2001

2004.07.01.	Draskovics Tibor pénzügyminiszter részvételével egyeztet ma a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tanácsa a jövő évi bértárgyalások elveiről. Wittich Tamás elnök a bérek gazdasági növekedéshez igazodó, érzékelhető emelését, az adó- és járulékterhek csökkentését és az érdemi megbeszélések fontosságát hangoztatta a megbeszélés előtt. Ez azért is fontos, mert tart a 2005-ös költségvetés tervezése, most alakítják ki a jövő évi feltételeket - fogalmazott az elnök. Az idei első hónapok adataiból az látszik, hogy a gazdaság várhatóan 4 százalék körüli növekedése ellenére megtorpant az utóbbi évek bérnövekedése, a reálkeresetek alig emelkedtek és elhúzódó tárgyalások jellemezték a versenyszférát. Az MSZOSZ elnöke közölte: igény van az érzékelhető béremelésre és erről érdemi tárgyalásokat akarnak. Az elvek tisztázása után pedig várhatóan ősszel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban lehet megállapodás a konkrét számokról, a jövő évi bérajánlásról, a minimálbérről.
2004.07.02.	Hír. Felzárkóztatási programot, a teljesítményekkel összhangban álló béremelést, párbeszédet ígért és szövetséget ajánlott a pénzügyminiszter az MSZOSZ tegnapi szövetségi tanács ülésén, amelynek napirendjén a 2005-ös bértárgyalások elvei szerepeltek. Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki elfogadta a szakszervezeti szövetség meghívását, úgy látja, a kormány és az MSZOSZ törekvései megegyeznek abban, hogy a reálbérek a gazdaság fejlődésével összhangban alakuljanak. A kormány dinamikus felzárkóztatási programot szeretne megvalósítani, amelynek révén az egy főre jutó GDP az uniós átlag mostani 54 százalékáról négy év alatt 60 százalékra nő. Az MSZOSZ Draskovics meghívásával, az időben elkezdett tárgyalásokkal el szeretné érni, hogy ezúttal figyelembe vegyék javaslatait a költségvetés kidolgozásánál. Wittich Tamás, a konföderáció elnöke hangsúlyozta, hogy bruttó országos bérajánlásról szeretnének megállapodni, az adó- és járulékok együttes hatásától pedig azt várják, hogy csökkenjenek a munkavállalók terhei. Követelik, hogy a minimálbér nettó értéke nagyobb mértékben nőjön, mint az átlagkereseteké. Az MSZOSZ nem támogat olyan adókedvezmény-megvonást, ami a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat hátrányosan érinti, mondta Wittich, hozzátéve, hogy kemény bértárgyalásokra számítanak. A fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a választási ígéretek közül máig nem teljesült a tb-kontroll megteremtése, nem történt meg a szakszervezetek társadalmi szerepének ígért növelése. Szorgalmazták a munkaügyi ellenőrzés szigorítását, mondván, a jelenlegi eljárás nem tárja fel a munkahelyi problémákat. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára úgy reagált: a szakszervezetek máig nem tették meg javaslataikat az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabályához, bejelentette, hogy augusztusban létrejön a társadalmi-gazdasági tanács, amelyben szerepet kapnak a szakszervezetek is.
2004.07.03.	Hír. Az egészségügyi tárca álláspontja szerint a szegedi sztrájk a klinika belügye, a kormánynak csak akkor kell kijelölnie egy tárgyalópartnert, ha a munkáltató nem azonosítható. "Itt azonban nincs erről szó, mivel a klinika a munkáltató". Tóth Judit minisztériumi szóvivő elmondta: "Ha országos hatáskörű kérdésekről lenne szó, akkor sem a tárca lenne az illetékes. Megvannak az erre létrejött fórumok, például az Országos Érdekegyeztetési Tanács."
2004.07.06.	A késő esti órákban találkozik Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közszféra szakszervezeteinek képviselőivel. de az álláspontok továbbra is igen távol állnak egymástól. A pénzügyminisztert most azért is invitálták az informális találkozóra, hogy kilendítse a holtpontról a tárgyalásokat. Az egyik legnagyobb gátja az egyezségnek, hogy az önkormányzatok nem fogadják el azt a kormányzati elképzelést, hogy a költségvetés csak egy százalékát finanszírozza a bérfejlesztésnek, a többit a helyhatóságoknak kelljen előteremteniük. Ezt méltánytalan alkunak tartják. A 13. havi fizetések szabályozása sem megfelelő, jelenleg csak az kapja meg az egyszeri juttatást, aki a kifizetés időpontjában is jogviszonyban áll valamelyik közintézménynél. A szakszervezetek Draskovics közbenjárására számítanak annak érdekében, hogy az illetményt azok is megkaphassák, akik az előző év végén hagyták el a közszolgálatot, esetleg mentek nyugdíjba. Nem kizárt, hogy a szakszervezetek az Alkotmánybíróságot is megkeresik az ügyben.
2004.07.09.	Hír. Heteken belül véget érhet az immár kilenc hónapja tartó egyeztetés a közszférában dolgozó mintegy 800 ezer munkavállaló idei béremeléséről. Az azonban kérdéses, hogy a megállapodásban az önkormányzati oldal is részt vesz-e. Ők ugyanis nem fogadják el azt a kormányzati érvelést, hogy a bérfejlesztéshez a költségvetés egy százalékot ad, a többi ötöt pedig a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk, mivel fedezete rendelkezésükre áll. Csizmár Gábor államtitkár azt mondta, hogy a KSH adatai szerint a hat százalékos emelés összességében teljesült a közszférában, bár azt elismerte, hogy ezen belül nagy a "szórás", egyes területeken alig volt emelés. Ez - tudomása szerint - az önkormányzati fenntartású intézmények kevesebb mint felére igaz. Ráadásul azoknál az önkormányzatoknál, amelyek önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, a béremelés végrehajtását 15 milliárdos központi plusztámogatás is segíti. Az államtitkár közölte, hogy a kormány nem akar az önkormányzatok kárára megállapodni, de kész akár kétoldalú megállapodást is kötni a szakszervezetekkel és a közeledő álláspontok jelzik, hogy még júliusban van esély erre. Bízik a megállapodásban a SZEF elnöke is. Szabó Endre szerint azonban a megbeszélések pontos eredménye úgy két hét múlva, a KOMT ülésén derülhet ki. A megbeszélések nagyjából lezárultak az önkormányzati érdekképviseletek és a kormány képviselői között, viszont háromoldalú megállapodásra nincs sok esély véli a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Toller László elmondta, hogy a kötelező béremelést, ami például a soros előléptetéssel jár, végrehajtották. Ez 4 százalék volt és bár emellett indokolt lenne a keresetek 6 százalékos növelése is, ennek fedezete nincs meg. Toller szerint érdekes lenne, ha az önkormányzatok, mint a közszféra legnagyobb munkáltatói kimaradnának az egyezségből. A következő évre vonatkozóan Szabó Endre, a SZEF elnöke fontosnak nevezte, hogy a béremelést a közszférában az illetményrendszerekbe építve garantálják és a tárgyalás alapja az a hat százalékkal növelt összeg legyen, amiről jelenleg is egyeztetnek.
2004.07.09.	Hír. Törvényben akarja szabályozni a kormány az üzemi tanács-választások eredményének országos összesítését, a szakszervezetek között azonban nem jött létre konszenzus ebben a kérdésben. A munkahelyek többségében ősszel üzemitanács-választásokat szerveznek, mivel az Mt. szerint azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol az idén novemberben lejár a munkavállalói testület hároméves mandátuma, meg kell rendezni a voksolást. A legtöbb cégnél november 16. és 27. között kerül erre sor. A kormány törvényben szeretné előírni, hogy a választások eredményét ágazatonként országosan összesítsék, így garantálható ugyanis, hogy az OÉT-ben olyan szakszervezetek üljenek, amelyek megfelelő támogatottságot tudnak felmutatni. A tervezet azonban csak a szakszervezetek egyetértésével születhet meg. A szavazás a szakszervezeteknek is fontos, egyebek mellett azért is, mert a munkahelyi szavazással tudják megszerezni a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges reprezentativitást, illetve így kerülhetnek be az alakuló ágazati párbeszéd bizottságokba. Munkaügyi szakértők szerint a szakszervezetek az ágazati párbeszédbizottságok előkészítésénél aláírták azt a tervezetet, amely a bekerülés meghatározó feltételeként szabja az üzemitanács-választáson elért eredményt, most viszont mintha nem fogadnák el ezt a mérési módot.
2004.07.13.	Hír. Még a nyáron ismét egyeztetnek a közszféra szakszervezetei Kiss Péterrel a készülő közszolgálati törvényről. A többi között ebben állapodtak meg a szakszervezetek a kancelláriaminiszterrel tartott tegnapi találkozón. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint még tisztázni kell, hogy egységes törvényben vagy kerettörvényben oldják meg a szabályozást. Az érdekképviseletek megerősítették, hogy további garanciákat várnak a közszféra idei, 6 százalékos béremeléséhez, mert a kormányzat mostani javaslatát nem tartják elegendőnek.
2004.07.14.	Hír. A kistelepülésen élők elszegényedése folyamatos. Az ott élők hiába is találnak megfelelő állást, a fejletlen közlekedés miatt képtelenek eljutni egy városi munkahelyre, vagy a fizetésük jelentős részét felemésztő utazási költségek miatt nem éri meg állást vállalniuk. Jó utazási feltételek mellett sem könnyebb a munkába járás, akkor a buszbérlet havi összege viszi el a fizetés jelentős részét. A munkáltatók nagy része a mintegy 20 ezer forintos költség töredékét sem vállalja át. A kistelepülésen élők jelentős része kényszervállalkozóként menekül a kilátástalanságból, sokuknak pedig rendszeres jövedelmet kizárólag a néhány hónapig tartó közmunka jelent. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatóközpontja regionális felmérést készít - mondta el lapunknak a munkaügyi tárca Stratégiai Főosztályának vezető főtanácsosa. Kutas János szerint hamarosan a kutatási eredmények birtokában tudnak majd kistelepüléseket segítő koncepciót kialakítani. A csaknem 1000 aprófalvas településen mintegy 280 ezer ember él, a kutatás egyik célja éppen az, hogy meghatározzák mely települések milyen sajátos nehézséggel, hátránnyal küzdenek. E problémák megoldására 2003-ban közel 300 millió forintot költöttek a munkaügyi központok, ezzel csaknem 7500 ember munkába járási költségeihez járultak hozzá.
2004.07.21.	Támogatják az igazságosabb adórendszer bevezetését a közszféra szakszervezetei, így elképzelhetőnek tartanának akár a jelenlegieknél magasabb adókulcsot is a nagy jövedelműeknek. Sürgetik viszont az átlagos és az átlag alatti kereseteket terhelő adók mérséklését, mondta Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, aki szerint a közszféra idei béremeléséről, úgy tűnik, nem lesz egyezség, legalábbis a kormány mostani ajánlata alapján. Szabó Endre elmondta, hogy a kormány legutóbbi javaslata mintegy 10-12 milliárd forint pluszpénzről szólt, de ennek legalább két-két és félszeresére, 25 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a közszféra valamennyi területén megkapják a legalább 6 százalékos idei béremelést, amiről a még februárban kötött megállapodás szólt. Utalt arra, hogy idén - néhány terület, így a rendvédelmi dolgozók kivételével - nem vagy csak alig emelték a béreket, például az egészségügyben dolgozóknál. A kormány képviselőivel még a héten újra megbeszélést tartanak, és a szükséges lépéseket szeptemberben tekinti át a sztrájkbizottság. Az elbocsátásokról szólva hangsúlyozta: az érdekképviseletek az olcsó állam helyett ésszerűen takarékos államot akarnak.
2004.07.23.	Hír. Az egészségügyi tárca politikai államtitkára szerint a szegedi sztrájk nem volt megalapozott, de jogszerűtlen sem. Vojnik Mária ugyanakkor kifogásolta, hogy a demonstrációt egy helyi konfliktus nyomán hirdették meg, ugyanakkor megpróbálták ágazati problémaként beállítani. Hangsúlyozta azonban, hogy a tárgyalások intenzívebbé tételére nyitott a tárca.
2004.07.25.	Egész oldalas összeállítást közöl a Magyar Hírlap a munkaidő kérdéseiről, amelyben az utóbbi idők nyugat-európai fejleményeit is ismerteti. A cikkek szerint aligha válhat valósággá a magyar szakszervezetek követelése a heti munkaidő csökkentéséről. Nyugat-Európában ugyanis éppen mostantól kénytelenek többet dolgozni ugyanazért a pénzért a munkavállalók. Magyarország csak akkor maradhat vonzó a tőke számára, ha nem drágul a munkaerő, nyilván ezért is felejti el a kormány választási ígéretét a munkaidő-csökkentésről. Tény, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon és a többi frissen csatlakozott országokban a leghosszabb a heti munkaidő. A német WSI kutatóintézet szerint Franciaországban kell a legkevesebbet dolgozni, ott heti harmincöt óra a kötelező munkaidő, míg Görögországban és Magyarországon, valamint a kelet-közép-európai tagállamok többségében a heti negyven óra van érvényben. És ez csak a kötelező norma, a KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a magyarok ennél átlagosan fél órával többet dolgoznak: a férfiak 41,6, a nők pedig 39,1 órát töltenek a munkahelyükön. Sőt Neumann László munkaügyi kutató szerint azzal is számolni kell, hogy a négy vagy hat órában dolgozó részmunkaidősök kissé még lefelé is húzzák is az átlagot. A munkaadók ugyanakkor hallani sem akarnak a 38 óráról. "Aki ma Magyarországon a munkaidő megkurtításának szükségességét veti fel, az egyúttal a munkahelyek számának csökkenését kockáztatja" – foglalta össze éles véleményét lapunknak Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
2004.07.30.	Hír. Ismét levélben fordult a miniszterelnökhöz az Egészségügyi és Szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Cser Ágnes arra hívja fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy a törvényben megadott ötnapos határidőn belül nem jelölt ki senkit a szegedi sztrájkkal kapcsolatos egyezetési eljárás megkezdéséhez. Az elnök még a demonstráció napján írásban kérte a kormányfőt a tárgyalópartner kinevezésére, mert a követelések többsége az egész ágazatot érinti.
2004.08.01.	Hír. Ahhoz, hogy a közintézmények valamennyi dolgozójának hat százalékkal emelkedjen a fizetése, számítások szerint legalább 40 milliárd pluszforintra lenne szükség. A kabinet szerdán úgy határozott, hogy 9,7 milliárd forintot ad erre a célra a költségvetési tartalékkeret terhére. Ebből az önkormányzati fenntartású intézmények a törvényben szereplő négy százalékon felül plusz egyszázalékos béremelésre felhasználható összegre számíthatnak – ennek összege 6,5 milliárd forint -, további 1,4 milliárd jut a rendvédelmi szerveknél és a büntetés-végrehajtásban dolgozó közalkalmazottak illetmény-fejlesztésére, és 1,8 milliárd forint támogatást kapnak béremelésre az egészségügyben dolgozók. Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke az intézkedést szükségesnek tartja, az összeget azonban kevésnek ahhoz, hogy főleg az egészségügyben, az oktatás területén, különösen a felsőoktatásban garantáltan meglegyen a hatszázalékos béremelés. Azt is kétségesnek látja, hogy a rendvédelmi szervek közalkalmazottainak az érintett tárcák saját büdzséjükből kiegészítő forrásokat tudnak előteremteni. A közszolgálati sztrájkbizottság még tíz nap határidőt adott a kormánynak, hogy érdemi javaslattal álljon elő a bérekre és a 13. havi illetmény fizetésének szabályozására vonatkozóan is.
2004.08.04.	Hír. Az unió tagállamaira jellemző törvényes, de be nem jelentett munkákról készíttetett jelentést az Európai Bizottság. “Nem lehet minden paradicsomszedő mögé munkaügyi ellenőrt állítani, olyan rendszert kell találni, melyben a munkáltatók és a munkavállalók megértik, hogy fontos befizetni a járulékokat, de az is lényeges, hogy a mértéke ne legyen aránytalanul megterhelő”, mondta Laky Teréz, a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Irodájának tudományos tanácsadója. A kutatók a jelentés készítésekor csak azokat a produktív munkákat vették alapul, amelyek természetüknél fogva törvényesek, de a munkaadók nem jelentették be a hatóságoknak, vagy azért, mert ezt az adott országban érvényes szabályozási rendszer lehetővé teszi, vagy azért, mert az érintettek a kötelező járulékokat akarják megtakarítani. A csehek, az észtek és a szlovákok a GDP 5 százalékánál kevesebbet termelnek ily módon, Lengyelországban, Szlovéniában, és Magyarországon a jelenség középszintű, 14-23 százalékos, Bulgáriában és Romániában azonban kifejezetten elterjedt, a jelentés szerint. A régi uniós tagállamokban a 25 és 45 év közötti férfiak körében népszerű, elsősorban olyanok vállalkoznak be nem jelentett munkavégzésre, akik képzettek és van legális munkahelyük is. A nők, a tanulók és a formálisan munkanélküliek közül inkább az alacsony keresetűek és beosztásúak dolgoznak biztosítás nélkül. A jelenség az építőiparra, a vendéglátásra, a személyi és háztartási szolgáltatásokra jellemző. A májusban csatlakozó országokban a nők és férfiak között egyaránt elterjedt a be nem jelentett munkavégzés, elsősorban az inaktívak dolgoznak ebben a formában. A kutatók szerint Magyarországon a 70-es évektől terjedő második gazdaság tette elfogadottá jelenséget, a főbb okok között megemlítik a magas adóterheket és a munkajogi szabályok merevségét is. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy hagyományos módon nem lehet jelentősen bővíteni a foglalkoztatást, az atipikus formák elterjesztését kell minden tagállamnak szorgalmaznia úgy, hogy az alkalmazottak minden esetben védettek legyenek. A fekete munka visszaszorítása, és az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése érdekében a magyar kormány 2002 szeptemberétől jelentősen csökkente az alkalmi munkavállalással kapcsolatos közterhet. A szaktárca adatai szerint alkalmi munkavállaló könyvet igénylők 60 százaléka munkanélküli, de évről évre egyre több a nem regisztrált munkanélküliek, a pályakezdők, a háztartásbeliek, a gyes-en lévők aránya is. Az év első 5 hónapjában 62 ezer 499 könyvet váltottak ki, tavaly egész évben 80 ezer 724 darabot igényeltek.
2004.08.04.	Hír. Nemcsak a kedvezményes üdülésben részt vevők száma növekedne a háromszorosára, hanem a belföldi turizmus fellendülésével, új munkahelyek létesítésével is járna, sőt a kormány “üvegzsebprogramjának” megvalósulásához is hozzájárulna a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) kuratóriumának javaslata az üdülésicsekk-rendszer továbbfejlesztésére, mondta Karácsony Mihály, a kuratórium elnöke, aki szerint indokolt lenne, hogy a minimálbér kétszereséig lehessen adómentesen igénybe venni a kedvezményes üdülést. Ha a javaslatot a kormány elfogadja és a parlament is megszavazza, az intézkedés hatására tovább növekedhetne a vállalatok üdülésicsekk-vásárlása, s ez jótékonyan befolyásolná a belföldi turizmust. A jelenleginél lényegesen több család juthatna el valamelyik üdülőhelyre akkor is, ha csak az egyik családtag kap munkáltatójától csekket. Az idén várhatóan 200 ezren üdülhetnek támogatással, a változás révén becslések szerint számuk akár 600 ezerre is növekedhet. Az alapítvány kezdeményezi, hogy az államháztartásból származó minden üdülési, rekreációs, táboroztatási, tanulmányi kirándulási célú támogatás, üdülésre fordítható segély kizárólag csekk formájában legyen adható, az állampolgárok a rokonoknak vásárolt üdülési csekk értékét is leírhassák az adójukból.
2004.08.05.	Hír. Költségvetési támogatást szeretnének a szakszervezetek, de nincs egyetértés a konföderációk között abban, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát vagy normatív támogatást igényeljenek-e. Az érdekvédelmi szervezetek bevételében ugyanis a legfontosabb tétel a tagdíj, amit bérük arányában a tagok fizetnek. A kialakult gyakorlat általában az, hogy az alapbér egy százalékát vonják le. Az MSZOSZ évek óta szorgalmazza, hogy a dolgozók befizetett személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlhassák a szakszervezeteknek. E kezdeményezés mögé mindeddig egyik társkonföderáció sem sorakozott fel. A SZEF elnöke, Szabó Endre szerint a szövetségen belül azért nincs egységes álláspont, mert tartanak attól, hogy a javaslat már a pénzügyi tárcánál elbukna, mivel már a tagdíjak is adómentesek. Azt viszont a SZEF tagszervezetei egységesen szorgalmazzák, hogy a jövő évtől a szakszervezetek is normatív támogatást kapjanak a büdzséből. Kérdés ugyanakkor, hogy minek alapján igényelnék a normatív támogatást. Valójában az üzemitanács-választás eredménye igazolhatná egy-egy szakszervezet reprezentativitását, jelenleg azonban a leadott voksokat hivatalosan nem összesítik. Az adóhivatal évente regisztrálja ugyan, hogy az adózók közül hányan vesznek igénybe szakszervezeti tagdíj utáni adókedvezményt, abból azonban nem lehet arra következtetni, melyik konföderáció hány szervezett dolgozót képvisel. A legfrissebb adatok szerint csupán 600 ezerre tehető az aktív szakszervezeti tagok száma, ez a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig több mint 15 százaléka.
2004.08.05.	Hír. Egyre kevesebb a szervezett dolgozó. Ezzel is magyarázható, hogy a szakszervezetek pénzügyi gondokkal küszködnek. Az érdekvédelmi szervezetek bevételében ugyanis a legfontosabb tétel a tagdíj. Szabály nincs, ki és mennyit fizessen, a kialakult gyakorlat szerint az alapbér egy százalékát vonják le a munkahelyi bérszámfejtők. Az MSZOSZ évek óta rendre előrukkol javaslatával, hogy a dolgozók befizetett személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlhassák a szakszervezeteknek, de a pénzügyminiszter erről csak akkor tárgyal, ha közös szakszervezeti állásfoglalás lesz. A SZEF elnöke, Szabó Endre szerint a szövetségen belül azért nincs egységes álláspont, mert tartanak attól, hogy a javaslat már a pénzügyi tárcánál elbukna, mivel már a tagdíjak is adómentesek. Azt viszont a SZEF tagszervezetei egységesen szorgalmazzák, hogy a jövő évtől a szakszervezetek is normatív támogatást kapjanak a büdzséből. A civil szervezetek az idén négymilliárd forintot költhetnek el működésre, bérre, de a költekezéssel el is kell számolniuk. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke egyetért ugyan a SZEF felvetésével, de attól tart, ez számos problémát felszínre hoz. Kétséges ugyanis, minek alapján igényelnék a normatív támogatást. Kordás ugyanakkor elismeri: ahhoz, hogy jelentős összegre számíthassanak, javítani kellene a szakszervezetek társadalmi megítélésén. A legfrissebb adatok szerint csupán 600 ezerre tehető az aktív szakszervezeti tagok száma, ez a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig több mint 15 százaléka.
2004.08.12.	Hír. Augusztus végéig kell elkészíteniük a minisztériumoknak jövő évi költségvetési tervezetüket, de már most biztosra vehető, hogy a működési költségek öt százalékpontos csökkentése miatt ismét karcsúsítani kell a közigazgatást. A tárcák vezetői és az érintett szakszervezetek egyetértenek abban, hogy az államapparátus működőképessége érdekében nem ismétlődhet meg a tavalyi radikális létszámcsökkentés. Mindazonáltal várhatóan lényegesen kevesebb köztisztviselő dolgozik jövőre a közigazgatásban, mint az idén. Sokan úgy vélik: biztosra vehető, hogy a miniszteri kabinetekhez kapcsolódó politikai tanácsadók száma ezúttal sem változik, mások szerint a rendszer tisztábbá tételére a koalíció mindkét pártjában megvan a szándék. A politikai tanácsadók legkisebb havi illetménye 259 ezer forint, a főtanácsadók maximum 480 ezer forintot kapnak. Az Orbán-kormánynak 109 politikai tanácsadója, illetve főtanácsadója volt, most a számuk 85 fő, a kancellária listája szerint. A takarékosság jegyében több tárcánál tervezik a minisztérium háttérintézményeiként működő közhasznú társaságok egy részének megszüntetését is.
2004.08.14.	Hír. Arra törekszik a munkaügyi tárca, hogy évente egymillió munkavállaló vehessen részt valamilyen képzésben, közölte Burány Sándor, munkaügyi miniszter. Januártól várhatóan ingyenes lesz az első szakma megszerzése a felnőtteknek, 50 év felett pedig a munkaerő-piaci igényekhez igazodva a második szakma elsajátítása is. A támogatott szakmák megyénként eltérőek lehetnek, a miniszter szerint elsősorban egy idegen nyelvet és a számítógépes ismeretek alapjait kellene minél több munkavállalónak elsajátítania.
2004.08.14.	Hír. A szakszervezetek keveslik azt a 9,7 milliárd forintot (39 millió eurót), amelyről a kormány szerdai ülésén döntött a közszféra idei bruttó hatszázalékos béremelésének teljesítése érdekében. Szabó Endre SZEF elnök szerint két, két és félszer nagyobb összegre, legalább 30 milliárdra lenne szükség. A SZEF amiatt is aggódik, hogy a kormány a jövő évre ajánlott 6,5 százalékos béremelést a közigazgatásban az intézményekkel szeretné "kigazdálkodtatni". Szabó Endre szerint ez csak a tavalyi hétezer fős létszámcsökkentéshez hasonló mértékű elbocsátásokkal valósítható meg.
2004.08.16.	Hír. Pitti Zoltán közgazdász, az APEH volt elnöke a minimálbér radikális, 2006-ig 80-90 ezer forintra való emelésére tett javaslatot a szocialisták reformkörének szombati találkozóján. Pitti szerint nemzeti felzárkózási programra van szükség ahhoz, hogy Magyarország nyolc-tíz éven belül utolérje az unió korábbi 15 tagállamának harmadik harmadához tartozó országok átlagos teljesítményét és életkörülményeit. Az MSZP munka világa munkacsoportja eközben azt javasolta, hogy az új munkahelyek támogatására jövőre legalább annyi pénzt fordítsanak, mint amennyit 2003-ban és 2004-ben együttesen. Mint Simon Gábor, a munkacsoport vezetője elmondta: azt is indítványozzák, hogy az idei 3,2 milliárd forintról 2005-re nyolc-kilenc milliárdra emelkedjen a közmunkákra fordítható összeg.
2004.08.16.	Hír. Jelentősen növekednek jövőre a magas fizetésű menedzserek jövedelemadó-terhei - derül ki a 2005-ös adótervekről szóló kormányzati anyagból. Az elképzelés szerint a nagyobb jövedelműek nem vehetnék igénybe az adókedvezményeket - kivétel csupán a gyermekek után járó és a lakástörlesztésre adott kedvezmény lenne. Mindezeken túl a cégautóadó változása is a vezetőket sújtaná: a drága járművek után fizetendő közteher ugyanis jelentősen emelkedik jövőre.
2004.08.17.	Hír. A magyarországi átlagbérek még 2020-ban is csak az akkori ausztriai szint kétharmadát érik majd el vásárlóerő-paritáson, írja legfrissebb tanulmányában az osztrák munkáskamara. Nominálisan számítva még lassúbb lesz a hazai bérfelzárkózás üteme: 2020-ra a magyarok csupán az ausztriai átlag 55 százalékát keresik majd. A két mutató közti különbség azt tükrözi, hogy a hazai árszínvonal még tizenöt év múlva is alacsonyabb lesz. A különbség azt is jelenti, hogy vásárlóerő-paritáson (vagyis az azonos összegért megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségét tekintve) 2020-ban is többet ér majd a magyarországi kereset, mint nominális értéken. A valutaárfolyamon való összehasonlításnak az euró bevezetése véget vetne, de az osztrák kutatók szerint az eurózónatag Magyarországon is elmarad majd az árszínvonal az ausztriaitól, tehát lesz értelme külön-külön nominális és vásárlóerő-paritásos bérszínvonal-összehasonlításokat készíteni. Az Ausztriával szomszédos új EU-tagországok közül csupán Szlovéniában érheti el 2020-ra a bérszínvonal az osztrák szint háromnegyedét – vélik az osztrák kutatók. A bérkülönbségek tartós fennmaradása miatt még sokáig meglesz az ösztönzés a szomszédos országok munkavállalói számára, hogy Ausztriába jöjjenek dolgozni, vonta le a következtetést a tanulmányból Herbert Tumpel munkáskamarai elnök. Az euró bevezetésének időpontja közvetlenül valóban nem befolyásolja a bérfelzárkózás ütemét, mondta Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. Az államháztartási hiány csökkentését az euró bevezetése nélkül is végre kellene hajtani.
2004.08.17.	Hír. A KSH adatai szerint az idén az első hat hónapban a bruttó átlagkereset 8,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,4 százalékkal, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett – 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2,784 millió volt 2004 január-júniusban, ez 0,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetési szféráé 1,0 százalékkal csökkent – közölte a KSH. A KSH korábbi közlése szerint 2003 január-júniusban a bruttó átlagkereset 14,1, a nettó 18,1 százalékkal, a reálkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idén január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 141.900 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 93.400 forint, a szellemieké 198.500 forint volt. A bruttó keresetek a versenyszférában 10,1 százalékkal, a költségvetési területen 6,3 százalékkal nőttek 2003 azonos időszakához képest. A versenyszférában dolgozók átlagosan bruttó 134.100 forintot kerestek, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 93.600, a szellemiek 214.400 forintot. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók bruttó keresete január-júniusban 160.800 forint, ezen belül a fizikai dolgozók 93.200 forintot, a szellemi foglalkozásúak 183.300 forintot kerestek. A legtöbbet a pénzügyi ágazatban kerestek, itt 316.300 forint volt a bruttó átlagkeresettel. Ezt követte a vegyipar 188.200 forint, a villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás 181.800 forint, és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 180.100 forint átlagos havi keresettel. A legkevesebbet, átlagosan 76.228 forintot a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, cipőgyártásban foglalkoztatottak, és a mezőgazdaságban, építőiparban dolgozók – 90.574 forint – kerestek. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91.800 forint volt, átlagosan 7,4 százalékkal nőtt 2003 január-júniushoz képest. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi jövedelem idén január-júniusban 149.100 forint volt - 9,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál, ami a január-júniusi átlagos középárfolyamon számítva 582 eurónak felel meg. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004 január-júniusban átlagosan 4,8 százalék volt.
2004.08.17.	Hír. Önkéntes segítőket toboroz a szekszárdi 1022 ágyas kórház. Asztalos Györgyné ápolási igazgatóhelyettes elmondta, olyan nyugdíjasokat, diákokat, munkanélkülieket vagy egyedülállókat várnak, akik szívesen szakítanak időt arra, hogy szolgálatot lássanak el a kórházban fekvő betegek mellett. A kórházi segítők nyolcvanórás képzésben vesznek részt. Elméleti és gyakorlati tudásukról előbb vizsgán, majd a betegek mellett adnak számot. A szekszárdi kórház a feladatokhoz képest minimális létszámmal működik. Az orvosoknak és az ápolóknak nem jut idejük a betegekkel beszélgetni. Főképpen ezt vállalják majd át az önkéntesek, akikkel nem az ápolók munkáját akarják helyettesíteni, hanem azt szeretnék, hogy a betegek könnyebben viseljék el a fájdalmat és olykor-olykor megfeledkezzenek lelki gyötrődéseikről.
2004.08.17.	Hír. Működésképtelenné válhat októberre a siklósi kórház, ha addig nem érkezik nagyobb tőke az intézményhez és nem születik döntés a további sorsáról - jelentette ki a kórházat működtető közhasznú társaság ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek. "A 180 dolgozót foglalkoztató kórház adóssága jelenleg 200 millió forint, amely havonta 5 millió forinttal növekszik. Ez az állapot tovább már nem tartható fenn", mondta Kollár Zoltán.
2004.08.17.	Ma már többször előfordul, hogy a szakszervezetek és az üzemi tanácsok tanácsadók segítségével próbálják megtalálni a munkavállalók és a vállalat érdekei szempontjából is ideális megoldást. A Siemens dolgozóinak érdekképviselete ilyen megbeszéléseket folytatott, amelyen részt vett a Siemens AG felügyelő-bizottságának tagja, Wolfgang Müller is. A nürnbergi gyár, amely 800 embernek ad munkát, az érintettek szerint a következő abban a sorban, amely a gyártókapacitás külföldre helyezése kapcsán szóba jöhet. Ezt megelőzendő szeretnének a foglalkoztatottak olyan megoldást kidolgozni - többek között a Fraunhofer intézet és a Kemper & Schlomski tanácsadócég segítségével -, amely a munkahelyek megőrzését szavatolja. A társaság a nyár folyamán két, külföldre áthelyezni kívánt üzemében a 35 órás munkahétről visszatért a 40 órásra, úgy, hogy a pluszmunkáért nem fizetnek. Ezen kívül megállapodtak abban is, hogy a dolgozók évente csak egyszer, a nyereség függvényében kapnak nyaralási és karácsonyi pénzt. Az áldozatokért cserébe a Siemens menedzsmentje nem telepítette át a gyárakat kelet-európai, így például magyarországi helyszínekre.
2004.08.17.	Hír. A munkaadók és egyes szakszervezetek is túlzónak tartják az MSZP munka világa munkacsoportjának javaslatát, miszerint 2006-ig – akár adómentességének megszűnésével – 80-90 ezer forintra nőhetne a minimálbér. A kormány jövőre 57-58 ezerre emelné a jelenleg 53 ezer forintos legkisebb bért. Fontosabb dolog annál a minimálbér meghatározása, hogy a politikai demagógia eszköze legyen – fogalmazott Borsik János a szocialisták munkacsoportjának javaslatával kapcsolatban. Az Autonómok elnöke szerint ez komoly gondokat okozna az amúgy is stagnáló foglalkoztatásban. Borsik hangsúlyozta: érezhető, legalább az országos bérajánlás mértékével – a Pénzügyminisztérium jelenlegi elképzelése szerint ez 6,5 százalék – megegyező minimálbér-emelést kell végrehajtani, ám az emelés nem gyakorolhat negatív hatást a munkaerőpiacra. A minimálbérnek el kell érnie az átlagkeresetek hatvan százalékát vagy a létminimumot – e két, jelenleg nem érvényesülő szempontot képviseli a 2005-ös legkisebb bér megállapításánál az MSZOSZ. Mivel egyelőre sem a jövő évi béremelés mértéke, sem az adók és járulékok változása nem ismeretes, Wittich Tamás még nem tudott pontos számot mondani. Mivel idén kilencvenezer forintra tehető a nettó átlagkereset, a továbbra is adómentes minimálbérre vonatkozó javaslatunk minden bizonnyal magasabb lesz a kormány elképzeléseiből kiolvasható 57-58 ezer forintnál, mondta az elnök. A jövő évi sarokszámok ismerete nélkül a munkaadói oldal sem alakította még ki álláspontját, szakértőjük ugyanakkor elképzelhetetlennek tartotta a munkacsoport felvetését. Közel nyolcvanszázalékos emelést, kompenzációk nélkül, nem bír elviselni a magyar gazdaság, mondta Dávid Ferenc.
2004.08.18.	Hír. Vonatainak hozzávetőleg negyedét lesz kénytelen törölni jövő évi menetrendjéből a MÁV - írja egy napilap. Július közepén zsákutcába jutottak a tárgyalások a vasúti személyszállítás jövő évi finanszírozásának feltételeit rögzítő állam-MÁV - szerződésről. A kormányzat azt szerette volna elérni, hogy a MÁV nyugodjon bele: a személyszállítási szolgáltatásaihoz kapott állami támogatás továbbra sem fedezi majd a költségeket. Emellett elvárta volna, hogy a menetrendben szereplő vonatok számát a társaság ne csökkentse. A megállapodás hiányában a MÁV hozzákezdett annak a 2005-ös menetrendnek az elkészítéséhez, amire még futja a rendelkezésére álló forrásokból. A tervezett menetrendszűkítés nem ismeretlen a vasút érdekvédelmi szervezeteinek vezetői előtt sem. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke korábban mintegy 20-30 százalékos járatritkítás lehetőségéről beszélt.
2004.08.18.	Hír. A Budai Gyermekkórház dolgozóinak egy része úgy döntött, hogy a következő néhány hónapban kevesebbet dolgoznak, 25 százalékkal kevesebb fizetésért. Az érintett orvosok és asszisztensek a tervek szerint november végéig csak napi hat órát dolgoznak. A kórház alkalmazottai azt remélik, hogy a korlátozás legalább részben enyhítheti az intézmény anyagi gondjait. Az ápolókat nem érinti a munkaidő és a fizetés csökkentése. A főigazgató főorvos kijelentette, büszke az intézmény dolgozóira, hogy ilyen áldozatot hoznak a munkahelyükért.
2004.08.23.	Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Gyurcsány Ferenccel szemben Kiss Pétert látná szívesen a kormányfői székben, akit a szűkös választási lehetőségekre való tekintettel a Munkástanácsok elnöke is elfogadhatóbb személynek tart. Önálló közleményben foglalt állást Kiss Péter mellett a konföderáció két tagja, a Vasutasok Szakszervezete és a Vasas Szakszervezet is. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, Kiss kétszer volt munkaügyi miniszter, és bár ez idő alatt tartalmi kérdésekben kevésszer értettek egyet, az akkori tárcavezető kész volt az egyeztetésre. A legjobb persze az lenne, jegyezte meg Palkovics, ha Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke hivatalos testületi állásfoglalás nélkül egyelőre nem kívánt nyilatkozni a kérdésben. Mivel a leendő miniszterelnök személye körüli vitát elsődlegesen a koalíciós pártok ügyének tekinti, Borsik János sem kívánt nyilatkozni.
2004.08.24.	A kölni Institute der deutschen Wirtschaft (IW) felmérése szerint a 27,09 eurós órabérrel a nyugatnémet gazdaság a harmadik helyen állt 2003-ban Norvégia (28,15 euró) és Dánia (27,33 euró) után. A többi versenytársnál - például Franciaországban, Japánban, vagy az Egyesült Államokban - 20 euró, vagy ennél kevesebb az órabér. Kelet-Németország 16,86 eurós órabérrel az utolsók között foglal helyet. Az IW szakértői szerint még nagyobb a különbség az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott közép-kelet-európai országok esetében: még a leggazdagabb új EU-tagországban is a németországinak csak az egyhatoda, 4,30 euró volt az órabér.
2004.08.26.	Hír. Várhatóan szeptemberben kerül kormány elé az új felsőoktatási törvény, amelynek legújabb változatából kikerült az intézmények fenntartói jogára vonatkozó szabályozás. A tárca a felsőoktatás bérezési rendszerét is módosítani kívánja. Az oktatási tárca korábbi tervezete szerint, amennyiben az intézmény jövedelmének egyharmada saját bevételből származik, a fenntartói jogot átadhatta volna közalapítványnak, kht.-nak. Az elképzelést a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete élesen bírálta, mondván az az intézmények privatizációját indítja el. Ez szűkítő szabályozás lett volna, jelenleg ugyanis a fenntartói jogot bárkinek át lehet adni parlamenti hozzájárulással, mutatott rá a szaktárca vezetője. Magyar Bálint hangsúlyozta: elsősorban az érdekli, hogy az intézmények rugalmas gazdálkodási formát tudjanak kialakítani. A tárca jelenlegi tervezete szerint nem intézmények egészére, hanem bizonyos feladatokra hozhatnának létre az egyetemek, főiskolák gazdasági társulásokat. A miniszter példaként említette a kollégiumok fenntartását, a kutatási tevékenységet. Az oktatók alkalmazását illetően a miniszter kompromisszumot szeretne elérni. Az egyetemi docenseknél és tanároknál az intézmények eldönthetnék, hogy határozatlan időre vagy nyolc évig határozott időre alkalmazzák az oktatókat. Az évenkénti béremelések a mozgóbér alapba kerülnének egészen addig, amíg el nem érik a teljes jövedelem 20 százalékát. Előfordulhat, hogy egy átlagosan hat százalékos emelésből valaki három, valaki nyolc százalékkal részesül. A mozgóbérek rendszere 2005 januárjától lépne életbe. Az odaítélés szempontjait az egyetemek dolgozzák majd ki. Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint egy egyetemi tanár kinevezését nem lehet intézményi alku tárgyává tenni, ráadásul ezen oktatók kinevezésének komoly feltételei vannak, szükségtelen továbbiakat állítani. A szakszervezet szerint azonban az inflációkövető béremelést nem lehet differenciáltan elosztani, hiszen az áremelkedés mindenkit egyformán érint. Az úgynevezett mozgó bér intézményét Kis Papp László csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha "Magyar Bálint arra külön pénzt szerezne". Ennek kapcsán rámutatott: az oktatók bére a tervezett hat százalékkal szemben csak másfél százalékkal emelkedett az idén. Közölte: az inflációkövető béremeléshez 6,9 milliárd forintra lenne szükség, amely az intézményeknél nem áll rendelkezésre.
2004.08.26.	Hír. Egy friss tanulmány szerint a dolgozók többsége puszta kötelességből tevékenykedik cégénél, és nem érez különösebb elkötelezettséget munkahelye iránt. Pedig a lelkes alkalmazottak nagyot lendíthetnek a vállalat teljesítményén, így a motiváltság növelésére fordított összeg korántsem kidobott pénz. Az innsbrucki egyetem és az IVP több, mint 370 német, osztrák és svájci döntéshozó menedzsert kérdezett meg arról, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek beosztottjaik motiváltságával kapcsolatban. Eszerint a munkavállalók csupán 40 százalékáról mondható el az, hogy valóban mindent megtesz azért, hogy sikeresebb legyen vállalata. A negatív eredményt az elemzők a következő okokkal magyarázták: A dolgozók nagy része nem ismeri vagy nem érti eléggé a vállalat céljait, illetőleg nem képes azokkal azonosulni. Sokuk nem ismerik azokat a stratégiai kihívásokat, amelyek cégük előtt tornyosulnak. Nagy részük nem ismeri a sikernek azon tényezőit, amelyekre koncentrálnia kellene munkája során. Nem képesek arra, hogy felmérjék saját, illetve vállalatuk munkájának minőségét, illetve értékét. Sok alkalmazott olyan érzéssel küzd, hogy közvetlen főnöke túlterhelt, s nem jut elég ideje munkájának figyelemmel kísérésére. Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma elsősorban nem a dolgozókban, hanem a menedzserek hiányos vezetői munkájában rejlik. A megkérdezett főnökök 80 százaléka az alkalmazottak célorientált mozgósításában látja a költségcsökkentés legígéretesebb módját, 90 százalékuk szerint pedig az újítások sikere is a dolgozói motiváltságtól függ elsősorban.
2004.08.27.	Hír. A tegnap kezdődött idei közgazdász-vándorgyűlésen szóba kerültek azok a gazdaságpolitikai kihívások, amelyekkel az új kormány is kénytelen lesz szembenézni. Draskovics Tibor pénzügyminiszter határozottan kiállt a 2004-es hiányterv, illetve a további deficitcsökkentési tervek mellett. Mint mondta, elszánt abban, hogy a költségvetési politika keresletszűkítő jellege fennmaradjon a korábban megjelölt ütemben. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a kérdés az, hogy ezt az ütemet elégségesnek tekinti-e a piac.

2004.08.27.	Hír. Magyar vállalatok is készek csatlakozni ahhoz a világmozgalomhoz, amely ENSZ-kezdeményezésre bontakozott ki az üzleti szféra etikus, szociálisan felelősebb magatartása érdekében, mondta Mizsei Kálmán, az ENSZ főtitkár-helyettese a magyar nagyvállalati vezetőkkel, kormányzati és szakszervezeti tisztségviselőkkel tartott budapesti megbeszélést követően. Kofi Annan ENSZ-főtitkár 1999-ben kezdeményezte, hogy az üzleti szféra tegye alapelvévé az emberi jogok, az általános munkaügyi irányelvek, a környezetvédelem érvényesítését. A globális megegyezés néven ismertté vált kezdeményezéshez világszerte már 1500 vállalat csatlakozott, közöttük a legnagyobb nemzetközi cégek. A megegyezés tíz alapelvet kíván érvényesíteni. Ezek szerint a csatlakozó üzleti vállalkozásoknak az emberi jogok támogatásával és tiszteletben tartásával kell működniük, biztosítva, hogy nem vállalnak bűnrészességet az emberi jogok megsértésében. Fenn kell tartaniuk a szabad társuláshoz való jogot, és el kell ismerniük a kollektív szerződéskötés jogosultságát. Síkra kell szállniuk továbbá a kényszermunka, a gyermekmunka és a diszkrimináció ellen. A csatlakozók környezetvédelmi elkötelezettség alapján körültekintően közelítik meg a környezeti kihívásokat, fellépnek a környezeti felelősség népszerűsítéséért, támogatják a környezetbarát technológiák fejlesztését, alkalmazását. A mozgalom résztvevői fellépnek a korrupció minden fajtája ellen.
2004.08.27.	Hír. Jövőre a felsőoktatási intézmények 50-60 százaléka átállhat a bolognai rendszernek megfelelő kétciklusú képzésre, közölte Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár az FDSZ országos választmányi ülésén tegnap. Ez a képzések összehasonlíthatósága, az intézmények közötti átjárhatóság megteremtése miatt szükséges, a váltás Magyarországon 2006-ig valósul meg. Az új felsőoktatási törvény tervezetben a tárca a tanársegédek, adjunktusok határozott idejű alkalmazását javasolja, míg a docensek, tanárok esetében az intézmények dönthetnének: határozatlan időre illetőleg négyéves határozott időre foglalkoztatják-e őket. Utóbbitól azonban az FDSZ képviselői féltik a tanárokat és ezzel szerintük veszélybe kerülhet a szakmai utánpótlás-nevelés. Nem lehet a docensek, tanárok és adjunktusok kinevezése intézményi alku tárgya, közölte Kis Papp László, az FDSZ elnöke, aki vitatja a tárca 20 százalékos mozgóbér elképzelését is. Szerinte egyértelművé kell tenni, hogy a felsőoktatási bérek alapja a közalkalmazotti bérrendszer. Igaz, ezt a tárca sem vitatja, csupán a differenciált, teljesítmény szerinti bérezést szeretné elérni a mozgóbérrel.
2004.08.27.	Hír. Az érdekképviseleti szervekkel kezdett tárgyalásokba a francia kormány a 35 órás munkahét megváltoztatásáról. A vállalatok részéről számos panasz érkezett a törvény rugalmatlanságával kapcsolatban, s a tárgyalások megindításával szeretné a kormány a munkáltatói kétségeket eloszlatni. A lépés annál is inkább meglepő, mivel Jacques Chirac a múlt hónapban még a 35 órás munkaidő mellett tette le voksát, míg a kormány az ügyben igencsak megosztott. A pénzügyminiszter, Nicolas Sarkozy egy jóval liberálisabb szabályozás mellett pénzügyi megszorításokat ösztönözne. Kisebb változtatásra már sor került, ennek köszönhetően 120-ról 180-ra emelték az éves túlórák számát, de Jean-Pierre Raffarin szerint további engedményekre lenne szükség a kisvállalkozások körében, mivel a törvény főként őket érintette. Ezért a miniszterelnök azt kezdeményezi, hogy a jelenlegi 25 százalék helyett csak 10 százalék túlórapénzt kelljen fizetniük a kisebb cégeknek. A tárgyalások kimenetele igencsak kétséges.
2004.08.27.	Hír. Diósgyőrben a DAM Steel-nél keresik Kovács János felszámolóbiztost, aki e hét közepére ígérte, hogy rendeződik a vállalat helyzete, nem tudják elérni. A DAM kohászai jelenleg állásidőre szóló díjazást kapnak, ami jövedelmüknek körülbelül a kétharmada. Ennél rosszabb helyzetben van az a 200 munkás, aki a gyár területén lévő több tucatnyi vállalat energiaellátását biztosító DAM Energy Kft. alkalmazásában áll. Ők júniusban 30 ezer forintot, júliusban pedig egy fillért sem vihettek haza. Egyes információk szerint a DAM ügye azért áll, mert az ukrán–svájci konzorcium a Dunaferr privatizációját szeretné előbb befejezni. Ez szeptember végéig megtörténhet. Más értesülések szerint az a kérdés, hogy hajlandók-e a DAM-ért egy összegben kifizetni az 1,7 milliárdos vételárat. Az biztosnak látszik, hogy a 900-ból csupán 700 főt foglalkoztatnának a gyár dolgozói közül, a hengersorok pedig októbernél előbb nem indulhatnak be, mert a féléves leállás után egy nagy karbantartást is el kell végezni.
2004.08.30	Hír. Magyarországon - Németországgal és Angliával szemben - egyelőre nem merült fel annak igénye, hogy a vállalatokat törvény kötelezze a vezetői fizetések nyilvánosságra hozatalára, inkább az a vállalati politika érvényesül, hogy a nagy cégek – akár kötelező érvényű belső szabályzatok életbe léptetésével – külön kérik alkalmazottaikat, ne beszéljenek keresetükről. Nem vezetői szinteken sokszor általános beszédtéma a kereset, de a felső vezetők fizetéséről nagyon nehéz konkrét adatokat megtudni.
2004.08.31	Hír. Négy százalékot megközelítő gazdasági növekedést jósolnak az elemzők a második negyedévre is. A Reuters felmérése szerint 3,8 százalékot, a Napi Gazdaság szerint 3,9 százalékot prognosztizálnak a szakemberek. A GDP-növekedés az első negyedben 4,2 százalék volt.
2004.09.01.	Hír. Gyurcsány Ferenc érdekképviseleti vezetőkkel és civil szakértőkkel találkozott, elmondta, hogy két hét múlva ő is részt vesz az Országos Érdekegyeztető Tanács következő ülésén. A megbeszélés után az MSZOSZ elnöke kiemelte, hogy szükséges a foglalkoztatás további bővítése és a bérek felzárkóztatása az uniós átlaghoz. Wittich Tamás úgy látja, hogy a még 2002-ben Medgyessy Péterrel aláírt együttműködési megállapodásban foglaltak Gyurcsány Ferenccel is teljesíthetőek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az új kormány ismerje el a jogfolytonosságát a korábbi OÉT-üléseken kötött megállapodásoknak.
2004.09.01.	Hír. Az elkövetkezendő esztendők gondja nem a tőkehiány lesz, hanem a munkaerő, a magyar vállalkozók ugyanis nem tudják uniós szerződéseiket teljesíteni, mivel a hiányzó munkaerőt nem képesek ehhez biztosítani, jelentette ki Koji László, a BKIK elnöke azon a konferencián, amelyet az Europartner Programiroda, valamint a BKIK EURO-Információs és Dokumentációs Szolgáltató Központja rendezett a csatlakozás kezdeti tapasztalatairól.
2004.09.02.	Hír. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt részt vett az 54. bányásznap hivatalos dorogi megnyitóünnepségén. A szakszervezet elnöke szerint a nyugalmazott és aktív bányászok száma több mint százezer, a föld mélye jelenleg is 700 milliárd forint kincset rejt.
2004.09.04.	A közelmúltban látott napvilágot egy újabb elemzés a minimálbér emelésének költségvetési és makrogazdasági hatásairól, amelyet az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai, egyetemi oktatók - Halpern László, Koren Miklós, Kőrösi Gábor és Vincze János - készítettek. A kutatásban a minimálbér jelentős emelése melletti érveket (fehéríti a gazdaságot, növeli a költségvetési bevételeket, stabilizálja az államháztartást, a növekvő fogyasztás révén gyorsítja a gazdaság növekedését) vizsgálták. Szimulációs modellkísérletek során vették végig, hogy különböző mértékű minimálbér-emeléseknek milyen hatása lehet a foglalkoztatottságra, a hazai össztermékre, az adó- és járulékbevételekre, a beruházásokra, az inflációra, valamint a költségvetés egyensúlyára. A számítások azt mutatták, hogy 2002-ben mintegy 1,3-2,3 százalékponttal alacsonyabb volt a foglalkoztatottság, mintha a minimálbér csak az infláció arányában növekedett volna. Ez mintegy 45-75 ezer munkahelyet jelent. Duplájára nőtt ugyanakkor a minimálbéren foglalkoztatottak munkanélküliségi kockázata, és - a munkaügyi kirendeltségek tapasztalatai alapján - jelentősen romlott az alacsony keresetű munkanélküliek elhelyezkedési esélye. A gazdasági növekedés ütemét - a modellszámítások szerint - még ennél is nagyobb mértékben mérsékelte a drasztikus minimálbér-emelés. Összességében majd egyszázalékos többletinfláció tulajdonítható az 50 ezer forintos minimálbérnek, míg a fogyasztást 0,7 százalékkal csökkentette. A profitokat és így a nyereségadót, valamint a járulékbevételek mértékét jelentősen nem befolyásolta minimálbér változása. A költségvetési egyenleget - ha a becsült 20 százalékon maradt a szürkegazdaság aránya - valamelyest rontotta az 50 ezer forintos minimálbér, ahhoz viszonyítva, mintha az inflációval arányosan növekedtek volna a legalacsonyabb keresetek. Abban az esetben viszont, ha ez az intézkedés kiterjedtebbé tette a feketemunkát, jelentősebben növelte az államháztartás hiányát. Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb minimálbérhez vitathatatlanul magasabb átlagbér tartozik ugyan, ám visszafogja a foglalkoztatást és ezáltal a fogyasztást is. Így lassítja a gazdaság növekedését, és a lehetségesnél mérsékeltebbé teszi az életszínvonal növekedését. A vállalatok termelését és profitját is csökkenti, amely "veszteség" azonban már az adóelkerülés minimális emelésével "behozható". Összességében tehát nő az érdekeltség a szürkegazdaságban. A jelentős minimálbér-emelés felborítja a vállalati bérek és keresetek belső arányait. A makrogazdasági hatások is kedvezőtlenek, lassul a gazdaság, romlik a költségvetés egyensúlya.
2004.09.07.	Hír. Szakmai érdekképviseletként a távmunkával foglalkozó intézmények, cégek szövetséget hoztak létre, amelynek célja, hogy ismeretterjesztéssel, a távmunkával elérhető gazdasági előnyök bemutatásával, szakinformációkkal segítse e foglalkoztatási forma elterjedését. Szeretnének részt vállalni a szakmai jogszabályok előkészítésében, a nemzeti távmunka stratégia kidolgozásában, végrehajtásában is. A szövetség alapító tagja több ismert cég, így például a Marketing Kommunikációs Intézet Kft., a Hewlett-Packard Magyarország Kft., a T-Mobile Magyarország Rt., valamint közintézmények, így a Budapesti Műszaki Főiskola, és az MTA Szociológiai Intézet.
2004.09.08.	Hír. Az ELTE rektora arra készül, hogy a hó végén "megkéri" az egyetemi tanácsot: egy hónapra mindenki vállaljon fizetetlen szabadságot azért, hogy megőrizzék köztartozás mentes helyzetüket, mert 600 millió forint hiányzik a várható számlákra, írja egy napilap. Klinghammer István vállalja, hogy az egyetem költségvetésében mutatkozó hiányt bérhiányra "tolja át", az egy havi bérrel ugyanis időt és 600 millió forintot nyerne az egyetem. A pénzből fedezhetnék a kiadásokat, ha nem szeretnének közüzemi spirálba kerülni. Akkor ugyanis elveszítenék a pályázatokon nyerhető milliós forrásokat és biztost neveznének ki az intézmény élére, aki óriási leépítésekbe kezdene. Az egyetemi autonómia körébe tartozik, hogyan oldják meg a kialakult helyzetet, de nem küldhetik el fizetés nélküli szabadságra az oktatókat - nyilatkozta Mang Béla, felsőoktatási helyettes államtitkár. A szeptember 27-i egyetemi tanácsnak a bevétel növelésével kell foglalkoznia, mondta Mang. 2003-ban 17 milliárd 44 millió forint volt az ELTE állami támogatása, amely 2004-re 16 milliárd 906 millióra (99,2 százalékra) csökkent. Ezen belül a hallgatói juttatások 11 százalékkal nőttek, így a működési támogatás 96,09 százalékra csökkent. A közműdíjak és az áfa emelkedése reálértékben még nagyobb csökkenést eredményez.
2004.09.08.	Hír. A szigorú közösségi műszaki és munkavédelmi követelmények miatt az idén több ezer kisebb építőipari cég csődje várható, mondta egy napilapnak Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezetője. Az ágazat szereplői az idén jelentős forgalomcsökkenésre számítanak. Az ágazatban jelenleg 90 ezer vállalkozás működik, a lakásépítésből azonban sorra vonulnak ki a magyar építők.
2004.09.09.	Hír. Bár a PM cáfolta, hogy a jövő évi béremelést leépítésekből finanszíroznák, a tárca politikai államtitkára a napokban ezzel megegyező nyilatkozatot tett. A PM politikai államtitkára elismerte: lesznek átszervezések, amelyek elbocsátásokkal járnak majd. Szabó Endre elfogadhatatlannak nevezte a mintegy nyolcszázezer munkavállalót bizonytalanságban tartó ötletbörzét, amely rendre a költségvetés készítésekor tapasztalható. A közszektor feladat-alapú áttekintését elfogadhatónak tartotta, ám a pusztán pénzügyi megfontolású elképzeléseket károsnak nevezte. A közszféra mintegy nyolcszázezer munkavállalója a 2002-es, átlagosan ötven százalékos emelés óta lényegében semmiféle béremelésben nem részesült. Az intézkedés súlyára hivatkozva a kormány tavaly még elfogadtatta, hogy az áthúzódó hatáson kívül nem történik bérintézkedés a közszektorban. Az idei évre vonatkozó hatszázalékos bérmegállapodás a rendvédelmi területet leszámítva nem valósult meg. Különösen nagy az elmaradás az egészségügyben, az oktatásban, a kutatás területén és a szociális intézményekben dolgozóknál. Mindezek tükrében jövőre tízszázalékos béremelést követelnek a szakszervezetek, ám a kormány eddigi nyilatkozatai szerint legfeljebb kétszázalékos reálbéremelésre hajlandó. Tavaly egyeztetés nélkül 6900 főt bocsátottak el a központi közigazgatásból, az MKKSZ adatai szerint az érintettek majdnem fele a mai napig nem tudott elhelyezkedni.
2004.09.09.	Hír. A parlament elé kerül az Országos Fogyatékosügyi Program 2001-2003. évi végrehajtásáról és a vele kapcsolatos kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, miután az egészségügyi bizottság elfogadta azt. Horváth Péter, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal főosztályvezető-helyettese elmondta: az elmúlt időszakban egyre több intézkedés született a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében, ami arra utal, hogy a társadalmi szemléletváltás jó úton halad.
2004.09.09.	Hír. Megjelent a Társadalmi riport 2004 című tanulmánykötet, a Tárki gondozásában, amely nyolcadik a sorban, Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György szerkesztésében. A tanulmányok szerint Magyarországon az elmúlt években tovább nőttek a jövedelmi különbségek. Ez kevésbé a szegények helyzetének romlásával, inkább azzal magyarázható, hogy a gazdagok még gazdagabbá váltak. A kettészakadás a földrajzi régiók mentén is erősödött. A Budapest környéki, valamint a nyugat- és közép-dunántúli területek markánsan elkülönülnek az ország többi részétől. A szerdán tartott könyvbemutató-sajtótájékoztatón Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter elmondta: meglepő adatokat számára nem tartalmaznak a tanulmányok, de kiválóan alkalmasak például arra, hogy tükröt tartsanak a politikusok elé.
2004.09.10.	Hír. A Csongrádi megyei közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyalt többek között a makói kórházban kialakult válsághelyzetről, ugyanis az intézménybe nemrégiben önkormányzati biztost neveztek ki, a finanszírozás nehézségei miatt pedig lemondott a kórház igazgatója. Hasonló megoldáshoz folyamodott a megyei közgyűlés a szentesi kórház esetében is, ahol nagyarányú elbocsátás követte a megszorításokat. Makón egyébként egy szentesi orvos irányítja az átalakítást, aki három hónapra kapott vezetői kinevezést. Az intézmény működőképességének megőrzése érdekében már kétszer százmillió forintot utalt át a kórháznak a megyei önkormányzat.
2004.09.10.	Hír. Idén 104 munkanap megy veszendőbe alkalmazottanként termelékenységi problémák miatt a magyar nagyvállalatoknál. Az elpazarolt munkaidő költsége több mint 2000 milliárd forint, vagyis a magyar GDP nyolc százalékát kitevő veszteséget jelent, közölte a Czipin & Proudfoot Consulting kelet-közép-európai igazgatója. A tanácsadó cég tíz ország 1668 közép- és felsővezetőjének megkérdezésén alapuló tanulmányában Magyarország csaknem minden mutató esetében sereghajtó: az ország termelékenységi szintje az optimálisnak tartott 85 százalékos szinttől 26 százalékkal marad el, és az évek óta tartó növekedés ellenére sem éri el a többi vizsgált ország 62 százalékos átlagát. A felmérés szerint a magyar vezetők problémafelismerő képessége messze elmarad a legproduktívabbnak talált amerikai kollégáikétól. Azt érzik, hogy a vezetői hibák és az ellenőrzési hiányosságok akadályozzák a hatékonyságot, de úgy vélik, hogy ez rájuk személy szerint nem vonatkozik.
2004.09.10.	Hír. Az elmúlt évi adóbevallások alapján az adóalanyok 22 százaléka, 916 ezer adóalany tartozott az évi 900 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemsávba, számukra az szja kulcs a jelenlegi 26 százalékról a pénteken bejelentett elképzelések szerint 18 százalékra csökkenne. Jövőre kétkulcsos lesz a személyi jövedelemadó, 18 és 38 százalék, a magasabb kulccsal 1,5 millió forint jövedelem felett kell adózni. A tőkejövedelmek adóztatása a tervek szerint nő, 20-ról 25 százalékra emelkedik az osztalékadó és a forrásadó és ugyanennyi lesz az árfolyamnyereség adója is. Az APEH adatai szerint tavaly 1,5 millió forint feletti jövedelmet vallott be az adózók 26,8 százaléka, 1,11 millió fő, összesen több mint 3.337 milliárd forint jövedelemmel. Számukra az szja kulcs változatlanul 38 százalék maradna. Az összesen 4.168 ezer adóalany 5.468 milliárd forint jövedelem után adózott tavaly. Az adókedvezmények tavaly 499 milliárd forintra nőttek a megelőző évi 347 milliárd forintról. Az összes adókötelezettség így tavaly 1.190 milliárd forint volt, 20 milliárd forinttal több mint 2002-ben, ugyanakkor az adóterhelés 21,9 százalékról 20 százalékra csökkent. Az szja-rendszerben 2003-hoz képest az adókulcsok 2, illetve 4 százalékponttal csökkentek 2004-re, így az idei jövedelmeket 800 ezer forintig 18 százalékos, 800 ezer forinttól 1,5 millió forintig 26 százalékos, e fölött pedig 38 százalékos adó terheli.
2004.09.11.	Hír. Az MSZP a munkaügy területén a foglalkoztatás bővítésére, az átlagos és átlag alatti keresetűek jövedelmi feltételeinek javítására, a humán erőforrás fejlesztésére és a társadalmi párbeszéd erősítésére vonatkozó javaslatokat építene be a kormányprogramba. Simon Gábor szocialista képviselő közölte: az egyeztetések arról tanúskodnak, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt egyetért ezekkel a gondolatokkal.
2004.09.11.	Hír. Bár a közalkalmazottak és köztisztviselők versenyképes fizetésre számíthatnak, a többlet kiadást nem elbocsátásokkal fedezik, jelentette ki a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott. Vadász János utalt rá: jelentős létszámmozgásra számíthatnak az alkalmazottak. A feleslegessé váló munkaerő képzés, átképzés után olyan munkakörben dolgozhat tovább, ahol a szükségesnél kevesebben dolgoznak. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke korábban elismerte: a közszolgálat megújításra szorul, csakhogy azt nem az elbocsátásra, hanem az ésszerűsítésre kell alapozni. Ehhez azonban meg kellene várni a központi hivatalokban elkezdett átvilágítás végét, ezután lehet konkrétan megfogalmazni, hogy mely területen hány alkalmazottra van szükség. Valószínűleg vannak olyan munkakörök, amelyekre nem lesz szükség, az alkalmazottak elbocsátását azonban humánus módon kell megoldani.
2004.09.11.	Hír. Az európai uniós csatlakozással szigorodtak a hazai munkavédelmi előírások: az Mt. hatálya alatt a legalább ötven dolgozót foglalkoztatóknál kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Október végén jár le a munkahelyeken megtartandó választás határideje. Jelenleg a cégek alig 20 százalékában dolgozik munkavédelmi képviselő, sok helyen pedig már megkezdték a felkészülést a választásokra, mondta Borhidi Gábor munkavédelmi szakértő. Az MSZOSZ ügyvivője megerősítette, hogy a határidő után a munkavédelmi felügyelőség a baleseti jegyzőkönyvek alapján ellenőrzi a cégeket, s ahol a munkavédelmi képviselő - vélhetően azért, mert nincs is ilyen - nem írta alá a dokumentumot, súlyos büntetésre számíthatnak. A kiszabható pénzbírság felső határa elérheti a tízmillió forintot.
2004.09.13.	Hír. Negyvenmilliárd forintot biztosít a kormány közigazgatási leépítésekre, végkielégítésekre. A miniszterek tegnap egyesével tárgyaltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel, Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel és Kiss Péter kancelláriaminiszterrel. Jövőre visszaszorulnak az igazgatási jellegű kiadások, és elhalasztják a felújításokat, irodabútor-beszerzéseket. A pénzügyminiszter azt mondta, abban már megegyeztek, hogy a költségvetés különös súlyt fektet a munkahelyteremtésre, a kistérségi együttműködések fejlesztésére, az uniós források megszerzésére, a rendőrség felszereltségének javítására és az autópálya-építésre. Az adórendszer változásaival is ösztönözné a kabinet az új munkahelyek létrejöttét. Draskovics külön kiemelte a fiatalok, a gyesről visszatérők és az 50 év felettiek munkavállalásának elősegítését. Adókedvezményt kaphat minden, ötnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás, ha új munkatársat vesz fel. A kormány támogatja a kistérségi összefogást. Azok az önkormányzatok, amelyek most eldöntik, hogy jövő szeptembertől közösen szervezik meg az oktatást, már az első félévben kiegészítő támogatáshoz juthatnak, jövőre ötmilliárddal többet kap a rendőrség is.
2004.09.13.	Szeptember elsejétől a munkaügyi miniszter újra szabályozta a Távmunka Tanács működését, a kezdetben öt fővel működő tanács ma már kiegészült az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadó és munkavállaló vagyis két nem kormányzati oldalának a képviselőjével, kiegészült a foglalkoztatási tárca mellett az informatikai, hírközlési tárca képviselőjével. Egyelőre ugyanis nem eléggé hatékony a távmunka szervezése Magyarországon. Két év alatt 70-80 ezer dolgozó lett távmunkás, de ez a lehetőségekhez képest is kevés, és az uniós elvárásokhoz képest is.
2004.09.14.	Júliusról augusztusra átlagosan három tized százalékkal csökkentek az árak, közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal. Éves szinten azonban hét egész két százalékkal növekedtek. A KSH szakérője szerint: "Az EU huszonötöt nézve a második legrosszabb adattal rendelkezünk, Szlovákiában magasabb az infláció, de sajnos nálunk is elég magas az EU huszonöthöz viszonyítva." 2004 első félévében egyrészt az infláció magassága, másrészt a bruttó bérnövekedés nem megfelelő mértéke miatt csak 3 tized százalék volt a reálbér növekedés.
2004.09.14.	Hír. A hamarosan a parlament elé terjesztendő költségvetés tervezete azzal számol, hogy 6,5 százalékkal nő a csaknem 800 ezer embert foglalkoztató közszféra bére, de ehhez a köztisztviselőknek pénzt nem ad. Sőt, a pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy ettől a körtől - körülbelül kilencvenezren tartoznak ide - még el is vesz öt százalékot. Emelni tehát jórészt abból kell, amit az intézmények kigazdálkodnak. Ugyancsak helyben kell előállítani a 13. havi fizetés fedezetét. Szakértők szerint a béremeléshez 15 százalékos létszámleépítésen keresztül vezet az út. Ugyanakkor a 6,5 százalékos emelésből a közalkalmazottak számára - például a pedagógusok és az egészségügyiek tartoznak ide - öt százalékot a költségvetés finanszíroz. Michalkó Péter közigazgatásban dolgozó szakszervezeti vezető aggasztónak értékelte az újabb, nagyarányú leépítést, amely vélhetően elsősorban a központi közigazgatásban dolgozó 60 ezer köztisztviselőt érinti. Szerinte a közalkalmazottak nincsenek veszélyben, mert nem zárhatják be az iskolákat, nem bocsáthatják el a pedagógusokat. A PDSZ vezetője, Kerpen Gábor szerint az elkülönített keret kétmillió forintos végkielégítésekkel számolva 20 ezer ember elbocsátását jelenti. A közalkalmazotti szakszervezet vezetője arra nem tért ki, hogy a miniszteri bejelentés elvileg nem is vonatkozik az általa képviselt területre. A bejelentett leépítésekre reagálva hiteltelennek mondta a foglalkoztatás-bővítésre vonatkozó jövő évi kormányzati szándékot a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Fehér József a tavalyi köztisztviselői elbocsátások tapasztalataira utalva hangsúlyozta: a kvalifikált, speciális ismeretekkel felvértezett köztisztviselők jó része nem tud elhelyezkedni a versenyszférában. Felmérésük szerint nyolc hónappal ezelőtt ezer betöltetlen álláshelyet megszüntettek, kétezer elbocsátott pedig élt az előnyugdíjazás lehetőségével, de ezerhétszázan az átképzés ellenére ma is állást keresnek. A közeli hetekben várhatóan tömegével regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban munkanélküliként. Fehér szavai szerint ugyanis csúfosan megbukott az a program, amely az elbocsátott köztisztviselők civil szférában történő elhelyezkedését hivatott segíteni. Két nyelvet beszélő, fiatal közgazdászokra, jogászokra, APEH-könyvelőkre nem volt kereslet. Fehér tart attól, hogy az újabb 20 ezer elbocsátandó köztisztviselő sem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A közszolgálati reform feladatáért felelős kormánymegbízott, Vadász János szerint a bejelentett létszámcsökkentés csak a központi közigazgatás, csak a tárcák "karcsúsítását" célozza, néhány ezer embert érint. Ez szerinte nem feltétlenül jár együtt újabb munkanélküliek megjelenésével, mert a köztisztviselők munkát kaphatnak a szakágazatokban, és ez, mint mondta, egy egészséges folyamatot indíthat el a szolgáltató közszolgáltatás irányába. Elmondta, a helyi intézményrendszerekben, így például az oktatásban vagy egészségügyben mutatkozó létszámhiányt a központi közigazgatásból távozók képzésével, átképzésével lehetne csökkenteni.
2004.09.14.	Hír. Az új felsőoktatási törvénytervezet, mely még az ősszel a parlament elé kerülhet, többek szerint káoszt és anarchiát hozhat a felsőoktatásba. Az oktatási tárca szerint a tervezet a felsőoktatás korszerűsítése és régóta szükséges reformja jegyében készül. Különböző, felsőoktatásban érintett szervezetek azonban több fórumon is tiltakoztak a törvény ellen, amely szerintük a politika ellenőrzése alá vonná az egyetemeket, rontaná a hallgatók esélyeit, és kiárusítaná a közvagyont. A törvény csak egy része annak a csomagnak, amely a magyar felsőoktatás modernizálását célozza. A koncepció tartalmazza az egyetemi oktató- és kutatóhelyek, a diákszállók fejlesztése mellett az egyetemi vezetés reformját, a főiskolai-egyetemi képzés szétválasztásáról a többszintes, lineáris képzésre való áttérést. A héten befejeződik a kodifikáció, és még ősszel a parlament elé kerül a kész törvényjavaslat. Jelenleg összesen 31 állami irányítású egyetem, illetve főiskola létezik. Emellett 26 egyházi és 11 magán- illetve alapítványi irányítású felsőoktatási intézmény van.
2004.09.15.	Nagy-Britanniában indulatos kritikát váltott ki az a kiszivárgott uniós terv, amely lehetővé tenné az eddig heti 48 órában limitált munkaidő emelését. A munkaadók és a szakszervezetek is tiltakoznak az ellen, hogy az EU úgymond "a hátsó ajtón becsempészi" a francia-német iparpolitikát a szigetországba. A javaslat szerint egyedi megállapodás alapján – ha a munkavállaló beleegyezik - hetente maximum 65 órát dolgozhatnak az alkalmazottak. (euro.hu).
2004.09.15.	Nagy-Britanniában a gyengébb nem tagjai még mindig kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, de a vállalatvezető nők éves fizetése átlagosan 2000 eurónak megfelelő összeggel magasabb, mint az ugyanazon vezető posztokon levő férfiaké. Tavaly óta a férfi vezetők fizetése kis mértékben emelkedett, vagyis korábban még nagyobb volt a különbség a két nem között, meglepő módon a nők javára, írja a The Guardian. A brit nők átlagban még mindig jelentősen kevesebbet keresnek az erősebb nem tagjainál: fizetésük csak 72 százalékát éri el a férfiakénak. A felmérést több mint 350 cég 22 ezer vezetőjének megkérdezésével végezték. A fizetéskülönbség ellenére azonban a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a nők a vezetői posztokon még mindig erősen alulreprezentáltak: a brit cégek vezetői testületeiben arányuk mindössze 13 százalék.
2004.09.15.	Egy napilap szerint világtendencia a szervezett érdekvédelem visszaszorulása, de a hazai politika különösen sokat tett a szakszervezetek gyengítéséért. A vagyonmegosztási viták az első pillanattól megnehezítették az egységes fellépést. Azóta a mindenkori kormány ellen még csak-csak felmutatnak erőt, de a magánszférában alig-alig. Munkaügyi szakértők ezt a mozgalom megosztottságával magyarázzák. A versenyszférában egyébként a szakszervezetek is megszenvedték a másfél millió munkahely megszüntetésével járó létszámcsökkenést, s valójában tizennégy év nem volt elegendő arra, hogy helyreállítsák presztízsüket. Egy lapunk által megkérdezett szakember úgy jellemezte a helyzetet: ma a dolgozó inkább a főnök titkárnőjének kegyeit keresi, mintsem a szakszervezethez fordulna problémájával. A külföldi tapasztalatok eléggé eltérőek. A franciák, az olaszok, a görögök konfliktus esetén elég hamar a sztrájk eszközéhez nyúlnak. Vannak ugyanakkor olyan országok - például Ausztria, Németország -, ahol a jóval erősebb szakszervezeti jogosítványok birtokában inkább a tárgyalásos utat választják tagjaik érdekeinek érvényesítésére.
2004.09.16.	Hír. Körözött bűnözőket is találtak a Budapesten épülő Művészetek Palotájának területén a tegnapi adóhivatali ellenőrzésen. A vizsgálatban hatvan adóhivatali alkalmazott, köztük 52 revizor vett részt, munkájukat több tucat rendőr biztosította. Átlagosan három-négyszázan dolgoznak naponta az építkezésen, körülbelül ötven cégben. Pillanatnyilag nem tudni, hányan dolgoztak be nem jelentve, feketén a Művészetek Palotájánál. A korábbi ellenőrzések statisztikái azt mutatják: egy-egy építkezésen a munkások negyede-ötöde dolgozik feketén. Az ellenőrzés eredményéről leghamarabb egy-másfél hónapon belül számolhat be az adóhivatal. Az adóhatóság reményei szerint sikerülhet visszarettenteni az építtető cégeket attól, hogy feketén alkalmazzák embereiket, s hogy illegális bevándorlókat foglalkoztassanak. Az adóhatóság tavaly több mint 370 ezer ellenőrzést végzett az országban, s ennek nyomán 210 milliárd forint folyt be. Hazánkban a feketemunka aránya eléri a bruttó hazai termék 18 százalékát, ezzel a 25 EU-tagország közül csak Görögország előz meg bennünket. Hozzávetőleg 700 ezren is lehetnek azok, akik nem fizetnek adót jövedelmük után. A mezőgazdaság, az építő- és a vendéglátó-ipar számít a legfeketébb ágazatnak. A Művészetek Palotájának generálkivitelezője és beruházója is Demján Sándor érdekeltségébe tartozik.
2004.09.16.	Hír. A KSH adatai szerint a tavalyihoz képest mindössze 0,2 százalékkal nőtt a reálkereset az év első 7 hónapjában. A közszférában dolgozók létszáma 1 százalékkal, átlagkeresetük dinamikája 10-ről 4,4 százalékra csökkent. A fogyasztói árindex 7,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset mindössze 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 7,3 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest. Januártól júliusig 0,9 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma, ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, ám a költségvetésé 1 százalékkal csökkent: a három fő területen, az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban 1,4 százalékkal kevesebb ember dolgozott. Az átlagot meghaladó létszámnövekedés továbbra is az ingatlanügyletek, az építőipar és a vendéglátás területén volt jellemző, míg az alkalmazottak száma jelentősen csökkent a bányászatban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaellátásban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vizsgált időszakban 142 ezer 300 forintot ért el, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 ezer 400 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 161 ezer 300 forintot kerestek. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 ezer 900 forintnak felelt meg az év első hét hónapjában (a fizikai foglalkozásúaké 68 ezer 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 119 ezer 100 forint volt). A költségvetés fő területeire első félévig jellemző tendencia júliustól megváltozott. A közigazgatási dolgozók 10 százalék körüli átlagkereseti dinamikája a 7. hónapban 4,4 százalékra csökkent, ugyanis a tavalyi év második felében végrehajtott, a köztisztviselőket, bírákat, ügyészeket érintő béremelések áthúzódó hatása már csak részben érvényesült. Az oktatás és az egészségügy területén az első félévi 2,5 százalékos, illetve 3,9 százalékos keresetnövekedést július hónapban 21,8 százalékos, illetve 7,1 százalékos emelkedés követte, a közalkalmazottakat érintő, július 1-jétől hatályos illetménypótlékalap-emelés miatt. A legjobban fizető ágazat a pénzügyi tevékenység volt (314 ezer forint), ezt követte a vegyipar (188 700 forint), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (182 200 forint), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (179 200 forint), valamint az oktatás (163 800 forint). Átlag alatt kerestek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeli gyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban.
2004.09.17.	Hír. Várhatóan rövidesen eladják a volt SZOT-vagyon megmaradt, mintegy 10,5 milliárd forintra becsült részét. A Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) úgy igyekszik javítani ugyanis gazdasági helyzetén, hogy eladja az általa létrehozott Hunguest Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő részvényeit az Arago Befektetési Holding Rt.-nek, üzletrészei jogát pedig a Hunguest Hotels Rt.-be apportálja. (Ez utóbbi céget most is az Arago működteti.) A 2103 törzsrészvényt egyenként egymillió forintos névértéken értékesítik, az apportálás nyolcmilliárd forint értékben történik. Ez a szándék derül ki egy előterjesztésből, amelyet az alapítvány kuratóriuma készített. A javaslat szerint az euró bevezetéséig az infláció ellensúlyozásaként a Hunguest Hotels Rt. évente 50 millió forintot fizet be az alapítvány számlájára a szociális üdültetés forrásának biztosítására. A vagyonkezelő megszüntetését Karácsony Mihály azzal magyarázta, hogy a társaság évente 400 millió forinttal gazdálkodott, ebből azonban csupán 110 millió maradt a szociális üdülésre, elmondta, hogy az új konstrukció esetén a hozam mértéke megtöbbszöröződik, ami esélyt ad arra, hogy ismét mintegy 400 ezren részesülhessenek kedvezményes, s az eddigi harmincezer helyett pedig százezren szociális üdülésben. A javaslat elfogadásával elérhető az 1988-as állapot, amikor a SZOT-üdülőkben a dolgozók és a nyugdíjasok százezrei pihentek - hangsúlyozta Karácsony. A különbség az lesz, hogy nem kétszáz üdülő szolgáltat, hanem - mint már ez évben is - legalább kétezer szálláshelyen pihenhetnek az igényjogosultak.
2004.09.17.	Hír. Egyes hírek szerint vezetőcserék előtt áll a MÁV Rt. A társaság irányításának átalakításáról leghamarabb hétfőn születhet döntés. A vártnál kisebb költségvetési támogatás miatt ugyanakkor a vasúti járatok csaknem felének jövője válik bizonytalanná. A meghatározó irányítási posztokon dolgozó szakemberek távozása irányítási nehézségeket okozhat, a felsőbb vezetőknek pedig, szerződésük szerint, akkor is jár a végkielégítés, ha munkaviszonyuk közös megegyezéssel szűnik meg.
2004.09.19.	Hír. Kökény Mihály a közelmúltban bejelentette: a tisztiorvosi szolgálatok laboratóriumai nem állami megrendeléseket is teljesítenek, így semmi nem indokolja, hogy köztisztviselők végezzenek munkát piaci szereplők részére. A miniszter szerint a privatizáció nem érinti az ingatlanvagyont. A kormány százmillió forintos törzstőkével, kétszázmilliós hitelállománnyal hoz létre üzleti vállalkozást, majd értékesíti a 30 tisztiorvosi laboratóriummal együtt. Mindez december elsejére zajlik le, ami után meghirdetik a magánosítást. A magánosítás 15-20 százalékos létszámleépítést vonhat maga után.
2004.09.20.	Hír. A magyar egyetemek többsége nehéz helyzetben van a megszorító intézkedések miatt. Az intézmények gazdasági vezetőinek többsége mégsem látja kilátástalannak a helyzetet, bár azt mondja: nagyon észnél kell lenni, ha ki akarnak jönni a szűkösre szabott keretből. Az Oktatási Minisztérium szerint az egyetemeknek a gondos gazdálkodásra és saját bevételeik növelésére kellene koncentrálniuk. Egy magát megnevezni nem kívánó gazdasági vezető szerint az egyetemek költségvetési hiányának mértékét azért nehéz megállapítani, mert az adósságaikat maguk előtt görgetik. Például, ha megnyernek egy-egy pályázatot, annak összegét dologi kiadásokra költik. Majd amikor a pályázatban vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell, akkor újra megpróbálják előteremteni a már korábban megnyert összeget.
2004.09.20.	Hír. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott szerint néhány ezres elbocsátás várható a közszférában, szemben a közalkalmazottak szakszervezeti elnökének 18-20 ezres jóslatával. Vadász János azt mondta, hogy az oktatásban, a kultúrában az egészségügyben és a szociális ellátásban fejlesztés is lehet. Hozzátette: egyetért a szakszervezetekkel abban, hogy a feladatalapú foglalkoztatásra kell áttérni a közszférában. A kormánybiztos azt ígérte, arra törekednek majd, hogy a közigazgatás jól kvalifikált dolgozóit más közintézményeknél helyezzék el.
2004.09.21.	Hír. Tanuló Zala címmel a megye egészére kiterjedő felnőttoktatási programot indít a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet. Mindehhez a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás operatív programja keretében 50 millió forintos uniós támogatást nyertek. A megyeszékhelyen kívül hat településen alakítanak ki konzultációs központot, s elsősorban a roma lakosság foglalkoztatási esélyeinek javítását tűzték ki célul.

2004.09.21.	Hír. Ma részt vesz a Magyar Rektori Konferencia ülésén Magyar Bálint oktatási miniszter, ám a tegnapra elkészült felsőoktatási törvénytervezet kodifikált változatát csak a következő ülésen vitatják meg. A leginkább vitatott kérdések: a felsőoktatási intézmények magánosítása, illetve a fenntartói jogok átadása, az intézményi tanács létrehozása és az oktatók megbízásának ideje. A differenciált bérezés bevezetése ugyancsak ellenállásba ütközött, de a húsz százalékos mozgóbér jövőbeni bevezetése szerepel a tervezetben. A felsőoktatási intézmények gazdálkodási jogosítványai meghaladják a korábbiakat. Újdonság a tervezetben, hogy a korábbiakkal szemben hitelt is felvehetnének a jövőben a felsőoktatási intézmények, valamint gazdasági társaságot, alapítványt és kht.-t hozhatnak létre.
2004.09.21.	Hír. Gyurcsány Ferenc a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) vezetőivel találkozott, a találkozón áttekintették a Medgyessy Péterrel, még a választások előtt kötött megállapodás időarányos teljesülését, amely a bérek uniós felzárkóztatását, három-négyszázezer új munkahely megteremtését, a heti munkaidő harmincnyolc órára való csökkentését, a munkavállalók biztonságának és a szakszervezetek társadalmi szerepének erősítését tartalmazza. A szakszervezetek szerint rossz légkör, bizonytalanság uralkodik a munkahelyeken, különösen igaz ez a közszférára, ahol idén reálbércsökkenés következett be és jelenleg ezrek-tízezrek tartanak munkájuk elvesztésétől. Mivel szinte miden hétre jut egy gyárbezárásról, leépítésről, elbocsátásról szóló hír javasolták, hogy az FMM-ben álljon fel egy válságkezelő stáb, amely időben reagál a problémákra. A szakszervezeti vezetők dinamikusabb bérfelzárkóztatást sürgettek és kérték, hogy részt vehessenek a tb. alapok ellenőrzésében, a felnőttképzésben valamint a munkaügyi ellenőrzésben. Gyurcsány Ferenc úgy látta, a megállapodásban foglaltak többsége időarányosan teljesült. A miniszterelnök-jelölt elfogadhatónak tartotta a válságkezelő stáb felállítását és ígéretet tett a szakszervezetek társadalmi szerepének erősítésére is. Ugyanakkor nem lát esélyt arra, hogy a versenyszférában harmincnyolc órára csökkentsék a heti munkaidőt, a közszféra esetében viszont ezt elképzelhetőnek tartotta.
2004.09.22.	Hír. A meglévő anyagok alapján a felsőoktatási szakmai szervezetek részvételével mindenképpen újrafogalmazzák a szakemberek szerint korábban elég gyengére sikerült felsőoktatási törvényt - ebben állapodott meg a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége a Magyar Bálint szakminiszterrel folytatott keddi, Budapesten megrendezett konzultáción. A törvényfogalmazó bizottságban a felsőoktatási intézmények képviselői mellett a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a szakszervezet delegáltjai is helyet kapnának. Az egyetemek és főiskolák képviselői hétfőn kapták kézhez a felsőoktatási törvény legutolsó változatát, amely az augusztusi igen gyenge, szerencsétlen javaslattal ellentétben már alkalmas szakmai vitára.
2004.09.22.	Hír. A Dunaferr privatizációs tárgyalásaiból kihagyták a nem banki hitelezőket, ezek közé tartozik az EMA- Power Kft is, amelynek a Dunaferr Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. évek óta nem egyenlíti ki a mostanra mintegy 2,5 milliárd forintos tartozását. Az EMA-Power közleménye szerint az új tulajdonos, a Donbass-Duferco konzorcium sem mutatta semmi jelét annak, hogy rendezni akarná a tartozást, ezért a Kft. a székesfehérvári cégbíróságon augusztus közepén kezdeményezte a Dunaferr Rt. felszámolását, és bírósághoz fordult azért, hogy a DESZ által felhalmozott kintlévőségéhez hozzájusson.
2004.09.23.	Hír. A MÁV a Vasutas Szakszervezet által javasolt “munkaharc” helyett munkabékét, az akciók helyett pedig tárgyalást javasol. Mint a közlekedési és szállítási részvénytársaság Stop.hu-hoz eljuttatott közleményében áll, a demagóg pánikkeltés, társadalmi feszültség gerjesztése nem oldja meg az egyébiránt valóban válsághelyzetben lévő vasúttársaság finanszírozási gondjait, ezért javasolják inkább a munkabékét. A MÁV a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésein kívül létrehozta a Reform Konzultatív Bizottságot, 2002 második félévétől kezdődően a mai napig a MÁV folyamatos párbeszédet folytatott, vagyis mintegy 80 alkalommal egyeztetett a reprezentatív szakszervezetekkel. A közlemény szerint a MÁV történetében eddig példátlan, 2 éve fennálló munkabéke azon a megállapodáson nyugszik, amelyben a Vasutasok Szakszervezete is elfogadta, hogy a MÁV Rt. üzleti és szervezeti céljaihoz igazodó munkaerő-állományt foglalkoztat. Ezt a megállapodást a MÁV nem szegte meg.
2004.09.25.	Hír. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának pénteki ülésén az üdülési alap vagyonszerkezetének átalakítását tárgyalták. Karácsony Mihály megerősítette, hogy kényszerhelyzetben vannak, mert nincs pénz a szociális üdülés finanszírozására. Azt mondta, hogy az eddigi befektetések 1998 és 2004 között átlagosan évi 0,69 százalékos hozammal jártak, s szerinte 4,1 milliárd forinttal kevesebbet biztosítottak a szociális üdülés támogatásához, mint ha ugyanennyi pénz állt volna rendelkezésre. Az ügylettől jövőre több mint 600 millió forint juthatna szociális üdülésre - tavaly mindössze 100, az idén 500 milliós volt a keret, ugyanekkora összeget kalkulálnak az üdülésicsekk-forgalomból származó bevételekből. Az 1,2 milliárd forintból - legalábbis a kuratórium elnöke szerint - a tavalyi 30 ezer helyett már 100 ezren üdülhetnének támogatással.
2004.09.27.	Hír. A magyar cégek ellen tavasz óta folyó munkaügyi hajsza felfüggesztésére tettek ígéretet a német kormány illetékesei Schröder kancellár legutóbbi budapesti látogatásán. Az embercsempészettel, társadalombiztosítási csalással vádolt cégek ügyében az első, elmarasztaló ítélet már megszületett. A hatóságok gyanúja szerint néhány magyar állampolgár feltehetően visszaélt a két ország között fennálló munka-vállalási egyezménnyel, és német közvetítőirodákkal közösen hamis munkaszerződésekkel munkavállalókat juttattak ki Németországba. „Tavasz óta szabályos boszorkányüldözés folyik a magyarok ellen Németországban, ami több mint hatezer munkavállalót és családtagjaikon keresztül 30-40 ezer magyar állampolgárt érint hátrányosan”, mondta Dávid Gyula MSZP-s országgyűlési képviselő. Az érintettek szerint a magyarellenességet a helyi szakszervezetek fűtik, amelyek így próbálnak megszabadulni a német dolgozók munkaerő-piaci versenytársaitól. „A GKM is tud a problémákról, és már megtette azokat az intézkedéseket, amelyekre lehetősége volt” – jelezte Király Zsolt főtanácsos. Tudomása szerint 23 céget gyanúsítanak a németek embercsempészettel, tiltott munkaerő átengedésével, illetve a tb-kötelezettségek megsértésével.
2004.09.28.	Hír. A bécsi Hernstein Management Report megbízásából egy osztrák marketingintézet által készített, összesen kilencszáz magyar, cseh és szlovén vállalat vezetőit megkérdező felmérés szerint a magyar vállalatoknak csupán negyvennégy százaléka alkalmaz tanácsadót, illetve rendez tréningeket alkalmazottai motiválására. Hazánk ezzel az utolsó helyre került a felmérésben szereplő hat uniós tagország között. A három kelet-európai ország átlagában fele-fele arányban tesznek a vállalatok ilyen módon is alkalmazottaik motivációjáért, míg a német ajkú országokban az arány hatvan százalék felett van. A megkérdezett vállalatok majdnem háromnegyede alkalmaz a fizetésekben teljesítménytől függő részt. Közöttük a menedzserek által irányított vállalatok vezetőinek fizetése teljesítménytől függő része majdnem 15 százalékkal magasabb a tulajdonosok által vezetett társaságok igazgatóihoz képest. Az országok összehasonlításában nyolcvan százalék felett alkalmazzák a teljesítménybérezést a svájci, illetve a németországi cégek, míg a kelet-európai országok vállalatainál ugyanez az arány csak 74 százalék. A sort Ausztria zárja 69 százalékkal. A teljesítménybér-rendszerrel a svájci vállalatvezetők a legelégedettebbek (88 százalék), míg a magyarok és a németek találják a legkevésbé motiválónak (65-70 százalék). Magyarországon az összes munkatársra csak 16 százalék terjesztette ki a teljesítménybért, amelyet inkább csak meghatározott munkakörökben dolgozóknak tartanak fenn. Leginkább (57 százalékban) Csehországban alkalmazzák általánosan és mindenkire kiterjedően a teljesítménybért. Nyilván nem véletlenül, hiszen az alkalmazottak Magyarországon a legkevésbé és Csehországban a leginkább elégedettek a teljesítménybérrel.
2004.09.28.	Hír. Együttműködési megállapodást kötött az oktatási és a munkaügyi miniszter a szakképzés és a felnőttképzés összehangolásáról.
2004.09.30.	Hír. A kormány tervei szerint jövő év január elsejétől havi négyszázalékos úgynevezett vállalkozói járulékot kell fizetni (a jövőre tervezett 57 ezer forintos minimálbér mellett havi 2280 forintot). Ezért egy ideig munkanélküli-ellátást – hivatalos nevén vállalkozói járadékot – kapnának az egyéni vállalkozók abban az esetben, ha tönkremenne a vállalkozásuk. Ebbe a körbe tartoznak a színlelt vállalkozói szerződésekkel leplezett munkavállalók, vagyis a kényszervállalkozók is, akiknek eddig szintén nem járt munkanélküli ellátás. A kisvállalkozók érdek-képviseleti szervezetei éppen ezért régóta szorgalmazzák, hogy az állam az állásukat elvesztett munkavállalókhoz hasonlóan gondoskodjon az egyéni vállalkozókról és a betéti társaságok beltagjairól is. Antalffy Gábor, a kereskedők és vendéglátók országos érdekképviseletét ellátó Kisosz elnöke szerint az uniós csatlakozás különösen aktuálisa teszi a témát, hiszen az osztrák példa azt mutatja, hogy a szomszédos ország taggá válása utáni néhány évben a családi vállalkozások háromnegyede jutott valamilyen bajba hosszabb vagy rövidebb időre. Az IPOSZ-nál is nagyon örülnek a szándéknak, hogy a vállalkozókat bevonnák a munkanélküli ellátások körébe, ha nem is egészen erre a módszerre gondoltak. Szűcs György, az IPOSZ elnöke szerint ugyanis eredetileg önkéntes segélypénztárra gondoltak, nem pedig kötelező járulékfizetésre. A beterjesztett adócsomag szerint jövőre az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjainak is meg kell fizetniük a munkanélküli ellátások alapját képező járulékokat: a háromszázalékos munkaadói és az egyszázalékos munkavállalói járulékot. Azért mindkettőt, mivel ők önmagukat foglalkoztatják.
2007.07.03.	Hír. Több mint 25 ezer rendvédelmi dolgozó illetménykiegészítéséről írtak alá megállapodást a Belügyminisztérium és a munkavállalókat tömörítő tíz érdekvédelmi szervezet képviselői Budapesten. Az egyezség alapján a központi és a területi szerveknél dolgozók illetménykiegészítése öt százalékkal nő, januárig visszamenőleges hatállyal. Ez dolgozónként átlagosan havi 7500 forintot jelent. Pál Tibor államtitkár az aláírás után elmondta, hogy hosszas egyeztetés előzte meg a megállapodást, a "munkabéke megteremtését", ami csaknem 3,2 milliárdos többletkiadást jelent a költségvetésnek.

2004.07.03.	Hír. Augusztus elejére halasztotta az Országos Érdekegyeztető Tanács a tárgyalást az Ágazati Párbeszéd Bizottságok intézményrendszerére vonatkozó javaslatról, illetve arról az ajánlásról, amely az úgynevezett bértarifa-rendszer alkalmazásáról szól. Az OÉT tegnapi ülésén a szociális partnerek nem tudtak megállapodni a napirendben, vagyis a két előterjesztés tárgyalásában sem. Az első javaslat megvitatását a munkavállalói oldal nem támogatta. Gaskó István, a Liga szakszervezetek vezetője ezt azzal indokolta, hogy az anyag jelenlegi állapota nem teszi lehetővé az érdemi megbeszélést. A munkaadói oldal viszont enélkül nem támogatta az ehhez szorosan kapcsolódó másik előterjesztés napirendre vételét. Mint elhangzott, a munkaadók nagyon fontos kérdésnek tartják az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrejöttét és működését, így szükség lenne a tárgyalásra, ám az alapelvek megvitatása nélkül nem lehet a tarifarendszerrel foglalkozni. A munkaügyi tárca államtitkára ugyancsak arról beszélt, hogy fontos kérdésről van szó, amelyben egy éven át tartó, alapos egyeztetés volt, bár elismerte, hogy vannak még nyitott kérdések. Csizmár Gábor felhívta azonban a figyelmet arra, hogy nem tesz jót az OÉT tekintélyének, ha korábban már egyeztetett, lényeges témákat levesznek a napirendről. A munkaadói és a kormányzati oldal végül tudomásul vette a szakszervezetek döntését.
2004.07.09.	Hír. A munkahelyek többségében ősszel üzemitanács-választásokat szerveznek, az Mt. szerint ugyanis azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol az idén novemberben lejár a munkavállalói testület hároméves mandátuma, meg kell rendezni a választást. A legtöbb cégnél erre november 16. és 27. között kerül sor. A kormány törvényben szeretné előírni, hogy a választások eredményét ágazatonként országosan összesítsék, így garantálható ugyanis, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) olyan szakszervezetek tárgyaljanak, amelyek megfelelő támogatottságot tudnak felmutatni. A szavazás a szakszervezeteknek is fontos, egyebek mellett azért is, mert a munkahelyi szavazással tudják megszerezni a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges reprezentativitást, illetve így kerülhetnek be az alakuló ágazati párbeszéd bizottságokba. Munkaügyi szakértők szerint ilyen helyzetben a kormány hiába próbálja megújítani az OÉT működését, vagyis biztosítani, hogy csak azok az érdekvédelmi szervezeteket ruházzák fel szavazati joggal, amelyek megfelelő dolgozói támogatást élveznek, s képesek a megállapodások betartatására. Miközben a szakszervezetek most ódzkodnak a megmérettetéstől, az ágazati párbeszédbizottságok előkészítésénél aláírták azt a tervezetet, amely a bekerülés meghatározó feltételeként szabja az üzemitanács-választáson elért eredményt.
2004.07.09.	Hír. Törvényben akarja szabályozni a kormány az üzemitanács-választások eredményének országos összesítését, a szakszervezetek között azonban nem jött létre konszenzus ebben a kérdésben. A munkahelyek többségében ősszel üzemitanács-választásokat szerveznek, mivel az Mt. szerint azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol az idén novemberben lejár a munkavállalói testület hároméves mandátuma, meg kell rendezni a voksolást. A legtöbb cégnél november 16. és 27. között kerül erre sor. A kormány törvényben szeretné előírni, hogy a választások eredményét ágazatonként országosan összesítsék, így garantálható ugyanis, hogy az OÉT-ben olyan szakszervezetek üljenek, amelyek megfelelő támogatottságot tudnak felmutatni. A tervezet azonban csak a szakszervezetek egyetértésével születhet meg. A szavazás a szakszervezeteknek is fontos, egyebek mellett azért is, mert a munkahelyi szavazással tudják megszerezni a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges reprezentativitást, illetve így kerülhetnek be az alakuló ágazati párbeszéd bizottságokba. Munkaügyi szakértők szerint a szakszervezetek az ágazati párbeszédbizottságok előkészítésénél aláírták azt a tervezetet, amely a bekerülés meghatározó feltételeként szabja az üzemitanács-választáson elért eredményt, most viszont mintha nem fogadnák el ezt a mérési módot.
2004.07.28.	Hír. Augusztus végén tartja alakuló ülését a Gazdasági és Szociális Tanács, amely a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési időszakára vonatkozó társadalmi egyeztetés első állomása - mondta Baráth Etele. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: a tanács augusztus 24-i alakuló ülésén a kormány bemutatja egyebek mellett a közép- és hosszú távú fejlesztési tervezés főbb szakaszait, a tervezés rendszere mögött húzódó elgondolások logikai rendszerét.
2004.08.13.	Hír. Rendeletben kellene szabályozni az üzemitanács-választások eredményének összesítését, a szakszervezetek azonban nem jutottak konszenzusra a támogatásukat mutató felmérésről. Az Országos Érdekegyeztető Tanács vélhetően ezért is tárgyal ma zárt ülésen a témáról, mert sürget az idő: novemberben a cégek többségében meg kell szervezni a választásokat. A kormány szeretné elérni (a közalkalmazotti tanács-választásokhoz hasonlóan) a voksok összesítését, mert álláspontja szerint így garantálható, hogy az OÉT-ben olyan szakszervezetek ülnek le tárgyalni a kormány és a munkaadók képviselőivel, gyakorolják jogaikat, amelyek megfelelő támogatottságot tudnak felmutatni. Ha bebizonyosodik, hogy a hat konföderáció nem mindegyike tudja reprezentativitását igazolni, háromra apadhat az OÉT-ben részt vevő munkavállalói képviseletek száma. A tagsági alapú reprezentativitásmérést a közszférában is elfogadhatónak tartják. Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke elmondta, hogy hasonló tartalmú javaslatot terjesztettek a kormány elé, fogadókészséget remélve, s nem titkoltan azt is, hogy ősszel már nem is kell megszervezni az esedékes közalkalmazotti tanács-választásokat.
2004.08.13.	Nem nyilvános ülésen tárgyal ma az Országos Érdekegyeztető Tanács az ágazati párbeszéd bizottságok működéséről, a munkaszüneti napok körüli munkarendről illetve az üzemi tanácsi választások eredményének összesítésével kapcsolatos kérdésekről. Veres János pénzügyi államtitkár az egyik közéleti-kereskedelmi televíziónak elmondta: elkezdődött az egyeztetés a szociális partnerekkel az adótörvényekről, a munkaadói és munkavállalói oldal megkapta az előzetes javaslatokat. A jövő évi adórendszer az arányos közteherviselést és az igazságosságot szolgálja, a társadalombiztosítási terhek csökkentésére többféle elképzelés van. A minimálbér mértékét a szociális partnerek közösen fogják eldönteni, az nem a kormány határozata lesz. Ahhoz, hogy jövő évben is adómentes legyen egy esetleges 57-58 ezer forintra emelésnél, további számításokat kell végezni ennek hatásáról, mondta az államtitkár.
2004.08.14.	Hír. A kormány azt szeretné, ha a szokottnál korábban, egy hónapon belül megállapodás lenne a jövő évi bérajánlásról és a 2005-ös minimálbérről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, mondta Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár az OÉT tegnapi, nem nyilvános ülése után. Célszerű lenne, ha az adótörvények parlament elé terjesztésekor, szeptember elején már megállapodás lenne a szociális partnerekkel. Szeptember elején már lehet eredmény a minimálbér kérdésében, mondta az ASzSz elnöke, Borsik János.A mielőbbi egyezség elsősorban az előkészítésen múlik illetve azon, hogy a mértékben egyetértés lesz-e a felek között. Az OÉT-ben szó volt az ágazati párbeszéd bizottságokra vonatkozó szabályokról, a munkaszüneti napok körüli munkarendről illetve az üzemi tanácsi választások eredményének összesítésével kapcsolatos kérdésekről is.
2004.08.25.	Hír. Ülésezett a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, az ülés után Cser Ágnes EDDSZ elnök azt nyilatkozta, hogy "Nem engedhető meg, hogy koalíciós alku tárgya legyen az egészségügy, amelyet Kökény miniszter segédletével a globalizált tőkének akarnak átjátszani". A szeptember 16-i kerekasztal megnyitására akkor Szili Katalin házelnököt kérték fel, bízva abban, hogy az addigra újonnan hivatalba lépő kormány haladéktalanul bekapcsolódik munkájukba és leállítja a kórház-privatizációt.
2004.08.25.	Hír. Megalakult kedden a Parlamentben a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amely azzal a céllal jött létre, hogy széles körű társadalmi részvétellel vitassa meg a hosszabb távú nemzeti stratégiai kérdéseket. Az alakuló ülésen Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: a társadalmi párbeszéd minőségileg új formája lehet a testület, a mindennapi politikai csatározás feletti nemzeti konszenzus keresésének fóruma. A kormány az uniós országok többségének gyakorlatát követve, a társadalmi párbeszéd előmozdítása érdekében kezdeményezte a tanács létrehozását. Az intézmény fő feladatául azt szabták, hogy hozzájáruljon az ország hosszabb távú fejlődését meghatározó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák kimunkálásához, illetve segítse a társadalmi konszenzus kialakítását. A fórumon - amelynek résztvevői négy évre kaptak felkérést - a kormányon kívül négy érdekcsoport, szakmai kör képviselteti magát: az országos szakszervezetek, a gazdaság szereplői, köztük az országos munkaadói képviseletek, a kamarák és a befektetői szféra, valamint a civilek és a tudomány. Hasonló intézmény egyébként az EU szintjén is működik, ez az ESC (ECOSOC) néven ismert gazdasági és szociális tanács.
2004.08.30.	Hír. A Távmunka Tanács létrehozásának szabályairól rendelkezik a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szeptember 1-jétől hatályos utasítása. A legalább havonta ülésező testület javaslatokat terjeszt elő a távmunka elterjesztése érdekében. A tanács a célkitűzések megvalósulását szervezéssel is elősegíti, és közvetíti, egyezteti a távmunka fejlesztésében részt vevők érdekeit. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak távmunkában Magyarországon, ami a munkaerőpiacnak alig 2 százaléka. Egyes nyugati országokban ez az arány 30 százalék. Augusztus végén hirdetik ki a második országos távmunka-pályázat eredményeit. A pályázati kiírás szerint a sikeresen pályázó munkáltatóktól a Munkaerő-piaci Alap féléves időtartamra vállalja át a minimálbér, az 53 ezer forint kifizetését, járulékaival együtt. A munkáltatónak ezért távmunkahelyet kell létesítenie, vagy a közigazgatási reform keretében ilyen módon fenntartania a korábbi munkahelyet.
2004.09.10.	Hír. Az OÉT hétfői ülésén megkezdődnek a tárgyalások a 2005. évi bérajánlásról. A konkrét számokról egyelőre nem vitáznak, mert a jövő évi költségvetési és adójavaslatokról nincs még döntés. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt mondta: nehéz tárgyalások lesznek, mert egyelőre nem láthatóak a terheket csökkentő intézkedések, amelyek a munkáltatók mozgásterét növelnék a bértárgyalásokon. Rolek szerint gyorsulnia kellene a gazdasági növekedésnek, komoly beruházásokra és a foglalkoztatás növelésére lenne szükség. Az alelnök kizárja, hogy két számjegyű bérajánlás szülessen, infláció közeli mértéket tart reálisan elképzelhetőnek. Az MSZOSZ elnöke is kifogásolja, hogy máig nem kapták meg a PM-től a konkrét költségvetési számokat bemutató háttéranyagot, amelynek alapján kialakíthatnák álláspontjukat. Wittich Tamás elmondta, ragaszkodnak a minimálbér adómentességéhez, az átlagos és átlag alatti keresetek adóterhelésének csökkentéséhez, s ahhoz is, hogy az adókedvezményeket évi hatmillió forintos jövedelemhatárig igénybe lehessen venni. A konföderáció javasolja egyebek között az étkezési hozzájárulás adómentes határának emelését: hideg étkezés esetében a jelenlegi 3500 forintról ötezerre, meleg étkezésnél hatezerről tízezer forintra. Az MSZOSZ az OÉT ülésén kezdeményezi, hogy a szakszervezeti tagdíj utáni egyszázalékos kedvezményt ne az adóalapból, hanem az adóból vonják le.
2004.09.11.	Megegyezett a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala és a munkavállalókat képviselő kilenc szakszervezet vezetője a belügyi közalkalmazottak idei béremeléséről - tudatta a Belügyminisztérium az MTI-vel. Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal egyetértett azzal, hogy a költségvetés általános tartalékából a belügyi közalkalmazottak illetményemelésére rendelkezésre álló 570 millió forintból valamennyi közalkalmazott azonos összegben részesüljön. A közalkalmazottak fejenként havi 2300 forint bruttó béremelést kapnak január 1-ig visszamenőleg.
2004.09.11.	Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János szerint nem jár jól az új szja-kulcsokkal mindenki, illetve kevés a két lépcső az adórendszerben. Amíg nem teljes a jövedelmek alakulásáról kirajzolódó kép, hiába ül össze hétfőn reggel az Országos Érdekegyeztető Tanács. Borsik János szerint ez a változás drámaian szakítja ketté a jövedelmeket. Wittich Tamás szerint majdnem mindenki jól jár a változással, de a legkevesebbet keresők nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe.
2004.09.14.	Hír. Ülésezett az OÉT. Megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter is, akik a gazdaság jövő évi helyzetéről, illetve a költségvetés várható pozícióiról beszéltek. Bruttó 4 és fél százalékos keresetemelést javasol jövőre a kormány a versenyszférában, közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt. A jövő évi bérek mellett a 2005-ös adó- és költségvetési javaslatokról is egyeztettek. Gyurcsány Ferenc elmondta, a közszféra béremelésére a költségvetéssel együtt tesznek majd javaslatot. Felhívta a szociális partnerek figyelmét, hogy az adó- és járulékszabályozásban tervezett változtatásokkal a bérek reálértékének mintegy 2 százalékos emelését lehet elérni. A kormány elfogadja azt a minimálbért, amelyben a munkaadók és a munkavállalók megállapodnak. A várható gazdasági növekedéssel arányos reálbér-növekedést akar a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és nem fogadja el, hogy kizárólag az adó- és járulékszabályok nyomán emelkedjenek a reálbérek. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a többi között arról beszélt, hogy erősíteni kell a munkavállalók munkaügyi védelmét és a szövetségnek nem érdeke, hogy a reálbérek jövőre - az ideihez hasonlóan - stagnáljanak. A SzEF elnöke, Szabó Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy még az idei, legalább 6 százalékos bérnövekedésről szóló egyezség sem teljesült a közszférában. A munkaadók a gazdaság teherbírásához igazodó bérnövekedést szorgalmaztak. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint a GDP-hez mért reálbérbér-növekedésről nem érdemes addig beszélni, amíg nincsenek pontos számok arról, hogy az ország növekvő adósságállományához milyen mértékben járult hozzá a bérnövekedés, a belső fogyasztás bővülése.
2004.09.22.	Hír. Huszonegy ágazat képviselőivel írt alá megállapodást a kormány az ágazati párbeszéd bizottságok működési rendjéről szerdán. A kormány nevében Burány Sándor munkaügyi miniszter írta alá az ágazati párbeszéd bizottságok (ápb) működési rendjéről szóló megállapodást a Parlament Delegációs-termében. A rendezvényen Kiss Péter kancelláriaminiszter hangsúlyozta: az ágazati érdekegyeztetés a társadalmi párbeszéd egyik legfontosabb színtere. Burány Sándor szerint a versenyképesség egyik eleme az országban a munkabéke, amelyet nem lehet elrendelni, csak elősegíteni. Lehetőséget kell biztosítani a párbeszédre, a kölcsönös kompromisszumok keresésére. Ezt tette a kormány, működési feltételeket biztosítva az ágazati párbeszéd bizottságoknak. Magyarországon igen sok munkahelyen - főként a kisebb cégeknél - nincsenek szakszervezetek. Az ágazati párbeszéd bizottságokban kötött megállapodások, kollektív szerződések ugyanakkor kiterjeszthetők, így ezeknek a munkavállalóknak is kellő garanciákat nyújtanak. Az ágazati párbeszéd bizottságok nevében felszólaló szakszervezeti és munkaadói képviselők olyan kormányrendelet kiadását szorgalmazták, amely tisztázná, hogy miként viszonyuljon a közigazgatás az ápb-khez. Az érvelés szerint ma még a minisztériumokban nem ismerik e fórum szerepét, feladatait. A felszólalók úgy vélték, hogy a törvényalkotásról szóló jogszabályban is nevesíteni kellene az ápb-ket, hogy a törvénytervezetek előkészítése során ez a középszintű fórum is konzultációs jogokkal rendelkezzen. Az érdekképviseletek feltételezik, hogy az ápb-k révén ismét szerepet kap az ágazati iparpolitikák, jövőképek kidolgozása, megvitatása.
2004.09.24.	Hír. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége nem fogadja el, hogy a választási ígéretek ellenére mégsem csökken harmincnyolc órára a heti munkaidő. Gyurcsány Ferenc korábban úgy nyilatkozott, az új kormány magára nézve is folytonosnak tekinti az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodásokat, témákat. Ezek közé tartozik a munkaidő csökkentés is. Az ASZSZ ragaszkodik ahhoz, hogy 2006. januárjáig harmincnyolc órára kell csökkenteni a heti munkaidőt, vita csak a bevezetés módjáról, ütemezéséről lehet. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint félő, hogy hasonló sorsra jutnak az új munkahelyek teremtésére, a bérek felzárkóztatására vonatkozó ígéretek is. Palkovics reméli, hogy a választások során tükröződik majd, mennyire bizonyult szavahihetőnek a jelenlegi kormány.
2004.09.24.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén az adótörvényekről tartottak konzultációt. A kormányzat megegyezett a szakszervezetekkel az iskolakezdési támogatás emeléséről és arról is, hogy az adómentes hidegétkeztetési hozzájárulást 3.500 forintról 4.000 forintra emelik. A melegétkeztetésnél a kormányzat elfogadta volna a 6.000 forintos hozzájárulás 7.500 forintra emelését, de a szakszervezetek legalább 8.000 forintra tartanának igényt. Ezért erről az egyeztetést még folytatják. A kormányzati oldal teljesíthetőnek tartotta azt a szakszervezeti igényt is, hogy a dolgozóknak adómentesen évente háromszor biztosítható ajándék 5.000 forintos mértékét emeljék meg, és az a mindenkori minimálbér 10 százaléka legyen. Arra viszont nem vállalkozott a kormányzati oldal, hogy a háromszori ajándék összevontan is kiadható legyen. A munkaadói oldal leginkább azt szerette volna elérni, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás 3.450 forintos mértékét ne jövő év novemberétől, hanem már januártól csökkentsék 1.200 forinttal a kormányzat korábbi ígéreteinek megfelelően. A kormányzati oldal ezt nem tartotta teljesíthetőnek. A további egyeztetéseken tárgyalnak arról, hogy bizonyos ágazatokban, ahol a minimálbér-emelés túl nagy terhet jelent, már korábban bevezessék ezt az 1200 forintos csökkentést. A kormányzati oldal képviselője felhívta a figyelmet, hogy több olyan tétel van az új adó- és járulékszabályokban, amelyek ellentételezik a munkáltatóknak az 1200 forintos csökkentés későbbi bevezetését. A munkáltatói oldal viszont azt kérte, hogy ne mással ellentételezzék számukra a tételes egészségügyi hozzájárulás ígért csökkentését, mert leginkább erre lenne szükségük. A kormányzati oldal ugyanakkor teljesíthetőnek tartotta azt a munkáltatói kérést, hogy csak azoknál a kedvezményes kamatozású vállalati lakáskölcsönöknél kelljen megfizetni bizonyos hányad után az adó- és járulékköltségeket, amelyeket az erre vonatkozó szigorítás hatályba lépése után kötöttek. Kész volt figyelembe venni a kormányzati oldal azt a munkáltatói kérést is, hogy a természetbeni juttatásoknál érvényesülhessenek a teljesítmény-követelmények. Nem közeledtek az álláspontok a jövő évre országosan ajánlandó keresetemelési mértékről, illetve a minimálbér emeléséről folytatott tárgyaláson. A vitában a szakszervezetek bruttó 6 százalékos keresetemelési mértéket javasoltak jövőre, illetve a minimálbér 62 ezer forintra történő emelését. A munkaadói oldal bruttó 4,5 százalékos, illetve 55 400 forintos ajánlatot tett. A kormányzati oldal ugyancsak a bruttó 4,5 százalékos vagy a körüli bruttó keresetemelést tartott reálisnak. A minimálbérnél - hangsúlyozva, hogy nem kívánja befolyásolni a szociális partnerek ez irányú megállapodását - az 57-58 ezer forintos mértéket nevezte meg a kormányzati oldal. A munkavállalói oldalon az ASZSZ különvéleményként hangsúlyozta: számukra nem jelent garanciát a bruttó 6 százalékos keresetemelési mérték arra, hogy ezzel teljesül a reálkeresetek a szakszervezetek által igényelt 4 százalékos javulása jövőre. Ezért ez a szakszervezeti szövetség a 4 százalékos reálbéremelés országos ajánlását tartja szükségesnek jövőre. A munkaadói oldalon is különvéleményt fogalmazott meg a VOSZ képviselője. Az érdekképviselet szerint az egyes szakterületeken meglévő munkaerőhiány miatt nagyobb arányban kellene külföldi munkavállalókat foglalkoztatni. Ebben a körben viszont nem lenne célszerű érvényesíteni a kötelező minimálbért. Ugyanakkor a VOSZ szerint a képzett dolgozóknál az országosan elfogadott általános minimálbérnél magasabb összeget kellene meghatározni. Így a VOSZ az általa képviselt vállalkozói körben egy magasabb minimálbért is javasolni fog a képzett dolgozók számára. A tárgyalásokat október elején folytatják.
2004.09.27.	Hír. Az önkormányzatok nagy többségénél nem teljesült a hat százalékosra tervezett idei béremelés, a különböző címeken kifizetett összegek nem fedezik az inflációt, jelentette ki Szabó Endre. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a kormány és az önkormányzatok közötti vita lényege, hogy a kormány szerint a béremelés 4 százalékának fedezetét a helyhatóságok a költségvetésben már megkapták. A kormány később további egy százalékot ígért azoknak a helyhatóságoknak, melyek teljesítik az idei, 6 százalékos béremelést. Az önkormányzatok viszont azt mondják, hogy az idei büdzsében nem kapták meg a béremelés fedezetét. A közszféra béreiről várhatóan szó lesz az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács mai ülésén is.
2004.09.28.	Hír. Szeptember 27-én ülésezett az OKÉT. A tanácskozáson napirenden szerepelt a köztisztviselők és a közalkalmazottak jövő évi illetményemelése. A kormány álláspontja szerint a köztisztviselők négyszázalékos illetményalap-emelésben, valamint kétszázalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelésben részesülnének, a közalkalmazottak pedig 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötődő bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel számolhatnak. Ez 4,5 százalékos inflációval számolva 3,5 százalékos reálbér-növekedés, mondta Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára. A szakszervezetek szerint ez alig érzékelhető bérnövekedést jelent. Szóvivőjük, Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke bejelentette: a szféra egészére vonatkozó 14 százalékos emelést tartanak indokoltnak. A túltervezés veszélyeztetné az önkormányzatok működését, sok helyen ugyanis kimerültek a belső források, reagált erre Zongor Gábor, a Megyei Jogú Városok Szövetségének főtitkára.
2004.09.28.	Ülésezett a KOMT. Napirenden szerepelt az idei 6%-os illetményemelés kérdése, amellyel kapcsolatban Szabó Endre, a SZEF elnöke azt nyilatkozta, hogy a különböző forrásokból származó kifizetések összeszámítása esetén sem teljesült a kormány 6%-os illetményemelési ígérete.

2004.07.13.	Működésének két hónapos tapasztalata alapján július 2-i hatállyal módosultak az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) szabályai. Több munkáltató jelezte ugyanis, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak esetében nehéz betartani a jogszabályt. A munkaügyi tárca javaslatára a napokban úgy módosult a foglalkoztatási törvény, hogy ebben a nyilvántartásban ezentúl nem szerepelnek az alkalmi munkavállalók, vagyis rájuk vonatkozóan nem kell nyilvántartást vezetni, elég lesz a könyv kiváltása és a hozzá kapcsolódó regisztrálás. Május elseje, az EMMA bevezetése óta több mint 287 ezer bejelentkezés történt a rendszerbe, közülük 33 ezer interneten és több mint 11 ezer telefonos ügyfélszolgálat útján. (Ismeretes, hogy a munkaadóknak egy munkanapon belül, haladéktalanul be kell jelenteniük az új munkavállalót és azt is, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik.) Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint beigazolódott a munkaadók aggodalma, tapasztalatuk szerint ugyanis a rendszer elég nehézkesen indult, az internetes ügyintézéshez szükséges PIN-kódok beszerzése is több időt - akár heteket - vesz igénybe. Problémát okoz továbbá, hogy a több telephelyen működő vállalatok gyakran nem kapják meg a bejelentést rögzítő visszaigazolást. Ezért a munkaadók szorgalmazzák, hogy a cégeknek csak a társadalombiztosítási rendszerbe legyen kötelező bejelenteniük a foglalkoztatást.
2004.07.07.	Hír. A Központi Statisztikai Hivatal 100 vidéki munkatársa távmunkásként dolgozhat, így ők lehetnek az elő köztisztviselők, akiket atipikus foglalkoztatási formában alkalmaznak. Az adatgyűjtők, adatbevivők és javítók, az elemző közgazdászok és a számítógépes programozók közül 100-an dolgozhatnak majd lakásukban, egyelőre csak ennyi munkatársnak tudnak folyamatosan munkát biztosítani. Ennek azonban feltétele, hogy a szervezet legkésőbb szeptemberben megkapja a hálózatfejlesztéshez szükséges forrást. Míg az idén elsősorban a verseny és a közszféra dolgozói, jövőre a hátrányos munkavállalói csoportok atipikus foglalkoztatására különít el jelentősebb összeget a kormány. A távmunka elterjesztése, a rugalmas foglalkoztatási formák fejlesztése, valamint a vállalkozások versenyképességének javítása és a köztisztviselők munkahelyének megőrzése érdekében írta ki újabb távmunka pályázatát a munkaügyi szaktárca. Simon Gábor, a Távmunkatanács elnöke elmondta, hogy a gazdasági szférában új, a közszférában pedig a meglévő munkahelyek egy részét alakítják ki atipikus foglalkoztatási formában. A jövőben A Távmunka Tanács tárcaközi koordináló szerepet vállalna, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői ma is részt vesznek a munkában. Az új foglalkoztatási forma elterjedéséhez a munkáltatóknak is meg kell győződniük arról, hogy az a versenyszférában is jól alkalmazható, költségcsökkentő, s a munka hatékonyságát akár 30-40 százalékkal is növelni lehet. A PricewaterHouseCoopers meghatározásában a távmunka egy speciális munkaszervezési mód: a munkavállaló a munkát nem a telephelyen végzi, mégis teljes a munkáltató kontrollja, valamint a csoportmunka is megvalósítható. A távmunka a munkaviszonyra, az elvégzendő munka tartalmára, a felelősségi körökre nincs kihatással. A távmunkában foglalkoztatottak aránya Észak-Európában 25, Németországban 17, Magyarországon 1 százalék.
2004.07.13.	Működésének két hónapos tapasztalata alapján július 2-i hatállyal módosultak az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) szabályai. Több munkáltató jelezte ugyanis, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak esetében nehéz betartani a jogszabályt. Molnárné Nagy Ágnes, az új munkaügyi adatbázist működtető Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. A munkaügyi tárca javaslatára a napokban úgy módosult a foglalkoztatási törvény, hogy ebben a nyilvántartásban ezentúl nem szerepelnek az alkalmi munkavállalók, vagyis rájuk vonatkozóan nem kell nyilvántartást vezetni, elég lesz a könyv kiváltása és a hozzá kapcsolódó regisztrálás. Május elseje, az EMMA bevezetése óta több mint 287 ezer bejelentkezés történt a rendszerbe, közülük 33 ezer interneten és több mint 11 ezer telefonos ügyfélszolgálat útján. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint beigazolódott a munkaadók aggodalma, tapasztalatuk szerint ugyanis a rendszer elég nehézkesen indult, az internetes ügyintézéshez szükséges PIN-kódok beszerzése is több időt - akár heteket - vesz igénybe. Problémát okoz továbbá, hogy a több telephelyen működő vállalatok gyakran nem kapják meg a bejelentést rögzítő visszaigazolást. Ezért a munkaadók szorgalmazzák, hogy a cégeknek csak a társadalombiztosítási rendszerbe legyen kötelező bejelenteniük a foglalkoztatást.
2004.07.30.	Hír. Sem a munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak aránya nem változott az előző vizsgált időszakhoz képest. A többi között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb munkaerő-piaci jelentéséből, mely arra is rámutat, hogy az unióban magasabb a munkanélküliek aránya, mint hazánkban. A Központ Statisztikai Hivatal jelentésében azok számítanak foglalkoztatottnak, akik az adott héten legalább egy órát olyan munkát végeztek, amelyért pénzt kaptak, vagy van ugyan rendszeres munkájuk, de éppen betegállományba vagy szabadságon vannak. Munkanélküliek pedig azok, akik az adott héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk amelytől csak átmenetileg voltak távol, de keresnek munkát, akarnak dolgozni. Míg az áprilistól júniusig terjedő időszakban a foglalkoztatottak aránya 3 millió 894 ezer volt, a március-májusi időszakban csupán négyezerrel kevesebben, 3 millió 890 ezren dolgoztak. Egy évvel korábban viszont többen, 3 millió 924 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon április és június között. A munkanélküliségi ráta március és május között, valamint a második negyedévben teljesen azonos, 5,8 százalékos volt, ez azt jelenti, hogy 242 ezren voltak munka nélkül. A munkanélküliség a régi uniós tagállamokban nagyobb arányú mint hazánkban, 7,9 százalékos, a májusban csatlakozott országokkal együtt már elérte a 8,9 százalékot. Vagyis a hazai munkanélküliség az uniós átlag alatti. Az állás nélkül lévők 46,6 százaléka tartósan, vagyis egy éve, esetleg annál is régebben keres munkát, a tartósan munkanélküliek aránya egyébként 4,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónapra nőtt, bár előző időszakban sem találtak könnyebben munkát, akkor átlagosan 17,2 hónap alatt sikerült állást találni. A fiatalok, vagyis a 15-24 évesek 14,4 százaléka munkanélküli, ez csupán két tizeddel több, mint a március májusi időszakban. Egyébként erre a korcsoportra is az unió átlag alatti munkanélküliségi arány jellemző, az EU 15-ben 15,1 százalékos, az EU-25-ben 17,4%-os volt a májusi mutató.
2004.07.31.	Hír. Százezer új munkahely létrehozásához járulhat hozzá 2006-ig az Európa Terv öt operatív programja, mondta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Csizmár Gábor. A humán erőforrás fejlesztésével foglalkozó programra 191 milliárd forint áll rendelkezésre, 75 százalékban európai uniós, 25 százalékban magyar forrásból. Elmondta: ez a program döntő részben az inaktívak, a tartósan munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci esélyeinek javítását szolgálja. Az állami foglalkoztatási szolgálat korszerűsítésére több mint 8 milliárd forintot szánnak.
2004.08.04.	Hír. Már több mint 600 új álláshelyet hoztak létre országszerte az idei munkahelyteremtő beruházások központi támogatása révén, közölte az FMM. A legfrissebb adatok szerint a munkaügyi központok már megkötötték a szerződéseket, a vállalkozások túlnyomó többsége megkezdte beruházását, sőt akadnak olyanak, amelyek a pályázatban megjelölt beruházást már be is fejezték. Az idén meghirdetett munkahelyteremtő beruházásokat segítő központi programban kiemelt hangsúlyt fordítottak a hátrányos helyzetű térségekben megvalósítandó beruházások támogatásának ösztönzésére.
2004.08.05.	Hír. Munkahelymegtartásra eddig 692 millió forintot fordítottak a munkaügyi központokon keresztül megpályázható egymilliárd forintos keretből, s ezzel 3875 álláshelyet sikerült megtartani, mondta Burány Sándor. A munkaügyi miniszter kifejtette: azok a vállalkozások kaphatnak központi segítséget, amelyek átmeneti likviditási gondokkal küszködnek. A legtöbb munkahelymegtartó támogatás eddig Nógrád, Zala, Hajdú-Bihar, Borsod, Békés és Heves megyének jutott. Az ágazatokat tekintve a legnagyobb segítséget a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó üzemek kapták.
2004.08.09.	Hír. Sikeresek a foglalkoztatást segítő támogatások és programok, a fogyatékosok helyzete azonban a változtatások ellenére sem javult - többek között ez derül ki az Állami Számvevőszék Munkaerőpiaci Alapot vizsgáló jelentéséből. A szakértők rámutattak arra is, hogy legkönnyebben a fővárosban és Pest megyében élők találnak munkát, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye lakóinak többsége viszont a kevés munkahely miatt állástalan. A "segély helyett munka elvét " a számvevőszék is hatásosnak értékelte, példaként éppen a közhasznú foglalkoztatást emelte ki, amellyel a tartósan munka nélkül élők néhány hónapig legalább minimálbérét dolgozhatnak. A közmunka támogatásának összege 2002-ben 2 milliárdról 4 és fél milliárdra nőtt, 2003-ban már 5,6 milliárd forint segítette a tartósan állástalanok rövidebb idejű foglalkoztatását.
2004.08.14.	Hír. A nyugdíjasokra és az eddig ismeretlen okból munka nélkül élőkre is szükség lesz a foglalkoztatás bővítéséhez, demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2006 után csökken a foglalkoztathatóak aránya. Többek között ez az oka annak, hogy bár az uniós törekvés szerint 70 százalékos foglalkoztatottságot kell elérnie a közösségnek, a Nemzeti Cselekvési Terv szerint hazánkban csupán 63 százalékra lehet 2010-ig a jelenlegi 54,7 százalékos arányt növelni. A cselekvési tervből az is kiderül, hogy az unió 2010-re kitűzött 70 százalékos foglalkoztatottságát nem tudja elérni az ország, 2006-ig 59, 2010-ig pedig 63 százalékos mutatót képes teljesíteni. Csizmár Gábor szerint az unió nem marasztalja el ezért Magyarországot, a 70 százalékos követelmény ugyanis a tagállamok átlagára vonatkozik. A 15-64 éves korosztály csaknem 40 százaléka inaktív, ennyien nem dolgoznak és nem is keresnek munkát. Mintegy 30 százalékuk tanul, 11 százalékuk gyermekeit gondozta, 43 százalékuk nyugdíjban van. 20 százalékukról pedig nem lehet tudni, miért nem dolgoznak, és azt sem, hogy miből élnek, őket szakmai képtelenség rögtön bevonni az elsődleges munkaerőpiacra. Az unióban az utóbbi években 10 millió új munkahely létesült, ebből 9 millió atipikus formában. Erre a tényre mindenképpen fel kell figyelni, mondta Csizmár Gábor, aki szerint az ország versenyképességét is jelentősen javítaná a rugalmas foglalkoztatás.
2004.08.14.	Hír. Az idén április és június között ugyanúgy 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Hasonlóképpen stagnál a foglalkoztatottak száma, amely a tavalyi 3 millió 924 ezerhez képest 30 ezer fôvel csökkent, ám a változás a mintavételi hibahatáron belül maradt. A mintegy 242 ezer munkanélküli helyzete ugyanakkor tovább romlott, hiszen 46,4 százalékuk legalább egy éve nem talál állást, vagyis a tartós munkanélküliek aránya 4,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
2004.08.18.	Hír. A Budai Gyermekkórház dolgozóinak egy része úgy döntött, hogy a következő néhány hónapban kevesebbet dolgoznak, 25 százalékkal kevesebb fizetésért. Az érintett orvosok és asszisztensek a tervek szerint november végéig csak napi hat órát dolgoznak. A kórház alkalmazottai azt remélik, hogy a korlátozás legalább részben enyhítheti az intézmény anyagi gondjait. Az ápolókat nem érinti a munkaidő és a fizetés csökkentése. Dr. Blatniczky László főigazgató főorvos kijelentette, büszke az intézmény dolgozóira, hogy ilyen áldozatot hoznak a munkahelyükért. Azt, hogy az évek, évtizedek folyamán mindig jól gazdálkodó, adóssággal sohasem küszködő intézmény csőd közeli helyzetbe került, mindenki az idei alulfinanszírozás gondjának tulajdonítja. A főváros egészségügyi és szociális bizottságának elnöke szerint az idei pénzelvonás valamennyi intézményt érzékenyen érinti. Cáfolta, hogy a Szent János Kórház egymilliárd forintot meghaladó adósságot halmozott fel mára, de elismerte: a kórház gazdasági helyzete szerepel a következő ülés naprendjén, és elképzelhető, hogy önkormányzati biztost kell majd kirendelni.
2004.08.18	Hír. A Brüsszelben munkát keresők közel 40 százaléka külföldi, a brüsszeli regionális munkaügyi központ legfrissebb adatai szerint 2003-ban a munkanélküliek 11,3 százaléka EU tagországokból származó külföldi, 25,5 százaléka pedig nem EU tagországból érkező idegen volt a belga fővárosban. Ami az EU-tagokat illeti, leggyakrabban a franciák keresnek brüsszeli állást, őket az olaszok, a spanyolok, a görögök és a portugálok követik. A nem EU-tagok közül a törökök és a marokkóiak vannak legtöbben. A 2002-es adatokkal összevetve tavaly a belgák és az EU-beliek esetében növekedett a munkanélküliek száma 16,1, illetve 10,7 százalékkal. A nem EU-tagokat illetően a segélyen élők száma viszonylag álladó, mindössze 0,5 százalékkal magasabb, mint 2002-ben.(euro.hu)
2004.08.19	Hír. Hollandia több, mint kétszer annyi kelet-európainak adott munkavállalási engedélyt az idei május–júliusi időszakban, mint tavaly. A tavalyi 5 ezer engedély után az idei év szóban forgó három hónapjában 11 ezret kaptak az újonnan csatlakozott államok polgárai, ebből azonban aránytalanul sok, 8 ezer jutott a lengyeleknek. Jelenleg még a 15 régi tagállam csaknem mindegyike tart érvényben valamilyen munkavállalási korlátozást az új tagokkal szemben, ezek azonban hét év múltán automatikusan hatályukat veszítik. (EUobserver)
2004.08.23.	Hír. A jelenlegivel azonos számú munkanélkülit feltételez 2010-re a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv prognózisa. A 2003-as 244 ezres munkanélküliségi szám csak 242 ezerre csökken 2010-re a becslések szerint. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható akcióterv prognózisa megállapítja, hogy 2006-ig még nő a munkanélküliek száma és eléri a 253 ezret. Ezt követően évről évre fokozatosan csökken a 2010-re jelzett 242 ezres számig. Az inaktívaknál viszont a javuló elhelyezkedési lehetőségekkel együtt folyamatos és a 390 ezret elérő csökkenés feltételezhető. A legális munkaerőpiacon nem szereplő, munkát aktívan nem kereső munkanélküliek, azaz inaktívak száma a 2003-as 2 millió 695 ezerről 2010-ig 2 millió 305 ezerre csökkenhet. Ugyancsak folyamatosan, 415 ezerrel javul a foglalkoztatottak száma, a 2003-as 3 millió 897 ezerről 2010-re 4 millió 312 ezerre. A foglalkoztatási ráta ennek eredményeként a 2003-as 57 százalékról 2010-re csaknem elérheti a 63 százalékot. A munkanélküliségi ráta a 2003-as 5,9 százalékról 2010-re 5,3 százalékra csökken a feltételezések szerint. Ennek oka, hogy a ráta a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított munkanélküliségi arányt fejez ki.
2004.08.25	Hír. Virágzik a kis fizetésű részidős munkák, a „minijobok” piaca Németországban. A legújabb adatok szerint június végéig körülbelül 7,6 millió főt tartanak számon a maximum 400 eurónyi bért jövedelmező, egyszerűsített nyilvántartású és rövidített munkaidővel járó munkahelyeken, 1,2 millióval többet, mint egy évvel korábban. A rendszer 2003. áprilisi bevezetése óta a minijobon bejegyzettek száma viharos ütemben nőtt. A kormány részidős munkára közvetítő intézményének igazgatója, Ulrich Roppel szerint sokan több minijobot is vállalnak, így a rendszer út a rendes munkavállalás irányába. A munkáltatóknak előnyös a módszer, mert kevesebb adót és tb-járulékot kell fizetniük a béren felül, az adminisztrációt pedig Roppel hivatala végzi. Munkaügyi szakemberek Németországban régóta követelik a nagyobb rugalmasságot a munkanélküliség és az illegális foglalkoztatás ellenszereként. Elemzők szerint a minijob sikere azt mutatja, van megoldás
2004.08.25.	Hír. Az EU-ban tavaly 9,32 millió ember dolgozott éjszakai műszakban, 213 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Sok alkalmazott tölti éjszakáit munkával Nagy-Britanniában (3,172 millió), de Franciaországban (1,5 millió) és Olaszországban (1,1 millió) is jelentős a számuk. Hazánkban 2003-ban 231 ezren dolgoztak éjszakai műszakban. Ez a szám nagyságrendileg közel áll a Csehországban (221 ezer) és Szlovákiában (279 ezer) regisztrált értékhez, igaz, Ausztriában már lényegesen nagyobb ez a mutató (339 ezer). A valóságban valószínűleg lényegesen többen dolgoznak éjszaka, a statisztika ugyanis nem öleli fel az árnyék- és feketegazdaságban foglalkoztatottakat.
2004.08.26.	Hír. Az előzetes félelmekre rácáfolva az Európai Unió kibővítése nem hozott nagyarányú bevándorlást a régi tagállamokba – ezt mutatják a legfrissebb, Brüsszelben összesített és szerdán nyilvánosságra hozott adatok. Csupán három olyan ország van (Nagy-Britannia, Írország és Svédország), amely e téren nem léptetett életbe korlátozásokat, az első néhány hónap folyamatait jelző adatok szerint e három országba is csak néhány tízezer munkavállaló érkezett az új tagállamokból: ez elhanyagolható arány a brit, ír és svéd foglalkoztatottak összesített számához képest. Az ír hatóságok május elseje óta 23 ezer bevándorlási kérelmet kaptak, a britek nyolcezret, stockholmi illetékesek pedig azt hangsúlyozták, hogy nyoma sincs annak a “szociális turizmusnak”, amelytől sokan féltették az ország nagyvonalú támogatásokat nyújtó társadalombiztosítási rendszerét.
2004.08.26.	Hír. Az idén május-júliusban a munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 5,7 százalékkal, közölte a KSH. Az idén április-júniusban a munkanélküliségi ráta 5,8 százalék, a foglalkoztatottak száma pedig 3,894 millió fő volt, ami megegyezett az április-júniusi adattal, de enyhén csökkent a 2003 azonos időszakában regisztrált 3,927 millió főhöz képest. Május-júliusban átlagosan 244 ezer fő volt munka nélkül a nemzetközi szabványoknak megfelelő definíció szerint. A 244 ezer munkanélküli 45,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan munkanélküliek aránya 3,5 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A KSH adatai szerint a munkanélküliség átlagos időtartama a vizsgált három hónapban 17,1 hónapot tett ki. A 15-74 éves népesség munkaerőpiaci jelenléte 2004 május-júliusban 53,6 százalékos volt. A 15-64 éves népesség aktivitása 60,2 százalék, a munkaképes korúaké 63,7 százalék volt. A 15-24 éves fiatalok aránya az összes munkanélkülin belül 22 százalék. Ebben a korosztályban a munkanélküliségi ráta 15,2 százalék, ami 2,3 százalékpontos emelkedés 2003 azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta Magyarországon alacsonyabb az európai uniós átlagnál: az EU-15 átlagában az időszak középső hónapját jelentő 2004 júniusban 7,9 százalék, az EU-25 átlagában pedig 8,8 százalék volt.
2004.08.27.	Hír. A munkaidő növelésével, rugalmasabb munkajogi megoldásokkal lehetne csökkenteni a régiók foglalkoztatási különbségeit, mondta Tóth László, a FMM stratégiai főosztályának vezetője. Ahhoz, hogy a keleti régiót is felfedezzék a befektetők, s új munkahelyek jöjjenek létre, kedvezőbb feltételeket kell teremteni az invesztorok csalogatására. Tóth László elismerte, az infrastruktúra hiányossága jelentősen gátolja az ingázási kedvet. A regionális kereseti lehetőségek között óriásiak a különbségek. A KSH adatai szerint a legfejlettebb közép-magyarországi régió bruttó keresetei 2003-ban 25,3 százalékkal voltak magasabbak az országos átlagnál, míg a dél-alföldi régió bérei 16,5-del maradtak el az átlagtól. Tóth László elmondta, hogy korábban felvetődött ugyan a regionális minimálbér bevezetésének gondolata, ezt azonban elvetették a szaktárcánál. Az északi régióban nemcsak a foglalkoztatási ráta alacsony, de a munkanélküliség is ezen a területen a legnagyobb. Itt a legsürgetőbb a szerkezetváltás, hiszen a nehézipar megszűnését, munkaerő felvételét semmi sem pótolta.

2004.08.27.	Hír. A túlzó munkanormák módszerének alkalmazása egyre inkább terjed. Lehoczkiné Dr. Kolonnay Csilla a Budapesti Jogi Kar Munkajogi Tanszékének vezetője jól ismeri ezt. A módszer a következő: a dolgozó bérét a munkáltató egy adott teljesítményhez köti, ha azt a teljesítményt eléri, akkor megkapja valóban az eddigi fizetést. Amennyiben a munkáltató csökkenteni akar a bérköltségen, teljesíthetetlen magasságokba állítja be az elvárásokat, és rögtön fizethet kevesebbet. Sajnos ez ellen csak perrel lehet védekezni, ami, legjobb esetben is hónapokig tart, de gyakran akár évekig is. Ezt, érthető módon, sokszor nem vállalhatják a munkavállalók, hiszen addig is meg kell élni valamiből. Hiába létezik tehát jogi megoldás, mégis előfordulhat, hogy kénytelenek az emberek elfogadni egy rossz, ráadásul törvénytelen állapotot.
2004.08.28.	Hír. Hat év működés után pénteken leállt a termelés a Videoton Holding Rt. kunhegyesi elektroakusztikai gyárában; a kezdetben több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató, hangszórókat készítő üzem a külföldi megrendelő csődje miatt állt le. Az egyre apadó megrendelések miatt augusztusban már csak 180 dolgozóval, köztük 50 bérelt emberrel termelt a gyár. A munkáltató minden elbocsátottnak kifizeti a törvényben előírt járandóságát. A gyárat a bezárás ellenére meg akarják tartani, és tárgyalásokat folytatnak egy nagy jászsági céggel azért, hogy a mostanihoz hasonló tevékenység megindulhasson. Ez legalább 150 ember foglalkoztatásával járna együtt.
2004.08.30	Hír. A fiatalok minimálbérének bevezetésére tett javaslatot a brit kormány. A tervezet szerint a 16-17 éves munkavállalók kötelező minimálbérét a jövőben óránként 3 fontban rögzítenék. A kormány szándéka az volt, hogy elsősorban a továbbtanulásra ösztönözze a fiatalokat, ha azonban már aktív szereplői a munkaerőpiacnak, akkor megakadályozza kizsákmányolásukat. A kormány a többi munkavállaló minimálbérének emelését is bejelentette, a felnőttek óránkénti minimális keresete a jelenlegi 4,50-ről 4,85 fontra, a 18–21 év közöttieké 3,80-ról 4,10 fontra emelkedik. Az intézkedések várhatóan októberben lépnek hatályba.
2004.08.30.	Hír. A hónap végén megszűnik a Philips szombathelyi monitorgyárában a termelés, a holland világcég szeptembertől a vasi megyeszékhelyről Székesfehérvárra költözteti az LCD-monitor-gyárat. A napokban kihelyezett állásbörzét rendeztek a cégnél, hogy 22 vállalkozás munkahelyeket kínáljon a szeptembertől állás nélkül maradóknak. Mintegy 400 embernek 500-700 állást ajánlottak. Az állásbörzén az elbocsátott dolgozók kétharmada vett részt, választásukról később értesítik a munkaügyi központot és az érintett vállalkozásokat.
2004.08.31.	Hír. Idén másodszor kerültek veszélybe a csökkent munkaképességűek munkahelyei. Az év elején az új áfaszabályok miatt jutottak nehéz helyzetbe, végül áprilisban a kormány megoldást talált a problémára. Az április 20-án életbe lépett jogszabály lehetőséget adott az áfatörvény okozta pénzügyi hátrányaik kompenzálására - legalább is az év végéig. A szociális foglalkoztató cégeket képviselő Védett Szervezetek Országos Szövetségének vezetője, Balogh Zoltán azt mondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy 2005-től számíthatnak-e a kompenzációra, miközben újabb rendelkezés okoz félelmet. A munkaügyi tárcánál a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásáról elkészült jogszabálytervezet ugyanis az érintettek szerint szigorításokat tartalmaz, ami ismét veszélyezteti mintegy 10-15 ezer, csak speciális munkára alkalmas ember megélhetését. A szövetség kifogásolja, hogy a kiszámítható egycsatornás rendszer kétcsatornássá válik, s úgy látják, a bértámogatás nem éri el a jelenlegi felét, és nem nevezi meg, hogy konkrétan mire lehet fordítani a költségtámogatást. A munkaadók a bizonytalan helyzet miatt azt tervezik, hogy nem hosszabbítják meg a lejárt szerződéseket. Pék Zsolt, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta: megértik, hogy az uniós támogatási rendszerhez kell igazítani a hazai jogszabályt, a szigorítást azonban nem tartják indokoltnak. A tervezet szerint ugyanis csak az 50 százalékosnál súlyosabb sérültek után kapna a foglalkoztató támogatást, s az sem éri el a bér száz százalékát. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben Európában a nemzeti foglalkoztatási akcióterv a hátrányos helyzetűek, a sérültek foglalkoztatásának bővítését tűzi ki célul, a magyar kormány olyan jogszabályt alkot, amely veszélyezteti a mozgássérültek, értelmi fogyatékosok munkalehetőségét és spórolni szeretne a költségvetésből e célra adott 500 milliárd forint dotációból.
2004.09.01	Hír. Június végére 50 ezer fölé nőtt a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma, a legtöbb, 36 203 engedélyt romániai munkavállalók szerezték meg, júniusban 4615 engedélyt adtak ki részükre. Az új EU-tagállamokból 6265 fő érkezett dolgozni Magyarországra. Az Unió régebbi tagjai összesen 1984 munkavállalót adnak, a legtöbbjük német. A csatlakozást követően nem történt lényeges változás a külföldiek munkavállalásra vonatkozó kérelmeinek számában: idén áprilisban 6724, júniusban 6782 engedélyt adott ki a hivatal. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat illetékese elmondta, hogy a lengyelek számára is lehetünk vonzóak, mivel a magyar bérek szintje magasabb és a munkanélküliségi ráta alacsonyabb. A nálunk dolgozó szlovákok és románok nagy számát a földrajzi közelség mellett az magyarázza, hogy sokuk számára nincsenek nyelvi akadályok.
2004.09.01.	Hír. Június végére 59 ezer fölé emelkedett a külföldieknek kiadott érvényes munkavállalási engedélyek száma, ami 29 százalékos emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest, derül ki az ÁFSZ statisztikájából. A legtöbb, 36 203 engedély romániai munkavállalók kezében van. Az újonnan csatlakozó EU-országokból 6265-en dolgoznak legálisan Magyarországon, az unió régi tagállamaiból pedig 1984-en, a legtöbben Németországból. Lázár György, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főosztályvezetője szerint a magyar munkaerőpiacot nem veszélyeztetik a külföldi munkavállalók. A nyugati vállalatok Magyarországon dolgozó külföldi munkatársai vállalati célokból érkeznek, s nem a magyar munkabérek miatt, az újonnan csatlakozó EU-tagállamok nagy része számára Magyarország messze van, nyelvi nehézségek is adódnak, valamint ezen országok munkaerőpiaca kicsinek mondható. Véleménye szerint a későbbiekben a lengyelek számára lehetünk vonzóak, a szomszédos Szlovákia szintén magas munkanélkülisége miatt ugyanis csábító lehet a lengyel munkakeresők számára a magyar bérek szintje és az alacsony magyar munkanélküliségi ráta. A nálunk dolgozó szlovákiai és romániai munkaerő nagy számát a földrajzi közelség mellett az magyarázza, hogy nincsenek nyelvi akadályaik.
2004.09.04.	Hír. Jelentős létszámleépítést terveznek a pécsi dohánygyárban. A Philip Morris ez év júniusában jelentette be, hogy bezárja az egri dohánygyárat és megválik 348 dolgozójától. Jóllehet a gyárbezárást azzal indokolták, hogy az Eger belvárosában lévő üzem infrastrukturális lehetőségei korlátozzák egy regionális gyártóközpont kialakítását, azért a döntés meghozatalakor biztosan sokat nyomott a latba, hogy a dohánygyártó számára egyre kedvezőtlenebbé váltak a gazdasági körülmények Magyarországon. Pécsett állítják, a mostani létszámleépítés ellenére is megmarad a gyár.
2004.09.06.	Hír. A kórházak közalkalmazotti státusú doktorai májustól legfeljebb heti 60 órát dolgozhatnak, ami 20-30 százalékos orvoshiányt idézett elő a kórházakban. Mivel a betegeket el kell látni, az intézmények “külsősök”-et alkalmaznak. Különösen a vidéki intézményekben kevés az orvos, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sok helyen a labor-, az altatóorvosok, a belgyógyászok hiánya okoz gondot. Mivel a vállalkozókra nem vonatkozik az Mt. és a Kjt., napi 16 ügyeleti órára is szerződést köthetnek, több ezer forintos díjért, ami a közalkalmazottként ügyelők díjának többszöröse. A szaktárca májustól 10 milliárd forint túlórakeretet rendelt el az ügyeletek és a sürgősségi betegellátó osztályok többletmunkájának díjazására, mondta Tóth Judit szóvivő. Az EU-bíróság által a munkaidőről hozott ítélet a többi európai országban is gond.
2004.09.06.	Hír. Egy koncepció szerint a foglalkoztatási feszültségek enyhítését szolgálhatná, ha a közszférából kikerülők nem vennék igénybe a rendes felmondással járó juttatásokat, hanem úgynevezett speciális tartalékállományba kerülnének. Azok a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak, akik ezt az utat választják, két-három évet kapnak arra, hogy felkészüljenek a versenyszférában történő munkavállalásra. Jogviszonyuk ugyan határozott időre szólóvá alakulna át, korábbi illetményük kétharmadát kapnák, de a közszférában nem helyezkedhetnek el. Ugyanakkor igénybe vehetik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, részt vehetnek felnőttképzésben. A kormány segítséget kíván adni távozó alkalmazottainak az önfoglalkoztatóvá váláshoz, saját üzleti vállalkozásuk beindításához is.
2004.09.07.	Hír. Állami segítséget kért reorganizációs programjának véghezviteléhez a 90 százalékban német tulajdonú szombathelyi Styl Ruhagyár Rt. Ha nem kapnak támogatást, több ezer munkahely kerül veszélybe. Tőkebefektetőkkel, bankokkal és ingatlanfejlesztő cégekkel tárgyalnak feleslegessé vált ingatlanjaik hasznosításáról, de az ebből várható pénz nem elegendő.
2004.09.07.	Hír. 450 dolgozó kerül utcára a Pick Részvénytársaságtól, ahol a szakszervezete jövő héten tárgyal a munkáltatóval, de az a tervezett leépítés mértékét nem akarja csökkenteni. Tavaly a vezérigazgató azt ígérte, hogy jelentősen több sertést vágnak majd, mint az előző évben. A vágások száma azonban rohamosan csökken, ezért van szükség a létszámleépítésre. Golhovics Gábor, a Pick szakszervezetének elnöke a piac változásában látja a fordulat okát.
2004.09.08.	Hír. Az idén újabb négyszázhuszonegy fő vált vagy válik a közeljövőben munkanélkülivé Tolna megyében, a tamási és dombóvári - főként ruhaipari - cégek csoportos létszámleépítése miatt. A munkaügyi központ a tavaly Bonyhád esetében már sikeresnek bizonyult "munkát mielőbb" elnevezésű programmal igyekszik segíteni, a dombóvári ipari parkban újonnan letelepülő cégnél helyeztek el húsz főt. A tavaly csoportos létszámleépítésben érintett több mint hétszáz főből tavaly ősszel már csak 195-en szerepeltek regisztrált munkanélküliként a nyilvántartásban. A többiek elhelyezkedtek, néhányan képzésen vettek részt, gyesen, gyeden voltak vagy nyugdíjba vonultak. A munkaügyi központ bízik a "munkát mielőbb" program ismételt sikerében, ugyanis Tamási térségében jelenleg is több mint tizenhat százalékos a munkanélküliség.
2004.09.09.	Hír. Bár a PM cáfolta, hogy a jövő évi béremelést leépítésekből finanszíroznák, a tárca politikai államtitkára a napokban ezzel megegyező nyilatkozatot tett. A 2005-től háromszoros bért ígérő egységes közszolgálati törvény hatályba lépése folyamatosan csúszik, közben majdnem hétezer köztisztviselő került az utcára. Tavaly egyeztetés nélkül 6900 főt bocsátottak el a központi közigazgatásból, az MKKSZ adatai szerint az érintettek majdnem fele a mai napig nem tudott elhelyezkedni.
2004.09.09.	Hír. Egyes információk szerint 2000 dolgozó elbocsátását tervezi a Matáv, a létszámcsökkentésről már tárgyalnak az érdekképviseleti szervezetekkel. A vállalat vezetősége azonban az ügyről egyelőre nem nyilatkozik. Burány Sándor, munkaügyi miniszter szerint hivatalos értesítés, bejelentés nem érkezett. A Matáv nagyobb részben a TeleCom tulajdona.
2004.09.10.	Hír. A dolgozó diplomások több mint harmada tart attól, hogy elveszítheti állását, fele részük úgy véli, csak kifejezetten nehezen találna új munkahelyet és csak kevesebb mint tizedük gondolja azt, hogy nagyon könnyen jutna új álláshoz - derül ki abból a felmérésből, amelyet az Antall József Alapítvány megbízásából a Capital Research végzett augusztusban. A diplomások a munkanélküliségnek leginkább kitett rétegnek a romákat ítélik. Kiemelkedően veszélyeztetettnek tartják a nőket, elsősorban a 45 év felettieket, illetve a gyermeket nevelőket. A frissdiplomások helyzetét a megkérdezettek több mint fele tekinti rendkívül nehéznek. A munkanélküliség csökkentésére irányuló javaslatok közül a legnépszerűbb az otthoni és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, a gyengébb szakmák esetén átképzés biztosítása, a romák képzésének támogatása és az új munkahelyet teremtőknek járó kedvezmények.
2004.09.10.	Hír. A Matáv-csoport 2005-2006 során 3750 fős, azaz 25-26 százalékos létszámcsökkentést hajt végre, több lépésben. Ezen belül a Matáv Rt. 32 százalékos leépítést visz véghez, a tőzsdei társaság a jelenlegi 8000 főből kettő híján 2600-at bocsát el, leányvállalatai pedig 17,3 százalékos csökkentést terveznek, ami a 6700 dolgozójukból 1150-et érint majd. Így összesen a Matáv-csoportnál a jelenlegi 14700 helyett 2006 végére 10950-en fognak dolgozni. Ez éves szinten 20 milliárd forintos megtakarítást jelent a csoport számára, míg az elbocsátások egyszeri költsége 22 milliárd forint. A Matávnál jövő áprilistól 5,6 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. Az elbocsátások révén teljesülni fog az a célkitűzés, amely szerint az anyavállalatnál 2006 végére 500 fölé növeli az egy alkalmazottra jutó bekapcsolt vonalak számát. A szakszervezetekkel kötött megállapodás a bérfejlesztésről is rendelkezik, ami jövő áprilistól plusz 5,6 százalékot jelent. A csoportszinten jó hatékonysági mutató egyébként csalóka, hiszen a T-Mobile jelentősen felfelé húzza az átlagot: a Westel-utód 1800 fővel csaknem annyi bevételt termel, mint a hazai vezetékes szegmens, ahol - a leányvállalatokkal együtt - mintegy 9,5 ezren dolgoznak.
2004.09.11.	Hír. Szeptember elsejétől egyre többen változtatnak állást Magyarországon és Európában - állítja Deák Andrea, a volt Neumann-Take it csoport, új nevén Neumann International AG fejvadász cég hazai igazgatója. A cégek többsége ősz elején még lehetőséget lát az éves forgalom növelésére, ezért friss munkaerőt vesz fel, ugyanez nem vonatkozik viszont a felső vezetőkre, akik állásváltoztatásaikkal megvárják az évzárást és az azt követő prémiumot. Megváltozott a szabadságolások trendje is: az irodákat bezárás helyett ügyeleti rendszerrel működtetik, s a vezetők többsége 1-1 hetet tölt nyári pihenéssel, szabadságát az üzletmenethez igazítja - mondta Deák Andrea.
2004.09.11.	Hír. Tiltakozik a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége, mivel álláspontjuk szerint a kormány a közfeladatok felmérése nélkül hoz döntést a közigazgatási létszámleépítésről. Gyergyák Ferenc, a szervezet főtitkára tarthatatlannak nevezte azt a gyakorlatot, hogy először azt döntik el, hány dolgozót kell elbocsátani, és utána kellene meghatározni, milyen feladatokat kell ilyen létszámmal ellátni. Szabó Lajos, a szövetség elnöke szerint nem olcsó, hanem hatékony államra van szükség. Elmondta, hogy Magyarországon kevesebben dolgoznak a közigazgatásban, mint az európai uniós országok átlagában. A közszférában dolgozók aránya Magyarországon 21,6 százalék, az EU-ban ez az adat 24,2 százalék.
2004.09.12.	Hír. Jövőre jelentős összeget, mintegy 40 milliárd forintot fordít a kormány a közigazgatás karcsúsítására, ami jelentős létszámcsökkentés fedezete - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter az új kormányfővel folytatott megbeszéléseket követően. Az egyeztetéseken a miniszterekkel a jövő évi költségvetést tekintették át - közölte a pénzügyminiszter, aki a költségvetés egészét illetően konkrét számokat nem ismertetett. Draskovics Tibor szerint jövőre az ideinél több jut munkahelyteremtésre, a kistérségek támogatására, az uniós forrásokhoz szükséges saját erő biztosítására és a közigazgatás korszerűsítésére. Hozzátette: a rendőrség költségvetését 5 milliárd forinttal megemelik, és többek között ezer új autót kapnak a rendőrök. Az autópálya program is tovább folytatódik. Az állami intézményeknél azonban nagyon kell majd takarékoskodni: 2005-ben nem lesznek épület-felújítások és új irodabútorra sem jut majd.
2004.09.13.	Hír. Több mint 300 dolgozójának mondott fel egy dél-dunántúli ruhaipari cég. A Pasha Kft. bezárja tamási varróüzemét, Dombóvárról 100, Kaposvárról pedig 170 munkást küldtek el. A cég főként francia exportra készített fehérneműt. Az év elején a három településen még 800 embernek biztosított megélhetést, azóta már 500 dolgozót elküldtek. A napokban további több mint 70 munkás kapja meg a felmondólevelét a kaposvári üzemben. A létszámleépítés a törvényi szabályozás szerint történik: az üzemi tanácsülésen megtárgyalták, és a dolgozókkal közölték. A munkaügyi központnak a megrendelések hiányával indokolták a létszámleépítést. A leépített létszámnak a kétharmada szakmunkás, az összesnek a fele ruhaipari munkás.

2004.09.13.	Hír. A kormányzati időszakban mintegy 400 ezer új munkahely létesítését elősegítve arra törekszenek, hogy az új és a megszűnő munkahelyek egyenlege plusz százezer legyen, mondta Gyurcsány Ferenc. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a költségvetési szférában 819 ezren dolgoznak. Draskovics szerint a kormányzati szféra karcsúsítása nem érinti a közalkalmazottakat. A költségvetési szférában dolgozók száma csaknem megegyezik az egy évvel ezelőtti létszámmal, egészen pontosan 99 százaléka annak.
2004.09.13	Hír. Várhatóan holnap ül először tárgyalóasztalhoz a Pick Szeged Rt. vezetése a szakszervezettel az egy hete bejelentett 450 fős leépítés ügyében. Az érdekképviselet abban reménykedik, hogy vállalaton belüli átszervezésekkel 100-150 fővel csökkenteni lehet az elbocsátásra várók számát. A tervezett elbocsátásokat kisebb meglepetésre nem a cég vezetése, hanem Golhovics Gábor, a szakszervezeti bizottság elnöke jelentette be. Az érdekvédelmi vezető az MTI-nek adott nyilatkozatában a lépés indokaként azt hozta fel, hogy május 1-je óta Magyarország is az Európai Unió belpiacának számít, és a tagországokból olcsóbban be lehet szerezni a sertésalapanyagot, mintha hazai sertést vágnának. Golhovics szerint ugyanakkor az eltervezett 450 fős elbocsátást 100-150-nel mérsékelni lehet. Ennyi dolgozót szerinte más munkakörben tovább lehet foglalkoztatni. A cég elnöke szerint a Pick kiszáll a friss hús értékesítéséből, és a vállalat igazi profilja a jövőben a készítménygyártás lesz, de ezen belül a vezető terméket továbbra is a szalámi jelenti majd.
2004.09.14.	Hír. Az új munkahelyek létrehozásához tavaly több mint 5 és fél milliárd forint, idén 2 milliárd forint állt erre rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alapból. Ez több mint 11 ezer új munkahelyet eredményezett - közölték a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban. Idén az alaptámogatási összeg munkahelyenként 800 ezer forint, de ez kiegészülhet 200 ezer forinttal amennyiben hátrányos helyzetű településen valósul meg a beruházás. További 200 ezer forintot jelenthet, ha az új munkahelyre regisztrált munkanélkülit vesz fel a munkaadó. Az idei pályázaton 104 kis- és középvállalkozás részesült támogatásban, ezek a cégek 2 200 új munkahely létrehozását vállalták.
2004.09.14.	Hír. Egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma Vas megyében, az év első nyolc hónapjában átlagosan 7.525 fő szerepelt a nyilvántartásban, a munkanélküliségi ráta augusztusban 6 százalékos volt a megyében - hangzott el kedden a Vas Megyei Munkaügyi Tanács ülésén. Éder Géza, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta: a regisztrált munkanélküliek száma a júliusi adatokhoz képest stagnált, ugyanakkor továbbra is magas az állástalanok között a pályakezdők aránya.
2004.09.14.	Hír. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a Pick Szeged Rt.-nél megtartott rendkívüli ülésén tájékozódott a szegedi húsüzemnél tervezett létszámleépítésről és a következő állásfoglalást hozta: A szakszervezet elnöksége elutasítja a bejelentett intézkedést, tiltakozik a tervezett létszámleépítés ellen. A létszámleépítés okaként eddig nyilvánosságra hozott szakmai, gazdasági információk nem indokolják, nem támasztják alá a tervezett elbocsátásokat. A Pick Szeged Rt. a hazai húsipar és élelmiszeripar egyik legjelentősebb vállalata, vezető terméke, a téliszalámi hungaricum, az egész világon ismert magyar termék. Fokozott figyelmet érdemel éppen ezért minden olyan esemény, amely érinti a Pick márkanév megítélését, presztizsét. A tervezett elbocsátások, a cég sorsának alakulása ilyen ügy, megkerülhetetlen a jelenlegi cégvezetés felelősségének a felvetése. A tevékenység gazdaságosabbá tételére, az elbocsátások elkerülésére létezik másik út is: a kapacitások jobb kihasználása, fejlesztése. Az elnökség álláspontja, hogy a RINGÁ-hoz hasonlóan itt is profitérdekből történő átszervezésre készül a tulajdonos, esetleges elbocsátások során a munkavállalókat fokozott hátrányok érhetik, amelyeket ellentételezni kell. A HDSZ elnöksége úgy ítéli meg, hogy a most bejelentett, illetve a folyamatok felerősödésével a jövőben még várható elbocsátások következményei regionális és városi szinten drámaiak lehetnek, hiszen csökkenő foglalkoztatást, érezhető keresletcsökkenést, a gazdasági növekedés visszaesését vonhatják maguk után és nagyarányú társadalmi visszaeséshez vezethetnek. A Pick-nél a HDSZ alapszervezete folytassa továbbra is a törvényben előírt kötelező konzultáció keretében a tárgyalásokat, amelyhez az elnökség minden támogatást megad. Az elnökség megítélése szerint a versenyképesség nemcsak a költségeken és adókedvezményeken alapul. A humántőke nagyon fontos eleme az ipari versenyképességnek és arra kellene ösztönözni a cégeket, hogy hozzáadott értékük és versenyelőnyük forrását elsősorban a humántőkében találják meg. Ezért döntő fontosságúak a munkaerő megtartására, átképzésére, valamint a kutatása és innovációba való befektetés fellendítésére irányuló intézkedések.
2004.09.15.	Hír. Van esély arra, hogy megmentsenek állásokat, s a Pick Szeged Rt.-től kevesebb dolgozó kerüljön utcára, mint a korábban bejelentett 450, nyilatkozta Golhovics Gábor, a húsipari cég szakszervezeti tanácsának elnöke a keddi egyeztető tárgyalásokat követően. A 2380 embert foglalkoztató cég a napokban jelentette be, hogy versenyképességének megőrzése érdekében megválik dolgozóinak ötödétől. Golhovics Gábor hangsúlyozta: a szakszervezet álláspontja szerint az elbocsátások mellett létezik más megoldás is a gazdaságosság javítására. Kedden nem született konkrét megállapodás a munkahelyekről. A munkaadó a napokban a tulajdonosokkal egyeztet, majd pénteken ülnek ismét tárgyalóasztalhoz a felek.
2004.09.15.	Hír. Elbocsátásokkal indítja konszolidációját a Szent Rókus Kórház. Példáját várhatóan más intézmények is követik. A konszolidációs programjához fűződő menetrend értelmében válik meg huszonkét dolgozójától a kórház, az ezeregyszáz dolgozó közül többségében a nyugdíjkorhatáron túl foglalkoztatott főorvosok és más dolgozók státusát szüntetik meg, vagy csökkentik heti munkaidejüket. Az átszervezés nem veszélyezteti a betegellátást. Nyár elején öt fővárosi intézményből összesen százhuszonhárom dolgozót küldtek el. A főváros egészségügyi bizottsága valamennyi intézményétől kész átalakítási tervet kért, amelyben a gazdaságos, kisebb költségű működés feltételeit kell összefoglalniuk. A változtatás, úgy tűnik, már nem tűr halasztást, az utóbbi hónapokban több figyelmeztető jel is erre utalt, az ország több pontjáról jeleztek csőd közeli helyzetet, illetve válságintézkedésekkel sikerült csak elkerülni a bajt.
2004.09.16.	Hír. A Matávnál nem lehet elkerülni a létszámleépítést, az elbocsátandók létszáma várhatóan igen jelentős lesz, közölte a sajtóval a cég kommunikációs igazgatója. Az igazgató az elbocsátás okaként a piaci változásokat nevezte meg.
2004.09.16.	Hír. Gyors állami segítség, pályázati forrás nélkül lassan meghal a hazai cipőgyártás. Évről évre 20 százalékkal kevesebben dolgoznak az iparágban. Ha nem kap jelentős támogatást az ágazat, akkor további több ezer munkavállaló kerülhet utcára. Pedig jelenleg is alacsony bérért, (72 ezer forint) dolgoznak. Erről beszélt egy interjúban Várszegi Árpád a Bőr-és Cipőipari Egyesülés igazgatója. Ha semmi nem változik, akkor hamarosan további több ezer ember válhat munkanélkülivé.
2004.09.17.	Hír. Tíz és húsz ezer között lehet azoknak a köztisztviselőknek a száma, akiktől jövőre várhatóan meg kell válni a közigazgatás karcsúsítása miatt. Legalábbis erre következtet a hírekből a SZEF elnöke, Szabó Endre A hivatalos számokat egyelőre nem tudni, erre legkorábban néhány hét múlva lehet esély. A létszámról csak azután lehet beszélni, ha előtte átvilágítják a közigazgatást, mondta Szabó Endre. Szerinte a 40 milliárdból önmában nehéz lenne következtetni a létszámcsökkenésre, de mivel a központi igazgatásnak 5 százalékkal csökkenő pénzből kellene fedeznie a béremelést és a 13. havi fizetést is, nagyjából 18 százalékot kellene megtakarítaniuk. Ez pedig számításaik szerint 10-20 ezer ember elküldését jelentheti, bár sok függ attól is, hogy kiktől válnak meg. Szabó Endre fontosnak nevezte azt is, hogy az elküldött dolgozók ne az utcára kerüljenek, hanem például átképzéssel segítsék elhelyezkedésüket a versenyszférában.
2004.09.18.	Hír. A kormány elképzelései szerint a 25 év alatti pályakezdőket, az 50 év feletti tartósan munka nélkül lévőket, valamint a gyedről vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat, édesapákat foglalkoztató cégek a 29 százalékot kitevő tb-járulékok felét kilenc hónapon át visszaigényelhetik a munkaerő-piaci alapból. Csak az a feltétel, hogy a munkavállaló havi átlagfizetése ne haladja meg a bruttó 90 ezer forintot, és a munkaadó további egy évre vállalja a foglalkoztatást. További könnyítést jelent, hogy jövő novembertől 3450-ről várhatóan havi 2250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás értéke. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minimálbérnél (53 ezer forint) 7685, 90 ezres fizetésnél pedig havi 13 050 forintot spórolhat meg a munkaadó. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy véli, hogy a tb-kedvezmény révén bizonyos mértékben csökkenni fog a pályakezdő munkanélküliek száma, de több új munkahelyet aligha teremt az intézkedés. Az új kedvezmény minden 25 év alatti fiatal első munkaadójának jár. A kormány 46 ezer fiatal ötmilliárd forintba kerülő támogatásával számol, ami elég nagyvonalú elképzelés, hiszen 2004 első fél évében valamivel több mint 50 ezer pályakezdő munkanélkülit vettek nyilvántartásba a munkaügyi központok.
2004.09.21.	Az EU-csatlakozás óta eltelt hónapok adatai szerint nagyon kevés magyar állampolgár vállal munkát az unió valamely országában, ezért Magyarországnak érdemes érvelnie azért, hogy a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozások két év múlva szűnjenek meg, mondta Erről Gottfried Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője. A legfrissebb statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt időszakban 24 ezer közép- és kelet-európai adott be regisztrációs kérvényt, és 2004 májusa óta nyolcezren vállaltak munkát, a 24 ezer kérvényezőnek mindössze három százaléka, hatszáz fő volt magyar állampolgár. Hollandiában a munkaadói szervezetek is azt gondolják, minden gazdasági érdek a korlátok eltűnése mellett szól. Mint elhangzott, a korlátozásokat szintén fenntartó Ausztriában az idén mindössze öt-hat százalékkal emelkedett, Németországban pedig szinten maradt az új tagországokból érkező munkavállalók száma.
2004.09.21.	Hír. A mindenkori kormányoknak segíteniük kell a gazdaság szereplőit, hiszen számos ponton érdekeik egybe esnek - mondta Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Miskolcon, a német Bosch-konszern gyárának avatásán tegnap. A szaktárca vezetője megelégedéssel nyugtázta, hogy Miskolcon 2004. végéig 500 új munkahely jön létre a német társaság beruházásának köszönhetően. A Miskolcon átadott két üzemcsarnokban elektromos kéziszerszámokat, valamint gépjárművekhez energia- és karosszériarendszereket gyártanak.
2004.09.21.	Hír. A Gazdaságkutató Rt. munkatársa Némethné Pál Katalin szerint a növekvő beruházási és csökkenő foglalkoztatási adatok arra utalnak, hogy a cégek technikával váltják ki az élőmunkát. Ezt nem feltétlenül írja az utóbbi években jelentős mértékben megnőtt bérköltségek számlájára, szerinte ez általánosan jellemző folyamat. A növekvő minőségi követelmények megkövetelik, hogy a termelés folyamatából mindinkább kikapcsolják a legnagyobb rizikótényezőt: az embert. Az összes munkanélküli, több mint ötöde, mintegy 50 ezer fő 24 évesnél fiatalabb, és arányuk jelentősen nőtt,. A pályakezdő diplomások közül pedig 3400-an regisztráltatták magukat munkanélküliként az elmúlt egy év átlagában. Az ő elhelyezkedésüket két tényező is nehezíti: folyamatosan nő a diplomát szerzők száma, és a nyugdíjkorhatár megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg. A demográfia mellett ez is oka annak, hogy az utóbbi két évben 120 ezerrel nőtt az 50. évüket betöltött munkavállalók száma. A nyilvántartott munkanélküliek száma is második éve emelkedik, ez azonban akár a javuló gazdasági helyzetből, a jobb kereseti lehetőségekből is fakadhat. Az emberek megpróbálnak visszatérni a munkaerőpiacra, és regisztráltatják magukat. Messzinek tűnik tehát az EU-tagországok által elfogadott "lisszaboni cél", ami 2010-re 70 százalékban szabta meg a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági szintjét. A gazdasági növekedéssel tehát nem nő "automatikusan" a foglalkoztatottság, és az európai unió országaiban lezajló folyamatok is arra utalnak - jóllehet most éppen a munkaidő növelése van napirenden -, hogy a foglalkoztatottság a munka "igazságosabb elosztásával", az atipikus munkahelyek gyarapításával növelhető érzékelhetően.
2004.09.22.	Hír. Még nem volt példa arra, hogy a pályakezdő munkanélküliek több mint 15 százaléka a felsőfokú végzettségűek köréből kerüljön ki. Idén augusztusban a felsőfokú végzettségűek aránya a pályakezdő állástalanok seregén belül 15,6 százalékra emelkedett. A munkaügyi szakértők szerint azonban a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma a valóságban lényegesen – akár háromszor-négyszer is – nagyobb annál, mint amennyit a statisztikák mutatnak. A tapasztalatok szerint a diplomások még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek az állami szervezetnél, pedig az utóbbiaknak is csupán nagyjából a fele regisztráltatja magát munkanélküliként. A Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány már nyolc éve foglalkozik ezzel a kérdéssel. Február elejétől augusztus végéig négyszáz fő helyzetét mérték fel, és ezeknek a 25 százaléka már dolgozik. Gayer Gyuláné, a kuratórium elnöke a változatosabb támogatási lehetőségekben látja a siker zálogát.
2004.09.22.	Hír. Újabb leépítésekre kell számítaniuk a Videoton Holding Rt.-hez tartozó Euro Sound Kft. dolgozóinak, feltehetőleg több mint száz embert küldenek el a vállalattól. Mint azt a helyi szakszervezet egyik tisztségviselője megerősítette, az elbocsátásokról néhány nappal ezelőtt már tárgyalások kezdődtek a cég vezetőivel. A leépítés hátterében a társaság átszervezése, a munkaigényes gyártás kiszervezése, illetve áttelepítése áll. Az Euro Sound 600 fős létszámát tavaly már megfelezték. Ezzel párhuzamosan a csomagolóanyagokat, elsősorban úgynevezett habidomokat gyártó Wolters B.V.-vel, az iparág egyik legnagyobb holland cégével megállapodás született arról, hogy az utóbbi átveszi a gyártóbázist és több százmillió forint értékű fejlesztést hajt végre Veszprémben.
2004.09.22.	Hír. A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célja, hogy a munkavállalók száma 2006-ig 100-150 ezerrel nőjön, mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten, miután a kormány szerdai ülésén elfogadta az akciótervet. Az EU-tagállammá vált Magyarországnak legkésőbb október elsejéig kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a 2004-2006-ig tartó időszakra vonatkozóan a nemzeti foglalkoztatáspolitikai célokat és az ezeket szolgáló intézkedéseket összefoglaló akciótervet. A célkitűzések teljesítése érdekében a kormány 2005-ben csökkenti a járulékterheket és kiterjeszti a fejlesztési adókedvezményt a kis- és középvállalkozásokra. 2005. január elsejétől 50 százalék járulékkedvezmény jár azoknak a munkáltatóknak, amelyek 25 év alatti munkavállalókat vagy ötven év feletti, tartósan munkanélkülieket foglalkoztatnak legalább 9 hónapig. Ugyancsak 50 százalékos a munkáltatói járulékkedvezmény a gyedről, gyesről visszatérő édesanyákat vagy édesapákat foglalkoztató cégek számára. Jövőre a mikro- és kisvállalkozók is hozzáférhetnek ahhoz a kedvezményhez, amihez eddig csak a nagyvállalatok és a multinacionális cégek. "A legfeljebb öt főt alkalmazó mikrovállalkozások létszámuk bővítése esetén az új foglalkoztatottak után csökkenthetik a társasági adóalapjukat a minimálbér összegével", közölte a miniszter. Megjegyezte, hogy beruházási kedvezményben részesülnek jövő évtől a kis- és közepes vállalkozások is. A támogatás igénybevételének feltétele volt eddig, hogy legalább 300 fővel kell bővíteni a létszámot, mostantól a kisvállalkozások 30 fős, középvállalkozások 150 fős létszámbővítésnél már hozzáférhetnek a fejlesztési adókedvezményhez.
2004.09.28.	Hír. Sikerként könyvelheti el a Picknél működő szakszervezet, hogy a menedzsmenttel folytatott tárgyalások eredményeként a társaság a korábban tervezett 450 fő helyett csak 250 alkalmazottat bocsát el. Az elbocsátásra a vágóhídi tevékenység kiszervezése miatt kerül sor.
2004.09.28.	Hír. Az év első nyolc hónapjában nem mozdult a munkaerőpiac, még a szokásos nyári foglalkoztatási csúcs is elmaradt, az ifjúsági munkanélküliség azonban jóval magasabb volt, mint egy éve. A nyári hónapokban - június-augusztus átlagában - a foglalkoztatottak száma valamivel meghaladta Magyarországon a 3,9 milliót. Tavaly ilyenkor majd 40 ezerrel többen mondták magukról, hogy van munkájuk, tehát a helyzet - még ha hibahatáron belül is – romlott, elmaradt a foglalkoztatás nyárra jellemző felfutása. A munkanélküliek száma és aránya is emelkedett valamelyest - igaz, szintén a statisztikai hibahatáron belül. Az elmúlt három hónap átlagában 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ez azonban még mindig jóval kedvezőbb mutató, mint akár a "régi" uniós országok 7,9 százalékos, akár a kibővített EU 8,8 százalékos átlaga. Idén nyáron a 14 és 25 év közöttiek közül a munkát keresők 16,3 százaléka mondta magáról, hogy nem talál állást. Ez 3,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábban mért értéket. Tehát mintegy ötödével - húsz százalékkal - nőtt a munka nélküli fiatalok száma. Ez az arány az EU 15-öknél - vagyis a régi tagországokban - júliusban átlagosan 15,7 százalék volt.
2004.09.29.	Hír. Kiszervezési hullám indult a postánál. Az állami tulajdonú vállalatnál ma már külső cég végzi a pénzszállítást, az értékfeldolgozást, az épületek fenntartását, karbantartását, a takarítást, sőt már a levelek egy részének kézbesítését is. Bár a "posta bt.-k" alkalmazásával sokat spórol a cég, a külsősök megbízhatatlan munkájukkal nagyban rontják a szakma presztízsét - állítják a szakszervezetek. Ádám István, a Pofész elnöke szerint a kézbesítés kiszervezésével jó hírét, megbízhatóságát teszi kockára a Magyar Posta Rt.
2004.09.29.	Hír. A MÁV Rt. az idén és jövőre bezárja azokat a személyi pénztárakat, amelyek bevétele az állami támogatással együtt sem fedezi a fenntartás közvetlen költségeit, közölte Vizsy Ferenc, a MÁV Rt. személyszállítási üzletág főigazgatója. Az intézkedésre gazdaságossági megfontolásból kerül sor. Hozzátette: a jegyárusítást a jegyvizsgálók végzik majd a vonatokon. Mint ismeretes: a MÁV bejelentett tervei szerint 2007-ig több mint 10 ezer dolgozóját küldi el.
2004.09.29.	Hír. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) csalódottan állapítja meg, hogy a törvény szerinti kötelező konzultáción, a Pick Szeged Rt. üzemi tanácsa és a munkáltató között folytatott tárgyalássorozaton nem született megállapodás szociális intézkedési tervről. A HDSZ továbbra is tiltakozik az elbocsátások ellen, minimális követelménynek tartja a szociális intézkedési terv kidolgozását és az erről szóló megállapodás aláírását a társaságnál működő szakszervezeti alapszervezettel. Ellenkező esetben a szakszervezeti vezetés számára nem marad más lehetőség, mint fontolóra venni a törvényekben biztosított érdekérvényesítési eszközök, nyomásgyakorlási lehetőségek alkalmazását.
2004.10.01.	Hír. A játékvasutakat, mozdonymodelleket gyártó német Märklin cég a magas munkaköltségek miatt 2005 végéig 400 munkahelyet szüntet meg göppingeni központi üzemében, a megszüntetett munkahelyek egy részét Türingiába, illetve Magyarországra telepíti, jelentette csütörtöki számában a müncheni Süddeutsche Zeitung. Magyarországon Győr jön szóba, ahol már több mint tíz éve működik Märklin-üzem. A dolgozók kétharmadát Németországban, egyharmadát Magyarországon akarják foglalkoztatni. A Märklin jelenleg 2075 embert foglalkoztat, 1700-at Németországban. A cég 2002-ben 170,5 millió euró értékben forgalmazott (az előző évben 163,9 millió értékben), 28 százalékát exporton keresztül.
2004.10.01	Hír. Mostantól nem állami vállalat a Dunaferr. Az erre az évre 15 milliárd forintos nyereséget tervező vasmű csaknem nyolcvanszázalékos részvénycsomagja hivatalosan is a Donbass-Duferco csoport tulajdonába került. Az ukrán–svájci befektetői konzorcium 444 millió forintot fizetett érte, amit tegnap át is utalt az ÁPV Rt.-nek. A privatizációs tranzakció összességében százmilliárd forintot tesz ki a vételárral, a tőkeemeléssel, valamint az ígért beruházásokkal együtt.

2004.07.01.	Hír. Június 11-én az ILO meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Genfben az ILO éves konferenciáján, majd június 20-23-én a WCL (Munka Világszövetsége) meghívására Brüsszelbe utazott, hogy képviselje a szervezetet a WCL szemináriumán.
2004.07.01.	A Munkástanácsok Országos Szövetségét korábban több éven át anyagilag támogató Belga Keresztény Szakszervezet (ACV/CSC) 60 fős delegációja hosszabb magyarországi programot bonyolított le. Július 1-én a delegáció egyik csoportja munkalátogatást tett a Munkástanácsok két szegedi szervezeténél, a Szeged Volán Munkástanácsnál és a szegedi MOL Rt. Munkástanácsánál. Ezt követően közösen tekintették meg az ópusztaszeri emlékhelyet és a Feszty-körképet. A szakszervezeti delegáció másik csoportja a Munkástanácsokkal közös tanácskozáson vett részt a Hotel Benczúrban, amelynek témája: Társadalmi és gazdasági kérdések, tripartit tárgyalások, az EU-csatlakozás hatásai. A meghívott előadó Dr. Ladó Mária volt. Másodikán üzemlátogatáson vettek részt Szekszárdon a Van de Welde ruhaipari cégnél, ahol remélhetően hamarosan Munkástanács-szervezet alakul. A látogatásra Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok érdekvédelmi-jogi ügyvivője, a Munkástanácsok Textilipari Ágazatának elnöke kísérte el őket. A szekszárdi ruhaipari vállalatnál adódó tagszervezési lehetőségről a Belga Keresztény Szakszervezet textiles ágazatának titkára révén értesült a Munkástanácsok ágazata a Textilipari Dolgozók Világkongresszusának legutóbbi ülésén. A delegáció másik része ezen a napon Mosonmagyaróvárra, az ottani spanyol tulajdonú MOFÉM-ba látogatott, ahol tájékoztatta őket a vállalati Munkástanács-szervezet vezetője, majd munkalátogatást tettek a Kisalföld Volán Munkástanácsánál, ahol Ordasi György üzemi tanács elnök tájékoztatta a vendégeket, innen Pannonhalmára látogattak a belga szakszervezetisek. (A győri Philips elutasította a Munkástanácsok üzemlátogatásra vonatkozó kérését.) Eközben a másik csoport kerekasztal beszélgetést folytatott a Hotel Benczúrban a Munkástanácsok, továbbá a másik öt magyar konföderáció képviselőivel aktuális szakszervezet-politikai kérdésekről. Június 4-én a belga delegáció tagjai a Munkástanácsok Országos Szövetségének 3 régiós képviselőjével folytattak munkamegbeszélést a konföderáció balatonföldvári oktatási központjában, valamint a Balatonon tett hajókirándulás során. A tanácskozáson jelen volt Lengyel Zoltán és Baumgartner Lajos elnökségi tag is. 5-én a Belga Keresztény Szakszervezet delegációja a Munkástanácsokkal közös konferencián értékelte a vidéki körút során szerzett tapasztalatokat a Budapesti Hotel Benczúrban. 6-án a vendégek munkalátogatáson vettek részt az osztrák tulajdonú oroszlányi Koloman-Handler Munkástanácsánál, ahol nemcsak a szakszervezeti vezetőkkel, hanem a menedzsmenttel is találkoztak. A látogatásra Király Lászlóné szervezési és információs ügyvivő kísérte el a belga vendégeket. A delegáció másik része az amerikai tulajdonú móri AFL Hungaria Munkástanácsánál járt, ahol megnézték a termelési folyamatot is. A kábelkonfekcionáló gyárban a Munkástanácsok üzemi tanács tagság aránya 58,7 %. Nagy Imre alelnök kísérte el az ide látogatókat. A delegáció harmadik csoportja Baumgartner Lajos közgazdasági ügyvivő, elnökségi tag kíséretében látogatást tett az amerikai tulajdonú nyergesújfalui Viscosa-nál, ahol megbeszélést folytattak az üzemi szakszervezeti tagokkal, vezetőkkel, a menedzsmenttel és megnézték az üzemet is. A vegyipari gyár látogatása után meglátogatták az esztergomi bazilikát is.
2004.07.09.	Hír. A Medgyessy Péter által ígért heti munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy szerinte rossz előjel, hogy a legerősebb német szakszervezet kénytelen volt elfogadni a munkaidő 35 óráról 40 órára emelését a Siemensnél. Úgy vélte, hogy az elmúlt két évben nem történt előrelépés az ügyben, a kormányfőnek döntenie kell, hogy a negatív tendenciák ellenére tartja-e szavát, hogy a politikai deficitet vállalva visszavonja ígéretét.
2004.07.13.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsoknál. Az elnökség értékelte a Belga Keresztény Szakszervezet konföderációjának látogatását, s azt a további kapcsolatok szempontjából pozitívnak, előremutatónak tekintette. Az OÉT különböző bizottságaiba az elnökség jelölte Dr. Berényi Gábort, Králik Krisztinát és Ladán Évát.
2004.07.15.	Megjelent a Munkástanácsok Hajdú-Bihar Megyei Szövetségének kiadványa, amely kitér a POFÉSZ (Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége) által elért országos reprezentativitásra (14 %). Útijelentés olvasható továbbá Spanyolországból, ahová a Megyei Munkaügyi Tanácsba delegált Szilágyi Lászlóné utazott, olvasható továbbá Molnár Anna Berettyóújfaluból küldött cikke és Harmati Pálné (SZIRTÉP Kft. Munkástanácsa) tájékoztatója. Írnak az étkezési utalvány szerepéről és a korkedvezményes nyugdíjrendszerről is.
2004.07.24.	Hír. Poráczki András, az Emődi Munkástanács elnöke július 4-én a zentai nemzetközi aratási ételek főzőversenyén első helyezést ért el. A városgondnokságon dolgozó kiváló főzőmester már több éve versenyez a Munkástanács támogatásával, annak címeres mezében. Poráczky András az idei, a székelyföldi Parajdon rendezett Nemzetközi Töltöttkáposzta Főzőverseny különdíját is elnyerte.
2004.07.27.	A Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi ülésen foglalkozott a kormány által kidolgozott Foglalkoztatási Akciótervvel, döntött arról, hogy az ágazati és a regionális szervezetek véleményét is ki kell kérni ezzel kapcsolatosan, hogy egységes álláspontot tudjanak képviselni. Baumgartner Lajos közgazdasági ügyvivő beszámolt a Szarvas Gábor úti székház külső felújításának költségeiről, valamint a debreceni és a veszprémi székház esetleges eladásáról tájékoztatta az Elnökséget, valamint beszámolt 10 db számítógép vásárlásáról.
2004.08.16.	Megjelent a „Hajtókar”, a Volánbusz Munkástanács és a Közúti Önkéntes Támogató Alap tájékoztatója, amelyben Sastinszky László értékeli a május 24-én megkötött kollektív szerződést; az idei nyáron ismét fellépő elviselhetetlen hőség okozta munkaruházati előírásokból fakadó kérdéseket; valamint hosszasan taglalja a Volán-ellenőrök helyzetét.
2004.08.20.	Hír. Hír. A Körkép c. debreceni hetilap augusztus 13-i számában egész oldalas cikkben számolt be a POFÉSZ sikeréről, mivel a szervezet elnöke is debreceni. (Ld.: Kovács Nándor: Debrecenből irányított országos siker.) Az augusztus 20-i számban a szerző a folytatásban kitért az ÜT-választás problémáira és a postás munkavállalók munkakörülményeire is.
2004.08.23.	Hír. Az MSZOSZ abban bízik, hogy Kiss Péter lesz Magyarország miniszterelnöke, olvasható a konföderáció állásfoglalásában. Eszerint az MSZOSZ célja a munkából élők és a nyugdíjasok életminőségének javítása, melyhez szükséges feltétel a szociális párbeszéd kiépítése, egy széles körű szociális modell megteremtése. “Mivel e programot Kiss Péterrel közösen dolgoztuk ki, ő jelent számunkra garanciát annak megvalósulásához”. Önálló közleményben foglalt állást Kiss Péter mellett a konföderáció két tagja, a Vasutasok Szakszervezete és a Vasas Szakszervezet is. Gyurcsány Ferenc liberális, nagytőkepárti szemlélete miatt inkább Kiss Pétert tartja elfogadhatóbb alternatívának Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is. Szabó Endre, a közszféra munkavállalóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke hivatalos testületi állásfoglalás nélkül egyelőre nem kívánt nyilatkozni a kérdésben. Mivel a leendő miniszterelnök személye körüli vitát elsődlegesen a koalíciós pártok ügyének tekinti, Borsik János sem kívánt még nyilatkozni.
2004.08.23.	Hír. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt liberális, nagytőkepárti szemlélete miatt inkább Kiss Pétert tartja elfogadhatónak Palkovics Imre. Amint a Munkástanácsok elnöke elmondta, Kiss Péter kétszer volt munkaügyi miniszter és bár ezidő alatt tartalmi kérdésekben kevésszer értettek egyet, az akkori tárcavezető kész volt az egyeztetésre. A legjobb persze az lenne – jegyezte meg Palkovics –, ha Orbán Viktor lenne a miniszterelnök.
2004.08.31.	Elnökségi ülést tartottak. Az ülésen döntés született arról, hogy egy héten belül Pásztor Miklós közgazdasági ügyvivő készítsen tájékoztatót a gazdaság állapotáról, a bérkövetelések lehetséges mértékéről, továbbá Czuglerné dr. Ivány Judit egy cselekvési tervet az ágazati paritásos bizottságokkal kapcsolatosan. Mindkettőt a Szövetségi Tanács ülése előtt több, mint egy héttel a tagokhoz el kell juttatni. Az ülésen Plantek Lászlóné, Nógrád Megyei Munkástanács elnök támogatást kért az ottani szervezet által szerveződő Teleházhoz. Az elnökség az OÉT második félévi munkaprogramjába javasolta a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tárgyalását. Az IPOSZ együttműködést szorgalmaz a Munkástanácsokkal, amelyet az Elnökség támogatott, konkrét megbeszélésre ősszel kerül sor. Az elnökség tagjai átfogó tájékoztatást tartanak szükségesnek a Nemzeti Üdülési Alapítvány működéséről. Az elnökség felfüggesztette a Munkástanácsok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének támogatását mindaddig, amíg a konföderáció Felügyelő Bizottsága vizsgálatát el nem végzi.
2004.09.03.	A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltnek a szakszervezetek képviselőivel folytatott egy órás tárgyalásán arra lettek volna kíváncsiak, hogy Gyurcsánynak mi az elképzelése a munkavállalók helyzetéről, és valóban baloldalibb politikát szeretne- e folytatni az új kormány. Erre azonban nem kaptak választ. Palkovics Imre emlékeztetett, hogy az ígéretek ellenére nem folynak a tárgyalások a 38 órás munkahétről, és a szakszervezetek a jelenlegi gazdasági helyzetben sem látnak semmi bíztatót.
2004.09.08.	Szeptember 7-én és 8-án az ETF (Európai Közlekedési Szövetség) meghívására, annak ülésén Czuglerné dr. Ivány Judit, Varga Tibor, Eisen Sándor, Nagy Szabolcs vett részt Brüsszelben.
2004.09.09.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsoknál. Az elnökség támogatja a Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szövetségét a munkáltatóval (Group 4.) való küzdelemben, amelyben a munkaadó számos nemtelen eszközzel él; Palkovics Imre ebben az ügyben segítséget kért a kormánytól is. Az elnökség arról is döntött, hogy az osztrák-magyar szakszervezeti jogsegélyszolgálat gyakorlati megvalósítása érdekében a Munkástanácsok több dunántúli és dél-alföldi jogsegélyszolgálati helyét is felajánlja, amelyekre Nagy Imre alelnök tesz javaslatot. Az elnökség megbízta Lelkes Péter iparművészt, hogy Kovács Nándor sajtófőnök elképzelései szerint fotókat készítsen a Munkástanácsok hétköznapi életéről, a készülő 15 éves jubileumi ünnepi kiadványhoz.
2004.09.10.	Folytatódott a Munkástanácsok és a Labora Alapítvány közös oktatási programja, „Az érvényesülés útján” c. kommunikációs tréninggel a meggyőzés, az érvelés, a tárgyalás, az ülésvezetés kérdésköréről a balatonföldvári Oktatási Központban.
2004.09.12.	Szeptember 9. és 12. között az EZA (Munkavállalói Kérdések Európai Központja) meghívására annak szemináriumán Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Doorn-ban (Hollandia).
2004.09.14.	Elnökségi ülést tartottak. Itt döntés született a Munkástanácsoknak a bértárgyalásokra kialakított álláspontjáról. Eszerint az a fő cél, hogy a várható infláció ne okozzon reálbér veszteséget. Az erről szóló szakmai érveket, észrevételeket Králik Krisztina szakértő építi be a Munkástanácsok állásfoglalásába. Palkovics Imre a vagyonvédelmi dolgozók ügyében egyeztetést kért Csizmár Gábor minisztertől.
2004.09.14.	Megszületett a Munkástanácsok bérajánlása a 2005. évre, amelyből a következőkben idézünk: „I. A 2004-es bérmegállapodás értékelése. Bérajánlásunk megfogalmazása során a 2004. évre kötött bérmegállapodás teljesülésébõl indulunk ki... A gazdaság szeptember eleji állását és eddigi adatait figyelembe véve azonban megállapíthatjuk, hogy az éves infláció 2004-ben biztosan meghaladja majd a 6%-os mértéket, legalább 0,5%-kal. Tehát a minimálbérrel rendelkező munkavállalók reálérték-vesztést könyvelhetnek el 2004-re. A KSH legfrissebb adataiból kiderül, hogy a nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó nominális átlagkeresete 2004. első negyedévében 9,4%-kal emelkedett. A növekedés üteme a versenyszférában 11,5%, míg a költségvetési szférában 6,3% volt. Azonban a nettó keresetek éves növekedése a bruttó keresetekétől elmaradt ... ugyanis az adózási szabályokban bekövetkezett változások ... azt eredményezték, hogy a keresetek reálértéken 0-1%-os sávban emelkedtek. Így a várható nettó keresetnövekedést az adóteher növelése „elvitte”. ... II. Bérkövetelésünk megfogalmazása: A kereseti adatok szektorális felbontásából világosan látható, hogy ebben az évben is a legmagasabb jövedelmi osztályokba tartozók könyvelhettek el legalább 10%-os nettó kereset-emelkedést, erősítve a jövedelmi különbségeket és a legkisebb bérből élők lemaradását. Az adatok alapján nem engedhetjük meg, hogy 2005-ben is a legkisebb bérrel rendelkező rétegek könyveljék el a legalacsonyabb növekedést, valamint hogy a nemzetgazdasági reálkereset növekedése továbbra is a 0-1%-os sávba essen! Nem mondunk le arról a követelésünkről, hogy Magyarországon történjen meg az európai uniós bérfelzárkózás .... Célunk eléréséhez 2005-ben elengedhetetlenül szükség van egy érzékelhető nagyságrendű minimálbér emelésre, amely nem csupán az infláció követését és a nemzetgazdasági teljesítmény növekedéséből való részesülést tenné lehetővé, hanem egyszerűen azt, hogy a magyar munkavállalók is olyan tisztes bérben részesüljenek, amely a létminimumot (63.000 Ft) érezhetően haladja meg. ... A Munkástanácsok Országos Szövetsége kötelességének érzi, hogy 2005-ben minden minimálbérrel rendelkező munkavállaló számára biztosítsa legalább a tisztes bért, vagyis a nettó átlagkereset legalább 60%-ának elérését, ezen felül pedig az uniós bérfelzárkózás lehetőségét. Ebből a kötelességből kiindulva a Munkástanácsok jövő évi minimálbérkövetelése: 70.000 Ft. ... a munkavállalók 4,5%-os reálkereset növekedésben részesüljenek ... tiltakozunk az ellen, hogy a 2004-es eseményekből kiindulva 2005-ben is a legkisebb keresettel rendelkezők érjék el a legkisebb bérnövekedést, ami ráadásul reálbércsökkenést eredményezett a minimálbéresek körében. Elutasítjuk, hogy nemzetgazdasági szinten 2005-ben is 0-1% közé essen a reálkereset növekedése. Részesíteni szeretnénk a munkavállalókat a 4%-os nemzetgazdasági növekedésből. Nem engedjük, hogy az alulbecsült infláció ismét reálértékvesztést okozzon! Továbbra is fenntartjuk azt az igényünket, hogy Magyarországon végbemenjen az európai uniós bérfelzárkózás...” (Forrás: Munkástanácsok Országos Szövetsége)
2004.09.16.	Kétnapos munkavédelmi szeminárium volt Balatonföldváron, az ILO támogatásával. Palkovics Imre megnyitója után Perényi József a munkavédelem jogi hátteréről beszélt, majd Czuglerné dr. Ivány Judit a „Kártérítés üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén” címmel tartott előadást. Az első nap délutánján a résztvevők a munkabaleset kivizsgálásával, elemzésével foglalkoztak. A szeminárium második napján Kápolnai Árpád, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Baranya Megyei Intézetének igazgatója tartott előadást a „Munkavédelem az ellenőrzések tükrében” címmel, melyet Éger Zoltán ÁNTSZ ellenőr munkaegészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó tapasztalatairól szóló előadása követett. Végül „A munkavédelem megvalósítása az egészségügyben” címmel Dr. Moizs Mariann, a Baranya Megyei Kórház orvosigazgatója tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását.
2004.09.17.	Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke egy tv-műsorban kifejtette, hogy a keresztény konföderáció ragaszkodik a minimum 4,5%-os reálbér-növekedéshez.
2004.09.21.	Elnökségi ülést tartottak, ahol a Munkástanácsok Gazdasági Bizottsága előterjesztette azt a javaslatát, – miután nem lát esélyt arra, hogy a Nógrád Megyei Teleház programból rentábilis vállalkozást lehet kiépíteni – hogy a programot az Elnökség ne támogassa. Ennek megfelelő döntés született. Az elnökség állást foglalt abban, hogy az ÁPB-k működésének biztosítását szolgáló megállapodás tervezetet a szövetség nem írja alá, még záradékkal sem. Az ezzel kapcsolatos tiltakozást a Munkástanácsok eljuttatja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumba, a dán partnerekhez, valamint az ETUC-hoz is. A kiadott anyag szerint „...tiltakoznak az ÁPB-k működési feltételeiről és rendjéről szóló Megállapodás Tervezet szeptember 22-ére tervezett „ünnepélyes” aláírása ellen, mivel az aláírandó Megállapodást hivatalosan senki ... nem fogadta el (az ÁPBT nem volt rá jogosult), az aláíró személyek nem rendelkeznek a megállapodás megkötéséhez szükséges felhatalmazással, sok ÁPB-ben a tagok az aláírásról hivatalos értesítést nem kaptak, ... nem minden ÁPB tag kapta meg a Megállapodás Tervezet legutolsó változatát, s az országos szövetségek sem kaptak értesítést az aláírásról, az ÁPB-k részére eljuttatott OÉT állásfoglalások zavart keltőek és félrevezetőek, mivel azt a látszatot keltik, hogy a megállapodást „valakik” konszenzussal elfogadták. ...Különösen sérelmes és elfogadhatatlan az a helyzet, amelyben a Kormány nem vállalt kötelezettséget a garanciális jogi szabályozás adott időpontig történő elkészítésére, s így e helyzet „ideiglenes” jellege, annak időtartama bizonytalan, akár évekig is eltarthat. A megállapodás jogi jellegének tisztázatlansága, az ÁPB-k működése és jogai jogszabályi rendezésének, valamint a bírósági jogorvoslat lehetőségének hiánya pedig önkényes, erőfölényen alapuló helyzetekhez vezethet az évek során, amely jogállami eszközökkel nem kezelhető, s végső soron magát a valódi autonóm szociális párbeszédet veszélyezteti. Budapest, 2004. szeptember 21. Munkástanácsok Országos Szövetsége”.
2004.09.22.	Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke egy hosszabb televíziós beszélgetés keretében az ÁPB-k kapcsán elmondta, hogy a Munkástanácsoknak milyen kifogásai voltak az APB-k működéséhez szükséges Megállapodás aláírásával kapcsolatban, és hogy „kik maradnak ki az országos érdekegyeztetésből”.
2004.09.24.	Az Európai Bizottság meghívására az Európai Üzemi Tanácsokról szóló kétnapos szemináriumon Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Brüsszelben.
2004.09.24.	A 38 órás munkahét ügyében Palkovics Imre a következőképp nyilatkozott: A kormány sokáig húzta a kérdésben való egyértelmű állásfoglalást, most ez megtörtént (tudniillik maradt a 40 órás munkahét a 38 órára tett Medgyessy-féle ígérettel szemben), amit sajnálattal veszünk tudomásul. Félő, hogy hasonló sorsra jutnak az új munkahelyek teremtésére, a bérek felzárkóztatására vonatkozó ígéretek is. Palkovics Imre reményét fejezte ki, hogy a választások során tükröződik majd, mennyire bizonyult szavahihetőnek a jelenlegi kormány.
2004.09.24.	Az OÉT plenáris ülése tárgyalta az ÁPB-k működésével kapcsolatos megállapodás kérdését. A Munkástanácsok elnöke és a munkaügyi államtitkár között az ülés végén függőben maradt az a vita, amelyben a Munkástanácsok elnöke elismételte a szervezetnek a megállapodással kapcsolatos kifogásait, Csizmár Gábor államtitkár pedig elutasította őket. (Az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának Titkárságán a hanganyag kérésre meghallgatható.)
2004.09.28.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsoknál. Az elnökség meghallgatta a Nemzeti Üdülési Alapítványba és a Vagyonkezelő Rt.-be delegált képviselőit, Pásztor Miklóst és Baumgartner Lajost. Az elnökség az Alapítvány privatizációs programját elutasította és megerősítette korábbi álláspontját; egyben felkérte az elnököt, hogy közölje a Munkástanácsok álláspontját delegált kurátorával, felkérte továbbá a két delegált képviselőt, hogy ők is fejtsék ki ismételten álláspontjukat. Az Elnökség egyeztette az ágazati vezetőkkel való megbeszélés főbb pontjait, valamint áttekintette a Szövetségi Tanács ülés javasolt tematikáját, továbbá elfogadta az elnök beszámolóját az OÉT szeptember 24-i plenáris üléséről.
2004.09.29.	A Munkástanácsokhoz tartozó ágazatok vezetői találkoztak a konföderáció vezetőjével és néhány elnökségi taggal a Szarvas Gábor úti székházban, mely találkozón konkrét esetekkel, példákkal világítottak rá az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban folyó tevékenység visszásságaira, elfogadhatatlan voltára.
2004.09.29.	Megállapodás született a Szlovákia-Magyarország EURES alapszabály pontjaiban Godó István BAZ Megyei Munkástanács vezetőségi tag hathatós közreműködése révén. Az EURES a határmenti foglalkoztatási közszolgáltatások és szociális partneri kapcsolatok régiós együttműködését szorgalmazza.
2004.09.30.	Hír. Palkovics Imre egy lapnak adott interjúban nehezményezi, hogy az érdekegyeztetés „középső szintje” még mindig nem épült ki. Az egyes érdekvédelmi szervezetek létrejöttek ugyan, de a tevékenységük nem összehangolt. Az MSZOSZ a kormánnyal kötött megállapodásait mindenkire nézve kötelezőnek tekinti, antidemokratikus diktátumokat erőltet rá más érdekképviseleti szervezetek tagságára, amivel éppen az érdekegyeztetés valódi céljai kérdőjeleződnek meg. Legnagyobb gondnak azt tartja a Munkástanácsok elnöke, hogy az egyes szakszervezetek egymással küzdenek ahelyett, hogy természetes ellenfelükkel, a munkaadói oldallal vennék fel a harcot. Ezért nincs Magyarországon valódi munkavállalói érdekképviselet.
2004.09.30.	Szövetségi Tanács ülést tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyen a 10. számú határozattal támogatták a munkavállalói oldal 62 ezer forintos minimálbér igényét, amely a tárgyalások során 58 ezer forintra csökkenthető. Az SZT támogatja a közalkalmazotti szféra 14%-os béremelési igényét, amely a tábla szorzóra vonatkozik. Az SZT elfogadta az Ágazati Párbeszéd Bizottságok felállásáról tett elnökségi beszámolót. Az SZT 11. sz. határozata felhatalmazta az Elnökséget, hogy az Agrár Munkaadói Szövetséggel kezdje meg az együttműködési tárgyalásokat, s azok eredményéről tájékoztassa a Szövetségi Tanácsot. Az SZT 12. sz. határozatával a Munkástanácsok tagszervezetei közé felvette a Timax Alfa Kft. Munkástanácsát (Szeged), a Tolna Megyei Rendőr Szakszervezetet, a KÖZÉV Független Szakszervezetét (Budapest). Az SZT 13. sz. határozatával a Munkástanácsok tagszervezetei közé fogadta a Valevo Autoelektronik Kft. Munkástanácsát (Veszprém). Az SZT 14. sz. határozatában támogatta az Elnökség azon kezdeményezését, hogy a Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyonának további kiárusítását próbálja megakadályozni.
2004.10.01.	Szeptember 29. és október 1. között a hat magyar szakszervezeti konföderáció delegáltjaként a „Munkajogi Konferencián” Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Leidenben.

2004.07.01.	Hír. Sztrájkfelhívást adott ki szerdán a szegedi Újklinika sztrájkbizottsága. A műszerek elavultsága és a létszámhiány miatt veszélyben van a betegellátás biztonsága, áll a sztrájkfelhívásban. Követeléseik jó része országos probléma, így nem kizárt, hogy a felhíváshoz más városok intézményei is csatlakoznak. Egyre többen csatlakoznak a sztrájkfelhívásához, a műtéti szakmák dolgozói mellett a fül-orr-gégészet, a központi kémiai labor és a vérellátó munkatársai közül is már többen aláírták a felhívást, mondta Pető Zoltán, a sztrájkbizottság tagja. A munkáltató (a Szegedi Egyetem) és a sztrájkbizottság között ma reggel kezdődnek meg az egyeztető tárgyalások. A helyi mentősök is támogatják az aláírókat, ők is hasonlóan rossz helyzetben vannak. Rácz Jenő, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára annyit mondott: a sztrájknak megvannak a törvényi szabályai, a tárgyalásokat le kell folytatni. A törvény szerint hét nap van az egyeztetésre, utána jöhet a figyelmeztető sztrájk és a munkabeszüntetés.
2004.07.02.	Hír. Aláírásgyűjtésbe kezdtek a budapesti Szent István Kórház dolgozói, hogy a fővárosi közgyűlés ne állítsa fel székéből az intézmény vezetőjét, Molnár Lajost. Az 1600 alkalmazott közül már több százan aláírták az ívet, amikor a külföldi szabadságáról hazaérkező főigazgató kérésére tegnap leállították az akciót. Molnár kérte munkatársait, várják meg türelemmel, amíg a főváros végleges döntést hoz ügyében. A főigazgató vezetői megbízatását az egészségügyi bizottság június közepén vonta vissza, miután zárt ülésen a Fidesz indítványára és az MSZP néhány képviselőjének támogatásával nem fogadták el a kórház tavalyi beszámolóját. Demszky Gábor főpolgármester viszont felfüggesztette a döntés végrehajtását. Kupper András, a bizottság fideszes alelnöke e döntést megtámadta a Közigazgatási Hivatal előtt. A kórházi alkalmazottak a hét elején gyűlésen tiltakoztak az igazgató menesztése miatt.
2004.07.03.	Hír. Reménykeltőnek értékelte az első egyeztető tárgyalást a szegedi új klinika sztrájkbizottságának tagja, miután felhívásukra a klinika és a Szegedi Tudományegyetem vezetői tárgyalóasztalhoz ültek velük. Az első egyeztetésen megállapodás született arról, hogy hétfőtől munkacsoportokban folynak majd a további tárgyalások és hét munkanap áll rendelkezésre a megállapodásra. Ennek eredménytelensége esetén azonban a dolgozók nem riadnak vissza a figyelmeztető sztrájktól, vagy a hosszabb munkabeszüntetéstől sem, mondta Ágoston Zsuzsanna, a sztrájkbizottság tagja. Azt is el szeretnék érni, hogy az ágazati szakszervezetek és a kormány között létrejött megállapodásnak megfelelően - amely 2004-re 6 százalékos béremelést irányoz elő - a dolgozók kapják meg megnövelt bérüket. Ágoston elmondta: még időben fel kívánják hívni a figyelmet az őszi parlamenti költségvetési tárgyalások előtt arra a tarthatatlan gyakorlatra, hogy az egészségügy mindig maradékelven részesül a GDP-ből.
2004.07.06.	A késő esti órákban találkozik Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közszféra szakszervezeteinek képviselőivel. Ismeretes, a közszolgálatban dolgozók szakszervezetei még tavaly novemberben sztrájkbizottságot alakítottak, az egyeztetések azóta is tartanak, eddig azonban csak a rendvédelmi szervek dolgozóinak mindössze ötszázalékos béremeléséről született egyezség. Az önkormányzatok nem fogadják el azt a kormányzati elképzelést, hogy a költségvetés csak egy százalékát finanszírozza a bérfejlesztésnek, a többit a helyhatóságoknak kelljen előteremteniük. Változtatnának a szakszervezetek a 13. havi fizetések szabályozásán is. Jelenleg csak az kapja meg az egyszeri juttatást, aki a kifizetés időpontjában is jogviszonyban áll valamelyik közintézménynél. Nem kizárt, hogy a szakszervezetek az Alkotmánybíróságot is megkeresik ebben az ügyben.
2004.07.07.	Hír. Aláírásgyűjtést indított a KASZ az üzletek vasárnapi nyitva tartásának megszüntetése érdekében. A lakosság meggyőzése az egyik fő kérdés, hiszen csak akkor lehet ezt megvalósítani, ha az emberek többsége támogatja, mondta Sáling József elnök. Már készültek felmérések a kérdésről és a lakosság csaknem fele-fele arányban támogatja, illetve ellenzi a boltok vasárnapi nyitvatartását. Csaknem 500 ezer kereskedelmi dolgozóról van szó, a munkaadók, kereskedők nagy része is kész lenne elfogadni a zárva tartást, ha egységes lenne a szabályozás és a versenytársak sem fogadnának vásárlókat vasárnap. Erre Európa több országában, így Ausztriában találni példát, ahol "bécsi párbeszéd" elnevezéssel közös fellépést, összefogást kezdeményeztek az ügyben a környező országok érdekképviseleteivel. A KASZ aláírásgyűjtése illeszkedik a készülő új kereskedelmi törvény szakmai vitájához, amely a boltok nyitvatartásával foglalkozik. Ez a jogszabály jelenleg liberális, vagyis a kereskedők belátására bízza, hogy kinyitnak-e vasárnap. Az érdekképviselet tervei szerint októberig több tízezer, talán százezer aláírás gyűlhet össze, amellyel a döntéshozók figyelmét akarják felhívni arra, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszüntetését sokan támogatják.
2004.07.09.	Hír. Heteken belül véget érhet az immár kilenc hónapja tartó egyeztetés a közszférában dolgozó mintegy 800 ezer munkavállaló idei béremeléséről. Az azonban kérdéses, hogy a megállapodásban az önkormányzati oldal is részt vesz-e. Ők ugyanis nem fogadják el azt a kormányzati érvelést, hogy a bérfejlesztéshez a költségvetés egy százalékot ad, a többi ötöt pedig a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk, mivel fedezete rendelkezésükre áll. Csizmár Gábor államtitkár azt mondta, hogy a KSH adatai szerint a hat százalékos emelés összességében teljesült a közszférában, bár azt elismerte, hogy ezen belül nagy a "szórás", egyes területeken alig volt emelés. Ez - tudomása szerint - az önkormányzati fenntartású intézmények kevesebb mint felére igaz. Ráadásul azoknál az önkormányzatoknál, amelyek önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, a béremelés végrehajtását 15 milliárdos központi plusztámogatás is segíti. Az államtitkár közölte, hogy a kormány nem akar az önkormányzatok kárára megállapodni, de kész akár kétoldalú megállapodást is kötni a szakszervezetekkel és a közeledő álláspontok jelzik, hogy még júliusban van esély erre. Bízik a megállapodásban a SZEF elnöke is. Szabó Endre szerint azonban a megbeszélések pontos eredménye úgy két hét múlva, a KOMT ülésén derülhet ki. A megbeszélések nagyjából lezárultak az önkormányzati érdekképviseletek és a kormány képviselői között, viszont háromoldalú megállapodásra nincs sok esély véli a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Toller László elmondta, hogy a kötelező béremelést, ami például a soros előléptetéssel jár, végrehajtották. Ez 4 százalék volt és bár emellett indokolt lenne a keresetek 6 százalékos növelése is, ennek fedezete nincs meg. Toller szerint érdekes lenne, ha az önkormányzatok, mint a közszféra legnagyobb munkáltatói kimaradnának az egyezségből. A következő évre vonatkozóan Szabó Endre, a SZEF elnöke fontosnak nevezte, hogy a béremelést a közszférában az illetményrendszerekbe építve garantálják és a tárgyalás alapja az a hat százalékkal növelt összeg legyen, amiről jelenleg is egyeztetnek.
2004.07.10.	Hír. Szeged polgármestere kényszerszabadságra küldi annak a kórháznak a főigazgatóját, ahol összecserélték két idős beteg leleteit. A műtétet végző klinikán ugyanakkor továbbra is sztrájkkészültségben áll az a 267 dolgozó, akik a rossz munkakörülményekre hivatkozva helyezték kilátásba a munkabeszüntetést. A budapesti MÁV Kórházban tegnap már két órás figyelmezető sztrájk volt. A munkavállalók és a munkaadók tárgyalásai Szegeden a jövő héten is folytatódnak. A dolgozók főleg amiatt tiltakoznak, hogy az intézmény műszaki felszereltsége helyenként olyannyira rossz, hogy már a betegellátás színvonalát veszélyezteti. A sztrájkbizottság azonban kész eltekinteni az egyeztetésekre előírt hét napos határidőtől és a jövő hétre újabb megbeszélést javasolt.
2004.07.10.	Hír. A MÁV Kórházban tegnap reggel kétórás figyelmeztető sztrájk volt, mert az intézmény vezetése június 30-i hatállyal felmondta a kollektív szerződést, noha már hónapok óta folynak a tárgyalások. Érvényes szerződés hiányában a közalkalmazottak csak a jogszabályokban kötelezően előírt juttatásokra jogosultak és elesnek a korábbi szerződésben meghatározott pótlékoktól. A megmozdulást a szervező MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet Önálló Szakszervezetének elnöke sikeresnek nevezte a sztrájkot. Víziné Bercsényi Gizella közölte: céljuk az volt, hogy az intézmény vezetését rákényszerítsék a felmondott ksz. újbóli megkötésére, a demonstráció révén pedig a kórház hajlandóságot mutatott a kontraktus július 30-ig tartó meghosszabbítására és újabb tárgyalási időpontot tűzött ki hétfőre. A tiltakozás idején a sürgősségi eseteket ellátták ugyan, a fekvőbetegeknek viszont várniuk kellett. Az intézmény megbízott főigazgatója nem kívánt nyilatkozni, közleményében azonban tudatta: indokolatlan volt a szakszervezet megmozdulása, amelyen 1400 dolgozó közül csak 40-50 vett részt, orvos egyáltalán nem. (Víziné szerint a demonstrációban a beteg-, és vérszállítók mindannyian részt vettek, és később többen csatlakoztak hozzájuk.) Dr. Tallósy Imre szerint a felmondott ksz-t évek óta egyik fél sem írta alá, a hétfői egyeztetést pedig már korábban is ajánlották a szakszervezeteknek. Hozzátette: csupán a demonstráció megkezdése után szereztek tudomást a megmozdulásról, amelyet indokolatlannak tart.
2004.07.10.	Hír. A szegedi közgyűlés egészségügyi bizottsága kezdeményezi a városi kórház főigazgatójának, a felmentését, mivel a kórházban összecserélték két beteg leleteit és emiatt az Új Klinikán tévedésből kezdtek meg egy koponyaműtétet. Az ügyben a kórház, az operációt végző klinika, az ÁNTSZ és a rendőrség is vizsgálatot indított. A főigazgató Dél-Magyarország című lapnak korábban azt mondta: nem érzi magát felelősnek a történtekért, az orvos szakmai munkáját a kórház orvos-igazgatója felügyeli. Azt is közölte, ha olyasmit használnak fel az eltávolítására, amelyek sértik kilencéves vezetői, negyvenéves egészségügyben eltöltött munkáját, bírósághoz fordul. A városi kórház megbízott vezetője lapunknak elmondta, hogy megindult a fegyelmi eljárás hét ember ellen. Őket tartják felelősnek a leletcseréért.
2004.07.15.	Hír. Kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést tartanak jövő csütörtökön, július 22-én a Szegedi Tudományegyetem egészségügyi intézményeinek azon dolgozói, akik csatlakoztak az új klinikán a közelmúltban megalakult sztrájkbizottság felhívásához, közölte a sztrájkbizottság. Eddig csaknem 300-an írták alá a különböző intézményekből a sztrájkfelhívást. A sztrájkbizottság ülésén részt vett Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki a sajtótájékoztatón kiemelte: kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy a négy kormány által tudatosan kivont pénzeket megfelelő időben visszakapja az ágazat.
2004.07.17.	Hír. Szexuális zaklatás miatt panaszolta be főnökét az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal egyik munkatársa. Állítása szerint a hivatal gazdasági és humánpolitikai osztály igazgató-helyettese naponta visszaélt helyzetével. Az üggyel kapcsolatban a köztisztviselői törvényben meghatározottak szerint július 13-án vizsgálatot indítottak, amelyet olyan köztisztviselő irányít, aki magasabb beosztásban dolgozik, mint az érintett. Az érintettek a vizsgálat lezárásáig nem kívánnak nyilatkozni, a kolléganőt azonban egy másik igazgatóságra áthelyezték. Egy szakértő szerint a magyar jogban szexuális zaklatás nincs, ezért a gyanúsított igazgató-helyettest hivatali helyzettel való visszaéléssel, vagy tettleges becsületsértéssel vádolhatják. Az ügyvéd úgy fogalmazott: a bizonyítás során a kolléganőnek és a főnökének is bizonyítania kell állítását, de a panaszosé a bizonyítási teher. Ha a panasz bebizonyosodik, minősítéstől függően többéves szabadságvesztésre számíthat a kormányhivatal vezető munkatársa.
2004.07.18.	A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete tiltakozik a jövő évi, közszférában tervezett bérpolitika ellen. A BRDSZ Intéző Bizottsága erről kiadott közleménye a következő: “KANNIBALIZMUS AZ ÁRA A BÉREMELÉSNEK. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében tiltakozásunkat fejezzük ki a nyilvánosságra hozott jövő évi, a közszférában tervezett bérpolitika ellen. A központi közigazgatásban a jelenlegi adatok szerint kb. 50 ezer köztisztviselő dolgozik és kb. ugyanennyi az önkormányzati igazgatásban. Ehhez kapcsolódik a közigazgatási közalkalmazottak 30 ezres létszáma. Az írott és elektronikus sajtóban megjelent hírek szerint a kabinet, a hatékony és olcsó állam megteremtését célzó program keretén belül, létszámcsökkentéssel kívánja biztosítani a közszférában két százalékra tervezett reálbér-növekedést. Ez a bérpolitika mechanizmusát tekintve azt jelenti, hogy a létszámcsökkentéssel - amely végrehajtásával kapcsolatban is hiányzott a következetesség illetve az ígéretek megvalósítása - megtakarított anyagi forrásokból fedezné a Kormányzat a meglehetősen szűkös bérfejlesztést, miközben a közszférával szemben támasztott követelmények, a feladatok ellátását illetően megmaradnak, sőt növekednek. Ezt a “kannibalizmust” már átélte szakszervezetünk, amikor a közszférában maradókkal akarták a létszámcsökkentéssel érintettek bérét „felfalatni”. Ezen bérpolitikai vezérelv szerint olyan nagytömegű elbocsátás szükséges a kívánatos reálbér-növekedés biztosításához, ami ellehetetlenítené a közszféra létét. E hír bejelentése nem teremti meg a közigazgatás nyugalmát, ellenkezőleg, frusztrálttá teszi a köztisztviselői kart, amely ronthatja a szolgáltatás színvonalát. Dr. Bárdos Judit BRDSZ főtitkár”.
2004.07.19.	A kormány elszánt arra, hogy emelje a közszférában dolgozók reálbérét, a köztisztviselők illetményemelését azonban újabb elbocsátásokhoz köti. A koalíciós pártok is egyetértenek azzal, hogy felül kell vizsgálni az állami feladatokat, s hogy az intézményrendszert úgy kell átalakítani, hogy csökkenjen a bürokrácia, a párhuzamosság. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a kormány szerdai ülése után bejelentette, hogy jövőre kétszázalékos reálbérnövelést terveznek a költségvetési intézményekben, a köztisztviselők fizetésemelésének fedezetét azonban racionalizálási intézkedésekkel kell megteremteni. Az APEH-nál a hírre informális tárgyalások kezdődtek a hivatal vezetése és a dolgozók képviselői között. Michalkó Péter utalt arra, hogy ősszel 1100 dolgozójától vált meg az APEH, ha ezt folytatni kell, a revizori és a behajtói állomány zsugorodik, ami az ellenőrzés és a költségvetés bevételének csökkentésével jár. A VPOP egyelőre arra készül, hogy felmérje az uniós csatlakozás hatásait, s megvizsgálják, melyek a legnagyobb leterheltséggel dolgozó hivatalok a vámigazgatásban. Megnyugtató megoldást jelenthet az üres álláshelyek betöltetlenül hagyása, s az is, hogy aki megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, korkedvezményes nyugdíjba mehet. Mindazonáltal az elbocsátások konkrét számait az illetékes miniszterek határozzák meg. Tiltakozik a kormány létszámcsökkentési terve ellen a belügyi dolgozók szakszervezete.
2004.07.21.	Hír. Biztosra vehető, hogy a közeljövőben nem lesz egyezség a közszféra idei béremeléséről, a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság megállapodásában szereplő hatszázalékos bérnövekedés nem teljesül minden területen. A szakszervezetek a kormány legújabb javaslatát sem fogadják el, amely 10-12 milliárd forintot ajánl differenciálásra, hogy valamennyi közintézmény dolgozójának fizetése hat százalékkal emelkedjen. Eddig csupán a rendvédelmi területen a központi és a területi szervek egyenruhásainak bére rendeződött. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az egészségügyben a túlmunka pótlékának növelésével javasolja a kormány megoldani a béremelést. A sztrájkbizottság szeptemberben megvizsgálja, hogyan adhat nyomatékot elégedetlenségének. Minderről Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke tájékoztatott egy tegnapi háttérbeszélgetésen. A kormány emelni akarja a köztisztviselői körben a reálbért, az illetményemelést azonban újabb elbocsátásokhoz köti. A közhivatalok létszámtartaléka fogyóban van. A költségvetés előkészítése az olcsó és hatékony állam megteremtése jegyében kezdődött el. Jelenleg 107 ezer köztisztviselő besorolású személy dolgozik. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a kormány szerdai ülése után be is jelentette, hogy jövőre kétszázalékos reálbérnövelést terveznek a költségvetési intézményekben, a köztisztviselők fizetésemelésének fedezetét azonban racionalizálási intézkedésekkel kell megteremteni.
2004.07.22.	Hír. Több kórház is csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem új klinikájának ma délelőttre tervezett demonstrációjához, értesült egy napilap. A sürgősségi és azonnali ellátásra szoruló betegeket a sztrájk idején is mindenhol zavartalanul látják majd el. A makói kórház szolidáris dolgozói közül csak a főigazgató nem tart figyelmeztető sztrájkot. A tiltakozáshoz csatlakozott még az egri kórház és két szegedi rendelőintézet is. Az ország több részében kék szalag viselésével fejezik majd ki az egészségügyi dolgozók, hogy egyetértenek a demonstrálók céljaival. Szolidaritását fejezte ki a szegedi figyelmeztető sztrájk résztvevőivel két szakszervezeti szövetség is. A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a munkabeszüntetés az egészségügyi ágazat tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet. Szegeden a sztrájkolók külön helyiségben lesznek, van aki a szabadságáról tér vissza az intézménybe, mert úgy gondolják, hogy a tiltakozás ideje alatt a résztvevőknek a munkahelyükön kell tartózkodniuk. A klinikán van olyan intézet, ahol csupán egy dolgozó sztrájkol, de a többi között vannak tiltakozók az aneszteziológiáról, az ideg- és a baleseti sebészetről és a fül-orr gégészetről is. Minden ambulancián egy orvost, egy nővért és egy helyettest is kijelöltek annak érdekében, hogy semmi baj ne történhessen. Ezt az ellátást elfogadta a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A sztrájkbizottság egy tagja szerint igaza van a Magyar Orvosi Kamara elnökének abban, hogy ha nem történik semmi, akkor a sztrájk mind térben, mind időben kitolódhat, sőt bizonyos értelemben már most is kitolódott. Egyébként tévedésen alapulnak azok a hírek, hogy az ország több kórházában munkabeszüntetéssel csatlakoznak a szegedi egyetem sztrájkfelhívásához.
2004.07.23.	Hír. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak reggel 8-tól 10-ig tegnap a Szegedi Tudományegyetem új klinikájának dolgozói. A háromszáz fővel megtartott demonstráción a betegeknek a legnagyobb bosszúságot az okozta, hogy folyamatosan kerülgetniük kellett az intézmény bejáratánál tömörülő fotósokat és forgatócsoportokat, akiket az egyetem vezetése kitiltott a sztrájk idejére az épületből. Tüntettek még Makón és a két szegedi rendelőintézetben is, így összesen ötszázan tiltakoztak a munkakörülmények miatt. A Szegedi Tudományegyetem új klinikáján a szokásosnál jóval kevesebb páciens várakozott ellátásra tegnap reggel nyolc órakor, amikor megkezdődött az intézményben meghirdetett két órás figyelmeztető sztrájk. A dolgozók szerint az emberek megértették a demonstráció célját, melyről a média idejekorán hírt adott, ezért "pangott az épület", amelybe a becslések szerint ötöd annyi beteg érkezett, mint máskor. A sztrájkbizottság egyik tagja rögtönzött sajtótájékoztatóján azt mondta: nem az volt a céljuk, hogy látványos sztrájkot szervezzenek, az egészségügyben általánosan jelentkező problémákra akarták felhívni a figyelmet. Az alkalmazottak tárgyalni szeretnének az egyetemmel és a kormányzattal is, ám hogy ez a sztrájk révén sikerül-e, azt nem tudják. A megmozdulás céljai: javítani kell az intézmény műszerezettségi állapotán, érvényesítni kell a kormány által ígért hat százalékos béremelést, és az Európai Uniónak megfelelően kell szabályozni a túlmunkát, illetve az ügyeletet. Utóbbira azért van szükség, mert jelen körülmények között egy 24 órás műszakból csupán 12-t számolnak el. A tüntetés idején a hétvégi rendnek megfelelő ügyletet tartottak. A páciensek általában egyetértettek a dolgozók céljaival, az általános közvélekedés szerint a kormányzatok hibája az egészségügyi ellátórendszer szegényes bizonyítványa. A helyszínen volt az EDDSZ elnöke is. Cser Ágnes úgy nyilatkozott, kezdeményezi a miniszterelnöknél, hogy a kormány tárgyaljon a szegedi klinika sztrájkbizottságával. Ugyanakkor közölte azt is, tudomása van olyan intézményről, ahol megtiltották a dolgozóknak a szolidaritást kifejező kék szalag viselését. Sztrájkkészültség volt a két szegedi rendelőintézetben is. A két intézetben 52-en írták alá a sztrájknyilatkozatot és függesztették fel a munkát. A rendelőintézeti sztrájknak elsődleges célja az volt, hogy kifejezzék, szolidárisak a klinikával. Úgy vélte, a vitatott kérdések ágazati szintre terelődnek majd a sztrájkkal együtt. A makói Diósszilágyi Sámuel kórház minden orvosa, több mint 30 ember csatlakozott a sztrájkhoz, a szakdolgozók azonban nem vettek részt a munkabeszüntetésben. A demonstráció idején a sürgősségi ellátás működött, a betegfelvétel, a programozott műtétek és a szakambuláns rendelés azonban 10 órakor kezdődött el. A Szegedi Tudományegyetem új klinikájának sztrájkbizottsága és az egyetem vezetése közötti három hetes tárgyalás alatt az álláspontok nem közeledtek, az azonban kiderült, hogy a követelések nagy részét az egyetem saját hatáskörben nem tudja teljesíteni, mert az a fenntartó oktatási, illetve a szakmai működésért felelős egészségügyi minisztériumhoz tartozik. Az egyetem több ajánlatot is tett a sztrájkbizottságnak, amely azokat nem tudta értékelni mondván: konkrétumokat nem nagyon tartalmaznak. A testület a tárgyalások megkezdése óta folyamatosan tájékoztatta a tárcákat és a Miniszterelnöki Hivatalt is, és levélben is felhívta a figyelmet a problémák fontosságára.
2004.07.23.	Hír. Az egészségügyi tárca politikai államtitkára szerint a szegedi sztrájk nem volt megalapozott, de jogszerűtlen sem. Vojnik Mária ugyanakkor kifogásolta, hogy a demonstrációt egy helyi konfliktus nyomán hirdették meg, ugyanakkor megpróbálták ágazati problémaként beállítani. Hangsúlyozta azonban, hogy a tárgyalások intenzívebbé tételére nyitott a tárca.
2004.07.25.	Hír. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete júniusban indított aláírás-gyűjtési akciót a vasárnapi munka ellen. "Tönkreteszi a családi és a társas életet a vasárnapi munkavégzés" – indokolta Batke Jánosné, a KASZ alelnöke. A vasárnapi munka azért sem vonzó, mert pluszpénz nem jár érte, hiszen a törvény lehetőséget ad a munkaadóknak arra, hogy két hónapos munkaidőkereten belül viszonylag szabadon osszák be a munkaidőt, s így a hét utolsó napja is rendes munkanapnak számíthat, csak adni kell helyette egy másik pihenőnapot. Batke Jánosné szerint a törekvés támogatottságát jelzi, hogy eddig körülbelül tízezer aláírást gyűlt össze. Az aláírásokat Magyarországon kívül hét másik közép-kelet-európai országban is gyűjtik. Az EU legtöbb országában ugyanis jóval szigorúbban szabályozzák a vasárnapi nyitva tartást, csak Csehországban, Szlovákiában, Nagy-Britanniában és Magyarországon tarthatnak nyitva a hét minden napján az üzletek. "Az a végső célunk, hogy egyáltalán ne kelljen vasárnap dolgozni" – hangsúlyozza a szakszervezeti vezető. Ez valószínűleg nem megy azonnal, ezért a KASZ "puhább" követelése az, hogy első körben legalább korlátozzák a vasárnapi nyitva tartást. Ez azonban nem tetszene a kisebb boltosoknak, akiknek a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének felmérése szerint több mint a fele egyetért a kötelező vasárnapi zárással, de csak úgy, hogy senki sem nyit ki.
2004.07.27.	Hír. Sztrájkbizottságot alakított a pályavasúti dolgozók szakszervezete, de ősznél korábban nem készülnek munkabeszüntetésre, addig tárgyalások útján próbálják rávenni a MÁV vezetését, hogy vizsgálja felül álláspontját mintegy 4000 dolgozó kiszervezéséről. Járási Ferenc, elnök elmondta: nem érzik biztosítottnak, hogy az elbocsátani tervezett és a vasúttársaságtól független cégekbe kiszervezett dolgozók jogai nem csorbulnak majd. Péntekre egyeztetésre várja Csillag István közlekedési minisztert, a MÁV vezetőit és a dolgozókat, hogy megoldást keressenek a helyzetre. Ha a társaság nem áll elő garanciákkal, akkor a szakszervezet ősszel kész a figyelmeztető munkabeszüntetésre is. A MÁV arra hivatkozik, hogy a PVDSZ eddig nem jelezte, hogy fenntartásai lennének, a MÁV a kiszervezéssel milliárdos nagyságrendű összeget takarítana meg, anélkül, hogy a foglalkoztatottak rosszabb helyzetbe kerülnének.
2004.07.28.	Hír. Országos vizsgálatokat kezdeményez az EDDSZ annak feltárására, hogy megfelel-e a szakmai minimumoknak az egészségügyi ellátórendszer, közölte Cser Ágnes. Az országos vizsgálatokat az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőségnél, az ÁNTSZ-nél és az ombudsmannál kezdeményezi, hogy kiderüljön a szakmai minimumfeltételeknek valóban megfelel-e az egészségügyi ellátórendszer. A július 22-i szegedi figyelmeztető sztrájk kapcsán azt mondta, hogy országos követelésről van szó.
2004.07.30.	Ma megszülethet a megegyezés a Szegedi Tudományegyetem Új Klinikájának sztrájkbizottsága és az intézmény vezetése között. Bár bizonyos kérdésekben sikerült kompromisszumokat kötniük, továbbra is vannak szövegezésbeli, hangsúlybeli különbségek. Emellett fennállnak a kormányzatot érintő problémák is; az egyetem vezetése már a tárgyalások elején jelezte: saját hatáskörében nem tud eleget tenni a követelések jelentős részének. De ígéretet tett arra, hogy elkészíti a cserére szoruló eszközök listáját, amelyet továbbít a minisztériumnak. A sztrájkbizottság szerint olyan garanciákra is szükség van, amelyek biztosítják a megfelelő munkakörülmények létrehozását. A kormány szerdai ülésén döntött arról: 9,7 milliárd forintot biztosít a közszférában dolgozók 6 százalékos bérfejlesztésére, ebből 1,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók kapnak. Az ügyeleti rendszert illetően az elmaradt pótlékok részbeni kompenzálására is születtek javaslatok. Azzal kapcsolatban, hogy az egészségügyi miniszter a jövő héten közvetítőként Szegedre utazik, a sztrájkbizottság úgy nyilatkozott: nem mediátorra, hanem tárgyalópartnerre lenne szükségük.
2004.07.30.	Hír. Ismét levélben fordult a miniszterelnökhöz az Egészségügyi és Szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Cser Ágnes arra hívja fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy a törvényben megadott ötnapos határidőn belül nem jelölt ki senkit a szegedi sztrájkkal kapcsolatos egyezetési eljárás megkezdéséhez. Az elnök még a demonstráció napján írásban kérte a kormányfőt a tárgyalópartner kinevezésére, mert a követelések többsége az egész ágazatot érinti.
2004.07.30.	A közszféra idei béremelésének további finanszírozására hozott kormányzati döntést nem tartják elégségesnek a szakszervezetek, ahhoz ugyanis, hogy a közintézmények valamennyi dolgozójának hat százalékkal emelkedjen a fizetése, számításaik szerint legalább 40 milliárd pluszforintra lenne szükség. A kabinet szerdán úgy határozott, hogy 9,7 milliárd forintot ad erre a célra a költségvetési tartalékkeret terhére. Ebből az önkormányzati fenntartású intézmények a törvényben szereplő négy százalékon felül plusz egyszázalékos béremelésre felhasználható összegre számíthatnak - ennek összege 6,5 milliárd forint -, további 1,4 milliárd jut a rendvédelmi szerveknél és a büntetés-végrehajtásban dolgozó közalkalmazottak illetményfejlesztésére, és 1,8 milliárd forint támogatást kapnak béremelésre az egészségügyben dolgozók. A közszolgálati sztrájkbizottság még tíz nap határidőt adott a kormánynak, hogy érdemi javaslattal rukkoljon elő, nemcsak a bérekre vonatkozóan, de arról is, hogy felülvizsgálja és megváltoztatja a 13. havi bérek kifizetésének szabályozását is.
2004.07.30.	Hír. Okafogyottá vált a sztrájkkészültség a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál: tegnap kifizették a munkabeszüntetést is kilátásba helyező dolgozóknak a hétvégi munkára és túlórára járó, hónapok óta visszatartott illetményét. Tegnap késő délutánig egyeztetett a hivatal vezetésével a szakszervezet és valamennyi dolgozó számára átutalták a március óta felhalmozott, kifizetetlen túlóradíjat. A hivatal vezetése azzal indokolta a kifizetések halasztását, hogy elfogyott az a 39 millió forint, amit a központi költségvetés biztosított a túlmunka finanszírozására. A földhivatal működési költségeinek 40 százalékát fedezi a büdzsé, 60 százalékát saját bevételekből kell kigazdálkodni. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára megerősítette: tisztában vannak azzal, hogy az állampolgárok körében jelentős a kritika és az elégedetlenség az ügyhátralékok miatt, az azonban szerintük nem a hivatal dolgozóinak róható fel, hanem az eddigi rendkívül mostoha körülményeknek, amelynek megszüntetésére a szaktárca és a helyi hivatalvezetés is mozgósítja tartalékait. Az ügy előzménye, hogy június végén a helyi szakszervezet jelezte a hivatalvezetésnek, hogy fogytán a türelem, s elszántak arra, hogy ha augusztus végéig nem fizetik ki az elmaradt túlórákat, a törvény feltételeit figyelembe véve sztrájkot szerveznek. Az egyeztetésen arról is egyezség születetett, hogy az év végére - lehetőség szerint - az ügyintézők feldolgozzák a jelenleg körülbelül 30 ezernyi hátralékot.
2004.07.31.	Hír. Nem sikerült megállapodnia a Szegedi Tudományegyetem új klinikája sztrájkbizottságának az egyetem vezetésével. Azért nem írta alá a szakszervezet az intézmény részmegoldásokat tartalmazó ajánlatát, mert elfogadása esetén nem tudnák tovább képviselni az ágazati problémák megoldására irányuló követeléseket. A sztrájkbizottság szerint a kormányoldalon kompetenciaharc zajlik. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium úgy véli, nem ő a munkáltató, ezért az Oktatási Minisztériumnak kell eljárnia, míg az utóbbi szerint egészségügyi kérdésekről van szó. Mindemellett a Miniszterelnöki Hivatal az egészségügyi tárcát kérte fel az arra, hogy reagáljon a tiltakozók felhívására. Ennek ellenére tegnap a sztrájkbizottság megkapta Kökény Mihály egészségügyi miniszter levelét, amelyben tudatja, hogy helyi problémának tartja a követeléseket, így nem hajlandó tárgyalásokat folytatni. Korábban már kiderült, hogy a miniszter közvetítőként a jövő héten Szegedre utazik, a tiltakozók szerint azonban nem mediátorra, hanem tárgyalópartnerre van szükségük.
2004.08.05.	Hír. Megeshet, hogy az olimpiai közvetítések alatt sötétül el az MTV képernyője. Az intézmény négy szakszervezete most azt próbálja feltérképezni: hajlandók lennének-e sztrájkolni az MTV munkatársai. Az érdekképviseletek a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az esetleges munkabeszüntetés lehetőségeiről, mondta az üzemi tanács elnöke. Kapuvári Gábor szerint erre a demonstrációra azért lehet szükség, mert bár nem az MTV dolgozói okolhatóak a közmédium jelenlegi nehéz helyzetéért, de minden megszorító intézkedésnek ők isszák meg a levét. Sajtóértesülések szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt szeretné, ha 2005-ben az 1500 tévésnek már csak a fele dolgozna az intézményben. A tévés dolgozók nagy tömegű újabb elbocsátását Kapuvári elfogadhatatlannak nevezte, szerinte legalább 32 milliárd forintra van szüksége a közmédiumnak, amelyet normatív módon kellene kapnia. A Pénzügyminisztérium azt közölte, az MTV Rt. létszámával kapcsolatban sem az államnak, sem a tárcának nincsenek elvárásai, e kérdésről nem is tárgyaltak. Az intézmény hiánya jelenleg 5,2 milliárd forint, ez azt jelenti, hogyha nem kap állami segítséget, akkor szeptember közepétől működésképtelenné válik.
2004.08.13.	Hír. Zsarolásnak tartja a MÁV Kórház szakszervezetének elnöke, hogy az intézmény vezetése a kollektív szerződés aláírásához köti a dolgozóktól megvont juttatások kifizetését. Az intézmény csaknem 20-25 ezer forinttal csökkentette a júliusi bruttó fizetéseket, miután egyoldalúan felmondta a négy éve született bérkiegészítési megállapodást. A ksz. miatt júliusban már munkabeszüntetés tartott a szakszervezet, amely a sztrájkot követő egyeztetések után nem írta alá a vezetőség javaslatát, mert úgy vélték az nem tartalmaz konkrétumokat. Szerdán sztrájkbizottság alakult a kórházban, tegnap dolgozói fórumot hívtak össze, ennek alkalmával a munkáltató közölte, hogy ha a szakszervezet aláírja a ksz-t, a dolgozók megkapják az elmaradt juttatást. A sztrájkbizottság eljutatta követelését a kórház vezetéséhez. Ebben elsősorban az elvett juttatások visszaadását követelik, valamint sürgetik a beígért hat százalékos bruttó béremelés megvalósítását is. Sztrájk bármikor lehet, hiszen a törvényi előírások szerint a munkabeszüntetéssel nem kell megvárni a tárgyalások végét. A szakszervezet a VDSZSZ tagja.
2004.08.13.	Hír. A budapesti MÁV kórház szakszervezete jövő hét szerdától sztrájkot hirdet, mert a tegnap aláírt kollektív szerződés nem jelent garanciát a bérkiegészítés folyósítására. Egyik szakszervezeti vezető kijelentette, azért döntöttek így, mert a dolgozók júliusban a júniusinál 20-25 ezer forinttal kevesebb pénzt kaptak a bérkiegészítés megvonása miatt. A tegnap 13 órára a munkáltató által összehívott fórumon az intézmény új vezetője nyilvánosan is megismételte, ami korábban az osztályokon is elhangzott: amennyiben az Önálló Szakszervezet aláírja az új kollektív szerződést, szeptemberben más jogcímen, de visszakaphatják a tőlük elvett jövedelmet. Mint ismeretes a MÁV Kórház vezetése az ügyeleti díjazás és az éjszakai pótlék mértékét is jelentősen csökkentette. Az intézkedés nyomán bruttó 15-25 ezer forint veszteséget könyvelhettek el az alkalmazottak. A szakszervezet szerint azonban az új kollektív szerződés nem tartalmazza a szükséges garanciákat, túl nagy mozgásteret enged a munkáltatónak. Ez különösen az illetmény-kiegészítésekre és a pótlékokra igaz. A fórumot követően a főigazgató tárgyalásra hívta az Önálló Szakszervezet képviselőjét. Bár a találkozón ő az Önálló Szakszervezet ügyvezetői minőségében vett részt, nagyon hamar kiderült, hogy a megbeszélés a személyéről szól. A főigazgató jelezte: Bercsényit augusztus 15-től eredeti munkahelyére rendeli vissza. Ez gyakorlatilag egyet jelent az ügyvezető nélkül maradt Önálló Szakszervezet felszámolásával. Megállapodás hiányában a munka törvénykönyve a mérvadó erre az esetre. E szerint minden három fő után két óra munkaidő-kedvezmény jár. A MÁV Kórházban azonban kérdéses, hogy a megfélemlített emberek belépnek-e a szakszervezetbe, ezáltal biztosítva, hogy továbbra is teljes munkaidőben végezze az érdekvédelmi munkát.
2004.08.14.	Hír. Újabb levelet írt az EDDSZ elnöke, Cser Ágnes a kormányfőnek, ezt az összes minisztériumba személyesen vitték ki tegnap. Cser Ágnes a tisztiorvosi szolgálattól és a munkaügyi főfelügyelettől is kéri, vizsgálják meg a szegedi klinikák állapotát. Cser Ágnes szerint a miniszterelnököt és a kormányt Medgyessy Péter spanyolországi vakációja sem mentesíti a sztrájktörvény rendelkezései alól, amely szerint ötnapos határidőn belül tárgyalópartnert kell kijelölni. Cser hangsúlyozta, a figyelmeztető sztrájk nem kezelhető helyi ügyként, ahogyan azt az egészségügyi tárca szeretné beállítani, mivel a múlt csütörtöki a munkabeszüntetéshez csatlakoztak Csongrád megye meghatározó intézményei: a szegedi új klinika, a szívklinika, a rendelőintézet, valamint a makói városi kórház is. Közben lemondott a makói főigazgató, aki elmondta, hogy nincs közvetlen összefüggés a kórház gazdálkodását vizsgáló biztos megjelenése és a lemondása között. Az elvonások miatt a kórházi ellátás minősége romlana, és előfordulhat a nagy létszámarányú leépítés is, ehhez pedig erkölcsi okokból sem kíván asszisztálni. A tárca szóvivője, Tóth Judit azt mondta: tanulmányozzák az EDDSZ elnökének levelét. "Annak ellenére, hogy nem vagyunk közömbösek bérügyekben, fenntartjuk álláspontunkat, hogy a munkavállalónak a munkáltatóval kell rendeznie a problémáit. Nem a minisztérium a tulajdonosa a kórházaknak, hanem az önkormányzatok" – mondta. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint a szakszervezet levelének helytelenül választottak címzettet. A sztrájktörvény szerint a munkavállalóknak a munkáltatókkal kell tárgyalnia, a kormány abban az esetben tárgyalópartner a törvény szerint, ha a munkáltató nem azonosítható.
2004.08.14.	Hír. A szakszervezetek keveslik azt a 9,7 milliárd forintot (39 millió eurót), amelyről a kormány szerdai ülésén döntött a közszféra idei bruttó hatszázalékos béremelésének teljesítése érdekében. Szabó Endre SZEF elnök szerint két, két és félszer nagyobb összegre, legalább 30 milliárdra lenne szükség. A SZEF amiatt is aggódik, hogy a kormány a jövő évre ajánlott 6,5 százalékos béremelést a közigazgatásban az intézményekkel szeretné "kigazdálkodtatni". Szabó Endre szerint ez csak a tavalyi hétezer fős létszámcsökkentéshez hasonló mértékű elbocsátásokkal valósítható meg.
2004.08.17.	Hír. Nem született megállapodás a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet vezetői és az intézményben sztrájkot szervező önálló szakszervezet között, jelentette be a tárgyalások hétfői fordulója után az Önálló Szakszervezet ügyvezetője. Viziné Bercsényi Gizella elmondta: feltételeikre a kórház részéről merev elutasítás volt a válasz, a következő tárgyalás kedd délelőtt lesz. Az intézményben szerdán alakult sztrájkbizottság, amely pénteken a megállapodásig tartó sztrájkot hirdetett szerda reggeltől. Huszta Krisztián, a sztrájkot szervező Önálló Szakszervezet felettes szervének, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének munkatársa pénteken az MTI-nek elmondta: a munkabeszüntetéssel azt akarják elérni a dolgozók, hogy a munkáltató haladéktalanul kifizesse az elvett juttatásokat, történjen meg a 6 százalékos béremelés, folytatódjanak a tárgyalások a kollektív szerződésről, s az tartalmazzon garanciaelemeket arra, hogy a dolgozók nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
2004.08.17.	Hír. Lemondott tisztéről az ezer lakosú tokajhegyaljai Vámosújfalu mind a hét önkormányzati képviselője, így a polgármester megbízatása is megszűnik. A testület tagjai azért döntöttek így, mert úgy látták, két év alatt semmit nem fejlődött a falu. A negyedik ciklusát töltő polgármester szerintük nem fordított elég energiát arra, hogy megfelelően lobbizzon a településért. Sándor Endre polgármester, református lelkész szerint 1990. évi önállósodása óta nem volt ilyen rossz anyagi helyzetben a település, idei költségvetésüket húszmillió forintos hiánnyal kellett elfogadniuk. Korábban azonban az új iskola és faluház mellett megépült az a gát is, amely megvédi a falut az árvíztől.
2004.08.18.	Hír. A Volán-társaságok csaknem húszezer járműve közül csak a nemzetközi és a távolsági járatain van klímaberendezés, a helyi és helyközi buszokon egyáltalán nincs. A forróságot próbálta enyhíteni az Árpád hídi állomáson dolgozó 14 buszsofőr még júliusban, és rövidnadrágban ment dolgozni. Ám a demonstrációnak hamar vége lett, a Volánbusz Rt. vezetősége ugyanis a pályaudvaron közölte dolgozóival, hogy vagy átöltöznek, vagy nem dolgozhatnak tovább. A megmozdulást Feri József, az állomás érdekvédelmi szervezetének vezetője – egyben buszsofőr – kezdeményezte, miután a buszvezetők megkeresték problémájukkal. "Három éve próbálunk dűlőre jutni a vezetőséggel, ez idáig nem jártunk sikerrel" – mondta Feri József. A tiltakozás előtt pár nappal orvosi papírokkal is alátámasztották követelésük jogosságát, hogy mennyire egészségkárosító ilyen forróságban dolgozni. Nem kértek mást, csak, hogy a kánikulában rövidnadrágban vezethessenek, mivel a kötelező munkanadrág félig gyapjú, félig műszál, nejlonbéléssel. Ez a gyakran 45-50 fok körüli vezetőfülkében nem éppen a legkellemesebb viselet, ráadásul jelentős mértékben csökkenti a buszvezetők reakcióidejét. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal munka-egészségügyi és kémiai biztonsági főosztályvezetője szerint a buszsofőrök és munkavédelmi szakemberek bevonásával célszerű lenne meghatározni egy kellemesebb öltözetet. A jogszabály rögzíti, hogy munka-egészségügyi szempontból milyen előírásokat kell betartaniuk a munkaadóknak. A 24 fokot meghaladó hőmérséklet esetén a munkavállalók részére óránként legalább öt-tíz perces pihenőidőt kell biztosítani. Emellett igény szerint, de legalább félóránként védőitallal kell ellátni a dolgozókat. Feri Józsefet azóta elbocsátották munkahelyéről. Sohár István, a Volánbusz Rt. forgalmi vezérigazgató-helyettese azt állítja, hogy a társaság csaknem ezer autóbuszának húsz százaléka légkondicionált, s további 26 jármű vezetőtere kap külön hűtést. A légkondicionált buszok másfél-két millió forinttal kerülnek többe, az utólagos beszerelés ára pedig elérheti a 3-3,5 millió forintot. A Volán-társaságok közül 23 nem engedélyezte a rövidnadrág viselését, mert az nem része a kollektív szerződésben rögzített formaruhának, mondta a vezérigazgató-helyettes. Sohár cáfolta azt az információt, miszerint az Árpád hídi Volánbusz sofőrei évekkel ezelőtt felvetették volna, hogy szeretnék a gyapjúnadrágot egy elviselhetőbb rövidnadrágra cserélni. Az Árpád hídi állomáson történt tiltakozás eredménye, hogy a buszvezetők saját költségükön beszerezhetnek lengébb anyagból készült hosszú munkanadrágot. A hivatalos átmeneti és nyári formaruhákat 2005-től vezetik be. A Vértes Volán sofőrei ellenben már tavaly is vezethettek rövidnadrágban – nyilatkozta lapunknak Dinnyés István, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Kiadtak egy szolgálati rendeletet, amely júniustól szeptemberig engedélyezi a sötét színű rövidnadrág viselését, amit a dolgozók saját költségükön szerezhetnek be. Dinnyés hozzátette: ez a lehetőség a cégnek nem hátrány, viszont humánusabb megoldást jelent.
2004.08.18.	Hír. Elhalasztják a MÁV Kórház dolgozói a ma reggelre meghirdetett sztrájkot. Az Önálló Szakszervezet közleménye szerint ígéretük van arra, hogy még ebben a hónapban visszakapják a pénzüket azok, akik 20-25 ezer forinttal kevesebb fizetést kaptak júliusban. A kórház főigazgatója a rádiónak elmondta: 9 éve nincs az intézményben kollektív szerződés és a sztrájkbizottság felállítása előtt egy nappal már megígérte a dolgozóknak, hogy megkapják a pénzüket. Tallósy Imre közölte: a másik két nagyobb szakszervezettel már egy hónapja megállapodott vezetőség, így nem érte váratlanul az Önálló Szakszervezet döntése a sztrájk elhalasztásáról.
2004.08.27.	Hír. Diósgyőrben a DAM Steel dolgozói és szakszervezete keresi Kovács János felszámoló biztost, aki e hét közepére ígérte, hogy rendeződik a vállalat helyzete, de nem tudták elérni. A DAM kohászai jelenleg állásidő díjazást kapnak, ami jövedelmüknek körülbelül a kétharmada. Ennél rosszabb helyzetben van az a 200 munkás, aki a gyár területén lévő több tucatnyi vállalat energiaellátását biztosító DAM Energy Kft. alkalmazásában áll. Ők júniusban 30 ezer forintot, júliusban pedig egy fillért sem vihettek haza. Egyes információk szerint a DAM ügye azért áll, mert az ukrán–svájci konzorcium a Dunaferr privatizációját szeretné előbb befejezni. Ez szeptember végéig megtörténhet. Más értesülések szerint még nyitott kérdés, hogy hajlandók-e a DAM-ért egy összegben kifizetni az 1,7 milliárdos vételárat. Az biztosnak látszik, hogy a 900-ból csupán 700-at foglalkoztatnának a gyár dolgozói közül, a hengersorok pedig októbernél előbb nem indulhatnak be, mert a féléves leállás után egy nagy karbantartást is el kell végezni.
2004.08.31.	A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete közleményt adott ki a bérhelyzettel kapcsolatosan. A közlemény szövegét azt alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: „A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ ) Országos Tanácsa 2004. augusztus 31-én megtartott ülésén jóváhagyta a BRDSZ Intéző Bizottságának döntését, miszerint tárgyaló delegációja augusztus 30-án megkísérelt egyezséget kötni a belügyi vezetéssel a belügyi közalkalmazottak részére a Kormány által biztosított 570 millió Forint elosztási elveiről. Együttesen megállapították, hogy a Kormány ezen intézkedésével a belügyi közalkalmazottak mindösszesen átlag 3,8 százalékos illetményemelésben részesülnek. Ez a megállapodás nem jelenti azt, hogy a szakszervezet lemond a további 2,2 százalékos illetményemelés követeléséről, ezért felhívta a minisztérium vezetésének figyelmét arra, hogy november hónapban folytassanak tárgyalásokat a hiányzó 2,2 százalék illetményemelésről. A munkáltató képviselőivel folytatott érdekegyeztető tárgyalás közben a Független Rendőr Szakszervezet delegáltja felállt. Az FRSZ képviselője a továbbiakban a munkavállalói oldal közös egyeztetésén sem kívánt részt venni. A BRDSZ Országos Tanácsa, valamint a tárgyalási és megállapodási felhatalmazással rendelkező további belügyi érdekképviseletek egyhangúan abban érdekeltek, hogy a tárcánál foglalkoztatott belügyi közalkalmazottak 2004. január 1-re visszamenőleg egyforma Ft összegben részesüljenek a részükre garantált 570 millió Ft-ból azzal, hogy a 2005 évre tervezett bértábla emelése esetén, az így kapott illetményemelés annak alapja lesz. Budapest. 2004. augusztus 31. Dr. Bárdos Judit Főtitkár” (szakszervezetek.hu)
2004.09.01.	Hír. A sztrájktól sem riad vissza a diósgyőri kohászat és az annak telephelyén található többtucatnyi cég energiaellátásáért felelős DAM Energy Kft. mintegy 250 dolgozója, akik majd negyedéve nem kapták meg fizetésüket. A cég érdekképviselete tegnap munkásgyűlésre hívta az alkalmazottakat, akik petíciót nyújtottak át az ügyvezetésnek. A dolgozók arra kértek választ: mikor kapnak fizetést, és a leendő tulajdonos hány embert akar alkalmazni? Kovács János, a DAM Steel Rt. felszámoló biztosa arról tájékoztatta lapunkat: vélhetően már ezen a héten aláírják a szerződést a Donbass-csoport hazai képviselőjével. Ez a csoport elfogadható vételi ajánlatot tett a diósgyőri kohászatra, és övék lett a DAM Energy vagyona is.
2004.09.03.	Hír. Eleve halálra ítélt a munkahelyi szexuális zaklatás vádjával indított minden fegyelmi eljárás, mivel a vád és annak cáfolata is bizonyíthatatlan, mondta az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal elnöke, amikor a nemrég ott kirobbant ügy tanulságait részletezte. Kovárik Erzsébet bejelentette: tárgyalások, egyeztetések után várhatóan kezdeményezik a fogalom pontos meghatározását a törvényben, és a vonatkozó jogszabályok módosítására is javaslatot tesznek. Az ügyből szakmapolitikai kérdés lett, kiderült ugyanis hogy senki és semmi nem védi a megalázott, emberi méltóságában sértett alkalmazottat, de az alaptalan vádakat sem lehet megnyugtatóan cáfolni, tette hozzá a elnök.
2004.09.06.	Egy német lap állítása szerint az ír Ryanair, “fapados” légitársaság vezetése azzal fenyegette meg a pilótákat, hogy hátrányt szenved karrierjük, amennyiben szoros kapcsolatot tartanak fel a szakszervezetekkel. A szállítómunkások szakszervezete szerint a cég menedzsmentje nyomás alá helyezi azokat a munkavállalókat, akik szakszervezeti szinten is szeretnének fellépni érdekeik védelmében. A Süddeutsche Zeitung birtokába került belső dokumentumok egyike konkrét példát is szolgáltat a nyomásgyakorlás eszközeire. A 2004. július 28-i keltezésű, David O'Brien üzemeltetési igazgató által aláírt levélben azzal fenyegetik meg a dublini pilótákat, hogy nem képezik ki őket az újonnan megrendelt 737-800-as Boeing gépekre, amennyiben a szakszervezetek továbbra sem hagynak fel követeléseikkel. "A betanítás addig nem kezdődik meg, amíg a szakszervezetek abba nem hagyják kampányukat" - áll a levélben. A német lap állítása szerint a stanstedi pilótáknak névre szóló levelet küldött a vezetőség, amelyben szemükre hányták, hogy nem jelentek meg a vezetés által szervezett találkozókon. Amennyiben azokon a jövőben sem vesznek részt, az további Ryanair-karrierjük iránti érdektelenségüket bizonyítja, áll az irományban. A szakszervezet úgy véli, ezek a találkozók valójában a pilóták megfélemlítését szolgálják. Michael O'Leary, a Ryanair vezére az újság megkeresésére tagadta, hogy bárkit is akadályoznának a szakszervezeti tagság megszerzésében vagy jogai gyakorlásában. Néhány szakszervezet a minap szokatlan módszerrel tiltakozott az ellen, hogy a Ryanairnél állítólag áldatlan munkakörülmények uralkodnak, s a dolgozókat korlátozzák alapvető jogaik gyakorlásában. A HTF svéd szakszervezet szerdán hányózacskók osztogatásával fejezte ki ellenérzését a Ryanairnél uralkodó állapotok ellen, Nagy-Britanniában pedig a 130 ország 600 szakszervezetét tömörítő Nemzetközi Szállítómunkások Szövetsége (ITF) egy olyan honlapot indított "Ryan be fair" címmel, amelyen a Ryanair-dolgozók névtelenül mondhatják el a munkakörülményekkel kapcsolatos panaszaikat. (Menedzsment Fórum)
2004.09.08.	2004.szeptember 8-án figyelmeztető sztrájkot tartottak a Vogel és Noot Mezőgépgyár Kft. Dolgozói, Mosonmagyaróvárott. A LIGA támogatta a dolgozói megmozdulást. Az ausztriai központú cég és a szakszervezet között májustól folytak a bértárgyalások. A szakszervezet, tekintve, hogy a korábbi években ( 2001-ben és 2003-ban) nem volt béremelés, és a fizikai munkások átlagkeresete alig 120 000 bruttó forint, a korábbi elmaradást bepótolandó 10 százalékot követel, míg a cég július 1-től csupán 5 százalékos béremelést biztosított. Ezért a mosonmagyaróvári gyárban dolgozó vasasok, zömmel fizikai munkás alkalmazottak műszakváltáskor, két műszakban (13 és 14 óra, illetve 14 és 15 óra között) sztrájkba léptek. A délelőtti műszakosok közül kb. 35-en sztrájkoltak, a vállalat forgácsoló műhelye teljes egészében leállt. A sztrájk helyszínén a helyi szakszervezet tisztségviselői mellett a LIGA Vas- és Fémipari Szövetségének elnöke Sárközy István is jelen volt. A LIGA szolidaritási nyilatkozatot adott ki a következők szerint: A LIGA Szakszervezetek szolidáris a sztrájkoló Vogel & Noot Kft dolgozóival, és egyetért követeléseikkel. A LIGA Szakszervezetek a konfliktusok békés rendezésére törekszik, ugyanakkor meggyőződése, hogy ez csak a partneri kapcsolatokon, az egymás kölcsönös figyelembevételén alapulhat. Továbbá tekintve, hogy a Kft.-nél kialakult bérszínvonal egyáltalán nem mondható magasnak, és a korábbi években sorozatosan elmaradt a bérfelzárkóztatás mértéke, a szakszervezet követelését semmiképp sem lehet túlzónak nevezni. Kérjük az ügyvezetést, hogy törekedjen a konfliktus mielőbbi rendezésére, egyben tájékoztatjuk, hogy egy elhúzódó konfliktus esetében a LIGA Szakszervezetek a kérdést a saját, döntéshozó fóruma elé terjeszti, amely határoz a munkabeszüntetést kezdeményező szervezet támogatásáról, és a sztrájkhoz kapcsolódó egyéb lépésekről. Budapest, 2004. szeptember 8.” (liganet.hu)
2004.09.08.	Hír. Közleményben tiltakoztak a Szent István Kórház dolgozói igazgatójuk, Molnár Lajos menesztése ellen. Az alkalmazottak szerint szakmai indokok nélkül menesztették a főigazgatót és kérnek mindenkit, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Molnár Lajos visszakerülhessen a főigazgatói posztra.
2004.09.09.	Hír. Csaknem két hónapos tárgyalássorozat után kedd este véglegesítették a megállapodást, amely szerint a felszámolótól az Európahíd 2003 Kft. tulajdonába kerülnek a DAM Steel Rt. eszközei. A diósgyőri kohászat anyacégének értékesítésére kiírt negyedik pályázat győztese a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. volt, amely azonban a solymári székhelyű, két hazai és egy kijevi magánszemély tulajdonában álló Európahíd 2003-at jelölte meg szerződéskötő cégként. Tegnapi közleményében Kovács János, a DAM Steel felszámoló szervezetének, a Mátraholding Rt.-nek a vezérigazgatója azt mondta: a Dunaferr az ukrán Donbass Ipari Szövetség megbízásából mint ügynök lépett fel, és vele egyeztetve jelölte meg vevőként az Európahíd 2003 Kft.-t. Az új tulajdonos a csaknem ezer kohászati dolgozóból hétszáz továbbfoglalkoztatását vállalta. Más értesülések szerint az Európahíd 2003 Kft. - eredeti ajánlatával szemben - végül nem vette meg a DAM Steel többségi tulajdonában álló DAM Energy (DE) Kft.-t. A DAM Energy alkalmazottai közben tegnap arra az elhatározásra jutottak, hogy ma sztrájkba lépnek, mivel harmadik hónapja nem kapják meg járandóságukat. A tulajdonos már csaknem hatvanmillió forintnyi bérköltséggel tartozik nekik. A mai nyolcórás munkabeszüntetés után időt hagynak a tulajdonosnak, de ha nem lesz érdemi előrelépés, akkor hétfő reggeltől ismét sztrájkba lépnek. Az Energy egyébként azért nem tud fizetni, mert a Steel a legnagyobb megrendelője, amely sokáig állt és ezzel tetemes bevétel-kiesést okozott. A felszámoló szerint a DAM Steel a jövőben máshonnan szerzi az energiát, és az Energyt felszámolják. Ágotai József szakszervezeti elnök szerint ha ez bekövetkezne, legalább a bérgarancia-alapból kaphatnának pénzt, így azonban a közel 250 munkavállaló bére bizonytalan.
2004.09.13.	Hír. Nemrégiben a szegedi kórházban elcseréltek két beteget, és a tévedésből megműtött beteg meghalt. Az ügy azóta sok szempontból vihart kavart, munkajogi vonatkozása, hogy az ápolókat, illetve a beteghordót tették felelőssé a cseréért, valamint hogy a műtétet végző orvos vállalkozásban végezte a műtétet, egyébiránt a kórház közalkalmazottja. Ennek okán a fegyelmi bizottság a saját illetéktelenségére hivatkozva nem döntött az ügyében.
2004.09.14.	Nem lesz sztrájk mától a DAM Energy (DE) Kft.-nél, ahol harmadik hónapja nem kap fizetést a csaknem kétszázötven alkalmazott. A DE dolgozói vasárnap délutáni munkásgyűlésükön - viszonylag kis többséggel - úgy határoztak, hogy a sztrájkkészültség fennmarad, de egyelőre eltekintenek az újabb munkabeszüntetéstől. Az egyeztetések eredményeként, korábbi szolgáltatások fejében, a DE többségi tulajdonosának, a DAM Steel Rt.-nek a felszámolója vállalta, hogy a majdnem hatvanmillió forint elmaradásból összesen tízmilliót ma készpénzben kifizet, újabb tízmillió forintot pedig pénteken az alkalmazottak számlájára átutal. Egy-két héten belül újabb húszmillió forintra számít a DE menedzsmentje az időközben lejárt tartozások behajtásából, a fennmaradó részt pedig a DE Kft. már kijelölt felszámolója igényelné a Bérgarancia Alapból. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha a Mol Rt. kérésére elrendelt felszámolásról szóló bírósági döntés jogerőre emelkedik. Ennek érdekében kérték a Mol Rt.-t, hogy mihamarabb mondjon le fellebbezési jogáról. A DE Kft. cégvezetője, Takács János szerint várhatóan az októberben esedékes szeptemberi bérekre is lesz fedezet, hiszen az Európahíd 2003 Kft. az elképzelések szerint heteken belül újraindítja a termelést a diósgyőri kohászatban, s ehhez a DE-től vásárolja majd az energiát.

2004.09.15.	Hír. Sztrájkbizottság alakult Kaposváron a Húskombinátnál, ahol a dolgozók béremelést követelnek. A Kométánál Vida Kálmán a szakszervezeti bizottság elnöke elmondta, hogy a 750 dolgozót foglalkoztató cégnél 6 százalékos emelést várnak a munkások, a fizetésemelést szeptember elsejétől kérik, tehát nem januárig visszamenőleg. Egyfajta gesztusként ajánlották ezt az olasz tulajdonosnak, hiszen mint emlékezetes a kaposvári húskombinátnak tavasszal négy hónapon át nem volt exportjoga. Ez pedig jelentős kiesést hozott. A szakszervezeti vezető azonban elmondta, hogy a Kométa menedzsmentje nem fogadta el az ajánlatukat, a tárgyalások tehát megrekedtek, ezért állították fel a sztrájkbizottságot. A húsipari dolgozók szakszervezetének elnökét is arra kérték, hogy ők is alakítsák meg a sztrájkbizottságot, erről pénteken döntenek.
2004.09.17.	Hír. Tegnap újabb érdekképviselet, a Társadalombiztosításban Dolgozók Szakszervezete tiltakozott a tervezett köztisztviselői létszámcsökkentés ellen. Közleményükben visszautasították, hogy nem egyeztették velük az elképzeléseket. Állításuk szerint a kormány a közhangulatot a köztisztviselők és a közszolgálat egyéb helyein dolgozó munkatársak ellen fordítja.
2004.09.22.	A HDSZ nyilatkozatot adott ki a Pick termékeinek vásárlói bojkottjával kapcsolatosan, az alábbiak szerint: “Szakszervezeti nyilatkozat a Pick termékek bojkottjáról. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének gyulai alapszervezete szolidáris a Pick Rt.-nél dolgozó kollégákkal és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a munkahelyek megmentését kívánja elérni és a magyar termékek védelmére irányul. Örülünk annak, hogy egyes társadalmi szervezetek is felemelik szavukat a munkaügyi konfliktus rendezése érdekében, de nem tartjuk szerencsésnek azokat a kezdeményezéseket, amelyek magyar termékek, jelen esetben a Pick márkatermékeinek vásárlási bojkottjára szólítanak fel. A javasolt eszköz, legyen szó akár a Pick termékek, vagy bármilyen más, a magyar munkavállalók teljesítményének magas színvonalát, termelési tradícióinkat fémjelző termék bojkottjáról, a jelen helyzetben nem lehet jó megoldás, mert nemcsak a befektetői haszonszerzés, hanem közös értékeink ellen is irányul. Tisztelettel emlékeztetünk erre mindenkit, akiket illet, büszkén vállalva, hogy Gyulán is őrzünk nemes tradíciókat és értékeket. Megítélésünk szerint az egyre szélesebb körben elterjedő import élelmiszerek helyett a hazai termékek vásárlása – különösen, ha biztonságos, jó minőségű, jóízű élelmiszerekről van szó – a legjobb piacvédelmi eszköz. Az a fogyasztói magatartás, amely előnyben részesíti a hazai élelmiszereket, jól tetten érhető a mai nyugat-európai piacokon, vagy más országok élelmiszerpiacain is. Ajánljuk, hogy akik eddig vásárolták, ne mondjanak le a Pick termékeiről, védjük közösen a munkahelyeket Szegeden, Gyulán és az egész országban. Gyula, 2004. szeptember 21.”
2004.09.23.	Hír. Akár tüntetni is készek az oktatók és a hallgatók, ha a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét a mostani formában fogadja el a parlament. A közoktatás és a felsőoktatás összes meghatározó szakszervezete a rendszerváltás óta most először tiltakozik együtt a kormány oktatáspolitikája ellen. A szakszervezetek szűkösnek találják a költségvetést, a jelenlegi felsőoktatási törvénytervezetet pedig elfogadhatatlannak. A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a jelenlegi törvényt elegendő lenne korrigálni, hiszen az oktatás területén a mai napig nemzetközi szinten előkelő helyet foglal el Magyarország, de ha a tervezetet megszavazza a parlament, “az a jövő elleni merénylet lesz”.
2004.09.24.	Hír. A pécsi Cerins Kft. egy adásvételi, illetve utódlási vita folytán beszüntette a tevékenységét, (a Zsolnay gyár alvállalkozójaként működött korábban), és elbocsátotta azt a 100 munkavállalót, akiket az adásvétellel együtt vett át, de közülük csak 40 volt a cég alkalmazottja, a többieket kölcsönözték. Az emberek a Cerins-nél még nem, a Zsolnay álláspontja szerint náluk már nem voltak munkaviszonyban, az elmúlt 4 évben a Cerinsnek kellett utánuk fizetni a járulékokat is. A Kft. bért fizetett, de nem bocsátotta el az embereket, így azok sem a munkaügyi központhoz nem fordulhatnak, sem a Zsolnay nem tudja őket visszavenni, ha ezt egyébként meg is tehetné, és végkielégítést sem kaptak.
2004.09.24.	Hír. Újabb sztrájkot szerveznek a közeljövőben a szegedi egészségügyi dolgozók, mivel ügyükben továbbra sem történt előrelépés. "Ez a munkabeszüntetés nem kétórás lesz, és sokkal több intézményt érint, mint a júliusi demonstráció", mondta a sztrájkbizottság egyik tagja csütörtökön. A sztrájkbizottság szerint a júliusi sztrájk óta folyamatosan zaklatják és megfélemlítik azokat, akik nyíltan az ügy mellé álltak. Július óta nem történt változás a munkakörülményekben, és a törvényben előírt tárgyalódelegációt még mindig nem jelölte ki a kormány. A szegedi új klinika dolgozói júliusban azért fordultak munkáltatójukhoz sztrájkfelhívással, mert szerintük lehetetlen körülmények között folyik a gyógyító munka, és ez a betegellátás színvonalát és biztonságát veszélyezteti.
2004.09.26.	Hír. A vasút szétverésének megakadályozásáért demonstrál a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) október 13-án a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt, közölte Simon Dezső, a szervezet elnöke a VSZ pénteki választmányi ülése után. Az elnök jelezte, hogy annak a petíciónak kívánnak érvényt szerezni, amelyet a szervezet vezetése május 20-án adott át Csillag István miniszternek. A petícióban a VSZ azt követeli, hogy a MÁV hosszú távú, átfogó közlekedéspolitikai koncepciójának megszületéséig függesszen fel minden olyan intézkedést, amely a szolgáltatás színvonalának csökkenéséhez, a közlekedésbiztonság romlásához vezet.
2004.09.26.	Hír. A múlt héten emelkedett jogerőre az a bírósági döntés, amelynek értelmében felszámolás alá kerül a DAM Energy Kft. A diósgyőri kohászat területén lévő cégek energiaellátásáért felelős társaság felszámolója a Reorg Rt. lett. A felszámoló tárgyalásokat folytatott a gáz-, valamint a villamos-energia szolgáltatóval, és ha aláírják a szerződést, akkor az megfelelő alapot adhat a termelését március óta szüneteltető DAM 2004. Kft újraindulására.
2004.09.28.	A szegedi klinika sztrájkbizottsága ma ül össze, hogy az október 7-ével kezdődően meghirdetett általános országos sztrájkról tárgyaljanak. A tervek szerint minden héten 1 napra teljes körű sztrájkot fontolgatnak, amíg a követeléseiket nem teljesítik. Az eddig napvilágot látott követelések: 50% illetményemelés, 1500 md egészségügy-konszolidációra 5 év alatt, az idei 6%-os illetménynövelés, 5 év alatt az Unió átlagának 75%-át elérő illetmények, a túlmunka és az ügyelet rendezése.
2004.09.29.	Hír. A 28-ai sztrájkbizottsági ülésen az EDDSZ országos sztrájkbizottsága országos sztrájkról döntött. Eszerint október 7-én akár több napos munkabeszüntetés is kezdődhet. A szegedi sztrájkbizottsággal tárgyaló kormánydelegáció még mindig nem jött létre, a sztrájk egyik célja a tárgyalások sürgetése. Az országos sztrájkbizottság követelései között a fentiek mellett a hálapénz-rendszer felszámolása, a biztonságos betegellátás, az esélyegyenlőség megteremtése is szerepel.
2004.09.29.	Az EDDSZ országos sztrájkbizottsága október 7-re egész napos sztrájkot hirdet; ha ez nem vezet eredményre, a munkabeszüntetés tovább folytatódik, közölte Ágoston Zsuzsanna. a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának EDDSZ sztrájkbizottsága elnöke szerdán Reggel 8 órától délután 4-ig közös sztrájkot hirdettek az országban. A bizottság elhatározta, hogy a sztrájkot mindaddig szervezi és heti rendszerességgel folytatja, amíg a kormánnyal vagy az általa kijelölt tárgyalódelegációval nem jön létre megállapodás. Ha az október 7-i sztrájk nem jár eredménnyel, október 15-én pénteken, majd 18-án hétfőn és 26-án kedden is beszüntetik a munkát. Cser Ágnes, a szakszervezet elnöke elmondta: kedden megérkezett Kiss Péter kancelláriaminiszter válasza, melyben az egészségügyi szakminiszterhez hasonlóan helyi problémaként ítéli meg az ágazati érdekképviselet által felvetett ügyeket. Az EDDSZ eddig három levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, majd érdemi válasz híján megismételte kéréseit a miniszterelnök-jelöltnek címezve is. Erre érkezett válasz kedden. A levelekben a szakszervezet arra figyelmeztette a kormányt, hogy az ágazatból évek óta zajló forráskivonás mára ellehetetlenítette a betegellátást. Cser Ágnes közölte: nem országos sztrájkot hirdettek. A munkabeszüntetésben való részvétel a sztrájktörvény szerint önkéntes, minden munkavállaló joga, nincs szükség országos meghirdetésre. Az orvosi kamara támogatja az EDDSZ által meghirdetett munkabeszüntetési felhívást és egyetért azzal, hogy a betegellátás feltételeinek megteremtéséhez szükséges a konszolidáció. A szakdolgozói kamara megbízott elnöke, Balogh Zoltán még nem tudta megmondani, szervezete hogyan viszonyul az EDDSZ felhívásához. Testületi vélemény csak holnapra várható. Hasonlóan vélekedett Berki Zoltán, a Semmelweis Egyetem szakszervezetének elnöke is. A sztrájk alatt nyújtandó szolgáltatásokra az 1994-ben Surján László népjóléti miniszter és Gulyás Judit EDDSZ-elnök által közösen aláírt megállapodás érvényes, eszerint a sztrájkot öt nappal előre be kell jelenteni a munkáltatónak és az ÁNTSZ-nek, hogy a minimum ellátást meg tudják szervezni. A korábbi sztrájk alkalmával a sztrájkbizottság és a munkáltató az egyeztető tárgyalásokon abban egyetértett, hogy a felvetett problémák nagyobb része nem tartozik az egyetem hatáskörébe. A sztrájkbizottság azonban a saját hatáskörbe sorolható felvetésekre adott munkáltatói válaszok többségét nem tartotta elfogadhatónak, így a tárgyalások nem vezettek eredményre. A bizottság akkor figyelmeztető munkabeszüntetést hirdetett meg, amihez a makói kórház is csatlakozott, és az országban több intézményben kék szalagot viseltek a sztrájkolókkal szolidáris kollégák.

2004.09.29.

Hír. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) csalódottan állapította meg, hogy a törvény szerinti kötelező konzultáción, a Pick Szeged Rt. üzemi tanácsa és a munkáltató között folytatott tárgyalásokon nem született megállapodás szociális intézkedési tervről. A HDSZ továbbra is tiltakozik az elbocsátások ellen, minimális követelménynek tartja a szociális intézkedési terv kidolgozását és az erről szóló megállapodás aláírását a társaságnál működő alapszervezettel. Ellenkező esetben a szakszervezeti vezetés számára nem marad más lehetőség, mint fontolóra venni a törvényekben biztosított érdekérvényesítési eszközök, nyomásgyakorlási lehetőségek alkalmazását.

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	5
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	32
Foglalkoztatás....................................................................................................................................	39
Szakszervezetek ................................................................................................................................	57
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	57
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	60
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	62
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	64
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	67
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	74
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	79
Munkáltatók.......................................................................................................................................	84
Agrár Munkaadói Szövetség	84
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	85
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	86
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................	87
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	88
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	92
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	94
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	114
Napi- és hetilapok.........................................................................................................................	114
Folyóiratok...................................................................................................................................	130
Jogszabályok 2004. III. negyedév ....................................................................................................

2004.07.01.	Népszava 4. l. [1] Markotay Csaba: Alapelvek a 2005-ös bérekhez.
2004.07.01.	Magyar Hírlap 3. l. Nagy Z. Róbert: Kevés diák megy nyári munkára külföldre.
2004.07.01.	Magyar Hírlap 3. l. Neumann Ottó: A statisztikában eltartottaknak számítanak a be nem jelentett, de dolgozó szakmunkások.
2004.07.01.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Kemény kritika a civil ország-jelentésben
2004.07.02.	Magyar Hírlap 4. l. Dobozi Pálma: Sztrájkfelhívás a betegekért.
2004.07.02.	Magyar Hírlap 9. l. me: Nyolc százalék feletti béremelést szeretne az MSZOSZ.
2004.07.02.	Világgazdaság 11.16. l. Menedzser, karrierklub melléklet
2004.07.02.	Népszava 4. l. Markotay Csaba: Jövőre többen és többet keressenek.
2004.07.02.	Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: Szövetséget ajánl Draskovics az MSZOSZ-nek
2004.07.02.	Magyar Hírlap Herczeg Dóra, Rovó Attila: Szegeden a héten marad a sztrájkkészültség.
2004.07.02.	Magyar Hírlap A szegedi Új Klinikán már tárgyalnak a sztrájkkövetelésekről.
2004.07.02.	Népszava Aláírásgyűjtés a főigazgatóért
2004.07.02.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Szövetséget ajánl Draskovics az MSZOSZ-nek
2004.07.03.	Magyar Hírlap 5. l. Szegedi klinika: tárgyalnak.
2004.07.03.	Népszava Lengyel Tibor: Egyelőre nem lesz orvossztrájk Szegeden
2004.07.03.	Népszava Markotay Csaba: Elmaradt az érdemi tárgyalás OÉT-en.
2004.07.03.	Népszava Kocsi Ilona: Szombati randevú Széles Gáborral
2004.07.05.	Népszava 5. l. Csökkenő infláció, bővülő foglalkoztatás.
2004.07.06.

2004.08.01.		A Munkaügyi Közlöny 7. száma közli a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés 2004. évi bér- és szociális megállapodása hatályának kiterjesztéséről szóló rendeletet. A hatályt a TEÁOR 03 szerinti 40.1 villamosenergia-termelés és -elosztás alágazatban működő valamennyi munkáltatói szervezetre terjeszti ki a miniszter. A 2004. évi villamosenergia-ipari középszintű bér- és szociális megállapodás szerint 2004. január 1-jétől a Megállapodás hatálya alá tartozó társaságoknál a bruttó átlagkereset-növekedés mértéke 8%, a minimálbér 55 000 Ft/hó.
2004.08.17.		Hír. A munkaadók és egyes szakszervezetek is túlzónak tartják az MSZP munka világa munkacsoportjának javaslatát, miszerint 2006-ig – akár adómentességének megszűnésével – 80-90 ezer forintra nőhetne a minimálbér. A kormány jövőre 57-58 ezerre emelné a jelenleg 53 ezer forintos legkisebb bért. Fontosabb dolog annál a minimálbér meghatározása, hogy a politikai demagógia eszköze legyen, mondta Borsik János a szocialisták munkacsoportjának javaslatával kapcsolatban. Az Autonómok elnöke szerint ilyen mértékű emelés komoly gondokat okozna az amúgy is stagnáló foglalkoztatásban. Borsik hangsúlyozta: érezhető, legalább az országos bérajánlás mértékével – a Pénzügyminisztérium jelenlegi elképzelése szerint ez 6,5 százalék – megegyező minimálbér-emelést kell végrehajtani, ám az emelés nem gyakorolhat negatív hatást a munkaerőpiacra. A jövő évi sarokszámok ismerete hiányában a munkaadói oldal sem alakította még ki álláspontját.
2004.09.01.		Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége 2005-re a GDP növekedésével arányos reálbér-növekedést és a minimálbérnek az átlagkereset reálérték-növekedését meghaladó emelését képviseli az OÉT-ben, mondta Borsik János szerdán Pécsett. "Azt szeretnénk, ha a magyar gazdaságban tapasztalt kedvező változások a dolgozók bérében is megjelennének". Úgy vélte, a GDP tavalyi 4-4,5 százalékos, valamint az ipari termelékenység 8-10 százalékos növekedéséből a munkavállalók semmit sem érzékeltek. Sőt, a vártnál nagyobb infláció "egyszerűen elvitte a kialkudott 7-8 százalékos bruttó keresetnövekedést", így a bérek vásárlóértéke stagnál. Az elnök közölte, az ASzSz pontos számításokat még nem végzett, de javaslatukkal a minimálbér a jelenlegi bruttó 54 ezer forintról mintegy bruttó 60 ezer forintra emelkedne, síkra szállnak ezen összeg adómentességének fenntartása mellett. Végezetül megjegyezte, a kormány a minimálbért várhatóan bruttó 57-58 ezer forintban szeretné majd meghatározni, ezt a szövetség azonban kevesli.
2004.09.03.		Hír. Gyakorlatilag nincs meg az állam és a MÁV között a megállapodás a személyszállítás finanszírozásáról, nincs kormányzati irányítása a MÁV-nak, mert nincs közlekedési minisztérium, mondta Borsik János szakszervezeti vezető. A kormány és a mindenkori kormányfő ezzel nem törődik, “és az új MÁV-vezetés, amióta idejött, elég rendesen cserélte, hozta a saját embereit, és én úgy veszem észre, hogy az utasok és a fuvaroztatók ebből olyan nagyon sok pluszt vagy előnyt nem látnak. Miután az indokolt személyvonati költségek ügyében a Pénzügyminisztérium dönt, eldöntheti azt is, hogy a két-háromezer vonatból mennyit hagy meg.”
2004.09.11.		Hír. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője nem egyértelműen örül az új adórendszer bevezetésének. A 150 ezer tagot tömörítő szövetség elnöke szerint nem feltétlenül jár jól mindenki, illetve kevés a két lépcső az adórendszerben. Amíg nem teljes a kép, hiába ül össze hétfőn reggel az Országos Érdekegyeztető Tanács. Borsik János szerint ez a változás drámaian szakítja ketté a jövedelmeket. Wittich Tamás szerint majdnem mindenki jól jár a változással, de a legkevesebbet keresők nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe.
2004.09.14.		Hír. Bruttó 4 és fél százalékos keresetemelést javasol jövőre a kormány a versenyszférában. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban Gyurcsány Ferenc elmondta, a közszféra béremelésére a költségvetéssel együtt tesznek majd javaslatot. Felhívta a szociális patrnerek figyelmét, hogy az adó- és járulékszabályozásban tervezett változtatásokkal a bérek reálértékének mintegy 2 százalékos emelését lehet elérni. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a többi között arról beszélt, hogy erősíteni kell a munkavállalók munkaügyi védelmét és a szövetségnek nem érdeke, hogy a reálbérek jövőre - az ideihez hasonlóan - stagnáljanak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Szabó Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy még az idei, legalább 6 százalékos bérnövekedésről szóló egyezség sem teljesült a közszférában. A munkaadók a gazdaság teherbírásához igazodó bérnövekedést szorgalmaztak. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint a GDP-hez mért reálbérbér-növekedésről nem érdemes addig beszélni, amíg nincsenek pontos számok arról, hogy az ország növekvő adósságállományához milyen mértékben járult hozzá a bérnövekedés, a belső fogyasztás bővülése.
2004.09.17.		Hír. Nehezíti a jövő évi országos bérajánlás megszületését, hogy a szakszervezetek között is vita van a béremelés módjáról. Az Autonómok nem fogadják el a kormány által ajánlott és a munkáltatók által támogatott 4,5 százalékos bruttó keresetnövekedési ajánlatot, és tárgyalásra sem tartják alkalmasnak a minimálbér 55 400 forintra emelését, mondta Borsik János elnök. A szövetség azt javasolja, hogy jövőre a GDP növekedésével összhangban a reálbér négy százalékkal emelkedjen, a minimálbér pedig havi 60 ezer forint legyen. Borsik szerint a kormányzati javaslat 4,5 százalékos inflációval számol, amit csak erős fenntartások mellett lehetne komolyan venni. Ezért a bérek bruttó értékének emelése semmi biztosítékot nem jelent a munkajövedelmek vásárlóértékének növelésére.
2004.09.17.		Hír. Az ASZSZ nem tudja elfogadni a személyi jövedelemadó tervezett sávjait. Szerintük a magyarországi bruttó átlagkereset alapján évi 2,5 millió forint alatt kellene alkalmazni a 18 százalékos adókulcsot. Borsik János, a szakszervezeti tömörülés elnöke csütörtöki miskolci tájékoztatóján hangsúlyozta: ma Magyarországon a munkavállalók átlagkeresete 141 ezer forint, ez pedig azt jelenti évi átlagos kereset 1,7 millió forint, ebből “200 ezer forint eleve belóg a 38 százalékos sávba, a közszférában pedig az átlag még ennél is magasabb.” Borsik János szerint a GDP tavalyi 4-4,5 százalékos, valamint az ipari termelékenység 8-10 százalékos növekedéséből a munkavállalók semmit sem érzékeltek. Ugyanakkor a vártnál nagyobb infláció azt jelenti, hogy a bérek vásárlóértéke stagnál, a munkaerőpiac pang, a foglalkoztatottság ugyancsak. A szakszervezeti vezető kijelentette: a jövő évi bértárgyalások semmi esetre se húzódhatnak el januárra, vagy februárra.
2004.09.27	Hír. A Közúti Közlekedési Szakszervezet szerint a buszvezetők korkedvezményeiről még a nyáron meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat, de még meg sem kezdődtek a tárgyalások. A szakszervezet a júniusi tüntetés után az OÉT-ben született megállapodás szerint a busz típusától függetlenül ki kell terjeszteni a korkedvezményt, amely mindössze tízes nagyságrendben érintene embereket évente. A munkaadói oldal nem támogatja a korkedvezményes munkakörök számának növelését.

2004.08.17.	A munkaadók és egyes szakszervezetek is túlzónak tartják az MSZP munka világa munkacsoportjának javaslatát, miszerint 2006-ig – akár adómentességének megszűnésével – 80-90 ezer forintra nőhetne a minimálbér. A kormány jövőre 57-58 ezerre emelné a jelenleg 53 ezer forintos legkisebb bért. A jövő évi sarokszámok ismerete nélkül a munkaadói oldal nem alakította még ki álláspontját, szakértőjük ugyanakkor elképzelhetetlennek tartotta a munkacsoport felvetését. Közel nyolcvanszázalékos emelést, kompenzációk nélkül, nem bír elviselni a magyar gazdaság, mondta Dávid Ferenc.
2004.09.01.	Szeptember 1-től az Áfeosz adja az OÉT munkáltatói oldalának soros elnökét. Ebből az alkalomból Zs. Szőke Zoltán interjút adott a Coop-Újságnak, amelyben kifejti, hogy az OÉT munkájában fontos időszak következik, amikor a jövő évi költségvetés és a hozzá kapcsolódó kérdések, valamint az országos bérajánlás kidolgozása lesz napirenden.
2004.09.27.	Hír. A magyar cégek ellen tavasz óta folyó munkaügyi hajsza felfüggesztésére tettek ígéretet a német kormány illetékesei Schröder kancellár legutóbbi budapesti látogatásán. A többek között embercsempészettel, társadalombiztosítási csalással vádolt cégek ügyében az első, elmarasztaló ítélet már megszületett. A követség azt közölte, hogy a hatóságok gyanúja szerint néhány magyar állampolgár feltehetően visszaélt a két ország között fennálló munka-vállalási egyezménnyel, és német közvetítőirodákkal közösen hamis munkaszerződésekkel munkavállalókat juttattak ki Németországba. “Tavasz óta szabályos boszorkányüldözés folyik a magyarok ellen Németországban, ami több mint hatezer munkavállalót és családtagjaikon keresztül 30-40 ezer magyar állampolgárt érint hátrányosan", mondta Dávid Gyula MSZP-s országgyűlési képviselő. Az érintettek szerint a magyarellenességet a helyi szakszervezetek fűtik, amelyek így próbálnak megszabadulni a német dolgozók munkaerő-piaci versenytársaitól. "A GKM is tud a problémákról, és már megtette azokat az intézkedéseket, amelyekre lehetősége volt" – jelezte Király Zsolt főtanácsos. Tudomása szerint 23 céget gyanúsítanak a németek embercsempészettel, tiltott munkaerő átengedésével, illetve a tb-kötelezettségek megsértésével.

2004.07.03.	Hír. Egy napilapban interjú jelent meg Széles Gáborral, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével, aki olyan "megaprojekteket", hatalmas fejlesztési terveket akar, amelyekre mozgósítani lehet minden belső és külső forrást, és persze a kis- és középvállalkozók tömegét. A foglalkoztatásban ugyanis tőlük remélhető áttörés. A nemzetközi cégek jelenléte fontos, de a munkanélküliség velük nem lesz lényegesen kisebb.
2004.07.08.	Hír. Széles Gábor lett a MTESZ új elnöke, aki sajtótájékoztatón ismertette programját. A tájékoztatóra Budapesten, a Kossuth Lajos téri székházban került sor. Széles Gábor az újságíróknak elmondta, hogy a MTESZ előtt álló feladatokat két csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba legsürgősebb tennivalók közé tartozik a szövetség alapszabályának módosítása, a tagszövetségek, területi szervezetek önállóságának szabályozása, a teljes körű anyagi-pénzügyi átvilágítás, a vagyonfelélés, vagyonvesztés megállítása. Ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy az EU konform gazdasági és szociális bizottságokba bekerüljön a MTESZ. A szövetségnek a következő időszakban a szakmai szövetségekkel és területi szervezetekkel közösen kell kialakítania jövőképét. A közép-, hosszú távú feladatok sorába tartozik a műszaki értelmiség hatékony érdekvédelmének megvalósítása, az innováció támogatására a Gazdaság és Műszaki tudományok házának létrehozása, az MGYOSZ és a MTESZ önálló tevékenységének megóvása mellett a két civil szervezet között megnyilvánuló szinergia hatások támogatása. A kormányzati döntés-előkészítésben való hatékony részvétel mellett meg kell valósítani az Európai Uniós szerepvállalást is.
2004.08.24.	A Gazdasági és Szociális Tanács kétéves előkészítő munka után 2004. augusztus 24-én alakult meg. Az új szervezet hangsúlyozottan pártoktól és kormányzattól független tevékenységet szeretne folytatni, nemzeti stratégiai kérdésekben a konszenzuskeresés fóruma lesz. Folyamatos dialógusra van szükség – mondta Kiss Péter, kancellária miniszter a Parlament delegációs termében tartott alakuló ülésen. Az új intézmény a kormány, a szakszervezetek, a munkaadók, a tudósok, a civil szervezetek képviselőiből áll. A megalakult grémium hosszú távú nemzeti, stratégiai kérdésekben alakít ki konszenzust. A testület a társadalmi párbeszéd új fóruma lehet. Az alakuló ülés résztvevői köszöntötte Roger Briesch, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke. Az EGSZB mintáját követte a magyar grémium, s a jövőben szeretné azokat a jogköröket gyakorolni, amelyet az unióban a példakép. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kötelező a tanács véleményét kikérni minden stratégiai kérdésben. Az MGYOSZ elnöke, Széles Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a legsürgősebb teendő, hogy a parlament törvényben szabályozza a GSZB működését, finanszírozásának módját, külön figyelmet fordítva a függetlenség garanciáira. Hivatkozott az MGYOSZ és az EGSZB között meglévő jó munkakapcsolatokra, hangsúlyozta, hogy a csatlakozó országok közül egyedül Magyarországon jött létre az európai normák szerint a társadalmi párbeszéd új fóruma. Az alakuló ülésen Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal volt elnöke ismertette az Európa Terv eddig kidolgozott fontosabb célkitűzéseit. A Gazdasági és Szociális Tanács Vizy E. Szilveszter elnökletével a résztvevők megegyeztek azokban a legfontosabb témakörökben, amelyet a közel jövőben kezdenek feldolgozni.
2004.08.25.	Hír. 2004. augusztus 23.-25. között Budapesten tartózkodott Roger Briesch, a brüsszeli székhelyű EESC (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, korábbi nevén ECOSOC) elnöke, aki eredetileg a magyar Gazdasági Szociális Tanács, 2004. augusztus 24-i alakuló ülésére érkezett. AZ EESC elnöke látogatása első napján találkozott Kiss Péter kancelláriaminiszterrel. Huszonnegyedikén délelőtt Roger Briesch-t fogadta Széles Gábor MGYOSZ elnök. A találkozón részt vett dr. Vadász Péter alelnök, Wimmer István főtitkár is. A megbeszélésre eljött Fritz Rath az EESC intézményközi kapcsolatokért felelős igazgatója, és Tóth János, az EESC harmadik oldalának magyar delegáltja. Elmondták véleményüket magyar Gazdasági Szociális Tanács szerepéről, feladatairól, Az EESC elnöke tájékoztatta vendéglátóit az MGYOSZ alelnök tanácsosi tevékenységéről, majd Széles Gábor kifejtette, hogy a kibővített EURÓPAI Uniónak konkrét, hosszú távú gazdasági stratégiára van szükség, melynek kialakításában az MGYOSZ is szerepet vállalna. Végezetül Roger Briesch tájékozódott arról, hogy milyen helyet foglal el az MGYOSZ a magyar szociális
2004.09.08.	Hír. Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök jelölt, 2004. szeptember nyolcadikán tanácskozásra hívta a gazdasági élet jelentős szereplőit, közöttük Széles Gábort, az MGYOSZ elnökét. A megbeszélésen részt vett Kiss Péter, kancelláriaminiszter, Draskovics Tibor, pénzügyminiszter és Csillag István, gazdasági és közlekedési miniszter.
2004.09.09.	Hír. Az MGYOSZ szakértőinek is többéves munkája eredménye, hogy létrejöttek az Ágazati Párbeszéd Bizottságok, amelyek 2004. szeptember 9-én a Parlamentben írták alá a működésükről szóló megállapodást. Az eseményen jelen volt Kiss Péter kancellária miniszter és Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az MGYOSZ-t Wimmer István főtitkár és Dr. Geiger Tiborné vezető szakértő képviselte.
2004.09.10.	Hír. Az OÉT hétfői ülésén megkezdődnek a tárgyalások a 2005. évi bérajánlásról. A konkrét számokról egyelőre nem vitáznak, mert a jövő évi költségvetési és adójavaslatokról nincs még döntés. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt mondta: nehéz tárgyalások lesznek, mert egyelőre nem láthatóak a terheket csökkentő intézkedések, amelyek a munkáltatók mozgásterét növelnék a bértárgyalásokon. Rolek szerint gyorsulnia kellene a gazdasági növekedésnek, komoly beruházásokra és a foglalkoztatás növelésére lenne szükség. Az alelnök kizárja, hogy két számjegyű bérajánlás szülessen, infláció közeli mértéket tart reálisan elképzelhetőnek. Az MSZOSZ elnöke is kifogásolja, hogy máig nem kapták meg a PM-től a konkrét költségvetési számokat bemutató háttéranyagot, amelynek alapján kialakíthatnák álláspontjukat. Wittich Tamás elmondta, ragaszkodnak a minimálbér adómentességéhez, az átlagos és átlag alatti keresetek adóterhelésének csökkentéséhez, s ahhoz is, hogy az adókedvezményeket évi hatmillió forintos jövedelemhatárig igénybe lehessen venni. A konföderáció javasolja egyebek között az étkezési hozzájárulás adómentes határának emelését: hideg étkezés esetében a jelenlegi 3500 forintról ötezerre, meleg étkezésnél hatezerről tízezer forintra. Az MSZOSZ az OÉT ülésén kezdeményezi, hogy a szakszervezeti tagdíj utáni egyszázalékos kedvezményt ne az adóalapból, hanem az adóból vonják le.
2004.09.13.	Ülésezett az Országos Érdekegyeztető Tanács. A munkaadói oldal résztvevői egységesen elfogadták a Széles Gábor, MGYOSZ elnök által ismertetett észrevételeket, amelyeket a szövetség szakértői dolgoztak ki a PM és az IM közös előterjesztéséhez az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények 2005. évre vonatkozó módosításáról. A munkaadói oldal képviselőihez eljuttatott írásos anyagot teljes terjedelmében közöli az MGYOSZ honlapja.
2004.09.14.	Hír. Ülésezett az OÉT. Megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter is, akik a gazdaság jövő évi helyzetéről, illetve a költségvetés várható pozícióiról beszéltek. A jövő évi bérek mellett a 2005-ös adó- és költségvetési javaslatokról is egyeztettek. Gyurcsány Ferenc elmondta, a közszféra béremelésére a költségvetéssel együtt tesznek majd javaslatot. Felhívta a szociális partnerek figyelmét, hogy az adó- és járulékszabályozásban tervezett változtatásokkal a bérek reálértékének mintegy 2 százalékos emelését lehet elérni. A kormány elfogadja azt a minimálbért, amelyben a munkaadók és a munkavállalók megállapodnak. A munkaadók a gazdaság teherbírásához igazodó bérnövekedést szorgalmaztak. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint a GDP-hez mért reálbérbér-növekedésről nem érdemes addig beszélni, amíg nincsenek pontos számok arról, hogy az ország növekvő adósságállományához milyen mértékben járult hozzá a bérnövekedés, a belső fogyasztás bővülése.
2004.09.18.	Hír. A kormány elképzelései szerint a 25 év alatti pályakezdőket, az 50 év feletti tartósan munka nélkül lévőket, valamint a gyedről vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat, édesapákat foglalkoztató cégek a 29 százalékot kitevő tb-járulékok felét kilenc hónapon át visszaigényelhetik a munkaerő-piaci alapból. Csak az a feltétel, hogy a munkavállaló havi átlagfizetése ne haladja meg a bruttó 90 ezer forintot, és a munkaadó további egy évre vállalja a foglalkoztatást. További könnyítést jelent, hogy jövő novembertől 3450-ről várhatóan havi 2250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás értéke. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minimálbérnél (53 ezer forint) 7685, 90 ezres fizetésnél pedig havi 13 050 forintot spórolhat meg a munkaadó. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy véli, hogy a tb-kedvezmény révén bizonyos mértékben csökkenni fog a pályakezdő munkanélküliek száma, de több új munkahelyet aligha teremt az intézkedés. Az új kedvezmény minden 25 év alatti fiatal első munkaadójának jár. A kormány 46 ezer fiatal ötmilliárd forintba kerülő támogatásával számol, ami elég nagyvonalú elképzelés, hiszen 2004 első fél évében valamivel több mint 50 ezer pályakezdő munkanélkülit vettek nyilvántartásba a munkaügyi központok.
2004.09.18.	Az MGYOSZ honlapján a következő hír volt található: „Álellenőr garázdálkodik! Tagjaink figyelmébe ajánljuk, hogy a Budapesten, Hajdú-Bihar és Nógrád megyében ál munka védelmi ellenőr zsarolja a vállalkozókat. A módszere a következő: A gazdálkodó szervezetekhez bejutva közli a munkaadóval, hogy súlyos bírsággal fenyegető munkavédelmi hiányosságokat talált, majd közli, hogy százezer forint ellenében eltekint a bírságolástól. Az elkövető személyleírása bizonytalan. A bejelentések szerint jól öltözött, harminc-harmincöt év körüli. Kérjük, hogy az ügyben érintettek haladéktalanul tegyenek bejelentést a területileg illetékes rendőri szerveknél.”
2004.09.20.	Az MGYOSZ Oktatási és Képzési valamint Felsőoktatási Bizottsága ülésén Bihall Tamás FMM miniszteri biztos tájékoztatót tartott a felnőttképzésről, ezen belül a vállalati képzés helyzetéről és a várható változásokról. Rési Tibor, az EU Szakképzési Tanácsadó Bizottság tagja, Váradi Béla, az Országos Felnőttképzési Tanács tagja és Csányi Lászlóné, az MGYOSZ szakképzési és oktatási igazgatója az oktatás képzéssel kapcsolatos új MGYOSZ feladatokról, programokról referált a bizottságnak.
2004.09.20.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége létre hozta a Gazdaság és Tudományok Házát. (Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) A Duna parti épület a Magyar Tudományos Akadémia és az Országház között olyan fórumnak ad helyet, amely kapcsolatot teremt a gazdaság szereplői, a tudomány, a műszaki értelmiség és a feltalálók között. Ebből az alkalomból 2004. szeptember huszadikán sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Széles Gábor, az MGYOSZ és az MTESZ elnöke a többi között elmondta, hogy “Széchenyi István sok időt töltött nyugati országokban, ottani tapasztalatai alapján eltökélte, hogy Magyarországon is létrehozza a tudományos akadémiát. Az eltelt emberöltők alatt bebizonyosodott, hogy időt álló ötlet volt a Magyar Tudományos Akadémia létrehozása. Az Akadémia működésének is köszönhető, hogy Magyarország az alapkutatások területén a világ élvonalába került. Az Európai Unió régi tagnak számító országaiban csaknem mindenütt van Gazdaság Háza és kialakult az az irányzat, hogy ezekben az intézményekben helyük van az alkalmazott tudományok, a természet és műszaki tudományok művelőinek, hogy a feltalálók, újítók is megbecsült partnerek ebben a körben.”
2004.09.22.	2004. szeptember 22-én az MGYOSZ elnökségi ülésén részt vett Sumpf István, volt kancellária miniszter, a Századvég Alapítvány és Iskola igazgatója. A politológus kötetlen formában ismertette saját véleményét az idei ősz belpolitikai eseményeiről, a kormányváltás tanulságairól, az elkövetkező időszak hosszú és középtávú stratégiai tervező munkájának kérdéseiről.

2004.07.01.	Hír. 2003 decemberében megalakult és 2004 június 30.-án a Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Kerámia Szövetséget (MKSZ). Az új szakmai testületben szerveződnek az ipar azon vállalkozásai, amelyek az építési célú kerámiák ( burkolóanyagok, egészségügyi kerámiák, egyéb épületkerámiák), kerámia, valamint porcelán edény és díszműáruk, tűzállóanyagok, műszaki kerámia termékek és alkatrészek, ferritek, mágnesek, szigetelők és elektrotechnikai kerámiák, kerámiaipari gépek, berendezések, alkatrészek és kemencék, gyártásával, fejlesztésével, oktatással és forgalmazással foglalkoznak. A Szövetség elnöke: Dr. Gömze A. László tanszékvezető egyetemi docens (Miskolci Egyetem). Alelnökei: Gőz Zsigmond (Bakony Ipari Kerámia Kft) Melegné Kiss Katalin (Zalakerámia Rt). Elnökségi tagok: Török Antal (Hőker Kft) Soós Tibor (Zsolnay Rt). A Szövetség ügyvivői feladatait Dr. Szabó Miklós látja el. Cím: Magyar Kerámiai Szövetség 1027 Budapest, Fő u. 68.
2004.09.01.	Hír. A Piac és Profit 7 régióban A régiók és a kormány az európa terv sikeréért címmel konferenciát és kamara-kiállítást rendez, amelyen a következő témákról lesz szó: A legjobban megfogalmazott fejlesztési célokért. A legtöbb megszerezhető uniós támogatási forrásokért. A kooperáció megvalósulásáért a régiók leggyorsabb és leghatékonyabb fejlődése érdekében. A most futó és jövőbeni operatív programok optimális hasznosulásáért. Az ország, a régiók, a gazdasági szereplők harmonikus, kölcsönösen előnyös együttműködéséért . Párbeszéd a kormány, a régiók, a kistérségek, az önkormányzatok, a gazdaság érdekképviseleti szervei, kamarái, szövetségei, a nagyberuházók, a kis- és középvállatok között. A roadshow első rendezvényére 2004. szeptember 30-án Miskolcon kerül sor. (vosz.hu)
2004.09.24.	Hír. Megegyezett a kormányzati oldal az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén a szakszervezetekkel arról, hogy 15 ezer forintról 17 ezer forintra nő az iskolakezdési támogatás. Az adótörvényekről tartott konzultáción a kormányzat megegyezett a szakszervezetekkel arról is, hogy az adómentes hidegétkeztetési hozzájárulást 3.500 forintról 4.000 forintra emelik. A munkaadói oldal leginkább azt szerette volna elérni, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás 3.450 forintos mértékét ne jövő év novemberétől, hanem már januártól csökkentsék 1.200 forinttal a kormányzat korábbi ígéreteinek megfelelően. A kormányzati oldal ezt nem tartotta teljesíthetőnek. A kormányzati oldal képviselője felhívta a figyelmet, hogy több olyan tétel van az új adó- és járulékszabályokban, amelyek ellentételezik a munkáltatóknak az 1200 forintos csökkentés későbbi bevezetését. A munkáltatói oldal viszont azt kérte, hogy ne mással ellentételezzék számukra a tételes egészségügyi hozzájárulás ígért csökkentését, mert leginkább erre lenne szükségük. A kormányzati oldal ugyanakkor teljesíthetőnek tartotta azt a munkáltatói kérést, hogy csak azoknál a kedvezményes kamatozású vállalati lakáskölcsönöknél kelljen megfizetni bizonyos hányad után az adó- és járulékköltségeket, amelyeket az erre vonatkozó szigorítás hatályba lépése után kötöttek. Kész volt figyelembe venni a kormányzati oldal azt a munkáltatói kérést is, hogy a természetbeni juttatásoknál érvényesülhessenek a teljesítmény-követelmények. Nem közeledtek az álláspontok a jövő évre országosan ajánlandó keresetemelési mértékről, illetve a minimálbér emeléséről folytatott tárgyaláson. A vitában a szakszervezetek bruttó 6 százalékos keresetemelési mértéket javasoltak jövőre, illetve a minimálbér 62 ezer forintra történő emelését. A munkaadói oldal bruttó 4,5 százalékos, illetve 55 400 forintos ajánlatot tett. A kormányzati oldal ugyancsak a bruttó 4,5 százalékos vagy a körüli bruttó keresetemelést tartott reálisnak. A minimálbérnél - hangsúlyozva, hogy nem kívánja befolyásolni a szociális partnerek ez irányú megállapodását - az 57-58 ezer forintos mértéket nevezte meg a kormányzati oldal. A munkaadói oldalon különvéleményt fogalmazott meg a VOSZ képviselője. Az érdekképviselet szerint az egyes szakterületeken meglévő munkaerőhiány miatt nagyobb arányban kellene külföldi munkavállalókat foglalkoztatni. Ebben a körben viszont nem lenne célszerű érvényesíteni a kötelező minimálbért. Ugyanakkor a VOSZ szerint a képzett dolgozóknál az országosan elfogadott általános minimálbérnél magasabb összeget kellene meghatározni. Így a VOSZ az általa képviselt vállalkozói körben egy magasabb minimálbért is javasolni fog a képzett dolgozók számára. A tárgyalásokat október elején folytatják.