2001

2003.10.01.	Hír. Október elsejétől Szlovákiában az eddigi 5 570 korona helyett 6 080 korona lesz a minimálbér (1 korona = 6,17 forint). Ezzel nagyjából 10 százalékkal emelkednek a munkáltatók költségei, de mert január elsejétől 3 százalékkal kellene csökkennie a kötelezően elvont járulékok mértékének, a munkáltatók költségterhei gyakorlatilag nem emelkednek. A minimálbér most megállapított határa csaknem 700 koronával marad alatta a szakszervezetek követeléseinek. Az elvárás azonban a tárca szerint teljesíthetetlen, mert a magas munkanélküliség mellett a nagyobb minimálbér a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezetne.
2003.10.01.	Hír. A kormány tegnap elfogadta és benyújtotta a parlamentnek a költségvetés tervezetét. A 2004-es büdzsében – az előzetes bejelentéseknek megfelelően – a bruttó hazai termék, a GDP 3,8 százalékát kitevő hiánnyal számolnak. A költségvetés 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, és 5,5-6 százalékos inflációra alapozva készült – és csak elhanyagolható mértékű reálbér-emelkedéssel számol. Az önkormányzatok központi támogatása több mint 7 százalékkal emelkedik, amit az érintettek kevesellnek mivel bérekre ugyanannyi jut, mint az idén.
2003.10.02.	Hír. Szerdán félbeszakadt a parlament egészségügyi bizottságának ülése, mivel az ellenzék, miután a kormánypártok nem fogadták el egy ügyrendi javaslatukat a tárgyalandó tervezettel kapcsolatban, kivonult a teremből. Csáky András (MDF) képviselő azt kérte, hogy a bizottság halassza el az orvosok jogállásával kapcsolatos törvényjavaslat végszavazását egy héttel, hogy legyen idő az orvosi kamara javaslatairól is dönteni. Az ellenzék kivonulásához az is hozzájárult, hogy több olyan kormányzati módosítási indítvány is érkezett a bizottság elé, amely a szakmai kamarákat gyengítené. Eközben közös demonstrációra készül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) azért, hogy így kényszerítse tárgyalásra a kormányt a béremelésről és az orvosi jogállás törvényi szabályozásáról.
2003.10.03.	Hír. Elbocsátásokra, összevonásokra, romló ellátási körülményekre lehet számítani jövőre az egészségügyben, mondta Skultéty László, a GKI–Egészségügyi Kutató Intézet ügyvezetője. A jövő évi költségvetés tervezetéből az tűnik ki, hogy reálértéken csökken az egészségügyre fordítható pénz. Öt-hat százalékos inflációs várakozás mellett mindössze másfél százalékkal jut több az ágazatnak. Ebben az évben ötszázalékos forrásbővülést könyvelhetett el az egészségügy, de jövőre ezt jelentős részben visszaveszi a kormányzat. Nincs meg az ötvenszázalékos béremelés, sem az intézmények működtetésének fedezete A kórházak, szakrendelők tulajdonosainak nem marad más lehetőségük, mint hogy átgondolják, mely szolgáltatást és mekkora szakember-gárdával akarnak a továbbiakban is biztosítani, és mi az, amit megszüntetnek.
2003.10.04.	Hír. Késik az önfoglalkoztatásról szóló, 2004 januárjára ígért jogszabály előkészítése, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült: általános szabályozással nem oldható meg az összes kényszervállalkozás problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviselőitől érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmák, például a művészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonőrök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében viszont a már létező jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. A szakértők úgy látják: a munkajog és a polgári jog elemeit keverő önfoglalkoztatási szerződést lehetővé tévő jogszabály megalkotásának nincs realitása. Borsik János munkajogász, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy a kialakult helyzethez akarja-e igazítani a jogi normákat, vagy olyan szabályokat alakít ki, amelyek segítenek, hogy munkaszerződések szerint foglalkoztassák azt, aki valójában munkaviszonyban dolgozik. Borsik szerint a munkaügyi kormányzat „kezdte ki” a törvényt azzal, hogy a szakminiszter önhatalmúlag moratóriumot hirdetett, amely szerint, még ha a munkaügyi ellenőrök szabálytalannak minősítik is a foglalkoztatást, nem kell utólag befizetni az elmaradt közterheket.
2003.10.06.	A hat nagy szakszervezeti szövetség szombaton közös szüreti baráti találkozót tartott, „Európai munkavállaló leszek – örömök és kételyek 2004. május 1-je után” címmel. A fórumon a szakszervezeti vezetők egybehangzóan kijelentették: ahhoz, hogy felemelt fejjel léphessünk be Európába, megfelelő szintű bért kell kapniuk az embereknek. Abban is egyetértettek, hogy a gyors felzárkózás érdekében jövőre 3,5 százalékos reálbéremelést követelnek, amihez az MSZOSZ és a Munkástanácsok számításai szerint 12%-os bruttó bérnövelésre van szükség. Ezért arra készülnek, hogy a következő hetekben erősítik együttműködésüket. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára a találkozón a szakszervezetek 3,5 százalékos reálbér-növekedési követelésére úgy reagált: kínos nagy számokat mondani, mert az országos bérajánlás várhatóan messze elmarad majd az igényektől, és a szakszervezeteknek a tényleges számokkal kell „hazamenniük”. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a bérek idei alakulását figyelembe kell venni, hiszen – miközben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly 4,5 százalékos reálbéremelésről szóló bérajánlást írtak alá – 2003-ban valójában 10 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje. Kiss Péter kancelláriaminiszter új kormányzati politizálást sürgetett. Azt mondta, jelentős változásokra van szükség a gazdaságban és a szociálpolitikában, hogy a ciklus végéig hatékonyabban valósuljon meg a kormányprogramban ígért jóléti rendszerváltás.
2003.10.07.	Hír. Több és jobban képzett szakember lép fel a jövőben Ausztriában a fekete munka ellen: a külföldiek törvénytelen foglalkoztatását ellenőrző csoport (KIAB) jelenlegi 90 fős létszámát a jövő év májusától megduplázzák, közölte a csoport vezetője. Herwig Heller elmondta, hogy az év első felében a KIAB 10 174 osztrák céget vizsgált át és 2641 esetben derített fényt illegális foglalkoztatásra. Tavaly 7814 vizsgálatból 2151 esetben leplezték le a fekete foglalkoztatatást. A jövő évben 400 millió euró többletbevételre akarnak szert tenni a fokozottabb ellenőrzés révén.
2003.10.07.	Az uniós csatlakozás várható következményeinek megítéléséről cseh, magyar és szlovén vállalatvezetők körében készített felmérést az Osztrák Marketing Intézet (OGM) a bécsi Hernstein Management Report megbízásából, osztrák, német, svájci, szlovéniai, cseh lapok és a Népszabadság közreműködésével. A válaszadók 68 százaléka szerint az EU-tagság előnyös lesz vállalata számára. A leginkább derűlátóak a csehek: 75 százalékuk vár pozitív hatást, a szlovének középtájon helyezkednek el, a magyarok a leginkább szkeptikusak, a megkérdezettek 60 százaléka számít kedvező fejleményekre. A menedzsment által vezetett vállalatok 72 százaléka vár előnyöket, a tulajdonos által irányított cégek várakozó állásponton vannak: 30 százalékuk egyelőre nem tudja felmérni, vajon a csatlakozás előnyös, vagy inkább hátrányos lesz-e a vállalata számára. A nagyság szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsősorban a kisebb (100–249 fővel működő) és az igazán nagy cégek várnak előnyöket a tagságtól. E két kategóriában a vállalatvezetők 72 százaléka jelezte, hogy előnyökre számít. A középméretű vállalatoknál ennél szkeptikusabbak a vezetők, közülük 63 százalék hiszi, hogy az EU-belépés inkább előnyös lesz. A megkérdezettek 43 százaléka szándékozik a csatlakozás után az EU-n belül nagyobb mennyiségben felkínálni termékeit, illetve szolgáltatásait. A fiatalabb, 45 év alatti vállalatvezetők határozottabban képviselik azt a nézetet, hogy cégüknek több áruval és szolgáltatással kell jelen lennie az EU-ban. A megkérdezett vezetők elsősorban a szomszédos országban kívánják felkínálni termékeiket és szolgáltatásaikat. A vezetők 15 százaléka tart attól, hogy országa uniós csatlakozása után fokozott mértékben vándorolnak majd el a legértékesebb alkalmazottak és a legjobb menedzserek. A legnagyobb méretű elvándorlástól a cseh vezetők tartanak, a magyarok és szlovének 12 százalékos munkaerő-elszívást feltételeznek.
2003.10.08.	Hír. Az üzemi tanácsok és szakszervezetek működését nyolc csatlakozó országban (Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálta a Hewitt tanácsadó cég. A testületek működéséhez megszabott létszám nálunk a legmagasabb: egy cégnél akkor alakulhat üzemi tanács, ha legalább 51 dolgozót foglalkoztatnak. Csehországban huszonhat, Szlovéniában húsz, Lettországban pedig már öt alkalmazott is alapíthat tanácsot. Magyarországon a munkavállalók fele dolgozik olyan munkahelyen, ahol kollektív szerződés van érvényben. A lett munkavállalók húsz, a litvánok tizenöt, a csehek és észtek harminc %-a védett kollektív szerződéssel. A legkedvezőbb a helyzet Szlovéniában, ahol minden munkavállalót kollektív szerződés véd. A szakszervezet és az üzemi tanács jogosultságai közötti különbség országonként változó. A felmérés szerint Magyarország rendelkezik az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreinek legpontosabb elhatárolásával. Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban például nem lehetséges a két testület együttes jelenléte egy munkahelyen, a lengyel szabályozás pedig csak a szakszervezetek működését engedélyezi a vállalatoknál.
2003.10.09.	Hír. Az év végéig a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó központi igazgatási szerveknél és háttérszervezeteknél átlagosan tíz, a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szervezeteinél pedig átlagosan hat százalékos létszámleépítést kell végrehajtani, döntött tegnap a kormány. A kabinet ülését követő tájékoztatón a kormányszóvivő elmondta: a tárcáknak október 22-ig kell elkészíteniük intézkedési tervüket, amelyet a kormány október végéig hagy jóvá. A létszámleépítést gyorsan, de körültekintően, az érintett dolgozók érdekeinek figyelembevételével kívánják végrehajtani, ezért a minisztériumoknak egyeztetni kell intézkedési terveiket az érintett szakszervezetekkel. Külön program indul arra, hogy a közigazgatásban képzett szakemberek a civil és non-profit szervezeteknél, önkormányzatoknál találjanak munkát, mondta Gál J. Zoltán.
2003.10.09.	Hír. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakszervezet elnöke elment tegnap a kormányzati egyeztetésre, de tárgyalni nem voltak hajlandók. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István erre csak akkor lett volna hajlandó, ha a megbeszélésen a köztestülettel azonos tárgyalási pozícióban vehet részt Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke is. Ezt azonban a tárca elutasította, bár az elnök asszony jelenlétét nem kifogásolták, nem kapott meghívót a találkozóra. Éger István elmondta, hogy kedd késő délután arra kérte levélben Kökény Mihály minisztert, hívja meg az egyeztetésre Cser Ágnest is. A köztestület elnöke szerint a szakszervezeti elnök jelenléte azért is szükséges, mert a két szervezet, a MOK és az EDDSZ együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében az egészségügyben dolgozókat érintő törvényjavaslatokról csak közösen tárgyalhatnak. Az együttműködés alapja, hogy a MOK, mint köztestület, egy legfelsőbb bírósági ítélet alapján nem kezdeményezhet demonstrációt vagy munkabeszüntetést, ezzel az eszközzel csak a munkavállalók, illetve a szakszervezetek élhetnek. Így az EDDSZ végképp nélkülözhetetlen a kormánnyal folyamatosan konfrontáló orvosi kamara számára.
2003.10.10.	Hír. Számos olyan rendelkezés van a bírósági törvényben, amely a bírák alkotmányos jogait korlátozza, ezért az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének személyes véleménye szerint a törvény módosításra szorul. Lomnici Zoltán a korlátozó rendelkezések közé sorolta például, hogy a bíró a folyamatban lévő, de a már lezárult ügyekről sem nyilatkozhat, továbbá nincs joga sem sztrájkolni, sem tüntetni. Álláspontja szerint az alapvető alkotmányos jogokat a bírák esetében sem korlátozhatja törvényi előírás. A helyes megoldás az lenne, ha a törvény nem tiltaná meg a bírói nyilatkozatokat, ugyanakkor az OIT rendelkezne arról, hogy ne a bíró, hanem a bírósági szóvivő nyilatkozhasson egy-egy konkrét ügyben.
2003.10.11.	Hír. Tizenhárom év után új törvény készült az adózás rendjéről. Az eredeti, 1990-ben hozott jogszabályt több mint ötvenszer módosították. Azért kell új adótörvényt alkotni, mert az ellenőrzés része lett az eljárásnak. Veres János politikai államtitkár elmondta, hogy jelenleg csak a 450 kiemelt adózó szolgáltat elektronikusan adatokat az adóhivatalnak. Nekik, továbbá a tízezerre tehető nagy adózónak elektronikus aláírással hitelesítve teszi lehetővé és egyben kötelezővé az új törvény az elektronikus adóbevallást. A következő lépcsőben - PIN-kódos rendszerrel - valamennyi adózó számára megteremtik a lehetőséget, hogy elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az adóhivatallal. A fellebbezés határideje 15 napról 30 napra nő.
2003.10.11.	Hír. Az önkormányzatok egyelőre kivárnak, és a jövő évi költségvetés ismeretében döntenek majd a településeken, hogy a polgármesteri hivatalokból, az önkormányzatok intézményeiből kell-e elküldeni embereket. A 8000 fős létszámcsökkentésről szóló kormánydöntésnek semmi köze az önkormányzatokhoz, kizárólag a központi költségvetési szervekről és azok háttérintézményeiről szól. Vita van arról, hogy mekkora forrást juttathat a parlament az önkormányzati dolgozók bérfejlesztésére. Van, ahol óvodák, iskolák bezárására készülnek az alulfinanszírozás miatt, van, ahol már úgy számolnak, hogy legalább 6-8 százalékos lesz a leépítés, de a legtöbb helyen úgy vélik, hogy a polgármesteri hivatalokban egyébként is kevesen dolgoznak, ezért ott nem lehet takarékoskodni.
2003.10.12.	Hír. A kormány létszám-leépítési terveivel kapcsolatosan Vadász János, a közszolgálati reform kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy ott, ahol az integrációs ügyek miatt növekednek a feladatok, nőhet is a létszám, míg más területeken elképzelhető a tíz százaléknál is magasabb mértékű elbocsátás. A minisztériumoknak október 22-ig kell elkészíteniük a létszám-leépítési intézkedési tervet, várhatóan már novemberben megkezdődnek az elbocsátások. A 8000 fős létszámcsökkentés kizárólag a központi költségvetési szervekre és azok háttérintézményeire vonatkozik.
2003.10.12.	Hír. Elkészült a Magyar Orvosi Kamara nyári rendkívüli küldöttgyűlésének törvényességi felügyeleti vizsgálatával az egészségügyi minisztérium. A szaktárca arra a következtetésre jutott, hogy meg kell ismételni a nyári rendkívüli küldöttgyűlést. A vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala előtt a miniszter még egyszer átnézeti az augusztusi rendkívüli küldöttgyűlés dokumentumait jogászokkal.
2003.10.13.	Hír. Az ágazat átalakítása nagy energiákat, toleranciát, felelősségteljes magatartást igényel az egészségügy minden szereplőjétől, és nem lehet elfogadni olyan érdekérvényesítési kísérletet, nyomást gyakorló eszközt, amelyet nem a felelősségteljes magatartás motivál, jelentette ki Kökény Mihály egészségügyi miniszter szombaton Székesfehérváron, ahol részt vett a Fejér Megyei Szent György Kórház másfél milliárd forintos beruházásának avatásán. A tárca kész minden köztestülettel, minden érdekképviselettel tárgyalni mindazokról a kérdésekről, amelyekről ők tárgyalni akarnak, így nem zárkóznak el attól sem, hogy középtávú megállapodást kössön az orvosi kamarával és az egészségügy más szereplőivel, nem zárkózik el az ágazati kollektív megállapodástól és a praxistörvénynek az orvosi kamara által javasolt felülvizsgálatától, a praxisok mobilizációját megkönnyítő közalapítvány létrehozásától sem.
2003.10.13.	Hír. Egy, a Foglalkoztatási Hivatalban készült felmérés szerint a képzettebbek keresete a kevéssé fejlett EU-s országokban is két-két és félszerese a magyarországinak. Tavaly májusban egy szakorvos még alig 162 ezer forintot keresett, a középiskolai tanár 132 ezret, míg egy gépészmérnöknek 225 ezer forint volt a bére. A szeptemberi emeléssel a szakorvos most jobban keres, mint mérnök kollégája.
2003.10.14.	Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelő bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetői kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének első embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelő bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezető tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta.
2003.10.14.	Hír. Kárpáti Zsuzsa, az MSZP egészségpolitikusa nemrég publikált kutatásaira hivatkozva azt nyilatkozta, hogy a nővérek és ápolók a mai napig kénytelenek megalázó helyzeteket elszenvedni az orvosoktól; emberileg és szakmailag is méltánytalan, hogy minimálbéren foglalkoztatják a háziorvosok mellett dolgozó körzeti nővérek többségét. Tapasztalatai szerint a kormány tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelésének hatására az egészségügyi szakdolgozók, ha nem is teljes mértékben elégedettek fizetésükkel, de nem támogatják a Magyar Orvosi Kamara tiltakozó akcióit. Annál is inkább, mivel a MOK kérésére került ki jogállási törvény tervezetből a szellemi szabadfoglalkozású jogviszony lehetősége, amit a kamara már úgy módosított, hogy abból az ápolók és nővérek kimaradtak. Kárpáti szerint ez megengedhetetlen negatív megkülönböztetés.
2003.10.14.	Hír. A statisztikák azt mutatják: egyre többen lesznek azok, akiknek nyugdíjas korukban, ha csak a társadalombiztosítástól kapott ellátásra számíthatnak, a létminimum körüli vagy az alatti jövedelemből kell megélniük. Az APEH adatai szerint 1999-2001-ben nyugdíjazott férfiak bruttó keresete másfél évtizede még több mint másfélszerese volt az országos átlagkeresetnek, a nőké pedig 15 százalékkal haladta meg azt. A nyugdíjazás idejére ez a különbség a férfiaknál plusz 5-10 százalékra csökkent, míg a nőknél az utolsó év bére már néhány százalékkal el is maradt az átlagtól. A nyugdíjminimum az idén 21800 forint.
2003.10.14.	Hír. A magyar gazdaság túljutott a dekonjunktúra mélypontján, s jövőre már kismértékű javulás lehetséges a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap publikált prognózisa szerint. A GDP növekedési üteme az év végére meghaladja majd az első félévit, s az egész évben 2,8 százalékos növekedés várható, mondta Vértes András, a GKI elnöke, aki szerint a lakossági fogyasztásra és a lakásépítés gyors bővülésére alapozott növekedés jelentős egyensúlyromláshoz vezetett, ami hosszú távon nem tartható.
2003.10.14.	Hír. Elvesztegetett idő, azaz kidobott pénz a munkaidő 39 százaléka a vállalati szférában, állapította meg a Czipin & Proudfoot tanácsadó cég tanulmánya. A magyar vállalatok esetében a pazarlás 43 százalék, ami 225 munkanappal számolva 97 elvesztegetett napot jelent, míg a nemzetközi átlag 88-at, egy esztendő leforgása alatt. A „Nemzetközi Termelékenységi Tanulmány 2003” szerint a nem megfelelő vezetés és irányítás nemzetközi szinten 41 nappal járul hozzá a veszteséghez. A vállalatok termelékenységét az egyes szektorokban jelentős különbségek jellemzik: az élen a telekommunikációs cégek állnak, a sereghajtó pedig az élelmiszeripar. A termelékenység fejlesztésének első számú akadálya a nem megfelelő tervezés és irányítás, amely 41 százalékkal, azaz 36 nappal csökkenti a hasznos munkaidőt. A vezetési és felügyeleti problémák 23 nap (26 százalék), a nem megfelelő munkamorál tíz nap veszteséggel (11 százalék) jár. A hiányos kommunikáció öt, az információs technikai problémák hat, a nem megfelelő képesítések pedig nyolcnapi veszteséget okoznak dolgozónként, évente. A magyarországi adatok lassan javuló tendenciát mutatnak: a 2001-es 47-hez, valamint a 2002-es 45-höz képest az elvesztegetett idő az idén 43 százalékra mérséklődött hazánkban. Ám a javulási tendencia még mindig magasabb értékeket, tehát alacsonyabb hatékonyságot képvisel, mint az uniós átlag, a termelékenység közel azonos növekedési üteme markánsan eltérő GDP-adatok mellett érvényesül. Az abszolút értékben való lemaradás csökkentéséhez a kelet-közép-európai országoknak fel kell gyorsítaniuk a termelékenység növekedési ütemét.
2003.10.14.	Hír. Szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,6% volt, 2002. szeptemberhez viszonyítva pedig 4,7%-kal növekedtek az árak. Idén az első kilenc hónapban átlagosan 4,4%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában, tette közzé a KSH. Az előző hónaphoz viszonyított áralakulást a háztartási energia drágulása 0,3%-kal, az élelmiszereké 0,2%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,6%-kal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,07%-kal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,04%-kal emelte, míg a szolgáltatások árcsökkenése 0,7%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01%-kal mérsékelte azt. 1 hónap alatt, 2003. augusztusához viszonyítva - az idényáras élelmiszerek nélkül számítva - az élelmiszerek árai átlagosan 1,4%-kal növekedtek. A háztartási energia 3,7%-os átlagos árnövekedése az elektromos energia 9,1%-os drágulásának következménye. Szeptemberben a szezonváltás miatt a ruházkodási termékek új kollekciói jelentek meg az üzletekben, így az árak, hasonlóan az előző évek tendenciájához, az átlagosnál jobban emelkedtek. Egy hónap alatt a fogyasztói árak, az idényáras élelmiszerek nélkül számítva 0,7%-kal emelkedtek.
2003.10.15.	Hír. Egy vonatfülkében tárgyal szombaton a kormány a MÁV Rt. reformjáról. A szakszervetek régóta követelik az ezzel kapcsolatos döntést. A hónapokkal ezelőtt elkészült, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által már többször átdolgozott vasútreform-koncepciónak szeptember elején kellett volna a kormány elé kerülnie, de a MÁV átalakításának finanszírozását a 2004-es költségvetés fő- számai körüli viták bizonytalanná tették. A PM több tízmilliárd forinttal kevesebbet szán a vasútra a kormányzati ciklus végéig, mint amit a vasutasok indokoltnak tartanának. A hírek szerint a PM álláspontja az elmúlt egy hónapban nem változott. A MÁV 67 milliárd forint hitelének szanálására 2004-ben nem vállalkoznak, a társaság adósságai rendezéséhez újabb, a költségvetés által garantált hiteleket vehet majd fel. A pályavasút finanszírozására 2006-ig 65 milliárd forinttal adnak kevesebbet a MÁV által igényeltnél. A PM elképzelései szerint a MÁV és az érdekvédelmi szervezetek megállapodásában szereplő reformprémium-rendszer alapján a vasutasoknak járó – az OÉT-en kialkudotton felüli – évenkénti 3,5 százalékos béremelés forrását a vasúttársaságnak kell előteremtenie, ez több tízmilliárd forint. Elképzelhető, hogy a tizenegyezer főt érintő létszámleépítés kiadásait is a vasúttársaságnak kell megfizetnie. A szakszervezeti vezetők szerint ha a kormány szombati ülésén kedvezőtlen döntés születik, a MÁV-nál már az idén veszélybe kerülhet a munkabéke.
2003.10.16.	Hír. Semmi közérdeklődésre számot tartó döntés nem született, tudatta a sajtóval Gyenes Géza, a MOK főtitkára tegnapi képviselőtestületi ülésükről. Várják az egészségügyi szaktárca meghívóját a múlt héten elmaradt egyeztető tárgyalás újabb időpontjára, a céljuk az, hogy megegyezésre jussanak a kormánnyal az orvosok bérét európai uniós szintre felzárkóztató bértábla, valamint a jogállás kérdésében, melyre törvényi garanciát szeretnének kapni. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnöksége nyilatkozatban adott hangot aggályainak az orvosi kamara elnökségének lépéseiről. Szalma Béla, a 104 orvosszakmai egyesületet és társaságot, valamint 25 ezer tagot tömörítő ernyőszervezet főigazgatója szerint szeretnék, ha a MOK legalább a MOTESZ-szel és a Kórházszövetséggel közösen alakítaná ki a magyar orvosok számára elfogadható, mértéktartó álláspontot, majd pedig közösen ülnének tárgyalóasztalhoz a kormánnyal.
2003.10.16.	Hír. Magyarországon nagyjából egymillió dolgozót véd valamilyen kollektív szerződés, miközben teljes munkaidőben 2,7 millióan állnak alkalmazásban. A 2002 végéig regisztrált kollektív megállapodások többsége egy-egy munkáltatóra vonatkozik, és főként a nagyvállalatokra korlátozódik. Eközben a kis cégeknél dolgozó több százezer munkavállaló döntő többsége kiesik a kollektív szerződések hatálya alól. Az elmúlt három évben a munkahelyi kollektív szerződések száma és az érintettek köre egyaránt csökkent, bár a munkáltatói szervezetekkel kötött megállapodások száma valamelyest növekedett. Az összes foglalkoztatott szempontjából vizsgálva a kollektív megállapodások hatóköre így 2002 végére 5%-kal 39,7 százalékos lefedettségre csökkent. Az EU tagállamaiban általában nyolcvan százalék felett van a lefedettség, de Németországban és a skandináv országokban a száz százalékhoz közelít ez az arány. A Hewitt nemzetközi emberierőforrás- (HR-) tanácsadó cég nemrég végzett felméréséből az is kiderült, hogy az 1990-es évek elejére az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozó közép-kelet-európai országok mindegyikében jelentős mértékben csökkent a szakszervezeti tagok száma. Ma már az összes uniós csatlakozó országban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, ezek tagjait titkos szavazással a tagok maguk választják, védelmet élveznek a vállalatvezetéssel szemben. A szakértők szerint a kollektív szerződések kiterjesztésének leghatékonyabb módja az lenne, ha - az EU tagállamainak példájára - a jelenlegi néhánynál lényegesen több középszintű, vagyis egy egész ágazatra vagy szakmára érvényes kollektív megállapodást lehetne kötni.
2003.10.16.	Hír. A háromnegyed éves költségvetési folyamatokról tájékoztatott tegnap László Csaba pénzügyminiszter. Az államháztartás hiánya – az önkormányzatok nélkül számolva – elérte az egész évre előirányzott 97 százalékát, majdnem 809 milliárd forintot tett ki. A hiány 70 milliárdos többlete úgy alakul ki, hogy az állam mintegy 280 milliárd forinttal többet szed be a 2003-as költségvetésben előírtnál, ám 350 milliárddal többet is költ el a hivatalosan lehetségesnél. A lakáskiadásokra 53 milliárddal megy el több a vártnál, a kismamapótlék kifizetése 37 milliárdba kerül, a nyugdíjakra pedig 42 milliárd forintot kell költeni. A legtöbbet a jegybank vette ki a költségvetés zsebéből: a magasan tartott kamatok miatt 80 milliárd forinttal nagyobb a büdzsé kamatkiadása a tervezettnél, míg a kincstári egységes számlán tartott állami pénz kamataiból 17 milliárd többletbevétel is származott. Jövőre bizonyosan az infláció átmeneti felpörgésével lehet számolni – ennek részben oka az áfa emelése is. A pénzügyi tárca az adóemelésnek egy százalékpontos átlagos áremelési hatást tud be, a jegybank szerint ez 1-1,5%.
2003.10.16.	Hír. A kormánypárti politikusok terveivel ellentétben a jövő évi reálkeresetek nem 0,5-1 százalékkal nőnek, hanem 2,5-3 százalékkal csökkennek, jelentette ki Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója Kecskeméten. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere úgy vélte, az infláció a tervezett 6-6,5 százalékkal szemben 7 százalék felett lesz, a nyugdíjak reálértéke remélhetően nem csökken, hiszen azt az infláció és a bérnövekedés alapján év végén korrigálják.
2003.10.17.	Hír. Mind a szakszervezetek, mind az ellenzék támadja a kormányt a táppénz szabályainak tervezett szigorítása, mértékének az átlagkereset hetven százalékáról hatvanötre csökkentése miatt. Ezért a kormány újragondolja a táppénzszabályok tervezett változtatását, az ügyben végleges döntés a költségvetés parlamenti vitájában születik. A kormány úgy döntött, hogy szakértők, valamint a szocialista frakció képviselőnek bevonásával a parlamenti döntés előtt még egyeztet a jövő évi táppénzszabályokról. A megbeszélések hétfőn kezdődnek.
2003.10.18.	Hír. A HODOSZ 2003. október 17-18-án tartotta IV. Kongresszusát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A kongresszuson a szakszervezet 120 alapszervezetének megválasztott küldöttei mellett, szakszervezeti vezetők és a HM képviselői is jelen voltak. A kongresszus első napirendjén, az elmúlt öt esztendő érdekvédelmi-, érdekképviseleti munkájáról szóló beszámoló szerepelt. Ezután meghatározták a következő időszakra szóló szakszervezeti munkaprogramot, majd módosították a szervezet alapszabályát és megválasztották az új tisztségviselőiket. A védelmi felülvizsgálat várható következményeire reagálva a HODOSZ kongresszusa megállapította: „civil munkavállalók nélkül nem működőképes a jövő honvédelme sem”. Két-három éven belül a foglalkoztatottak létszáma tovább csökkenhet, három-, négyezer főnél aligha lesznek többen. A kongresszuson felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki a nagyarányú létszámcsökkentés humánus lebonyolíthatósága miatt, reményüket fejezték ki továbbá, hogy a mainál elfogadhatóbb életminőséget biztosító illetménynívó szintjére juthatnak el; határozottan visszautasítottak minden olyan törekvést, amely a táppénz mértékének csökkentésére, vagy az egyes természetbeni juttatások adómentességének megszüntetésére irányulnak; kifogásolták, hogy a civil munkavállalók, sok esetben, a hivatásos katonákhoz hasonló munkát végeznek (például orvosok, külszolgálati munkavállalók, mérnökök, szakmunkások, igazgatási munkát végzők, stb.), ugyanakkor a bérük sokkal alacsonyabb. A kongresszuson felszólalt Iváncsik Imre politikai államtitkár, aki a honvédelmi minisztert képviselve ígéretet tett: a honvédségi civil munkavállalók, a választási ciklus végéig, minden évben, reálbér növekedésre számíthatnak, a tárca szándéka szerint. A HODOSZ vezető titkárának Breuer Lászlót, titkárának dr. Zsiga Imrét, elnökének Varga Istvánt választották.
2003.10.18.	Hír. Az állam és az önkormányzatok által foglalkoztatott diplomások a tavalyi 50 százalékos béremelés ellenére is havi mintegy 20 ezer forinttal keresnek kevesebbet a versenyszférában dolgozóknál, mondta Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott egy nyilatkozatában. „Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a közszférában foglalkoztatottak körében 70 százalék a magasan képzett diplomás dolgozók aránya, míg ez a versenyszférában csupán 30 százalék” - mondta a kormánymegbízott. A KSH adatai szerint augusztusban a közszférában a szellemi dolgozók bruttó átlagkeresete 169 ezer 599 forint volt, addig a versenyszférában foglalkoztatott diplomásoké 192 ezer 122 forint.
2003.10.19.	Hír. A közszolgálati elbocsátásokkal kapcsolatosan hiányos adatok láttak napvilágot. A Pénzügyminisztériumból (PM) származó első hírek szerint a 8 ezer fős elbocsátás 22 milliárd forinttal, más források szerint 44 milliárddal csökkenti a kiadásokat, ám arra, hogy ez a végkielégítések nélküli bruttó megtakarítás-e, avagy ezt még csökkenteni kell a végkielégítések összegével, nem ismert. Veres János politikai államtitkár egy interjúban lényegesen nagyobb összegről beszélt; szerinte jövőre 300 milliárd forinttal jut kevesebb az államigazgatási szférának, mint 2003-ban, s ennek mintegy egyharmadát teszik ki a karcsúsítással járó megtakarítások. A mostani 10 százalékos leépítés híre általános riadalmat, bizonytalanságot keltett az állomány körében. A 10 százalékos leépítést a hírek szerint további burkolt 6 százalékos önkormányzati karcsúsítás követi. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint már így is mulasztásos törvénysértést követ el sok száz önkormányzat, mert forrás híján nem tudja ellátni a törvényben előírt feladatait. Nevezetes személyiségek, mint Demján Sándor, a VOSZ elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, vagy az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetői éppen az uniós csatlakozásra tekintettel szorgalmazzák, hogy a versenyképesség érdekében 50-200 ezer fővel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Vadász János kormánymegbízott, Szabó Endre, a SZEF elnöke ezzel szemben úgy látja, a jól működő és hatékony közszolgálat a gazdaság fejlődésének előfeltétele, ezért nem szabad elhamarkodottan leépíteni. Célszerű megvárni a teljes közszférát érintő, intézményi szintig lebontott feladat- és létszámfelmérés eredményét, amire a kormány elviekben már az áldását adta, és a tervek szerint a munka késő ősszel kezdődne el.
2003.10.19.	Hír. Az állami garanciavállalással felvett hitelekből és költségvetési támogatásokból 2006-ig 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre, az európai uniós csatlakozás után pedig az unió strukturális alapjából folytatódhat a vasúti pálya korszerűsítése, döntött a kormány szombati kihelyezett ülésén. A létszámleépítés 20%-os lesz, a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a nyugdíjazások és előnyugdíjazások miatt az intézkedés várhatóan csak a már említett húsz százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni. A VSZ elnöke, Simon Dezső szerint az egyetlen biztos pont a húsz százalékos, azaz mintegy tizenegyezer vasutast érintő leépítés, ami megfelelő fejlesztések nélkül veszélyezteti a vasút biztonságát és csökkenti és szolgáltatások színvonalát, a fejlesztés nélküli elbocsátás pedig veszélyezteti a munkabékét. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke úgy véli, hogy a kormány újra elhalasztott döntésével továbbra is bizonytalanságban tartja a vasutasokat, az utasokat és a fuvaróztatókat.
2003.10.20.	Egy friss tanulmány szerint a magas emberek sokkal többet keresnek alacsony társaiknál. A különbözet évente akár 800 dollár is lehet a fizetésekben, méghozzá 2,5 centiméterenként - írta a Reuters. A floridai egyetemen készített tanulmány megállapítja: a testmagasság fontos a karrier szempontjából. A magas emberek és alacsonyabb kollegáik éves fizetése között átlagosan 789 dolláros különbséget találtak, méghozzá 2,5 centiméterenként (A tanulmányban eredetileg új szerepel; 1 ujj, vagy inch = 2,54 cm.) Timothy Judge és társa, az Észak-Karolinai Egyetem gazdasági tanszékén dolgozó Daniel Cable négy, az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában, igen széles körben végzett felmérés eredményeit feldolgozva jutott erre a következtetésre. Amennyiben ezt az összeget 30-éves munkaviszonnyal szorozzuk, több ezer dollárról beszélünk. A gond az, hogy nem értjük a különbözet okát, nyilatkozták a kutatók. A magasság és a fizetés mértéke közötti korreláció leginkább a sales és a management területeken szembeötlő, de az olyan szakmákban is érezhetően jelen van, mint az építészet, a könyvelés, vagy a komputerprogramozás, a felmérés szerint. A teljes tanulmány a Journal of Applied Psychology tavaszi számában jelenik meg. [origo]
2003.10.21.	Hír. Az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvényt, ennek nyomán változik a túlmunka szabályozása is. A jövő májusban hatályba lépő jogszabály 40 órás munkahetet, kötelezően elrendelhető 8 óra túlmunkát és 12 óra önként vállalható túlmunkát határoz meg. Az önként vállalt túlmunkáért 50 százalékos pótlék jár, illetve a túlórában végzett idő beleszámít a nyugdíjalapba. A parlamenti frakciók alapvetően támogatják a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot, de az ellenzéki politikusok azonban módosításokat is kezdeményeznek. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényt is.
2003.10.22.	Hír. A minisztériumok hivatalosan ma adják át a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízottnak létszámcsökkentési intézkedési tervüket. Az egyetlen, jelentős elbocsátásokkal számoló minisztérium a honvédelmi. Az itt szereplő hatezer fős megtakarítás jelenti a büdzsé intézményeiben elszámolt leépítések zömét. Az emelésben a Belügyminisztérium áll az élen. A tárca mintegy 2500 új munkahelyet létesít jövőre, főként rendőröket vesznek majd fel. Vélhető ugyanakkor, hogy több olyan tárca is akad, amelynél a fennhatósága alatt működő intézmények létszámnövekménye és a központi csökkentés hatása kiegyenlíti egymást. A költségvetési indoklás létszámadataiból azonban kétezres leépítés derül ki (a hadsereg elbocsátásainak hatását kompenzálja a többiek felvételi szándéka). Ez egyébként alig több mint egyszázalékos leépítést jelent.
2003.10.22.	Hír. A munkakönyv helyett a munkaügyi tárca egységes munkaügyi nyilvántartást hoz létre. Ennek érdekében 2004. május 1-jei hatállyal több jogszabály is módosulni fog, a törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdte meg a parlament. A miniszteri indokolás szerint a nyilvántartás hozzá fog járulni a munkaerőpiac átláthatóságának javulásához, a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez, és a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javításához. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra vonatkozóan tartalmazni fogja a munkavállalók személyi adatait (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), TAJ-számukat, állampolgárságukat, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kódjukat, a munkáltatók adószámát, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó adóazonosító jelét, megnevezését, telephelyének és székhelyének címét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját, a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartott adatokba az alábbi szervek, illetve hatóságok tekinthetnek majd be: a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei a társadalombiztosítási szabályokban előírt bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése, a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása továbbfolyósítása és a rendszeres szociális segély megállapítása, az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, továbbá a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és megyei (fővárosi) felügyelőségei a munkaviszony létesítésével, valamint megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése, a menekültügyi hatóság, valamint a központi és területi idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adategyeztetés céljából. A nyilvántartott adatok statisztikai célra is felhasználhatók, és azonosítója alapján saját adataihoz a munkaadó és a munkavállaló is hozzáférhet, az adatokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhet. Az azonosításra használható kódot miniszteri rendelet fogja szabályozni. A törvényjavaslat szerint az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti majd. A Javaslat rendelkezik a nyilvántartás létrehozásának módjáról, melynek kiinduló adattartalma úgy jön létre, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság átadja a nyilvántartást működtető szervnek a munkavállalóknak és a munkaadóknak 2002-re és 2003-ra vonatkozó, a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerinti adatait. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy egy-egy munkaadónál 2002. és 2003. december 31-én kik álltak munkaviszonyban. A Nyilvántartás naprakészségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat 2004. május 1-jétől azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadóknak a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről. Módosulni fog a társadalombiztosítási szervek felé fennálló bejelentési kötelezettség is.
2003.10.22.	Hír. Nem csökken jövőre a táppénz, állapodott meg Kökény Mihály egészségügyi és Burány Sándor munkaügyi miniszter Gy. Németh Erzsébettel, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. Burány Sándor munkaügyi miniszter elmondta, hogy ezzel együtt egyetértenek abban, hogy a munkahelyüket, illetve biztosítási viszonyukat elvesztők helyzetét foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell kezelni és nem egészségügyi kiadással orvosolni.
2003.10.27.	Hír. Az MSZP a jövő évi költségvetés módosításával rehabilitációs járadékot akar folyósíttatni mindazoknak, akik úgynevezett passzív táppénzre jogosultak, de ennek letelte után sem válnak teljesen munkaképessé – jelentette be tegnap a párt egészségügyi munkacsoportjának vezetője. Kárpáti Zsuzsa szerint a járadék forrásául a munkaügyi minisztérium által kezelt Munkaerő-piaci Alapnak, valamint annak az egymilliárd forintnak egy része szolgálna, amelyet a jövő évi költségvetésben a korengedményes nyugdíjak kifizetéséből keletkező hiány megtérítésére tervezett a kormányzat, a javaslat szerint a járadék igénybevételének lehetőségéről a 90 napos, munkaviszony utáni táppénz lejártakor az Országos Orvosszakértői Intézet döntene. Azt, hogy pontosan kinek jár a javasolt új ellátási forma, hogyan lehet majd igényelni, és valójában mekkora összegről van szó, egyelőre nem ismert, a részletek pontosításához további kormányzati egyeztetésre van szükség.
2003.10.28.	Hír. Hat százalékos bérfejlesztés, vagy létszámleépítés? A TÖOSZ felmérése szerint az önkormányzatok többségének ezzel a kérdéssel kell szembesülnie jövőre. A normatív állami hozzájárulások összege 2004-ben nem változik, így a személyi juttatások és intézményfenntartások finanszírozásából a központi kormányzat kivonul. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a felmérést 11 önkormányzat adatai alapján állította össze.
2003.10.28.	Hír. Az Európai Bizottság és a kormány elkészítette a szegénység alakulásáról szóló hazai felmérést, melynek alapján jövőre a tárcákra lebontott konkrét akciótervet kell majd kidolgozni. Erről a témáról tartottak konferenciát a hét végén, ahol az uniós csatlakozás és a szegénység alakulásának következményeit vitatták meg. Ferge Zsuzsa szociológus, annak a Szociális Szakmai Szövetségnek elnöke (amely az európai szegénységhálózat egyetlen magyar partnere) szerint tovább élesedik a gazdasági verseny, ez pedig védtelen emberek egyre mélyebb leszakadását eredményezheti. A szegénység felszámolása az előző ciklusokban nem volt prioritás, ezért a tömeges szegénység olyan szintre jutott, mely hosszú időre meghatározza az ország jövőjét.
2003.10.28.	Hír. A kormány 274/1997. (XII. 22.) rendelete a magán-munkaközvetítői tevékenységről részletesen szabályozza, milyen feltételeknek kell megfelelni e tevékenység gyakorlásához (cégbejegyzés, alapító okirat, szakirányú felsőfokú végzettség, humánpolitikai területen szerzett szakmai gyakorlat, nyilatkozat arról, hogy felszerelt irodahelyiséggel rendelkezik, vagyoni biztosíték). Aki mindezek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat, pénzbírsággal sújtható. A munkaügyi központ által kiadott engedély rendelkezik továbbá arról, hogy a határozat számát a munkaközvetítő üzleti kapcsolataiban, levelezéseiben köteles folyamatosan használni, valamint irodahelyiségében kifüggeszteni.
2003.10.28.	Hír. A kormány eredeti javaslata szerint mindazok a cégek, amelyek ez év második felétől „buktak le” színlelt, munkavégzésre vonatkozó szerződésekkel, mentesülnek a következmények alól, ha jövő év június 30-áig megszüntetik a színlelt szerződéseket. Manninger Jenő (Fidesz) azt javasolja, hogy a kezdő időpont ne 2003. július elseje legyen, hanem a korábbi ellenőrzések során feltárt színlelt szerződések is mentesülhessenek az adó- és tb-járulékfizetési következmények alól. Ugyanezt javasolja Szabó Lajos és Göndör István (MSZP) is, azzal a megkötéssel, hogy nem jár amnesztia annak, aki jövő év első napjától köt színlelt szerződést.
2003.10.30.	Hír. A kormány és a MOK delegációja tegnap tárgyalóasztalhoz ült, s megállapodtak a további egyeztetések menetrendjéről. A kormányoldal sikerként könyvelte el, hogy meg tudtak egyezni az orvosi kamarával és várják a köztestület további javaslatait. A MOK elnöke most már siettetné a tárgyalásokat a kormánnyal, mivel a költségvetési vita lezárása előtt szeretnék követeléseiket érvényre juttatni. Vojnik Mária, politikai államtitkár szerint a kormány már korábban is figyelembe vette a MOK javaslatait, amelyeket részben beépítettek a nemrég elfogadott s az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseit taglaló törvénybe. Most megismételték korábbi ajánlataikat a praxisjog mobilizálásáról, értékesíthetőségéről, a szakképzésről, a kamara által javasolt és az orvosokat érintő speciális kérdésekkel kapcsolatban.
2003.11.03.	Hír. Nem egészen hétezer embert érint a központi létszámcsökkentés, hangzott el a kabinet tegnapi ülése után. A tárcák az előírt határidőre benyújtották a közigazgatási létszámcsökkentésre vonatkozó intézkedési terveiket, ezek alapján a kormány úgy döntött, hogy a központi kormányzati szervek dolgozóinak 10,38 százalékát – mintegy 2600 köztisztviselőt –, és a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szerveinél dolgozók 6,84 százalékát, 4318 főt kell elbocsátani.
2003.11.04.	Hír. A hétvégi két halálos kimenetelű munkahelyi baleset kapcsán ismét felmerült: hazánkban is szükség van olyan balesetbiztosítási rendszerre, amellyel a munkavállaló érdekelt lenne a biztonságos munkakörülmények kialakításában. A gépjármű felelősség-biztosításhoz hasonló pontrendszer kidolgozása már folyamatban van, és bár az előzetes elképzelések szerint akár 2005-re gyakorlattá is válhatna, félő, hogy a határidőt nem sikerül tartani. Az új rendszer alkalmazása kötelező lenne, a biztosító azonban a szerződés feltételeként megkövetelné a biztonságos munkaeszközök alkalmazását.
2003.11.04.	Hír. Az Európai Bizottság a tíz, jövőre csatlakozó EU-országnál összesen mintegy negyven olyan, aggodalomra okot adó kérdéskört talált – Magyarországnál négyet –, amelyeknek kapcsán felhívja majd ezen államokat, hogy még 2004 májusi csatlakozásuk előtt hozzanak „azonnali és döntő” lépéseket megoldásukra. A sort kilenc problémával Lengyelország vezeti, Magyarország négy területen kap majd figyelmeztetést. A sor másik végén Szlovénia áll, amelynek mindössze egyetlen problémát kell megoldania, méghozzá az egészségügyi területre vonatkozó diplomák kölcsönös elismerése kapcsán. Általánosabb jellegű probléma az EU mezőgazdasági támogatásainak fogadásához szükséges nemzeti kifizető hivatalok felállításának késlekedése, ez különösen négy országot, Magyarországot, Lengyelországot, Máltát és Szlovákiát érinti. Az Agence Europe nevű, európai uniós kérdésekre szakosodott brüsszeli hírügynökség szerint az Európai Bizottság a kétségtelen hiányosságok ellenére egyelőre nem fog bejelenteni egyetlen konkrét „védzáradékot”, azaz átmeneti korlátozást sem a belépő országokkal szemben. (Erre a csatlakozási szerződés lehetőséget ad, ha az érintett ország valamilyen területen nem teljesíti a közösségi szabályokat.) Azt reméli ugyanis, hogy a bírálatoknak meglesz a hatása, s a hiányosságok még a jövő év május elsejei belépés előtt rendeződnek.
2003.11.05.	Hír. 2004-ben három napos lesz a Karácsony, december 25-26. ugyanis hétvégére esik, az egész évben mindössze két alkalommal kerül sor a naptár szerinti munkaszüneti napok körüli munkarend átrendezésére. A kormányrendelet szerint a január 2-i, pénteki munkanapot a rákövetkező szombaton, január 10-én kell ledolgozni, míg december 24-ét hat nappal korábban, 18-án, szombaton. A többi hagyományos ünnep miatt nincs szükség munkanap-átcsoportosításra vagy összevonásra. Nem lehet kizárni, hogy rövidesen újabb munkaszüneti napról dönt a kormány javaslatára a parlament, az MSZOSZ ugyanis nem mondott le korábbi követeléséről, hogy december 24-e is legyen munkaszüneti nap.
2003.11.06.	Hír. Átlagosan húszszázalékos béremelést és a tárgyalások azonnali folytatását kéri a MOK az egészségügyi kormányzattól. A kamara azt akarja elérni, hogy néhány év alatt törvényi garanciával, fokozatosan érjék el az orvosok az unióban szokásos béreknek a felét, és az emelést már jövőre el kell kezdeni. Vojnik Mária, politikai államtitkár hétfőn már a parlamenti ülésen vett részt, amikor utolérte őt a MOK főtitkárának üzenete. Az államtitkár asszony leszögezte: amennyiben a MOK a költségvetésről kíván a kormánnyal eszmét cserélni, ennek semmi akadálya, ha akár 48 órával a tárgyalás időpontja előtt megküldi számukra ennek írásos dokumentációját, javaslat-tervezetét.
2003.11.06.	Hír. A korábban bejelentettnél 266-tal kevesebb, összesen 6655 dolgozónak kell azonnali hatállyal távoznia a központi közigazgatási és területi szervektől - derül ki a Magyar Közlönyben tegnap közzétett kormányzati létszámcsökkentésről szóló határozatból. A Miniszterelnökségnél 7,5, a belügyi tárcánál 9,2, a igazságügyinél 6,8, az agrárnál 9,1, a gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi tárcáknál pedig 9,4 százalékkal csökken a létszám. Az oktatási tárcának dolgozói 8,5, a kulturális tárcának 7,6, sporttárcának 10,2, a pénzügyi tárcának pedig a 10,7 százalékát kell elküldenie. Az eredetileg tervezettnél kisebb mértékű elbocsátás elsősorban az adóhivatalt érintette kedvezően, tíz százalék helyett 8,3%-ot kell elküldeni. A Vám- és Pénzügyőrségnek dolgozói 10,3 százalékától, 808 főtől kell megválnia. Az érintettek felét az európai uniós csatlakozás miatti feladatváltozásokhoz igazodva jövő május 1-ig, a másik felét pedig december 31-ig kell elbocsátani.
2003.11.09.	Hír. A leépítéssel kapcsolatos feladatok koordinálására munkacsoport alakult az FMM-ben, amely azonban a hét elején hírzárlatot rendelt el. A saját leépítéseiről tegnap közleményt adott ki a tárca, amely szerint a szakszervezetekkel történt egyeztetés után várhatóan a jövő hét végén derül ki, hogy kiket bocsátanak el. A közszférában tervezett létszámleépítések kapcsán a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat már kapott puhatolózó telefonokat, mondta Kántor Raimund titkár. Mivel a munkaügyi peres eljárások másfél-két évig is elhúzódhatnak, a sokszor túlterhelt bíróságokat is mentesítő közvetítői megoldás nemcsak olcsóbb, de gyorsabb eredményre is vezethet. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint egyébként ilyen esetekben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy miért éppen az oda forduló munkavállaló jogviszonyát szüntették meg. Ez alól azonban van két kivétel: ha az intézkedéssel diszkrimináció érte, vagy rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik. Az előbbi esetben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy diszkrimináció nem történt. Amennyiben az elbocsátott rendeltetésellenes joggyakorlással érvel, úgy őt terheli annak bizonyítása, hogy azért váltak meg éppen tőle, mert például korábban véleményt nyilvánított, bírált, és munkaadója ezt torolja meg.
2003.11.12.	Hír. Kissé gyorsult az infláció irama októberben az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a háztartási energia vártnál erőteljesebb drágulása miatt. Az elemzők azonban egyelőre nem változtatnak előrejelzéseiken. A fogyasztói árak 4,9 százalékkal emelkedtek a múlt hónapban az egy évvel korábbi szinthez képest és 0,8 százalékkal szeptemberhez viszonyítva. Júniusban 4,3 százalékot mért a KSH, a következő három hónap mindegyikében pedig 4,7 százalékot. Az első tíz hónap átlaga 4,5 százalékot tesz ki. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció 4,6 százalékkal növekedett. A prognosztizáltnál magasabb árak ellenére az elemzők nem módosítanak az idei és jövő évi előrejelzésükön.
2003.11.12.	Hír. Jövő januártól az eddigi legföljebb harminc százalék helyett már a minimálbér ötven százaléka adható a vállalkozásoknál tanulói szerződéssel gyakorlaton lévő szakmunkástanulóknak, tartalmazza a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény. A szaktárca arra törekszik, hogy minél többen szerezzenek gyakorlatot vállalkozásoknál. Jelenleg a szakmunkástanulók többsége az iskolai tanműhelyekben tölti gyakorlati éveit, ahol életszerűtlen körülményekkel találkoznak. Ezért a szintén hétfőn módosított adótörvények értelmében az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalap-csökkentés helyett januártól a minimálbér húsz százalékát írhatják le havonta adóalapjukból azok a vállalkozók, akik tanulószerződéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat.
2003.11.13.	Hír. A Magyar Szakszervezetek Oktatási Tanácsa közös kiadásában megjelent dr. Szebehelyi Klára Munkaügyi Zsebkönyve. A kiadványt dr. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogásza lektorálta, a szerző, dr. Szebehelyi Klára, a LIGA jogsegélyszolgálatának vezetője, szerkesztési munkáit Kozák László végezte. A kötet az OFA támogatásával jelent meg. Arról, hogy a kiadvány olvasható legyen, a jogszabályokat kérdés-válasz formában dolgozták fel, megjelent 4000 példányban.
2003.11.13.	Hír. A közszférában beharangozott elbocsátások hírére a vezetői és humánmenedzsment szolgáltató tanácsadó cégek ajánlatokkal kereseték meg a minisztériumokat. cégek. A minisztériumok egy része elutasította az ajánlatot, mondván, saját köztisztviselőik is le tudják vezényelni a folyamatot, mások még nem döntöttek, hogy igénybe veszik-e a külsősök munkáját.
2003.11.15.	Hír. Tizenharmadik havi bért fizet a Magyar Posta Rt. A plusz egyhavi bért november 21-én több mint 37 ezer postás kapja kézhez. Erről a posta és az érdekképviseletek tegnap állapodtak meg. A dolgozói többségét hírek szerint minimálbérért foglalkoztató társaság közleménye szerint a tizenharmadik havi bér átlagosan 15 százalékos, egyes munkakörökben 18-20 százalékos reálkereset-növekedést jelent.
2003.11.17.	Hír. Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Kökény Mihály, egészségügyi államtitkár, mivel távozik posztjáról a reformokért felelős kormánymegbízott. Nem megtorpanásról van szó, hanem arról, hogy az egészségügyi átalakítás egy új szakaszához érkezett, mondta. Ez pedig személyi és szervezeti változásokkal is jár. A sajtótájékoztatón együtt vett részt a miniszter, a távozó kormánymegbízott és jelölt utódja.
2003.11.17.	Hír. A tanév elején több iskolában szülői kezdeményezésre olyan papírt igyekeztek aláíratni a diákokkal, amely felmenti a pedagógusokat a tanári titoktartás alól. Szeptember óta a pedagógusok csak akkor tájékoztathatják a szülőket a munkájuk során tudomásukra jutott, diákokkal kapcsolatos ügyekről, ha erre a tanuló írásban felhatalmazást adott. A tanulmányi előmenetellel vagy az iskolai magatartással összefüggő információk ez alól kivételt jelentenek. A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete alkalmatlannak, abszurdnak és károsnak tartja a közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó fejezetét. Ezért országos aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeznek annak érdekében, hogy az Országgyűlés újratárgyalja a passzust. Az előzetesen megíratott felmentés gyakorlatát az oktatási tárca egy körlevélben szabálytalannak minősítette.
2003.11.17.	Hír. A monetáris tanács hétfői ülésén a gazdasági folyamatok áttekintése után a testület úgy döntött, hogy nem változtat a jelenlegi kamatszinten, így a jegybanki alapkamatláb továbbra is marad 9 és fél százalékon, 0,1 százalékkal módosította viszont a 2004-es éves átlagos inflációs prognózist, augusztusban még 6,5, most 6,6 százalékosra várják a pénzromlás ütemét.
2003.11.17.	Hír. Oktatásügyi közvetítői szolgálatot hoz létre a szakminisztérium. Magyar Bálint miniszter elmondta, hogy a szolgálat felkérés alapján az oktatási intézményeken belül kialakult esetekben, vitákban járhat el. A közvetítői eljárás lényege, hogy olyan alternatív megoldásokra vezesse rá az érintetteket, amelyek közül aztán szabadon választhatnak. A szolgálat a tervek szerint januártól kezdi meg működését.
2003.11.17.	Hír. Bármelyik tagországban is dolgozzon egy EU-állampolgár, a nemétől függetlenül egyenlő értékű munkáért egyenlő bérhez van joga. A valóságban azonban még mindig jelentős a különbség nők és férfiak fizetése között: a bérkülönbség az EU-tagállamokban átlagosan húsz százalék körül mozog, de egyes tagországokban eléri a harminc százalékot is. Az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének megsértését a magyar jog is tiltja. (További információk: www.kulugyminiszterium.hu)
2003.11.18.	Hír. Sem végleges névsor, sem végleges összköltségszámítás nem készült még el a közigazgatásból az idén elbocsátandó, csaknem hétezer dolgozó sorsát illetően. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint a tárca koordinálásával működő munkacsoportnak napokon belül meg kell kapnia a végleges listát a létszámleépítésről. Ezután kezdődik a munka, amelyet a helyi munkaügyi kirendeltségek bevonásával végeznek majd, s amelyben minden érintettel egyenként tárgyalnak. Itt hallgatják majd meg az elbocsátandók „igényeit”, s beszélnek arról, hogy az érintetteknek fel tudnak-e ajánlani képzést, ehhez akár anyagi segítséget is, s tanáccsal szolgálnak a jövőt illetően, ha igényt tartanak erre. A „listára kerülőket” a teljes felmondási idő alatt felmentik a munkavégzés alól, hogy az esetleges átképzés alatt ne kelljen dolgozniuk. Az átképzés az egyik megoldás arra, hogy a közigazgatásból kikerülők ne maradjanak munka nélkül. Egyelőre arról sincsenek pontos adatok, hogy a központi közigazgatást és a háttérintézményeiket érintő létszámleépítés mennyibe is kerül a költségvetésnek.
2003.11.19.	Hír. Vita alakult ki a GKI konferenciáján a szakemberek között arról, hogy romlott-e vagy sem a magyar gazdaság versenyképessége az utóbbi években. Csillag István azt mondta, hogy a 2001-ben kezdődött választási kampány mostanában ér véget, a belső fogyasztásra átállított magyar gazdaságot lassan vissza lehet terelni arra a pályára, amelyen a feldolgozóipar, a termelő beruházás serkenti a növekedést. Mára megállt a versenyképesség romlása, s új ösztönzési rendszer épült ki a külföldi tőke bizalmának visszaszerzésére. Az ösztönzőket azonban hamarosan tovább kell gondolni, különösen annak fényében, hogy Szlovákia mind a társasági nyereségre, mind a személyi jövedelemre 19 százalékos adót vet ki. A konferencia témaköréhez kapcsolódva Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának tagja arról beszélt, hogy a versenyképesség mérésére nincsenek egyértelmű mutatók. Ő maga bizonytalan annak megítélésében, hogy az utóbbi években romlott-e Magyarország helyzete. Voszka Éva, a Pénzügykutató főmunkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az állami támogatások hatékonyságát a kormányok nem igazán vizsgálták, általában azt hangoztatták, hány vállalat mekkora összeget kapott. Ez azonban önmagában nem növeli a versenyképességet. Az adatok arra utalnak, hogy választási évben kiugróan magasak a támogatási összegek.
2003.11.20.	Hír. Új közszolgálati bérrendszerre, egységes bértábla kialakítására van szükség, közölte Vadász János Szombathelyen egy fórumon. Erre reagálva a SZEF elnöke elmondta: hiányolják az egyeztetést a közszolgálati reformról. Vadász János szerint 13 éve ez az első olyan kormány, amely az egységes közszolgálati törvény megalkotásának zöld utat adott. A várhatóan 2005. január elsején hatályba lépő törvénynek átláthatónak, és betarthatónak kell lennie, meg kell teremteni egy új foglalkoztatási struktúrát, melyben annyi embert foglalkoztatnak, mint amennyire szükség van. Ennek eldöntése azonban csak szakmai alapon történhet.
2003.11.21.	Hír. Az állami szerepvállalás mellett a magyar egészségügynek szüksége van a magánbefektetésekre, mert azok felgyorsíthatják a fejlődést, mondta Kökény Mihály egészségügyi miniszter szombaton Szegeden. Nem kiárusításról, nem privatizációról van szó, hanem arról, hogy „partneri viszonyt építsünk a köz- és magánszektor együttműködésében”. A napokban elindult népszavazási kezdeményezésről azt mondta, hogy az nem a kórháztörvényről szól, hanem arról, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban.
2003.11.26.	Hír. A versenyszférában dolgozók átlagosan 122 700 forintot (ezen belül a fizikaiak 87 300 Ft-ot, a szellemiek 193 500 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 149 900 forintot (ezen belül a fizikaiak 96 000 Ft-ot, a szellemiek 172 300 Ft-ot) kerestek. 2003. január–szeptemberben a bruttó nominális átlagkereset 13,5%-kal, a nettó átlagkereset 17,0%-kal, a reálkereset (a fogyasztói árindex 4,4%-os növekedése mellett) 12,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2003. január–szeptemberben az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a non-profit szervezeteknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 0,9%-kal többen, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágban 4,2%-kal, az iparban 2,3%-kal, a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban 1,6%-kal csökkent a létszám, míg a többi területen (építőipar, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek) 1,7–6,8% között növekedett az alkalmazásban állók száma, és így összességében a versenyszféra létszáma csaknem az előző év szintjén maradt (99,9%). A költségvetés mindhárom fő területén (közigazgatás, oktatás, egészségügy) nőtt az alkalmazásban állók száma és így jelentős, 3,1%-os volt e terület létszámbővülése. 2003 első kilenc hónapjában a nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 13,5%-kal haladta meg a 2002 azonos időszakit. Ezen belül a versenyszférát 8,8%-os, a költségvetést 22,9%-os keresetemelkedés jellemezte. A költségvetés év eleje óta magas kereseti dinamikája szeptemberben mérséklődött, ugyanis az előző évben végrehajtott bérnövelő intézkedések áthúzódó hatása már nem érvényesül. 2003. január–szeptemberben a nettó átlagkeresetek 17,0%-kal növekedtek. 2003 szeptemberében – ez évben először – megegyezik a bruttó és nettó keresetek növekedési üteme, eltérően a tavaly szeptemberétől ez év augusztusáig jellemző tendenciától, amikor az alkalmazotti adókedvezmény módosítása miatt a nettó keresetek dinamikája 3–5 százalékponttal haladta meg a bruttóét. A nemzetgazdaságban 2003. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 130 900 forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 182 800 Ft); a versenyszférában dolgozók átlagosan 122 700 forintot (ezen belül a fizikaiak 87 300 Ft-ot, a szellemiek 193 500 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 149 900 forintot (ezen belül a fizikaiak 96 000 Ft-ot, a szellemiek 172 300 Ft-ot) kerestek. A január–szeptemberi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 85 600 Ft-nak felelt meg. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 136 300 Ft volt, ez 13,6%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2003. január–szeptemberben munkavállalónként átlagosan 4,0%.
2003.11.27.		A Magyar Közlönyben megjelent a közalkalmazotti tanácsok mandátumának meghosszabbítását elrendelő törvény-módosítás, amely szerint az 1998. november 16. és 27. között megválasztott közalkalmazotti tanácsok 2004. október 31-ig a helyükön maradhatnak.
2003.11.28.	Hír. Jövőre 6,3 százalékos nyugdíjemelés lesz, ugyanennyivel növekszik a nyugdíjszerű szociális ellátások mértéke. 2004-ben az 53. mellett az 54. heti nyugdíjat is kifizetik. A nyugdíjemelés költsége 104 milliárd forint.
2003.11.28.	Hír. Hét- és nyolcszázezer közé teszik a Magyarországon tartósan szegénysorban élők, és körülbelül ugyanennyire a kirekesztettek számát a különböző módszerekkel végzett kutatások, közölte Ladányi János szociológus a témával foglalkozó kétnapos tanácskozás előadójaként. A két említett csoport demográfiai, regionális és szociológiai összetétele nagyon hasonló. A kutatók általában azokat tekintik kirekesztetteknek, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, vagy velük egy háztartásban legalább két olyan ember él, aki nem tanul, nincs munkája és nyugellátásban sem részesül. A társadalom legalján összeadódnak a hátrányok. Akik kiestek 1989 és 1992 között a munkaerőpiacról, azok többsége nem tudott soha visszatérni oda. Ladányi szerint az össznépesség mintegy hat százalékát adó romák közül kerül ki a „tartósan kirekesztettek” harminc százaléka. Eközben a romák 20-25 százaléka esetében „semmiféle kirekesztettség nem igazolható”. A kutató szerint átgondolt és komoly kormányzati szerepvállalásra van szükség a szegénységben élők felzárkóztatásához, társadalmi integrációjához.
2003.11.29.	Hír. A Belügyminisztérium és a tárca irányítása alá tartozó szervek jövőre mintegy 333 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami az ideihez képest öt-hat százalék körüli növekedést jelent, mondták el a tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Az idei évben mindenütt sikerült megőrizni a működőképességet, december végén egyetlen szervnél sem lesz lejárt és kifizetetlen számla. A reálbérek szinte mindenütt elérték vagy kismértékben meghaladták az inflációt. Mintegy 12 ezer hivatásos esetében ezt nem tudták megvalósítani, ők most jutalomként kapják meg a különbözetet.
2003.12.02.	Hír. A munkaügyi tárca szerint 2006 után erőteljesen csökken a munkaerő-kínálat, egyes térségekben, ágazatokban foglalkoztatási válságokra számítanak. A munkaügyi tárca által a 2006-ig várható munkaerő-piaci kihívások megoldására készített javaslatokat napokon belül társadalmi vitára bocsátják, közölte Burány Sándor miniszter, a Stratégiai kihívások a foglalkoztatáspolitikában, a szakképzés és a felnőttoktatás összehangolása című vitaanyag bemutatásakor. Az oktatás területeit is érintő stratégia a foglalkoztatás tartós növekedését megalapozó kormányzati beavatkozást, s ehhez számos minisztérium összehangolt munkáját kezdeményezi.
2003.12.04.	Hír. Lapinformációk szerint jövőre nyolcórás munkaidőre számítva hivatalosan 2100 fő elbocsátását tervezi a Magyar Posta, de mivel számos munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, ez a szám a gyakorlatban megközelítheti a négyezer főt. Mivel a posta modernizációja miatt januártól megszűnik a miskolci, a soproni és a szegedi igazgatóság, módosításra kerül a jelenleg hatályos kollektív szerződés is. A társaság nyugdíjasainak januártól nem járna a havi étkezési hozzájárulás, és jelentősen csökkenne a csomagfeladási és telefonálási díjkedvezmény, a dolgozók étkezési hozzájárulása is. Sem Mundruczó Kornél a Postás Szakszervezet elnöke, sem Tomecskó Tamács a társaság szóvivője nem kívánta kommentálni ezeket az információkat. Közlésük szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. még nem határozott a társaság jövő évi üzleti tervéről. Tomecskó ugyanakkor megjegyezte, hogy a Posta modernizációjára fordított több tízmilliárd forintos technikai fejlesztés nyilván kivált valamennyi munkaerőt.
2003.12.09.	Hír. A szakszervezetek tiltakozása ellenére a kormány arról döntött, hogy a köztisztviselők 2004 decemberében esedékes tizenharmadik havi fizetését csak 2005 januárjában fizeti ki. Ha a közszférában meg is valósul a mindössze az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos béremelés, a köztisztviselők akkor is nyolcszázalékos bérveszteséget szenvednek el jövőre.
2003.12.12.	Hír. Tárcaközi bizottság alakul december közepén a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére, amely a közoktatás felelősségi és finanszírozási rendjének felülvizsgálatával kapcsolatban a szükséges változások szakmai előkészítésével foglalkozik. Árok Antal, a PSZ alelnöke szerint a kérdéssel mihamarabb foglalkozni kell, mivel a demográfiai hullám miatt az iskoláknak egyre kevesebb pénz jut. Az idei, iskola-bezárásokról készült felmérés kapcsán sem arról kellene vitatkozni, hogy melyik kormány ideje alatt zártak be több közoktatási intézményt, hanem a valódi problémáról, azaz a finanszírozási rendszer átgondolásáról. Idén összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések a PSZ felmérése szerint.

2003.10.04.	Hír. Indulatos vita alakult ki a napirendről az OÉT pénteki ülésén. A munkavállalói oldal azt kérte, hogy ne tárgyaljanak az egészségpénztári rendszer továbbfejlesztéséről és a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztéséről, mert azokat a szociális partnerek késve kapták meg. Palkovics Imre, az oldal soros elnöke szerint nem volt elég idő az álláspontok kialakítására. A kormányoldal jelezte: a szakszervezetek éppen azzal veszik el a lehetőségét az érdemi tárgyalásoknak, hogy a napirendi pontok elhalasztását kérik, így előfordulhat, hogy később nem tudják befolyásolni a törvénykezési folyamatot. Ugyancsak napirend előtt Palkovics arról tájékoztatta az OÉT-et, hogy a munkavállalói oldal levélben kifogásolta a gazdasági miniszternél a Versenyképességi Tanács összehívásának körülményeit, továbbá azt, hogy Csillag István Wittich Tamást, az MSZOSZ elnökét meghívta. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a tanács semmilyen hatáskört nem vonna el az OÉT-től, és a munkavállalói oldal élhetne a delegálás lehetőségével. Az OÉT konzultált az Mt. újabb módosítási tervezetéről, amely a távmunka szabályozásával egészítené ki a jogszabályt. Az előterjesztést újratárgyalásra visszaküldték a munkaügyi bizottságnak, egyebek mellett azért, mert a szociális partnerek szerint nem célszerű önálló fejezetbe foglalni, inkább a megfelelő jogintézménybe kell elhelyezni a távmunka szabályozását. A szakszervezetek álláspontja szerint nem sérülhet a távmunkában foglalkoztatottak munkajogi védelme, és biztosítani kell, hogy a munkáltató teremtse meg a távmunka végzésének feltételeit.
2003.10.07.	Hír. Megütközéssel fogadták a szakszervezeti szövetségek vezetői Palkovics Imrének, az oldal soros elnökeként tett, általános sztrájkra vonatkozó kijelentését. Palkovics egy napilapnak azt nyilatkozta: ha a kormány továbbra is lesöpri a szakszervezetek követeléseit, a szakszervezetek kénytelenek lesznek általános sztrájkot hirdetni. Palkovics a hét végén egy debreceni fórumon is úgy fogalmazott, „bizalommal megyünk az érdekegyeztető tárgyalásokra, de visszük magunkkal a furkósbotot is, amit akkor veszünk elő, ha nincs más eszköz az érdekérvényesítésre, csak a tiltakozás, a sztrájk”. Minden előzetes kinyilatkoztatás megterheli a jövő évi minimálbérről, bérajánlásról az OÉT-en pénteken kezdődő tárgyalások légkörét és feltételeit, s rontja a megállapodás esélyeit, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke. Hasonlóan fogalmazott Szabó Endre is. Szabó szerint ebben az időszakban ésszerű kompromisszumkészséget kell mutatni, a tiltakozás eszközeit akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalások nem kecsegtetnek egyezséggel.
2003.10.11.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén megkezdődött az egyeztetés a jövő évi béremelési ajánlásról és a minimálbérről. A legkisebb kereset összegét a munkavállalói oldal jövőre 55 ezer forintra, a kormány 53 ezer forintra növelné, míg a munkaadók változatlanul hagynák. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy jövőre két számjegyű bruttó béremelés legyen a versenyszférában. A kormányzati oldal 6%-ot javasol. Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára szerint az adókönnyítések révén 5,5-6 százalékos inflációval számolva hatszázalékos bruttó béremeléssel jövőre 0,9 százalékkal nő a reálbér. A szakszervezetek szerint ezek a feltételek legfeljebb a reálbérek szinten tartását jelenthetik. A munkaadói oldal az adócsökkentés mellett állt ki. Dávid Ferenc szóvivő azt hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy a bruttó keresetek növekedési üteme három-négyszeresen meghaladja a GDP bővülését. A munkáltatók abban érdekeltek, hogy a kívánt reálbér-emelkedés a legalacsonyabb bruttó keresetnövekedés mellett valósuljon meg. A szakszervezeti oldal, egyetértésben a munkaadókkal, azt kérte a kormánytól, vonja vissza a természetbeni juttatások adókedvezményének eltörlésére vonatkozó javaslatát, kezdeményezte az étkezési hozzájárulás adómentes határának növelését, valamint, hogy a vállalati üdültetést igénybe vevők is legalább akkora (50 ezer forintos) kedvezményben részesülhessenek, mint az üdülési csekk esetében. Veres János azt mondta, hogy lehetőséget lát a megemelt minimálbér adómentességének megtartására, a kormány nyitott a további tárgyalásokra a természetbeni juttatások adómentességéről, az étkezési hozzájárulás mértékéről és a vállalati üdültetés kedvezményéről is. A közigazgatási létszámcsökkentésről, a nyugdíjbefizetések adókedvezményének megszüntetéséről és az 1%-os egészségbiztosítási járulék bevezetéséről azonban a kormány nem tud lemondani.
2003.10.15.	Hír. Az egészségügyi ágazat szakszervezetei közül kettő támogatja egyértelműen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) követeléseit. Hamarosan összeül az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács, hogy az orvosok bérköveteléseit ott is egyeztethesse a kormány, a munkavállalói és a munkáltatói oldal.
2003.10.16.	OKÉT ülést tartottak, ahol a PM-et Veress János képviselte, aki csak rövid ideig volt jelen az ülésen. Veress János megerősítette: a költségvetés reálbérmegtartással számol, a büdzsé elsősorban a fejlesztésekre kíván több forrást biztosítani, jórészt azért, hogy az EU-források hazai finanszírozását biztosíthassák. A pénzügyi tárca dolgozik azon, hogy a parlamenti vita lezárása előtt megoldják a bruttó 50 és 60 ezer forint között keresők esetében a reálbér szinten tartását. Szabó Endre, a munkavállalói oldal szóvivője azt mondta: töréspontnak tartják, ha a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap növekedésének mértéke nem lesz azonos a minimálbérével. Visszautasította a béremelés létszámcsökkentéshez kötését a közszférában. Az önkormányzati oldal szerint a helyhatóságok felélték a „családi ezüstöt”, a vagyonfelélés olyan folyamata indult be, ami megállíthatatlan. Félő, hogy az EU-támogatásokhoz sem tudják az önerőt előteremteni. Az önkormányzati normatíva kevés. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint létszámcsökkentési kényszerrel jár a közszférában, ha a kötelezően előírt bértáblában követik a legkisebb bért. A kormány szeretné elkerülni, hogy direkt összefüggés legyen a létszám és a béremelés között. Ha az önkormányzatok forrásai 8-9 százalékkal nőnek, az összességében hatszázalékos béremelkedésre teremt fedezetet. A kormány szándéka, hogy egységes ajánlást tesz, és a helyi alkukra bízza, milyen technológiával, milyen formában lehet azt érvényesíteni. Döntés született arról, hogy a közszférában a 13. havi fizetést lehetőség szerint idén decemberben ki kell fizetni, 2004-től azonban egységesen január 15-ig kapják meg az érintettek.
2003.10.16.	Hír. A kormány tervei szerint januártól egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási tanács felügyelné a tb-alapok gazdálkodását. A héten az OÉT elé kerülő elképzelés nem kelti életre a tb-önkormányzatokat. A törvényjavaslat szerint a kétszer kilencfős testületet az Országos Érdekegyeztető Tanács három oldala, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány delegálhatná, ám megválasztására a parlament lenne jogosult, így az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási tanács a parlamentnek tartozna felelősséggel. A tervek szerint köztisztviselők, országgyűlési képviselők, illetve az érdekvédő szervezetek választott tisztségviselőit nem választhatnák a tanács tagjainak, kizáró ok, ha a jelölt olyan cégnek a munkavállalója vagy tulajdonosa, amely szerződéses kapcsolatban áll a két társadalombiztosítási alap egyikével, vagy az őket részben felügyelő adóhivatallal, a Pénzügyminisztériummal vagy a szociális minisztériummal. Csak olyan jelöltet lehetne delegálni, aki korábban a szociális területen tevékenykedett. A kilenctagú testület tagjai javadalmazásként a főosztályvezetői átlag 80 százalékát, azaz mintegy évi 3,5 millió forintos juttatást kapnának, míg a testület tagjai közül választott elnök a főosztályvezetői illetmény 120 százalékát, csaknem 5,2 millió forintot. Az új testületeknek a kormány nem adna ellenőrzési funkciót.
2003.10.16.	Hír. 2004 áprilisától öt százalékkal csökken a táppénz kiszámításának kulcsa a költségvetési törvény tervezete szerint. Jelenleg betegség esetén a kereset 70 százalékát kapják a betegek, a két évnél rövidebb idejű biztosításra 60 százalék jár. Rövidebbé válik az úgynevezett passzív táppénz ideje is, eddig, ha valaki a munkaviszonyának megszűntét követő három napon belül lett beteg, akkor 180 napon át kaphatott táppénzt. A jövőben ez az idő 30 napra szűkülne. Az MSZOSZ tiltakozik a táppénz mértékének csökkentése ellen, közölte Wittich Tamás elnök. Szerinte akkor, amikor a kormányzat az egészségbiztosítási járulékot egy százalékkal növeli, elfogadhatatlan, hogy csökkentse a járandóságokat. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre, a SZEF elnöke is. Megnehezíti az érdekegyeztetést, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke, sőt a javaslat ellentmond a szövetségek kormányzattal kötött tavaly nyári megállapodásának, miszerint a munkavállalókat érintő jelentős változásokról szóló ügyekben nem születik a szakszervezetek egyetértése nélkül kormányzati döntés. A költségvetés idetartozó fejezetei szombaton kerülnek az Országos Érdekegyeztető Tanács plénuma elé.
2003.10.17.	Hír. Tegnapi ülésén elfogadta a vétójoggal rendelkező Országos Köznevelési Tanács (OKNT) az új nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendeletet. Az új szabályozás így 2004. szeptember 1-jétől életbe léphet. Loránd Ferenc, a testület elnöke elmondta: folytatódott a vita arról, hogy az új tantervnek mit kell tartalmaznia. A javaslatot ellenzők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy „cseppfolyóssá válik” az oktatás tartalmi oldala, ha a tanterv nem írja elő a mindenki által kötelezően elsajátítandó követelményeket. Az új tanterv mellett voksolók úgy érveltek: az iskolákban folyó munka tartalmi szabályozása többcsatornás, így rögzíthetők a konkrét műveltségi követelmények. Az OKNT határozatot hozott arról is, hogy a kerettantervek jóváhagyási rendjét rögzítő miniszteri rendeletet a testület novemberi ülése elé kell terjeszteni.
2003.10.18.	Hír. Az OÉT szombati ülésén arról győződhettek meg a felek, hogy a kormány több meghatározó ponton figyelembe vette a munkaadók és a munkavállalók álláspontját, részben elfogadta a szakszervezeti javaslatot a havi étkezési juttatás adómentes határának emelésére: meleg étel esetében kétezer, hidegnél ezer forinttal emelné a jelenlegi kétezer, illetve négyezer forintos maximumot. Előzetes megállapodás született arról, hogy a vállalati üdülési támogatás adómentessége azonos lesz az üdülési csekkével akkor, ha a szolgáltatást a cég saját üdülőjében veszik igénybe. Egyezség van a munkáltatói kölcsön összegéről is: az eddigi 500 ezer forint helyett ezentúl 750 ezer forint adható ötévenként. A reprezentáció címén elszámolható költségek várhatóan a jelenlegi 2,5 millióról tízmillióra nőnek. Kis értékű ajándék a jelenlegi ötszáz forint helyett jövőre ötezer forint értékben adható adómentesen. Az adómentes munkáltatói kölcsön eddigi, ötévente nyújtható 500 ezer forintos adómentes összege 750 ezer forintra emelkedik. Vita van még a természetbeni juttatások adómentességéről, a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, és nem dőlt el, a bölcsődések is kapnak-e az óvodásokhoz hasonlóan étkezési támogatást. Nem született végleges döntés arról, hogy mekkora reprezentációs költséget számolhatnak el a vállalkozások, nincs egyetértés a kis értékű ajándék adómentes értékhatáráról sem. Ennek összege 500 forintról 5000 forintra emelkedhet jövőre, ám vitatott, hogy évente 2-3-szor vagy 4-szer élhessenek ezzel a vállalkozások. A jövő évi minimálbér adómentességének kérdésében a kormány csak azután tud állást foglalni, ha a munkáltatói és a munkavállalói oldal meghatároz egy reális összeget. Konkrét kormányjavaslat erre nem született. László Csaba pénzügyminiszter egy korábbi kormányülést követő tájékoztatón közölte, hogy a kormány havi bruttó 53 ezer forintos jövő évi minimálbért tartana megfelelőnek. Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője a szombati egyeztetésen elmondta: a szakszervezetek számára jövőre a minimálbér 55 ezer forintra emelése lenne elfogadható. Rolek Ferenc, a munkáltatók szóvivője egyetértett azzal, hogy a legkisebb bér adómentes legyen, ellenben nem foglalt állást annak mértékéről, a munkáltatók továbbra is a jelenlegi havi 50 ezer forintos szinten tartanák a minimálbért.
2003.10.22.	Hír. A szakszervezetek látnak lehetőséget arra, hogy jövő héten aláírják a 2004. évi bérajánlásról szóló megállapodást. Eszerint jövőre a minimálbér összege 53000 forintra emelkedik, a bruttó bérek pedig nyolc százalékkal nőnek. A szociális partnerek jövő évi adókkal és járulékokkal kapcsolatos javaslatait azonban csak részben vette figyelembe a kormány, így nem vonta vissza az egy százalékos egészségbiztosítási járulék emelésére, valamint a nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlésére vonatkozó javaslatát, a szakszervezetek pedig korábban 55 ezer forintos legkisebb bért és minimum két számjegyű bérfejlesztést követeltek. Várhatóan azért lesz 53 ezer forint a minimálbér, mert a kormány csak ilyen mértékű emelés mellett tudja garantálni, hogy az továbbra is adómentes marad.
2003.10.27.	Hír. A délutáni órákig nem sikerült egyezségre jutniuk a jövő évi országos bérajánlás és a minimálbér mértékéről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek, bár az OÉT hétfői plenáris ülésén megállapodási készségüket hangoztatták. A kormány nem mond le a munkáltatókat terhelő innovációs hozzájárulás bevezetéséről, a környezetterhelési díj jelentős emeléséről, és 6%-os bruttó béremelést tart indokoltnak a reálpozíciók szinten tartása érdekében. A munkavállalók teljesítményarányos reálbér-növekedést tartanak megalapozottnak, a minimálbért 53 ezer forintra szeretnék emelni, valamint ragaszkodnak a legkisebb bér adómentességének megtartásához. Rolek Ferenc és Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivői úgy fogalmaztak: változatlanul hagynák a minimálbér összegét, és 5-6 százalékos bruttó béremelésről egyeznének meg. Mindazonáltal addig nem tárgyalnának a bérekről, amíg nincs jelentős elmozdulás az általuk szükségesnek tartott kérdésekben (ezek: a rehabilitációs hozzájárulás növekedése, az innovációs hozzájárulás, a környezetterhelési díj, az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsának 20-ról 25 százalékra történő emelése és a fix összegű egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése).
2003.10.28.	Hír. A szerdai ágazati egyeztetés előtt egy órával fogadja az egészségügyi tárca politikai államtitkára a MOK képviselőit. Az orvosi kamara előre bejelentette, hogy csak az után tárgyal, ha partnereik egyértelműen bizonyítják: van kormányzati felhatalmazásuk a jövő évi költségvetési törvényt érintő kérdésekkel kapcsolatban is. Ha sikerül tisztázni szerdán, hogy a későbbiekben miről tudnak egyeztetni, akkor a kizárólag az orvosi kamarát érintő ügyekben, mint a praxistörvény módosítása, a jogállási törvény, természetesen külön, az EDDSZ nélkül is hajlandók tárgyalni. A közös ügyekről, mint a középtávú felzárkóztató program, a szakszervezettel együtt döntenek majd. A tárgyalásoktól függetlenül zajlik a megyei sztrájkbizottságok megalakítása.
2003.10.28.	Hír. A hétfő délután megkezdett és kedd hajnalig tartó OÉT tárgyaláson megállapodott a fórum arról, hogy jövőre 7-8 százalékos bruttó keresetemelést ajánl a bértárgyalásokhoz. Sikerült megegyezni arról is, hogy jövőre a jelenleg 50 ezer forintos kötelező minimálbért 53 ezer forintra emelik. A megegyezés érdekében a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal számos kompromisszumot kötött. A kormányzati oldal bizonyos adó- és járulékterhek mérséklésének képviseletét vállalta a parlamentben. A szakszervezetek az eredetileg követelt kétszámjegyű keresetemelési ajánlásra és az 55 ezer forintos minimálbérre vonatkozó igényüket csökkentették. A munkaadói képviseletek az öt-hat százalékos keresetemelési ajánlástól, illetve a változatlan 50 ezer forintos minimálbértől jutottak el az említett kompromisszumig. A kormányzati oldal, illetve a szociális partnerek egyaránt hangsúlyozták, hogy a megállapodás mindnyájuk számára vállalható, az nem befolyásolja hátrányosan a vállalkozások versenyképességét, illetve a szakszervezeteknek is elfogadható módon javítja a munkavállalók reálpozícióját.
2003.10.31.	Hír. Azonnal tárgyalni kíván a kormánnyal a SZEF a közszférában dolgozók jövő évi keresetéről és a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentésről. Ezért kezdeményezte, hogy november 11-re hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot. Fehér József, alelnök, az MKKSZ főtitkára elmondta, hogy a költségvetés parlamenti vitájának lezárása előtt szeretnének megállapodni a közintézményekben dolgozók béremeléséről. Szeretnék, hogy az 53 ezer forintos minimálbér legyen a közalkalmazotti illetménytábla kezdő tétele és a köztisztviselők illetményalapja is a legkisebb bér emelésével azonos mértékben nőjön, a 100 ezer forintos diplomás minimálbér pedig 106 ezer forintra emelkedjen. A közszférában tízszázalékos fizetésemelést tartanak indokoltnak. Az OKÉT összehívását azért is követelik, mert szerintük mára világossá vált, hogy súlyos gondot okoz a hétezer köztisztviselő elbocsátása a közigazgatásból. "E rossz kormányzati döntés a munkavállalói érdekképviseletek kizárásával született, végrehajtása zavaros és áttekinthetetlen", állapítja meg az ügyvivői testület. A SZEF "töréspontnak" tartja, ha a kormány jövőre nem építi be a közszféra illetményrendszerébe az ötvenháromezer forintos minimálbért, hiszen így az alacsonyabb kereseti kategóriákban visszaáll az a bértorlódás, amit a kormány éppen a tavalyi, nagyarányú béremeléssel orvosolt. A bértárgyalások jelenlegi állása szerint ráadásul csak ez az intézkedés jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megőrzésére, feltéve, ha igaznak bizonyulnak a jövőre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások.
2003.11.15.	Hír. Tegnap a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács keretében a kormányzat és a munkavállalók képviselői aláírták a közigazgatás csaknem hétezer dolgozóját érintő létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló megállapodást. Az egyezség létrejötte érdekében a kormány figyelembe vette a legfontosabb követeléseket, így például azt, hogy legyenek olyan védett csoportok, amelyek nem, vagy csak végső esetben kerülhetnek a létszámcsökkentési körbe. Az 50 év feletti nőket, az 55 évesnél idősebb férfiakat vagy a gyermeküket egyedül nevelőket csak szakmailag különösen indokolt esetben lehet elbocsátani. Nem sikerült viszont a megállapodásba foglalni, hogy a hátrányos munkaerő-piaci térségben dolgozó köztisztviselők is védettséget élvezzenek. A létszámcsökkentés kapcsán felszabaduló források ott maradnak, ahol képződnek, s a pénzt a munkavállalók teljesítményének díjazására kell fölhasználni. Záradékba foglalták, hogy a szakszervezetek felkérik a kormányt: az elbocsátottak újbóli munkába állásának gyors és hatékony elősegítése érdekében a létszámcsökkentés ne terjedjen ki a fővárosi, megyei munkaügyi központokra.
2003.11.18.	Ülésezett az OKÉT. A kormány a jövő évi béremelésről szóló napirend beterjesztőjeként bejelentette, hogy mintegy 25 md Ft van a jövő évi költségvetésben illetmény-emelésre. A szakszervezetek szerint ez 6%-os emelést tesz lehetővé az általuk kért 10% helyett, de belemennének ebbe a mértékbe, ha a kormány beépíti a bértáblákba az összeget. A PM képviseletében Veres János bejelentette, hogy a táblákat nem kívánják módosítani, az önkormányzati oldal képviselője, Dombóvári Ottó szerint pedig nem támogatnának ilyesmit, mivel az önkormányzati költségvetésekből hiányzik a fedezet. A kormány szerint az önkormányzatok a 6% emelés fedezetét megkapják. A rövid ülésen végül nem született megállapodás, a szakszervezetek bejelentették, hogy csak akkor ülnek újra tárgyalóasztalhoz, ha a kormány új ajánlatot tesz és a SZEF 21-ére rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze.
2003.11.21.	Rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak az OKÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk és szövetségek, amelyen ismertették a november 18-án félbeszakadt OKÉT ülésen kialakult vitát és a megoldásra alkotott elképzeléseiket, valamint a megállapodás elmaradása esetére tervezett lépéseket.
2003.11.28.	OÉT plenáris ülést tartottak, ahol a társadalombiztosítási alapok befizetői ellenőrzéséről készült kormányzati előterjesztést vitatták a szociális partnerek. A munkavállalói érdekképviseletek ragaszkodnak ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a járulékok beszedése, felhasználása és a szolgáltatások ellenőrzésében. Diszkriminatívnak tartják, ezért elutasították azt a javaslatot, hogy a megalakítandó egészségbiztosítási tanácsnak nem lehet tagja munkavállalói vagy munkáltatói érdekképviselet választott tisztségviselője. Csizmár Gábor, a kormányzati oldal szóvivője jelezte, a kormány kész a kompromisszumra, és elfogadja, ha munkahelyi tisztségviselőt javasolnak az ellenőrzések kezdeményezésére jogosult testületbe. Azt viszont ellenzi, hogy konföderációk vezetői képviseljék a munkavállalókat. Szeremi Lászlóné a munkaadói oldal nevében elmondta, a kormányzati javaslat tartalmazza azokat a minimális elvárásokat, amelyeket megfogalmaztak, és bár nem tartják kiérlelt elképzelésnek, érdemesnek látják arra, hogy a parlament elé kerüljön és megkezdjék az érdemi munkát. Végül annak ellenére, hogy a munkaadói oldal azt szorgalmazta, akár korlátozottabb jogosítványokkal is, de már jövő év elején megkezdhessék működésüket a felügyeletet gyakorló testületek, Csizmár azt javasolta, a további egyeztetéseket bizottsági szinten folytassák. Az előterjesztés akkor kerüljön vissza az OÉT plenáris ülésére, ha körvonalazódik a megállapodás.
2003.11.29.	Hír. A tendenciával elégedett vagyok, a helyezettel viszont nem - mondta tegnap a munkaerőpiacról Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A legfrissebb statisztikai adatok szerint jelenleg 80 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, mint egy évvel korábban, de a foglalkoztatottak száma még mindig alacsony, az aktív korú népességnek alig több, mint 50 százalékának van munkája. A helyzet további javítása érdekében a szaktárca elkészítette azt a stratégiai anyagot, amely a hazai foglalkoztatáspolitika, valamint a szakképzés és felnőttképzés rendszerének összefüggéseit tekinti át. Az anyagot társadalmi vitára bocsátják és várhatóan két hét múlva az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyal róla.
2003.12.03.	Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a jövő évi bérmegállapodásokról és az uniós csatlakozást megelőző időszak tennivalóiról tájékoztatta Jász-Nagykun-Szolnok Megye érdekvédelmi szervezeteinek a vezető képviselőit. Borsik János leszögezte: az OÉT-ban résztvevő Autonóm Szakszervezetek Szövetségének is köszönhető, hogy a kormányzati és a munkaadói oldal képviselői is elfogadták a minimálbér 53 ezer forintra való emelését, a reálbérek 7-8 százalékos emelkedését, az iskolakezdési támogatás 15 ezer forintra történő növelését és adómentességét. Sikerült megakadályozni azt a kormányzati szándékot, hogy a szakszervezetek 2004-től a társadalombiztosítási alapok elosztásában ne ellenőrzési, hanem csupán tanácsadói jogosítvánnyal rendelkezzenek.
2003.12.05.	Hír. Szaporodnak azok a példák, amelyek szerint a munkáltatók a jövő évi bérek visszafogására törekednek. Miközben a szakszervezetek a helyi bértárgyalásokon az uniós bérfelzárkóztatással érvelnek, amelyhez két-három százalékos reálbér-növekedésre van szükség, a munkaadók egy része, a /%-os inflációs prognózist véve alapul, 5-5,5 százalékos béremelési ajánlatot tesz. Így egyes helyeken csak kemény harcokkal lehet érvényt szerezni az OÉT-megállapodásnak. Ezzel szemben lapinformációk szerint a Mol Rt.-nél, ahol a korábbi években három-négy százalékkal nőttek a reálbérek, most nyolc százalékról sikerül egyezséget kötni. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban nyolc százalékban állapodtak meg, a Magyar Posta Rt., a menedzsment már jelezte, hogy „az OÉT-ben elfogadott béremelési mértékben gondolkodik”, a MÁV Rt.-nél a munkáltató 11,5 százalékos béremelést tervez, bár a szakszervezetek ennél némileg magasabb, 13 százalékos mértéket szeretnének elérni, valamint azt, hogy jövőre további félórával csökkenjen a jelenleg heti 38 órát dolgozó vasutasok munkaideje.
2003.12.09.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaerő-piaci bizottsága múlt heti ülésén megtárgyalta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által a foglalkoztatást elősegítő, a munkaerő képzettségét javító intézkedésekről készített javaslatot. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyetértett a kormány foglalkoztatás-javító törekvéseivel, és hangsúlyozták, hogy a szakképzést, illetve a gyakorlati képzést a gazdasági igényekhez kell alakítani. Az anyagot 9-én az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén is megvitatták, megállapították, hogy nincsenek koncepcionális ellentétek a szaktárca munkaanyagát illetően a kormány és a szociális partnerek között, így a kormány vállalja, hogy beépíti a szakszervezetek és a munkaadók egy héten belül beadott javaslatait a foglalkoztatást elősegítő és a munkaerő-képzettségét javító intézkedésekről szóló előterjesztésbe. Burány Sándor munkaügyi miniszter arra is ígéretet tett, hogy a módosított javaslatról az közigazgatási államtitkári értekezlet után, de még mielőtt a kormány tárgyalná konzultálnak az OÉT-ben. Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke a javaslat kapcsán kijelentette: követelik, hogy a foglalkoztatottság még ebben a kormányzati ciklusban érje el az európai uniós szintet, továbbá, hogy a foglalkoztatás bővítése álljon a gazdaságpolitika középpontjában. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a kollektív szerződések kiterjesztését szorgalmazta, a foglalkoztatást illetően pedig úgy fogalmazott: a hazai munkaerő belső mobilitása létkérdés. A munkaadók úgy értékelték, hogy a javaslat jó, de nem épít eléggé a szociális partnerekre, ezért azt kérték, hogy az intézkedési terv megvalósításába fokozottabban vonják be őket. Szerintük egyébként nem teljesíthető, hogy a ciklus végére 200 ezerrel bővül a foglalkoztatás és azt is közölték, hogy a munkaidő tervezett csökkentésével nem értenek egyet.

200.10.10.	Hír. Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége „A magyar egészségügyi felsőoktatás jelene és jövője Európában” címmel konszenzus előkészítő konferenciát tartott Budapesten. A tanácskozáson az egészségüggyel foglalkozó országos hírű szakemberek, szakszervezeti tisztségviselők vettek részt. Az előadók szóltak az egészségügy és az egészségügyi képzés aktuális feladatairól és az ágazat gondjairól.
203.12.06.	Az MTSZSZ évzáró értekezletet tartott, ahol értékelték a szakszervezet 2003. évi tevékenységét, az elért eredményeket.
2003.10.02.	Hír. Megállapodtak a vízügyi dolgozók átminősítéséről, így jókedvűen ünnepelték október 1-én a vízügyi izgatóságok ötvenedik születésnapját. A szaktárca az AB határozata nyomán döntött a majd ötvenezer vízügyi dolgozó köztisztviselővé való átminősítéséről. A milliárdos költségű átsorolás hosszú hónapok óta húzódott, a szakszervezetek pedig már sztrájkkal fenyegetőztek, ám végül a minisztérium kifizeti az átsorolás költségét. Nem is kell ennél jobb ajándék, nyilatkozta erről Tarró Péter, a Vízügyi Országos Szakszervezet (VIOSZ) elnöke. Az érdekvédelmi szervezet a napokban írta alá a dolgozók átsorolásáról szóló megállapodást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékes államtitkárával.
2003.10.02.	Hír. A felsőoktatásban az idei 3,4 milliárd forint és a 2004-re tervezett 7 milliárd forint elvonás akkora pénz, amennyibe 2002-ben az 50 százalékos béremelés került. „Nem tudjuk elfogadni a jövő évi költségvetési tervezetet”, jelentette ki Kis Papp László sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a szakszervezet nem tartja megfelelőnek az oktatási tárca kormányon belüli érdekérvényesítő tevékenységét. Véleménye szerint miután az intézmények tartalékai már kimerültek, a költségelvonás oda fog vezetni, hogy az álláshelyekhez kell hozzányúlni. „Ez körülbelül négyezer ember álláshelyét jelenti, ami arányaiban nagyon komoly szám, nagyságrendileg ekkora volt az 1995-ös Bokros-csomag hatása a felsőoktatásra”, mondta az elnök.
2003.10.03.	Hír. Az OÉT konzultációt folytatott a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításáról. Munkavállalói oldal szóvivője Dr. Kuti László kifejtette, hogy a szakszervezetek igénylik a társadalmi szervezetek érdemi döntési lehetőségeit.
2003.10.04.	Hír. Szakszervezeti szüret volt Budafokon, ahol az érdekképviseleti szervezetek vezetői „Európai Munkavállaló leszek – örömök és kételyek 2004. május 1. után” címmel pódium beszélgetésen vettek részt. Az MTSZSZ elnöke, a rendezvény főszervezője, Buzásné Putz Erzsébet szerint az érdek-képviseleti szervek még keresik a közös hangot, de minden esélyük megvan rá, hogy meg is találják.
2003.10.06.	Hír. Visegrádi négyek tudós szakszervezeteinek vezetői tanácskoztak Budapesten a TUDOSZ szervezésében. A Visegrádon, június 29-én aláírt Együttműködési Nyilatkozatukban elhatározták, hogy évenként szemináriumot tartanak egy-egy szakszervezeti és tudományos szempontból érdekes témában. A TUDOSZ október 4-6. között az első ilyen tanácskozásra invitálta a Visegrádi Országok tudományos dolgozói szakszervezeti képviselőit. Az összejövetelt köszöntötte Vígh László, az ÉSZT elnöke, valamint levélben a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke és a Szolidaritás Szakszervezet elnöke.
2003.10.07.	Október 7-én tartotta soros ülését az ÉSZT elnöksége, amelyen az október 30-án tartandó XIII. Küldöttgyűlés időarányos feladatait beszélte meg a testület. A küldöttgyűlés munkabizottságainak (Beszámoló készítő, Program-előkészítő, Választási Bizottság) vezetői tájékoztatták a testületet a bizottságok eddig elvégzett feladatairól.
2003.10.11.	Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nem támogat olyan béremelést, amely esetleges elbocsátások útján valósulhat meg, nyilatkozta Kis Papp László, a tömörülés elnöke, a költségvetési törvény tervezetében ugyan szerepel egy 6 százalékos béremelés, de nem változik sem a bértábla, se más forrást nem biztosítanak ehhez. A PSZ felszólítja a kormányt: folytassa a programjában meghirdetett keresetfelzárkóztatást, és a közoktatásban már a jövő év januárjától emelje a szakmai és a vezetői pótlékokat. A PSZ azt is kéri, hogy a központi költségvetésben teremtsenek fedezetet a bérintézkedésekre és a módosított közoktatási törvényben előírtak megvalósítására, legyenek források a szakmai munkához, illetve az intézmények működéséhez.
2003.10.14.	Hír. Varga László, a PSZ és Kis Papp László, az FDSZ elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, amely szerint egyelőre az oktatással kapcsolatos korábbi kormányzati elképzelések a 2004-es költségvetés tervezete szerint nem valósulnak meg. Árok Antal, a PSZ alelnöke cáfolta az oktatási tárcának azt az állítását, amely szerint emelkedett a normatív támogatások összege. Ráadásul az idén 20 ezerrel kevesebb tanuló van a közoktatásban, ami 3 milliárd költségkivonást jelent. Reálértékben az oktatás globális költségvetése sem bővül, hiszen a mintegy 5 százalék növekedés nem éri el az infláció tervezett 5,5-6 százalékos mértékét, mondta Árok Antal. Kis Papp László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a költségvetés tervezetében nincs szó a bértábla módosításáról. A szaktárca viszont úgy ítéli meg, hogy miután az idei év az általános, minden pedagógusra és felsőoktatási dolgozóra vonatkozó fizetésemelés éve volt, jövőre differenciáltan, a teljesítmény alapján növekednek tovább a bérek. Ennek megfelelően azok a pótlékok növekednek, amelyekhez többletteljesítmény köthető: legalább két és félszeresére növekszik például az osztályfőnöki pótlék, azaz az eddigi 2000-2500 forintról 5000-6000 forintra. Ez az intézkedés mintegy 70.000 pedagógus többletmunkájának megbecsülését szolgálja.
2003.10.06.	Hír. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az ELTE Közalkalmazotti Tanácsa és az ELTE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által Medgyessy Péter miniszterelnöknek küldött levelet: „Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak Miniszterelnöki Hivatal Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egyetemünk és a magyar felsőoktatás jelenéért és jövőjéért érzett felelősséggel, egyetértve az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetőinek az Egyetem mai helyzetéről és a tervezett felsőoktatási reformról szóló nyilatkozataival, közvetlenül Önhöz fordulunk, mert úgy látjuk, hogy az Oktatási Minisztérium érdekegyeztető mechanizmusai nem a szükséges, és a választások előtt ígért hatékonysággal működnek. Aggodalomra ad okot, kormányokon átívelő folyamatként éljük meg, hogy a sorozatos oktatáspolitikai elképzelések és annak gyakorlata, az elvonások, amelyek az ellehetetlenüléshez vezetnek, a korszerűsítés címén mára már katasztrofális helyzetet teremtettek. Nem világos, hogy az Oktatási Minisztérium honlapján megjelent „fejlesztési koncepció” mennyiben a kormányzat elképzelése és szándéka, vagy mennyiben egy szűk „független szakértői csoport” kísérleti véleménye, amit kellő hatástanulmányok, valódi társadalmi vita és érdekegyeztetés mellőzésével vezetne be a hazai környezetbe. Vagyis olyan gazdasági és vezetési módszereket jelent, melyeknek hatékonysága nem igazolt. A felsőoktatás nem a pénzintézetek és nagyvállalatok mintájára működik. Azok vezetőiből – döntési jogkörrel – az egyetem élére helyezett „igazgató tanács”, csak az egyetemi autonómia megszüntetését jelenti. Nem látjuk bizonyítottnak, hogy akik nem élő részesei az egyetem mindennapi gondjainak, a forráshiány megoldása helyett jobb döntéseket hozhatnának, mint az egyetemet felelősséggel működtető – demokratikusan megválasztott - belső testületek, (egyetemi és kari tanácsok), az egyetem vezetői (rektor, dékánok, pályázat útján megbízott gazdasági vezető). Meggyőződésünk, hogy a bolognai megállapodások jobban végrehajthatók a ma még működő stabil szervezeti környezetben, mint egy szétzilált felsőoktatási struktúrában. A nem szerves fejlődés eredményeként, hanem hatástanulmányok, korrekt helyzetelemzés és tapasztalatok nélkül kierőszakolt megoldások, végzetes következményekkel járhatnak. A társadalmi és tudományos kihívások az egyetemek részére mindig versenyhelyzetet teremtenek, amelynek megfelelni nemes cél és kötelesség. Erről hosszú távon az élet, a társadalom visszajelzése ad ítéletet. A mi esetünkben ez több évszázados folyamat. Ehhez szükséges szerkezeti és működési változások csak szerves folyamat és jelentős források bekapcsolása révén érhetők el. Határozottan állítjuk, hogy az ELTE önhibáján kívül olyan mértékű forráshiánnyal küszködik, amit saját erőből már nem tud kigazdálkodni (már az év februárjában zárolni kellett egész évre tanszéki dologi kiadásokat, amire eddig még nem volt példa). Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén az ország egyik legrégibb egyeteme méltatlan helyzetbe került. Ezt tovább súlyosbítja a takarékossági intézkedések miatt elrendelt elvonás. A sokszor emlegetett szólam, hogy a „felsőoktatás az ország stratégiai ágazata”, nem jelenik meg a finanszírozásban, mert sem a hallgatói képzési normatíva, sem a fenntartási normatíva nem követte a működtetés költségeinek folyamatos növekedését. Az oktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetésével nem tudunk egyetérteni! Meggyőződésünk, hogy a pályázati rendszer, a határozott idejű kinevezések következetes alkalmazása kellő rugalmasságot és mozgásteret enged az egyetem vezetésének a hatékony oktatási és tudományos tevékenység személyi feltételeinek biztosításához. Ezt rövid idejű szerződések bizonytalansága lehetetlenné tenné. Nem értünk egyet az egyetemi és főiskolai munkatársak közalkalmazotti státusának megszüntetésével sem. Az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező könyvtáros, a téma gyakorlati ismeretében oktatóval vetekedő technikus, tanszéki munkatárs, olyan szakmai tudást képvisel, amelyet alkalmilag ott foglalkoztatott hallgatókkal, jövő-menő emberekkel nem lehet kiváltani. Ezekben is a felsőoktatás belső működésének ismerethiányáról árulkodik a „szakértői” anyag. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A magyar felsőoktatás, ezen belül az Eötvös Loránd Tudományegyetem sok neves tudóst adott a hazánknak és a nagyvilágnak. Nem gondoljuk, hogy az ország költségvetése, még ha nehéz gazdasági helyzetben élünk is, ne tenné lehetővé az objektív helyzet vizsgálata után az ELTE helyzetének konszolidálását. Kérjük Önt, hasson oda, hogy a jövőre tervezett további elvonások helyett a takarékos, de a normális működést megengedő pénzügyi feltételekkel működhessünk. Bocsássák valódi társadalmi vitára a korszerűsítés tervezetét, működtessék az érdekegyeztetés fórumait a felsőoktatás területén is. Budapest, 2003. 09. 29. Tisztelettel ELTE Közalkalmazotti Tanácsa ELTE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Pongrácz Csaba a testületek elnöke”
2003.10.30.	Budapesten, a MEDOSZ Szállodában tartotta az ÉSZT XIII. Küldöttgyűlését. Az elnökség négy éves – az 1999-2003. közötti időszak – munkájáról készített írásos beszámolóhoz Vígh László adott szóbeli kiegészítést. A küldöttgyűlés megerősítette korábbi vezető tisztségviselőit és elfogadta a következő négy év programját.
2003.10.30.	Hír. A 2004-es költségvetés rémálom, mivel nem számol támogatott béremeléssel, csupán önerőből ad az infláció mértékével azonos emelési lehetőséget, mondta dr. Vígh László, az ÉSZT elnöke a szakszervezeti szövetség csütörtöki kongresszusán. A szakszervezeti vezető szerint súlyosbítja a helyzetet az egyes területeken előírt létszámcsökkentés és a működési költségek csökkentése, amely további elbocsátásokat vetít előre. Az ÉSZT elnöke szerint hiba volt az egészségügy nem kellően átgondolt szabályozása, és ugyanígy elfogadhatatlan a felsőoktatás napirenden lévő átszervezése, netán privatizálása is. Az ÉSZT alapvetően fontosnak ítéli az oktatás, kutatás minőségének megőrzését, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy az ott dolgozóknak megszűnjön a közalkalmazotti jogviszonya. A szakszervezeti vezető szerint a jelenlegi kormány átalakította az érdekegyeztetés fórumait, megállapodást kötött a konföderációkkal, az Országos Munkaügyi Tanács örökébe lépett Országos Érdekegyeztető Tanács mind formailag, mind tartalmilag megújult, bizottságaival együtt prosperál. De nem ilyen a helyzet a közszféra fórumainak területén, az újonnan létrehozott fórumok nem működnek érdemben, így a szakszervezetek a kormány korábbi ígéreteinek ellenére sem tudnak beleszólni a közszférát érintő kérdésekbe. A szakszervezet meg van győződve álláspontjának helytállóságáról, és tagsága mögötte áll, kész valamennyi törvényes nyomásgyakorló lépés megtételére is, figyelmeztetett dr. Vígh László Kiss Péter kancelláriaminiszter hozzászólásában elmondta: a kormány 2004-ben is folytatja a jóléti rendszerváltás programját, de másként, mint 2003-ban. Jövőre a kormány célja a közszolgáltatások színvonalának javítása és a megszerzett javak stabilizálása lesz. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a kormány és a szakszervezetek kapcsolata azt a látszatot kelti, mintha a mindenkori baloldali kormánynak több baja lenne a szakszervezetekkel, mint a jobboldali kormányoknak. Ez azért van, hangsúlyozta a miniszter, mert amíg a konzervatív kormányok nem foglalkoznak az érdekegyeztetéssel, a jelenlegi kormány ezt elsőrendű kérdésnek tartja.

2003.10.31.	Hír. Dr. Vígh László a Népszavának elmondta, hogy a küldöttértekezleten újraválasztották az eddigi vezetőséget, és módosítás nélkül elfogadták az érdekképviselet új négyéves programját. Eszerint a következő évek egyik legfontosabb feladatának tartják az érdekvédelem, az érdekvédelmi szervezetek tekintélyének visszaállítását, valamint azt, hogy a munka- és életkörülmények mielőbb elérjék az uniós országok színvonalát.
2003.11.11.	Hír. Elfogadhatatlannak tartja a jövő évre tervezett Költségvetés oktatási fejezeteit a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Ezt a két tömörülés vezetői közölték tegnapi sajtótájékoztatójukon az után, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében együttműködési megállapodást írtak alá. Úgy vélték: a javasolt költségvetéssel az oktatás nem tudja teljesíteni az uniós csatlakozás kapcsán rá váró feladatokat, ezért mind a normatívákat (diákok után járó állami támogatás), mind pedig a béreket legalább az infláció mértékével kellene emelni. Közölték, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre, minden lehetséges jogi eszközzel élni fognak, adott esetben sztrájkot szerveznek.
2003.11.21.	Hír. Közös nyilatkozatot adott ki négy szakszervezeti konföderáció – az ÉSZT, a SZEF, a Liga és az MSZOSZ - valamint az FRDÉSZ, mivel az OKÉT november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra jövő évi béreiről. Az aláírók felhívással fordultak a kormány koalíció és az ellenzék pártjaihoz, parlamenti frakcióihoz, tanúsítsanak kellő figyelmet a közintézmények működése iránt, és nagyfokú felelősségérzetet a humán közszolgáltatások feltételeinek biztosításáért. Ezt a jövő évi költségvetés elfogadása során szavazataikkal is juttassák kifejezésre.
2003.12.03.	Hír. A SZEF székhelyén négy szakszervezeti konföderáció – a SZEF, az ÉSZT, a Liga és az MSZOSZ –, valamint 23 szakszervezet, köztük, az AOKDSZ, az FDSZ, az OSZSZ, a TUDOSZ, a TBDSZ és a VIOSZ képviselői november 20-án megalakították az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot. A tárgyalásokon négy fős delegáció képviseli a közszolgálati szakszervezeteket. A delegáció egyik tagja Vígh László az ÉSZT elnöke. A Sztrájkbizottság december 3-án tárgyalt először a kormányzati oldal képviselőivel amikor is értékelhető eredmény nem született. A szakszervezetek célja a megállapodás. A szóvivő nyilatkozata szerint addig tárgyalnak, míg van remény a megállapodásra, de ennek hiányában szóba jöhet a sztrájk is. A szakszervezetek készek eltérni az eredetileg követelt kétszámjegyű béremeléstől, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a legalább hat százalékos keresetnövekedést garantálja a kormány.
2003.12.05.	A Közszolgálati Sztrájkbizottság teljes ülést tartott, ahol megállapították, hogy mivel Az Országgyűlés a 2004. évi költségvetési törvény végszavazását egy héttel előre hozta, így a december 18-ra tervezett figyelmeztető sztrájk a korábbi végszavazás miatt „okafogyottá” vált. A szakszervezetek továbbra is élni kívánnak a nyomásgyakorlás eszközeivel, ezért nagygyűlést hívnak össze, ahol hangot adnak követelésüknek.
2003.12.09.	Az ÉSZT elnöksége kibővített elnökségi ülést tartott, melyre meghívást kaptak az elnökség tagjain kívül az OÉT munkabizottságainak ÉSZT képviselői, valamint az ÉSZT megyei szervezeteinek elnökei is. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a MAT elmúlt évi munkájáról, az ÉSZT nemzetközi tevékenységéről. Dr. Vígh László a Sztrájkbizottság és a kormány delegáció tárgyalásait ismertette, és felkérte az ülés résztvevőit, hogy mozgósítsák tagságukat a december 12-re tervezett nagygyűlésre.
2003.12.12.	Hír. Nagygyűlést rendeztek az ELTE Gólyavárban a közszolgálati sztrájkbizottságban résztvevő és azt támogató szakszervezetek. A közel 800 ezer munkavállalót képviselő szakszervezetek felszólították a kormányt: legkésőbb 2004. január közepéig kössön megállapodást a szakszervezetekkel egy jogi és pénzügyi garanciákkal alátámasztott, legalább 6 százalékos béremelésről. A sztrájkbizottság és a nagygyűlés résztvevői állásfoglalásban rögzítették, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, eltökéltek minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a sztrájkot is. A nagygyűlésen Kis Papp László az ÉSZT alelnöke kifejtette, az oktatási tárca az idei 3,4 milliárd forintos forráselvonással dobogós helyre került – ez a tárca érdek érvényesítő képességét is jellemzi. Kis Papp László figyelmeztetett:. Nem tudunk támogatni olyan megoldásokat, melyek a bérek csökkentésével és elbocsátással oldanák meg ezt a helyzetet.

2003.10.01.	Hír. Az ETUC meghívására az ETUC Társadalmi Párbeszéd Tárgyaló Bizottság ülésén a magyar szakszervezetek képviseletében Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Brüsszelben.
2003.10.01.	A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) levelet juttatott el a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez, amelyben azt kérte, hogy az Ernste Banktól a Postabankért kapott vételárból 20 milliárd forintot kapjon a Magyar Posta Rt., egyrészt a postahivatalok elképesztő egészségügyi állapotának javítása, másrészt a Posta hosszú távú modernizációs programjának támogatása végett. Félő ugyanis, hogy források híján a Magyar Posta Rt. nem tudja végrehajtani hosszú távú terveit, és eladósodik.
2003.10.01.	Hír. A székesfehérvári Ikarusnál Tóth Jánosné, a helyi szervezetünk elnöke egy utolsó egyeztetést kezdeményezett az elbocsájtott dolgozók végkielégítésének növelése, illetve átképzésének erőteljesebb támogatása érdekében. Törekvése nem járt eredménnyel. Mint emlékezetes, egész nyár, illetve a kora ősz folyamán a szakszervezet elkeseredett harcot vívott a székesfehérváriakért. A gyárbezárás kapcsán a szakszervezet elnöke kérte a tulajdonos segítségét a továbbképzéshez, a 45 év felettiek magasabb végkielégítését; megkereste az olasz vezetőt, Elios Pascualt, akit emlékeztetett az ígéreteire, azonban törekvéseit sajnos nem kísérte siker.
2003.10.05.	Hír. Az LDF (Litván Szakszervezeti Szövetség) meghívására a Munkástanácsok küldötte részt vett "A szociális dialógus javítása az uniós csatlakozás tükrében" című több napos szemináriumon Vilniusban.
2003.10.04.	Nagy visszhangot váltott ki Palkovics Imre elnöknek a debreceni munkásgyűlés utáni sajtótájékoztatója, amelyet 2003. október 4-én tartott a POFÉSZ vendégeként. Mint az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke, azon véleményének adott hangot, hogy akár sztrájkokra is sor kerülhet az ősz folyamán, ha a kormány befagyasztja a béreket, s nem fogadja el a munkavállalók életkörülményeinek javítását célzó szakszervezeti követeléseket.
2003.10.04.	A budafoki Szüreti Baráti Találkozón a Munkástanácsokat Nagy Imre alelnök képviselte, aki nagyobb összefogást sürgetett, mondván: "a kormányok mindig a kisebb ellenállás irányába mozdulnak. Az úgynevezett rendszerváltás óta gazdasági tévedéseit minden kormány a bérből és fizetésből élő munkavállalókra hárított terhek növelésével akarja korrigálni."
2003.10.06.	Hír. A Magyar Nemzet "Általános sztrájk a láthatáron?" címmel Palkovics Imre debreceni, október 4-i munkásgyűlésen elmondott szavaiból kiemeli: ha a kormány továbbra is lesöpri a szakszervezetek követeléseit, azok kénytelenek lesznek általános sztrájkot hirdetni. A tudósítást követően számos írott és elektronikus média kérte nyilatkozattételre a Munkástanácsok elnökét.
2003.10.09.	Hír. Tudomásul veszik a rossz gazdasági helyzetet, azonban nem tudják elfogadni, hogy a fejlesztés helyett a posta létszámcsökkentésre és a megszorító intézkedésekre koncentrál. Utóbbiak miatt nem tudják kivenni szabadnapjaikat, nem fizetik ki a túlórák ellentételezését, mondta a demonstráció okairól a 2003. október 9-én demonstráló Postai Érdekvédelem '92 nevű szervezet elnöke, Piski József.
2003.10.10.	Hír. Palkovics Imre részt vett a Fidesz elnökségi ülésén. Ott az elnökség tagjai érdeklődtek az OÉT-ben folyó tárgyalások menetéről, nevezetesen a költségvetés, az adó- és járulékterhek alakulásáról, a bértárgyalások helyzetéről. Felkínálták politikai támogatásukat, miszerint minden olyan követelést, amelyet a munkavállalók érdekében a Munkástanácsok megfogalmaz, a Fidesz a parlamentben felvállalja. A híresztelésekkel ellentétben a találkozón semmiféle együttműködési megállapodás nem született. A látogatásról szinte minden napilap beszámolt, azonban egyedül a Magyar Nemzet "Politikai támogatás a Munkástanácsoknak" című tudósítását ítélte korrektnek a keresztény szakszervezeti szövetség.
2003.10.10.	Oktatási napot tartottak a Munkástanácsok a Labora Alapítvánnyal közösen, témája a munkaügyi kapcsolatok során létrejövő konfliktus, konfrontáció, akcióképesség.
2003.10.16.	A Szövetségi Tanács felhatalmazta a közgazdasági ügyvivőt és a Szövetségi Tanács titkárt, hogy egy saját elhelyezésű budapesti Munkástanács emléktábla felállítása és elhelyezése ügyében járjon el. Egyben felkérte az SZT a megyei szövetségek vezetőit, hogy amelyik megyében még nincs Munkástanács-emlékmű, úgy kutassák fel az elhelyezés lehetőségét és kezdeményezzék az elhelyezést.
2003.10.16.	Hír. Harth Tamás lett a Munkástanácsok budapesti szervezetei szövetségének elnöke, a Munkástanácsoktól távozott Járási Ferenc helyett. Az Építőipari- és Társult Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a Szövetségi Tanács 2003. október 16-i választása alapján került e posztra.
2003.10.16.	A Szövetségi Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyet az alábbiakban közlünk: „Újabb szeg a jóléti rendszerváltás koporsójába! Miközben a kormány igazságosságról beszél az amúgy is egyre nehezebben élő munkavállalókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza: aki betegséggel küzd, még rosszabb helyzetbe kerül; a pályakezdőket diszkriminálja, kiszorítja az ellátási rendszerből; továbbá felháborító és arcátlan az a magatartás, amellyel a társadalmi szolidaritás szétverésére törekszik, miközben egyetlen célja a költségvetési megtakarítás. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa megtárgyalta a kormány előterjesztéseit a jövő évi bér és foglalkoztatási terveiről és az alábbi nyilatkozatot fogadta el: 1. A Szövetségi Tanács (SZT) támogatja az olcsó állam kialakításának tervezetét, de nem tudja támogatni a létszámcsökkentéseket a munkavállalók munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzetét ellenőrző testületeknél. Ezért felkérjük az illetékesek figyelmét, hogy mellőzzék az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség-, valamint az Állami Népegészségügyi Szolgálat megyei felügyelői létszámának csökkentését. 2. Az SZT aggályosnak tartja az önkormányzatok jövő évi támogatásának reálérték-tervezetét, mivel a jövő évi támogatási elképzelés növekedése még a tervezett inflációt sem éri el. Félő, hogy az önkormányzatok jelentős létszámcsökkentésre kényszerülnek, és így csalfa remény marad a kormány azon elképzelése, hogy az önkormányzatok foglalkoztatják majd az államigazgatásból leépített köztisztviselőket és közalkalmazottakat. 3. Az SZT meglepetéssel értesült arról, hogy a kormány 2004. április 1-től 5 %-kal csökkenteni kívánja a táppénz összegét. A növekvő egészségügyi járadék összege és a munkavállalók eddig is aggasztó egészségügyi állapota nem teszi indokolttá a tervezett lépést és felháborít minden jóérzésű embert. 4.Kiállunk a 14 %-os bérnövekedés mellett, amely 4 %-os reálbér gyarapodást irányoz elő a jövő évre. Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanács Budapest, 2003. október 16.”
2003.10.16.	Salgótarjánban az Antall József-klub vendégeként tartott előadást Palkovics Imre. Témája a kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitikája volt, de kitért ezen túl a kabinet tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségére, a szociális párbeszédnek a hiányára, valamint visszautasította, hogy a kormány csalónak titulálja az átlag munkavállalókat, mondván, azért tervezi csökkenteni a táppénz mértékét, mert sok a visszaélés.
2003.10.23.	A Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniójának elnöksége a szervezet irodájában megemlékezést tartott a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, majd ezt követően csatlakoztak a Kecskemét város központjában levő 56-os emlékműnél rendezett ünnepséghez, ahol a szervezet nevében Ódor István helyezte el a kegyelet koszorúját. A megyei szervezet eredeti, valamint az eredetit idéző fotókból tett közzé kiállítást a szervezet székhelyének épületében lévő faliújságon, melyet a munkavállalók egyöntetűen méltattak.
2003.10.23.	Történelmi színhelyen, Pécsett, a Színház téren hangzott el a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa titkára, Perényi József ünnepi beszéde, amelyben a szónok kitért a múlttal és a jelennel kapcsolatos felelősségünkre, a forradalom európai léptékére, a bátorság, a szabadság, a függetlenség egyetemes emberi erényére.
2003.10.27.	Közös demonstrációra, esetleg sztrájkra szólította fel a hazai szakszervezetek képviselőit a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a bértárgyalások utolsó egyeztetésén, október 27-ének délutánján. A felvetés indoka az volt, hogy a munkavállalók képviselőinek egyetlen követelését sem támogatta sem a kormány, sem a munkaadók. A másik öt konföderáció jelenlévő vezetői nem támogatták az elérhető eredmények javításáért meghirdetett közös, országos szakszervezeti demonstrációt. A Munkástanácsok nem támogatta az OÉT többi résztvevőinek 7-8%-os bérmegállapodásra hajló javaslatát, azonban mégsem vétózta meg a jövő évi bérmegállapodás megszületését, mert az esetleges vétóval veszélyeztette volna a már nehezen elért apróbb eredményeket.
2003.10.30.	Hír. A MÁV Rt. Kecskemét Személyszállítási Csomóponton Munkástanácsos ÜT választási siker született. Kollár Károly a szervezetre leadott szavazatok 16,57, a személyre leadott szavazatok 65,6 %-át szerezte meg. A Munkástanácsok eddig helyi szinten mindig reprezentatívnak minősült, de még sosem sikerült tagot küldenie az ÜT-be. Ez a folyamat tört meg ezúttal.
2003.10.30.	A Munkástanácsok szakértőjének, Markos Andrásnak jelent meg dolgozata a Magyar Narancs október 30-i számának 15. oldalán "A lopakodó járulékemelés" címmel. Az írás kitér a magán-egészségpénztárakra, illetve annak továbbfejlesztésére és egyebek között kifejti: még mindig nem tisztázott, mi jár viszonzásul a járulékfizetőknek a jelenlegi, kötelező rendszerben; miközben bankok sorát konszolidálták, az egészségügyre sosem jutott pénz; az üzleti biztosítók tervezett bevonásának pedig végzetes hatásai lehetnek.
2003.11.06.	Hír. Az ÖGB meghívására tanulmányútra ment Bécsbe Králik Krisztina, Ladán Éva a társadalombiztosítási önkormányzatok működésének tanulmányozása céljából.
2003.11.05.	Megjelent a Fax-futár, a Munkástanácsok belső hírlevele. Főbb témái: A bérmegállapodás, és amit (minimum 10%) még elérhetünk; A bértárgyalások hátteréről beszél Palkovics Imre; Mi közünk a Fideszhez?
2003.11.07.	Oktatást tartottak a Labora Alapítvánnyal közösen, témája a munkaidő és a bérezés. Kitértek a munkaidőrendszerekre, a kollektív szerződések lehetőségeire, illetve a nyugat-európai trendekre.
2003.11.10.	Hír. November 6-10-ig, a Fédération des Centres Sociaux et Socioculturels de France meghívására Králik Krisztina vett részt a „Reunion Transnationale” c. konferencián, Rennes-ben.
2003.11.12.	Hír. Az ETUC meghívására kétnapos szemináriumon vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit; Prágában, ahol a Munkástanácsok szakértője előadást is tartott.
2003.11.15.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, valamint az Autóbusz Közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója sztrájkbizottságot alakított, nyomatékosítandó a korkedvezményes nyugdíj eltörlése, illetve annak autóbusz-típushoz való kötése elleni tiltakozását.
2003.11.15.	Az EU Szociális Bizottságának építőipari munkavállalókat magában foglaló albizottsága (EFBWW), amelynek Harth Tamás, a Munkástanácsokhoz tartozó ÉTSZOSZ elnöke is aktív tagja, munkaprogramot tett közzé az EU bővítés hatékonyságát növelő tapasztalatok átadására, beleértve az új tagállamok szakszervezeteinek ellátását a szükséges és megfelelő eszközökkel, valamint kitértek az érdekvédő szervezetek képviselői részvételének elősegítésére az országos önálló szociális tárgyalások szintjén.
2003.11.15.	Lejárt a határideje a Szövetségi Tanács szeptember 25-i ülésén elhatározott ágazati, megyei információs felelősi posztra való jelentkezésnek. A határidőt hét megyei szervezet és négy ágazati szövetség kérte döntésük meghozataláig módosítani.
2003.11.26.	Hír. Az ETUC meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit; Brüsszelben, a Munkástanácsok képviseletében a négynapos NETLEX szemináriumon vett részt, majd a FIOST meghívására a Free Movement of Workers (Munkaerő szabad áramlása) című szemináriumon képviselte a szervezetet.
2003.11.24.	A „Szociális partnerek az EU-csatlakozás előtt: helyzetkép és kihívások” címmel rendezett nemzetközi OFA-konferencián a Munkástanácsokat Plantek Lászlóné, a Nógrád Megyei Munkástanácsok elnök asszonya képviselte, aki szóvá tette a minimálbérek alacsony voltát, a virágzó feketefoglalkoztatást, a munkaügyi ellenőrzés rendszerének hiányosságait, a regionális fejlesztési tanácsok problémáit.
2003.11.25.	A Munkástanácsok elnökségi ülésén döntés született az új székházba való költözés időpontjáról, azt 2004. január 11. és január 18. közé helyezte a testület. A telefonszámok változatlanok lesznek, az új cím: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 9/B. E-mail: mosz@munkastanacsok.hu, internet cím: www.munkastanacsok.hu.
2003.11.28.	Kétnapos oktatást szervezett a Munkástanácsok a Labora Alapítvánnyal közösen. Témája a kommunikációs készségek fejlesztése volt.
2003.12.03.	Az ACV-CSC (Belga Szakszervezet) meghívására Lengyel Zoltán, és Nagy Szabolcs vett részt az ACV-CSC által rendezett szemináriumon. November 30. és december 1. között a Munka Világszövetsége tartott európai szekcióülést, amelyen Gecov Krisztina képviselte a szervezetet.
2003.12.02.	Hír. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnöksége indokoltnak és megalapozottnak tartja a részére megküldött Közszolgálati Sztrájkbizottság közleményében foglaltakat, ezért nyilatkozatában szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a sztrájkbizottságban résztvevő szakszervezeteket és kollégákat.
2003.12.06.	Palkovics Imre Herenden igazgatósági tag lett. 2003. november 15-én távozott a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. éléről Kovács József, aki tíz éven át volt vezérigazgató. Ő, valamint a tavaly májusban megválasztott Heimann Zoltán, a Béres Rt. és a Bábolna Rt. egykori vezérigazgatója és Papp Sándor, a Veszprémi Egyetem professzora is lemondott 2003. december 6-án, szombaton a közgyűlésen igazgatósági tagságáról. Ezen a közgyűlésen Palkovics Imrét – a porcelánmanufaktúra egykori mesterfestőjét, a rendszerváltás utáni első Munkástanács-szervezet alapítóját, aki a választások során a munkavállalók jelöltje volt – az igazgatóság tagjává választották. Herenden, ahol igen jelentős Munkástanács-szervezet működik, az igazgatóság jelenleg négy tagú: Vajai László (elnök), Albert Mihály, Kasza Károly és Palkovics Imre.
2003.12.11.	Hír. December 6. és 11. között az ETUCE meghívására Bardócz András, a Munkástanácsok Pedagógus Ágazat képviselője vett részt az ETUCE bizottsági ülésén Luxemburgban.
2003.12. 9.	A Munkástanácsok Elnöksége szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a Budapest Airport Rt-nél a munkavállalókat sújtó lépések ellen, amelyet alább közlünk: „A Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnöksége tiltakozását fejezi ki a Budapest Airport Rt-nél történő, a munkavállalókat sújtó eljárások ellen. Egyben szolidaritást vállalunk az ottani, repülőtéri sztrájkbizottsággal, azok szakszervezeteivel: a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezetével, a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezetével, melyek a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszervezetei és a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetével, amely a Liga Szakszervezetek tagszervezete. Tiltakozunk a munkáltató egyoldalú, a dolgozók elemi, szociális, gazdasági érdekeit sértő, a Munka Törvénykönyvével (194. §) ellentétes létszámleépítési és kiszervezési törekvései ellen, melynek során az üzemi tanácsot is mellőző, előzetes bejelentés és konzultáció nélkül eddig elbocsátottak 152 embert és további 49 munkavállalótól kívánnak megválni. Tiltakozunk továbbá a minibusz üzletág tisztázatlan körülmények között történő kiszervezési tervezete ellen – amely a MALÉV Rt. mindenkori helyzetétől függetlenül, tekintve a hazánkban bonyolódó nemzetközi légi forgalom nagy többségének mindenkori kiszolgálási igényét, biztos jövedelmet jelent a jövőbeni tulajdonosnak, miközben a hazai légi közlekedés igen súlyos anyagi nehézségekkel küzd, s jelenleg is 7 milliárdos konszolidációra vár. Munkástanácsok Országos Szövetségének Elnöksége, Budapest, 2003. december 9.”
2003.12.12.	A közúti közlekedési munkaadók és az ugyanott dolgozó munkavállalók ("gumikerekesek") közös oktatását segítő holland SPOET Alapítvány által támogatott utolsó szemináriumra került sor.
2003.12. 12.	Bérpolitikai dilemmák a 21. századi Magyarországon címmel konferenciát rendezett a Munkástanácsok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) közösen. A résztvevők Nagy Imre alelnök megnyitója után egyebek között elemzést hallhattak dr. Losoncz Miklóstól, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetőjétől, dr. Hárs Ágnestől, a Kopint Datorg bér- és jövedelem-szakértőjétől, valamint dr. Berki Erzsébettől, a FH szakértőjétől.
2003.12.14.	A Munkástanácsokhoz tartozó Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete, valamint a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete a ligás Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetével közösen kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott december 14-én, vasárnap 16 - 18 óra között, tiltakozásul a munkáltató egyoldalú, a dolgozók elemi, szociális, gazdasági érdekeit sértő, a Munka Törvénykönyvével (194. §) ellentétes létszám-leépítési és kiszervezési törekvései ellen.
2003.12.14.	A Munkástanácsokhoz tartozó Postások Független Érdekvédelmi Szövetségéhez (POFÉSZ) csatlakozott a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1300 fővel, melynek elnöke Tóbiás István, és szintén belépett a Munkástanácsok postásai sorai közé az Informatikai Munkavállalók Szakszervezete (elnök Kovács Róbert). A rendkívüli kongresszus tisztségviselőket is választott, az elnök Ádám István lett, az általános alelnök Sümegvári Miklós, illetve a szervezetenkénti alelnökök a következők: Tóbiás István, Kovács Róbert, Szili István, Varga Gyula. Az eseményen jelen volt Palkovics Imre, a Munkástanácsok és Lázár András, a PHDSZSZ elnöke is.
2003.12.15.	A téli időjárásra való tekintettel felfüggesztették a kaposvári közlekedési park kialakításának munkálatait, amelyet a Somogy Megyei Munkástanácsok (Kovács János megyei elnök) koordinál.
2003.12.15.	Hír. Megkezdődött a kapcsolatfelvétel a Van de Velde női fehérneműgyártó cég hazai, szekszárdi telephelyével, ahol 300-350 fős Munkástanács szervezet alakítását tervezzük.
2003.12.18.	A Szövetségi Tanács átmeneti jelleggel megalakította az adminisztratív Regionális Irodákat. A Regionális Irodák a 49./1999. (III. 26.) Korm. rendelet mellékletének megfelelően alakulnak meg.
2003.12.18.	A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa elfogadta a 2004. évi munkatervet. Eszerint: február 19-én tárgyalják a munkavédelem aktuális feladatait (előadó: SZT-titkár); a Szervezési és Információs Bizottság beszámol az ágazati struktúra változásáról; a társadalombiztosítás befizetőinek felügyelői kérdéseiről pedig a szociális ügyvivő tájékoztatja a Szövetségi Tanácsot. Április 1-én a közgazdasági ügyvivő tájékoztatást ad a Munkástanácsok 2003. évi gazdálkodásáról és a 2004. évi költségvetési tervezésről (a Munkástanácsok költségvetési tervezése választmányi üléstől választmányi ülésig tart, amelyre rendszerint Szent György napján – április 24. – vagy akörül kerül sor.); a bizottságok beszámolóit a bizottságok tagjai tartják. Június 10-én a tervek szerint a szociális ügyvivő beszámol az egészségügyben történő változásokról; továbbá az Érdekegyeztetési és Jogi Bizottság beszámol a munkaügyi ellenőrzési törvény változásairól. Augusztus 26-án a közgazdasági ügyvivő tájékoztatást ad a Munkástanácsok 2004. évi első félévi gazdálkodásáról. 2003. október 21-én a szociális ügyvivő lesz az előadója az egyenlő bánásmód a munkahelyeken témának, továbbá az Érdekegyeztetési és Jogi Bizottság beszámol az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB) működéséről. 2003.12. 16-án a Szövetségi Tanács titkára előterjeszti az SZT 2005. évi üléseinek tervét, valamint az alelnök ismerteti a Munkástanácsok 2005. évi oktatási tervét.
2003.12.18.	A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa 2003. december 18-án (18/2003. sz. határozatával) felvette tagjai közé a Magyar Telekommunikációs Szakszervezetek Szövetségét.
2003.12.18.	A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa megtárgyalta a Munkástanácsok 2004. évi oktatási tervét, s felkérte a Közgazdasági Bizottságot, hogy mindannak anyagi vonzatát tárgyalja meg és végleges döntés végett az oktatási tervet, és annak költségtervét terjessze újra az SZT elé.
2003.12. 27.	Hír. Egy napilapban "A kormány becsapja választóit" címmel kolumnás interjú jelent meg Palkovics Imrével, amelyben a Munkástanácsok elnöke kifejti, hogy a kormány biztonságot, kiszámíthatóságot, bérfelzárkóztatást, 38 órás munkahetet, a tb-alapok ellenőrzését, valódi párbeszédet ígért, azonban ezek nem teljesültek. Továbbá elmondta, hogy mivel a kabinetnek nincs gazdaságpolitikája, így nincs foglalkoztatáspolitikája sem, sőt sajnos maga a munkaügyi miniszter sem látogatta az érdekegyeztetés fórumait; továbbá nem vonták be a szakszervezeteket több adóval, járulékkal kapcsolatos törvény társadalmi vitájába; az előterjesztések rendre késve érkeznek; az érdekegyeztetés és a parlament ügyrendje teljesen kettévált. A kormány mindent a munkavállalókkal akar megfizettetni.

Agrár Munkaadói Szövetség[1]

2003.07.03.	Az AMSZ Dél-alföldi Regionális Szervezete oktatást tartott Kistelken az Európai Uniós csatlakozás várható hatásairól a mezőgazdaságban.
2003.07.11.	Hír. Július 7-11. között az AMSZ 3 tisztségviselője részt vett az OFA által szervezett „Együtt Európába” címmel megtartott nyári egyetemen Szentendrén. Az előadásokon túl workshopokban is dolgoztak a résztvevők, többek között EU-s foglalkoztatás-bővítő pályázatok vázlatait dolgozták ki.
2003.07.14.	Az FVM épületében sor került a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) újjáalakítására. A „Megállapodás az FVM ágazati érdekegyeztetés megújításáról” című dokumentumot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter, valamint 21 érdekképviselet vezetői írták alá. Az aláírók között volt többek között az AMSZ, a MEDOSZ és a MOSZ is.
2003.07.31.	Hír. Az OÉT Gazdasági Tanácsa ülésezett a Pénzügyminisztériumban. A résztvevők megvitatták a kormány előterjesztését, amely Magyarország fejlődési pályáját vázolta az Európai Valuta Unióhoz való csatlakozásig. Élénk vita bontakozott ki a pénzügyi rendszer stabilitását biztosító gazdaságpolitika és a lakosság, valamint a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetének javítása lehetőségeiről, illetve a két célrendszer ütközési pontjairól.
2003.07.31.	Hír. Az OÉT Munkaadói Oldala tartott egyeztetést. Az oldalegyeztetés egyik kiemelt témája volt a Nemzeti Fejlesztési Terv 5 operatív programjának Monitoring Bizottságába való delegálás, valamint az a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságába delegálandó képviselők megválasztása. Az oldal a Monitoring Bizottsági tagok mellé helyetteseket is kijelölt, akik munkájukkal elsősorban az információk szélesebb körben való terjesztését végzik majd.
2003.08.04.	Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén vett részt az AMSZ képviselője.
2003.08.05.	OÉT plenáris ülést tartottak. Előtte a Munkaadói Oldal egyeztetett a napirenden lévő kérdésekről. 11 órától Dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár tartott megbeszélést a FÖVÉT tagjaival „A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásrendjének egyes kérdéseiről és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról”. Az MVH jelentős hatáskörrel és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, ezért az érdekképviseletek fontosnak tartják, hogy rendszeresen információt kapjanak a Hivatal működéséről.
2003.08.11.	Hír. Az FVM épületében 10 órától ülésezett a FÖVÉT. Az ülés napirendjén szerepelt a bizottságok megalakítása és az ügyrend elfogadása, valamint az MVH eljárási rendjéről szóló tájékoztató megvitatása.
2003.08.18.	Az OÉT Esélyegyenlőségi Bizottsága ülésezett, Szövetségünket Tassi Ilona képviselte.
2003.08.22.	Az AMSZ titkársága az ILO-IOE 2006-2009. évi munkaterv tervezetét (angol nyelven) véleményezte és megküldte az AMSZ álláspontját az MGYOSZ nemzetközi igazgatójának.
2003.08.25.	Az IPOSZ központjában német delegációt fogadtak, ennek során a kis- és középvállalkozások helyzetének erősítéséről cseréltek véleményt az erősödő gazdasági versenyben. Az AMSZ-t dr. Szabadkai Attila társelnök képviselte. A titkárság véleményezte az OÉT II. félévi munkatervét.
2003.08.28.	Hír. Augusztus 27-én a FÖVÉT újból ülést tartott. 28-án az AMSZ Ügyvezetősége a 4 társelnökkel kibővített ülést tartott. Az ülésen tájékoztatást hallgattak meg az előző Elnökségi ülés óta eltelt időszak munkájáról, a Foglalkoztatási Hivatallal kötött Támogatási Szerződésben foglalt feladatokról és azok teljesítéséről szóló beszámoló elkészültéről. Sor került a II. félévi munka- és rendezvényterv ismertetésére, illetve megbeszélésére is.
2003.08.28.	Ülésezett a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban a Vállalkozásfejlesztési Tanács. Az ülésen az AMSZ-t a Vállalkozói Tagozat elnöke képviselte. Délután az augusztus 29-i OÉT plenáris ülés előkészítéseként a Munkaadói Oldal egyeztetett.
2003.08.29.	Az OÉT plenáris ülést tartott, amelyen napirendre került a 2004. évi adó és járuléktörvények módosítása, a minimálbér megállapítása és a 2004. évi bérajánlások témaköre is. Az AMSZ a szövetségen belül és a társmunkaadói szövetségekkel elkezdte álláspontja kialakítását.
2003.09.03.	Az FMM szervezésében szemináriumra került sor „A társadalmi párbeszéd Európai modelljei” témakörben. Délelőtt az országgyűlési Mezőgazdasági Bizottság ülésén vett részt az AMSZ képviselője.
2003.09.05.	Hír. Szeptember 1-5-én 5 napos németországi tanulmányúton vett részt az OFA szervezésében a szociális partnerek képviselőinek csoportja. A mainz-i, a trier-i és luxembourg-i konzultációk során átfogó képet szereztek a németországi érdekegyeztetés szervezetéről és működéséről, a németországi szociális partnerek részvételéről, az EU strukturális alapjaiban finanszírozott projektjeiben. Az AMSZ-t nemzetközi ügyek referense képviselte.
2003.09.09.	A mezőgazdasági miniszter felkérésére az AMSZ főtitkára részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely a mezőgazdaság helyzetének javítására irányuló 100 milliárd Ft-os hitelcsomag feltételeit kívánta meghatározni.
2003.09.14.	Hír. Szeptember 10-14-én az IOE európai szervezete, az UNICE, Moszkvában tartotta konferenciával egybekötött ülését. A magyarországi munkaadói szövetségeket 3 tagú delegáció képviselte. Az ülésen sor került az UNICE néhány vezető képviselőjének megválasztására is.
2003.09.16.	Ülésezett az Ágazati Tanács az FMM-ben.
2003.09.20.	Hír. Szeptember 17-én első ülését tartotta az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága, amelyben az AMSZ-t a főtitkár képviseli. 19-én ülésezett a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetségének elnöksége.
2003.09.20.	Hír. Szeptember 18-20-án az AMSZ kihelyezett konferenciát tartott Pilisen, melynek előadói Dr. Kőrösi Imre, Dr. Sipos András, Kovács Barnabás, Schütz Nándor (főosztályvezető-helyettes, FVM). Több korrefererátum is elhangzott, többek között Kárpáti Zsuzsa országgyűlési képviselőasszony és Dobrovicz József ügyvezető igazgató is.
2003.09.23.	Hír. Az ILO 3 tagú delegációja Friedrich Buttler főigazgató-helyettes vezetésével konzultációt folytatott a 2005 elején Budapesten megtartandó ILO regionális konferencia előkészítéséről.
2003.09.25.	Ülésezett a Nemzeti ILO Tanács. Az AIOSZ szakmai konferenciát tartott Gödöllőn „Az agrár innováció stratégiai kérdései” címmel.
2003.09.29.	A PHARE által társfinanszírozott twinning projekt keretében a dán szakértői konzorcium tagjai tréninget tartottak a Regus irodaházban a szociális partnerek képviselői számára. Ezen a napon az előzetes elképzelések szerint már sor kerülhetett volna a Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakításának előkészítésére. A hiányos részvétel, valamint az, hogy a MOSZ részéről 5 delegált közül 1 fő sem tudott részt venni, megakadályozta a további előrelépést.
2003.10.02.	Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága október 1-én ülést tartott, amelyen az AMSZ részéről Dr. Szabadkai Attila társelnök vett részt. 2-án a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság ülésezett, ahol az AMSZ-t szintén a társelnök képviselte.
2003.10.03.	Az AMSZ vezetőségének öt tagja kétnapos osztrák tanulmányúton vett részt.
2003.10.04.	Dr. Szabadkai Antal főtitkár képviselte az AMSZ-t az OÉT plenáris ülésén 3-án, 4-8-ig Finnországi tanulmányútra utazott.
2003.10.07.	Dr. Kőrösi Imre elnök részt vett Burány Sándor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter munkaebédjén. Dr. Sipos András az AMSZ elnökségi tagja az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ülésén képviselte az elnökséget.
2003.10.08.	Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány foglalkoztatási paktum tanulmányutat szervezett Celldömölkre, ezen Dr. Szabadkai Attila társelnök vett részt. Az OÉT munkajogi bizottságának ülésén Dr. Iván Antal képviselte az AMSZ-t.
2003.10.14.	A munkaügyi kutatások szakmai műhelye (OFA) Debrecenben tartott vitanapot „A szociális biztonság, a foglalkoztatás rendszerének átalakulása a községekben” címmel amelyen Dr. Kőrösi Imre az AMSZ elnöke vett részt. A Merlin Színházban „Magyarok az Európai parlamentben, felkészülés az európai választásokra” európai törzsasztal találkozót tartottak.
2003.10.15.	Az OKÉV Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság ülésén Dr. Sipos András, az Országos Mezőgazdasági Bizottság ülésén Kotogány Mihály ügyvezető társelnök képviselte az AMSZ-t.
2003.10.17.	Az MMNSZ konferenciát tartott Velencén „A magyar gazdaságot és a magyar munkaadókat érintő kihívások” címmel, amelyen a szövetség részéről Dr. Szabadkai Antal vett részt.
2003.10.18.	Munkaadói oldal egyeztetést tartott és OÉT plenáris ülést is tartottak a 2004-es költségvetés, adók és bérek kérdésében. Ülésezett a GKM Vállalkozásfejlesztési Tanácsa is, ahol a szervezetet Dr. Szabadkai Attila képviselte.
2003.10.20.	Szabadkai Antal részt vett a Holland-Magyar partnerségi program keretében a Holland Nagykövetség szervezésében rendezett találkozón ahová holland és magyar partnerszervezetek kaptak meghívást.
2003.10.22.	Az OMSZ megtartotta első konferenciáját a Magyarok Házában.
2003.10.31.	Dr. Szabadkai Antal főtitkár a Dublini Alapítvány szervezésében Prágába megrendezett workshop-on vett részt a „Szociális párbeszéd és vitarendezési mechanizmusok a csatlakozó országokban (Észtország, Lengyelország, Málta, Magyarország és Szlovákia)” témában.
2003.11.04.	A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FŐVÉT) ülést tartott a minisztériumban október 30-án és november 4-én.
2003.11.07.	Kétnapos tanácskozást rendezett Siófokon a VTOSZ, amelyen a szövetséget Dr. Szabadkai Attila, Dr. Sipos András és Busi Kálmán képviselte.
2003.11.04.	Dr. Szabadkai Antal főtitkár november 13-án és 14-én részt vett a Munkaadói Oldal egyeztetésen, illetve az OÉT plenáris ülésén 14-én pedig egy 44 fős Moldáv csoport rendezvényén.
2003.11.17.	Az FVM mellett működő FÖVÉT ülését a REGUS irodaházban tartotta.
2003.11.18.	Műhelyvitát tartott az OFA Szegeden a „A szociális biztonság, a foglalkoztatás rendszerének átalakulása a községekben” címmel amelyen az AMSZ-t Kotogány Mihály ügyvezető társelnök és Bagi Ádám képviselte. A tanácskozás kitért az önkormányzatok feladataira a helyi foglalkoztatási stratégia kidolgozásában és a munkanélküliség kezelésében.
2003.11.20.	Dr. Szabadkai Antal főtitkár az European Commission meghívására az EU Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Tanácsadó Bizottságának kétnapos, 67. ülésén vett részt.
2003.11.19.	Az AMSZ második Konferenciáját tartotta a Magyarok Házában.
2003.11.20.	Az OÉT Munkaadói Oldala oldalegyeztetést tartott. Az MMNSZ elnökségi ülését ugyanezen a napon tartotta, ahol Dr. Szabadkai Attila képviselte az elnökséget.
2003.11.21.	A Gateway to Brussels program keretében, dán szervezésben egynapos képzésen vett részt Dr. Szabadkai Attila főtitkár.
2003.12.02.	Az FMM a Dán-Magyar Phare program keretében a munkaerőpiaci szervezet megerősítése, tagtoborzás és a tagság megtartása, kommunikáció témakörben kétnapos szemináriumot tartott.
2003.12.03.	Az OFA Kuratóriuma OFA-MAT közös testületi ülésre hívta meg Dr. Körősi Imre elnököt.
2003.12.09.	A Dán-Magyar közös Phare program keretében újabb konferenciára került sor 8-án és 9-én, ahol a december elején tartott konferencia témáinak bővebb kifejtésére került sor.

2003.12.12.	A GKM Vállalkozásfejlesztési Tanácsa ülésezett, melyen az AMSZ-t Dr. Szabadkai Antal főtitkár képviselte.
2003.12.17.	Az AMSZ megtartotta az ősszel kezdődött konferencia sorozat harmadik konferenciáját.
2003.12.18.	„A nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása a munkahelyeken, kollektív tárgyalások útján és a családbarát munkahely” címmel tartottak konferenciát, amelyen az AMSZ részéről Tassi Ilona elnökségi tag és Szabadkai Antal főtitkár vett részt.
2003.12.19.	Az FVM-ben első ülését tartotta az AVOP Monitoring Bizottság, ahol a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programjának kiegészítését vitatták meg.
2003.12.30.	Az OFA által támogatott képzési project évzáró rendezvényét tartották az AMSZ irodában. A megbeszélésen mintegy 20 fő vett részt, akik értékelték a képzést és aktuális kérdésekről, mint például az agrár-kerekasztal összehívásának célszerűsége, is eszmét cseréltek.

2003.10.01.	Hír. Piros lap az országgyűlési képviselőknek, a kormánynak, a belügyminiszternek – címmel tart nagygyűlést december 4-én a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) Kaposváron, a város sportcsarnokában. A demonstráción a két szakszervezet vezetői mellett kilenc dunántúli megyéből 1400 belügyi dolgozó, valamint az MKKSZ kaposvári szervezetének tagjai vesznek majd részt. A BRDSZ október 18-i felhívására a Belügyminisztérium vezetése nem reagált. A szakszervezet képviselői november 14-én, Nyíregyházán már sárga lapot mutattak a Belügyminisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak és az országgyűlési képviselőknek. Ezt követi Kaposváron – a válasz hiánya miatt – a „piros lap”. Emellett a BRDSZ meghallgatást kér a köztársasági elnöktől, és levélben tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, valamint az országgyűlési frakciók vezetőit. A szakszervezeti követelésekben megfogalmazott megállapodás elmaradása esetére – melynek legfontosabb pontja az uniós bérfelzárkózás – a BRDSZ demonstrációt hirdet 2004. április végére a budapesti Kossuth térre. Erre a 2003. november 26-án megalakult demonstrációs bizottsága már megkezdte a felkészülést. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a létszámleépítések miatt jelentette be, hogy részt kívánnak venni a BRDSZ legközelebbi tiltakozó nagygyűlésén. A szakszervezetek a nagygyűlés helyszínén, 14.30-kor sajtótájékoztatót tartanak.
2003.10.02.	Hír. Szerdán félbeszakadt a parlament egészségügyi bizottságának ülése, mivel az ellenzék, miután a kormánypártok nem fogadták el egy ügyrendi javaslatukat a tárgyalandó tervezettel kapcsolatban, kivonult a teremből. Csáky András (MDF) képviselő azt kérte, hogy a bizottság halassza el az orvosok jogállásával kapcsolatos törvényjavaslat végszavazását egy héttel, hogy legyen idő az orvosi kamara javaslatairól is dönteni. Az ellenzék kivonulásához az is hozzájárult, hogy több olyan kormányzati módosítási indítvány is érkezett a bizottság elé, amely a szakmai kamarákat gyengítené. Így készült javaslat a kötelező köztestületi tagság eltörléséről, valamint arról is, hogy a szakmai kollégiumok működtetésével kapcsolatos feladatok ne a kamarákhoz tartozzanak a jövőben.
2003.10.03.	A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a köztestület a legnagyobb ágazati szakszervezettel közösen tiltakozó demonstrációt hirdetett. Az egészségügyi tárcánál bíznak abban, hogy a jövő csütörtöki és a minisztérium elé tervezett kamarai tüntetés előtt tárgyalóasztalhoz tudják ültetni a MOK vezetőit.
2003.10.03.	Hír. Rendkívüli felmondással bocsátotta el a közelmúltban Barát Józsefet, a Magyar Rádió (MR) külpolitikai munkatársát, a Független Rádiós Szakszervezet elnökét az intézmény vezetősége. Az MR indoklása szerint ugyanis Barát a közrádióhoz méltatlan magatartást tanúsított, mivel meghiúsította berlini tudósítói posztra tavasszal kiírt pályázat sikeres lebonyolítását. Barát szerint az ellene folyó eljárás célja az volt, hogy megfélemlítse a rádiósokat, és a jövőben az MR vezérkara és munkatársai között ne kerülhessen sor szakmai és munkaügyi vitákra
2003.10.08.	Tárgyalóasztalhoz ül a MOK és az EDDSZ vezetője a kormányzattal. Ettől függetlenül csütörtökön megtartja demonstrációját a két egészségügyi szervezet, jelent meg az interneten. Éger István, az orvosi kamara elnöke nem számít sikeres tárgyalásra, ugyanis az utóbbi napokban is sérelem érte a kamarát. A szaktárca a jövő évi költségvetésről szóló tervezetben 60 millió forinttal, az eddig juttatott összeg csaknem harmadával csökkentette a köztestület támogatását.
2003.10.08.	Hír. Megütközéssel fogadták a szakszervezeti szövetségek vezetői Palkovics Imrének, a Munkástanácsok vezetőjének a munkavállalói oldal soros elnökeként tett, általános sztrájkra vonatkozó kijelentését. Palkovics azt nyilatkozta: ha a kormány továbbra is lesöpri a szakszervezetek követeléseit, a szakszervezetek kénytelenek lesznek általános sztrájkot hirdetni. Palkovics a hét végén egy debreceni fórumon is úgy fogalmazott, „bizalommal megyünk az érdekegyeztető tárgyalásokra, de visszük magunkkal a furkósbotot is, amit akkor veszünk elő, ha nincs más eszköz az érdekérvényesítésre, csak a tiltakozás, a sztrájk”.
2003.10.08.	Ma tárgyalóasztalhoz ül a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszervezet vezetője a kormányzattal. Ettől függetlenül csütörtökön megtartja demonstrációját a két egészségügyi szervezet. Ha a tárgyalás sikeres lesz, ezt bejelentjük a jelenlévőknek és együtt örülhetünk - mondta Éger István, az orvosi kamara elnöke. Erre azonban Éger nem számít, mivel a jövő évi költségvetésről szóló tervezetben a kormány 60 millió forinttal, az eddig juttatott összeg csaknem harmadával csökkentette a köztestület támogatását. Éger István elnök már ezt megelőzően is levélben kérte az összes orvost, hogy vegyen részt a csütörtöki demonstrációban. Emellett szórólapokat juttatnak el az ellátó-helyekre, hogy a betegekkel is ismertessék céljaikat és álláspontjukat.
2003.10.09.	Hír. A politika olyan koncepciót dolgozzon ki, amiért az egészségügyben kitartó kollégák hajlandóak az országban maradni az EU-csatlakozást követően is, hangoztatta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az egészségügyi minisztérium épülete előtt rendezett demonstráción csütörtökön. Éger István közölte: követeléseiket a tárca nem képes teljesíteni, ők viszont hiába "ostromolták" Medgyessy Péter miniszterelnököt leveleikkel.
2003.10.09.	Hír. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakszervezet elnöke elment tegnap a kormányzati egyeztetésre, de tárgyalni nem voltak hajlandók. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István erre csak akkor lett volna hajlandó, ha a megbeszélésen a köztestülettel azonos tárgyalási pozícióban vehet részt Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke is. Ezt azonban a tárca elutasította, bár az elnök asszony jelenlétét nem kifogásolták. Cser Ágnes azonban nem kapott meghívót a találkozóra. Éger István elmondta, hogy kedd késő délután arra kérte levélben Kökény Mihály minisztert, hívja meg az egyeztetésre Cser Ágnest is. A köztestület elnöke szerint a szakszervezeti elnök jelenléte azért is szükséges, mert a két szervezet, a MOK és az EDDSZ együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében az egészségügyben dolgozókat érintő törvényjavaslatokról csak közösen tárgyalhatnak. Az együttműködés alapja, hogy a MOK, mint köztestület, egy legfelsőbb bírósági ítélet alapján nem kezdeményezhet demonstrációt vagy munkabeszüntetést, ezzel az eszközzel csak a munkavállalók, illetve a szakszervezetek élhetnek. Így az EDDSZ végképp nélkülözhetetlen a kormánnyal folyamatosan konfrontáló orvosi kamara számára.
2003.10.10.	Hír. A folyamatos létszámcsökkentés, a tarthatatlan munkakörülmények és az alacsony fizetés ellen demonstráltak tegnap a postások. Az akciót a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete kezdeményezte, a többi szervezet azonban elhatárolódott a demonstrációtól, mivel szerintük a hónap végén kezdődnek a bértárgyalások, ezért a tüntetés korai. Kevesen, alig húszan jelentek meg egyre nehezebb munkakörülményeik és a fizetéseknek a személyeskedésektől sem mentes elbírálása ellen demonstráló postások az ÁPV Rt székháza előtt. A munkahelyi vezetők nem engedték meg a tagoknak a részvételt, azért vannak ilyen kevesen, állította a szervező, Tóbiás István.
2003.10.10.	Hír. Orvosok, ápolók és szimpatizánsaik tüntettek csütörtök délután az egészségügyi minisztérium előtt. A MOK és az EDDSZ szervezte tüntetés résztvevőnek Kökény Mihály miniszter mézes teát készíttetett ki. A tüntetők ilyen táblákat vittek: „Velünk nyertétek a választásokat, nélkülünk veszítitek el!” „Csehák lemondott, amikor áterőszakolta a kórháztörvényt, Kökény mikor mond le?” „Kökény: ami nem megy, ne erőltessük!” „Ne jussanak a rendelőintézetek, a kórházak a SZOT-üdülők sorsára”, „Jóléti rendszerváltás jobblétre szenderült”, „László, Kökény, Medgyessy kórházunkat elveszi”. Mintegy nyolcszázan gyűltek össze a tüntetésen, de a többször is erősen megeredő eső miatt azonban a rendezvény végére csak néhány százan maradtak. Időközben Cser Ágnes, a szakszervezet és Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke átvágta a két szervezet szövetségét szimbolizáló nemzeti színű szalagot. Egyes vélemények szerint megállapodást szegett meg a MOK ezzel az akciósorozattal. A Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, illetve több tízezer szakdolgozó nem támogatja a sztrájkkezdeményezést, és nem is csatlakozott a tegnapi demonstrációhoz. Igaz, mint mondják, nem is kérdezték meg őket arról, egyetértenek-e a kezdeményezésekkel. A kórházszövetség elnöke, Ajkai Zoltán szerint a MOK együttműködésre való képtelenséggel vádolja a kormányt, ő maga viszont kizárólag az EDDSZ-t említi szakmabeli társszervezetként, s eszébe sem jut valamennyi együttműködő partnerrel egyeztetni. Eredetileg pedig a szakszervezeten kívül a kórházszövetséggel és az EGVE-vel írt alá együttműködési megállapodást, amelyben szerepel, hogy minden ilyen kezdeményezést egyeztetni kell. Így a szövetség elhatárolódott a demonstrációtól.
2003.10.12.	Hír. Elkészült a Magyar Orvosi Kamara nyári rendkívüli küldöttgyűlésének törvényességi felügyeleti vizsgálatával az egészségügyi minisztérium. A szaktárca arra a következtetésre jutott, hogy meg kell ismételni a nyári rendkívüli küldöttgyűlést. A vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala előtt a miniszter még egyszer átnézeti az augusztusi rendkívüli küldöttgyűlés dokumentumait jogászokkal.
2003.10.13.	Hír. A közlekedési dolgozók sztrájkjogának korlátozását jelentő, a még elégséges szolgáltatás szabályozására vonatkozó ajánlást juttatott el a gazdasági tárca az érintett szakszervezeteknek. Az ajánlás arra hívja fel a figyelmet, hogy a sztrájktörvény szerint csak olyan munkabeszüntetést szervezhetnek, amely nem gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. Borsik János, a közlekedésben dolgozók többségét összefogó Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunkkal közölte: nem hajlandók tárgyalni az ajánlásról, mert a sztrájktörvény hatálybalépése óta eltelt 13 év bizonyította a törvény működőképességét. Szerinte a tárca arra törekszik, hogy a bértárgyalások előtt „megbénítsa” a szakszervezeteket azzal, hogy a közlekedésben dolgozók a módosítás szerint nem sztrájkolhatnának. A gazdasági tárca jogi főosztályának vezetője, Bots Dénes szerint félreértésen alapulnak a tiltakozások. A minisztérium célja, hogy a még elégséges szolgáltatás jogilag szabályozhatatlan mértékére és feltételeire a köz érdekében ajánlást adjon a munkáltatók és a munkavállalók részére anélkül, hogy a közlekedés területén dolgozók sztrájkhoz való jogát sértenék vagy korlátoznák. Az ajánlás szándéka az, hogy az elégséges szolgáltatás mértékének a sztrájkot megelőző megállapításánál a felek tartsák szem előtt a „vétlen” állampolgárok érdekeit. A tömegközlekedés területén probléma, hogy a sztrájk nagyobb kört érint, mint amekkora a munkaügyi vitában részt vevőké. Az ajánlás azért sem lehet kötelező, mert a törvény szerint a még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása a munkabeszüntetést megelőző egyeztetésen, a felek között zajlik.
2003.10.15.	Sztrájkba léptek szerdán a brit Királyi Pénzverde dolgozói, több pénzt követelve a munkáltató által megajánlottnál. A szerdai munkabeszüntetés a közalkalmazotti szakszervezet jelentése szerint hasonló akciók sorozatának kezdete: a tervek szerint kéthetenként rendeznek 24 órás sztrájkot a Walesben működő Royal Mint alkalmazottai, mindaddig, amíg megállapodás nem születik a béremelésről. Az érdekképviselet a következő három évre elosztva 9 százalékos emelést követel. A kormányhivatalnak számító pénzverde vezetőségének jelenleg érvényes ellenajánlata 3 százalékos béremelés a következő évre, valamint egyszeri 400 font kifizetés, és 2,5 százalékos emelés - ugyancsak 400 fontos egyszeri juttatással megtoldva - a második évre. Az igazgatóság szerint ez - tekintve a 2 százalékot nem sokkal meghaladó inflációt - méltányos ajánlat, a szakszervezet szerint azonban az elmúlt években végrehajtott tömeges elbocsátások és az alkalmazottakra kényszerített jövedelem-megszorítások után ez elégtelen javaslat. A jelenleg 800 embert alkalmazó Királyi Pénzverde a súlyosan veszteséges elmúlt néhány évben 220 dolgozóját eresztette szélnek, és hosszú időre befagyasztotta a béreket. A legutóbbi mérlegadatok szerint azonban az intézmény a költségcsökkentő megszorítások után ismét nyereséges. A Royal Mint tavaly több mint másfél milliárd pénzérmét bocsátott forgalomba Nagy-Britanniában, és ötven más országba is exportált.
2003.10.15.	Hír. A szerdai ágazati érdekegyeztetés előtt egy órával fogadja az egészségügyi tárca politikai államtitkára a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselőit. A tárca ezúttal mellőzött minden olyan formalitást – írásos, személyre szóló meghívót – amelynek részleges hiánya miatt egyszer már meghiúsult egy hasonló megbeszélés. Az orvosi kamara előre bejelentette, hogy csak az után tárgyal, ha partnerei egyértelműen bizonyítják: van kormányzati felhatalmazásuk a jövő évi költségvetési törvényt érintő kérdésekkel kapcsolatban is. A szerdai egyeztetést Vojnik Mária, a szaktárca politikai államtitkára kezdeményezte. Telefonon kérte Éger Istvánt, a MOK elnökét, találkozzanak és próbálják meg tisztázni, akarnak-e tárgyalni, és ha igen, akkor miről. Éger jelezte, hogy ha lesz ilyen megbeszélés, azon jelen lesz Cser Ágnes is. A tervezett szerdai megbeszélés után egy órával ül majd össze az ágazati érdekegyeztető tanács is.
2003.10.15.	Hír. Az egészségügyi ágazat szakszervezetei közül kettő támogatja egyértelműen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) követeléseit. Hamarosan összeül az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács, hogy az orvosok bérköveteléseit ott is egyeztethesse a kormány, a munkavállalói és a munkáltatói oldal.
2003.10.16.	Hír. Elégedetlen a belügyi munkavállalók élet- és munkakörülményeinek alakulásával a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). A szakszervezet Országos Tanácsa ezért szombaton Szegeden szolidaritási nagygyűlést rendez. Több száz szakszervezeti tagot várnak nagygyűlésükre, hogy ezzel a megmozdulásukkal is felhívják az Országgyűlés, a Kormány és a belügyminiszter figyelmét helyzetükre. A szakszervezet közleménye szerint nem esett érdemben szó a BÉT ülésén a következő év illetményemeléséről és a várható elbocsátásokról. Dr. Bárdos Judittól, a szakszervezet főtitkárától a Szakszervezetek.hu megtudta: a csongrádi-, békési-, és Bács-Kiskun megyei szakszervezeti küldöttek követelni fogják a belügyi munkavállalókkal szemben támasztott uniós követelmények teljesítését, hogy hozzák azt összhangba a dolgozók javadalmazásával. Várhatóan felszólítják a kormányt a reáljövedelmük megvédésére, és tiltakozni fognak a feladatoktól független fűnyíró-elvű munkahelyi elbocsátások ellen.
2003.10.18.	A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) október 18- szegedi nagygyűlésének résztvevői kinyilvánították, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a belügyi munkavállalók élet- és szolgálati körülményeinek további romlását, a reálkeresetek csökkenését. A szakszervezet addig folytatja tiltakozó akcióját, amíg nem sikerül a belügyi munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodást kötnie a kormánnyal. A BRDSZ egyeztetést vár a Belügyminisztérium vezetésétől a szociális ellátás változtatásáról, a ruházati ellátás új rendjének kialakításáról, valamint a jutalmazás és a teljesítmény-elismerés terén lévő ellentmondások feloldásáról. Az érdekvédők tárgyalni kívánnak az indokolatlanul magas vezetői juttatásokról és kedvezményekről is. A nagygyűlés résztvevői tiltakoztak a fűnyíró-elvű létszámleépítések ellen, a táppénz megkurtítása és a természetbeni juttatások megadóztatása ellen. A belügyi dolgozók legnagyobb szakszervezetének az a célja, hogy egy 2008-ig szóló illetmény-, bérfelzárkózási megállapodást kössön a kormánnyal. Az érdekvédők ezen kívül elvárják és megkövetelik, hogy a belügyi szerveknél is érvényre jussanak az uniós normák a szolgálati- és egyéb munkaviszonyokban, a humánkapcsolatokban, valamint a munkavédelemben. A BRDSZ felhívása: „A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) szegedi nagygyűlésének résztvevői az alábbiakat tudatják a belügyminisztériumi vezetőkkel, a kormánnyal és a nyilvánossággal: 1. A nagygyűlést a belügyi munkavállalók érdekeinek képviseletére és védelmére hirdették meg, amelyen a szakszervezet tagjai vettek részt. Meghívottként jelen volt Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára és dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke. 2. A nagygyűlés résztvevői egységesen kijelentik, hogy megmozdulásukat nem a Belügyminisztériummal szemben vagy a kormány ellen rendezték meg, mint ahogyan a nagygyűlésen megfogalmazott követeléseik sem irányulnak egyéb szervezetek vagy más munkavállalói érdekek ellen. 3. A résztvevők elhatározták, hogy a rendezvényen elhangzott beszédeket és hozzászólásokat nyilvánosságra hozzák, azokat írásban a sajtó rendelkezésére bocsátják. 4. A nagygyűlésen ismételten megerősítették a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete célkitűzéseit: - A szakszervezet minden törvényes eszközével a jövőben is megakadályozza a belügyi munkavállalók élet- és szolgálati körülményeinek további romlását, a reálkeresetek csökkenését; - A szakszervezet továbbra is tiltakozik a fűnyíró elvű létszámleépítések ellen, tiltakozik továbbá a táppénz megkurtítása és a természetbeni juttatások megadóztatása ellen; - a BRDSZ mozgósítja tagságát, a belügyi munkavállalókat azért, hogy a kormánytól kapjon garanciát egy illetmény-, bérfelzárkózási megállapodás létrejöttéhez és annak 2008-ig történő megvalósításához; - a szakszervezeti tagság elvárja és megköveteli, hogy a belügyi szerveknél is érvényre jussanak az uniós normák a szolgálati- és egyéb munkaviszonyokban, a humánkapcsolatokban, valamint a munkavédelemben; - a BRDSZ egyeztetést vár a Belügyminisztérium vezetésétől a szociális gondoskodás és ellátás változtatásáról, a ruházati utánpótlás és ellátás új rendjének kialakításáról, a jutalmazás és a teljesítmény elismerés terén lévő ellentmondások feloldására. Tárgyalni akarnak az indokolatlanul magas vezetői juttatásokról és kedvezményekről is; - a résztvevők egyhangúlag támogatják a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete aktív részvételét és együttműködését a minisztérium vezetésével az egészségügyi ellátás megújításában, a belügyi munkavállalók és családjuk üdültetésének megszervezésében, valamint a hátrányos-méltatlan helyzetbe kerültek megsegítésében. 5. A nagygyűlés résztvevői megvannak győződve követeléseik jogszerűségéről és annak megalapozottságáról valamint időszerűségéről: folyamatos, tiltakozó akcióikat, a szociális partnerekkel megkötött elfogadható megállapodás aláírásáig, azaz a munkabéke újbóli helyreállításáig nem szüneteltetik. Ehhez kérik a magyar szakszervezetek szolidaritását, a közvélemény és a sajtó támogatását. A fentiektől függetlenül a rendvédelmi dolgozók, a köztisztviselők esküjükhöz híven, ellátják szolgálati- és közfeladataikat, a közalkalmazottak pedig fenntartás nélkül szolgálják hazánkat és a magyar népet. Szeged, 2003. október 18. BRDSZ nagygyűlés résztvevői”
2003.10.20.	A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megkezdte aláírásgyűjtését a pedagógusok diszkriminálása a munkajogi jogszabályok megkerülése ellen és az oktatás minőségének védelmében. Az aláírásgyűjtés november 30-án zárul, a szakszervezet addig kéri visszaküldeni a kitöltött aláíróíveket a PDSZ irodájába. A PDSZ felhívása: EGY ALÁÍRÁSSAL JOGAINK VÉDELMÉBEN A kormány nyáron módosította a közoktatási törvényt. Az új szabály szerint: · megkerülve a Munka törvénykönyvét több munka rendelhető el a pedagógusoknak · a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel · a pedagógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató – a teljesítménypótlékkal végezhető munkán felül – akkor is, ha a dolgozó nem akarja MOST kell fellépni ez ellen, · mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minőségét · mert ma még csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül Kérjük, írja alá az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljen arra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi igazolványban, a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg. Köszönettel: kollégái – gyermeke tanítói és tanárai Kérjük, juttassa vissza az ívet a PDSZ Országos Irodájába 1011 Budapest, Jégverem u. 2.
2003.10.21.	Hír. Az Orvosi Kamara elnöke a tárcával folytatott tárgyalás után azt mondta, nem milliós fizetést akarnak a dolgozók, hanem az uniós keresetek 50 százalékát szeretnék elérni és azt is megfelelő ütemezéssel. Az egyeztetésen az összes résztvevő egyetértett abban, hogy mihamarabb meg kell alkotni az úgynevezett jogállási törvényt és ezzel egyidőben meg kell kötni az ágazati kollektív szerződést, de szükség van egy közép távú fejlesztési programra is. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke hozzátette: megállapodtak abban is, hogy tájékoztatják a jelenlegi helyzetről mind a lakosságot, mind az egészségügyben dolgozókat, és hogy a szervezetek november 4-ig külön-külön megvitatják, az érdekérvényesítés mely eszközéhez nyúlnak, ha a célokat nem sikerül megvalósítani.
2003.10.22.	Hír. Nyílt levélben követelik munkakörülményeik javítását a BKV buszsofőrei, akiknek mostanra, főként a belső ellenőrzés szigorítása miatt, elfogyott a türelmük, mondta Nagypál László, a negyvenöt tagot és mintegy ötezer BKV-dolgozót képviselő Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) elnöke. A buszsofőrök úgy érzik, a cég vezetői nagyrészt őket hibáztatják a tömegközlekedés színvonalának romlásáért, a késésekért, s az utasok panaszainak jelentős része miatt is a buszsofőröket teszik felelőssé. Ahogy a cég vezérigazgatójának, a főpolgármesternek, valamint a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesnek küldött levelükben fogalmaznak: elegük van az áldatlan állapotokból. Elegük van abból, hogy a munkaközi szünet terhére kell a menetrendet betartaniuk, naponta tíz órát dolgozniuk a forgalomban, rossz útviszonyok mellett, s ezek után a késések miatt felháborodott utasok rájuk zúduló panaszait is szemrebbenés nélkül kell lenyelniük. Számos egyéb probléma mellett kifogásolják például a szerelők rossz munkakörülményeit, a szakszervezetekkel kötött megállapodások felrúgását, a menedzsment és a dolgozók közötti – szerintük – hatszáz százalékos bérkülönbséget, a létszám- és alkatrészhiányt, valamint a vezetői beosztások bővítését. Évek óta hitegetik a dolgozókat a körülmények javításával, de az utóbbi időben másról sem hallani, csak a cég és a tömegközlekedés kilátástalan helyzetéről. Bár a dolgozók tudják, hogy a tarthatatlan állapotok egy részéről nem a cégvezetés tehet, más eszköz híján a nyilvánosság útján fordulnak az illetékesekhez. A sofőrök egyelőre nem tudják, ha ez a lépés is hatástalannak bizonyul, milyen eszközhöz nyúljanak. A buszsofőröket, szerelőket, valamint az idetartozó adminisztrátorokat hat szakszervezet képviseli, ezek mindegyike egyetért a nyílt fórummal és a levél tartalmával. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója elmondta, még soha nem fordult elő, hogy a cégvezetés ne tárgyalt volna a szakszervezetekkel, várhatóan e panasz kapcsán is sort kerítenek majd egy megbeszélésre, amelyre az összes érdekképviseletet meghívják. A vezérigazgató a levél 27 pontjának a felét jogosnak érzi, nehezményezi azonban, hogy előzetes jelzés helyett azonnal a nyilvánossághoz fordult a szakszervezet. A vezérigazgató úgy véli, hogy a buszágazat érdekképviselete ezzel a lépésével „gyakorlatilag beszállt a cég körüli politikai adok-kapok játékba”.

2003.10.22.	Hír. Egyes hírek szerint Ungváry György országos tiszti főorvos körlevélben tiltotta meg az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének és valamennyi megyei intézet vezetőjének, hogy csatlakozzanak a már bejelentett egészségügyi demonstrációhoz. Elfogadhatatlan, hogy „a politikai érdekek által is motivált, egyes esetekben jogszerűtlen akciók kezdeményezése, röplapok, szórólapok terjesztése az egészségügyi intézményekben veszélyeztesse a betegek nyugalmát és ellátását.” Egy tv-csatorna szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a szervezet vezetője ezzel a módszerrel a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszervezet által már bejelentett tiltakozó akciót igyekszik megakadályozni.
2003.10.27.	Hír. Asszisztenseiket hívnák sztrájkba a vállalkozó háziorvosok, mivel ők nem szüntethetik be a munkavégzést, írta az egyik napilap, a MOK október 15-i képviselőtestületi üléséről készült jegyzőkönyve alapján. Éger István, a MOK elnöke egy lap megkeresésére úgy fogalmazott: ez a kérdés jelenleg nem aktuális. Ellentétek vannak a MOK-on belül is, például az EDDSZ kötött együttműködési megállapodással kapcsolatban. Akadt ugyanis olyan megyei kamarai vezető, aki nem írta alá a térségi szinten ellenjegyzésre bocsátott megállapodást. Sőt, volt aki azt sem értette, hogy az országos szinten ratifikált szerződést miért kell a megyékben is az ottani szervezetekkel megköttetni.
2003.10.28.	Hír. A szerdai ágazati egyeztetés előtt egy órával fogadja az egészségügyi tárca politikai államtitkára a MOK képviselőit. Kétséges, hogy az októberi demonstráció óta első találkozón történhet-e érdemi egyeztetés. Az orvosi kamara előre bejelentette, hogy csak az után tárgyal, ha partnereik egyértelműen bizonyítják: van kormányzati felhatalmazásuk a jövő évi költségvetési törvényt érintő kérdésekkel kapcsolatban is. Ha sikerül tisztázni szerdán, hogy a későbbiekben miről tudnak egyeztetni, akkor a kizárólag az orvosi kamarát érintő ügyekben – ilyen a praxistörvény módosítása, a jogállási törvény – természetesen külön, az EDDSZ nélkül is hajlandók tárgyalni. A közös ügyekről – ilyen a középtávú felzárkóztató program – a szakszervezettel együtt döntenek majd. A tárgyalásoktól függetlenül zajlik a megyei sztrájkbizottságok megalakítása.
2003.10.30.		Hír. Demonstrációt tartottak a nagyorosziak amiatt, hogy a HM a tervek szerint az év végén Győrbe helyezi az 5. légvédelmi tüzérezredet. Hírek szerint ez 400 család helyzetét nehezíit meg. A tüntetésen nagyoroszi lakossága vett részt.
2003.11.02.	Hír. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) azt javasolja, hogy november 11-re hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot (OKÉT). A SZEF vezető testülete nyilatkozatában leszögezi, hogy változatlanul szakmailag megalapozatlannak és morálisan károsnak tartja a 7 ezer munkavállalót érintő közigazgatási létszámcsökkentést. "E rossz kormányzati döntés a munkavállalói érdekképviseletek kizárásával született, végrehajtása zavaros és áttekinthetetlen" - állapította meg az ügyvivői testület. Ugyanakkor a SZEF vezető testülete fontosnak tartja, hogy a munka világában a megállapodások teremtsenek rendezett, kiszámítható körülményeket. Ezért arra számítanak, hogy a kormány a költségvetés közszférát érintő ügyeiben is - az OÉT ülésén tanúsított magatartásához hasonlóan - konstruktív és kompromisszum-kész lesz.
2003.11.03.	Hír. Két éve hasztalan várnak elmaradt bérük kifizetésére a felszámolás alá került Szolnok Bútor Kft. volt dolgozói: a gyár a nyolcvanhat dolgozójának csaknem 90 millió forintos bérkifizetéssel maradt adósa. A szakszervezet nemrégiben a szolnoki városi ügyészséghez fordult panasszal, szerintük ugyanis a felszámolási eljárásban az ő érdekeiket háttérbe szorították. A ezzel szemben azzal érvel, hogy amíg nem kapja meg a teljes vételárat, addig nem tud fizetni. A vevő viszont egyelőre hitelre vár, a nélkül nem tud törleszteni. Szabóné Fábián Ilona, a szakszervezet titkára elmondta: a teljes követelésük 113 millió forint volt, de ennek egy részét időközben a Bérgarancia Alapból megkapták. A gyárat tavaly nyáron 186 millió forintért megvette a budapesti székhelyű Wood-Wool Kft.: a vételárból akkor készpénzben letettek hárommillió forint foglalót, azóta pedig kifizettek még ötvenmillió forintot. A munkavállalók követelése mellett további 414 millió forint a hitelezők igénye. Vagyis: ha a vevő kifizeti a teljes vételárat, a dolgozók és a beszállítók akkor sem juthatnak hozzá a nekik járó összeghez, a vételár ugyanis nem fedezi azt. Borbély Sándor, a Wood-Wool Kft. vezetője azt mondja, egyelőre nem tudnak hitelhez jutni, mert eladtak egy területet, amelynek a tulajdoni bejegyzése még nem történt meg. Ha mégis újra termelni fog majd az üzem, legfeljebb harminc embernek adhatnak munkát. A volt bútorgyár területén továbbra is faipari munkákat végeznének, s egy olasz befektető közreműködésével konyhabútorokat gyártanának. Borbély Sándor szerint a szakszervezet tiltakozó akciói, feljelentései akadályozzák a gyár újraindítását, ezzel ugyanis rossz hírét keltik a hajdan jól csengő „Szolnok Bútor” névnek. Közölte: hitelrontásért kártérítési pert is indítanak. Honti Antal felszámoló tájékoztatása szerint a Wood-Wool Kft. eddig 51 millió forintot fizetett ki a vételárból, egy újabb, 60 millió forintos részlet kifizetésére pedig ígéretet tett, az előzetes számítások szerint a dolgozók bérkövetelésének teljesítésére nagyjából 40 millió forint maradna, de ezt az összeget is csak azt követően kaphatják meg, ha a vevő kifizeti a vételár hátralévő részét.
2003.11.04.	Hír. Több mint száz orvost, nővért és beteghordót küldenek el hamarosan az Országos Mentőszolgálattól. A volt Mentőkórházból megmaradt osztályok évente 250 milliós veszteséget okoztak az OMSZ-nek. A dolgozók egy részét ugyan átveszik, de fizetésük csökken. A Mentőkórházat két éve költöztették ki a Szobi utcából az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István döntése nyomán. Az Országos Traumatológiai Intézettel összevont intézmény ekkor három osztályra olvadt, amelyek azóta az ekkor létrehozott Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) keretein belül működnek, de szervezetileg az OMSZ-hez tartoznak. Az itt dolgozó több mint száz embert most elbocsátják. A leépítésről akkor született döntés, amikor idén átvilágították a mentőszolgálatot - ekkor menesztették Gőbl Gábor főigazgatót is. Az átvilágításkor kiderült, az amúgy is anyagi nehézségekkel küzdő mentőknek évi 250 milliós veszteséget okoz a három osztály működtetése.
2003.11.04.	Hír. Átlagosan húszszázalékos béremelést és a tárgyalások azonnali folytatását kéri a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi kormányzattól. Éger István, a kamara elnöke szerint a találkozó azért sürgős, mert tartani lehet attól, hogy kifutnak az időből. A kamara azt akarja elérni, hogy néhány év alatt törvényi garanciával, fokozatosan érjék el az orvosok az unióban szokásos béreknek a felét, és az emelést már jövőre el kell kezdeni. Kökény Mihály egészségügyi miniszter azt mondta, ha 48 órán belül megkapják a MOK levelét, válaszolnak. Nem titkolta, megkésettnek ítélte a követelést, mert a költségvetési törvény tárgyalásának ebben a szakaszában már csak a kormányzati képviselők komoly támogatásával van lehetőség ilyen mértékű forrásnövelésre. A béremeléshez legalább 50 milliárd többletre volna szükség.
2003.11.04.	Hír. Budapesten, ahol jó egymillióan dolgoznak, évente 3500-4000 munkaügyi per indul. Berlinben – igaz, a munkavállalók száma legalább kétszerese a budapestinek – nagyjából negyvenezer új ügy van egy-egy évben. Vavró István, az igazságügyi tárca miniszteri főtanácsadója szerint a munkaügyi perek a gazdasági élet lenyomatát mutatják. A válság – a nagy csődök és leépítések – idején az átlagnál jóval több pert indítottak, míg az elmúlt évek konszolidációját mutatja az ügyszám visszaesése. Handó Tünde FMB elnök asszony szerint az ügyek – legalábbis náluk – egyre bonyolultabbak. A munkavállalókat ugyanakkor indok nélkül riasztja vissza a költségektől való félelem – jegyzi meg a fővárosi munkaügyi bíróság elnöke –, mert a dolgozókat költségmentesen, hivatalból megilleti a védelem. A munka világában a leggyakrabban az elmaradt munkabért vagy az anyagi juttatást perlik. A főváros ebben a tekintetben is eltér az átlagtól, itt főként a munkaviszony megszüntetése miatt kérnek jogorvoslatot. A munkaügyi bíróság vezetője úgy látja, hogy meglehetősen sok gondot okoz majd az ítélkezési gyakorlatban az a törvénymódosítás, amely a munkaviszony elhatárolását szabályozza más jogviszonyoktól.
2003.11.04.	A dél-lengyelországi Jaroslaw város lakói bojkottot hirdettek a francia Danone élelmiszer-ipari konszern termékeire a városban működő kekszgyár bezárása elleni tiltakozásul. A gyárbezárás a 460 dolgozó számára munkanélküliséget jelent, a körzetben már amúgy is 25 százalékos a munkanélküliek aránya – mondta a szakszervezet szóvivője. A 40 ezer lakosú Jaroslaw élelmiszer-kereskedői annak érdekében, hogy döntésének átgondolására bírják a Danone-t, a francia csoport termékeit visszavonták, és a vásárlókat a Danone-termékek bojkottjára hívták fel. A Spolem lengyel kiskereskedelmi lánc, amelynek 25 áruháza van Jaroslawban, ugyancsak ezt tette. A Danone vezetősége közben közölte: vevőt keres a jaroslawi gyárra, hogy biztosítani lehessen a termelés folytatását. Ha ez nem jár sikerrel, a dolgozóknak rendkívül kedvező felmondási feltételeket ígérnek.
2003.11.04.	Hír. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a jövő évi költségvetés egyes egészségügyi fejezeteiről szeretett volna tárgyalni ma a kormány delegációjával, Vojnik Mária, a delegációt vezető politikai államtitkár elmondta: hétfőn már a parlamenti ülésen vett részt, amikor utolérte őt a MOK főtitkárának üzenete. Vojnik értetlenségének adott hangot a váratlan fordulattal kapcsolatban, hiszen alig egy hete arról állapodtak meg az orvosi kamarával, hogy az ő jogállási törvényjavaslatukról tárgyalnak majd. Csakhogy ez a tervezet azóta sem érkezett meg az egészségügyi szaktárcához, illetve az Országgyűlés egészségügyi bizottságában sem szólalt fel az orvosi kamara. A politikai államtitkár leszögezte: amennyiben a MOK a költségvetésről kíván a kormánnyal eszmét cserélni, ennek semmi akadálya, ha akár 48 órával a tárgyalás időpontja előtt megküldi számukra ennek írásos dokumentációját, javaslat-tervezetét.

2003.11.05.	Hír. A kormány megelégelte az orvosi kamara elnökségének viszonyulását az épp csak elkezdődött egyeztető tárgyalásokhoz illetve saját követeléseihez, ezért nyilvánossá tette levelezését a hivatásrendi köztestülettel. A dokumentumcsomagból kiderül, hogy a kamara vezetősége az elmúlt hetek alatt többször is változtatott követelésein-kérésein, melyek legutolsó variációja egybe esik a Fidesz egyik költségvetési módosító indítványával.
2003.11.06.	Hír. Uniós fórumhoz fordul Éger István (MOK) a köztestület és a kormány között kialakult feszült viszony miatt. Az orvosi kamara elnöke részt vesz Bécsben az Európai Orvosi Szövetségek bizottságának ülésén (e szövetségnek januártól leszünk teljes jogú tagjai), ahol tájékoztatni kívánja a szervezet tagjait az elmúlt hetek honi egészségpolitikai eseményeiről. Nincs más lehetőség – fogalmazott Éger – minthogy folytatják az egyeztetést a szakszervezetekkel a demonstrációkról. Kedden Nógrád megyében már megkezdték a betegek tájékoztatását, csütörtökön Szolnok megyében folytatják.
2003.11.06.	A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság közelmúltban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint az idén februárban a Zala Megyei Közgyűlés jogellenesen szüntette meg rendkívüli felmondással a Zalatour Kft. akkori vezetőjének, Lackner Lászlónak a munkaviszonyát, emiatt a megyei önkormányzatnak most 33,5 millió forintot kell kifizetnie az egykori cégvezetőnek.
2003.11.06.	Hír. Ha a követelt 138 millió forintot nem is, az első fokon kihirdetett 46 milliós végkielégítésének mintegy dupláját, 90 millió 370 ezer forintot kaphat Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank volt vezérigazgatója a Fővárosi Bíróság tegnap kihirdetett, másodfokon jogerős ítélete alapján. Baranyay az Orbán-kormány idején irányította az állami hitelintézetet. Ám amikor a választások után elbocsátották, végkielégítését az MFB nem fizette ki. Baranyay ellen az egyik vád az volt, hogy egy hibás befektetési döntéssel milliárdos kárt okozott a 2002-ben egyébként is rekordnagyságú, több mint 130 milliárdos veszteséget elkönyvelt állami banknak. Az ügyben nyomozás indult, a vádemelést azonban az ügyészség elutasította. A bank felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. A jogerős döntés szerint az MFB-nek 15 napon belül fizetnie kell, függetlenül attól, kérelmének később helyt ad-e a Legfelsőbb Bíróság.
2003.11.08.	Hír. A Nemzetközi Bírói Egyesület a bírák ENSZ-e, amely a világ 64 legjelentősebb államának bírói karát tudhatja tagjai sorában. Az egyesület szombattól egy héten át az osztrák fővárosban tartja közgyűlését és a megalakulás fél évszázados évfordulóját is ünneplik. Információk szerint az európai szekció megtárgyalja majd a magyar bírák jövedelmi helyzetét is. Az ülésen ott lesz a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Horeczky Károly is, de vendégként meghívták Újkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíróság elnökét is, aki annak idején szóba hozta a nemzetközi szervezet előtt a magyar bírák jövedelem viszonyait. Érdemes még megjegyezni, hogy a nemrég napvilágra került országjelentés is úgy fogalmaz: a bíráskodás pénzügyi helyzete egyelőre komplikált maradt Magyarországon.
2003.11.10.	Hír. Három héten belül újabb utcai demonstrációkra készül az orvosi kamara, mondta Mánya Kristóf, a köztestület titkára az után, hogy Kökény Mihály egészségügyi miniszter tegnap bejelentette: az ágazati érdekképviselők húszszázalékos bérkövetelését a kormány köztehernöveléssel, mintegy háromszázalékos járulékemeléssel tudná csak biztosítani. Ezt pedig nem tervezik. Mánya Kristóf szerint, ha jövőre nem lesz béremelés, a kormány helyi sztrájkokra is számíthat. Vojnik Mária, a szaktárca politikai államtitkára közölte: szívesen tárgyalnak a kamara képviselőivel az orvosok jogállásáról, de a bérről és egyéb költségvetési ügyekről nem, hiszen azokat az ágazati érdekegyeztető tanács fórumán kell megvitatni.
2003.11.12.	Hír. Még ebben az évben döntést hoz a Legfelsőbb Bíróság (LB) az idén márciusban jogerősen lezárt, rendőrök kezdeményezte zalai „ruhapénzperek” felülvizsgálati kérelmében. Az erről szóló értesítést az LB megküldte a rendőröket képviselő ügyvédnek, azzal, hogy az ügy országos jelentősége indokolja a felülvizsgálati kérelem sürgős elbírálását. Az idén márciusban két nagykanizsai rendőr is jogerősen megnyerte azt a próbapert, amelyet a 2002-ben esedékes 82 500 forintos ruhapénzükből egy BM-utasításra hivatkozva visszatartott 47 500 forint kifizetéséért indítottak. Azóta mindketten megkapták a bíróság által megítélt összeget, társaiknak azonban továbbra sem fizették ki a ruhapénzt. Lamperth Mónika belügyminiszter a perekről korábban azt nyilatkozta: a tárca nem ért egyet a jogerős ítéletekben megfogalmazott jogértelmezéssel, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, ráadásul a rendőrség idei költségvetésében nem is volt fedezet a visszatartott ruhapénz kifizetésére. Az ország különböző munkaügyi bíróságain folyamatban lévő több száz pert – amelyek felperesei között rendőrök mellett tűzoltók és határőrök is vannak – a munkaügyi bíróságok sorra felfüggesztették, hogy megvárják, amíg az LB döntést hoz a két próbaper felülvizsgálati kérelmében.
2003.11.15.	Hír. Lenkovics Barnabás az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalos vizsgálatot indít a MOK betegtájékoztató szórólapjának tartalma és terjesztése kapcsán. Egészségügyi, szakmai szervezetek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az orvosi kamara etikai kollégiuma most készülő állásfoglalásának, akitől a MOK elnöksége kér állásfoglalást a szórólap terjesztése, illetve annak megtiltása ügyében. Romics László, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke szerint ez az orvosi kamara belügye. A professzor úgy véli: az egészségügy és az orvosok élet- és munkakörülményeinek nehézségeiről szóló tájékoztató szórólap terjesztése az egészségügyi intézményekben azért váltott ki ellenállást a kórházvezetők többségénél, mert a betegekért, a teljesítményért folytatott versenyben ártalmas lehet az ilyen felhívás. A gyógyulni vágyó emberben bizonytalanságot, sőt bizalmatlanságot ébreszthet a kórház és az orvosokkal szemben a dokumentum tartalma.
2003.11.16.	Hír. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) a következőket közölte a pénteki nyíregyházi nagygyűlésről: A BRDSZ kinyilvánította, hogy elégedetlen a belügyi munkavállalók élet és szolgálati körülményeivel; bérfelzárkózási program hiányában békétlen marad; jogos és megalapozott követelésnek tartja az EU-hoz csatlakozó országok belügyi állománya bérszínvonalának elérését; a belügyi szakszervezetekkel történt megállapodás nem teljesülése esetén szembefordul a felelős vezetőkkel; a belügyi egészségügyi tulajdon nem privatizálható, annak megerősítését tartja szükségesnek; várja valamennyi belügyi szakszervezet tagságát, választott tisztségviselőit a 2003. december 4-én, Kaposváron tartandó következő BRDSZ-nagygyűlésen. Sárga lapot mutattak fel a Pénzügyminisztériumnak, mivel a meghívott politikai államtitkár nem érkezett meg. Horváth József a szakszervezet főtitkár-helyettese a Magyar Rádiónak elmondta: a közbiztonság fontos az uniós csatlakozás okán ugyancsak főkérdés a határőrzés, tehát jogosan tartanak igényt illetményemelésre. Ha a Szlovén Köztársaság belügyminisztériuma állományának illetményét elérhetnénk, az számunkra kedvező lenne. Körülbelül 30-35 százalékkal keresnek ma többet, mint mi.
2003.11.17.	Hír. A jóléti rendszerváltás végig vitelének szándékáról, a kormányígéretek megvalósulásáról faggatják a miniszterelnököt a november 27-re tervezett nagygyűlésükön az MSZOSZ-be tömörült szakszervezetek, amelyek együttműködési nyilatkozatot írtak alá az akkor még csak kormányfőjelölt Medgyessy Péterrel. A miniszterelnök elfogadta az invitálást a fórumra. Az MSZOSZ arra készül, hogy világossá tegye, továbbra is követeli az évek óta húzódó bérfelzárkóztatási, valamint a foglalkoztatási szerkezetváltást felvázoló kormányprogramot. A köztisztviselőket képviselő szakszervezetek sztrájkbizottság létrehozását fontolgatják arra az esetre, ha az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén a kormány nem mozdul el a közintézményekben dolgozók jövő évi béremelésére vonatkozó álláspontjáról.
2003.11.17.	Hír. Demonstrációval hívták fel a prostituáltak tegnap Lévai Katalin figyelmét egyre rosszabb élet- és munkakörülményeikre, délután három órakor pedig öt utcán, szobán "dolgozó" lány nyújtotta át petíciójukat az esélyegyenlőségi miniszternek. A prostituáltak szeretnék, ha Lévai Katalin végre meghallgatná problémáikat, és közös megegyezésre jutna az érintettekkel a prostitúció kezelésében, mondta Földi Ágnes, a prostituáltak képviselője. A Magyarországi Prostituáltak Egyesületének elnöke szerint a prostituáltak többszörösen hátrányos helyzetűek, ezért az lenne a természetes, hogy az esélyegyenlőségi miniszter segítsen megoldani problémájukat. A miniszter javaslatát, mely szerint a prostituáltak kuncsaftjait kellene büntetni, ha tetten érnek egy párt és nem magát a prostituáltat, teljesen elfogadhatatlannak tartja. Inkább a gyakran aluliskolázott lányok képzését kellene elősegíteni, és bordélyházak építésével segíteni a nehéz körülmények között tevékenykedő lányokat. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalnak azonban egyértelmű az álláspontja: az utcai prostituáltat áldozatnak kell tekinteni.
2003.11.19.	Hír. Zala megye mindhárom nagy intézményben - a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a keszthelyi kórházban is - megalakult a sztrájkbizottság - mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy zalaegerszegi fórumon. Az elnök reméli, hogy sikerül megegyezésre jutni a kormánnyal, és nem kell a munkabeszüntetés végső eszközéhez folyamodni.
2003.11.20.	Hír. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma csütörtökön nyilvánosságra hozott állásfoglalásában nem marasztalta el a kamara betegtájékoztató szórólapos akcióját, de fokozott körültekintést és tapintatot javasolt az anyag terjesztésekor. "A betegtájékoztatás írásos formája etikailag nem marasztalható el. A betegtájékoztatás elmaradása elmarasztalható" - mondta Dux László, a kollégium elnöke Budapesten sajtótájékoztatón. Éger István, a MOK elnöke elmondta: azért kérte ki írásban a testület véleményét, mert a kamara tevékenységét a szakminisztérium, illetve a parlament egészségügyi bizottságának elnöke is "etikátlannak" minősítette.
2003.11.20.	Hír. Nyilatkozatban tiltakoznak a légiirányítók a közszférában tervezett létszámleépítés ellen. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat levélben jelezte Medgyessy Péter kormányfőnek, hogy nem tartja elfogadhatónak a kormány által alkalmazott létszámleépítést, amely a polgári repülés dolgozóit is érinti. Szerintük a légi forgalom biztonsága kiemelkedően fontos terület, s ott éppen ezért nem lehet automatikusan alkalmazni a létszám-leépítési határozatokat. A HungaroControl érdekvédelmi szervezetei egyeztetést kezdeményeznek a kormány határozatának végrehajtásáról.
2003.11.21.	Hír. 2003. november 25-én, kedden 10 órakor sztrájkba lép a Ganz Gépgyár Energetikai Gépgyártó Kft., hogy az elmaradt munkabérek és más járandóságok kifizetését kikényszerítsék. A munkabérek kifizetése egy évvel ezelőtt kezdett akadozni, először több napos csúszással (a kollektív szerződés szerint minden hó 5-ig kellene) tudott a cég fizetni, majd a 2003-as évben már csúszással és két részletben fizetett csak. A 2003. november 5-én esedékes bérekből a mai napig csak dolgozónként 25.000 Ft-ot fizetett, azt is november 20. ill. 21-én a dolgozói tiltakozások és a sztrájkkészültség hatására. Elkezdődött a kollektív szerződés szerinti juttatások kifizetésének elmaradása is. A ruhapénz a 2002-es évre sincs kifizetve, holott a dolgozók számlával igazolták előre a ruhák megvételét. A fizikai dolgozók az erre az évre járó (2003.) munkaruhájukat, bakancsaikat és tisztálkodó szereiket nem kapták meg. A teljes dolgozói létszámnak járó (2000 Ft/fő) étkezési utalványt 2003. III. hónaptól nem kapták meg, a 2003-as évben esedékes törzsgárda jutalmakkal is adós a cég. A levont szakszervezeti tagdíjakat nem utalták át. Mindezek miatt a helyi szakszervezet folyamatosan tiltakozott, egyeztetéseket kezdeményezett a munkáltatóval, sőt, a tulajdonosok képviselőjével is. Mára elfogyott a dolgozók türelme, egy összegben követelik kamataival az elmaradt járandóságaik teljesítését és a munkabérüket. Már nem tudják tolerálni, hogy a cég a külső gazdasági és a belső vezetési problémák miatt nem képes nekik kellő időben fizetni. Elkeseredésükben a nyomásgyakorlás eszközeihez folyamodtak, aminek eredményeként hirdettük meg a 2 órás figyelmeztető sztrájkot. A sztrájk okairól Koralevitz Lajosné, a szakszervezet titkára, a sztrájkbizottság vezetője mondta el a fentieket. A Vasas Szakszervezeti Szövetség támogatja a sztrájkolókat és pert indít a dolgozók követeléseinek behajtására, közölte Fogarasi László VASAS szóvivő
2003.11.24.	Hír. Öt szakszervezeti szövetség egységes országos közszolgálati sztrájkbizottság alakításáról döntött pénteken. Mivel a szakszervezetek az OKÉT-en választ sem kaptak kéréseikre, közös sztrájkbizottság alakításáról döntött a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Liga Szakszervezetek, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének közszolgálati tagozata, a lépést támogatja a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is, amely azonban az általa képviselt munkavállalókra vonatkozó szolgálati törvény miatt nem vehet részt sztrájkban.

2003.11.25.	Hír. Egyetért a kormány megszorító javaslatával a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete. Véleményük szerint a légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl-tól akár 300 munkavállaló elbocsátása sem lenne túlzás, mert 450 is el tudja látni az alaptevékenységet, közölte Metes György. Az egyik szakszervezet elnöke szerint a jelenleg 750 alkalmazottat foglalkoztató cégnél aránytalanul magas az adminisztratív dolgozók száma, ezzel szemben a légtér irányításáért felelős munkatársak olyan kevesen dolgoznak, hogy az már a biztonságos repülést is veszélyezteti.
2003.11.25.	Hír. Nem született megállapodás a bérvitában, így tegnap délután egy és három óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak a csaknem ötszáz embert foglalkoztató, ukrán tulajdonú Ózdi Finomhengermű Munkás (ÓFM) Kft.-nél. A cég dolgozói munkásgyűlést rendeztek, ahol úgy döntöttek: a további lépésekkel megvárják a december elejére tervezett tulajdonosi taggyűlés határozatait. A munkáltató ez év elejével felmondta a kollektív szerződést, októberben aláírta az újat, ám ebből kimaradtak egyes korábbi juttatások, pótlékok. Az érdekképviselők most azt szeretnék elérni, hogy állítsák vissza a korábbi pótlékokat, és béremelést is kapjanak a dolgozók. Egyelőre megelégedtek volna valamivel több mint ötszázalékos, novembertől esedékes bérkorrekcióval. Kezdeményezésükre azonban nem kaptak kedvező választ.
2003.11.26.	Hír. A közszolgálatban jelen lévő szakszervezeti konföderációk a következő közleményt adták ki: „Az országos közszolgálati sztrájkbizottság megalakulásáról. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács november 18-ai, második ülésén nem született megállapodás a közszféra jövő évi béreiről. A szakszervezetek nagyfokú kompromisszumkészséget tanúsítottak azzal, hogy készek lettek volna elmozdulni az eredetileg javasolt 10 százalékos béremelési igényükről és a kormány által javasolt 6 százalékos bérnövekedésről tárgyalni azzal a feltétellel, hogy ez a bérnövekedés épüljön be a közszféra illetmény-rendszereibe, s ennek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítási alap célzott módon biztosítsa. A kormány nem tett érdemleges ellenjavaslatot, csupán az önkormányzatoknak juttatandó többletforrási szándékot hangsúlyozta, a béremelésre vonatkozó mindenfajta garanciavállalás nélkül. Nem hangzott el javaslat a közalkalmazottak béreire, illetve a köztisztviselők, valamint a fegyveres és rendvédelmi szféra illetményalapjának növelésére vonatkozóan sem. Nem történt kormányzati kezdeményezés a tárgyalások folytatására sem. A kialakult helyzet súlyos csalódást váltott ki a szakszervezetek, a közszolgálat munkavállalói körében. Annál is inkább, mert a múlt évi, példa nélküli mértékű közalkalmazotti béremelés nagy elismerést keltett. Félő azonban, hogy a jelenlegi helyzet következtében fokozatosan csökken a kormány iránti bizalmi tőke. A szakszervezetek és a munkavállalók kényszerűen tudomásul vették, hogy közalkalmazotti körben az idén az inflációt ellentételező béremelésre nem került sor. Ezért végképp elfogadhatatlan, hogy a jövő évi — csak a reálkereset szinten tartását jelentő —, béremelésre se történjen garanciavállalás a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a szolgálati viszonyban állók részére. Mindezek miatt a közszolgálati szakszervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy az érdekegyeztetés intézményes rendjének keretében folytatható tárgyalás lehetőségei kimerültek. Ezért négy konföderáció 23 szakszervezete a mai napon megalakította az országos közszolgálati sztrájkbizottságot. Erről, az 1989. évi VII. törvény előírásainak megfelelően a bizottság értesítette a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, kérve a kormány megbízottainak kijelölését az egyeztető tárgyalások megkezdésére. A sztrájkbizottság kinyilvánítja: minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek, miután a munkabéke, a nyugodt munka, a színvonalas közszolgáltatás a közös cél. Miként az is, hogy a tárgyalások a szociális párbeszéd intézményes fórumain, a kölcsönös érdeken alapuló együttműködés jegyében, a megállapodás szándékával történjenek. Ennek jegyében szólítjuk fel a kormányt partnerségre, kompromisszumkészségre, a közszolgáltatásokat nyújtók és azokat igénybevevők céljainak és elvárásainak teljesítésére. Felhívással fordulunk a kormánykoalíció és az ellenzék parlamenti frakcióihoz, képviselőihez, fordítsanak kellő figyelmet a közintézmények működésére, s tanúsítsanak nagyfokú felelősségérzetet a humán közszolgáltatások személyi és dologi feltételeinek biztosítása iránt, amit a jövő évi költségvetés elfogadása során szavazataikkal is juttassanak kifejezésre. Várjuk a közszféra azon szakszervezeteinek szolidaritását, amelyek a sztrájktilalom miatt nem vehetnek részt a sztrájkbizottságban, s támogatást remélünk a versenyszektor szakszervezeteitől is. Budapest, 2003. november 25. KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG”
2003.11.27.	Hír. Megbénulhat Ferihegy élete a karácsony előtti csúcsforgalom kezdetekor, ugyanis a repülőtéri dolgozókat képviselő szakszervezetek munkabeszüntetést terveznek. A szakszervezetek a Ferihegyi légikikötőt üzemeltető Budapest Airport Rt. (BA Rt.) vezetésének szerintük hibás döntéseire kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. Úgy vélik, a fél éve kinevezett menedzsment privatizációs és létszám-leépítési tervei ellentétesek a cég és a dolgozók érdekeivel. A jelenlegi elképzelés szerint az üzemeltetési terület egyes részeit kiszervezik a cégtől, és az ott foglalkoztatott dolgozókat elbocsátják. Ezzel a BA Rt. eleget tenne a kormány tízszázalékos leépítést elrendelő határozatának, és megoldaná néhány, nem stratégiainak nevezett terület leválasztását is.
2003.11.28.	Hír. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség csatlakozik a Munkáspárt kórház-privatizációt ellenző aláírásgyűjtési akciójához. Révész Máriusz a Fidesz-elnökség tegnapi ülését követően emlékeztetett, hogy a Fidesz a törvény elfogadásakor Alkotmánybírósághoz fordult – egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság mikor és hogyan dönt, ezért csatlakozik a Fidesz az aláírásgyűjtési akcióhoz.
2003.11.28.	Hír. Zalaegerszegen tegnapra megmozdulást terveztek tiltakozásul amiatt, hogy a megyei kórház patológiai, radiológiai részlege, illetve az intézeti gyógyszertár üzemeltetését külső befektetőkre bíznák. A háromórás munkabeszüntetés a 13 gyógyszertárban egyelőre elmaradt ugyan, az „akció" csak idő kérdése. A gyógyszerész kamara helyi szervezete még bízik abban, hogy a december 5-i, végső döntésnél a képviselők nem szavazzák meg az átadást. Az MDF-Fidesz többségű önkormányzat eddig arról döntött: felhatalmazza a kórházat, hogy készítsen elő egy olyan anyagot, amely a működtetés átadásának lehetőségeit és hatását vizsgálja. Dr. Selmeczi Kamill, a megye egészségügyi és szociális bizottságának elnöke szerint a határozat egy folyamatot indít el: külső tőkére ugyanis szükség van, ennek bevonására pedig a törvény, szigorú feltételekkel lehetőséget ad, jelenleg van egy hatályos jogszabály, amely lehetőséget kínál, s még nem próbálta ki senki. Amennyiben pedig a népszavazás a szabályozás megsemmisítéséről dönt, az előkészületek még bármikor leállíthatók.
2003.11.28.	Hír. Akár már decemberben országos figyelmeztető sztrájkot hirdethet az országos közszolgálati sztrájkbizottság, ha nem sikerül megállapodnia a kormánnyal a közszféra jövő évi béreiről. Az egész országban, a közszféra minden területén folyik a dolgozók sztrájkhajlandóságának felmérése. Tegnap közös sztrájkbizottságot alakított az Autóközlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) is. Váczi Győző, a sztrájkbizottság elnöke ezt azzal indokolta, hogy veszélybe került a tömegközlekedési dolgozóknak a szolgálati éveik alapján eddig járó nyugdíjkedvezménye. A sztrájkbizottság kezdeményezte a gazdasági és közlekedési miniszternél, hogy tárgyaljanak az ügyben. A két kisebb szakszervezet lépését azonban elhamarkodottnak tartja az ágazat 80 százalékát tömörítő Közúti Közlekedési Szakszervezet. Inokai Géza, a szervezet elnöke szerint egyelőre felesleges heveskedni, mivel a jelek szerint a régi probléma megoldására éppen most nyílik lehetőség. Az Országos Érdekegyeztető Tanács két héttel ezelőtti ülésén ugyanis a kormány megígérte, hogy 2004-ben szakmai egyeztetést kezd az ügyben a szakszervezetekkel, amelynek ütemtervét még az idén elkészítik. Sztrájkkal fenyegetőzött Simon Dezső, a legnagyobb vasúti érdekvédelmi szervezetnek számító Vasutasok Szakszervezetének elnöke is, aki azt nehezményezte, hogy a reform helyett csupán válságkezelés lesz a MÁV-nál, s úgy küld el a cég 11 ezer embert, hogy munkájukat nem váltják ki fejlesztésekkel. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke szerint nincs sztrájkhelyzet a vasútnál. Jövőre a vasutasok bére 11-12 százalékkal nő, a 2004-ben elbocsátandó 3800 emberből csupán ezer kerül utcára, ami nem jelent tragikus mértékű leépítést, fejtette ki Gaskó István.
2003.12.01.	Hír. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Szakszervezeti Szakosztálya szervezésében megtartott háttérbeszélgetésen kifejtette: nem felelnek meg a valóságnak azok a sajtónyilatkozatok, melyek szerint a szakszervezetek követeléseikkel nyitott kapukat döngetnek. A közszolgálat szakszervezetei november 18-a óta nem kaptak érdemi választ követeléseikre, egyeztető tárgyalások eddig nem voltak, de még megkeresés, kapcsolatfelvétel sem történt a kormány részéről – mondta el az érdekvédő. Nagyon nehéz helyzetben van most a közszolgálat, hiszen olyan körülmények között kell tiltakoznia, amikor embereket küldenek el a munkahelyekről, és komoly félelem van az ott dolgozókban. Azzal azonban nem számolunk, hogy a társadalom ellenérzéssel fogja fogadni a tiltakozó megmozdulásainkat, amelyek a tárgyalások eredménytelensége esetében nagygyűlések, különböző demonstrációk, sztrájkok formájában, ha kell 2004. májusáig, azaz fél éven keresztül folytatódni fognak – jelentette ki Szabó Endre. A SZEF elnöke a közszolgálatban dolgozók követeléseinek teljesíthetőségéről elmondta: a költségvetés a végszavazásig módosítható, amire az Orbán kormány ideje alatt – éppen szakszervezeti követelésre – már volt példa. Szabó Endre önmagában is ellentmondásosnak ítélte azt a kormányzati kommunikációt, mely szerint a költségvetés biztosítja a közszolgálati dolgozók 6 százalékos béremelését, garanciát viszont azért nem ad rá, mert az további leépítéseket generálna. Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke – ugyanezen a MUOSZ-rendezvényen – kifejtette: a MÁV-nál is elmaradtak az érdemi egyeztető tárgyalások a vasúti leépítésről. Reform helyett válságkezelést kaptunk, és úgy küldenénk el 11 ezer embert, hogy munkájukat nem váltják ki fejlesztésekkel. A jelenlegi létszám mellett is hatalmas a túlórák száma, ami az elmúlt év során csak tovább emelkedett. Ilyen körülmények között elviselhetetlenné válhat a túlterheltség, ami könnyen hibákhoz vezet, márpedig az emberi felelősség az elavult műszaki állapotok miatt jelentős. A mozdonyok és a vasúti kocsik átlagéletkora 20 év, eközben pedig a pályát meg kell majd nyitni az EU-s vasutak előtt, azaz a MÁV Rt. komoly versenyhelyzetbe kerül. Ha belekényszerítenek, bármennyire fájdalmas is lesz, sztrájkolni fogunk – fejtette ki a szakszervezeti vezető. Magyarország eddig sereghajtó volt sztrájkok tekintetében Európában: egy korábbi felmérés szerint csak Ausztriában sztrájkoltak kevesebbet a munkavállalók.
2003.12.01.	Hír. A szakszervezetek a Ferihegyi légikikötőt üzemeltető Budapest Airport Rt. (BA Rt.) vezetésének szerintük hibás döntéseire kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, ezért várhatóan kedden sztrájkbizottságot alakítanak. Úgy vélik, a fél éve kinevezett menedzsment privatizációs és létszám-leépítési tervei ellentétesek a cég és a dolgozók érdekeivel. Szakmai, a repülőtéri és repülésbiztonsági szempontoknak megfelelő döntésekre van szükség a Budapest Airportnál. Nem általában a privatizációt és az elbocsátásokat ellenezzük, hanem a társaság vezetőinek ezzel kapcsolatos elképzeléseit, mondta Hilmer Sándor, az érdekvédők szóvivője. Ennek szerintük ellentmond, hogy a jelenlegi elképzelés szerint az üzemeltetési terület egyes részeit kiszervezik a cégtől, és az ott foglalkoztatott dolgozókat elbocsátják. A szakszervezetek azonban úgy vélik, a lépés nem a cég, hanem néhány előre kiszemelt vállalkozó számára lenne előnyös, akik az eddig „házon belül” elvégzett munkát év elejétől külsősként, busás haszonnal végeznék el. Az „átjátszási folyamat” első lépésének a repülőtéri minibusz-szolgáltatás kiszervezését tekintik. A pályázaton ugyan egy állami tulajdonban lévő társaság, a Volánbusz nyert, az érdekvédőknek azonban meggyőződésük: a cég csak „stróman”, az igazi vevő majd később bukkan fel. Elképzelhető, hogy a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) még a héten ügyészséghez fordul okirat-hamisítás miatt, a szakszervezet információja szerint ugyanis a Volánbusz és a Budapest Airport szerződéstervezetében már kedvezőtlenebb ajánlat szerepel, mint amivel a buszosok megnyerték a pályázatot. A menedzsment eltökélt az alaptevékenységhez szorosan nem kötődő feladatok kiszervezését illetően. Mivel minden szervezet önállóan érvényesítheti jogait, elképzelhető, hogy már a kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést is láncszerűen oldják meg: azaz nem egyszerre, hanem egymás után lépnek akcióba, így akár egész napra megbéníthatják a repülőtér forgalmát.
2003.12.01.	Hír. A Független Rendőr Szakszervezet elégedetlen a bérekkel, nem ért egyet a Belügyminisztérium bérpolitikájával, és ismét nyomatékosítja: a rendőrök 2003. évi béréről sem a tárcával, sem a kormányzattal nem tudtak megállapodni, közölte a szakszervezet főtitkára hétfőn az MTI-vel. A szakszervezet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) tagjaként megállapodást írt alá június 11-én, hogy a kormány felmérést végez: csökkent-e az érintett állomány reálbére, és ha igen, milyen kompenzációs lehetőség van ennek kiküszöbölésére. Mint mondta, a kormány felmérése szerint a hivatásos állomány 44 százalékának csökkent a reálbére 2003-ban, 2,37 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt kompenzálni tudják, de csak 250-300 millió forint áll rendelkezésre, és további pénzforrást a kormányzat nem tud ilyen célra biztosítani. Pongó Géza főtitkár szerint a teljes személyi állomány 56 százalékát semmilyen bérfejlesztés nem érinti ez évben, ezáltal csökken a reálbérük. Az FRDÉSZ hétfőn azt közölte az MTI-vel: ha a kormány december 20-ig kifizeti az egyösszegű kompenzációt, és ezt megelőzően megállapodásra kötelezi az ágazatokat a szakszervezetekkel, úgy lezártnak tekinti a szféra 2003-as reálbércsökkenésének megakadályozását célzó tárgyalásokat. Kónya Péter, a FRDÉSZ elnöke elmondta: a szövetség annak ellenére lezártnak tekinti a tárgyalásokat, hogy nem tud egyetérteni a kompenzáció mértékével, mert a kimutatásuk szerint mintegy 7,1 milliárd forintot kellene kifizetni ahhoz, hogy egyetlen embert se érjen reálbércsökkenés 2003-ban. A nyilatkozatban a kormányzati oldal kinyilvánította, hogy a több mint 2 milliárd forint költségigényű kompenzáció forrását a bérpolitikai céltartalékból, illetve a Magyar Honvédség esetében átcsoportosítással biztosítja.
2003.12.02.	Hír. Közös sztrájkbizottság felállításáról döntött az Autóközlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerdai elnökségi ülésén, közölte a két szervezet csütörtökön. Váczi Győző, a sztrájkbizottság elnöke az MTI-nek elmondta: veszélybe került a tömegközlekedési dolgozóknak a szolgálati évek alapján eddig járó nyugdíjkedvezménye. Korábban az autóbuszvezetők e kedvezményt azért kapták meg, mert munkakörülményeik egészségkárosító hatása számottevő. A szabályozás azonban 1977-ben változott, és a módosított rendelet szerint csak azoknak jár a kedvezmény, akik meghatározott Ikarus típusú járművön dolgoznak. Mióta több helyi és helyközi közlekedéssel foglalkozó vállalatnál a járműveket Man, Mercedes és egyéb típusokra cserélték, azóta van ezzel probléma. Váci Győző szerint ettől azonban nem csökkent az autóbuszvezetők egészségkárosodása, hiszen az nem elsősorban az általuk vezetett busz miatt, hanem a jelentősen megnőtt forgalom következtében áll elő.
2003.12.02.	Hír. Napokon belül megkezdi a tárgyalásokat a kormány kijelölt képviselőivel a múlt héten létrehozott közszolgálati sztrájkbizottság. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint pontos időpontban még nem állapodtak meg, de az egyeztetéseket várhatóan már holnap elkezdik. A munkaügyi miniszter értesítette a sztrájkbizottságot, hogy a sztrájktörvénynek megfelelően kijelölte az egyeztető eljárásban részt vevőket Csizmár Gábor, a munkaügyi és Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkárai személyében, hangsúlyozva, hogy a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásokat csak a közalkalmazotti körre vonatkozóan tartják fontosnak. Továbbra is a megállapodás a cél és addig tárgyalnak, amíg remény van az egyezségre, mondta Szabó Endre, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 7 nap után már szóba jöhet egy esetleges sztrájk is, ha addig nincs eredmény. A szakszervezeti vezető megerősítette: készek eltérni az eredetileg követelt kétszámjegyű béremeléstől, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a legalább 6 százalékos keresetnövelést garantálja a kormány.

2003.12.03.	Hír. Demonstrációra készül és már a harmadik nagygyűlését hívta össze a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az egyik repülőtéri érdekképviselet pedig sztrájkbizottság létrehozását fontolgatja. A BRDSZ a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetével közösen holnap Kaposváron tart demonstrációt „Piros lap az országgyűlési képviselőknek, a kormánynak, a belügyminiszternek” címmel. A rendezvényre a két szakszervezet 1400 belügyi dolgozót vár. Az újabb demonstrációt azzal indokolják, hogy követeléseikre mindeddig nem kaptak választ. A munkavállalók élet és munkakörülményeinek javítását, uniós bérfelzárkóztatást sürgető belügyi dolgozók szakszervezete októberben Szegeden, majd novemberben Nyíregyházán tartott hasonló nagygyűlést, utóbbi helyen már sárga lappal tiltakoztak. Az érdekképviselet most egyúttal tudatta azt is, hogy a napokban létrehozott demonstrációs bizottság már megkezdte a felkészülést és a megállapodás elmaradása esetén április végére demonstrációt hirdetnek Budapesten, a Kossuth térre.
2003.12.03.	– Nincs egy fillérünk sem; a liftek fele nem működik, és a megjavításukra már kilátás sincs ebben az évben – indokolta a francia külügyi alkalmazottak szakszervezetének illetékese a Quai d’Orsay személyzetének hétfői sztrájkját. Dominique de Villepin külügyminiszter pedig tanácstalanul széttárta a karját diplomatái munkabeszüntetésének hírére: – Egy külügyi sztrájk azért nem banális dolog – jegyezte meg a miniszter, miközben a szenátusba sietett, ahol éppen a jövő évi költségvetés szerepelt a napirenden. (Népszabadság)
2003.12.03.	Hír. A repülőtéren működő szakszervezetek elképzelhetőnek tartják, hogy sztrájkba lépnek a dolgozók érdekében. Hárskuti János, a Ferihegy Airport vezérigazgatója elmondta, hogy megszüntetik a veszteséges, nem kellően hatékony tevékenységeket. Az üzemi tanács elnöke, Kovács Zoltán viszont kifogásolta, hogy a menedzsment nem egyeztet az üzemi tanáccsal és az érdek-képviseletekkel. A Budapest Airport egyébként az idén várhatóan a tavalyihoz hasonló, 4,7 milliárd forintos adózás előtti nyereséget érhet el.
2003.12.03.	Hír. Nem született megállapodás a közszférában dolgozók jövő évi béremeléséről a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság képviselői között a szerda esti tárgyaláson - közölte Szabó Endre, a sztrájkbizottság szóvivője. Szabó Endre beszámolója szerint a találkozón a szakszervezetek képviselői jelezték, hogy nem tudnak többet engedni. A két oldal között vita folyik a garanciákról: a kormány a munkaadókon - így a többi közt az önkormányzatokon - keresztül kívánja biztosítani a 6 százalékos növekmény fedezetét, a szakszervezetek viszont központilag garantált, a bérrendszerbe beépített állami forrást tartanának szükségesnek. Szabó Endre közlése szerint a kormány képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövő hét elején a kérésekről kialakítják álláspontjukat. Ennek ismeretében folytatódhat majd a tárgyalás a sztrájkbizottsággal, illetve pozitív válasz esetén az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között.
2003.12.04.	Hír. Ha a Zala Megyei Önkormányzat holnapi közgyűlésén döntenek a megyei kórházi gyógyszertár működtetésének magánkézbe adásáról, akkor a zalaegerszegi patikusok sztrájkolni fognak, közölte Varga Imre, a kamara zalai vezetője. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója azt mondta, az intézmény csupán élni szeretne az új kórháztörvény teremtette lehetőségekkel, amikor egyes tevékenységek ellátására úgynevezett külső közreműködőket vonna be. A főigazgató szerint ez a megoldás nem jelentene privatizációt, és csak abban az esetben hajtanák végre, ha a magántőke bevonása nem sérti sem az intézmény, sem az ott dolgozók érdekeit. A megyei közgyűlés eddig két szakterületnek, a radiológiának és a patológiának az esetleges átalakításáról hozott döntést. A megyei önkormányzat a kórházi gyógyszertár működtetését is szeretné átalakítani, amely ellen azonban a gyógyszerészkamara hevesen tiltakozik. Varga Imre, a Magyar Gyógyszerészkamara Zala megyei szervezetének elnöke tudósítónknak azt mondta, az intézményi gyógyszertár üzemeltetésének magánosítása súlyosan sértené a zalaegerszegi patikák érdekeit, amelyekben jelenleg a forgalom harmadát adja a kórházban és a rendelőintézetben kiállított vények beváltása. Eddig azért nem tartottak figyelmeztető sztrájkot, mert a megyei közgyűlés elhalasztotta a döntést a kórházi gyógyszertárról.
2003.12.04.	Hír. Költségcsökkentésre és a hatékonyság javítására hivatkozva jövő év első negyedévéig 150 embernek szűnik meg a munkaviszonya a Budapest Airport Rt.-nél (BA Rt.). Több, a társaság számításai szerint veszteséges vagy drága szolgáltatást, egyéb tevékenységet pedig külső cégekkel végeztetne a BA Rt. vezetése. Az üzemi tanács a szakszervezetek nem értenek egyet az elbocsátások módjával és vitatják a vállalati szolgáltatások "kihelyezésének" megalapozottságát. A részvénytársaság a karcsúsítással évente mintegy 1,2 milliárd forintot takaríthat meg, míg a leépítések egyszeri költsége néhány százmillió forint. Kovács Zoltán a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsának elnöke és Pető Alfréd a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az érdekképviseleti szervezetek ajánlásait a társaság vezetői figyelmen kívül hagyták. Kovács és Pető azt is sérelmezik, hogy határozott kérésük ellenére sem kaptak gazdaságossági számításokat az elbocsátásokkal és a szolgáltatások kihelyezésével.
2003.12.04.	Hír. A kormány nem figyelte kellő mértékben és kellő gondossággal a közszolgálatban dolgozó munkavállalók reáljövedelmének alakulását- jelentette ki a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára Kaposvárott, csütörtökön. "Erre az évre a szolgálati viszonyban állók igazából értékelhető javulást nem tudtak a sajátjuknak tudni, a közalkalmazottaknak meg a tavalyi nagyon jelentős, 50 százalékos keresetnövekedés szeptemberben lejárt az áthúzódó hatása", mondta Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára a kaposvári nagygyűlést megelőző sajtótájékoztatón. A már megalakult sztrájkbizottság felkészül arra, hogy 2004. április 15-e és május 1-je között, ha nem történik érdemi javulás, akkor a Kossuth térre hívja a belügyi munkavállalókat - családtagjaikkal együtt -, és felszólítja a közszolgálat munkavállalóit, hogy csatlakozzanak a demonstrációhoz. Mintegy 100 ezer munkavállaló nevében vettek részt a BM alkalmazottai a kaposvári nagygyűlésen, amelyre kilenc dunántúli megyéből több mint 1500 belügyi dolgozó érkezett. A városi sportcsarnokban tartott rendezvény résztvevői sajnálattal vették tudomásul, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter a meghívás ellenére nem jelent meg a nagygyűlésen. Megérkezett ellenben a Mikulás, aki a díszletek közt elbújtatva "megtalálta" a belügyminisztert, vagyis annak életnagyságú rajzolt figuráját. Így mintegy előtte, a jelenlétében osztotta ki zsákjából a kormány "ajándékát". A létszámleépítésről, a következő két évre 0 százalékos béremelést ígérő, és EU bérek - szép álmok feliratú táblákat a Mikulás felakasztotta egy fenyőfának kinevezett létrára, ezalatt a krampuszok gyászszalagokat kötöttek a szakszervezet zászlajára.
2003.12.05.	Hír. Elhárult a sztrájkveszély a csaknem ötszáz embert foglalkoztató, ukrán tulajdonú Ózdi Finomhengermű Munkás (ÓFHM) Kft.-nél. Másfél hete, kétórás figyelmeztető sztrájkjuk idején a dolgozók december 5-i határidőt szabtak a munkáltatónak, hogy teljesítse bérkövetelésüket. Céljuk az volt, hogy a tulajdonosok állítsák vissza a korábbi műszakpótlékokat, továbbá béremelést is követeltek, de első lépésként megelégedtek volna egy – november-decemberre vonatkozó – kisebb bérkorrekcióval is. Csütörtökön az érdekképviseletek elfogadták Jurij Litvinov igazgató ajánlatát, amely szerint vásárlási utalvány formájában ötmillió forintot osztanak szét a dolgozók között. Ez az összeg a jövő évi bértárgyalásokon beszámít majd a béralapba.
2003.12.05.	Hír. Eddig csaknem kétezren írták alá azt a tiltakozó ívet, amelyet a hajdúnánási önkormányzathoz kívánnak eljuttatni a helyi Nánási Oláh Mihály általános Iskola tervezett bezárása miatt. A csaknem 18 ezres lakosú hajdúsági kisvárosban öt általános iskola van, a tanulók létszáma megközelítően kétezer. A mintegy 400 fős tanulólétszámmal rendelkező iskola bezárásával sem a pedagógusok, sem a szülők nem értenek egyet, mert az intézmény speciális nevelési feladatokat lát el, s ezzel egyedülálló képzést nyújt a városban. Az iskolában enyhén értelmi fogyatékos gyermekek is tanulnak, és 130-an szociálisan hátrányos helyzetűnek számítanak. A polgármester közölte: azért esett a választás erre az intézményre, mert ez szomszédos egy szakmunkásképzővel, amelynek így megszűnhetnek a tanteremgondjai. Arra a kérdésre, mi lesz az iskola pedagógusainak a sorsa, Éles András azt válaszolta: valószínű, hogy csaknem harminc pedagógus munka nélkül marad. A képviselő-testület a december 15-i ülésén dönt az előterjesztésről.
2003.12.05.	Ma tekinti át a kormány 10 pontba foglalt ajánlatát a múlt héten létrehozott közszolgálati sztrájkbizottság. Szabó Endre tájékoztatása szerint a sztrájkbizottság továbbra is fennmarad, de egyelőre nincs szó munkabeszüntetésről. A kormányoldal 10 pontos javaslat-csomagot ajánlott, ebben azonban nem szerepelt az az elvárásuk, hogy a béremelés épüljön be a közszolgálatban dolgozók illetményrendszerébe. Szabó Endre szerint más megoldásról is készek egyeztetni, de jogi garanciákat követelnek. A szóvivő egyúttal a központi megállapodás elhárítására tett kísérletnek nevezte azt a felvetést, hogy az érdekképviseletek az intézményekkel és tárcákkal, ágazati szinten tárgyaljanak a béremelésről. Szabó Endre elmondta, hogy a tárgyalódelegáció ma ad tájékoztatást az első megbeszélésről a 24 tagú közszolgálati sztrájkbizottságnak. A sztrájkbizottság szóvivője megerősítette, hogy továbbra is a megállapodás a szakszervezetek fő célja, a megbeszéléseket jövő szerdán folytatják a kormány képviselőivel.
2003.12.06.	Hír. A Budapest Airport Rt. 152 dolgozója már megkapta felmondólevelét. 208 Airport Minibusz alkalmazott új szerződéssel az üzletág új üzemeltetőjénél dolgozhat majd a részvénytársaság ígérete szerint. A szakszervezetek elégedetlenek a döntésekkel, ezért sztrájkbizottságot alakítottak. „A sztrájkbizottság vasárnap ül össze, hogy megfogalmazza követeléseit, erről minden érintettet tájékoztatunk” – nyilatkozta Hilmer Sándor, a Reptéri Sztrájkbizottság szóvivője. A Budapest Airport Rt-nél nem érzik, hogy sztrájkhangulat lenne. „Hivatalosan semmilyen megkeresést nem kaptunk a szakszervezettől, ezért nem hiszem, hogy sztrájk lenne. Ez csak fenyegetés, nyomásgyakorlás”, mondta Pető György kommunikációs igazgató. A szakszervezetek külön döntenek arról, hogy csatlakoznak-e egy esetleges sztrájkhoz, de közös tanácsot alakítanak a folyamatos információáramlás és az összehangolt munka érdekében. Az egy tv-csatorna híradója szerint a Budapest Airport Rt dolgozóit tömörítő három szakszervezet már a jövő héten sztrájkba léphet, ha a vezetőség nem veszi komolyan követeléseiket. A két órás figyelmeztető sztrájk megbéníthatja a Ferihegyet.
2003.12.08.	Hír. A jászberényi Erzsébet Kórház melletti parkolóban szombat délután harmincan jelentek meg, hogy az intézmény szülészet-nőgyógyászati osztályának orvosai mellett demonstráljanak. Az elmúlt héten a jászberényi Erzsébet Kórház nőgyógyászati osztályának orvosai túlórabojkottra emlékeztető megmozdulást tartottak; csak négyórás ügyeleti beosztást voltak hajlandók vállalni, amivel az ügyeleti rendszer hibáira szerették volna felhívni a figyelmet. A Kjt. az orvosok ügyeletéből csak négy órát ismer el munkavégzésként, a további tizenkét órát egyfajta készenlétnek tekintik, s nem számítják munkában eltöltött időnek. Bördős József szerint ez nem jászberényi, hanem országos probléma, amely megoldásra vár. A szombati tüntetés előtt a városban több ezer szórólapot osztottak szét a demonstráció szervezői, ám ennek ellenére az eseményen csak kevesen jelentek meg: jórészt a helyi polgári kör vezetői, a szülészet orvosainak ismerősei, barátai és néhány szimpatizáns vett részt az akcióban. A demonstráción megjelent a jászberényi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, Szántai Tibor, aki elmondta, hogy az ügyelet beosztása nem az önkormányzat hatásköre, hanem a kórház vezetésének a feladata, csakúgy, mint a létszám biztosítása. A decemberi ügyeleti beosztást határidőre elkészítették a kórházban, a szülészek a határidő után kezdeményezték a négyórás beosztást, amit az ÁNTSZ nem fogadott el. Így az orvosoknak újból tizenhat órás ügyeletet kell ellátniuk. Jászberényben az önkormányzat ezen a héten soron kívüli ülést tart, melynek témája az ügyeleti rendszer lesz.
2003.12.08.	Hír. A MÁV Rt. reformjáról való egyeztetés mihamarabbi megkezdését követeli Medgyessy Péterhez írt levelében a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). A szakszervezet szerint a jelenlegi koncepció hosszútávon a magyar vasút megszűnéséhez vezethet. Sikertelen tárgyalások esetén a VSZ kész a nyomásgyakorlás alkalmazására. A VSZ nem a vasúttársasággal, hanem a "vasutasok és az utasok számára kedvezőtlen döntést meghozó" kormánnyal kíván egyeztetni. A VSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet biztosítsa a technikai fejlesztések végrehajtásához szükséges forrásokat, illetve, hogy a negyvenöt év feletti nőket és az ötven év feletti férfiakat semmiképpen ne bocsássák el. A VSZ december 17-i válaszmányi ülésén, az addig történteket összegezve dönt a további lépésekről. Bár a tagság között végzett felmérés szerint a munkavállalók többsége akár sztrájkolni is kész azért, hogy ezt továbbra is megtehesse.

2003.12.08.	A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége egyetért az országos közszolgálati sztrájkbizottság felállításával, és, bár annak munkájában a törvényi tilalom miatt nem vehet részt, minden törvényes eszközzel segíti munkáját. "Az Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ), mint az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) alanyi jogú tagja sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormánnyal a jövő évi bérfejlesztésről folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak" - olvasható a szervezet elnöke, Kónya Péter közleményében. A bejelentés szerint amennyiben a sztrájkbizottság által folytatott tárgyalások is eredménytelenül zárulnak, a szövetség kifejezésre juttatja a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szolidaritását a közszolgálati sztrájkot vállalókkal.
2003.12.08.	Hír. Amennyiben eredménytelen lesz a tárgyalás a munkáltatóval, december 19-én reggel 4.30 órától délután 18.00 óráig sztrájkot hirdet a Ferihegyi repülőtéren dolgozók többségét tömörítő három szakszervezet - jelentette be Kovács István, a sztrájkbizottság elnöke (egyébként üt-elnök) hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Követeléseiket hétfőn reggel átadták a vezérigazgatónak. Kovács István hangsúlyozta, hogy a törvény által előírt 7 napos egyeztetési idő alatt bármikor sor kerülhet kétórás figyelmeztető sztrájkra is. A sztrájkbizottságot a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ), a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ), illetve a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) hozta létre. E három szakszervezet összesen 1.300 tagot a szakszervezeti tagság többségét szervezi. Az érdekképviseletek kifogásolják, hogy a munkáltató nem kezdeményezett egyeztetést a létszámleépítésről, illetve a Budapest Airportot és a munkavállalókat érintő intézkedésekről. Kovács Zoltán, az üzemi tanács elnöke elmondta, hogy a tömeges létszámleépítések miatt a munkaügyi bírósághoz fordult, a kiszervezések miatt pedig a szakszervezetek az ügyészségnél kértek jogorvoslatot. Kovács István kifogásolta, hogy a hétfőn délelőtt 11 órakor meghirdetett állománygyűlés helyszínére a vezérigazgató rendőri biztosítást kért és a területet bekamerázta. Hárskuti János, a BA Rt. vezérigazgatója korábban elmondta, hogy egyelőre csak a veszteséges minibusz-szolgáltatás kiszervezéséről döntöttek. Olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelyik öt évre biztosítaná a 209 sofőr foglalkoztatását. Az érdekképviseletek szerint a kiszervezések átgondolatlan volta miatt a költségek nem csökkennek majd jelentősen a társaságnál. Átgondolatlannak nevezték a 152 főt érintő létszámleépítést is, és elmondták, hogy a létszám racionalizálására maguk is készítettek javaslatot, ám ezt a munkáltató nem vette figyelembe.
2003.12.09.	Hír. A vasutasok 11 ezerre tervezett létszámleépítését csak a műszaki fejlesztésekkel együtt fogadja el a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), álláspontja szerint minden egyéb létszámcsökkentés a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatás színvonalának látványos csökkenésével és a vasutasok munkahelyi terhelésének növelésével jár. Két hete ugyanis úgy döntött a kormány, hogy nem ad pénzt a vasút reformjára, miközben meg kell válni a vasutasok 20 százalékától. Ez utóbbival kapcsolatban a szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak, valamint a VSZ tagjai védettséget élvezzenek.
2003.12.09.	Hír. Karácsonyi jutalompénzzel igyekszik csillapítani a ferihegyi repülőtéren dolgozók sztrájkkedvét a Budapest Airport (BA) Rt. menedzsmentje. Hárskuti János vezérigazgató a hétfő délelőtti állománygyűlésen bejelentette: még decemberben mindenkinek félhavi fizetésnek megfelelő jutalmat, illetve ezenfelül gyermekenként tízezer forintot fizetnek. A szakszervezetek december 19-én, pénteken hajnali fél öt és este hat óra közötti időtartamra munkabeszüntetést hirdettek, és az sem kizárt, hogy addig is két-órás figyelmeztető sztrájkkal adnak nyomatékot szavaiknak. Pető György, a BA kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a szakszervezetek hétfőn átadtak Hárskuti Jánosnak egy levelet, melyben tárgyalásokat kezdeményeztek többek között a Budapest Airport Rt. „privatizációjával” kapcsolatban.
2003.12.11.	Hír. A székesfehérvári Philips-gyár Video Szakszervezetének titkárát, Káprai Attilát felmondással akarta elbocsátani a cég 2001-ben, a szakszervezeti bizottság és az üzemi tanács azonban ebbe nem egyezett bele. Előzőleg a Philips megszüntette az anyagvizsgálóként dolgozó, 51 éves szakszervezeti titkár munkakörét, és egy másik, kevesebb jövedelemmel, ám több műszakkal járó állást kínált neki. Ezt azonban Káprai nem fogadta el. A Video Szakszervezet ezek után úgy döntött, hogy a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény terhére függetlenítik Káprait. A Philips ehelyett azt ajánlotta, hogy akár 50 százalékkal több juttatást ad a szakszervezeti titkárnak, ha a férfi nem a cég, hanem a szakszervezet állományában tevékenykedik tovább. Káprai Attila ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy az ajánlat álságos, mivel csak három hónapra szól. A szakszervezeti titkár 2001 júniusa óta munkakör nélkül a Philips alkalmazottja, teljes fizetéssel úgynevezett állásidőn van. A Philips tavaly bíróságon támadta meg a szakszervezet és az üzemi tanács Káprait védő döntését. A Székesfehérvári Városi Bíróság egy évig tartó tárgyalássorozat után az idén júniusban végül a multinacionális cég javára döntött, és hozzájárult Káprai Attila elbocsátásához. A szakszervezeti vezető azonban fellebbezett. A másodfokon eljáró Fejér Megyei Bíróság Kozma Tamás vezette tanácsa előtt tegnap végül nem hozott ítéletet: végzésében felfüggesztette a tárgyalást, és bejelentette, hogy normakontroll céljából az Alkotmánybírósághoz fordul. Kozma Tamás indoklásában elmondta: a bírói tanács úgy találta, hogy ebben a perben két fontos alapjog ütközik. Egyrészt a munkáltató joga arra, hogy bármilyen gazdasági döntést meghozzon, akár munkaköröket szüntessen meg. Másrészt a szakszervezeteknek joguk van a szervezkedésre, az érdekvédelemre. Kozma szerint aggályos, hogy a törvényalkotók nem limitálták az egy szakszervezeti tisztségviselőre koncentrálható munkaidő-kedvezményt, és ezzel a szerződéses jog hatóköréből mintegy kivették az érdekvédelmi funkcionáriusokat. A végzés kihirdetése után a Philips jogi képviselője nem volt hajlandó kommentálni az elhangzottakat. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke (ehhez a szövetséghez tartozik a Philips Video Szakszervezete is) furcsának nevezte a döntést, mivel szerinte az Mt. egyértelműen rendelkezik a szakszervezetek jogairól, a munkaidő-kedvezmény felhasználásáról.
2003.12.11.	Hír. Visszahelyezte vezető beosztásába a kétegyházi önkormányzat Dila Istvánnét, a helyi Márki Sándor Általános Iskola november 10-én felmentett igazgatóját. A szülők, a pedagógusok és a diákok egy része egy héttel később demonstráción tiltakozott az igazgatónő leváltása ellen, Dila Istvánné pedig a munkaügyi bírósághoz fordult. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett a leváltás kapcsán. Kifogásolták, hogy mind az iskola munkáját vizsgáló ad hoc bizottság megállapításait, mind az iskolavezető leváltását eredményező döntést zárt ülésen, a helyi közösség részvételét megakadályozva hozták meg. Kifogásolták azt is, hogy az iskola igazgatói teendői egy részének ellátásával a helyi román iskola igazgatóját bízták meg. A román iskola igazgatója azóta már lemondott e teendők ellátásáról. Ugyancsak lemondott a november 10-én kapott vezetői teendőinek ellátásáról a Márki Sándor Általános Iskola igazgatóhelyettese, akire Diláné feladatainak egy másik részét bízta a felmentést követően az önkormányzat. Gulyás György kétegyházi polgármester változatlanul állítja, hogy Diláné leváltása törvényes volt. Visszahelyezését azzal indokolja, hogy nem maradhatott vezető nélkül az iskola, mert ez a tanulóknak súlyos hátrányokat okozott volna. Dila Istvánné szerint viszont a polgármester és az őt támogató önkormányzati képviselők csak a helyi lakosság, a megyei közigazgatási hivatal és Tóth Imre, a körzet fideszes országgyűlési képviselőjének nyomására hátráltak meg. Az igazgatónő véleménye szerint a polgármester a hétfői testületi ülésen is arra törekedett, hogy zárt ülésen hozzanak döntést, ám ezt nem sikerült elérnie. Az igazgatónő a december 15-én tartandó munkaügyi bírósági tárgyaláson már nem kérheti, hogy helyezzék vissza tisztségébe, hiszen ez megtörtént. Ám azt szeretné, ha a bíróság megállapítaná, hogy leváltása törvénysértő volt, ezt ugyanis a testületi többség továbbra sem ismeri el.
2003.12.12.		Hír. Nagygyűlést rendeztek az ELTE Gólyavárban a közszolgálati sztrájkbizottságban résztvevő és azt támogató szakszervezetek. A közel 800 ezer munkavállalót képviselő szakszervezetek felszólították a kormányt: legkésőbb 2004. január közepéig kössön megállapodást a szakszervezetekkel egy jogi és pénzügyi garanciákkal alátámasztott, legalább 6 százalékos béremelésről. A sztrájkbizottság és a nagygyűlés résztvevői állásfoglalásban rögzítették, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, eltökéltek minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a sztrájkot is. A nagygyűlésen Kis Papp László az ÉSZT alelnöke kifejtette, az oktatási tárca az idei 3,4 milliárd forintos forráselvonással dobogós helyre került – ez a tárca érdek érvényesítő képességét is jellemzi. Kis Papp László figyelmeztetett:. Nem tudunk támogatni olyan megoldásokat, melyek a bérek csökkentésével és elbocsátással oldanák meg ezt a helyzetet.
2003.12.30.	Közvetlenül karácsony előtt sztrájkbizottságot alakított a Vasutasok Szakszervezete, mert tárgyalóasztalhoz kényszerítené a vállalat vezetését a vasútreformmal indokolt húszszázalékos létszámcsökkentésről. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy már az idén több száz vasutast a szakszervezetek véleményének kikérése nélkül bocsátottak el. Szerintük ez a lépés előrevetíti, hogy a 2006-ig szóló leépítési előirányzatról, illetve a tevékenységkiszervezésekről sem kérdezik meg őket. A sztrájkbizottság tegnap megkezdte a megbeszélést a MÁV delegációjával a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodásról. A szakszervezet legfontosabb elvárásának nevezte, hogy a társaság gondoskodjon a speciális képzettségű vasutasok más szakirányú átképzéséről, hogy eséllyel kereshessenek munkát, s azt is, hogy legalább hároméves foglalkoztatási garanciát kapjanak a tevékenységgel együtt új cégbe „kiszervezett” vasutasok. Szeretnék egyezségbe foglalni azt is, hogy a 45 év feletti nők és az 50 évnél idősebb férfiak védettséget élvezzenek. Becslések szerint az 56 ezer vasutas húsz százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A szakszervezet az elmúlt napokban felmérést végzett a sztrájkhajlandóságról, az eredmény szerint a vasutasok több mint fele elszánta magát a munkabeszüntetésre, hogy megvédje munkahelyét. A sztrájkbizottság jelenleg vizsgálja a MÁV-nál hatályos kollektív erejű megállapodásokat, hogy nincs-e jogi akadálya a sztrájknak.

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	4
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	24
Foglalkoztatás	32
Szakszervezetek ................................................................................................................................	36
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	36
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	38
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	44
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	46
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	49
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	56
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	60
Munkáltatók.......................................................................................................................................	65
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................	65
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	70
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	72
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................	73
Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................	75
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)............................	76
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	77
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	79
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	81
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	108
Napi- és hetilapok.........................................................................................................................	108
Folyóiratok...................................................................................................................................	121
Jogszabályok 2003. IV. negyedév ....................................................................................................	126

2003.10.16.		Hír. Az MSZOSZ tiltakozik a táppénz mértékének csökkentése ellen, közölte Wittich Tamás elnök. Szerinte akkor, amikor a kormányzat az egészségbiztosítási járulékot egy százalékkal növeli, elfogadhatatlan, hogy csökkentse a járandóságokat. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre, a SZEF elnöke is. Megnehezíti az érdekegyeztetést, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke, sőt a javaslat ellentmond a szövetségek kormányzattal kötött tavaly nyári megállapodásának, miszerint a munkavállalókat érintő jelentős változásokról szóló ügyekben nem születik a szakszervezetek egyetértése nélkül kormányzati döntés. A költségvetés idetartozó fejezetei pedig szombaton kerülne az Országos Érdekegyeztető Tanács plénuma elé. A táppénzszűkítő javaslat durván sérti a munkavállalók érdekeit. A táppénz mérséklését a kiadások minden várakozást felülmúló növekedésével magyarázta a kormányszóvivő. Az idei költségvetési előirányzat 85,5 milliárd forint volt, várhatóan azonban 96 milliárd forintot kell kifizetni erre a célra ebben az évben. Ezért 2004-re a kormány már több mint 97,5 milliárd forintot szerepeltet a költségvetésben erre a célra.
2003.12.03.	Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a jövő évi bérmegállapodásokról és az uniós csatlakozást megelőző időszak tennivalóiról tájékoztatta Jász-Nagykun-Szolnok Megye érdekvédelmi szervezeteinek a vezető képviselőit. Borsik János leszögezte: az OÉT-ban résztvevő Autonóm Szakszervezetek Szövetségének is köszönhető, hogy a kormányzati és a munkaadói oldal képviselői is elfogadták a minimálbér 53 ezer forintra való emelését, a reálbérek 7-8 százalékos emelkedését, az iskolakezdési támogatás 15 ezer forintra történő növelését és adómentességét. Sikerült megakadályozni azt a kormányzati szándékot, hogy a szakszervezetek 2004-től a társadalombiztosítási alapok elosztásában ne ellenőrzési, hanem csupán tanácsadói jogosítvánnyal rendelkezzenek. Tarthatatlan az a helyzet is, hogy még a választás előtt egyezséget kötött az MSZP és az MSZOSZ, napjainkban pedig a Munkástanácsok és a Fidesz-MPSZ közeledik egymáshoz. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége sem baloldali, sem pedig jobb oldali párttal nem ír alá semmilyen egyezséget - szögezte le az elnök. A kormányzat nagy hibát követ el azzal, hogy abbahagyta az uniós csatlakozással összefüggő tájékoztatást, ezért a hiányos ismeretanyagot az emberek maguk pótolják, nem mindig a valóságnak megfelelően, mondta Borsik János.
2003.12.09.		Az OÉT ülésén megállapították, hogy nincsenek koncepcionális ellentétek a szaktárca munkaanyagát illetően a kormány és a szociális partnerek között, így a kormány vállalja, hogy beépíti a szakszervezetek és a munkaadók egy héten belül beadott javaslatait a foglalkoztatást elősegítő és a munkaerő-képzettségét javító intézkedésekről szóló előterjesztésbe. Burány Sándor munkaügyi miniszter arra is ígéretet tett, hogy a módosított javaslatról az közigazgatási államtitkári értekezlet után, de még mielőtt a kormány tárgyalná konzultálnak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a kollektív szerződések kiterjesztését szorgalmazta, a foglalkoztatást illetően pedig úgy fogalmazott: a hazai munkaerő belső mobilitása létkérdés. A munkaadók úgy értékelték, hogy a javaslat jó, de nem épít eléggé a szociális partnerekre, ezért azt kérték, hogy az intézkedési terv megvalósításába fokozottabban vonják be őket. Szerintük egyébként nem teljesíthető, hogy a ciklus végére 200.000-rel bővül a foglalkoztatás és azt is közölték, hogy a munkaidő tervezett csökkentésével nem értenek egyet
2003.12.09.		Hír. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke a MÁV reformjával kapcsolatban elmondta, hogy az állami költségvetésből MÁV-reform címen 2004-re nem biztosítanak támogatást, pedig a reform a megújulás szempontjából elengedhetetlen lenne, segítene abban, hogy a szolgáltatásokat magasabb színvonalon tudják nyújtani. Az Európai Unió a vasúti közlekedés reneszánszára készül, törekvése ugyanis az, hogy az észak-déli forgalmat egyre inkább visszatereljék a vasútra. Simon Dezső, a Vasutas Szakszervezet elnöke szerint a létszámcsökkentésen, a bérköltségeken valóban jelentősen lehet spórolni, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezzel a lépéssel a vállalat hatékonysága javulni fog. Ennek szenvedője a társadalom lesz, az az adófizető réteg, aki vasúton utazik. Simon Dezső felelőtlenségnek tartja, hogy azt a közlekedési ágazatot, amiben nagyon sok lehetőség rejlik, nem fejlesztik.
2003.12.22.		Hír. Tizenegy százalékos béremelés lesz 2004-ben a MÁV Rt.-nél, közölte a vasúttársaság. A MÁV Rt. 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelésben és 3,5 százalékos reformprémium bérnövekményben állapodott meg három reprezentatív szakszervezettel - áll a közleményben.

2003.10.04.	Hír. Amennyiben nem sikerül tárgyalóasztal mellett megállapodni a jövő évi költségvetési törvényről, érdekérvényesítő akciókba kezd a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), nyilatkozta Árok Antal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is szükségesnek tartja a közoktatás finanszírozásának javítását a 2004-es költségvetésből, és a kormányprogramban is szereplő folyamatos reálbér-emelést, tartalmazza a PDSZ állásfoglalása. Az érezhető mértékű reálbéremelés mellett szükségesnek tartják a pótlékok jelentős növelését. A PDSZ szerint garantálni kell a gyermeki esélyegyenlőséget célzó oktatási törvényi rendelkezések megvalósulásának anyagi hátterét is.
2003.10.13.	Hír. Ha nem módosulnak a jövő évi központi költségvetés tervezetének oktatást érintő egyes részei, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) akciót kezdeményez, mondta el Kerpen Gábor, az érdekképviselet elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Kerpen Gábor elmondása szerint a költségvetés jelenlegi tervezete "legalább öt-hat százalékos reálérték-csökkenést jelent" az oktatási intézmények fenntartóinak. Az oktatásban dolgozók bérének növeléséről semmilyen információt nem tartalmaz a törvénytervezet, amely azt jelenti, hogy a kormányprogramban rögzített "folyamatos reálbéremelés" nem teljesül.
2003.10.14.	Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelő bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetői kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének első embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelő bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezető tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta.
2003.10.17.	Hír. A kormány holnap tárgyalja a vasútreform tervezetét, amellyel kapcsolatban Gaskó István, a VDSZSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a döntéshozók ismét a privatizációt, a tevékenységek különböző társaságokba szervezésének gondolatát dédelgetik, ami elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendszer inkább drágább, minthogy megtakarítást hozna. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke szerint ellentmondásos információk vannak arról, hogy szombaton a kormány ülésének napirendjén lesz-e a reformtervezet, elképzelhető, hogy nem is ezzel, hanem a vasútnál tavaly télen kötött négyéves megállapodással foglalkoznak, ami a munkabéke alapja. A megállapodás egyik pontja szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott jövő évi béremelési szintet további 4 százalékkal kellene megfejelni a bérfelzárkóztatás érdekében.
2003.10.20.	A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megkezdte aláírásgyűjtését a pedagógusok diszkriminálása a munkajogi jogszabályok megkerülése ellen és az oktatás minőségének védelmében. Az aláírásgyűjtés november 30-án zárul, a szakszervezet addig kéri visszaküldeni a kitöltött aláíróíveket a PDSZ irodájába. A PDSZ felhívása: „EGY ALÁÍRÁSSAL JOGAINK VÉDELMÉBEN A kormány nyáron módosította a közoktatási törvényt. Az új szabály szerint: · megkerülve a Munka törvénykönyvét több munka rendelhető el a pedagógusoknak · a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel · a pedagógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató – a teljesítménypótlékkal végezhető munkán felül – akkor is, ha a dolgozó nem akarja MOST kell fellépni ez ellen, · mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minőségét · mert ma még csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül Kérjük, írja alá az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljen arra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi igazolványban, a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg. Köszönettel: kollégái – gyermeke tanítói és tanárai Kérjük, juttassa vissza az ívet a PDSZ Országos Irodájába 1011 Budapest, Jégverem u. 2.” [www.szakszervezetek.hu]
2003.10.30.	Hír. A Vasutasok Szakszervezete sztrájktól sem riad vissza, ha 11 ezer vasutast elbocsátanak. A VDSZSZ viszont úgy látja: nincs ok „megfújni a harci riadót”, mert a drasztikus létszámcsökkentéssel a MÁV működésképtelen lenne. Egyes vélemények szerint a vasútnál elmaradtak a műszaki fejlesztések, amelyek „kiválthatnák” a munkaerőt, ezért gyakorlatilag legfeljebb pár száz embert lehet csak elbocsátani. A legtöbb vasutast tömörítő Vasutasok Szakszervezete alelnöke, Karácsony Szilárd azzal érvelt, hogy nincs 11 ezer fős tartalék a MÁV-nál, ahol az elmúlt 15 évben 1500 milliárdnyi fejlesztés maradt el, ugyanakkor nem zárja ki, hogy radikális lépésre kényszerülnek, ha a tárgyalóasztalnál nem veszik figyelembe véleményüket.
2003.10.30.	Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megelégedéssel értesült arról, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) történt megállapodás alapján a minimálbér 6 százalékkal nő jövőre, de kifogásolja, hogy a béremelés nem érinti a pedagógusokat, közölte a PDSZ elnöke szerdán az MTI-vel. Kerpen Gábor rámutatott: a tervezet, a kormányprogrammal szöges ellentétben, az oktatásban dolgozók bérének reálértékét csökkenteni igyekszik.
2003.11.11.	Hír. Bírálta a jövő évi költségvetés tervezetét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a tömörülés elnöke legalább tíz százalékos garantált béremelést szorgalmazott. Kerpen Gábor szerint a kormány több intézkedése a pedagógusok számának nagy mértékű csökkenését célozza. A reálbérek folyamatos emelését tűzte ki célul a kormányprogram, nem pedig a bérek nulla százalékos növelését garantálta, az adójogszabályok miatt sok pedagógus bére csökkenhet. A csökkenő gyermekszám mellett a PDSZ elfogadhatatlannak tartja a normatívák változatlanul hagyását, s legalább hat százalékos emelést tartana szükségesnek.
2003.12.22.	Tizenegy százalékos béremelés lesz 2004-ben a MÁV Rt.-nél, közölte a vasúttársaság vasárnap az MTI-vel. A MÁV Rt. 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelésben és 3,5 százalékos reformprémium bérnövekményben állapodott meg három reprezentatív szakszervezettel.
2003.12.23.	Hír. A VDSZSZ elutasította a MÁV bérmegállapodás tervezetét, amely a jövő évre vonatkozó bérfejlesztést egy csomagban kívánja kezelni a választható béren kívüli juttatások (VBK) rendszerével és a bértarifával, jelentette be mondta Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten. A jövő évi bérmegállapodás nyomán a vasutasok reálkereset növekedése várhatóan 5 százalékot ér el, ami kevesebb a VDSZSZ által javasolthoz képest, ám alapvetően a szakszervezet elfogadja azt, alapvetően azzal nem értenek egyet, hogy a MÁV Rt. a bérmegállapodást csak csomagban hajlandó közölni az általa jövőre bevezetni kívánt béren kívüli juttatási és bértarifa-rendszerrel együtt. A VDSZSZ nem járul hozzá a pénztártámogatások bvk-ba történő bevonásába, mivel a pénztárak a társadalombiztosítási rendszer kiegészítőjeként a hosszú távú öngondoskodást szolgálják. Gaskó István elmondta: a vasúttársaság és a szakszervezetek között a tárgyalások folytatódnak, legközelebb december 29-én ül össze a Vasúti Érdekegyeztető Tanács. A VDSZSZ elnöke kívánatosnak tartaná, ha a kollektív szerződés ügyében még december 31-ig egyezség születne a munkaadó és a munkavállalói érdekképviseletek között, míg a bér kérdésében még január 20-ig van lehetőség a megállapodásra.

2003.12.04.	Hír. Lapinformációk szerint jövőre nyolcórás munkaidőre számítva hivatalosan 2100 fő elbocsátását tervezi a Magyar Posta, de mivel számos munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, ez a szám a gyakorlatban megközelítheti a négyezer főt. A posta modernizációja miatt januártól megszűnik a miskolci, a soproni és a szegedi igazgatóság, módosítják a kollektív szerződést is. A társaság jelentősen csökkenti szociális kiadásait. Sem Mundruczó Kornél a Postás Szakszervezet elnöke, sem Tomecskó Tamács a társaság szóvivője nem kívánta kommentálni ezeket az információkat. Közlésük szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. ugyanis még nem határozott a társaság jövő évi üzleti tervéről. Tomecskó ugyanakkor megjegyezte, hogy a Posta modernizációjára fordított több tízmilliárd forintos technikai fejlesztések nyilván kiváltanak bizonyos mértékű munkaerőt.
2003.12.05.	Hír. Közös érdekvédelmi kutatásokról állapodott meg Thesszalonikiben a legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ közszférában működő tagszervezeteinek küldöttsége egy görög intézettel. Az egyezmény lehetővé teszi a bekapcsolódást az Európai Unió által finanszírozott érdekvédelmi kutatásokba. Ilyen szakszervezeti kutatás Magyarországon eddig nem volt. A közszféra érintett szakszervezetei abban bíznak, hogy a közös kutatások révén hatékonyabbá válhat az érdekvédelem Magyarországon.
2003.12.08.	Hír. A MÁV Rt. reformjáról való egyeztetés mihamarabbi megkezdését követeli Medgyessy Péterhez írt levelében a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). A szakszervezet szerint a jelenlegi koncepció hosszútávon a magyar vasút megszűnéséhez vezethet. Sikertelen tárgyalások esetén a VSZ kész a nyomásgyakorlás alkalmazására. A szakszervezet nem a vasúttársasággal, hanem a "vasutasok és az utasok számára kedvezőtlen döntést meghozó" kormánnyal kívánnak egyeztetni. A VSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet biztosítsa a technikai fejlesztések végrehajtásához szükséges forrásokat, illetve, hogy a negyvenöt év feletti nőket és az ötven év feletti férfiakat semmiképpen ne bocsássák el. A VSZ december 17-i válaszmányi ülésén, az addig történteket összegezve dönt a további lépésekről. Bár a tagság között végzett felmérés szerint a vasutasok zöme csupán dolgozni szeretne, a válaszokból az is kiderül, hogy a munkavállalók többsége akár sztrájkolni is kész azért, hogy ezt továbbra is megtehesse.
2003.12.09.	Az OÉT ülésén megállapították, hogy nincsenek koncepcionális ellentétek a szaktárca munkaanyagát illetően a kormány és a szociális partnerek között, így a kormány vállalja, hogy beépíti a szakszervezetek és a munkaadók egy héten belül beadott javaslatait a foglalkoztatást elősegítő és a munkaerő-képzettségét javító intézkedésekről szóló előterjesztésbe. Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke a javaslat kapcsán kijelentette: követelik, hogy a foglalkoztatottság még ebben a kormányzati ciklusban érje el az európai uniós szintet, továbbá, hogy a foglalkoztatás bővítése álljon a gazdaságpolitika középpontjában.
2003.12.09.	Hír. Simon Dezső, a Vasutas Szakszervezet elnöke szerint a létszámcsökkentésen, a bérköltségeken valóban jelentősen lehet a MÁV-nál spórolni, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezzel a lépéssel a vállalat hatékonysága javulni fog. Ennek szenvedője a társadalom lesz, az az adófizető réteg, aki vasúton utazik. Simon Dezső felelőtlenségnek tartja, hogy azt a közlekedési ágazatot, amiben nagyon sok lehetőség rejlik, nem fejlesztik.
2003.12.22.	Hír. Tizenegy százalékos béremelés lesz 2004-ben a MÁV Rt.-nél - közölte a vasúttársaság vasárnap az MTI-vel. A MÁV Rt. 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelésben és 3,5 százalékos reformprémium bérnövekményben állapodott meg három reprezentatív szakszervezettel.
2003.12.28.	Hír. Hét ország, köztük Magyarország érdekképviseletei fogtak össze, hogy a kereskedelmi dolgozók számára kötelező pihenőnap legyen a vasárnap. Arra, hogy ezt miként kívánják elérni, konkrét, részletes terv készül az unió bővítéséig. A Magyar-, Horvát-, Német-, Csehország, Szlovénia, Ausztria és Szlovákia kereskedelmi szakszervezetei által létrehozott „szövetség” szeretné, ha addigra Lengyel- és Olaszország is csatlakozna hozzájuk. Ausztriában és Németországban már most is működik a rendszer, Horvátország és Szlovénia pedig a jövő évtől várhatóan törvényben teszi kötelezővé az üzletek számára a vasárnapi zárva tartást. Szlovéniában az idén szeptemberben népszavazás is volt erről, ahol a résztvevők 56 százaléka mondta, hogy megbékélne azzal, ha vasárnap nem lennének nyitva az üzletek. A legnehezebb Csehországban és Szlovákiában lehet a szakszervezetek dolga: ezekben az országokban egyelőre még a „piros betűs ünnepeken” is mehetnek az emberek vásárolni. Magyarország középúton jár: a tíz munkaszüneti napon és a két kiemelt vasárnapon (húsvét és pünkösd) zárva vannak a boltok, minden más napon a kereskedő belátására bízzák, kinyit-e.

2003.10.01.	Hír. Megkezdődött az ÁFEOSZ csatlakozási felkészítő előadássorozata. Az előadások tematikájának összeállításában figyelemmel voltak arra, hogy a tagszervezetek elsősorban középvállalatok, akiknek ilyen jellegű információkra van szükségük, valamint hogy a kereskedelmi ágazatra egy sor speciális szabály van érvényben, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a piacra lépéshez. Az előadásokat külön tematizálták a három célcsoport - felső vezető, szakértők és bolti kereskedők - számára. Az első előadás előtt Bartus Pál tartott tájékoztatót.
2003.10.01.	A most megjelent Magyar Gyáriparban (43. évf. 6. sz.) nyilatkozott Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a munkaadói oldalon tapasztalható törekvésekről. Mint mondta, az oldal egyre egységesebb, annak ellenére, hogy szervezési körüket tekintve nagyon különböző szervezetekről van szó. A KÉSZ igazolta önmagát, ugyan nem jogi személy, de elfogadott tárgyalópartner a kkv-ket érintő kérdésekben. Az MGYOSZ és a KÉSZ közötti együttműködés napirendjén ma az EU-s fejlesztési programokat koordináló iroda létrehozása szerepel, amely a kormánynak és a munkaadóknak is nagyon fontos.
2003.10.11.	A várakozásoknak megfelelően komoly vita folyt az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén. Megkezdődött az egyeztetés a jövő évi béremelési ajánlásról és a minimálbérről. A legkisebb kereset összegét a munkavállalói oldal jövőre 55 ezer forintra, a kormány 53 ezer forintra növelné, míg a munkaadók változatlanul hagynák. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy jövőre két számjegyű bruttó béremelés legyen a versenyszférában. A kormányzati oldal 6%-ot javasol. Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára szerint az adókönnyítések révén 5,5-6 százalékos inflációval számolva hatszázalékos bruttó béremeléssel jövőre 0,9 százalékkal nő a reálbér. A szakszervezetek szerint ezek a feltételek legfeljebb a reálbérek szinten tartását jelenthetik. A munkaadói oldal az adócsökkentés mellett állt ki. Dávid Ferenc szóvivő azt hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy a bruttó keresetek növekedési üteme három-négyszeresen meghaladja a GDP bővülését. A munkáltatók – mondta – abban érdekeltek, hogy a kívánt reálbér-emelkedés a legalacsonyabb bruttó keresetnövekedés mellett valósuljon meg. A szakszervezeti oldal – egyetértésben a munkaadóival – azt kérte a kormánytól, vonja vissza a természetbeni juttatások adókedvezményének eltörlésére vonatkozó javaslatát, kezdeményezték még az étkezési hozzájárulás adómentes határának növelését, a vállalati üdültetést igénybe vevők is kedvezményének 50 ezer forintra növelését, mint az üdülési csekk esetében. Veres János azt mondta, hogy lehetőséget lát a megemelt minimálbér adómentességének megtartására. A kormány nyitott a további tárgyalásokra a természetbeni juttatások adómentességéről, az étkezési hozzájárulás mértékéről és a vállalati üdültetés kedvezményéről is. A közigazgatási létszámcsökkentésről, a nyugdíjbefizetések adókedvezményének megszüntetéséről és az 1%-os egészségbiztosítási járulék bevezetéséről nem tud a kormány lemondani.
2003.10.27.	Az OÉT ülésen a délutáni órákig nem sikerült egyezségre jutniuk a jövő évi országos bérajánlás és a minimálbér mértékéről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek, bár az oldalak megállapodási készségüket hangoztatták. Rolek Ferenc és Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivői úgy fogalmaztak: változatlanul hagynák a minimálbér összegét, és 5-6 százalékos bruttó béremelésről egyeznének meg. Mindazonáltal addig nem tárgyalnának a bérekről, amíg nincs jelentős elmozdulás az általuk szükségesnek tartott kérdésekben (a rehabilitációs hozzájárulás növekedése, az innovációs hozzájárulás, a környezetterhelési díj, az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsának 20-ról 25 százalékra történő emelése és a fix összegű egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése).
2003.11.21.	A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban megállapodás született a kereskedelmi ágazatra vonatkozó 2004. évi bérajánlásról. A KASZ, a KISOSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ megállapodása 2004-re 8%-os keresetnövekedést tartalmaz, felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbér 2004. január 1-től 53.000 Ft-ra emelkedik, amelynek bevezetésekor ügyelni kell a bérarányok helyes kialakítására is. Ebben a személyi jövedelemadó-változásokat is figyelembe kell venni. A szervezetek megállapodtak abban is, hogy a következő év második felében értékelik az eredményeket.
2003.12.27.	Hír. Dézsi Zoltán, a COOP-Újság főszerkesztője a Riporter kerestetik vetélkedő győztese lett. Dézsi Zoltánt így hamarosan viszontláthatjuk a képernyőn, mint a televízió munkatársát. A Munkaügyi Kalendárium szerkesztője ezúton mond köszönetet Dézsi Úrnak az együttműködő segítségért, amit a kiadvány szerkesztéséhez nyújtott és sok sikert kíván!

2003.10.01.		Hír. Szeptember 30-án tartották a Vasas székházban a Versenyképesség - Termelékenység - Munkabérek c. konferenciát, amelyen Szőke Károly, Széles Gábor és Wittich Tamás is felszólalt. A konferencia jól tükrözte a témában képviselt eltérő álláspontokat.
2003.10.16.	Hír. 2004 áprilisától öt százalékkal csökken a táppénz kiszámításának kulcsa a költségvetési törvény tervezete szerint, rövidebbé válik az úgynevezett passzív táppénz ideje is. Az MSZOSZ tiltakozik a táppénz mértékének csökkentése ellen, közölte Wittich Tamás elnök. Szerinte akkor, amikor a kormányzat az egészségbiztosítási járulékot egy százalékkal növeli, elfogadhatatlan, hogy csökkentse a járandóságokat. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre, a SZEF elnöke is. A kormány szándéka megnehezíti az érdekegyeztetést, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke, a javaslat ellentmond a szövetségek kormányzattal kötött tavaly nyári megállapodásának is, miszerint a munkavállalókat érintő jelentős változásokról szóló ügyekben nem születik a szakszervezetek egyetértése nélkül kormányzati döntés. A költségvetés idetartozó fejezetei pedig szombaton kerülne az Országos Érdekegyeztető Tanács plénuma elé.
2003.10.19.	Hír. Az állami garanciavállalással felvett hitelekből és költségvetési támogatásokból 2006-ig 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre, az európai uniós csatlakozás után pedig az unió strukturális alapjából folytatódhat a vasúti pálya korszerűsítése, döntötte el a kormány szombati kihelyezett ülésén. A kabinet ugyanakkor húszszázalékos létszámleépítésről is döntött; a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a nyugdíjazások és előnyugdíjazások miatt az intézkedés várhatóan csak a már említett húsz százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni. Mivel a MÁV Rt. reformjáról szóló tervezetet kérésünk ellenére nem láthattuk, nem tudjuk, hogy pontosan mit is jelent a kormány elvi döntése, mondta Simon Dezső. A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke szerint az egyetlen biztos pont a húsz százalékos, azaz mintegy tizenegyezer vasutast érintő leépítés, ami megfelelő fejlesztések nélkül veszélyezteti a vasút biztonságát és csökkenti és szolgáltatások színvonalát. A fejlesztések nélküli elbocsátások veszélyeztetik a munkabékét, jelentette ki a VSZ elnöke. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke úgy véli, hogy a kormány újra elhalasztott döntésével továbbra is bizonytalanságban tartja a vasutasokat, az utasokat és a fuvaroztatókat.
2003.10.30.	Hír. A Vasutasok Szakszervezete sztrájktól sem riad vissza, ha 11 ezer vasutast elbocsátanak. A VDSZSZ viszont úgy látja: nincs ok „megfújni a harci riadót”, mert a drasztikus létszámcsökkentéssel a MÁV működésképtelen lenne. Egyes vélemények szerint a vasútnál elmaradtak a műszaki fejlesztések, amelyek „kiválthatnák” a munkaerőt, ezért gyakorlatilag legfeljebb pár száz embert lehet csak elbocsátani. A legtöbb vasutast tömörítő Vasutasok Szakszervezete alelnöke, Karácsony Szilárd szerint nincs 11 ezer fős tartalék a MÁV-nál, ahol az elmúlt 15 évben 1500 milliárdnyi fejlesztés maradt el. A szakszervezet tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos tevékenységek korábbi „kiszervezése” nem hozott megtakarítást, épp ellenkezőleg, drágábbnak bizonyult, s a szolgáltatás minősége sem javult. Karácsony ugyanakkor nem zárja ki, hogy radikális lépésre kényszerülnek, ha a tárgyalóasztalnál nem veszik figyelembe véleményüket.
2003.11.21.		Hír. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban megállapodás született a kereskedelmi ágazatra vonatkozó 2004. évi bérajánlásról. A KASZ, a KISOSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ megállapodása 2004-re 8%-os keresetnövekedést tartalmaz, felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbér 2004. január 1-től 53.000 Ft-ra emelkedik, amelynek bevezetésekor ügyelni kell a bérarányok helyes kialakítására is. Ebben a személyi jövedelemadó-változásokat is figyelembe kell venni. A szervezetek megállapodtak abban is, hogy a következő év második felében értékelik az eredményeket.
2003.11.26.	Hír. Kormányzati együttműködést vár az MSZOSZ a következő kérdésekben: legkésőbb 2006-tól 38 órára csökkenjen a heti munkaidő, december 24-e már az idén fizetett munkaszüneti nap legyen, mielőbb tárgyaljanak az Mt. átfogó módosításáról, legye foglalkoztatáspolitikai és bérfelzárkóztatási program. Egyebek között erről döntött tegnapi, kibővített szövetségi tanácsülésén a szakszervezeti szövetség. A rendezvényen Medgyessy Péter kormányfő nem jelent meg, de Wittich Tamásnak küldött levelében a többi között javasolta, hogy az év elején kezdjék meg az egyeztetéseket. Wittich Tamás közlése szerint az ülés célja annak áttekintése volt, hogy mennyiben teljesültek azok az ígéretek, amelyekről még a választási kampány idején írtak alá együttműködési nyilatkozatot Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölttel. A tanácskozáson szerették volna megbeszélni, hogy hogyan teljesültek a megállapodásban foglaltak. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a tárgyalásokat azonnal meg kell kezdeni, és úgy vélték, hogy a teendőket többéves megállapodásban kellene rögzíteni. Wittich Tamás elnök visszautasította azokat az érveket, hogy a gazdaság egyensúlyi problémáinak, a vállalkozások versenyképessége romlásának a bérek növekedése lenne az oka. Felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyszféra bérhelyzetében csak a minimálbér adómentessége eredményezett javulást. Az év első 9 hónapjában az iparban 7,1 százalékkal nőtt a termelékenység, míg az ipari bérek bruttó reálértéke csak 4,6 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban, tette hozzá.
2003.11.27.	Hír. Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke a vasutas-fórumot követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a MÁV Rt. piaci pozíciói jelentősen romlani fognak. A most hozott kormánydöntés csupán arról szól, hogy 2004-ben a MÁV újabb 60 milliárd forint hitel felvételéhez kap állami garanciát, ami az idei 67 milliárd forintos veszteséggel együtt összesen 127 milliárd forintos többlet terhet jelent a MÁV-nak. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: a magyar vasutas társadalom nem tudja elfogadni a kormánydöntést, bízik annak átértékelésében és kedvező megváltoztatásában. Jelezte, hogy december 8-ig az ország valamennyi vasúti területi képviseletén találkoznak a dolgozókkal és a fórumok tapasztalatait összegezve határozzák meg követeléseiket, amelyeket országos ülésen fogalmaznak meg a kormánynak.

2003.09.30.	Hír. A közszférában tervezett létszámcsökkentésről tárgyalna a kormány illetékeseivel a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), de megkeresésükre még nem kaptak választ. A kormányfő döntése szerint a központi közigazgatásban és a hozzá tartozó intézményekben tízszázalékos elbocsátás várható jövőre, a pénzügyminiszter ugyanakkor a közalkalmazotti szférában további hatszázalékos létszámleépítést tartana indokoltnak. Az APEH-től a dolgozók tíz százalékát, azaz 1350 alkalmazottat készülnek elküldeni. Az adóhivatalnál működő szakszervezet tegnap testületi ülésen értékelte a kialakult helyzetet. A dolgozók félnek az elbocsátástól, de attól is, hogy a maradók jövőre az eddiginél is jóval nagyobb terhelésnek lesznek kitéve.
2003.10.03.	Hír. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint előzetes becslésüknél is több, összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések. Hogy közülük hányat zártak be ténylegesen, azt nem tudjuk. A szakszervezet harminc körülire teszi a bezárt közoktatási intézmények számát. E lépésre leginkább kistelepülések kényszerültek, amelyek 30-40 diák számára tartottak fönn általános iskolát. Csak Baranya megyében öt iskola szűnt meg (Babarc, Kátoly, Vásárosbérc, Kővágótöttös és Szava). A főváros X. kerületében pedig idősek otthonává alakítottak át egy iskolát.
2003.10.04.	Hír. Ha nem sikerül tárgyalóasztal mellett megállapodni a jövő évi költségvetési törvényről, érdekérvényesítő akciókba kezd a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), nyilatkozta Árok Antal. Az alelnök szerint az oktatásnak világszerte jobb körülmények közé kell kerülnie, ezért nem fogadhatják el, hogy a 2004-es évi költségvetési törvénytervezetben az általános iskola felső tagozatán az egy főre eső normatíva 198 ezer forintról 193 ezerre csökken. A költségvetési törvénytervezetben nincs szó a közalkalmazotti illetménytábláról, ami azt jelenti, hogy a tavalyi béremelés a pedagógusoknál elveszti hatását, az ajánlás ugyanis, amely szerint az iskolafenntartóknak hat százalékkal kellene csökkenteni a személyzetet és ebből fedezni a bérfejlesztést, nem végrehajtható. A minimálbér 53 ezer forintra emelkedik, viszont az illetmények nem emelkednek, így ismét összecsúszhatnak a bérek.
2003.10.10.	Hír. Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, hogy a kormány nem egyeztetett velük a közigazgatás tíz százalékos létszámcsökkentésének bejelentése előtt. Fehér József, MKKSZ főtitkár példátlannak, indokolatlannak tartja a kabinet létszám-leépítési tervét. A kormánydöntés előtt nem történt érdekegyeztetés, pedig a kabinet vállalta, hogy ilyen határozatok előtt leül tárgyalni a szakszervezetekkel. Fehér emlékeztetett rá, hogy a tömeges elbocsátás előtt harminc nappal a létszámleépítést be kell jelenteni az illetékes munkaügyi központoknál, így november 22-én kaphatják meg felmondásukat az első köztisztviselők. Felmondási idejük hat hónap, az elbocsátottak tehát még nyár elején is kapják a fizetésüket. Mivel a minisztériumoknak még végkielégítést is fizetniük kell, az intézkedéssel jövőre nem tud sokat spórolni a kormány.
2003.10.14.	Hír. Varga László, a PSZ és Kis Papp László, az FDSZ elnöke sajtótájékoztatót tartott, amely szerint egyelőre az oktatással kapcsolatos korábbi kormányzati elképzelések a 2004-es költségvetés tervezete szerint nem valósulnak meg. Árok Antal, a PSZ alelnöke cáfolta az oktatási tárcának azt az állítását, amely szerint emelkedett a normatív támogatások összege. Ráadásul az idén 20 ezerrel kevesebb tanuló van a közoktatásban, ami 3 milliárd költségkivonást jelent. Reálértékben az oktatás globális költségvetése sem bővül, hiszen a mintegy 5 százalék növekedés nem éri el az infláció tervezett 5,5-6 százalékos mértékét, mondta Árok Antal. Kis Papp László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a költségvetés tervezetében nincs szó a bértábla módosításáról. A szaktárca viszont úgy ítéli meg, hogy miután az idei év az általános, minden pedagógusra és felsőoktatási dolgozóra vonatkozó fizetésemelés éve volt, jövőre differenciáltan, a teljesítmény alapján növekednek tovább a bérek. Ennek megfelelően azok a pótlékok növekednek, amelyekhez többletteljesítmény köthető: legalább két és félszeresére növekszik például az osztályfőnöki pótlék, azaz az eddigi 2000-2500 forintról 5000-6000 forintra. Ez az intézkedés mintegy 70.000 pedagógus többletmunkájának megbecsülését szolgálja.
2003.10.14.	Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelő bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetői kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének első embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelő bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezető tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta.
2003.10.21.	Hír. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerint a kormány közigazgatási létszámcsökkentése szakszerűtlen, morálisan káros döntés, és gesztus a nagyvállalkozói lobby felé. Az elbocsátás csupán 8 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezhet és ez egyáltalán nincs összhangban a közigazgatási reformmal, mondta Fehér József, az MKKSZ főtitkára. A szakszervezet azt javasolja, hogy a munkavállalók képviselői részt vehessenek a létszámcsökkentés összehangolásában, a végrehajtás ellenőrzését végző tárcaközi bizottság munkájában. Kezdeményezi, hogy 50 év feletti nőket, 55 évnél idősebb férfiakat, több gyermeket egyedül nevelőket vagy a munkanélküliségtől sújtott régióban dolgozó köztisztviselőket ne bocsáthassanak el. A kormány nagyobb összegű végkielégítéssel preferálja azokat, akik önként jelentkeznek, hogy elhagyják a hivatalt, munkáltatóként hozzon létre egy pénzügyi alapítványt, amelyből támogatja a munkát nem találókat. Vadász János kormánymegbízott közölte: a felvetések közül csak az önkéntes felmondás honorálását nem támogatja, mivel a létszámcsökkentés elsődleges célja a megtakarítás. Vadász elismerte, hogy „nagy hiba” volt az egyeztetés elmaradása az elbocsátásokról, de a döntés tartalmát teljes mértékben helyesli.
2003.10.22.	Hír. Az Államkincstár szervezeteinél dolgozók körében egyre nagyobb a pánik, mert a pénzügyminiszter saját hatáskörében oly módon rendelte el a tíz- százalékos létszámcsökkentést, hogy az abból származó megtakarítást is előírta. A munkahelyeken attól is tartanak, hogy politikai tisztogatásra használják a létszámcsökkentést, ezúttal ugyanis elég a kormányrendeletre hivatkozni. Fehér József (MKKSZ) szerint nincs ok politikai tisztogatástól tartani. Az Államkincstár szakszervezeteinek vezetői úgy döntöttek, megkérdezik a tagságot, hajlandók-e a létszámcsökkentésről folyó tárgyalások kikényszerítése érdekében sztrájkbizottságot létrehozni. Michalkó Péter, az APEH Dolgozók Szakszervezetének vezetője szerint a baj nem az, hogy karcsúsítani kell a közigazgatást, hanem az, hogy arról nem lehet európai módon tárgyalni a kormány képviselőivel. Miközben a választási kampányban a szocialista párt a szociális párbeszéd helyreállítását hirdette, annak nyoma sincs a gyakorlatban.
2003.10.26.	Hír. A közalkalmazotti bértábla befagyasztásával elindulna a 2002. évi béremelés leértékelődése, mondta egy napilapnak Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Az érdekvédelmi tömörülés ezért kezdeményezni fogja, hogy a pedagógusbéreket legalább az inflációval megegyező mértékben emeljék. A jövő évi költségvetési javaslat szerint a közalkalmazotti bértábla elemei nem változnának, a kormány ugyanakkor már bejelentette: 50-ről 53 ezer forintra emelné a minimálbért, emlékeztetett Árok Antal.
2003.11.02.	Hír. A közszektor munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) "töréspontnak" tartja, ha a kormány jövőre nem építi be a közszféra illetményrendszerébe az ötvenháromezer forintos minimálbért. Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának MDF-es elnöke szerint a hétezer fős elbocsátás összesen húszezer családtagot érint. Mivel a költségvetés alapján az önkormányzatok jövőre nem kapják meg a béremelésekhez szükséges forrásokat, Balsai szerint további ötvenezer fős leépítésre lehet számítani a közszférában. A politikus emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter 2002. január 8-án, a Pilvax Kávéházban kijelentette: „továbbra is számítunk a közszolgálatban dolgozó szakemberek munkájára...megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát... szavamat adom, hogy betartom, amit vállaltam”.
2003.11.03.	Hír. Azonnal tárgyalni kíván a kormánnyal a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a közszférában dolgozók jövő évi keresetéről és a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentésről. Ezért kezdeményezik: november 11-re hívják össze az OKÉT-et. Fehér József, alelnök szerint a költségvetés parlamenti vitájának lezárása előtt szeretnének megállapodni a béremelésről, illetve arról, hogy az egy hete elfogadott 53 ezer forintos minimálbér legyen a közalkalmazotti illetménytábla kezdő tétele. A köztisztviselők esetében is elvárják, hogy a jelenlegi 33 ezer forintos illetményalap a legkisebb bér emelésével azonos mértékben nőjön, a 100 ezer forintos diplomás minimálbér pedig 106 ezer forintra emelkedjen. A közszférában tízszázalékos fizetésemelést tartanak indokoltnak. Fehér szerint a korábban közölt nyolcezerrel szemben az utóbbi napokban kormányzati részről közölt új létszám annak beismerése, hogy nincs megfelelően előkészítve a leépítés. A szakszervezetek szerint 1200-1700 fővel csökkenthető úgy a közigazgatás létszáma, hogy az ne járjon elbocsátással, így ötezer itt dolgozónak kell azzal számolnia, hogy – legalábbis átmenetileg – állástalan lesz.
2003.11.04.	Hír. A nevelési-oktatási intézmények működési feltételeit és a közalkalmazottak keresetét is hátrányosan érinti a jövő évi költségvetési törvényjavaslat, jelentette ki a PSZ képviselője. Az óvodai, iskolai, szakképzési normatívák megegyeznek a 2003. évivel, így reálértékükben csökkennek. Emellett a gyermeklétszám is egyre kisebb, emiatt a fejkvóta alapú finanszírozás az általános iskolát fenntartó önkormányzatoktól több mint 3 milliárdot von el. A szakszervezet minimális igénye a normatívák inflációs, vagyis 5,8 százalékos korrekciója, a közalkalmazotti bértábla 6%-os emelése, a diplomás minimálbér reálértékének megőrzése.
2003.11.09.	Hír. Kedden mégsem ül össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT). Pedig még ebben a hónapban, a költségvetés parlamenti vitája alatt meg kellene állapodni a közszféra jövő évi béremeléséről, ám a kormány egyelőre halogatja a tárgyalásokat, jelentette be a SZEF. A kabinet jelenleg mindössze az infláció mértékével megegyező bérnövekedést ajánl, ám ehhez nem biztosítja a szükséges forrásokat. A SZEF elnöke hangsúlyozta, hogy csak a legkisebb bér illetménytáblába való beépítése jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megőrzésére, ha egyáltalán igaznak bizonyulnak a jövőre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások. A SZEF azért ragaszkodik az OKÉT még a héten történő összehívásához, hogy az esetleges megállapodás tartalmát még a költségvetés parlamenti vitája alatt építsék be a büdzsébe. Abban az esetben, ha a kormány a minimálbérrel kapcsolatos követelését sem teljesíti, a SZEF kész a nyomásgyakorlás alkalmazására, mondta Szabó Endre.
2003.12.11.	Hír. Az, hogy a tanárok, illetve az esetlegesen hozzájuk csatlakozó közalkalmazottak (például egészségügyi dolgozók) figyelmeztető sztrájkot tartanak, petíciót írnak, vagy éppen az utcára vonulnak-e, attól függ, milyen eredménnyel zárulnak a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormányzat bértárgyalásai, nyilatkozta Árok Antal (PSZ). A kormányzat eddig csupán egy ajánlást fogalmazott meg az oktatási és egyéb közszolgáltatási intézményeket fenntartó önkormányzatok számára a béremelésről. A PSZ alelnöke szerint az üdvözítő megoldás az jelentené, ha a hat százalékos növekedést a közalkalmazotti bértáblában is rögzítenék. A jelenlegi helyzet szerint a szakszervezeteknek és az önkormányzatoknak helyi szinten kellene megállapodniuk a béremelés mértékéről, de több önkormányzat jelezte, hogy mindössze egy-két százalékkal, vagy éppenséggel egyáltalán nem tudja megemelni a pedagógusok bérét.
2003.12.12.		Hír. Nagygyűlést rendeztek az ELTE Gólyavárban a közszolgálati sztrájkbizottságban résztvevő és azt támogató szakszervezetek. A közel 800 ezer munkavállalót képviselő szakszervezetek felszólították a kormányt: legkésőbb 2004. január közepéig kössön megállapodást a szakszervezetekkel egy jogi és pénzügyi garanciákkal alátámasztott, legalább 6 százalékos béremelésről. A sztrájkbizottság és a nagygyűlés résztvevői állásfoglalásban rögzítették, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, eltökéltek minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a sztrájkot is. A nagygyűlésen Kis Papp László az ÉSZT alelnöke kifejtette, az oktatási tárca az idei 3,4 milliárd forintos forráselvonással dobogós helyre került – ez a tárca érdek érvényesítő képességét is jellemzi. Kis Papp László figyelmeztetett:. Nem tudunk támogatni olyan megoldásokat, melyek a bérek csökkentésével és elbocsátással oldanák meg ezt a helyzetet.
2003.12.12.	Hír. Tárcaközi bizottság alakul december közepén a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére, amely a közoktatás felelősségi és finanszírozási rendjének felülvizsgálatával kapcsolatban a szükséges változások szakmai előkészítésével foglalkozik. Árok Antal, a PSZ alelnöke elmondta: a kérdéssel mihamarabb foglalkozni kell, mivel a demográfiai hullám miatt az iskoláknak egyre kevesebb pénz jut. Az idei, iskola bezárásokról készült felmérés kapcsán sem arról kellene vitatkozni, hogy melyik kormány ideje alatt zártak be több közoktatási intézményt, hanem a valódi problémáról, azaz a finanszírozási rendszer átgondolásáról. Idén összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések a (PSZ) felmérése szerint.

2003.10.01.	Hír. A Nemzetközi Munkaadói Szövetség (IOE) Európai Regionális Közgyűlését az idén szeptemberben Moszkvában tartotta. A magyar munkaadókat e szervezetben 1990-től a VOSZ, 1999-től a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) képviseli. a konferencián részt vett Dr. Rudas János (VOSZ, delegációvezető), Dr. Szabadkai Antal (MMNSZ), Borosné Barta Terézia (MGYOSZ). Az IOE konferencia napirendjén négy téma szerepelt: A globalizáció hatása a munka világára, Az orosz munkaadói szervezet bemutatása, Migráció az EU-ban, Választás megüresedett helyekre.
2003.10.01.	Hír. 2003. szeptember 29-30-án a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának szervezésében "Kormányzati és közigazgatási ICT infrastruktúra a Duna-Tisza-Maros-Körös Eurorégióban" címmel kétnapos nemzetközi konferencia megrendezésére került sor a tartomány fővárosában, Újvidéken. A rendezvény egyik kiemelt támogatója a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége volt, melyet Radács Ferenc VOSZ társelnök képviselt. A konferencia fővédnöki tisztségét Djordje Djukic úr, Vajdaság Autonóm tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke képviseletében Pásztor István alelnök látta el. A kétnapos tanácskozáson a DTMK-régió illetékes minisztériumai, a közigazgatás kommunikációs képviselői, önkormányzati delegációk, politikai- és szakmai képviselők, multinacionális társaságok, pénzintézetek, befektetői körök és a Stabilitási Paktum képviselői vettek részt. A konferencia tematikája a Stabilitási Paktum által támogatott dél - kelet európai infrastrukturális fejlesztési programokra - kiemelten az információ technológia, távközlés, adatkommunikáció és az elektronikus társadalom kérdéskörére - épült. A kétnapos konferencia lehetőséget biztosított az együttműködésben érdekelt felek további, kötetlen információcseréjére, kapcsolatteremtésre, konkrét megoldási javaslatok megvitatására is. A rendezvényen elhangzottak arról adtak tanúbizonyságot, hogy a dél-kelet-európai térség a határon túli magyarsággal kialakítandó kapcsolatokon túlmutató, hosszú távú és sikeres együttműködésre is lehetőséget nyújt.
2003.10.01.	Hír. Elnöki értekezletet tartott Nyíregyháza-Sóstón szeptember 9-én a VOSZ. Napirenden a kormány 2004. évi gazdasági szabályzókra vonatkozó tervei és a VOSZ álláspont kialakítása szerepelt. A VOSZ megyei helyzetéről tartott beszámolójában a megyei elnök ismertette a jelenlévőkkel, hogy a megyei szervezet taglétszáma egy év alatt 29 főről 80 főre növekedett, amely nagyban köszönhető a Széchenyi Kártya bevezetésének. A megyei iroda megnyitása új lendületet adott a szervezet munkájának, a szervezeti életnek és a tagság létszáma növekedésének. Tardos János hozzászólásában ismertette az EU csatlakozással kapcsolatos VOSZ álláspontot.
2003.10.07.	Október 7-én kibővített elnökségi ülést tartott a VOSZ a Tulip Inn Millennium Hotelben. Napirenden szerepeltek a következők: Tájékoztató az előző Elnökségi ülés óta végzett főbb feladatokról. Állásfoglalás a 2003. évi szabályozórendszer állásáról. A Prima Primissima díj és az Év Vállalkozója VOSZ kitüntetéssel összefüggő feladatokról. Tájékoztató a KA-VOSZ Rt-ben szükséges tisztségváltásokról és a Széchenyi Kártya igénylés helyzetéről. A VOSZ-KHT létrehozásával kapcsolatos előzetes információk és döntések.. Az Elnökség az 1. és 2. napirendeket összevonva tárgyalta. Az írásos tájékoztatókat és a Főtitkár szóbeli kiegészítését jóváhagyólag tudomásul vette. Demján Sándor felvetésére elfogadta, hogy a minimálbér tárgyalásnál a tételes EHO csökkentését kell szorgalmazni, más lehetőségek mellett és ekkor lehet megegyezni 53 ezer Ft-ban. Megegyezés hiányában ajánlani lehet, hogy a nyereséges vállalkozások emeljék a minimálbért. A szakmunkások esetében 15%-os emelést is el lehet képzelni, támogatandó a szakmunkások megtartását, mert az EU csatlakozás esetén a szakképzett munkaerő elvándorlására is lehet számítani. A harmadik napirend keretében az Elnökség tudomásul vette a Prima Primissima Díj jelöltjei kiválasztását és a Magyar Vállalkozói Nap december 11-re történő kitűzését. Ezen a napon lesz az Év Vállalkozója díjkiosztó ünnepség is. A VOSZ Elnöksége a negyedik napirend keretében jóváhagyta az október 6-i KA-VOSZ közgyűlés döntéseit, a KA-VOSZ Rt tisztségeiben történt változásokról. Jelesül: az RT igazgatótanácsának elnöke dr. Károlyi Miklós, tagjai: dr. Kéri István és Abonyi Géza. Az RT felügyelő bizottság elnöke: Parragh László, tagjai: Berta János és Csomor Gábor.
2003.10.19.	Hír. A közszolgálati elbocsátásokkal kapcsolatosan hiányos adatok láttak napvilágot. A Pénzügyminisztériumból (PM) származó első hírek szerint a 8 ezer fős elbocsátás 22 milliárd forinttal, más források szerint 44 milliárddal csökkenti a kiadásokat, ám arra, hogy ez a végkielégítések nélküli bruttó megtakarítás-e, avagy ezt még csökkenteni kell a végkielégítések összegével, nem ismert. Nevezetes személyiségek, mint Demján Sándor, a VOSZ elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, vagy az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetői éppen az uniós csatlakozásra tekintettel szorgalmazzák, hogy a versenyképesség érdekében 50-200 ezer fővel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Vadász János kormánymegbízott, Szabó Endre, a SZEF elnöke ezzel szemben úgy látja, a jól működő és hatékony közszolgálat a gazdaság fejlődésének előfeltétele, ezért nem szabad elhamarkodottan leépíteni. Célszerű megvárni a teljes közszférát érintő, intézményi szintig lebontott feladat- és létszámfelmérés eredményét, amire a kormány elviekben már az áldását adta, és a tervek szerint a munka késő ősszel kezdődne el.
2003.10.31.	Hír. Ügyvezető Elnökségi ülést tartott a VOSZ, melynek napirendjén szerepelt Az "Év Vállalkozója" díjban részesítettek kiválasztása. A napirend keretében az írásos előterjesztést, Csomor Gábor szóbeli kiegészítésével, az "Év Vállalkozója" díjra a jelenlévő elnökségi tagok elfogadták. Demján Sándor javaslatára a díjazottak körébe a Magyar Külkereskedelmi Bankot felvette az elnökség. Az Egyebek napirend keretében Károlyi Miklós ismertette a Príma Primissima Díj adómentességével kapcsolatos intézkedéseket. Az elnökség egyetértett abban, hogy az ügyet megnyugtató módon rendezni kell. Károlyi Miklós beszámolt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban végzett eredményes munkáról. Az elnökség elismerően vette tudomásul a beszámolót.

2003.09.30.	Népszava 4. l. Muhari Judit: Elbocsátás a vámosoknál.
2003.09.30.	Népszava 4. l. Tiltakozik a TÖOSZ.
2003.10.01.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Csákó Attila: Elbocsátott vámosok.
2003.10.01.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Leépítésre számíthatnak az adószedők.
2003.10.01.	Magyar Nemzet 5. l. Pál Gábor: A demonstrációtól sem félnek a polgármesterek.
2003.10.01.	Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: rekordszámú friss diplomás maradt munka nélkül.
2003.10.01.	Világgazdaság 1., 9. l. Dunaferr: Készülődő vevőjelöltek.
2003.10.01.	Világgazdaság 3. l. Ellentétes vélemények a Házban.
2003.10.01.	Világgazdaság 6. l. Vitatott versenyképesség.
2003.10.01.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Miniszteri bért szánnak az orvosi kamara elnökének.
2003.10.02.	Figyelő 50-51. l. Lógnak a hálón. Munkahelyi internetezés.
2003.10.02.	Figyelő 52-53. l. Mártonffy Zsuzsanna: Testbeszéd. Felvételi eljárások a munkahelyen.
2003.10.02.	Magyar Hírlap 1., 10. l. Márk Edina: Jövő júliusig moratóriumot kapnak a kényszervállalkozások.
2003.10.02.	Magyar Hírlap 5. l. Demonstrációra készülnek az orvosok.
2003.10.02.	Magyar Hírlap 15. l. Pavics Lázár és Lukács András: Több ember kell a közigazgatásba.
2003.10.02.	Népszabadság 3. l. Füzes Oszkár: Kollektív jogok az unió alapszerződésében?
2003.10.02.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Demonstrálni fognak az orvosok.
2003.10.02.	Népszabadság 5 l. V.A.D.: Aláírást gyűjtenek a hallgatók.
2003.10.02.	Népszabadság 16. l. Dr. Vastagh Pál: Európai alkotmány - szociális modell.
2003.10.02.	Magyar Nemzet 2. l. Hanczár János: Tiltakoznak a diákok.
2003.10.02.	Magyar Nemzet 3. l. Zivkovics Natalia: Tüntetésre készülnek az orvosok.
2003.10.03.	Világgazdaság 1., 6. l. Ternyák Edit: Tervek a távmunka szabályozására.
2003.10.03.	Világgazdaság 13-16. l. Menedzser melléklet.
2003.10.03.	Világgazdaság 24. l. Oláh Gábor: Szorítok a megszorításoknak.
2003.10.03.	Világgazdaság 24. l. VG-körkérdés: Mit szólna a 38 órás munkahét bevezetéséhez?
2003.10.03.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Bírálják az MSZOSZ elnökét.
2003.10.03.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Egészségügy: lassító szakasz.
2003.10.03.	Magyar Nemzet 2. l. Swendt Pál: ismét újságírókat tartóztattak le.
2003.10.03.	Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Se béremelés, se munkahely? <