják a termelést. Széll János vezérigazgató, akit a felszámoló Kossuth Holding megbízott a termelés irányításával, elmondta: a 130 éves múltra visszatekintő cég ellen azért kellett a felszámolási eljárást megindítani, mert az utóbbi másfél évben elveszítette piacainak 60 százalékát. A felszámoló támogatja őket abban, hogy a maradék 130 dolgozót megtartva folytassák a még jelenleg is évi több százmillió forint értékű termelést. Azt tervezik, hogy a megmaradt tevékenység végzésére kft.-t alakítanak, amely bérelné a gépeket és a csarnokokat – így meg lehetne menteni a még ott dolgozók munkahelyét, fenntartva egy nagy múltú ipari kultúrát a városban. Hogy ez sikerül-e és pontosan milyen kondíciókkal, az a vezérigazgató szerint körülbelül egy hónap múlva dől el.

2003.04.01.	Hír. A rendvédelmi szférában működő hét szakszervezet már a 2003-as költségvetés-tervezet megismerésekor tárgyalásokat kezdeményezett a kormány illetékeseivel, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy az általuk képviseltek illetménye az európai uniós csatlakozás küszöbén még a reálértékét sem őrzi meg. A hét szakszervezetet tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) ezt követően levélben fordult Medgyessy Péter kormányfőhöz és Kiss Péter kancelláriaminiszterhez, írásos garanciát kérve, hogy az idén nem lesz reálbércsökkenés a szférában. A kormány ugyan kifejezte szándékát a további tárgyalásokra, de a mai napig nem garantálta írásban, hogy megakadályozza a hivatásos állomány reálkeresetének csökkenését. A szakszervezetek ezért felkérték tagjaikat, írják meg levélben, milyen okok miatt nem tudják ezt elfogadni. Az FRDÉSZ tegnap egy átlátszó postaládát állított fel az Országház előtt a leveleknek, amelyeket április 10-ig gyűjtenek, majd átadnak a miniszterelnöknek. Ha nem sikerül az illetékesek figyelmét felhívni a szféra tarthatatlan helyzetére, az érdekvédők további akciókat szerveznek.
2003.04.01.	Hír. Figyelemfelhívó akciót kezdett tegnap délután a Parlament előtt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ), amely csaknem 80 ezer dolgozó érdekeit képviseli. Az április 10-éig tartó demonstrációval a büntetés-végrehajtási dolgozók, a rendőrök, a tűzoltók, a katonák, a polgári védelmi dolgozók, valamint a vám- és pénzügyőrök a hivatásos állomány reálbércsökkenése ellen tiltakoznak. "Szeretném, Miniszterelnök Úr, ha Önnek is olyan megértő gyerekei lennének, mint nekem, akik a kérésüket úgy kezdik: telik-e rá. Pedig hatalmas igényeik vannak: egy szelet csoki, esetleg egy olcsó póló. De lassan eljutunk arra a szintre, hogy a napi egy liter tej megvásárlása is problémát jelent” – áll egy negyvenéves, budapesti rendőr levelében, melyet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) tegnap kezdődött akcióján olvasott fel a Független Rendőrszakszervezet főtitkára. Egy másik levélíró – a honvédség törzsőrmestere – azt állította: katonákra szabott Bokros-csomag kicsomagolása folyik azzal, hogy csökken a hivatásos állomány reálbére. A szövetség alapvető célkitűzése, hogy a Parlament előtt folytatott akcióval megakadályozza a reálbércsökkenést a fegyveres és rendvédelmi szférában. Ezért július 1-jétől minden hivatásos és szerződéses állományú dolgozónak nettó 12 ezer forintos béremelést szeretnének kiharcolni. Ez összesen körülbelül hatmilliárd forintot jelentene, amit a kormány a központi költségvetési tartalék terhére teljesíthetne Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke szerint. „Tárgyalások már november óta folyamatosan folynak. Megfelelő ajánlat esetén továbbra is nyitottak vagyunk a megegyezésre, de ha nem érünk célt, minden törvényes érdekérvényesítő eszközt igénybe fogunk venni”, szögezte le az elnök. Az akció kezdetekor a Fidesz- és az MDF-frakció tagjai is megjelentek a téren, Kontrát Károly, a rendészeti bizottság fideszes alelnöke pedig jövő hétfőre tárgyalásra hívta a szövetség vezetőit.
2003.04.02.	Hír. Hat belügyi szakszervezettel írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról és bérekről Lamperth Mónika belügyminiszter szerdán. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást nem írta alá a Független Rendőr Szakszervezet, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. A megállapodás szerint a tűzoltók veszélyességi pótlékrendszerét két lépcsőben állítják vissza, így az most az illetményalap 22,5 százaléka, 7425 forint lesz havonta. A Belügyminisztérium vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-től az illetményalap 45 százalékára emelkedjen. A minisztériumnak a sajtó számára kiadott tájékoztatója szerint február 28-án a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tagjai a személyi juttatásokról már megegyeztek. Eszerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltő munkavállalók ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A ruházati költségtérítés mértéke a köztisztviselőknél 49.500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40.000, a hivatásos állománynál 82.500 forint lesz. A közalkalmazottak esetében a törvény által kötelezően előírt háromévenkénti előresorolással legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését csaknem egymilliárd forinttal terhelik. A tárca vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás előkészítését is az eddigi juttatások kiszámíthatósága érdekében. A kormány a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél - városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, őrsök - szolgálatot teljesítő tiszti állomány 8 százalékos, a tiszthelyettesi állomány 6 százalékos illetménykiegészítést kapna. A tájékoztatás szerint az intézkedés azt eredményezi, hogy a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél július 1-től hétezer tiszt részesülhet havi 15 ezer forintot, mintegy 23 ezer tiszthelyettes pedig 6 ezer forint többletilletményben. Az egyeztetések ugyan a tárca és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, de a törvénymódosítást igénylő kezdeményezések érintik az önkormányzati tűzoltóságok, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok hivatásos állományú tagjait is.
2003.04.12.	Hír. Az egyik lap szerint 800 ezer forintos fizetést, mobiltelefont, életbiztosítást és évi egyszeri a fizetés nyolcvan százalékának megfelelő prémiumot kapnak egyes vasutas szakszervezeti vezetők. Borsik János nem kívánta kommentálni a hírt, Gaskó István a Vasutas Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig cáfolta, hogy 800 ezret keresnének. Egy tv-csatorna híradójának információi szerint a vasutas szakszervezeti vezetők bruttó 710 ezer forintot kapnak havonta. Az egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetője 250 ezer forintot, a honvédségnél 350 ezer forintot, a vasasoknál pedig csaknem félmillió forintot keres az érdekvédelmi szervezet vezetője. A megkérdezett szakszervezetek közül a vasutasok keresete a legmagasabb. A szakszervezeti vezetők bérét néhány helyen a kollektív szerződésben szabályozzák, van, ahol a középvezetők fizetéseihez szabják havi javadalmazásukat. A honvédségnél például ezredesi rangban van a szakszervezet elnöke, a Vasasoknál pedig a kongresszus dönt arról, hogy mennyit keressen az elnök.
2003.04.16.	Hír. Szakszervezeti meghallgatást kezdeményeztek az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes képviselői. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a rendészeti bizottság meghallgatásán arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a korábban több szakszervezet által ellenjegyzett bérmegállapodás nem biztosítja a dolgozók reálbérének megmaradását. A szövetségi elnök arra kérte a képviselőket, hogy fogadják el az általuk kért 0,6 százalékos rendfokozati bérszorzót, amely biztosítaná, hogy a dolgozók reálbére idén nem csökken. Ez a bérszorzó ugyanis azt eredményezné, hogy minden rendvédelmi dolgozó havonta plusz hatezer forintot vihetne haza. Ehhez a keresetnövekedéshez viszont még mintegy ötmilliárd forint kellene, s ez a pénz jelenleg hiányzik a tárcák költségvetéséből. Az ülésen képviseltették magukat azok a szakszervezetek is, amelyek aláírták a Belügyminisztérium által ajánlott megállapodást. Képviselőik egybehangzóan úgy vélték: az adott kereteken belül jó feltételeket sikerült kiharcolni, az azonban nem kétséges, hogy további pénzforrások szükségesek az ágazat fejlesztésére. A bizottság fideszes képviselői támogatásukról biztosították a szakszervezeteket, a szocialista oldal - bár szintén egyetértésének adott hangot - a költségvetés szűk kereteire hivatkozott az újabb követelés kapcsán. Doszpot Péter, a bizottság szocialista alelnöke felszólalásában úgy fogalmazott: megoldás lehet a rendőrség pénzelnyelő struktúrájának megváltoztatása. Ehhez kapcsolódóan Gál Zoltán bizottsági elnök indítványára elfogadták a reformjavaslatot és egy kormányzati tárgyaló delegáció felállítását kezdeményezték, amely ezentúl érdemben tud majd tárgyalni a megállapodást alá nem író szakszervezetek vezetőivel. Mivel a Parlament a közeljövőben tárgyalja a szolgálati és a köztisztviselői törvény módosítását, Kónya Péter szerint fel kellene gyorsítani a bértárgyalásokat, hogy addigra már a béremeléshez szükséges módosításokat is át lehessen vezetni a vonatkozó törvényekben. A mintegy nyolcvanezer rendvédelmi dolgozót érintő bérintézkedéshez ötmilliárd forintra van szükség. Céljának elérése érdekében az FRDÉSZ öt szakaszból álló akciótervet dolgozott ki, melynek első állomása volt a miniszterelnökhöz írt levelek gyűjtése.
2003.04.18.	Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke a napilapoknak úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező napokban a tárgyalásokra kívánják helyezni a hangsúlyt, ezért május 11-ig nem tartanak további nyilvános akciókat, demonstrációkat. Több szakszervezet már ellenjegyezte a BM által megajánlott bérfejlesztési csomagot, ám az FRDÉSZ vezetői úgy vélik, az abban foglaltak nem biztosítják a dolgozók reálbérének értékét, ezért további tárgyalásokat és egy 0,6 százalékos rendfokozati szorzó bevezetését kérik a tárca vezetőitől. Követelésükre korábban a Parlament előtt tartott akciójukkal kívánták felhívni a figyelmet. A tíz napos akció azt eredményezte, hogy a parlamenti pártok frakciói és a minisztériumok képviselőinek részvételével megindultak a bértárgyalások. Az Országgyűlés Rendészeti Bizottsága kedden határozatot is hozott arról, hogy nem tartja elfogadhatónak a reálbércsökkenést. Ugyanakkor az ellenzéki pártok deklarálták, hogy a szükséges törvénymódosítást akkor is készek egyhangúlag megszavazni, ha a javaslatot valamelyik kormánypárti képviselő nyújtja be. Nyolcadik tagszervezetként csatlakozik a szövetség akciósorozatához a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége is.
2003.04.25.	Hír. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára szerint továbbra sincs megegyezés az érdekképviseletek és a kormány között a fegyveres és rendvédelmi szféra 2003. évi bérhelyzetének rendezéséről. Mindezt Pongó Géza annak kapcsán mondta el vasárnap, hogy egyes sajtóhírek szerint megegyezés közeli helyzet alakult ki. Pongó Géza közölte: a tárgyalások folynak, de nem történt érdemi előremozdulás a rendfokozati szorzószám 0,6 százalékkal való emelésének ügyében. A rendfokozati szorzó 0,6 százalékkal való emelése a 80 ezer fős hivatásos és szerződéses állomány körében - amelyben államtitok volta miatt nem szerepel a nemzetbiztonsági szolgálatok létszámadata - bruttó 9,5 milliárd forintba kerülne, és 3,2 milliárd forint munkaadói járulék terhelné. A rendőrnap alkalmából öten kapták meg az év budapesti rendőre kitüntetést délelőtt a Városligetben. Az elismeréseket Lamperth Mónika belügyminiszter adta át.
2003.04.28.	Hír. A Honvédszakszervezet elnöksége arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne támogassák a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló törvény szabadnapok megvonásával kapcsolatos módosítását. A szakszervezet hétfői közleményében felhívja a figyelmet, hogy a parlament a héten a köztisztviselői törvényjavaslattal együtt tárgyalja a fegyveres testületeknél szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó törvények módosítását; súlyosan és hátrányosan érintené a katonákat a 24 órás őr- és ügyeleti szolgálatok után járó szabadnapok ellentételezés nélküli megszüntetése, mely törvényi járandóság megvonása a fegyveres testületek közül egyedül csak a katonákat sújtaná. A Honvédszakszervezet elnöksége határozatban fejezte ki tiltakozását, mivel a tervezett lépés álláspontjuk szerint ellentétes a kormányprogramban foglaltakkal is, amely a ciklus végéig a munkaidő fokozatos csökkentését irányozza elő. A szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy a programjában foglaltaknak megfelelően járjon el, a nagy érdekvédelmi konföderációkat pedig arra, ne engedjék meg, hogy bármely munkavállalói rétegben mindez bekövetkezhessen az európai uniós csatlakozás küszöbén. A közlemény szerint a szóban forgó törvény előkészítése során a Honvédszakszervezet több, a katonákat hátrányosan érintő módosítási javaslattal kapcsolatban fejtette ki eltérő véleményét a Honvédelmi Minisztériumban, s a fontosabb kérdésekről a köztársasági elnököt személyesen, míg a parlamenti pártokat írásban tájékoztatták.
2003.04.29.	Hír. Még mindig nem alakult meg az a kormányzati delegáció, amely az FRDÉSZ képviselőivel tárgyalna a szövetség által képviselt dolgozók bérhelyzetének rendezéséről. A szervezet nem kér mást, mint hogy keresetük őrizze meg értékét. A delegáció élére hivatalosan is Lamperth Mónikát nevezték ki, ám a delegáció tagjait még nem jelölték ki. Erről a kérdésről még mindig egyeztet a BM politikai államtitkársága az érintett minisztériumokkal. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke felkérte a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat két munkatársát, hogy segítsék a tárgyalásokat. Május 11-éig várnak, ha addig nem történik előrelépés, akkor folytatják demonstrációikat.
2003.05.04.	Hír. A közeljövőben további személyi és jelentős szervezeti változások előtt áll a vámőrség. Már csak a pénzügyminiszter jóváhagyására vár az országos parancsnok előterjesztése, amely – egyebek között – a VPOP központi apparátusának jelentős karcsúsítását javasolja. Az elmúlt években ugyan a testület több alkalommal kapott új feladatokat anélkül, hogy azok ellátásához többletlétszámot, illetve annak finanszírozásához többletforrást kért és kapott volna, de miután kiderült, hogy Szlovákia hazánkkal egy időben csatlakozik az Európai Unióhoz, s így a mintegy 800 kilométeres magyar–szlovák határ – amely rengeteg pénzügyőrnek adott munkát – uniós belső határ lesz, a VPOP vezetése a létszámleépítés elkerülése érdekében nem tudott új feladatokat szerezni, így várhatóan országosan közel ezer embertől meg kell válnia.
2003.06.05.	Megállapodást kötött az FRDÉSZ és a kormány, amelynek értelmében a szövetség a tervezett akciókat nem tartja meg, a kormány pedig az év vége felé felülvizsgálja a hon- és rendvédelemben végbement bérfolyamatokat és a reálbérveszteséget kompenzálja. A megállapodás Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár hathatós közreműködésével jött létre. A megállapodás értelmében november 20-ig kell számszerűsíteni a kompenzációt, amely vélhetően egyszeri kifizetésből és a rendfokozati szorzó emeléséből tevődik majd össze. Ha az infláció tovább csökken, a mértékek kisebbek lehetnek, mint az FRDÉSZ eredeti követelése.

2003.04.03.	Szövetségi tanácsülést tartott a Munkástanácsok, melynek vendége volt Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A tanácsülésen tájékoztatás hangzott el a Munkástanácsok előző évi költségvetéséről, valamint 2003. évi költségvetési terv irányszámairól; megvitatták továbbá a Munka Törvénykönyv módosítás gyakorlati tapasztalatait is.
2003.04.03.	Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke a XXI. Század Intézet EU-s fórumán elmondta: az uniós bérfelzárkóztatás gyakorlatilag lekerült a kormány napirendjéről, amely a sikerpropagandát fontosabbnak tartva megfeledkezik a szakmai munkáról. Palkovics Imre szerint „csodavárás történik”, hiszen miközben 350.000 új munkahelyet, uniós bérfelzárkóztatást, és az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtését ígérte a kormány, ma ezekből semmi nem látszik. A hurrá optimizmus szintjén nem esik szó azokról az ágazatokról sem – így például a közlekedésről, azon belül is főként a teherszállítás helyzetéről – amelyeket súlyosan érint majd az uniós csatlakozás. Az EU-s normák, például a környezetvédelmi szabályok átvétele komoly tehertételt, többletberuházásokat jelentenek majd, melyek cégek tönkremeneteléhez vagy ahhoz fognak vezetni, hogy a többletköltségeket a vállalatok jobb híján ismét a munkavállalókkal fogják megfizettetni. A Munkástanácsok szerint újabb tehertételt jelent a munkavállalók és a nyugdíjasok számára az áram és a gáz árának uniós szintre hozatala is, hiszen – miközben a hazai munkavállaló az uniós fizetések töredékét viheti haza – a költségek terén ennek ellenére „utoléri” nyugati szomszédait. Ha ezeket a következményeket megnézzük, már korántsem olyan rózsás az uniós csatlakozás, melyet a pozitív hatások nagyobb súlya miatt továbbra is egyértelműen támogat a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konföderáció azonban a felhőtlen sikerpropaganda és a szakmai munka elhanyagolása helyett továbbra is valós lépéseket vár el a kormánytól a problémák megoldása érdekében – hangsúlyozta Palkovics Imre.
2003.04.06.	A WCL által, április 2. és 6. között rendezett nő-jogi konferencián a Munkástanácsokat Czuglerné dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok munkajogi szakértője képviselte Madridban.
2003.04.09.	Megjelent a Jászkun Volán Munkástanácsa által alapított Jászkun Volán "Munkástanács Hírmondó", melyben kiemelkedő írás a kiadó TIGÁZ Munkástanácsával folytatott labdarúgó mérkőzéséről szóló sporttudósítás. A Hírmondó tájékoztat a szervezet április-májusi programjairól.
2003.04.10.	Megalakulása óta először kapott meghívást a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ, elnöke: Járási Ferenc) egy, a MÁV Rt-nél működő társ-szakszervezet kongresszusára, melynek örömmel tett eleget. A meghívó a Vasutasok Szakszervezete volt.
2003.04.11.	Elkészült a Szövetség ún. kórháztörvénnyel kapcsolatos első észrevétel-csomagja, amely kitér a törvény tervezett fogalomrendszerére, a munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyra, a szabadfoglalkozásra, az önfoglalkozásra, a színlelt munkaszerződésekre, az önként vállalható többletmunkára, az EU-irányelvekkel való összhangra, az önképzésre, ill. a gyakornoki rendszerre.
2003.04.15.	Megjelent a Nyílt Vonal, a PVDSZ lapja, mely kiemelten foglalkozik a várható vasútreformmal, illetve a 2003. évi bérfejlesztési kérdésekkel.
2003.04.16.	Hír. Ki véd meg, kitől, mit? címmel közel egész oldalas interjú jelent meg Palkovics Imrével a Magyar Nemzetben, aki kifejti, hogy az MSZP kormány alatt csökkent a szakszervezetek harci kedve, illetve a munka világát érintő kérdésekben kamarilla-politika jellegű egyeztetések folynak a kormány és a hozzá lojális szakszervezetek között, melynek során a munkavállalókra nézve hátrányos döntések is születnek. A Munkástanácsok elnöke azon észrevételének is hangot ad, miszerint megkezdődött a kritikus hangú szakszervezetek kiszorítása az érdekegyeztetésből.
2003.04.24.	Hír. Néhány millió forintot szán öt szakszervezeti konföderáció a hagyományos városligeti május elsejei ünnepségre – tudta meg a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint a konföderációk központi ünnepségéről hiányzik majd a Munkástanácsok szervezete, amely május második felében üli meg a munka ünnepét.
2003.04.29.	Az ETUC által rendezett "Future of Europe" szemináriumon, április 24-én Brüsszelben a Munkástanácsokat Pásztor Miklós közgazdasági szakértő képviselte. Az ETUC végrehajtó bizottsági ülésén Brüsszelben a Munkástanácsokat Nagy Imre alelnök és Nagy Szabolcs külügyi referens képviselte.
2003.04.30.	Hír. Magyar Nemzet. Sokszínű majális pártokkal c. írásban Palkovics Imre kifejti, hogy a keresztény értékeket képviselő szövetség a katolikus egyház szociális elveit rögzítő Rerum Novarum kiadásának napján (május 18.) ünnepel, azonban hozzáteszi, hogy ettől függetlenül a vidéki rendezvényeken más szakszervezetekkel és polgári körökkel is közösen ünnepelnek.
2003.04.30.	Hír. Minden valószínűség szerint nagyobb átszervezés előtt áll az 1826-ban alapított és 1993-ban a munkavállalói részvénytulajdonlási program (MRP) keretében privatizált világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Kovács József vezérigazgató szerint a herendiek gondjait a világgazdaság változásai, de elsősorban az idegenforgalom visszaesése és a forint magas árfolyama okozza. Az idei tervek a tavalyihoz hasonló nyereséggel számolnak és azzal, hogy tovább csökken a manufaktúra termékei iránti kereslet. Kovács József szerint ez a helyzet indokolta, hogy erőteljes takarékossági intézkedéseket vezessenek be. Megállapodtak az érdek-képviseleti szervezetekkel, hogy ebben az évben nem lesz fizetésemelés a mintegy 1500 dolgozót foglalkoztató manufaktúrában, ahol a múlt évben a bruttó havi átlagkereset 153 ezer forint volt. A herendi részvénytársaságnál két érdekvédelmi szervezet működik: az ötszáz tagot számláló Munkástanácsok és a 320 tagú Független Szakszervezet. Mindkét csoportosulás vezetői hangsúlyozták: csak ideiglenesen, erre az évre egyeztek bele a béremelés elhalasztásába. Újhelyi Kiss Gyuláné, a Független Szakszervezet elnöke szerint változásokra van szükség a cég igazgatóságában: néhány új menedzsert kellene beválasztani a testületbe, de az érdekvédőknek kívül kellene maradniuk az igazgatóságon, hiszen csak így őrizhetik meg függetlenségüket. Csendesné Szávai Judit, a herendi Munkástanácsok elnöke viszont úgy véli: csak használna a manufaktúrának, ha országos áttekintéssel bíró, ugyanakkor nagy helyismerettel rendelkező szakszervezeti vezető is helyet kapna az igazgatóságban. Csendesné nem titkolta, hogy Palkovics Imrére, a Munkástanácsok országos elnökére gondol, aki a jelenleg nyolctagú igazgatóságba javasolt tizenkilenc jelölt egyike. Kovács József vezérigazgató hangsúlyozta: ha a részvénytársaság május 17-re kitűzött közgyűlésén érdekvédők is bekerülnek az igazgatóságba, akkor ő lemond a testületben viselt tagságáról, és vezérigazgatói szerződésének letelte után, 2004-ben nyugdíjba vonul. Palkovics Imre szerint, aki a Munkástanácsok alapítója, 1968 és 1998 között a herendi cég állományában volt, a manufaktúra gondjai olyan jellegűek, hogy nagy átalakulásokra lehet számítani, ami mindenképpen átszervezésekkel jár. Ez pedig szükségessé teszi, hogy a stratégiai döntések kidolgozásánál erőteljesen érvényesüljenek a munkavállalói-tulajdonosi érdekek az igazgatóságban is. Palkovics úgy fogalmazott: Nem hagyhatjuk, hogy minden teher a dolgozók nyakába szakadjon.
2003.05.01.	Miskolcon a május 1-ét hagyományosan együtt ünnepelte a hat szakszervezeti konföderáció a Csanyik völgyben. Az idén a B.A.Z. Megyei Munkástanács volt a szervező. Az idén harmadik helyezett lett a főzőbajnokságon Poráczki András Emőd Községgondnokság Munkástanácsának elnöke.
2003.05.03.	A Munkástanácsok Vasúti Ágazati Szövetsége tiltakozást jelent be a MÁV óvodákat érintő megszorító intézkedésekkel kapcsolatban és gyűjtést kezdeményez a nehéz helyzetbe került gyermekellátási intézmények megsegítésére.
2003.05.06.	Az ETUC által, május 4-6-án szakszervezeti újságíróknak rendezett konferencián a Munkástanácsokat Brüsszelben Kövesdy Zsuzsanna, a Magyar Rádió munkatársa képviselte.
2003.05.06.	Hír. Megszegett bérígéret címmel írás jelent meg a Magyar Nemzetben, melyben a Munkástanácsok elnöke kifejti, hogy a kormány durván becsapta a munkavállalókat, mivel az MSZP a választások során a bérek vásárlóértékének 25 %-os javulását ígérte, s most legfeljebb 3 %-os reálbér növekedést tart elképzelhetőnek 2006-ig.
2003.05.06.	Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok. Baumgartner Lajos közgazdasági ügyvivő ismertette a múlt évi költségvetés teljesítését és az idei évi költségvetés tervét. Döntés született a megyei infrastruktúra fejlesztéséről, valamint a Munkástanácsok honlapjának a felújításáról.
2003.05.10.	A Közép-Európai Keresztény Szakszervezeti Szemináriumon, amelyet az osztrákok (FCG/GPA) szerveztek, a Munkástanácsokat Horvátországban (Trakoscan) Szente László, Csongrád megyei és Kovács István Pest megyei Munkástanács-tag képviselte.
2003.05.12.	Hír. Népszabadság. "Az érdekvédők is vitáznak a bérajánlatról" cím alatt Palkovics Imre kifejti, dicséretes, hogy a kormány a gazdasági versenyképességének növelését tűzi ki célul, azonban a szakszervezeteknek az a törekvésük, hogy történjen meg mielőbb az uniós bérfelzárkóztatás. Mint mondja, elfogadható, hogy a gazdaság versenyképességéről tárgyaljanak, azonban csak abban az esetben, ha ennek érdekében a munkavállalóknak nem kell további megszorításokat elviselni.
2003.05.13.	A Thorez Bányaüzem Munkástanácsa (Heves megye, Gyöngyös) a vállalatnál tervezett létszámleépítések esetére javaslatot készített, amely szerint a munkavállalóknak többféle megoldást kellene kínálni, például: vagy nyugdíjba mennek és 1-től 4 évig az átlagbérük 77 %-át kapják, vagy végkielégítést kapnak és keresnek másik munkahelyet.
2003.05.14.	Megjelent a Nyílt Vonal, a PVDSZ lapjának májusi száma, mely kiemelten foglalkozik a Cafetéria rendszerrel, vagyis a béren kívüli választható juttatások rendszerével.
2003.05.15.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) küldöttgyűlésén az addigi vezetőséget lemondásra szólították fel. Három ügyvivőt választottak: Kováts Istvánt, Ordasi Györgyöt és Varga Tibort, akit ügyvivő elnökké választottak.
2003.05.16.	Megjelent a Munkástanácsok Híradó 2003. évi második száma, mely a négyoldalas melléklettel együtt minden eddigi terjedelmen túltesz, s összesen 88 oldal. E szám különlegessége, hogy az első fényképekkel illusztrált lapszám. Az aktuális kérdéseken túl kiemelten foglalkozik a kiadvány a globalizáció, a szakszervezeti modernizáció, valamint a hat szakszervezet együttműködésének kérdésével.
2003.05.16.	Hír. Népszabadság. "Nem lesz Herenden igazgatósági tag Palkovics Imre" címmel megjelent írásból kitetszik, hogy az ÁPV Rt. hosszú évek óta először nem támogatja a dolgozók jelöltjét, Palkovics Imrét. A 75 %-os dolgozói tulajdonban lévő manufaktúrában a munkavállalók 62 %-a az MRP közgyűlésen bizalmat szavazott a szakszervezeti vezetőnek. A Magyar Nemzet. cikke szerint az ÁPV Rt. politikai okokból vétózta meg, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. igazgatóságának tagja legyen a Munkástanácsok elnöke, a Manufaktúra korábbi porcelánfestője.
2003.05.17.	Tuza László, a Heves Megyei Munkástanácsok elnöke tanulmányúton Cipruson járt, és felvette a kapcsolatot az ottani legjelentősebb szakszervezettel.
2003.05.17.	Hír. Választmányi ülést tartott a szakszervezeti konföderáció május 16-17-én. Az ülésen a keresztény-szociális tanítás alapjául szolgáló Rerum novarum kezdetű pápai enciklika kiadását ünnepelték, felszólalt dr. Gyulai Endre, a Szeged-Csanád Egyházmegye megyéspüspöke, Jaap Wienen, a Munka Világszövetsége főtitkár-helyettese, Gergely Jenő akadémikus, Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnöke, Beran Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt továbbá Csizmár Gábor, az FMM államtitkára, valamint Pető Kálmán, az OÉT munkavállalói oldalának titkára és Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár is. Palkovics Imre elnök elnöki beszámolójában kitért a kormány előző évben tett ígéreteire, amelyek szerinte nem valósultak meg. Beszélt a gazdaság helyzetéről, a szakszervezetek együttműködési lehetőségeiről, az érdekvédelmi munka felelősségvállalásáról, valamint a szakszervezetek közötti együttműködés minimál-programjáról is. A tanácskozáson elfogadták a Munkástanácsok 2003-2006. évi bérpolitikai programját, amelynek fő törekvése, hogy 2006-ig az átlagos reálbérek szintje legalább duplázódjon meg.
2003.05.22.	A POFÉSZ elnöke, Ádám István, a postánál működő többi sakszervezet vezetőjével együtt részt vett Szabó Pál Magyar Posta Rt. vezérigazgató munkareggelijén, ahol tájékoztatást kapott a társaság stratégiai célkitűzéseiről.
2003.05.22.	Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint úgy tűnik, hogy a foglalkoztatást csupán a feketemunka növekedésével sikerült növelni, a Munka törvénykönyvébe munkavállalókat sújtó elemek kerültek, a szociális rendszerváltás ígéretével szemben pedig a bérek reálértékét a kormány 2006-ig nem kívánja 3%-nál nagyobb mértékben emelni. A szakszervezeti szövetség elnöke szerint ráadásul – a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek, a Széchenyi terv megszüntetése miatt – az ország gazdasági helyzete is sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelőtt.
2003.05.24.	Az Otto Brenner Stiftung által rendezett, A dolgozók szabad áramlása című szemináriumon Berlinben május 21-24. között a Munkástanácsokat Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte. A Tanárok Világszövetsége (WCT) régiós elnökségi ülésén május 21-25. között Brüsszelben a Munkástanácsokat Bardócz Tódor András képviselte.
2003.05.25.	Az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ) május 21-25-én kirándulást szervezett Horvátországba.
2003.05.26.	Hír. A Magyar Nemzetben Kirekesztett érdekvédők címmel írás tájékoztat arról, hogy gyorsan csökken a szakszervezetek presztizse. Ennek okai között első az előző negyven év, fogalmazott Palkovics Imre, azonban hozzátette, hogy az utóbbi tíz évben történtek is sokat rontottak a megítélésen. A rendszerváltozás óta 20 %-kal romlott a keresetek reálértéke, másfélmillió munkahely szűnt meg. Bár a kormány az érdekegyeztetés megújítására tett ígéretet, a szakszervezeteknek ma sincs érdemi beleszólásuk a munkavállalók helyzetébe.
2003.05.27.	A tatabányai Souftec Kft-nél 2003. február 2-án alakult meg a szakszervezet, amely Keréktárcsa Gyártó Munkástanács néven a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott. Az érdekvédők szerint azonban a munkáltató kezdettől fogva akadályozta a szakszervezet működését, a tagokat és az érdekképviselet vezetőjét pedig többször is megfenyegette. A helyzet mára annyira elfajult, hogy Varju Zsoltot, a szakszervezet elnökét be sem engedik a Souftec Kft. területére, a munkavállalókat pedig a törvény által biztosított gyülekezési jogukban is korlátozzák. Bár a Munkástanácsok jogi képviselői levélben tiltakoztak a kft. törvénysértő magatartása ellen, levelüket a cég vezetői válaszra sem méltatták. A szakszervezet vezetői ezek után döntöttek úgy, hogy a sajtó nyilvánosságához fordulnak, és tiltakozó megmozdulást szerveznek, melynek során petíciót nyújtanak át a kft. vezetőinek. Az érdekvédők petíciójukban követelik a szakszervezet cégen belüli működésének biztosítását, és hangsúlyozzák: a Souftec Kft. német és amerikai tulajdonosaival partnerként kívánnak együttműködni. A tiltakozó megmozdulásra május 30-án, pénteken 10 órakor kerül sor Tatabányán, a Souftec Kft. telephelye melletti autóbuszmegállónál.
2003.05.29.	Az ETUC 10. Kongresszusán Prágában a Munkástanácsok képviseletében Palkovics Imre elnök, Czuglerné dr. Ivány Judit munkajogi szakértő és Gecov Krisztina külügyi referens vett részt.
2003.06.02.	Hír. A Magyar Nemzetben "Kritikus szakszervezetek" cím alatt Palkovics Imre kifejti, a kormány ködösít a jövő évi bérpolitikát illetően, elfogadhatatlan, hogy a munkavállalóktól elvont keresetekkel akarják gyarapítani a tőkét, össze kell fogni a szakszervezeteknek, hogy a kormány igéretét kikényszerítsék, ugyanis már most veszni látszanak a 400.000 munkahelyre, foglalkoztatás biztonságára, a keresetek 25 %-os reálérték növelésére tett ígéretek.
2003.06.02.	Hír. Népszabadság. "Javaslat a végkielégítés növelésére" címmel írás tudósít arról, hogy a tényleges szolgálati időhöz kívánja igazíttatni a végkielégítés és a szabadság mértékét a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mely szervezet szigorúbb munkaügyi szankciókat is szorgalmaz.
2003.06.10.	Az elnökségi ülés felkérte Ladán Éva szociális ügyvivőt, a következő elnökségi ülésre készítsen előterjesztést a tb-alapokról. Az elnökségi ülésen kialakították továbbá a szervezet kórháztörvénnyel kapcsolatos álláspontját.
2003.06.11.	Hír. A Magyar Nemzet "Vesztes munkavállalók?" cím alatt megjelent írásában a forintleértékeléssel kapcsolatban a Munkástanácsok elnöke megfogalmazza azt a kérdést "miért jó a munkavállalóknak, ha munkájuk értékét csökkentik?" Az írás leszögezi: a szakszervezetek nem osztják a munkaügyi miniszter véleményét, miszerint a forint leértékelésének nyertesei a munkavállalók lennének.
2003.06.11.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) módosította az alapszabályát, valamint tisztújítást hajtott végre küldöttgyűlésén. Az elnök Varga Tibor lett, az általános elnökhelyettes Strauss László, a gazdasági alelnök Bolla Gyuláné. Az ellenőrző bizottság tagjai: Sepsi László, Horváth Csaba, Dobos Sándor.
2003.06.12.	Hír. A Népszabadság "Elidegenítési tilalommal terhelve" című írásból kiderül, hogy a Munka Világa Alapítványon keresztül a Liga és a Munkástanácsok tulajdonát képező volt SZOT-iskola épületét várhatóan öt éven belül megvásárolja a jelenlegi bérlő, az IBS (International Business School).
2003.06.12.	A KMSZ elnöke, Varga Tibor az ágazati párbeszéd bizottságban való részvétel alól felmentette Kiss Gábort, és Ordasi Györgyöt bízta meg a további teendőkkel, mely megbízás visszavonásig érvényes. Az Autóbusz-közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója (ADU) a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) között létrejött 2002. július 30-i megállapodás szerinti együttműködés koordinátori teendőivel Hilmer Sándort bízzák meg.
2003.06.12.	Az Autóbusz közlekedésben és személyszállításban Dolgozók Uniója (ADU), a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 2002. július 30.-án aláírt együttműködési megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében, 2003. június 12.-én Koordinációs irodát hoztak létre.
2003.06.13.	Hír. A Demokrata 2003/24. számában Palkovics Imre üdvözli azt a Munka Törvénykönyv-i változtatást, amelynek célja a munkavállalókat sújtó színlelt szerződések visszaszorítása. Kifejti azonban, hogy sajnos ezután sem fog nagy számban fény derülni a színlelt szerződésekre, mivel a munkaügyi felügyelők kétszázan sincsenek. Javasolja, hogy megoldásként az adókat, a járulékokat kellene csökkenteni, ill. a korábbi időszak kisvállalkozói támogatásait kellene visszaállítani.
2003.06.15.	Megjelent a Nyílt Vonal, a PVDSZ lapja júniusi száma, melynek kiemelt témája a kollektív szerződés, valamint a vállalati üdülési tájékoztató.
2003.06.16.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének két alelnöke feladatul kapta a tagszervezetek nyilvántartásának, tagdíjbefizetésének (elmaradásoknak) az áttekintését, megszervezését valamint a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez ágazati támogatásért benyújtandó pályázatok előkészítését.
2003.06.17.	Elnökségi ülést tartottak, amelynek határozata szerint a jelenlegi kormány nem teljesíti választási ígéreteit a tb-alapok kapcsán, cinikus és látszatintézkedéseket hoz, azt a látszatot kelti, mintha meg kívánná oldani a tb-alapok társadalmi felügyeletét, azonban annak érdekében érdemben semmit nem tesz. A Munkástanácsok kezdeményezi, hogy legyen társadalmi megmérettetés (szociális választás) azok között, akiket a társadalom jogosnak, felkészültnek, alkalmasnak ítél arra, hogy a pénzügyi alapokat felügyelje.
2003.06.18.	Hír. Palkovics Imre nyilatkozott egy napilapban a tb pénzügyi alapjainak civil kontrolljáról. A Munkástanácsok elnöke szerint a kabinetnek vissza kell vonnia javaslatát és az 1993-ban megtartott tb-önkormányzati választások mintájára most is országos választásokat kellene kiírni.
2003.06.22.	A Munkástanácsok Országos Szövetségének szervezésében, az EZA (European Centre for Workers Questions), valamint a WCL (Munka Világszövetsége) finanszírozásával európai szeminárium megrendezésére került sor június 20-22. között, melynek témája szakszervezeti szolgáltatások a tagok számára Európában, a szakszervezetek társadalmi szerepének és a társadalmi párbeszédben való részvételnek az erősítése. A szemináriumon részt vett Jaap Wienen, a Munka Világszövetsége (WCL) főtitkár-helyettese, továbbá két főmunkatársa, valamint együtt dolgoztak a hazai keresztény szakszervezeti konföderáció képviselőivel, a holland (CNV), a luxemburgi (LCGB), a román (Cartel Alfa, CSDR), a ciprusi (DEOK), a szlovák (NKOS), a belga (ACV-CSC), a lengyel (Solidarnosc), a litván (LDF), a spanyol (USO), az ukrán (VOST), a baszk (ELA), a portugál (Base-fut), a bolgár (NTU Promyana, ADS), a szerb (SSSS) szakszervezetek küldöttei is.
2003.06.25.	A Munkástanácsok Bányaipari Ágazatának vezetője, Király Lászlóné és a FÉM-GÉP Ágazat elnöke, Galvács Ottó az Ipari Dolgozók Világszövetségének elnökségi ülésén vett részt Buenos Airesben június 23-25-én. Szó esett a további együttműködésről – oktatásról, különböző országokban a szakszervezetek közös látogatásáról. Téma volt továbbá a privatizáció, a multik szakszervezet-ellenes magatartása, melyre közös állásfoglalásként, egy nemzetközi kódex készül, melyet minden érintett kormány meg fog kapni.
2003.06.25.	A holland SPOET Alapítvány által támogatott közlekedési kérdésekkel foglalkozó két napos továbbképzésen vettek részt a Munkástanács tagok a közlekedési munkaadói oldal képviselőivel. Kiss Gábor, a Szegedi Közlekedési Kft. munkatársa, Munkástanács-tag felhívta a figyelmet a vállalati szociális alapok eredményességére; Strauss László, Munkástanács-tag, a Jászkun-Volánnál nyolc éve működtetett önsegélyező nyugdíjpénztárat mutatta be; Eisen Sándor Munkástanács-tag, a NeHGOSz (Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szövetsége) elnöke a kollektív szerződésekről tartott részletes előadást. Sor került még egyebek között Gino Cucliciu, valamint Dick Tensen előadásaira is, amelyekben az uniós szintű szabályozásokat, valamint pályázási lehetőségeket ismertettek.
2003.06.30.	A szervezési bizottság negyedéves jelentése szerint a Munkástanácsok egyik Békés megyei szervezetének, a MAGÉSZ-nak (Magánalkalmazottak Érdekvédelmi Szövetsége) a keresetei (munkabér kifizetési problémák, elbocsátások végett) már a végrehajtási szakaszban vannak. A szervezési bizottság negyedéves jelentése szerint a Munkástanácsok Fejér megyei szervezetének kezdeményezésére a Fejér megyei képviselő testület saját tiszteletdíjából 200.000 Ft-ot gyűjtött össze MÁV óvoda támogatására.

2003.04.08.	A Vasutasok Szakszervezetének sajtóközleménye: „A Vasutasok Szakszervezete 2003. április 9-10-én tartja XV. Kongresszusát. A MÁV Rt. vállalatcsoport legnagyobb taglétszámmal rendelkező reprezentatív szakszervezete értékeli az elmúlt öt év eseményeit, módosítja Alapszabályát, tisztújító választást tart és meghatározza a következő időszakra vonatkozó programját. Az Európai Uniós csatlakozási népszavazást néhány nappal megelőző rendezvényen a vasúttársaságokban és a vasúthoz kapcsolódó tevékenységet végző gazdasági társaságokban, vasútegészségügyben és intézményekben dolgozó több tízezer munkavállalót százhúsz küldött képviseli. A Kongresszusra meghívást kaptak és részt vesznek a Kormány tagjai, a MÁV Rt. vezetői, a hazai és nemzetközi társszakszervezetek és szakszervezeti szövetségek tisztségviselői. A VSZ XV. Kongresszusa elemzi a nemzeti vasúttársaság Európai Unióhoz való csatlakozást követő működés feltételeit, az aktív és nyugdíjas tagjainak munka- és életkörülményeit és meghatározza azokat a feladatokat és eszközöket (nyomásgyakorlót is), amelyekkel a céljait el kívánja érni.”
2003.04.10.	Tisztújítást is tart a Vasutasok Szakszervezetének XV. kongresszusa, amely tegnap kezdődött Budapesten. Jelöltek: a jelenlegi elnök Simon Dezső, és a kongresszus sajtószóvivője, Karácsony Szilárd is. A MÁV Rt. vállalatcsoport legnagyobb taglétszámmal rendelkező reprezentatív érdekvédő szervezete módosítja alapszabályát és meghatározza a következő időszakra vonatkozó programját is. A szakszervezet vezetői beszámolójukban meggyőződésüket fejezik ki, hogy a tulajdonos államot képviselő kormányok felelősek, amiért a rendszerváltást követő 13. évben is méltatlanok a vasúti szállítás és utazás feltételei. A kongresszuson támogatásukról biztosították az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének azt a kezdeményezését, amely - az EU-s elvárások teljesítése érdekében - szorgalmazza önálló közlekedési minisztérium létrehozását. Ezzel együtt felkérik a kormányt, hogy nyújtson olyan mértékű támogatást, amilyent a nemzeti vasutak az Európai Unió tagországaiban kapnak.
2003.04.11.	Hír. A VSZ tegnap befejeződött kongresszusán emellett újraválasztották az eddig hivatalban lévő elnököt és elfogadták a reformokat tartalmazó programcsomagot. A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) tisztújító kongresszusán újraválasztották a korábbi elnököt. Simon Dezső beszédében azt emelte ki, hogy a szakszervezet is érdekelt a vasút reformjában, ám ehhez kormányzati támogatás szükséges. Ezért felszólította a kormányt, hogy kompenzálja a vasúti dolgozók bérét és érje el azt, hogy ugyanolyan mértékben támogassák a magyar vasutasokat is, mint az Európai Unió más országaiban dolgozó kollégákat. A szakszervezet elnöke szerint ugyanis csak így tud versenyképes maradni a magyar vasút. Simon Dezső a kongresszuson bejelentette: a VSZ csatlakozik az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének azon kezdeményezéséhez, amely különálló közlekedési minisztérium létrehozását követeli. A VSZ nyugdíjas tagozatának vezetője úgy vélte, hogy a kormányváltás után összevont Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) aránytalanul nagy hátrányt szenved a közlekedési ágazat. Ezért azt javasolták, hogy vonják ki a közlekedési tárcát a GKM alól és helyezzék Kovács Kálmán informatikai miniszter vezetése alá. A kongresszuson Kiss Péter kancelláriaminiszter támogatásáról biztosította a szakszervezeteket és egységes érdekérvényesítést ígért. Beszédében azt emelte ki, hogy a múlt század a szakszervezeteké volt, a harmadik évezred közös sikerének záloga pedig az egységben van.
2003.04.12.	Hír. A megkérdezett szakszervezetek beszámoltak a sajtónak arról, hogy mennyi a vezetők havi bére. Az egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetője 250 ezer forintot, a honvédségnél 350 ezer forintot, a vasasoknál pedig csaknem félmillió forintot keres az érdekvédelmi szervezet vezetője. A megkérdezett szakszervezetek közül a vasutasok keresete a legmagasabb. A szakszervezeti vezetők bérét néhány helyen a kollektív szerződésben szabályozzák, van, ahol a középvezetők fizetéseihez szabják havi javadalmazásukat.
2003.04.12.	100 évvel ezelőtt alakult meg s Vas- és Fémmunkás Szövetség, a mai Vasas Szakszervezeti Szövetség. Első elnöke Teszársz Károly volt.
2003.04.16.	Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete 2003. április 16.-án tartotta IV. Küldöttgyűlését. Elfogadta az elmúlt időszakról szóló beszámolót, módosította az alapszabályát és meghatározta további programját. A szakszervezeti elnöki funkcióban megerősítették Steer Lajosnét.
2003.04.24.	Hír. Néhány millió forintot szán öt szakszervezeti konföderáció a hagyományos városligeti május elsejei ünnepségre – tudta meg a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint a konföderációk központi ünnepségéről hiányzik majd a Munkástanácsok szervezete, amely május második felében üli meg a munka ünnepét. A szakszervezetek által a Vajdahunyad vára és a Petőfi Csarnok között lefoglalt területen politikai pártok nem kapnak megjelenési lehetőséget, viszont a szervezőkkel megállapodó civil szervezetek ingyen használhatják a sátrakat és az infrastruktúrát – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. Az öt konföderáció által egyenlő mértékben állt költségvetés legnagyobb tételeit a sátrak, a plakátok, az értékek őrzése és a fellépti díjak jelentik. A területet ingyen kapták meg a szervezők, így további kiadást csak a szakszervezeti tagoknak ajándékként kiosztandó étkezési (sör-virsli) jegyek jelentenek – ezeket a konföderációk már saját zsebükből fizetik.
2003.04.27.	Hír. Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges álláspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot. Miután a munkaügyi felügyelők jogosultak arra, hogy a megbízási, vállalkozói szerződést munkaviszonnyá minősítsék, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azt szorgalmazza, hogy az OMMF időről időre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminősítés. Az MGYOSZ szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy az általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségről jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és verseny-semleges legyen az ellenőrzés, ne csak a legnagyobbakra, a „szem előtt lévőkre” terjedjen ki a felügyelet figyelme, hanem célzottan vizsgálja a fekete- és a szürkegazdaságot. Támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után, jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelősségre való tekintettel a munkaügyi felügyelők képzettsége javuljon. Sáling József (KASZ) szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem tölti be a szerepét, és az ellenőrzést folytató OMMF munkájával sem teljesen elégedettek. A szakszervezetek keveslik a munkaügyi felügyelők számát, felkészültségüket hiányosnak tartják. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenőrzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelőt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Békés András, az OMMF elnöke leszögezte: a munkaügyi ellenőrzés kérdését az OÉT szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni.
2003.04.29.	Hír. A munkabaleseteknek évente 120 millió áldozata van a világon, ebből átlagosan 220 ezer a halálos kimenetelű - nyilatkozta Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére 1995 óta április 28-a munkabalesetekben elhunytak és megsérültek napja. Magyarországon az idén először a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) emléknapi konferenciát tartott, és a Mammut bevásárlóközpontnál gyertyagyújtással emlékezett az 1998. február 21-ei baleset áldozataira. Akkor a leszakadt daru két munkás életét követelte, öten megsérültek. A magyar statisztikai adatok szerint tavaly 25 284, tavalyelőtt 25 536 munkabaleset volt, s a két év alatt 287-en vesztették életüket. Kormányjelentések szerint 25, szakszervezeti becslések szerint azonban akár 40 százalékkal kisebb arányban teszik meg a munkáltatók az elvileg kötelező bejelentéseket. Jelenleg Magyarországon a baleset esetén a munkáltató fizeti a társadalombiztosítás összes költségeit és járulékait. Ez akár többmilliós költséget is jelenthet, ezért a bevált gyakorlat szerint, a munkaadó ráveszi dolgozóját a baleset elhallgatására. Ennek azonban nagy a veszélye, hiszen ha néhány hét, hónap múlva derül ki, hogy az áldozat tartós károsodást szenvedett, már sehová sem fordulhat jogorvoslatért. Borhidi Gábor felhívta a figyelmet: mielőbb érdekeltté kell tenni a munkavállalókat a baleset bejelentésében.
2003.04.30.	Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége május elsejét megelőzően hagyományainak megfelelően köszöntötte azokat az alkotókat, közművelődési szakembereket, újságírókat, szakszervezeti tisztségviselőket, akik a dolgozó emberekért, a művelődési lehetőségek bővítéséért, a szakszervezetek művelődési törekvéseinek támogatásáért eredményes munkát végeztek. A kitüntetéseket a Fészek Művészklubban április 30-án, 11 órakor Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke adta át


2003.04.30.	Hír. A KASZ, az ÁFEOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, valamint az OKISZ az Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében február 28-án bérmegállapodást kötött a 2003. évre vonatkozóan, melyet a Coopújság áprilisi száma is közzétett. Ennek értelmében 6-8%-os átlagkereset-növekedésről állapodtak meg. A megállapodás javaslatokat tartalmaz az ágazat sajátosságaira való tekintettel az ezévi bérpolitikára nézve. Ezek között első helyen a minimálbér-emelés miatt kialakult aránytalanságok mérséklése szerepel. A felek kifejezték készségüket az atipikus foglalkozási formák, illetve az adómentes, illetve kedvező adózású juttatások alkalmazásával kapcsolatosan.
2003.05.01.	Az MSZOSZ elnöksége április 23-ai ülésén tárgyalta a munkaidő csökkentéssel kapcsolatos javaslatokat. Eszerint a szervezet támogatja a 38 órás munkahét bevezetését, amely még mindig egy órával magasabb, mint a jelenlegi EU-s átlag. A szakszervezet szem előtt tartja, hogy csak fokozatos ütemezéssel lehet eddig eljutni. A szövetségben felmerült a munkaszüneti napok számának növelése is, mint a munkaidő-csökkentési program következő lépése. Az ülésen megtárgyalták a kollektív szerződések regisztrációjának kérdéseit is, állásfoglalásában igen kemény kritikával illette a regisztrációt és kezdeményezte, hogy az erre vonatkozó 1997-es ÉT határozat végrehajtásának kérdését az OÉT ismételten tűzze napirendre.
2003.05.01.	Hír. Árpilis 28-án az MSZOSZ megemlékezett a Munkavédelmi Világnapról, amely a munkájuk következtében elhunyt vagy sérült emberek emléknapja. Az SZSZNSZ és az ILO égisze alatt tartott megemlékezés jelszava: Emlékezz a holtakra - harcolj az élőkért.
2003.05.02.	A kormány azt ígérte, hogy 38 órára csökkenti a heti munkaidőt, s ezt a ciklus végéig meg is valósítja – jelentette be a miniszterelnök az együtt majálisozó öt szakszervezeti konföderáció vezetőivel folytatott beszélgetésen a Városligetben. Az autonómok elnöke, Borsik János felvetésére, hogy a kormányértékelés kapcsán érdemes lenne végiggondolni az önálló közlekedési tárca létrehozásának indokoltságát, Medgyessy Péter azt mondta: nem zárkózik el ennek megvitatása elől, de érzékeltette, hogy nem szeretne újabb minisztériumot felállítani. A munka ünnepén országszerte együtt majálisoztak a szakszervezeti szövetségek, Budapesten azonban az idén sem vett részt a közös programokon a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A szakszervezeti majális mindazonáltal ezúttal is közös felvonulással kezdődött, majd Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke beszélt arról, hogy a szakszervezetek „nem elégedetlenek a kormány tevékenységével”, de felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális fordulatot a társadalom egy része még nem érzékeli. A munkahelyeken még mindig jelen van a félelem, a kiszolgáltatottság, a munkáltatók erőfölényükkel visszaélve még ma is áthágják a munka világa törvényeit. A szakszervezetek bírálják a kormányt amiatt, hogy a magyar dolgozók bére nemcsak az EU-színvonalhoz, de saját tényleges teljesítményükhöz képest is elmarad. Burány Sándor munkaügyi miniszter elmondta: a kormány úgy akarja megvalósítani a felzárkóztatást, hogy az ország versenyképességét ne veszélyeztesse.

2003.05.06.	Hír. 2003. május 5-én a MÁV Rt.-nél működő reprezentatív szakszervezetek oldalegyeztetést tartottak. A megbeszélésen a résztvevők kifejezték szándékukat, miszerint a közeljövőben a Vasúti Érdekegyeztető Tanács elé kerülő kérdésekről - például a MÁV Rt. Kollektív Szerződésének tervezett átalakításáról, a bevezetendő béren kívüli juttatásokról és a szociális rendszer átalakításáról, valamint a bértarifa-rendszer újbóli bevezetéséről - egységes álláspont kialakítására törekszenek. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) 6-ai közleménye szerint a vasúti mellékvonalak működésének feltételeiről kezdeményezett társadalmi párbeszéd alapján 2003. május 5-én megbeszélést tartottak a MÁV Rt. és a VSZ vezetői. A tárgyaláson a vasúti reform hamarosan a kormány elé kerülő előterjesztésének tézisei és a MÁV Rt.-nél az érdekegyeztetésben eddig megoldatlan, nyitott kérdések szerepeltek. A megbeszélés során a felek tisztázták, hogy a sajtóban a közelmúltban megjelent (május 3. Magyar Nemzet, május 5. Népszabadság) a MÁV Rt. elnökének tulajdonított kijelentés, miszerint 7500 km-ből négyezer kilométernyi vonal bezárását tervezi a MÁV Rt., nem hangzott el. Amint az a tárgyaláson kiderült, a VSZ kezdeményezése egybe esik a MÁV Rt. reform-koncepciójával. Ezek szerint a vasúttársaság törzshálózatát nem alkotó vasútvonalak sorsáról a jövőben nemcsak gazdaságossági, hanem régiófejlesztési, környezetvédelmi, és a települések lakosságmegtartó képességének szempontjai alapján az érintettek bevonásával folytatott konzultáció után születik döntés. A felek megállapodtak abban, hogy a május 7-i Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén és a 2002. decemberében aláírt négyéves megállapodással felállított Vasúti Reform Konzultatív Bizottság 2003. május 14-i első összejövetelén tovább folytatják a MÁV Rt. európai uniós szintű versenyképességét biztosító átalakításáról szóló egyeztetést.
2003.05.15.	Hír. Az MSZOSZ négy tagszervezete, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete, a HVDSZ 2000, a Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Textilipari Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete tovább folytatja a brüsszeli kollégákkal történő együttműködést, melynek célja a hazai szakszervezetek felkészítése a csatlakozás utáni helyzetre, részvételük biztosítása az európai ágazati párbeszédben. Az együttműködés keretében belga delegáció érkezett hazánkba, amely ismertette a hazai szociális partnerek előtt a belga rendszert. Az elmondottakból kiderült, hogy Belgiumban a szakszervezetek jelentős szerepet játszanak a munkanélküliség kezelésében és a munkanélküliek ellátásában, ami a munkanélküliek szervezését is megkönnyíti.
2003.05.22.	Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa ülésén áttekintették a hazai bérek európai színvonalhoz történő felzárkóztatásának kérdését. Az adatok a termelékenységi szinttel való összevetésben is jelentős bérelmaradást tükröznek. A Szövetségi Tanács állásfoglalása szerint az MSZOSZ szükségesnek tartja a minimálbér további emelését, a Szociális Karta bérekről szóló szakaszainak ratifikálását, az adó- és gazdaságpolitika bérfelzárkóztatási folyamatba illeszkedő lépéseinek felgyorsítását, a belső bérfeszültségek kezelését a folyamatban. A kormánynak e célok érdekében a kollektív szerződések kötését is elő kell segítenie.
2003.05.30	Hír. Az ÉFÉDOSZSZ megünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az MSZOSZ Infó ebből az alkalommal kétoldalas cikket közöl a szövetség történetéről.
2003.05.31.	Kétnapos tanácskozást rendeztek a civil nőszervezetek III. Női Civil Kerekasztal elnevezéssel, amelyet a MONA (Magyarországi Női Alapítvány) és a MINŐK (Magyar Internetező Nők Egyesülete) szervezett. A tanácskozáson elsősorban az esélyegyenlőség kérdéseit boncolgatták a résztvevők. A vitában a jellegzetesen női szakmákat tömörítő szakszervezetek egy része is részt vett, így az MSZOSZ Női Választmánya, a Vasutasok Szakszervezete Női Tagozata és a Bölcsődei Dolgozók Szakszervezete is.

2003.04.01.	Hír. Ne mondjon le posztjáról Csiba Gábor – javasolja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház valamennyi érdek-képviseleti és szakmai szervezete a 2000-ben határozatlan időre kinevezett főigazgatónak, akit a fenntartó megyei önkormányzat szocialista vezetői arra kértek, hogy távozzon tisztéből. A szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, az orvosi kamarai csoport és a főorvosi kar képviselői tegnapi tájékoztatójukon elmondták: egyöntetű szakmai állásfoglalásuk az, hogy az ország egyik legnagyobb, hiány nélkül gazdálkodó kórházában indokolatlan volna a főigazgató-váltás. A kereszténydemokrata politikusként is ismert Csiba Gábor továbbra sem nyilatkozik az ügyben.
2003.04.02.	Hír. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Konrád Antal arra kérte a színházi dolgozókat tömörítő új egyesület tagjait, lépjenek be a szakszervezetbe. Kijelentette: ugyanezeket a célokat tűzték ki, négy éve nem sikerült tenniük semmit sem. Darvas Ivánt idézte, miszerint egyetlen fegyverük az önként vállalt szolidaritás, amely ma nincs. Hozzátette: a színházigazgatók ma élet-halál urai, az államtól megkapják a növekvő támogatást, de azt főleg díszletre, jelmezre költik. Konrád kérte a jelenlévőket, lépjenek be a szakszervezetbe. Szűcs Gábor, az egyesület vezetője erre úgy reagált: noha szívesen együttműködnek minden eddig létrejött művészeti szervezettel, nem szakszervezeti, hanem szakmai feladatuk van.
2003.04.01.	Hír. Az EU-s csatlakozást népszerűsítő nagygyűlést rendezett kedden a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Az Uránia Nemzeti Filmszínházban összegyűlt érdekvédők állásfoglalást fogadtak el arról, hogy az uniós csatlakozást a magyarság jövőjét meghatározó sorskérdésnek tekintik, amely mindannyiunk közös érdeke és felelőssége. A fórum résztvevői mielőbbi békét kérve aggodalmukat nyilvánították ki az iraki háborúval kapcsolatban. A nagygyűlésen a szakszervezeti vezetőkön kívül felszólalt Kovács László külügyminiszter és Rudolf Hundstorfer, az Osztrák Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség elnöke is. A felszólalók az uniós csatlakozás mellett érvelve hangsúlyozták: Magyarországnak, és ezen belül a magyar szakszervezeteknek nemcsak előnyökkel, de új feladatokkal, kihívásokkal is jár majd az uniós tagság. A nagygyűlést dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke nyitotta meg, aki elmondta: olyan Európát kell építenünk, amely szavatolja a békét és biztonságot a kontinens népeinek, és amelyben alapérték a szabadság és az emberi méltóság tisztelete. A csatlakozás távlatokat nyit Magyarország számára, kitágítja eddigi mozgásterünket. Ugyanakkor teendőkkel is járni fog, melyek közül a szakszervezeti vezető a gazdasági fejlődés dinamizmusának fenntartásához, versenyképességének javításához szükséges feltételek biztosítását emelte ki. Szabó Endre szorgalmazta, hogy a gazdaság teremtette javakból a korábbiaknál és a jelenleginél nagyobb arányban részesüljenek azok, akik az értékeket előállítják, s azok is, akik mögöttünk hagyott évtizedek hasznos értékteremtői voltak. Ezért a SZEF a közszférára is kiterjedő bérfelzárkóztatási megállapodás megkötését, valamint azt kéri, hogy szavatolja a kormány a nyugdíjak értékállóságát és a nyugdíjminimum emelését. Kovács László külügyminiszter szerint az EU-s csatlakozással megnő majd Magyarország politikai-gazdasági befolyása: míg ma csak az újságokból értesülünk az uniós döntésekről, az unió tagjaként már tevékenyen részt vehetünk bennük. Az EU jótékony hatással lesz a nemzeti össztermék alakulására is, amit Írország példája is jól mutat. Az ír GDP az Európai Unióba való belépés előtt az uniós szint 60%-a volt, míg mára már meghaladja azt. A csatlakozás következményeképpen lehetnek majd olyanok, akik átmenetileg elveszítik állásukat – hangsúlyozta Kovács László, példaként említve itt a vám- és határőrségnél dolgozókat – de a munkahelyek számának növekedése ennek sokszorosa lesz. Kovács László az uniós bérfelzárkózatás kapcsán hangsúlyozta, hogy a kormány a közszférában tehet ezért a legtöbbet, hiszen itt maga határozza meg a kereseteket. Rudolf Hundstorfer az Osztrák Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség ügyvezető elnöke a csatlakozás osztrák tapasztalatairól elmondta: Ausztriában nem okozott a csatlakozás nagy változásokat, meglepetéseket, még az uniós normák átvétele sem ütközött különösebb nehézségekbe. Ugyanakkor ezek átvétele jelentette a legnagyobb feladatot, hiszen az uniós elvárások a közélet szinte minden részére kiterjednek. A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek komoly kihívást jelent az EU, hiszen kitolódnak a határok, ezzel pedig a szakszervezeti-érdekvédő lobbitevékenység új feladatokkal bővül. Az unióért dolgozni kell, alakításában részt kell venni, mert csak így lehet előre lépni – figyelmeztetett Rudolf Hundstorfer.
2003.04.02.	Hír. Hat belügyi szakszervezettel írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról és bérekről Lamperth Mónika belügyminiszter szerdán. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást nem írta alá a Független Rendőr Szakszervezet, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. A megállapodás szerint a tűzoltók veszélyességi pótlékrendszerét két lépcsőben állítják vissza, így az most az illetményalap 22,5 százaléka, 7425 forint lesz havonta. A Belügyminisztérium vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-től az illetményalap 45 százalékára emelkedjen. A minisztériumnak a sajtó számára kiadott tájékoztatója szerint február 28-án a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tagjai a személyi juttatásokról már megegyeztek. Eszerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltő munkavállalók ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A ruházati költségtérítés mértéke a köztisztviselőknél 49.500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40.000, a hivatásos állománynál 82.500 forint lesz. A közalkalmazottak esetében a törvény által kötelezően előírt háromévenkénti előresorolással legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését csaknem egymilliárd forinttal terhelik. A tárca vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás előkészítését is az eddigi juttatások kiszámíthatósága érdekében. A kormány a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél - városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, őrsök - szolgálatot teljesítő tiszti állomány 8 százalékos, a tiszthelyettesi állomány 6 százalékos illetménykiegészítést kapna. A tájékoztatás szerint az intézkedés azt eredményezi, hogy a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél július 1-től hétezer tiszt részesülhet havi 15.000 forintot, mintegy 23 ezer tiszthelyettes pedig 6.000 forintot meghaladó többletilletményben. Az egyeztetések ugyan a tárca és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, a törvénymódosítást igénylő kezdeményezések érintik az önkormányzati tűzoltóságok, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok hivatásos állományú munkavállalóit is.
2003.04.04.	Hír. Sem az ellenzék, se a pedagógusok szakszervezete nem ért egyet a közoktatási törvény tervezett módosításával. A pedagógusok képviselői sajnálják, hogy a holnap a parlament elé kerülő törvénytervezet lényegi változásairól velük nem egyeztetett az oktatási tárca.
2003.04.07.	Hír. A könyvtárosok elsősorban bérezésükben és munkaidejüket illetően várhatnak javulást 2004. május 1-jét követően, derül ki egy, a KKDSZ elnökével, Fenyvesi Kornéllal készített interjúból. Ez egyébként nemcsak Magyarország uniós csatlakozásával függ össze, hanem az egységes közszolgálati törvény megalkotását és elfogadását feltételezi. Azt kell elérni, hogy bár nyilvánvalóan belső szorzókkal az egyes szakmákat differenciálják, mégis szüntessék meg jelenleg érzékelhető, indokolatlanul nagy különbségeket a közszolgálaton belüli foglalkozások között. Az unió tagországaihoz képest a hazai közgyűjteményi dolgozók bére csak 70 százaléka az ottani fizetéseknek. Az integráció előrelépést hozhat a kollektív szerződés megalkotása, a munkaidő csökkentése terén is. Az eddigi heti 40 órát már 2004 májusától felválthatja a 36 órás munkahét. A sztrájkjog tekintetében nem várható újítás, ez már most is teljesen uniókonform.
2003.04.19.	Hír. A SZEF jelenlegi elnöke, Szabó Endre elmúlt hetven-éves, s korábban jelezte, hogy ha mindenki számára megfelelő utódot találnak, visszavonulna. Kozma Károly, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a jelölőbizottság vezetője lapunknak elmondta: három-négy jelölt van az elnöki posztra. A korábban esélyesnek tartott Fehér József, a MKKSz főtitkár „kiszállt” a versenyből. Döntését azzal indokolta: úgy látja, saját szervezetének is szüksége van rá. Komoly a támogatottsága Cser Ágnesnek, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének és Varga Lászlónak, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárának. Meglepetésre Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének korábbi elnöke, a közszolgálati reform végrehajtásáért felelős kormánymegbízott is jelezte, hogy megmérettetné magát az elnökválasztáson. Szabó Endre egyelőre nem döntött véglegesen visszavonulásáról, végső döntését a jövő héten hozza meg. A jelölőbizottság tapasztalatai szerint egyébként Varga Lászlónak van a legnagyobb támogatottsága a jelöltek közül, aki jelezte, hogy Szabó Endre mellett alelnöki tisztet is elvállalna.
2003.05.01.	Hír. Az előzetes hírekkel ellentétben csak május elején fejezi be munkáját a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) jelölőbizottsága. Egyelőre csak két hivatalos jelölt indul a konföderáció elnöki posztjáért. Köztük van Cser Ágnes is, akit egyesek szerint az EDDSZ tagsága csak azért támogat, hogy így távolítsák el a szakszervezet éléről. A másik jelölt Varga László, aki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi megbízott elnökeként korábban úgy nyilatkozott: amennyiben sikerül elnyernie a SZEF elnöki pozícióját, akkor a PSZ vezetői székéért már nem száll harcba a júniusi tisztújító kongresszuson. A SZEF elnökségére leginkább esélyes Fehér József (MKKSZ) a korábbi hírekkel ellentétben mégsem indul el a választáson, ahogyan Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott sem hivatalos jelölt egyelőre.
2003.05.06.	Hír. A fogyasztók hatékony védelme érdekében számos, eddig megoldatlan problémát kell orvosolni – derült ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által rendezett tegnapi konferencián elhangzottakból. A szakszervezeteknek nemcsak a munkahelyi érdekképviselettel, hanem a fogyasztóvédelemmel is foglalkozniuk kellene; nekik számos lehetőségük van ugyanis arra, hogy a tájékoztatási és az oktatási munkában részt vegyenek – mondta Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, ugyancsak nagyobb szerepet kell majd vállalniuk a civil szervezeteknek és az önkormányzatoknak.
2003.05.08.	Hír. Az újpesti önkormányzati képviselők a 2003. május 6-i testületi ülésen 155 közoktatási álláshely megszüntetéséről döntöttek. Az előterjesztő Hock Zoltán, a gazdasági ügyekért is felelős polgármester a fő indokok között a közalkalmazotti béremelés miatti forráshiányt, és a gyermeklétszám csökkenését jelölte meg. Szóbeli kiegészítésében többek között hangsúlyozta, hogy kényszerű gazdasági intézkedésről van szó. A Pedagógusok Szakszervezetének Budapest IV. kerületi Szervezete nem tudja elfogadni a közalkalmazotti szférában tervezett gazdasági megszorító intézkedéseket, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a csökkenő feladatok ellátására a jelenlegi intézményhálózat nem minden esetben működtethető gazdaságosan, ezért támogatja egy elemző vizsgálat tervét a rendszerben lévő tartalékok feltárása érdekében; kívánatosnak tartja, hogy a racionalizálás során legkevésbé a gyerekek érdekei sérüljenek; elvárja, hogy a város gazdálkodásának minden területén a közalkalmazotti szféráéhoz hasonló takarékossági követelmények érvényesüljenek. Az intézményhálózat esetleges átszervezésének jövőbeli megvalósítását csak az érdekképviseletekkel folytatott állandó, lényegi egyeztetés során tartja megvalósíthatónak.
2003.05.10.	Hír. A SZEF közzétette kongresszusi meghívóját, eszerint a SZEF 2003. május 16-17-én, pénteken és szombaton tartja III. Kongresszusát. Az elsőnapi tanácskozáson, amelyre meghívást kaptak kormányzati vezetők, a tárcák, főhatóságok képviselői, a szakszervezeti konföderációk vezetői, a SZEF-hez nem tartozó közszolgálati szakszervezetek tisztségviselői is, délelőtt 10 órakor a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése után dr. Szabó Endre SZEF-elnök mondja el beszámolóját, majd rögtön ezt követően felszólal Medgyessy Péter miniszterelnök, aki csak rövid ideig vesz részt a kongresszus munkájában. Jelen lesz a tanácskozáson és várhatóan fel is szólal Kiss Péter kancelláriaminiszter is. Tóth Béláné PEB-elnök ismerteti a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését a SZEF gazdálkodásáról, majd Fehér József ügyvivő, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára terjeszti elő a programszerkesztő bizottság javaslatát a SZEF 2003-2007. évekre szóló programjára. A beszámolók után megkezdődő vitában elhangzottakra dr. Szabó Endre és Fehér József várhatóan 17.30 után válaszol. Másnap, szombaton délelőtt zárt ülésen ismerteti a jelölő bizottság javaslatát a SZEF új tisztségviselőire Kozma Károly ügyvivő, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ) főtitkára, a jelölő bizottság elnöke. A kongresszus előre láthatóan dél körül fejeződik be. A kongresszus a Congress Park Hotel Flamencoban (Budapest XI. Tas vezér utca 7. — a Feneketlen tónál) lesz. A tanácskozás dokumentumait (írásos beszámolók, Szabó Endre beszéde, programjavaslat, határozat-tervezet) a helyszínen bocsátják az érdeklődő újságírók rendelkezésére, de a SZEF Szövetségi Tanácsának írásos beszámolója május 13-tól olvasható lesz a SZEF honlapján is.
2003.05.16.	A SZEF kongresszusának eső napjáról a következő hír jelent meg az interneten: „Kevés szakszervezeti eseményt kísért akkora sajtóérdeklődés, mint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának III. kongresszusát. A figyelem mégis egysíkú maradt, hiszen az elnökválasztásra, a miniszterelnöki-miniszteri felszólalásokra korlátozódott. ... A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) mindig támogatta a közszolgálat modernizációját – szögezte le a konföderáció programja. Az érdekvédők ugyanakkor fontosnak tartják: a változtatások biztosítsanak jobb alapellátást az állampolgárok számára, ne növeljék azok anyagi terheit, és ne járjanak a közszférában foglalkoztatási feszültségekkel. Ezért a SZEF garanciákat követel annak érdekében, hogy a reformelképzeléseket, a konkrét intézkedéseket megfelelő időben és érdemben egyeztessék a munkavállalói érdekképviselettel. A konföderáció kongresszusán annak az igénye is megfogalmazódott, hogy könnyítsék a közszférában a sztrájktörvény szigorú megkötéseit, tiltásait. A konföderáció szerint nem elégségesek a közszolgálati intézményrendszer biztonságos működéséhez szükséges jogi garanciák. A SZEF erősíteni kívánja részvételét az itt dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó jogszabályok megalkotásában. Kezdeményezte, hogy teremtsék meg azokat az alkotmányos alapnormákat, amelyek hosszú távon biztosítják az alanyi jogon járó oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális, rendvédelmi és közigazgatási alapszolgáltatások színvonalas működését, valamint az e területen dolgozók stabil egzisztenciáját. Ezen szolgáltatásokkal kapcsolatban a SZEF azt kívánja, hogy erősödjön az állami szerepvállalás köre és mértéke. A SZEF nem tartja indokoltnak és elfogadhatónak a közszolgáltatások és a közszolgálati intézményrendszer privatizálását. A konföderáció meggyőződése, hogy az állami szerepvállalás csökkentése csak olyan mértékben lehetséges, amilyen mértékben a jövedelmek emelkedése lehetővé teszi azok egyéni finanszírozását. A SZEF szerint sem túlfoglalkoztatás, sem számottevő létszámtartalék nincs a költségvetési intézményekben, ezért elutasítja a közszolgálati munkahelyek csökkentését, egyes közszolgálati feladatok részleges vagy teljes kiszervezését. A konföderáció meggyőződése, hogy a feladatokkal arányos létszámú közszolgálat az általános állampolgári biztonság része. Az érdekvédők szerint megoldatlan a közszolgálati intézményrendszer működésének finanszírozása, ellentmondásos a kormányzat és a települési önkormányzatok közötti munkamegosztás, teherviselés aránya. A SZEF ezért indokoltnak látja, hogy a jövőben a többletfeladatokat tartalmazó törvények és más jogszabályok megalkotásakor a jogalkotó határozza meg annak dologi, bér- és egyéb járulékos költségvonzatait is. A SZEF szükségesnek tartja az egységes közszolgálati törvény megalkotását. A konföderáció szerint ennek garantálnia kell a kiszámítható életpálya kritériumrendszerét, a munkavállalás stabilitását, a munkaerő szabad áramlását és a foglalkoztatási jogviszony meghatározásánál az intézményi hovatartozás elsődlegességét. Az érdekvédők alapvető követelménynek tekintik, hogy a működéshez szükséges, garantált állami finanszírozás egységes szintű javadalmazást biztosítson, de az ezen túlmenő forrással rendelkező munkáltató köthessen helyi kollektív szerződést is. Erre alapozva indokolt megteremteni a közszolgálati ágazati (fenntartói) keret-kollektív szerződések rendszerét – áll a SZEF programjában. A konföderáció elvárja, hogy a kormány és az önkormányzatok 2006-tól elsőként vezessék be a 38 órás munkahetet. Az érdekvédők számítanak arra is, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként depolitizálja a közszolgálatot, így a közszolgálati karrier-állások és a politikai érdekű beosztások közötti határvonal egyértelmű és átléphetetlen lesz. Ennek érdekében a SZEF elvárja, hogy a közszolgálati állásokra – különösen a vezetői beosztásokra – a kiválasztás elsődlegesen nyilvános pályázatok útján történjen, az alkalmazás kizárólagos szempontja pedig a szakmai és felkészültségbeli megfelelőség legyen. A magyar közszolgálati havi átlagkereset jelenleg az európai uniós átlagszint felét sem éri el. Nem irreális törekvés tehát az, ha a közszolgálati bérfelzárkóztatás programja célként jelöli meg az uniós átlagszint alsó határának egy kormányzati ciklus alatt történő elérését – szögezte le a SZEF programja. Az átfogó bérreform keretében az egységes alapelveken nyugvó közszolgálati bérrendszer kidolgozását szorgalmazza a konföderáció. Olyan bérrendszert tart támogathatónak, amely egyaránt kifejezi a közszféra egyetemlegességét, az egyes szakterületek különbözőségét, és megteremti az egyéni teljesítmények differenciált díjazhatóságát. A SZEF igényli, hogy a bérrendszer alaptételeinek évenkénti emelkedése automatikusan kompenzálja az inflációt, a diplomás minimálbér jogintézményét pedig törvény úgy teremtse meg, hogy az a mindenkori általános minimálbér kétszeresének megfelelő összeg legyen. A konföderáció – a bérfelzárkóztatás elsődlegessége mellett – a bérjellegű juttatások (bérkiegészítések, bérpótlékok) és a béren kívüli ellátások egységes rendszerének kialakításában is érdekelt. Ennek keretében rövid távon megvalósítandónak tartja, hogy a 14. havi bér, a ruházati költségtérítés, az étkezési hozzájárulás, a nyugdíj- és/vagy egészségpénztári tagdíjhoz történő munkáltatói hozzájárulás valamint az állami kezességvállalás mellett igényelhető lakáshitel a közszolgálat valamennyi munkavállalója számára alanyi jogon biztosítva legyen.”
2003.05.16.	Hírek szerint visszalépett a SZEF elnöki posztra való jelöléstől Cser Ágnes és Varga László is, Vadász János nem is jelölteti magát. Így az elnöki poszt várományosa továbbra is Szabó Endre, aki a konföderáció egyben tartása érdekében vállalta a következő ciklust.
2003.05.17.	A SZEF kongresszusán részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök mellett Burány Sándor munkaügyi, Hiller István kulturális és Kiss Péter kancellária-miniszter is. A kongresszuson a SZEF elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bérfelzárkóztatási program végigvitelét, a közszféra modernizálását várják a kormánytól. A miniszterelnök válaszában az egyensúly és a növekedés kérdéseit hangsúlyozta. Az egészségügy vitás kérdéseivel kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány azt akarja elérni, hogy az egészségügyben nyugodt és hatékony munka folyjék, és az ágazat privatizációjában a dolgozók megfelelő módon vehessenek részt. A kongresszus ismét Szabó Endrét választotta elnöknek, egyik alelnök Cser Ágnes.
2003.06.20.	Hír. A PSZ és a TÖOSZ közösen szeretné áttekinteni az önkormányzatok finanszírozási helyzetét, mivel a közoktatási intézményhálózat finanszírozására nem rendelkezünk hosszú távú koncepcióval. Az erről szóló ajánlást a TÖOSZ konferenciáján nyújtották át az oktatási miniszternek. A dokumentumhoz csatlakozott a PDSZ és a KSZSZ is. Magyar Bálint miniszter szerint a közoktatási törvény módosítása miatt nem várható a szakszervezetek számításai szerinti pedagógus munkanélküliség, de a nehéz helyzetbe került önkormányzatok problémáit meg kell oldani.
2003.05.22.	A sztrájktörvény felülvizsgálatát kéri a kormánytól a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szövetsége (BRDSZ). Bárdos Judit a szervezet elnöke elmondta: a belügyi rendvédelmi szerveknél nem csak hivatásos állományúak, hanem köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka törvénykönyve hatálya alatt állók is dolgoznak, akiket - minden más munkavállalói csoporttal szemben - szintén nem illet meg a sztrájkhoz való jog. Ugyanazokat a sztrájkjogokat követelik a belügyi rendvédelmi szféra számára, amely minden más munkavállalót megillet. A szervezet a közeljövőben keresi meg Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy a kérést terjessze a kormány elé. Amennyiben a kabinetnél nem talál kedvező fogadtatásra a javaslat, a BRDSZ szerint a rendvédelmieket sújtó "joghiányt" más módon, például rendészeti pótlék formájában kellene kompenzálni.
2003.06.12.	Egyesült két, azonos ágazatban működő szakszervezet. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Határőr Szakszervezet (HSZ) összeolvadásával a rendvédelem létszámában legerősebb, mintegy 20 ezer főt számláló szakszervezete jött létre. Az összeolvadást eldöntő rendkívüli kongresszuson felszólalt Lamperth Mónika belügyminiszter asszony is, aki többek között elmondta: nincs egységes elv a kormányzatban arra, hogy az egyes tárcák a takarékossági intézkedéseken belül hogyan döntenek az elvonásokról. A miniszter asszony a belügyi elvonásokról ma este fogja javaslatait Medgyessy Péter miniszterelnöknek benyújtani, ezért azokról még nem nyilatkozott. A kibővült BRDSZ küldöttei ugyanakkor állásfoglalást fogadtak el arról, hogy életszínvonaluk, életkörülményeik romlását nem hajlandók tovább tűrni

2003.04.01.	Hír. Alapanyaghiányra hivatkozva hétfőtől szünetelteti termelését Ózdon a Finomhengermű Munkás Kft., a kényszerszünet a tervek szerint egy hétig tart. A több mint négyszáz embert foglalkoztató kft. alkalmazottjainak egy része jelenleg a berendezések javításán, karbantartásán dolgozik, a többiek állásidőn vannak. A cégnél az elmúlt hét végén munkásgyűlést tartottak. A dolgozók azt nehezményezték, hogy a tulajdonos a mai napig nem kötötte meg velük a kollektív szerződést, költségtakarékosságra hivatkozva pedig megvonta az étkezési hozzájárulást. Vitkó István, a finomhengermű szakszervezeti titkára újságíróknak elmondta: már a sztrájk gondolatával is foglalkoznak.
2003.04.01.	Hír. A postás érdekvédelmi szervezetek lemondanának bérsztrájkjukról, bár a posta továbbra is csak átlagosan tízszázalékos emelést ígér. A POFÉSZ elnöke szerint a szakszervezetek ezt akkor fogadnák el, ha kizárólag a kiskeresetűek fizetését növelnék. Az érdekképviseletek egyik vezetője szerint az idén négyezer dolgozó távozott a postától, a menedzsment képviselője viszont csak hatszázról tud.
2003.04.02.	Hír. Szarvason demonstrációt tartanak április 3-án a Vajda Péter Gimnázium bezárásának megakadályozására. A város vezetése szerint nem született ilyen döntés, ezért nem kellene demonstrálni, a szülők szerint viszont épp ezért van időben a demonstráció. A tanárok nem vesznek részt szervezésben.
2003.04.02.	Hír. Az ózdi Finomhengermű Munkás Kft. e hét elején ismét leállítani kényszerült hengersorait, mivel földolgozta a legutóbb Ukrajnából vásárolt húszezer tonna alapanyagát, utánpótlásról azonban nem tudott gondoskodni. Ráadásul továbbra sincs egyezség a dolgozók és a cégvezetés között a kollektív szerződésről. A Finomhengermű Munkás Kft. vezetői a napokban jelentették be, hogy a fél ezres dolgozói létszámot harminccal csökkentik és továbbra sem hajlandók eltérni tavaly nyáron már vitára okot adó elképzelésüktől, hogy a megkötendő új kollektív szerződés kizárólag a Munka Törvénykönyve által előírt minimumokat tartalmazná. A dolgozók ezt keveslik.
2003.04.02.	Hír. Megmenthető az egri Berva Finomszerelvénygyártó Rt. – közölte Marjasiné Endrédi Zsuzsanna, a Cash & Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Rt. igazgatója, a Berva felszámolóbiztosa. Erre egy hosszú távú szerződés nyújt lehetőséget: a Toyotához tartozó Koyo társaság kormányművek gyártására adott megbízást az egri üzemnek. Ezeket a Renault és Toyota gépkocsikba szerelik majd be. A prototípusok előállítása májusban kezdődik. A szerződés értelmében a cég piacának 33 százalékát nyerte el az egri gyár, a megállapodás három évre szól. Ezáltal a Berva jelenlegi 340 dolgozójának biztossá válik a munkahelye. Ők eddig a Suzuki gépkocsikba gyártottak lengéscsillapítókat, ám a megrendelés a múlt hónapban befejeződött. A Berva ellen egy évvel ezelőtt kezdeményeztek felszámolást a hitelezők. Akkorra ugyanis a gyárat tulajdonló, magyar magánszemélyekből álló társaság 2,4 milliárd forint tartozást halmozott fel, miközben a cég vagyona csupán 1,4 milliárd forintot tett ki.
2003.04.02.	Hír. Hétfő este mintegy kétszáz szőlősgazda gyűlt össze Soltvadkerten, hogy meghallgassa a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóságnak az idegenrendészeti feladatokról szóló tájékoztatóját. A fórumot Berkecz László, a város polgármestere kezdeményezte azzal a céllal, hogy közösen megoldást találjanak az elmúlt hetekben szinte mindennapossá vált idegenrendészeti akciók következményeire. Ezek miatt ugyanis megtorpant az amúgy is késve indult tavaszi munkák üteme. Az idegenrendészeti akciók veszélyeztetik a tavaszi munkák befejezését – vélik a szőlősgazdák. Érveik szerint a kigazdálkodható bérért nem lehet hazai, csupán erdélyi napszámosokat találni, akiket kénytelenek feketén foglalkoztatni, mert legalizálásuk olyan hosszadalmas hivatali folyamat, amit nem lehet összehangolni az időjárástól függő idénymunkával. Lunger Zoltán határőr alezredes azt mondta: nem tehet olyan ígéretet, hogy a határőrség szemet huny a külföldiek mezőgazdasági foglalkoztatása felett. A múlt évben kétszáz, az idén pedig eddig hetven illegálisan mezőgazdasági munkát végző külföldit állítottak elő a térségből. A más országból származó foglalkoztatottak bejelentésének lehetőségeiről szóló tájékoztatóra a gazdák úgy reagáltak: nem tudnak mit kezdeni ezzel az információval, mert a munkaügyi kirendeltségek hatvan-kilencven napos ügyintézési ideje számukra elfogadhatatlan. Mindezek mellett azt is elismerték, hogy az erdélyi napszámosok – ellátástól függően – 1500-2500 forint napi bérért dolgoznak, a magyarok viszont ennek a kétszereséért, s ekkora összeg – mondták – a magas járulékok miatt számukra kigazdálkodhatatlan. Vancsik Ferenc helyi gazda szerint a szőlő kilogrammonkénti negyvenforintos átvételi ára már nem bírja el az ilyen többletköltségeket.
2003.04.03.	Hír. Petíciót küld a kormánynak és az országgyűlési képviselőknek Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a kormány az egészségügy modernizációjának ürügyén az ágazati vagyon kimentését készíti elő. A kormány sokat hangoztatott álláspontjával szemben a kórháztörvény-javaslat valós célja szerinte nem a modernizáció, hanem bizonyos érdekkörök milliárdos vagyonhoz juttatása, amit meg kell akadályozni. A magánvállalkozások csak a profitszerzés érdekében fektetnek be, a profit kinyerése azonban az egészségügyre fordítható források további zsugorodását eredményezi. A szakszervezeti vezető kiemelte: helyi népszavazás kezdeményezésével megakadályozható a kórházak magánosítása.
2003.04.03.	Hír. Folytatódtak a tárgyalások az RSZTÉF, illetve a BÉT munkavállalói oldala és a munkáltatók között, amelyek eredményeképpen a BÉT-en újabb megállapodás született, amelyet hat belügyi szakszervezet írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról és bérekről Lamperth Mónika belügyminiszterrel. A felek egyetértettek abban, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében „ez volt a legtöbb” amit elérhettek. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodás aláírásával - az aláírók szerint - lezárult a Belügyminisztérium vezetése és az illetékességi körbe tartozó belügyi szervek munkavállalói érdekképviseletei közötti egyeztetési folyamat a 2003. évet érintő dolgozói juttatásokról, bérekről, törvénymódosításokról. A megállapodás kivonatos szövege a következő: A hivatásos állomány körében 2002-ben a nagyobb arányú bérfejlesztés második üteme megtörtént. A közszférában dolgozók közül a közalkalmazottak 50%-os béremelése, és a köztisztviselők bérfejlesztésének idén nyáron várható második üteme után mindhárom foglalkoztatási csoportban realizálódik egy nagy arányú béremelés. Az idei költségvetést ezért nem terhelte a Kormány a hivatásosok újabb bérfejlesztésével. 2003. év elején a tiszthelyettesek átlagkeresete bruttó 154 ezer forint, a tisztek átlagbére bruttó 297 ezer forint. A tárgyalás során több olyan, a rendvédelmi dolgozókat pozitívan érintő lépést tett a Kormány, amely jogszabályi előkészítést is igényelt. 2003. január 1-ig visszamenőleges hatállyal döntött a parlament a hivatásos állomány körében a százezer forintos diplomás minimálbér bevezetéséről, valamint az előző kormány által megszüntetett tűzoltó veszélyességi pótlék rendszer visszaállításáról. Ennek mértéke most az illetményalap 22,5%-a, 7.425 Ft/hó. A Belügyminisztérium a jövő évi költségvetés keretében vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-től az illetményalap 45%-ára emelkedjen. Február 28-án a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tagjai megállapodtak a 2003-as személyi juttatások terhére teljesítendő egyes kifizetésekről, amely miniszteri utasításként lépett életbe. Ez szerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltő munkavállalók 2003-ban 5%-os bérfejlesztésre számíthatnak. A teljes állományra vonatkozóan a havi étkezési hozzájárulás természetben nyújtott étkezés esetén 4.000, vásárlási utalvány esetén 2.000 forint. A ruházati költségtérítés mértéke köztisztviselőknél 49.500, közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40.000, hivatásos állománynál 82.500 forint lesz. A pénzintézeteknél nyitott bankszámlákra átutalt pénz esetén, az átutalás során keletkező többletköltségeket a legmagasabb adómentes mértékben, évi 2000 forintban térítik a munkáltatók. A közalkalmazottak esetében törvény által kötelezően előírt 3 évenkénti előresorolás során legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését plusz közel 1 milliárd forinttal terhelik. A BÉT által elfogadott megállapodásban a Belügyminisztérium vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás előkészítését is, a személyi juttatások kiszámíthatósága érdekében. A Belügyminisztérium vezetése kereste annak lehetőségét, milyen módon lehetne bővíteni a személyi juttatások körét. Az érdekképviseleti szervezetek egy része által elfogadott megállapodás alapján a Kormány a Parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint 2003. július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél - városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, őrsök - szolgálatot teljesítő tiszti állomány 8%-os, ugyanitt a tiszthelyettesi állomány 6%-os illetmény kiegészítést kap. Az intézkedés azt eredményezi, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél 2003. július 1-től 7000 fő tiszt részesülhet havi 15.000 forint, és a több, mint 23300 fő tiszthelyettes pedig 6.000 forintot meghaladó többletilletményben. A központi és területi szerveknél - országos, megyei és fővárosi parancsnokságok - dolgozó hivatásos állomány részére 2003. IV. negyedévében egyszeri juttatásként 500 millió forintot biztosít a Kormány, amelynek személy szerinti elosztása az érdekképviseleti szervezetek bevonásával történik. A fenti juttatások a belügyi illetékességű hivatásos dolgozókat illetően plusz 2 milliárd forint kiadásként érintik a központi költségvetést. Parlament előtt van a vonatkozó törvény (Hszt.) olyan értelmű módosítása is, hogy a köztisztviselők körében már érvényes állami kezességvállalás kiterjedjen a hivatásos állomány részére is, biztosított legyen lakásépítéshez, lakásvásárláshoz felvett hitel esetén. A Belügyminisztérium a jövő évi költségvetés keretében vállalta annak kezdeményezését, hogy az érintett állomány számára 2004. január 1-től az illetmény kiegészítés a tiszteknél 15%, a tiszthelyetteseknél 10% mértékre emelkedjen. Fontos megjegyezni azt, hogy bár az egyeztetések a Belügyminisztérium és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, a törvénymódosítást igénylő kezdeményezések a Belügyminisztérium illetékességi területén túl érintik az önkormányzati tűzoltóságok, a Büntetés-végrehajtás, a Vám-és Pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok hivatásos állományú munkavállalóit is, mely további 1 milliárd forintot jelent a központi költségvetésben. [www.bm.hu, 2003. április] A megállapodás nagy vitát váltott ki az RSZTÉF munkavállalói oldalán, mivel az ott jelen lévő szakszervezetek egy része az FRDÉSZ teljes tagságára kiterjedő bérmegállapodás megkötését tűzte ki célul, amely e megállapodás keretei között nem teljesül, hatálya ugyanis nem terjed ki a Hjt. hatálya alá tartozó Magyar Honvédségre, emellett a szervezetek egy része nem tartja elégségesnek az elért korrekciós intézkedéseket.
2003.04.04.	Hír. Közeledtek az álláspontok a postai dolgozók béremeléséről a vezérigazgatóság és a szakszervezetek tárgyalásain. A posta hajlik arra, hogy némi módosítással elfogadja az érdekképviseletek ajánlatát, tehát hogy a kiskeresetűek bére emelkedjen jelentős mértékben.
2003.04.04.	Hír. Kovács János (Mátraholding), az olasz tulajdonú DAM Steel Rt. felszámolója szerint mindent megtesznek az üzem újraindítása érdekében. Kovács felkérte szakértőjének Marjasné Endrédi Zsuzsannát, a Cash & Limes vezetőjét, aki korábban – az olaszok tulajdonlása előtt – az akkori DAM felszámolója volt (ő adta el a Cognénak). A jövő hét közepén megkapják márciusi járandóságukat a diósgyőri kohászok. A bérgarancia alap nagyjából 100 millió forintot biztosít erre a célra, a többi 40 milliót pedig (egyéb bérjellegű kifizetésekre) a DAM Steel Rt. állja majd.
2003.04.04.	Hír. Megszakadt a bértárgyalás BorsodChem Rt. vezetése és a szakszervezetek között. Hétfőre munkásgyűlést hívott össze a társaságnál működő Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet és a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete. Salagvárdi Gábor, a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezetének elnöke közölte: írásban kérték „a munkáltató egyoldalú döntése alapján megszakadt tárgyalások” folytatását, és ennek megpróbálnak érvényt is szerezni. A további lépésekről a munkásgyűlésen a többség határoz. A BorsodChem Rt.-nél összesen mintegy 2700-an dolgoznak, kétharmaduk fizikai munkakörben. A vita a munkáltatóval a cégnél bevezetett úgynevezett kulcsember program, illetve a 13. havi bér emelése miatt robbant ki. A szakszervezet a 6,9 százalékos alapbér fejlesztést el tudta volna fogadni, ha a 13. havi bért kiegészíti a társaság plusz két heti fizetéssel. A BorsodChem a 13. havi fizetést két részletben, júliusban és decemberben utalja a dolgozóknak. A szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy mindkét részlet a jelenlegi két heti helyett három heti fizetés legyen. Az érdekképviselet szerint ez 150 millió forint plusz költséggel jár. A kulcsember program lényege, hogy a cégnél a dolgozók egy bizonyos körének „piaci” béreket adnak azért, hogy más társaságok ne tudják „elszívni” az értékes munkaerőt. A kulcsember program 386 főt érint. A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a kiemelt körből csupán 18 fő fizikai dolgozó. A szakszervezetek szerint a program lehetőséget adna arra, hogy a műszakban dolgozók bruttó havi 85 ezer forintos besorolási bérét megemeljék.
2003.04.09.	Hír. Nem kezdődött meg a termelés hétfőn Ózdon a Finomhengermű Munkás Kft.-ben, holott az eredeti tervek szerint hétfőn ismét beüzemelték volna a cég hengersorait. Alapanyaghiányra hivatkozva március 31-én - idén másodszor - állt le Ózdon az ukrán-orosz tulajdonban lévő Finomhengermű Munkás Kft.
2003.04.09.	Hír. A több mint két és fél ezer embert foglalkoztató BorsodChem Rt. (BC) vezetői által félbeszakított bértárgyalások miatt tartottak munkásgyűlést tegnap Kazincbarcikán. A gyár területén lévő kultúrteremben – ahová újságírókat nem engedtek be – mintegy hatszázan gyűltek össze, de a cég vezetői közül senki nem volt jelen. A munkásgyűlés úgy döntött, egy hónap türelmi időt ad a cégvezetőknek az érdemi tárgyalások folytatására. Ha nem járnak sikerrel, akkor a tulajdonosokkal próbálnak majd egyezségre jutni, mielőtt esetleg keményebb eszközökhöz nyúlnának – mondta Salagvárdi Gábor, az egyik helyi szakszervezet elnöke. A bérvita egyik tétele a BC-nél minden évben két részletben folyósított tizenharmadik havi bér. A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy a most ajánlott, differenciált, átlagosan 6,9 százalékos béremelés mellett mindkét alkalommal háromheti pénzt fizessenek az eddigi kétheti helyett. Az érdekképviseletek vitatják a csaknem négyszáz dolgozót érintő kulcsember-programot is, amelynek során kiemelt bért adnak azoknak, akiket más cégek elcsábíthatnának tőlük. Kovács F. Ferenc, a cég vezérigazgatója rövid írásos tájékoztatójában tudatta: a szakszervezetek újabb, a korábbinál magasabb járandóságot követelő javaslata miatt távolodtak az álláspontok. Áprilisban azonban a dolgozók már a munkáltatói ajánlatnak megfelelően felemelt bért kapják.
2003.04.09.	Hír. Április 16-án kezdi meg hivatalosan is munkáját az a JNT Security, azaz a József Nádor Tér Security, amely az épp végelszámolás alatt lévő Defend kft. megbízásait veszi át. A JNT Security a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Posta egyik leányvállalatként fog működni, átvéve a Defend dolgozóinak többségét. A Defend eredetileg is József Nádor Tér Kft. volt, igaz, akkor még ingatlanforgalmazó cégként működött. A most megalakított vállalkozás ügyvezető igazgatója az a Lajtár József, aki Pintér Sándor egykori belügyminiszter közigazgatási helyettes-államtitkáraként dolgozott a belügyi tárcánál. Lajtár úgy nyilatkozott: a JNT négy üzletágat fog képviselni: foglalkozik őrzés-védelemmel, értékfeldolgozással, biztonságtechnikával és némi értékszállítással is, ám utóbbi kör jelentős részét továbbra is a posta végzi majd. A JNT megvásárolta a felszámolás alatt lévő Defend eszközeit, az ehhez szükséges mintegy 1,8 milliárd forint jelentős részét a posta hitelezte a cégnek. Lajtár elmondta: a Defend egykori dolgozóinak többségét átveszi a JNT Security, azok munkahelye továbbra is biztosított, akik a postai vonalon teljesítettek szolgálatot. Némi leépítésre azonban számítani lehet.
2003.04.09.	Hír. A Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezete tiltakozik a Magyar Televíziónál tervezett 800 fős leépítés ellen, amely az érdekképviseleti szerv számításai szerint mintegy 4 milliárd forintba kerül. Lapértesülések szerint ez abban az írásos anyagban olvasható, amely a legfrissebb elképzeléseket tartalmazza a köztévé átalakítására. Az elképzelések között található az Óudai Gyártási Bázis külső kézbe adása, valamint az MTV megrendelő televízióvá való alakítása. A terv egyes részleteit múlt hét szerdán az televízió üzemi tanácsa előtt is ismertették, amelynek tagjai felháborodással fogadták a terveket. A szakszervezet kísérletet tett a hír megerősítésére, illetve megcáfolására, azonban arra sem az MTV ügyvezető elnöke, sem a három reprezentatív szakszervezet vezetője nem volt hajlandó. A Magyar Televízió három szakszervezete és üzemi tanácsa kedden nyílt levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és a parlamenti pártok elnökeihez az intézmény működési feltételeinek megteremtése érdekében.
2003.04.10.	Hír. Wágner Ferenc, a Bányaipari Dolgozók Demokratikus Szövetségének területi elnöke közölte az MTI-vel a lencsehegyi bányaüzem sztrájkbizottságának szerdai tanácskozását követően, hogy a lencsehegyi bányászok támogatják a bányász szakszervezet országos elnöksége múlt heti döntését, miszerint, ha árpilis 15-ig nem szűnnek meg a hazai bányák működésével kapcsolatos kérdőjelek, és nem születnek meg a kért humánpolitikai döntések, akkor akár országos demonstrációt is szerveznek. A bányászok humánpolitikai követelése közé tartozik, hogy a bezárásra ítélt bányákban dolgozóknál a nyugdíjazáshoz 25 év munkára vagy ötezer műszakra legyen szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a nyugdíjazáshoz kapjanak korengedményt a külfejtéses bányákban dolgozók is, és rendezzék a bányász nyugdíjasok szénjárandóságát.
2003.04.11.	Hír. Tegnap átadták a fegyveres és rendvédelmi szféra dolgozóinak tiltakozó leveleit tartalmazó három nagyméretű postaládát a miniszterelnök képviselőjének. Idézetek a levelekből: „Pályaválasztásomkor azért választottam a köz szolgálatát, mert bíztam a biztos megélhetésben, a nyugodt szívvel történő családalapítás lehetőségében. Mára kiderült, hogy fizetésünk biztos, de a megélhetéshez kevés, hiszen jövedelmünkből a rezsi kifizetése után naponta 1500 forint marad ennivalóra, ruházkodásra, váratlan kiadásra négyünknek.” „Senkinek nem mondhatom, hogy ha én nem kaptam az államtól fizetésemelést, akkor ne is kérjék tőlem az emelt árakat. Fizetnem kell, ezért kérem, nekem is fizessenek.” „Tudom, sokan örülnének annak a pénznek, amit én kapok. Az ország keleti részein sokan nyomorognak, éheznek. Nem akarok az ő szintjükre kerülni!” A demonstrációt a figyelem felkeltése érdekében hirdette meg a szakszervezeti szövetség, így tiltakozva az ellen, hogy a köztisztviselői illetményalap kormány általi befagyasztása miatt a hivatásos állományúaknak az idén csökken a reálkeresetük. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke azt mondta: civilektől, pedagógusoktól, hajléktalanoktól is kaptak támogató leveleket. Szerinte az akcióval elérték céljukat, mert sikerült felhívniuk tarthatatlan helyzetükre a döntéshozók figyelmét. A szféra minden rétege kifejezésre juttatta: elvárják a kormánytól, hogy megoldást találjon helyzetük javítására. A tíz nap alatt mind a négy parlamenti párt képviselője megkereste a demonstrálókat, felvállalva, hogy közbenjárnak érdekükben. Az elnök megerősítette: ha a további tárgyalások sem vezetnek eredményre, a törvényes keretek között élnek „a fokozott nyomásgyakorlás” eszközével. A parlament rendészeti bizottsága keddi ülésén tárgyal a szférában kialakult helyzetről, a tanácskozásra meghívják a szakszervezeteket is.
2003.04.11.	Hír. Az egészségügyi szakszervezetek szerint a kórháztörvény tervezete nem biztosítja a megfelelő szintű betegellátást, veszélyezteti a dolgozók jogait és az önkormányzati tulajdont. Az ágazati érdekképviseletek sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy kifogásaikkal petícióban fordulnak a kormányhoz és a parlamenthez. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke hozzátette, végső esetben akár sztrájkra is készek, de az esetleges privatizációkról hajlandóak helyi népszavazást kezdeményezni.
2003.04.12.	Hír. E hónap elején magánosították a Debreceni Egyetem radiológiai klinikai részlegének szolgáltatásait. Az eljárás során több kifogás merült fel az itt dolgozók részéről, ezért úgy döntöttek, hogy az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez fordulnak segítségért. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke csütörtök délután találkozott a dolgozókkal, de nem az egyetemen, hanem egy közeli szállodában. Azért itt, mert az egyetem vezetői nem engedélyezték, hogy Cser az egyetem területén találkozzon a dolgozókkal, s ott sajtótájékoztatót tartson. Cser Ágnes elmondta, hogy a vezetés, tudomása szerint, biztonsági őröket is küldött a találkozó tervezett helyszínére. Fésüs László, az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának vezetője azt mondta: az egyetem vezetése azért nem járult hozzá ahhoz, hogy Cser munkaidőben konzultáljon a dolgozókkal és sajtótájékoztatót tartson az egyetemen, mert az érintett radiológiai klinika dolgozói között egyetlen EDDSZ-tag sem volt, a szakszervezeti tagok kilencvenkilenc százaléka a helyi szakszervezet, a DOTESZ tagja. Hozzátette: biztonsági őröket nem küldtek a tervezett találkozó helyszínére. Felajánlották viszont, hogy szívesen állnak minden információval Cser Ágnes rendelkezésére, de ezzel ő nem kívánt élni.
2003.04.16.	Hír. A múlt hét elején még együtt szervezett munkásgyűlést a bérkövetelések nyomatékosítására a több mint kétezer embert foglalkoztató BorsodChem Rt.-nél működő két szakszervezet, a további teendőket illetően azonban eltér az álláspontjuk. A korábban megszakadt bértárgyalások egyik vitatott tétele a minden évben két részletben folyósított tizenharmadik havi bér. Az érdekképviseletek azt kérték, hogy mindkét alkalommal háromheti pénzt fizessenek az eddigi kétheti helyett. A munkáltató ezt nem teljesítette, de – ígéretének megfelelően – márciusra már az általa végül is egyoldalúan meghatározott, átlagosan 6,9 százalékkal felemelt béreket fizette ki a dolgozóknak. A Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete (VMFSZ) azonban – miközben továbbra is megegyezésre törekszik – időközben a munkaügyi bírósághoz fordult. A VMFSZ elnöke, Salagvárdi Gábor és a szakszervezet jogi képviselője, Kónya Zsuzsanna lapunknak elmondta, a bíróságtól többek között azt kérik, mondja ki: a munkáltató jogellenesen járt el azzal, hogy nem kollektív szerződés erejű megállapodásban szabályozta a 2003-as béreket. Ráadásul szerintük még a munkaügyi tárca ajánlásában megfogalmazott reálkereset-növekedés sem valósult meg az egyébként eredményesen gazdálkodó BorsodChemnél. A Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet (KVSZ) titkára, Eördöghné Pataki Irén szerint viszont a társaság vezetőinek kezdeményezésére múlt pénteken létrejött tárgyaláson a munkáltató elfogadhatónak látszó ajánlatot tett a szociális és nem szociális juttatások bővítésére. A KVSZ ezért nem csatlakozott a bírósági beadványhoz.
2003.04.16.	Hír. Az állampolgári jogok biztosához, és a Munkaügyi Főfelügyelősség Hajdú-Bihar megyei hivatalához fordult a sorozatos törvénysértések miatt Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte ugyanis elbocsátással fenyegették meg a debreceni Radiológiai Klinika dolgozóit, ha nem írják alá új munkaszerződésüket, mindezt pedig dokumentumokkal is igazolni tudja. A dolgozók nem kapták meg a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szóló határozatot és az új feltételekről is, csak szóban tájékoztatták őket. Mindez pedig sorozatos jogszabálysértés - mondta a vezető. Szerinte éppen ilyen helyzetet eredményezhet majd az a kórháztörvény, amelyet most vitat a parlament, és éppen ezért tiltakozik a szakszervezet annak elfogadása ellen.
2003.04.16.	Hír. A Ganz Gépgyár Holding Rt. 800 millió forinttal tartozik egy alvállalkozónak, aki 2 évig foglalkoztatott szakmunkásokat a Ganz rendeléseinek teljesítésére, kölcsönzési formában. A két cég tavaly megegyezett az adósság rendezéséről, de az alvállalkozó nem kapott eddig pénzt, ezért 16-án ismét tárgyalnak. Ha nem sikerül megegyezni, az alvállalkozó kétórás demonstrációval hívja fel a figyelmet reménytelen helyzetére.
2003.04.18.	Hír. A Temész nyílt levélben emlékeztette az MTV Rt. ügyvezető igazgatóját arra, hogy március 31-ig kellett volna végrehajtani az idei bérrendezést a tv-nél, de ez nem történt meg. A kollektív szerződésben rögzített határidőt azért nem lehetett tartani, mert a tv-nek nincsenek forrásai, a kormány és a kuratórium döntésére várnak.
2003.04.18.	Hír. Elmarad a Ganz egyik alvállalkozója, az Ádám és Társa Bt. által tervezett demonstráció, mert a Ganz átutalt a cégnek 1 millió forintot és megegyeztek a hátralék törlesztésének ütemezésében is.
2003.04.22.	Hír. A Debreceni Egyetem április elejével bérbe adta egy magáncégnek, a Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft.-nek a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások működtetését. Ez azt jelenti, hogy a NEK Kft. ezentúl nemcsak a Radiológiai Klinikán található MR-, CT- és ultrahangvizsgálatokat végzi, hanem a más klinikákon lévő hagyományos röntgeneket is: vagyis a teljes radiológiai részleget átvette tizenöt évre. A Radiológiai Klinika 89 dolgozójának e hónap végével megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk. A dolgozók tavaly ősszel, jóval az egyetemi tanács júniusi döntése után tudták meg, hogy mi vár rájuk, ezért úgy érzik: az egyetem vezetése a fejük fölött döntött az ő sorsukról. A munkavállalók megkeresték az egyetem egyik helyi szakszervezetét, a mintegy kétezer tagot számláló DOTESZ-t, amely azt tanácsolta nekik: fogadjanak ügyvédet. Ez meg is történt. A magáncéggel rendkívül hosszú ideig, csaknem négy hónapig tartott a munkaszerződések tartalmának egyeztetése. Ennek során sikerült kiharcolni azt, hogy a NEK Kft. az alkalmazottakkal határozatlan idejű munkaszerződést köt, és garanciát vállal arra is, hogy a biztonságosnak tartott közalkalmazotti létből a bizonytalanabb magánszférába kerülők nem keresnek kevesebbet. A 89 dolgozó közül az elmúlt napokban körülbelül 50-en írták alá munkaszerződésüket a NEK Kft.-vel. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke az ügyben többször járt Debrecenben. Cser Ágnes a napokban levelet írt Magyar Bálint oktatási miniszternek, ebben azt kifogásolja, hogy a klinika munkavállalói nem kaptak érdemi tájékoztatást a radiológiai szolgáltatások bérbeadásának részleteiről. Cser Ágnes szerint az eljárás során több jogellenes lépés történt. Példaként megemlítette: az egyetem orvos- és egészségtudományi centrumának vezetése félretájékoztatta az egyetemi tanácsot, amikor közölte, hogy a dolgozók bevonásával zajlott a privatizációs eljárás. Cser Ágnes szerint kifogásolható az is, hogy a NEK Kft. az elmúlt hetekben egy mobil MR-készüléket helyezett üzembe az egyetemen. Ez – szerinte – betegeket von el a Radiológiai Klinikán OEP-engedéllyel működő MR-től, ami bevételkiesést okoz az egyetemnek. A Cser Ágnes által említett szabálytalanságokról Fésüs László, az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának vezetője azt mondta: a szolgáltatások bérbeadása a betegek érdekeit szolgálja, mert a következő években javulnak majd a diagnosztikai munka feltételei. Egy radiológus szakorvos szerint a dolgozók egyik legnagyobb sérelme az, hogy a fejük fölött döntöttek az eljárás lefolytatásáról. Az orvos megerősítette azt is, hogy az egyetemi tanácsot félretájékoztatták, hiszen a folyamat nem a radiológiai dolgozók tudtával és támogatásával zajlott le. A dolgozók kifogásolják azt is, hogy az egyetem és a kft. által kötött szerződésből csak a munkavállalókra vonatkozó passzust ismerhették meg, holott – szerintük – a kontraktus teljes tartalmának ismerete szükséges ahhoz, hogy felelősséggel dönthessenek a saját sorsukról. Francia Istvánt, a DOTESZ titkára szerint a DOTESZ képviselete főként arra irányult, hogy a klinika dolgozói nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azáltal, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésével a NEK Kft. alkalmazásába kerülnek, tudomása szerint a kft.-vel kötött munkaszerződések határozatlan időre szólnak. A Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft. vezérigazgatója, Katona Zoltán elmondta , hogy a munkavállalók megkapják a korábban közalkalmazottként élvezett juttatásaikat, sőt jubileumi jutalomra is számíthatnak. A vezérigazgató hozzáfűzte: a radiológia részleget egy-két éven belül a legmodernebb képalkotó diagnosztikai eszközökkel – új ultrahang-, MR- és CT-berendezéssel – szerelik föl, összesen mintegy kétmilliárd forint értékben. A munkavállalók ügyvédje szerint a klinikai dolgozók elvesztik a közalkalmazotti állás nyújtotta biztonságot, a „nyugdíjas állás” perspektíváját. Szűcs Péter hozzátette: a dolgozók elkeseredése abból a szempontból érthető, hogy semmiféle ráhatásuk nem volt a bérbeadás folyamatára.

2003.04.22. Sztrájkra készülnek a New York-i házmesterek Közel egymillió New York-i háztartás maradhat házmesteri szolgáltatás nélkül a város gazdagabb részében, mivel a házmesterek és a liftboyok szakszervezete sztrájkot jelentett be. Huszonnyolcezer házmester és liftboy elégedetlensége káoszt okozhat New York gazdagabb részein. A szakszervezet három százalékos fizetésemelést kért. A munkabeszüntetés egymillió New York-i háztartást érintene, ami azt jelentheti, hogy a háztulajdonosok saját kezűleg ürítenék a szemeteskukákat, egyedül kéne, hogy nyomkodják a felvonók gombjait. Eddig nem látszik készség a munkaadók irányából a fizetésemelés elfogadására. A legutóbbi hasonló sztrájk tizenkét éve két hétig tartott.

2003.04.24.	Véget ért a diósgyőri kohászatban az állásidő, amit a DAM Steel Rt. olasz tulajdonosai rendeltek el még januárban. Tegnap reggel újabb munkásgyűlést hívtak össze a DAM Steel Rt. dolgozói számára. A több mint 800 dolgozó elégedetten tért haza, hiszen a tervek szerint a jövő hónapban újraindul a termelés a diósgyőri acélműben. A felszámolással megbízott Mátraholding Rt. mindent megtesz azért, hogy a DAM-mal kapcsolatban állók, így a több mint 1100 dolgozó mindig megkapja a neki járó pénzt – mondta a tegnap reggeli munkásgyűlésen Kovács János felszámolóbiztos. Várhatóan a napokban megszületik a megállapodás az Émásszal és a Mollal az energiaellátásról, sikerrel kecsegtetnek a vásárlók visszaszerzése érdekében tett erőfeszítéseik, s a CIB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével megteremthető a termelés finanszírozási háttere. A dolgozók – akiktől azt kérik, vegyék ki időarányos szabadságukat – ma megkezdik a gépek karbantartását, felújítását.
2003.04.27.	Hír. Balogh Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei orvosi kamara elnöke szombaton bejelentette, hogy a szabolcsi egészségügyi dolgozók pénteken fórumon vitatták meg a törvényjavaslat várható hatásait, s úgy foglaltak állást, hogy elutasítják az előterjesztésben foglaltakat. Egyben döntöttek arról, hogy felhívással fordulnak az állampolgárokhoz és az egészségügy valamennyi szereplőjéhez, s felszólítják őket a tiltakozás minden eszközének az igénybe vételére. A Szabolcs megyei kamarai vezető hangsúlyozta: véleményük szerint a törvényjavaslat a közkórházak bezárásának és leépítésének veszélyét hordozza magában. Ezért hétfőtől az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) égisze alatt aláírásgyűjtésbe kezdenek minden olyan településen, ahol kórház működik. Megkezdik továbbá egy országos demonstráció szervezését is, amelynek időpontjáról később döntenek. Balogh Gábor hozzátette: el szeretnék érni, hogy az illetékes tárca vonja vissza a javaslatot és készítsen újat a szakma bevonásával, s azt nyújtsa be az Országgyűlésnek. Az akcióval összegyűjtött kézjegyeket az EDDSZ fölhasználná népszavazás kezdeményezéséhez is. Azt szeretné a lakosság közvetlen véleménynyilvánításával eldöntetni: akarják-e az állampolgárok a kormányzat által eltervezett módon magánosítani az egészségügyet. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke lapunknak elmondta: az aláírásgyűjtést az ország különböző pontjain demonstrációk kísérik.
2003.04.29.	Hír. Még mindig nem alakult meg az a kormányzati delegáció, amely az FRDÉSZ képviselőivel tárgyalna a szövetség által képviselt dolgozók bérhelyzetének rendezéséről. Az FRDÉSZ korábban nem írta alá azt a bérfejlesztési csomagot, amelyet Lamperth Mónika belügyminiszter terjesztett a szakszervezetek elé. A delegáció élére hivatalosan is Lamperth Mónikát nevezték ki, ám a delegáció tagjait a mai napig nem jelölték ki. Erről a kérdésről még mindig egyeztet a BM politikai államtitkársága az érintett minisztériumokkal. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke felkérte a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat két munkatársát, hogy segítsék a tárgyalásokat. Május 11-éig várnak, ha addig nem történik előrelépés, akkor folytatják demonstrációikat.
2003.04.30.	Hír. Rendkívüli küldöttközgyűlést hívott össze a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége május 16-ára. E fórumon a küldöttek arról tanácskoznak: milyen módon gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra azért, hogy „vegyék komolyan az orvostársadalom tiltakozását a parlament előtt lévő úgynevezett kórháztörvény, illetve az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló tervezetekkel kapcsolatban”. A kamara elnöksége levelet fogalmazott Medgyessy Péter kormányfőnek. Eközben a szabolcsi orvosi kamara hétfő óta Most és mindenkiért! című kiáltványával országos aláírási akciót kezdeményezett. A néhány mondatos dokumentum elindítói országos demonstráció megszervezését kezdeményezik, valamint az érdekérvényesítés eszközeinek alkalmazására szólítják fel az állampolgárokat és az egészségügy szereplőit. A Heves megyei testület egyik vezetője, Mánya Kristóf szintén aláírásokat gyűjt, ő azonban az országos küldöttközgyűlés összehívásának érdekében. Kökény Mihály, a szaktárca politikai államtitkára elismerte, hogy „vannak véleménykülönbségek” a parlament előtt lévő jogszabályokkal kapcsolatban az orvosi kamarával, ám szerinte ezek zöme a vitában módosító indítványokkal rendezhető.

2003.05.09. A philadelphiai Moore College of Art and Design óráin pózoló modellek a rossz munkakörülményekre hivatkozva szakszervezetet alapítottak. A modellek a 7-11 dolláros órabér, a hideg tantermek és a festékszag miatt panaszkodnak. Vezetőjük, Claire Hankins az AP-nek elmondta: „Csak ezzel a módszerrel tudjuk elérni, hogy az iskola figyeljen ránk. Ha más eredménye nem is lesz, egy kis tiszteletet akkor is kivívunk magunknak.” A modellszakszervezet philadelphiai District Council 37 szakszervezeti szövetség tagja lesz. Az iskola nem támogatta a szakszervezet-alapítást, sőt az illetékes munkaügyi hivatalhoz fordult, hogy megakadályozza azt. A hatóságok azonban úgy látták, hogy a modellek szakszervezet-alapítását semmi sem tiltja. A modellszakszervezet most azt szeretné, hogy Philadelphia összes (körülbelül kétszáz) iskolai modellje belépne.

2003.05.09.	Hír. Dr. Szilvássi István, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke kijelentette, hogy az orvosok nem sztrájkra születtek, nem is kedvelik, s kitartanak a mellett, hogy a betegeknek még a jelenlegi körülmények között is minden szükséges ellátást meg kell kapniuk. Ezért az egészségügyi dolgozókat érintő két törvény kapcsán egy esetleges sztrájkot is kilátásba helyeztek. Természetesen a betegek életét közvetlenül fenyegető állapot esetén a szükséges beavatkozások nem maradhatnak el, sőt egy korlátozott - vasárnapi ügyeletnek megfelelő - ellátást is fenn kell tartani, ha egyáltalán lesz munkabeszüntetés.
2003.05.10.	Hír. Május 12-én, hétfőn 16 órakor a SOTE Elméleti Tömbben, a díszteremben (Bp. Nagyvárad tér 1.) nagygyűlésre kerül sor a kórháztörvény elleni tiltakozás jegyében. Előadók: Dr. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke és Dr. Gyenes Géza , a Magyar Orvoskamara főtitkára.
2003.05.11.	Hír. Holnapra várja a kormány álláspontját a bérrendezésről a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet elnöke elmondta: ettől teszik függővé, hogy tovább folytatják-e a tüntetéssorozatot, bár az elnök lát esélyt a megegyezésre.
2003.05.12.	Hír. Elutasították a kórházak privatizációját előkészítő törvénytervezetet azon a fórumon, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) rendezett. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint az Országgyűlés előtt fekvő kórháztörvényt a tárca állításával ellentétben nem előzte meg társadalmi vita és konszenzus, holott erre egy éve lett volna az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak. Ha a kormány átalakítja az intézményeket, százhatvanezer közalkalmazott munkahelye szűnhet meg – közölte Cser. A fórumon a kórháztörvényről és az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetét nem tartották elfogadhatónak. Állásfoglalásuk szerint a járulékfizetőket megilleti az a jog, hogy dönthessenek az egészségügy kérdésében. A fórum résztvevői csatlakoztak a Nyíregyházán április 25-én tartott hasonló rendezvényen megfogalmazottakhoz, eszerint a kórházak privatizációja az intézmények bezárását, leépítésének veszélyét hordozza magában, ennek megakadályozása érdekében országos demonstrációt kezdeményeznek. Gyenes Géza, a MOK főtitkára az egészségügyi dolgozók és orvosok jogállásáról szóló törvény tervezetéről szólva elmondta: szeretnék például, ha a hétvégi kötelező továbbképzést a rendkívüli munkavégzésnek megfelelő díjazásban részesítenék, és ha szabályoznák az orvosi tevékenység méltó, garantált mértékű díjazását.
2003.05.12.	Hír. Sztrájkra készülnek a Taszáron tartózkodó amerikai hadsereg katonáit kiszolgáló Brown and Root-nál dolgozó szakszervezeti tagok. Egyelőre aláírásokat gyűjtenek, mivel a tagság nem éri el a magyar alkalmazotti létszám 45 százalékát, ezért csak a többiek hozzájárulásával szüntethetik be a munkát, tiltakozva a foglalkoztatás körülményei ellen. A munkabeszüntetés okáról és az előkészületekről Utasi Tamás, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete Amerikai Hadsereget Kiszolgáló Vállalatnál lévő Munkahelyi Szervezet mintegy száz tagjának képviselője számolt be. Úgy fogalmazott, azért teszik meg a szükséges előkészületeket a munkabeszüntetésre, mert a vállalat vezetése a munkahelyi szervezet ellehetetlenítésén fáradozik, s a magyar alkalmazottak kiszolgáltatottak a munkaadónak.
2003.05.13.	Hír. Úgy tűnik, hamarosan sikerül megegyeznie a kormányzati és munkavállalói oldalnak a rendvédelmi dolgozók reálbércsökkenésének ügyében. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) egyelőre még meghosszabbítja a május 11-ig tervezett demonstrációs moratóriumát, komoly esélyt látnak ugyanis arra, hogy sikerül mindenkinek előnyös döntést hozni. A követeléseikben szereplő 0,6 százalékos szorzóból azonban nem engednek. Kónya Péter elnök úgy látja, a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára által koordinált delegáció hajlik a megegyezésre. Ezt mutatja a napokban kormányzati oldalról kiadott nyilatkozat is, amelyben az érintett hat tárca államtitkára a tárgyalások mellett kötelezi el magát. A kiadott közlemény szerint az érintett kormányzati szervek e hét péntekig, azaz a tárgyalások következő fordulójáig felmérik, hogy az irányításuk alatt álló szervezeteknél intézkedés hiányában mely alkalmazotti csoportoknál következne be tényleges reálbércsökkenés. A kormányzati delegáció emellett kijelentette: május 30-ig kész befejezni a tárgyalásokat. Az FRDÉSZ ezen kijelentés alapján demonstrációs moratóriumát május 31-ig kitolja, ez azonban nem jelenti a követelések feladását.
2003.05.16.	A MOK közgyűlése az EDDSZ-szel közös sztrájkról dönt a kórháztörvény visszavonását követelve a kormánytól. Az EDDSZ ügydöntő népszavazás kiírását is kezdeményezi és szükség esetén az AB-hez fordul a tervezett kórház-privatizáció miatt. Ebben az ügyben néhány megyében megkezdődött az aláírásgyűjtés is.
2003.05.17.	Hír. A miniszterelnök tárgyalásra invitáló levele a rendkívüli közgyűlés alatt érkezett meg a MOK-hoz, a tárgyalásra május 22-ét jelölte meg a kormányfő. Így a közgyűlés elfogadta azokat a minimális követelményeket, amelyekről tárgyalni kívánnak az orvosok, de nem döntött a sztrájk ügyében. A MOK abban bízik, hogy a kormányfő visszavonja a törvénytervezetet. Egyes hírek szerint Mánya Kristóf fideszes képviselő a minisztérium épülete elé demonstrációt hirdetett május 21-re.
2003.05.17.	Hír. A Motim Rt. nevű cégénél, amelynek tulajdonosa Gyurcsány Ferenc miniszter (aki épp ezért nem gyakorolja tulajdonosi jogait), vita bontakozott ki a munkaidő heti 36 órásról 40 órásra emelése miatt. A helyi vegyész szakszervezet szerint szó sincs róla, hogy megszűnt volna az egészségre ártalmas munka, a munkáltató ugyanis erre hivatkozott a munkaidő emelésekor. A Vegyész Szakszervezet utólag azt is sérelmezi, hogy a tavaly elbocsátottak a kollektív szerződésben rögzítettnél kevesebb végkielégítéssel távoztak. A munkáltató szerint a ksz-t módosították, így a cég 150 m Ft-tal valóban kevesebbet fizetett ki, de mindenkinek lett munkahelye és a nyugdíj előtt álló nődolgozók jóval magasabb juttatást kaptak.
2003.05.21.	Januárban a volános szakszervezet abban egyezett meg a munkáltatókkal, hogy a 26 ezer buszsofőr és karbantartó havi átlag bruttó fizetése 110 ezerről 127500 forintra emelkedik. Ezzel szemben az egyik Nógrád megyei buszvezető bruttó járandósága a múlt hónapban csak mintegy 105 ezer forint volt. És ebben az a háromhavi elmaradt bérkiegészítés is szerepel, amelyet a januári sztrájk révén sikerült kiharcolni. A megállapodást aláíró Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke előtt nem ismeretlen a probléma. Inokai Géza sajnálatosnak tartja, hogy a bérharcot lezáró megállapodás nem minden érintett számára jelent 127500 forintos fizetést. A Nógrád Volán dolgozóinak havi bruttó keresete lényegesen kevesebb az átlagosnál, de valamennyi Volán-cég közül egyedül a nógrádi veszteséges, immár három éve. Arányaiban egyébként éppen a Nógrád Volán kapta a legmagasabb bérfejlesztést, de még így is jócskán elmarad az átlagtól. Valenta György, a Nógrád Volán szakszervezeti titkára szerint a társaság dolgozói azért is csalódottnak és becsapottnak érzik magukat, mert talán ők tették a legtöbbet azért, hogy a tulajdonos ÁPV Rt. ajánlatát jóval meghaladó bérmegállapodás jöjjön létre. A borítékban ugyanakkor továbbra is ők találják a legkevesebb fizetést, nem érték el, hogy meginduljon a cégek közötti bérfelzárkóztatás. Valenta úgy látja, nem mindenki számára derült ki egyértelműen, hogy szakmai átlagról szól a bérmegállapodás, ami azt jelenti, hogy a 24 Volán-társaságnál eltérőek a kereseti lehetőségek.
2003.05.23.	Hír. A Győri Fonoda Kft. alkalmazottainak a tulajdonos - kintlévőségeire hivatkozva nem fizette ki az április havi bért; a dolgozók ezért csütörtökön demonstráción követelték járandóságuk kifizetését és tiltakoztak a gyártóberendezések leszerelése ellen. A cég többségi tulajdonosának üzenetét Áder György termelési igazgató tolmácsolta, miszerint a Fonoda Kft. Győrben beszünteti a termelést, a fonalgyártást Budapesten folytatja tovább. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy május 23-án átutalja az alkalmazottak járandóságának a felét. Az MTI érdeklődésére, hogy a budapesti fonoda a győri cég jogutódja-e, vagy ettől független önálló vállalkozás, a termelési igazgató nem válaszolt. Molnárné Fertetics Brigitta szakszervezeti titkár elmondta: a fonoda tíz hete nem termel, száz dolgozó kétharmada otthon tölti idejét, és csupán ötvenezer forint állásbérre jogosult. A dolgozók közül néhány embert a szomszédos Rábafil Kft.-hez rendeltek dolgozni, a többiek pedig a Fonoda Kft. vezetőinek utasítására a termelő gépeket szerelik le. A szakszervezeti vezető szerint a dolgozók előtt tisztázatlan a Fonoda és a Rábafil közötti viszony, nem tudják, hogy milyen jogviszony alapján foglalkoztatják egymás alkalmazottait.
2003.05.27.	Zala megyében eddig negyven rendőr vitte perre a ruhapénzügyét, miután a rendőrkapitányságok sorra elutasították munkatársaik szolgálati kérelmét, és nem fizették ki a tavalyi évre járó ruhapénzük visszatartott részét. Az idén márciusban két zalai rendőr jogerősen is megnyerte azt a próbapert, amelyet a 2002-ben esedékes 82500 forintos ruhapénzükből – egy BM-utasításra hivatkozva – visszatartott 47500 forint kifizetéséért indítottak. Az ítélet jogi alapja az volt, hogy a munkáltató nem tarthatja vissza az úgynevezett utánpótlási ruhapénzt arra hivatkozva, hogy a ki nem fizetett részt beszámítja az új rendőregyenruha megvásárlásába. A belügyminiszter a ruhapénzzel kapcsolatban azt mondta: a tárca nem ért egyet a jogértelmezéssel, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. Hozzátette: a rendőrség idei költségvetésében nincs meg a fedezete a visszatartott – mintegy 1,6 milliárd forintot kitevő – ruhapénz kifizetésének.
2003.05.27.	A tatabányai Souftec Kft-nél 2003. február 2-án alakult meg a szakszervezet, amely Keréktárcsa Gyártó Munkástanács néven a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott. Az érdekvédők szerint azonban a munkáltató kezdettől fogva akadályozta a szakszervezet működését, a tagokat és az érdekképviselet vezetőjét pedig többször is megfenyegette. A helyzet mára annyira elfajult, hogy Varju Zsoltot, a szakszervezet elnökét be sem engedik a Souftec Kft. területére, a munkavállalókat pedig a törvény által biztosított gyülekezési jogukban is korlátozzák. Bár a Munkástanácsok jogi képviselői levélben tiltakoztak a kft. törvénysértő magatartása ellen, levelüket a cég vezetői válaszra sem méltatták. A szakszervezet vezetői ezek után döntöttek úgy, hogy a sajtó nyilvánosságához fordulnak, és tiltakozó megmozdulást szerveznek, melynek során petíciót nyújtanak át a kft. vezetőinek. Az érdekvédők petíciójukban követelik a szakszervezet cégen belüli működésének biztosítását, és hangsúlyozzák: a Souftec Kft. német és amerikai tulajdonosaival partnerként kívánnak együttműködni. A tiltakozó megmozdulásra május 30-án, pénteken 10 órakor kerül sor Tatabányán, a Souftec Kft. telephelye melletti autóbuszmegállónál.
2003.06.04.	Amennyiben június 6-án, pénteken sem sikerül megoldást találni a NABI Rt-nél kialakult munkaügyi konfliktusra, a szakszervezet bírósághoz fordul – figyelmeztetett Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. A jó hírű, sikeres cégnél 1997-ben, 18 fővel alakult meg a szakszervezet, amelyhez azóta több mint 300-an csatlakoztak. A cég vezetésével azonban már korántsem alakult ilyen sikeresen a kapcsolat. Kezdettől fogva akadályozták, ellehetetlenítették a szakszervezet munkáját; a hirdetményeiket eltávolították a munkahelyekről, a képviselőiket pedig folyamatosan megfélemlítették. Mindemellett munkaügyi téren is számos kifogásolnivaló akadt. A munkavállalók úgy érezték, sokszor semmibe veszik és kihasználják őket; hiányosak voltak a munkaköri leírások, az USA-ba küldött munkavállalókat május 1-jén és vasárnap is munkára kötelezték, és sokszor a munkaszerződésekben foglaltaknak sem tett eleget a gyár vezetése. Mivel a szakszervezetnek nem sikerült a cégvezetéssel megállapodnia, petíciót fogalmaztak meg, amelyet közel hatvanan írtak alá, és több médiumnak is továbbítottak. Bár az aláíróknak az volt a kérésük, hogy nevük ne kerüljön nyilvánosságra, ez nem teljesült; a lista a munkáltatóhoz került, aki a petíciót rágalmazásnak minősítette és "megkereste" az aláírókat. Így történt, hogy akadtak munkavállalók, akik ezek után már azt nyilatkozták: kényszer hatására írták alá a petíciót. A konfliktus ezután vált igazán súlyossá: május 27-én, kedden a munkáltató – arra hivatkozva, hogy rontották a cég jó hírnevét – rendkívüli felmondással szüntette meg Patai Mária és Vad Zsigmond szakszervezeti képviselők munkaviszonyát, Vad Zsigmondot pedig törvény adta jogait semmibe véve kivezették a gyár kaposvári telephelyéről. A munkáltató törvénytelen magatartása azonnal szolidaritási megmozdulást váltott ki a szakszervezeti mozgalomban: ágazati, munkahelyi szervezetek, de még a közszolgálati szférában működő Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet is nyilatkozatot küldött a NABI Rt. és a szakszervezet vezetőinek. A munkaügyi konfliktus azonban ezzel nem fejeződött be: június 6-án, pénteken lesz egyeztetés a szakszervezeti vezetők, a tulajdonos képviselői és vállalatvezetés között. Ha itt sem történik megegyezés, akkor a szakszervezet jogi útra tereli a kérdést.
2003.06.05.	Megállapodást kötött az FRDÉSZ és a kormány, amelynek értelmében a szövetség a tervezett akciókat nem tartja meg, a kormány pedig az év vége felé felülvizsgálja a hon- és rendvédelemben végbement bérfolyamatokat és a reálbérveszteséget kompenzálja. A megállapodás Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár hathatós közreműködésével jött létre. A megállapodás értelmében november 20-ig kell számszerűsíteni a kompenzációt, amely vélhetően egyszeri kifizetésből és a rendfokozati szorzó emeléséből tevődik majd össze. Ha az infláció tovább csökken, a mértékek kisebbek lehetnek, mint az FRDÉSZ eredeti követelése.
2003.06.17.	Hír. A PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a közoktatási törvény módosításait. A szakszervezet különösen kifogásolja a pedagógus túlmunka legújabb szabályozását, de más pontokon is kritikusnak tartja a tervezet tartalmát.
2003.06.24.	Hír. Mintegy nyolcvan, főként a Magyar Rádió művészeti együtteseinek tagjaiból álló csoport tartott demonstrációt a Parlament előtt tegnap. A résztvevők a munka törvénykönyve módosítása ellen tiltakoztak. Mint a házelnöki kabinetfőnök helyettesének, Kisfaludy Zoltánnak átadott petíciójukból kiderül, attól tartanak, hogy a közrádió munkatársai, ha munkájuk eddigi jogi feltételeit átalakítják, elvesztik jövedelmük 30-40 százalékát. Szabó Veronika énekkari tag, a megmozdulás szervezője a Népszabadságnak megjegyezte, a helyzet orvoslására a felajánlott 500 helyett legalább 800 millió forintra lenne szükség. (A tüntetéssel kapcsolatban többen vélelmezik, hogy az a rádió vezetésétől indult ki, mások szerint Szadai Károly nyilatkozata váltotta ki.) Hozzátette, bízik a miniszterelnök korábbi ígéretében, hogy a problémát megoldják. A Magyar Újságírók Közössége és a Sajtószakszervezet álláspontja szerint a munka törvénykönyvének a kényszer-vállalkozásokkal kapcsolatos szigorítása nem végiggondolt lépés volt. A két szervezet egyetért azzal, hogy az újságírók munkaviszonyát a fokozatosság elvének megfelelően tisztázni kell, de a mostani megoldás a kialakult helyzetet nem veszi figyelembe, így a magyar újságíró-társadalmat lehetetlen helyzetbe kényszeríti. Az új szabályozás értelmében a vállalkozóként dolgozók zömét státuszba kellene vennie a Magyar Rádiónak. Az ezzel járó társadalombiztosítási pluszkiadásokat pedig képtelen előteremteni a rádió, annál is inkább, mivel a többletköltség sok százmillió forintra rúgna. (Jelenleg a rádiónak mintegy 1300 belsős és 3000 külsős munkatársa van - a számlát adók között található az orgánum számos meghatározó személyisége.) Így az MR munkatársai attól félnek: anyagilag teljesen ellehetetlenül a rádió, elbocsátásokra kerülhet sor.
2003.06.25.	A Rába Futómű Kft. Kapuvári Gyárában sztrájkot terveztek, előzetesen a szakszervezet a következőt közölte: „A Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete április 15.-én kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a Rába Futómű Kft. Kapuvári Gyárában tervezett átszervezések és esetleges gyárbezárás miatt. Az egyeztetés a mai napig nem hozott a munkavállalók számára elfogadható eredményeket, azaz nem biztosított a kapuvári munkavállalók továbbfoglalkoztatása. Ezért a szakszervezet igényeinek érvényesítésére a Kapuvári Gyárban 2003. június 26-án 9-11 óráig figyelmeztető sztrájkot hirdetett meg. A munkabeszüntetés után a gyár telephelyén (Kapuvár, Győri út 62.) az erre a célra biztosított helyiségben SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT tart Alper László szakszervezeti elnök és Gaskó István a LIGA Szakszervezetek elnöke. A gyár vezetése és a szakszervezet közötti megállapodás értelmében a szakszervezet nem nyilatkozik a sajtótájékoztatót megelőzően. Győr, 2003. június 25.
2003.06.25.	Hír. Nem sokkal azután, hogy a csepeli Weiss Manfréd Kórház dolgozói bejelentették, tiltakozó megmozdulást szerveznek az kórházbezárás ellen, a kórház igazgatója utasítást kapott a fővárostól: a tüntetés időpontjára hívjon össze összdolgozói értekezletet. Úgy tűnik azonban, kórház dolgozóit már nem lehet visszariasztani, a tüntetés a Fővárosi Önkormányzat épülete előtt lesz csütörtökön délelőtt fél 9-től fél 10-ig. A tüntetést a kórház dolgozói szervezték, de részt vesz benne, és támogatja azt az intézmény EDDSZ szakszervezete is. A dolgozók minden, a csepeli kórházért és a magyar egészségügyért aggódó budapesti polgárt várnak a csütörtök reggeli demonstrációjukra.
2003.06.26.

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	3
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	21
Foglalkoztatás	26
Szakszervezetek ................................................................................................................................	37
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	37
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	40
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	41
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	46
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	49
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	57
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	63
Munkáltatók.......................................................................................................................................	70
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................	70
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	73
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	74
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................	76
Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................	79
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)............................	80
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	82
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)......................	84
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	85
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	86
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	104
Napi- és hetilapok....................................................................................................................	104
Folyóiratok..............................................................................................................................	117
Jogszabályok 2003. II. negyedév .......................................................................................................	121

200.04.17.	Elégedetlenek az Autonóm Szakszervezetek a gazdasági minisztérium alá tartozó közlekedési tárca munkájával. A szakszervezeti szövetség ezért önálló közlekedési tárca felállítását követeli. Felhívásukhoz máris csatlakozott a Vasutasok Szakszervezete, s ötletként azt is felvetették: vonják össze az informatikai és közlekedési tárcát a hatékonyabb fejlődés érdekében. Az autonómok véleménye szerint a közlekedés az Európai Unióban is húzóágazat, amely szerintük jelenleg nem kap kellő teret és odafigyelést a gazdasági tárca mellett. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kabinetfőnöke úgy nyilatkozott: a kormányprogram alapján alakult ki az a kormányzati struktúra, amelyet törvény is meghatározott.
2003.04.08.	A kormánytagok nyilatkozataikban egyre későbbre tolják ki a bérfelzárkóztatás megvalósulásának lehetőségét. Az Autonómok elnöke szerint, ha nem történik meg a bérfelzárkóztatás, a magyar munkavállalók másodrendű tagjai lehetnek az EU-nak. A bérfelzárkóztatás felelősségét a kormány nem ruházhatja át sem a gazdaság szereplőire, sem a szakszervezetekre. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Borsik János szerint a jelenlegi kormány is késésében van a bérfelzárkóztatási program kidolgozásában, sőt ilyen jellegű szakmai elképzelésről nem tudnak a szakszervezetek. Mindez történik annak ellenére, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a tavalyi bértárgyalások kezdetén kijelentette: a béraránytalanságok zavaróak és igazságtalanok, ezért olyan bérszínvonal kialakítása szükséges, amely összhangban van az ország gazdasági teljesítményével, valamint az ár- és pénzügyi rendszerrel. Az Autonómok elnöke szerint belátható időn belül egy középtávú programot kell kidolgozni annak érdekében, hogy a következő öt-hat évben, de legkésőbb 2010-ig az uniós keresetek alsó határát elérjék a magyar bérek.
2003.05.05.	Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára teljességgel elfogadhatatlan a kormány középtávú bérkoncepciója – jelentette ki Borsik János azzal kapcsolatban, hogy a Pénzügyminisztérium 2004–2006 között legfeljebb háromszázalékos reálbér-növekedést tart elfogadhatónak a gazdaság versenyképességének megőrzéséért. Az autonómok elnöke szerint ez utóbbi szándék egyértelműen támogatandó, az viszont elfogadhatatlan, hogy mindezt a bérek visszatartásán keresztül érjük el. Szerinte semmi indoka nem lehet annak, hogy az idei négyszázalékos reálbér-növekedés alá süllyedjen a jövőben a bérkiáramlás. Aggodalmát fejezte ki, hogy a mostani tervezet alapján értelmezhetetlenné váltak a bérfelzárkóztatásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatok. Borsik szerint a kabinet nem tarthatja bizonytalanságban a munkavállalókat, ezért követelte, hogy a kormány tegyen egyértelmű nyilatkozatot a bérekkel kapcsolatos elképzeléseiről.
2003.05.06.	2003. május 5-én a MÁV Rt.-nél működő reprezentatív szakszervezetek oldalegyeztetést tartottak. A megbeszélésen a résztvevők kifejezték szándékukat, miszerint a közeljövőben a Vasúti Érdekegyeztető Tanács elé kerülő kérdésekről - például a MÁV Rt. Kollektív Szerződésének tervezett átalakításáról, a bevezetendő béren kívüli juttatásokról és a szociális rendszer átalakításáról, valamint a bértarifa-rendszer újbóli bevezetéséről - egységes álláspont kialakítására törekszenek. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) 6-ai közleménye szerint a vasúti mellékvonalak működésének feltételeiről kezdeményezett társadalmi párbeszéd alapján 2003. május 5-én megbeszélést tartottak a MÁV Rt. és a VSZ vezetői. A tárgyaláson a vasúti reform hamarosan a kormány elé kerülő előterjesztésének tézisei és a MÁV Rt.-nél az érdekegyeztetésben eddig megoldatlan, nyitott kérdések szerepeltek. A megbeszélés során a felek tisztázták, hogy a sajtóban a közelmúltban megjelent (május 3. Magyar Nemzet, május 5. Népszabadság) a MÁV Rt. elnökének tulajdonított kijelentés, miszerint 7500 km-ből négyezer kilométernyi vonal bezárását tervezi a MÁV Rt., ebben a formában nem hangzott el. Amint az a tárgyaláson kiderült, a VSZ kezdeményezése egybe esik a MÁV Rt. reform-koncepciójával. Ezek szerint a vasúttársaság törzshálózatát nem alkotó vasútvonalak sorsáról a jövőben nemcsak gazdaságossági, hanem régiófejlesztési, környezetvédelmi, és a települések lakosságmegtartó képességének szempontjai alapján, az érintettek bevonásával folytatott konzultáció után születik döntés. A felek megállapodtak abban, hogy a május 7-i Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén és a 2002. decemberében aláírt négyéves megállapodással felállított Vasúti Reform Konzultatív Bizottság 2003. május 14-i első összejövetelén tovább folytatják a MÁV Rt. európai uniós versenyképességét biztosító átalakításról szóló egyeztetést.
2003.05.16.	Hír. Borsik János az egyik napilapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac strukturális átrendeződés előtt áll, amelyre nagyobb figyelmet kellene fordítani. A szakszervezeti vezető szerint a közlekedési ágazat támogatására nagyobb forrást kell elkülöníteni, ezért az Autonómok fenntartják azt a javaslatukat, hogy legyen önálló közlekedési minisztérium. A bérfelzárkóztatás kapcsán Borsik elmondta, hogy kormányzati koncepció kellene ahhoz, hogy 2007-2008-ra valóban elérjék a magyar bérek az uniós átlag alsó határát. Borsik szerint a kormány több nagy horderejű kérdésben ellentmondásosan viselkedik, így a szakszervezeti konföderációk álláspontja attól függ, hogyan értelmezik a kormányzati szándékokat.
2003.05.26.	Hosszú hónapok óta nem kap tájékoztatást a MÁV vezetőségétől a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) a készülő rehabilitációs rendszer kialakításáról. A MOSZ elnöke azt állítja: a vasúttársaság pszichológiai vizsgálattal terrorizálja a betegállományban lévő mozdonyvezetőket, hogy így spórolja meg a kollektív szerződésben szereplő plusz kiadásokat. A MÁV nem tud ilyen esetekről. A statisztikák szerint sok a vonatbaleset, ezen belül is kiemelkedik a vétlen gázolások, illetve öngyilkosságok száma. A rehabilitáció jegyében a jelenlegi rendszer alapján a mozdonyvezetők betegállományba mehetnek egy-egy ilyen baleset, illetve gázolás után, ezeket az eseteket ugyanis üzemi balesetnek minősítik. Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a MÁV vezetői gyakran a betegállomány lejárta előtt visszarendelik a dolgozókat, nehogy a kollektív szerződésben foglaltak szerint több ezer forintot kelljen kiutalni a mozdonyvezetőknek. A szakszervezeti elnök szerint a vasúttársaság vezetői olykor pszichológiai vizsgálatot is kilátásba helyeznek abban az esetben, ha a dolgozó nem veszi fel újból idő előtt a munkát. Kiss tájékoztatása szerint a mozdonyvezetők tartanak e vizsgálatoktól, hiszen egy esetleges elmarasztalás akár örökre derékba törheti amúgy sem nagy karrierlehetőségüket. Az érdekvédők azt kívánják elérni, hogy tájékoztatást kapjanak a MÁV-nál állítólag már hónapok óta készülő rehabilitációs rendszer alakulásáról.
2003.05.27.	Hír. Indokolatlanul duzzasztotta fel a Kapos Volán Rt. felügyelő bizottságát a közelmúltban a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. – a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága valamint a helyi szakszervezet szerint. A Kapos Volán a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében a közelmúltban járatkorlátozásokra és 22 dolgozójának elbocsátására kényszerült. Csak az üzleti terv elfogadását követően jelezte az ÁPV, hogy bővíteni kívánja a hattagú felügyelő bizottságot három fővel. Az ügy miatt tiltakozó levelet írt a helyi szakszervezet a Közúti Közlekedési Szakszervezet vezetőjén keresztül az ÁPV Rt.-nek. Dobi István szakszervezeti vezető etikátlannak minősítette a lépést, hogy miközben dolgozók elbocsátására kényszerítik a céget, nem visszahívják, hanem felduzzasztják egy 800 fős alkalmazotti létszámmal működő társaság felügyelő bizottságát, ami jelentős többletköltség.
2003.06.17.	Magyar Energiaipari Szakszervezetek Szövetsége néven új szakszervezeti szövetség alakult hétfőn. A szövetséget a globalizálódó piacgazdaság, az európai uniós csatlakozás és a kiszélesedő liberalizációs folyamatok által támasztott problémák eredményesebb kezelésére hozta létre a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Mol Vegyész Szakszervezete, a Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.


2003.04.03.	Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sajnálattal tapasztalta, hogy a közoktatási törvény változásai kapcsán javaslataik nagy részét a tárca elvileg sem támogatta. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke szerdai közleményében azt írja: javaslataik az intézményi, a pedagógiai önállóságot, a pedagógusokra róható terhek esetleges növekedésének elkerülését és a foglalkoztatást érintették. A PDSZ kezdettől fogva részt vett a közoktatási törvény módosításával kapcsolatos egyeztetéseken és módosító javaslatokat is tett. Felhívták a tárca figyelmét arra, hogy mindazon jogszabályok, amelyek megalkotására a közoktatási törvény ad felhatalmazást, egyeztetést igényelnek. Közölte, hogy ezek az egyeztetések a mai napig nem történtek meg. Kerpen Gábor a felsőoktatási törvény módosulása kapcsán kifejtette: a pedagógusokra háruló feladatok, a követelményrendszer és a foglalkoztatási szabályok változása miatti módosulások a pedagógusképzés újragondolását igénylik, amelynek meg kell jelennie az említett jogszabályban is. A PDSZ kifogásolja, hogy a tárca a kormány elé terjesztette a felsőoktatási törvény módosítását anélkül, hogy azt a megfelelő fórumokon előzőleg egyeztette volna a társadalmi partnerekkel.
2003.04.08.	Hír. Neves munkaügyi szakemberek részvételével kampánykörutat szervezett az utóbbi hetekben az európai uniós népszavazás támogatására, a munkavállalók felkészítésére a Liga Szakszervezetek elnöksége. Az ország nagyvárosaiban tartott fórumok résztvevői a csatlakozással összefüggő változásokra voltak kíváncsiak. Gaskó István, a Liga elnöke elmondta, hogy a legtöbben az iránt érdeklődtek, miként alakul majd a foglalkoztatás, mikorra közelítjük meg az uniós béreket, s jelentősen emelkednek-e az árak. A tapasztalatok szerint a csatlakozás utáni munkavállalási korlátozásokról szóló információkat sokszor személyes sértésként élik át a dolgozók. Újdonság ugyanakkor számukra, hogy már Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia és Svédország is úgy nyilatkozott, hogy megnyitja munkaerőpiacát, s valódi korlátozásokra szinte csak Ausztria és Németország részéről kell számítani. Nagy érdeklődés kíséri az árak változásait is, amelyekről a munkaügyi szakemberek úgy nyilatkoztak: a szolgáltatásokban várható jelentősebb áremelkedés, illetve a közszolgáltatók liberalizálása után az energiaárak kisebb mértékben emelkednek, ugyanakkor például a technikai felszerelések árainak csökkenése folytatódik. Többen aggodalmuknak adtak hangot az utóbbi idők gyárbezárásai miatt. Az előadók azonban világossá tették, hogy az elbocsátásoknak nincs közük az uniós csatlakozáshoz, azok a globalizáció, a multinacionális vállalatok térnyerésének következményei. A rendezvényeken részt vevők választ kértek arra is, hogy a csatlakozás miként befolyásolja a munkaügyi kapcsolatokat, a kollektív szerződéseket. Meglepetéssel vették tudomásul, hogy a felvetett kérdések zömét az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalja. Nagy a bizonytalanság az Európai Üzemi Tanácsokkal kapcsolatban (e témát jelenleg az Országgyűlés is tárgyalja), mert ezek az intézmények nem a magyar üzemi tanácsok mintájára épülnek fel, több jogosítványuk van, feladatuk, hogy hasonló foglalkoztatási feltételeket teremtsenek, de nincs korlátozás arra, hogy bizonyos kérdésekben szakszervezetekként is viselkedjenek.
2003.04.12.	Hír. Az egyik lap szerint 800 ezer forintos fizetést, mobiltelefont, életbiztosítást és évi egyszeri a fizetés nyolcvan százalékának megfelelő prémiumot kapnak egyes vasutas szakszervezeti vezetők. Borsik János nem kívánta kommentálni a hírt, Gaskó István a Vasutas Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig cáfolta, hogy 800 ezret keresnének. Az egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetője 250 ezer forintot, a honvédségnél 350 ezer forintot, a vasasoknál pedig csaknem félmillió forintot keres az érdekvédelmi szervezet vezetője. A megkérdezett szakszervezetek közül a vasutasok keresete a legmagasabb. A szakszervezeti vezetők bérét néhány helyen a kollektív szerződésben szabályozzák, van, ahol a középvezetők fizetéseihez szabják havi javadalmazásukat.
2003.04.28.	Hír. Kedden kerül a parlament elé a közoktatási törvény módosítása, a PDSZ-nek azonban még maradtak módosító javaslatai, amelyeket a kormánnyal nem sikerült eddig elfogadtatni. A PDSZ kezdettől fogva kifogásolta a kötelező óraszámon felüli munkavégzésre vonatkozó módosításokat, ezért elfogadhatatlannak tartja a mostani törvénymódosítást. Az elnök szerint a diákok érdekében lényeges, hogy a tanárok túlterheltsége miatt ne csökkenjen a tanítás és nevelés színvonala. A PDSZ egészen a legutóbbi, április 26-i közoktatás-politikai tanácsi ülésig várt, hogy megismerhesse a kormány rendelettervezetét. Ennek elmulasztása szerintük a jogalkotási törvény rendelkezéseit is sérti.
2003.05.06.	A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) február óta három alkalommal kérte az oktatási tárcán keresztül kormányt, hogy tárja az érdekvédelem elé azt a rendelettervezetet, amelynek megalkotására a közoktatási törvény módosítása hatalmazza fel a kormányt. A tervezet bemutatásának és megvitatásának legkésőbbi időpontja – a már régen a törvényi határidőn túlérő – két nappal ezelőtti Közoktatás-politikai tanácsi ülés lett volna. A kormány nem tette le javaslatát a rendelettervezetre és nem adott kielégítő választ a tervezet benyújtásának elmaradására. A PDSZ szerint a törvénymódosítás tervezete – különös tekintettel a vonatkozó rendelet hiányára – lehetővé teheti, hogy a pedagógus akár heti 40 órát tanítson és a további nevelési munkáját ezen felül lássa el, ez sérti az oktatás minőségét, a diákok, a szülők érdekeit, és nem utolsó sorban a munkavállalók jogát. A PDSZ a rendkívüli munkavégzés ilyen szabályozása miatt sem tudta elfogadni a törvénymódosítást. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati magatartást, amely többszöri kifejezett kérés ellenére sem mozdul el a törvényesség betartása irányába, bizonytalanságban tartva ezzel több, mint 120 000 munkavállalót. A PDSZ jogorvoslathoz fordult a jogalkotási törvény megsértése miatt.
2003.06.23.	A PDSZ levelet írt dr. Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz. Az alábbiakban idézünk a levélből: „Tisztelt Elnök Úr! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte, a rendszerváltás során (1988. november) alakult, a közoktatásban reprezentatívnak elismert szakszervezet. Részt vesz az országos, a regionális, a települési és az intézményi érdekegyeztetésekben. A Közoktatás-politikai Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács tagja. Ezen minőségében néhány más szervezettel együtt többször jelezte munkavállalói és szakmai ellenvéleményét a jelen Közoktatási törvény módosításával kapcsolatban. Az Országgyűlés által 2003. június 23-án elfogadott törvényt egy ponton határozottan alkotmányellenesnek, néhány ponton az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartjuk. Ezen túlmenően elsősorban pedagógusokat – akik egyben szülők is - tömörítő társadalmi szervezetként kollégáink súlyos szakmai-társadalmi aggodalmait fogalmaztuk meg a tárgyalások során, amelyek még most is megalapozottak..... tisztelettel felkérjük a Köztársasági Elnök Urat, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól a módosítás itt említett pontjaiban, és amennyiben erre nem lát lehetőséget, akkor a módosítás társadalmi hatása miatt utalja újratárgyalásra az Országgyűlés elé a törvénymódosítást. A fenti felkéréshez ez idáig csatlakozott Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE).”

2003.04.10.	Hír. Az AMSZ harmadik rendezvényét tartotta áprilisban Jászberényben, az Európai Uniós tagságra való felkészítés keretében. Előadást tartottak: Schütz Nándor főosztályvezető-helyettes. FVM, dr. Szabadkai Antal titkárságvezető AMSZ és Balogh Béla az Észak Alföldi régió elnöke. A rendezvényen megalakult az Észak Alföldi Régió 7 tagú elnöksége.
2003.04.15.	Hír. A Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége 3 tagú delegációt küldött az EU Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának brüsszeli konferenciájára. A delegációt Dr. Kőrösi Imre (MMNSZ alelnök) vezette. Tagjai: Dr. Komoróczi István MMNSZ főtitkár és Dr. Szabadkai Antal MMNSZ elnökségi tag voltak. A konferencia fő témái a 2003-2004. év gazdasági kilátásai, az EU korosodó társadalma és növekvő társadalom biztosítási kiadásai voltak. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy nem fenyegeti az EU-t egy olyan visszaesés, mint ami Japánban történt és valószínűtlen egy olyan válság is, ami egyszerre súlytaná az USA-t, Japánt és Európát. Az EU szakértői a 15-ök átlagát mintegy kétszeresen meghaladó gazdasági növekedést várnak a 10 tagjelölt országban.
2003.04.15.	Az AMSZ 4. rendezvényét tartotta Székesfehérváron. Előadók voltak: Somogyi Andrea, FVM és Bujdosóné Kertész Judit az Agrár Marketing Centrumból. Megalakult az AMSZ Közép Dunántúli Régiójának 5 tagú elnöksége. A győr-sopron megyei Nagycenken megkezdődtek az AMSZ 5. rendezvényének helyi előkészületei.
2003.04.25.	Hír. Nagycenken tartotta az AMSZ 5. rendezvényét az agrár vállalkozók felkészítése jegyében. Előadók voltak: dr. Baitner Ferenc FVM, dr. Forman Balázs Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és dr. Szabadkai Antal AMSZ. A rendezvényen megalakult az AMSZ Nyugat Dunántúli Régió elnöksége 5 fővel. Elnök Brummer Gábor úr, az OGSZ elnöke, az AMSZ elnökségi tagja lett.
2003.04.30.	Április végén elkezdődött az AMSZ OFA pályázatának előkészítése és a tisztújító küldöttgyűlés megszervezése.
2003.05.01.	Az AMSZ tisztségviselői részt vettek a május 1-i rendezvényeken és kötetlen konzultációkat folytattak munkavállalói és társ munkaadói szövetségek vezetőivel.
2003.05.10.	Hír. Az AMSZ Jelölést Előkészítő Bizottsága Szarvason tanácskozott. Javaslatok érkeztek a JEB tagjaihoz a társelnöki rendszer kialakítására és személyi változások előkészítésére. Az AMSZ alapszabályát a változások miatt módosítani fogja a júniusi küldöttgyűlés.
2003.05.24.	Hír. Az AMSZ 6. rendezvényét tartotta a Szarvasi Arborétumban. Megnyitó beszédet tartott Dr. Kőrösi Imre elnök. Előadók voltak: Dr. Sipos András AIOSZ, Schütz Nándor főovh. FVM, Dr. Hanyecz Vince Szarvasi Főiskola, Dr. Szabadkai Antal AMSZ. Megalakult a Dél Alföldi Régió elnöksége. Elkezdődött az Észak Magyarországi Régió júniusi rendezvényének szervezése. Dr. Magda Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke elvállalta, hogy előadást tart a résztvevőknek.
2003.05.30.	Hír. Május utolsó hetében elkészült az AMSZ 2003. évi OFA pályázata. Lezárult a küldöttek megválasztása, delegálása is az AMSZ tisztújító küldöttgyűlésére. A Jelölést Előkészítő Bizottság tagjai konzultációt folytattak az AMSZ 5 szövetségének vezető tisztségviselőivel arról milyen tisztségeket tudnak és kívánnak betölteni a következő 5 évben az AMSZ-ben. Az AMSZ nemzetközi referense felkészült az ILO 91. Genfi konferenciájára, a munkaviszony meghatározása és munka és egészségvédelem bizottságokban való részvételre.
2003.06.10.	Hír. Az AMSZ Gyöngyösön tartotta 7. rendezvényét. Bevezető előadást tartott Dr. Kőrösi Imre elnök. Előadást tartottak: Dr. Pásztor Zsuzsanna MEH NFT Hivatal, Dr. Magda Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke. A rendezvényről videofelvétel készült, melynek szerkesztett változata az AMSZ 2003. második félévi felkészítő programjának egyik segédlete lesz.
2003.06.20.	Az AMSZ szakértője a Munkaadói Oldalt képviselte az ILO 91. Konferenciáján Genfben. A munkaviszony meghatározása Bizottságban a színlelt munkaviszony és a foglalkoztatási háromszög definiálása volt napirenden. A felek abban állapodtak meg, hogy a témakör további vizsgálatot és ILO aktivitást, eszköz ráfordítást igényel.
2003.06.20.	Hír. Június második felében az Ágazati Tanács egész napos ülést tartott. Megvitatta az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalapításának és működésének alapelveit, tisztázta a még fennálló véleménykülönbségeket. Több országos érdekvédelmi szövetség időt kért arra, hogy szervezetén belül közös álláspontot alakíthasson ki a szociális párbeszéd jövője szempontjából fontos kérdésekben.
2003.06.25.	Hír. Mark G. Brown úr több munkaadói szövetség képviselőjével készített interjút Magyarország EU-s felkészülésével és az intézményrendszer EU-konform kialakításával kapcsolatban. Az AMSZ részéről dr. Szabadkai Antal adott választ kérdéseire.
2003.06.30.	Hír. Az AMSZ tisztújító küldöttgyűlést tartott Budapesten. A szövetség tisztségviselői nem csak a 2002-ben elvégzett szakmai munkáról és gazdálkodásról számoltak be, hanem értékelték az 1998. júniusa és 2003. júniusa között elvégzett munkát is. A küldöttek a szakmai és pénzügyi beszámolót a 2002. évi mérleggel együtt egyhangúlag elfogadták. Az alapszabály módosítása után társelnöki rendszert alakítottak ki. Az elnökség létszámát 9-13 főben határozták meg, lehetőséget adva további szervezeti bővülésnek. Dr. Kőrösi Imrét a küldöttek egyhangúlag választották újra elnöknek. Kotogány Mihály ügyvezető tárelnök lett további 5 éves mandátummal. A CSOMAI delegáltja, Dr. Szabadkai Antal az ügyvezetőség 3. tagja főtitkári cím viselésére lett jogosult. Az AMSZ további társelnökei: AIOSZ: Dr. Borsos János, OGSZ: Brummer Gábor, VT: Dr. Szabadkai Attila, VTOSZ: Miklós Lajos. A 11 tagú elnökségben 3 fő került be és 1 fő nem folytatta tovább munkáját más irányú feladatainak erőteljes bővülése miatt. Megválasztották a 4 tagú Számvevő Bizottságot és az 3 tagú Etikai Bizottságot is. A hozzászólások és jelölések széles körű egyetértést tükröztek. Ezzel, és talán a jó előkészítéssel magyarázható, hogy a küldöttgyűlés mindenhatározatát egyhangúlag hozta meg. A küldöttgyűlés után az új összetételű elnökség ülést tartott. 2 napirendi pontot vitatott meg: 1. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítása a mezőgazdaságban, 2. Képviselő(k) delegálása az EU társadalmi párbeszéd fórumaira. Mindkét kérdésben közös álláspont alakult ki. Az elnökség úgy döntött, hogy az AMSZ alapító tagja legyen a Mezőgazdasági Párbeszéd Bizottság Munkaadói Oldalának. Az elnökség az ügyvezetőség hatáskörébe utalta az EU-s fórumokra való jelölést.
2003.06.26.	Az Ágzati Tanács a hónap folyamán másodszor is ülésezett az FMM P 23-as tárgyalójában. A 15 országos érdekképviselet képviselői egyetértésre jutottak a kérdések túlnyomó többségében. Egy utolsó, szervezeteiken belüli egyeztetés után július 2-án aláírásra alkalmasnak minősítették a tárgyalási anyagot. Délután a június 27-i OÉT plenáris ülés napirendjeinek tartalmi egyeztetését végezte a Munkaadói Oldal. Több kérdésben is jelentős bizonytalanságot éreztünk a kormányzati oldal álláspontjában.
2003.06.27.	OÉT plenáris ülés volt az Országgyűlés Irodaházában. Több fontos kérdés közül a leginkább a jogszabály alkotási törvény ügyében tért el a szociális partnerek és a kormányt képviselők álláspontja.

2003.04.05.	Hír. A munkaadók SZERINT a korkedvezményes nyugdíj rendszere „testidegen” a magyar társadalombiztosításban. Nosztray Judit, az MGYOSZ szakértője szerint hagyni kell, hogy a korkedvezményes rendszer szép csöndben „elhaljon”, és létre kell hozni a harmadik társadalombiztosítási ágat, a baleset-biztosítást. Ehhez a napokban elkészült a különböző munkahelyek kockázati osztályba sorolási javaslata. Így megállapítható lesz a munkahely kockázati szintje, és az ennek alapján fizetendő járulék. Az előző kormány alatt megalakult munkavédelmi tárcaközi bizottság javaslata a baleset-biztosítási ág kialakítására várhatóan májusban kerül az OÉT elé. Mindeközben az egészségügyi tárca több változatot is kidolgozott a korkedvezményes nyugdíj rendszerének megváltoztatására. A korkedvezményes nyugdíj mai rendszere 2005. január 1-jéig hatályos.
2003.04.23.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) együttműködve a HUNGEXPO Rt.-vel, és az MKIK-val konferenciát szervezett „Magyarország gépipara és az Európai Unió” címmel a MACH-TECH 2003 Nemzetközi Gépgyártás-technológiai és Hegesztéstechnikai kiállítás idején. A konferencián többek között előadást tartott Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság Budapesti Delegációja vezetője, Dr. Csillag István GKM miniszter, Dr. Parragh László az MKIK elnöke és Széles Gábor az MGYOSZ elnöke.
2003.04.27.	Hír. Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges álláspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot. Miután a munkaügyi felügyelők jogosultak arra, hogy a megbízási, vállalkozói szerződést munkaviszonnyá minősítsék, az MGYOSZ azt szorgalmazza, hogy az OMMF időről időre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminősítés. Az MGYOSZ szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy az általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségről jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és verseny-semleges legyen az ellenőrzés, támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után, jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelősségre való tekintettel a munkaügyi felügyelők képzettsége javuljon. A szakszervezetek keveslik a munkaügyi felügyelők számát, felkészültségüket hiányosnak tartják. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenőrzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelőt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Békés András, az OMMF elnöke leszögezte: a munkaügyi ellenőrzés kérdését az OÉT szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni.
2003.04.30.	Hír. A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége meghívására Dr. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter áprilisban Szombathelyre látogatott. A miniszter előadást tartott a kormány vállalkozás-támogatási politikájáról és befektetés-ösztönzési programjairól.
2003.04.30.	Hír. A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szervezésében negyedik alkalommal rendezték meg a Gyáriparos Bált. A hagyománynak számító rendezvényt Szombathely rangos báljai között tartják nyilván. A résztvevők adományait a szervezők a Gencsapáti Gyermekotthon javára ajánlották fel.
2003.05.22.	Hír. Az Mt. július 1-én hatályba lépő módosítása után a munkaügyi ellenőrzés megkezdi a színlelt vállalkozói szerződések felülvizsgálatát. Rolek Ferenc., az MGYOSZ alelnöke szerint igen nehéz lesz megállapítani, hogy valójában munkaszerződésről vagy valódi vállalkozásról van-e szó. Rolek szerint a munkaügyi ellenőrök átminősítési joga helyett ezt a jogot a bíróságnak kellett volna megkapnia. Más szakértők véleménye szerint is perek sokasága várható ezzel kapcsolatosan.
2003.05.31.	Május 29 és 31. között a Békés Megyei Gyáriparosok, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége helyi képviselői, az Építéstudományi Egyesület és a Pallasz Áruház másodszor rendezték meg Békéscsabán az építők napjait. A szakmai előadások mellett több kiállítás és bemutató várta a látogatókat.
2003.06.03.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési szerződést írtak alá. A két szervezet célul tűzte ki, hogy a gazdaság, a versenyszféra szereplői közül a legszélesebb tagsági kört alakítják ki és együttműködnek a vállalkozói szféra tájékoztatásában. A szerződés aláírása után Széles Gábor elnök megnyitotta a szervezet Fejér megyei irodáját a Gazdaság Házában.
2003.06.05.	Az MGYOSZ, a Cseh Köztársaság Ipari és Közlekedési Szövetsége valamint a Cseh Köztársaság Nagykövetségének Gazdasági és Kereskedelmi Osztálya magyar-cseh vállalkozói párbeszéd címmel az MGYOSZ székházában konferenciát tartott. A számos résztvevő mellett a konferencián előadást tartott többek között Vladimir Spidla cseh és Medgyessy Péter magyar kormányfő.
2003.06.19.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyűlése jóváhagyta az MGYOSZ 2002. évi mérlegbeszámolóját, valamint elfogadta a szervezet 2003. évi költségvetését. A közgyűlés után tartott fórumon Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Intézet főmunkatársa tartottak előadást.
2003.06.20.	Hír. Az MGYOSZ elnöke, Széles Gábor egy gazdasági fórumon kifejtette, hogy az érdekegyeztetési törvény megalkotása halaszthatatlan és a szervezet erre kéri a kormányt. Széles Gábor a rendszer széttagoltságával, a képviseleti szervezetek közötti ellentétekkel magyarázta a törvény szükségességét. A fórumon részt vett Burány Sándor munkaügyi miniszter is, aki elsősorban a szakképzés fontosságáról beszélt.

2003.04.01.	A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban Csillag István miniszter az - IPOSZ kezdeményezése alapján - EÖTVÖS LORÁND-DÍJ elismerésben részesítette FADDI JÁNOS építési vállalkozót, az IPOSZ Vagyonkezelő Kuratóriuma elnökét. MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉLBEN részesült - nyugállományba vonulása alkalmából - a Pásztó és Vidéke Ipartestület ügyvezető igazgatója, BÁTHY KÁROLYNÉ asszony. MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉLBEN részesült NOVÁKI LÁSZLÓ cserépkályha-készítő, a Békéscsabai Ipartestület tagja. Kiemelkedő és példaértékű szakmai és közéleti tevékenységük elismeréséül IPOSZ-DÍJ kitüntetésben részesült az Ipartestületek több tagja.
2003.04.10.	A Külügyminisztérium levélben tájékoztatta az IPOSZ-t, hogy 2003. első félévében helyettes államtitkári szinten több EU-tagállammal (Franciaország, Spanyolország, Svédország, Ausztria és Hollandia) kétoldalú külgazdasági konzultációra kerül sor. Ennek értelmében kérjük, hogy az érdekelt vállalatok konkrét problémafelvetéseikről, az adott piacokon tapasztalt jogsérelmeikről vagy egyéb piaci akadályoztatásukról legkésőbb 2003. május 26-ig elektronikus úton küldjenek tájékoztatást.
2003.05.30	Hír. Az IPOSZ elnöke a következő felhívással fordult az ipartestületekhez: ”Korábban már különböző fórumokon jeleztük, hogy a következő években az IPOSZ jelentősen bővíteni akarja az ország minden térségében a szolgáltatási lehetőségeket. Az EU-csatlakozást követő szolgáltatások folyamatos külföldi vonatkozásai lesznek és folyamatos kapcsolódásai a hazai központi és regionális hatóságokhoz. Ezeknek a szolgáltatási rendszereknek a működtetéséhez ezért középtávon olyan személyekre van szükség, akik megfelelő nyelvismerettel, végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkeznek. 2003. márciusában elindult egy újabb kétéves program a brüsszeli székhelyű Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) koordinálásával, amelyben az IPOSZ is részt vesz. A program többek között arra irányul, hogy különböző szakmai területeken első lépcsőben Brüsszelben, majd második lépcsőben Magyarországon felkészítsen kiválasztott szakembereket, akik képesek lesznek a későbbiekben ezeken a területeken szolgáltatások lefolytatására. Ezek a szakmai területek induláskor a következők: Szociálpolitika, foglalkoztatás, Szabványok, Környezetvédelem, Munkahelyi biztonság és egészségvédelem, Tanúsítás, Minőségirányítás, Szakképzés. Továbbra is arra kérjük Önöket, lehetőség szerint küldjenek számunkra minél több olyan jelöltet, aki ezeken a szakterületeken hosszabb távon be tudna kapcsolódni a szolgáltatási rendszerek felépítésébe és működtetésébe. A brüsszeli képzéshez angol nyelvtudás is szükséges, még ide is várunk jelentkezőket. A második körben történő magyarországi képzéshez azonban a nyelvtudás nem elengedhetetlenül szükséges, a szakmai orientáltság azonban fontos. Amennyiben jelöltek vannak, kérjük a rövid szakmai életrajzot is mellékelni és azt az alábbi címre megküldeni: Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság, IPOSZ, Budapest, 1054, Kálmán I. u. 20.”
2003.06.26.	Hír. Az Iposz kutatja annak lehetőségét, hogy a kis- és középvállalkozások közvetlenül vehessenek fel hitelt külföldi bankoktól. Az ausztriai bankok a hazainál kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségeket kínálnak, a hazai vállalkozások pedig a kamatemelés miatt nehezebb helyzetbe kerülhetnek, így az osztrák bankokat keresné meg a szervezet.

2003.05.20.	Országos közgyűlést tartott a KISOSZ, amelyen a kis és középvállalkozások legégetőbb problémái, valamint az EU csatlakozással és az érdekegyeztetéssel kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek. A KISOSZ vezetői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy a szervezet az uniós bérekhez való felzárkózást csak a közterhek egyidejű csökkentése mellett látja megvalósíthatónak.
2003.04.01.	Hír. Szűcs György és Rettich Tamás részt vett az Egyenlő lehetőségek nemzetközi konferencián Tartuban (Észtország) 2003. február 19-22 között, amelyet a Phare Small Projects Program támogatott. A konferenciára, és ott egy egyórás előadás megtartására az Észt Kisvállalkozói Szövetség kérte fel az IPOSZ-t. Az észt szövetség az IPOSZ-hoz hasonlóan szintén tagja a brüsszeli székhelyű Európai Kis- és Középvállalkozói Szövetségnek (UEAPME). A konferencia két irányból közelítette meg az egyenlő lehetőségek kérdéskörét. Egyrészt, foglalkoztak a nemek közti esély-egyenlőség helyzetével a különböző EU-tagállamokban és a jelölt országokban. Másrészt, vizsgálták, hogyan lehet biztosítani a kisvállalkozások piaci esély-egyenlőségét, figyelembe véve helyzetük sajátosságait. Az IPOSZ elnöke ez utóbbi témakörhöz kapcsolódóan tartott előadást. Ismertette az IPOSZ-nak a magyar mikro- és kisvállalkozások EU-felkészítése érdekében a mai napig tett lépéseit és a közeljövőben várható lépéseit.
2003.05.15.	Egerben tartotta ezévi második Országos Tanácsülését a KISOSZ, melyen a 2003. évi Közgyűlést is előkészítették. A Korona Szállodában megtartott ülés első napján a tagegyesületek elnökei és titkárai most már hagyományos módon a várossal ismerkedtek meg. A másnap délelőtti tanácsülésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által készített kamarai törvénymódosítás hivatalosan megküldött változatáról vitáztak. Tekintettel arra, hogy a módosítási tervezet a kötelező regisztráció megfogalmazásával, illetve annak szolgáltatási árával a vállalkozások részére adminisztrációs és költségtöbbletet jelent, ennek jogosultságát hozzászólásaikban a résztvevők vitatták. A téma tárgyalása során Temesvári Lajos Jász-Nagykun-Szolnok megyéből felvetette az érdekképviseleti törvény hiányát, amelynek megszületésére a hozzászólók vajmi kevés esélyt láttak. A téma vitáját a résztvevők azzal zárták le, hogy célszerű, ha a KISOSZ folyamatosan részt vesz a módosítás szakmai munkájában, azonban a munkaadói oldalon helyet foglaló társérdekképviseletekkel együtt is törekedni kell arra, hogy az érintett érdekképviseletek állítsák össze a kamarai törvénynek az érdekképviseleti jogokkal foglalkozó fejezetét. A második napirendi pont keretében a garanciaszövetkezetek továbbfejlesztésével, illetve átalakításával kapcsolatos megállapodással foglalkoztak. Dr. Fischer Sándor (Tolna megye) a problémát elsősorban azokon a területeken látta, ahol az OKISZ, vagy az ÁFEOSZ végezte az irányítást, hiszen a tagság alapján elsősorban az IPOSZ és a KISOSZ lehet érdekelt a termék sikerében. Ezért kiemelten fontosnak tartotta, hogy az átalakulás után is részt vegyen a KISOSZ a vezetésben, és egyébként jó lehetőségnek nevezte a garanciaszövetkezetet. A felszólalók a GKM-ben előkészített megállapodás mielőbbi aláírását sürgették. Ezt követően a harmadik napirendi pont keretében került sor a KISOSZ 2003. évi Közgyűlésének előkészítésével kapcsolatos döntések meghozatalára. A negyedik napirendi pont keretében az Országos Tanács elfogadta az írásos előterjesztés alapján a KISOSZ országos központjának 2002. évi gazdálkodására, a mérlegre vonatkozó beszámolót, valamint a 2003. évi költségvetési tervet, azzal, hogy az változatlan formában kerüljön a Közgyűlés elé beterjesztésre. Az 5. napirendi pont keretében került sor arra az oktatási – akkreditációs tájékoztató megtartására, amelyet az Országos Tanács által az elmúlt ülésen választott bizottság tagjaként Számadó Endréné tartott. A hatodik napirendi pont keretében az Országos Tanács az írásos előterjesztés alapján megvitatta a területfejlesztési koncepciót. Az ügyvezető elnök tájékoztatást adott arról, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács az anyagot április 26-án tárgyalta, és ismertette azokat a módosításokat, amelyekre a javaslatok alapján eddig sor került. A KISOSZ-nak várhatóan szerep jut a kistérségi területfejlesztési tanácsban, a külön kategóriaként megjelenő nagyváros és környéke testületében, miközben intézményfenntartóként megmaradnak a jelenlegi megyei szervezetek is. Az Országos Tanácsülés végén az ügyvezető elnök megköszönte a Heves megyei tagegyesület elnökének, titkárának és a házigazdának a szívélyes vendéglátást, valamint az Országos Tanács tagjainak a munkáját, és az ülést azzal zárta, hogy közel három hét múlva az OT által elfogadott anyagokat a Közgyűlés elé terjeszti.
2003.04.07.	A KISOSZ ez évi első OT ülésére Kőszegen került sor. A tanácsülésen részt vett Kőszeg város polgármestere, Kuntner Ferenc, aki röviden ismertette a város kereskedelmi és gazdasági helyzetét, valamint a jövőbeni elképzeléseket. Dr. Antalffy Gábor ügyvezető elnök ismertette a Somogy megyei tagszervezet kezdeményezését, amelynek alapján a napirendek előtt az Országos Tanács megtárgyalta a KISOSZ intézményi akkreditációjával kapcsolatos fejleményeket. Tekintettel arra, hogy a KISOSZ tevékenységében az egyik legalapvetőbb és legelismertebb a kereskedelem és vendéglátás szakterületén végzett szakképzési tevékenység, így a felszólalók egyértelműen állást foglaltak abban, hogy az egyes megyei tagszervezetek intézményi akkreditációját kiemelt kérdésként kell kezelni. Ezután került sor 1. napirendi pontként a KISOSZ 2003. évi érdekképviseleti céljainak megvitatására. Az írásos előterjesztéshez az ügyvezető elnök tájékoztatást adott a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vezetőivel lefolytatott megbeszélésről, az ágazati szintű érdekegyeztetésben végzett tevékenységről, az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabályában foglaltak körüli vitákról és a Nemzeti Fejlesztési Terv szakmai műhelymunkájáról. A tájékoztatást követő hozzászólások után az Országos Tanács elfogadta az érdekképviseleti programot.
2003.04.07.	Február 17-én tartotta idei első titkári értekezletét a KISOSZ, amelyen vendég volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kisvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára Dr. Apatini Kornélné, valamint munkatársa Kóczián József főtanácsos. Az államtitkár asszony tájékoztató előadást tartott a kormány és a szaktárca kisvállalkozás-fejlesztési elképzeléseiről, ismertette a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program céljait és prioritásait, valamint a 2003. évre vonatkozó pályázati felhívásokat. Az államtitkár asszony tájékoztatást adott a miniszterelnök által korábban meghirdetett Európa Program szándékairól is, ennek során kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások részére 40 milliárd forint hitel formájában történő támogatást terveznek, amely kifejezetten hosszú lejáratú, 5-7 év, és alacsony kamatozású (7-10% között). Az értekezlet keretében Dr. Antalffy Gábor ügyvezető elnök átadta Nagy Andrásné Bács-Kiskun megyei titkár asszony részére azt a KISOSZ érdemérmet, amelyet a Bács-Kiskun megyei elnökség javaslatára 30 éves munkavégzése alapján az Országos Tanács ítélt oda részére.

2003.04.03.	A magyar mezőgazdaságban ellentmondásos időszaknak ígérkezik az év: a szántóföldi gabonatermesztő ágazatok többsége viszonylag jól átvészelte a kemény telet, a kertészetekben viszont több térségben tarolt a fagy. A sertéstartásban jelentős állomány-visszaeséssel kell számolni 2003-ban. A Magyar Agrárkamara információi szerint a tél kevésbé károsította a szabadföldi gabonanövényeket, rendkívül megviselt viszont egyes kertészeti kultúrákat. A gabonaágazat esélyeit elsősorban az a tény rontja, hogy még jelenleg is több százezer tonnás eladatlan készlet van a közraktárakban, aminek értékesítésére egyetlen megoldásként a gyors export kínálkozik. A kamarai álláspont szerint külön kellene kezelni a sertés- és baromfiágazatot az idén, mivel ezekben a szektorokban az uniós csatlakozás után különösen nehéz helyzet ígérkezik. A hazai kutatói prognózisok a sertésállomány jelentős csökkenésével számolnak az év végére: az előrejelzések szerint akár egymillióval kevesebb disznó lehet az ólakban, mint jelenleg. „Szervezetünk előzetes elemzése szerint az idén nem csökken ugyan az agrárberuházások mértéke, de az eredményesség szempontjából újabb „feszített évre” számítunk”, mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke. Tavaly, számításaik szerint, 2-4 százalékkal nyílt az agrárolló. Ezen belül – az egész évet tekintve – egy százalékkal nőttek ugyan a felvásárlási árak, de a költségek – például a takarmányvásárlási árak – öt százalékkal nőttek. A MOSZ elnöke szerint is a baromfi- és sertéságazatra kell külön figyelmet fordítani az idén, mivel az ágazatokban nyereségtartalék nincs. A kedvezőbb uniós szabályozás reménye ellenére a gabonaszektorban is várható feszültség, mivel a viszonylag kedvező meteorológiai előrejelzés alapján összességében 5,5-6 tonnás termésre lehet számítani, s a raktárakban lévő több százezer tonna árpa sorsáról még nincs döntés. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a tegnapi kormányülésen részletesen beszámolt a jelenlegi sertéspiaci helyzetről, s egyben jelezte azt is, a kormány a már alkalmazott szabályozási elemeken túl csak rendkívüli esetben tud egyéb eszközökkel beavatkozni. Mindezekkel együtt arra számít, hogy az év második felében a hazai felvásárlási árak – miután az uniós készletek csökkenése várható – emelkedni fognak, s ez jelentősen javítja majd a magyar sertéstartók helyzetét is. A fagykárokkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy e tekintetben ma még korai állást foglalni. A szaktárca ugyanakkor nem zárkózik el mereven a kárenyhítés elől – erről a közeljövőben, de már a konkrét felmérések eredményeinek ismeretében dönt a minisztérium.
2003.04.24.	A sertéspiacon kialakult túltermelés miatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a lehető leghamarabb a kormányhoz fordul annak érdekében, hogy a költségvetésből előirányzaton felüli forrást biztosítsanak az ágazat számára. Érről Mészáros Gyula, a tárca közigazgatási államtitkára beszélt tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácskozásán. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy az idén az ágazat támogatására rendelkezésre álló mintegy 14 milliárd forinton felül a tárca mennyi pénzt igényel még a központi büdzséből.
2003.04.28.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a kórháztörvény vitáján kifejtette: az egészségügyi szolgáltatás alapvetően közszolgáltatás, amely közszolgálati jogviszonyban, köztulajdonú intézményekben történik. Nem szabad megengedni, hogy azonos végzettséggel, azonos munkahelyen, azonos munkáért más-más jogviszonyban és munkabérért dolgozzanak emberek. A törvénytervezet másik lényeges problémaköre a munkaidő meghatározása, mely szerint a dolgozók munkaideje akár elérhetné a heti 60 órát is. A munkáltatók képviseletében Szeremi Lászlóné kifejtette: már a törvénytervezet elnevezését is aggályosnak tartják, hiszen a törvény nem érintheti az egészségügyi dolgozók jogállását, az adott jogviszonyok fenntartása mellett kell szabályozni azok hátterét, egyes vonatkozásait. A munkavállalók és munkáltatók megjegyzéseire reagálva Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára kifejtette: több tízezer munkavállalóra lenne szükség az egészségügyben, ennek híján, kényszerűségből van szükség a munkaidő törvénytervezetben szereplő szabályozására, amely nem áll ellentétben az uniós gyakorlattal. Az államtitkár szerint a kormány nyitott az újabb egyeztetésekre, de sürgető a törvény mielőbbi meghozatala. A kormány nyitott a többletköltségek finanszírozására is, de erre már csak a következő költségvetésben lesz lehetőség.

2003.04.01.	Hír. Csuport Antal, a STRATOSZ ügyvezető igazgatója részt vett a Coimbrában 2003. 03. 5-7. között tartott a CEEP ez évi fő rendezvényén, a „CEEP discussion days”-en, melynek Európa egyik legrégebbi egyeteme adott otthont. Az esemény fővédnöke Jorge Sanpaio, a Portugál Köztársaság elnöke volt. A konferencia a következő kérdésekkel foglalkozott: A közszolgáltatási (közérdekű) szolgáltatások helyzetének leírása az európai integrációs folyamatban. Az EU és annak főbb (közlekedési, ipari, távközlési, energiai) hálózatai. A szolgáltatások és a helyi vállalkozók kapcsolatának elemzése. A közszolgáltatások hozzájárulása a folyamatos fejlődés fenntartásához. Az európai közszolgáltatás új területek, (mint pl. közegészség, oktatás, háztartás, stb.) lehetőségeinek megvitatása. A közszolgáltató szféra működéséhez nyújtandó garanciák: szabályozás, értékelés, szubsziviaritás. Az audiovizuális és a kultúrával foglalkozó iparágak helyzete. A jelölt országok számára legfontosabb kérdés a közszolgáltatások áttekintése volt, e napirend keretében előadást tartott a Magyar Köztársaság Nagykövetségének gazdasági tanácsosa, valamint a STRATOSZ ügyvezető igazgatója is.