2001

2003.01.04.	Hír. Kényszerszabadságon vannak a diósgyőri kohászok, mivel az olasz tulajdonú DAM Steel Rt. leállította a termelést. A cég vezetői állami beavatkozást sürgetnek, hogy ne legyenek versenyhátrányban cseh és lengyel vetélytársaikkal szemben. Az rt. igazgatósági elnöke szerint legfeljebb két hét van arra, hogy megoldást találjanak, ellenkező esetben kénytelenek hosszabb időre beszüntetni a termelést, esetleg kivonulni Diósgyőrből. A cég nem tud a tulajdonosok számára elfogadható üzleti tervet kidolgozni erre az évre. Ennek hátterében a vezetők szerint egyrészt az áll, hogy az egyébként is olcsóbb fémhulladékot használó lengyel és cseh versenytársaikat 2006 végéig támogathatja államuk, valamint az, hogy a forint jelentősen felértékelődött. Utóbbi kétszeresen is sújtja a DAM-ot, mivel a nyersanyagok túlnyomó részét is a magyar piacon vásárolja. Különösen hátrányos helyzetet teremt a diósgyőri kohászatnak, hogy a versenytársaknál lényegesen drágábban kapja az energiát.
2003.01.20.	Hír. A kormány tegnapi ülésén meghallgatta a foglalkoztatás-politikai és munkaügyi miniszter beszámolóját a munkaerő-piaci helyzetről. Kiss Péter a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette, hogy a munkaerő-piaci zavarokban döntő szerepe volt a minimálbér kétszeri, drasztikus emelésének, valamint a nemzeti valuta tartós felértékelésének. 2001-ben megállt a foglalkoztatottak számának bővülése, sőt decemberben már 80 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A tendencia a Medgyessy-kormány intézkedései révén megváltozott, s 2002. novemberben 45 ezerrel több embernek volt munkája, mint egy évvel korábban. Kiss Péter szerint Magyarország tőkevonzó képessége minden kedvezőtlen körülmény ellenére is fennmarad, sok cég nemcsak leépített, de fejlesztést is végrehajtott. Tavaly több mint 48 ezer munkahely létesült azáltal, hogy a multik fejlesztették vállalkozásaikat. A miniszter szerint több új munkahelyre van szükség, mint a kormányprogramban szereplő 300-400 ezer, mert a vártnál nagyobb ütemben szűnnek meg a munkahelyek.
2003.01.20.	Hír. Az EU tagországok attól félnek, hogy az új EU-államokból nagy tömegben áramlik majd be a jól képzett, alulfizetett munkaerő. Az EU lélekszáma 75 millióval növekszik majd meg, és ez a hatalmas tömeg sokkal rosszabb anyagi helyzetben van, mint a korábbi európai állampolgárok. A jelenleg érvényes szabályok szerint a 15 tagországnak joga van arra, hogy megtartsa a munkaerő-bevándorlásra vonatkozó nemzeti jogait 2009-ig. Külön engedéllyel ezt még további két évre meghosszabbíthatják, de akkor az illető országnak be kell bizonyítania, hogy a Kelet-Európából származó munkaerő a helyi munkapiacon komoly zavaró tényezőnek számít. A bevándorlási tilalom első két éve után az EU Bizottság megvizsgálja majd a korábbi tagországok munkaerőpiacát. Ennek alapján az átmeneti időt megrövidíthetik vagy meghosszabbíthatják. Németország és Ausztria már külön engedélyt kapott arra, hogy a Keletről érkező munkaerő bevándorlását megfékezze, Dánia, Anglia és Svédország bejelentette, hogy a kapukat nyitva tartják már a belépés első napjától kezdve. A legnagyobb svéd szakszervezet, az LO vezetősége túlzásnak tartja azt a kijelentést, miszerint a bevándorlók kihasználnák a svéd jóléti társadalmat. A másik nagy szakszervezeti csoportosulás, a TCO képviselője viszont nyugtalanítónak tartja a munkaerő szabad mozgását az EU-n belül.
2003.01.21.	Hír. A hazai 50 ezer forintos minimálbér 210 eurónak felel meg, ezzel a régióban Magyarországon található a második legmagasabb minimálbér-szint: a legtöbbet, 212 eurót Lengyelországban fizetik a minimálbért keresőknek. 153 euró a minimálbér Csehországban, míg Szlovákiában a legkisebb kötelező bér összege 118 euró. Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak, mint itthon. Portugáliában 2002 januárjában 406, Görögországban 473, Spanyolországban pedig 516 euró volt a legkisebb bér. Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban 1009 euró, Luxemburgban 1290 euró. Németországban és Ausztriában pedig nincs országosan kötelező legkisebb bér, a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák. Az EU-ban a jövőben is a tagországok döntenek arról, szükségesnek ítélik-e a központi minimálbért. A szociális kérdés kötelezően közösségi szintre emelésének terve sem aratott osztatlan tetszést a tagországok körében, hiszen ezek a kérdések a mai napig nemzeti hatáskörbe tartoznak. Bár a szociális charta méltányos bérre vonatkozó előírását tiszteletben tartják a tagállamok, a tizenötből jelenleg csak kilenc országban van kötelező minimálbér..
2003.01.21.	Hír. Több hónapos előkészítő munka után hétfőn megalakult a Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezete, a KÖZszolga – tájékoztatta Matúz Gábor, az újonnan létrejött szervezet elnöke az MTI-t. A KÖZszolga a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, illetve a műsorszolgáltatóknál (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió) dolgozók erkölcsi, szakmai és anyagi érdekvédelmét látja el. A közlemény szerint a szervezet kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók kulturális, élet- és munkakörülményeit érintő jogainak érvényesítésére, és ezen elvek szem előtt tartásával a műsorkészítők függetlenségének biztosítására.
2003.01.22.	Hír. A múlt év első tizenegy hónapjában 18 százalékkal emelkedtek a bruttó, 19,1 százalékkal pedig a nettó keresetek az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A közalkalmazotti fizetések emelésének hatására a költségvetési szektorban 28,7 százalékkal nőttek a keresetek, míg a versenyszférában 13,4 százalékos volt az emelkedés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 118 ezer forint volt ebben az időszakban. A versenyszférában dolgozók átlagosan 114 ezer forintot, a közszféra alkalmazottai pedig 129 ezer forintot vihettek haza.
2003.01.22.	Hír. A bértárgyalásokon a cégek többsége az elmúlt év üzleti eredményéből, valamint az infláció várható és tényleges mértékéből indul ki. A vállalkozások jó része azzal hárította el egyik napilapnak a bértárgyalások állására vonatkozó kérdését, hogy azokat csak a múlt évi eredmények ismeretében kezdik majd el. A külföldi tulajdonú cégeket a jelek szerint kevéssé érintette a minimálbér emelése és az erős forintárfolyam, mert ezeket nem említették a jövedelememelések gátjaként. Az erős forintot a jelek szerint a hazai alapanyaggal dolgozó, nagyobb exporttal bíró, élőmunka-igényes ágazatok sínylik meg, ami béremelési lehetőségeikre is kihat.
2003.01.23.	Hír. A rendszerváltás óta több mint duplájára emelkedett az évente felsőfokú végzettséget szerzők száma, az általuk betölthető állásból viszont nem lett több. A 90-es évek első felében a multik tömegével keresték a felsőfokú végzettségűeket, még a vezetői székekbe is. A kapós vezetői állások azonban mára beteltek, s a harmincasas éveikben járó fiatal főnökök leváltására még sokat kell várni. A FMM szerint tavaly szeptemberben a munkaügyi központokban regisztrált 13 ezer felsőfokú végzettségű munkanélkülinek csaknem a fele a húszas éveiben járt, de a harmincas generáció is szép számmal képviseltette magát. A nyilvántartott munkanélküliek 330 ezres összlétszámához képest ez nem számít rossz aránynak, de becslések szerint még az alacsonyabb képzettségű munkanélkülieknek is csupán a fele regisztráltatja magát, s többnyire addig marad a nyilvántartásban, amíg jár neki valamilyen munkanélküli ellátás. A tapasztalatok szerint a diplomások még ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél, mert nem onnan várják problémájuk megoldását. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az elmúlt években rohamosan nőtt a magasan képzettek munkanélkülisége.
2003.01.23.	Hír. 2001-ben 25.536 bejelentett munkahelyi baleset volt Magyarországon, ebből 124 végződött halállal. A szakemberek szerint szemléletváltásra van szükség a munkavédelemben; a dolgozóknak jobban be kell tartaniuk a munkafegyelmet, a munkaadóknak pedig nagyobb gondot kell fordítaniuk a munkafeltételek javítására. Ebben próbál segíteni a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány felújított internetes oldala. A honlap munkavédelmi képviselők számára készült, így – szemben sok, időnként már a bulvársajtóhoz közelítő összeállítással – szakmai-jogi szempontból közelíti meg a munkavédelem és munkaegészségügy témakörét. A weboldalon – többek között – megtalálhatjuk az összes, munkavédelemhez kapcsolódó hatályos jogszabályt és az európai munkavédelem aktuális dokumentumait. A készítők elsődleges célja a témakörhöz kapcsolódó változások, új ismeretek figyelemmel kísérése. Ezért garantálják: legalább havonta, de – ha a munkavédelemben bekövetkező változások ezt szükségessé teszik – gyakrabban is frissítik majd az információkat, alkalmazkodva ezzel az internetezők által elvárt legfontosabb feltételhez: a honlapon mindig az aktuális információk legyenek.
2003.01.24.	Hír. Elkészült az a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek alapján a kormány bevezeti a munkaügyi regisztrálásra szolgáló munkakártyát. A munkavállalók adatait tartalmazó, mindenki számára kötelező regisztrációra azért van szükség, mert tíz évvel ezelőtt megszüntették a munkakönyvet, s így szinte ellenőrizhetetlenné vált, valóban befizették-e a cégek alkalmazottaik után a közterheket. Először csak virtuális (elektronikus) munkakártyák lesznek, s először majd a pályakezdő fiatalok kapják kézhez is az igazolványt. Azért ők, mert náluk kell a legkevesebb adatot megjeleníteni. A munkakártya tartja majd nyilván a foglalkoztatási időtartamot, az egészség- és a nyugdíjbiztosítóhoz beküldött járulék-elszámolási adatokat, amelyek segítségével ki-ki ellenőrizheti azt is, eleget tett-e a munkáltatója a dolgozó javára szóló tb-befizetési kötelezettségének. Az igazolvánnyal megoldódik az a probléma is, hogy a nyugdíjba vonuló kezében nem volt olyan dokumentum, amely regisztrálja a munkában töltött évek számát, s a nyugdíj megállapításához irányadó keresetet.
2003.01.24.	Mai ülésén tárgyal a kormány a munkaügyi miniszter „hibrid” foglalkoztatási tervéről, amely kapcsolódik a színlelt vállalkozói szerződéseket felszámolni kívánó rendelkezésekhez. Az új foglalkoztatási forma egyesítheti a vállalkozói és az alkalmazotti formában történő foglalkoztatás előnyeit, vagyis biztosítaná a dolgozónak a munka törvénykönyvében megfogalmazott védettséget, de az alkalmazással járó kiadások is elszámolhatók lennének.
2003.01.27.	Hír. A Közgazdasági Intézet és a Foglalkoztatási Alapítvány a magyar munkaerőpiacot elemző, napokban megjelent kiadványa arról ad számot, hogy 1999–2000 között – amikor a gazdaság összességben több mint tíz százalékkal nőtt – a munkában állók száma mindössze 37 ezerrel gyarapodott. Ez a foglalkoztatottság legfeljebb egyszázalékos emelkedését jelenti. A GDP 2001–2002-ben mérsékeltebb ütemben, de nőtt, a foglalkoztatási helyzet ugyanakkor érzékelhetően nem változott.
2003.02.03.	Hír. A szakszervezetek egyeztetést kezdeményeznek a kormánnyal arról, hogy a munkavállalók európai uniós csatlakozásról való tájékoztatása mielőbb kezdődjön el. A szakszervezetek szerint a késedelem miatt csökken a munkavállalók részéről az EU-csatlakozás támogatása. A szakszervezetek azt is meg szeretnék tárgyalni a kormánnyal, hogy ebben a munkában milyen formában vegyenek részt.
2003.02.04.	Hír. Az FMM-ben elkészült a Mt. módosításának tervezete, amely nem oldja meg ugyan a kényszervállalkozások problémáját, de enyhíti a kiszolgáltatottságot. Kiss Péter miniszter szerint ez a módosítás figyelmeztetés lehet a vállalkozókat alkalmazóknak, míg maguk a kényszervállalkozók nagyobb védelemben részesülnek. Prugberger Tamás jogászprofesszor erről szóló nyilatkozata szerint a német modell lenne alkalmazható, amelyben mind a kollektív szerződés, mind pedig az üzemi tanács intézménye védi a szerződéssel foglalkoztatottakat is.
2003.02.04.	Hír. Kilenc szaktárca képviselőivel megalakult a Közmunkatanács. A Sándor László vezette testület feladata, hogy feltárja és bővítse a közmunka lehetőségeit. A tanács összehangolja majd a hazai közmunkára kiírt pályázatokat a Phare-programokkal. Ebben az évben közmunkaprogramokra 5,6 milliárd forintot fordítanak majd, ami duplája a tavalyi összegnek.
2003.02.05.	Hír. Február 5-től pályázhatnak az önkormányzatok arra a központi költségvetési keretre, amit a költségvetési törvényben a magasabb közalkalmazotti illetmények kifizetése céljából biztosítottak. Az önkormányzati szövetségek tavalyi számításai szerint az illetményemelés 117 md forint kiadással ár, amit nem fog a költségvetés fedezni. A keretből év közben mindenki részesedhet, az év végén viszont vissza kell fizetni azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek év közben teremtődött fedezetük az illetményfizetésre. Az önkormányzati szövetségek jelentős része szerint az önkormányzatok hitelt vettek fel, amelyet a vagyonukból fognak törleszteni, így hosszabb távon elszegényednek.
2003.02.06.	Hír. Az egyik napilap szerint a függetlenített szakszervezeti tisztségviselők keresetei igen magasak. Vannak olyan tisztségviselők, akik különböző funkcióikban jelentős kereseteket kapnak, a szakszervezeti tisztség általában 1-200 ezer forintos fizetéssel jár a konföderációvezetők szintjén. Az alsóbb szinteken dolgozó tisztségviselők nem függetlenítettek, vagy ha igen, akkor is a szakmájukban megkereshető béreket kapják.
2003.02.06.	Az egyik napilag interjút készített Herczog Lászlóval az ágazati paritásos bizottságok létrehozásának munkálatairól. A cikk beszámol arról, hogy a bizottságok létrehozásának célja az ágazati konzultáció és a kollektív tárgyalások és szerződések előmozdítása. A program részben a PHARE program finanszírozásával valósul meg. A bizottságok kialakításának szigorú kritériumai lesznek mindkét oldalon, míg a kormány a hétteret biztosítja ezek működéséhez, és csak meghívottként vesz részt a tárgyalásokon. Ez a koncepció beleillik az EU szociális párbeszéddel kapcsolatos koncepciójába, az ágazati kollektív szerződéskötés elősegítésével pedig a munkavállalók védettségét, illetve a versenysemlegességet mozdítja elő.
2003.02.07.	Hír. A Philips szombathelyi monitorgyárában tegnap megkezdte működését a Vas Megyei Munkaügyi Központ kihelyezett ügyfélszolgálati irodája, melynek célja, hogy helyben adjanak segítséget annak az ötszáz alkalmazottnak, akiknek megszűnik a munkahelyük, mert a hagyományos számítógép-monitorok gyártását Kínába helyezik át. A szakemberek tájékoztatást adnak az állás-, képzési, és átképzési lehetőségekről, a vállalkozóvá válás feltételeiről. Mile Zsolt, a gyári szakszervezet vezetője elmondta: az érdekvédelmi szervezet ingyenes jogsegélyszolgálattal segíti az esetleges vitás ügyek rendezését.
2003.02.07.	Hír. A közeljövőben várhatóan változnak a köztisztviselők által állami garanciavállalás mellett felvehető hitelek feltételei. Az egyik napilap úgy tudja, hogy a kedvezményt kiterjesztik a hivatásos állományúakra is, de a lehetőséggel a továbbiakban mindenki csak egyszer élhetne, ma tudniillik a köztisztviselők esetében ilyen korlát nincs. A módosítás további konkrét tartalmáról és az esetleges szigorítás okairól az illetékesek egyelőre nem kívántak nyilatkozni. Pénzintézeti források viszont utaltak arra, hogy a mai lehetőséggel a jelenlegi szabályozás mellett könnyű visszaélni, így némi ügyeskedés árán ebben a körben bárki jelentős összegű készpénzhez juthat – ráadásul állami kamattámogatás mellett.
2003.02.07.	Hír. Kiss Péter munkaügyi miniszter találkozott öt munkaadói érdekképviselet reprezentánsaival, ahol az MGYOSZ anyagában foglalt ajánlásokat, javaslatokat vitatták meg. A miniszter elmondta, hogy a tárca kidolgozza az önfoglalkoztatói jogviszonyra vonatkozó önálló szabályozást és a szakképzés, a szociális párbeszéd, a részmunkaidős foglalkoztatás kérdésében is folyik a munka.
2003.02.07.	130 éves a Népszava.
2003.02.10.	Hír. A fővárosi és a megyei munkaügyi központok adatai szerint 2002 decemberében és ez év januárjában csoportos létszámleépítés keretében összesen 7211 dolgozó elbocsátását jelentették be a munkaadók, egy évvel korábban – ugyanebben az időszakban – 4910 dolgozó veszítette el munkahelyét csoportos elbocsátás során. Az FMM tájékoztatása szerint január és február folyamán csaknem 100 cég jelezte a tárcánál, hogy több mint ötvennel akarja növelni dolgozói számát, ami várhatóan összesen 15235 új munkahelyet jelent. Az elmúlt két hónapban a legtöbb ember a székesfehérvári IBM bezárása miatt maradt állás nélkül, a cég 3516 alkalmazottjától válik meg. A veszprémi Videoton-gyárból 980, a sümegi ruhagyárból pedig 200 dolgozót küldenek el. A bejelentett munkahely-teremtési szándékok szerint Zalában 2160, Bács-Kiskunban 1613, Borsodban 1600 új álláshelyre keresnek majd jelentkezőket, de Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Pest megyében is több mint ezer üres munkahely van.
2003.02.10.	Hír. Szigorú intézkedésekre készül a kormány a veszélybe került textilipar védelmében. A közelmúltban cégek tucatjai mentek csődbe, mert a hazai vállalkozások súlyos hátrányba kerültek az országba gyakran illegálisan áradó külföldi termékekkel szemben. A vállalkozásokat – a megemelt minimálbéren túl – komolyan sújtja, hogy nagyon sok távol-keleti áru kerül a piacra irreálisan alacsony áron. A belföldről kiszoruló hazai cégek exportlehetőségeit pedig gátolja az erős forint. Kormányzati tervek szerint erősen szigorítani akarják a vámszabályokat. Be kívánják vezetni, hogy minden textiláru vámolása szakosított vámudvarokban történjen. A vizsgálatnál vessék össze az exportáló országban kiállított okmányokat a ténylegesen beérkező áru adataival.
2003.02.10.	Hír. Megkezdődtek a bértárgyalások a Magyar Posta Rt.-nél. A társaság üzleti tervének elfogadásáról a szakszervezeteknek még nincs tudomásuk, de mindkét változatban jelentős létszámleépítéssel számol a munkáltató. A leépítések egyik oka a kisposták bezárása és ezek mozgópostával való felváltása, a másik a szolgáltatás átalakítása és az ehhez kapcsolódó átszervezés.
2003.02.10.	Hír. Be kell vezetni a 13. havi bér mellett a 14. havi bért a közszolgálatban, szélesíteni kell a belföldi utazási kedvezményeket, vissza kell állítani a korábban meglévő közszolgálati üdültetési rendszert és újraéleszteni a közszolgálati egészségügyi és nyugdíjrendszert, mondta Vadász János államtitkár, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott tegnap Debrecenben. Az államtitkár szerint jövőre, július 1-jétől léphet hatályba az egységes közszolgálati törvény, 2005-ben az új bérrendszer, 2006-tól pedig fokozatosan a szociális juttatások rendszere. Becslése szerint a reform elindításához 400-500 milliárd forintra lesz szükség, forrását a GDP-növekedésből származó költségvetési többletbevételek, az új munkahelyek teremtéséhez kapcsolódó többletforrások és az európai uniós támogatások jelenthetik.
2003.02.13.	Hír. Újraindítja foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi műhelyét a Fidesz. Őry Csaba, aki a parlament szakbizottságának alelnöke, elmondta: a műhely szakmai elemzéseket, előrejelzéseket, programokat készít, illetve konferenciákat, találkozókat szervez majd
2003.02.13.	Hír. Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága megszavazta tegnap az orvosi ügyelet szabályozását célzó képviselői javaslatot, így rövidesen véget érhet a most fennálló alkotmányellenes helyzet. A kezdeményezés szerint kiveszik a Munka Törvénykönyvéből az egészségügyi dolgozók ügyeletére vonatkozó részt, s azt az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó - ugyancsak most készülő - törvényben rendezik. Pillanatnyilag ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megszűnjön a jogsértő helyzet, miután a valamennyi munkavállalóra érvényes 300 órás túlmunkahatárt az egészségügyben 400 órában maximálták, de így is elfogyott májusra a keret. A 365 órás folyamatos betegellátást biztosítása érdekében külön szabályozásban minősítették az ügyeleteket, s az ott töltött 16 órát 4, 6, illetve 8 órának ismerték el. A Magyar Orvosi Kamara ezzel együtt két dolgot javasol a készülő törvényhez: önkéntes orvosi ügyeletet, ehhez pedig megemelt díjazást, illetve azt, hogy az ügyeleti órák után szabadnap járjon.
2003.02.13.	Hír. A tervek szerint márciusban megalakulhat, április elején pedig megkezdheti a termelést a Zalaegerszegi Ruhagyártó Kft., amely megvásárolná a felszámolás alatt álló ZA-KO Rt.-től a márkanevét, és munkát adhatna a csődbe jutott részvénytársaság 300-350 egykori dolgozójának. Mazzag Gábor, volt pénzügyi igazgató tájékoztatása szerint az új kft.-t 40-50 millió forintos törzstőkével kívánják létrehozni, amelynek egyik felét hazai szakmai befektetők biztosítanák, másik részét az új cégbe belépő dolgozók teremtenék elő. Mazzag hozzátette: a megalakítandó cég százmillió forintot meghaladó munkahelyteremtő támogatást szeretne igénybe venni a munkaügyi tárca keretéből.
2003.02.14.	Hír. A bérek 2001-ben több mint kétszer, 2002-ben pedig több mint három és félszer olyan gyorsan nőttek, mint a gazdaság teljesítménye és a termelékenység - derül ki a Kopint Datorg Rt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézete közös tanulmányából. A bruttó átlagkereset mindkét évben 18 százalékkal emelkedett. A versenyszektorban 16,3 százalékról 13,4 százalékra csökkent az ütem. A reálbérek gyors emelkedése jórészt a fogyasztói árindex jelentős csökkenésének a következménye volt. Jelentősen csökkent a versenyszféra bérelőnye a költségvetési szektorral szemben. A közszférában a fizikai foglalkoztatottak bére 2002-ben már meghaladta a versenyszektorban dolgozókét. A közületi szféra munkaerő-elszívó hatása mind erőteljesebben érvényesül az idén. A vállalati felmérés eredményei nem támasztják alá, hogy összességében a minimálbéremelés lett volna a kimagasló béremelkedés egyedüli oka. A cégek 16 százaléka állította, hogy a minimálbéremelés nagy szerepet játszik a bérek emelkedésében, míg 36 százalékuknál ez nem meghatározó. Figyelemre méltó, hogy azok a cégek, amelyek tavaly kimagasló béremelést jeleztek, az idén is az átlagosnál magasabb emelésre számítanak. A minimálbér emelés a bérek idei alakulására is hatással lesz. A kialakult bérfeszültségek miatt a cégek idővel kénytelenek feljebb nyomni a bérskálát.
2003.02.19.	Hír. Két, a munka világával összefüggő jogharmonizációs célú törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg tegnap az Országgyűlés. A munka törvénykönyve módosításának expozéjában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hangsúlyozta: a javaslatot a munkaadók és a munkavállalók képviseletének teljes egyetértésével terjesztette be a kormány. Kiss Péter kiemelte: a jogharmonizáció mellett más kérdésekkel is foglalkozik a javaslat, például a kényszervállalkozások ügyével és az ügyeleti díjazás mértékével. Napirend előtt az MDF-es Gémesi György azt mondta, a kormány ígéretei ellenére nem juttatott elég forrást az önkormányzatoknak, a közalkalmazotti béremelés finanszírozására. Felszólította a kabinetet, hogy biztosítson több pénzt az önkormányzatoknak. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában kijelentette, a kormány a normatív támogatások növelésével a személyi jövedelemadó és a gépjármű adó helyben maradó arányának emelésével és az illeték-bevételi szabályok módosításával biztosítja a plusz forrásokat a helyhatóságoknak. Hozzátette 3 milliárd forintos bérkiegészítő alapot hoztak létre, ahova a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok pályázhatnak.
2003.02.20.	Hír. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzése szerint az idén az éves fogyasztói árindex 5,2 százalék lesz, a decemberi 5,1 százalék körül várható. Az intézet jelentése szerint a 12 havi árindex augusztusban éri el csúcsát. Jelentősebb drágulás - az iraki háborútól függően - az üzemanyagoknál várható. Tavaly az árak éves szinten 5,3 százalékkal emelkedtek. Az Ecostat prognózisa szerint 2003-ban kisebb mértékű javulás várható az ipari termelésben. A belföldi értékesítés lassú növekedése mellett az export az előző évi szinten alakul az idén. Előrejelzésük szerint összességében 4-5 százalékos termelés-növekedés várható 2003-ban. A jelentés szerint az építőipar teljesítménye a 2001. évi 8,3 százalék után 2002-ben több mint 20 százalékkal bővült, emögött a lakásépítések növekedése áll.
2003.02.20.	Hír. A KSH jelentése szerint a reálkereset 2002-ben 13,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, ehhez 5,3 százalékos infláció társult. A bruttó átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 19,6 százalékkal haladta meg a 2001. évit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2002-ben 122.500 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 84.700 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 169.900 forintot tett ki. Tavaly a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, csakúgy, mint az előző évben. A versenyszférában átlagosan 13,3 százalékkal nőttek tavaly a bruttó keresetek, míg a költségvetést 29,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Ez utóbbi terület magas növekedési ütemét a 2001. évi központi intézkedések áthúzódó hatása és a 2002. évi illetményemelések, egyebek közt a minimálbér 40 ezer forintról 50 ezer forintra emelése okozta a jelentés szerint. Ehhez hozzájárult a hivatásos katonák 50-70 százalékos illetményemelése, valamint szeptembertől a közalkalmazottak 50 százalékos alapbéremelése. A versenyszférában dolgozók átlagosan 116.600 forintot kerestek tavaly. A fizikai dolgozók keresete 84.200 forintot, míg a szellemieké 182.700 forintot tett ki. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagos keresete 136.900 forint volt 2002-ben. A fizikaiak bére 88.600 forintot, a szellemieké 157.000 forint volt. A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt (241.300 Ft). Ezt követte 167.800 a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás. Legkevesebbet a textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli gyártásban dolgozók kerestek, az ő bérük 69.200 forint volt tavaly. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 127.300 forint volt 2002-ben, ez 17,4 százalékos növekedést jelent 2001-hez viszonyítva. A munkajövedelem kereseten felüli része 2002-ben munkavállalónként átlagosan 3,8 %-ot tett ki.
2003.02.21.	Hír. Az Európai Unió valamely intézményében a legalacsonyabb havi fizetés is több mint 2 ezer euró, vagyis körülbelül félmillió forint körüli. Az alkalmazottaknak emellett különböző kedvezmények is járnak. Az uniós intézményekben dolgozókat tevékenységi körük, és bérezésük szerint különböző kategóriákba sorolják. Az úgynevezett 'A' kategóriába lényegében a köztisztviselők tartoznak. A 'B' kategória az asszisztenseké, a 'C' a titkárnőké és a 'D'-be tartozik a kiszolgáló személyzet a büfé üzemeltetőktől kezdve a takarítónőkön át a technikai személyzetig. Minden kategórián belül különböző fokozatok vannak, ahol a fizetések is eltérőek. A köztisztviselőknél 8 különböző szint van, a főigazgatóktól (A1) kezdve a kezdő előadókig (A8). A köztisztviselői piramis csúcsán a főigazgatók állnak, 12-15 és fél ezer eurós (2,8 millió-3,6 millió forintos) havi fizetéssel. Minél régebb óta szolgál valaki, annál magasabb fizetést kap. A kereseti ranglétra legalján a kiszolgáló személyzet utolsó fokozatán (D4) 2100 euró (félmillió forint) körüli fizetések vannak. Például egy három nyelven beszélő és 15 éves munkaviszonnyal rendelkező férjezett, de gyermektelen titkárnő körülbelül 3750 eurót (kb. 900 ezer forintot) visz haza havonta adózás után. Egy jogász 18 éves munkaviszonnyal a háta mögött, egy gyermekkel 6895 eurót (1,6 millió forintot) tehet el havonta az adó befizetése után. Egy informatikus asszisztens 20 éves tapasztalattal adózás után havonta körülbelül 4800 eurót (1,1 millió forintot) keres.
2003.02.24.	Hír. Kiss Pétert, a munkaügyi tárca eddigi vezetőjét nevezi ki Medgyessy Péter a Miniszterelnöki Hivatal élére. Kiss Péter ezzel a miniszterelnök helyettese lesz, de a hivataltól az Európai Unióval kapcsolatos ügyeket elveszik. Májustól ugyanis Juhász Endre - Magyarország csatlakozási főtárgyalója - EU-ügyeket koordináló tárca nélküli miniszter lesz, és több feladatot átvesz a MeH-től. Kiss Péter utóda a munkaügyi tárca élén Burány Sándor (PM) lesz.
2003.02.24.	Hír. Nem született megoldás a háziorvosok bérvitájában az OEP és az érintettek érdekképviseleteinek pénteki egyeztetésén. Több háziorvos a februári praxispénzek átvételekor azt tapasztalta, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kapott, mint az előző hónapban. A különbség abból adódott, hogy a tavalyi 50 százalékos béremelés fedezetét a praxisok teljesítményéhez kötve utalta az OEP. Az orvosi kamara adatai szerint így a kicsi és a közepes körzetek vállalkozó orvosai, akik viszonylag kevés embert látnak el, rosszul jártak. Az egészségbiztosító akkor azt ajánlotta az érdekképviseleteknek: közösen vizsgálják meg az egyes eseteket. Ahol valóban van eltérés az OEP-utalás és a közterhek fizetésével igazoltan megemelt bér között, a hivatal korrigálja a különbözetet. Az OEP főigazgatója elmondta, hogy az egyeztetés folytatódik, az orvosi kamara képviselője további adatokkal kívánja bizonyítani igazát. A tárgyalás része volt a betegségmegelőző programok ösztönzésére elkülönített egymilliárd forint elosztása is. Az összeg szétosztására két javaslat is van. Az egyik a várakozási idő csökkentését, a betegek mind jobb tájékoztatását, míg a másik javaslat a szűrő-gondozó tevékenységet ösztönözné ebből a keretből.
2003.02.27.	Hír. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága - 12 igen és 10 nem szavazattal - támogatta, hogy a pénzügyminisztérium eddigi politikai államtitkára legyen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Burány Sándor a meghallgatáson azt emelte ki, hogy a kormányprogram megvalósításában a folyamatosságot képviseli majd a tárcánál. Célja, hogy aki tud és akar dolgozni, az találjon munkát, amihez beruházásbarát környezetre, a bérek közterheinek további csökkentésére, a képzettségi szint javítására van szükség. A leendő miniszter úgy véli, a gazdaság versenyképességének javításával összhangban kell felzárkóztatni a béreket az uniós szintre.
2003.02.27.	Hír. A közszolgálatban vezetett központosított bérszámfejtési rendszer nem képes kezelni az egyedi eseteket, mint a táppénz, a szakszervezeti tagdíj, a gyermektartás, és más, a rendszeres illetményeket módosító tényezők. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége ezért arra kéri a PM-et gondoskodjon a rendszer kijavításáról. A hibák rengeteg gondot okoznak és a rossz adóelőleg-levonásokhoz is hozzájárulnak, amivel az érintettek a bevallás elkészítésekor szembesülnek.
2003.03.12.	Hír. A zalaegerszegi Za-Ko Rt. felszámolása megkezdődött, a felszámoló a bérgarancia-alaphoz fordult a végkielégítések kifizetése miatt. Egy dolgozónak maximum 414 ezer forintot lehetne ebből fedezni, de csak minden negyedik munkavállaló fogja így megkapni a teljes járandóságát. A Szolnoki Bútor Kft. munkavállalóinak is tartoznak még 90 millió forinttal, a kifizetett 16 millióval szemben. Az alap nem nyújt fedezetet az elmaradt kollektív szerződés alapján járó juttatásokra. A tavalyi évben mintegy 1,3 md forintot fizettek ki bérgarancia címén, ami az MPA 0,6%-a volt.
2003.03.17.	Hír. Egy felmérés szerint az emberek több mint fele (53 százaléka) úgy gondolja, a fizetése sosem éri el az EU-átlagot, 17 százalékuk szerint ez ötven év múlva történik majd meg.
2003.03.17.	Hír. Eddig összesen száznyolcvan települési önkormányzat kérte a Belügyminisztériumot, hogy nyújtson pénzügyi segítséget a közalkalmazotti béremelés kifizetésére. Lamperth Mónika belügyminiszter pénteken miskolci sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a költségvetés egészét tekintve a közalkalmazotti béremelés fedezete egyértelműen biztosított: az állami normatíva-növekmény, a megemelkedett iparűzési adó és a személyi jövedelemadó szintén megnövekedett helyben maradó része, valamint a teljesen az önkormányzatoknál maradó gépjárműadó a legtöbb településen fedezi a közalkalmazottak béremelését.
2003.03.20.	Hír. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) elnökségének álláspontja a háború kérdésében a következő: Az iraki harcok megkezdésének pillanatában az ESZSZ megerősíti az USA, az Egyesült Királyság és Spanyolország vezette, nemzetközi legitimációt nélkülöző háborúval kapcsolatos véleményét. Az ESZSZ továbbra is azon a véleményen van, hogy a nemzetközi közösség legitim célját, Szaddam Husszein rezsimjének lefegyverzését békés eszközökkel is el lehetett volna érni, amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetét nem állították volna félre, a politikai folyamat nem került volna megakasztásra és a fegyverzetellenőröket nem akadályozták volna meg feladatuk elvégzésében. Az ESZSZ felhívja tagszervezeteit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel reagáljanak a háború kitörésére a holnapi naptól és a soron következő napokon, ideértve a munkabeszüntetéseket, sztrájkokat és tüntetéseket, valamint hogy csatlakozzanak más tömegmegmozdulásokhoz a béke visszaszerzése érdekében. Az ESZSZ sajnálkozását fejezi ki, hogy az Európai Uniót a megosztottság megakadályozta, hogy az iraki válság békés megoldása érdekében pozitív szerepet játsszon és felszólítja a Brüsszelben ma és holnap ülésező Európai Tanácsot, hogy találja meg a nézetek szükséges konvergenciáját annak érdekében, hogy az ENSZ keretében történjen a háború utáni Irak újjáépítése, s a segítségnyújtás az iraki nép szabad jövő választása. Az ESZSZ szorgalmazza, hogy az EU minden lehetséges erőfeszítést tegyen meg az iraki menekültek humanitárius segítségnyújtása érdekében, s hogy a szakszervezetek vegyenek részt a háború áldozatainak történő segítségnyújtásban. Ezzel egy időben abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a közel keleti konfliktus igazságos megoldása régóta várat magára, az ESZSZ felhívja az Európai Tanácsot, hogy hangsúlyosan álljon ki a biztonságban élő Izrael melletti független és életképes palesztin állam létrehozásának „menetrendje” mellett. Ez az igazán adható válasz a Közel Kelet békéjének, demokráciájának jövőjére. Az ESZSZ továbbra is támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke, a jogrend és az emberi jogok érdekében játszott szerepét. Az ESZSZ kész további akciók megtételére.

2003.03.25.	Hír. A 2002. december - 2003. február közti három hónapban Magyarországon a foglalkoztatottak száma 3 millió 903 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 6,4 százalék volt - jelentette a KSH. Az időszakot a gazdasági aktivitás növekedése jellemezte, a munkavállalási korú népesség aktivitási rátája 64,7 százalék volt, 1,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A gazdaságilag aktív népességen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma emelkedett. Az ILO-definíció szerinti munkanélküliek száma 267 ezer volt, ami 6,4 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg, ez 0,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedésben egyrészt szerepet játszott a normál szezonális hatás mellett a különösen kedvezőtlen időjárás is, másrészt a munkavállalási korú nem foglalkoztatottak egyre nagyobb része tartozik az aktívan állást keresők közé. Valamelyest emelkedett a rövidebb ideig munka nélkül levők aránya, a munkanélküliség átlagos ideje 15 hónapra csökkent. Minden 5. munkanélküli 25 évesnél fiatalabb volt, s a fiatalok esetében nőtt leginkább a munkanélküliségi ráta.
2003.03.25.	Hír. A közeljövőben 15-18 ezer ember juthat munkához a tavaszi közmunkaprogram keretében. A kormány 2,5 milliárd forintot különített el erre a célra, 1 milliárd forintot kap a hét leghátrányosabb megye,1 milliárdot pályázat útján osztanak szét, 500 millió forint pedig a Vásáry-program keretében talál gazdára, mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter. A pályázat kiírásával az volt a cél, mondta Sándor László, a Közmunkatanács elnöke, hogy felkeltsék a kistérségek, falvak érdeklődését, ösztönözzék felzárkózásukat. A pályázat feltétele volt a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli emberek, elsősorban romák foglalkoztatása. Az érdeklődés a vártnál lényegesen nagyobb volt. Eddig 100-nál több pályázat soha nem érkezett be, most azonban 431 dolgozatot fogadott el a minisztérium, 8 milliárd forintot meghaladó forrásigénnyel. A bíráló bizottság döntése alapján jelenleg 210 pályázat között dől el, melyik 80 lehet a nyertes. Feltehetőleg a jövő hét elején az érintettek megtudhatják, pályázatukkal nyertek -e vagy sem. A szaktárca kiemelt feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérjék azt, hogy a nyertesek teljesítik e a vállalt feltételeket. A foglalkoztatás három, legfeljebb nyolc hónapig tarthat, a nyolc órás munkáért legalább minimálbért kell fizetni. A pályáztatás elsődleges célja az lenne, hogy az ily módon foglalkoztatottak visszatérjenek az elsődleges munkaerőpiacra, ám ezt még nem sikerült megvalósítani.
2003.03.25.	Hír. Pilisborosjenői, ürömi, piliscsabai és budakalászi építkezéseken tartott razziákat a múlt héten az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Pest Megyei Felügyelősége a határőrség illetékes igazgatóságának munkatársaival. A felügyelőség munkaügyi igazgatóhelyettese, Medvedovszkyné dr. Mikula Gabriella elmondta, hogy az építkezéseken ötvenen dolgoztak engedély nélkül. Az összes ellenőrzött munkás közül minden negyediket szabálytalanul alkalmazták. Az ellenőrzések során a leggyakoribb hiba az, hogy a külföldieket bármiféle engedély nélkül foglalkoztatják. A felügyelők gyakorta találkoznak olyanokkal is, akiknek engedélye ugyan budapesti munkára érvényes lenne, de Pest megyeire nem – ez pedig szintén engedély nélküli foglalkoztatásnak minősül. Az sem ritka eset, hogy a munkáltató és az alkalmazott az alapvető szabályokkal sincs tisztában, olykor maguk is meglepődnek, hogy milyen dokumentumokat kellene beszerezniük, mielőtt nekilátnának dolgozni. Tavaly 2001-hez képest negyven százalékkal több engedély nélkül alkalmazott dolgozóra bukkant a megyében a munkaügyi felügyelet. 2002-ben az ellenőrzések során 650 „feketén” foglalkoztatott külföldit értek tetten a felügyelők, s emiatt összesen körülbelül százötvenmillió forintra bírságolták meg a munkáltatókat.
2003.03.26.	Hír. A magyarok hetente két órával többet dolgoznak, mint a tagállamok polgárai, akik közül az írek és a görögök töltik a legtöbb időt a munkahelyükön. Fizetett szabadságból közel öt nappal kevesebb van, mint az átlag nyugat-európaiaknak, de eggyel több az ünnepek miatti munkaszüneti nap. Így egy évben a magyaroknak 256, míg a tagállamok polgárainak 273,4 órát fizet ki a munkáltató anélkül, hogy dolgozni kellene érte – derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EFLWC) legfrissebb kutatásából. A felmérés a 15 tagállamra, Norvégiára, Magyarországra, Lengyelországra és Szlovákiára terjedt ki. Évente ezekben az országokban átlagosan 1710 órát dolgoztak az emberek, legtöbbet a vegyiparban, a kereskedelemben és a közszolgálatban. Az elmúlt két évben a tagállamokban átlagosan heti 38 órát dolgoztak az emberek, és csak kisebb csökkenésre került sor bizonyos szektorokban. Az egyetlen jelentős változás Franciaországban a 35 órás munkahét bevezetése volt. Ezt a munkanélküliség emelkedésének megállítása érdekében tették, mondván, így több embernek jut munka.
2003.03.26.	Hír. A köztisztviselői törvényt módosítását tervezi a kormány. A módosítás célja a közigazgatásban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése. 2003. július 1-jével az ügykezelők visszakerülnek a köztisztviselői törvény hatálya alá, jogviszonyuk július elsejétől fog változni, és az eltelt időszakot is úgy veszik figyelembe, mintha nem kerültek volna ki a köztisztviselői állományból. Január 1-től visszamenőleg megduplázzák a köztisztviselők ruházati költségtérítését, és új juttatásként megjelenik a Nemzeti Üdülési Alapítvány névre szóló üdülési csekkje. A lakáshoz jutást elősegítő állami készfizető kezességvállalás kibővítik a hivatásos állomány körére is. Alapfokú nyelvvizsga esetében 15, középfokú esetében 60, felsőfokú nyelvvizsgánál pedig 100 százalékkal emelik a pótlékot. A nyugdíjas közalkalmazottakat - a módosítás szerint - határozatlan időre tovább lehet alkalmazni. 2001 július 1-től számolva, akinek 10 éves jogviszonya van, 6 hónap rekreációra jogosult, aki közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, szintén jogosult 5 hónap pihenésre, ha megvan a 20 éves munkaviszonyuk. A törvény lehetőséget ad majd arra, hogy a polgármesterek maximum 10 százalékkal magasabb fizetést kapjanak, mint a jegyzők. A javaslat szerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonái esetében is lehetővé válik az állami garanciával történő lakáshitel-konstrukció alkalmazása. A hivatásosoknál eddig felvételi követelmény volt a hozzátartozók kifogástalan életmódja, a módosítás szerint ennek a figyelembe vételét mérlegelheti, aki a felvételről dönt.
2003.03.26.	Hír. Létszámstopot hirdetett a minisztériumi és a katonai vezetésben Juhász Ferenc, a védelmi tárca irányítója. Az április 1-jétől életbe lépő korlátozás csak az első lépés, amely a vezetői szintet érinti a hadseregben. Nyáron ugyanis a tárcánál és a vezérkarnál lévő ezer beosztásból minden ötödik megszűnik. Ennek oka, hogy bár a hadsereg létszáma a rendszerváltás óta a negyedére csökkent, a vezetés túlméretezett maradt. Ráadásul aránytalanul sok tiszt szolgál a fővárosban, miközben a csapatoknál létszámhiány van. A vezetésnél is radikálisabban csökken majd a minisztérium háttérintézményeiben dolgozók száma. Közülük minden negyedik dolgozóra nem számít a tárca. A csapatoknál szolgálók száma nem csökken majd, ugyanakkor a katonákat más feladatokra képezhetik át. Ilyen lesz a katonai rendőri egység felállítása, ahova más, kevésbé fontosnak ítélt egységektől irányítanak át embereket.
2003.03.26.	Hír. Az igazságügyi tárca elképzelései szerint az uniós normákkal is összhangban álló, egységes jogszabályt kell alkotni az esélyegyenlőségről. Az antidiszkriminációs törvény tiltaná a faj, szín, nemzetiség, nyelv, egészségi állapot, vallás, politikai vagy más vélemény, nem, szexuális irányultság, életkor, társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet alapján történő közvetlen és a közvetett megkülönböztetést. A törvény emellett szankcionálná a zaklatást és a megtorlást is. A jogszabály hatálya kiterjedne a foglalkoztatásra, a szociális biztonságra és az egészségügyre, az oktatásra és a képzésre, valamint az áruk és a szolgáltatások igénybevételének lehetőségeire is. Az Európai Unió irányelve szerint ehhez megfelelő intézményrendszert kell kialakítani. Ennek megfelelően Egyenlő Bánásmód Bizottságot hoznának létre. Ez a bizottság közreműködne egyes konkrét esetek kivizsgálásában, de közérdekből peres és nem peres eljárásokat is indíthatna. Így elégtételre, kártérítésre is számíthatnának azok, akiket nemük, koruk, fajuk vagy vallási hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért. Az előírások megszegőit pénzbírsággal büntetnék, de előfordulhat, hogy például egy elmarasztalt cég állami megrendeléseket sem kaphatna.
2003.03.27.	Hír. A Rendőrtiszti Főiskolán és a rendőr-szakközépiskolákban együttesen mintegy másfél ezer tiszt és tiszthelyettes fejezi be a nyáron tanulmányait. Valamennyiüknek a birtokában van egy úgynevezett „befogadó nyilatkozat”, ami egyfajta munkavégzésre szóló előszerződésnek tekinthető – ennek hiányában a szakközépiskolások meg sem kezdhették volna tanulmányaikat. A nyilatkozatban a megyei főkapitányságok azt vállalták, hogy a hallgatóknak – tanulmányaik sikeres befejezése után – munkát biztosítanak. Ma még az Országos Rendőr-főkapitányság illetékesei sem tudják megmondani, hogy egyes megyei rendőr-főkapitányságokon miből fizetnek majd bért a nyáron belépő új dolgozóknak.
2003.03.27.	Hír. Az európai uniós csatlakozásról, ezen belül a szociális Európáról, valamint az iraki háborúról konzultáltak hétfőn az országos szakszervezeti konföderációk, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az MSZP frakció vezetői. A szakszervezetek nemzeti és munkavállalói érdeket valósítottak meg azzal, hogy a csatlakozással kapcsolatban „igen”-re buzdították tagságukat, mondta a találkozót követően Lendvai Ildikó. A frakcióvezető közölte: támogatják az érdekvédők azon javaslatát, hogy az Európa-terv új, konkrét munkavállalói fejezettel bővüljön ki és, hogy kerüljön kidolgozásra egy komplex foglalkoztatási, valamint bérfelzárkóztatási program. A felek együttműködnek a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési céljainak megvalósításában is, az oktatásra, szakképzésre, az egészségügyi és a közigazgatási reformra, valamint a társadalombiztosításra vonatkozó egyeztetések már a törvény-előkészítés szakaszában megkezdődnek. Az Európai Szakszervezeti Szövetség arra kérte tagjait, hogy sztrájkokkal, demonstrációkkal tiltakozzanak az iraki háború ellen, de a magyar szakszervezeti szövetségek nem terveznek ilyen jellegű megmozdulásokat.
2003.03.28.	Hír. Az eredeti kormányzati elképzelésekhez képest jelentősnek mondható béremelésekre kerül sor jó néhány állami tulajdonú vállalatnál. A 7-8, sőt néhol 10 százalékos emelések legalább a dupláját jelentik annak a 3 és 4,5 százalék közötti mértéknek, amekkora növelést a pénzügyi kormányzat gazdaságpolitikai programjában jónak látott. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a reálkeresetek emeléséről állapodtak meg, a megállapodás 4,5 százalékos reálbér-növekedést irányzott elő a versenyszférában.
2003.03.28.	Hír. A munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervei a kormánnyal és a jegybankkal karöltve megvizsgálják egy gazdaságpolitikai megállapodás létrehozásának lehetőségét A megállapodás kiszámítható, hosszú távú, stabil keretet nyújt a lakosság életminőségének javításához és ahhoz, hogy a gazdaság az EU-csatlakozás után is folyamatosan növelhesse versenyképességét. Erről az érintettek a gazdasági kabinet csütörtöki, kibővített ülésén állapodtak meg, amelyen második alkalommal vettek részt a munkaadók és a munkavállalók képviselői is. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a tervezett gazdasági célok elérhetőségében nem kevés szerepe lehet annak, hogy a forint további erősödésére irányuló spekulációs roham visszaverését követően kialakult árfolyam- és kamatszint a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a gazdaság növekedéséhez. Ugyancsak egyezett a véleményük abban, hogy az Európai Unióba való belépésünket követően a gazdaság versenyképességének megőrzéséhez, javításához komoly döntések szükségesek, többek között az államháztartási reform és az adórendszer korszerűsítése terén. A megállapodás elősegíthetné, hogy az eurózóához történő csatlakozás zökkenőmentes legyen, továbbá hogy a közös valutából származó előnyök minél hamarabb jelentkezzenek a magyar gazdaság szereplőinél.
2003.03.29.	Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hír. Demszky Gábor szerint 3200 önkormányzatból kétezer csődhelyzetben van, hiszen pótlólagos forrásból kénytelenek kiegészíteni költségvetésüket. Miközben a helyhatóságokra egyre több feladat hárul, a forráselosztásban nagyon gyenge pozícióban vannak - hangzott el az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) által szervezett keddi tanácskozáson.
2003.03.29.	Hír. Megoldhatja az orvosi ügyelet egyelőre alkotmányellenes helyzetét az orvosok jogállásáról szóló törvény tervezete. Ma ugyanis az egészségügyiek ügyeletét és főleg készenlétét az intézmények jogszerűtlenül, vállalkozói szerződésekkel oldják meg, ezt pedig most önként vállalt túlmunkával oldaná fel a jogszabály. A tervek szerint havi 12 órára jelentkezhetnének a dolgozók, ennek pedig kiemelt díjazása lenne, az ügyelet negyedik órája után már 30 százalékkal kapnának többet az eredeti készenléti díjnál. A számítások szerint, ha mindezt a jövő év elejétől egyszerre vezetnék be, egy évre mintegy 20 milliárd forint költségtöbbletet jelentene. Az egészségügyiek ügyeletben töltött idejét szolgálati időként ismerik el a nyugdíjak megállapításánál. Összesen mintegy 30 milliárd forintos dolgozói kedvezménycsomagot is tartalmaz a törvénytervezet, amely például továbbképzési, egészségügyi szolgáltatásra szóló, illetve önálló magánnyugdíj-biztosítási támogatást biztosít. A jogszabály-javaslat a számítások szerint április 17-ig a kormány elé kerül. A tervek szerint a háziorvosok között egymilliárd forint többletet osztanak szét, hogy ezzel bevételeik elérjék a tavaly év végi értéket. Ezért a háziorvosoknak gondoskodniuk kell - legalábbis rendelési idejük egy részében -, hogy a betegek ne várjanak annyit mint eddig, tehát előjegyzés és sorszám szerint lássák el őket.
2003.03.31.	Hír. Az Európai Unió jövőjéről, működésének alkotmányos kereteiről, az európai értékek továbbviteléről több mint egy éve kezdte meg vitáit az Európai Unió alkotmányozó közgyűlése, az Európai Konvent. A viták során elértek eredményeképpen várható, hogy az uniós szociális vívmányok, értékek beépülnek a készülő Európai Alkotmányba. Ez elsősorban a szakszervezetek és a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek munkájának eredménye. Dr. Vastagh Pál, a Konvent magyar tagja 2003. április 2-án 10.00 – 12.00 óra között az MSZOSZ-ben erről tart tájékoztatót. A XXI. Század Intézet 2003. március 31-április 4. között kerekasztal-beszélgetéseket rendez az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekről a XXI. Század Intézetben (1122 Budapest, Határőr u. 35.). Ennek keretében, "Mit jelent a csatlakozás?" címmel, 2003. március 31-én, 14 órától nyugdíjasok számára tartanak fórumot, amelyen részt vesz Harrach Péter, a Fidesz Frakció Szociális Kabinetjének vezetője, Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke, Nyitrai Imre szakértő. 2003. április 1-jén, 14 órától munkavállalók számára tartanak fórumot, Őry Csaba, a Fidesz Frakció Gazdasági Kabinetjének tagja, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnök és Laky Teréz szakértő közreműködésével.

2002.10.01.	Hír. Az év végéig az ÉSZT látja el az OÉT Munkavállalói oldalán a soros elnöki teendőket.[1]
2002.10.05.	Budafokon harmadik alkalommal rendezte meg a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) a Szüreti Baráti Találkozót, „Hogyan tovább szakszervezetek?” címmel. A rendezvény szüreti versennyel kezdődött, amelyen Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter is részt vett. A pódium vitában az európai uniós csatlakozásról és a foglalkoztatás kérdéseiről fejtették ki véleményüket az előadók: Lantos Gabriella a Nemzeti Fejlesztési Terv integrációs munkacsoportjának vezetője, dr. Herczog László a foglalkoztatási és munkaügyi tárca helyettes államtitkára, valamint Lengyel László és Vasali Zoltán politológusok. „A szakszervezeti kerekasztal” fórumon valamennyi konföderáció vezető szinten képviseltette magát. Az ÉSZT részéről Dr. Kis Papp László szólt az értelmiségi munkavállalók helyzetéről, valamint az európai uniós csatlakozás után várható esélyeiről.
2002.10.17.	Október 16-17-én tudományos konferenciát tartott az ÉSZT „ A magyar oktatás, kutatás stratégiája” címmel. A tanácskozás az elmúlt évben elkezdett kutatási, szakoktatási, felsőoktatási kérdésekkel foglalkozott. A konferencián mintegy 200 fő vett részt az ÉSZT érdekköréhez tartozó alapszervezetektől. Az előadók a témakörök tudományos és állami irányítói, valamint gyakorlati művelői voltak. A konferencia állásfoglalást fogadott el, amelyet megküldtek a sajtónak is. A állásfoglalás többek között megállapította, hogy a magyar oktatás, kutatás stratégiai ágazat, mert jelenünk és jövőnk meghatározó tényezője. Az ÉSZT kezdeményezőként kíván részt venni abban, hogy a hazai értelmiség lehetőségei, személyes előre lépése, megélhetése, társadalmi támogatottsága, munkájának elismerése meglegyen.
2002.10.12.	Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) kétnapos konferenciát tartott Szegeden. A konferencián megtárgyalták egyebek mellett az egészségügyi szolgáltatásokról és közszolgáltatásokról szóló törvények hatását az orvosegyetemek tevékenységére. A konferenciát hasznosnak értékelték a résztvevők. .
2002.11.29.	Az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) Titkárok Tanácsa ülése foglalkozott az Európai Unióhoz való csatlakozás várható hatásáról. Az ülésen jelenlévők a mezőgazdasági támogatás bizonytalanságát vetették fel, a amely természetesen visszahat az oktatás, kutatás egész rendszerére.
2002.10.26.	Október 25-26-án az ÉSZT Győr-Moson-Sopron megyei szervezete „Az európai uniós csatlakozás szakszervezeti és felsőoktatási kérdései” címmel konferenciát rendezett, amelyen részt vettek más koföderáció megyei képviselői is. A felsőoktatási problémakör ismertetésére prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanárt, az MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet vezetőjét kérték fel. A szakszervezeti és regionális kérdésekről Németh Kálmán az MSZOSZ Megyei Képviseletének vezetője, a Burgenland – Nyugat-Magyarország Eurórégió Szakszervezeti Együttműködés Tanácsának elnöke tartott előadást. A rendezvényen nagy létszámban jelentek meg a szakszervezeti tisztségviselők.
2002.11.24.	Az MTSZSZ közzé tette szakszervezeti lapjának novemberi számában a reálértelmiségiekhez intézett felhívását. A MÁV Rt-nél jelentős szervezeti és működési változás van folyamatban. A reform a piacgazdaság követelményeihez való igazodás és az európai uniós csatlakozás előkészületei miatt vált szükségessé. Mindez azonban kihat a munkavállalók foglalkoztatására és bérezésére. Az MTSZSZ annak érdekében, hogy a reál- értelmiség a helyének, szerepének megfelelő elismerésben részesüljön, felhívással fordult valamennyi felsőfokú végzettségű dolgozóhoz. A felhívás célja: „ mindent kövessünk el, annak érdekében, hogy hazai vasúton üzemeltessen és szolgáltasson európai színvonalon, európai bérekért.!”
2002.11.09.	November 8-9-én az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének támogatásával Agrár Sportnapokat rendeztek Jánoshalmán. Tizenegy iskola, mintegy 400 tanulója vett részt terem labdarúgás-, női kézilabda-, sportlövészet-, atlétika-, tájékozódási futás, sakk sportágakban.
2002.11.19.	Az ÉSZT elnöksége megtárgyalta és egyhangú szavazással elfogadta a SZEF- ÉSZT Unió Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét. Az elnökség javasolta, hogy még ebben az évben kerüljön sor a szabályzat aláírására.
2002.11.21.	Hír. Az FDSZ azt szeretné elérni, a 2003-as költségvetésben biztosítsák a dolgozók bérének inflációval megegyező növekedését, tájékoztatott Kis Papp László, a szakszervezet elnöke. A szakszervezet az oktatási tárcával korábban már megállapodott arról, 2006-ra a felsőoktatási dolgozók bére eléri az uniós átlag 70-75 százalékát. A szakszervezet elnöke utalt arra, hogy jelenleg az egyetemi és főiskolai oktatók jövedelme az európai átlag egyharmadát teszi ki.
2002.11.29.	Szekszárdon rendezték az AOKDSZ támogatásával az Agrár Teremlabdarúgó Bajnokságot rendeztek.
2002.11.29.	Az OÉT plenáris ülésén a kormány és a szociális partnerek aláírták a Megállapodást a 2003. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről és az OÉT 2003. évi kiemelt feladatairól. A munkavállalói oldal nevében Dr. Vígh László mint soros elnök írta a alá a dokumentumot.
2002.12.05.	Az MTSZSZ XII. Küldöttgyűlésén számolt be tagságának az 1998-2002. közötti időszak végzett munkájáról. A küldöttgyűlésen megjelent és felszólalt Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter is. A MÁV Rt. Reformjáról Udvari László a MÁV Rt. elnöke tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit. A műszaki értelmiség Európai Unióhoz történő gazdasági és társadalmi felzárkózásával a szakszervezet az eltelt négy év során sokat foglalkozott, de a következő négy év az uniós csatlakozás időszaka lesz. Az MTSZSZ olyan csatlakozást támogat, amely jobb megélhetést, új életminőséget, nagyobb lehetőséget biztosít a műszaki értelmiség számára.
2002.12.18.	Az ÉSZT elnöksége kibővített ülésén értékelte a 2002. év főbb szakszervezeti eseményeit és konzultációt folytatott a jövő évi fő feladatokról. Az ÉSZT soros elnöki időszaka három hónapja alatt az OÉT-ben folytak a tárgyalások egyebek között a Nemzeti Fejlesztési Terv egyeztetéséről, 2003. évi adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról, a költségvetésről, a keresetnövekedés mértékéről, minimális bérről.
2003.01.28.	Hír. A SZEF székhelyén megtartotta alakuló ülését a SZEF-ÉSZT Unió Tanácsa. A szervezeti önállóságát megőrző két konföderáció vezető testületeiből álló Tanács jóváhagyta a 2002. július 11-én kötött megállapodás alapján létrehozott Unió Szervezeti és Működési Szabályzatát, és személyi kérdésekről is döntött. Dr. Szabó Endre SZEF elnököt az Unió elnökévé, dr. Vígh László ÉSZT-elnököt az Unió társelnökévé megválasztotta. A tanácskozáson Szabó Endre hangsúlyozta, hogy az Unió sajátos konstrukció, mert a két konföderáció egybehangzó kongresszusi döntéséig nem válik bejegyzett szervezetté, ám olyan folyamatok bontakoznak ki az országban és a közszférában, amelyek igénylik a formalizált együttműködés erősítését, egymás véleményének jobb megismerését, tevékenységeink alaposabb összehangolását. Vígh László is a formalizált kapcsolatok, és a közszolgálati szolidaritás erősítésének fontosságát, minél több kérdésben a közös álláspont kialakításának szükségességét emelte ki. Dr. Kuti László ÉSZT-alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unió megalakításával Magyarország legnagyobb szakszervezeti formációja jött létre.
2003.01.29.	Vezetőséget választott a SZEF-ÉSZT Unió Tanácsa. Az Unió elnöke Szabó Endre, társelnöke Vígh László lett. Az Unióban a két szervezet egyesülésének lehetősége is benne rejlik, egyelőre a fő cél a közös érdekképviselet és a gazdaságosabb működés.
2003.02.25.	Az ÉSZT elnöksége a következő állásfoglalást adta ki az uniós csatlakozásról: Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását támogatja, és azt történelmileg meghatározó lépésnek, sorskérdésnek tekinti. A csatlakozás alapvető feltétele, hogy az a lakosság többségének akaratából történjen, ezért fontosnak tartja és mindnyájunk közös felelősségének tekinti, hogy a szavazati joggal rendelkező állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt és szavazzanak igennel a népszavazáson. Ez csak akkor lehetséges, ha azon a szavazópolgárok a szükséges információk birtokában vehetnek részt. Az, hogy a lakosság megkaphassa ezt a szükséges, mindent átfogó, korrekt tájékoztatást elsődlegesen a kormány feladata, de igényli minden politikai és társadalmi erő őszinte támogatását is. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és tagszervezetei aktívan részt vállalnak a népszavazást megelőző felvilágosító munkában, és az azt követő, a csatlakozást előkészítő szakasz teendőiből is. A csatlakozást elősegítő programja keretében folytatja felvilágosító munkáját tagsága és szimpatizánsai körében. Hazai és nemzetközi részvétellel szervezett rendezvényein tekinti át az érdekvédelmi területét érintő várható kihívásokat, elvárásokat, a csatlakozás előnyeit és hátrányait az értelmiségi munkahelyek, az értelmiségi munkavállalók szemszögéből. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés felkéri szakszervezeti tagjait, az értelmiségi munkahelyek, a közszféra munkavállalóit, hogy lehetőségeik szerint vegyenek részt a népszavazás sikere érdekében folytatott munkában, a csatlakozást előkészítő feladatok eredményes teljesítésében. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés egyetért a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma által megfogalmazottakkal, miszerint: "Olyan Európa építését tartjuk fontosnak, amelyben általánosan érvényre jutnak az emberi és szociális jogok, amely a gazdaság teremtette javakat arra fordítja, hogy esélyt teremtsen minden ember számára a tisztességes munkára, a tisztességes bérezésre, az egészségesebb környezetre, a kulturális értékek felkarolására, a közszolgáltatások mindenki számára elérhető biztosítására, egyszóval az emberi élet minőség javítására."
2003.03.22.	Az EUROCADRES (Európai Értelmiségiek és Vezetők Tanácsa) 2003. március 20-22. között az ÉSZT közreműködésével konferenciát tartott Budapesten, amelyen a kilenc csatlakozó illetve tagjelölt ország tagszervezetei vettek részt. A konferencia a képzéssel, a mobilitással, és az Európai Unió bővítésének kihívásaival foglalkozott. Felszólalt Kiss Péter kancelláriaminiszter is, aki hozzászólásában rámutatott arra, hogy Magyarország fejlődése szempontjából mekkora szerepe van az értelmiségieknek és a vezetőknek. Hangsúlyozta az aktív szociális párbeszéd jelentőségét. A konferencia résztvevői kiemelték, hogy a képességek fejlesztésének és az emberek szabad mozgásának alapvető jelentősége van az országok fejlődésében. Ezért a mobilitási lehetőségeket idővel a lehető legáltalánosabbá kell tenni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mobilitás kockázatokat is (munkaerő-piaci egyensúlytalanságot, agyelszívást stb.) jelent, de lehetőségét mindenféleképpen támogatni, alakulását figyelni kell. Ezért az EUROCADRES kéri tagszervezeteit, hogy kísérjék figyelemmel a képességfejlesztés és a mobilitás folyamatát, és európai koordináció, támogatás mellett nemzeti szinten alakítsák ki ezzel foglalkozó rendszerüket. Ebből a folyamatból a szociális partnerek vegyék ki részüket. A mobilitást elősegítendő az EUROCADRES megnyitja a csatlakozó és tagjelölt országok előtt a mobilitással foglalkozó hálózatát (amelyben a szakértők a külföldön munkát vállaló egyéni tagoknak segítséget tudnak nyújtani).

2003.01.22.	A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) Ipari-Energetikai Részszövetségének nyolc szakszervezete visszautasítja azokat az egyoldalú kijelentéseket, melyeket az elmúlt napokban elhangzottak a hazai bérkiáramlás és a magas minimálbér veszélyeiről. A szakszervezetek sajtónyilatkozatukban hangsúlyozzák: az EU-hoz csatlakozó országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az ipari termelékenység, miközben a nemzeti össztermékben a bérköltség aránya nálunk a legkisebb. A szakszervezetek az uniós csatlakozási folyamat egyik legfontosabb kérdésének tartják a hazai bérek uniós felzárkóztatását, az ezt szolgáló nemzeti stratégia kidolgozását, amelyben aktívan részt kívánnak venni. Az ipari-energetikai szakszervezetek szerint az elmúlt hetek leépítéseiben és gyárbezárásaiban jelentősen közrejátszott az MNB árfolyam- és kamatpolitikája, amely nem vette eléggé figyelembe a társadalmi összköltségre gyakorolt hatást, a spekulációs pénztőke által okozott károkat. Mindezek veszélyeztetik a foglalkoztatás bővítését, illetve az elbocsátott többségében alacsony képzettségű dolgozók megélhetését – áll a nyilatkozatban. Az elbocsátási hullám megállítása, illetve az elbocsátott dolgozók újrafoglalkoztatására az érdekvédők a gazdaságpolitika és a monetáris politika összhangjának mielőbbi megteremtését igénylik. Az ipari-energetikai szakszervezetek eddig is aktív szerepet vállaltak, és vállalni kívánnak a jövőben is az uniós csatlakozási folyamatban, a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításában, ahhoz azonban fejleszteni kell az érdekegyeztetés intézményi kereteit is.
2003.01.24.	Hír. Háromelemű bérrendszer bevezetése, a foglalkoztatás biztonságának erősítése, új szociális juttatások kialakítása, valamint az érdekegyeztetés rendszerének megújítása áll a közszolgálati reform középpontjában - mondta tegnap Vadász János a Közegészségügyi Szakszervezet országos értekezletén. A Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati reformért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint az új szabályozás egységben kezeli majd a korábbi közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati jogviszonyban állók foglalkoztatásának, bérezésének, valamint szociális juttatásainak rendjét. A bérek tekintetében a törvény három elemből álló rendszert alkotna, amely egységes bértáblában biztosítana előmeneteli lehetőséget a közszektor dolgozóinak a munkában eltöltött idő és a kvalifikáltság alapján. Az új bérrendszer lényege, hogy figyelembe venné a szakmai különbségeket és anyagilag is elismerné a "több és jobb" munkát. A törvény egyben új szociális rendszer megalkotását is jelenti. Vadász János szerint a reform hosszú távon önálló közszolgálati nyugdíj-, egészségügyi és üdülési rendszer megalkotását is tartalmazza.
2003.02.05.	Az MSZOSZ szerdán az ÖGB szakszervezettel rendezett közös konferenciát az uniós csatlakozás osztrák tapasztalatairól. A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Wittich Tamás, a szakszervezeti szövetség elnöke elmondta, hogy az MSZOSZ az uniós csatlakozás híve, mert a csatlakozás pozitív hatásaként növekedni fog az emberek életszínvonala és erősödik a munkavállalók lét- és munkabiztonsága. Ugyanakkor Magyarország még mindig komoly lemaradásban van az uniós országokhoz képest, ezért meg kell kezdeni a kormány által ígért szociális fordulatot; a bérek, nyugdíjak felzárkóztatását. Az MSZOSZ fontosnak tartja az osztrák tapasztalatok átvételét, hiszen Magyarországon is növekszik az „euroszkepticizmus”, mellyel nyugati szomszédaink már sikerrel megküzdöttek. A multinacionális vállalatoknál tapasztalt nagyarányú leépítésekkel kapcsolatosan Wittich Tamás elmondta: egy természetes szerkezetváltás részesei vagyunk, melynek során a magyar gazdaságnak az olcsó munkaerőre épülő termelésről a nagyobb hozzáadott értékre épülő termelésre kell áttérnie. Rosvita Bachner, az osztrák ÖGB szakszervezet vezető titkára kiemelte: a szakszervezetek egyik fontos feladata az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó félelmek leépítése, a pozitív és negatív hatások ismertetése. Azonban ez a szerep nem érhet véget a csatlakozással: az érdekvédőknek továbbra is ott kell lenniük, ahol a döntések születnek, hogy pozitív irányba befolyásolhassák azokat. Az MSZOSZ és az ÖGB megállapodott egy közös jogsegélynyújtási programban is. Eszerint a jövőben a Magyarországról Ausztriába – vagy fordítva – „vándorló” munkavállalók a szomszéd országban éppúgy jogi segítséget kapnak majd az ottani szakszervezettől, mint abban az országban, ahol szakszervezeti tagok.
2003.02.06.	Hír. Nagyobb béremelést követel a MEDOSZ az ÁPV Rt.-nek írt levelében. Az állami tulajdonosi körben kiadott utasítás szerint a bérek 3-4,5%-kal nőhetnek a 15 állami tulajdonú mezőgazdasági üzemben, amely a szakszervezet szerint jóval alacsonyabb az OMT megállapodásnál és a cégek bevétel-növekedésével sem arányos. A mezőgazdaságban az átlagos reálbéremelést egyébként a minimálbér-növekedés, illetve az adójóváírás áthúzódó hatása növeli, de a bruttó bérek ettől nem lesznek magasabbak. A tavalyi legmagasabb keresetek alig haladták meg a 100 ezer forintot, az országos átlagtól az átlagkereset messze elmarad.
2003.02.13.	Hír. Uniós félóra bevezetésére tett javaslatot az MSZOSZ, amely mindenek előtt a munkavállalók tájékoztatásában játszhatna nagy szerepet. Az ötlet az MSZOSZ EU-kommunikációs stratégiájának része, amelyet az elnökségi ülés fogadott el. A szakszervezet célcsoportok szerint kívánja tájékoztatni a társadalmat az EU csatlakozás hatásairól, és segíteni szeretne abban, hogy az államigazgatás e téren tett erőfeszítései jobban érvényesüljenek. A munkahelyeken erre szánható idő kérdésében megállapodást szeretnének kötni a munkaadói szervezetekkel.
2003.02.13.	Az MSZOSZ Női Választmánya 2003. február 13-i ülésén nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben kifejezte tiltakozását és nemtetszését amiatt, hogy elzárkóztak a társadalmat mélyen felháborító erőszakoskodók elleni hatékony, a törvény erejét segítségül hívó fellépés elől. A nyílt levél szövege a következő: „Tisztelt Jogalkotók! Megdöbbenten hallottuk, olvastuk a hírt, hogy Önök ÚGY TARTJA(TARTJÁK), NINCS SZÜKSÉG JOGSZABÁLY–MÓDOSÍTÁSRA, SEM KÜLÖN TÖRVÉNYRE A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLENI FELLÉPÉSHEZ!! Nem a mindenáron való büntetés pártján állunk, de megkérdezzük Önöket: úgy gondolják, hogy a család leple alatt erőszakoskodót (sajnáljuk, hogy az esetek 95%–ában férfiről van szó) szép szóval, kampányjelszavakkal, rendezvénysorozattal, vagy önként vállalt terápiával meg lehet győzni tettének helytelenségéről, sőt szörnyűségéről? Miért nem értik meg, hogy a büntető törvényben pontosan rögzített és félreérthetetlenül megfogalmazott felelősségrevonás elkerülhetetlen ahhoz, hogy először megfékezzük, majd megszüntessük ezeket a cselekményeket? Hogyan kívánják rászorítani az erőszakos apákat, nevelőapákat, élettársakat arra, hogy hagyjanak fel megszokott „randalírozásukkal”, a család gyengébb tagjai, a nők és gyermekek fizikai és lelki terrorjával? Mi indítja Önöket arra a véleményre, hogy a jogalkotónak a családon belüli béke és kommunikáció helyreállítása(!) a feladata? Nem ismerik talán az ENSZ Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetésével Foglalkozó Bizottság jelentésének 21. és 22. pontjában foglaltakat? Íme: „... A Bizottság javasolja, hogy szülessék önálló törvény a nőket a családon belül érő erőszak tilalmáról, védelmi illetve távoltartó rendelkezések alkalmazásáról, jogsegély biztosításáról, valamint a szexuális zaklatást tiltó különleges rendelkezésekről....” (Ezt a magyar államnak javasolja a Bizottság!) Mindnyájan tudjuk, a család a társadalom egyik legfontosabb egysége, melynek integritását az államnak nincs joga megbontani, de igenis joga és kötelezettsége megvédeni a család tagjainak jogait és – ne felejtsék el! – életét, egészségét! Nem értjük, hogy miért hárítja el magától az állam a kemény fellépés kötelezettségét, miért hagyja magára az áldozatokat! Meddig tűri némán – és meddig tűrjük mi szó nélkül –, hogy hetente meghalljon egy állampolgár csak azért, mert a bűncselekmény családon belül történik, és az államnak nincs joga (vagy kedve?) közbe avatkozni? Nem kell félni attól, hogy éber jogvédők tiltakozásával találja magát szemben az a rendőr, aki betöri az ajtót, mert bentről sikoltozást hall! Nem kell gyanakodni, hogy a család egyik ellensége telefonál, ha a szomszéd hívja a segélykérő vonalat! Az állam megnyugtatására: a társadalom nagy többsége – még férfiak is(!) – egyetért azzal, hogy véget kell vetni a családon belüli erőszaknak! Szeretnénk felhívni az Önök figyelmét arra, hogy azokban az országokban, ahol a társadalom egyetértésével a jogalkotók rászánták magukat e valótlanul fájdalmas és káros jelenség visszaszorítására, volt erő ahhoz is, hogy büntessenek. Figyelmébe/figyelmükbe ajánljuk a németek határozottságát, egyes amerikai szövetségi államok körültekintő eljárását, melyekből bátran át lehetne venni azokat a szabályokat, amelyek nálunk is alkalmazhatók! Tisztelt Jogalkotók! Esténként utcára kizavart, véresre vert asszonyok és gyermekek, és a heti áldozatok nevében felszólítjuk Önöket: a lehető leghamarabban és a leghatározottabb keménységgel lássanak neki a szükséges törvények megalkotásának, ne térjenek ki hamisan értelmezett kifogások ürügyén e faladat alól! Ebben minden erőnkkel támogatjuk Önöket, mert szilárd meggyőződésünk, hogy a társadalom tagjai is mellénk állnak, szilárd elhatározásukban nem marad(maradnak) egyedül.”
2003.02.19.	Hír. A Vasasszakszervezet Elnöksége nyilatkozatot adott ki az ágazat helyzetével kapcsolatban. „A Vasas Szakszervezet növekvő aggodalommal tapasztalja, hogy a magyar vaskohászatban, s a gépipar egyes vállalatainál válsághelyzet alakult ki, amely jelentős munkavállalói csoportok foglalkoztatását és több tízezer család létbiztonságát és megélhetését fenyegeti. Szövetségünk kezdeményezően vesz részt a Dunaferr Rt., a borsodi vaskohászat és egyes gépipari vállalatok problémáinak megoldásában, ebben együttműködést vállalunk az érdekeltekkel. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az érintett vállalkozások tulajdonosai nem tesznek meg mindent a kialakult válsághelyzet megoldására, nem vállalják a tulajdonlásból fakadó felelősséget, az államtól várják a megoldást. A Vasas Szövetség ezért felszólítja az érdekelt tulajdonosokat, - illetve azok képviselőit – hozzák nyilvánosságra valódi szándékaikat, s mindent tegyenek meg a vállalatok működtetése, az ott dolgozók foglalkoztatása érdekében. Követeljük, hogy a hazai törvények betartásával tegyék meg a szükséges intézkedéseket! A Vasas Szakszervezeti Szövetség szolidáris a nehéz helyzetbe került dolgozókkal és nyomatékkal jelenti ki, hogy tagságának megszólításával minden eszközzel kész megvédeni a munkavállalók jogos érdekeit. Elfogadhatatlan számunkra, hogy tartós bizonytalanságban éljenek a munkavállalók! Szövetségünk ugyanakkor követeli az érintett tulajdonosok (illetve azok képviselői), az illetékes kormányzati szervek, valamint a további érintett közreműködők felelősségteljes, érdemi részvételét a súlyos problémák megoldásában.
2003.02.21.	Hír. Az MSZOSZ vitasorozatot indít az EU-s csatlakozással kapcsolatosan. Mint a meghívóban áll, 2004 május 1-én Magyarország az Európai Unió tagjává válhat – amennyiben a lakosság a csatlakozásról szóló népszavazáson e történelmi lépés mellett dönt. A megalapozott választáshoz, a csatlakozás melletti döntéshez széleskörű, a valós helyzet, az EU tagsággal járó változások ismeretére van szükség – minden állampolgár számára. Az MSZOSZ a Friedrich Ebert Alapítvány szakszervezeti projektje támogatásával indított EURÓPA PÁRBESZÉD vitasorozatának következő témája: „A kelta tigris, avagy az ír gazdasági csoda – az EU tagság és a szociális partnerség szerepe az ír gazdasági fejlődésben” Előadó: Kevin O’Kelly professzor, University of Limmerick. A rendezvényre 2003 március 4-én 10.00–13.00 között kerül sor, a Vasas székházban (Budapest, VIII. Magdolna u. 5-7.).
2003.03.19.	Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 2003. március 21-én 11 órai kezdettel Országos Nagygyűlést szervez a Nemzeti Sportcsarnokban (1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5.), melyen ismerteti álláspontját az Európai Uniós csatlakozásról. A Nagygyűlésen felszólal Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke, Burány Sándor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter, Maria Helena Andre az Európai Szakszervezeti Szövetség szövetségi titkára, és más neves közéleti személyiségek - Ranschburg Jenő, Somló Tamás -, valamint szakszervezeti tisztségviselők. A nagygyűlés nyilatkozat elfogadásával zárul.
2003.03.21.	Hír. Az MSZOSZ nagygyűlésén kinyilvánította, hogy teljes jogú tagként, a „szociális Európához” kíván csatlakozni, ennek jegyében pedig elkötelezett Magyarország Európai Uniós csatlakozása mellett. A szakszervezeti vezetők az uniós tagságban az ország felemelkedésének, a szociális biztonság megteremtésének esélyét látják. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a szakszervezeti szövetség olyan uniós tagságban érdekelt, amely a nyugdíjasok, fiatalok, családosok életszínvonalának emelkedésével jár. Az MSZOSZ ezért 2004. május 1-jéig és az után is hozzájárul a magyar munkavállalók uniós felkészítéséhez. Wittich Tamás kiemelte: a konföderáció egyik legfontosabb feladata a magyar bérek uniós felzárkóztatása, a szociális rendszerváltás. Nem fogadják el, hogy a gazdasági versenyképesség megtartásának kulcsa a bérek alacsonyan tartása; miközben a magyar munkavállalók teljesítménye 52%-a, bérük mindössze harmada az Európai Unióban dolgozó kollégáikhoz képest. Az MSZOSZ a reálbérek emelkedésén kívül a teljes foglalkoztatás elérését is fontosnak tartja. Ehhez 350-400 ezer új munkahelyet kell teremteni, amiben az EU is segíteni fog. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a nagygyülésen elmondta, hogy a kormány és a szakszervezetek a legfontosabb kérdésekben egyetértenek egymással, ahol pedig még vannak véleménykülönbségek, ott is folynak az egyeztetések. Magyarország át kívánja venni az EU munkahelyteremtő stratégiáját, amely az unióban 10 millió új munkahely létesítéséhez vezetett. A kormány támogatja a rugalmas munkavállalási formák, a részmunkaidő és a távmunka terjedését is. Az EU-s csatlakozás a miniszter szerint csak a Szent István-i fordulathoz mérhető. Szent István idejében is voltak, akik a méricskéléssel voltak elfoglalva – hogy mekkora áldozat például a kilenced bevezetése vagy a templomok építése – most is vannak ilyenek. Akkor háborúban dőlt el kinek van igaza, most a szavazófülkékben fog eldőlni, merre halad tovább Magyarország. Maria Helena Andre, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) szövetségi titkára kifejtette: ma Európa-szerte a teljes foglalkoztatásért, a szociális Európáért szállnak síkra a szakszervezetek. A mai, globalizálódó világban az európai modell, a szociális Európa eszménye fontos megkülönböztető jele a kontinens gazdasági-politikai rendszerének. Ennek további biztosítása érdekében alapvető követelmény, hogy erős és az együttes fellépésre is képes európai szakszervezeti mozgalom alakuljon ki, ebben az ESZSZ elvárja a magyar szakszervezetek munkáját és segítségét is.
2003.03.31.	Hír. Csaknem tíz éve annak, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötéséről zajló tárgyalások megszakadtak, a kormány most ismét egy több évre szóló egyezség lehetőségét kínálja a szociális partnereknek. A gazdasági kabinet legutóbbi ülésén megalakult az a szakértői bizottság, amelynek feladata, hogy kidolgozza az esetleges megállapodás tartalmát. Ennek egyik fontos eleme lehet a gazdasági növekedést figyelembe vevő bérfelzárkóztatás. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a korábbi kudarc ellenére sem veti el a javaslatot. Wittich szerint a szakszervezetek nem érdekeltek a magas inflációban, nem gondolják azt, hogy a program a gazdasági növekedést, a versenyképességet figyelmen kívül hagyva csak a jelentős béremelésre vonatkozzon. Álláspontjuk szerint olyan gazdaságpolitikai stratégiát kellene végiggondolni, amely lerövidíthetné azt a jelenleg húsz évre prognosztizált időszakot, amíg a hazai bérek utolérik az uniós tagországok átlagát.

2003.01.06.	A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyetért ugyan az oktatási tárca által nemrégiben elkészített, a közoktatási törvény módosítására irányuló tervezetének céljaival, ám a dokumentum nem ad választ a felvetett problémákra – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. Hasonlóan vélekedik a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Árok Antal, a szervezet tiktára azt mondja: a tervezet mértéktelen túlóráztatásra adna lehetőséget. A javaslat ezen passzusa elfogadhatatlan a PSZ számára, és ütközik a nemzetközi és a hazai munkajoggal is. Árok Antal szerint a módosítás – figyelembe véve a gyermeklétszám folyamatos csökkenését és a diákok óraszámának tervezett mérséklését – hosszabb távon elősegítené a pedagógus-álláshelyek csökkentését.
2003.01.13.	Hír. A SZEF Szövetségi Tanácsa 2003. február 20-ai ülésén jóváhagyta az Ügyvivő Testület 2003. február 18-ai ülésének állásfoglalását, amely mielőbbi érdekegyeztető tárgyalásokat követel az egészségügyi törvénycsomag Országgyűlés elé terjesztését megelőzően. A testület felvette a SZEF tagszervezetei sorába a Határőrségi Dolgozók Szakszervezetét és a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezetét, jóváhagyta a SZEF 2002. évi költségvetési tervének végrehajtásáról készült jelentést és elfogadta a konföderáció 2003. évi költségvetési tervét. A Szövetségi Tanács konzultációt folytatott a közszolgálati konföderációk és a kormány között kötendő középtávú megállapodással kapcsolatos SZEF-igényekről, valamint a SZEF és tagszervezeteinek az uniós csatlakozás népszerűsítését szolgáló programjáról. Az Ügyvivő Testület előterjesztésére a Szövetségi Tanács 2003. május 16-17-re összehívta a SZEF soron következő III. Kongresszusát, s a kongresszus előkészítésével megbízott munkabizottságokat alakított. A tanácskozás megkezdése előtt a résztvevők egy perces néma felállással emlékeztek dr. Stollár Andrásra, a Meteorológusok Szakszervezetének elhunyt elnökére, aki szakszervezete képviseletében rendszeres résztvevője volt a Szövetségi Tanács üléseinek. A Szövetségi Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Szabó Endre elnök részletesen ismertette a testület döntéseit, s azt az állásfoglalást, amelyben a Szövetségi Tanács az EU-csatlakozás támogatására, az erről döntő népszavazás előkészítésében való aktív részvételre hívja fel a közszféra munkavállalóit, szakszervezeti tagjait. A SZEF jelszava: „Építsük együtt a szociális Európát!”
2003.01.16.	Hír. A közoktatási törvény módosításának a tárca által összeállított koncepciója több ponton is aggályos, hiányzik belőle a szakmai konszenzus, - jelentette ki Varga László. A PSZ megbízott főtitkára kifogásolta, hogy a tervezet nincs összhangban a közoktatási követelmények kiszámíthatóságának választási ígéreteivel, számos akut gondra nem kínál megoldást.
2003.01.21.	Hír. Az MKKSZ akkor áll el a márciusra tervezett demonstrációtól, ha a parlament elé februárban kerülő köztisztviselői törvény-módosítás lehetőséget teremt az illetményalap emelésére, nyilatkozta egy napilapnak Fehér József. A főtitkár elismeri, hogy a köztisztviselők 2001-ben, a közalkalmazottak pedig 2002-ben kiugróan magas keresetjavítást kaptak, de a szakszervezet helyteleníti, ha a kormány most úgy gondolja, hogy ezekkel a felzárkóztató intézkedésekkel a 2003. évi béremelés is letudható.
2003.01.27.	Hír. A kormányzati ciklus végére mintegy százezerrel kevesebb gyermek kezdi majd meg tanulmányait az általános iskolában. Ez azt jelenti, hogy a 2006-os választások évében minden eddiginél magasabb lehet a pedagógus- munkanélküliek aránya. A Pedagógusok Szakszervezete érdekvédelmi titkára, Árok Antal szerint tavaly nem volt különösebb probléma az iskola nélkül maradt pedagógusok elhelyezkedésével, mert viszonylag kevés iskolát zártak be, és a tanárokat át lehetett csoportosítani. Az idei év azért lesz problematikusabb, mert a tavaly megválasztott polgármesterek most, a ciklus elején hozzák meg a kellemetlen döntéseket. ezért további iskolabezárásokra lehet számítani. A legfontosabb ok a szakszervezeti titkár szerint is a demográfiai apály, és az ebből eredő finanszírozási problémák. A pedagógus-munkanélküliség ez idáig soha nem haladta meg a 3-4 százalékot, a legtöbb tanár, 6386, 1995-ben maradt munka nélkül, majd 1999-ben, amikor 6015 állástalan pedagógust számláltak. Az elbocsátott oktatókat első körben a pályájukon belül próbálják elhelyezni a fenntartók, s ha ez nem sikerül, a szolgálati idejüktől függően, 3-4-5 hónapos átlagkeresetüket kapják végkielégítésként - mondta a főtitkár.
2003.01.27.	Hír. A SZEF Ügyvivő Testülete előzetes konzultációt folytatott a közszolgálati szakszervezetek és a kormány között kötendő középtávú megállapodás egyes lehetséges témáiról, a SZEF ezzel kapcsolatos igényeiről. A testület a SZEF-be felvételét kérő három országos szervezésű szakszervezet, a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet és a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete írásos bejelentkezéseit áttekintve úgy döntött, hogy a kérelmeket támogató javaslattal terjeszti a SZEF Szövetségi Tanácsának legközelebbi ülése elé. Az ÜT arról is döntött, hogy a SZEF III. Kongresszusát 2003. május 16-17-re javasolja összehívni, s a SZEF elnöke meghívja a kongresszusra Medgyessy Péter miniszterelnököt is. A kongresszus helyszíne a Budapesti Flamenco Hotel lesz. A kongresszusra a nagy nemzetközi szakszervezeti szövetségek képviselőit is várják, így várhatóan jelen lesz az ESZSZ, a PSI, az Eurofedop, a FERPA, és a FES képviselője is.
2003.01.27.	Hír. Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalában fogadta Szabó Endrét, aki a SZEF Ügyvivő Testülete nevében meghívta a miniszterelnököt a SZEF III. Kongresszusára. A beszélgetés során Medgyessy Péter közölte: örömmel tesz eleget a meghívásnak, sőt fel is szólal majd a tanácskozáson, mert megkülönböztetetten fontosnak tartja a kormány és a közszféra érdekképviseletei közötti rendszeres párbeszédet.
2003.01.28.	Hír. A SZEF Nyugdíjas Választmányának tisztújító ülésén Szabó Endre tájékoztatta a részvevőket a közszolgálat érdekegyeztető tárgyalásairól, a SZEF érdekképviseleti törekvéseiről, a közszféra egyes területei (egészségügy, közoktatás, közigazgatás) modernizációs elképzeléseiről, a SZEF májusban tartandó III. Kongresszusának előkészületeiről. A tájékoztatót követően többen kérték az elnököt, hogy vállaljon még egy ciklust az elnöki posztjon. Többek adtak hangot annak a félelmüknek, hogy az EU-csatlakozás után a nyugdíjasok életkörülményei bizonytalanabbá válnak, és kérték, hogy a SZEF és tagszervezetei foglalkozzanak többet és érzékelhetőbben a közszolgálati nyugdíjasok ügyeivel. A Választmány ülésén Mihalovits Ervin elnök ismertette a Nyugdíjasok Országos Képviseletének összeállítását a nyugdíjasokkal kapcsolatos választási ígéretek teljesítéséről. A résztvevők újraválasztották a SZEF Nyugdíjas Választmányának elnökévé Mihalovits Ervint, alelnökévé Rágyanszki Györgynét és Legéndy Miklósnét, az elnökség tagja lett dr. Frischman Edgár, Fodor István, dr. Kiss Gyuláné, Kovács Irén és Paikertné Földiák Erzsébet.
2003.01.28.	Hír. A SZEF székhelyén megtartotta alakuló ülését a SZEF-ÉSZT Unió Tanácsa. A szervezeti önállóságát megőrző két konföderáció vezető testületeiből álló Tanács jóváhagyta a 2002. július 11-én kötött megállapodás alapján létrehozott Unió Szervezeti és Működési Szabályzatát, és személyi kérdésekről is döntött. Dr. Szabó Endre SZEF elnököt az Unió elnökévé, dr. Vígh László ÉSZT-elnököt az Unió társelnökévé megválasztotta. A tanácskozáson Szabó Endre hangsúlyozta, hogy az Unió sajátos konstrukció, mert a két konföderáció egybehangzó kongresszusi döntéséig nem válik bejegyzett szervezetté, ám olyan folyamatok bontakoznak ki az országban és a közszférában, amelyek igénylik a formalizált együttműködés erősítését, egymás véleményének jobb megismerését, tevékenységeink alaposabb összehangolását. Vígh László is a formalizált kapcsolatok, és a közszolgálati szolidaritás erősítésének fontosságát, minél több kérdésben a közös álláspont kialakításának szükségességét emelte ki. Dr. Kuti László ÉSZT-alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unió megalakításával Magyarország legnagyobb szakszervezeti formációja jött létre.
2003.01.29.	Hír. Vezetőséget választott a SZEF-ÉSZT Unió Tanácsa. Az Unió elnöke Szabó Endre, társelnöke Vígh László lett. Az Unióban a két szervezet egyesülésének lehetősége is benne rejlik, egyelőre a fő cél a közös érdekképviselet és a gazdaságosabb működés.
2003.01.29.	Hír. A készülő egészségügyi privatizáció veszélyeire tüntetésekkel hívja fel a figyelmet az EDDSZ, nyilatkozta több lapnak Cser Ágnes. Az EDDSZ elnöke bejelentette: az első akciót február 8-án tartják. Amennyiben az egészségügyi tárca nem vonja vissza az előzetes egyeztetés nélkül a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot, az EDDSZ ügydöntő népszavazást kezdeményez. A szakszervezet követeli, hogy a kormány az egészségügy privatizációja előtt törvénnyel rendezze a finanszírozást, s készítse el a dolgozók jogállásáról szóló jogszabályt. Az EDDSZ elnöke január 29-én jelezte: Medgyessy Péter miniszterelnöktől kéri a kórháztörvény tárgyalásának felfüggesztését, s egyben arról is tájékoztatja a kormányfőt, hogy az OEP januárban nem utalta át az egészségügyi intézményeknek a béremelés fedezetét.
2003.01.31.	Közleményt adott ki a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Határőr Szakszervezet (HSZ), amelyben kinyilvánították azon szándékukat, hogy 2003. július 1-jétől egyesülnek a BRDSZ szervezetén belül. Az egyesülés szakszervezet-politikai céljai: Az egyesülés után létrejön a rendvédelmi szervezetek több mint 20 ezer tagot tömörítő, legnagyobb létszámú szakszervezete, amely egyúttal a tágan vett közszolgálat egyik legerőteljesebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szervezete lesz; a két szakszervezet egyesülésében, annak a ténynek felismerése is szerepet játszik, hogy a rendvédelmi szervek a következő három évben igen jelentős átszervezés előtt állnak, amely az érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelembe vétele nélkül nem valósítható meg. A két szervezet az Európai Uniós csatlakozást egy szervezetként kívánja megélni. A két szakszervezet vezetői remélik, hogy integrációs törekvéseik példát mutatnak a túlságosan szétszabdalt magyar szakszervezeti mozgalom résztvevői számára.
2003.02.05.	Pedagógus fórumot tartanak Győr ellenzéki országgyűlési és önkormányzati képviselői az iskolabezárások kapcsán. A csütörtök délutáni győri rendezvény szervezői szerint a közelmúltban bejelentett iskolabezárások nemcsak az adott intézmények tanárait, diákjait érintik, hanem a város többi közoktatási intézményében is komoly bizonytalanságot okoznak. „Ez az intézkedés ma még csak 4 intézményt fenyeget, ám a közeljövőben mindenkit utolérhet. Győr polgári értékeket valló országgyűlési és önkormányzati képviselői mindent megtesznek azért, hogy ez a lehetetlen helyzet ne következzék be” közölték az ellenzéki képviselők. A pedagógus fórumon megvitatják a kialakult helyzetet, annak okait, következményeit.
2003.02.08.	A megyei SZEF-koordinációk vezetőinek budapesti értekezletén Szabó Endre a közszféra érdekegyeztetési fórumainak működéséről, a kormánnyal kötendő középtávú megállapodással kapcsolatos SZEF-igényekről, a közszolgálat egyes területeinek (egészségügy, közoktatás, közigazgatás) előkészületben lévő modernizációjáról, a SZEF-ÉSZT Unió Tanácsának megalakulásáról, a SZEF III. Kongresszusa előkészítésének megkezdéséről és a SZEF és a megyék közötti információáramlás technikai feltételeinek javításáról tájékoztatta a résztvevőket. A megyei ügyvivők kérték, hogy a SZEF nyújtson segítséget az EU-csatlakozással kapcsolatos helyi és regionális tájékoztató fórumok szervezéséhez. Az is határozott igény, hogy az EU-felkészüléssel kapcsolatos nyelvtanfolyamokon és más oktatási formákon kapjanak több részvételi lehetőséget a megyék. Több megyében elégedetlenség - és a szakszervezeti taglétszám gyors csökkenése - tapasztalható mind a köztisztviselők, mind a közalkalmazottak körében amiatt, hogy 2003-ban nem került sor legalább az inflációt ellensúlyozó béremelésre, így a 2002. szeptemberi béremelés veszít az értékéből. Az is csaknem általánosnak mondható jelenség, hogy a közszolgálati munkahelyeken nincs vagy jelentéktelen az érdekegyeztetés. Főleg a kisvárosokban és a községekben siralmas a helyzet, csak a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban - ott sem mindenütt - mondható úgy-ahogy kielégítőnek. Súlyos helyi konfliktusok adódnak abból, hogy az önkormányzatok képtelenek kigazdálkodni a 2002. szeptemberi közalkalmazotti béremelések 2003-ra áthúzódó hatásának fedezetét. Visszatérő panasz, hogy a SZEF tagszervezetek megyei szervezetei közül nem mindegyik vesz részt a megyei koordináció tevékenységében.
2003.02.08.	Hír. A kormány eljuttatta a közszféra szakszervezeteihez a középtávú megállapodás-tervezet szövegét. A SZEF ügyvivő testülete szövegjavaslat kidolgozásával bízta meg Szabó Endrét, a szervezet elnökét, mivel a megkapott javaslatot túl általánosnak találta. A SZEF rögzíteni szeretné a közszolgálati törvény kidolgozásában való együttműködést, az EU-s bérfelzárkózási programot, a szakszervezeti munkafeltételek kérdését és néhány olyan terület bérrendezését is, amely a 2002. őszi - 2003. januári béremelésből kimaradt.
2003.02.10.	Hír. Az MKSZSZ állásfoglalást adott ki a közoktatás reformjával kapcsolatos vita kérdéseihez kapcsolódva. Eszerint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet egyetért a tárca célkitűzéseivel, melyek a Közoktatási Törvény módosítási javaslatában prioritásként szerepelnek. Az esélyegyenlőség védelmében kifogásolják azokat a javaslatokat, melyek az intézmények költségvetését terhelik, és ezzel esetleg tovább gerjesztik az oktatási intézmények működésképtelenné válását. A források megteremtését, fokozatos bővítését a tárca további feladatának tartják. A pedagógusok, az oktatásban dolgozók munkajogi kérdéseit is érinti a törvény. Szeretnék, ha a törvény garantálná, hogy a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodása esetén a munkaszerződés létre is jöhessen, ne a fenntartó döntésétől függjön. Ellenkező esetben a fenntartók a saját érdekeiket nézve a pedagógusnak előnyösebb teljesítményszorzó helyett csupán a túlóraként történő elszámolást fogják engedélyezni. Nélkülözhetetlennek tartják a közoktatással összefüggő, azt befolyásoló minden törvény és rendelet felülvizsgálatát, és a jogharmonizáció megteremtését is.
2003.02.11.	Hír. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) 2003. február 19-én 10.30 órakor tartja a szakszervezet székházának (Bp. VIII. Puskin u. 4.) második emeleti dísztermében V. (rendkívüli) Kongresszusának második munkanapját. A kongresszus ülése – a választási eljárás kivételével – a sajtó számára nyilvános, a személyi döntésekről sajtótájékoztatót tartanak.
2003.02.12.	Hír. A bérfelzárkóztatás felgyorsítását, az érdekképviseleti feladatok ellátási feltételeinek javítását, az EU-csatlakozás előkészítésében és az egységes közszolgálati kerettörvény megalkotásában való együttműködést szeretné rögzíteni a SZEF a kormánnyal kötendő középtávú megállapodásban - nyilatkozta Szabó Endre. A SZEF elnöke hozzátette: a SZEF néhány elintézetlen bérügyet rendezne az egyezségben, a szakszervezet nem mond le ezek megtárgyalásáról. Ilyen például az, hogy a köztisztviselői illetményalap két éve nem emelkedik.
2003.02.13.	Hír. A SZEF egyetért a Medgyessy Péter országgyűlési beszédében elhangzott Európa tervvel. Remélik, hogy a közszféra alkalmazottai számára ennek megvalósulása az életviszonyok, a keresetek javulásával lesz egyenértékű.
2003.02.13.	Hír. A PSZ arra kéri az OM-et, hogy vonja vissza az óraszám-csökkentési terveit, helyette a tananyag csökkentéséhez lássanak hozzá. Árok Antal titkár szerint ugyanis nem az a probléma, hogy sok az óra, hanem az, hogy az anyagot nem lehet megtanítani, a túlterheltség a felesleges tananyagrészekből adódik.
2003.02.14.	Hír. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) Szövetségi Tanácsa 2003. február 20-án, csütörtökön ülést tart. A tanácskozás napirendjén szerepel a SZEF soron következő tisztújító kongresszusának összehívása is. A testület tárgyal a kormánnyal kötendő középtávú megállapodás eddig megismert kormányzati elképzeléseiről és a SZEF ezzel kapcsolatos álláspontjáról, javaslatairól, valamint a SZEF és a tagszervezeteinek az EU-csatlakozást népszerűsítő programjáról. Két szakszervezet kéri felvételét a SZEF-be, erről is dönt a Szövetségi Tanács. Dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke a tanácskozás befejezése után 2003. február 20-án sajtótájékoztatón ismerteti a Szövetségi Tanács ülésén született döntéseket, mindenek előtt a kormánnyal kötendő megállapodással kapcsolatos szakszervezeti álláspontot.
2003.02.18.	Hír. A SZEF elnöke nyilatkozatban méltatta a kormány tízpontos Európa-tervét, amelyben a SZEF által is hosszabb ideje szorgalmazott oktatási, egészségügyi, kulturális-közművelődési és más közszolgálati feladatok megvalósítását ígéri a kormány. „Mindezekhez elodázhatatlanul hozzá tartozik a közintézményekben foglalkoztatottak életviszonyainak, bér- és kereseti helyzetének további javítása.”
2003.02.18.	A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a következő állásfoglalást adta ki: „A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma növekvő aggodalommal szembesül azzal, hogy a parlamenti benyújtás előtt álló „Az egészségügyi szolgáltatásokról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről” szóló törvény-tervezet nem került a munka világa országos érdekegyeztető fórumainak napirendjére. Ez nem egyeztethető össze azzal a megállapodással, amelyet a kormány az érdekképviseletekkel, s külön is a közszféra szakszervezeteivel kötött. A törvényjavaslat az egészségügyi ellátás olyan kérdéskörét kívánja szabályozni, amely messze túlnő az egészségügy szakmai érdekkörén. Olyan - az intézményrendszer tulajdonformáit, struktúráit, az ellátások tartalmát és minőségét, az egészségügyben foglalkoztatottak alapvető egzisztenciális viszonyait és érdekeit, valamint a betegek életkilátásait és életviszonyait érintő - komplex kérdésről van szó, amely hosszabb távra befolyásolja az egészségügy fejlődési irányát. A SZEF megerősíti az előző kormány idején is képviselt álláspontját: a törvényjavaslat előkészítése szélesebb körű társadalmi vélemény-nyilvánítást igényel. Olyan közmegegyezésre van szükség, amely esélyt adhat arra, hogy a társadalmi konszenzusnak legalább egy elfogadható minimuma létre jöhessen. A SZEF ezért kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) sürgős összehívását, s a jelzett törvényjavaslat napirendre tűzését a parlamenti beterjesztést megelőzően.”
2003.02.19.	A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) február 19-én, szerdán tartotta V. (rendkívüli) kongresszusát, melynek elsősorban a szakszervezet új elnökének megválasztása volt a feladata. Három jelölt indult a posztért, és a választás második fordulója hozta meg a döntést: a 14 hónap múlva következő „rendes” kongresszusig Fenyves Kornél, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ vezetője lett a szakszervezet elnöke. 2004. áprilisában, a szakszervezet szabályainak megfelelően 5 évre választanak majd elnököt. Fenyves Kornél jövőbeni céljairól elmondta: folytatni szeretné a Vadász János - a szakszervezet korábbi elnöke, most a közszolgálati reform végrehajtásáért felelős kormánymegbízott - által elkezdett munkát, melynek egyik sarokpontja a közszolgálati törvény kidolgozása és támogatása. Az elmúlt hónapok munkájának eredményeként holnap ül össze először az ágazat érdekegyeztető fóruma, a Kulturális Érdekegyeztető Tanács, az ebben való részvétel kiemelkedően fontos a szakszervezet számára. A jövőben rendszeresen fognak találkozni és egyeztetni a szakszervezet és a minisztérium képviselői. A KKDSZ feltétlen híve az uniós csatlakozásnak is, és nem zárkózik el a kialakításra kerülő új, regionális struktúra létrehozásától. Mindemellett azonban a szakszervezet ágazaton belül a reálkeresetek megőrzését, a további bérfejlesztést és a foglalkoztatás biztonságát is igen fontosnak tartja.
2003.02.20.	A SZEF állásfoglalást adott ki az EU-csatlakozásról, amelyet a SZEF Szövetségi Tanácsa a 2003. február 20-án tartott ülésén fogadott el. „A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma az ország jövőjét meghatározó sorskérdésnek tekinti a csatlakozást az Európai Unióhoz. Ezért nagyon fontos, hogy a népszavazáson a szavazati joggal rendelkezők döntő többsége részt vegyen és igennel szavazzon. Ez mindannyiunk közös érdeke és felelőssége. A politikai erők, s különösképpen a kormány kötelessége viszont az, hogy a csatlakozásról széleskörű őszinte tájékoztatást adjanak és olyan programokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg, amelyek lehetővé teszik az uniós források optimális felhasználását és kivédik, vagy legalább is mérséklik a csatlakozással együtt járó átmeneti nehézségek hátrányos hatásait. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és tagszervezetei aktív részt vállalnak mind a népszavazást megelőző felvilágosító munkából, mind az azt követő szakasz csatlakozási teendőiből. Az „Esélyek, előnyök, kihívások, elvárások a közszférában a csatlakozás tükrében” program keretében a következő hetekben országos és regionális fórumokra kerül sor. Internetes honlapjaink és nyomtatott kiadványok útján sokszínű tájékoztatást és válaszokat adunk a közszféra foglalkoztatottait érintő és érdeklő kérdésekre. Megjelentetünk egy többnyelvű füzetet az Európai Unió intézményeiben, illetve az európai szintű fórumokon folyó szociális párbeszéd legfontosabb témaköreit felölelő szókincsgyűjteménnyel. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma felkéri a közszféra munkavállalóit, szakszervezeti tagjait, vegyenek részt a népszavazás sikere érdekében folytatott munkában, a csatlakozást előkészítő feladatok eredményes megvalósításában. Építsük együtt a „Szociális Európát!” Olyan Európa építését tartjuk fontosnak, amelyben általánosan érvényre jutnak az emberi és szociális jogok, amely a gazdaság teremtette javakat arra fordítja, hogy esélyt teremtsen minden ember számára a tisztességes munkára, a tisztességes bérezésre, az egészségesebb környezetre, a kulturális értékek felkarolására, a közszolgáltatások mindenki számára elérhető biztosítására, egyszóval az emberi élet minőség javítására.
2003.02.27.	Hír. A csepeli Görgey Artúr Általános Iskola átszervezéséről és 12 osztályos gimnáziummá alakításáról döntöttek tavaly decemberben. Ezzel szemben a csepeli közgyűlés keddi ülésén úgy döntött, hogy az iskola alsó és felső osztályos tanulói – sok esetben testvérek – más-más iskolába kerülnek, megszűnik több mint tíz tanár és a technikai személyzet munkahelye is. A tanárok és a szülők telekspekulációt sejtenek a döntés mögött. A közgyűlésen szót kapott Csébi Józsefné, az iskola igazgatónője is, aki azt elmondta: „úgy érzem magam mint a halálra ítélt, aki megkapta az utolsó szó jogát, holott nekünk nincs szükségünk az ártatlanságunk bizonygatására”. Az iskola igazgatónője szerint az eredeti, a képviselő-testület által decemberben elfogadott megoldás valódi perspektívát jelentett volna. Az új határozat az érintettek megkérdezése és beleegyezése nélkül, máig érthetetlen módon született meg. Az is elgondolkoztató ugyanakkor, hogyan lehet egy önkormányzatnak egyszerre két, egymással ellentétes értelmű közgyűlési határozata.
2003.02.27.	Hír. Árok Antal, a PSZ titkára az egyik napilapban cikket közölt a közoktatás helyzetéről és a pedagógus munkanélküliségről. Néhány részlet: ”A mélyülő demográfiai hullámvölgy egyre több intézmény bezárására, összevonására ad okot. Sok helyen az önkormányzatok egyoldalú „gazdaságossági” szempontjai döntenek. Mindezek nyomán pedagógusok elbocsátására is sor kerül. Az intézménybezárások és a pedagógus-munkanélküliség csúcsai 1995-ben és 1999-ben voltak, és nyilvánvalóan 2003 is ilyen „csúcs”-év lesz. A demográfiai változások és a nem megfelelő finanszírozási rendszer együttes hatása azt eredményezi, hogy 2006-ig mintegy 20 milliárd forintot vonnak ki a hazai közoktatásból, és kb. hat és fél ezer pedagógusállás megszűnésével lehet számolni. A közoktatási törvény legutóbbi (2002. decemberi) módosítása, a tanulók kötelező tanórai foglalkoztatásának mintegy 10 százalékos csökkentése következtében 2006-ig mintegy 4500 álláshellyel lesz kevesebb. Közben évente 1300 tanító, 3500 általános iskolai tanár és 3800 középiskolai tanár szerez pedagógusdiplomát, s ezeknek legalább a fele a közoktatásban kíván elhelyezkedni. Mindez nem ellensúlyozható a nyugállományba vonulással és a törvénymódosítás következtében keletkező új igényekkel (felzárkóztató oktatás, intenzív nyelvoktatás, egészségnevelő pedagógus). Elodázhatatlan feladat az oktatásfinanszírozás áttekintése, kritikus elemzése, szükség szerinti módosítása. A kettős finanszírozás rendszere – állandó vitát keltve – megosztja a közoktatási feladatok ellátásának felelősségét. Lehetővé teszi annak kölcsönös áthárítását (a kormány az önkormányzatokra, azok pedig a kormányra). Ennek megváltoztatásához nemcsak az állam-háztartási törvényt, hanem a kétharmados önkormányzati törvényt is módosítani kell. Az önkormányzati törvény reformja mindenképpen esedékes, és talán nem reménytelen meggyőzni a parlamenti pártokat arról, hogy ennek a jövőnket alapvetően befolyásoló problémakörnek a megoldásához valamennyiüknek hozzá kell járulniuk.”
2003.02.27.	Hír. A közszolgálatban vezetett központosított bérszámfejtési rendszer nem képes kezelni az egyedi eseteket, mint a táppénz, a szakszervezeti tagdíj, a gyermektartás, és más, a rendszeres illetményeket módosító tényezők. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége ezért arra kéri a PM-et gondoskodjon a rendszer kijavításáról. A hibák rengeteg gondot okoznak és a rossz adóelőleg-levonásokhoz is hozzájárulnak, amivel az érintettek a bevallás elkészítésekor szembesülnek.
2003.03.01	Hír. Az Egészség évtizede elnevezésű szakmai rendezvényen Cser Ágnes, az EDDSZ elnök 12 pontos követeléscsomagot nyújtott be a kormányzathoz az egészségügyi reformmal kapcsolatosan. A 12 pontban hangsúlyosan szerepelnek a finanszírozás, illetve a pénzügyi folyamatok ellenőrzésének kérdései, a bérfelzárkóztatási program, a tárca érdekegyeztetési rendszerének működése, a modellkísérlet folyamatos ellenőrzése. A tárca politikai államtitkára, Kökény Mihály szerint az EDDSZ olyasmiket követel, amit a tárca amúgy is tesz, vagy tenni szándékozik, viszont jó lenne, ha az érdekegyeztető fórum ügyrendjét 8 hónap után az EDDSZ is elfogadná. A bérfelzárkóztatás kérdéséről az államtitkár elmondta, hogy ennek következő eleme a hűségjutalom bevezetése a szakápolók számára.
2003.03.03.	Hír. Az EDDSZ az úgynevezett teljesítményelvű finanszírozási rendszer teljes felülvizsgálatát sürgeti, mert a biztosító nem a tényleges gyógyításokért és beavatkozásokért fizet, hanem hamis jelentésekre kényszeríti az egészségügyi intézményeket, nyilatkozta Cser Ágnes elnök.
2003.03.05.	Hír. A KKDSZ szerint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak vissza kell adni eredeti funkcióját és státusát. Erről Fenyvesi Kornél elnök nyilatkozott, aki szerint az épület kezelési jogát a múzeumnak kell átadni, ahogy ez a Károlyi Palota Kulturális Központ megalapítása előtt volt, és a múzeum vezetésére pályázatot kell kiírni.
2003.03.26.	Hír. Nagygyűlést rendez az uniós csatlakozásról a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Az EU-s csatlakozást népszerűsítő fórumra az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 2003. április 1-jén, kedden 10 órakor kerül sor. A demonstratív rendezvényen dr. Szabó Endre SZEF-elnök megnyitója után Kovács László külügyminiszter mond beszédet. Felszólal Rudolf Hundstorfer, az Osztrák Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (GdG) ügyvezető elnöke, dr. Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke, dr. Redl Károly, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alelnöke, Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára, Mihalovits Ervin, a SZEF Nyugdíjas Választmányának elnöke, és Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) megbízott főtitkára. A nagygyűlés résztvevői ez után állásfoglalást fogadnak majd el az EU-csatlakozás közszolgálatot érintő vonatkozásairól.
Hiba! A könyvjelző nem létezik.2003.03.27.	Hír. Együttműködési megállapodást írt alá hét pedagógus szakszervezet és az oktatási tárca. Ebben kinyilvánítják, hogy április 12-én igennel szavaznak az uniós csatlakozásra, és ugyanerre hívnak föl mindenkit, aki az oktatásban dolgozik. Hazánk európai uniós tagsága tovább bővíti a korszerű oktatás-képzés lehetőségét az oktatás minden résztvevője, a pedagógusok és a diákok számára egyaránt, áll a tárca és a hét reprezentatív szakszervezet együttműködési nyilatkozatában.
2003.03.28.	Hír. A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elfogadhatatlannak tartja, hogy idén ne történjen semmiféle bérintézkedés a közalkalmazottakra vonatkozóan. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint előrehozott béremelés volt a tavaly szeptemberben végrehajtott közalkalmazotti keresetnövelés. A SZEF elismeri a szeptemberi intézkedés jelentőségét és hangsúlyozta, hogy természetesen nem számítottak januártól hasonló mértékű emelésre. Azt azonban visszautasítja, hogy a tavalyi bérintézkedés és annak áthúzódó hatása egyben az idei béremelést is jelentse. Mivel a kormánnyal folyó tárgyalások elhúzódtak, a SZEF kész elfogadni, hogy az év második felében közösen tekintsék át a közalkalmazottak bérhelyzetét, majd ezt követően visszamenőlegesen, egyszeri kifizetéssel hajtsák végre a szükséges bérkompenzációt.
2003.03.28.	Hír. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) tiltakozik az ellen, hogy a „visszaszervezésből” kimaradnak a közszolgálatban dolgozó fizikai munkások. Fehér József főtitkár azt mondta: elégedettek a kormány e heti ülésén elfogadott törvényjavaslattal, hiszen nem tartalmaz a közszolgákra nézve hátrányos vagy kedvezőtlen megszorításokat. Szakmailag azonban az „egy munkahely – egy jogviszony” elvét valló szakszervezet indokolatlannak tartja, hogy a minisztériumok, főhatóságok, önkormányzatok feladatait segítő dolgozók (alig hétezren vannak) továbbra is a munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak. Az utóbbi két év tapasztalatai visszaigazolták a szakszervezeti aggodalmat, vagyis azt, hogy hátrányos helyzetbe kerültek a közszolgálati dolgozók a munkaviszony megváltozása miatt. Kimaradtak a köztisztviselők jelentős fizetésemeléséből, reálkeresetük pedig csökkent. A főtitkár presztízsokokkal magyarázza, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter a kormány elé benyújtott törvénymódosító javaslatból „kifelejtette” a fizikai dolgozók visszaminősítését. Mint mondta: a miniszter is azzal érvelt az ügyviteli dolgozók visszaminősítése mellett, hogy a közigazgatási szerveknél a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat látják el, tehát munkajogi értelemben is a közigazgatás részét kell hogy képezzék. Fehér szerint ezek az érvek a fizikai alkalmazottak esetében is felvethetők, s a visszaminősítésnek jelentős költségvetési kihatása sem lenne. Az MKKSZ ezért most azt fontolgatja, hogy a parlamenti vita előtt megkeresi a két koalíciós párt frakcióját, támogatást kérve a visszaminősítéshez.
2003.03.31.	Hír. Az oktatási tárca közvetlenül nem szólhat bele az oktatási intézmények finanszírozásába, így az iskolabezárásokba és összevonásokba sem, mondta Magyar Bálint a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) országos vezetőségi ülésén. A miniszter hozzátette: közvetve viszont mindent megtesznek, hogy az ésszerűség határán belül megakadályozzák az önkormányzatokat abban, hogy ne amiatt zárjanak be intézményeket, mert azok értékes ingatlanban működnek. Az oktatási tárca ennek érdekében korlátozza az osztálylétszámokat, és a jövőben szakmai auditra kényszerítik az önkormányzatokat hasonló kérdések eldöntésekor. Magyar szerint a gyermeklétszám csökkenése ellenére sem várható a pedagógusok számának csökkenése, mivel a rendszer folyamatos alakításával foglalkoztatásukra máshol nyílhat lehetőség. A tervek szerint a tárca jövőre rendezné a tanárok és tanítók pótlékait is, valamint emelné a pedagógusok továbbképzésére szánt normatívát.
2003.03.31.	Hír. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) is új tagszervezetekkel gyarapodott az elmúlt fél évben. A konföderációk erősödését a szakszervezeti vezetők azzal magyarázzák, hogy az eddig függetlenségre törekvő szakszervezetek egyre inkább rájönnek: érdekérvényesítő képességük sokkal hatékonyabb, ha csatlakoznak valamelyik nagyobb szakszervezeti szövetséghez. A SZEF-hez a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete és a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete csatlakozott, így több mint ezer fővel bővült a konföderáció tagsága. Mivel a SZEF-tag Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a független Határőr Szakszervezet (HSZ) július 1-jével egyesül, további jelentős növekedésre számít a szakszervezeti szövetség. A HSZ-nek körülbelül 8.000 tagja van, így nemcsak a SZEF, de a két nagy belügyi szakszervezet is jelentősen növeli érdekérvényesítő erejét: az egyesüléssel a rendvédelmi szervezetek több mint 20.000 tagot tömörítő, legnagyobb létszámú szakszervezete jön majd létre.

Agrár Munkaadói Szövetség

2002.06.30.[2]	Az AMSZ-ben belső egyeztetések folytak a 2002. évi OFA pályázatban elvégezhető feladatokról és a szükséges önerő előteremtéséről. Az az álláspont alakult ki, hogy a rendelkezésünkre álló 1,5 millió Ft önerőhöz kérünk pályázati támogatást, elsősorban a hazai és nemzetközi munkakapcsolatok bővítésére. A titkárság ennek megfelelő pályázatot dolgozott ki és nyújtott be az OFÁ-hoz.
2002.07.30.	Júliusban folytak a megújult és szervezeti keretében is egységes Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozását előkészítő megbeszélések. Az AMSZ is egyetértett azzal, hogy az egész érdekegyeztetés rendszerét átfogó szervezeti keret létrehozására van szükség, visszatérve az 1999 előtti rendszerhez. Ezt a lépést az is indokolta, hogy a decemberig hátralévő rövid fél év csak gyorsított tempójú és érdemi, átlátható érdekegyeztetési rendszer működése esetén adhatott esélyt konszenzushoz közeli álláspontok kialakítására olyan fontos kérdésekben mint a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Ágazati Paritásos Bizottságok felállítása. A Nemzeti Fejlesztési terv szociális partnerek általi véleményezése jelentős késedelmet szenvedett 2001-ben és 2002 első félévében., az EU által szabott határidő betartására csak a társadalmi párbeszéd színvonalának emelésével volt lehetőség.
2002.08.09.	Július 26-án délután és 27-e délelőtt közötti időszakban ismeretlen tettesek betörtek az AMSZ Üllői úti irodájába, eltulajdonítottak egy kb. 2 millió Ft értékű számítógépet, feltörték az iratszekrényeket és az íróasztalokat. Július 29-től augusztus 9-ig az AMSZ titkárság nyári szabadság miatt zárva volt.
2002.08.14.	Sánta Áron főosztályvezető értekezletet hívott össze az FVM épületében az agrár érdekvédelmi szervezetek képviselői számára. Az értekezlet célja közös álláspont kialakítása volt a megalakítandó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FŐVÉT) feladatáról, összetételéről és működéséről. Az első konzultáció hasznosnak bizonyult, de néhány fontos kérdésben vélemény különbség volt tapasztalható, ami további egyeztetéseket tett szükségessé.
2002.08.20.	Augusztus második felében készült el az AMSZ OFA pályázata, amelyet a meghosszabbított határidő előtt 3 nappal benyújtott.
2002.09.04.	Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Gyöngyösön tartott kihelyezett ülést. Az ülésen személyi döntés született a Nemzeti Földalap felügyelő bizottságába delegált személyekről.
2002.08.10.	Az AMSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség tagjai beszámolókat hallgattak meg az elmúlt időszakban végzett munkáról, és azokról a feladatokról, lehetőségekről, amelyek a 2001. évinél korlátozottabb pénzügyi lehetőségek miatt álltak elő. Az a közös álláspont alakult ki, mely szerint az érdekvédelmi munka súlypontját 2002. végéig az EU csatlakozási tárgyalásokon minél kedvezőbb feltételek elérésére kell helyezni. Az év elejétől folyó felkészítő program részeként szövetségeink és a Vállalkozói Tagozat szakemberei előadásokat hallgattak meg az agrár érdekegyeztetés helyzetéről és az Európai Unióval szemben érvényesíthető magyar agrár álláspontról.
2002.09.15.	Szeptember első két hetében a COPA-COGECA agrár munkaadói szervezetének a GEOPÁ-nak koppenhágai ülését készítették elő az agrár érdekképviseletek. A GEOPA a 10 tagjelölt ország agrárgazdaságainak helyzetéről a foglalkoztató mezőgazdaság állapotáról kért adatokat, információkat, amelyeket az ülésen Magyarországot képviselő szakemberünknek kellett egyeztetni partnereinkkel. Az ülésre szeptember 13-15-én került sor Koppenhágában.
2002.09.26.	A COPÁ-val, az EU farmerek érdekeit képviselő szervezetével 5 tagú magyar konzorcium írt alá megállapodást a jövőbeni együttműködésről és tagságról szeptember 26-án.
2002.09.19.	Az OÉT Munkaadói Oldala egyeztetett „A gyerek születését követően az apa részére biztosítandó 5 napos szabadság” témakörében és más aktuális kérdésekben.
2002.09.25.	Az OÉT Munkaadói Oldala 4 témakörben egyeztetett. A PM-ben lefolytatott informális konzultációval kapcsolatban kezdeményezte, hogy az OÉT szakbizottságaiban folytatódjék az érdemi érdekegyeztetési munka az adó és járulék törvénnyel valamint a költségvetéssel kapcsolatban.
2002.10.02.	Szeptember 27-től október 2-ig az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozásán dolgozó dán konzorcium négy napos tanulmány utat szervezett az országos szövetségek képviselő részére. A tanulmányút célja a dán érdekegyeztetési modell bemutatása, ill. megismerése volt. A dán érdekegyeztetés hosszú történelmi előzményekre tekint vissza, pénzügyileg és szervezetileg erős szervezetek dominálják. Ez sajnos nem mondható el a magyar rendszerről, ezért a dán tapasztalatok átvétele több időt, esetleg évtizedeket is igénybe vehet.
2002.10.02.	Az OÉT Munkaadói Oldala egyeztetett többek között a Kamarákhoz fűződő kapcsolatokról, az OFA pályázati keretfelhasználásáról. A MEH NFT és EU Támogatások Hivatalával kötendő megállapodásról.
2002.10.9.	Október 6-9-ig a Nemzeti ILO Tanács tanulmányutat szervezett az ILO képzési központjába oktatás, szakképzés távoktatás témakörében. A magyar résztvevők a nemzeti ILO tanács tagjai, vagy szakértői voltak. Az előadások és konzultációk alapján megállapítható, hogy az oktatás, szakképzés magyar rendszere, gyakorlata sok vonatkozásban eléri az EU átlagot. Néhány fontos területen azonban fejlesztésre, korszerűsítésre szorul. Ilyen terület pl. a fejlett informatikai háttérhez kötődő távmunka és a gyakorlat-orientált szakképzés is.
2002.10.10.	Ülésezett az OÉT Munkaadói Oldala és 9 témakörben hozott határozatot.
2002.10.15.	Október 13-15-én a kelet-közép-európai agrár szakszervezetek tartottak konferenciát. A konferencia fő témája az agrárium felkészülése volt az EU tagságra a tíz tagjelölt országban. A munkaadók és munkavállalók felismerték azt a közös érdeküket, hogy a 15 EU tagállam számára csak átmeneti előnyt jelenthet a tagjelöltek kedvezőtlen feltételekkel való felvétele.
2002.10.15.	Ülésezett az Európai Integrációs Tanács. A EIT-ben képviselt érdekképviseleti szövetségek többsége közös, támogató nyilatkozatott fogadott el Magyarország EU csatlakozásáról.
2002.10.17.	A Dublini Alapítvány szakérői tartottak konzultációt a szociális partnerek részére. A konzultáció célja annak felvázolása volt, hogy Magyarország milyen körülmények között képes teljesíteni a maastrichti kritériumokat, és EU taggá válása után mikor lesz képes csatalakozni az Euro övezethez. Kiemelten fontos témakör volt, mivel járulhatnak hozzá e folyamat sikeréhez a szociális partnerek. Az AMSZ szakérőinek írásbeli anyaga beépült a magyar szakértői véleménybe.
2002.10.17.	Ülésezett az OÉT Munkaadói Oldala. Megtárgyalták az adótörvénnyel kapcsolatos álláspontot, a bértárgyaláson követendő irányvonalat. A Foglalkoztatási Törvény változásával kapcsolatban közös véleményt alakítottak ki a NFT stratégiájáról is.
2002.10.22.	Az AMSZ elnöksége rendkívüli elnökségi ülést tartott. Az ülésen tárgyalt legfontosabb kérdéskör az EU csatlakozás mezőgazdasági feltételei voltak. Az ülésen felmerült az iroda elköltöztetésének lehetősége, ami a javaslattevő szerint jelentősen javíthatna az iroda és az irodában őrzött fontos iratok biztonságán. E hónapban is folyt az OFA KHT által szervezett EU strukturális alapok szakértőinek képzése, tanfolyam magyar előadók részvételével, valamint angol nyelvű képzéssel. Az AMSZ három szakértője rendszeresen részt vett a képzésben.
2002.10.28.	A Hotel Barában a nemzeti ILO tanács tartott tripartit szemináriumot. „A globalizáció és Magyarország” címmel, melyen szakértőink részt vettek.
2002.11.13.	Hír. Novemberben folytatódtak az AMSZ részvételével az érdekegyeztetéssel, illetve az agráriummal összefüggő szakmai programok. 7-én a Fejlesztési és Képzési Tanács tartott ülést a Nemzeti Szakképzési Intézetben, 8-án a GKM Vállalkozásfejlesztési Tanácsa ülésezett a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. 13-án ülésezett az OGY Mezőgazdasági Bizottsága és tárgyalta a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetését. Ugyanezen a napon kétoldalú egyeztetés folyt a szakszervezetek és a munkaadók között a bérajánlásról.
2002.11.23.	November 19-23 között az OÉT delegációja részt vett az EU Foglalkoztatási Héten Brüsszelben. Az AMSZ képviselője a kerekasztal beszélgetésen és a plenáris ülésen röviden hozzászólt a magyar foglalkoztatási helyzet értékeléséhez és az EU magyar foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekhez.
2002.11.30.	Az OÉT plenáris ülésen megállapodás született a 2003. évi bérajánlásról és a 2002 évi minimálbérek változatlanul hagyásáról, amelyet az alsó jövedelemkategóriákban bevezetett jelentős adó és elvonás csökkentések tettek lehetővé. Az olyan infláció csökkentő megoldás amelyet már 2001-ben is javasoltak a munkavállalók és a munkaadók is.
2002.12.9.	December 3-tól 9-éig az AMSZ négy tagú delegációja Brüsszelben és Párizsban tárgyalt az EU bővítési referensével, az agrár érdekképviseleti szervek vezetőivel, valamint a Francia Agrárkamara, az élelmiszer feldolgozók és a farmerek, és az agrár munkaadók képviselőivel. A tárgyalások és konzultációk nagyon eredményesen voltak, mert sikerült megismernünk partnereink álláspontját az EU csatlakozás agrár vonatkozásairól.
2002.12.12.	Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök a Koppenhágai EU csúcs találkozó előtt konzultációra hívta meg a munkaadók, a szakszervezetek és néhány civil szervezet vezetőjét. Az AMSZ-t két fő képviselte. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy nagy történelmi lehetőség nyílott Magyarország előtt, de ez bizonyos veszélyekkel is társul. Az AMSZ elnöke felhívta arra a figyelmet, hogy az EU bővítése nem csak a 10 tagjelölt állam érdeke, hanem a 15 EU tagállamnak komoly gazdasági érdeke fűződik a bővítéshez. A Koppenhágai bővítési döntés vegyes sajtóvisszhangot váltott ki itthon.
2002.12.30.	Az AMSZ megrendezte „Az agrárgazdaság EU csatlakozása” címmel konferenciáját a Magyar Divatintézet tanácstermében.
2003.01.08.	Január 8-án a Nemzetközi Bankárképző Központban egész napos képzést tartottak, amelyen az AMSz 3 szakértője vett részt.
2003.01.14.	Január 14-én a Foglalkoztatási Hivatalban tájékoztatót tartottak az OÉT munkaadói és munkavállalói szervezetei képviselői számára az Európai Uniós tagságra való felkészítő project pénzügyi kereteinek felhasználásával kapcsolatban. A munkaadói oldal szervezetei levélben kérték a felkészítő project pénzügyi szabályainak egyértelműsítését.
2003.01.21.	Az OFA EU Strukturális Alapok szakértői képzés tanfolyamán vizsgaelőkészítő konzultációt tartottak a Csopaki úton. Ezen a napon tartotta az AMSz a 2002. évi konferencia programjáról erre az évre áthozott konferenciáját a Magyar Divatintézetben. A konferencia előadói dr. Kőrösi Imre elnök, dr. Forman Balázs adjunktus, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Morvay Kálmán ügyvezető, CENTECH-1. Dr. Kőrösi Imre előadásában kitért arra, hogy az EU láthatóan a minél olcsóbb bővítésre törekedett, hiszen a 2006-ig terjedő időszakra a 10 tagjelölt országnak szánt támogatás 10 milliárd Euro-t tesz ki, annyit, amennyit a francia agrártermelők 1 év alatt kapnak az EU agrárkasszájából. Morvay Kálmán előadásában környezetvédelmi, hulladék- és szennyvízkezelési technológiákat, rendszereket ismertetett, különös tekintettel az EU-taggá válás után szigorodó környezetvédelmi előírásokra. Dr. Forman Balázs tárgyilagos értékelést adott az EU-csatlakozási megállapodáshoz vezető tárgyalási folyamatról, valamint a csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól.
2003.01.29.	Az OFA EU Strukturális Alapok szakértői képzése vizsgával zárult. A tesztből és egy választott téma kifejtéséből álló vizsgát az AMSz 3 szakértője: dr. Szabadkai Attila, Tassi Ilona és dr. Szabadkai Antal sikeresen letette.
2003.01.30.	Az OÉT Munkaadói Oldala tartott egyeztetést, amelyen az ágazati paritásos bizottságokkal kapcsolatos kérdéseket és az OÉT alapszabály-tervezetét vitatta meg. Az NFT Hivatal részéről Tóthné Dr. Pásztor Zsuzsa főtanácsadó levélben kereste meg a Szociális Partnerek képviselőit és ajánlott fel együttműködést a 2002. október 22-én aláírt együttműködési megállapodás keretein belül. A négy konkrét együttműködési témakör: tájékoztatás, képzés, PR akciók, az intézményi rendszer továbbfejlesztése. Ez ügyben február közepén dr. Kőrösi Imre és Dr. Szabadkai Antal személyes konzultációt folytattak Pásztor Zsuzsával.
2003.01.31.	Hír. A hónap során folytatódott az OFA EU Strukturális Alapok szakértői képzés részeként a magyar és angol nyelvű képzés.
2003.02.10.	Hír. Az Ágazati Paritásos Bizottságok létrehozásával foglalkozó testület munkabizottságot hozott létre az ÁPB-kben való részvétel és a reprezentatív szervezetek kritériumainak meghatározására. A munkaadói oldalt az MGYOSZ, az IPOSZ, a MOSZ és az AMSz szakértői képviselték
2003.02.10.	A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Margit körúti épületében megbeszélést tartottak a munkavédelem és munkaegészségügy témakörében. A szakszervezetek szakértői felvetették a munkaügyi ellenőrzés szigorításának igényét, a koordináltság fokozását, az általános munkaügyi és a munkabiztonsági, munkaegészségügyi terület között. A munkaadói oldal képviselői azt az álláspontot képviselték, mely szerint elsősorban a jelenlegi helyzet áttekintésére és a heIyzetmegítélésben konszenzus kialakítására van szükség, mielőtt elhamarkodottan az ellenőrzések szigorításába kezdenénk.
2003.02.12.	Ülésezett az AMSz elnöksége. Az ülésen a következő napirendeket tárgyalták meg: 1. Beszámoló a decemberi elnökségi ülés óta eltelt időszak eseményeiről. Előadó: dr. Kőrösi lmre és dr. Szabadkai Antal. 2. Beszámoló az OFA 2002. évi pályázatában vállalt AMSz feladatok teljesítéséről. Előadó: dr. Szabadkai Antal. 3. Tájékoztató az Európai Uniós tagságra való felkészítő project pénzügyi kereteiről, költségvetéséről és rendezvénytervéről.4. Egyebek, aktuális információk. Az AMSz elnöksége meghallgatta Kotogány Mihály ügyvezető elnök beszámolóját (az első napirend részeként) az AMSz 4 fős delegációjának 2002. decemberi Brüsszel-Párizs-i útjáról. A 2002. decemberi koppenhágai EU csúcs előtt fontos kérdésekben érdemi konzultációt sikerült folytatni a delegáció tagjainak az EU magyarországi ügyekben illetékes vezető munkatársaival és a francia agrárgazdaság érdekképviseleti szervezeteinek vezetőivel.
2003.02.18.	A Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége tartott közgyűlést. Ezen elfogadta a 2002. évről szóló beszámolót és a hozzátartozó költségvetési beszámolót, valamint megtárgyalta a 2003-2004. évre szóló stratégiai célkitűzéseket.
2003.02.20.	Az FMM épületében az OÉT soros elnöki ülésére került sor, Csizmár Gábor, az FMM politikai államtitkárának részvételével. A résztvevők aktuális kérdéseket vitattak meg. Délután az OÉT Munkaadói Oldala tartott egyeztetést.
2003.02.21.	11 órától az Ágazati Párbeszéd Bizottságok irányító testülete ülésezett az FMM épületében. Kötetlen konzultáció keretében megtárgyalta az ÁPB-kben való részvétel és a reprezentativitás kritériumait.
2003.02.24.	A Hotel Agro-ban konferenciát tartottak az OFA szervezésében. A felkért előadók a koppenhágai EU csúcstalálkozón született megállapodás tartalmi elemeit ismertették a resztvevőkkel. Néhány kérdés, többek között a mezőgazdasági fejezeten belül, nem tűnt véglegesen eldöntöttnek. Ezek a kisebb bizonytalanságok azt jelzik, hogy az egyes szaktárcáknak még tennivalóik vannak az EU csatlakozás előkészítése és álláspontjuk kommunikálása területén.

2003.02.25.	A Nemzetközi Bankárképző Központ Csopaki utcai épületében konzultációra került sor az Európai Unió által finanszírozott projectek irányító testületeinek és monitoring bizottságainak munkájával kapcsolatban.
2003.02.26.	Az OÉT oldalai soros elnöki találkozót tartottak. A megbeszélésen részt vett dr. Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A miniszter úr elköszönt a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőitől, megköszönte eddigi együttműködésüket. Kérte, hogy az új munkaügyi minisztert, dr. Burány Sándor urat és az új közigazgatási államtitkár asszony munkáját hasonló konstruktív magatartással segítsék az oldalak. Az ülésen sikerült lezárni néhány 2002. decembere óta nyitott kérdést.
2003.02.28.	Január és február hónapban az AMSz képviselője dr. Szabadkai Antal látta el az OÉT munkaadói oldal soros elnöki tisztét.
2003.02.28.	A hónap során elkezdődött az OFA által támogatott, a szociális partnerek megerősítését szolgáló project elszámolása és a beszámoló elkészítése. Ez a korábbiaknál lényegesen nehezebb feladatot jelentett, mert a 2002. évben az AMSz irodáját, illetve a titkárságvezető lakását ért betörések és két kocsi feltörés során keletkezett irat és bizonylatvesztések nehezítették a munkát.
2003.02.28.	10 órától az AMSz az Európai Uniós tagságra felkészítő konferenciát tartott a ferencvárosi önkormányzat épületében a Bakáts téren. A konferencián dr. Földi Tivadar kutató-feltaláló elnökölt. A konferencia előadói: dr. Pásztor Zsuzsa, az NFT Hivatal főtanácsadója és dr. Schütz Nándor FVM főosztályvezető-helyettes voltak. Dr. Pásztor Zsuzsa a Nemzeti Fejlesztési Tervet és annak Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programját ismertette. Az előadás után kötetlen konzultáció alakult ki arról, hogyan tudnak pályázás útján aktív szereplőivé válni az agrár gazdaság vállalkozói, gazdálkodói és intézményei az EU forrásokból is támogatott agrár- és vidékfejlesztési terveknek. Dr. Schütz Nándor előadásában elsősorban a koppenhágai megállapodásban rögzített agrár szabályzó ás támogatási rendszer konkrétumait ismertette. Az előadását követő konzultáció során a résztvevők jelezték, hogy az EU szelektív támogatási politikájához való alkalmazkodás jelentős erőfeszítéseket követelhet a mezőgazdasági termelők kevésbé szervezett és informált köreitől. Ezért az e téren előttünk álló feladatok, a gyors és hatékony alkalmazkodás, még jelentős közös munkát igényelnek. 28-án az OÉT Munkaadói oldala egyeztetést tartott, amelyen a március 3-i plenáris ülést készítette elő.
2003.03.03.	Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülést tartott a Képviselői Irodaházban. Előtte a munkaadói oldal képviselői egyeztetést tartottak.
2003.03.04.	Az Országgyűlés Foglalkoztatáspolitikai bizottsága ülésezett. Az AMSz megkezdte az EU-csatlakozásra való felkészítő program részletes kidolgozását, az előadók felkéréséz, a szemináriumok helyszínének és időpontjának kitűzését. Június 30-ig az AMSz kéthetente tart konferenciát, szemináriumot, vidéki városokban és megyeszékhelyeken, amelyen az NFT Hivatal, az FVM és saját OFA szakértői képzésben felkészített előadói ismertetik a csatlakozás után az agrárium területén várható működési feltételeket.
2003.03.07.	A 2002. óta zajló "Az autonóm társadalmi párbeszéd erősítése" PHARE project képzési feladataival kapcsolatban tartottak megbeszélést az FMM épületében.
2003.03.10.	Hír. A márciusi munkaadói oldalegyeztetéseken napirendre került (a szakszervezeti oldalon kialakult gyakorlatot követve) az érdekképviseleti szövetségek közötti súlyarányok kialakításához szükséges kritériumok meghatározására irányuló munka. Az ÁFEOSZ elnöke és munkatársai erre vonatkozó javaslatot terjesztettek az oldalt alkotó szövetségek elé.
2003.03.13.	Az AMSz 35-40 fő részvételével Szegeden tartotta soron következő konferenciáját. A konferencia két előadója: Somogyi Andrea főtanácsos, FVM Integrációs Főcsoportfőnökség és dr. Szabadkai Attila, a Vállalkozói Tagozat elnöke voltak. A dél-alföldi régió mezőgazdasági vállalkozói és az agrárintézmények képviselői a konzultáció során elsősorban gyakorlati tevékenységüket érintő témakörök iránt érdeklődtek.
2003.03.14.	Ülésezett a Nemzeti ILO Tanács. Az ülésen megválasztották a 91. ülésszak küldötteit és megvitatták a 2003. évi munkatervet. Ugyanezen a napon délután a Munkaadói Oldal oldalegyeztetést tartott.
2003.03.18.	Hír. A február 12-i elnökségi ülés idevonatkozó határozata alapján megkezdődött a hét gazdaságstatisztikai régióban a három megyére kiterjedő elnökségek felállítását célzó elnökségi munka. Ennek keretében az AMSz Ügyvezetőségének és Elnökségének felkért tagjai konzultációkat folytatnak a régiókban erős pozícióval rendelkező tagszövetségek vezetőivel, személyi javaslataikról és a regionális elnökségek személyi összetételéről, regionális rendezvények szervezésének módozatairól. 18-án ilyen konzultációra került sor Szegeden a Dél-alföldi régió két képviselőjével.
2003.03.21.	Az AMSz képviselője részt vett a Mezőgazdasági és Erdészed Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ) kongresszusán. Dr. Bereczky András főtitkár beszámolója és a hozzászólások azt mutatták, hogy az ágazat helyzete ma sem megnyugtató.
2003.03.28.	Az AMSz képviselője részt vett a kecskeméti Aranyhomok EXPO rendezvényein. A kiállításon túl 3 előadást kísért kitüntetett figyelem. Jürgen Köppen úr az EU Budapestre akkreditált nagykövete tartott érdekes előadást a magyar csatlakozás agrárvonatkozásairól. Benedek Fülöp címzetes államtitkár, a Nemzeti Földalap tevékenységéről és a Földért Életjáradékot Program kezdeti eredményeiről számolt be. A legnagyobb figyelemmel dr. Németh Imre agrárminiszter előadását fogadták, aki átfogó képet adott a magyar agrárgazdaság helyzetéről és középtávú perspektíváiról. Kérdésekre válaszolva szóba került a sertéságazat kritikus helyzete, az alacsony felvásárlási árak és növekvő külföldi konkurencia. Egyes hallgatók kevesellték a Földért Életjáradékot Programmal kapcsolatos hozzájuk eljutott információkat is.
2003.03.27.	A Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége újabb küldöttgyűlést tartott. Ezen többek között a nemzetközi szervezetekben történő képviselet, az alapszabály módosítást és személyi kérdéseket vitattak meg.
2003.03.31.	Március utolsó hetében három áprilisi konferencia és egy nemzetközi konferencián való részvétel előkészítése folyt. Április elsején Jászberényben, 10-én Székesfehérváron, 24-én Nagycenken tart konferenciát az AMSz. Dr. Kőrösi Imrét, az AMSz elnökét és a MMNSZ alelnökét az EU pénzügyi és gazdasági főigazgatósága meghívta Brüsszelben tartott konferenciájára április 10-11-re.

2003.01.05.		Hír. Nem fogadta el a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. béremelési javaslatát és a hároméves megállapodásra vonatkozó elvi ajánlatát tartalmazó csomagot a Volán-társaságok dolgozóit képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöksége szombaton tartott rendkívüli ülésén, így, bár a felek aznap még egyeztettek, hajnalban megtartják a szakszervezet által meghirdetett kétórás sztrájkot. A szakszervezet 26,5 százalékos béremelést követel.A sztrájkmenetrend szerint a fél öt előtt már úton lévő autóbuszok a legközelebbi fűtött megállóig közlekednek, s elindulnak a vállalati szerződéses járatok is. A MÁV Rt. szükség esetén több szerelvényt közlekedtet. A KKSZ felmérései szerint a 24 Volán-társaságnál rendkívül nagy a sztrájkhajlandóság. A KKSZ számításai szerint a béremelés finanszírozása évente kilencmilliárd forintot igényel. Az ÁPV Rt. tárgyalódelegációja ez évre ötszázalékos bruttó béremelésre tett ajánlatot, péntek este ezt egy újabb csomaggal egészítette ki, amelyben a versenyszféra átlagához való felzárkóztatást 2004 végére vállalta volna. Ezt a szakszervezet nem fogadta el – ragaszkodik a nemzetgazdasági átlaghoz történő felzárkóztatáshoz. Mészáros Tamás, a privatizációs társaság igazgatóságának elnöke a szombati egyeztetés után közölte: a sztrájkot követő tárgyalásokon már nem lesz érvényben ez az ajánlatuk, mérvadónak az országos bérajánlást tekintik.
2003.01.06.		Legalább egymillió utast érintett a volánosok figyelmeztető sztrájkja, amit a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a munkáltatói oldal kérelme nyomán jogellenessé nyilvánított. A beadványban a kollektív szerződés rendelkezéseire hivatkoztak. Az érdekképviselet és a munkáltató a sztrájk után újra tárgyalóasztalhoz ül. Országszerte összesen kétezer Volán-járat nem indult el, legalább kétezer település – köztük több vidéki nagyváros – tömegközlekedése állt le. Sokan késtek ma a munkahelyükről, mint ahogy a diákok egy része is csak késve érkezhet meg a szünet után éppen ma kezdődő tanításra. A Volán-társaságok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kérésére biztosították a még elégséges szolgáltatást, így elindították az egészségügyi intézmények működtetéséhez kapcsolódó járatokat. A hajnali fél öt előtt induló járatok a végállomásokig közlekedtek, a fél ötkor induló járatok az utasokat elszállították a legközelebbi vasútállomásra, ahol az utasok várakozhattak a buszon, vagy vonattal utazhattak tovább. Közlekedtek azok a Volán-buszok is, melyek szerződés alapján szállítják a dolgozókat munkahelyükre. Inokai Géza, a KKSZ elnöke elmondta, célkitűzésük az, hogy a Volán-dolgozók átlagbére idén elérje a nemzetgazdasági átlagot, ezzel szemben a tulajdonos ÁPV Rt. végső ajánlata csak hatezer forint bruttó emelésről szólt. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke elmondta, hogy a tárgyalások során többször is elmozdultak eredeti ajánlatuktól, hangsúlyozta, hogy a 2003. évi bérajánlat lényegesen túlmegy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlásán. Az elmúlt tíz évben 1996-ban volt ilyen kiemelt bérfejlesztés a Volán-társaságoknál. Az ÁPV Rt. elnöke szerint a felzárkóztatás kérdésében is javítottak a korábbi ajánlatukon, mert a versenyszféra átlagához való felzárkóztatást az eredetileg tervezett 2005 helyett már 2004 végére vállalta volna az ÁPV Rt.
2003.01.07.		Hír. A Közúti Közlekedési Szakszervezet tájékoztatása szerint a Volán-sztrájk sikeres volt, ugyanis az ország minden egyes pontján a Volán-dolgozók két órán keresztül nem vették fel a munkát. A sztrájk rendbontás nélkül zajlott le, sztrájktörésre nem került sor. Több Volán-társaságnál azért sztrájkoltak kevesebben, mert - a szakszervezet közlése szerint - a vezérigazgató megfenyegette a dolgozókat az első fokon nem jogerősen hozott bírósági döntéssel - nyilatkozta Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke. A szakszervezethez eljutott információk szerint nem mindenkit sikerült a vezérigazgatóknak megtörniük, és csak néhány munkavállaló vette fel a munkát a nyomás hatására. Az elnök úgy vélekedett: a vezérigazgatók nem vehetik át a másodfokú bíróság szerepét, és nem fenyegethetnek egy nem jogerős ítélettel. A három fenyegetőző vezető ellen a Közúti Közlekedési Szakszervezet feljelentést tesz. A Hajdú és a Kunság Volán illetékese tagadja a vádakat. Szabó Enikő, a Közúti Közlekedési Szakszervezet sajtóreferense is arra panaszkodott, hogy egyes megyékben a Volán vezetői megpróbálták megfélemlíteni a dolgozókat. "A Hajdú-Volánnál és a Kunság-Volánnál a hétvégén megfenyegették a dolgozókat, hogy elveszthetik az állásukat, ha sztrájkolnak." Inokai Géza, a szakszervezet elnöke úgy tudja, a Mátra Volán vezetői még a rendőröket is kihívták a sztrájk kezdetén, hogy megijesszék a dolgozókat. A Volán vezetői fenyegetőzésükkor azzal érveltek, hogy egy bírósági döntés előzetesen jogtalannak nyilvánította a sztrájkot. A szakszervezet szerint ez azonban nem lehet hivatkozási alap, mert a döntés nem jogerős, és a bíróság peren kívüli, elsőfokú határozatakor nem ismerhette meg a szakszervezet érveit. A szakszervezet megítélése szerint a munkavállalók bebizonyították, hogy egységesen tudnak fellépni a közös célért. A lakosság megértően, fegyelmezetten vette tudomásul a volánosok munkabeszüntetését. A munkabeszüntetésben 24 Volán-társaság dolgozói vettek részt, szinte mindenki sztrájkolt. "Kilencven százalék sztrájkol, tíz százalék betegállományban van" - mondta egy internetes újságnak F. Kovács János, a Közúti Közlekedési Szakszervezet egyik budapesti vezetője, reggel fél hatkor, a sztrájk felénél. A tárgyalások a hétfői sztrájk után folytatódnak. A sztrájkhoz csak a Balaton-Volán dolgozói nem csatlakoztak. A szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott: valószínűleg kedden ülnek ismét tárgyaló asztalhoz és várják a munkáltató ajánlatát a bérfelzárkóztatásra. A szakszervezet továbbra is többlépcsős, a nemzetgazdasági átlaghoz történő bérfelzárkóztatást követel a Volán-társaságok dolgozói részére.
2003.01.14.		Hír. Tegnap sem jött létre egyezség a Volán-dolgozók bérfelzárkóztatásáról az ÁPV Rt. és a szakszervezet között. Bár az érdekvédők azt hangoztatják, hogy nem akarják újabb sztrájk időpontjának kitűzésével megzavarni a tárgyalásokat, egyes források szerint az autóbuszsofőrök és -karbantartók készek újabb munkabeszüntetéssel nyomatékot adni követelésüknek. A tulajdonosi jogokat gyakorló privatizációs társaság az idén átlagosan bruttó ötszázalékos béremelést ajánlott, valamint a tavalyi 20 ezer forintos egyszeri juttatás bérbeépítését – ami összességében az országos bérajánlás duplája –, s indokoltnak a versenyszféra átlagának elérését tartja. Az ÁPV Rt. vezetése mindazonáltal partnerséget kért az érdekvédőktől a Volán-társaságok jövőjét meghatározó, hároméves modernizációs terv megvalósításához, amely a bérek emelésével is jár.
2003.01.21.		Hír. Úgynevezett alap-megállapodás született a Magyar Posta Rt.-nél a 43 ezer postás béremeléséről. A premizált dolgozók kivételével valamennyi munkavállaló alapbére az infláció mértékében, öt százalékkal nő január elsejétől, 4700 forintról ötezerre emelkedik az étkezési hozzájárulás összege. A béralku ezzel nem fejeződött be, ígéretek szerint február 10-én – a posta üzleti tervének fogadása után – ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek. Az állami tulajdonú részvénytársaság vezetése hat szakszervezettel írta alá az egyezséget, a hetedik, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) nem csatlakozott a megállapodáshoz. Ádám István, a Pofész elnöke ezt azzal indokolta, nem látnak garanciát arra, hogy a későbbiekben valóban megkezdődik a bérfelzárkóztatás. Ezt támasztja alá az a Népszavában megjelent információ is, amely szerint a Magyar Posta üzleti terve értelmében a kiáramló bértömeg nem haladhatja meg az 1,54 milliárd forintot. Már pedig ez az összeg csak a most elfogadott ötszázalékos alapbérnövelésre elegendő – erősítette meg Ádám István.
2003.01.21.		Hír. Bizonytalan időre felfüggesztette a munkavégzést a Szeged Televízió Kft. negyven munkatársa. Nyílt levelükben arra figyelmeztetnek, hogy a felszámolás alatt lévő kft. már a megélhetésükhöz szükséges összeget sem tudja kifizetni, és reményt sem látnak arra, hogy vállalkozói díjukhoz jussanak. A másfél éve privatizált városi televízió 36,5 millió forint adósságot halmozott fel. Az önkormányzat által két hónapja indított vizsgálat szerint annyi bizonyos, hogy a hiány nagy része az 50 százalékban tulajdonos Partiscum 2000 Kft.-nek köszönhető, mivel az jelentős összeggel tartozik a kft.-nek. Az önkormányzat korábban 3,5 millió forinttal támogatta havonta az intézményt, amit tavaly ősztől havi 6 millió forintra emeltek, hogy legalább az elmaradt béreket ki tudják fizetni. Egy, a Botka László polgármesterhez közel álló személyektől származó információ szerint nem sokkal a helyhatósági választások előtt olyan, hét évre szóló megállapodást kötött a korábbi fideszes városvezetés a Partiscum 2000 Kft.-vel, amely gyakorlatilag "bebetonozta” a magáncég döntési pozícióit.
2003.01.21.		Hír. Február elején ismét sztrájkolnak a Volán-társaságok dolgozói, ha január végéig nem születik egyezség bérfelzárkóztatásukról. A szakszervezet szerint a hétfői egyeztetésen sem közelített az ÁPV Rt. és a dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet béremelésre vonatkozó álláspontja. Az ÁPV Rt. ötszázalékos bruttó béremelést és a tavalyi 20 ezer forintos kiegészítő juttatás béresítését ajánlotta, mondta Inokai Géza. A szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a volánosok fizetése még az idén zárkózzon fel a nemzetgazdasági átlaghoz (a Pénzügyminisztérium szerint ez az idén 135 ezer forintra becsülhető), vagyis 25 ezer forinttal emelkedjen, ami mintegy 22 százalékos bérfejlesztést jelentene. Az ÁPV Rt. ajűnlata szerint a Volán-cégeknél az idén 124 ezer forintra, jövőre több mint 132 ezer forintra, 2005-ben pedig 140 ezer forint fölé emelkedne a munkavállalók jövedelme, amely jelenleg átlag havi bruttó 110 ezer forint. A jövedelemnövekedés eleme az 5+2 százalékos átlagbérfejlesztésen kívül 3 százalék menetrendszerűségi pótlék és 2 százalékos EU-munkaidő-harmonizációs hozzájárulás. Ez utóbbit azért kell rendszeresíteni, mert a csatlakozástól hazánkban is csak nyolc órát dolgozhatnak naponta a buszsofőrök. Megszűnik a „két hét munka, két hét szabad” rendszer, s emiatt a sofőrök elesnek másodállásaik jelentős részétől. Az ÁPV szerint a 24 Volán-társaság jelenlegi gazdasági helyzete csupán lépcsőzetes bérfelzárkózást tesz lehetővé. Macher Ákos, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese hazardírozásnak nevezte a szakszervezet elutasító döntését, a Az ÁPV Rt. értetlenül áll a szakszervezet elutasító álláspontja előtt.
2003.01.21.		Hír. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte tegnap az ország háza előtt a Defend Security Kft. végelszámolása ellen tüntető mintegy félszáz őrző-védő. A demonstrációt szervező Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete petíciójában követelte: állapítsák meg, kit terhel a felelősség a biztonsági cég veszteségessé tételéért. Csánics Sándor, a megmozdulást szervező Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (ÉŐDSZ) elnöke a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a munkaszerződés szerint tilos a sajtóval szóba állniuk. A várakozásokhoz képest azért jelentek meg kevesebben a tüntetésen, mert olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint az ÉŐDSZ törvénytelenül működik, ami nem igaz. A megmozduláson részt vevők parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelték annak kiderítésére, kit terhel a felelősség a DS Kft. veszteségessé tételéért, illetve azért, hogy 2500 dolgozó megélhetése veszélybe került. A szakszervezet által megfogalmazott petícióban - amit Medgyessy Péter miniszterelnöknek, Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, valamint Keller László közpénzügyekért felelős államtitkárnak címeztek - egyebek mellett követelik, hogy vonják felelősségre a cég tulajdonosai, vezetői közül azokat, akik tönkretették a társaságot. A Miniszterelnöki Hivatal ügyeletese által átvett petícióban olvasható még: amennyiben értékesítik a Defendet, az csakis a közbeszerzési eljárás keretében, a kormány „üvegzseb-programjának” megfelelően történjen. A közbeszerzési pályázat feltételei között szerepeljen, hogy a nyertes az adott üzletágban alkalmazott összes Defend-dolgozót minimum egy évig és a jelenlegivel megegyező bérezési és munkafeltételekkel legyen köteles tovább foglalkoztatni. Kérik annak kivizsgálását is, kinek áll érdekében, hogy a Defend végelszámolása után egy külföldi tulajdonú cég uralja a pénzfeldolgozási piac 90 százalékát. Csánics Sándor leszögezte: a Defend Security Kft., mint Magyarország egyik legnagyobb strukturális hátterű őrzésvédelemmel, pénzszállítással és pénzfeldolgozással foglalkozó vállalata, az elmúlt években jól működő vállalkozás volt, jelenleg azonban a kft. sorsa minden szempontból bizonytalan, és 2500 munkahely kerül veszélybe, ha a cég jogutód nélkül megszűnik. A társaság 2002 első félévi üzleti eredménye pozitív volt, a második félévtől a nem körültekintő gazdálkodás miatt vált minden szempontból veszteségessé. Ennek célja a vállalat és megbízásainak, eszközkészleteinek minél olcsóbban történő átjátszása egy külföldi multinacionális társaságnak - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Csánics közölte: információi szerint a Defend ügyvezető igazgatóival ötéves munkaszerződést kötöttek a vállalkozás tulajdonosai, holott már akkor tudott volt, hogy a céget előbb-utóbb megszüntetik. A szakszervezet számításai szerint a vezetők mintegy 43 millió forint végkielégítéssel távozhatnak majd posztjukról. Azt a Defendet, amelyet múlt év nyarán a Magyar Fejlesztési Bank még kilencmilliárd forintra értékelt, mára sikerült ellehetetleníteni, aminek következtében ma már a harmadát sem éri. Ha kell, a szervezet újabb megmozdulásokat szervez és munkabeszüntetésekkel is tiltakozik a Defend mesterséges elsorvasztása ellen.
2003.01.22.		A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) február elejére újabb sztrájkot hirdet, amennyiben január 31-ig nem tud megállapodni a Volán dolgozók bérfelzárkóztatásáról, nyilatkozta Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Az elnök a hétfői egyeztetést eredménytelennek nevezte, és úgy vélte, hogy a munkáltatói oldal eddigi javaslatai érdemben nem különböznek egymástól. A szakszervezet továbbra is fenntartja a Volán dolgozók bérfelzárkóztatására vonatkozó követelését, amit a munkáltató, a tulajdonos eddigi javaslatai nem elégítenek ki.
2003.01.23.		Hír. Be akarja zárni a fővárosi önkormányzat Csepel-sziget egyetlen kórházát – értesültek az érintettek az elmúlt hetekben. A főváros tervei szerint az egészségügyi intézmény a jövőben elfekvőként működik tovább. Szolnoki Andrea fővárosi alpolgármester korábban ígéretet tett a kórház fenntartásának és fejlesztésének megoldására, mivel a 200 ezer ember ellátásáért felelős intézmény megszűnése esetén pedig a kórházba jutás ideje akár másfél órára is növekedhet. Az EDDSZ dr. Cser Ágnes, a szakszervezet elnökének részvételével pénteken tiltakozó gyűlést szervezett a kórházban. Itt lejátszották Horváth Gyula csepeli alpolgármester tévényilatkozatát, melyben a szocialista politikus a kórházban uralkodó „afganisztáni állapotokról” beszélt. Emiatta kóráz alkalmazottai mélyes sértve érezték magukat. Tóth Mihály, Csepel polgármestere sem állt ki egyértelműen a kórházért, amikor azt nyilatkozta: az önkormányzat a lakosság egészségügyi ellátásának meglétében érdekelt, nem pedig abban, hogy ez az ellátás hol történik. A tiltakozó gyűlésen a dolgozók úgy döntöttek, hogy február 8-án demonstrációval folytatják akciójukat, a csepeli polgárok között pedig aláírásgyűjtést indítanak a kórház megmentéséért. Az EDDSZ országos akciót indít a kórház-privatizáció és az egészségügy profitorientálttá alakítása ellen, Horváth Gyula alpolgármester ellen pedig jó hírnév megrontása miatt tesz feljelentést. Több budapesti kórház szakszervezete már a dolgozók pénteki gyűlésén kifejezte szolidaritását és segítőkészségét, jelen volt a csepeli civil szervezetek képviselője, sőt, a hírre több csepeli polgár már kitöltött aláíró ívekkel jelent meg. Aktívan részt vesz az aláírásgyűjtésben Csepel közel száz polgári köre is, akik hétfőn nyilatkozatban álltak ki a Weiss Manfréd Kórház bezárása ellen.
2003.01.23.		Hír. Történt némi elmozdulás a holtpontról, de az alapbéremelés ügyében továbbra sem közeledtek az álláspontok a Dunaferr vezetői és a szakszervezet között. A tegnapi tárgyalási forduló leginkább abban különbözött a korábbiaktól, hogy azon – megfigyelőként – részt vett Hónig Péter, a vasmű elnök-vezérigazgatója is. A következő tárgyalási forduló január 24-én, pénteken lesz. A szakszervezetek bejelentették: ha az is eredménytelenül zárul, akkor már csak a vasműben többségi tulajdonos ÁPV Rt. vezérigazgatójával hajlandók folytatni a megbeszéléseket.
2003.01.24.		Hír. Ha a győri önkormányzat nem változtatja meg jelenlegi elképzelését, akkor szakmai indokok nélkül megszűnhet az ország egyetlen olyan iskolája, amely teljes könnyűipari képzést kínál a tanulóknak, hangzott el tegnap a Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola sajtótájékoztatóján. Itt a létünk a tét! Együtt akarunk maradni! – ilyen feliratokkal fogadták az újságírókat és a szülőket tegnap a 70 éves Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai. Az összefogást és a felháborodást az váltotta ki, hogy a napokban nyilvánosságra került: intézményracionalizáló programja keretében az önkormányzat az iskola épületét eladja a katolikus egyháznak, a tanulókat pedig öt különböző intézménybe telepíti át.
2003.01.27.		Hír. Közeledtek az álláspontok a Volán-dolgozók bérfelzárkóztatásáról folytatott szakértői tárgyaláson. A felek egyetértettek abban, hogy a keresetfejlesztés lépcsőzetesen történjen, és a hároméves modernizációs programba épüljön be a bérfejlesztés ütemezése. Közeledtek az álláspontok a bérfejlesztés első üteméről is.
2003.01.27.		Hír. Csődeljárást kért maga ellen a diósgyőri kohászatot működtető, de a termelést január elején felfüggesztő DAM Steel Rt. Szombaton a két év alatt hatmilliárd forint veszteséget felhalmozott, csaknem másfél ezer embert foglalkoztató DAM Steel közzétette, hogy a január 22-én megindított csődeljárásban a cég február 18-án tárgyalást tart a hitelezőkkel történő megállapodás és fizetési haladék kérése érdekében.
2003.01.29.		Hír. Megszületett a bérmegállapodás a Volánnál. Eszerint a jelenlegi 110 ezer forintos átlagkereset 127.500 Ft-ra nő, a megállapodás szerint 3 év alatt kell elérni a nemzetgazdasági átlagot. Nem csökkenhet a szociális juttatások reálértéke sem.
2003.01.30.		Hír. Négy érdekképviselet aláírta, az ötödik pedig elfogadta, de nem szignálta a BKV-nál született 2003. évi bérfejlesztésről szóló megállapodást. A munkáltató és a szakszervezetek, január elsejétől érvényes 7,9 százalékos bérfejlesztésben egyeztek meg. A megemelt bért legkésőbb a februári fizetéssel veheti kézhez 12 400 BKV-dolgozó. A bérfejlesztés mértéke nem tesz szükségessé létszámleépítést. Egyéb juttatásként személyenként 10 ezer forintos év végi étkezési jegyet kapnak a dolgozók. Bár a kollektív szerződésben aláírási joggal rendelkező öt érdekképviselő közül egy, Barta Pál, a kétezer busz-, villamos- és trolibuszdolgozót tömörítő szakszervezet vezetője nem írta alá a megállapodást, de elfogadja és betartja azt. Tegnap a figyelmeztető sztrájkra vonatkozó bejelentését is visszavonta.
2003.01.30.		Ma aláírják az idei béremelésről és a szociális juttatásokról szóló megállapodást a Dunaferr vezetői és a szakszervezetek képviselői – mondta egy napilapnak tegnap Bálint Mihály, a cégnél működő Vasas Szakszervezet elnöke, aki az aláírásig nem kívánt nyilatkozni a részletekről. Bálint Mihály annyit közölt: emelik az alapbért és a szabadságra járó fizetést, megmarad a karácsonyi bérpótlék, a nyugdíjasok kedvezményei és az étkezési hozzájárulás is.
2003.01.31.		Hír. Demonstrációra készülnek a Szolnoki Bútor Kft. volt munkavállalói, akik a 2001. évi felszámolási eljárás során elbocsátottak és a mai napig nem kapták meg elmaradt bérüket. A felszámoló 2001. decemberében kezdte meg a felszámolást, majd felmondott a munkavállalóknak, a bérgarancia alapból kifizettek nekik 16 m-t, de még 87 millióval tartozik a cég. Időközben a Wood Wool Kft. megvásárolta a gyárat, de a vételárat nem fizette ki, az előleg után nem is törlesztett, és a termelés sem kezdődött meg. A munkavállalók attól tartanak, hogy a vevő eladja a berendezéseket és a telket és nem lesz, aki fizessen. Borbély Sándor ügyvezető szerint februárban bankkölcsönből kifizetik a céget, a demonstráció elhamarkodott.
2003.01.31.		Hír. Az EDDSZ szimpátia-tüntetés sorozatra hívta fel az egészségügyben érdekelt szervezeteket, mert a készülő kórháztörvénynek a szellemével sem ért egyet. A szakszervezet szerint a betegek esélyegyenlőségét rontja a készülő törvény szerint megvalósuló finanszírozás, amelyben a magántőkének jelentős szerepe van. A szakszervezet szerint nem közvetlenül az intézményeknek kellene támogatást kapniuk, hanem egy állami bankon keresztül kellene újraosztani a bejött pénzt. Így hosszúlejáratú hitelkonstrukcióban juthatnának több pénzhez a kórházak. A tervezet szerint a kórházaknak gazdasági társasággá alakulásáról a tulajdonosok döntenének. Az egészségügyi dolgozók jogállását ennek okán külön törvény rendezné.
2003.02.03.		Hír. A szegedi televíziónál 73 fiatal diplomás jelentkezett a munkavégzést felfüggesztett munkatársak helyére, jelentette be a sajtónak a Szeged televízió Kft. vezetése. A régi munkatársak január 20. óta nem dolgoznak, mivel nem kapták meg járandóságaikat. A szerkesztőség vezetői szerint egy morális csődben lévő csoport a tv ellehetetlenítésében érdekelt, míg a tv vezetése mindent megtesz az adás újraindításáért. A hírben nem esik szó arról, hogy alkalmazták-e a jelentkezőket.
2003.02.03.		Hír. Aláírásgyűjtési akciót és demonstrációt szerveznek pénteken fél kettőtől Csepel főterén a csepeli Weiss Manfréd Kórház szakszervezete és a csepeli polgári körök, hogy megmentsék a nyolcvanezres városrész egyetlen kórházát. A nyolcvanezer lélekszámú Csepelen ez az egyetlen kórház. Az itt dolgozó ötszáz alkalmazott attól tart, hogy ha bezárják az osztályokat, nem tudnak majd elhelyezkedni.
2003.02.04.		A Csepeli Orvosi Kamara 2003. 02. 04-én tartott taggyűlésén kialakított, a Csepeli Weiss Manfréd Kórház tervezett átalakításával kapcsolatos állásfoglalása a következő: 1. A Weiss Manfréd Kórházban folytatott aktív betegellátás (gyógyítás) bárminemű korlátozása (csökkentése vagy megszűntetése) orvosszakmai, gazdasági és katasztrófavédelmi szempontból indokolatlan és káros. 2. A Weiss Manfréd Kórházban 4 alapszakmában biztosított aktív ellátás korlátozása vagy más intézménybe való áttelepítése súlyosan sértené a csepeli, Csepel-szigeti lakosság esélyegyenlőségét. 3. Fentiekre tekintettel a Csepeli Orvosi Kamara szükségtelennek tart, a Weiss Manfréd Kórház struktúraváltásával (összevonás, a Jahn Ferenc Kórházzal, ill. chronicus -„elfekvő”- intézetté való átalakítás) kapcsolatos minden további tervezést. 4. A Csepeli Orvosi Kamara szükségesnek tartja a Kórház további magas színvonalú működéséhez szükséges eszközök és beruházások garantált biztosítását. 5. A Csepeli Orvosi Kamara felajánlja nagy szakmai gyakorlattal és nagy helyismerettel rendelkező szakértői közreműködését az esetleges problémák gyors és optimális megoldása érdekében.
2003.02.05.		Hír. A VÉT-en nem sikerült megállapodásra jutni az ezévi béremelés mértékében. Az ÁPV Rt. képviselője bruttó 4,5%-os nominális keresetemelkedési javaslattal érkezett, amely nem felel meg az OMT 4,5%-os reálkereseti megállapodásának. A reprezentatív szakszervezetek szerint ez mindössze 3,6-3,85% reálkereset-növekedést jelentene, miközben a villamosenergia-iparban jelentős hatékonyság-növekedés tapasztalható. A PM egyik képviselője szerint az ipar átlagában az adócsökkentések 10% reálkereset-emelkedést jelentenek, így a 4% körüli reálkereset-növekedés 4,5%-os nominál keresetnövekedés mellett is megvalósulhat. A február 4-én tartott tárgyaláson az álláspontok közeledtek ugyan, de Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke bejelentette a vitát. Ezután megkérdezik a tagszervezeteket, milyen jellegű nyomásgyakorló eszköz alkalmazását tartják megfelelőnek ebben a helyzetben. Az elégséges szolgáltatást az ágazati szokásoknak megfelelően biztosítják.
2003.02.05.		Pedagógus fórumot tartanak Győr ellenzéki országgyűlési és önkormányzati képviselői az iskolabezárások kapcsán. A csütörtök délutáni győri rendezvény szervezői szerint a közelmúltban bejelentett iskolabezárások nemcsak az adott intézmények tanárait, diákjait érintik, hanem a város többi közoktatási intézményében is komoly bizonytalanságot okoznak. Ez az intézkedés ma még csak 4 intézményt fenyeget, Győr polgári értékeket valló országgyűlési és önkormányzati képviselői mindent megtesznek azért, hogy lehetetlen helyzet ne következzék be, szögezték le közleményükben az ellenzéki képviselők. A pedagógus fórumon megvitatják a kialakult helyzetet, annak okait, következményeit. A rendezvényen részt vesznek Birkás Tivadar, Szakács Imre, Szíjjártó Péter fideszes országgyűlési képviselők, Dézsi Csaba András önkormányzati frakcióvezető, valamint Kovács Tamás, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának alelnöke és a pedagógus szakszervezet két képviselője.
2003.02.05.		Hír. A fővárosi kórházak dolgozói támogatják a csepeliek tiltakozását, s képviseltetik magukat a Weiss Manfréd Kórház megmentéséért rendezett szombati tüntetésen, határozott tegnap az EDDSZ rendkívüli budapesti titkári értekezlete. Február 8-án 10 órától a XXI. kerületi polgármesteri hivatal épülete előtt kezdődik a demonstráció. A XXI. kerületben a tüntetők a tervek szerint Tóth Mihály polgármesternek adják át a Csepelen napok óta gyűjtött aláírások másolatát. Az eredeti ívek és a kórház összevonása ellen tiltakozó petíció átvételére Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettest kérték fel a Főpolgármesteri Hivatalban. Az elképzelések szerint a demonstrálók a Váci utca, a Haris köz és a Pilvax köz érintésével vonulnak át a Városház utcába. A kórház bezárása ellen több párt is felemelte a szavát. Bár a tüntetésen az SZDSZ nem vesz részt, a párt helyi szervezetének elnöke, Szontagh Miklós lapunkhoz eljuttatott közleményében leszögezte: szükség van a kórházra, a Fidesz és a polgári körök is támogatják ezt az álláspontot, és tiltakozott a kórház átalakítása ellen a Munkáspárt helyi szervezete is.
2003.02.05.		Hír. A diósgyőri kohászat gondjainak megoldását hátráltató újabb időhúzásnak tartja Miskolc polgármestere, a kohászati krízis-munkacsoport vezetője, Káli Sándor a DAM Steel Rt. vezetőségének döntését, amelynek következtében a Mátraholding Rt. nem kezdhette meg a cég befektetői átvilágítását. A múlt héten megegyezés született az önkormányzat és a DAM Steel között arról, hogy a társaság hozzájárul a cég pénzügyi és szakmai átvilágításához. Káli felszólította a gyár vezetőit, hogy ha valóban komolyan gondolják a diósgyőri kohászat megmentését, akkor tegyék lehetővé, hogy a Mátraholding megkezdhesse a munkát, e nélkül elképzelhetetlen bármilyen önkormányzati és kormányzati szerepvállalás.
2003.02.06.		Hír. Ágazati sztrájkbizottságot alakított a villamosenergia-iparban működő három szakszervezet, majd megkezdték egy esetleges sztrájk előkészítését. Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője a lépést azzal indokolta, hogy az ágazati szakszervezetek és a munkáltatói szövetség között az idei bérfejlesztés mértékéről tavaly december óta tartó tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre, pedig a bérmegállapodást január 15-ig meg kellett volna kötniük. Mivel nem sikerült megállapodni a munkaadókkal a 2003. évi bérfejlesztés mértékéről, a villamos energia iparban dolgozók munkavállalói szervezetei elszánták magukat, hogy kényszerítő eszközökkel rendezzék a munkaügyi konfliktust. Ennek előzménye az, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) ágazati béremelési ajánlata nem egyezik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 4,5 százalékos reálkereset-növekedési mértékre tett javaslatával. A PM 4,5 százalékos bruttó béremelési javaslata sokak számára reálbér csökkenést jelentene. A munkavállalói oldal, a munkáltatói szövetség beleegyezésével munkaügyi közvetítőt kért fel a bejelentett kollektív munkaügyi vitában. A tárgyalások a jövő hét kedden folytatódnak ugyan, ennek ellenére a szakszervezetek úgy ítélték meg, hogy kényszerítő eszközökkel adnak nyomatékot a bérkövetelésüknek. Egyelőre arról döntöttek, hogy február 14-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, később várhatóan munkahelyi sztrájkokat, illetve újabb nagygyűlést szerveznek.
2003.02.06.		Hír. Szombaton tartja tiltakozó akcióját az Egészségügyi Dolgozók demokratikus Szakszervezete a csepeli Weiss Manfréd Kórház átszervezése ellen. Mint azt ma közzétett állásfoglalásukban leszögezik: az intézményben a gyógyítás bárminemű korlátozása - csökkentése vagy megszűntetése - orvosszakmai, gazdasági és katasztrófavédelmi szempontból indokolatlan és káros. Az aktív ellátás korlátozása vagy más intézménybe való áttelepítése súlyosan sértené a környékbeli lakosság esélyegyenlőségét is.
2003.02.10.		Mintegy félezren gyűltek össze a csepeli polgármesteri hivatal előtt az EDDSZ felhívására; a Weiss Manfréd Kórház és a dél-pesti Jahn Ferenc Kórház összevonása ellen tiltakozva. A demonstráció a XXI. kerületi polgármesteri hivatal előtt kezdődött, ahol Cser Ágnes, az EDDSZ országos elnöke azt kérte a tiltakozóktól, hogy ne engedjék elvenni azt a kórházat, amelyet egykor Weiss Manfréd az ő számukra építtetett. Ezután Tóth Mihály (MSZP) polgármester átvette a mintegy 7000 aláírás másolatát, és a kórház megmaradásához a támogatását kérő petíciót Balla Károlytól, azonban a nyilvánosság előtt nem kívánt reagálni arra. A több, mint ötszáz fős tömeg előtt Balla felszólította Horváth Gyula (MSZP) alpolgármestert – aki közben Cser Ágnesnek fényképeket mutogatott az általa rossznak ítélt kórházi vécék állapotáról – hogy a kórházzal kapcsolatos tárgyalásokban ne vegyen részt, mert „úgy tűnik hogy rendszeresen a kórház megszüntetése mellett kardoskodik”. Németh Szilárd a Polgári Körök Csepelért mozgalom vezetője szerint a polgári körök 2300 aláírást összegyűjtve járultak hozzá az akcióhoz. A demonstrálók Csepelről különbuszokkal, és HÉV-vel a Vörösmarty térre indultak, ahol több kórház képviselői, és az ország különböző megyéiből érkezett EDDSZ tagok csatlakoztak hozzájuk, majd a Főpolgármesteri Hivatal elé vonultak. „Aki »Szolnoki«, ne foglalkozzon Csepellel! A Kútvölgyit is bezárják? Meghalhatsz, mert csepeli vagy! Rendbe tesszük az egészségügyet. Ha ez a rend, nem kérünk belőle!” – és hasonló feliratokat vittek a több száz embert mozgósító tüntetésen. A fővárosi közgyűlés tájékoztatása szerint az önkormányzat nem tervezi a csepeli kórház bezárását, de szakmai elemzések készülnek az intézmény átalakításáról. Cser Ágnes a megmozdulással kapcsolatban kiemelte: a szimpátiatüntetések nyitóakkordjaként arra akarják felhívni a figyelmet, hogy nem kampányban kell arról nyilatkozni, hogy „senki ne legyen azért szegény, mert beteg, és senki ne legyen azért beteg, mert szegény”. A szakszervezet a tervek szerint a kórháztörvény egyeztetése után, február 17-én a miniszterelnökhöz és a Parlamenthez fordul egy közös petícióval, mert úgy látja, hogy a jelenlegi koalíció a magánosítást támogatja. Ez szerinte összeegyeztethetetlen közjóval és azzal az erkölcsiséggel, amelyet minden demokratikus társadalomban a közszolgáltatásoknak kell kísérnie. A csepeli kórházzal kapcsolatosan hamarosan három koncepció kerül a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat elé, s ezek mindegyike azt javasolja, hogy a dél-pesti Jáhn Ferenc Kórházhoz kapcsolják a Weiss Manfréd Kórházat.
2003.02.11.		Hír. A Paksi Atomerőműnél működő szakszervezetek döntéshozó testületei hétfőn felhatalmazták a szakszervezeti vezetőket: az ágazati bérmegállapodás elmaradása miatt kezdjék meg a keményebb érdekvédelmi eszközök bevetésének előkészületeit. A döntésről az erőmű szakszervezetei, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ), a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ), a Paksi Atomerőmű Munkástanács és az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete (ATISZ) sajtóközleményben tájékoztatta a távirati irodát. A közlemény szerint a döntés a Paksi Atomerőműben működő Szakszervezetek Koordinációs Tanácsa hétfői ülésén született, ahol a testület megvitatta a villamosipari dolgozók bértárgyalása körül kialakult helyzetet. A koordinációs testület meghatározta a fellépés tartalmát, időpontját, hivatalos bejelentésének dátumát, és kijelölte a sztrájkbizottság tagjait is. A konkrét szakszervezeti fellépés hivatalos bejelentésére, valamint a közvélemény részletes tájékoztatására egy későbbi időpontban kerül sor.
2003.02.12.		Hír. Megszületett a bérmegállapodás a villamosenergia-iparban. A megállapodás megfelel az OÉT ajánlásnak, amennyiben 4,5%-os reálérték-növekedést, a szociális csomag reálértékének növelését és új minimálbért is tartalmaz. A munkaadók elfogadták, hogy a bruttó béremelés nem lehet 7%-nál alacsonyabb, kivéve, ha helyben ebben megállapodnak, a szakszervezet visszavonta demonstrációs, illetve sztrájkfenyegetését.
2003.02.12.		Hír. A Csepeli Önkormányzat Képviselőtestülete elé a Fidesz–MDF–MKDSZ frakció nyújtott be egy olyan állásfoglalás-tervezetet, amely leszögezi: a csepeli polgároknak, a Csepel-szigeten élőknek szükségük és joguk van a Weiss Manfréd Kórházban folytatott fekvőbeteg-ellátásra, ennek bármilyen korlátozása súlyosan sérti a lakosság érdekeit és esélyegyenlőségét. Az állásfoglalás-tervezetet a Fidesz–MDF–MKDSZ mellett a Munkáspárt, a Centrum Párt és a MIÉP is támogatta (az SZDSZ képviselői nem voltak jelen az ülésen), de a csepeli szocialista frakció megakadályozta, hogy az állásfoglalást a testület napirendre vegye. Időközben a csepeli szocialisták is szolidaritásukat fejezték ki a kórház szakszervezetének, Tóth Mihály polgármester pedig nyíltan kiállt az aktív kórházi betegellátás mellett. A Fidesz előterjesztésének napirendre tűzését azonban nem szavazták meg, a jelen lévő képviselők közül 13 nemmel szavazott, ketten pedig tartózkodtak.
2003.02.12.		Hír. Várhatóan a közeljövőben megoldódik a Szeged Televízió ügye, mivel a városi önkormányzat az elmúlt napokban határozatot fogadott el arról, hogy megvásárolja a Partiscum 2000 Kft. 50%-os tulajdonrészét a Profond 1899 Kft.-től. A Partiscum 2000 Kft. az egyik tulajdonosa a Szeged Televízió Kft.-nek, illetve kiadója a Szegedi Élet című hetilapnak, amelynek megjelenése néhány hónapja szünetel. Mivel a Partiscum 2000 Kft. másik 50%-os tulajdonosa a szegedi önkormányzat, így lehetővé válna, hogy immár 100 százalékos tulajdonosként az önkormányzat újraindíthassa a városi tévécsatorna adásait.
2003.02.13.		Tüntettek a szülők, a tanárok és a diákok Győrben a városháza előtt a tervezett iskolabezárások ellen. A Fidelitas szervezésében lezajlott akcióban mintegy 300 ember vett részt és arra kérték a város vezetését, hogy „ne a gyerekek tudásán takarékoskodjanak”.
2003.02.13.		Hír. Az ASZSZ elnöke a sztrájkjog súlyos korlátozásának tartaná, ha egységesen szabályoznák az elégséges szolgáltatások mértékét a munkabeszüntetések idején. Borsik János erről azután beszélt, hogy az érdekképviseletek hétfőn egy ilyen tartalmú ajánlást kaptak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól. Az érdekképviseleti vezető úgy vélte: a tárca jogi főosztályának ajánlása nemcsak a sztrájkjogot sérti, hanem az Alkotmánnyal is ellentétes. Borsik hangsúlyozta: minden egyes munkabeszüntetés más, ezért az elégséges szolgáltatásról mindig különmegállapodás szükséges, elfogadhatatlannak tartja, hogy a tárca hétfőn küldte el megfogalmazásait, és már jövő szerdán választ vár arra az érdekképviseletektől. Emlékeztetett: a sztrájkjogról szóló törvényt az elmúlt 12 évben egyszer sem kellett módosítani.
2003.02.14.		Hír. Lukácsi Bálint, a VDSZSZ sajtósa nyílt levélben fordult szakszervezeti tisztségviselő kollégáihoz, arra kérve őket, hogy ne csináljanak belőle bűnbakot a szakszervezeti vezetők bérének és tiszteletdíjainak nyilvánosságra hozatala miatt. A sajtós több fenyegető telefont kapott már, mióta ebben a funkcióban dolgozik, de most a családban eluralkodott a félelem amiatt, hogy egy jóakaró telefonáló szerint „rajta fogják elverni a port”. A betegállományban lévő munkatárs a levélben azt állítja, maga sem tudta a nyilvánosságra hozott számokat és semmi köze az ügyhöz.
2003.02.14.	Hír. Jogszerűen sztrájkoltak január 6-án a Volán-társaságok dolgozói a Fővárosi Bíróság jogerős végzése szerint. A másodfokú bíróság – amely megváltoztatta a munkaügyi bíróság elsőfokú döntését – indoklása szerint annak ellenére, hogy a felek a kollektív szerződést határozatlan időre kötötték, a munkavállalók bérének kérdésében e megállapodás hatálya 2002. december 31-én lejárt. Ezt a határidőt nem tolja ki a szerződés rendelkezése, miszerint „a bértárgyalásokat a tárgyév január 31-ig, kivételesen indokolt esetben február 28-ig kell befejezni”. (Az országos Volán-sztrájk január 31. előtt volt.) A testület döntése értelmében önmagában a kollektív szerződés hatálya alatti sztrájkkezdeményezés nem eredményezi annak jogellenességét. A sztrájkot ugyan tavaly december 16-án – tehát amikor a kollektív szerződés hatályos volt – hirdették meg, de a szerződés lejártát követő időpontra, így az nem ütközött törvénybe. A munkaügyi bíróság elsőfokú végzésében arra hivatkozva mondta ki jogszerűtlennek a munkabeszüntetést, hogy a szakszervezet a sztrájkfelhívást a kollektív szerződésben az egyeztetésre előírt határidőn belül tette közzé.
2003.02.14.	Hír. A közlekedésben dolgozók sztrájkjogával kapcsolatos, a még elégséges szolgáltatás szabályozására vonatkozó ajánlást juttatott el a gazdasági minisztérium az érintett szakszervezeteknek arra hivatkozva, hogy a sztrájk az állampolgárok alapvető érdekeit súlyosan sértheti. Az érdekvédők a munkaügyi kapcsolatokba történő durva beavatkozásnak ítélik az ajánlást. A dokumentum arra hívja fel a közlekedési vállalatoknál, az áram, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél működő szakszervezetek figyelmét, hogy a sztrájktörvény szerint csak olyan munkabeszüntetést szervezhetnek, amely a még elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolja. A tárca célja, hogy a köz érdekében ajánlást adjon a munkáltatók és a munkavállalók részére anélkül, hogy az e területen dolgozók sztrájkhoz való jogát sértené vagy korlátozná – olvasható a levélben, amely leszögezi, hogy „fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy nem kívánatos, ha a sztrájk a védtelen állampolgárok alapvető érdekeit súlyosan sérti”. Ezért a minisztérium a jogbiztonságra és az állampolgárok alapvető érdekeire hivatkozva indokoltnak tartja meghatározni a gazdaság és a közlekedés területén a még elégséges szolgáltatás mértékét, s javasolja, hogy az érintett gazdasági társaságok ezt építsék be kollektív szerződéseikbe. Az ajánlás szerint a vasúti közlekedés területén például teljes körűen biztosítani kell az országos közforgalmú vasúti pályák működtetését – ez a vonatok 40 százalékának közlekedtetését jelenti –, a közúti közlekedésben pedig üzemkezdettől 8 óráig, valamint 15 és 18 óra között nem lehet sztrájkolni, valamennyi járatot közlekedtetni kell. Inokai Géza, a Volán-társaságok dolgozóit összefogó Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke értetlenséggel fogadta az ajánlástervezetet, mert szerinte a minisztérium olyan dolgot akar ajánlás köntösben szabályozni, amit a jogalkotó központilag szabályozhatatlannak tartott, és a felek közötti egyeztetésre bízott. Inokai Géza szerint a minisztérium a közúti közlekedés területén amúgy is korlátozott sztrájkjogot szeretné majdnem a nullára csökkenteni, alkotmányos joguktól fosztva meg a dolgozókat. Mindezek alapján a szakszervezet visszautasítja és a munkaügyi kapcsolatokba történő durva beavatkozásnak minősíti a sztrájk esetén még elégséges szolgáltatásra vonatkozó ajánlást. Ez az elképzelés – amennyiben megvalósulna – gyakorlatilag megfosztaná a közúti közlekedés területén dolgozókat az érdemi sztrájk alkalmazásától. Hasonlóan reagált a tárca levelére Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy két napot kaptak a dokumentum véleményezésére. Utalt arra, hogy a kormányváltás után kapcsolatfelvételt kezdeményeztek a minisztérium vezetésével, de azt a tárca elhárította. Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke ugyancsak visszautasította, és sértőnek ítélte az ajánlást annak formai és tartalmi alkalmatlanságára hivatkozva.
2003.02.17.	Hír. Megdöbbentőnek és szakmailag megengedhetetlennek tartja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), hogy a gazdasági tárca be szeretne avatkozni az Országgyűlés által megalkotott törvényekbe, így a sztrájktörvénybe. Paszternák György, a VDSZ elnöke közölte, hogy a GM a különböző közszolgáltató érdekképviseleteknek és munkáltatóknak a sztrájktörvény korlátozásáról szóló javaslatot küldött. A VDSZ, sem tagszervezete, a Gázipari Szakszervezetek Szövetsége nem kapott a még elégséges szolgáltatás szabályozására vonatkozó ajánlást, az ellen pedig a leghatározottabban tiltakoznak, hogy egy még el sem küldött anyag véleményezéséhez kétnapos határidőt is kötnek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóközleményben tudatta, hogy sajnálattal vette tudomásul a szakszervezetek reagálását az ajánlás tervezetére. A tárca célja az volt, hogy a szociális partnerekkel való széles körű egyeztetést követően, tárgyalási alapként ajánlást adjon a közforgalmi tömegközlekedést, az áram-, a gáz- és az egyéb energiaszolgáltatást ellátó munkáltatók részére a sztrájk esetén még elégséges szolgáltatás mértékére. Ez a tárgyalási alap a konkrét tárgyalások során változhat, mivel az ajánlás nem jogszabály, csupán orientálja a feleket a közös álláspont kialakításában. A tervezetet húsz érdek-képviseleti szervnek küldték meg véleményezésre, s számítanak konstruktív javaslataikra.
2003.02.20.	Hír. Eges szervezetek szerint csepeli önkormányzat azért nem hajlandó kiállni a Weiss Manfréd Kórház aktív betegellátásának megőrzése mellett, mert alkut kötött a Fővárossal: a csepeli kórházi ellátás megszüntetéséért cserébe átengedik az önkormányzatnak és felújítják a járóbeteg-ellátásnak helyet adó rendelőintézetet. Az intézmény alkalmazottai, ha munkaajánlatot kapnak, már nem sokat tépelődnek: inkább messzebb utaznak, csak ne legyenek bizonytalan helyzetben. Dr. Balla Károly szakszervezeti vezető és dr. Kerényi János főorvos is tiltakoztak Szolnoki Andrea azon kijelentése ellen, melyben a főpolgármester-helyettes azt állította: a csepeli kórház sorsáról maguk a csepeliek döntöttek akkor, amikor az ott lakóknak mindössze 1/3-a vette igénybe a szolgáltatásait, 2/3-uk inkább másik egészségügyi intézményt választott. Ennek a jelenségnek valójában egyszerű oka van – állítják az ott dolgozók – a csepeli kórház nem, vagy – az elmaradt fejlesztések és a más kórházakba elvitt műszerek miatt – már nem tudja a kórházi ellátás teljes skáláját nyújtani, a betegek tehát kénytelenek máshová menni.
2003.02.24.	Hír. Autós demonstrációt szerveznek a belügyi szakszervezetek a rendőrök, határőrök, katasztrófavédelmi hivatásos munkavállalók illetmény emelésének kikényszerítése érdekében. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Határőr Szakszervezet (HSZ) a belügyi hivatásos állomány reáljövedelme csökkenése ellen tiltakozásul március 21-én autós demonstrációt tart. A két szakszervezet a mai napon közös beadvánnyal fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, amelyben a hatóság hivatalos hozzájárulását kérték autós tüntetés megtartásához. Terveik szerint a résztvevők a Felvonulás téren gyülekeznek, majd az Andrássy út - József Attila utca - Roosevelt tér - Széchenyi rakpart - Kossuth tér - Alkotmány utca útvonalon vonulnak fel. A szervezők ötszáz gépkocsi felvonulására számítanak, amelyeket a demonstrációhoz tartozás azonosító jelével látnak el. Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára tájékoztatása szerint: a minisztérium vezetésétől, illetve a kormánytól garanciát várnak arra, hogy a hivatásos állomány reáljövedelem csökkenést kompenzálják még az idén.
2003.02.24.	Hír. Rendkívüli közgyűlést tart március 3-án a DAM Steel Rt., tegnap pedig munkásgyűlést tartottak, ahol Ágotai József, a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi vezetője egyebek mellett hangoztatta: konkrét válaszokat várnak arra, hogy van-e érvényes csődeljárás a cégnél, akarja-e finanszírozni a tulajdonos, az olasz Cogne-csoport a gyár további működtetését, miből fizetik ki a februári béreket. Kijelentette: a dolgozóknak elegük van az ígérgetésekből. Munkahelyük elvesztésétől félő, mintegy ezer munkás fekete zászlók alatt gyűlésezett. A DAM Steel Rt. vezetése nevében Eugenio Marzorati, az igazgatóság tagja azt mondta: a tulajdonosoknak szándékukban áll a gyár további működtetése, ezért változatlanul tárgyalnak az energiaszolgáltatókkal. Eugenio Marzorati közölte: a Legfelsőbb Bíróságon megtámadták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság azon határozatát, amely elutasította a csődeljárás iránti kérelmüket, arra hivatkozva, hogy korábban hárman is felszámolást kezdeményeztek a kohászati cég ellen. Káli Sándor, Miskolc MSZP-s polgármestere a munkásgyűlésen arra szólította fel a tulajdonosokat, hogy három napon belül nyilatkozzanak arról: maradnak-e Diósgyőrben, vagy belátva kudarcukat távoznak, és a gyárat átadják olyan szakmai befektetőnek, aki azt működtetni tudja. A bizonytalanság másfél hónapja tart, a gyárból folyamatosan szállítják el azokat a gépeket, melyek a termelés folytatásához nélkülözhetetlenek. A munkások vezetői kormányzati beavatkozást is sürgettek, hogy ne szűnjék meg a kohászat Diósgyőrött. A DAM pénteken tartott éves közgyűlésén egy alaptőke-emeléstől tették függővé a folytatást, ellenkező esetben marad a felszámolás.
2003.02.25.	Tüntettek Zalaegerszegen a Polgármesteri Hivatal előtt a tanárok, a szülők és a diákok a városban tervezett iskolabezárások és átszervezések ellen. A PSZ és a szülői munkaközösségek szervezte akcióban 4000 aláírást és petíciót nyújtottak át a polgármesternek, aki megpróbálta meggyőzni a tüntetőket, ugyan kevés sikerrel, az átszervezések szükségességéről. A tüntetésen több száz fős tömeg vett részt.
2003.02.26.		A Határőr Szakszervezet is csatlakozott a BRDSZ. március 21-re tervezett budapesti autós demonstrációjához. A rendezvényről Bárdos Judit kijelentette: a szakszervezet garanciát vár a BM-től és a kormánytól arra, hogy a hivatásos állomány várható reáljövedelem-csökkenését még az idén kompenzálják. A BRDSZ legalább bruttó 7 százalékos béremelést vagy négyheti fizetésnek megfelelő kompenzációt szeretne elérni. Az ügyről Lamperth Mónika belügyminiszter azt mondta: a BM keresi a nem tervezett béremelés forrásait.
2003.02.28.	Hír. Szenes Andreát, az MTV volt alelnökét a bíróság visszahelyezte eredeti állásába. A másodfokú, jogerős ítélet szerint jogtalanul mondtak fel neki 2001. februárjában, így visszahelyezték eredeti munkakörébe és elmaradt munkabérét is meg kell kapnia. Ennek a döntésnek a következményeként a köztelevíziónak most 3 alelnöke van a szervezeti szabályok szerint, azaz a legutoljára kinevezett alelnök kinevezése is kétséges.
2003.03.04.	Hír. Március 7-én Győrben ismét tüntetnek a szülők az iskolabezárások ellen, a tüntetésben a Pedagógusok Szakszervezete is részt vesz. A megyei titkár szerint 950 m Ft-ot vonnak meg az iskoláktól, az intézmény-átszervezések pedig logikailag követhetetlenek. Az önkormányzat tervei szerint összesen mintegy 1800-1900 gyermeket és 300 pedagógust érintenek a változások. Zalaegerszegen is megmozdulások várhatók az iskolabezárások miatt. Varga László, a PSZ érdekvédelmi titkára szerint a költségvetési támogatást ebben az évben csak a kistelepülések önkormányzatai tudják igénybe venni, azok a nagyobb önkormányzatok, amelyeknél a bevételek jelentősek, nem kapnak a költségvetésben létrehozott nyitott alapból, így kénytelenek racionalizálási programokat kidolgozni.
2003.03.05.	Hír. A Magyar Posta közölte, hogy ha a kormánytól erre engedélyt kap, átveszi a Defend vagyonát és munkavállalóit és a mintegy 600 főt a korábbihoz hasonló kondíciókkal foglalkoztatja tovább. Egyes szakértők szerint a postának 1-1,5 md forintot kellene fordítani az őrzés-védelem fejlesztésére, kérdés, hogy az amúgy is veszteséges cég miből biztosítja a forrásokat.
2003.03.05.	Hír. A Postás Szakszervezet felméri a tagság sztrájkkészségét, miután tanulmányozta a posta üzleti tervét. Ennek alapján nagy számú hivatal bezárása és a létszám jelentős csökkenése várható, miközben a béremelési kérdés sem megoldott. A posta jelenlegi tervei szerint mindössze inflációkövető béremelésről lehet szó. A Postás Szakszervezet első akcióként nagy létszámú tüntetést szervezne, később, ha nem sikerül megegyezésre jutni, egész napos sztrájkra is sor kerülhet. A Munkástanácsokhoz tartozó postai szakszervezet demonstráció, illetve sztrájk szervezésén gondolkodik.
2003.03.07.	Hír. A XI. ker. Aranykapu Óvoda dajkái nyílt levéllel fordultak a miniszterelnökhöz, miután az önkormányzat be akarja zárni az óvodát az épület állapotára hivatkozva. A dajkák levele szerint az épület nincs rossz állapotban, az óvoda pedig nagyon jól működik. A dajkák félnek munkahelyük elvesztésétől, egy régóta összeforrott nevelő testület tagjai, akik már nem fiatalok és tudatában vannak annak, hogy a munkaerőpiacon nem jó esélyekkel indulnak.
2003.03.07.	A Postás Érdekvédelem’92 Szakszervezet (másutt Postai Érdekvédelmi ’92 Munkástanács) szervezésében tüntettek az ÁPV Rt. előtt a kézbesítők alacsony bére és a tervezett hivatal-bezárások miatt. A mintegy 100 fővel zajlott tüntetés résztvevői szerint a 43 ezer postás átlag 50-70 ezer nettó fizetést visz haza, ami 20-22%-kal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál. Piski József elnök szerint gazdaságpolitikailag is hibás elképzelés a postahivatalok bezárás. A tüntetés résztvevőinek alacsony létszámát a szakszervezeti vezető azzal magyarázta, hogy a budapestiek nem mertek eljönni a demonstrációra a fővárosi igazgatóság magatartása miatt. (A szervezet 2002. december 19-én Székesfehérváron már rendezett egy tüntetést ugyenezen okok miatt.) A tüntetés után a szervezők úgy döntöttek, hogy árpilis 2-áig felfüggesztik a sztrájk előkészületeit.
2003.03.07.	A 7-re bejelentett győri demonstrációban a szülők, a tanárok és a diákok közösen tiltakoztak az önkormányzat iskolabezárási tervei ellen, a Rejtő Sándor Gimnázium és Szakközépiskola épülete köré élő láncot vontak, majd a városháza előtti térre vonultak. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a bezárások sértik a diákok jogait, és szakmai indokokkal nem indokolhatók.
2003.03.08.	Hír. A diósgyőri DAM Steelt felszámolási eljárás alá vonják a tulajdonos, az olasz Cogne csoport kezdeményezésére. Burány Sándor munkaügyi miniszter Gur Nándor parlamenti képviselőt kérte fel, hogy miniszteri biztosként próbálja megoldani a helyzetet. A most 1500 főt foglalkoztató üzem munkavállalónak 110 m Ft-tal tartozik a cég az elmaradt állásidőre járó bérek miatt. Az olasz tulajdonos a rendszerváltás ót a gyár negyedik vevője volt, 2001. április óta működtette a gyárat, eddig 7 md Ft adósságot halmozott fel és több pénzt nem invesztál a gyárba.
2003.03.08.	Hír. A szegedi önkormányzat a Szeged TV-től eljött munkatársak közül mintegy 20 fővel új tv-állomást hozott létre, melyet az önkormányzat tulajdonában lévő kht. működtet. A Patriscum Kft. a Profond Rt. tulajdona, amely a Szeged TV vagyonának fele részben tulajdonosa, úgy döntött, hogy nem adja el a tulajdonrészét az önkormányzatnak. Az önkormányzat és a Profod kölcsönösen szerződésszegéssel vádolja egymást.
2003.03.11.	A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Határőr Szakszervezet (HSZ) közös sajtóközleményt adott ki, amelynek szövege a következő: „A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete és a Határőr Szakszervezet tájékoztatja a közvéleményt, hogy a Belügyminisztérium vezetésével sikerült körvonalazni egy esetleges bérmegállapodás kereteit a minisztérium irányítása alá tartozó szervezetek hivatásos állománya reálkereset csökkenésének megakadályozásáról. Szakszervezeteink hangsúlyozzák, hogy az elért eredmény szervezeteink, valamint a Kormány és a Belügyminisztérium vezetése megegyezésre irányuló törekvésének a bizonyítéka. A munkavállalók reáljövedelmének alakulása a mindenkori szociális partnerek párbeszédének eredményeképpen alakul. Érdekképviseletünk mindig arra törekedett, hogy kívül maradjon az aktuális politikai eseményeken és ez a jövőben sem fog változni. Ez alkalommal is kérjük a mindenkori ellenzéki politikai pártokat és egyéb társadalmi szervezeteket, hogy tartózkodjanak szervezetünk célkitűzéseinek politikai célokra történő felhasználásától. Budapest, 2003. március 11. Dr. Bárdos Judit főtitkár Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) Horváth József elnök Határőr Szakszervezet (HSZ)” Az ellenzéknek címzett felszólítás feltehetően annak volt köszönhető, hogy a Fidesz Polgári Párt bejelentette, hogy támogatja a belügyesek bérharcát.
2003.03.12.	Hír. A Postás Szakszervezet kérdőívvel fordult a munkavállalókhoz, hogy milyen tiltakozási formát látnának célszerűnek a béremelések kikényszerítésére. A tagság ebben a kérdésben tényleg megosztott, mondta a szakszervezet elnöke, de abban nem, hogy csak 10% feletti béremelést tudnak elfogadni, miután középtávon 37% emelésre lenne szükség.
2003.03.12.	Hír. A Vas Megyei Bíróság elnöke fordult az Alkotmánybírósághoz a Ktv. 2001. július 1-ei módosításával kapcsolatosan, mivel a Ktv. nem rendezte a bírósági tisztviselők 35 éves jubileumi jutalmát. Öt tisztviselő perli a bíróságot, amelynek vezetője egyébként egyetért beosztottaival, de a jubileumi jutalmat nem tudja kifizetni.
2003.03.12.	Hír. Már több, mint 2000 aláírás gyűlt össze a budapesti Bocskai István Általános iskola megmentéséért, a döntéshozatalig hátra lévő 10 napra több akciót is szerveznek. Március 18-ára tüntetést szerveznek az önkormányzat épülete elé, ahol át akarják adni az aláírásokat egy petíció kíséretében az önkormányzatnak. A hivatal közlése szerint a támogatásra, illetve fejlesztésre fordítható pénz megszerzése érdekében mindent megtesznek és ha sikerül támogatást szerezni, nem zárják be az iskolát.
2003.03.13.	A BRDSZ honlapján alálató információk szerint 2003. február 28-án Megállapodás jött létre a Magyar Köztársaság belügyminisztere, valamint a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek (továbbiakban: felek) között, amely a következő kiegészítéssel bűvült: A Belügyminisztérium vállalja, hogy a jelenlegi Hszt. módosítás keretében kezdeményezi, hogy 2004. január 1-jei hatállyal a veszélyes tűzoltói beosztás pótléka az illetményalap 45%-os mértékére emelkedjen. A Belügyminisztérium kezdeményezi, hogy a Hszt. módosításában szereplő javaslat, - melynek értelmében a hivatásos állomány tagja lakásépítéshez, vásárláshoz igényelt hiteleihez állami készfizető kezesség párosul ? 2003. július 1-jével lépjen hatályba. 3. A Belügyminisztérium vállalja és kezdeményezi, hogy a Hszt. módosításával egyidejűleg 2003. július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél szolgálatot teljesítő tiszti állomány számára 8%, a helyi besorolású szerveknél szolgálatot teljesítő tiszt-helyettesi állomány számára 6%-os illetménykiegészítés kerüljön bevezetésre. Egyben kezdeményezi, hogy a Hszt. módosítás keretében, 2004. január 1-jei hatállyal az illetménykiegészítés az érintett állomány számára, értelemszerűen 15%-10% mértékre emelkedjen. 4. A Belügyminisztérium vállalja, hogy a központi és a területi szerveknél dolgozó hivatásos állomány számára 2003. IV. negyedévében egyszeri juttatásként 500 millió Ft bruttó összeget biztosít. A juttatás személy szerinti elosztása az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával történik. Munkavállalói oldal vállalja, hogy a március 21-ére kitűzött demonstrációs szándékát felfüggeszti és a Megállapodás és Megállapodás-Kiegészítés teljesülése esetén a 2003. február 28-án létrejött Megállapodás 5. pontjában, valamint jelen Kiegészítésben szereplő témakörökben aláírásgyűjtést és demonstrációt 2003. évben nem kezdeményez. Jelen Megállapodás-Kiegészítés csak az összes fél aláírásával lép hatályba. A megállapodás-kiegészítést Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter, illetve a munkavállalói oldal szervezetei, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, a Határőr Szakszervezet, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete, az MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa vezetői írták alá.
2003.03.16.	Hír. Sztrájkot helyeztek kilátásba a Malév földi kiszolgálói, amennyiben nem sikerül egyezségre jutniuk a bértárgyalások során. Több, a légitársaságnál működő szakszervezet is támogatja a dolgozók sztrájktörekvéseit. Az elmúlt két évben közel nyolcszáz, a földi kiszolgálásban dolgozó munkavállaló reáljövedelme csökkent a Malévnál. A területen 2001-ben és 2002-ben is létszámleépítések voltak, mígnem 2002. szeptemberében kiderült, hogy legalább 120 dolgozó hiányzik a szabályos és jogszerű munkavégzéshez. Emiatt viszont a megmaradt dolgozóknak rendkívül sok túlórát kell vállalniuk. Követeléseik eléréséhez, ha szükséges, a sztrájk eszközét is igénybe veszik, de bíznak abban, hogy meg tudnak állapodni az egyeztetésre biztosított határidők lejárta előtt, az életminőséget javító igényeiket illetően.
2003.03.19.		Hír. Négy, postásokat képviselő független szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a Magyar Posta tulajdonosának eddigi, mintegy 8%-os bérajánlatát. Amennyiben a független szakszervezetek a munkáltatóval tartott következő, március 25-i egyeztetésig sem kapnak elfogadható bérajánlatot, akár a sztrájkra is hajlandók, hangzott el szerdai sajtótájékoztatójukon. A szakszervezeti vezetők szerint a postások mintegy 50%-a kész sztrájkolni. A négy szakszervezet legalább 30%-os alapbérfejlesztést szeretne elérni, szerintük ez ellentételezheti a postások bérszínvonalának 20,5%-os elmaradását a nemzetgazdasági átlagtól. Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke elmondta: már az elmúlt év őszén levelet írtak Medgyessy Péter miniszterelnöknek, mivel az MSZP kampányában konkrét ígéretek hangoztak el a postás dolgozók elviselhetetlenné vált bérhelyzetének rendezésére. Azóta a Medgyessy Péter miniszterelnökként, többek között az MSZOSZ kongresszusán is megismételte bérfejlesztésre tett ígéretét, méghozzá úgy, hogy 2003-ra egy nagyobb bérfelzárkóztató lépést is megígért. Ennek ellenére semmi nem történt, a 2003. január 1-jétől garantált 5%-os bérfejlesztésből is csak 3,5% valósult meg. Takács Violetta Rozália, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke (MAPÉSZ) szerint több ok vezetett a jelenlegi, rendkívül álságos bérhelyzet kialakulásához. A Magyar Postának rövid időszak alatt 7 vezérigazgatója is volt, akik nem a posta helyzetének javítását, hanem saját, az elődökénél mindig radikálisan különböző elképzeléseiket szerették volna megvalósítani, komoly probléma a postai díjak mesterséges alacsonyan tartása is, amely további forrásokat vett el a bérek szinten tartásától. Tóbiás István, a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetének (POMÉSZ) elnöke szerint a postánál jelenleg a nagyon nagy munkaerő-hiány és a nagyon alacsony bérek a jellemzőek. A Magyar Postának 8-9 milliárd forintos hiánya van jelenleg, amelyet a kormányzat úgy akar egy év alatt megszüntettetni, hogy – többek között – továbbra sem engedi a postai tarifák emelését. A postások az alacsony bérek és az állandó létszámhiány miatt nem tudnak minőségi munkát végezni, a szakszervezetek által követelt 30% is csak a tűzoltásra elég. Piski József, a Postai Érdekvédelem ’92 elnöke szerint a postánál most sem érvényesül az „azonos munkáért azonos bér” elve, hiszen területi alapon határozzák meg a béreket. A posta vezetői szerint 600 postahivatalt kell bezárni, amelyet a szakszervezetek ismételten elfogadhatatlannak tartanak. Ezeknek a postahivataloknak a megszüntetése nemcsak a kistelepüléseken okozna gyakorlatilag leküzdhetetlen munkanélküliséget, de magukat a kistelepüléseket is rendkívül nehéz helyzetbe hozná, hiszen vállalkozások eleve az olyan településeken tudnak tisztességesen működni, ahol postahivatal is van. Lázár András, a független postásszakszervezeteket tömörítő Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke szerint a bérfelzárkóztatás több éves elmulasztásának következményeként alakultak ki a mai körülmények. Ráadásul az ágazati érdekegyeztető fórum felállítása is csigalassúságú, ami tovább rontja a helyzetet. A független postásszakszervezetek sajtótájékoztatóján jelen volt Palkovics Imre, a Munkástanácsok Szakszervezeti Szövetségének elnöke is, aki kijelentette: a Munkástanácsok támogatja a postásszakszervezetek követeléseit és tervezett akcióját, ezért segítséget fognak nyújtani az ehhez kapcsolódó szakmai munkában.
2003.03.19.	Demonstrációs bizottsággá alakult a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöksége. Azért döntött így a szakszervezeti szövetség, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az általa képviseltek illetménye 2003-ban – az uniós csatlakozás küszöbén – még reálértékét sem őrzi meg. Az FRDÉSZ bejelentette, hogy elfogadható meállapodás kidolgozása esetén azonnal eláll demonstrációs szándékától, de egyelőre úgy látja, az eddig elhangzott igéretek nem tartalmaznak biztosítékot a reálbérek növelésére, illetve szinten tartására. Az FRDÉSZ tagszervezetei – értesülve a köztisztviselői illetményalap 2003-as befagyasztásáról – az ágazat érdekegyeztető fórumain már tavaly év végén tárgyalásokat kezdeményeztek a reálbércsökkenés megakadályozása érdekében. Az érintett tárcák vezetői azonban – forráshiányra hivatkozva – mind a mai napig nem álltak elő olyan ajánlattal, amely megoldaná a szakszervezetek követelését, a bérhelyzet megoldásának felelősségét pedig áthárították a miniszterelnökre és a Miniszterelnöki Hivatalra. Az FRDÉSZ ez után fordult levélben Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez. A kormány kifejezte ugyan tárgyalási szándékát, de a megadott határidőre nem adott írásos garanciát arra, hogy megakadályozza a hivatásos állomány reálbércsökkenését. Ennek ismeretében az FRDÉSZ tagszervezetei megállapodást kötöttek a további együttműködés menetéről, és egy 5 szakaszból álló akciótervet dolgoztak ki. A megállapodás szerint a szövetség kizárólag egységes, a szolgálati jogviszonyban állók teljes körét érintő ajánlatról kíván tárgyalni a kormánnyal, és sem a szövetség, sem a tagszervezetek nem fognak különalkukba bocsátkozni. Az akcióterv első szakaszában az érdekvédők célja a figyelemfelkeltés, melyet az ágazat bérhelyzetének bemutatásával, tagjaik, szimpatizánsaik véleményének közvetítésével kívánnak elérni. A szakszervezetek ezért felkérték tagjaikat, hogy írják meg levélben, milyen okok miatt nem tudják elfogadni a reálbércsökkenést. Az FRDÉSZ március 31-én egy átlátszó postaládát állít fel a Parlament előtt a leveleknek, melyeket április 10-én adják át a miniszterelnöknek. Az FRDÉSZ követelése jelen esetben egyébként éves szinten mintegy nettó 6000 Ft/hó bérkorrekciót jelentene személyenként. Arról, hogy az 5 szakaszból álló akcióterv a kormány visszautasító magatartása esetén hogyan folytatódik, az érdekvédők egyelőre nem nyilatkoztak. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a nemzetközi helyzet az iraki konfliktus miatt kritikussá válik, a szakszervezeti vezetők leszögezték: nincs Magyarországon háborús helyzet, és remélhetően ez így is marad. Abban az esetben, ha a háborús konfliktus mégis kiterjedne, a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek a törvénynek megfelelően felfüggesztik működésüket a konfliktus idejére.
2003.03.25.		Hír. A Magyar Posta Rt. vezetése nyolc plusz 2%-os keresetemelésre tett ajánlatát – a két százalékot 13. havi fizetésként kapnák meg –, az érdekvédelmi szervezetek 15, illetve 40 százalékos béremeléshez ragaszkodnak. A dolgozók kisebbik részét képviselő négy, magát függetlennek valló szakszervezet mára közös fórumot hívott össze, ahol arról döntenek, munkabeszüntetéssel próbáljanak-e magasabb bért kiharcolni. A postások 63 százalékát tömörítő Postás Szakszervezet (PSZ) választmánya április 1-jén határoz arról, milyen módszereket vessenek be. A PSZ – az egyedüli reprezentatív szakszervezet a postánál – a részvénytársaság gazdasági helyzetét figyelembe véve 15 százalékos béremelést tart reálisnak. Emellett azonban elvárják, hogy minél hamarabb bevezessék a 39,5 órás munkahetet, s ötezerről hatezer forintra emeljék az étkezési hozzájárulást. A postások többsége kész arra, hogy sztrájkkal kényszerítse ki az érdemi béremelést. A társaság azt szeretné, ha április 5-ig megállapodnának a szakszervezetekkel azért, hogy az áprilisi bérekkel már a megemelt kereseteket kapják meg a postások.
2003.03.26.	Hír. A DAM Steel Rt.-nél pénteken megkezdték a februári bér még át nem utalt 55 százalékának kifizetését. A cég egyre nehezebben képes biztosítani a mintegy 1500 dolgozó bérének 100 milliós fedezetét. A felszámolás beindulása a fellebbezési határidő miatt azonban még nem kezdődhetett el. Március 13-án hagyta jóvá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a DAM Steel Rt. március 6-i keltezésű fizetésképtelenségi kérelmét, ésa Mátraholding Rt. személyében megnevezte a felszámoló szervezetet is, ám jogerőre csak a tizenöt napos határidő lejártával emelkedhet a döntés, akkor, ha nem érkezik érdemi fellebbezés ellene. Márpedig sokan vitatják a felszámoló személyét, amelynek neve korábban is szóba került, mint a DAM Steel átvilágítója. A visszásságot abban látják, hogy a Mátraholding kapcsolatban áll a Cash&Limes Rt-vel, amely perben áll a DAM Steellel.
2003.03.27.		Hír. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) pénteken a Paksi Atomerőműben, ha a céggel nem sikerül megegyeznie az idei béremelésről. Medgyesy Ferenc, a MÉSZ sajtószóvivője közölte: ha ez a munkabeszüntetés nem vezet eredményre, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek. Az erőmű vezetői és a MÉSZ képviselői között hétfő óta folynak az egyeztető tárgyalások, de még nem közeledtek az álláspontok. A szakszervezet tervei szerint a munkabeszüntetés keretében 20 százalékkal csökkentenék 3 blokk teljesítményét. A részvénytársaság vezetése jogszerűtlennek tartja a kilátásba helyezett demonstrációt, amelyhez a műszakos dolgozók közül írásban mindössze 39-en jelezték csatlakozásukat. A dolgozók 75 százalékát képviselő másik három szakszervezet a múlt héten aláírta az idei, 10 százalékos bérfejlesztésről szóló megállapodást, ami a MÉSZ aláírásának hiányában nem lépett hatályba. A MÉSZ a közös aláírás előtt néhány perccel visszalépett, új követelésekkel állt elő, és kollektív munkaügyi vitát jelentett be. Medgyesy Ferenc azt mondta: a megállapodás elfogadhatatlan számukra, mert a Paksi Atomerőmű is csatlakozott ahhoz az országos egyezséghez, amely a villamosenergia-iparban 4,5 százalékos idei reálkereset növekedést biztosít.
2003.03.27.	A Magyar Posta Rt.-nél kedden folytatódtak a 2003. évi bértárgyalások, s a munkáltató ajánlatot tett a társaságnál működő érdekképviseleteknek az idei keresetfejlesztés mértékére. A társaság április 5-ig szeretné lezárni a bértárgyalásokat annak érdekében, hogy a dolgozók az áprilisi fizetésüket májusban már a megemelt összeggel kapják meg. A Postás Szakszervezet számára az idei évre csak két számjegyű keresetfejlesztés fogadható el, s követeli, hogy a munkáltató teremtse meg a 13. havi fizetés lehetőségét. A több mint 28 ezer fős szakszervezet idén legfeljebb 1000 fős létszámcsökkentést fogad el. Az ÁPV Rt. szerint bruttó 8%-os átlagkereset-fejlesztés hajtható végre, amely az év második felében további 2%-os mozgóbér-fejlesztéssel növelhető.
2003.03.28.		Hír. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság felszámolást elrendelő végzésének jogerőre emelkedését követően a Mátraholding Rt. csütörtökön megkezdte a diósgyőri acélművek felszámolását. Sikerült megállapodni a csődbe jutott DAM Steel Rt. felszámoló biztosának a cég diósgyőri szakembereivel, valamint a helyi szakszervezeti vezetőkkel is a felszámolás további menetéről. A helyi szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a termelés beindítása gazdaságosan megoldható, ugyanis a világpiaci tendenciák alapján megélénkült a kereslet a kohászati termékek iránt. A gyár acélműve nemzetközi összehasonlításban is korszerű, a hengersorok valamivel régebbiek, de még így is nagyobb beruházás nélkül elkezdhető a termelés. Az újraindítás közvetlen költsége néhány tízmillió forint, a folyamatos működéshez 1-1,5 milliárd forint előteremtése szükséges.
2003.03.28.	Hír. Tíz napon át tartó figyelemfelhívó demonstrációt szervez a Kossuth térre a Fegyveres Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) tiltakozásul a hivatásos állomány reálbércsökkenése ellen. A szövetségnek mintegy 25 ezer fős tagsága van, s csaknem 80 ezer dolgozó érdekeit képviseli. A FRDÉSZ két héttel ezelőtti elnökségi ülésén döntött a tiltakozó akció megtartásáról. Ennek értelmében hétfő délután 2 órától egy óriási méretű postaládát állítanak fel a Parlament elé a Kossuth-szobornál. A ládába gyűjtik a szövetség törekvéseivel szimpatizálók leveleit. A postaládát rendőrök, katonák, vámosok, börtönőrök, polgári védelmisek és tűzoltók – vagyis az FRDÉSZ által képviselt testületek tagjai – a nap 24 órájában őrzik. Levelek már most is nagy számban érkeznek. A támogató üzenetek tartalmát nyilvánosságra hozzák. A szakszervezeti szövetség a demonstrációt a reálbércsökkenés elleni tiltakozás első lépcsőjének tekinti. Ha ezzel nem sikerül elérni a remélt változásokat, a rendvédelmi szakszervezetek újabb tiltakozó akciókat szerveznek.
2003.03.28.	A paksi atomerőmű összes szakszervezete elfogadta a cégvezetés bérajánlatát, így elmarad a szombatra tervezett figyelmeztető sztrájk. Két hónapig tartó tárgyalássorozat végén, múlt pénteken a Paksi Atomerőmű dolgozóinak háromnegyedét képviselő három szakszervezet aláírta a 10 százalék személyi alapbérfejlesztést tartalmazó idei bérmegállapodást. Viszont a munkavállalók negyedét képviselő MÉSZ, a műszakos dolgozók érdekképviseleti szervezete a közös aláírás előtt néhány perccel új követelésekkel állt elő, és kilátásba helyezte, ha azt nem teljesítik, két órás figyelmeztető sztrájkot szervez március 28-ára.
2003.03.29.		Hír. A paksi atomerőmű összes szakszervezete elfogadta a cégvezetés bérajánlatát, így elmarad a szombatra tervezett figyelmeztető sztrájk. A tárgyalások a MÉSZ-szel tovább folytatódtak, és csütörtök délután a MÉSZ vezetői változatlan tartalommal elfogadták az idei bérmegállapodást. A létrejött egyezség a bejelentett érdekvita lezárását is jelenti, így munkabeszüntetés sem lesz. A munkáltató a megállapodás értelmében kidolgozza az erőmű élettartam hosszabbítását szolgáló humán stratégiát, a szükséges eszközrendszert különös figyelmet fordít az érdekképviseletek javaslatainak kezelésére.
2003.03.31.	Hír. A Postás Érdekvédelem’92 Szakszervezet (másutt Postai Érdekvédelmi ’92 Munkástanács) a 2002. december 19-én Székesfehérváron, majd március 7-én Budapesten tartott tüntetés után sztrájk előkészítésébe kezdett, de március 31-én, a munkaadóval történt egyeztetés után úgy döntöttek, hogy árpilis 2-áig felfüggesztik a sztrájk előkészületeit.
2003.03.31.	Az FRDÉSZ tagszervezetek 31-én, hétfő délután 2 órákor egy óriási méretű postaládát állítottak fel a Parlament előtti Kossuth-szobornál. A ládába gyűjtik a szövetség követeléseit támogató leveleket. A postaládát rendőrök, katonák, vámosok, börtönőrök, polgári védelmisek és tűzoltók – vagyis az FRDÉSZ által képviselt testületek tagjai – a nap 24 órájában őrzik. A támogató üzeneteket nyilvánosságra hozzák. A szervezet képviselői szándékaik szerint április 10-én átadják a leveleket a miniszterelnöknek.

NAPI- ÉS HETILAPOK

2003.01.02.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Sztrájkra készülnek a Volán dolgozói.
2003.01.02.	Magyar Hírlap 13. l. Munkaerőköltség: öt év, 75 százalékos növekedés.
2003.01.02.	Népszabadság 1., 4. l. Fekete Gy. Attila: Másfélszeres bér a rendőröknek?
2003.01.03.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A megosztottság csökkenti a presztízst.
2003.01.03.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A volánosok készülnek a sztrájkra.
2003.01.03.	Magyar Hírlap 1., 13. l. HL: Kétezer Volán járat nem indul el hétfőn a volán-sztrájk miatt.
2003.01.03.	Magyar Hírlap 13. l. Dóra Melinda Tünde: Bezárul az IBM gyárának kapuja.
2003.01.03.	Magyar Nemzet 1., 13. l. Egyre többen állás nélkül.
2003.01.03.	Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Hétfő hajnalban szinte mindenütt leállnak a Volán-buszok.
2003.01.04.	Magyar Hírlap 13. l. A Volán készül a sztrájkra.
2003.01.04.	Magyar Hírlap 13. l. HS: Leállította termelését a DAM Steel Rt.
2003.01.04.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Fordulat a Volánnál?
2003.01.04.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Többet várnak a pedagógusok.
2003.01.04.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Leállt a diósgyőri vasmű.
2003.01.04.	Népszabadság 1., 5. l. Kun . Erzsébet: Volán-sztrájkmenetrend készül
2003.01.04.	Népszabadság 12. l. Leállt a diósgyőri kohászat.
2003.01.04.	Népszabadság 5. l. V. A. D.: Több tanár lesz munkanélküli?
2003.01.04.	Népszava 3. l. Leopold Erika: Bírál a szakszervezet
2003.01.04.	Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Nincs megállapodás, várható a volános sztrájk.
2003.01.04.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Volán-bérek: újabb sztrájk?
2003.01.06.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Hajnali Volán-sztrájk.
2003.01.06.	Népszabadság 1., 4. l. Kun J. Erzsébet: Volán sztrájk a jobb fizetésért.
2003.01.06.	Népszabadság 3. l. Nagy N.Péter: Sztrájkhelyzet.
2003.01.06.	Magyar Nemzet 5. l. Dombi Margit: Szomorú szimfónia Diósgyőrben.
2003.01.06.	Népszava 6. l. Közlekedési sztrájkkronológia 1998—2003.
2003.01.06.	Népszava 7. l. Pór Vilmos: Az első sztrájk.
2003.01.06.	Népszava 1., 6. l. M. Kovács Róbert: Hajnali figyelmeztető sztrájk a Volánnál.
2003.01.06.	Világgazdaság 15. l. Ternyák Edit: Milliárdok emberi erőforrásfejlesztése.
2003.01.06.	Magyar Hírlap 1., 7. l. Káosz fenyeget a vidéki közlekedésben a Volán-sztrájk miatt.
2003.01.07.	Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Megfenyegettek több buszvezetőt.
2003.01.07.	Világgazdaság 3. l. Megújuló munkajog.
2003.01.07.	Világgazdaság 12. l. Juhász Péter: Sztrájkérvek.
2003.01.07.	Magyar Hírlap 1., 11. l. Bodnár Lajos: Sztrájk után - és előtt? Bérek és árak.
2003.01.07.	Magyar Hírlap 2. l. A nap témája: Volán sztrájk.
2003.01.07.	Népszabadság 1., 6. l. Kun J. Erzsébet: Sokan volán nélkül maradtak.
2003.01.07.	Népszabadság 14. l. Római Róbert: Volán-sztrájk: öreg buszok, merev álláspontok.
2003.01.07.	Népszabadság 16. l. Munkakör.
2003.01.07.	Népszabadság 25. l. N.H.E.: Legalább tízszázalékos béremelést kérnek a BKV-sok.
2003.01.07.	Magyar Nemzet 1., 4. l. A többség nem ült volánhoz.
2003.01.08.	Népszava 4. l. Nőtt a munkanélküliség.
2003.01.08.	Magyar Hírlap 17. l. MZ: Fogások a jó béralkuhoz.
2003.01.08.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Bértárgyalások előtt a Volán és a BKV.
2003.01.08.	Magyar Nemzet 11. l. Mayer György: Ismét nő a munkanélküliség.
2003.01.08.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Döntőbírák zöld szám nélkül.
2003.01.08.	Népszabadság 13. l. Folytatódó bértárgyalások a Dunaferrnél.
2003.01.08.	Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Új munkahelyekre hárommilliárd.
2003.01.08.	Világgazdaság 5. l. A VOSZ új törvényt szeretne.
2003.01.09.	Világgazdaság 4. l. Nehéz év az önkormányzatoknak.
2003.01.09.	Világgazdaság 7. l. Hétfőn folytatódik a Volán-bértárgyalás.
2003.01.09.	Népszabadság 1., 5. l. F.Gy.A.-L.K.: Ezer vámosból határőr lesz?
2003.01.09.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Új ajánlatok a Volán-dolgozóknak
2003.01.09.	Magyar Hírlap 13. l. Dóra Melinda Tünde - Márk Edina: Betanított munkások: növekvő állástalanság?
2003.01.09.	Népszava 3. l. Leopold Erika: Tízszázalékos béremelést követelnek a rendőrök.
2003.01.10.	Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Formálódó esélyegyenlőség.
2003.01.10.	Világgazdaság 8. l. Juhász Péter: Bizonytalan kilátások a Volán cégeknél.
2003.01.10.	Magyar Nemzet 1., 4. l. Huth Gergely - Villányi Károly: Széles nagy üzlete.
2003.01.10.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Elkerülhető volt a Volán sztrájk?
2003.01.10.	Népszava 3. l. Leopold Erika: Háború a közoktatásban?
2003.01.11.	HVG 79-80. Mink Mária: Áramütés. A diósgyőri kohászat végnapjai.
2003.01.11.	HVG 81—83. l. Szabó Gábor: Kormányzár. Sztrájk után a Volán-társaságoknál.
2003.01.11.	Népszava 5. l. Jutalmak szakszervezeti közbenjárásra.
2003.01.11.	Magyar Hírlap 6. l. WB: Közoktatási törvény -szakmai bírálatok.
2003.01.11.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Mayer György: bezár a bonyhádi cipőgyár.
2003.01.11.	Népszabadság 11. l. Dunai Péter - Mlinkovics Ildikó: Bezár a bonyhádi Salamander-gyár.
2003.01.13.	Magyar Hírlap 11. l. Papp László Tamás: A gyülekezés joga.
2003.01.13.	Világgazdaság 15. l. Varga Zsuzsa: Vállalkozások az uniós csatlakozás előtt.
2003.01.13.	Magyar nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A defendért demonstrálnak.
2003.01.14.	Népszabadság 5. l. V.A.D.: Egyeztetés a közoktatási törvényről.
2003.01.14.	Népszabadság 14. l. Munkakör.
2003.01.14.	Magyar Nemzet 2. l. Pedagógusok szerint aggályos a módisítás.
2003.01.14.	Magyar Nemzet 13. l. Bákonyi Ádám: A drágulás a béralkuk része.
2003.01.14.	Népszava 3. l. Volán: Nincs bérmegállapodás.
2003.01.15.	Magyar Hírlap 7. l. WB: Bírálják is, támogatják is a közoktatási törvény módosítását.
2003.01.15.	Népszabadság 1., 15. l. Elbocsátások a Philipsnél is.
2003.01.15.	Népszabadság 25. l. N.H.E.: BKV bértárgyalás - egyelőre számok nélkül.
2003.01.15.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Mayer György: A válság jelei a munkaerőpiacon.
2003.01.15.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Bérfelzárkóztatást követelnek a postások.
2003.01.15.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Mayer György: A válság jelei a munkaerőpiacon.
2003.01.15.	Világgazdaság 1., 7., 10. l. Leépít a Philips és a Skanska.
2003.01.15.	Világgazdaság 3. l. Mozgásban a munkaerőpiac.
2003.01.15.	Világgazdaság 1., 3., 7., 10. l. Leépít a Philips és a Skanska.
2003.01.16.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Nagygyűlésen tiltakoznak a közszolgálatiak.
2003.01.16.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Nincs egyetértés a postásbéremelésről.
2003.01.16.	Magyar Hírlap 15. l. Harkányi András: Sztrájk a GE amerikai részlegénél.
2003.01.16.	Népszava 3. l. Besenyei Zsolt, Szalay tamás Lajos: Vadász János esélyes Doszpot Péter helyére.
2003.01.17.	Magyar Hírlap 7. l. Márk Edina: Akadoznak a bértárgyalások az állami tulajdonú vállalatoknál.
2003.01.17.	Magyar Hírlap 11. l. Petschnig Mária Zita: Minden összejött.
2003.01.17.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Hosszú távon nem tartható az alacsony bér.
2003.01.17.	Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Küszöbön a szakképzés reformja.
2003.01.17.	Napi Gazdaság 5. l. V.E.: Tömeges elbocsátás a Vért. Rt.-nél.
2003.01.17.	Napi Gazdaság 5. l. Az alapbér öt százalékkal nő a postánál.

2003.01.18.	Magyar Hírlap 1., 5. l. Erdélyi S. Péter: Fejlesztési pénzekből fedeznék a béremelést a nagyvárosokban.
2003.01.18.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: A munkaügyi miniszter változatlanul derűlátó.
2003.01.18.	Népszabadság 5. l. A szülők szerint sok a felesleges tanulnivaló.
2003.01.18.	Népszabadság 33. l. K.A.: Tüntetésre is készek Csepelen.
2003.01.18.	Népszabadság 30. l. Ungár Tamás: Bonyhádi ajándék cipő.
2003.01.18.	Népszava 2. l. Patay Gábor: Növekszik a munkát keresők száma.
2003.01.18.	Népszava 6. l. Regős Zsuzsa: Szombati randevú Széles Gábor nagyvállalkozóval.
2003.01.18.	Magyar Hírlap 13. l. CsR: Tavaly majdnem ötvenezer új munkahely létesült.
2003.01.18.	Magyar Nemzet 13. l. Fóris Gábor: Elbocsátások Komlón is.
2003.01.18.	Magyar Nemzet 21., 24. l. „Sehol se vagy, api!” Hétfőn folytatja a bértárgyalásokat a Volán.
2003.01.18.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A munkaügyi miniszter változatlanul derűlátó.
2003.01.18.	Népszabadság Kun J. Erzsébet: Elégedetlenek a kézbesítők.
2003.01.20.	Népszabadság 24. l. Cs.K.É.: Műhelybeszélgetés a szakképzésről.
2003.01.20.	Népszabadság 25 l. Egyeztetés a csepeli kórházról.
2003.01.20.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Utcára kerülhetnek a defendesek.
2003.01.20.	Magyar Nemzet 2. l. Sok-e a magyar minimálbér?
2003.01.20.	Magyar Hírlap 13. l. A nap száma 118 (euró a szlovák minimálbér)
2003.01.20.	Magyar Hírlap 14. l. Szilágyi Béla: Tüntetés a Defendért és munkavállalóiért.
2003.01.20.	Világgazdaság 6. l. Kőhalmi Kálmán: Dunaferr: remények és kérdőjelek.
2003.01.20.	Világgazdaság 12. l. Simon Krisztián: Orbán István az év vállalkozója.
2003.01.20.	Népszabadság Közmédiában dolgozók szakszervezetet alapítottak
2003.01.20.	Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Tüntettek a Defend dolgozói.
2003.01.21.	Népszabadság Hámor Szilvia: A béremelések iránytűje az infláció.
2003.01.21.	Magyar Hírlap 5. l. Gyükeri Mercédesz: Nincs európai garancia a minimális jövedelemre.
2003.01.21.	Magyar Hírlap 14. l. ME: Újabb Volán-sztrájk február elején?
2003.01.21.	Népszabadság 14 l. Molnár Zsuzsanna: Kirúgás – kedvesen.
2003.01.21.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Február elején Volán-sztrájk?
2003.01.21.	Magyar Hírlap 7. l. Beszüntették a munkát a Szeged TV munkatársai
2003.01.21.	Világgazdaság 1., 6. l. Németh I. Gergely: Nőhetnek a munkaadói kiadások.
2003.01.21.	Világgazdaság 6. l. Humánerő.
2003.01.21.	Világgazdaság 7. l. Patthelyzet a volánosok bértárgyalásán.
2003.01.21.	Világgazdaság 7. l. BKV - a szakszervezetek keveslik az emelést.
2003.01.21.	Népszava 1., 3. l. Bihari Tamás: Ismét sztrájk fenyeget a Volánnál.
2003.01.21.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Újabb volános sztrájk.
2003.01.22.	Magyar Nemzet 11. l. Mayer György: Tavaly tovább növekedtek a bérek.
2003.01.22.	Világgazdaság 1., 3. l. Ternyák Edit: Hibrid foglalkoztatási forma terve.
2003.01.22.	Világgazdaság 3. l. Kétszámjegyű keresetnövekedés.
2003.01.23.	Magyar Hírlap 9. l. BKV: felfüggesztették a bértárgyalás
2003.01.23.	Magyar Hírlap 13. l. Márk Edina: Több tízezernyi állástalan diplomás.
2003.01.23.	Népszabadság Elhúzódó Dunaferr-béralku.
2003.01.23.	Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: Szigorodik az OÉT alapszabálya.
2003.01.23.	Népszava 3. l. Leopold Erika: Lehet buktatni, házi feladatot adni.
2003.01.23.	Népszava 4. l. Muhari Judit: Javulást remélnek a munkaerőpiacon.
2003.01.24.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezetek a minimálbér mellett.
2003.01.24.	Népszabadság 5. l. Tiltakozás iskolabezárás miatt.
2003.01.24.	Népszabadság 5. l. Tiltakozás iskolabezárás miatt.
2003.01.24.		Népszabadság 26. l. K.A.: Csepel: dön

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	3
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	18
Szakszervezetek ................................................................................................................................	22
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	22
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	25
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	29
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	31
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	33
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	36
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	41
Munkáltatók.......................................................................................................................................	51
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................	51
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	58
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	60
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................	62
Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................	64
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)............................	65
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	67
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)......................	70
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	71
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	72
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	93
Napi- és hetilapok....................................................................................................................	93
Folyóiratok..............................................................................................................................	109
Jogszabályok 2003. I. negyedév .......................................................................................................	114

2003.01.23.		Hír. A kormány a napokban megküldte a szociális partnereknek az Országos Érdekegyeztető Tanács új alapszabályának tervezetét, amelyről a szakszervezetek már megkezdték az egyeztetést. Gaskó István soros elnök azt mondta: úgy tűnik, az oldal tárgyalásra alkalmasnak tartja az OÉT működését szabályozó előterjesztést, bár az jelentős szigorításokat is tartalmaz. A jelenleg érvényes, öt éve elfogadott alapszabály szerint az a munkavállalói, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szövetség vehet részt az országos érdekegyeztetés fórumainak munkájában, amelyik legalább három nemzetgazdasági ágban és legalább tíz alágazatban működő tagszervezettel rendelkezik, s tagszervezetei együttesen legalább száz különböző munkáltatónál működnek. Az új alapszabály viszont azt írná elő, hogy a munkavállalói érdek-képviseleti szövetség akkor tekinthető reprezentatívnak, legalább öt ágazatban és tizenöt alágazatban tevékenykedik. A javaslat szerint szakszervezeti konföderációnak legalább kétszáz munkáltatónál kell jelen lennie. A munkaadók esetében az a változás, hogy az a munkáltatói szövetség lehet tagja az OÉT-nek, amelyhez összességében 200 ezer munkavállalót foglalkoztató, legalább ezer munkaadó tartozik. (Eddig százezer munkavállaló volt a feltétel.) 2004. január 1-jétől csak azok a szervezetek ülhetnek az OÉT munkavállalói oldalán, amelyek megfelelnek a reprezentativitás feltételeinek. Gaskó arra számít, hogy az oldalon a jövőben is hat szakszervezeti szövetség ül majd. A változás várhatóan a döntésekben való részvételi arányban lesz, erről azonban még vita folyik a szakszervezetek között.
2003.01.31.		Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése megvitatta a Nemzeti Fejlesztési Tervnek az Európai Bizottsághoz benyújtandó változatát és erről állásfoglalást adtak ki. Eszerint 2002. szeptemberétől folyamatosan egyeztettek a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájáról, operatív programjairól és egyéb fejezeteiről. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő szociális partnerek megállapították, hogy az együttműködés kezdeti szakaszában megalakított OÉT Nemzeti Fejlesztési Terv Bizottság működése hozzájárult a dokumentum kialakításához. Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjai végrehajtásának alapelveihez tartozó partnerség elvet a magyar kormány teljesítette és kifejezte készségét az együttműködés folytatása mellett. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő szociális partnerek egyetértenek a Nemzeti Fejlesztési Terv helyzetértékelésében, stratégiájában és operatív programjaiban foglaltakkal, azok tartalmi célkitűzéseivel és főbb irányaival, megállapodtak abban, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési szakaszában kialakult együttműködés a továbbiakban is folytatódjék. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő szociális partnerek és a kormányzati oldal együttműködési szándékai kiterjednek az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjai további sorsának alakítására. Magyarország EU tagállamként a szociális partnerek aktív részvételével hatékonyan alakítani kívánja a 2007-től kezdődő EU költségvetési időszakra vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a regionális támogatási rendszerre.
2003.02.18.		Hír. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a következő állásfoglalást adta ki: „A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma növekvő aggodalommal szembesül azzal, hogy a parlamenti benyújtás előtt álló „Az egészségügyi szolgáltatásokról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről” szóló törvény-tervezet nem került a munka világa országos érdekegyeztető fórumainak napirendjére. Ez nem egyeztethető össze azzal a megállapodással, amelyet a kormány az érdekképviseletekkel, s külön is a közszféra szakszervezeteivel kötött. A törvényjavaslat az egészségügyi ellátás olyan kérdéskörét kívánja szabályozni, amely messze túlnő az egészségügy szakmai érdekkörén. Olyan - az intézményrendszer tulajdonformáit, struktúráit, az ellátások tartalmát és minőségét, az egészségügyben foglalkoztatottak alapvető egzisztenciális viszonyait és érdekeit, valamint a betegek életkilátásait és életviszonyait érintő - komplex kérdésről van szó, amely hosszabb távra befolyásolja az egészségügy fejlődési irányát. A SZEF megerősíti az előző kormány idején is képviselt álláspontját: a törvényjavaslat előkészítése szélesebb körű társadalmi vélemény-nyilvánítást igényel. Olyan közmegegyezésre van szükség, amely esélyt adhat arra, hogy a társadalmi konszenzusnak legalább egy elfogadható minimuma létre jöhessen. A SZEF ezért kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) sürgős összehívását, s a jelzett törvényjavaslat napirendre tűzését a parlamenti beterjesztést megelőzően.”
2003.02.18.	Az MMNSZ kidolgozta és közzétette 2003-2004. évekre szóló stratégiai programját. Az MMNSZ stratégia célja, hogy a 2003-2004 évben tovább növelje a magyar munkaadói szövetségek hazai és nemzetközi elismertségét, és ennek érdekében a szövetség érdekképviseleti munkáját a teljes jogú EU tagsághoz elvárt szintre emelje. Stratégiai célnak tekinti a tervezett fejlesztésekhez szükséges humán- és technikai feltételek megteremtését. Az új elvárásoknak megfelelően fejleszteni kívánja szervezeti struktúráját és információs lehetőségeit. Megfelelő képzési, önképzési lehetőségek megteremtésével hozzá kíván járulni, hogy tagvállalataink tisztségviselői és szakértői fejleszthessék érdekképviseleti felkészültségüket. Az MMNSZ főbb nemzetközi partnerei a UNICE, a BIAC, az IOE, és az OPCE. Tekintettel Magyarország EU csatlakozási törekvéseire, az MMNSZ mindenekelőtt az európai üzleti élet hangjának nevezett, 1958-ban létrejött UNICE -ben (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe, Brüsszel) folyó munkára összpontosít. Az IOE Nemzetközi Munkaadói Szervezet a munkaadók szószólójának nevezi magát. Az 1920-ban alapított IOE nemzetközileg az egyetlen mértékadó munkaadói hang, amely hangsúlyosan képviseli a munkaadók érdekeit a nemzetközi szociális és munkaügyi kérdésekben. Az IOE tagság nyitott minden nemzeti reprezentativitással rendelkező munkaadói szervezet előtt. Ma 132 nemzeti munakaadói szövetségből álló tagsággal rendelkezik a világ minden részéből. Az OPCE (The Association of Interprofessional Employers'/ Businessmen Organisations of European Capital Cities) az Európa Tanács tagországainak fővárosai és a munkaadói szervetek közötti kapcsolatok építésének céljából jött létre. Szerepe a tagfővárosok közötti információcsere és a munkaadói szervezetek szakmai együttműködésének elmélyítése, valamint a gazdasági, szociális és kulturális kapcsolatok ápolása. Az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Bizottságát (BIAC) 1962 márciusában hozták létre olyan független szervezetként, melyet az OECD az üzleti élet és az ipar hivatalos képviselőjének ismer el. A BIAC tagjai az OECD tagországok munkaadói, üzleti és (gyár)iparos szervezetei. Tanácsadói minőségében a BIAC feladata az, hogy folyamatosan eljuttassa az OECD-hez a magánszektor véleményét a különböző döntési alternatívákról. A magyar kormány részt vesz az ILO éves konferenciáin Genfben, ahol a saját költségvetése terhére biztosítja a legreprezentatívabb munkaadói és munkavállalói szervezeteinek megfelelő, arányos részvételét is a delegációban. Az MMNSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységét nemzetközi kapcsolataiban egyre magasabb szinten lássa el és az eddigi alapvetően jelenléti, megfigyelői munkáját aktív, kezdeményező szereppel váltsa fel. Az MMNSZ információs tevékenységének fejlesztése céljából 2003-ban, MMNSZ HÍREK címmel, negyedévenként legalább egy alkalommal néhány oldalas tájékoztatást állít össze és küld meg a tagszövetségeknek, emellett MMNSZ TÁJÉKOZTATÓ címmel gyors híreket is megjelentet a Szövetség honlapján a szövetséget érintő jelentősebb eseményekről.
2003.02.20.		Hír. Nem született megállapodás a szakszervezetek és a kormány között a hivatásos állományúak 2003. évi reálbér-csökkenésének megakadályozásáról a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) csütörtöki ülésén. A tárca ajánlata a legrosszabb fizetéssel rendelkező, helyi végrehajtói szolgálatot teljesítők részére állapított meg bérjellegű juttatást 2003. július 1-jétől, valamint rendelkezett az állami kezességvállalás bevezetéséről, amely megkönnyíti a hivatásos állomány számára a lakáshoz jutás feltételeit. A kormány ajánlata elmozdulást jelent ugyan korábbi, elutasító álláspontjához képest, de a szakszervezetek által kifogásolt reálbércsökkenést csak enyhíteni tudja.
2003.03.03.		OÉT plenáris ülést tartottak, ahol napirenden szerepelt az EU csatlakozás támogatásának kérdése. A kormány, Kiss Péter előterjesztése alapján a szociális partnerekkel együtt közös nyilatkozatot írt alá a csatlakozás támogatásáról. A testület arra hívja fel az ország polgárait, hogy vegyenek részt a népszavazáson és támogassák a csatlakozást. Az OÉT konzultációt folytatott az egészségügyi reform tervezetéről, amelyet Kökény Mihály terjesztett elő. A reformtervezet szerint az állam nem vonul ki a finanszírozásból, meg akarja oldani a szakszemélyzet bérezését, az ügyelet és túlóra kérdését is, de jelentős finanszírozási változásokat is tervez. Szabó Endre a munkavállalói oldal nevében elmondta, hogy az egészségügy magánosítása nagyon nehéz kérdés és egy sor olyan problémát felvet, amelyet a kormányzatnak meg kell oldania, mindenek előtt a tb-alapok társadalmi ellenőrzéséről kell gondoskodni. Szeremi Lászlóné a munkaadói oldal szóvivőjeként szintén hangsúlyozta, hogy a társadalmi kontroll megteremtése elengedhetetlen. Ugyanakkor a működő tőkének nagy szerepe van az egészségügyben és a piacot be kell engedni a rendszerbe. Az ülésen éles vita bontakozott ki az Mt. módosításához beterjesztett képviselői indítványokról. A szociális partnerek egyetértettek a munkaügyi bírság felemelésével, de a munkaadói oldal 2 hónap haladékot kért. A munkaszerződést kerülő vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban a kormány és a munkaadói oldal értett egyet abban, hogy visszamenőlegesen nem lehet ezeket ellenőrizni, míg a munkavállalói oldal szerette volna a visszamenőleges ellenőrzés lehetőségét beépíteni a jogszabályba.
2003.03.24.		Hír. Baloldali értékeket valló, de pártoktól független civil hálózat – így jellemzi magát a Magyar Szociális Fórum, amelyhez eddig hétszáz szerveződés csatlakozott. A hálózat feladatának tartja a szabadságjogok, a demokrácia és a szociális vívmányok védelmét, a közérdek érvényre juttatását, ugyanakkor elutasít mindenféle kirekesztést. A fél évvel ezelőtt alakult szociális fórum kétnapos tanácskozás keretében, Miskolcon mutatkozik be. Artner Annamária közgazdász, Cser Ágnes szakszervezeti vezető, Ferge Zsuzsa szociológus, Krausz Tamás történész, Szalai Erzsébet szociológus előadást tart a Magyar Szociális Fórum első tanácskozásán. A kétnapos eseményt április 5-én és 6-án rendezik Miskolcon, a Rónai Művelődési Központban. A Magyar Szociális Fórum tavaly októberben, az ATTAC Magyarország és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács kezdeményezésére alakult. A rendezvényen kilenc szekcióban a szegények helyzetével, a nők és a gyerekek jogaival, a rasszizmus elleni küzdelem lehetőségeivel, ökológiai kérdésekkel foglalkoznak. A tanácskozás tapasztalatait várhatóan közös állásfoglalásban összegzik. Április 5-én, szombat este a rendezvény résztvevői háborúellenes demonstrációt tartanak Miskolcon.

2003.01.30.	A Munkástanácsokhoz tartozó VKDM (Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Demokratikus Munkástanácsa) munkásgyűlést tartott Kecskeméten, amelyen elfogadták az elnök, Kőváry Antal beszámolóját, valamint újraválasztották a tisztségviselőket. Az etikai bizottság elnöke Kollár Károly, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Kraszulyák Csaba, az érdekvédelmi ügyvivő Konkoly István lett.
2003.01.31.	Hír. Január 11-15-én Uttrechtben (Hollandia) az ETUC "Informális szektor" szemináriumán, majd 18-31-én Brazíliában a WCL (Munka Világszövetsége) által rendezett Szociális Világfórumon Porto Allegre-ben a Munkástanásokat Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte.
2003.02.07.	A Hajdú-Bihar megyei szakszervezeti konföderációk érdekvédelmi kerekasztalánál a Munkástanácsokat Herega Sándor képviselte, aki egyben a megyei egyeztető fórum soros elnöke is volt ez idő alatt. A konföderáció jelenlévő képviselői egyetértettek abban, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett munkát folytatni kell, hozzáigazítva a megváltozott gazdasági környezethez, leszögezték, hogy mintaként kívánnak szolgálni a kor követelményeinek megfelelő érdekvédelmi munka kialakításához. Egyeztető munkájukkal továbbá lehetőséget kívánnak teremteni arra is, hogy a megyei önkormányzat részvételével most alakuló - a megye gazdasági fejlődését elősegítő-koordináló - szervezetben folyó tevékenységet segítsék.
2003.02.13.	A Szövetségi Tanács felvette tagjai közé a Keréktárcsa Gyártó Munkástanácsot, melynek működési területe a fémipar, ill. Tatabánya és környéke. (01/2003 (02.13.) SzT.sz. határozat) A Szövetségi Tanács jóváhagyta a Munkástanácsok és a Polgári Körök együttműködési terveit, elfogadta a már korábban is működő Polgári Munkástanácsok bővítésére irányuló elképzeléseket. (03/2003 (02.13.) SzT. sz. határozat) A Szövetségi Tanács felhatalmazta a Munkástanácsok Elnökségét, hogy a beérkezett ágazati pályázatok hátralévő pontosítását végezze el, továbbá a pályázati kiírásnak megfelelően a támogatási szerződéseket kösse meg. (04/2003. (02.13.) SzT. sz. határozat)
2003.02.16.	Február 12-16. között a "Baltikum és az unió bővítése" c. konferencián, melyet az ETUC rendezett, Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a Munkástanácsokat.
2003.02.21.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének tanáncskozást tartott a VOLÁN társaságok hamarosan sorrakerülő privatizációja kapcsán, melyre a Tárogató úti székházban került sor. Résztvevők: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Székely András főosztályvezető), MDF (Pettkó András szakértő), FIDESZ (dr. Papcsák Ferenc o.gy. képviselő), NIT-HUNGARY (Ditter Gábor főtitkár), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségének, az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniójának képviselője. A találkozó témája: Mi lesz hazánk legjelentősebb személyszállító vállalatainak privatizációs sorsa, kihez kerül 36 milliárd forintnyi nemzeti vagyon, utcára kerül-e 23 ezer munkavállaló, csak piacot akarnak-e venni a lehetséges külföldi befektetők?
2003.02.25.	A Munkástanácsok elnökségi ülésén döntés született arról, hogy az OÉT munkavállalói oldala nevében a PHARE irányító bizottságába szakértőnket, Markos Andrást delegáljuk, illetve a PHARE EQUAL (a roma kisebbség munkaerő-piaci esélyeit növelő kisérleti kezdeményezések) bizottságba pedig szociális ügyvivőnket, Ladán Évát küldjük.
2003.03.04.	Hír. Február 27. és március 2. közözz a WCL (Munka Világszövetsége) meghívására az európai szekció ülésen a szociális dialógusról Brüsszelben tartott EZA szemináriumon Palkovics Imre és Gecov Krisztina vett részt a Munkástanácsok részéről. Február 27. és március 4. között az ILO konferenciát rendezett La Valettában „A bővítés munkajogi kérdései” címmel, amelyen a Munkástanácsok részéről Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt..
2003.03.04.	Elkészült a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a LABORA Alapítvány 2003. évre szóló oktatási programjának programfüzete, amely tizenkét szemináriumra hívja fel a figyelmet.
2003.03.07.	A ÁPV Rt. előtt demonstrált a Postai Érdekvédelem '92 (székesfehérvári) Munkástanács szervezet a postás bérekért, valamint a vidéki postahivatalok bezárása ellen.
2003.03.14.	Hír. Kétnapos szemináriumot tartott a Munkástanácsok a LABORA Alapítvánnyal közösen. Célja: felkészíteni az ágazati képviselőket, szakértőket a bértárgyalásokon való részvételre. A tanfolyamon ismertették az országos és ágazaton belüli bérarányokat, bérszinteket, bérelemeket és a tárgyalási stratégiákat.
2003.03.24.	A 2003. március 24-én, hétfőn tartott MSZP-országos szakszervezeti konföderációk találkozóra a Munkástanácsok nem kapott meghívást, ezért másnap, március 25-én, kedden az alábbi közleményben tiltakozott az MSZP magatartása ellen: „A Munkástanácsok Országos Szövetsége tiltakozik az MSZP parlamenti frakciójának kirekesztő szakszervezeti politikája ellen. Kiss Péter kancellária-miniszter, az OÉT-ban jelen lévő hat szakszervezeti konföderáció közül csak azokat hívta egyeztetésre az MSZP parlamenti frakciójának ülésére, akik támogatták az MSZP kampányát a tavalyi országgyűlési választásokon. A demokratikus fordulatot és a hazai szociális párbeszéd megújítását ígérő kormánypárt csak a vele szövetséges, az EU-csatlakozással kapcsolatos és az iraki háborút támogató politikáját kritikátlanul elfogadó és a látszat-érdekegyeztetést, a Munka Törvénykönyvének munkavállaló-ellenes módosítását tudomásul vevő szakszervezeteket részesíti előnyben, akik a létező érdekegyeztetési intézményekben folyó érdemi viták és megállapodások helyett az informális találkozóktól remélik a munkavállalók sorsának jobbrafordulását.”
2003.03.26.	A Munkástanácsok Országos Szövetsége tiltakozik a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti frakciójának „kirekesztő szakszervezeti politikája” ellen. Kifogásolják, hogy a frakció és az érdekképviseletek hétfői egyeztetésére csak az „az MSZP kampányát támogatókat” hívták meg.
2003.03.31.	A Munkástanácsokhoz tartozó POFÉSZ (Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége), valamint a Postai Érdekvédelem '92 közös választmányi ülésen vett részt a PHDSZSZ (Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) székházában a MAPÉSZ-szel (Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége), a POMÉSZ-szel (Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete), melyen megvitatták a Magyar Posta Rt. menedzsmentje által tett bérfejlesztési javaslatot, valamint a(z MSZOSZ-hez tartozó) Postás Szakszervezet április 5.-ére hirdetett (majd később néhány nap múlva visszavont) demonstrációs felhívását. Közös nyilatkozatukban leszögezték, a munkaadóval történő egyeztetés után április 2.-ig felfüggesztik a sztrájk előkészületeit, s kilátásba helyezték, hogy április 2.-án, szerdán sztrájkbizottságot alakítanak.
2003.03.31.	Megjelent a Munkástanácsok Híradó „EU-csatlakozás, Igen? Nem? Előtte-Utána” tematikus összeállítása, melyben Z. Kárpát Dániel, valamint Kádár Béla EU-csatlakozással kapcsolatos, a "nem", illetve az "igen" mellett szóló érvei egyaránt teret kaptak Gidai Erzsébet, Torkos Matild értékelő tanulmánya mellett. Nagy hangsúlyt fektetett a lap a munkavállalási lehetőségek bemutatására, valamint a munkavállalókat érintő jogszabályok ismertetésére.

2003.02.15.	Hír. Sajtótájékoztatót tartott a MOSZ. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a nitrogénműtrágyával kapcsolatos intézkedéssorozat óriási felháborodást váltott ki a mezőgazdasági termelők körében, akiknek mindebből jelentős káruk származott. Miután tavaly novemberben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megszüntette az 1999 óta érvényben volt, tonnánkénti 5200 forintos vámpótlékot, január végéig csaknem 300 ezer tonna ammóniumnitrát műtrágya érkezett az országba 25-26 ezer forintos beszerzési költséggel. A GKM február 1-jétől magasabb, 11600 forintos piacvédelmi vámpótlékot vezetett be erre a műtrágyára, s ezután nyomban megemelkedett a már korábban gyártott hazai, illetve az olcsón beszerzett importtermék ára. A termelők a hazai gyártású ammóniumnitrátot 44 ezer forint, az importot 36-38 ezer forintos áron tudták beszerezni. Ezek az árak januárban még 41 ezer, illetve 34 ezer forintot tettek ki. A vámpótlékot – amelynek bevezetése ellen a MOSZ is tiltakozott – február 11-én felfüggesztették. Karsai József szocialista országgyűlési képviselő a tájékoztatón bejelentette: vizsgálatot kezdeményez a Gazdasági Versenyhivatalnál, mert valószínűsíthető, hogy az utóbbi időben Magyarországra érkezett orosz, ukrán és román műtrágya négyötödét spekulatív, nyerészkedési céllal hozták be, s ezáltal megkárosították a magyar termelőket. A tényfeltárást a párt parlamenti frakciója is támogatja.
2003.02.19.	Hír. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint az EU-csatlakozás előtt a magyar tejágazat kistermelőire nehéz döntés vár: szövetkezetet alakítanak, gépeket vásárolnak, vagy húsáért és nem tejéért tartják majd a marhát. Az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében az ország tejkvótája 2004-től 1,947 milliárd kilogramm lesz, s 2006-tól ez a mennyiség 43 millió kilóval növekedhet. (Egy liter tej 1,03 kilónak felel meg.) A jelenleg feldolgozott, évi 1,725 milliárd literhez képest az EU-kvóta némi többletet is jelent. Bár a magyar tejágazat 2,8 milliárd literes kvótareményeihez képest jelentős a csökkenés, a Tej Terméktanács szakemberei szerint – a jelenlegi fogyasztást figyelembe véve – marad munkája a magyar tejiparnak. A tejtermelő gazdák számára az uniós szabályok biztonságot hoznak, hiszen kvótájuk erejéig garantált a tej átvételi ára, és a támogatás növekszik. Aki kvóta nélkül termel, vagy a kvótáját legalább öt százalékkal meghaladó mennyiségű tejet állít elő, annak az irányár 115 százalékát kell büntetésként megfizetnie. A gazdák a költségek csökkentésében érdekeltek. Legfőbb korlát a minőség megőrzése, hiszen az uniós előírások szerint emberi fogyasztásra csak a nálunk jelenleg extra minősítésű tej felel meg, és korlátként kell számolni az állattartásra vonatkozó új szabályokkal is. Az egyszerű szövetkezetalakításnál jóval többre van szükség – nyilatkozta a MOSZ titkára. Egy-egy közösség csak akkor tud egyenlő partnerként tárgyalni a feldolgozóval, ha naponta legalább százezer liter tejjel rendelkezik. A szakember felhívta a figyelmet az át nem vett tej kezelésére. Egy hatályos környezetvédelmi miniszteri rendelet a feldolgozók által át nem vett tejet veszélyes hulladéknak minősíti, s mint ilyet, állatok etetésére sem lehet felhasználni, de kiönteni sem szabad. Amikor a MOSZ kifogásolta a jogszabályt, s felhívta a figyelmet arra, hogy erről az unió is másként rendelkezik, az észrevételre a környezetvédelmi tárcától azt a választ kapták, hogy a jogharmonizáció szempontjából az EU-szabályozásnál szigorúbb irányba történő eltérés megengedett.
2003.03.03.	OÉT plenáris ülést tartottak, ahol napirenden szerepelt az EU csatlakozás támogatásának kérdése. A kormány, Kiss Péter előterjesztése alapján a szociális partnerekkel együtt közös nyilatkozatot írt alá a csatlakozás támogatásáról. Szeremi Lászlóné a munkaadói oldal szóvivőjeként szintén hangsúlyozta, hogy a társadalmi kontroll megteremtése elengedhetetlen. Ugyanakkor a működő tőkének nagy szerepe van az egészségügyben és a piacot be kell engedni a rendszerbe. Az ülésen éles vita bontakozott ki az Mt. módosításához beterjesztett képviselői indítványokról. A szociális partnerek egyetértettek a munkaügyi bírság felemelésével, de a munkaadói oldal 2 hónap haladékot kért. A munkaszerződést kerülő vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban a kormány és a munkaadói oldal értett egyet abban, hogy visszamenőlegesen nem lehet ezeket ellenőrizni, míg a munkavállalói oldal szerette volna a visszamenőleges ellenőrzés lehetőségét beépíteni a jogszabályba.
2003.03.20.	Hír. Ez év második felében az agrártárca regisztrálni akarja az összes piaci szereplőnek számító agrártermelőt. Ez az egy hektár szántóföldnél nagyobb területet – szőlő-és gyümölcskertészkedéssel foglalkozóknál 0,5 hektárnál nagyobb területet – művelőkre, illetve az ezeknek megfelelő állatállománnyal gazdálkodókra vonatkozik. Mint Szanyi Tibor földművelésügyi politikai államtitkár elmondta, egyetlen nem regisztrált termelő sem lehet szereplője 2004 májusától az EU piacának, és egy fillér uniós és nemzeti támogatásra sem tarthat igényt. Ezért létérdeke mindenkinek regisztráltatnia magát. Az akcióról a megyei FM-hivatalok, 1100 falugazdász, 200 vidéki kistérségi megbízott és 300-500 agrárkamarai szakember nyújt majd felvilágosítást.
2003.03.29.	Hír. Forgalomlassító demonstrációt szervezett szombaton délelőttre a Gádorosi Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége. Több mint húsz békés megyei településről érkeztek gazdaküldöttek a demonstrációra. A Gádoros és Nagyszénás közötti útra 38 járművel - teherautókkal, biciklikkel, traktorokkal, és motorokkal - álltak ki több mint 170-en, hogy forgalomlassítással hívják fel a figyelmet kiszolgáltatott helyzetükre. Varga Lajos az érdekvédelmi szövetség elnöke elmondta: attól tartanak, hogy a mezőgazdasági termelők vesztesei lesznek az európai uniós csatlakozásnak. Úgy érzik, hogy az agrár rendtartás még az EU csatlakozás előtt tönkre akarja tenni a mezőgazdasági termelőket. Nem értik, hogy ha az EU-ban a magyar mezőgazdaságnak kulcsszerepet szántak, akkor miért nem erősítik inkább a gazdákat? A békésiek attól tartnak, hogy ilyen kondíciókkal csak cselédek lehetnek a magyar termelők az Unióban. Az érdekvédelmi szövetség levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, Németh Imre agrárminiszternek, és Szili Katalinnak, az országgyűlés elnökének, ám választ ezidáig nem kaptak. Amennyiben a demonstáció sem jár eredménnyel, a gazdák készek arra, hogy a csatlakozási népszavazást megelőző héten minden nap az utakra vonuljanak tiltakozni.

2003.01.03.	Az ASZSZ a Közúti Közlekedési Szakszervezet bérharcával kapcsolatban szolidaritási nyilatkozatot tett közzé. A konföderáció a nyilatkozatban felszólítja az ÁPV Rt.-t és a kormányt, hogy a tárgyalásokon megfelelő képviseletet biztosítva folytasson érdemi tárgyalásokat a szakszervezettel.
2003.01.07.	Befejeződött a Volán-dolgozók hétfői kétórás országos sztrájkja. A Közúti Közlekedési Szakszervezet tájékoztatása szerint a sztrájk sikeres volt, ugyanis az ország minden egyes pontján a Volán-dolgozók két órán keresztül nem vették fel a munkát. A lakosság megértően, fegyelmezetten vette tudomásul a volánosok munkabeszüntetését. A munkabeszüntetésben 24 Volán-társaság dolgozói vettek részt, szinte mindenki sztrájkolt. A tárgyalások a hétfői sztrájk után folytatódnak. A szakszervezet elnöke arra számít, hogy kedden ülnek ismét tárgyaló asztalhoz, várják a munkáltató ajánlatát a bérfelzárkóztatásra. A szakszervezet továbbra is többlépcsős, a nemzetgazdasági átlaghoz történő bérfelzárkóztatást követel a Volán-társaságok dolgozói részére.
2003.01.22.	Hír. Eredménytelenül zárult a BKV-nál zajló bértárgyalások keddi fordulója is - közölte Nagypál László, a buszágazatban működő szakszervezet elnöke az MTI-vel. Elmondta, előrelépést jelent, hogy a cégvezetés előző bérajánlata után azt sikerült tisztázniuk: mi képezi a bérfejlesztés alapját. A cégvezetés ugyanakkor az általa hétfőn megajánlott emelés mértékét egy tized százalékponttal csökkentette, 7,2 százalékra. Az érdekképviseletek ezt teljességgel elfogadhatatlannak tartják. Nagypál László tudatta: az induló 10 százalékos béremelési igényüket 9 százalékra mérsékelték. Ennek eléréséhez viszont mindenképpen ragaszkodnak a szerdán folytatandó tárgyalások során.
2003.01.23.	Hír. Megegyezés születhet a BKV és a szakszervezet között, ha a BKV megnöveli a 7,2 százalékos bérnövelési ajánlatát. Nagypál László, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta: a hétfői tárgyalások során derül majd ki, hogy engednek-e a kilenc százalékos emelésből, szerinte a BKV-nak a jelenleginél többet kell ajánlania. Megoldást jelenhet az is, ha a vállalat úgynevezett kiegészítő csomagot tesz hozzá a bérajánlathoz. A szakszervezeti vezető reméli, hogy az elkövetkező napokban a vállalat vezetése végiggondolja a lehetőségeit, s hétfőn olyan javaslattal áll elő, amit a szakszervezet számára is elfogadható lesz.
2003.02.10.	Hír. Veszteségfinanszírozási törvény megalkotását sürgeti a közüzemi, közszolgáltató cégek dolgozóit képviselő Autonóm Szakszervezetek elnöke. Borsik János a szféra idei bértárgyalási nehézségeit, egyrészt, a korábbitól eltérő országos bérajánlással, másrészt azzal magyarázza, hogy az érintett társaságok az állam által előírt szolgáltatási feladataikat jelentős veszteséggel teljesítik.

2003.02.13.	A Fővárosi Bíróság jogszerűnek ítélte a Volán-dolgozók január 6-i kétórás munkabeszüntetését, ezzel megváltoztatta az elsőfokú határozatot.
2003.02.13.	Hír. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke a sztrájkjog súlyos korlátozásának tartaná, ha egységesen szabályoznák az elégséges szolgáltatások mértékét a munkabeszüntetések idején. Az érdekképviseletek hétfőn egy ilyen tartalmú ajánlást kaptak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól. Borsik János szerint a tárca jogi főosztályának ajánlása nemcsak a sztrájkjogot sérti, hanem az Alkotmánnyal is ellentétes. Borsik hangsúlyozta: minden egyes munkabeszüntetés más, ezért az elégséges szolgáltatásról mindig különmegállapodás szükséges. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a tárca hétfőn küldte el meg a tervezetet, és már jövő szerdán választ vár arra az érdekképviseletektől. Emlékeztetett: a sztrájkjogról szóló törvényt az elmúlt 12 évben egyszer sem kellett módosítani.
2003.02.17.	Hír. Megdöbbentőnek és szakmailag megengedhetetlennek tartja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), hogy a gazdasági tárca be szeretne avatkozni az Országgyűlés által megalkotott törvényekbe, így a sztrájktörvénybe. Paszternák György, a VDSZ elnöke közölte, hogy a leghatározottabban tiltakoznak, hogy egy még el sem küldött anyag véleményezéséhez kétnapos határidőt is kötnek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tegnap sajtóközleményben tudatta, hogy sajnálattal vette tudomásul a szakszervezetek reagálását az ajánlás tervezetére. A tárca célja az volt, hogy a szociális partnerekkel való széles körű egyeztetést követően, tárgyalási alapként ajánlást adjon a közforgalmi tömegközlekedést, az áram-, a gáz- és az egyéb energiaszolgáltatást ellátó munkáltatók részére a sztrájk esetén még elégséges szolgáltatás mértékére. Ez a tárgyalási alap a konkrét tárgyalások során változhat, mivel az ajánlás nem jogszabály, csupán orientálja a feleket a közös álláspont kialakításában. A tervezetet húsz érdek-képviseleti szervnek küldték meg véleményezésre, s számítanak konstruktív javaslataikra.
2003.02.26.	Hír. Kongresszusra készülnek az Autonómok. A 2003. március 26-ára a Budapesti Kongresszusi Központba tervezett 5. kongresszuson értékeli fogják a 2000. május 31-ei kongresszus óta végzett munkát, kijelölik a konföderáció stratégiáját és jövőbeni feladatait. A kongresszus kiemelten foglalkozik majd az európai uniós csatlakozás munkavállalókat érintő kérdéseivel és a szövetséghez tartozó közüzemi, közszolgáltatói munka sajátosságaival is. Az ASZSZ felújította honlapját is.
2003.03.26.	Hír. A közüzemi szféra szakszervezeteit tömörítő Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerdán rendezte meg V. kongresszusát, melynek fő témája Magyarország uniós csatlakozása volt. A konföderáció szerint a csatlakozásnak nincs alternatívája, és a munkavállalók helyzetének javulásával fog járni. A konferencián részt vett Burány Sándor, Kiss Péter és Kovács László miniszter is. Kovács László külügyminiszter az uniós csatlakozás mellett érvelve elmondta: egy értékrendhez és egy érdekcsoporthoz fogunk kapcsolódni, mellyel megnő Magyarország érdekérvényesítő ereje. A bérek terén 5-10 év alatt el fogjuk elérni az uniós átlagot, és a keresetekkel együtt fognak növekedni a nyugdíjak is. Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hangsúlyozta: Magyarországnak nem lehet más útja, mint az Európai Unió életkörülményeihez való felzárkózás. A csatlakozással kapcsolatban nem is a bérfelzárkózás a kérdéses, hanem az, hogy ki fog-e az terjedni az egész társadalomra; azok a milliók is előnyökhöz fognak-e jutni, akik a rendszerváltás idején az áldozatokat hozták. A társadalmi párbeszédről Kiss Péter elmondta: a kormány olyan szociális partnereket lát szívesen, akik erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Szóba került még az Mt. módosítása is, melynek ügyében a miniszter szerint komoly remény van a parlamenti konszenzusra. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormány által már megkezdett munka folytatását ígérve elmondta: a munkavállalókat érintő kérdésekben a szakszervezeteket is be kívánják vonni a döntési folyamatba. A kormány a foglalkoztatáspolitikában azt a célt tűzte ki, hogy mindenki, aki akar és tud dolgozni, találjon is magának munkát. Borsik János, az ASZSZ kongresszuson újraválasztott elnöke szerint a konföderációt erős tagszervezetek alkotják, melyet a közelmúlt sikeres bértárgyalásai is jól mutatnak. Míg az országban átlagosan 30%-os a szakszervezetek szervezettsége, a közüzemi szférában ez 50% fölött van. A szakszervezeti szövetségnek ugyanakkor nincsen köze pártokhoz, nem írt alá megállapodásokat, mégis partnernek tekintik és tárgyalnak vele. „Nem kellett sem egész, sem félfordulatot tennünk, alapelveink szilárdak, magatartásunk partneri” – mondta Borsik János, aki a miniszterek kongresszuson való megjelenéséről is hangsúlyozta: meghívásuk szakmai okokból, a partnerség jegyében történt. Az autonóm szakszervezetek egyre többet vállalnak az országos érdekegyeztetés közös munkájából, véleményüknek, szakmai álláspontjuknak pedig egyre nagyobb a hatása. Az ASZSZ nem akar egyetlen más szövetséget sem kizárni az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldaláról, de az eltérő felelősséget objektív tényként kezeli. A közszféra, a profitszféra és a közüzemi szféra munkavállalói a Szakszervezetek Együttműködési Fórumában, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségében vannak jelen a legnagyobb számban, ennek pedig tükröződnie kell a döntési mechanizmusban – hangsúlyozta Borsik János. Ezért az ASZSZ azt szeretné elérni, hogy jelentős kérdésekben e három konföderáció együttes akaratával születhessenek döntések. Az ASZSZ – bár egyértelműen az uniós csatlakozás mellett foglal állást – aggódik a csatlakozás néhány következményétől. A közlekedés területén az uniós csatlakozás hatásai olyan erejűek, melyet nem bír el a jelenlegi kormányszerkezet. Ezért az autonóm szakszervezetek egy önálló közlekedési minisztérium felállítását sürgetik - fejtette ki Borsik János.
2003.03.31.	A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) is új tagszervezetekkel gyarapodott az elmúlt fél évben. A konföderációk erősödését a szakszervezeti vezetők azzal magyarázzák, hogy az eddig függetlenségre törekvő szakszervezetek egyre inkább rájönnek: érdekérvényesítő képességük sokkal hatékonyabb, ha csatlakoznak valamelyik nagyobb szakszervezeti szövetséghez. Az ASZSZ-hez az elmúlt év novemberében a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezete, a március 26-i kongresszuson pedig a Légügyi Dolgozók Független Szakszervezete csatlakozott. Ezzel az ASZSZ tagsága összesen mintegy 10.000 fővel növekedett.

2003.01.02.	Hír. Nyilatkozott az egyik napilapnak a Független Rendőr Szakszervezet új elnöke, Béres László, aki elmondta, hogy a rendőrök illetményei igen jelentősen elmaradnak az európai uniós illetmények mögött. A hivatásos állomány átlagos nettó illetménye a legutóbbi rendezés hatására 120 ezer forintra nőtt, de az alacsonyabb beosztásokban ennél jóval alacsonyabb illetmények is vannak. A rendőrség állományán belül különösen a közalkalmazottak keresnek keveset. Ahhoz, hogy elérjék az uniós átlag 60%-át a csatlakozási másfélszeresre kell növelni a hivatásos állomány kereseteit, ennél fogva a szakszervezet a hivatásos állománynak 2003-ban az inflációt 6%-kal meghaladó, a közalkalmazotti állománynak pedig ennél is magasabb illetményemelést szeretne elérni.
2003.01.03.	Hír. Nyilatkozott egy napilapnak Salgó László országos rendőrfőkapitány is a rendőrök béremelésével kapcsolatosan. A főkapitány szerint ez év elején valóban semmilyen illetményemelést nem ígér a költségvetés az állománynak, ha speciális eszközeivel a szakszervezet el tud érni valamit, „az a rendőrség sikere is”.
2003.01.31.	Hír. A HTFSZ az FRDÉSZ lapjában, a „Rend - Védelem”-ben is közzétette azt az aláírásgyűjtési felhívást, amelyben a hivatásos tűzoltók bérharcának támogatására szólít fel. A 2003. évre befagyasztott bérek miatt akciót kezdő szakszervezet szerint az illetmények reálértéke az infláció folytán csökken ebben az évben is, és az illetményalap változatlanul hagyása ebben a szektorban azt jelenti, hogy az áremelkedések terheit a szolgálatot vállalóknak kell elviselni. Az uniós bérekhez való felzárkózás így a beláthatatlan jövőbe tolódik, ami a sokat hangsúlyozott kormány-ígéretekkel is ellentétben áll.
2003.01.31.	A HTFSZ székhelye megváltozott. Cím: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. II. 216. Levelezési cím: 1903 Bp., Pf.: 314. Telefon/fax: 451-78-83.
2003.01.31.	Hír. A Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete bejelentette, hogy ugyan a szabályozás miatt nem csatlakozhat az FRDÉSZ és tagszervezetei kezdeményezte akciókhoz, de részt kíván venni a 2003. évre vonatkozó bártárgyalásokon. Január folyamán az NHÉSZ kísérletet tett a Nemzetbiztonsági Érdekegyeztető Fórum összehívására, részben a 2003. évi keresetek, részben egyes rendeletek és utasítások megtárgyalása céljából, de a munkáltató szerint döntést igénylő kérdés hiányában a fórum összehívása nem volt szükséges. Így a szakszervezet tájékoztatót kapott az aktuális szervezeti kérdésekről.
2003.02.10.	Hír. Heles Károly, a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezetének elnöke nyílt levélben fordult a szervezett munkavállalókhoz, amelyben bejelentette, hogy a március 21-re kitűzött közös demonstrációt előkészítő bizottság munkájában a továbbiakban nem vesz részt. Ennek oka, hogy a novemberben megalakult RSZTÉF munkavállalói oldalának ügyrendjét az oldal belső ellentétei miatt nem sikerült megalkotni és bizalmi válság alakult ki az ügyvivő személye kapcsán is.
2003.02.18.	A HTFSZ kontra Magyar Nemzet perben a másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokon meghozott ítéletet és megállapította, hogy az újságban 2002. november 17-én megjelent egyik publicisztika sérti a HTFSZ személyiségi jogait. A lap nem tett eleget a helyreigazítási kérelemnek sem. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a cikk alkalmas volt a szakszervezet jó hírnevének megsértésére, ezért nem vagyoni kártérítést és helyreigazítást ítélt meg a szakszervezetnek.
2003.02.24.	Hír. Kétnapos konferenciát szervez március elejére az FRDÉSZ az egységes közszolgálati szabályozás kialakításával kapcsolatban, amelyen az ezzel foglalkozó kormánymegbízotti hivatal vezetője, Vadász János és a törvénytervezetet kidolgozó szakemberek tartanak előadásokat. A konferencia lehetőséget ad a különböző fegyveres és rendvédelmi szerveket képviselő szakszervezeti tisztségviselőknek a tartalmi hozzászólásra.
2003.02.26.	Február 25-26-án régiós továbbképzést tartott a HTFSZ, amelyen Hegedűs Béláné gazdasági kérdésekről, Kertész László elnök ügyvivő aktuális szervezeti kérdésekről, Kónya Péter FRDÉSZ elnök az OKÉT szerepéről, Karácsony Szilárd szakszervezet-politikai kérdésekről tartott előadást. A második nap tréningekkel telt.
2003.03.21.	Hír. A http://www.htfsz.org címen indult el a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) honlapja. Bár a honlap egyes részei még feltöltés alatt állnak, a készítők láthatóan komolyan gondolják, hogy egy működő, napra kész szakszervezetnél a honlapnak is napra késznek kell lennie. A hivatásos tűzoltók esetében ez most kétszeresen is fontos, hiszen a HTFSZ is részt vesz abban a tiltakozó akcióban, melyet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) indított el március 19-én. [A részleteket ld. a Munkaügyi viták c. fejezetben - a szerk.]

2003.02.06.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szervezésében újra találkoztak az öt nagy munkaadói szervezet tagjai, (MGYOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, IPOSZ) hogy megvitassák az MGYOSZ javaslatait a magyarországi vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekre vonatkozóan, különös tekintettel a munkaerőpiacon tapasztalható feszültségekre. A tanácskozáson részt vett Kiss Péter, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A közös álláspont elfogadásával végződött tanácskozás alapjául azok a javaslatok szolgáltak, amelyeket az MGYOSZ a multinacionális cégek illetve a munkaigényes ágazatok körében végzett vizsgálatai alapján, az e területeken tapasztalt problémák enyhítése érdekében megfogalmazott. A tanácskozáson résztvevők - a kormánnyal folytatandó tárgyalások alapjául - az alábbiakban állapodtak meg: A magyarországi vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében megfontolásra ajánlott: A fix összegű egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése; A részmunkaidős foglalkoztatás járulékterheinek csökkentése; Megfontolandó a társasági adó csökkentése, elsősorban a termelő vállalatok körében; A kormányzat segítséget ad az ágazati paritásos bizottságok munkáját koordináló ágazati titkárságok felállításához, működtetéséhez; Hatékony lépéseket kell tenni a munkaerőpiacra kerülők képzettségének növelése, a középfokú szakképzés színvonalának emelése érdekében; A középvállalkozók támogatása érdekében erősíteni kell a szolgáltató ágazatok és a hátrányba került ágazatok igényei szerinti szakmunkásképzést; Különböző eszközökkel élénkíteni kell a hazai vállalkozások beruházási tevékenységét; A Munka Törvénykönyve módosításánál erősíteni kell a törvény keret-jellegét, a szakma-specifikus szabályozást a paritásos bizottságokhoz kell telepíteni; A munkaügyi ellenőrzést a tisztességes verseny feltételeinek biztosítását szem előtt tartva kell továbbfejleszteni. Létre kell hozni az országos munkaügyi nyilvántartási rendszert; A látens munkaügyi problémák megoldása érdekében ki kell dolgozni az önfoglalkoztatás rendszerét; Tisztázni kell a környezetvédelmi előírásokkal, beruházásokkal kapcsolatos feladatokat. Mint arról a megbeszélést követő sajtótájékoztatón a közvéleményt tájékoztatták, Kiss Péter miniszter vállalta, hogy a munkaadók csoportosulásának érdemi véleményeit közvetíti a kormány felé. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen folytatják a kormányzati munkát segítő, feladatfeltáró, probléma megoldó, javaslattevő munkájukat, amihez további támogatást kértek a minisztertől. Kiss Péter munkaügyi miniszter a tanácskozáson elmondta, hogy a tárca kidolgozza az önfoglalkoztatói jogviszonyra vonatkozó önálló szabályozást és a szakképzés, a szociális párbeszéd, a részmunkaidős foglalkoztatás kérdésében is folyik a munka.
2003.02.10.	A Bulgáriai Szövetkezetek Országos Szövetségének delegációja hazánkba látogatott, Panchov Ivanov elnök vezetésével, aki nagyon hasznosnak ítélte a magyarországi látogatást. Mint mondta, a hazai tapasztalatok megismerése ösztönzést adott korábbi terveik megvalósításához és új ötleteket is kapott a fejlesztéshez. A bulgár szövetkezeti mozgalom stabil helyzetben van, sokoldalú tevékenységet folytat, melynek régiós bővítése a szervezet fő célja.
2003.02.10.	Hír. A Munkaadói oldal soros elnöki tisztét március 1-től április 30-ig Zs. Szőke Zoltán fogja ellátni, aki elmondta a CoopÚjság hasábjain, hogy mozgalmas időszak következik az érdekegyeztetésben. Folyik a vita az új alapszabályról, az EU csatlakozás kapcsán a jogharmonizáció folytatása várható, ugyanakkor tárgyalások folynak az érdekképviseleti szakértői munka kormányzati támogatásáról is. Az elnök a KÉSZ soros elnöki posztját is betölti ez év első félévében, ebben a minőségében a korábban megkezdett hitelgarancia program folytatását tartja fő feladatának.
2003.03.10.	Hír. A márciusi munkaadói oldalegyeztetéseken napirendre került (a szakszervezeti oldalon kialakult gyakorlatot követve) az érdekképviseleti szövetségek közötti súlyarányok kialakításához szükséges kritériumok meghatározására irányuló munka. Az ÁFEOSZ elnöke és munkatársai erre vonatkozó javaslatot terjesztettek az oldalt alkotó szövetségek elé.

2003.01.27.	Hír. Január 26-27-én Tallinnban rendezték meg a 6. Európai Gyáriparosok és Munkaadók Kerekasztal Konferenciáját. A konferenciát közösen a dán (DI Danska Industri) és az észt GYOSZ (ETTK Estonian Employers’Confederation) rendezte. A meghívottak között jelen volt számos EU országbeli, tíz csatlakozásra váró ország, valamint meghívott vendégként a török, a bolgár és a román munkaadói szövetség képviselője. A rendezvény témája a flexibilis munkaerőpiaci helyzet jelene és az EU bővítéssel kapcsolatos várható kihívások. A magyar munkaadókat Borosné Bartha Terézia nemzetközi igazgató (MGYOSZ) képviselte, aki előadás keretében tájékoztatást adott a magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről.
2003.01.31.	Hír. Január végétől egy évre az MGYOSZ fogadja a CEOE-CEIM (a Madridi Gyosz) ösztöndíjas képviselőjét. A spanyol partnerszervezet a világ mintegy 15 országába kiküldött fiatallal, egy hálózat keretében ezúton is fejleszti a bilaterális kereskedelmi és beruházási lehetőségeket.
2003.02.06.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szervezésében újra találkoztak az öt nagy munkaadói szervezet tagjai, (MGYOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, IPOSZ) hogy megvitassák az MGYOSZ javaslatait a magyarországi vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekre vonatkozóan, különös tekintettel a munkaerőpiacon tapasztalható feszültségekre. A tanácskozáson részt vett Kiss Péter, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A közös álláspont elfogadásával végződött tanácskozás alapjául azok a javaslatok szolgáltak, amelyeket az MGYOSZ a multinacionális cégek illetve a munkaigényes ágazatok körében végzett vizsgálatai alapján, az e területeken tapasztalt problémák enyhítése érdekében megfogalmazott. A tanácskozáson résztvevők - a kormánnyal folytatandó tárgyalások alapjául - az alábbiakban állapodtak meg: A magyarországi vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében megfontolásra ajánlott: A fix összegű egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése; A részmunkaidős foglalkoztatás járulékterheinek csökkentése; Megfontolandó a társasági adó csökkentése, elsősorban a termelő vállalatok körében; A kormányzat segítséget ad az ágazati paritásos bizottságok munkáját koordináló ágazati titkárságok felállításához, működtetéséhez; Hatékony lépéseket kell tenni a munkaerőpiacra kerülők képzettségének növelése, a középfokú szakképzés színvonalának emelése érdekében; A középvállalkozók támogatása érdekében erősíteni kell a szolgáltató ágazatok és a hátrányba került ágazatok igényei szerinti szakmunkásképzést; Különböző eszközökkel élénkíteni kell a hazai vállalkozások beruházási tevékenységét; A Munka Törvénykönyve módosításánál erősíteni kell a törvény keret-jellegét, a szakma-specifikus szabályozást a paritásos bizottságokhoz kell telepíteni; A munkaügyi ellenőrzést a tisztességes verseny feltételeinek biztosítását szem előtt tartva kell továbbfejleszteni. Létre kell hozni az országos munkaügyi nyilvántartási rendszert; A látens munkaügyi problémák megoldása érdekében ki kell dolgozni az önfoglalkoztatás rendszerét; Tisztázni kell a környezetvédelmi előírásokkal, beruházásokkal kapcsolatos feladatokat. Mint arról a megbeszélést követő sajtótájékoztatón a közvéleményt tájékoztatták, Kiss Péter miniszter vállalta, hogy a munkaadók csoportosulásának érdemi véleményeit közvetíti a kormány felé. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen folytatják a kormányzati munkát segítő, feladatfeltáró, probléma megoldó, javaslattevő munkájukat, amihez további támogatást kértek a minisztertől. Kiss Péter munkaügyi miniszter a tanácskozáson elmondta, hogy a tárca kidolgozza az önfoglalkoztatói jogviszonyra vonatkozó önálló szabályozást és a szakképzés, a szociális párbeszéd, a részmunkaidős foglalkoztatás kérdésében is folyik a munka.
2003.02.25.	Bemutatkozó látogatást tett az ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közép és Kelet-európai Csoportjának budapesti székhelyű vezetője Petra Ulshoefer igazgatóasszony és Jean-Marie Standaert a munkaadói csoport vezetője az MGYOSZ- ban, ahol fogadta Dr. Rolek Ferenc az MGYOSZ alelnöke és az ILO Nemzeti Tanács munkaadói alelnöke, Wimmer István főtitkár, és Borosné Bartha Terézia nemzetközi igazgató. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatást adtak a két szervezet működéséről, feladatairól és a várható együttműködési lehetőségekről.
2003.02.28.	Hír. Domenico Barilis és Zwack Péter társelnökök vezetésével ülésezett az MGYOSZ és a Confindustria az olasz gyáriparos szövetség keretében létrehozott Magyar Olasz Üzleti Tanács elnöksége. A 2003-ra vonatkozó terveik szerint az MGYOSZ és a Confindustria az aktuális magyar-olasz makrogazdasági vonatkozások elemzése mellett az európai integrációs fejlődés új szakasza lehetőségeinek feltárására helyezi a hangsúlyt. A hagyományos magyar-olasz kapcsolatokat meghaladó módon törekszenek új ágazati kooperációk elősegítésére. Február folyamán az MGYOSZ partnerszervezete, a lengyel PKPP szervezésében „Együtt Európában” címmel konferenciára került sor Varsóban. Ezen a rendezvényen az MGYOSZ-t Dr. Vadász Péter alelnök és Wimmer István főtitkár képviselte. Az eseményen részt vett szinte valamennyi EU-s és Kelet-, Közép-európai gyáriparos szövetség vezető képviselője. Előadások hangzottak el a korábban csatlakozó országokban lezajlott népszavazás tapasztalatiról, az unión belüli lobbizás lehetőségeiről. A résztvevőkkel megosztották tapasztalataikat az ír, a dán, az osztrák, a finn, a svéd és a norvég gyáriparos szövetségek előadói is. A konferencia résztvevői hasznos eszmecserét folytattak ezen előadások, ill. a jelenlevő Philippe de Buck UNICE főtitkár és a lengyel jegybank elnöke prof. Leszek Balcerowicz vitaindító előadásai nyomán.
2003.02.28.	Hír. Székely Péter az MGYOSZ nemzetközi alelnöke fogadta a Budapesten tartózkodó Olexy Miroshnychenkot, az Ukrán Munkaadói Szövetség elnökét. A megbeszélésen szóba került a két szövetség együttműködésének több területe, elsősorban a magyarországi tapasztalatok átadása az oktatás, szakképzés, munkavédelem kérdéseiben. Felmerült uniós pályázati források bevonásával közös tréning-programok indításának lehetősége, valamint a két ország vállalkozásai közötti kereskedelmi, gyártási kooperáció és a harmadik piacon való közös fellépés is.
2003.03.03.	Az MGYOSZ szakmai valamint területi és ágazati szervezeteinek ügyvezetői és főtitkárai találkoztak annak érdekében, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki oktatási és szakképzési aktuális kérdésekről, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működéséről és az MGYOSZ brüsszeli képviseletéről. A tanácskozáson részt vett Vadász Péter alelnök és Wimmer István főtitkár.
2003.03.11.	A Litván Köztársaság Elnöke dr. Vadász Péternek az MGYOSZ alelnökének adományozta az egyik legmagasabb litván kitüntetést a Geminidas Rendjelet. A kitüntetést a két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatai fejlesztésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért kapta dr. Vadász Péter, mint a Litván Köztársaság Magyar Köztársaságbeli Tiszteletbeli Konzulja.
2003.03.27.	A Magyar Köztársaság Nagykövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttes szervezésében Bécsben zajlott le az a szeminárium, amelyen osztrák és német előadók tartottak ismertetőt “Vállalati hitel és pénzügyi lehetőségek az EU csatlakozás után, lobbitevékenység az EU-ban” címmel. A rendezvényen részt vett Barsiné Pataky Etelka nagykövet asszony.

2003.01.08.	Hír. Február 6-án a VOSZ kereskedelmi szekciója konferenciát rendez az EU csatlakozásnak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseiről, problémáiról. A szövetség szeretne új kereskedelmi törvényt kiharcolni, miután egy sor kérdés szabályozatlan, míg mások rosszul szabályozottak.
2003.02.06.	A kereskedelem 2004. május elseje utáni helyzetében bekövetkező változások áttekintése céljából a a VOSZ február 6-án „EU-csatlakozás: Magyar kereskedelem – quo vadis?” címmel konferenciát rendezett, amelyre tekintélyes előadókat kért fel, hogy tapasztalataikat és előrejelzéseiket megosszák a résztvevőkkel. A konferencia a kereskedelem gyakorlati kérdéseire kereste a válaszokat, és a közeljövő szakmai perspektíváit kívánta feltárni. A téma szélesebb gazdasági és politikai jelentőségét mutatja, hogy a kereskedelem a GDP-hez kb. 12 százalékkal járul hozzá. Ez a második legnagyobb arány a feldolgozóipar után. A kereskedelem-javítás szektorban működött a legtöbb vállalkozás tavalyelőtt: szám szerint 198 100. A belföldi kiskereskedelmi forgalom 5 400 milliárd forintot ért el. A kereskedelem zökkenőmentes beilleszkedése az EU-ba fontos gazdasági, társadalmi és politikai kérdés is. A gazdasági ágak között a feldolgozóipar után a kereskedelem a második legnagyobb foglalkozató. Ráadásul azokhoz az ágazatokhoz tartozik, ahol növekszik a foglalkoztatás. Amíg ugyanis 1992-ben még 480 ezer kereskedelmi dolgozót regisztrált a KSH, addig 2001-ben már 548 ezret. A VOSZ tagságának 23 százaléka dolgozik a kereskedelemben vagy járműjavításban. A VOSZ-ban a Kereskedelmi és Szolgáltatói Szekció (KSZSZ) 2002 szeptemberében alakult, abból a megfontolásból, hogy a kereskedelem mozgásterét meghatározó, sokféle, folyton változó jogi szabályozást és politikai részérdeket befolyásolja. Mivel a VOSZ az Érdekegyeztető Tanács tagja, első sorban ott képviseli és érvényesíti a kereskedelmi vállalkozók érdekeit.
2003.02.12.	Hír. A VOSZ 2004-től az áfa évi 1-2%-os csökkentését javasolja, miután ez az adómérték Magyarországon magasabb, mint az EU-ban, ami megemeli az árakat. Az iparűzési adót szintén magasnak tartják. A VOSZ a közeljövőben beszállítói programmal kívánja segíteni a hazai termelőket, amely a hazai termékek piacra jutását támogatja.