2001

2004.04.01.	Az FMM bemutatta a közös munkaügyi adatbázist, az EMMA-t, amely május 1-től alkalmas lesz arra, hogy mind a munkavállalók, mint a munkáltatók ellenőrizzék a foglalkoztatásukra vonatkozó legfontosabb adatok helyességét, mindenek előtt azt, hogy be vannak-e jelentve. A rendszer használatához PIN kódot kell kérni a területileg illetékes munkaügyi központokban. A feltöltés az Mt. hatálya alatt dolgozókkal kezdődik, a közszolgálatban alkalmazottakra csak később kerülhet sor.
2004.04.01.	Hír. Nem teljesült a felsőoktatásban a kormány és a közszféra sztrájkbizottságának megállapodásában szereplő hatszázalékos béremelés, közölte tegnap Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés – a tavalyi áthúzódó hatásokkal együtt – nem érte el a három százalékot, amibe ráadásul a béren kívüli juttatások emelkedése is beleszámítható. Az FDSZ, amely a megfelelő garanciák hiánya miatt nem írta alá a megállapodást, azt követeli a kormánytól, hogy tárgyalja újra a béremelés ügyét, annak végrehajtásához pedig biztosítson forrást és jogi garanciát. Bár csak a KSH első negyedéves adatainak birtokában, májusban lehet megoldást keresni a bérkorrekcióra, az FDSZ már április végi találkozón javaslatokat vár a pénzügyminisztertől. Kis Papp László kijelentette: elfogadhatatlan az oktatási tárca ajánlása, miszerint elbocsátásokból felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni a béremelést.
2004.04.02.	Hír. Négy magyar vállalat van a legjobb európai munkahelyek között. A Hewitt Associates felmérése szerint Európa második legkedveltebb munkahelye a Microsoft Magyarország Kft., de az 5., a 11. és a 12. hely is magyar cégé. A Hewitt Associates tavaly 13 európai ország 196 vállalatának mintegy 27 ezer alkalmazottját kérdezte meg, a magyarországi rangsor már tavaly ősszel napvilágot látott, az európai listát azonban csak most hozták nyilvánosságra a Wall Street Journal Europe c. napilapban. A listán az ötödik helyen az elektronikai alkatrészeket gyártó National Instruments Europe Kft., a 11. illetve 12. helyen pedig a Budapest Bank és a szoftverfejlesztő Scala Ece Hungary Kft. végzett. A felmérés szerint Európa legjobb munkahelye tavaly a TNT Express Worldwide futárszolgálat észtországi leányvállalata volt. Túlzás lenne az eredményekből azt az általános következtetést levonni, hogy a tipikus magyar vállalatok már európai szinten végzik emberierőforrás-gazdálkodásukat, ugyanis nálunk ugyanis jóval nagyobbak a különbségek a cégek között, mint Nyugaton.
2004.04.02.	Hír. A parlamenti ülésszakok előtt a szakszervezetek is megismerhetik a jogalkotási programot és véleményt mondhatnak a készülő, számukra fontos jogszabályokról, ígérte Szili Katalin házelnök a szakszervezeti szövetségek vezetőinek egy parlamenti találkozón. A munkavállalók soros elnöke, Borsik János fontosnak nevezte, hogy az eddiginél jobban bekapcsolódhatnak a törvényhozási munkába.
2004.04.05.	Hír. A múlt héten tartott MSZOSZ-nagygyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vett. Itt többek között arról is beszélt, hogy a kormány már döntött az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtését szolgáló reformok felgyorsításáról, ezért felkérte a pénzügyi tárcát, április végéig dolgozza ki ennek megvalósítását szolgáló programját. A kabinet felhívta az illetékes minisztériumokat is, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsőoktatás, valamint a kultúra területén a reformmunkálatokat, és erről május végéig tegyenek jelentést. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivője elmondta, a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseiről egyelőre félhivatalos formában hallottak. Szabó szerint az elképzelések nem a száznyolcvanötmilliárd forintos megszorító csomaggal, hanem a közszféra modernizációjával függnek össze. A szakszervezetek arra számítanak, még áprilisban egyeztethetnek a kormánnyal.
2004.04.05.	Hír. A szakszervezetek a munkaerő szabad áramlására vonatkozó fejezetek újratárgyalására szólították fel a kormányt az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felhívására tartott akciónapon. Ugyanakkor az ETUC-tól is követelték, hogy legyen szolidáris a csatlakozó országok munkavállalóival. A szakszervezetek figyelmeztették a kabinetet: az uniós csatlakozáskor legalább olyan szükség van az érdekegyeztetésre, mint a rendszerváltás idején, kifogásolták, hogy a heti munkaidő-csökkentésre, az új munkahelyek teremtésére, az uniós bérfelzárkóztatásra tett ígéretek nem váltak valóra.
2004.04.05.	Hír. Félmillióan vonultak szombaton utcára Németországban, hogy a Schröder-kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozzanak. Berlinben a szakszervezetek várakozásait messze felülmúlva, kétszázötvenezren tüntettek, Kölnben és Stuttgartban száz-, illetve százötvenezren. A másfél millió embert megmozgató, s egész Európára kiterjedt hét végi tüntetések üzenete félreérthetetlen: befellegzett a kontinensen a jóléti államnak, írja egy lap. Európa egyetlen kormánya sem képes finanszírozni a szociális kiadásokat. Hol a nyugdíjrendszer, hol az egészségügyi ellátás, hol a munkaerőpiac mutat válságjeleket, hol mindegyik együttvéve. “Ez a demonstráció végre világos jel az uralkodóknak”, mondta Michael Sommer, a DGB szakszervezet elnöke, nyilván nem véletlenül használva az “uralkodók” szót.
2004.04.13.	Hír. Nem változnak a munkaadók és az egyéni vállalkozók a nyugdíjbiztosítási törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségei az egységes magyar munkaügyi adatbázis (EMMA) bevezetése miatt. Ezen adatok azonban az EMMA működéséhez is szükségesek. A foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak továbbra is évente kell számot adniuk munkavállalóikról, illetve a befizetett járulékokról, ez a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, végső soron pedig a nyugdíj megállapításának feltétele, mondta Kiss Sándor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) szakigazgatási és nyugdíj-ellenőrzési főosztályának vezetője. Erre április 30-ig van lehetőség. Az, hogy a munkavállaló ellenőrizheti, bejelentette-e cége a munkaviszony létrejöttét, még nem jelenti, hogy azt is tudni fogja, fizetik is utána a kötelező járulékokat, mert erről az EMMA nem tárol adatot. Megtörténhet, hogy a munkáltató bejelenti ugyan alkalmazottját az új adatbázisba, de a nyugdíjbiztosítónak már nem, erre vonatkozó információkat szintén nem tárol az új rendszer. Arra lehetőség lesz, hogy az ONYF és az EMMA adatait összevessék, és ha mulasztásra bukkannak, hivatalból is elrendelhető a pontosítás, így gyorsabbá válik a járulékköveteléses ügyek intézése, és egyszerűbb lesz az adóhatóság dolga.
2004.04.13.	Hír. Negyedével több politikai tanácsadót és főtanácsadót foglalkoztatott az Orbán-kormány, mint a jelenlegi, derül ki a kancellária által közzétett összegzésből. A miniszterek és államtitkárok bizalmi munkatársainak fizetését és pontos munkakörét titokként kezelik. A Medgyessy-kormány miniszterei 85 politikai tanácsadót és főtanácsadót alkalmaznak bizalmi munkakörben. Egy-egy tárcavezető jellemzően 6-7 politikai tanácsadót alkalmaz, de van több minisztérium, így az agrár, a gazdasági, a külügyi valamint az igazságügyi tárca, ahol egyet sem. Információk szerint bérük a havi bruttó 280000-450000 forint között mozog, ami másfél-kétszerese egy diplomás, 3-8 éves gyakorlattal rendelkező tisztviselő bérének, a köztisztviselői átlagbérnek pedig 2,5-3-szorosa. A politikai tanácsadóknak nem jár hat havi felmondási idő, és 2-6 havi végkielégítés, ha elbocsátják őket. Megbízatásuk ugyanis csak arra az időre szól, amíg a miniszter hivatalban van, és legfeljebb két havi felmondási időre tarthatnak igényt.
2004.04.14.	Hír. Néhány hétre vagy akár hónapokra is megtorpanhat a magyar speciális bevizsgálásokra kijelölt laboratóriumok tevékenysége az uniós csatlakozás napjától, mivel a hatóságok nem intézkedtek időben a minősítő-bevizsgáló szervezetek nemzetközi engedélyeztetéséről. Egy szakértő szerint javulhat a magyar munkavédelem helyzete május 1-jétől, azonban kérdés, hogy a nyugat-európai egészség- és balesetbiztosítási alapokon nyugvó munkavédelmi hatósági tevékenység mikor honosodhat meg Magyarországon. Az egyik legszembetűnőbb különbség az Unióhoz képest, hogy nálunk még nem alakult ki a magán egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás rendszere. Márpedig épp ez a két rendszer az, amelynek igazán érdeke a munkavédelmi szabályok betartatása.
2004.04.21.	Hír. Az Európai Bizottság 2009 végéig összesen 489 magyar állampolgár felvételét tervezi; a kormányzat célzott vizsgafelkészítő tanfolyamokkal kívánja segíteni a pályázókat, közölte a kormányszóvivő. A felvételek kétharmadát 2006 végéig bonyolítanák le, az első egy-két évben túlnyomórészt a fordítói és a tolmács állásokat kívánják betölteni. A bizottság 2005 végéig tíz A1-es besorolású, azaz főigazgatói álláshelyet nyit meg, ezek közül nyolcra az idén, kettőre pedig jövőre lehet pályázni. A bizottság szándéka szerint minden új tagállam egy-egy ilyen posztot tölthet be. 2009 végéig 41 A2-es besorolású, azaz főigazgató-helyettesi álláshelyet terveznek megnyitni, amiből lakosságarányosan hat járna Magyarországnak. A bizottság 2009 végéig összesen 189 középvezetőt kíván felvenni az új tagországokból, ezek közül 27 hely illetné meg Magyarországot. A meghirdetett posztokra elektronikus úton lehet pályázni. Az uniós álláshelyek betöltésével összefüggő adminisztratív feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal látja el. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pályázható uniós pozíciókkal kapcsolatban a 06-80-38-2004-es zöldszámon lehet további tájékoztatást kapni.
2004.04.22.	Hír. A kormány népesedéspolitikai koncepciójának középpontjában a nők foglalkoztatási és gyermekvállalási lehetőségeinek növelése áll, jelentette be a Népesedési Kormánybizottság titkára, Szekeres Imre, aki a programot ismertetve elmondta: a gyermekvállalásra minden másnál nagyobb befolyással van, hogy az édesanyának van-e jövedelemszerző munkája vagy sem. A “gyerek vagy munka” helyett a kormány szeretné megteremteni a “gyerek és munka” lehetőségét, mert az európai példák azt mutatják, hogy ahol ez sikerült, ott megnőtt a gyermekvállalási kedv, és ezért is fontos a nők foglalkoztatásának bővítése.

2004.04.23.	Hír. A KSH jelentése szerint az év első két hónapjában a nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, s a versenyszférában 10,1 százalékos emelkedést regisztráltak, de az MSZOSZ felmérése szerint a vállalkozásoknál jellemzően hat-hét százalékos béremelés volt. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly októberben a bruttó keresetek átlagosan hét-nyolc százalékos növelését tartalmazó bérajánlásról született megállapodás, úgy tűnik azonban, hogy a cégek többsége ezt nem tartja be. Az előző esztendőkben munkavállalói szempontból kedvezőbb volt a kép, hiszen például 2002-ben a 8-10,5 százalékos bérajánlás alapján 18,3 százalékkal nőttek a bérek, tavaly a reálbérnövelésre vonatkozó 4,5 százalékos javaslat 12,1 százalékra teljesült. A munkavállalók reálkeresete idén éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog, mondta Szabó Julianna, az MSZOSZ szakértője. Annak ellenére várható ez, hogy a KSH januári adatai szerint az ez évi januári termelékenység az egy évvel korábbit 9,9 százalékkal haladja meg, az erre az évre előre jelzett GDP-növekedés pedig várhatóan 3,3-3,5 százalék körül lesz. Várhatóan tehát ismét jelentősen elszakad egymástól a termelékenység és a keresetek alakulása a versenyszférában. A felmérésből az is kitűnik, hogy helyenként a munkáltatók az étkezési hozzájárulás növekményét – 1500, illetve 2000 forintot – vagy a dolgozónak legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható ötezer forintos ajándékot beszámítja a keresetnövekedés mértékébe. A munkaadók jelentős hányada az adó- és járulék-mentességgel nyert költségmegtakarítást “elfelejti” bérezésre fordítani. Szakszervezeti körökben felvetődött, hogy a béremelési tapasztalatok alapján újra kellene tárgyalni az országos bérajánlást az OÉT-ben, bár Wittich Tamás szerint kevés az esélye, hogy egy újabb egyezséget jobban betartanának a munkahelyeken.
2004.04.29.	Hír. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére április 28-án, immár kilencedik éve világszerte megemlékeznek a munka közben elhunytakról. Az “Emlékezz a holtakra, harcolj az élőkért!” mottóval Budapesten megrendezett emléknapon munkavédelmi szakemberek, a statisztikai adatokat sorolva elmondták: a világon évente 250 millió baleset és mintegy 160 millió munkavégzésből adódó megbetegedés történik. A magyarországi helyzet is riasztó, hiszen például 2002-ben 25284, egy évvel később 25745 regisztrált munkabaleset történt, közülük 163, illetve 133 végződött halállal.
2004.04.30.	Hír. A hazai szakszervezeti konföderációk csatlakoztak az Európai Akciónaphoz, és közös fórumot szerveztek a parlamentben. A fórumon felszólalt Burány Sándor munkaügyi miniszter is. A konföderációk közös nyilatkozatukban hangsúlyozták az európai unió adta szociális biztonság jelentőségét, valamint tiltakoztak a szabad munkaerő-áramlás korlátozása ellen.
2004.04.30.	Hír. Egy napilap szerint az elmúlt két év igazolni látszik azt a nézetet, hogy míg jobboldali kormányok alatt rendkívül harciasak, addig baloldali kormányzás idején meglehetősen elnézők egyes szakszervezetek. A szinte folyamatos gyárbezárások, a tízezreket érintő elbocsátások, a stagnáló, de mára inkább reálértéküket vesztő bérek, az érdekegyeztetés sorozatos elmulasztása és a munkavállalóknak tett ígéretek semmibevétele a jelek szerint nem éri el azt a szintet, hogy erőt alkalmazzanak az érintett munkavállalói érdekképviseletek.
2004.05.01.	Együtt ünnepelték a szakszervezeti konföderációk május 1-ét a Városligetben. Az ünneplés ezúttal az EU csatlakozásnak is szólt, amelynek örömére az egész országban rendezvényeket szerveztek. Az ünnepi szónokok valamennyien hangsúlyozták, hogy új korszak kezdődött hazánk történetében. A szakszervezeti majálison Vígh László, az ÉSZT elnöke mondott ünnepi beszédet a nagyszámú közönség előtt.
2004.05.04.	Hír. A munkavédelmi törvényben a legfontosabb változások egyike, hogy az eddigiekkel szemben a mikro- és kisvállalkozások számára is munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettségét írja elő. A jogszabály a munkahely, illetve a tevékenység veszélyességi szintjétől függően rögzíti, hogy a szakembert adott időszakon belül hány órát kell foglalkoztatni. Ezzel együtt bővül azon tevékenységek száma, amelyekbe kötelező szakember bevonása. Ezek az alábbiak: üzembe helyezés, újraindítás, időszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli ellenőrzés, kockázatértékelés, megelőzési stratégia, egyéni védőeszköz-juttatás, súlyos és tömeges munkabaleset kivizsgálása, robbanásvédelmi dokumentáció készítése, robbanásvédelmi vizsgálat, biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatok ellátása. A törvény előírja a munkahely kockázatértékelését, ennek pontos lépéseit, és dokumentálási folyamatát, illetve azt, hogy e kockázatokról a munkaadónak tájékoztatni kell a munkavállalókat. A munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről az érintettek a 06-80/ 204-292-es ingyenesen hívható telefonszámon kérhetnek további tájékoztatást az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőségtől.
2004.05.05.	Hír. Az Európai Bizottság elnöke a strasbourgi parlamentben Szent-Iványi István liberális képviselő kérdésére válaszolva elmondta: egyetért azzal, hogy fölösleges óvintézkedés az EU-tagok nagy része által bevezetett munkaerő-piaci korlátozás, de hivatalosan nem szólítja fel a tagországokat a korlátozás megszüntetésére.
2004.05.06.	Hír. Ma jelenti be Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter az Országos Mentőszolgálat főorvosi értekezletén azt a kompromisszumos megoldást, amely a helyszíni sürgősségi ellátásban dolgozókat érinti, így az ápolókat, gépkocsivezetőket és orvosokat is. Az Európai Uniós direktíva maximum 12 órás munkaidőt engedne, de a 12 órás beosztás megnehezíti a magyar mentősök másodlagos munkavállalását. Emiatt már csaknem háromezren írták alá azt a petíciót, melyben kompromisszumos megoldást sürgetnek a kormánytól. Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter hajlik a megegyezésre, nem kizárható annak lehetősége sem, hogy egyedi munkaszerződés alapján engedélyezi a 24 órás szolgálatot az orvosok s ápolók esetében. Eközben a mentőszolgálatnál folyik a leépítés. Mintegy hétszáz olyan mentődolgozót foglalkoztat a szervezet országosan, akik másodállást is vállalnak munkahelyükön, akadnak olyanok is, akik két ilyen további negyed, illetve fél státuszban is szolgálatot teljesítenek az Országos Mentőszolgálatnál, hogy többet keressenek. A további jogviszonyok felszámolásáról már hónapokkal ezelőtt döntés született, mivel azt a kormányzat, illetve a mentőszolgálatnál működő kincstári biztosok jogellenesnek minősítették. Amennyiben a nyolcezer fős személyi állomány majdnem tíz százalékát érintő foglalkoztatási kapacitást felszámolják, ugyanilyen mértékű létszámhiány keletkezik. Egyelőre kérdés, hogy mi lesz azokban a megyékben, ahol például az orvosok nagy része az említett további jogviszony keretében áll szerződésben a mentőszolgálattal.
2004.05.06.	Hír. Az újonnan csatlakozó országokban a munkaadók lényegesen olcsóbban foglalkoztatják alkalmazottaikat mint a régi tagállamokban, ezért a nyugati cégek jelentős része kiszervezi vállalkozásinak egyes területeit. A hazánkban működő vállalatok egy része a csatlakozást követően kivonul. Ezek inkább az olcsó, képzetlen munkaerőre épülő, élőmunka igényes könnyűipari, és az összeszerelő tevékenységet végző ágazatokat érintik. A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a befektetők a munkaerőköltség alapján hasonlítják össze a különböző gazdasági ágazatokat és az országokat. A munkáltatókat terhelő költségek szerint Svédországban volt a legdrágább a foglalkoztatás, havonta 4047 euro, míg a Bulgáriában havonta 196 euró. Portugáliában kétszer, Görögországban háromszor, Németországban hatszor fizetnek többet a munkáltatók az új tagországokkal összehasonlítva. 2000-ben az átlagos egy főre jutó havi munkaerőköltség Spanyolországban 2031 euró, Görögországban 1570, Portugáliában 1189 euró. A később csatlakozó országok közül a munkaerő havi költsége Bulgáriában és Romániában volt a legalacsonyabb, alig 230 euró, a most csatlakozók közül legmagasabb Szlovéniában, 1291, és Cipruson 1638 euró. A többi hét jelölt országban az alkalmaztatás költsége 350 és 700 euró között mozgott. Magyarország a csatlakozott országok között a középmezőnyben van 566 euróval, ami kilenc százalékkal magasabb a térség átlagánál, de csak 18 százalékát teszi ki az unió tagországainak átlagának. A munkaerőköltség legnagyobb hányada a munkavállaló fizetése, amely a következőképpen alakul: Dánia: 89,3 Írország: 86,1 Ciprus: 84,8 Svédország: 66,5 Románia: 67 Magyarország: 67 százalék.
2004.05.07.	Hír. Bejelentés nélkül foglalkoztatják a vagyonvédelmi dolgozók ötven-hatvan százalékát, a be nem fizetett járulékok éves szinten akár a négymilliárd forintot is meghaladhatják, közölte tegnap Gálos Imre, a Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szakszervezetének (VDOSZ) alelnöke sajtótájékoztatóján. Magyarországon több mint 130.000 vagyonőr dolgozik, ám mindössze tíz százalékukat alkalmazzák teljesen jogszerűen, húsz százalékukat pedig csak minimálbérre jelentik be, mintegy 70.000 ember feketén dolgozik. Az érintettek egy hónapban átlagosan kétszáznegyven órát dolgoznak, sok esetben akár több napon keresztül, pihenőnap nélkül. A VDOSZ tavaly októberben levélben fordult a munkaügyi miniszterhez, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, ám a felvetésekre a mai napig nem érkezett válasz. Gálos adatokkal támasztotta alá állítását, amely szerint sokan havonta 400-500 órát is dolgoznak rossz munkakörülmények között, előfordult például, hogy csőszként három hónapig nonstop foglalkoztattak vagyonőrt dinnyeföldön. Volt, amikor őrző-védőt úgy helyeztek ki munkahelyre, hogy szeptembertől februárig Zsiguliban lakott. Az érintettek – féltve a megélhetésüket valamilyen szinten garantáló munkájukat – kényszerűségből vállalják helyzetüket. Óradíjuk alig éri el a 320-350 forintot, mert a fővállalkozók több al- és társvállalkozó beiktatásával teljesítik vállalásukat, így a “piramis” alján lévő tényleges dolgozónak már csak ennyi marad. A szakszervezet arra törekszik, hogy a jövőben fővállalkozó ne adhassa tovább alvállalkozóknak az elvállalt munkát, az értékszállító, pénzintézeti őröket pedig veszélyességi pótlék illesse meg, hiszen egyre többször kerülnek életveszélyes helyzetbe. Javaslataik között szerepel, hogy kötelezzék a munkáltatókat élet- és baleset-biztosítás megkötésére, erre ugyanis a vagyonőr nem tud áldozni átlag nettó 43 ezer forintos keresetéből. Csizmár Gábor, a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára elmondta: a szaktárcánál készül a vagyonőrök speciális helyzetét figyelembe vevő jogszabály, amely vélhetően rendezi a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat. A VDOSZ az érintett cégek külföldi tulajdonosaival is fel akarja venni a kapcsolatot, hogy itthon is ugyanolyan körülmények között dolgozhassanak a vagyonőrök, mint másutt Európában.
2004.05.08.	Hír. Az EU csatlakozásért folytatott munka elismeréseként kitüntették - többek között - Ladó Máriát, a volt Munkaügyi Kutatóintézet volt kutatóját, akinek ezúton is gratulálunk.
2004.05.08.	Hír. Az egészségügyi reform kedvező hatásai között jöhet szóba egy esetleges újabb ágazati béremelés lehetősége, mondta az MSZP egészségügyi munkacsoportjának vezetője. Kárpáti Zsuzsa az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos változásokról tartott tájékoztatóján kiemelte, szükségesnek tartaná egyfajta átmeneti szabályozás kidolgozását és bevezetését addig, amíg a magyar egészségügy teljes egészében nem tud átállni a 12 órás foglalkoztatásra..
2004.05.10.	Hír. A pénzügyminiszter után a kancellária-miniszterrel is egyeztet a készülő közszolgálati törvényről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Eddig csak előzetes aggályok fogalmazódtak meg arról, hogy csorbulnak-e a köztisztviselők jogai. Szabó Endre elnök elmondta, hogy támogatják a közszolgálati joganyag felülvizsgálatát célzó munkát, az ezt szolgáló egységes közszolgálati törvény megalkotását, de csak bizonyos feltételekkel. Ezek közé sorolta a közszolgáltatások és a közszolgálat védelmét, a kiszámítható életpályarendszert, és azt, hogy a jogszabály ne jelentsen visszalépést egyetlen olyan juttatástól sem, amelyet a szféra egyes szektorai most kapnak. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, Vadász János szerint tévednek azok, akik szerint a törvény csorbítana egyes szerzett jogokat és a jobban fizetett dolgozók béreit a következő években alig érzékelhetően, vagy egyáltalán nem növelné. A közszféra modernizációjáról szó volt a SZEF múlt heti szövetségi tanácsülésén is, amelyen részt vett Draskovics Tibor is. A pénzügyminiszter a hatékonyabb közszolgálat fontosságáról beszélt, a szakszervezetek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy nem olcsó, hanem ésszerűen takarékos államot akarnak. A megbeszélésen egyetértettek abban, a közszféra ügyeiről tovább kell folytatni a párbeszédet.
2004.05.11.	Hír. A sajtóhírekkel ellentétben a Magyar Posta nem szünteti meg a postahivatalokat a hatszáz és kétezer lakos közötti településeken, jelentette ki a Községi Önkormányzatok Szövetségének napokban tartott közgyűlésén Szivi László, a posta vezérigazgató-helyettese. A bejelentés szöges ellentétben áll Szabó Pál vezérigazgató közelmúltban tett nyilatkozatával. A POFÉSZ üdvözölte a döntést. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége elnöke ugyanakkor megjegyezte: remélik, hogy a döntés az EP-választások után sem módosul. Ezzel együtt a Magyar Posta Rt. a héten mintegy kétszáz dolgozónak mond fel. Az elbocsátás alapvetően azokat a dolgozókat érinti, akik a budaörsi logisztikai központ üzembe helyezésével nem vállalták az ottani munkát. A lépés összesen 207 alkalmazottat érint, számukra a posta – a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos munkajogi folyamat lezárultáig – munkát biztosított, illetve az elmúlt két hónap alatt többféle, hosszabb távra szóló munkalehetőséget ajánlott fel. A kétszáz főn kívül további száz dolgozó nem nyilatkozott, ők azóta betegállományban vannak.
2004.05.11.	Hír. A Pénzügyminisztérium 2010-re javasolja az euró bevezetését. A kormány végső döntését csütörtökön közlik. A döntést január óta különböző bizottságok készítették elő, a pénzügyminiszter pedig a parlamenti pártok képviselőivel és az OÉT-ben is konzultált. Draskovics Tibor az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalás után közölte, hogy a kormánynak előterjesztett program szerint Magyarország 2008-ban teljesíti először az euró bevezetésének kritériumait. Ez három százalék alatti államháztartási hiányt, háromszázalékosnál kisebb inflációt, ehhez tartozóan alacsony kamatszintet és a GDP 60 százalékát el nem érő államadósságot jelent (Magyarország most csak ez utolsót teljesíti). A közös valuta megjelenésének feltétele, hogy ezeket a mutatókat hazánk két éven át tartani tudja – ezért válthatja legelőbb 2010-ben a forintot az euró. Az államháztartás hiányát évente fél százalékkal csökkentenék, és az idei 3-3,5 százalékos gazdasági bővülés után 2008-ra várják öt százalék környékére a GDP növekedését. A kiadási és a bevétel-csökkentési ígéretek együttes betartására és az államháztartási deficit mérséklésére így a gazdasági növekedésből jutna fedezet, és még maradna a reálbérek óvatos, évi 2-3 százalékos emelésére is.
2004.05.12.	Hír. A cafeteria rendszerén belüli juttatások egyre dinamikusabban fejlődő szegmense a hazai piacnak, amelynek előnyeit minden résztvevő felismeri. Az ISH Magyarország által készített felmérést a kérdésről, amelyből az is kiderül ugyanakkor, hogy a rendszer még nem bontakozott ki igazán, “van hova fejlődnie”, mondta Vida Norbert, az ISH Magyarország cégvezetője.
2004.05.13.	Hír. A brit befektetők szerint Magyarország európai uniós csatlakozása után fontos regionális szerephez juthat a kelet-nyugati kereskedelemben. Nagy-Britannia budapesti nagykövete közölte azt is, hogy a szigetországi beruházók ennek megfelelően nemcsak a magyar, hanem az EU-n kívüli kelet-európai országok, főként Ukrajna és Románia piacaira is tekintettel vannak befektetéseik tervezésénél. John Nichols elmondta, hogy Nagy-Britannia számít a hatodik legnagyobb magyarországi beruházónak, a befektetések összege mára elérte a 3,5 milliárd eurót.
2004.05.13.	Hír. Magyarország uniós csatlakozása változásokat hoz a nyugdíjrendszerben is. Baráth Gábor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője a csatlakozással járó változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ha a nyugdíjas külföldre költözik és ott szeretné felvenni az ellátását, erről a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságot kell értesítenie és bankszámlát nyitnia Magyarországon. Erre a számlára kapja majd a nyugdíját és az ügyfél feladata lesz, hogy átutaltassa az adott országban megnyitott számlájára. Az eljárás költséggel jár, mely uniós gyakorlat szerint az ügyfelet terheli. A tagországok között született koordinációs rendelet alapján a külföldön végzett munka eddig el nem ismert évei után is igényelhető nyugdíjjárulék akár uniós, akár azon kívüli tagországban dolgozott az igénylő. A csatlakozást követően a külföldön végzett munka eddig el nem ismert évei után is jár a nyugellátás.
2004.05.15.	Hír. Tanácskozást tartottak a keresetek alakulásáról. Míg szakszervezeti vélemények szerint a következő években jó esetben is csak a reálbérek kis mértékű növekedése várható, a munkaügyi miniszter szerint a gazdaság fellendülésének a foglalkozatásra és a fizetések emelkedésére is pozitív hatása lesz. Kutatások pedig azt igazolják, hogy a gazdasági folyamatok mellett a munkavállaló egyéni hozzáállása, ambíciója is jelentősen befolyásolja keresetét. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy friss felmérések szerint idén 0,5-1 százalékos reálbér emelkedés lehet a versenyszférában, ami messze elmarad a gazdasági növekedés ütemétől. Egyes csoportoknál, például a fizikai dolgozóknál ráadásul nem várható a bérek reálértékének megőrzése. Több helyen elhúzódnak a bérmegállapodások a munkaadókkal, noha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban már tavaly októberben megszületett a 7-8 százalékos bruttó keresetemelési ajánlás az ágazati bértárgyalásokhoz. Borsik János szerint, a kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseinek ismeretében jó esetben is átlagban csak a bérek reálértékének megőrzéséről lehet szó. Szerinte a bérajánlásnál nem a bruttó, hanem a reálbérekben kellene megállapodni. A munkaadói oldal soros elnöke szerint az utóbbi időben jelentős volt a bérkiáramlás, így a keresetek elszakadtak a gazdasági teljesítménytől. Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint nem feltétlenül a bérek emelésével kell növelni a vásárlóértéket, ezt adócsökkentéssel is el lehet érni. Burány Sándor miniszter szerint a csatlakozás után a jobb gazdasági mutatók pozitívan hatnak a bérekre is, elsősorban azok a munkavállalók számíthatnak rövidesen magasabb fizetésre, akik a csatlakozás nyertes ágazataiban, vagyis a szolgáltatás, esetleg a kereskedelem területén dolgoznak, a nyereséges vállalkozások vezetői pedig újabb fejlesztésekbe kezdenek, és az új munkaterületeken, a kibővített munkahelyeken további alkalmazottakat foglalkoztatnak majd. A minimálbér emeléséről a nyár végén tárgyalnak majd. A keresetekről készült Tárki vizsgálatból az derül ki, hogy nem kizárólag a gazdasági teljesítmény, és a politikai döntések befolyásolják a fizetést, hanem a munkavállaló egyéni ambíciója is. Az idén közzétett kutatás szerint a magyar munkaerőpiacot 43-44 éves korig növekvő, utána azonban csökkenő bérszint jellemzi. A felsőfokú végzettség hozama 2003-ban igen magas volt, ami megkérdőjelezi a diplomások túlkínálatának népszerű diagnózisát, és alátámaszthatja a diplomások további “felhozatalának” szükségességét. A külföldi cégnél dolgozók 23-25 százalékkal kapnak többet a hazai állami szektorban dolgozóknál, és 26-31 százalékkal kapnak többet a hazai magánvállalatok alkalmazottainál.
2004.05.15.	Hír. Körülbelül hatszáz volt vámost képeznek át a közeljövőben, és a határok felügyeletét ellátó társszervek munkáját fogják segíteni az úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszerben, mondta sajtótájékoztatóján Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. A belső határokon - illetve a hozzájuk tartozó sávokban - mobilcsoportok járőröznek majd. Bár az EU-tagországokkal szemben a vámhatárok megszűntek, a védett állatok és növények, illetve műtárgyak csempészete továbbra is törvénybe ütközik, ellenőrzésre vár a veszélyes hulladékok, illetve anyagok szállítása, valamint a közbiztonságra veszélyes anyagok, így a kábítószer, a lőfegyverek és egyéb robbanóanyagok titkos szállítása is. Az ellenőrzések alá eső útvonalakat a VPOP úgynevezett vámkommandójának információi alapján jelölik ki. A VPOP szóvivője szerint a tavalyi létszámhoz képest 800 fővel csökkent a vámosok állománya, igaz ebben benne van a kormányzati létszámcsökkentés is. A csatlakozás következtében levonulni kényszerülő vámosok többsége a kedvezményes nyugdíjazást, illetve a leszerelést választotta, de számos tiszt vállalta a keleti határszélre való áthelyezést is.
2004.05.18.	Hír. Az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken dolgozók 36 órás munkahetének megtartását követelik a vegyiparban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, az alumíniumkohászat területén szerveződő szakszervezetek. Paszternák György, a vegyészszakszervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium csak június 30-ig tartja érvényben azt a rendeletet, amely előírja az egészségre különösen ártalmas munkát végzők munkaidejének csökkentését. Állítják, hogy az általános (heti 40 órástól) eltérő munkaidőt indokolja, hogy bizonyos munkakörökben – a vegyi alapanyaggyártásban, a gyógyszeriparban, a bányászatban – nem szűntek meg az ártalmak, és vélhetően sokáig fenn is maradnak.
2004.05.19.	Hír. Felszólítjuk az oktatási tárca vezetőjét, vonja vissza a felsőoktatási törvény módosítására tett előterjesztését, mondta Lányi András, a Védegylet szóvivője a szervezet fórumán. Be kell látnunk, mondta Schlett István professzor, hogy az egyetemek eltömegesedése miatt a minőségi képzés válságban van. Hozzátette: a szakszerű, korrekt reformok folyamatát nem lezárni, hanem elkezdeni kellene.
2004.05.19.	Hír. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az európai munkaügyi szabályozásokban a munkaidő és a pihenőidő fogalma mellett vezessenek be egy harmadik kategóriát is, a nem munkával töltött, de munkaidőnek számító ügyeleti időt, közölte szerdán a testület szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdésekért felelős tagja. Sztavrosz Dimasz azt a dokumentumot ismertette, amelyben az EU döntéselőkészítő és végrehajtó intézménye új megfontolásokat és javaslatokat ajánl a szociális partnerek figyelmébe a munkaidőre vonatkozó irányelv (1993) módosításának ügyében. A testület három olyan problémát emelt ki, amelyről véleménye szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak további tárgyalásokat kellene folytatniuk. 1. Az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései után tisztázni kellene, milyen mértékben tekinthető munkaidőnek az ügyeletben töltött idő (elsősorban, de nem kizárólag az egészségügyi dolgozók esetében). 2. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet megelőzni, hogy a munkáltatók visszaéljenek a munkaidőt legfeljebb heti 48 órában meghatározó szabály alóli kivételek lehetőségével. 3. A bizottság javasolja, hogy a 48 órás heti átlagot ne a jelenlegi szabályozásban szereplő négy hónap, hanem ennél hosszabb időszak alapján számítsák ki. Az Európai Bíróság egy nemrég hozott döntésében kimondta, hogy az egészségügyi dolgozók ügyeletben töltött idejét teljes munkaidőnek kell tekinteni, amit azonban a tagállamok gyakorlatilag egyöntetűen elutasítanak, és egy részük azt is kétségbe vonja, szükség van-e egyáltalán a munkaidőre vonatkozó közösségi irányelv fenntartására. Problémákat okoz a heti 48 órás szabálytól való eltérést lehetővé tévő úgynevezett kimaradási záradék alkalmazása is, amely a legszélesebb körben Nagy-Britanniában terjedt el. Ennek alapján az alkalmazottak - bizonyos feltételek mellett - lemondhatnak arról a jogukról, hogy megtagadják a hosszabbított munkaidők vállalását. Az irányelv elfogadása óta Nagy-Britannia mellett több tagállam - Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország és Luxemburg - is hozott vagy tervbe vett olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a kimaradási záradék korlátozott alkalmazását bizonyos ágazatokban. A bizottságnak az irányelv végrehajtásáról szóló jelentése azt állapítja meg, hogy a jogszabályban erre vonatkozóan előírt garanciák nem mindegyike érvényesül. Gyakran előfordul például, hogy az alkalmazottakkal munkaszerződésükkel egyidejűleg íratják alá a kimaradási záradék alkalmazásához való hozzájárulásukat. Mostani állásfoglalásában ezért a bizottság többek között annak megfontolását javasolja a szociális partnereknek, hogy esetleg szigorítsák meg a záradékok egyéni alkalmazásának a feltételeit, vagy kollektív szerződések részévé tegyék őket.
2004.05.20.	Hír. Megjósolhatatlan, hogy milyen hatással lesz az uniós tagság Magyarországon a fogyasztói árak változására. Az egyik iskola szerint növekedni fognak a termelői költségek, tehát emelkednek az árak. A másik szerint a megnövekedő verseny, a beáramló olcsóbb termékek a hazai árakat is letörik. A derűlátók szerint a gazdaság bővülésével együtt járó béremelkedések gyorsabbak lesznek az árak növekedésénél. Az uniós piac törekvése az árstabilitásra inkább ebbe az irányba mutat. A most májusban csatlakozó országokban a bérszínvonal lényegében az uniós átlag felét sem éri el, és az árak is alacsonyabbak, bár e téren országonként és termékcsoportonként nagy eltérések lehetnek. Ha elindul a bérek felzárkózása, akkor a kereslet élénkülésével megindul az árak harmonizációja is.
2004.05.20.	Hír. Akár országos demonstrációra is felkészültek egyes kistelepülések polgármesterei, hogy tiltakozzanak a mobilposta szolgáltatás ellen. Egy kérdőíves vizsgálat szerint az érintett vezetők 92 százaléka elégedetlen az új rendszerrel és úgy érzik, a faluban élőket hátrányosan megkülönböztetik. A posta modernizációért felelős vezetője viszont “álruhában” győződött meg arról, hogy falun családtagként várják a mobilpostajáratot és elégedettek a szolgáltatással.
2004.05.24.	Hír. A honvédelmi miniszter szeretné elérni, hogy az önkéntes hadseregbe jelentkező hivatásos és szerződéses katonáknak versenyképes jövedelmet tudjon biztosítani a Magyar Honvédség. Juhász Ferenc a Honvédelem Napja alkalmából rendezett ünnepségen a budai Várban azt mondta, remélik, hogy a professzionális hadseregbe szívesen jelentkeznek majd a fiatalok. Mint mondta, az önkéntes hadseregbe 35 év alatt, érettségi fölött mindenkit várnak, aki egészséges életmódot él.
2004.05.27.	Hír. Kutas János, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezető főtanácsosa és Ádám Sándor, a Promei Kft. munkatársa a Központi Statisztikai Hivatal által felmért foglalkoztatott létszámot és átlagkereseteket vetette össze az APEH-nek az adózókra vonatkozó adataival egy, a fekete foglalkoztatás arányainak felmérésére szolgáló kutatásban. Az adóbevallások alapján arra lehet következtetni, hogy a KSH által 2002-ben kimutatott 3 millió 870 ezer fős foglalkoztatott közül az adót is fizetők száma 3,3 és 3,4 millió között mozoghat. Vagyis minimum 470 ezren, de inkább mintegy félmillióan (a foglalkoztatottak 13 százaléka) egyáltalán nem adóznak a munkajövedelmek után. Ehhez azonban még hozzá kell számítani, hogy a KSH a valóságosnál kevesebb külföldi, diák és mezőgazdasági dolgozót mutat ki annál, amit más vizsgálatok jeleznek. Így a számítások szerint a nem adózó foglalkoztatottak száma valójában kétszázezerrel több, azaz összesen hétszázezer fő. Ha a nem adózókat minimálbéren foglalkoztatnák, akkor 300–420 milliárd forint (1,18–1,66 milliárd euró) lenne az a bértömeg, amelynek 60-70 százaléka nem folyik be adó és tb-járulék formájában az államháztartásba. Arról nem is beszélve, hogy a szürke foglalkoztatás mértéke – a nem adózó munkajövedelmek nagysága – valószínűleg ennél jóval nagyobb. A probléma megoldása nagyon nehéz, az ellenőrzés kevés. Kétszáz munkaügyi ellenőr tavaly csupán 12 ezer feketemunkást talált ellenőrzései során. A kormány reményei szerint sokat segíthet a május elején működésbe lépett emma, azaz az egységes magyar munkaügyi adatbázis.
2004.05.28.	Hír. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormány kétéves gazdasági teljesítményét értékelő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az szja-tábla sávjainak széthúzását tervezik 2005-ben azzal a céllal, hogy az átlagos keresetűek ne a legnagyobb kulcs szerint fizessék az adót. Elképzelhető azonban, hogy a kulcsok is csökkennek. Az adórendszer igazságosabbá tétele értelmében “bizonyos jövedelmi határ felett” nem lehetne igénybe venni a kedvezményeket. Ez a jövedelemhatár valahol az átlagos jövedelem kétszerese (négymillió forint) körül lenne, a bért terhelő elvonások lefaragása pedig a foglalkoztatottság növekedését segítené elő. Elképzelhető, hogy a fix egészségügyi hozzájárulás összegét csökkentik, majd eltörölik. Az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás szerint 2005-ben az eho 2250 forintra csökken és 2006-ban szűnne meg. A pályakezdők is kedvezményt kaphatnának a járulékfizetésből, erről Draskovics Tibor megbeszéléseket kezdeményez az érdekképviseletekkel, és az iparűzési adó nagyobb része lenne leírható a nyereségadó alapjából. Ma az önkormányzatoknak befizetett iparűzési adó negyedét lehet levonni, ám a korábbi elképzelés szerint ez jövőre 50 százalékra emelkedne.
2004.05.29.	Hír. Négy hónap után lezárulhat a Dunaferr privatizációja, miután sikerült befejezni a bankok és a cég új tulajdonosa, a Donbassz-Duferco csoport között folyó tárgyalássorozatot. Az ukrán–luxemburgi befektetői konzorcium elvi megállapodást kötött a hitelező pénzintézetekkel, így az új tulajdonos augusztus 23-áig végérvényesen birtokba veheti a Dunaferrt, jelentette be tegnap Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A hatvanmilliárdos csomag döntő többségét négy nagybank – a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és a CIB Bank – folyósította, de két állami tulajdonban levő pénzintézet, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is hitellel és garanciával áll az acélipari óriás mögött, ezen kívül tucatnyi pénzintézet nyújtott kisebb-nagyobb kölcsönöket a cégnek.. Draskovics Tibor azt mondta, hogy mindenkinek megmarad az állása, az új tulajdonos a privatizációs szerződésben a több mint nyolcezres létszám továbbfoglalkoztatását is vállalta. Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója szerint a Donbassz-Duferco jól működő vállalatot vehet át, a társaság a tavalyi évre tervezett 2,6 milliárd forintos (10,2 millió euró) veszteségből egymilliárd lett, az idén pedig már 5,7 milliárd forintos (22 millió euró) adózás előtti nyereséget terveznek.
2004.05.29.	Hír. Több tízezer ötven éven felülit érinthet az a törvénymódosító javaslat, amelyet Kórozs Lajos és Schvarcz Tibor szocialista képviselő nyújtott be a parlamentnek arról, hogy azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik 2013. január 1-je előtt vonulnak nyugdíjba, visszaléphessenek a társadalombiztosítási rendszerbe. Kórozs azzal indokolta az indítványt, hogy amikor mintegy hat évvel ezelőtt kétpilléressé vált a társadalombiztosítás rendszere, sokan nem láthatták előre, hogy tömeges leépítések lesznek munkaterületükön, és beléptek a magánnyugdíj-pénztárba. Azok a katonatisztek például, akiket a haderőreform kapcsán helyeztek nyugállományba, vagy azok a bányászok, akik a bányabezárások miatt kényszerültek a korkedvezményes nyugdíjat választani, most szembesültek azzal, hogy magánnyugdíj-pénztártagként csak csökkentett, 75 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak, és mivel pénztártagságuk időtartama nem éri el a tíz évet, hátrányos helyzetbe kerülnek.
2004.05.30.	Hír. A külföldi cégnél dolgozók 23-25 százalékkal kapnak magasabb fizetést a hazai állami szektorban dolgozóknál. A lakosság csaknem felének van szabadon felhasználható jövedelme, ugyanakkor a társadalom húsz százaléka halmozottan hátrányos körülmények között él – derül ki a Tárki legújabb háztartásvizsgálatából. Az egyik eredmény, hogy jelentős mértékben nőttek a jövedelemkülönbségek. A társadalom felső tíz százalékába tartozó háztartások jövedelme nyolc és félszerese annak, amennyiből a társadalom alsó tíz százalékának kell megélnie. Két évvel ezelőtt hét és félszeres volt ez az arány, mondta Kolosi Tamás szociológus, a Tárki elnöke. A 80-as évek válságához képest 1998-ban már elértük a rendszerváltozás előtti időszak életszínvonalát, azóta folyamatos a növekedés. Az elmúlt három évben a reáljövedelmek 30–50 százalékkal nőttek. A 90-es évek közepén a háztartások 70 százaléka a napi megélhetésre költötte a jövedelmét, ez az arány most 50 százalékos. A társadalom közel 40 százalékát kitevő munkásság helyzete most rosszabb, mert a középosztályhoz viszonyítva alacsonyabb színvonalon él, mint korábban.
2004.06.01.	Hír. Az egészségügyi kormányzat május elsejétől elrendelte az orvosok EU-követelményeknek megfelelően megnövelt és kötelezővé tett pihenőidejének kiadását. Az ügyeletben töltött időnek legfeljebb ötven százalékát ismerik el munkavégzésnek, a többit “betudják” kötelező pihenőidőnek. Vagyis, a napi nyolc óráját ledolgozó, majd az ügyeletet követően újra munkába álló orvos, aki gyakorlatilag 32 órát tölt egyfolytában a munkahelyén, a díjazás elszámolása szerint ebből csak 20-at dolgozik, 12 órában kötelező pihenőidejét tölti. Ezzel a megoldással gyakorlatilag el lehet érni, hogy egy év alatt másfél évnyi munkát lehessen elvégeztetni az orvossal ugyanannyi vagy kevesebb bérért, mint korábban. A jogszabály óriási felháborodást váltott ki. Egy számítás szerint egy kórházi orvos a korábbi rendelkezések szerint évi négyszáz óra túlmunkára volt kötelezhető, ami a hatszáz fölötti kötelezően ledolgozandó idővel együtt valamivel több mint ezer órát tett ki. Ezzel szemben most mintegy 1500 óra ledolgozására kötelezhető ugyanannyi bérért.
2004.06.01.	Hír. A benzinkutas szakma nagy változásokon ment keresztül az utóbbi években. A mai szabályok szerint csak az lehet kutas, aki rendelkezik kútkezelő- és shopeladói vizsgával. Korábban az olajtársaságok maguk képezték ki munkatársaikat, mostanában erre szakosodott cégek oktatják és vizsgáztatják a benzinkútkezelőket. A kutasok többnyire 12 órás műszakban dolgoznak. A szakmában áltagosan hat hónapig marad egy-egy ember ugyanannál a kútnál. Meglehet, hogy utána egy másik céghez megy át, vagy egészen más munkahelyet keres. A töltőállomások többségét ma már vállalkozásba adták az olajtársaságok, vagy úgy, hogy az állomás megmaradt a cégek tulajdonában, és a vállalkozó a maga által verbuvált dolgozókkal üzemelteti, vagy franchise rendszerben működteti. A vállalkozók állapodnak meg a dolgozókkal az alkalmazás feltételeiben. Többnyire elvárják, hogy érettségijük legyen, és kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy elvégzik a szakmai tanfolyamot. Általában minimálbérrel veszik fel őket, ehhez még különböző pótlékok járulhatnak, meg a borravaló. A Shellnél, például, a kezdő kutas 53 ezer forint minimálbért kap, ami műszak-, és egyéb pótlékkal 70-75 ezer forintra megy fel. A borravaló tankolásonként 20-100 forint körül szokott lenni. Ha valaki elvégzi a tanfolyamokat is, akkor például tízéves gyakorlattal 120 ezer forint körüli alapbére van, plusz a pótlékok és a borravalók.
2004.06.01.	Hír. A munkaügyi miniszter támogatja, hogy az újságírók és a művészek színlelt vállalkozói szerződésének tisztázását június 30-a helyett december 31-re módosítsák. Burány Sándor egyetért az SZDSZ javaslatával, de más területet nem fog érinteni a csúszás, közölte a miniszter. A foglalkoztatás kifehérítése érdekében a tavaly novemberi törvénymódosítás alapján június 30-ig büntetlenül módosíthatók a színlelt szerződések. Ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy ha a vélhetően színlelt szerződést módosítják és az egyéb jogszabályi feltételeket teljesítik a törvény szerinti időpontig, akkor a munkáltatóvá vált foglalkoztató terhére adó- és járulékkülönbözetet nem lehet megállapítani. Az amnesztia a törvényjavaslat szerint nemcsak a munkaadókra, hanem a foglalkoztatottakra is kiterjed. A kedvezmény nem vonatkozik azokra a színlelt szerződésekre, amelyeket a törvény hatályba lépése után kötöttek.
2004.06.01.	Hír. Teljesítmény alapú, célirányos és monitorozott lesz az új közszolgáltatás, a dolgozók kiemelkedő munkáért magasabb bért kapnak és minden alkalmazott előtt nyitva áll majd a továbbképzés és a karrier lehetősége, mondta a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott, Vadász János, aki szerint az alkalmazottak anyagi megbecsülést és foglalkoztatásuk biztonságát várnak a reformtól. Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal a brit közszolgálati reform alapjait felhasználva készíti elő az egységes közszolgálati törvényt. A reformért felelős szakemberek az érdekegyeztetés új rendszerének kidolgozására is készek. A reform tervezetének általános része már elkészült, az év végéig dolgozzák ki a sajátos közszolgálati részterületeket érintő kérdéseket.
2004.06.04.	Hír. Noha június végén lejár a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeknek felkínált adóamnesztia, április végéig csupán 34 cég korrigálta a szerződéseket az APEH szerint, összesen 619-et. Ezek a vállalkozások mentesülhetnek a bírság, és a megspórolt adó- és járulékterhek öt évre visszamenő megfizetése alól. Az APEH arra számít, hogy csak június 14-én derül ki, hogy meddig kaphatnak újabb haladékot a kényszervállalkozások. A munkaügyi ellenőrök tapasztalatai szerint a színlelt szerződésekkel történő foglalkoztatás valamennyi ágazatban jelen van, a legjellemzőbb ugyanakkor az őrzés-védelem, a fuvarozás, az építőipar és a vendéglátás területén. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter februárban úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti kényszervállalkozóknak a művészeket, újságírókat, sportolókat és a vagyonőröket. A szaktárca vezetője szerint ezeken a területeken a foglalkoztatás rugalmassá válásáról van szó, ezeken a területeken speciális szabályokra van szükség, és mire június 30-án lejár az adótörvények által nyújtott féléves amnesztia, addigra tiszta helyzetet kell teremteni az említett szakmákban. Eddig azonban csupán a sportolók helyzetét sikerült rendezni, méghozzá úgy, hogy az új sporttörvény szerint a hivatásos sportolókat csupán munkaviszony keretében lehet foglalkoztatni. A vagyonvédelmi törvény módosításának tervezete már elkészült, de a kormány még nem döntött róla, s a művészek foglalkoztatásának jogszabályi feltételei sem tiszták.
2004.06.10.	Hír. Draskovics Tibor a kormányülést követően közölte, hogy a kabinet végrehajtja a közszférában a béremelést, ám erről csak a jövő héten kívánnak megállapodni a szakszervezetekkel. Az OKÉT legutóbbi ülésén a kormány ígéretet tett arra, hogy 9-én dönt a kompenzáció módjáról. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivője közölte: ma reggel hivatalos indoklást kérnek a kabinettől, hogy miért nem tartotta be ígéretét. A szférában 2002 óta nem történt béremelés, noha a kormány folyamatos bérfelzárkóztatást ígért.
2004.06.11.	Hír. Szerdai ülésén nem döntött a kormány a közszolgálatban dolgozók idei bérrendezéséről, de a munkaügyi tárca politikai államtitkára csütörtökön levélben tudatta a közszféra szakszervezeteivel, hogy a kormány tartja szavát, és a következő napokban megteszi a szükséges intézkedéseket a közalkalmazottak béremelése érdekében. Csizmár Gábor egyúttal indítványozta: június 16-ára hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülését, hogy folytathassák a tárgyalásokat. Az államtitkár szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költségvetési szférában idén az első negyedévben 6,8 százalékkal nőttek a rendszeres havi bérek, ami megfelel a kormány és a szakszervezetek által februárban aláírt megállapodásnak, de az átlagos béremelkedés jelentős különbségeket takar. Az alkalmazottak körében csalódottságot és megdöbbenést váltott ki, hogy bár a kormány a közszolgálati sztrájkbizottsággal május 28-án úgy egyezett meg, hogy szerdai ülésén meghozza a szükséges döntést az ügyben, egy héttel későbbre halasztotta a javaslattételt és az érdemi tárgyalásokat.
2004.06.11	Hír. A bérek és a nyugdíjak gyorsabban nőttek, mint az árak, közölte saját számításai alapján Szabó Zoltán országgyűlési képviselő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a képviselő közlését támasztják alá. Az átlagkereset 32 százalékkal, az átlagnyugdíj 25 százalékkal emelkedett 2002 márciusa és 2004 márciusa között. Az adott időszakban az alapvető termékek egy részénél mintegy 10 százalékos áremelkedés volt észlelhető, más termékek, például a vaj, a liszt és a sertéshús esetében jelentős árcsökkenés. A kenyér esetében, noha a 16 százalékos áremelkedés tény, egy napi nyugdíjból két évvel ezelőtt 9,6 kilót, ma csaknem 11 kilót lehet vásárolni, egy órai átlagos munkabérből pedig 2,9 kilót lehetett venni két éve, ma pedig 3,3-at. A képviselő arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a gázárak két év alatt átlagosan 19 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti: egy napi nyugdíjból két éve több mint 40 köbméter gázt lehetett venni, ma valamivel több mint 44 köbmétert, egy órai munkával pedig két éve 12, ma 13,5 köbmétert. Egy átlagos keresetű dolgozóra számítva, a burgonya és a vöröshagyma kivételével minden egyes termékért kevesebb időt kell dolgozni.
2004.06.14.	Hír. Éles tiltakozást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a GKM június 30-tól hatályon kívül akarja helyezni a vegyiparban, az alumíniumkohászatban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, tehát a fokozottan veszélyes munkakörökben dolgozók számára – negyven helyett – heti harminchat órás munkahetet biztosító rendeletet. A tárca az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízta a vita megoldását, de megegyezés nem született. A vonatkozó jogszabály már 1992-ben hatályát vesztette, más rendeletek viszont továbbra is tiltják a veszélyes, egészségre káros körülmények közötti munkavégzést. A megoldás érdekében a GKM szeptember 15-re módosította a tárgyalások lezárásának időpontját. Egy 1990-es IKM-rendelet jelenleg is csökkentett munkaidőt biztosít a veszélyes munkakörben dolgozóknak, mondta Borsik János. Az Autonómok elnöke élesen kritizálta a tárcát, szerinte az rosszul előkészített tárgyalásokon, lekezelően bánik a szakszervetekkel. A munkaügyi minisztérium sem támogatja a kedvezmény eltörlését.
2004.06.14.	Hír. Brüsszelben egy hónapra legalább 1200 euró szükséges a megélhetéshez, folyamatosan emelkedik a lakások bérleti ára, az élelmiszerek nem sokkal drágábbak, mint Magyarországon, sőt az alapélelmiszerek nagyjából ugyanannyiba kerülnek. A C kategóriába sorolt európai hivatalnok alapfizetése körülbelül nettó 2000, a B kategóriásoké nettó 2600, míg az A kategóriásoké nettó 4000 euró havonta. Ehhez jönnek a kiegészítő pótlékok: beilleszkedési, családi, lakhatási támogatás. Egyéb kedvezmények is megilletik őket: a tartós fogyasztási cikkek után nem kell áfát fizetniük. Adózási szempontból is jobban járnak: a társadalombiztosításnak a fizetés 8 százalékát kell áldozniuk, valamint egyéb adókra is csak további 8 százalékot vonnak le tőlük.
2004.06.15.	Hír. Ötödik alkalommal adták át a Családbarát Munkahely-díjakat azoknak a munkaadóknak, akik segítik a dolgozók családi és munkahelyi élete közötti összhang kialakítását. A pályázati felhívásra 59-en jelentkeztek, a négy kategóriában – kis-, közép-, és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervezetek és alapítványok – öt pályázónak ítélték oda a Családbarát Munkahely címet, emellett további nyolc oklevelet és két különdíjat adtak át. A kisvállalatok kategóriájában a törökszentmiklósi Polgár-Társak 2000 Kft.-t díjazták, a középvállalatok közül a dunaújvárosi FerrInfo Rt. nyerte el a díjat, a nagyvállalati kategória első helyezettje a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. siófoki telephelye lett. A költségvetési szervezetek kategóriájában a megosztott díjat Hajdú-Bihar Megye Közigazgatási Hivatala, illetve az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztő és Átképző Központ kapta.
2004.06.16.	Hír. Továbbra is veszélyben van az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken dolgozók 36 órás munkahete. A gazdasági tárca ugyan nem törli el a kedvezményes munkaidőről szóló rendeletet, és szeptember közepéig haladékot adott a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek, hogy megegyezzenek egymással, de az álláspontok azonban nagyon messze vannak egymástól. Az egyeztetések ezentúl az országos szint helyett az egyes szektorokban, alágazatokban folynak tovább. Ez a helyzet megfelel a munkaadóknak, amelyek azt szeretnék elérni, hogy töröljék el a rendeletet, és a kérdést a kollektív szerződésekben rendezzék, természetesen rugalmasabban, mint eddig. A GKM szívesen utalná a probléma megoldását a társadalmi érdekegyeztetés új fórumaira, az úgynevezett ágazati párbeszéd bizottságokba (ápb). A szakszervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy országos érvényű rendelet biztosítsa a dolgozók munkaidő-kedvezményét, mivel nem mindenhol kötnek kollektív szerződést, az ápb-k működésének pedig egyelőre még hiányoznak a szervezeti és jogi feltételei.
2004.06.17.	Hír. A következő hat évben jelentősen átalakítja a magyar egyetemek képzési rendszerét, vezetését és finanszírozását a Magyar universitas program, amelynek koncepcióját a kormány tegnapi ülésén fogadták el. A kormány által elfogadott koncepció egyik legfontosabb eleme az új felsőoktatási törvény, amely ősszel kerülhet az Országgyűlés elé. A reform tartalmazza egy diploma ingyenes megszerzését, az oktatói bérek rendezését, a kutatás-fejlesztés jelentős támogatását és a magántőke bevonását a kollégiumok és egyetemi épületek bővítésébe. Két év múlva alapvetően megváltozik a képzés szerkezete. Az eddig párhuzamos egyetem és főiskola helyett egymásra épülő szintek jönnek létre: a kétéves felsőfokú szakképzés, a hároméves felsőfokú alapképzés, a kétéves mester- és a hároméves doktori fokozat. Szétválik az egyetemek tudományos és gazdasági vezetése. A stratégiai döntéseket az irányító testület hozza meg, amelybe az állam is delegál tagokat. Az egyetem képzési ügyeiről a szenátus dönt majd, de az univerzitások vezetője továbbra is a rektor lesz. A program emellett támogatja a magyar diákok külföldi tanulmányait, emeli a hallgatói juttatásokat, és segíti a hátrányos helyzetűek felsőfokú tanulmányait.
2004.06.17.	Hír. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresetek kilenc százalékkal voltak magasabbak 2004 első négy hónapjában, mint egy évvel korábban. A magyar munkavállalók átlagosan bruttó 141 ezer forintot (557 eurót) kerestek havonta 2004 első négy hónapjában, amelyből nettó 91 ezer forintot (360 eurót) vihettek haza. A vizsgált időszakban a bruttó bérek a versenyszférában 11 százalékkal, a költségvetési szektorban pedig 6,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A nettó bérek 7,8 százalékkal, a reálkeresetek pedig – az első negyedévi 1,1 százalék után – 0,9 százalékkal növekedtek január és április között. A legmagasabb fizetéseket a pénzügyi szektorban kínálták, ahol 26 százalékkal 316 ezer forintra (1249 euróra) emelkedett a bruttó átlagkereset. A bankszektor után a vegyiparban kerestek a legjobban, átlagosan 184 ezer forintot. A köztisztviselők 179 ezer forintos átlagfizetésükkel a lista harmadik helyén állnak. Mélyen az átlag alatt keresnek viszont a textil-, bőr- és cipőiparban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban, ahol az átlagbér 80 és 90 ezer forint között mozog (320–350 euró). Az év első négy hónapjában az alkalmazásban állók száma 0,8 százalékkal 2 millió 772 ezerre emelkedett tavalyhoz képest: ezen belül a versenyszféra létszáma 1,4 százalékkal nőtt, a költségvetési szektoré pedig 0,9 százalékkal csökkent. A magánszféra létszámnövekedése szinte egyedül a szolgáltató szektornak köszönhető, ahol az ingatlanügyletek, valamint a gazdasági szolgáltatások területén 13,1 százalékkal, a kereskedelemben pedig 9,2 százalékkal több embert foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A zsugorodó textilipar és mezőgazdaság mellett több ágazatban csökkent az alkalmazottak száma.
2004.06.17.	Hír. A diákok nyári munkavállalásával kapcsolatban egy 2002-es vizsgálat során a szabálytalanságok 95 százalékát olyan munkaadóknál találták, amelyeknél nem iskolaszövetkezet által kiközvetített diákok dolgoztak. Az iskolaszövetkezetek minőségi és leinformált munkákat ajánlanak, elintézik az adminisztratív feladatokat, kezeskednek a munkabér kifizetéséről és a jogszabályok betartásáról. Általában 16 éven felüli nappali tagozatos diákokat alkalmaznak, akiknek átlagosan ezer forint értékű szövetkezeti részjegyet kell váltaniuk, amit többnyire az első bérükből vonnak le.
2004.06.18.	Hír. A parlamentben hétfőn elfogadott törvénymódosítás a kifogásolt polgári jogi szerződéses jogviszonyok átalakításának határidejét meghosszabbította 2005 közepéig, de az érintettek körére vonatkozó korlátozásokat változatlanul hagyta, holott a 2003. XCI. törvény 223. § azt is kimondja, hogy a 2003. december 31-e után megkötött színlelt szerződésekre nem vonatkozik a mentesség. Az illegális foglalkoztatásra az idén áprilisban terjesztették ki az amnesztia hatályát: az április 30-a után kezdődő feketemunka nem élvez büntetlenséget. A munkaügyi ellenőrök ugyanakkor továbbra is megbüntethetik a foglalkoztatókat. A színlelt szerződésekkel kapcsolatban megszaporodó munkaügyi perek is nagy kiadást jelenthetnek a cégeknek.
2004.06.19.	Hír. Az oktatási és a munkaügyi minisztérium közös programokkal, a közoktatás intézményhálózatának felhasználásával kívánja elősegíteni a felnőttoktatást. Erről állapodott meg a két tárca vezetője, megállapodásuk szerint a közoktatás meglévő intézményhálózatát is felhasználják arra, hogy délután, illetve este a felnőttképzés rendelkezésre álljanak. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 2-4 százaléka vesz rész felnőttképzésben, miközben Európában az átlag 10-12 százalék körül mozog. A Sulinet program keretében el akarják érni, hogy az iskolai számítógépek a felnőttképzésben is részt vehessenek.
2004.06.22.	Hír. Csütörtökig jelentkezhetnek azok pedagógusok, akik 2004. szeptember 1-től az Oktatási Minisztérium Európai Iskolák hálózatának brüsszeli és luxemburgi intézményeiben vállalnának nevelő-oktatói munkát. A megbízások legalább 2 évre szólnak és az óvodapedagógusi, tanítói és tanári munkakörökre azok jelentkezhetnek, akik felsőfokú tanító-óvodapedagógusi szakképzettséggel, tanítói, vagy általános- illetőleg középiskolai tanári végzettséggel rendelkeznek. Utóbbiaknál előírás a magyar nyelv és irodalom, a történelem vagy a matematika szakos végzettség, legalább 5 éves pedagógiai gyakorlat, a francia vagy az angol nyelv felsőszintű ismerete. Mindkét nyelv és további idegen nyelvek ismerete előnyt jelent, akár csak a többszakos végzettség és a gyerekek tanórán kívüli kreatív időtöltését segítő érdeklődési terület. Bővebb információ az Európai Iskolák honlapján található: www.eursc.org.
2004.06.23.		Hír. A kormány szándéka szerint ötszázalékos illetmény-kiegészítést kapnának a rendészeti szervek központi és megyei hivatalainál dolgozók, jelentette be a belügyminiszter. A kormány állásfoglalását az ötszázalékos illetmény-kiegészítésről törvény rögzíti majd. A kiegészítést 2004. január elsejétől visszamenőleg kapják meg a megyei vagy központi szerveknél dolgozó tűzoltók, rendőrök, titkosszolgálati szakemberek, büntetés-végrehajtásban dolgozók, valamint a határőrök. A szükséges 3,2 milliárd forintot a központi költségvetés biztosítaná.
2004.06.24.	Hír. Az ellenőrzött munkaadók 85 százalékának volt az év az elején munkahelyi munkabiztonsági, munkaegészségügyi kockázatértékelése, de kétharmaduk rossz felmérést, feladattervet készített , ismertette Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten a legfrissebb ellenőrzések tapasztalatait. Az európai uniós jogharmonizációval együtt az 50-nél több dolgozót foglalkoztató munkáltatóknak Magyarországon is kötelező megszervezni a munkabiztonsági képviselő megválasztását, de ilyen képviselőt választhatnak más munkahelyeken is. A dolgozók maguk közül delegálnak a tisztre egy személyt, aki különféle jogosítványokat kap, a szakszervezeti tisztségviselőkhöz hasonlóan elbocsátása is feltételekhez kötött. Ezek a személyek felléphetnek a minden munkahelyen kötelező, a helyzetet tárgyszerűen elemző, a feladatokat hatékonyan kijelölő kockázatértékelésért. A kockázatértékelés az európai uniós munkabiztonság fontos része, rendszerszerű eljárásra ösztönzi a munkáltatókat, arra, hogy a munkafolyamatok részévé tegyék a munkabiztonsági, munkaegészségügyi körülmények javítását. Az OMMF évente 30-40 ezer munkáltatót ellenőrizhet a 200 fős ellenőri létszámmal, ez a 700-800 ezer munkáltatóhoz képest néhány százalék. Tavaly 525 millió 833 ezer forint munkavédelmi, szabálysértési és végrehajtási bírságot vetettek ki az ellenőrzések során. Ez 4,5 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A bejelentett munkabalesetek száma 2003-ban 1,8 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A legtöbb szabálytalanságot az előírások szerinti burkolatok, védőeszközök, védőkapcsolók hiánya, vagy az jelenti, hogy nem használják azokat. Ugyancsak gyakran találkoznak az ellenőrök azzal, hogy a munkáltató nem adja ki az egyéni védőeszközöket, illetve nem követeli meg a használatukat.
2004.06.25.	Hír. A budapesti közgyűlésben ellenzéki tiltakozás mellett elfogadták a fővárosi gimnáziumok és szakiskolák átszervezéséről szóló javaslatot. Schiffer János (MSZP) főpolgármester-helyettes a “racionalizálást” azzal indokolta, hogy a fővárosi szakképzést korszerűsíteni kell, uniós segítséggel szakképző központokat kell kialakítani. Hegedűs Zoltán, az oktatási bizottság fideszes tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a közgyűlés döntésével 21 iskolát zárnak be. A három legnagyobb oktatási szakszervezet azt kérte a képviselőkhöz írott levélben, hogy a racionalizálási intézkedésekről csak a szakmai egyeztetések után döntsenek.
2004.06.25.	Hír. Júliustól bővül azok köre, akik igénybe vehetik a Sulinet Expressz kedvezményeit: már nem csak az oktatásban érintettek, hanem minden, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély igénybe veheti az évente maximum 60 ezer forintos adókedvezményt, derült ki az oktatási tárca tájékoztatójából. Az adókedvezmény bruttó 4 millió forint éves fizetés felett nem jár majd, 3,4 millió felett pedig csak sávosan csökkenő mértékben. Ennél kisebb jövedelem esetén pedig az összevont adóalap adója csökkenthető a program keretében vásárolt számítógép-, illetve számítástechnikai eszköz árának felével.
2004.06.25.	Hír. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Executive Consultants Kft. közös felmérést készített, amely elsősorban a Magyarországon működő német tulajdonú vagy érdekeltségű vállalatokat vizsgálta és azt igazolja, hogy a szakemberhiány csökkenti a magyarországi befektetési kedvet. A megkérdezettek fele a szakképzés gyenge minőségében és rugalmatlanságában, valamint a versenyhelyzetben látja leginkább a munkaerőhiány okait. Úgy tűnik, hogy Szlovákia és Románia komoly versenytársa Magyarországnak. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Executive Consultants Kft. szakemberei szerint Magyarországnak más előnyökkel kell meggyőznie a potenciális befektetőket.
2004.06.26.	Hír. Az uniós csatlakozás napján új ügyeleti rendszer lépett életbe az egészségügyi intézményekben. Az új szabályozás legfontosabb eleme, hogy heti hatvan órában maximálta az egészségügyi dolgozók munkaidejét, amelyből 40 óra a törvényes munkaidő, 8 óra a kötelezően elrendelhető, 12 óra pedig az önként vállalható ügyelet. Az igazi problémát az jelenti, hogy mostantól az orvosok és az ápolók naponta legfeljebb 12 órát dolgozhatnak, az ügyeletük után pedig kötelezően 11 óra pihenőidőt kell biztosítani számukra. Az egészségügyi kormányzat szándékosan hagyta érvényben a régi kormányrendeletet, mivel a hazai viszonyok között egyelőre teljesíthetetlen az az európai uniós előírás, amely szerint az ügyeleti idő teljes egészét munkaidőnek kell elszámolni. Az egészségügyi tárca helyettes államtitkára szerint az előírást Európa más országaiban sem képesek betartani, épp ezért uniós szinten jelenleg is folynak a tárgyalások az ügyeleti idő és a munkaidő egységesítéséről.

Fogyasztói árak néhány tagállamban és jelölt országban (euróban) (2004.05.20.)

Termék	HU	UK	SK	E	I	A	D	PL
1kg alma	0,6	1,93	0,5	1,7	1,8	0,9	1,5	0,4
1 kg hagyma	0,4	0,83	0,4	0,9	0,99	1,29	1,2	0,42
1 db zsemle	0,07	0,12	0,1	0,4	0,96	0,11	0,25	0,04
1 l zsíros tej	0,8	0,68	0,7	–	1,3	0,99	0,7	0,36
250 g margarin	0,52	0,86	0,75	0,6	2,2	0,99	0,9	0,32
1 kg sertéscomb	2,8	5,25	3,98	4	3	4,99	5	2,73
500 g spagetti	0,8	0,42	0,75	0,8	0,57	0,99	0,99	0,52
2 l Coca-Cola	0,8	1,92	0,99	0,8	1,09	1,69	1,5	1,26
1 BigMac szendvics	2	2,99	1,72	5,2	2,7	–	3,99	1,32
Levi’s 501-es farmer	67,6	52,63	74,62	80	80-120	–	55–80	44,81
1 l 95-ös benzin	0,96	1,12	0,82	0,98	1,09-1,11	0,9	1,08	0,68

2004.04.14.		Hír. Ülésezett az OÉT. Az itt szültetett megegyezés értelmében a kormány várhatóan viszonossági intézkedéseket vezet be a magyar munkavállalók mozgását korlátozó uniós országokkal szemben. A Magyarországgal együtt csatlakozó államok esetében – Ciprust és Máltát kivéve – regisztrációs kötelezettséget vezet be a kabinet. A munkaadói oldal támogatta, a szakszervezetek pedig tudomásul vették a terveket. A vitából kitűnt, hogy a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek megalapozatlannak tartják a jelenlegi tagállamok intézkedéseit. Csizmár Gábor szerint a cél az, hogy a magyar munkavállalók egyenrangúak legyenek az EU munkaerő-piacán. A munkavállalói oldal szóvivőjeként Borsik János, és Szűcs György, a munkaadók szóvivője is kifogásolta, hogy késve tárgyaltak a kormánytervezetről. Borsik azt javasolta, hogy az OÉT félévente tekintse át a munkaerő-piaci helyzetet, és foglalja törvénybe a viszonosság és a védintézkedés szabályait, mivel egy kormányrendelet erre nem nyújt elég garanciát, ha védintézkedést kell bevezetni, azt a szakminiszter vitassa meg az OÉT-ben. (A védintézkedésről a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány dönt.) Borsik János szerint a kabinet a Keletről érkező munkavállalók ügyében is tehetne lépéseket. A Munkástanácsok elnökének az a véleménye, hogy a kabinetnek fel kellene vállalnia a társadalom előtt, hogy a jelenlegi unió elszántan érvényesíti érdekeit. A felek értékelték az OÉT elmúlt kétéves munkáját is. Bár véleményük szerint több vonatkozásban javult az érdekegyeztetés színvonala, számos kritika is elhangzott, különösen a szociális partnerek jogait csorbító, jogalkotásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban.
2004.04.24.		Hír. Ülésezett az OÉT, ahol a munkaadói és munkavállalói oldal is elutasította a korkedvezményes nyugdíj-rendszer átalakításáról szóló kormányzati ütemtervet és az ahhoz tartozó bevezető részt, szerintük ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy mi a kabinet szándéka. A kormány vállalta, hogy 30 napon belül - még májusban - új ütemtervet készít, a koncepciót azonban ennyi idő alatt nem lehet kidolgozni. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormány betartja a korábbi megállapodásokat. Az ütemterv vitája nem helyettesítheti a koncepció kidolgozását, hívta fel a figyelmet a munkaadói oldal nevében Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Olyan koncepciót sürgetett, amelyből kiderül, hogy mit gondol a kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról, mi a célja, a rendszert önállóan vagy a társadalombiztosításon belül akarja működtetni illetve milyen finanszírozást rendel mellé. Lekerült a napirendről - a munkaadók és a szakszervezetek kezdeményezésére - az a javaslat, amely az üzemi és közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdések együttes szabályozásáról szól. Az ülésen megtárgyalták a az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséről szóló stratégiai koncepciót, amely az első szakma megszerzését a felnőtteknek is ingyenessé teszi. A munkaügyi, az oktatási és az ifjúsági tárca közös előterjesztése szerint azok a 45 éven felüliek, akik elhelyezkedésük megkönnyítése érdekében második szakma elsajátítására vállalkoznak, azt ugyancsak térítésmentesen megtehetik majd. A feltétel csupán annyi, hogy olyan szakmát tanuljanak, amiből – a munkaügyi központok jelzése szerint – az adott megyében hiány van, és betöltetlen álláshelyeket kínálnak. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztésére kidolgozott stratégia legfontosabb célja az egyén képességeinek tudatos fejlesztése révén a foglalkoztathatóság segítése, a felnőttképzésben részt vevők számának növelése, a képzés minőségének biztosítása. Ennek érdekében a konkrét feladatokra intézkedési terv készül rövidesen, egyebek között regionális tudáscentrumok létrehozására az oktatási, képzési intézményrendszer bázisán, az atipikus képzési formák bővítésére.
2004.05.07.		Hír. Még a csütörtökre tervezett kormánydöntés előtt a munkaadók és a szakszervezetek véleményét is meghallgatja az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén az euró bevezetésének időpontjáról a pénzügyminiszter. Az érdekképviseletek - bár egyelőre nem ismerik a pontos előterjesztést - arra hívták fel a figyelmet: az euró bevezetéséhez szükséges feltételek mielőbbi teljesítése nem mehet a munkavállalók rovására. Draskovics Tibor szerint a kormány csütörtökön dönti el az euró bevezetésének tervezett időpontját. Az érdekképviseletek annak ismeretében tudnak véleményt mondani az euró bevezetéséről, ha pontosan látni, hogy a közös valutához szükséges feltételek teljesítése milyen áldozatokat követel a munkavállalóktól, mondta a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Hasonlóan vélekedett Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője, a munkavállalói oldal soros elnöke is. Az idő rövidsége miatt hétfőn csak konzultáció lesz Draskovics Tiborral, és bár valószínűleg nem tudják érdemben véleményezni az előterjesztést, bíznak abban, hogy a kormányoldal a végső döntésnél figyelembe veszi majd észrevételeiket.
2004.05.13.		Hír. Elképzelhető, hogy az idén középtávú megállapodást köt a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az egyezség lehetősége az Országos Érdekegyeztető Tanács hétfői zárt ülésén került szóba, mondta Vígh László, a munkavállalói oldal soros elnöke. A választásokig szóló, kétéves gazdasági megállapodás megkötése egyelőre csak lehetőségként merült fel, jelenleg nem lehet megmondani, hogy mennyi a realitása, de elő kell készíteni a tervezetet és még idén alá kellene írni a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőinek. Vígh szerint az egyezség azért csak a választásokig szólna, mert a kormány a hivatali idejére vállalhat kötelezettséget, bár több országban lehet kormányon átívelő megállapodásokat is kötni és nem kell négy évente mindent elölről kezdeni. A soros elnök kiemelte, hogy az elképzelésről még a szakszervezetek sem alakítottak ki közös álláspontot.
2004.05.17.		Hír. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivője szerint a KSH adatai és a szakszervezetek munkahelyi szinten végzett felméréseinek eredményei jelentősen eltérnek. A hivatal szerint az első két hónapban az oktatás területén 0,8, az egészségügy és a szociális ágazatban pedig 4,7 százalékos béremelkedés valósult meg. A szakszervezetek felmérése az oktatás terén lényegében megegyezik a KSH-éval, ám az egészségügyben gyakorlatilag nullaszázalékos béremelkedést mértek az érdekvédők. A közszférában sokan például idén kapták meg tavalyi tizenharmadik havi fizetésüket, a sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodás szerint azonban ezt nem lehet beleszámítani az idei béremelésbe. Szabó “alapos és korrekt” tárgyalásokra számít, bízva Draskovics Tibor kijelentésében, mely szerint ha szükségessé válik, a kormány kész a bérkorrekcióra. Az OKÉT-ben esedékes találkozón az érdekvédők nemcsak a béremelések teljesüléséről, hanem a bérkompenzáció módjáról is tárgyalni akarnak.
2004.05.18.	Hír. Az állami cégek végkielégítési gyakorlatát 2003 nyarától kormányhatározat korlátozza. A kormányhatározat (2173/2003.) a határozatlan idejű munkaszerződések esetén is az Mt. előírásaihoz igazítja az állami cégvezetők végkielégítését. A jogszabály csak a minimumot határozza meg, a maximumot nem. Az OÉT plenáris ülésén Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője nemrég azt kérdezte, miért nem született meg az a jogszabály, amely a többségi állami tulajdonú cégek menedzserszerződéseinek szabályozását tartalmazná. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára az OÉT ülésén elmondta, hogy a kormány határozatban rögzítette, hogy az újonnan kötött munkaszerződések esetében a végkielégítés nem lehet nagyobb az Mt.-ben előírtnál, és ettől a vezetők javára nem lehet eltérni, azaz a határozott idejű szerződéseknél legfeljebb egy évi átlagkereset jár. A határozatban az is szerepel, hogy kezdeményezni kell a korábban megkötött szerződések - közös megegyezéssel történő - módosítását, ha az előírtnál magasabb végkielégítésről szólnak.
2004.05.25.	Hír. Feszült a helyzet a közszférában, mert a 800 ezer alkalmazott jelentős része nem kapta meg a megállapodás szerinti hat százalékos bruttó béremelést. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez az ajánlatát. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság működését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyancsak péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak indítványozzák, hogy még a tanév vége előtt nagygyűlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követően pedig figyelmeztető, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. A felmérések szerint ugyanis miközben a központi költségvetés intézményeiben a közalkalmazotti körben hat százalékkal nőttek a keresetek, az önkormányzatok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekben szinte nulla a növekedés.
2004.05.29.		Hír. Tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt a közalkalmazotti bérek értékvesztése ellen, miközben ülésezett a Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács. A tüntetésen alig több mint százan vettek részt. “Egyszer volt 50 százalék (2002) Hol nem volt 6 százalék (2003) Mégsem volt 6 százalék (2004) Tovatűnt 50 százalék”, volt olvasható az egyik transzparensen. Ha a kormány idén nem tesz valamit a bérek rendezéséért, az év végéig már 12 százalékkal kevesebbet fog érni a 2002-es fizetésemelés, mondta Kerpen Gábor, a tüntetést szervező, húszezer taggal bíró Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A tüntetést támogató, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét (EDDSZ) vezető Cser Ágnes a szó szoros értelmében szélnek is eresztette a kormánnyal kötött megállapodást, amelyben a kabinet idénre hatszázalékos béremelést vállalt (a megállapodást az EDDSZ nem írta alá). Cser Ágnes mindezeken túl a szél sorsára bízta az egészségügyi dolgozók bérlistáját (“egy 25 éve dolgozó háziorvos nettó 105 ezer forintot visz haza”), egy csokor kék lufit, valamint Petőfi Sándornak A XIX. század költői című versét (“Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet…”). A tüntetők ezután az Oktatási Minisztérium épülete elé vonultak. Az OM előtt felszólaló Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi képviselője szerint a tanárok félnek. A tüntetés idején még zajlott az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülése, amelyen megállapították: az első negyedévben ugyan a közszféra egészében 6,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, de ezen belül igen nagy eltérések vannak, különösen a közalkalmazottak és a szolgálati jogviszonyban dolgozók, illetve az önkormányzatokhoz tartozó alkalmazottak kárára. A testület a június 9-ei kormányülésig több változatot dolgoz ki arra, hogy mindenhol hat százalékkal emelkedhessenek a keresetek.
2004.06.03.		Hír. A kormány elkészítette a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításának ütemtervét, amelynek legfontosabb pontja, hogy szakértők bevonásával felülvizsgálják a korkedvezményre jogosító, jelenleg hatályos munkaköri jegyzéket. A jogszabály módosításának tervezetét legkésőbb 2006 szeptemberében terjesztik az OÉT elé, és ha a szociális partnerek megegyeznek, és a parlament is jóváhagyja, 2007. január 1-jétől hatályba léphet. Az ASzSz sikerként értékeli, hogy a kormány végül vállalta a korkedvezményes nyugdíjrendszer korszerűsítését, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Borsik János elnök, aki kezdeményezi, hogy a kialakult helyzetben a kormány hosszabbítsa meg a korkedvezmény intézményét 2007. január 1-jéig. Az Autonómok azt is javasolják, hogy a kedvezményes körbe kerüljenek be a folyamatos, három műszakban dolgozók, a Volán- és a BKV-buszvezetők esetében a jogosultságot ezentúl ne kössék járműtípushoz, és a Hungarocamion-sofőrök is kapják meg a kedvezményt. A korkedvezmény egyébként férfiaknál, nagy igénybevételt jelentő munkakörben eltöltött tíz év után két év, ezt követően minden öt év után egy év. A nők esetében nyolc év után két, majd négyévenként egy év a korkedvezmény.
2004.06.11.		Hír. Csalódottságot és megdöbbenést okozott az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalán, hogy a kormány egy héttel későbbre halasztotta a javaslattételt és az érdemi tárgyalásokat a közszféra idei béreinek rendezéséről, áll az érintett szakszervezetek állásfoglalásában. A szakszervezetek hangsúlyozzák, a kormánnyal kötött megállapodásban foglalt hatszázalékos béremelés egyedül a rendvédelmi szférában valósult meg, ugyanakkor az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás, a felsőoktatás, valamint a kutatás területén lényegében nem történt béremelés. A szakszervezetek a tárgyalások haladéktalan folytatására, jogi és pénzügyi garanciák kidolgozására szólítják fel a kormányt. A kormány azzal indokolta a halasztást, hogy még nem készültek el a bérkorrekcióhoz szükséges számítások. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára kijelentette: a kormány tartja a szavát, és ahogy azt a rendvédelmi dolgozók érdekében tette, úgy a következő napokban a közalkalmazottak béremelése érdekében is megteszi a szükséges intézkedéseket. Csizmár Gábor levélben indítványozta, hogy június 16-ára hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülését, hogy folytathassák a tárgyalásokat. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete pedig egy kormánypárti napilapban fizetett hirdetésben hívta fel a figyelmet az értéküket vesztő keresetekre.
2004.06.14.		Megalakult a Közszolgálati Pénzügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács, amely mintegy 26 ezer pénzügyi dolgozó fóruma. A pénzügyi érdekegyeztető tanács a 2005-ös költségvetés kialakításánál érdemi kérdésekről fog dönteni, mondta a pénzügyminiszter. A szakszervezet azt reméli, hogy a készülő jövő évi büdzsén túl még az idei évre vonatkozó kérdésekről is tudnak tárgyalni, így például a béren kívüli juttatások rendszerének áttekintéséről, a közigazgatás korszerűsítésének pénzügyi hatásairól és arról, hogy ez miként befolyásolja a munkavállalók létszámát. A testület munkájában a Pénzügyminisztérium mellett a többi között az Pénzügyminisztérium Szakszervezete, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatali Dolgozók Szakszervezete, a Vám és Pénzügyőrség Független Szakszervezete, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete dolgozóit képviselő MKKSZ is részt vesz. Fehér József MKKSZ főtitkár szerint a testület ötlete először 1992-ben vetődött fel. Fehér József szerint az eddigi tapasztalatok bizonyítják az intézményrendszer létjogosultságát, hiszen intézményi keretet teremtenek a párbeszédre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárcaszintű érdekegyeztetés fórumai eltérnek az alakuló Ágazati Párbeszéd Bizottságoktól, a versenyszférában ugyanis lehetőség van a mindenkire érvényes ágazati kollektív szerződésekre, a közszféra pénzügyi területén azonban csak konzultációról lehet szó.
2004.06.25.		Hír. Ülésezett az OÉT munkaerő-piaci bizottsága. Az élethosszig tartó állás és a nyolcórás munka már a múlté, így különösen fontos, hogy a jelenlegi viszonyoknak és élethelyzeteknek megfelelő foglalkoztatási akcióterv szülessen, hangzott el az ülésen. A versenyképesség növelése és a foglalkoztatási szint bővítése nem feltétlenül jár együtt, hangoztatta a bizottság több tagja is, javaslatuk szerint ezért külön stratégiának és akciótervnek kell foglalkoznia a két problémával. Szűcs György, az Iposz elnöke kiemelte, a nemzeti foglalkoztatási akcióterv kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a mikro- és kisvállalkozásokat, mivel fejlesztésük kedvező hatással van a munkaerőpiacra. Az akcióterv legfontosabb pontjának az életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtését tartja Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének képviselője. A szakértő kiemelte, a képzések alapozzák meg az egész foglalkoztatáspolitikát. Sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy ne igazodjon a piaci igényekhez.
2005.05.29.		Hír. Az OKÉT ülésen napirend előtt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Kónya Péter a kormány segítségét kérte a VPOP és szakszervezete közötti konfliktus feloldásához. A több mint hétezer pénzügyőr céljutalmának megvonása miatt a szakszervezet korábban pert indított. Az szakszervezet állítása szerint retorzióként a VPOP vezetése megszüntette a szakszervezet irodáját, megvonta gépkocsi-, számítógép-, telefon- és faxhasználatát. A VPOP parancsnoka szerint a szakszervezet nem nyerte meg a pert, Nagy János vezérőrnagy közölte: az igazság az, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elutasította a szakszervezet kérelmét. A VPOP két helyiséget is felajánlott a szervezetnek, amely az elsőt elutasította, a második ajánlatra pedig nem válaszolt.

2004.04.02.	Hír. Közel 400 dolgozó elbocsátását tervezi a Shell Hungary Rt., akinek a dolgozói a lépésről a cég belső internetes oldaláról értesültek. A benzinkútnál dolgozók általában a töltőállomást üzemeltető vállalkozások alkalmazásában állnak. A létszámot a töltőállomás forgalmának függvényében határozzák meg, annak felülvizsgálatát a Shell-lel történő egyeztetés alapján az üzemeltetők végzik el. Munka közben a cég kamerája felveszi az emberek mozgását, a vállalattól kiküldött munkatárs ezen kazetták közül egyet magával visz a központba, ott elemzik a munkafolyamatot. Ezzel kapcsolatban a Shellnél kifejtették: a kamerák a töltőállomás vásárlóinak, személyzetének és a töltőállomás eszközeinek biztonságát szolgálják, a felvételek alkalmasak az ügyfélszolgálati esetek tisztázásra is. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos nem a konkrét esettel, hanem a helyzet jogi részével kapcsolatban azt mondta: teljességgel jogellenes, ha a dolgozót kamerával figyelik munkavégzés alatt, de az is, ha a felvételt később vizsgálják.
2004.04.02.	Hír. A hét elején leállt a MÁV Debreceni Járműjavító Kft., és szabadságra küldte közel 700 dolgozóját. A kényszerpihenőre azért van szükség, mert az anyacég megrendelései tavaly töredékükre estek vissza, és a tendencia idén sem változott. A múlt esztendőig száz százalékban MÁV-tulajdonban lévő debreceni járműjavító az első félévben gyakorlatilag az anyacég megrendeléseiből élt. Tavaly a szokásos vasútikocsi-javítási munkákból két nagy volumenűt is külföldön végeztetett el a MÁV, így a cég likviditási válságba került. Felmerült a felszámolás lehetősége is, az ügyvezető igazgató szerint megoldás lenne az is, ha a MÁV Rt. készfizető kezességet vállalna a cégért, mert úgy a bankok tovább hiteleznék, és egy év alatt újra talpra lehetne állítani a debreceni járműjavítót. A másik megoldás a privatizáció, amire az elmúlt években több kísérlet is volt. A dolgozók és a cég szempontjából egyaránt káros lenne a gyárbezárás, a járműjavító tíz különféle minősítéssel rendelkezik, az európai piacon jól ismerik, és a nehéz helyzet ellenére idén is sikerült a kapacitás negyven százalékát külső szerződésekkel lekötni.
2004.04.05.	Hír. A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint a munkanélküliségi ráta 2003. december és 2004. február között 6 százalék volt. A nyilvántartott állástalanok száma ebben az időszakban 248 ezer, míg egy évvel korábban 259 ezer fő volt. Az Európai Unióban 8,8 százalékos ez a mutató. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy tanulmányban elmarasztalta a magyarországi foglalkoztatás állapotát, mivel itt a foglalkoztatási ráta a második legkisebb az OECD-tagállamok körében, mindössze 56 százalék. A KSH-felmérés szerint a foglalkoztatottak száma 3,918 millió fő volt a 2003. novembertől 2004. januárig terjedő időszakban: azaz tízmillió magyarból közel négymillió dolgozik. Elsősorban a legaktívabb, tehát a 25–54 éves korosztályhoz tartozó férfiak foglalkoztatása marad el a nemzetközi átlagtól. A KSH jelentése szerint a munkanélküliek 46,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. Ezek szerint a regisztrációban szereplők fele tartósan munkanélküli. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülők körében már 25-30 százalékos a munkanélküliség. Egyes megyékben, térségekben – Heves megye északi és déli részén, Borsodban és Szabolcsban, továbbá az Észak-Alföldön – a munkanélküliség 20–40 százalék. A munkaképes korúak 18 százaléka nyugdíjas, 9 százaléka rokkantnyugdíjas.
2004.04.05.	Hír. A kormány a munkaerőpiac átláthatóságát és a munkavállalók jogbiztonságát várja az EMMA-tól, de egy szakértői vélemény szerint a gyakorlati megvalósítás több kérdést is fölvet. Félő, gyakran előfordul majd, hogy mire az adatbázisba kerül a dolgozó adata, addigra már nem is a bejelentő munkaadónál dolgozik. Bár az EMMA bevezetésével a munkavállalók és a több mint háromszázezer munkáltató naprakész, megbízható információt kaphat a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről, a munkaadók az egyeztetéseken kifogásolták, hogy a rendszer növeli az adminisztrációt. Az adatbázis gyakorlati megvalósítása és használata is több kérdést vet fel. Például az eddig is vitatható foglalkoztatási formában dolgoztató munkaterületeken azonban nem hoz áttörő eredményt. A magáncégek gyakran havonta, vagy próbaidő lejárta után megválnak dolgozóiktól. Mire bejelentenék az új munkatárs adatait, már érvénytelenné is válik. Problémát jelenthet az is, hogy a nagy multikon kívül kevés vállalkozó használ számítógépet, még kevesebben internetet, ma többnyire a könyvelők látják el a dolgozóval kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Az EMMA azon sem tud változtatni, hogy a feketén munkát vállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak.
2004.04.06.	Hír. Állandósult a feketefoglalkoztatás aránya Magyarországon; az utóbbi két évben egyaránt 10-12 ezer illegálisan foglalkoztatottat találtak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársai. A feketemunka elleni eredményesebb fellépést akadályozza, hogy a csaknem 850 ezer munkáltatóra mindössze 200 munkaügyi felügyelő jut. Becslések szerint már milliósra tehető a fekete munkások tábora. Munkaerő-piaci szakértők úgy látják, a feketemunka aránya a kimutatások szerint stagnál, de az újabb megszorítások miatt a “svarcból” élők száma feltehetőleg újból növekedni kezd. A kormány a feketemunka “kifehérítése” céljából módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek. A tervek alapján amnesztiát adnának azoknak a munkaadóknak, akik június 30-ig szabályos munkaszerződést kötnek az eddig illegálisan foglalkoztatott munkavállalókkal.
2004.04.06.	Hír. A napokban hagyta jóvá a kormány azt a rendeletet, amely részletesen szabályozza az egységes magyar munkaügyi adatbázisba való bejelentési kötelezettség teljesítésének módját, továbbá azt, miként kérdezhetők le adatok. A rendszer májustól segíti majd az uniós adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, a munkavállalók és a munkáltatók jobb tájékozódását, a munkaerőpiac átláthatóságát, a jogbiztonságot, továbbá javítja az ellenőrzés hatékonyságát.
2004.04.06.	Hír. Hetek óta tartó viták utána a Siemens szóvivője elismerte, hogy a legnagyobb német elektronikai konszern azt tervezi, hogy több ezer állást Németországból külföldre telepít. A belső tárgyalásokon világossá vált, hogy a cég legalább ötezer állást vinne át olcsóbb munkabérű országokba, összesen mintegy 8.000 állásról van szó. A szakszervezetek tízezer állás elvesztéséről beszélnek, ami kiélezi a munkáltatók és az érdekképviselet közti ellentéteket. Első felháborodásában Gerhard Schröder kancellár “hazafiatlannak” minősítette a külföldre települő német cégeket, és azonnal tiltakoztak a szakszervezetek is. Heinrich von Prierer, a Siemens vezetője ellenben arról beszélt, hogy “mi legalább megkezdtük a harcot a németországi munkahelyek védelmében”. Von Prierer kompromisszumokra ösztönzi a szakszervezeteket: az állásokat például úgy lehet megmenteni, ha a munkavállalók az eddigi 35 óra helyett hetente 40-et dolgoznának – ugyanazért a fizetését. Ha mégis sikerülne megegyezni a hosszabb munkaidőről és a különböző juttatások csökkentéséről, akkor az állások egy részét esetleg meg lehetne menteni. Az IG Metall szakszervezetet különösen az aggasztja, hogy az utóbbi időben nemcsak az egyszerű bedolgozói állások, hanem kvalifikált munka is külföldre vándorol Németországból.
2004.04.07.	Hír. A külföldiek szezonális munkavállalásáról szóló törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét kéri az Országgyűlés következő ülésén az MDF frakció. A probléma megoldására kidolgozott, kilenc törvényt figyelembe vevő javaslatot a parlament munkaügyi bizottsága elutasította. A javaslat szerint a külföldi a magyar konzulátuson jelentené be munkavállalási szándékát. A konzulátus kiállítja részére a munkavállalói könyvet – amely egyben munkavállalási engedélyt is jelent – és a tartózkodási vízumot. Az érintettek kilencven napig tartózkodhatnának Magyarországon és hatvan nap munkát vállalhatnának. A munkaügyi tárca foglalkoztatási főosztályvezetője szerint a Parlamentben jelenleg tárgyalt idegenrendészeti törvény módosítása jelenthet megoldást az ügyben. Annak elfogadása esetén májustól olyan vízum állítható ki, ami hat hónapra, több részletben igénybe vehető munkavállalást biztosít egy évben.
2004.04.09.	Hír. Több ezer dolgozó elbocsátásától tartanak a postások az idén. A Magyar Postának április végén kell átadnia idei foglalkoztatási tervét a helyi szakszervezeteknek. A kormányváltás óta negyvenháromezerről harminchét-harmincnyolc ezer főre csökkent a postai dolgozók száma, és hatszáz kistelepülésen számolták már fel az állandó postahivatalokat. A Pofész elnöke szerint elfogadhatatlan olyan emberek elbocsátása, akiknek pár év van hátra a nyugdíjig. A Postás Szakszervezet elnöke abban bízik, hogy a menedzsment tartja magát az idén hétszáz főben megállapított létszámleépítéshez. Mundruczó Kornél egyetért a modernizációs elképzelésekkel, mindössze túl gyorsnak tartja annak megvalósítását. A foglalkoztatási gondok kezelése érdekében már tavaly júliusban együttműködési megállapodást kötött a munkaügyi tárcával a Magyar Posta. Az egyezség létrejöttét a vállalat kezdeményezte.
2004.04.09.	Hír. Egyre több külföldi cég küszködik munkaerőhiánnyal. A multik lassan egymás elől veszik fel a munkavállalókat: a munkaerőhiánnyal küszködő nyugat- és közép-dunántúli cégek Észak-Kelet-Magyarországon toboroznának, csakhogy az ottani multik is kapacitásaik növelését tervezik. A legfőbb probléma az, hogy a magyar munkavállalók egyáltalán nem mobilak, a magasabb fizetség reményében sem feltétlenül mozdulnak meg. Ebben a szakemberek szerint a röghöz kötöttség mentalitásán kívül a lakáshoz jutás és a közlekedés problémái is közrejátszanak. Egy a közép-dunántúli régióban működő multinacionális vállalat személyzeti vezetője szerint tavaly augusztus végéig a gyár vonzáskörzetéből még fel tudták venni a felfutáshoz szükséges több száz fős létszámot, szeptember első felétől azonban előbb kiürült a helyi, majd a dunántúli munkaerőpiac is.
2004.04.16.	Hír. A tervek szerint Magyarország három csoportba sorolja az unió jelenlegi tagállamait, és különböző munkaerő-piaci szabályokat vezet be velük szemben, mondta Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Értékünk az ember című fórumon. Az Országos Érdekegyeztető Tanács elfogadta a kormányzati terveket. Azon tagországok (Anglia, Írország) munkavállalói, amelyek a csatlakozás pillanatában megnyitják a munkaerőpiacukat a magyarok előtt, munkavállalási engedély nélkül kaphatnak munkát Magyarországon. Amelyek nem nyitják meg teljesen munkaerőpiacaikat, de könnyítéseket terveznek a jelenlegi szabályozáshoz képest, azok polgárai csak engedéllyel dolgozhatnak Magyarországon, ám annak megszerzése nem kötött munkaerő-piaci elemzéshez. Ellentétben azon országokkal (Ausztria, Németország), amelyek a mostanihoz képest egyáltalán nem bővítik munkaerőpiacukat. Onnan csak akkor jöhet valaki hozzánk dolgozni, ha elemzés támasztja alá, hogy az adott állás betöltésére nincs megfelelő magyar munkaerő. Foglalkoztatásra, oktatásra, képzésre, szociális szolgáltatásokra egyébként több mint 190 milliárd forintot lehet elnyerni 2004–2006 között az uniós pályázatokon. A pénzek 21 százaléka a munkaerőpiachoz, 12 százaléka a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, 31 százaléka az életen át tartó tanuláshoz, míg másik 31 százaléka az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügy területén szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódik. Eddig 18, a humánerőforrás-fejlesztési programhoz (hefop) illeszkedő felhívás jelent meg.
2004.04.16.	Hí. Az új tagállamokból érkező gépkocsivezetők, vágóhídi hentesek, röntgenasszisztensek és folyami hajókon dolgozó matrózok jó eséllyel munkát kaphatnak Hollandiában az EU május elsejei bővítése után, jelentette be pénteken a holland munkavállalási központ. Az engedélyre vonatkozó kérelem hivatali átfutási ideje maximum két hét. Egyelőre május elsejétől kezdődően három hónapig lesz érvényben ez az intézkedés, de a hivatal ezt meghosszabbíthatja. Jelenleg mintegy 10 ezer kelet-európai dolgozik Hollandiában, hivatalos becslések szerint a határok megnyíltával az új tagállamokból érkező munkavállalók száma megkétszereződne.
2004.04.16.	Hír. A fővárosi munkaügyi központokban olvasható üres álláshelyek listájából az derül ki, hogy a munkaadók nem szívesen foglalkoztatják a hazai munkavállalókat. A 4239 munkahelyre mindössze 1005 magyarnak jutna hely, a többi állásra elsősorban külföldieket várnak. Nemcsak a segédmunkások, hanem a szakemberek elhelyezkedési esélyeit is hátráltatja a munkaadók hozzáállása. Az egyik munkáltató elmondta, hogy ő a román munkásokat részesíti előnybe a magyarokkal szemben. A románok 10-12 órát is dolgoznak és akár hétvégén is teljes műszakot vállalnak. Minimálbérnél többet nem fizet nekik, annyi pénzért viszont a magyarok nem dolgoznak olyan sokat. Szabó György, a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) engedélyezési osztályvezetője elmondta: a munkáltatónak kérvényezni kell, ha külföldit szeretne foglalkoztatni. A hivatal 30 napon belül megvizsgálja a kerületi kirendeltségek közreműködésével: van-e az álláshelyre magyar jelentkező. Kizárólag akkor lehet külföldit alkalmazni, ha nem találnak a munkára hazai munkanélkülit. Ez az eljárás a magyar munkaerőpiac védelmében történik. Az engedélyeztetés azonban még ezek után sem automatikus.
2004.04.17.	Hír. Még az idén mintegy 2200 új munkahely jön létre a kormány kétmilliárd forintos központi támogatásával, közölte Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. 89 pályázó kap támogatást a rendelkezésre álló kétmilliárd forintos keretből.
2004. 04.20.	Hír. “Mindig a tiszta beszéd híve voltam, ezért tetszik az Egységes magyar munkaügyi adatbázis” – ezzel a szlogennel népszerűsíti az új munkaügyi nyilvántartást egy reklámfilmben Berkes Zsuzsa, volt tv-s műsorvezető. A film annak az országos kampánynak a része, amellyel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meg akarja ismertetni a lakosságot a május elsejétől működő Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázissal (Emma). A stílszerűen április 19-én, Emma napján indult és májusig tartó kampány során a televíziók mellett rádiókban, a nyomtatott sajtóban, plakátokon, szórólapokon és az interneten is népszerűsítik az új nyilvántartást. Az EMMA-val kapcsolatban a foglalkoztatottnak nincs kötelezettsége, de telefonon (185), vagy interneten (www.emma185.hu) keresztül egyéni kódszámával információkat kaphat munkaviszonyáról. Személyesen az ország 174 pontján működő munkaügyi kirendeltségen pedig PIN-kód nélkül is tájékozódhat. A munkáltatónak viszont bejelentési kötelezettsége van: az új munkaviszony megkezdése előtt, vagy a megszűnése után egy nappal jelezni kell a változást. A tájékoztató kampány elsődleges célja, hogy a csaknem 300 ezer munkáltató figyelmét felhívja a bejelentési kötelezettségben történt jogszabályi változásra.
2004.04.20.	Hír. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy a magyar munkahelyeket akár védintézkedésekkel is meg kell óvni, mert a rendszerváltáshoz hasonló munkaerő-piaci változást, növekvő munkanélküliséget okozhat a csatlakozás. A magyar munkavállalók szabad áramlásának korlátozását kétoldalú tárgyalásokkal, az érdekegyezetés színvonalának emelésével akár egy éven belül fel lehetne oldani, ehhez azonban meg kell győzni a tagállamokat, hogy nem ésszerű egyformán megítélni az új csatlakozó országokat. Kétoldalú tárgyalásokon kell feltárni a csatlakozó országok közötti különbségeket, így lehet lebontani a munkaerő szabad áramlásának korlátait. Ha a tagállamok megismerik a magyar munkaerő piaci helyzetet, akkor a 2+3+2 éves szigorítás akár már az első évben feloldódhat és ezt segítheti a jelenleginél sikeresebb érdekegyeztetés is. Helytelen lenne hasonló szigorítással sújtani az összes csatlakozó országot. Borsik szerint helyes, hogy május elsejétől a viszonosság elvét alkalmazzák azokkal szemben, akik nem engedik be a magyar munkavállalókat, de jelenleg a gyakorlati problémákra kell felkészülni.
2004.04.21.	Hír. Az április 21-i állapotok szerint továbbra is csak két uniós tagállam biztosít korlátlan munkavállalási lehetőségeket a magyar állampolgároknak május 1-jét követően, közölte a Külügyminisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Írország teljes piacnyitást jelentett be, ugyanakkor a nem járulék alapú szociális ellátások igénybevételét várhatóan meghatározott idejű jogszerű írországi ott-tartózkodáshoz köti. Az Egyesült Királyság ugyancsak szabaddá teszi a magyar állampolgárok munkavállalását. A magyar munkavállalóknak be kell majd jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Nem szabadítja fel munkaerőpiacát, de könnyíti a munkavállalási engedélyek beszerzésének jelenlegi rendszerét több ország. Így Dánia, Svédország, Hollandia. Németország és Ausztria fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, és hatályban maradnak a jelenlegi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. Finnország szintén fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, de a szezonális munkavállalást és a nappali tagozatos diákok tanulás melletti munkavállalását engedélymentessé teszi. Franciaország ugyancsak fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását és nemzeti jogszabályaiban engedélyhez köti a magyar állampolgárok munkavállalását, nemcsak a csatlakozást követő két évre, de várhatóan az azt követő három évre is. Belgium, Spanyolország, Görögország, Portugália. Olaszország, Luxemburg két évig fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, várhatóan a dán-svéd modellhez hasonló intézkedéseket fognak alkalmazni. Izland hivatalosan nem nyilatkozott, Liechtenstein esetében pedig, a többi EGT országhoz hasonlóan, Magyarország is részese lesz a kvótarendszernek.
2004.04.27.	A munkaügyi központoknak az idei év első három hónapjában 156 cég jelentett be létszámleépítést, ami több mint tízezer fő elbocsátását jelenti. Az év elején jelentette be a Hajdú-Bét Rt., hogy a felszámolás alatt álló baromfi-feldolgozó csaknem 1600 munkásnak mond fel. A Kraft Foods Hungary Kft.-tól 320 munkavállaló került az utcára. Ugyancsak év elején közölte az Imperial Tobacco, hogy bezárja a Debreceni Dohánygyárat. Itt 380 embert bocsátottak el. A tokodi üveggyárban 320 dolgozó vehette át felmondást, a diósgyőri acélműből 1200 dolgozó kerül az utcára. Az Agrograin Rt. hatvan dolgozót elbocsátva eladja kaposvári irodaházát. Júniusban újabb 560 dolgozót bocsát el a szombathelyi Marc cipőgyár.
2004.04.27.	Hír. Nagyszabású razziát tartottak Németországban magyar munkavállalók körében. Az eljárást több város (köztük Aachen, Darmstadt, Berlin, Dortmund, Koblenz, Regensburg és Landshut) ügyészsége és vámhivatala kezdeményezte, és a jogsegélyszolgálat keretében a magyar hatóságok otthon is házkutatásokat tartottak. A vágóhidakon, fémfeldolgozó üzemekben és építkezéseken dolgozó magyarok legálisan tartózkodtak ugyan Németországban, de erős a gyanú, hogy nem volt minden rendben az őket foglalkoztató magyar illetve német cégeknél. A németek illegális foglalkoztatással és adócsalással gyanúsítják a magyarokat, egyes számítások szerint az okozott kár eléri a 35 millió eurót. De nemcsak Németországban, hanem Magyarországon is gond van néhány érintett alvállalkozóval, akik otthoni tevékenységet már nem folytatnak, ehelyett egyszerű munkaközvetítőként működnek.
2004.04.27.	Hír. A francia munkaerőpiacon kevés a magyar munkavállaló és e helyzet a jelek szerint május elseje után sem változik még. Különféle kimutatások szerint az elmúlt négy évben hozzávetőleg mindössze hatszáz magyar kért munkavállalási vízumot Franciaországban, ráadásul e kérelmek száma évről évre csökkenő tendenciát mutat: míg 2000-ben ez a szám 187 volt, tavaly már csak 78. Az elmúlt három évben két magyar állampolgár folyamodott a francia hatóságokhoz cégalapítási engedélyért. Franciaországban a munkanélküliségi ráta alig marad el a tíz százaléktól, a gazdasági növekedés lanyha, és nem igényli a tömeges külföldi munkaerőt. Párizs az EU-csatlakozási tárgyalásokon erősen ragaszkodott az új tagokkal szembeni ideiglenes munkaerő-korlátozásokhoz. Hivatalosan a munkavállalási engedély vagy annak ígérvénye elengedhetetlen feltétel egy franciaországi üres állás betöltéséhez. Ilyenre csak akkor lehet esélye egy magyarnak, ha az adott szabad munkahelyre nincs francia vagy régi EU-tagállambeli jelentkező. A külföldiek munkavállalási ügyeivel az Office des Migrations Internationales (OMI) nevű kormányhivatal foglalkozik, amelynek vidéken és külföldön (például a Maghreb-térségben, Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában) is vannak kirendeltségei, de ilyen Magyarországon nincs
2004.04.27.	Hír. Egy napilap szerint az EU-s álláslehetőség keresésére a neten már több megoldás is kínálkozik. Az EURES-oldalon az álláslehetőségek menüponttól kezdve csak angol, német és francia nyelven találunk információkat. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) naponta frissíti ezt az adatbázist, és további pozitív tulajdonsága a honlapnak, hogy csak addig maradnak fent a hirdetések, amíg érvényesek. Az oldalon nemcsak a munkavállalók kereshetnek, hanem a munkaadók is. Erre szolgál az önéletrajz-adatbázis. Ha ide feltöltjük CV-nket, akkor a fejvadászok vagy közvetlenül a cégek ránk találhatnak. Május elején mintegy 60 000 önéletrajz és 2600 munkáltató volt regisztrálva az adatbázisban. A www.eurojobs.com az összes európai államból kínál lehetőségeket. A EuropeanVoice.com valójában egy internetes újság álláskereső rovata, ami hétről hétre frissül. Általában EU-s szervezetek álláslehetőségeivel találkozhatunk az oldalon. A magyar honlapokon kevésbé gazdag a kínálat, valószínűleg hamar változni fog a helyzet. Érdemes ellátogatni a www.jobpilot.hu oldalra, ahol az előző lapokhoz hasonlóan önéletrajzot is feltölthetünk, valamint egy sereg európai kínálatból választhatunk, ráadásul mindezt többlépcsős keresés-szűkítés is segíti.
2004.04.27.	Hír. A kormány és az ellenzék közös felelősségének nevezte Kósáné Kovács Magda azt, hogy az Unió eddigi tagállamai ne tartsanak a magyar munkaerőtől. A szocialista politikus, aki az ötödik az MSZP európai parlamenti listáján, budapesti tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az itthoni foglalkoztatottság növelésére és modernizációjára van szükség.
2004.04.27.	Hír. A napokban 20 ezer példányban megjelent az ÁllásStart című kötet, melyhez az ország összes állásbörzéjén, valamint a főiskolák, egyetemek karrierfelkészítő napjain férhetnek hozzá a friss diplomások. A kiadvány első részében önéletrajzi tippek, adózási, munkajogi információk olvashatók, a második felében betöltetlen, pályázható álláshelyek közül válogathatnak a fiatalok. Budapesten és vonzáskörzetében, valamint Északnyugat-Magyarországon munkaerőhiány, Észak és Délkelet-Magyarországon és a dél-somogyi régióban viszont elhelyezkedési nehézséget okozó többlet mutatkozik. A szerzők szerint a közeljövőben várhatóan az egész ország területén több mérnökre, minőségbiztosítási, kereskedelmi, környezetvédelmi szakemberre és uniós szakértőre lesz szükség, és a szolgáltatásban, termelésben dolgozók és a szakmunkások elhelyezkedési esélyei is jelentősen javulnak. A vidéki vállalatoknál dolgozó pályakezdők 25 százalékkal kevesebb bérre számíthatnak, mint fővárosi kollégáik. A férfiaknál előnyt élvez a rugalmas munkavégzés lehetősége, a nők számára viszont a vállalati kultúra és arculat a meghatározó. Bérükkel is elégedettebbek annak ellenére, hogy kevesebbet keresnek mint férfiak.
2004.04.28.	Hír. Nehezedik május elsejétől a határon túl, nem uniós tagállamban élő magyarok anyaországi munkavállalása, mivel a közösség bármely tagállamának állampolgára előnyt élvez a harmadik országból érkezettekkel szemben, nyilatkozta Sümeghy Csaba. Bizonyos hiányszakmákban továbbra is számítani lehet a határon túli munkavállalókra, nem valószínű, hogy a gazdagabb uniós tagállamok polgárai például a magyar építőiparban akarnak majd munkát vállalni, így a későbbiekben is célszerű lenne megfontolni a lehetőségek kiterjesztését. Vannak, akik úgy vélik, növekvő számú török vendégmunkással is számolni kell. Sümeghy Csaba kiemelte, ezt nem tartja realitásnak, hiszen a magyar munkaerőpiac kicsi, s nyelvi problémák is nehezítik az elhelyezkedést.
2004.04.28.	Hír. Elutasította a svéd parlament (349 tag 182 nem szavazattal 137 ellenében) szerdán a kormány javaslatát, amely korlátozásokat kívánt bevezetni az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országokból érkező munkavállalókkal szemben, így Svédország az egyetlen az EU jelenlegi tagjai közül, amely semmilyen megszorítást sem alkalmaz az újonnan csatlakozó országok munkavállalói ellen.
2004.04.28.	Hír. “Tények és mítoszok a csatlakozó országok lakosságának munkavállalási célú migrációjával kapcsolatban” címmel nyilvános meghallgatást rendezett az Európai Parlament liberális frakciója (ELDR) szerdán Brüsszelben. Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti megfigyelője határozottan kiállt az uniós munkaerő-piac liberalizálása mellett. A 10 tagjelölt országból várható bevándorlásra vonatkozó brüsszeli becslések (melyek szerint a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország népességének 4-6 százaléka, közel ötmillió új uniós polgár költözhet át Nyugat-Európába 2020-ig) alighanem erősen eltúlzottak, az Európai Unió jelenlegi tagállamainak munkavállalóira sem jellemző a mobilitás. Míg az amerikai dolgozók 30%-a van 1 évnél rövidebb ideje munkahelyén, addig ez az arány az unióban 16 százalék. A foglalkoztatottsági adatok sem támasztják alá a tizenötök félelmét, hiszen az unióban a munkanélküliség aránya többszöröse a most csatlakozókénak. Míg például Magyarországon 2003-ban 5,5% volt a munkanélküliség, az uniós országokban 10% körül, illetve afölött. Egy 2004 első negyedévében végzett felmérés szerint a teljes felnőtt magyar lakosság 10%-át foglalkoztatja a külföldi munkavállalás lehetősége. A 30 év alatti felnőttek 42%-a, a 30-50 év közöttiek alig több mint 10%-a vállalna munkát külföldön, míg az 50 fölöttiek körében gyakorlatilag nincs munkavállalói célú migrációs hajlandóság. Szent-Iványi István adatokkal bizonyította, hogy Közép- és Kelet-Európa és az egykori Szovjetunió országai egymást követő négy éven keresztül gyorsabban növekedtek, mint a világgazdaság egésze. A gazdasági folyamatok, tények és elemzői várakozások tehát nem indokolják a munkaerő-áramlás korlátozását, átmeneti időszakra sem. A május 1-jén csatlakozó országok megállapodtak: teljesen liberalizálják egymás felé munkaerőpiacukat.
2004.04.30.	Hír. A holnap az unióhoz csatlakozó országokból kevés munkavállaló érkezett az elmúlt években Nagy-Britanniába, pedig a külföldi friss munkaerő évente fél százalékkal járul hozzá a gazdasági növekedéshez, derült ki a brit statisztikai hivatal tegnap közölt adataiból. Hétfőtől három olyan ország lesz az EU-ban, ahol a magyarok korlátozások nélkül vállalhatnak munkát, Írország, Nagy-Britannia és Svédország. Willy Buschak szerint az új tagállamok lakosságának mindössze egy százaléka költözne a régi tagállamokba, és ez tíz év alatt alig egymillió munkavállalót jelentene, aki nem akar letelepedni Nyugaton, csak néhány éves tapasztalatot és némi indulótőkét kíván gyűjteni a hazai élethez. Az európai liberálisok szerint megsérti az uniós diszkriminációellenes tilalmat, és veszélyes folyamatot indíthat el az, hogy egyes tagországok korlátozni akarják és már nem csak az újakkal szemben, a szociális ellátások igénybevételét.
2004.04.30.	Hír. Az utolsó munkanapot tartják ma az idén 117 éves debreceni dohánygyárban, amelynek tulajdonosa, az angol Imperial Tobacco Group a magyarországin kívül bezárja a szlovéniai és a szlovákiai dohánygyárait is. A debreceni üzemben tavaly 2,7 milliárd szál cigaretta készült. A gyár bezárásával a cég nem szűnik meg, Imperial Tobacco Magyarország Kft. néven működik tovább és a tulajdonos termékeinek magyarországi forgalmazásával és logisztikai tevékenységgel foglalkozik a továbbiakban. A debreceni gyártól május elsejével mintegy 380 dolgozót bocsátanak el. A cég az elmúlt hetekben létrehozott egy irodát, ahol a gyár, a szakszervezet és a munkaügyi központ munkatársai segítik a dolgozók újbóli elhelyezkedését. A megyei munkaügyi központ igazgatója, Rezsőfi István korábban azt nyilatkozta: hat debreceni cég összesen több száz állást kínált föl az embereknek. A gyárban még ezen a héten is folytak az egyeztetések a dolgozókkal az elhelyezkedési lehetőségekről.
2004.05.04.	Hír. Az uniós csatlakozást követő első munkanapon megkezdte működését az egységes magyar munkaügyi adatbázis (Emma). A munkakönyv 1992-es megszüntetésétől csak becsülni lehetett azok számát, akik munkaviszonyban álltak. Május 1-jétől az új munkaviszonyt a munkavégzés megkezdése előtt kötelező bejelenteni, és a munkáltatóknak egy napon belül jelezniük kell, ha megválnak a dolgozótól. A rendszer alapadatait a nyugdíjfolyósítótól és az egészségbiztosítási pénztártól veszik át. Az adatbázis tartalmazza majd a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó 2,5 millió dolgozó és az őket foglalkoztató több mint 300 ezer munkáltató naprakész adatait, valamint a dolgozók személyi adatait (taj-szám, állampolgárság, alapbér, munkaidő hossza, az adott munkaviszonyhoz kapcsolódó végzettség, képzettség, a munkáltató azonosító adatai). A munkaviszony-létesítéseket, illetve megszűnéseket a munkáltatók négyféle módon jelenthetik be: személyesen a 174 munkaügyi kirendeltség valamelyikében, postai úton a munkaügyi nyilvántartó központnak, vagy a munkaügyi kirendeltségeken kiváltott PIN-kód alapján. Saját adataikat a munkavállalók is a lakóhelyükhöz legközelebb eső munkaügyi kirendeltségen személyesen igényelt PIN-kód alapján kérhetik le az adatbázisból.
2004.05.05.	Hír. Mintegy 370 alkalmazottat bocsátanak el a Philips Magyarország szombathelyi üzeméből, mert a társaság az LCD monitorok gyártását áttelepíti Székesfehérvárra. A cég az áttelepítést a szervezet egyszerűsítésével s a költségek visszaszorításával indokolta, melynek célja a versenyképesség megőrzése. A Philips a helyi szabályoknak megfelelően szorosan együttműködik majd az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel, közölte Blazsevácz Péter, a Philips Magyarország kommunikációs vezetője. Székesfehérváron a szombathelyi leépítéshez képest negyven fővel kevesebb munkahely létesül. A Szombathelyi Elektronikai Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mile Zsolt elmondta: nem fedi a valóságot a társaság és az érdekképviselet szoros együttműködéséről szóló hír, és sérelmezik, hogy a cég az utolsó pillanatban közölte velük leépítési tervét, de most szeretnék elérni, hogy a törvényben előírt juttatásokon felül további segítséget kapjanak a dolgozók. A gyárbezárásokkal és a kormány foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatban Sümeghy Csaba, a Fidesz vállalkozói munkacsoportjának vezetője elmondta: a munkanélküliség meghaladja a 250 ezer fős lélektani határt, ami 6,1 százalékot jelent. Fokozottan drámai a helyzet a pályakezdők esetében, ahol ez a mutató 13 százalékos. Az alacsonyan képzett munkanélküliek helyzete pedig szinte kilátástalan, arányuk eléri a 25-30 százalékot. A politikus szerint a munkanélküliségi mutatók romlásának egyik legfőbb oka, hogy a kormány rosszul használja fel a foglalkoztatás növelésére szolgáló eszközöket.
2004.05.05.	A munkanélküliség elérte a 6,1 százalékos lélektani, vagyis 250 ezer fős határt - jelentette ki Sümeghy Csaba (Fidesz). A munkanélküliségi ráta a pályakezdők esetében még rosszabb, 13 százalékos, az alacsonyan képzett munkanélküliek aránya pedig a 25-30 százalékot is eléri. Az előző kormányzati ciklustól eltérően most a szakszervezetek is hallgatnak, nem a dolgozók, hanem saját érdekeiket képviselik. Az ellenzéki politikus kijelentéseivel ellentétben a Monetáris Tanács értékelése szerint a magyar gazdaság kockázati megítélése az elmúlt hónapokban jelentősen javult, és a kormányzati jelentés is a gazdaság fokozatosan és folyamatosan javuló teljesítményéről számol be. Folyamatosan nő a foglalkoztatottság, az ipari termelés, erősödik a forint. 2002-2003 fordulóján megállt a foglalkoztatás 2001 végétől jellemző hanyatlása. Tavaly már emelkedett a foglalkoztatottak aránya, a negyedik negyedévben 64 ezerrel több embernek volt munkája, mint egy évvel korábban. A kedvező helyzet kialakulásában jelentős gazdasági is foglalkoztatáspolitikai intézkedések játszottak szerepet: csökkent a személyi jövedelemadó, a kiemelten támogatott közmunkaprogramok, az álláskeresést ösztönző juttatások bevezetése, az Élhetőbb Falu, valamint a romák és idősek foglalkoztatását segítő programok támogatása garantálta a foglalkoztatási és aktivitási színvonal növekedését.
2004.05.08.	Hír. A hétfő óta működő emmába három nap alatt csaknem hétezer cég jelentkezett be, s mintegy 3500 munkaadó és munkavállaló igényelt az elektronikus ügyintézéshez szükséges azonosítókódot. A kormányzat szerint az új adatbázis bezárja a kiskapukat a feketemunka előtt. Az első három napon több mint 6700 munkaviszonnyal kapcsolatos változást jelentettek be országszerte a munkaadók, mondta Szántó Tamás, a Foglalkoztatási Hivatal informatikai főigazgató-helyettese. PIN kódot eddig jóval kevesebben kértek, mint ahányan bejelentést tettek. A munkáltatóknak továbbra is be kell jelenteniük a munkaviszonyokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak (ONYF) évente egyszer, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak pedig a munkaszerződés megkötését követően, a munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságát továbbra is ezen nyilvántartások alapján állapítják meg. Az ONYF szeretné elérni, hogy az adatbázisát összevethesse az emmával, erre a jelenlegi adatvédelmi szabályok nem adnak lehetőséget. Az emma arra tud válaszolni, hogy az adott munkaviszonyt bejelentették-e, és ha igen, mekkora alapbérrel és milyen hosszú munkaidővel, a tb-járulékokról nem tartalmaz információkat. Az ONYF nyilvántartása 1958-ig visszamenőleg tartalmazza a nyugdíjbiztosítási adatokat. A foglalkoztatással kapcsolatos információkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is gyűjti, nem szólva az APEH-ről. Az emma induló adatbázisát is az ONYF 2002. és 2003. végi, illetve az OEP 2004-es adataival töltötték fel. Az új adatbázis folyamatosan kibővül a májustól kötött, illetve megszüntetett munkaviszonyokkal. Abban mindenki egyetért, hogy az emma nagyban megkönnyíti a munkaügyi ellenőrök dolgát, akik az adatbázisból egyszerűen letölthetik a vizsgált cégre vonatkozó adatokat, s azonnal meg tudják állapítani, hogy a cégnél hány munkaviszony van bejelentve.
2004.05.11.	Hír. Elsősorban a negyven-ötvenéves szakmunkások és a képzetlen munkavállalók érdeklődnek az uniós álláslehetőségek iránt, mondta a Foglalkoztatási Hivatalban Oláh Bea, legtöbben gépkocsivezetőként, hentesként dolgoznának. Hollandiában, Írországban és Angliában elsősorban ezek a betöltetlen szakmák. Az érdeklődők nagy része azonban semmilyen idegen nyelvet nem beszél. Az érdeklődők meglehetősen tájékozottak, tudják hol, milyen feltételekkel lehet az unió tagállamaiban munkát vállalni, de az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja az EURES hálózatról, és az uniós munkavállalásról is folyamatosan bővülő információkkal segíti is a tájékozódást: www.áfsz.hu Az EURES címe: http://europa.eu.int/eures.
2004.05.14.	Hír. Megállapodást kötött a csoportos létszámcsökkentés feltételeiről az Magyar Távirati Iroda vezetése a munkavállalók érdekképviseletével. A hírügynökség április 19-én jelentette be, hogy a dolgozói létszám 18 százalékát érintő leépítésre kényszerül a médiapiaci változások nyomán tartósan megromlott pénzügyi egyensúly miatt. Az átfogó takarékossági program keretében az év közepéig nyolcvan dolgozó munkaviszonyát tervezi megszüntetni a cég, és jelentős számban bont fel megbízási és vállalkozói szerződéseket is.
2004.05.15.	Hír. Az országhatárok státuszának megváltozásával és bizonyos vámhatárok eltüntetésével jár, hogy Magyarország az unió teljes jogú tagja lett. A határőrök ugyan megmaradtak - nekik több mint száz új személyi dokumentumot kellett megtanulniuk -, a vámosok azonban szinte teljes létszámban levonultak a belső határokról. Körülbelül hatszáz volt vámost képeznek át a közeljövőben, s ők - bár nem lesznek a határőrség állományának tagjai - a határok felügyeletét ellátó szervek munkáját fogják segíteni az úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszerben. A VPOP szóvivője szerint a tavalyi létszámhoz képest 800 fővel csökkent a vámosok állománya, igaz ebben benne van a kormányzati létszámcsökkentés is. A csatlakozás következtében levonulni kényszerülő vámosok többsége a kedvezményes nyugdíjazást, illetve a leszerelést választotta, de számos tiszt vállalta a keleti határszélre való áthelyezést is.
2004.05.17.	Hír. Vitákat kavar és aggodalmat kelt a régi uniós tagállamokban az ottani cégek Keletre – a csatlakozó új tagállamokba – költözésének lehetősége, illetve már megkezdődött folyamata. A honi vállalatok elköltözése a legélesebb vitákat a munkanélküliség növekedésétől tartó Németországban váltotta ki. Ludwig Georg Braun, a német kereskedelmi- és iparkamarák szövetségének (DIHK) elnöke viszont azt javasolta a vállalatoknak, ne várjanak kedvezőbb politikai esélyek kialakulására, hanem használják ki a lehetőségeket, amelyek a bővítésből adódnak. A vállalkozók hazafias érzéseire próbált meg hatni januárban Francis Mer francia pénzügyi és gazdasági miniszter is. Az őt azóta felváltó Nicolas Sarkozy olyan intézkedések megfontolását javasolja, amelyek előnyökhöz juttatják az elköltöző vállalatokkal szemben a helyben maradókat. A kormányt elsősorban a szolgáltató, és a magasan képzett munkaerőt foglalkoztató ágazatok elköltözése aggasztja. François Loos kereskedelmi miniszter szerint viszont például egyes francia autógyárak Lengyelországba telepítése Párizsnak kétszeresen is megtérül.
2004.05.17.	Hír. Levélben fordultak anyagi támogatásért a Magyar Távirati Iroda Rt. dolgozói a hírügynökség tulajdonosához, az Országgyűléshez hétfőn. A levelet a hírügynökség szakszervezeti titkára és üzemi tanácsának elnöke adta át Szili Katalin titkárságán. A levél szerint tulajdonosi támogatás nélkül a hírügynökségnél jelenleg végbemenő, csaknem 20%-os leépítés nem oldja meg a pénzügyi gondokat. Az MTI a múlt héten kényszerből beszüntette hírszolgáltatását a közszolgálati Magyar Rádiónak (MR), mivel a MR előbb felmondta az MTI-vel kötött szerződését, majd a hírügynökség számára elfogadhatatlan feltételekkel kívánt új szerződést kötni. Legnagyobb ügyfelei közül a TV2-vel, a Magyar Televízióval, valamint a Duna Televízióval már aláírta éves szerződését a hírügynökség, másokkal folynak a tárgyalások. A hírügynökség dolgozóit képviselő szervezetek szerint az Országgyűlés úgy várja el a kiegyensúlyozott tájékoztatást az MTI-től, hogy annak feltételeit nem biztosítja. A szakszervezet és az üzemi tanács szerint évi mintegy egymilliárd forintos támogatásnövekményre lenne szükség, amelyet bérfejlesztésre fordítanának. Enélkül az MTI egy olyan spirálba kerül, amelynek következménye újabb és újabb elbocsátás lesz, és ezzel természetesen a közszolgálati hírszolgáltatás is ellehetetlenül. A levél az MTI-nél folyó leépítés előzményei között említi, hogy 2002 óta a társaság pénzügyi egyensúlya megbomlott, “s ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy Önök az idei költségvetés, valamint az áfa törvény szavazásakor úgy döntöttek, hogy az MTI költségvetési támogatása csökkenthető mintegy 120 millió forinttal, az eddigi támogatás mintegy 10 százalékával”.
2004.05.18.	Hír. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bejelentette, már az idén hathatós segítséget kíván nyújtani a pályaválasztó fiataloknak és szüleiknek, akik tudni akarják, hogy mely szakmák és iparágak számíthatnak prosperitásra az elkövetkező évtizedekben. A kérdésre a minisztérium szándékai szerint a hosszú távú munkaerő-piaci prognózis ad majd választ, amelyet szakértőkkel készíttetnek el.
2004.05.18.	Hír. Mintegy 1500, elsősorban az ország keleti régiójában élő tartósan munkanélküli dolgozhat június közepétől öt hónapon keresztül az erdőművelési közmunkaprogram keretében, közölte Burány Sándor, munkaügyi miniszter, aki az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Mészáros Tamással, az ÁPV Rt. vezetőjével. A program 750 millió forint közpénzből valósul meg, amiből 560 milliót a két tárca, 200 milliót pedig az ÁPV Rt. finanszíroz, ezt a meghívott pályázók önrésze egészít ki. A programban az ÁPV Rt. 19 erdőgazdaságának 970 hektárnyi területéből elsősorban az ország keleti részén végzik el az erdőművelési munkákat. Németh Imre kijelentette: az erdőművelési közmunkaprogram egy mintaprogram, melynek eredményességét, hatását is megvizsgálják majd.

2004.05.19.		Hír. Közös érdek és komplex feladat a foglalkoztatás bővítése, amelyhez megfelelő képzés és okos adópolitika is szükséges, mondta a munkaügyi miniszter az országos foglalkoztatási paktum kezdeményezése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási paktumok majd egy országos paktum megkötését szorgalmazó felhívást a miniszteren kívül két munkaadói, két munkavállalói érdekképviselet és egy civil szervezet vezetői írták alá. Burány Sándor szerint az ország több megyéjében van már ilyen megállapodás, és arra számít, hogy ezekkel a jövőben még jobban össze lehet hangolni a munkaerő-piaci folyamatokat. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a hazai foglalkoztatási szint öt éven belül elérje az unió átlagát, amelytől most 6-8 százalékkal marad el. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének elnöke pedig a többi között arról beszélt: nem folytatható az a gyakorlat, hogy a képzés bizonyos területeken “ráképez” a meglévő munkaerőpiacra, míg más területeken hiány van a szakemberekből. A tájékoztatón elhangzott, hogy az unióban 86 foglalkoztatási paktum létezik.
2004.05.19.		A Termelékenység, foglalkoztatás, szegénység című konferencián szakemberek, kormányzati képviselők és a szociális partnerek fejtették ki véleményüket, terveiket a témával kapcsolatban. A munkavállalók képviselője elmondta, hogy a szegénység legfőbb oka a munkanélküliség. Göncz Kinga, egészségügyi szaktárca politikai államtitkára utalt a tíz év alatt bekövetkezett gazdasági változásokra. A rendszerváltás után a hirtelen jött munkanélküliséghez, ma pedig a csatlakozással járó változásokhoz, lehetőségekhez kell egyetlen generációnak alkalmazkodnia, mondta. A gazdaságilag fejlettebb államokban a különböző társadalmi csoportok kötődnek egymáshoz, a kirekesztés ismeretlen fogalom számukra. Az ilyen államokban kisebb az iskolából kimaradók aránya, alacsonyabb a bűnözés és magasabb a foglalkoztatás aránya.
2004.05.28.	Hír. Háromszázmillió forinttal emeli a tulajdonos Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. a salgótarjáni öblösüveggyár, az ST-Glass Rt. alaptőkéjét, jelentette be a pénzügyminiszter csütörtökön a nógrádi megyeszékhelyen. A tőkeemelést az teszi lehetővé, hogy Salgótarjánban nem építik meg azt a gyémántcsiszoló üzemet, amely korábban egyedi kormánydöntés alapján több mint nyolcszázmillió forintos állami támogatást kapott volna. Az így megmaradt összeget a hátrányos helyzetű térségben a foglalkoztatási helyzet javítására költik. Az ST-Glass 2003-at csaknem egymilliárd forint veszteséggel zárta. Az öblösüveggyár az elmúlt hetekben 80 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott dolgozóinak továbbfoglalkoztatására.
2004.05.28.		Hír. Csaknem másfél évre nőtt hazánkban a munkanélküliség átlagos időtartalma, derült ki a KSH gyorsjelentéséből. A tartós munkanélküliek aránya 7,4 százalékkal volt magasabb a február–áprilisi időszakban, mint az előző évben. A foglalkoztatottak száma a megfigyelt három hónap átlagában 3,891 millió fő volt. Az idei első negyedévben 50 ezerrel több embernek volt munkája, mint két évvel korábban. Az első negyedévben 0,2 százalékkal (azaz több mint 22 ezer emberrel) csökkent a foglalkoztatottak száma. A 15–24 évesek aránya 21 százalék, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal magasabb, mint tavaly ugyanilyenkor.
2004.05.28.		Hír. A munkaügyi szolgáltatások fejlesztésére 8 milliárd forintos programot hirdet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, jelentette be Burány Sándor munkaügyi miniszter. Szolgáltatás-fejlesztésre mintegy 1 milliárd forintot, minőségbiztosításra több mint nyolcvanmillió forintot, képzésre egymilliárdot, infrastruktúra-fejlesztésre 1,5 milliárdot fordítanak, további kilencszázmillió forintot menedzsment-fejlesztésre, valamint 3,5 milliárd forintot informatikai fejlesztésekre szánnak.
2004.05.28.		Hír. Sorra nyitnak a négy-öt csillagos szállodák az országban, ez megbolygatja a munkaerőpiacot is. Az ideális pályázó barátságos és több nyelven beszél. A nemzetközi láncok alapfilozófiája az, hogy akármelyik hoteljükben száll meg a vendég, azonos kiszolgálást kell kapnia. Így aztán a dolgozóknak meg kell tanulniuk a láncban megszokott üdvözlést és a cégfilozófiát. A tréning drága, egyrészt a költségek miatt, másrészt azért, mert a tanuló az egy-két hónapos képzés alatt nem áll munkában. Az idegenforgalomban általános gyakorlat, hogy a minimálbér és a kézhez kapott bér közötti különbséget feketén fizetik. A nagyobb szállodákban azért ennél valamivel magasabb béreket kapnak a dolgozók, a fizetés jelentősebb részét mégis a borravaló teszi ki. Az egyik közepes forgalmú budapesti luxusszállodában például a gyengébb hónapokban 20-30 ezer forintot tesz ki a havi “jatt”, ám ez az erős hónapokban százezer forint fölé is kúszhat.
2004.05.28.		Hír. A katalániai munkavállalás alapfeltétele a nyelv ismerete. Aki családjával költözik oda, készüljön fel arra, hogy gyerekének az iskolában minden tárgyat katalánul oktatnak, kivéve a spanyol irodalmat. S a megélhetés sem annyira olcsó, bár az élelmiszerárak nem sokkal magasabbak, mint itthon, a lakások bérleti díja annál inkább. Mivel Katalónia iparilag a legfejlettebb része Spanyolországnak, az országos átlagbérnél többet keresnek, körülbelül havi 1600 eurót. A minimálbér havi 500 euró. Az álláskeresés során kevés katalán megy el a helyi munkaügyi szervezetekhez, amelyek lassan és alacsony hatékonysággal dolgoznak. A havi megélhetéshez minimum 1200 euró szükséges.
2004.06.01.		Hír. Nemcsak a külföldnek nagy a vonzóereje, a magyar egészségügynek is nagy a “tolóereje”, mondta egy magyar orvos, aki az uniós csatlakozás után Angliába megy dolgozni. Nemcsak itthon, hanem a szigetországban is működnek toborzóirodák, amelyek magyar orvosokat közvetítenek külföldre. Az első ilyen budapesti irodánál eddig félszázan jelentkeztek, az angliai windsori székhelyű Health Resources Internationalnél (HRI) már 150-en regisztráltak. Az orvoshiány az egész Európai Unióra jellemző. Angliában az orvosok 40-50 százaléka külföldi, 2008-ig tízezerrel akarják emelni a doktorok számát. Az uniós munkavállaláshoz szükséges igazolások kiadásával az egészségügyi tárca foglalkozik. Ahhoz, hogy egy magyar egészségügyis az unióban állást vállaljon, több dolgot bizonyítania kell. Például hogy az elmúlt öt évben három évig folyamatosan gyakorolta a hivatását, nincs ellene folyamatban etikai eljárás, nem követett el fegyelmi vétséget. Fodor Richárd, a hivatal munkatársa közölte: eddig öt kérelmet adtak be hozzájuk, ám csak május elseje után kezdhetik meg az igazolások kiadását.
2004.06.01.		Hír. Elmaradt a várt roham a külföldi munkavállalásért, pedig a régi EU-tagállamok 22 ezer üres álláshelyet kínálnak – főleg kamionosoknak, szakácsoknak, henteseknek és egészségügyiseknek. A csatlakozás utáni első két hétben mindössze ezren érdeklődtek állások iránt, mondta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat illetékese, Kovács Géza főosztályvezető. Szerinte május elseje óta azért próbálkoznak a vártnál kevesebben álláskereséssel, mert a csatlakozás előtt a sajtóból és az elektronikus médiából arról értesültek, hogy az EU-tagállamok bezárják kapuikat a csatlakozó országokból érkező munkavállalók előtt. Arra már kevésbé figyeltek az emberek, hogy időközben többen – az írek, a svédek és a britek is – bejelentették, hogy teljesen megnyitják munkaerőpiacukat, az olaszok pedig húszezer főig ugyancsak felszabadítják a munkaerőpiacot az újonnan érkezők előtt.
2004.06.04.		Hír. A német vállalatoknál munkát keresőnek mindenképp fel kell keresni a munkaügyi központot (Arbeitsamt), ami hagyományosan jól működik, ezért sok állásajánlathoz juthatunk az álláskeresési tanácsadás mellett. A munkaügyi központok internetes honlapjának (www.arbeitsagentur.de) több ezer állásajánlata között már otthon is böngészhetünk. Privát munkaközvetítők is működnek. A német átlagfizetés havi 2000 euró, a minimálbért törvényileg nem szabályozzák, csak az építőiparban, ami órabérre számítva Nyugat-Németországban 10,36 euró, míg Kelet-Németországban 9,65 euró. Az informatikusok iránt továbbra is nagyobb a kereslet, de több nagy tanácsadó cég is Berlinben székel. Berlin a többi európai fővárosnál jóval olcsóbb. Az élelmiszerárak nagyjából megegyeznek az itthoniakkal. Vasárnap minden üzlet zárva tart a szakszervezeti előírások miatt, és hét közben is gyakori a 19 órás zárás. A fiatalok lakta negyedekben azonban találunk hétvégén is nyitva tartó kisboltokat.
2004.06.07		Hír. Pályakezdő orvosokat, gépészmérnököket, erősáramú villamos-mérnököket, vegyészmérnököket keresnek elsősorban a munkaadók, néhány megyében azonban még a tartós munkaerőhiány ellenére sem foglalkoztatnak friss diplomásokat, pedig hamarosan több mint 50 ezer végzett hallgató indul állást keresni. A fővárosi munkaadók többsége szerint fellendült a kereslet a műszaki végzettségű fiatal szakemberek iránt, az informatikusok és a jogi- közgazdasági végzettségűek is könnyen találnak majd munkát, a bölcsész diplomások és a műszaki menedzserek viszont nehezebben helyezkedhetnek el. A szakmunkásképzőkben és szakközépiskolákban is legalább 60 ezer diák végez, de a munkaügyi tárca felméréséből kiderül, hogy szakképzett hegesztőből, lángvágóból, szabó-és varrónőből, faipari szakemberből, bútorasztalosból nem találnak eleget a munkaadók Baranya, Békés, Zala, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében. Az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderül, hogy az iskoláknak sem a munkaadók elvárásairól nincs képük, de végzett diákjaik elhelyezkedéséről, szaktudásuk elfogadottságáról sincs információjuk. A gazdaság eredményes működésének egyik feltétele az lenne, hogy a szakképzés szerkezetében és színvonalában rugalmasan kövesse a munkáltatói igényeket, csakhogy a cégvezetők sem készítenek hosszú távú prognózist.
2004.06.08.		Hír. Hamarosan kezdődik az aratás, a gyümölcs- és zöldség betakarításra pedig már meg is érkeztek a külföldi mezőgazdasági szezonmunkások. A keleti régióban az országos átlaghoz képest jelentős az alacsonyan képzett hazai munkavállalók aránya, így ott a román és az ukrán szezonális munkások mellett elsősorban hazai munkavállalók végzik a betakarítást, mondta Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa, aki szerint a munkaadók csak akkor alkalmazhatnak külföldi idénymunkást, ha magyar munkavállalót nem találnak. A munkaügyi miniszter szerint az idegenrendészeti törvénymódosítással lehetővé vált, hogy egy vízumot - mely adott évben összesen 150 napig érvényes - több részletben is fel lehessen használni. Az okmányt 15 nap alatt állítják ki és kizárólag a mezőgazdasági munkában dolgozók számára érvényes, mindemellett a munkavállalási engedélyt is 15 napon belül ki kell adni. Azt is lehetővé tették, hogy egy külföldi brigádot a gazdák egymásnak kölcsönadhassanak, így a munkásoknak nem kell fölöslegesen hazautazniuk, majd visszajönniük, folyamatosan dolgozhatnak, de minden változást jelenteniük kell.
2004.06.12.		Hír. Csődegyezségi tárgyalást tart hétfőn a Tokodi Üveggyár Kft., amely március elején zárta be 112 éves gyárát, és elbocsátotta 320 dolgozóját. A vezérigazgató korábban azzal indokolta a gyárbezárást, hogy a cég által tervezett, a gazdaságtalan és környezetterhelő technológiákat leváltó beruházásait a környezetvédelmi hatóságok sokszoros határidő-túllépése miatt nem tudta megkezdeni. A társaság bírósághoz fordult, és a felmerült károk megtérítésére csaknem másfél milliárd forintot követel a szükséges engedélyek kiadását elhúzó államigazgatási szervektől. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium úgy ítéli meg, hogy a tervezett beruházás engedélyezési eljárásában részt vevő hatóságok semmilyen jogsértést nem követtek el. A minisztérium azt is közölte, hogy a társaság által felajánlott, a gyár továbbműködéséhez szükséges peren kívüli egyezséget sem fogadják el, mert véleményük szerint a tervezett beruházás engedélyezési eljárás a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő betartásával folyt.
2004.06.12.		Hír. Az egész országot érinti az orvosok elvándorlásának veszélye. A Magyar Orvosi Kamara szerint nincs megfizetve a doktorok munkaereje és a túlmunka szabályozásának európai uniós jogharmonizációja sem történt meg. A szaktárca tájékoztatása szerint viszont csupán 300 orvos kísérelt meg külföldön állást vállalni, az ottani feltételek azonban semmivel sem kedvezőbbek a hazainál. Az elvándorlást egyébként sem a magasabb fizetés, hanem a gyorsabb szakmai fejlődés ösztönzi inkább.
2004.06.16.		Hír. Nógrádban az országos helyzettől eltérően a gazdasági aktivitás mutatói romlottak. A KSH itt az előző év hasonló időszakához képest a foglalkoztatás mértékének 2,6 százalékos csökkenését és a munkanélküliségi ráta egyszázalékos növekedését mérte. A megyén kívül nem szívesen vállalnak munkát az állástalanok, életkörülményeiket többnyire a támogatott munkahelyek és a közmunkaprogramok javítják.
2004.06.18.		Hír. A gyermekek számának csökkenése miatt egyre kevesebb hely van a tanári pályán. A mind több pályakezdő diplomás munkanélküli egyharmadát a pedagógus végzettségűek teszik ki, miközben a tantestületek egyre öregszenek, mondta Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára szerint át kell tekinteni a nyugdíjasok foglakoztatását. Az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanácsban a kormány azt javasolta: azok az önkormányzatok, amelyek az idei hatszázalékos emelést megadják a tanároknak, egyszázalékos kormányzati támogatást kapjanak. Varga szerint a bértábla tételeinek megemelése lehet a megoldás, két hét múlva újra tárgyalnak erről a kormánnyal.
2004.06.18.		Hír. Az Egységes Munkaügyi Adatbázisba új munkavállalót 66.412, kilépést pedig 26.179 esetben jeleztek, 27.125-szer pedig egy lapon jelezték a bejelentést és a kijelentkezést. Május elseje óta 32 ezer 296 munkáltató és 4719 munkavállaló kért egyéni PIN kódot. A foglalkoztatók
2004.06.18.		Hír. Londonban sok szakma képviselőit tárt karokkal fogadják: az építőipari szakmunkások, ácsok, villany- és vízszerelők, ápolónők, gondozók (care workers), tanárok, orvosok, pincérnők és szakácsok nem maradnak hosszú ideig munka nélkül. A legjobban az IT szakemberek és bankárok keresnek. Nagy-Britanniában hetente kapnak fizetést, a minimálbér 4,5 font óránként. A megélhetés költsége havonta legalább 1200 font.
2004.06.21.		Hír. Közzétette internetes címén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a 2004-es Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tervezetét, így lehetőség van a széleskörű társadalmi egyeztetésre, amelyet követően a végleges akciótervet október 1-jéig kell elküldeni Brüsszelbe. Az EU előírásai szerint valamennyi csatlakozó államnak – így Magyarországnak is – ki kell dolgoznia azt az akciótervet, amely az európai uniós foglalkoztatási irányelvekhez igazodva fogalmazza meg a szakterület stratégiáját. A tervezet szerint 2003-ban még a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka nem kapott érdemi segítséget egy év alatt. A 25 év alattiaknál a féléves időszakot alapul véve ez az arány csaknem 20 százalék. Az akcióterv tervezete célként fogalmazza meg, hogy 2006-ra ezeket az arányszámokat 12, illetve 15 százalékra kell javítani. A jelenleg is alkalmazott aktív eszközök közül a foglalkoztatási támogatások a legsikeresebbek. Így például 2003-ban a bértámogatást követően a támogatottak 62 százalékát már támogatás nélkül is alkalmazták a munkaadók. A munkatapasztalat szerzést célzó programokat követően ez az arány elérte a 66 százalékot. A gyakorlati oktatást vállaló munkáltatóknál támogatással tovább foglalkoztatott fiatalok 78 százalékát véglegesítették. A munkaerő-piaci képzésben résztvevők 44 százaléka tudott támogatás nélküli formában tovább dolgozni.
2004.06.24.		Hír. Legalább két évre lekerült a napirendről egyes Siemens-munkahelyek áthelyezése Magyarországra, miután a müncheni konszern és az IG Metall szakszervezet az egész vállalatra kiterjedő keretmegállapodásban és kiegészítő tarifaszerződésben egyezett meg. Bocholtban és Kamp-Lintfortban, ahol mobiltelefonokat és drót nélküli vezetékes telefonokat állítanak elő, felemelik a heti munkaidőt 40 órára, de a többletmunkáért nem fizetnek, nyaralási és karácsonyi pótlékot pedig csak akkor, ha az üzemek eredményesek. Heinrich von Pierer, a Németországban 170 ezer embert foglalkoztató Siemens főnöke elégedett a megoldással, mert elérték, hogy Németországban megtarthatók a munkahelyek. A konszern adatai szerint országszerte ötezer munkahelyet fenyegetett, illetve egy részét még fenyegeti a megszüntetés, vagy az áttelepítés veszélye. A keretmegállapodás az IG Metall szerint kiindulási alap a 105 németországi Siemens-telephely számára.
2004.06.24.		Hír. Az angol vállalatok minden munkavállalójukon átlagosan 1000 fontot (378 ezer forintot) veszítenek a helytelen alkalmazás miatt. A brit dolgozók 27 százaléka úgy hiszi, hogy a munkatársai inkompetensek, azoknak a hibáknak a 70 százaléka pedig, amelyet maguk követtek el, sohasem kelti fel a főnökük figyelmét. A rossz humánmenedzsment miatt Nagy-Britannia nemzeti jövedelmének 1,6 százalékát veszíti el, ez a szám az Egyesült Államokban 1,05 százalék, Svédországban 0,59 százalék, Hong Kongban 2,99 százalék. (hvg.hu)
2004.06.25.		Hír. Az utóbbi másfél évben időarányosan teljesült az a cél, hogy a hazai foglalkoztatási szintet 2006-ra 59 százalékra, 2010-re pedig 60 százalékra kell emelni, mondta az MSZP-frakció munka világa munkacsoportjának vezetője, Simon Gábor. A foglalkoztatás bővítése nemcsak új munkahelyek létrehozásával, hanem a meglévő munkahelyek megtartásával is elősegíthető, tette hozzá.
2004.06.30.		Hír. Az osztrák tömegtájékoztatás szerint Németországban egyes cégek ismét vissza akarnak térni a 35 órásról a 40 órás munkahétre, de nem növelnék a munkabért, hanem két évre foglalkoztatási garanciát adnának azoknak, akik az új munkarendben dolgoznának. Ausztriában a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke támogatásáról biztosította a munkaidő ausztriai meghosszabbításának az ötletét, míg a szakszervezetek és néhány politikus határozottan ellenezik. Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter az osztrák Munkáskamara (AK) keddi közgyűlésén elhangzott felszólalásában kiemelte, hogy a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk a munkaidőalap rugalmasabb felhasználása érdekében. A rugalmasabbá tétel keretében az osztrák GYOSZ a napi munkaidő jelenlegi 8 órás maximumát 12 órára, míg a gazdasági kamara 10 órára növelné. Ez azonban nem jelentené azt, hogy a munkavállalók heti 5 munkanapon is megemelt óraszámban dolgoznának. A napi munkaidőalap megemelése lehetővé tenné, hogy eltekintsenek az Ausztriában nagyon drága túlórázási rendszer alkalmazásától.

2004.01.06.	Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok a Szarvas Gábor úti székházba történő költözési ütemtervről, különös tekintettel az irattárra, az irodák bebútorozására; a tűzvédelmi előírások, követelmények áttekintésére. Az Elnökség értékelte a repülőtéri dolgozók decemberi sztrájkját. Az Elnökség támogatóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Munkástanácsok tulajdonában lévő oktatási központ (Balatonföldvár) üzemeltetését a Munkástanácsok Kft. végezze.[1]
2004.01.06.	A Munkástanácsok új tagszervezetét hozták létre a vagyonvédelmi ágazatban, Baja központtal.
2004.01.11.	Január 8-11-ig tartották a “Future of Social Dialogue” (a Szociális Párbeszéd jövője) című szemináriumot, amelyre az Európai Bizottság meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit utazott ki Ljubljanába.
2004.01.14.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének (KMSZ) székesfehérvári elnökségi ülésén tájékoztatót tartottak aktuális kérdésekről. A két alelnök a meghívás ellenére nem jelent meg, de a jelenlévők úgy ítélték meg, hogy a munkát nélkülük is folytatni kell. A megújult szervezet új adatait a 2003. október 31-én beadottaknak megfelelően a Fővárosi Bíróság 4344. számon bejegyezte. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságba Hilmer Sándort és Ordasi Györgyöt delegálták, mivel korábban is ők vettek részt az előkészítő munkában. Az alelnökök sorozatos távolmaradása miatt a jelenlévő elnökségi tagok szükségesnek látták egy olyan munkacsoport létrehozását, amely az elnök munkáját segíti, valamint ugyanezen csoport levelet írt a két alelnöknek is. Döntés született arról is, hogy Hilmer Sándor koordinátori megbízatása 2004. január 30-án megszűnik.
2004.01.18.	A Munkástanácsok Országos Szövetsége régi helyéről, a Tárogató útról, új székházba költözött. A szervezet elérhetősége: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 9/B. Telefon (változatlan): 275-1445; 275-1460; 275-1480, Fax: 394-2802. e-mail: mosz@munkastanacsok.hu; internet cím: www.munkastanacsok.hu; a székház megközelíthető: a Moszkva térről induló 156-os busszal, s a BKV járat végállomásánál a házszám alapján megtalálható a sötét drapp színű épület.
2004.01.19.	A KMSZ (Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének) Elnöksége együttes ülést tartott a Liga Szakszervezetek hasonló ágazatával a Liga székházában, ahol megvitatták a KKSZ és a KKVSZ által kötött MÁB megállapodás, amely három évre szabályozza a Volán-társaságoknál dolgozók béremelését. Az együttes ülésen részt vett a munkástanácsos NeHGOSZ-elnök, Eisen Sándor, valamint az ADU elnöke, Hoffmann Antal is.
2004.01.27.	A Munkástanácsok tagszervezetének az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetségének (ÉTSZOSZ) elnöke, Harth Tamás EFBWW-FIEC Szociális Párbeszéd plenáris ülésén vett részt. (Az EFBWW az EU-s építőipari munkavállalókat, a FIEC az építőipari munkaadókat tömörítő szervezet). A plenáris ülés egyik legfontosabb témája a munkavállalók áthelyezése volt az unió tagországain belül. A munkaadói oldal módosítani kívánta a meglévő törvényt, mely szerint a munkavállalók (csak) 3 hónapra helyezhetők át más ország telephelyére. Ezt egy évre szeretnék módosítani és beterjeszteni az Európai Parlament elé. A munkavállalói oldal nem támogatta a törvénymódosítást, de a javaslat a következő ülésen újból napirendre kerül. A munkavállalói oldal azért támogatja az újabb napirendre tűzést, mert a beterjesztett javaslat nem tartalmazta a bérezést és az egyéb szociális feltételeket, valamint veszélyeztetve érezték a tagországok munkaerőpiacát és a foglalkoztatást, különös tekintettel az újonnan belépő tíz országra.
2004.01.27.	A KMSZ (Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége) képviselői a Margit-szigeten, dr. Burány Sándor miniszter megnyitójával kezdődő ÁPB konferencián vettek részt, ahol Európa több országából voltak jelen előadók. Ezen az ülésen vetette fel dr. Herczog László, hogy az OÉT helyzete átalakulhat, ha a középszint megerősödik. A tanácskozáson bejelentették, hogy az ÁPB titkárok elhelyezésére Budapesten, a Vigadó úti székházban kerül sor, ahol teljes infrastruktúrával látják el őket, s munkájukat díjazás ellenében végzik.
2004.01.29.	Megtartotta soros munkásgyűlését a kecskeméti székhelyű Vasutasok és Közlekedésben Dolgozók Demokratikus Munkástanácsa. A munkásgyűlésen elnöki, bizottsági, érdekvédelmi ügyvivőt és pénzügyi beszámolók hangzottak el, melyek mindegyikét elfogadták. A munkásgyűlés elfogadta a 2004. évi költségvetési tervet is. Határozati javaslatokat is fogadtak el, így többek között a MÁV Rt-nél zajló átalakítási folyamatokkal, valamint a nyugdíjba vonuló tagok megajándékozásával kapcsolatban.
2004.01.30.	Megyei tisztújító közgyűlést tartott a Munkástanácsok Csongrád Megyei Szövetsége A választások eredményei: régi-új elnök Fodor Imre. Alelnökök: Szente László és Lengyel Zoltán. Felügyelő Bizottság tagjai: Kain Mihály, Kelemen Béláné, Vanyó Attila. A Szövetségi Tanács Csongrád megyei küldötte: Szente László. A választás után többen hozzászóltak a szervezeti élet kérdéseiről nyitott vitához, így László István, az ágazati és régiós szint megerősítését szorgalmazta; Tary László egy Szegeden létrehozandó regionális iroda érdekében; Galiba Ferenc, a szegedi Polgári Munkástanácsok munkájának erősítése érdekében szólt hozzá.
2004.01.31.	Megyei tisztújító közgyűlést tartott a Vas Megyei Munkástanácsok Szövetsége. Az eddigi elnök, Gombos Miklós magánjellegű problémái miatt lemondott. A közgyűlésen részt vett Nagy Imre alelnök is. Új elnökké Soronics Lászlót, a LATEX Takarógyár Munkástanácsának az elnökét választották meg, aki egyben az újjáalakult textil ágazat alelnöke is.
2004.02.03.	Elnökségi ülés. Az Elnökség felhatalmazza a Munkástanácsok tárgyaló delegációját, hogy a Foglalkoztatási Hivatal tavalyi évről megmaradt konföderációk számára rendelkezésre álló anyagi eszközeiről akként tárgyaljon, hogy a maradvány összeg felosztása a tavalyi arányok szerint történjen. Az Elnökség Lengyel Zoltán érdekvédelmi ügyvivőt tette felelőssé, hogy a jövőben az OÉT ülésekről a megyei szervezetek külön tájékoztatást kapjanak.
2004.02.03.	A KMSZ (Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége), az ADU (Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója), a NeHGOSZ (Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete) elnökei közös követeléscsomagot dolgoztak ki az ágazat legaktuálisabb kérdéseivel kapcsolatban. Az elnökök által aláírt követeléseket Székesfehérvárott átadták Balsay István országgyűlési képviselőnek (Fidesz), aki készséggel állt rendelkezésre. Első pont: a stratégiailag fontos társaságok privatizálás előtti átvilágítása szakszervezeti közreműködéssel. Nem szeretnék, ha a tömegközlekedés angol mintára privatizálódna, majd később közpénzekből visszaállamosítanák. Második pont: a tömegközlekedésben dolgozó munkavállalók, gépkocsivezetők szakmaként való elismerése és ennek megfelelő díjazása. Nem tartják szerencsésnek és elfogadhatónak, hogy betanított munkás szintű munkavállalók 35-40 millió forint értékű eszközzel túlhajszoltan “veszélyeztetik” a közlekedés résztvevőit. Harmadik pont: meg kívánják tartani az 1992-ben szerzett korkedvezményes nyugdíj- rendszert. Negyedik pont: az önkéntes és kölcsönös nyugdíjpénztári tagok, a nyugdíjba vonulók kivételével nem látnak garanciát arra, hogy a munkáltató által, illetve általuk befizetett összeg 2014-15-ben számukra elérhető lesz.
2004.02.05.	A Labora Alapítvánnyal közösen az új székházban szervezett oktatást a Munkástanácsok, melynek témaköre: tagszervezetek és ágazatok éves elszámolása, pénzügyi zárás.
2004.02.05.	Hír. “Megbénulhat Szeged tömegközlekedése” címmel az egyik napilap beszámol arról, hogy munkabeszüntetést fontolgat a Szegedi Közlekedési Társaságnál (SZKT) működő Munkástanács, mert a béremelésről szóló eddigi tárgyalások nem jártak eredménnyel.
2004.02.05.	Hír. “Visszavonták a vezérigazgató felmentését Herenden” címmel egy napilap arról számol be, hogy a “tömeg fenyegetésének nyomására még csütörtökön visszavonta a herendi gyár vezérigazgatójának felmentését a cég igazgatósága. Az igazgatóság szerint a cég első embere felelőtlenül ígérget és hergeli a dolgozókat.”
2004.02.06.	Rendkívül sikeres üzemi tanácsi és munkavédelmi képviselő választás volt Móron az amerikai tulajdonú AFL Hungary-nál, ahol a Kábelkonfekcionálók Munkástanácsa nagy aránnyal, 58,7%-kal nyert. A függetlenek 3,9%-ot, az MSZOSZ Vasas Ágazatához tartozók 37,4%-ot értek el. Ezzel a multinacionális vállalatnál az ÜT-ben a 13 mandátumból 11-et a Munkástanács jelöltje nyert el, a munkavédelmi képviselőknél 12-ből 10 helyet szereztek meg. Meglepetésre a Vasasok titkára nem került be az ÜT-be.
2004.02.06.	Hír. “Törékeny puccs Herenden” címmel az egyik napilap gazdasági rovatának vezető helyén beszámol arról, hogy előző nap délelőtt leváltották, majd a munkástüntetés hatására később mégis visszahelyezték posztjára a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. vezérigazgatóját, Polányi Sándort. A társaság többségi, 75%-os tulajdoni hányadával rendelkező munkavállalók, a jelek szerint hisznek a vezérigazgatónak, írja a napilap, s a lapnak adott, Palkovics Imrétől származó tájékoztatás szerint: mialatt a cég vezető testülete ülésezett, a székház előcsarnokában és az utcán legalább háromszáz dolgozó demonstrált, a tömeg nem volt hajlandó meghallgatni az igazgatóság tagjait, hanem hangoskodott és fenyegetőzött, követelve, helyezzék vissza posztjára a vezérigazgatót. Az MTI jelentése szerint, mely Palkovics szavait idézi: “Kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy a félrevezetett tömeg előtt Polányi Sándor szavának egyenlőre nagyobb hitele van”. Palkovics Imrét néhány héttel korábban, az előző év végén, a tulajdonos dolgozók választották a tulajdonosi jogokat gyakorló igazgatóság élére.
2004.02.07.	Hír. “Akár sztrájk is lehet az SZKT-nál.” írta címoldalán a szegedi napilap, akként folytatta cikkét, hogy február 16-án leállhatnak a szegedi trolik és villamosok, ha nem jut egyezségre a béremelésről az SZKT és a Munkástanács.
2004.02.09.	Megjelent a Munkástanácsok Híradó 2003. szeptember - 2004. februári száma, melynek kiemelt témája a környezetvédelem, e tárgyban cikk jelent meg Illés Zoltántól, Farkas Pétertől is. Összeállítás olvasható a Greenpeace-ről és a Szociális Világfórumról. A lapban több anyag olvasható az öt Medgyessy-csomagról, a Munkástanácsok sztrájk-kezdeményezéseiről (Békéscsaba, Ferihegy, buszvezetők), a keresztény szakszervezeti szövetség országos demonstrációt kezdeményező felhívásáról, illetve az európai bérszínvonalat megcélzó bérköveteléséről. A lapszámot többek között megtisztelte írásával Erdő Péter, Hankiss Elemér és Tamás Gáspár Miklós is.
2004.02.10.	Elnökségi ülést tartottak, ahol az Elnökség az OÉT működésével kapcsolatban akként foglalt állást, hogy a Munkástanácsok kitart a konszenzusos döntések mellett. A Munkástanácsok regionális szolgáltató irodákat kíván létrehozni, amelyek az Országos Szövetség központjának alárendelten működnek a tervek szerint, s azokat az Elnökség fogja működtetni a jövőben. A terv egyenlőre nem érinti a szervezet megyei struktúráját, támogatását. Az Elnökség elfogadta a Közlekedési Ágazat (KMSZ) pályázatát. A KMSZ előző évben beadott pályázatát négy pontban támogatták: személyi számítógép-vásárlás, konferenciaszervezés, telefonvásárlás és nyelvtanfolyamra való felkészítés. A pályázaton nyert összeg bruttó 682.000.- Ft, de ígéretet kaptak további segítségre is. Az ágazat nem tartott igényt “szolgálati” autóra, mert ennek a havi költsége minimum 40.000Ft lenne, és az ágazatnak erre nincs elegendő pénze. Az Elnökség hozzájárult ahhoz, hogy a Balatonföldvári Oktatási Központ ún. “kisépületén” megkezdődjön a teljes körű felújítás, valamint a kert- és járdaépítés.
2004.02.10.	Hír. “Tart az SZKT-bérvita” címmel a szegedi napilap beszámol arról, hogy nem sikerült megállapodni az ezévi béremelés mértékéről az SZKT-nál, a munkavállalók még nem döntötték el, élnek-e sztrájkjogukkal.
2004.02.11.	A KMSZ aláírta a Közlekedési ÁPB megalakulásáról szóló megállapodást 2004. február 11-én. Két társelnököt választottak: Dénes Andrást a munkáltatói és Tatai Jánost a munkavállalói oldalról. A jövőben az ő feladatuk lesz a tervezetek és az ülések előkészítése.
2004.02.11.	Hír. “Két népszerű vezető presztízsküzdelme a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-ben” címmel egész oldalas írást közöl egy napilap, melyben azt állítja, “öngólt lőtt a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatósága, amikor leváltotta az általa frissen kinevezett vezérigazgatót. A dolgozók ugyanis a népszerű Polányi Sándor vezérigazgatónak szavaztak bizalmat, s tömegdemonstrációval futamították meg az igazgatóságot”.
2004.02.13.	Megjelent a Postás Harsona, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének lapja, amelyben beszélgetés olvasható Lázár Andrással, a PHDSZSZ elnökével (Perben nyert igazság); írás található a szervezet elnökétől (Mire szolgál a szakszervezeti tagdíj?); továbbá beszámolnak arról is, hogy a POFÉSZ-hez csatlakozott a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1300 fővel, melynek elnöke Tóbiás István, belépett továbbá a Munkástanácsok postásainak sorai közé az Informatikai Munkavállalók Szakszervezete, melynek elnöke Kovács Róbert. Ismertetik továbbá, hogy két jelentős pert is veszített az MSZOSZ-hez tartozó Postás Szakszervezet.
2004.02.14.	A Munkástanácsok Pedagógus Ágazata képviseletében nemzetközi szemináriumon vett részt február 9. és 14. között Nagyváradon Dr. Bajnok István és Dr. Bardócz-Tódor András. A szemináriumot a WCT (World Confederation of Teachers), a Nemzetközi Pedagógus Szövetség támogatásával tartotta a belga (COC) szakszervezet.
2004.02.14.	A Munkástanácsok Pedagógus Ágazatának Nagyváradon tett látogatásáról illetve az azon való magyar szemináriumi részvételről beszámolt a nagyváradi sajtó. Összességében elmondható, hogy a román nyelvű sajtó messze nagyobb terjedelemben és nagyobb fontosságot tulajdonítva (címoldalon) tudósított a magyar-román megbékélés e fontos állomásáról, mint a hazai.
2004.02.14.	Hír. A szegedi napilap olvasói levelet közöl, címe: “Nyílt levél az SZKT Munkástanácsa elnöke részére”. Hangvétele: “Ön ezt a bérfejlesztést nem tartja elfogadhatónak és 15%-os alapbéremelést kért. [...]Ön nem akar tudomást venni a társaság fejlesztési elképzeléseiről, többek között régi villamosoknál korszerűbb villamosok vásárlásáról, stb.” A levél aláírója: az SZKT 36 dolgozója.
2004.02.14.	Hír. “A villamosvezetők nem csatlakoztak volna a munkabeszüntetéshez” felcímmel, “Megegyeztek: elmarad a sztrájk” címmel egy vidéki lap címoldalán foglalkozik azzal, hogy elfogadta az SZKT tíz százalékos béremelési javaslatát a Munkástanács, így elmarad a tervezett munkabeszüntetés, illetve megírták, hogy a villamosvezetők közül sokan jelezték, nem csatlakoztak volna sztrájkhoz.
2004.02.14.	Hír. Egy hetilap címoldali grafikájában foglalkozik a herendi üggyel, továbbá cikkében kitér arra, hogy “a helyi szakszervezetek közül a súlyosabb, az 500 fős a Palkovics-vezette Munkástanácsokhoz tartozik, míg a független szakszervezetnek 320-an a tagjai”. A vezető gazdasági hetilap kiemeli, “a lejtőre került patinás cégnél a dolgozók és egyben többségi tulajdonosok tulajdonképpen a saját maguk által delegált igazgatóság ellen lázadtak fel”.
2004.02.18.	Február 17-én és 18-án elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok, amelyen - egyebek között - döntés született arról, hogy a Munkástanácsok éves, áprilisban sorra kerülő választmányi ülését a szervezet történetében először nem a székházban, s nem is Budapesten rendezik meg, hanem a költségek optimalizálása végett Szentendrén, a Danubius Hotelben. A második napon az Elnökség arról döntött, hogy szakértőkkel és a sajtóreferenssel együtt kidolgoz egy javaslatot arról, hogy a jövőben milyen prioritások szerint történjen a rendelkezésre álló anyagi eszközök elosztása a tagszervezetek között.
2004.02.19.	Szövetségi Tanács-ülést tartott a Munkástanácsok. A Szövetségi Tanács napirendjén szerepelt az elnökségi beszámoló, a szövetség munkavédelmi programja, az ágazatok struktúraváltozása. A Szövetségi Tanács táviratban üdvözölte a gazdatüntetést, s nyilatkozatában elítélte a kormány agrárpolitikáját, amely az nemzetet, így az ipari munkavállalókat, a szolgáltatásban dolgozókat is sújtja, az MSZP-SZDSZ kormány EU-csatlakozási tárgyalásait, amelyek során megfeledkeztek hazánk tradicionális nemzetgazdasági ágazatáról.
2004.02.23.	A Békéscsabai Egészségügyi Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének meghívására Dr. Mikola István volt egészségügyi miniszter látogatott el a békéscsabai Réthy Pál Kórházba, ahol “Túlélési stratégiák az egészségügyben” címmel tartott tájékoztató előadást. Február 27-én az OFA szervezésében konferenciát rendeztek a Békés Megyei Munkaügyi Központban, a Békés megyében megkötendő foglalkoztatási paktum előkészítése érdekében. A dolog érdekessége, hogy Magyarországon jelenleg csak kistérségi paktumok léteznek, Békésben azonnal megyei egyezséget szeretnének létrehozni.
2004.02.24.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok, melyen döntés született arról, hogy a Munkástanácsokat az Európai Foglalkoztatási Héten Králik Krisztina szakértő képviseli. Az Elnökség döntött arról is, hogy a Munkástanácsok részt vesz a közös május elsejei ünnepségen. Perényi József, Szövetségi Tanács titkár beszámolt az egészségügyben tapasztalható sztrájkhangulatról.
2004.02.25.	Az ÉTSZOSZ elnöke február 20-25-én részt vett a firenzei Európai Üzemi Tanácsok konferenciáján, ahol tájékoztatást kaptak a résztvevők az Európai Üzemi Tanácsok helyzetéről és koordinátorokat képeztek ki minden tagországból, hogy közvetíteni tudjanak a vitás és problémás kérdésekben. Az ÉTSZOSZ-nak megváltozott a korábbi álláspontja az üzemi tanácsi rendszerről, mivel már a multinacionális vállalatoknál is képviselni tudják a magyar munkavállalókat. Harth Tamás, az ÉTSZOSZ elnöke tájékoztatta a Munkástanácsok Híradót (2004. márc.-2004. aug. szám 6. old.), hogy 2004. október 1-jével nagy valószínűséggel életbe lép egy új törvény, amely alapján az európai vállalatokat létre lehet hozni. A törvénytervezet szerint a munkavállalókat együttdöntési jog illetné meg az európai vállalat létrehozásáról az adott országban. A magyar törvényalkotásnak, a szerző véleménye szerint, számos teendője lesz, hogy a direktívát beépítse a magyar jogrendbe.
2004.02.26.	A Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniója megtartotta éves megyei munkásgyűlését, ahol a küldöttek értékelték és elfogadták a megye 2003. évi tevékenységét, valamint pénzügyi beszámolóját és a 2004. évi költségvetési tervet. Alapszabály módosítás is történt, ahol kiigazításra kerültek az időközbeni változásokhoz az alapszabály aktuális pontjai.
2004.02.26.	Elhunyt Kosztin László, a Munkástanácsok alapító tagja, a nyergesújfalui Viscosa Munkástanács elnöke, a Komárom-Esztergom Megyei Munkástanácsok elnöke. Néhány nappal későbbi temetésén a kollégák tucatjai vettek tőle búcsút, képviseltette magát az Országos Szövetség Elnöksége, továbbá számos megyei szervezet és ágazati szövetség. A Munkástanácsok Híradó 2004. március-augusztusi számának 4. oldalát teljes egészében az elhunyt emlékének szentelte.
2004.02.27.	A Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniójához tartozó Autóbuszvezetők Demokratikus Uniója ADU-tanácsülést tartott, ahol megvitatták és elfogadták a 2004. évi munkatervet. Ugyanezen a napon a Magyarországi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének Területi Vezető Testülete ülésére került sor, melynek tagjai a Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Unióját alkotó tagszervezetek is. Az ülésen a Szövetségnek a Munkástanácsokkal kialakítandó együttműködését és a jövőbeni stratégiai elképzeléseket tárgyalták meg.
2004.03.02.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok Az Elnökség saját halottjának tekinti Kosztin Lászlót és a temetés költségein 50-50%-ban osztozik a helyi szervezettel. Az elnökségi ülésen felmerült, hogy a Munkástanácsok Híradó terjesztésének hatékonysága érdekében azt ne az Országos Szövetség Titkársága, hanem a nyomda végezze. Az oktatási terv keretében az Elnökség kétmillió forintot különített el a Labora Alapítvány számára.
2004.03.03.	A február 3-án az elnökök által aláírt, követeléseket tartalmazó a KMSZ, a NeHGOSZ és az ADU által kidolgozott közös négypontos Nyilatkozatot ismertette a Magyar ATV.
2004.03.04.	A Labora Alapítvánnyal közösen szerveztek oktatást a Munkástanácsok március 4-én. Témaköre a pályázatírás tudnivalói (Pályázatírási ABC), helyszíne a Munkástanácsok Székház volt.
2004.03.04.	A KMSZ, a NeHGOSZ, ADU négypontos nyilatkozat a Hír TV-ben március 4-én a reggeli műsorban egyenes adásba került. A nyilatkozatot szóban kiegészítette Hoffmann Antal, Hilmer Sándor, Ordasi György is. Balsay István képviselő tájékoztatta a nyilatkozattevőket arról, hogy a követelésüket továbbította dr. Papcsák Ferenc, dr. Fónagy János és dr. Áder János fideszes országgyűlési képviselőknek, akik ígéretük szerint törekedni fognak arra, hogy a Volán-társaságok privatizációja a normáknak megfelelően, a munkavállalókkal való előzetes egyeztetés után történjen meg. Az említett képviselők megígérték továbbá, hogy áttekintik a korkedvezményes nyugdíj kérdését, amelyet a kormányzat 2004. december 31-ével kíván megszüntetni.
2004.03.05.	A Social Dialogue (a Szociális Párbeszéd) című kétnapos szemináriumra az ETUC meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit utazott ki Brüsszelbe.
2004.03.05.	Hír. A rádióban hosszabb beszélgetés volt hallható Palkovics Imrével a Draskovics csomagról, a kormány megszorító intézkedéseiről, a magyar munkavállalók “szabad” EU-s munkavállalási lehetőségeiről; a hazai munkabérek elmaradásáról, stb. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, a kormányzat részéről szükséges volna egy olyan gazdaságpolitika, amely megmondaná, hogy a gazdaság mely szektora, mely szegmense lesz a jövőben húzóágazat, illetve ezt a fajta gazdaságpolitikai tervet össze kellene hangolni a szakképzéssel, amely egyáltalán nincs kapcsolatban a gazdaság fejlődésével.
2004.03.07.	A Fidesz MPSZ Munkás- és Alkalmazotti Tagozatának vezetői közé választották Galvács Ottót, a Munkástanácsok FÉM-GÉP Ágazatának elnökét és Baumgartner Lajost, a Munkástanácsok Veszprém Megyei Szövetségének elnökét, az Országos Szövetség közgazdasági ügyvivőjét.
2004.03.08.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének Elnökségi ülésén a küldöttgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntöttek, hogy az ágazat elnöke kezeli az ágazat pénzügyeit, Varga Tibor elnök felhatalmazást kapott arra is, hogy az ADU-KMSZ-NeHGOSZ egyesülési szándéknyilatkozatot aláírja.
2004.03.12.	Az ETUC meghívására a “Free movement of workers” (A munkaerő szabad áramlása) című szemináriumon Brüsszelben Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt.
2004.03.13.	Hír. Palkovics Imre, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt-ben történtek kapcsán elmondta: elmozdítása és a szakmailag alkalmatlan vezérigazgató megvédése mögött feltehetően politikai erők és szándékok állnak. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az Igazgatótanács elnöki székébe László Csaba, egykori pénzügyminiszter került. Palkovics Imre szerint félő, hogy “le akarják nyúlni a hungarikumként ismert, felbecsülhetetlen értékű társaságot, és ez egyben az eddigi tulajdonosok, tehát a dolgozók bérmunkássá válását is előrevetíti”.
2004.03.14.	Az Európai Szövetkezetek munkavállalói részvételének jogi szabályozása című szemináriumon március 10. és 14. között a Fondazione CATIS meghívásának Králik Krisztina tett eleget és Bolognában részt vett a rendezvényen.
2004.03.14.	A Labora Alapítvánnyal közösen szerveztek oktatást Balatonföldváron március 12. és 14. között a Munkástanácsok, amelynek témaköre az Uniós csatlakozás aktuális kérdései (Uniós ismeretek, szociális kérdések, munkaerő-vándorlás, bérek, stb.) volt.
2004.03.15.	Miniszteri dicséretben részesült Czuglerné dr. Ivány Judit munkajogász, a Munkástanácsok szakértője az ÁPB-k létrehozását segítő Phare-projektben való magas színvonalú szakmai munkájáért. Az elismerő oklevelet március 15-én Burány Sándor FMM-minisztertől vette át. A szakértőnek ezúton is gratulálunk!
2004.03.16.	A Munkástanácsokhoz tartozó Flextronichs International Kft. Zalaegerszegi Önálló Szakszervezet (FIZÖSZ) csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amelyet a többműszakos dolgozókat képviselő szervezetek adtak ki, és amelynek célja, hogy segítsék a folytonos/folyamatos műszakos munkarendben dolgozók országos szintű összefogását. Támogatják a műszakosokat érintő, fokozott fizikai és pszichés hatással járó, valamint egészségi ártalmat okozó munkakörökben a munkaidő csökkentését, a korkedvezményes nyugdíj bevezetését.
2004.03.16.	Hír. Újsághírek szerint Polányi Sándor, akit 2003. októberében neveztek ki vezérigazgatónak, elsősorban Palkovics Imre egykori herendi porcelánfestővel, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével került összetűzésbe az utóbbi három évben jelentős árbevétel és nyereségcsökkenéssel küzdő manufaktúra gazdasági stratégiája miatt. Polányit, aki a termelés helyett az értékesítésre akarta helyezni a hangsúlyt, az idén februárban váratlanul leváltotta a Palkovics-vezette igazgatóság, és csak a dolgozók tiltakozása miatt maradhatott a helyén.
2004.03.18.	Az ETUC és WCL meghívására az ETUC “Végrehajtó Bizottsági”, illetve a WCL “Európai Szekció” kétnapos ülésén Palkovics Imre vett részt Brüsszelben.
2004.03.18.	A Munkavállaló Nők IV. Országos Konferenciáján március 18-án a Munkástanácsok képviselői is részt vettek a Vasas Szakszervezeti Szövetség székházában. A tanácskozás alcímei a következők voltak: “Esélyegyenlőség a munka világában. Az Európai Unió munkavállalója leszek?!” A Munkástanácsok képviselői kifejtették, hogy nemcsak a nő önbecsülését, önbizalmát teheti tönkre az a kihívás, amely napjainkat sújtja. Az EU-csatlakozás még jobban igénybe veszi a női munkavállalókat, még több kihívásnak kell eleget tenniük, hiszen mindannyian még többet szeretnének elérni családjuk jobb jövője érdekében is. Mindennek révén a nők még inkább leterheltebbek, még inkább kiszolgáltatottabbá válnak. A jelenlegi adatok is azt bizonyítják, hogy lényegesen kevesebb a gyermeket vállalók aránya, mivel a munkahelyi küzdőtéren mindenki a legjobb formáját szeretné hozni. A munkavállaló nő csak családját hanyagolva tud a mai kor diktálta ütemnek megfelelni. Viszont – férfitársainkkal szemben – lényegesen alulfizetve. Éppen ezért a munkahelyeken a nőkben nem az olcsó munkaerőt kell látni, hanem be kell tartani az egyenlő bánásmód elvét. A Munkástanácsok Országos Szövetségén belül többek között ezért működik a Nőképviselet, fejtette ki Kurfürst Ferencné, a Munkástanácsok Vasutas Ágazatának vezetője, illetve Király Lászlóné, a Munkástanácsok szervezési ügyvivője. A Munkástanácsok részéről felszólalt továbbá Nagy Imre alelnök is, aki a Munkástanácsok Híradó 2000. július-novemberi számában megjelent “A nő rabsága: a szépség kultusza” című cikket idézve kifejtette, hogy a szépség kultusza újfajta rabszolgaságba döntötte a nőket.
2004.03.23.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok. Az Elnökség megtárgyalta az elnökségi tagok választmányi ülésre készítendő programelképzeléseit, továbbá döntött a rendezvényre meghívandó külföldi vendégek köréről. Az Elnökség felhatalmazta a közgazdasági ügyvivőt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Fesetőné Székely Gyöngyi tagszervezeti elnök kérelmével kapcsolatosan; az Elnökség elutasította Csepregi Károly Szolnok Megyei elnök 250.000 forintos támogatási igényét.
2004.03.23.	Hír. “A Munkástanácsok az ellenzék segítségét kéri” címmel jelent meg tudósítás egy napilapban, amely beszámol arról, hogy a jogalkotásról szóló törvénytervezet szerint a kormány “jóindulatától” függne, hogy bizonyos jogszabályok módosítása esetén kikéri-e a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek véleményét. A Munkástanácsok az ellenzék segítségét kérte annak érdekében, hogy a parlament ne szavazza meg a jogalkotásról szóló törvénytervezet szaktárcák és szakmai szervezetek közötti egyeztetésről szóló részét. A konföderáció elnöke felháborítónak nevezte, hogy míg ellenzékben az érdekegyeztetés megerősítését ígérte az MSZP, most az érdekképviseletek jogainak rombolására törekszik.
2004.03.26.	A KMSZ küldöttgyűlésén 2004. március 26-án Budapesten, a Szarvas Gábor úton, a MOSZ székházában döntés született a 2004. évi költségvetés elfogadásáról, a 2004. évi oktatási programról.
2004.03.29.	Hír. Palkovics Imre egy napilapnak adott nyilatkozata szerint az ETUC-nak kétoldalú tárgyalásokat kellett volna kezdeményezni a korlátokat bevezető kormányokkal vagy magával az Európai Unióval, főként, hogy a Szövetség korábban – különböző nemzetközi szakszervezeti fórumokon – a csatlakozó országok dolgozóinak szabad munkavállalását képviselte. Palkovics tudomása szerint a társadalmi nyomáson túl az egyes nyugat-európai szakszervezeteknek is jelentős szerepük volt a korlátozások bevezetésében.
2004.03.30.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok, amelyen áttekintették az új pályázati rendszer prioritásait, normatíváit, a közelgő Szövetségi Tanács ülés előtti teendőket, továbbá tájékoztatást hallgattak meg Perényi Józseftől, a Szövetségi Tanács titkárától a módosított munkavédelmi törvény legfontosabb új rendelkezéseiről. Döntés született a repülőtéri minibuszos Munkástanács munkavállalók jogi és képviseleti támogatásáról és a támogatás anyagi hátteréről.
2004.03.31.	A KMSZ a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban folyamatosan tárgyal az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkár asszonyával, dr. Major Máriával. Sajnos nem állítható, hogy a tárgyalások pozitív irányban haladtak volna. Az ez ügyben 2003. októberében alakult sztrájkbizottság 2004. március 31-ig felfüggesztette tevékenységét a nyugodt és hatékony tárgyalás érdekében. A helyettes államtitkár asszony bejelentette, hogy a korkedvezményes nyugdíj tárgyalási határideje április közepe, és az ehhez szükséges írásos anyagot el fogják juttatni az érdekképviseletekhez.
2004.03.31.	Az ADU (Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója), a KMSZ, a NeHGOSZ vezetői a Munkástanácsok székházában találkoztak, s tisztázódott, hogy az ADU már nem tagja a Ligának. A vezetők egyesülési szándéknyilatkozatot írtak alá.
2004.04.02.	Szövetségi Tanács ülést tartottak a Munkástanácsoknál, amelyen a jelenlévők meghallgatták és elfogadták az Elnökség, a bizottságok és a gazdasági ügyvivő beszámolóit, majd együttesen átvonultak az ETUC által szervezett parlamenti akciónap helyszínére.
2004.04.02.	Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) részéről kezdeményezett parlamenti akciónapon a parlament felsőházában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke beszédében kiemelte, hogy a munkavállalóknak is csatlakozniuk kellene az Európai Unióhoz, s ehhez a legjobb feltételt az adná, ha az Unió munkaerőpiacán szabadon vállalhatnának munkát. Hozzáfűzte továbbá, hogy a globalizáció a transznacionális vállalatóriások képessége arra, hogy áthelyezzék eszközeiket a glóbusz más tájaira, a globalizációt azonban nem a társadalmon kívüli jelenségnek, hanem a törvényeken, így a hazai jogalkotáson keresztül is befolyásolható folyamatnak kell tekinteni.
2004.04.04.	Az EZA (Munkavállalói Kérdések Európai Központja) meghívására a “Szociális Párbeszéd” című három napos szemináriumon Czuglerné dr. Ivány Judit és Pásztor Miklós vett részt Prágában.
2004.04.09.	Hír. Több ezer dolgozó elbocsátásától tartanak a postások az idén. A Magyar Postának április végén kell átadnia idei foglalkoztatási tervét a helyi szakszervezeteknek. A kormányváltás óta negyvenháromezerről harminchét-harmincnyolc ezer főre csökkent a postai dolgozók száma, és hatszáz kistelepülésen számolták már fel az állandó postahivatalokat. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (Pofész) elnöke szerint elfogadhatatlan olyan emberek elbocsátása, akiknek pár év van hátra a nyugdíjig. A Postás Szakszervezet elnöke abban bízik, hogy a menedzsment tartja magát az idén hétszáz főben megállapított létszámleépítéshez. Mundruczó Kornél egyetért a modernizációs elképzelésekkel, mindössze túl gyorsnak tartja annak megvalósítását. A PSZ elnöke szerint a szakszervezetek, az önkormányzatok és a lakosság véleményét kikérve kellene tárgyalni a modernizáció ütemezéséről. A foglalkoztatási gondok kezelése érdekében már tavaly júliusban együttműködési megállapodást kötött a munkaügyi tárcával a Magyar Posta. Az egyezség létrejöttét a vállalat kezdeményezte.
2004.04.11.	A Labora Alapítvánnyal közösen szervezett oktatást a Munkástanácsok, amelyen ismét a pályázatírás kérdéseiről volt szó.
2004.04.13.	A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége szakszervezeti kifogást nyújtott be, mivel a Magyar Posta Rt. 2004. január 1-től átalakult, mégpedig olyan formában, hogy a Miskolci, a Debreceni és a Szegedi Igazgatóságot összevonták és létrejött az MPRT Kelet-magyarországi Igazgatóság. Nyugat-Magyarországon megszűnt a soproni és a pécsi igazgatóság s létrejött egy nyugat-magyarországi igazgatóság. A megszűnt igazgatóságok üzemi tanácsai megszűntek és ideiglenes jelleggel a törvényi rendelkezések szerint mindössze 3 hónapig működhettek volna, amint ez meg is történt. A POFÉSZ szerint április 1-től ezek az ideiglenes jellegű tanácsok nem működhetnek, ezért szakszervezeti kifogást adtak be a munkáltatóhoz és kérték, hogy amíg az új ÜT választások meg nem történtek, a Postai Érdekegyeztető Tanács vegye át az ÜT szerepét. A munkáltató rendkívüli PÉT ülést hívott össze április 14-re, melynek napirendje: a munkavállalók részvételi joggyakorlásának kérdései. A POFÉSZ ezen kifogásolta, hogy a régi ÜT-t működtetik és továbbra is döntenek fontos jóléti kérdésekről, csoportos létszámleépítésről, stb., amit a POFÉSZ nem tud elfogadni, mert ezek a döntések véleményük szerint törvénybe ütköznek.
2004.04.15.	A Munkástanácsok Országos Szövetsége “középiskolai programját” támogatja a többi öt konföderáció is. “A munka világa és a munkavállalói érdekvédelemre felkészítő középiskolai ismeretanyag közvetítésére történő tanári felkészítés” című, Munkástanácsok által előterjesztett program szerint végre lehetőség nyílik, hogy a középiskolákban tanulók részletesen megismerhessék a munkajog és a szociális jogok különböző területeit és szabályait. A program előbb a tanárokat, pedagógusokat célozza meg, majd a diákokat, a jövendő munkavállalóit.
2004.04.16.	Hoffmann Antal, az ADU elnöke, Varga Tibor, a KMSZ elnöke és Ordasi György, a KMSZ elnöki tanácsadója dr. Papcsák Ferenc országgyűlési képviselővel (Fidesz) találkozott és a Volán vállalatokat érintő kérdésekről, a közlekedési törvényről, a társaságok várható privatizációjáról konzultált.
2004.04.20.	Elnökségi ülés volt a Munkástanácsok Országos Szövetségénél. Az Elnökség az üzemi tanácsi választásokkal kapcsolatban akként foglal állást, hogy 1. kormányrendelettel nem lehet felülírni a Munka Törvénykönyvét; 2. a választási eredmény megállapítása nem tartozhat kormányszervre, mivel az alkotmány-ellenes; 3. mindezekből következően az eredmények megállapításának független bizottság feladatának kell lennie; 4. az üzemi tanácsi képviselőjelölteknek nincs jogvédelmük. A további napirendi pontok keretében megbízták Králik Krisztinát az egész életen át tartó tanulásról, továbbá Ladán Évát a korkedvezményes nyugdíjrendszerről szóló tanulmány elkészítésével. Az OÉT-bizottságok feladatainak áttekintésére létrejött ad hoc bizottságba a Munkástanácsok Czuglerné dr. Ivány Juditot jelölte. A júniusi nemzeti szemináriumon a Munkástanácsokat az Elnökség döntése szerint Király Lászlóné és Lengyel Zoltán képviseli.
2004.04.22.	A Közlekedési ÁPB munkavállalói oldali napirendi munkacsoportjába bekerült Ordasi György, a KMSZ tagja.

2004.04.22.	Ülésezett a POFÉSZ Elnöksége, egyhangúlag elfogadták a 2003. évi gazdasági beszámolót, valamint a 2004. évi költségvetés tervezetét. Döntöttek a kézbesítői gondok megoldása érdekében a kézbesítői tagozat alakításáról, egyben felkérték Pfeifer Tamás POMÉSZ elnökhelyettest az előkészítő munkák elvégzésére. Az Elnökség az alábbi személyeket (tagszervezetenként egy főt) fogadta el az új felügyelő bizottságba: POFÜSZ: Kemény Ilona; POMÉSZ: Pfeifer Tamás; Veszprémi MT: Kondor Tamás; Debreceni MT: Balázs Ödön; IMÉSZ: Dalnoki Katalin. A létrehozott Szociális Bizottság tagjai: Dalnoki Katalin (IMÉSZ); Kemény Ilona (POFÜSZ); Vass Viktória (POMÉSZ).
2004.04.22.	Megjelent a Munkástanácsok Híradó 2004. márc.- 2004. aug. száma, melynek kiemelt témája a méltóság. A lapban összeállítás olvasható arról is, hogy mi vár ránk az EU-csatlakozásunk után, illetve hogy külföldi munkavállalás esetén mely szakszervezetek segítségére számíthatnak az ott dolgozók az egyes országokban. A lap interjút közöl Palkovics Imrével az EU-csatlakozás, az ismét közös május elsejei ünneplés alkalmából, a lehetséges cselekvési lehetőségeket firtatva. Interjú jelent meg továbbá Dr. Lux Judittal, aki az ágazati párbeszéd bizottságok szerepéről számol be. Írást közöl a szakszervezeti magazin e száma - többek között - Kádár Bélától, Balsai Istvántól, Medgyasszay Lászlótól, Losoncz Miklóstól, Beran Ferenctől.
2004.04.23.	A Munka Világszövetsége (WCL) Human Rights (Emberi Jogok) Munkacsoportjában Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Brüsszelben április 20. és 23. között.
2004.04.23.	Az ÉTSZOSZ is csatlakozott az “európai munkavédelmi napok az építőiparban” című rendezvénysorozathoz, amely 2004. április 23-án indul Dublinban és 2004. novemberben fejeződik be Bilbaóban. Az eseménysorozat célja, mely minden EU országot érint, felhívni a munkavállalók, a közvélemény figyelmét, hogy milyen baleseti veszélyforrásokat rejt magában az építőipari ágazat, ahol a legmagasabb az üzemi és a halálos balesetek száma. A hazai Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság is napirendre tűzte a felvilágosító kampányt az ágazatban.
2004.04.24.	Április 23-án, a Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Ülésén Szentendrén (Danubius Hotel) az első napon elhangzott az elnöki beszámoló, a gazdasági beszámoló, a felügyelő bizottsági beszámoló, amelyeket a jelenlévők elfogadtak, elfogadták továbbá az éves költségvetést. Az alapszabályt módosították és megválasztották a Felügyelő Bizottság tagjait is. A Felügyelő Bizottság elnöke a tisztséget már korábban is betöltő Kovács István maradt. 24-én, a Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Ülés második munkanapján elfogadták az elkövetkező évet meghatározó cselekvési tervet. A bérek, a foglalkoztatás, a jogvédelem és a szükséges jogszabályi változtatások tárgyköreihez csoportosítható a programnyilatkozat, melyet itt közlünk: 1. Bérfelzárkóztatást! A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem adja fel azt a korábbi törekvését, hogy a magyar munkavállalók az EU-s csatlakozás után belátható időn belül egy európai uniós bérfelzárkóztatási program keretében magasabb életszínvonalat érhessenek el. Ennek érdekében – az EU-s arányoknak megfelelően – helyre kell állítani a magyar gazdaság teljesítményével arányos bérszínvonalat, mégpedig a GDP, az ipari termelékenység és a bérek összefüggésének figyelembe vételével. Miközben a GDP vonatkozásában az EU-s szint 52%-át teljesítjük, az ipari termelékenységünk az EU-éhoz képest 62%-os, aközben a hazai bérek átlaga csupán 30%-át éri el az EU-énak. Első lépcsőben a bérek terén meglévő elmaradást kell pótolni, ugyanis a magyar munkavállalók lemaradása 20% körüli a gazdaság teljesítményéhez képest. Ezt követően – az ipari termelékenységhez kötve – évente növelni kell a keresetek reálértékét, megalkotva a szakmai bértarifarendszert és az erre épülő ágazati kollektív szerződéseket, ügyelve a szakmai bérminimumok karbantartására. S a versenyszférában így kialakuló bérszinthez kell kötni a közszféra bérének reálérték-megőrzését. 2. Teljes foglalkoztatást! A Munkástanácsok fő célja, hogy növekedjék a magyarországi foglalkoztatási szint, s távlatilag elérjük a munka-, illetve keresőképesek teljes foglalkoztatását. A célhoz több út is vezet. Ilyen pl. az EU-s munkaerőpiac teljes megnyitása; a nyomásgyakorlás az Európai Szakszervezeti Szövetségre, hogy nemzeti szervezetei kezdeményezzék saját kormányaiknál a magyar munkavállalókat sújtó korlátozások megszüntetését. Nyomást kell gyakorolni továbbá a hazai politikai pártokra, de elsősorban a magyar kormányra, hogy tartsa folyamatosan napirenden az Európai Unió végrehajtó szervénél, az Európai Bizottságnál a korlátozások eltörlését és a kétoldalú kapcsolatok keretében az EU-s tagállamokkal szemben szintén lépjen fel a korlátozás nélküli szabad munkaerő-áramlás érdekében. A Magyar Köztársaság kormányának egyebek között a foglalkoztatás érdekében is olyan gazdaságpolitikai programot kell kialakítania, amelyben beláthatóak a gazdaság növekedésének területei és az itt jelentkező munkaerő-igényeknek rendelődik alá a szakmunkásképzés, a felnőttképzés programjainak sora. Fontos volna továbbá, hogy az MSZP-SZDSZ kormány tartsa be a 3-400 ezer új munkahely megteremtésére tett ígéretét. 3. Munkaügyi védelmet! Nemcsak a bérek felzárkóztatása és a foglalkoztatás terén van azonban tennivaló, hanem a munkavállalók jogainak védelme, a munkaügyi felügyelet tekintetében is. Érdemes volna figyelembe venni a magyar jogi szabályozás, a munkaügyi intézményrendszer kialakítása során, a munkaügyi ellenőrzés továbbfejlesztése kapcsán a nemzetközi, illetve európai elveket, s gyakorlatot. Ennek megfelelően a munkaügyi felügyeletben ki kell építeni a ma hiányzó információs, tanácsadó, oktatási funkciót; erősíteni kell az együttműködést a szociális partnerekkel, például országos és ágazati szintű háromoldalú konzultációs bizottság felállításával; ezzel egyidejűleg új szemléletet kell bevinni a jogalkotásba és a mindennapi gyakorlatba is: a munkaügyi felügyeletnek nemcsak ellenőrizni és büntetni kell, hanem segítenie is a munkavállalók védelmét szolgáló jogi előírások hatékony betartását. A munkaügyi felügyeletnek a munkahelyi szint mellett figyelemmel kell lennie az ágazati és regionális sajátosságokra is, például ágazati szintű elemzésekkel; korszerűsíteni kell és hatékonyabbá kell tenni a szankciórendszert, s ösztönző eszközök is kellenek a negatív, büntető szankciók mellett. Célszerű volna felállítani a feladatok prioritási sorrendjét, s a feladatok hatékony ellátásához megfelelő számú és képzettségű munkaügyi felügyelőt kellene alkalmazni, amint arra a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO 81. egyezményének 10. cikkelye is utal. Jelenleg ugyanis Magyarországon 900 ezer munkáltatóra, avagy szakszervezeti oldalról szemlélve 4,5 millió munkavállalóra 200 munkaügyi ellenőr jut. Növelné továbbá a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát az eljárás átláthatóbbá tétele, amelynek során emelni kell a munkaügyi ellenőrzés és felügyelet minőségét is. 4. Hatékony szankciókat! Az Európai Szociális Kartában foglaltak hazai teljesülése végett új, hatékony jogi szankciókra van szükség, egyrészt a szervezkedés szabadságának garantálása, másrészt a kollektív alkuhoz való jog biztosítása érdekében. A Munka Törvénykönyve rendelkezései, mint például annak 26-27. §-a, csak deklaratívak. Megsértésük esetén nincs megfelelő, a jogsértéstől visszatartó szankció. A szakszervezet létrehozásának szabadságát, amelyet jelenleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. §-a és a Munka Törvénykönyve 15. §-a szabályoz, szintén nem garantálják hatékonyan a jogszabályok. Ismeretes továbbá, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény – nevezetesen annak 3. § (1) bekezdés l. pontja – csak a szakszervezet szervezését akadályozó munkáltatói magatartást bünteti. Tehát csak a létrehozatal és a megalakulás akadályozását szankcionálja. A szakszervezet működése során azonban ez a rendelkezés nem biztosítja a munkáltatói vagy állami beavatkozás elleni védelmet, illetve ezek megsértését nem szankcionálja. De, ha alaposabban górcső alá vesszük, a szakszervezet szervezése esetére sem nyújt kellő és valódi védelmet a jogszabály a szakszervezet és tagjai számára, mivel nem szabályozott a jogszabályban a munkaügyi ellenőrzési eljárás, illetve az, hogy e körben mit kell az ellenőröknek vizsgálnia. A legsúlyosabb gond az, hogy az eljárás során nem lehet biztosítani a szakszervezeti tagok védelmét tanúkénti meghallgatásuk esetén. Így éppen magában a munkaügyi ellenőrzési eljárásokban válnak ismertté, s ezáltal teljesen védtelenné a szakszervezeti tagok a munkáltató előtt. Hasonlóképpen nem nyújtanak elégséges garanciát a szakszervezeti tisztségviselők védelmére a Munka Törvénykönyve 28. §-ában írt szabályok, mivel a bírói gyakorlatban kialakult értelmezés a munkáltatói rendes felmondáshoz – szinte kivétel nélkül – lehetővé teszi a felsőbb szakszervezet beleegyezésének pótlását a bíróság által, amint erről például a Bírósági Határozatok 2001/492. esete kapcsán is tájékozódhatunk. A szakszervezeti tisztségviselők védelmét gyengíti az az újabban kialakult, pl. a Bírósági Határozatok 2003/210. sz. jogeseténél olvasható bírói gyakorlat is, amely szerint a felsőbb szakszervezet előzetes véleménye kérésének elmaradása önmagában nem teszi érvénytelenné a munkáltató rendkívüli felmondását. Mindezek alapján úgy látja a Munkástanácsok, hogy a magyar jog és a bírói gyakorlat csak látszólagosan biztosít védelmet és garanciákat a szervezkedés szabadságára; azonban hatékony szankciók hiányában sem a szakszervezet alapítása és működése, sem a tagok védelme, de a tisztségviselők védelme sem garantált. 5. Az alkupozíciók megerősítését! A Munkástanácsok Országos Szövetségének programja kiemelten kezeli a kollektív alkuhoz való jog biztosítását, a szakszervezetek kollektív szerződéskötési alkupozíciójának megerősítését. A Szociális Jogok Európai Bizottsága felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a sztrájktörvény 3. § (1) bekezdés d) pontja ellentétes az Európai Szociális Karta 31. cikkelyével. Vagyis nem írhatja elő eleve jogszabály, hogy nem indítható sztrájk a kollektív szerződés megváltoztatása iránt a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. Ilyen, úgynevezett “békekötelemben” ugyanis a feleknek kell megegyezniük. Tehát az ilyen irányú megállapodás is csak a kollektív alku részeként jelenhet meg és csak maga a kollektív szerződés rendelkezhet róla. Minderre tekintettel szükséges a sztrájktörvény módosítása: az 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése; míg az ún. “békekötelemre” utaló szabályt a Munka Törvénykönyve 30. § (b) pontjában kell elhelyezni, mint a kollektív szerződés kötelmi részére tartozó kérdést.
2004.04.26.	A Közép-Magyarországi Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságba a Munkástanácsok Országos Szövetsége Harth Tamást, a Munkástanácsok Budapesti Szövetségének elnökét delegálta, s ezzel egy időben visszavonta Járási Ferenc, korábbi delegált megbízását.
2004.04.27.	A Munkástanácsok május 1-ére meghívást kapott a francia keresztény szakszervezeti szövetséghez. A vezetőség úgy határozott, hogy nem utazik küldöttség Párizsba május 1. megünneplésére, de levelet küldött az ünnep alkalmából a francia szervezetnek, amelyben hangsúlyozta, hogy “nekünk franciáknak, illetve magyaroknak, akik oly sokszor voltunk a kereszténység keleti, illetve nyugati bástyái, nagy a felelősségünk Európában a globalizáció, az amerikanizálódás idején.”
2004.04.28.	A Munkabalesetek Áldozatainak I. Pécs-Baranyai Emléknapját rendezik április 28-án Pécsett. Az emléknapot megnyitja: Dr. Toller László országgyűlési képviselő (MSZP), az emléknap moderátora: Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének elnöke. Az előadók között szerepel: Kápolnai Árpád, Éger Zoltán, Dr. Kereki Ferenc, Körömi Attila, Dr. Ruzsa Csaba, Dr. Moizs Mariann, valamint a Rerum novarum ünnepségekről ismert Prof. Dr. Goják János és a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre is.
2004.04.29.	Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutas-szakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésről a kormány 2003-ban döntött, az érdekvédők eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek és a MÁV között napokban létrejött megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nők és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelő szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke, Borsik János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetők foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezső, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintő intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megőrzéséért.
2004.05.05.	Hír. “Munkástanácsok a bérfelzárkóztatásért” címmel jelent meg írás egy napilapban, amelyben a keresztény szakszervezet ragaszkodik egy olyan bérfelzárkóztatási programhoz, amely belátható időn belül magasabb életszínvonalat biztosít a munkavállalóknak. Mivel Magyarországon a GDP-növekedése 52, ipari termelékenysége pedig 62 százaléka az uniós átlagnak, a magyar keresetek mégis alig 30 százalékát érik el az EU-s átlagkereseteknek. Ez a magyar gazdaság teljesítményéhez képest is 20 százalék körüli lemaradást jelent, hangsúlyozta Palkovics Imre elnök.
2004.05.09.	A három napos EZA-szemináriumon Bécsben Czuglerné dr. Ivány Judit tartott előadást az EU-bővítésről.
2004.05.10.	Felhívást adott ki a POMÉSZ (Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete, elnöke: Tóbiás István), melyben összefogásra szólította fel a postán működő több független szakszervezetet, hogy az üzemi tanácsi választásokon elérjék a reprezentativitáshoz szükséges eredményt. Ennek érdekében jelöltjei a Munkástanácsokhoz tartozó Postások Független Szakszervezete (POFÜSZ) jelölésével indulnak.
2004.05.11.	Hír. A sajtóhírekkel ellentétben a Magyar Posta nem szünteti meg a postahivatalokat a hatszáz és kétezer lakos közötti településeken, jelentette ki a Községi Önkormányzatok Szövetségének napokban tartott közgyűlésén Szivi László, a posta vezérigazgató-helyettese. A bejelentés szöges ellentétben áll Szabó Pál vezérigazgató közelmúltban tett nyilatkozatával. A társaság szóvivője megerősítette, nem szüntetik meg az említett postahivatalokat, de a posta folytatja modernizációs tervét. A POFÉSZ üdvözölte a döntést. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége elnöke ugyanakkor megjegyezte: remélik, hogy a döntés az EP-választások után sem módosul. Ezzel együtt a Magyar Posta Rt. a héten mintegy kétszáz dolgozónak mond fel. Az elbocsátás alapvetően azokat a dolgozókat érinti, akik a budaörsi logisztikai központ üzembe helyezésével nem vállalták az ottani munkát. A lépés összesen 207 alkalmazottat érint, számukra a posta – a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos munkajogi folyamat lezárultáig – munkát biztosított, illetve az elmúlt két hónap alatt többféle, hosszabb távra szóló munkalehetőséget ajánlott fel. A kétszáz főn kívül további száz dolgozó nem nyilatkozott, ők azóta betegállományban vannak.
2004.05.11.	Sümegvári Miklós, a POFÉSZ elnökének az elnökségi ülésen való felvetésére, miszerint szüntessék meg azt a helytelen gyakorlatot, hogy a posta nyíregyházi szállítási üzeméhez tartozó gépjárművezetőknél túlfogyasztás esetén minden gépjárművezető egységesen fizeti meg a túlfogyasztást, Potykiewicz Tamás, a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatósága humángazdálkodási igazgatója a postai érdekegyeztető tárgyaláson bejelentette, megvizsgáltatta az esetet és intézkedett a helytelen gyakorlat megszüntetése érdekében.
2004.05.11.	Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok. Az Elnökség a választmányi ülésen tartott vagyonhasznosítási tájékoztató alapján napirendjére tűzte a debreceni székház hasznosítását és felhatalmazta az elnököt, hogy kezdeményezze a Szövetség tulajdonában lévő debreceni székház értékesítését azzal a céllal, hogy az ingatlan értékét egy jövedelmező befektetésbe helyezze el a Szövetség. Ennek érdekében gondoskodni kell az esetlegesen szükséges források fedezetéről, továbbá szakértő bevonásáról és az Elnökség folyamatos tájékoztatásáról.
2004.05.14.	A KMSZ sztrájkbizottságának két tagja Joó István és Ordasi György tárgyalást folytatott az ESZCSM-ben. Szabó Sándorné helyettes államtitkár asszony jelezte, hogy elfogadhatónak tartják a korkedvezményes nyugdíj átdolgozását és örömét fejezte ki, hogy a szervezet nem élt a figyelmeztető sztrájk lehetőségével.
2004.05.15.	A Munkástanácsok Pedagógus Ágazata megszervezte a Munka Világszövetségéhez tartozó Tanárok Világszövetségének (WCT) kétnapos szemináriumát, melyen 15 országból több, mint 80 fő vett részt. A szeminárium témája: Szociális párbeszéd az oktatásban. Nemcsak a keresztény szellemiségű világszövetség főtitkára volt jelen, hanem a szocialista-liberális irányvonalú pedagógusokat tömörítő európai szövetség, az EI főtitkára is. Mindketten hangsúlyozták az önállóság megtartása melletti együttműködést mind Brüsszelben, mind a nemzeti szintű szociális párbeszéd terén. Az eseményről a Magyar Rádió Esti Krónika című műsora is beszámolt.
2004.05.15.	POFÉSZ tagszervezetek alakultak az országban több helyen. Így Egerben az 1. sz. Postán lévő Krinszki Zoltán vezette kollektíva és Debrecenben a 13. és 6. Postán dolgozók tucatjai csatlakoztak a POFÜSZ Debreceni Munkástanácsához.
2004.05.16.	Bukarestben május 12. és 16. között a munkaügyi vitákról és rendezésükről tartottak tanácskozást, ahol az ETUC felkérésére előadást tartott Czuglerné dr. Ivány Judit a munkaügyi viták magyarországi szabályozásáról.
2004.05.16.	A XIII. Közép-Kelet-Európai Keresztény Szakszervezeti Találkozón május 13. és 16. között Brünnben a Munkástanácsokat az Osztrák Keresztény Szakszervezeti Szövetség (FCG/GPA) meghívására Kovács István és Fodor Imre képviselte.
2004.05.18.	Elnökségi ülést tartottak. Az Elnökség megtárgyalta a júliusban a konföderációhoz érkező közel 60 fős CSC/ACV (Belga Keresztény Szakszervezet) delegáció programját, pontosította, hogy a belgák által kért dél-magyarországi régió mely helyi szervezeteivel kerüljön sor találkozóra, továbbá döntött arról, hogy Ladó Máriát kéri fel tájékoztató előadás megtartására, valamint, hogy a kerekasztal-beszélgetésre valamennyi konföderációtól az elnököket hívják meg (ennek utóbb csak az ÉSZT tett eleget, a többiek alelnöki/ügyvezetői szinten képviseltették magukat). Az Elnökség arról is döntött, hogy a POFÉSZ csak akkor kapja meg tulajdonként a számára üzembentartóként átadott Volvo típusú személygépkocsit, ha rendezi viszonyát az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel.
2004.05.21.	A Fidesz MPSZ Munkás- és Alkalmazotti Tagozatának csepeli nagygyűlésén a Munkástanácsok programnyilatkozatát több száz példányban terjeszti a konföderáció.
2004.05.23.	A Luxemburgi Szakszervezeti Szövetség (LCGB) meghívására az EZA Projekt előkészítésére május 20-tól 23-ig Czuglerné dr. Ivány Judit és Pásztor Miklós utazott Luxemburgba a Munkástanácsok képviseletében.
2004. 05.26.	Interjút adott egy napilapnak a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre. Mint mondta, munkavállalóként nem csatlakozhattunk az Európai Unióhoz, hiszen nem vállalhatunk szabadon munkát az unió korábbi területén. Az elnök szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt évente 40-50 milliárd forint folyik el szakképzésre úgy, hogy a régiók közötti kiegyenlítődés gyakorlatilag a nullával egyenlő. Medgyessy Péternek világossá kellene tennie, mi vár a munkavállalókra az elkövetkezendő években. A munkavállalók bérfelzárkóztatása nem történt meg, a keresetek az unióhoz, és a magyar gazdaság teljesítőképességéhez képest is alacsonyak. A közalkalmazotti béremelés és a minimálbér-emelés negyven százalékát teszi ki az összes bérnövekedésnek, a maradék a versenyszféráé. Nem teljesült a három-négyszázezer új munkahely létesítése tett kormányzati ígéret sem. Szükség lenne olyan kormányzati intézkedésekre, amik világossá teszik, hogy a gazdasági szektor mely szegmense húzóágazat. A feszültségeket jól működő szociális párbeszéddel lehet csökkenteni, ám a kormány erre vonatkozó ígérete sem vált valóra. A fórumok összehívásának száma kevés, a szociális partnerek érdekérvényesítő képessége pedig egyáltalán nem jelenik meg.
2004.05.26.	A Munka Világszövetsége (WCL) három napos belgrádi szemináriumán Czuglerné dr. Ivány Judit tartott előadást az ILO-ról.
2004.05.26.	Hír. “Munkát szabadon” címmel, “Medgyessy Péter nem zárkózhat el az érdekegyeztetés elől” alcímmel nagy-interjút közölt Palkovics Imrével az egyik napilap. Az interjúban a Munkástanácsok elnöke kifejti, munkavállalóként nem csatlakozhattunk az Európai Unióhoz, hiszen nem vállalhatunk szabadon munkát az Unió korábbi területén. Az elnök szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt évente 40-50 milliárd forint folyik el szakképzésre úgy, hogy a régiók közötti kiegyenlítődés gyakorlatilag a nullával egyenlő. Medgyessy Péternek világossá kellene tennie, mi vár a munkavállalókra az elkövetkezendő években, fogalmazott az elnök.
2004.05.28.	A Munkástanácsok Pedagógus Ágazata csatlakozott a PDSZ által szervezett demonstrációhoz, amelynek célja a 6%-os pedagógus béremelés elérése.
2004.05.28.	A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége korábban erre a napra sztrájkot hirdetett a korkedvezményes nyugdíjrendszerről folyó tárgyalások akadozása miatt, de miután megszületett az OÉT megállapodás, a sztrájkok elmaradtak.
2004.06.03.	A Labora Alapítvánnyal közösen szervezett oktatás következő napját tartották a Munkástanácsok székházában A szociális partnerség változásai az EU-ba történő belépésünk után: ágazati ill. regionális rendszer Magyarországon címmel.
2004.06.07.	Megjelent a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének lapja, a Postás Harsona 2004. évi 2. száma, melyet a közelgő üzemi tanácsi választások jegyében szerkesztettek. Írnak az eltitkolt százmilliós alkuról, amely állításuk szerint arról szól, hogy a bíróság elsőfokú ítélete szerint a Postás Szakszervezetnek több százmillió forintot kellene visszafizetnie az állami érdekeltségű Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványnak; közzéteszik a Munkástanácsok Országos Szövetségének programnyilatkozatát; beszámolnak arról, hogy mit csinált a szakszervezet; felvetik, hogy a Magyar Posta Rt-nél a munkavállalók helyett mások döntenek az üzemi tanácsokról; interjút jelentettek meg továbbá arról, hogy a POFÉSZ milyen választási lehetőséget kínál a postás dolgozóknak.
2004.06.08.	Elnökségi ülésen Mátis Csaba pécsi tagtárs bejelentette, hogy megalakult a Munkástanácsok Vagyonvédelmi Ágazata. Az Elnökség úgy ítéli meg, hogy a kormányt állásfoglalásra kell késztetni a munkaidő 38 órára csökkentése tárgyában tett ígérete kapcsán, továbbá a munkaügyi ellenőrzés kérdésében és az ÜT/KT választások szabályai tekintetében.
2004.06.12.	Az ILO június 1 és 12. között megrendezett éves konferenciáján az “Egyezmények és ajánlások” teljesítését vizsgáló bizottságban a “lengyel ügy” szóvivőjeként Czuglerné dr. Ivány Judit működött közre a bizottság munkavállalói oldalának felkérésére.
2004.06.21.	Ádám István, a POFÉSZ elnöke levelet intézett a Magyar Posta Rt. vezérigazgatójához a vállalatnál tervezett folyamatos létszámcsökkenés ügyében. Az elnök a levélben megdöbbenésének adott hangot, hogy a Magyar Posta Rt. alkalmi munkavállalókat kíván foglalkoztatni, akiket maximum 5 napig alkalmazna. Felhívta a figyelmet a Munka Törvénykönyve 85. §-ának csoportos leépítésre vonatkozó szabályaira, és az MT 22. § (1) bekezdése alapján konzultációs tárgyalást kezdeményezett.
2004.06.22.	Elnökségi ülést tartottak, amelyen az Elnökség úgy döntött, hogy a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos szakszervezeti oldalegyeztetésre (június 24.), illetve az OÉT-en való tárgyalására (június 25.) meg kell hívni a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségét is, az ehhez készítendő háttéranyag felelőse Ladán Éva. A Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervről szóló szakvélemény elkészítését Lengyel Zoltán kapta feladatul; arról is döntöttek, hogy az OÉT ideiglenes alapszabályával kapcsolatos valamennyi dokumentumot össze kell gyűjteni. Az Elnökség meghatározta a nyári napi ügyeleti beosztást.
2004.06.24.	A Munkástanácsok tagszervezete, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) sajtóközleményt adott ki, amelyet itt közlünk: “A Postás Szakszervezet napokban egy röplapot juttatott el a munkahelyekre, hogy befolyásolja a június 28-tól július 1-ig tartó Üzemi Tanács választásokra készülő postásokat. A röplap valótlanságok, hazugságok sorát tartalmazza. A hangvétel Ron Werbert idézi! A röplapon olvasható, hogy nem elég harcolni, tudni kell harcolni, eredményeket kiharcolni. A valóság: a Postás Szakszervezet nem harcolt a munkavállalók érdekeiért, hanem a mindenkori vállalatvezetés kegyeit kereste. Ennek köszönhető a postások bérének 20 százalékos elmaradása az országos átlagtól, az általuk vívott állítólagos harcnak köszönhető az óriási fluktuáció. A tizenharmadik havi fizetés bevezetését éppen a Postás Szakszervezet ellenezte sokáig, tavaly a POFÉSZ javaslatára valósult meg. A postásoknak tudniuk kell, hogy most a választásokon a Postások Független Szakszervezete indul (POFÜSZ). A jóléti rendszer igazságosabbá tételét a Postás Szakszervezet fiókcsapata, a KÜT akadályozta meg! Nem támogatva a kafetéria rendszert (béren kívüli juttatások rendszerét). A 38 órás munkahét az MSZP választási kampányának része volt, de ebben az ügyben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban döntés nem született. A munkahelyek megtartását hirdetik, ugyanakkor a valóság: két év alatt közel 6000 postás vesztette el állását! Arról, hogy a Postás Szakszervezet tiltakozott volna a leépítések ellen, nem tudunk... A Postás Szakszervezet eddigi tettei és a valóság köszönő viszonyban sincsenek egymással, ezt minden postai munkavállaló saját bőrén érezheti. Egy hitelét vesztett szakszervezet választási kampány hazugságokkal akarja a munkavállalókat félrevezetni, ezzel pótolva jelentéktelen, értékelhetetlen érdekvédelmi munkáját. Reprezentálni, ideologizálni tudtak, a dolgozók érdekében dolgozni és cselekedni nem! Jellemző, hogy most szavazatokat néhány forintos ajándék gagyi kulcstartókkal akarnak szerezni. Szerintünk ezzel is lekezelik a postai munkavállalókat. Egy szintén valótlanságokat állító plakátot ragasztottak ki a munkahelyeken - Győztünk - felirattal. Azt állítva, hogy a bíróság döntést hozott a szakszervezeti vagyon megosztása ügyében. Holott erről nincs szó, hanem a VIKSZ - Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet - hatáskörébe utalta, s az fog majd dönteni az ide vonatkozó törvény szellemében. Ez a plakát is félrevezeti a postai munkavállalókat és támadja független szakszervezeteket. Az igazság, hogy vagyonjogi kérdésekben perek egész sorát vesztette el a Postás Szakszervezet. Erről hallgatnak. Jellemző, hogy most a kampányban jut eszébe a Postás Szakszervezet fővezéreinek, hogy akciót kezdeményezzenek a kedvezményes nyugdíj ügyében, amit a független szakszervezetek már korábban megtettek! Az is minősíti őket, hogy csak a mostani, általuk készített felmérésekből értesültek arról, hogy a postások milyen keveset keresnek! Ez felháborító! A Postások Független Szakszervezetét (POFÜSZ) mindig a tények és az igazság érdekelték, és nem mond mást a kampányban, mint az érdekegyeztető tárgyalásokon. A POFÜSZ visszautasítja a Postás Szakszervezet valótlanságokat állító, hazug propagandáját. Reméljük, hogy ezúttal az Üzemi Tanács Választásokon a munkavállalókat hagyják meggyőződésük szerint szavazni, s nem fordulnak elő választási manipulációk! A Postás Szakszervezetnek ideje lenne 14 év után tudomásul venni a realitásokat, hogy mellettük alternatív, független szakszervezetek alakultak és tevékenykednek, és nem lenne szabad ellenségnek tekinteni minket. Budapest, 2004. június 24. Ádám István sk. a POFÉSZ elnöke”
2004.06.25.	Hír. Ordasi György a KMSZ információs felelőse interjút adott a Hír TV-nek, melyben elmondta, hogy a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban jelentős problémának ítéli a rendszerben az ún. “típusfüggőséget”, mely ellentétes az ÉT 1992. február 14-én készült alapdokumentumával. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a KKSZ elnöke (Inokai Géza) 1992. február 20-án aláírta a KHVM-ben a típusfüggőséget tartalmazó kormányrendeletet. Ordasi állítása szerint Inokai később arra hivatkozott, “kényszerhelyzetben” adta aláírását.
2004.06.25.	OÉT-ülésen a Munkástanácsok érdekvédelmi-jogi ügyvivője, Lengyel Zoltán a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv kapcsán kifejtette, hogy a Foglalkoztatási Szolgálat színvonalának emelésére és hatékonyságának javítására lenne szükség. Továbbá a tartós munkanélküliek helyzetének javítása elengedhetetlen, azonban nemcsak a célok, hanem az eszközök kitűzése is szükséges ehhez. Javítani kell a képzési rendszert is, hiszen a munkanélküliek átképzési, képzés iránti kedve igen alacsony, s ennek vélhetően nemcsak az ő “hozzáállásuk” az oka. Súlyt kell helyezni továbbá az inaktívak számának csökkentésére, nemcsak az 55-64 éves korosztály esetén, hanem a 45 éven felülieknél is. A romák munkaerő-piaci helyzetének javítására nincsenek megfogható, megvalósítható célok és számadatok. A munkavégzés vonzóvá tétele alig néhány cégnél valósult meg, igen kevéssé az állami vállalatoknál és az elmaradás okait fel kell deríteni. Közelíteni kell az EU-s bérekhez, s növelni kell a munkaügyi ellenőrzés súlyát és szerepét.
2004.06.28.	Hír. “Kampányhangulat a postások körében” címmel írás jelent meg egy napilapban, amely szerint a nagypolitikai küzdelmek hangulatát idéző kampány folyik a vállalatnál a közelgő üzemi tanács-választások miatt. A cikkben Tomecskó Tamás, a posta szóvivője nem kívánta kommentálni a “szakszervezetek közötti választási vitát”. Tomecskó a POFÉSZ postát érintő állításait tagadta, így azokra sem kívánt reagálni.
2004.06.28.	A POFÉSZ-Postás Szakszervezet ÜT-választási vitájáról délelőtt 10 órakor sajtótájékoztatót tartott a Munkástanácsok, amelyről az egyik csatorna aznap többször is tudósított.
2004.06.29.	Hír. 8,20-tól egyenes adásban beszélgetett Palkovics Imre a Munkástanácsok elnöke és Ádám István, a POFÉSZ elnöke az egyik tv-csatornán. A beszélgetés címe: “Politikai” választás a postánál. A beszélgetésben résztvevők politikai szándékot sejtettek az események mögött, illetve utalnak a Munkástanácsok ellen indított 1997-es kiszorítási kísérletre. Ádám István utalt a Magyar Posta Rt-nél zajló burkolt létszámleépítésre, amely részben a csoportos létszámleépítésre vonatkozó jogi szabályozást is igyekszik megkerülni. Palkovics Imre szerint a kormány intézkedései gátolják a szervezkedők szabadságát, és figyelmen kívül hagyják az Uniós szabályokat. A Munkástanácsok és a POFÉSZ egyaránt tiltakozik az ellen, hogy a kormány intézkedéssel beavatkozik a postás üzemi tanács választás kimenetelébe. A kérdés azért is különösen fontos, mert a választáson győztes szakszervezet tagjaiból felállított üzemi tanács tovább delegálhat küldötteket a Magyar Posta Rt. felügyelő bizottságába: így beleszólhat például a tömeges létszámleépítést érintő kérdésekbe, illetve hozzájuthat az “üzleti titoknak” minősített információkhoz is. A vesztes szakszervezet azonban egyetlen taggal sem képviseltetheti magát. Palkovics szerint a kormánynak különösen ezért fontos, hogy kik jutnak be a testületbe. A jelenlegi törvényi háttér alkalmatlan az ÜT választás demokratikus megtartására, ezért a Munkástanácsok tisztességes és jogilag követhető voksolást követel, ennek érdekében bírósághoz is fordul.
2004.06.29.	Elnökségi ülést tartottak, ahol a Munkástanácsok sajtófőnöke szóban is előterjesztette előző héten írásban kiosztott, négy alternatívát tartalmazó javaslatát az Országos Szövetség 2005. júniusában esedékes 15 éves fennállásának megünneplésére. Az első változat szerint bolti/utcai forgalomba is kerülő másfél-két tucat szerzővel tanulmánykötet születne “Konfliktusmesterek” címmel; a második változat szerint a Szövetség Szarvas Gábor úti székháza körüli kertben kerti partit rendeznének tudományos értékű szemináriumokkal, ökörsütéssel, stb.; a harmadik változat szerint a tagszervezést is elősegítő országos ünnepségekre kerülne sor; a negyedik változat szerint a Szövetség 2005. tavaszán sorra kerülő, tisztújító kongresszusán tortával ünnepelnék a jubileumot. A javaslatokról nem született döntés. Az Elnökségi Ülésen munkalátogatást tett a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, tisztázták a két szervezet között fennálló problémákat, így például a különböző bizottságokba küldendő személyeket, az ágazat pályázatát, a tagdíjfizetési kérdéseket. Az Elnökség tájékoztatást hallgatott meg a Szociális-Gazdasági Tanácsról, amelyet a kormány társadalmi párbeszéd intézményének szán, azonban a konföderáció elnöksége hiányolta, hogy írásos előterjesztés minderről nem áll rendelkezésre.
2004.06.29.	Hír. “Postai érdekvédők érdekharca” címmel írás jelent meg egy napilapban, eszerint Ádám István bejelentette: bírósághoz fordulnak, mert a munkáltató különböző módokon akadályozza az alternatív szakszervezetek delegáltjainak munkáját a szavazatszedő bizottságokban, mert a társaságnak “házi szakszervezetre” van szüksége. Mundruczó Kornél PSZ-elnök szerint a konfliktust az gerjeszti, hogy a kisebb szakszervezeteknek több, mint tíz éve, amióta üzemi tanácsokat választanak a dolgozók, egyetlen alkalommal sem sikerült reprezentativitást szerezniük.
2004.06.30.	A Szakportál c. internetes fórum “Bólogató szakszervezet kell?” címmel beszámol a Munkástanácsok és a POFÉSZ közös sajtótájékoztatójáról.
2004.06.30.	A Belga Keresztény Szakszervezeti Szövetségtől (ACV/CSC) delegáció érkezett a Munkástanácsokhoz. A közel 60 fős delegáció első csoportja Szegeden, illetve Csongrád megyében kezdte meg egyhetes munkalátogatását.

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	4
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	24
Foglalkoztatás	29
Szakszervezetek ................................................................................................................................	47
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	47
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	49
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	51
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	54
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	56
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	77
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	81
Munkáltatók.......................................................................................................................................	86
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................	86
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	87
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	88
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................	90
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)............................	91
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	93
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	95
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	97
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	114
Napi- és hetilapok.........................................................................................................................	114
Folyóiratok...................................................................................................................................	127
Jogszabályok 2004. II. negyedév ....................................................................................................	131

2004.04.28.		Hír. Az FRDÉSZ elnöksége április közepén a budafoki Kőnig Pincében látta vendégül Vadász János államtitkárt és munkatársait. A kötetlen beszélgetés során az Elnökség tisztázni tudta azokat a vitás kérdéseket, amelyek felmerültek az egységes közszolgálati törvény előkészítése során. A szövetségünk szakértői, dr. Topánka Erika (FRSZ) és dr. Hortobágyi Tibor (HOSZ) jogászok vezetésével a kezdetektől részt vesznek a törvény előkészítő munkájában. Miután érvényes Kormányhatározat van a törvény létrehozásáról, az FRDÉSZ elnöksége úgy döntött, nem opponálja a törvény előkészítését, hanem konstruktívan részt vesz annak előkészítésében és mindent megtesz azért, hogy az általa képviselt munkavállalók minél jobb pozícióba kerülhessenek az új törvény eredményeként. Az FRDÉSZ a következőket várja a tervezettől: 1. a munkaidő korrekt, részletes szabályozása; 2. a szakszervezeti, érdekképviseleti jogosítványok erősítése; 3. a fegyveres és rendvédelmi szervek állománya részére – akik szolgálatukat életük kockáztatásával is kötelesek ellátni – már az általános rész adjon garanciát arra nézve, hogy az állam, a különleges elvárásért cserébe, az ,,irodai” alkalmazottakhoz képest többletjuttatásokat biztosít; 4. garantálja a törvény az érintett állomány infláció-követő illetményének biztosítását; 5. biztosítsa, hogy az érintett állomány eddig megszerzett – a jelenleg hatályos törvényekben már biztosított – jogai nem csökkenhetnek; 6. az új törvény biztosítson átmeneti időszakot (min 5 év), amely időszak alatt a nyugdíj előtt álló állomány még választhat a régi és az új törvény adta jogosultságok közül.
2004.05.29.		Hír. Az OKÉT ülésen napirend előtt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Kónya Péter a kormány segítségét kérte a VPOP és szakszervezete közötti konfliktus feloldásához. A több mint hétezer pénzügyőr céljutalmának megvonása miatt a szakszervezet korábban pert indított. A szakszervezet állítása szerint retorzióként a VPOP vezetése megszüntette a szakszervezet irodáját, megvonta gépkocsi-, számítógép-, telefon- és faxhasználatát. A VPOP parancsnoka szerint a szakszervezet nem nyerte meg a pert, Nagy János vezérőrnagy azt közölte, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elutasította a szakszervezet kérelmét. A VPOP két helyiséget is felajánlott a szervezetnek, amely az elsőt elutasította, a második ajánlatra pedig nem válaszolt.
2004.05.30.		Hír. Nemrég közölték azokat a közvélemény-kutatási adatokat, miszerint a tűzoltók állnak a szakmák és hivatások társadalmi elismertségi sorrendjében az első helyen. A tűzoltók feladatköre átalakulóban van, az elmúlt 15 évben folyamatosan bővült, ezekhez viszont nem rendelték mellé a felszereléseket, az ellátottságot. ,,A kormány elismeri a tűzoltók munkáját, és garantálja a jogszabályokban számukra meghatározott juttatásokat” – mondta a belügyminiszter a tárca és a katasztrófavédelem vezetőinek megbeszélése után tartott tájékoztatón a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon. Május közepén dr. Lamperth Mónika ismertette a katasztrófavédelem fejlesztési terveit, köztük azt, hogy el akarják érni: a mostani 46 mellett néhány éven belül még 67, összesen 113 önkéntes köztestületi tűzoltóság működjék az országban. A belügyminiszter hangsúlyozta, a fejlesztés célja megteremteni annak a jogi és szervezeti garanciáit, hogy Magyarországon mindenki azonos tartalmú és színvonalú, egyenlő biztonságot kapjon. A belügyminiszter elmondta, hogy az azonos tűzbiztonság megteremtése érdekében a jövőben nagyobb szerepet szánnak az önkéntes köztestületi tűzoltóságoknak és a tűzoltó egyesületeknek. A miniszter asszony emellett a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok technikai fejlesztésének, sürgető modernizációjának fontosságát is hangsúlyozta. Ma mintegy hat és félezer vonulós tűzoltó van állománytábla szerint. A rajok csökkentett létszámban, az előírt 6 fős helyett hármas-négyes csoportokban tevékenykednek. Jó a lefedettség, viszont van 46 olyan köztestületi tűzoltóhely, ahol már a szerparancsnok, a gépkocsivezető és a híradós is főállású, a beosztotti létszámot szedi csak össze önkéntesekből. Kertész László, a HTFSZ elnök-ügyvivője szerint a belügyminisztériumi létszámfejlesztési törekvések nem fogalmaznak meg konkrétumokat, hiszen a 600 fős növekedés nem tudni mekkora időintervallumra, mennyi évre vonatkozik. Tervbe vették a Regionális Parancsnokságok létrehozását is. Sajnálatos azonban, hogy ezen új szervezeteket úgy kívánják létrehozni, hogy közben a megyei vezetői szint is megmaradna. Ezért is félő, hogy ez a beharangozott 600 fő nem teljes egészében a vonulós létszámot egészítené ki, nem azt segítené. A reprezentatív tűzoltó-szakszervezet elnöke szerint Nyugat-Európában az az elfogadott norma, hogy minden ezer lakosra 1 főállású tűzoltó jut. Ez azt jelentené, hogy Magyarországon mintegy 10.000 vonulós tűzoltóra lenne szükség. Ez a létszám elégséges lenne a jelenlegi munkaidő problémák rendezésére is.
2004.06.09.	Hír. Hazánk uniós csatlakozása miatt jelentősen csökkennek a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának bevételei. A múlt évi 2382 milliárd forintos teljesítéssel szemben idén a tervezett bevétel 1400 milliárd. Nagy János országos parancsnok szerint jövőre az összbevétel már az ezermilliárdot sem fogja elérni. Az Orbán-kormány által bevezetett ösztönző rendszer értelmében a “hozott tervekért” az év végén az állomány jutalomban részesül. Ez idén összesen 2,6 milliárd forintot tehet ki. Ehhez a vám- és importbefizetéseknek legalább 101,5, a jövedéki adó, a fogyasztási és regisztrációs adónak 100,5 százalékon kell teljesülni. Vagy pedig ezen befizetéseknek együttesen legalább 100,7 százalékot kell kitenniük. Ha a tárgyév november 30-ig a meghatározott, előbb felsorolt bevételek együttese legalább 90 százalékban teljesül, akkor a személyi juttatás és járuléktöbblet legfeljebb 100 százalékát a testület megkapja a központi költségvetésből. A vámhatóságnál sokan bizonytalannak érzik a tervek teljesíthetőségét, hiszen az uniós csatlakozás és a változó környezet miatt kevésbé tervezhetők a bevételek.
2004.06.20.		Június 10-én Kiss Péter kancelláriaminiszter levelet írt az FRDÉSZ-nek, melyben reagált a szervezet konzultációt kérő levelére. Csizmár Gábor államtitkár folytatta le a konzultációt a 2004. évi bérek kérdésében és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében is tárgyalásokat folytattak. A levél szerint a kormány álláspontja a felvetett kérdésekben a következő: az Egységes Közszolgálati Törvény előkészítése nem irányul a hivatásos állomány nyugdíjba vonulási feltételeinek – az érintettek számára hátrányos – módosítására; a kormány valamennyi érdekelt szakszervezettel tárgyalni kíván a közszolgálati érdekegyeztető fórumok keretében; a Kormány elfogadta azt az RSZTÉF-javaslatot, amely szerint a rendvédelmi szektorban teljesül 2004. év átlagában a 6%-os béremelés; az ehhez szükséges törvénymódosítási javaslatot a kormány az érintett szakszervezetekkel történő egyeztetést követően benyújtja, a pénzügyi fedezetet a költségvetési tartalékból biztosította.
2004.06.20.		Hír. Az FRDÉSZ és tagszervezetei, valamint az érintett tárcák is kezdeményezték azt a törvénymódosítást, amelyet június elején fogadott el a Parlament. E szerint, aki 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik, magán-nyugdíjpénztár tag és szolgálati nyugdíjba vonul, nyugdíjba vonulását követő 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a magán-nyugdíjpénztárba befizetett összegét átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, így jogosulttá válik a szolgálati nyugdíj 100%-ára.
2004.06.23.		Hír. A kormány szándéka szerint ötszázalékos illetmény-kiegészítést kapnának a rendészeti szervek központi és megyei hivatalainál dolgozók, jelentette be a belügyminiszter. A kormány állásfoglalását az ötszázalékos illetmény-kiegészítésről törvény rögzíti majd. A kiegészítést 2004. január elsejétől visszamenőleg kapják a megyei vagy központi szerveknél dolgozó tűzoltók, rendőrök, titkosszolgálati szakemberek, büntetés-végrehajtásban dolgozók, valamint a határőrök. A szükséges 3,2 milliárd forintot a központi költségvetés biztosítaná.
2004.06.29.		Hír. A fogvatartottak ügyét megpróbálja mindenki szívén viselni, igen ám, de mi a helyzet a ma is minimálbéren élő – évek óta egy fillér fizetésemelést sem kapott – börtönőrökkel, nevelőkkel? Erről közöl interjút az FRDÉSZ lapja Hegyes Andrással, a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége elnökével. Az elnök szerint a büntetés-végrehajtásban igen rossz k9örülmények között dolgoznak, két éve nem kaptak egyetlen forintnyi fizetésemelést sem, kereseti lehetőségeink beszűkültek, takarékoskodás tárgyát képezi a fél jutalomkeret, felére csökken az üdülési támogatás, s lassan felajánlást kell indítani a munkahelyek megőrzése érdekében, hogy a működőképessége megmaradjon. Nettó 70.000Ft-os tiszthelyettesi, fizetések mellett a minimálbéren foglalkoztatás sem ritka.

2004.04.01.	Hír. A Coop Hungary Rt. szervezésében március 11-én konferenciát tartottak a piaci térnyerés lehetőségeiről Budapesten. A megnyitóban Bartus Pál, az Áfeosz elnöke, a Coop Hungary vezérigazgatója az európai uniós csatlakozás előnyeiről beszélt, a felszólalók a nehézségek mellett a szövetkezeti mozgalom fejlődésének lehetőségeit is bemutatták.
2004.04.01.	Hír. Az Áfeosz elnöksége még 2003-ban európai uniós felkészítő programot fogadott el, amelynek negyedik munkanapját tartották február 19-én Budapesten a gazdasági társaságok elnökei és vezérigazgatói részére. Az előadásokban a felzárkózás kérdéseire, és a strukturális alapok elérésnek módjaira és a szövetkezeti szerveződések előnyeire koncentráltak az előadók.
2004.04.01.	Centenáriumi emlékülést tartottak a parlamentben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 100 évvel ezelőtt tartott budapesti konferenciájának évfordulóján. Az ünnepségen neves előadók, mint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Ivani Barberini, az SzNSz elnöke, Bartus Pál, az Áfeosz elnöke, Kiss Péter, miniszter, Paulin Green, az SzNSz Európa elnöke méltatták az eltelt száz évet és beszéltek a közeljövő feladatairól.
2004.05.26.	Balatonvilágoson tartották az ÁFEOSZ Országos Tanácsa ülését, amelyen Zs. Szőke Zoltán és Bartus Pál tartott előadást a szövetkezeti mozgalom, az ÁFEOSZ helyzetéről és az EU csatlakozás után kialakuló helyzetről, annak várható hatásairól. A tanácskozáson a szövetkezeti törvényről és a fejlesztési stratégiáról is szó volt, mely utóbbi mindenek előtt a kooperáció erősítésén és az ehhez szükséges technikák alkalmazásán alapul.
2004.05.31.	Hír. A Coop Újságban megjelentek az első nyertes uniós pályázatokról szóló információk. Eszerint a nyertesek mindenek előtt a kis és középvállalkozásukat fejleszteni szándékozó pályázók, amelyek versenyképességet fokozó beruházásokra, anyagok másodhasznosítására és minőségbiztosításra kaptak támogatást.

2004.04.01.		Hír. Nem teljesült a felsőoktatásban a kormány és a közszféra sztrájkbizottságának megállapodásában szereplő hatszázalékos béremelés, közölte tegnap Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés – a tavalyi áthúzódó hatásokkal együtt – nem érte el a három százalékot, amibe ráadásul a béren kívüli juttatások emelkedése is beleszámítható. Az FDSZ, amely a megfelelő garanciák hiánya miatt nem írta alá a megállapodást, azt követeli a kormánytól, hogy tárgyalja újra a béremelés ügyét, annak végrehajtásához pedig biztosítson forrást és jogi garanciát. Bár csak a KSH első negyedéves adatainak birtokában, májusban lehet megoldást keresni a bérkorrekcióra, az FDSZ már április végi találkozójukon javaslatokat vár Draskovics Tibor pénzügyminisztertől. Kis Papp László kijelentette: elfogadhatatlan az oktatási tárca ajánlása, miszerint elbocsátásokból felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni a béremelést.
2004.04.01.		Hír. Háromszázezer és hatszázezer forint közötti összegű elmaradt veszélyességi pótlékot és kamatait kell kifizetnie az Uzsoki utcai kórháznak hét röntgenasszisztens részére személyenként a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítélete szerint; az alperes valószínűleg fellebbez. Szalay András ügyvéd, a felperesek jogi képviselője elmondta: a kórház ellen eredetileg 38 dolgozó indított pert a veszélyességi pótlék kifizetése érdekében, de a kedden kihirdetett elsőfokú ítéletig csak az a hét ember tartott ki, aki időközben eltávozott a kórháztól, az a másik harmincegy, aki jelenleg is a kórházban dolgozik, időközben elállt a pereskedéstől.
2004.04.06.		Hír. Az osztrák munkaadók gyakran hajmeresztő módon használják ki a magyar munkavállalók jogi tájékozatlanságát, mondták el a Der Standard című osztrák napilapnak az Interregionális Szakszervezeti Tanács (IGR) kismartoni irodájának vezetői. Gyakran nem fizetik ki a túlórákat, visszatartják a 13. és a 14. havi fizetést, s a cég büntetését a munkavállalótól vonják le. Az IGR kismartoni irodája 2002 nyarán kezdte meg a magyar nyelvű érdek-képviseleti tevékenységet és jogi tanácsadást a Burgenlandban dolgozó magyarok számára. Az IGR szerint Burgenlandban jelenleg négyezer magyar dolgozik, létszámuk nyáron várhatóan hatezerre nő. Ők olyan munkát végeznek, amelyre nem akad osztrák jelentkező – mondták a szervezet vezetői, akik szerint a további magyar állampolgárok munkavállalásának korlátozása helyett inkább a munkajogi szabályok betartatására kellene a hangsúlyt helyezni.
2004.04.08.		Hír. Egy Spanyolországban dolgozó magyar bányászcsoport a sajtóban azt nyilatkozta, hogy ma már 132 magyar dolgozik ott, a gurítósok és az elővájárok kapják a legmagasabb bért, ez 1200-1300 euró havonta, túlóra nélkül. A spanyolok napi hét órát, ötször egy héten, három hét után egy hét szabadsággal, 2000–2500 euróért, a magyarok napi nyolc órát töltenek a föld alatt, lényegében feleannyi fizetésért, amihez járul évi 24 nap szabadság, és további 24 nap fizetetlen szabadság. Évi két hazautazáshoz a magyar vállalkozó-munkaadó hozzájárul anyagilag. Legutóbb a fizetésnek csak 80 százalékát kapták kézhez, van ugyan egészségügyi ellátás, 75 százalékos táppénz üzemi balesetre. A spanyol HVL fővállalkozónak a havonta kibányászott tonnák és a vágathajtási méterek alapján számláz a magyar vállalkozó, de vannak olyan munkák, amelyeket átalánydíjban számolnak el. A magyar bányászok sérelmezték az egyenlőtlen bánásmódot, s a feszültség a magyar vezetőséggel akkor éleződött ki, amikor néhányan a bányászok közül a spanyol szakszervezethez fordultak.
2004.04.10.		Hír. Sztrájkbizottságot alakított a HVDSZ 2000, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos feltételek megváltozása miatt. Az áfatörvény változása folytán az áfa-visszaigénylés csak részleges lehet és emiatt a csökkent munkaképességű munkavállalókat nagy számban foglalkoztató cégek gazdálkodása veszélybe került. A munkáltatók egy része a határozatlan idejű szerződéseket alakítja határozott idejűvé, hogy létszámleépítés esetén ne kelljen komolyabb összegeket kifizetnie. Április 6-án kezdődtek erről az egyeztetések Medgyessy Péter miniszterelnöknek

2004.04.15.	Hír. A közszférában kötött megállapodás az illetmények emeléséről eddig nem teljesült, a jelek szerint azon szakszervezeteknek volt igazuk, amelyek megfelelő pénzügyi és jogi garanciákat hiányolva nem írták alá az egyezséget. A SZEF felméréseinek eddigi eredményei szerint a közoktatás és az egészségügy területén lényegében semmiféle béremelés nem valósult meg, bár egyes minisztériumok alá tartozó intézményeknél teljesült az egyezség, önkormányzati szinten csak kivételekről lehet beszélni. A májusi tárgyalásnak azzal kell végződnie, hogy a kabinet azonnal intézkedik a közalkalmazotti bérek reálértékének megőrzése érdekében, jelentette ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
2004.04.29.	Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutas-szakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésről a kormány 2003-ban döntött, az érdekvédők eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek és a MÁV között napokban létrejött megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nők és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelő szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke, Borsok János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetők foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezső, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintő intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megőrzéséért.
2004.04.29.	Hír. Országos akciót kezdeményez májusban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete annak érdekében, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a közalkalmazotti bérek reálértékének megőrzésére, közölte a szervezet elnöke, Kerpen Gábor. Az akcióval az a szervezet célja, hogy az oktatásban dolgozók, illetve a közalkalmazottak bérének vásárlóértéke ne csökkenjen. A PDSZ elvárja a kormánytól, hogy a szakszervezetekkel május végéig dolgozza ki a reálbér megőrzésének jogi és finanszírozási garanciáit. Eddig 1,1 százalékos bérkiáramlás történt az ágazatban.
2004.05.25.	Hír. Feszült a helyzet a közszférában, mert a 800 ezer alkalmazott jelentős része nem kapta meg a megállapodás szerinti hat százalékos bruttó béremelést. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez az ajánlatát. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság működését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyancsak péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak indítványozzák, hogy még a tanév vége előtt nagygyűlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követően pedig figyelmeztető, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. A felmérések szerint ugyanis miközben a központi költségvetés intézményeiben a közalkalmazotti körben hat százalékkal nőttek a keresetek, az önkormányzatok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekben szinte nulla a növekedés.
2004.06.19.	Hír. Szöveges bizonyítványt állított ki az Oktatási Minisztérium elmúlt tanévben nyújtott teljesítményéről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, arra célozva, hogy jövőre az első osztályosokat szöveges formában kell értékelniük a tanároknak. A PDSZ szerint a tárca több területen nem érte el az elégséges szintet. Szeptembertől azonban már nem lehet buktatni, ezért úgy fogalmaztak: “felzárkóztatásra szorul” a tárca a kommunikációs készség, az értő olvasás, az oktatásban dolgozók társadalmi, valamint anyagi megbecsüléséért való kiállás, illetve a közoktatási feladatok finanszírozása területén. A szakszervezet “gyengén megfeleltre” minősítette a közoktatási törvény módosítását, valamint az intézmények és a pedagógusok eszközbővítését. Sipos János, a tárca közoktatási helyettes államtitkára a fentiekre reagálva az MTI-nek azt mondta: szeptembertől jelentősen emelkedik az osztályfőnöki pótlék és a minőségi bérpótlék, több, a korábbi években nem létező lehetőség nyílt az intézmények felújítására: a PHARE-program keretében mintegy hétmilliárd forintból 115 iskola újulhat meg, a nemzeti fejlesztési terv részeként pedig 12,5 milliárd forint jut az idén óvodák és iskolák felújítására.

2004.04.01.		Hír. Közös nyilatkozatot adtak ki márciusban a kereskedelmi alkalmazottak közép-európai szakszervezetei arról, hogy az eu-csatlakozás után korlátozni kell a vasárnapi munkavégzést a régióban.
2004.04.01.		Hír. Március 18-án konferenciát rendezett az MSZOSZ női tagozata és a FES a munkavállalás uniós feltételiről. Kordás László MSZOSZ alelnök köszöntőjét Kiss Róbert előadása követte a Köztársaság Esélyegyenlőségi Programjáról, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényből adódó kormányzati feladatokról. Szó volt továbbá a nők munkaerő-piaci helyzetéről, a női foglalkoztatás politikai kérdéseiről. A két előadást a szakszervezeti konföderációk vezetőinek felszólalásai követték, majd pódiumbeszélgetéssel zárult a program, melynek mottója a következő volt: “Mit tennék az Európai Parlamentben a munkavállaló nők érdekében?” A Munkavállaló Nők IV. Országos Konferenciája Zárónyilatkozatát az MSZOSZ info teljes terjedelmében közli. A Nyilatkozat a nemek közötti esélyegyenlőség javítását célozván két csokorba gyűjti a legfontosabb feladatokat. A szakszervezeti feladatok között elsősorban a nők védelmében való hatékonyabb szakszervezeti fellépés igénye fejeződik ki, míg a kormányzati feladatok között a jog- és intézményrendszer fejlesztése kapott nagy hangsúlyt.
2004.04.02.		Hír. Az MSZOSZ nem vesz részt az MSZP uniós választási kampányában, közölte a sajtóval Kordás László, a szervezet alelnöke. A konföderáció hétfői nagygyűlésén Wittich Tamás elnök további együttműködést ajánlott a miniszterelnöknek, kijelentette, hogy abban érdekeltek, hogy az MSZOSZ elvárásaival egyetértő képviselők jussanak az Európa Parlamentbe. A megyei jogú városokban az MSZOSZ is tart a csatlakozással kapcsolatos rendezvényeket.
2004.04.05.		Hír. A múlt héten tartott MSZOSZ-nagygyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vett. Itt többek között arról is beszélt, hogy a kormány már döntött az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtését szolgáló reformok felgyorsításáról, ezért felkérte a pénzügyi tárcát, április végéig dolgozza ki ennek megvalósítását szolgáló programját. A kabinet felhívta az illetékes minisztériumokat is, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsőoktatás, valamint a kultúra területén a reformmunkálatokat, és erről május végéig tegyenek jelentést.
2004.04.09.		Hír. Több ezer dolgozó elbocsátásától tartanak a postások az idén. A Magyar Postának április végén kell átadnia idei foglalkoztatási tervét a helyi szakszervezeteknek. A kormányváltás óta negyvenháromezerről harminchét-harmincnyolc ezer főre csökkent a postai dolgozók száma, és hatszáz kistelepülésen számolták már fel az állandó postahivatalokat. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (Pofész) elnöke szerint elfogadhatatlan olyan emberek elbocsátása, akiknek pár év van hátra a nyugdíjig. A Postás Szakszervezet elnöke abban bízik, hogy a menedzsment tartja magát az idén hétszáz főben megállapított létszámleépítéshez. Mundruczó Kornél egyetért a modernizációs elképzelésekkel, mindössze túl gyorsnak tartja annak megvalósítását. A PSZ elnöke szerint a szakszervezetek, az önkormányzatok és a lakosság véleményét kikérve kellene tárgyalni a modernizáció ütemezéséről. A foglalkoztatási gondok kezelése érdekében már tavaly júliusban együttműködési megállapodást kötött a munkaügyi tárcával a Magyar Posta. Az egyezség létrejöttét a vállalat kezdeményezte.
2004.04.13.		Hír. Állami beavatkozás nélkül előbb-utóbb csődbe megy a vasúttársaság, jelentette ki Simon Dezső, a VSZ elnöke. A kormányzati segítségnek azonban semmiféle jele nincs, sőt a Pénzügyminisztérium újabb megszorító csomagja szerint egymilliárd forintot zárolnak a személyszállítás területéről. A döntés, hangsúlyozta Simon, ellentétes az unós normákkal, mivel azok szerint az államnak támogatnia kellene a környezetbarát vasúti személyszállítást. Noha tizenegyezer vasutas 2006-ig történő elbocsátása, valamint a MÁV több ezer kilométernyi vasútvonal fenntartásából tervezett kivonulás miatt a VSZ már tavaly felállította a sztrájkbizottságot, de nem döntött sztrájkról. Az idén tervezett 3700 fős leépítés és a privatizáció felfüggesztése érdekében a VSZ húszezer aláírást gyűjtött össze. Simon Dezső cáfolta, hogy a MÁV és a reprezentatív vasutas szakszervezetek között 2002-ben létrejött megállapodásban lemondtak volna sztrájkjogukról. Tavaly ősszel viszont nagyarányú, egyes hírek szerint közel ötvenszázalékos bérfejlesztést hajtottak végre a társaság középvezetői szintjétől felfelé. A hatszázötven vezető bérének és egyéb juttatásának korrekciója éves szinten nyolc–tíz milliárd forintot emészt fel.
2004.04.29.		Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutas-szakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésről a kormány 2003-ban döntött, a szakszervezetek eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek és a MÁV között napokban létrejött megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nők és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelő szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke, Borsok János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetők foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezső, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintő intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megőrzéséért.
2004.04.29.		Hír. A munkabiztonságnak, a megfelelő munkakörülményeknek kiemelt nemzeti programnak kell lennie, a kormányzat hatékony részvételével, hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke a munkában elhunytak és megsérültek emléknapja alkalmából tartott budapesti rendezvényen. Wittich Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban tavaly 133-an meghaltak és több mint 25 ezren megsérültek a munkahelyi balesetekben. A munkaadók nagy része nem fordít kellő figyelmet a megelőzésre, és a balesetek alig 20-25, egyes becslések szerint 40 százalékát jelentik be. A világon - becslések szerint - évente több mint másfél millió ember hal meg a rossz munkabiztonsági és munkaügyi feltételek miatt. Április 28-át a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége nyilvánította a munkahelyi balesetek nemzetközi gyásznapjává, ezen a napon több mint 70 országban emlékeznek meg a munkakörülmények áldozatairól.
2004.04.29.	Hír. Az MSZOSZ Infoban megjelent az európai kereskedelmi alkalmazottai szakszervezetek felhívása, amely márciusban látott napvilágot. A felhívás szerint a kereskedelmi alkalmazottak közös felhívása elsősorban a vasárnapi munka megszüntetését célozza, amely egyrészt túlterhelést okoz, másrészt pedig ellentmond az európai hagyományoknak és a családi szokásoknak.
2004.04.29.	Hír. Megjelent Hámori István Péter és Ladányi András közös könyve a bányásztársadalomban végbement változásokról Műszak-váltás címmel.
2004.05.01.	Az MSZOSZ ipari és energiaipari szakszervezetei létrehozták az Ipari-Energiaipari Szakszervezetek Szövetségét. Tagjai: Vasas Szakszervezeti Szövetség, Bőripari Dolgozók Szakszervezete, MOL Bányász Szakszervezet, Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, Textilipari Dolgozók Szakszervezete, Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a szövetség támogatásának kifejezéseképpen írta alá.
2004.05.24.		Hír. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete a jövő hét végéig dönt egy esetleges sztrájk megszervezéséről a vasutasok tervezett létszámleépítése ellen. A Vasutasok Szakszervezete sztrájkbizottsága aláírásgyűjtést indított az elbocsátások ellen. Tegnap a szervezet vezetői “A nemzeti vasútért! Az európai szintű vasúti szolgáltatásért!” címmel, húszezer aláírást és petíciót adtak át a gazdasági tárca képviselőinek, köztük Márkus Imre miniszteri biztosnak, a VSZ korábbi elnökének. A szervezet azt követeli, hogy állítsák le a létszámcsökkentés végrehajtását, a gazdasági társaságok privatizációját, a vasúti ingatlanok értékesítését. Simon Dezső, a VSZ elnöke elmondta: az elmúlt évtizedekben a kormányintézkedések sorozatosan hátrányos helyzetbe hozták a vasutat. Nehezményezik, hogy miközben átfogó koncepció nem született, a fejlesztéseket nem kezdték meg, az elbocsátásokat viszont igen. Ezért soron kívüli tárgyalásokat kezdeményeznek a munkabéke megőrzése érdekében, és elvárják, hogy a feladatokhoz igazítsák a létszámot. A szaktárca helyett a vasúttársaság reagált a petícióra. A társaság szerint a szakszervezet felhívása megkérdőjelezi a saját tagsága által a szolgáltatási színvonal érdekében kifejtett erőfeszítéseket. A MÁV vezetése egyébként 2006-ig szóló kollektív megállapodást kötött a reprezentatív szakszervezetekkel a vasutasok foglalkoztatásának és bérezésének feltételeiről, valamint a 11 ezer dolgozó munkaviszonya megszüntetésének módjáról, írja a közlemény.
2004.06.17.	Hír. Magyarországon egy munkavállaló átlagosan 42 órát dolgozik hetenként, szemben az uniós átlag 40 órával, ugyanakkor csak a harmadát keresi az unió átlagának, mondta az MSZOSZ elnöke, Wittich Tamás egy békéscsabai tanácskozáson. Ezért el kell készíteni és a kormányprogram részévé kell tenni a bérfelzárkóztatási programot. A kormányváltás után a közszférában jelentős béremelésekre került ugyan sor, de azóta a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében az idei év márciusára az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva 0,8 százalékra csökkent a reálbér növekedésének üteme, mondta Wittich Tamás.
2004.06.23.		Hír. Az MSZOSZ vasi szervezete az idén áprilisban hozta létre azt a szakértői csoportot, amely az elmúlt hónapokban a megye négy városában két elektronikai, két könnyűipari és egy közlekedési vállalatnál tekintette át a munkaügyi és munkavédelmi előírások betartását, valamint a szakszervezet működésének feltételeit. Horváth Csaba képviselet-vezető elmondta, hogy a cégeknél általában nem jól határozták meg a munkaidő kereteit, többször dolgoztattak pihenőnapon, és nem számoltak el minden túlórát, ami nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Egyes munkáltatók nem a jogszabályoknak megfelelően adják ki a pihenőnapokat, és nem számolnak el minden túlórát, állapította meg a közelmúltban az MSZOSZ Vas megyei képviselete öt cégnél vizsgálódva. Az érintett cégeknél a szakszervezet fellépésére az elmaradt juttatásokból utólag másfél millió forintot fizettek ki a dolgozóknak. A képviselet-vezető hozzátette: amennyiben nem sikerült volna megállapodni az érintett vállalkozásokkal az elmaradt juttatások utólagos kifizetéséről, jogi útra terelték volna az ügyet.

2004.04.01.		Hír. A tavaly év végén elrendelt létszámcsökkentés érzékenyen érintette az APEH-et, 1100 dolgozójától meg kellett válni, miközben bővültek a feladatai és 12 százalékkal több adót kell beszednie. Emiatt túlórázni kell, de a fizetés 40 százalékának megfelelő prémiumot a köztisztviselők várhatóan nem kapják meg, legalábbis az első fél évben biztosan nem, mondta Michalkó Péter, az APEH szakszervezetének vezetője. Számításaik szerint éves szinten hat-hétmilliárd forintról van szó, az APEH-esek havi bruttó fizetése ugyanis átlag 240 ezer forint. Ezen kívül szokássá vált az elmúlt 17 évben, hogy a dolgozók nagyobb összegű prémiumot vehettek fel, ha legalább 102 százalékra teljesítik a bevételi tervet. A dolgozók attól tartanak, hogy nem tudják teljesíteni a kitűzött célt, azaz az állami költségvetésben nem jelenik meg hiánytalanul a 6600 milliárd forintos adóbevétel. A szakszervezet szerint a legérzékenyebb területeken már most tapasztalható, hogy vezetői megbízásokat adnak vissza, s kilépnek a szakképzett dolgozók. Veres János, a PM politikai államtitkára elmondta: a probléma valós, erről egy hónapja ő is tárgyalt a szakszervezettel. Tudomása szerint abban az esetben, ha a hivatal teljesíti bevételi előirányzatát, a prémiumot az év végén kifizetik.
2004.04.05.	A SZEF új székházba költözött, cím: H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Telefon: 301-87-30, fax: 301-87-69, e-mail cím: szef@tvnet.hu, honlap: www.szef.hu.
2004.04.07.		Hír. Tiltakozik az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a főváros egészségügyét átalakító tervezet ellen. A szervezet budapesti bizottsága szerint a tervezet arra irányul, hogy a csepeli kórház után újabb két intézményt is megszüntessenek. A budapesti szervezet vezetője szerint az előterjesztő kísérletet sem tesz az intézkedés-tervezet ésszerű indoklására. Az ellenzők szerint a tervezetben megnevezett kórházaknak sem a gazdasági, sem a szakmai problémái nem indokolják a tervezett intézkedéseket. A szakszervezet mellett munkavállalók és kórházi vezetők is értetlenül fogadták az elképzeléseket. Leginkább azért, mert szerintük arról semmiféle előzetes konzultáció nem történt. Ezt azért is sérelmezték, mert így az önkormányzat már nem számolhat a kórházi menedzsment támogatásával a dolgozók meggyőzésében.
2004.04.07.		Hír. Több mint háromszor annyian szereznek pedagógusdiplomát évente, mint ahány tanár nyugdíjba megy. A béremelések óta már vonzóbb a pedagóguspálya, de óvónőként, tanítóként a fővárosban szinte lehetetlen elhelyezkedni. A Pedagógusok Szakszervezeténél működő állásközvetítő rendszerben több mint száz budapesti tanítót tartanak nyilván, nekik fél-egy éve nem találnak munkát. Árok Antal, a szakszervezet alelnöke azt mondta, hogy korábban fele-fele arányban fordultak hozzájuk pedagógust kereső iskolák és állás után kutató tanítók, tanárok, most szinte csak a pedagógusok ajánlják magukat. Jelenleg mintegy 154 ezer pedagógus álláshely van a közoktatás egészében: az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban együttvéve. A nyugdíjba vonulók száma évente mintegy háromezer főre tehető, vagyis ily módon az álláshelyek két százaléka szabadul fel. Ennél lényegesen több, évente 1100 óvónő, 1300 tanító, 3500 általános iskolai, és 3800 középiskolai tanár végez az egyetemeken és a főiskolákon, a gyermeklétszám viszont egyre csökken: a 2006–2007-es tanévig várhatóan mintegy százezerrel lesz kevesebb az iskoláskorúak száma, ma már a gimnáziumokat, a szak- és szakközépiskolákat is elérte a demográfiai hullámvölgy. Évente egy-két ezerrel kevesebb diák felvételizik a középiskolákba.
2004.04.15.		Hír. A közszférában kötött megállapodás az illetmények emeléséről eddig nem teljesült, a jelek szerint azon szakszervezeteknek volt igazuk, amelyek megfelelő pénzügyi és jogi garanciákat hiányolva nem írták alá az egyezséget. A SZEF felméréseinek eddigi eredményei szerint a közoktatás, az egészségügy területén lényegében semmiféle béremelés nem valósult meg, bár egyes minisztériumok alá tartozó intézményeknél teljesült az egyezség, önkormányzati szinten csak kivételekről lehet beszélni. Bár a szükségessé váló kompenzáció módját nem rögzíti a megállapodás, a SZEF bízik abban, hogy megoldást találnak a reálbércsökkenés elkerülésére.
2004.04.15.		Hír. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint májusban a pedagógusbérek korrekciójára lesz szükség, a legtöbb önkormányzat ugyanis nem biztosította a 6 százalékos emelést a közoktatási dolgozók számára. A szervezet 215 településre kiterjedő felmérésének előzetes adatai szerint mindössze 14-ben volt bérfejlesztés, mondta Árok Antal. A PSZ becslése szerint, ha befagyasztják a közalkalmazotti bértáblát, már csak 18,8 százalékkal lesznek a pedagógusok a nemzetgazdasági átlag felett, míg a bértábla 6 százalékos, reálérték megőrző emelésével nagyjából megőriznék pozíciójukat. A kormány tegnap döntött az osztályfőnöki pótlék szeptemberi emeléséről.
2004.04.16.		Hír. A pénzügyminiszterrel is egyeztetnek a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának április végi szövetségi tanácsülésén arról, hogy ténylegesen mennyivel nőttek a közszférában dolgozók bérei. Szabó Endre elnök felhívta a figyelmet: egyelőre nem fejeződtek be a felmérések, így nem lehet pontosan megmondani, hogy mi teljesült a béremelésről szóló februári megállapodásból.
2004.04.17.	Hír. Ismét Fenyves Kornélt választotta elnöknek a KKDSZ. A szakszervezet kongresszusán elfogadták a következő öt év programját, amelyben fontos helyet foglal el az intézmény-hálózat védelme, a magyar kultúra népszerűsítése az Unióban. A kongresszuson Hiller István miniszter is részt vett.
2004.04.22.		Hír. Mindössze két százalékkal nőtt országos átlagban az idén a pedagógusok bére, az önkormányzatok 83 százaléka egyáltalán nem növeli a tanárok keresetét a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felmérése szerint. Az 1999-es, hasonló vizsgálatuk eredményeit később a KSH teljes körű, országos adatai is megerősítették. A szakszervezet 217 önkormányzatot vizsgált: közülük 15 településen adnak január 1-jétől hat százalékkal magasabb fizetést a pedagógusoknak. Árok Antal, a PSZ alelnöke elmondta: 23 településen nem egész évre szólóan vagy feltételhez kötötten emelik a béreket. A fővároshoz tartozó több mint 200 intézmény 12 ezer alkalmazottja viszont egyáltalán nem részesül bérfejlesztésben. Az önkormányzatok többnyire anyagi nehézségekre hivatkoznak ugyanakkor több helyen jelentősen, akár 200 százalékkal is növelik a képviselők tiszteletdíját, költségtérítését.
2004.04.29.	Hír. A SZEF tájékoztatóra és konzultációra hívta Draskovics Tibor pénzügyminisztert a közszféra modernizációját érintő elképzelésekről, a bérekkel kapcsolatos gondokról, a kormány terveiről, miután a közszférában nem mindenütt teljesült az idei évre tervezett 6%-os illetményemelés. A tájékoztatóra a SZEF Szövetségi Tanácsa zárt ülésén került sor, amely után a SZEF elnöke, Szabó Endre és a pénzügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit. Draskovics Tibor megerősítette, hogy a kormány az idei béremeléseket május végégig áttekinti és szükség esetén korrekciós intézkedéseket tesz.
2004.04.29.	Hír. Az MKKSZ konferenciát rendezett “Magyar önkormányzatok az EU csatlakozás küszöbén” címmel, a csatlakozásnak az önkormányzatok munkájára gyakorolt, várható hatásairól. A konferencián főként a Belügyminisztérium szakemberi tartottak előadásokat, az MKKSZ főtitkára külön szólt az önkormányzati alkalmazottak érdekvédelméről az EU tagországokban, illetve a hazai elképzelésekről.
2004.05.10.		Hír. A pénzügyminiszter után a kancellária-miniszterrel is egyeztet a készülő közszolgálati törvényről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Az érdekképviselet a jogszabály különös részének elkészítéséig nem tud érdemi véleményt mondani, így csak előzetes aggályok fogalmazódtak meg arról, hogy csorbulnak-e a tisztviselők jogai. Szabó Endre elnök elmondta, hogy támogatják a közszolgálati joganyag felülvizsgálatát célzó munkát, az ezt szolgáló egységes közszolgálati törvény megalkotását, de csak bizonyos feltételekkel. Ezek közé sorolta a közszolgáltatások és a közszolgálat védelmét, a kiszámítható életpályarendszert, és azt, hogy a jogszabály ne jelentsen visszalépést egyetlen olyan juttatástól sem, amelyet a szféra egyes szektorai most kapnak. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, Vadász János szerint tévednek azok, akik szerint a törvény csorbítana egyes szerzett jogokat és a jobban fizetett dolgozók béreit a következő években alig érzékelhetően, vagy egyáltalán nem növelné. A közszféra modernizációjáról szó volt a SZEF múlt heti szövetségi tanácsülésén is, amelyen részt vett Draskovics Tibor, pénzügyminiszter. A szakszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy nem olcsó, hanem ésszerűen takarékos államot akarnak. A megbeszélésen egyetértettek abban, a közszféra ügyeiről tovább kell folytatni és erősíteni a párbeszédet.
2004.05.17.		Hír. Az MKKSZ kongresszust tartott, ahol jelen volt Lamperth Mónika belügyminiszter. A miniszterasszony egyetért azzal, hogy jövőre emelkedjen az illetménylap a közszférában, megjegyezte, hogy az emelés mértékéről várhatóan vita lesz a kormány és az érdekképviseletek között. Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint a szakszervezet elismeri, hogy a közszférában az utóbbi négy évben húsz-harminc százalékkal javult a reálkereset, de ez “adósságtörlesztésként” is felfogható, és a kabinet az idén lényegében befagyasztotta a béreket. A szakszervezet követeli, hogy a jövőben jogi garanciaként az illetménytábla biztosítsa a – legalább inflációkövető – keresetemelést, az illetményalap egyezzen meg a mindenkori minimálbérrel, és vezessék be a diplomás minimálbért. Határozott álláspontjuk, hogy nem indokolt az egységes közszolgálati törvény megalkotása, az MKKSZ egy olyan közszolgálati kerettörvényt támogatna, amely megtartja az egyes szakterületek önálló törvényi szabályozását és nem vesz el, nem csorbít már megszerzett jogosítványokat.
2004.05.25.		Hír. Feszült a helyzet a közszférában, mert a 800 ezer alkalmazott jelentős része nem kapta meg a megállapodás szerinti hat százalékos bruttó béremelést. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez az ajánlatát. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság működését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyancsak péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak indítványozzák, hogy még a tanév vége előtt nagygyűlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követően pedig figyelmeztető, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. A felmérések szerint ugyanis miközben a központi költségvetés intézményeiben a közalkalmazotti körben hat százalékkal nőttek a keresetek, az önkormányzatok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekben szinte nulla a növekedés.
2004.06.01.		Hír. Teljesítmény alapú, célirányos és monitorozott lesz az új közszolgáltatás, a dolgozók kiemelkedő munkáért magasabb bért kapnak és minden alkalmazott előtt nyitva áll majd a továbbképzés és a karrier lehetősége, mondta a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott, Vadász János, aki szerint az alkalmazottak anyagi megbecsülést és foglalkoztatásuk biztonságát várnak a reformtól. A reform tervezetének általános része már elkészült, az év végéig dolgozzák ki a sajátos közszolgálati részterületeket érintő kérdéseket.
2004.06.18.		Hír. Az egy évvel ezelőtt ismételten átírt közoktatási törvény végrehajtásának pénzügyi és szakmai feltételei jórészt hiányoznak, ráadásul a jogszabály változása miatt a tanároknak jelentős többletmunkát kellett elvégezniük a héten lezárult tanévben, jelentették ki a PSZ vezetői az elmúlt tanévet értékelve. Varga László, a szakszervezet elnöke azt mondta: ebben a tanévben egy százalékkal csökkent a közoktatásban dolgozók száma. A pályakezdő diplomás munkanélküliek között ezzel egyidejűleg egyre több a pedagógus végzettségű: 13 ezer regisztrált állástalan fiatal diplomás 31 százalékának van tanári végzettsége. A bérek reálértéke két év alatt tíz százalékkal csökkent az infláció miatt. A kormány további 1% támogatást ad azoknak az önkormányzatoknak, amelyek biztosítják a hatszázalékos béremelést, a szakszervezetek számára azonban ez elfogadhatatlan, mert a béremelés fedezete továbbra sem biztosított. Árok Antal, a szakszervezet alelnöke az iskolafenntartás problémáit hangsúlyozta. Az óvoda- és iskolabezárások ügyében vizsgálatot folytató országgyűlési bizottság szeptember 30-i határidőt határozott meg a problémák orvoslását célzó javaslatok megfogalmazására. A szakszervezet információi szerint ugyanakkor az oktatási tárca nem cselekszik, inkább csak vitatkozik az országgyűlési határozatban foglaltakkal.
2004.06.21.		Hír. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a közoktatási törvény módosítása végrehajtásának pénzügyi és szakmai feltételei jórészt hiányoznak, a változások miatt a pedagógusoknak jelentős többletmunkát kell elvégezniük. Tovább szűkült a közoktatásban foglalkoztatottak köre, a pályakezdő munkanélküli diplomások körében egyre nagyobb arányban vannak pedagógusok, miközben a tantestületeket az elöregedés jellemzi, mondta Varga László, a szervezet elnöke.

2004.04.02.	Hír. Az MGYOSZ szemináriumot rendezett a környezetvédelmi szabályozásról. A napirenden szerepelő aktuális kérdések közül néhány: A UNICE feladata, szerepe a környezetvédelmi szabályozásban; Az elérhető legjobb technikák – miként működnek az elkészült BREF-ek; Felszínalatti víz szabályozás és a kapcsolódó adatszolgáltatás. Az ipari üzemekre vonatkozóan milyen határértékek vannak talajra, felszínalatti vízre és ezek hogyan függnek a területhasználattól; CO₂kereskedelem direktíva végrehajtása; Nemzeti allokációs tervek elvei és összehasonlítása az EU tagoknál; Kiselejtezett járművek kezelésének szabályozása Hollandiában; A gyártói felelősség érvényesülése az EU direktívákban. Hulladék akkumulátor és a kiselejtezett járművek kezelésének szabályozása és gyakorlata Magyarországon. Csomagolási hulladék szabályozás magyarországi gyakorlata.
2004.04.16.	Hír. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azt javasolja a kormánynak, hogy a szakmai érdekképviseletekkel megkezdett tárgyalásokkal rendezze a gyógyszerpiac zavarait, és tegye lehetővé a vállalatok számára a tervszerű alkalmazkodást a változó szabályozáshoz. A szövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában rámutat: a sikeresen befejeződő tárgyalások enyhíthetik azt az informális nyomást, ami az Európai Unióból várhatóan a kormányzatra fog nehezedni a rendezetlen és nem átlátható gyógyszerügyi helyzet miatt. Az MGYOSZ helyteleníti, hogy a kormányzat a piacgazdaságoktól idegen, versenyellenes módon próbálja meg a költségvetés hiányát a gyártói befizetések által csökkenteni. A szövetség álláspontja szerint első körben a magyarországi gyógyszergyártókat sújtotta, hogy az elhatározott intézkedések nem adtak felkészülési időt a gyártóknak gazdasági terveik módosítására.
2004.05.14.	Hír. Sárközy Tamás professzor, az igazságügyi miniszter által felkért Kodifikációs Bizottság elnöke részt vett az MGYOSZ elnökségi ülésén, ahol előadást tartott a gazdasági társaságokról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény koncepciójáról.
2004.05.26.	Hír. Az MGYOSZ elnöksége Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének vendégeként a Parlamentben tartotta ülését. A megbeszélésen folytatódott az a párbeszéd, amelyet január 9-én kezdtek a házelnökkel.
2004.06.12.	Június 5-től 12-ig Borosné Bartha Terézia, az MGYOSZ nemzetközi igazgatója vett részt a Genfben megrendezett 92. ILO Konferencián. A konferencia után ismét összehívták az ott tartózkodó magyar kormány-, munkaadói- és szakszervezeti képviselőket és tájékoztattak a 2005-ben Budapesten megrendezésre kerülő regionális ILO konferencia előkészületeiről. A találkozón a magyar résztvevők támogatásukról és az oldalak aktív közreműködésükről biztosították az ILO-t képviselő tisztségviselőket.
2004.06.29.	Hír. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, (MGYOSZ) a Madridi Vállalkozói Szövetség, (CEIM) valamint a Madridi Fejlesztési Intézet (IMADE) és Madridi Kereskedelmi Kamara részvételével Befektetési és Együttműködési Fórumot szerveztek Budapesten. A fórum célja: új befektetési lehetőségek feltárása, a spanyol és magyar vállalatok közötti együttműködési lehetőségek felkutatása, vegyesvállalati és technológia transzfer az információ technológia, a telekommunikáció és az élelmiszeripar területén. A madridi üzletemberek Magyarországot a régió egyik legfejlettebb gazdaságának és rendkívül jó befektetési célországnak tartják.