2001

2004.01.06.	Hír. Akár duplájára nőhet az idén az étkezési jegyekhez kötődő forgalom a kereskedelemben és a vendéglátásban, mivel jelentősen megnőtt e természetbeni juttatás adómentes értékhatára. Körülbelül két és fél millió munkavállaló kap minden hónapban étkezési jegyet. A munkáltatók az idén 3500 forint értékben adhatnak adómentesen hideg, és 6000 forint értékben meleg ételre szóló utalványt. Egy tavalyi felmérés szerint a cégek hetven százaléka béren felüli juttatásként adja az utalványokat, adóbevétel-kiesés így csupán harminc százalékuk részéről jelentkezhet. A megemelt adómentes határok következtében növekvő utalványozás akkora többletforgalmat eredményez a kereskedelemben és a vendéglátásban, amelynek áfabevétel-többlete a költségvetés szempontjából nullszaldóssá teszi az ügyet. A Szonda Ipsos és a GKI közös felmérése szerint az értékhatár emelése – amit még 3000 és 6000 forintos utalványértékkel számoltak – százszázalékos többletforgalmat eredményez, ami összesen mintegy 120 milliárd forintot, egy főre számítva az átlagbér körülbelül négy százalékát jelenti, szemben az európai uniós 8-12%-kal. Az előrejelzések szerint sok 20-50 főt foglalkoztató cég is vásárol utalványt.
2004.01.06.	Hír. A minimálbér 50 ezer forintról 53 ezer forintra emelkedett január 1-jétől a kormány rendelete szerint. A legkisebb heti bér 12 200 forint, a napi bér 2440 forint, az órabér pedig 305 forint. A magasabb minimálbért elsőként a januárra járó fizetésben kell érvényesíteni. Az európai uniós tagországokban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. Még a később EU-taggá vált Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak, mint Magyarországon. Lényegesen magasabb volt a minimálbér az unió régi tagországaiban: Hollandiában 1207 euró, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban pedig 1009 euró. Több országban – például Németországban és Ausztriában – nincs országosan kötelező legkisebb bér, annak mértékét ágazati kollektív szerződések állapítják meg.
2004.01.06.	Hír. Elégedetlen a munkaidő szabályozására vonatkozó közösségi irányelv végrehajtásával az Európai Bizottság, közölte a testület foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa. A gyakorlatban nem érvényesülnek megfelelően az irányelvnek azok az előírásai, amelyek a kimaradási záradékkal élő dolgozók jogainak védelmét szolgálják. Az 1993-ban hatályba lépett irányelv több területen, például a 48 órás hét végi szolgálatok esetében teszi lehetővé a tagállamok számára a kimaradási záradék alkalmazását, amellyel a legszélesebb körben Nagy-Britannia élt. Ennek alapján az alkalmazottak – bizonyos feltételek mellett – lemondhatnak arról a jogukról, hogy megtagadják a hosszabbított munkaidők vállalását. Ha viszont élni kívánnak jogaikkal, emiatt nem érheti őket hátrány. Végül, pontos nyilvántartást kell vezetni azoknak a dolgozóknak a munkaidejéről, akik hozzájárultak a kimaradási záradék alkalmazásához. A bizottságnak az irányelv végrehajtásáról szóló jelentése azt állapítja meg, hogy a jogszabályban erre vonatkozóan előírt garanciák nem mindegyike érvényesül. Gyakran előfordul, hogy az alkalmazottakkal munkaszerződésükkel egyidejűleg íratják alá a kimaradási záradék alkalmazásához való hozzájárulásukat, ami a bizottság álláspontja szerint döntési szabadságuk korlátozását jelenti.

2004.01.07.	Hír. Az elmúlt években 400 millió forintot fordított az állam a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok üdülésének támogatására, de az idei költségvetés nem különített el erre keretet. Az egészségügyi szaktárca illetékese ezt azzal indokolta, hogy nincs pénz. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) kuratóriumának elnöke, Karácsony Mihály megerősítette, hogy a költségvetés egyik fejezetében sem jelenik meg ilyen tétel, de a tavalyi hatmilliárd forintos üdülési csekk-kerethez képest 2004-ben már a hét-nyolcmilliárd forintot is elérheti az az érték, amennyiért a cégek adó- és járulékmentesen vásárolhatnak üdülési csekket alkalmazottaiknak, azok családtagjainak, illetve nyugdíjasaiknak. Az MNÜA-nak a tavalyi 150 millióval szemben 2004-ben már 500 millió forint áll rendelkezésére. Ebből 400 millióval a minimálbéren foglalkoztatottak – jelenleg 580 ezer fő –, 100 millióval pedig a nyugdíjasok csekkvásárlását támogatják úgy, hogy a fizetendők felét átvállalják. Az esélyegyenlőségi miniszter ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a nemzeti civil alap részeként megalakuló fogyatékosügyi kollégium figyelmét felhívja arra, hogy a fogyatékkal élők üdülésének támogatására is jutassanak az egyébként rendelkezésükre álló pénzből.
2004.01.07.	Hír. Az Oktatási Minisztérium is egyetért a pedagógusok titoktartási kötelezettségeire vonatkozó rendelkezés módosításával. A Fidesz által kezdeményezett megbeszélésen a Pedagógus Szakszervezetek, az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosa, valamint az oktatási tárca képviselője döntött a módosításról. A Fidesz javaslata szerint a törvényben egyértelműen meg kellene fogalmazni, hogy a szülőkkel szemben nincs titoktartási kötelezettsége a pedagógusnak, kivéve, ha a gyermek családi erőszak áldozatává válhat. A minisztérium számításai szerint a módosítás februárban a parlament elé kerülhet és a jövő tanévtől léphet érvénybe.
2004.01.08.	Hír. A Fact Intézet 500, többségében 250 feletti dolgozót foglalkoztató magyarországi vállalat körében végzett felmérést a béren kívüli juttatásokról. Az eredmények szerint a cégek 94 százaléka nyújt legalább egy béren kívüli juttatást munkatársainak, a legelterjedtebb juttatás az étkezés támogatása, a cégek 92 százaléka él ezzel a lehetőséggel, míg a második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a válaszadó vállalatok 50,3 százaléka biztosít. Brandmüller Dóra, a Fact Intézet kutatója közölte: a felmérés szerint a közmű szektor alkalmaz a legszívesebben béren kívüli juttatásokat, legkevésbé pedig a kiskereskedelemben, illetve a textiliparban működő munkáltatók.
2004.01.08.	Hír. Jakab János az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára szerint a gondok ellenére Magyarország a szakképzést tekintve Európa középmezőnyébe tartozik. Egyes szakterületeken, mint például az egészségügyben, az ápolónőképzésben Európa élvonalába tartozunk, és hozzánk jönnek tanulni Ausztriából. A statisztikai adatok egyértelműen jelzik, hogy egyes régiókban strukturális munkaerőhiány fékezi a fejlődést. Így jelenleg a legnagyobb gondot a szakiskolai képzés korszerűsítése okozza. Az elmúlt évtizedben az iskolai gyakorlati képzés túlsúlyba került, a gazdaság erősödésével azonban megváltozott ez a szemlélet, és a vállalatok is egyre nagyobb részt kívánnak vállalni a szakképzésből. A finanszírozással kapcsolatos jogszabályok 2004 szeptemberétől arra ösztönzik majd a szakiskolákat, hogy az alapképzést követően - ahol erre mód van - a gazdaságban, tanulószerződéses rendszerben folyjék a gyakorlati képzés. Növekedett a gazdasági kamrák szerepe is. A szakképzési törvény alapján létrehozott Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák közül 16-nál a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásán túl szervezhetik a szakmai szintvizsgákat is. Felügyelik a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzést, a szakmai gyakorlatot szolgáló műhelyeket, a tanulószerződéseket. A szakma megfelelő elsajátítása érdekében 8 szakmánál a gyakorlati oktatás idejét egy évvel meghosszabbították. A szakképzés fejlesztéséhez a Munkaerő Piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből nyújtanak támogatást.
2004.01.10.	Hír. A munkahelyi balesetek számának tendenciaszerű növekedését jelzik a legfrissebb adatok: 2003 első hat hónapjában összesen 12528 balesetet regisztráltak. (2002 hasonló időszakában ezek száma még csak 12310, egy évvel korábban pedig 12007 volt.) A halállal végződő szerencsétlenségek aránya kissé hullámzó: 2000-ben 151-en, 2001-ben 124-en, 2002-ben 163-an, 2003 első felében pedig 53-an veszítették életüket munkahelyükön. Biztosra vehető, hogy a halálos munkabalesetek statisztikája tavaly az év végére rekordot döntött: a szezonmunkák idején kiemelkedően sok tragédia történt, elsősorban az építkezéseken. A múlt év munkahelyi baleseteiről még nem készült el az összegzés, ám a növekvő trend folytatódására utal, hogy míg 2002-ben összesen 25284 esetet jegyeztek fel, tavaly novemberig már ennél többet, 22935 bejelentést regisztráltak a munkavédelmi felügyelőségen. A statisztika ráadásul nem is tükrözi a valós helyzetet, a szerencsétlenségek többségét ugyanis be sem jelentik a munkáltatók. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség becslése szerint a balesetek 20-25 százalékát titkolják el, az OEP illetékesei szerint a 40 százalékot is eléri ez az arány.
2004.01.10.	Hír. A Dunaferr eladására szeptemberben kiírt pályázaton az ÁPV Rt. – ígéretéhez híven – karácsony előtt egy nappal eredményt is hirdetett, amely szerint a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. nyolcvanszázalékos állami részvénycsomagját az ukrán Donbassz vezette konzorcium veheti meg. A városban nem szimpatizáltak különösebben egyik befektetőjelölttel sem, csupán azért szurkoltak, hogy olyan tulajdonosa legyen a vasműnek, amely tovább működteti a céget, és nem küld el embereket. A Donbassz kínálta a legkedvezőbb foglalkoztatási feltételeket, öt évre vállalta a jelenlegi – 8100 fős – foglalkoztatási szint fenntartását. Emellett a Donbassz által tervezett mintegy százmilliárdos beruházás is garantálja a munkahelyek stabilitását. A vasmű részvényeinek 15 százalékát birtokló dunaújvárosi önkormányzat végül sokat veszíthet a privatizációs tranzakción. A korábban névértéken mintegy hárommilliárd forintot érő csomag már tavaly a felére értékelődött le, amikor a legnagyobb leányvállalat, az Acélművek Kft. beolvadt a Dunaferr Rt.-be. A Donbassz által kialkudott 440 millió forintos vételár alapján azonban már 83 millióra zuhan a pakett értéke (s ezt még tovább csökkentheti az ÁPV által elvárt azonnali, legalább tizenhárommilliárdos tőkeemelés). A város a veszteség elkerülése érdekében korábban részvénycserét ajánlott az ÁPV-nek, amit az elutasított. A foglalkoztatotti létszám fenntartása mindenesetre már önmagában is elég lett volna arra, hogy az ukrán cég elnyerje a Dunaferr hazai viszonylatban szokatlanul erős szakszervezeteinek kegyét. De a Donbassz igencsak jól szerepelt az érdekvédőkkel menet közben folytatott tárgyalásokon is, ahol az összes szakszervezeti követelést elfogadták, s azok teljesítésére szándéknyilatkozatban tettek ígéretet. "Azt reméljük, hogy a legjobb pályázó nyert" – mondja mindezek alapján Poszpischil László, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke. A szakszervezetek most a privatizációs szerződésre koncentrálnak, amelyet a tervek szerint január végéig köt meg az ÁPV a Donbasszal.
2004.01.12.	Hír. A keresőképtelenség elbírálási rendje január 1-jétől megváltozott. Az OEP tájékoztatója szerint a vonatkozó kormányrendelet módosítására azért volt szükség, mert előfordultak olyan esetek, amikor az orvos nem tudta, hogy betege mikor meríti ki a táppénzes évét, így a táppénz meghosszabbítása nem történt meg időben. Ennek következtében a páciens ellátatlanul maradt olyan esetekben is, amikor romló állapota miatt rokkantsági nyugdíjellátásra lett volna jogosult. Ez úgy fordulhatott elő, hogy az elbírálást szabályozó, 1995 óta érvényben lévő rendelet egy korábbi módosítása megszüntette az úgynevezett előzetes orvos szakértői vizsgálatot a hosszabb idejű táppénzes eseteknél.
2004.01.13.	Hír. Az Európai Unióban nem szokás az ünnepek miatti munkanap-átrendezés. A szakminiszter fontolgatja a hazai gyakorlat megváltoztatását. A munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés az Európai Unió országaiban nem divat. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint célszerű lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók kedvezően fogadják a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket akkor is, ha tudják, hogy a szabadnapokat le kell dolgozniuk. Azt viszont ő is megerősítette, hogy szokássá vált a szabadság tartalékolása erre a célra, vagyis, hogy a dolgozók szabadnapot vesznek ki a munkarend megváltoztatása miatt egyébként munkanappá nyilvánított szombaton. Fehér József úgy véli, egy jellemzően magángazdaságra épülő versenyszférában nem írható elő a munkaadók számára a munkanap-áthelyezés, s ennek a közszolgáltatásban sincs értelme. A közszektor jelentős ágazatai közül például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben is folyamatos az üzem. Az egyébként munkaszüneti napra elrendelt munkának – legalább is a főtitkár szerint – a gazdaság szempontjából még kedvezőtlen hatásai is lehetnek, például az, hogy az elektromos-, a gázművek, a posta vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatás utáni első kormány szakminisztere azt ígérte, nem lesz munkanap-áthelyezés.
2004.01.13.	Hír. Hétfőn találkozott a miniszterelnök az MSZOSZ elnökségének tagjaival. Medgyessy Péter korábban nem tudott részt venni a szakszervezeti szövetség által összehívott nagygyűlésen. A megbeszélésen egyezség született arról, hogy a kormányfő elmegy az MSZOSZ szövetségi tanácsa március elejére tervezett kibővített ülésére, amelyen közösen értékelik a 35 szakszervezet és Medgyessy által 0aláírt együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését. A találkozón a miniszterelnök és a szakszervezeti vezetők egyaránt fontosnak ítélték meg a gazdasági és szociális tanács létrehozását, valamint azt, hogy a ciklus végéig megtörténjen a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata.
2004.01.13.	Hír. Több száz vezetői állás is megszűnhet a rendőrség átszervezése miatt, mondta Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. Lamperth Mónika belügyminiszter tegnap sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozásáról döntött, az új rendőrségi egységet a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) bázisán hozzák létre.
2004.01.13.	Hír. A Gazdaságkutató Intézet közelmúltban készült elemzése alapján a versenyszférában dolgozók mintegy kétharmadának – tehát a Fact felmérésében szereplőnél kevesebbnek – a keresetét egészíti ki az étkezési támogatás. Túlnyomó többségük – majd 1,8 millió munkavállaló – kap hideg étkezési utalványt, és mintegy 300 ezer embernél támogatják a cégek a meleg étkezést.
2004.01.13.	Hír. A kutatás-fejlesztés színvonala, a karrierlehetőség és a nívós munkahelyekbe vetett bizalom, valamint a sok esetben kényszerűen csekély társadalmi mobilitás határozza meg főképpen, hogy elvándorolnak-e vagy maradnak a jól képzett szakemberek a Nyugat-Dunántúl településein. Budapest és a nagyvárosok elszívó hatása régóta érezteti hatását a nyugat-dunántúli régió településein. A fővárossal karrierkínálat tekintetében egy-két város – például Győr – bizonyos szakmákban versenyezni tud, ám Budapest egyéb lehetőségeit vidéken nem lehet megteremteni. A Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja nemrég vizsgálta az országos és helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési programok eredményességét, a kistérségek innovációs erejét. Megállapításaik szerint a kistérségi irodák tevékenysége nyomán több pályázaton szerepeltek ugyan sikerrel, ám a társulások átütő eredményt így sem tudtak felmutatni. A kutatók úgy látják: a vidéken meghatározó vállalkozási formák nem alakultak ki, az új technológiák, informatikai alkalmazások bevezetéséhez nemcsak a pénz, de a szakember is hiányzik.
2004.01.13.	Hír. A Pénzügyminisztérium folyamatosan félretájékoztat, a jegybank pedig túl erősen tartotta a forintot - "együtt gondolkozik a nemzetközi bankokkal" -, s így tönkreteszik a cégeket - mondta Széles Gábor, az Ikarus Rt. elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének mai rendezvényén. Varga Mihály fideszes ex-pénzügyminiszter állítása szerint a kormány nem támogatja a vállalkozásokat, s a bérnövekedés üteme az elmúlt időszakban a közszférában nagyobb volt, mint a versenyszférában.
2004.01.14.	Hír. Nincs vita a munkaügyi tárca vezetői között a munkanap-áthelyezések megváltoztatásáról, mondta Csizmár Gábor politikai államtitkár azt követően, hogy Burány Sándor miniszter hétfőn azt mondta: célszerű lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, az Európai Unió országaiban a munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés pedig nem divat. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ünnepnap miatt szombatra tett munkanapokon alig folyik munka. Csizmár szerint attól, hogy az unióban nem általános gyakorlat a munkanap-áthelyezés, itthon még alkalmazható. A hosszabb összevont pihenőidő kedvezőbb a dolgozóknak, s van munkaadói előnye is. Dávid Ferenc munkáltatói szakértő azt mondta: az országos érdekegyeztetés keretében évről évre vita nélkül sikerült megállapodni az ünnepek körüli munkarend-átrendezésről. A kialakult gyakorlat nem rossz és nem is sért semmilyen jogszabályt.
2004.01.15.	Hír. A munkáltató, a bér kifizetője a magánszemélynek kifizetendő bérjövedelem adóelőlegének a megállapításakor január 1-jétől, eltérően az előző évektől, az adójóváírást csak akkor veheti figyelembe, ha annak érvényesítését a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kéri. Az APEH közleménye szerint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján, a nyilatkozat ellenére sem illeti meg az adójóváírás a magánszemélyt az adóelőleg megállapítása során akkor, ha az adóév elejétől számított összes jövedelme a munkáltatónál, a bér kifizetőjénél az adójóváírásra jogosító értékhatárt meghaladta. A nyilatkozatot az adózó az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teheti meg, amely a Magyar Közlöny 2003. évi 149-es számában jelent meg. Elérhető lesz az Adó és Ellenőrzési Értesítő (AEÉ) január 20-a után megjelenő 2. számában is, továbbá 2004. január 8-tól az APEH internetes honlapjáról letölthető. A módosított rendelkezések szerint az adójóváírás a bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9.000 forint akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme az 1.350.000 forintot nem haladja meg. Kiegészítő adójóváírás illeti meg a magánszemélyt, akkor, ha az éves összes jövedelme a 720.000 forintot nem haladja meg. Az adóelőlegnél a kiegészítő adójóváírás 540 forint akkor, ha a bér havi összege az 50.000 forintot meghaladja, de nem több havi 60.000 forintnál. A magánszemély az adójóváírás érvényesítését kérő nyilatkozatában az "adójóváírás" szó aláhúzásával csak a legfeljebb 9.000 forintig terjedő adójóváírást kéri. Amennyiben emellett a kiegészítő adójóváírást is aláhúzza, akkor kéri annak az érvényesítését is. Az adóhatóság tájékoztatója szerint abban az esetben, ha a magánszemély aláhúzással csak a kiegészítő adójóváírást jelöli meg, akkor a munkáltatónak, a bér kifizetőjének értelemszerűen a legfeljebb 9.000 forintig terjedő adójóváírást kell figyelembe vennie a bérjövedelem utáni adóelőlegnél.
2004.01.16.	Hír. A vállalati szféra érdeklődéssel várja, mennyire válik be a januártól életbe lépett szakképzési törvény, amely a szakképzési hozzájárulás felhasználását bővíti és egyszerűsíti. Az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalap-csökkentés helyett például januártól a minimálbér húsz százalékát írhatják le havonta azok a vállalkozók, akik tanulószerződéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat. Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint egyfajta kedvezmény az is, hogy a költségek bonyolult és bürokratikus elszámolása helyett a munkaadók választhatják az átalányelszámolást is. A törvény egyébként arra is lehetőséget ad, hogy a munkáltatók a bruttó bérköltség 1,5 százalékának megfelelő szakképzési hozzájárulásuk egyharmadát saját munkavállalóik képzésére fordítsák. Az általános iskolákból kikerülőknek csupán 23 százaléka (az elmúlt tanévben 130 ezer fő) választja ma a szakmunkásképzést, míg a felsőoktatásban kétszázezer diák vesz részt. Ennek következtében ma az iskolákból kikerülők egyharmada fizikai munkára képzett, és kétharmada szellemire, de a munkaerőpiac fordított arányt követelne. Ráadásul a létszámcsökkenés a szakmunkásképzés minőségére is visszahat: a szakiskolákat zömmel a rosszabb képességű és hátrányos helyzetű diákok választják, vagyis nagy a kontraszelekció. Éppen ezért itt a legnagyobb – 20-25 százalékos – a lemorzsolódás, s a képzést sikeresen elvégzők tudásszintje gyakran nem megfelelő. A 2004-es költségvetés szerint szeptembertől az első gyakorlati évben az egy főre eső 102 ezer forintos támogatás 140 százalékát kapják tanulónként a szakképző intézmények, a második gyakorlati évben viszont csak hatvan százalékot. Az iskolák emellett a normatíva húsz százalékát akkor is megkapják, ha nem a tanműhelyben, hanem a vállalkozónál töltik a gyakorlatot. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2003 tavaszán, csaknem ötezer cég megkérdezésével végzett felméréséből kiderül, hogy a vállalkozások egytizede bizonyos munkakörökre hosszú idő óta képtelen szakmunkást találni. A felmérés mintegy 25-30 ezerre becsüli a tartósan betöltetlen álláshelyek számát. A hiányszakmák listája hosszú: megtalálható rajta az építőipari munkák jelentős része (kevés például az asztalos, a kőműves és az ács), s több fém- és gépipari szakma.
2004.01.16.	Hír. Miután az alapbérfejlesztésben a bér- és szociális tárgyalások pénteki fordulóján sem közeledett a munkáltató és az érdekképviseletek álláspontja a Dunaferrnél, a szakszervezetek tárgyalódelegációja hétfőn az ÁPV Rt.-nél folytatja az egyeztetést, közölte a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint Mihály elmondta, a szakszervezetek nem tudják elfogadni a munkáltató 3,8 százalékos alapbér-fejlesztési javaslatát, az ugyanis lényegesen alacsonyabb az Országos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 8 százalékos keresetnövelésnél is. Várhatóan a jövő héten informális találkozóra kerül sor a szakszervezetek tárgyalódelegációja és a Dunaferr privatizációs pályázatának győztese, az ukrán Donbass Ipari Szövetség és a svájci Duferco konzorciumának képviselőivel. A megbeszélésén a szakszervezetek tájékoztatják a jövendő tulajdonost a bér- és szociális tárgyalások alakulásáról is. A munkáltatóval folytatott egyeztetésen több szociális kérdésben megegyezés vagy megállapodás közeli helyzet alakult ki. Nem sikerült azonban egyezségre jutni egyebek között a családi szálló és a munkásszálló térítési díjának emelésével kapcsolatban.
2004.01.16.	Hír. Folytatódtak a bértárgyalások a Dunaferrnél. A vállalatvezetés 3,8 százalékos ajánlata több ugyan mint az első tárgyaláson elhangzott két százalék, de így is nagyon messze van az érdekképviseletek által kért két számjegyű emeléstől. A csütörtöki megbeszélés eredménye, hogy a szociális területeket illetően már körvonalazódik az egyetértés. A szakszervezetek kellemetlen helyzetben vannak, a kollektív szerződés szerint ugyanis a hónap végéig meg kell születnie az egyezségnek a munkaadóval, tehát a jelenlegi vállalatvezetéssel. A leendő tulajdonossal, az ukrán-svájci konzorciummal azért nem tárgyalhatnak, mert még nem járt le a határideje annak, hogy a konzorcium megkösse a szerződést a bankokkal, tehát ők még nem kihirdetett tulajdonosok. Hónig Péter, a vállalat jelenlegi vezérigazgatója viszont azt mondta, hogy neki úgy kell tárgyalnia, mintha nem is privatizálnák a részvénytársaságot, vagyis a mostani helyzetben nem tudnak nagyobb bérfejlesztésre ígéretet tenni.
2004.01.17.	Hír. Az elmaradt versenyképesség-javító intézkedések miatt a munkaerőpiacon siralmasak a kilátások; eközben a munkaügyi miniszter „kiüresítette az érdekegyeztetést, még mindig nem ismeri be a valós helyzetet és semmit sem tesz a kritikus foglalkoztatási szint megváltoztatására” – közölte Balsai István MDF-es országgyűlési képviselő tegnap, sajtótájékoztatón.
2004.01.19.	Hír. Rekordokat döntött a munkáltatók üdülési csekkvásárlási hajlandósága: tavaly több mint 4,8 milliárd forintot fordítottak dolgozóik és családjuk kedvezményes nyaralására. (Az azt megelőző esztendőben hárommilliárd forinttal volt kevesebb ez az összeg.) A Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) vezetője, Réti Ágnes azzal magyarázza a rendkívüli érdeklődést, hogy 2003. január 1-jétől az üdülési csekk értéke teljesen adó- és járulékmentessé vált a mindenkori minimálbér összegéig. Korábban a maximálisan adható összeg, az addigi 40 ezer forint 50 százalékára vonatkozott a mentesség. A tapasztalatok azt jelzik: azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezetnek megfelelő súlya van, eredményesen tud közbenjárni a munkáltatónál, hogy minél több üdülési csekket vásároljon. Emellett a kifejezetten anyagi szempontok szerint döntő cégvezetők nagy része is felismeri, hogy ilyen módon tudja a „legolcsóbban” pénzhez juttatni alkalmazottját.
2004.01.29.	Hír. Jóváhagyta a kormány a korábban már bejelentett, százhúszmilliárd forintos újabb megtakarítási tervet, ezen belül döntés született a költségvetési beruházások tízszázalékos csökkentéséről. Az ÁSZ ugyanakkor csak ma juttatja el a kormányfőhöz a kiadáscsökkentésre tett javaslatait.
2004.01.29.	Hír. Minden eddiginél keményebb fellépést tervez a német kormányzat a riasztó méreteket öltő feketemunka ellen. Az illegális foglalkoztatás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, a magasabb büntetési tételek mellett egy új szervezet felállítása is szerepel a tervek között, amelynek keretében hétezer ellenőr dolgozik majd. A tübingeni Alkalmazott Gazdasági Kutatások Intézetének becslése szerint az illegális munkavégzés értéke az idén 364 milliárd euró lesz, vagyis eléri a német GDP 16,7 százalékát. A német feketegazdaság mérete átlagosnak számít az OECD, vagyis a fejlett országok körében, hiszen a nagyon magasnak számító 26 százalékos görög és az USA rendkívül alacsony 8,4 százaléka között helyezkedik el valahol félúton. A GDP 23-24 százalékára becsült magyarországi feketegazdaság ugyanakkor már inkább az élbolyba tartozik. A KSH a tavalyi GDP-be 12-13 százalékra becsült eltitkolt vállalkozói jövedelmet kalkulált bele, a kutatók szerint azonban a bruttó hazai össztermékbe rendszeresen beszámított rejtett szektor aránya ennél nagyobb. Az OMMF tavaly mintegy 12 ezer munkaszerződés nélküli munkavállalóval találkozott az ellenőrzések során, ami nagyságrendben megfelel az előző öt év átlagának. Az ellenőrök tapasztalatai szerint valamennyi ágazatban jelen van a feketefoglalkoztatás, de a legnagyobb arányban ott jellemző, ahol a munkahelyek mobilak, illetve idény jellegűek, például az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és a kereskedelemben. Az ötvenezer forinttól hatmillióig terjedő munkaügyi bírság, amelyet a jogszabálysértések száma és a foglalkoztatotti létszám szerint differenciáltan szabnak ki, aligha jelent komoly visszatartó erőt a megspórolható költségekkel szemben.
2004.01.29.	Hír. Házszabály-módosítást kezdeményez az Országgyűlés elnöke, hogy a parlamenti bizottsági és plenáris üléseken kötelező legyen meghallgatni a munkaadók véleményét a legfontosabb gazdasági ügyekben. A munkavállalók esetleges hasonló igényeiről Szili Katalin a szakszervezetekkel fog egyeztetni. Kezdeményezésének tervéről a házelnök a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi ülése után beszélt. Magyarország olyan gazdaságot akar építeni, amely a nemzeti érdekeket figyelembe véve stabil tagja lesz az Európai Uniónak és ebben az MGYOSZ-nak kulcsszerepe lesz - mondta Szili. Utalt arra, hogy a nemzeti tőke kiteljesedése több munkahelyet, több versenyképes társaságot és fejlődőképes pályát jelent a magyar gazdaság számára. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke közölte: a házelnökkel való találkozót azért kezdeményezték, mert úgy vélik, a reálszféra véleménye túlságosan hosszú láncon jut el az országgyűlési bizottságokig a jelenlegi érdekegyeztetési gyakorlatban.
2004.01.30.	Hír. Méltatlan helyzetbe kerülhetnek a magyar EP-képviselők, ha az uniós és a csatlakozó országok nem tudnak megegyezni az európai parlamenti képviselők jogállásának és fizetésének egységesítéséről. A mostani rendszer szerint ugyanis az EP-képviselők a tagállamoktól kapják a fizetésüket, amelyet a hazai viszonyok alapján határoznak meg. A jelenlegi tagállamok között is nagy a szórás: például a legtöbb képviselői juttatást nyújtó Olaszország havonta csaknem 11 ezer eurónak megfelelő fizetést biztosít a nemzeti parlamentben dolgozó képviselőjének, a spanyol honatyák-honanyáknak csaknem négyszer kevesebbel, mindössze 3056 euróval kell beérniük. Hasonlóan nagy a különbség a csatlakozó országok esetében is: Szlovéniában és Cipruson 4000 euró fölött keresnek a képviselők, Magyarország viszont az utolsó helyen áll a havi 805 eurós törvényhozói fizetéssel. Az eltérés azért is indokolatlan, mert az EP-képviselők azonos munkát végeznek. Számítások szerint legalább tíz évig tartó, az EU átlagánál két százalékkal gyorsabb növekedés kell ahhoz, hogy a jövedelmi olló lényegesen összébb záruljon Magyarország és az EU között. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivője szerint összehasonlítási alap lehet a hozzánk hasonló bérhelyzetből induló Portugália, amely már tizenhat éve tagja az uniónak, a bruttó keresetek azonban csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki. A tagjelöltek közül a szlovénok már ma is többet keresnek a portugáloknál, és a magyarországinál a cseh és a lengyel átlagbér is magasabb. A képzettebb munkavállalók keresete közötti különbséget jelzi, hogy a brüsszeli EU-irodákban hasonló munkát végző, saját kormányuk által fizetett „eurokraták” közül az olaszok hatszor többet keresnek, mint a portugálok. Szakértők úgy látják, a magyar fizetések először majd a szegényebb EU-országokéit közelítik meg. A jelenleg – reálértéken – az uniós átlag alig egyharmadát kereső magyar munkavállalók arra számíthatnak, hogy 2020-ra az EU-átlag közel felét érhetik el.
2004.01.30.	Hír. Medgyessy Péter kormányfő egy napilap értesülései szerint tegnap egész nap a pénzügyi tárca leendő vezetőjével, gazdasági és pénzügyi szakemberekkel tárgyalt a költségvetési megtakarítások megvalósíthatóságáról. A közszférában dolgozók többségét a megszorító-csomag nem érinti. Draskovics Tibor kijelentette: garantálja a közalkalmazottaknak, hogy megkapják az idénre ígért hatszázalékos béremelést, ekkora emelés azonban nem jár majd mindenkinek, a hat százalékot pedig a tavalyról "áthúzódó" hatások figyelembevételével számolják ki.
2004.02.02.	Hír. Az MTA kutatói szerint a tervezett huszonkilenc százalékos támogatás-megvonás gyakorlatilag ellehetetleníti a kutatóintézetek munkáját. A decemberben elfogadott idei költségvetésben ugyan 6,7 milliárd forint szerepelt az OTKA számára, de a bizottság már január első napjaiban jelentős elvonásra számított, mivel már tavaly nyáron nem elhanyagolható összeget vontak el a keretből. Már január elején 235 millió forintot zároltak az előirányzott összegből. Az OTKA költségvetése a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében van, a pénzügyminiszter-jelölt az Akadémia úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű előirányzatának (ennek nagy részét az OTKA költségvetése teszi ki) 29 százalékos csökkentését írta elő. A durván kétmilliárdra becsült elvonás súlyosan károsítaná a hazai felsőoktatást és a tudományos életet, sőt már vészhelyzetet jelentene. Pillanatnyilag 2100 kutatót tartós szerződés keretében támogatnak, 70 fiatal kutató éves bérét kapja a programtól, és 655 kutató várja, hogy új kutatását elkezdhesse vagy a régit folytathassa.
2004.02.03.	Februárban aláírhatják a Dunaferr privatizációs szerződését - közölte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) tegnap. A szerződéskötési tárgyalások eredményesen, a tervezett ütemben haladnak az ÁPV Rt. és a Donbasz-Duferco konzorcium között. A tárgyaló felek szinte minden lényeges kérdésben konszenzusra jutottak, így minden esély megvan arra, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága következő, február 5-i ülésén jóváhagyja a tranzakciót lezáró Részvényértékesítési és Befektetési Megállapodás tervezetét. Februárban aláírhatják a privatizációs szerződést, a tranzakció lezárásához a hitelező bankokkal folytatott tárgyalások eredményes lezárása is szükséges, majd ezt követően kerülhet sor a tulajdonosváltás technikai lebonyolítására.
2004.02.03.	Hír. A Tárki tavalyi fölmérése szerint 2001 nyarán ítélték a legkedvezőbbnek helyzetüket az önkormányzatok. Hangulatuk tavaly ősszel érte el a mélypontot. A megkérdezett polgármesterek 54 százaléka egyértelműen borúlátó volt. Ezt tükrözték a jövőre vonatkozó kérdésre adott válaszok is, erre az évre a tavalyinál is rosszabb helyzetet prognosztizált a települések 62 százaléka. Sokatmondó az is, hogy a 2001-hez és 2002-höz képest az önkormányzati vezetők háromszorosa (41 százalékuk) látja kifejezetten rossznak a gazdaság helyzetét. Kedvező választ erre csak a megkérdezettek négy százaléka adott. Megfigyelhető, hogy a véleményeket alapvetően befolyásolja a település nagysága. A falvak vezetői jóval borúlátóbbak, mint a méretesebb településeké. A korábbi adatokhoz képest nemcsak az észak-alföldi, hanem a nyugat- és a közép-dunántúli települések is kedvezőtlennek ítélték saját helyzetüket.
2004.02.03.	Hír. A kormány láthatóan feladta az önfoglalkoztatókról szóló törvény megalkotásának tervét, a kényszervállalkozókkal kapcsolatban mindössze az Mt. módosítása „működik”, amely pontosította, milyen kritériumok alapján minősül valaki alkalmazottnak, írásban is rögzítve, hogy a munkaügyi felügyelőknek a szerződéseket nem formájuk, hanem tartalmuk alapján kell megítélniük. Emellett lehetővé vált a visszamenőleges bírságolás, tehát a színlelt szerződés révén megtakarított közterhek akár büntetéssel sújtott behajtása. A kormány nyomban meghirdette a fokozatosság elvét a munkaügyi bírság kiszabásában, garantálta, hogy az adóhatóság ez év közepéig nem büntet, ha a „tetten ért” a törvényeknek megfelelő módon átalakítja a szerződést. A munkaügyi felügyelők tapasztalata szerint a valóságban korántsem ijedtek meg annyira a munkaadók, mert az év második felében sem találtak kevesebb színlelt szerződést, mint korábban. Az adóhatóság szerint e téren az adóellenőrök feladata sem változott alapvetően. Csak arra nem sikerült választ kapni, hogy mit minősítenek munkabérnek visszamenőleg, miként állapítható meg tehát, hogy egy-egy cég egy-egy munkavállalóján mennyi személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot takarított meg a színlelt szerződés révén, és az így behajtott közterheket ellentételezi-e tb-szolgáltatás. A változások hatására a szakmai szervezetek is igyekeznek javaslatokat kidolgozni, így a személy- és vagyonvédelmi kamara most további, a tevékenység feltételeit tovább pontosító jogszabálytervezeteket készít elő, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete önálló szerződéstípusról egyeztet a kulturális tárcával és a színházigazgatókkal. Céljuk, hogy az ellenőrzés ne minősíthesse színlelt vállalkozásnak a színházaknál a vállalkozói szerződéseket, ugyanakkor kerüljenek bele bizonyos garanciális elemek a munkaidőre, végkielégítésre, díjazásra. A tárca álláspontja szerint egy nagy törvény helyett néhány kisebb körre hatályos részletesebb szabályozás várható, ami a mostaninál biztosabb és kiszámíthatóbb feltételeket jelent.
2004.02.03.	Hír. A szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására 536 millió forint támogatást nyújt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) az Oktatási Minisztérium a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből. A szakképzési és a szakképzési hozzájárulási törvény módosításával megteremtődött a lehetőség arra, hogy a gazdaság szereplői mind intenzívebben kapcsolódhassanak be a szakképzésbe, s ezáltal az iskolai rendszerű szakképzés közelítsen a munkaerő-piaci igényekhez, jelentette ki Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetője. Elmondása szerint a tanulószerződés keretében oktatott szakmunkástanulók száma az eddigi tizenötezerről akár negyvenezerre is emelkedhet. Aki tanulószerződés megkötésére vállalkozik, az elszámolhatja költségeit, a tanulónak fizetett pénzbeli juttatást (a minimálbér ötven százalékáig), illetve adóalapját is csökkentheti. A tanulónak pedig azért előnyös ez a forma, mert a tapasztalatok szerint jobb eséllyel talál munkát az, aki gyakorlati képzését vállalkozásnál töltötte. Parragh László, az MKIK elnöke a megállapodás aláírásakor kijelentette: a több mint félmilliárd forint támogatás lehetővé teszi a szakképzési struktúra megerősítését a kamarai rendszerben. A képzés minőségének javítása érdekében a kamara átveszi a minisztériumtól tizenhat szakma – például az asztalos, ács, kőműves, fodrász, villanyszerelő – szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozását, felülvizsgálatát. A kamara a munkaadói szervezetekkel közösen kívánja ellátni a szakképzési feladatokat: az erről szóló megállapodást már csaknem valamennyi, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő szervezettel aláírták.
2004.02.03.	Hír. Mind többen tanulnak külföldön – sokan az Európai Unió ösztöndíjprogramjaiban vesznek részt, mások felsőoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjakat pályáznak meg, vagy önerőből állják a tandíjakat. Aki ügyes, munkát is talál az adott országban, ám hosszabb-rövidebb idő múlva sokan a hazatérés mellett döntenek. Itthon azonban gyakran azzal kell szembesülniük, hogy mindazt, amiért évekig küzdöttek – több tudás és minőségi ismeretanyag megszerzése – nem, vagy csak nehezen, hosszú, idegőrlő és megalázó keresgélés után tudják hasznosítani. A Project Retour ezeknek a szakembereknek a visszailleszkedését akarja elősegíteni. A Project Retour Iroda honlapján is (www.projectretour.org.hu) olvasható céljai között szerepel a külföldön élő szellemi elit visszacsábítása és megtartása az ország gazdasági növekedése érdekében, a munkáltatók, cégek figyelmének felhívása, kapcsolatteremtési és információs fórumok szervezése, továbbá a kormányzat meggyőzése arról, hogy a hazatérőket támogatni kell. Az iroda önkéntesei információkkal, pszichológiai tanácsadással, beilleszkedési tréningekkel, álláskeresési, vállalkozási tanácsokkal próbál segíteni a hozzájuk fordulókon. Emellett abban is a munkáltatók segítségére lenne, hogy utánajárna, melyik külföldi diploma milyen szaktudást takar.
2004.02.03.	Hír. Ma már nem létezik gazdasági vállalkozás, amely nélkülözni tudná a számítástechnikát. Még a kis, 10-15 alkalmazottat foglalkoztató cégek is számítógépen vezetik a nyilvántartásokat, leveleznek és interneteznek. Becslések szerint jelenleg több mint harminc ezren vesznek részt csupán a felnőttoktatás keretében informatikai képzésben, és akkor még nem vettük számításba a középiskolák, a szakközépiskolák tanulóit, a főiskolák és az egyetemek hallgatóit. Számítógépes hálózati szakemberek képzése kezdődött a Nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézetben a Cisco Hálózati Akadémia Program keretében. A hallgatók a számítógépes hálózatok tervezésével, építésével és üzemeltetésével kapcsolatos ismereteket szerezhetik meg. A nyolcszáz órás oktatásban tizenöt fogva tartott vesz részt. A négyszemeszteres képzés végén sikeres vizsgát tevők államilag elismert szakképzési bizonyítványt is kaphatnak, és a szabadulás után nemzetközi minősítést is szerezhetnek.
_2004.02.11.	_{A májusi uniós csatlakozás egyelőre csak a velünk együtt belépő szomszédokat hozza közelebb - legalábbis erre utal az a tendencia, hogy a tagok sorban jelentik be: nem kívánják megnyitni munkaerőpiacukat Érdekes fejlemény a folyamatban, hogy immár Norvégia is váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját a kelet-európai munkaerő beengedéséről, úgy döntve, hogy mégis korlátozza azt. Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bővítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban. Magyarországnak nem áll szándékában korlátozni az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból a munkaerő beáramlását, sőt, ezt éppenséggel pozitív jelenségnek tartaná, mondta Magyarország brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetője. Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tagországok által a munkaerő-áramlással kapcsolatban tervezett vagy már be is jelentett korlátozó intézkedéseknek Magyarországra nézve lehetnek bizonyos közvetett hatásai is. Mivel ilyen körülmények között az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerőpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerő-áramlás, elsősorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarországra például a lengyel vagy a szlovák munkavállalók érkezhetnek.}
2004.02.11.	A legújabb pénzügyminisztériumi előrejelzés szerint a gazdaság a korábban vártnál valamivel lassabban, 3,3-3,5 százalékkal növekedhet. Az új prognózis a korábbinál dinamikusabb (8-9 százalékos) exportnövekedéssel számol, miközben a beruházások bővülését változatlanul 6-8 százalékosra teszi. A lakossági fogyasztás növekedésére vonatkozó korábbi 1,5-2 százalékos várakozást azonban 1-2 százalékosra módosította a kabinet. A 2004-re várható átlagos áremelkedés 6-6,5 százalék. A Pénzügyminisztérium immár 6,3 százalékos fogyasztói ár-emelkedéssel számolva készíti el bevételi prognózisait. Ez 0,5 százalékponttal nagyobb a költségvetés készítésekor figyelembe vett indexnél.
2004.02.13.	Hír. Az egységes egészségbiztosítási plasztikkártya birtokában bármely uniós tagországban kérhetnek saját országuk biztosítójának számlájára sürgősségi ellátást júniustól az unió polgárai. A kártya bevezetésére több ország kért halasztást Brüsszeltől, köztük Magyarország is. A magyarok legkorábban 2006-tól jutnak ilyen kártyához, addig formanyomtatvány ellenében kapnak baj esetén orvosi kezelést a tagországok területére utazók. Az E-111-es nyomtatványt a csatlakozás pillanatától a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól lehet térítésmentesen beszerezni. Akik ott vállalnak munkát, már most is ilyen űrlappal utaznak Németországba és Ausztriába, ezzel a két országgal ugyanis már kölcsönös ellátási és elszámolási szerződése van az OEP-nek. Az uniós országokban e dokumentummal juthatnak az adott ország állampolgáraiéval azonos ellátáshoz. Ha az ellátás ingyenes, a magyaroknak is az, ha térítésköteles, fizetnünk kell. Az űrlap az összes orvosi szempontból szükséges ellátásra jogosít, azaz a társadalombiztosító minden olyan esetben állja a számlát, amikor elkerülhetetlen a külföldi gyógyítás. A nem sürgős kezelésekhez továbbra is előzetes engedélyt kell kérni a hazai hatóságoktól. Az egészségbiztosító szakemberei csak azok számára állítják ki az E-111-es űrlapot, akik Magyarországon is jogosultak a közfinanszírozott ellátásokra.
2004.02.16.	Hír. Sok tehetősebb vállalkozó fantáziáját megmozgatta a gondolat, hogy az EU-csatlakozás után "adókímélési" megfontolásból Szlovákiát válassza lakhelyéül. Május 1-je után ugyanis akár Szlovákiába is szabadon költözhetnek a magyar állampolgárok. A szomszédban a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék, vagyis az itt a legmagasabb kulccsal adózó gazdagabbaknak odaát feleannyit kellene csak befizetniük az államkasszába. A jelenség az Európai Unió jelenlegi tagországaiban sem ismeretlen. Németországban például a francia határhoz közel élő menedzserek gyakran a túloldalt választják lakhelyül, a francia színészek egy része pedig így lett monacói. Az első lépés, hogy szlovák adóalannyá kell válni. Ennek feltételeit egy kétoldalú egyezmény szabályozza – a dolog azonban nem bonyolult: mindössze egy állandó bejelentett lakcím kell hozzá. Ha már van szlovákiai állandó cím, célszerű megszüntetni az itthonit, mert az adóhatóság vizsgálja azokat, akik két állandó lakcímet jelentenek be. Ha beigazolódik, hogy egy évben többet van Magyarországon 183 napnál, akkor az itteni szabályok vonatkoznak rá. Ha viszont valaki itthon több mint fél évet dolgozik hivatalosan bejelentett munkahelyén, és a jövedelme az itt kapott bérből származik, akkor itt is adózik. Viszonylag kevesen vannak a potenciális költözők között olyanok is, akik úgymond kényszervállalkozóként számlát adnak a munkahelyükön, és így kapják a pénzt. Többségüknek ugyanis jobban megéri itthon befizetni a 15 százalékos egyszerűsített vállalkozói adót, mint ott a 19 százalékot. Viszont az, akinek a számlás jövedelme több, mint az évi 25 millió forintban meghúzott evahatár, az jól járhat az "átjelentkezéssel".
2004.02.17.	Hír. 2003. januárhoz viszonyítva az idei év első hónapjában 6,6 százalékkal növekedtek az árak. Az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 2,1 százalék volt – ennek közel felét az áfa és jövedéki adóváltozások okozták – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. Egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek a gyógyszerárak, a szolgáltatások és a háztartási energia árai is.
2004.02.17.	Hír. A nyugati cégekhez hasonlóan magyar vállalkozók is megtalálták az utat Távol-Keletre, főleg Kínába, ahol sokkal olcsóbban lehet termelni, mint Európában. A kínai termékek inváziójától évek óta szenved a hazai könnyűipar. Textilgyárak, ruha- és bőripari cégek zártak be, mert nem bírták a versenyt a Távol-Keletről beáramló olcsó termékekkel. Néhány vállalkozó megpróbálta megtalálni az új helyzetben a versenyelőny lehetőségét, és termelésük egy részét Kínába, illetve a térség más országaiba vitték. Hogy ki hová, azt meglehetősen bizalmasan kezelik. Mindenki tart a konkurenciától, és nem szeretné kiadni kártyáit. De szakmai körökben sejtik, vagy tudják is egymásról a vállalkozók, hogy kik gyártatnak már Távol-Keleten. A távol-keletiek azért tudnak olyan alacsony költségekkel termelni, mert 15-20 dolláros havi bérért dolgoznak, és hatalmas mennyiségeket termelnek. Míg Európában egy vég kelme ötven méter hosszú, addig az ázsiai gyártók ezerméteres végeket készítenek egyetlen gombnyomásra. Emellett jól képzett embereket foglalkoztatnak. Ezek az adottságok együtt teszik lehetővé, hogy a távol-keleti önköltség a ötöde a magyarországinak. S ezek a hivatalos árak. Ha valakinek alaposabb a helyismerete, s ezt joggal fel lehet tételezni az onnan importáló kereskedőkről, akkor sokkal olcsóbban juthat a termékekhez. Egy gépipari cég is, az MPF Holding úttörő volt abban, hogy a világcégekhez hasonlóan odatelepítse tömegcikkeinek gyártását. A holding 6,2 milliárd forintos éves forgalmának 90 százaléka külföldről származik. A forgalom jelentős részét a Kínában előállított termékek adják. A kínai kapcsolat a kilencvenes évek végén indult. Kereskedelemmel kezdődött, most már nagyobb szerepet kapott a bérmunka. A holdingnak egyetlen kínai képviselője van, akivel megállapodnak a feltételekről, ő továbbítja a rendeléseket az ország különböző részében, sokszor egymástól több ezer kilométerre lévő, gyárakhoz. Kína hatalmas piaca nemcsak az olcsó, jól képzett munkaerő miatt nyújthat versenyelőnyt, hanem azzal is, hogy a legnagyobb világcégek, amelyek már korábban odahelyezték termelésüket, szívesen veszik, ha megszokott márkáikat ott is megvásárolhatják.
2004.02.18.	Tavaly az év egészében a bruttó nominális átlagkereset 12,0 százalékkal, a nettó átlagkereset 14,3 százalékkal, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 4,7 százalékos növekedése mellett – 9,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a KSH szerdán. A reálkereset 2002-ben - 5,3 százalékos infláció mellett - 13,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a bruttó átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó 19,6 százalékkal nőtt. A KSH jelentése szerint 2003. január-decemberben az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 millió 753 ezren álltak alkalmazásban, 1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Összességében a versenyszféra létszáma az előző évhez képest kismértékű, 0,2 százalékos növekedést mutatott. Tavaly a költségvetésben 2,3 százalékkal bővült a létszám, bár szeptembertől a növekedés üteme lassult, és decemberben mindhárom fő területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) csökkent az alkalmazásban állók száma a 2002 decemberihez képest. A nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete tavaly 12 százalékkal nőtt, ezen belül a versenyszférát 8,9, a költségvetést 17,5 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Az év során a vállalkozásoknál egyenletesen 7-10 százalék között emelkedtek a bruttó keresetek, a költségvetési intézményeknél az év első nyolc hónapjára jellemző 20 százalék fölötti növekedés az utolsó négy hónapban 7 százalék körülire mérséklődött. Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 137.200 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91.400, a szellemieké 193.300 forint. A versenyszférában átlagosan 127.000 forintot, ezen belül a fizikaiak 89.800, a szellemiek 201.100 forintot kerestek. A költségvetési szférában dolgozók átlagkeresete 160.800 forint, ezen belül a fizikaiaké 100.200, a szellemieké 185.900 forint volt. A 2003. január-decemberi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 88.800 forint volt. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 142.800 forint (átlagos éves középárfolyamon számítva 563 euró) volt, 12,2 százalékkal több, mint az előző évben. A munkajövedelem kereseten felüli része 2003. január-decemberben munkavállalónként átlagosan 3,9 százalékot ért el.
2004.02.18.	Hír. Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal jelentése szerint az unió tagállamaiban évente 5500 ember hal meg munkahelyi baleset miatt. Ez okból elvész 146 millió munkanap, vagyis 15 ezer egészséges ember teljes élete alatt ledolgozható munkaidő. A helyzet nálunk sem jobb. Annyiban más viszont, hogy a munkahelyeken elszenvedhető ártalmaknak kisebbik része a közvetlen baleset. A „benti” pszichikai ártalmak az igazán súlyosak. A Gordio Tanácsadó Csoport minap nyilvánosságra hozott kutatása szerint minden második magyar munkavállaló stresszhatás alatt dolgozik. A további negyven százalék sem csak úgy lazán teszi a dolgát, hanem közepesnek mondható nyomásnak van kitéve. Legtöbben az idő szorítása, a túl sok feladat, az elviselhetetlenül gyors ritmus miatt panaszkodnak. Mindez azt jelenti, hogy aki dolgozik, ébren töltött idejének nagyobb részét nehezen elviselhető feszültség alatt tölti. Heti átlagban 44,5 órát. Tehát napi egy órával többet, mint amennyi a törvényes munkaidő. A válaszadók negyede ugyanakkor 11 napnál is többet dolgozott betegen, mert félt, hogy elveszti munkahelyét. A kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a 29–39 éves, fizikai munkát végző, alacsony iskolai végzettségű emberek. A KSH adatai szerint a munkavállalók 88 százaléka részesül a munkahelyén egészségvédelemben: összesen 1150 orvos áll rendelkezésükre. Örvendetes az is, hogy tegnap 19 cég nyerte el az egészségbarát munkahely címet a két illetékes tárca – az egészségügyi és a munkaügyi – közös pályázatán. A sajtótájékoztatón elhangzott: az egészségügyi rendszer csak húsz százalékban tudja befolyásolni a lakosság egészségi állapotát.
2004.02.23.	Hír. A gazdasági szereplők időről időre jelzik, a képzett szakmunkások hiánya akadályozza a működőtőke Magyarországra áramlását. Ma a fiataloknak csupán 23 százaléka jár szakiskolába. Az Oktatási Minisztérium szerint a tanulói szerződés széleskörű elterjesztése a megoldás a szakképzés problémáira, s a cégeknek is tevékenyen közre kell működniük a képzésben.
2004.02.23.	Hír. Nem tekinti kényszervállalkozóknak a művészeket, újságírókat, sportolókat és vagyonőröket Burány Sándor munkaügyi miniszter. Egy interjúban a miniszter elmondta, ezeknél a szakmáknál speciális szabályokat alkotnak. Komoly bírsággal és öt évre visszamenőleg megfizetendő adó- és járulékteherrel számolhat az, akit júliustól kap színlelt vállalkozási szerződésen a revizor. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint kizárólag azok a munkaadók félhetnek, akik szabálytalanul foglalkoztatják alkalmazottaikat. Mindenesetre senkit sem érhet meglepetés, hiszen a jogszabályok adottak és ismertek: tavaly az indokoltnál is nagyobb figyelmet kaptak a médiában. Bizonyos területeken a foglalkoztatás az utóbbi években igencsak rugalmassá vált, és a legtöbb esetben nem a hagyományos munkavállalói viszonyok jöttek létre, hanem - különböző okok miatt - vállalkozói szerződések, amelyek azonban nem tekinthetők kényszervállalkozásoknak. Ezekhez a szakmákhoz tartozik a korábbi értelmiségi szabadúszó foglalkozások közül ide tartozik a színházak világa, az újságírószakma és - új elemként - a vagyonőri tevékenység, a sport is. Ezeken a területeken már folynak a szükséges jogszabály-előkészítések, a szakminisztériumok, így a sport- és a kulturális tárca közreműködésével, melyek biztosítják majd ezekben a szakmákban a speciális szabályok meglétét. Burány szerint mire a moratóriumnak vége, addigra tiszta helyzetet kell teremteni ezekben a szakmákban is.
2004.02.25.	Hír. Egyelőre nincs döntés a tavaly március óta felszámolás alatt lévő diósgyőri kohászati cég, a DAM Steel Rt. jövőjéről – a cég értékesítésére kiírt pályázatot érdemben még nem bírálta el a felszámoló. Kovács János, a felszámolást végző Mátraholding Rt. vezérigazgatója tudósítónknak elmondta: 15 munkanap alatt kell határozni az egyetlen beérkezett pályázatról, és az érdemi elbírálás elhúzódása miatt még nem született döntés. A felszámolóbiztos tájékoztatása szerint a pályázatot nem nyilvánították sem érvénytelennek, sem eredménytelennek, ám még több dolgot tisztázni kell.
2004.02.25.	Hír. Az Európa-terv keretében három év alatt 750 millió euró, azaz mintegy 191 milliárd forint jut a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének támogatására uniós és nemzeti forrásokból – hangzott el a munkaügyi, az egészségügyi és az oktatási miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A humánerőforrás-fejlesztési operatív programtól mintegy százezer új munkahely létrehozása várható. Burány Sándor, a munkaügyi tárca vezetője bejelentette: a három szakminisztérium márciusban 26 közös pályázatot hirdet meg az egész életen át tartó tanulás jegyében. Az első három mától olvasható a minisztériumok honlapjain. A cél az, hogy a képzés összhangban álljon a munkaerő-piaci igényekkel, az iskolából kikerülők vagy a felnőttképzésben részt vevők képzettségüknek megfelelő munkát találjanak – hangsúlyozta Burány Sándor. A foglalkoztatáspolitikai minisztérium a munkanélküliség kezelésére, a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzésekre, a felnőttképzés támogatását célzó pályázatokra 73 milliárd 370 millió forintot fordíthat 2004 és 2006 között.
2004.02.28.	Hír. A Fidesz tagozatai közül utolsónak megalakult a munkástagozat. Vezetőjét, Kontur Pál autószerelőt tegnap mutatta be Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint Kontur arra hivatott, hogy megszervezze a munkástagozatot, s így a fizikai munkások és az alkalmazottak körében is tudatosítsák: a közélet nem fölöttük, hanem közöttük van.
2004.02.28.	Hír. Hétfőn áll munkába az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új főigazgatója. Takács Zoltán, aki jelentést kér a kincstári biztosoktól a szervezet pénzügyi helyzetéről - ennek ismerete nélkül nem kíván nyilatkozni az Európa terv finanszírozhatóságáról sem. Az új főigazgató szerint a mostani költségvetés az OMSZ működtetéséhez elég, ám a szükséges fejlesztésekhez 3,5-4 milliárd forint plusz támogatásra lenne szükség. Úgy tűnik, ezzel a szaktárca vezetője is egyetért, és mint az Kökény Mihály miniszter korábbi nyilatkozataiból kiderült, ingatlaneladásból – például a Club Aliga értékesítéséből – fedeznék a hiányt. Takács Zoltán ugyanakkor cáfolta, hogy napirenden lenne az OMSZ központi, Markó utcai épületének eladása. A mentőszolgálat létszámát 680 fővel kellene emelni ahhoz, hogy mind a 900 autója bevethető legyen. Az Európa terv szerint 2006 végéig évente 25 állomást rendbe kell hozni, és évi 150 új mentőautót kell forgalomba állítani.
2004.03.01.	Hír. Őry Csaba hétfőn a parlamentben a közszféra dolgozóinak helyzetéről intézett interpellációt Burány Sándor munkaügyi miniszterhez. A fideszes képviselő emlékeztetett a polgári-kormány intézkedéseire, melyek a köztisztviselői törvénynek köszönhetően jelentős megtakarításokat idéztek elő ellentétben a jelenlegi kormány intézkedéseivel.
2004.03.01.	Hír. Az ÁPV Rt. és az ISZD–Duferco konzorcium a napokban aláírta a Dunaferr Rt. eladásáról szóló részvényértékesítési és befektetési megállapodást. A folyamat kezdetén kilenc érdeklődő vette meg a privatizációs dokumentumokat, hatan adtak szándéknyilatkozatot, közülük négyet találtak érvényesnek, s végül három pályázó maradt versenyben. Baranyi Imre, a pályázatokat elbíráló bizottság elnöke lapunknak elmondta, a győztes konzorcium teljesítette a leginkább azokat a feltételeket, amelyeket az ÁPV Rt. a cég további működése és a foglalkoztatás megőrzése szempontjából fontosnak tartott. A befektetői konzorcium a 444 millió forintos vételár mellett 17,3 milliárdos alaptőke-emelést vállalt, továbbá azt, hogy öt év alatt 275 millió euró, azaz mintegy 72 milliárd forint értékű beruházást hajt végre. A kiírás legalább 13 milliárd forint tőkeemelést és 250 millió euró értékű fejlesztés írt elő. A legnagyobb súllyal a foglalkoztatási kötelezettség vállalása esett a latba. Ebből a szempontból is a győztes ajánlat volt a legelőnyösebb: a vevők vállalták a privatizációs szerződés megkötésekor létező foglalkoztatási szint fenntartását, a munkakörülmények, a munkahelyi oktatás fejlesztését és a kollektív szerződés tiszteletben tartását. Mindehhez azonban az kell, hogy megszülessen a megállapodás a bankokkal. A jelek szerint ez a legkényesebb pontja a folyamatnak. A Dunaferr több mint 60 milliárd forint adóssággal küszködik, és a bankok már többször meghosszabbították a fizetési moratóriumot. Mindezek tisztázása még hetekig tarthat.
2004.03.01.	Hír. Magyarország a kormány és a jegybank súlyos hibái miatt jelenleg problémás esetnek számít az Európai Unióba belépni készülő országok között - írta hétfői számában a Financial Times Deutschland (FTD) című német gazdasági-pénzügyi lap. Gregor Eder, a Dresdner Bank Kelet-Európa szakértője szerint az EU-hoz csatlakozók közül Magyarországon a legnagyobb a valutaválság valószínűsége. A makrogazdasági sarokszámok kedvezőtlen alakulása annál is inkább fejcsóválást vált ki a közgazdászok körében - írta a Financial Times Deutschland -, mert Magyarország strukturális adottságai jók. A földrajzi helyzet előnyös, az infrastruktúra viszonylag kiépített, az igazgatás meglehetősen hatékony, és a GDP idei évre tervezett három százalékos növekedése bátorító - mondták a lapnak nyilatkozó szakemberek.
2004.03.01.	Hír. A brit munkahelyeken télen rendszeresen ellenőrzik a szakszervezetek, nem fáznak-e az alkalmazottak. Az egészségvédelmi és biztonsági szabályok szerint a legalacsonyabb hőmérséklet, ami megengedhetőnek minősül a szigetország munkahelyein 16 Celsius fok. Ahol intenzív testmozgással járó fizikai munkát végeznek, ott legkevesebb 13 Celsius fok lehet a belső hőmérséklet. Az előírások szerint a dolgozók rendelkezésére kell bocsátani egy hőmérőt, amivel ellenőrizhetik, nincs-e szabálytalanul hideg. Trevor Davies, a Croner Consulting szolgáltató cég egészségügyi szakértője szerint könnyen előfordulhat, hogy irodai munkát végző alkalmazottak is a hideg miatt szenvednek. Elsősorban ott hűlhet le a hőmérséklet, ahol sokat van nyitva az ajtó, például az ügyfelek állandó mozgása miatt. A szakértő szerint a munkaadók egyáltalán nem foglalkoznak a munkahelyek hőmérsékletével. Sok kiadást előzhetnének pedig meg az őszi-téli időszakban, mivel sok kiesést okoz a dolgozók megbetegedése, valamint a rossz körülmények okozta koncentrációs nehézségek is. Néhány hősugárzó megoldja a problémákat, illetve a hőszigetelés is sokat segít. A külső hőmérsékletet természetesen nem tudják a munkaadók kontrollálni, de itt biztosítaniuk kell a kellően meleg és kényelmes öltözéket a munkaügyi előírások szerint. Magyarországon a szabályok értelmében hidegnek minősül az a munkahely, ahol tartósan 10 Celsius fok alatt van a hőmérséklet, külső tér esetén pedig 4 Celsius fok az alsó határ. Ilyen körülmények közt óránként tíz perc szünetet kell biztosítani a dolgozóknak, akkor 50 Celsius fok hőmérsékletű teát kell biztosítani az alkalmazottaknak.
2004.03.02.	Hír. Az étkezési és üdülési csekk után már internetutalványt is vásárolhatnak a cégek saját alkalmazottaiknak. Az új támogatási forma magyar találmány, és egyelőre csak itt létezik. Az étkezési utalványairól ismert Accor Services a világ 32 országában van jelen, de internetutalványt egyedül magyarországi leányvállalata forgalmaz. Krátky Attila kereskedelmi igazgató szerint ennek egyik magyarázata, hogy a világháló használatát ösztönző csekk a magyar leánycég internetes szolgáltatójának ötlete volt. A másik ok, hogy Magyarországon tavaly úgy toldották meg az adótörvény természetbeni juttatásokról szóló fejezetét, hogy az már kiterjed az internet használatára is. A szolgáltató arra a munkáltatói érdekre épít, hogy az alkalmazottak ne munkaidejükben, hanem inkább otthon szörföljenek. Az internethasználati időt biztosító utalványt ráadásul adó- és illetékmentesen vehetik meg, akár az étkezési utalványt vagy az üdülési csekket. Időt, hiszen az utalványok kreditekre szólnak, a kreditek pedig időt jelentenek – így hidalták át a napszaktól függő telefonos percdíjak különbözőségét. Csúcsidőben percenként négy, azt követően éjfélig három, éjféltől hajnalig pedig két kreditet fogyaszt el a szörfölő percenként. Az utalványok 1850, illetve 850 kreditet tartalmaznak 4000, illetve 2000 forintért. Az ötlet életrevalóságát egyelőre nem igazolta a gyakorlat. A kereskedelmi igazgató bevallotta: egyetlen kézen megszámolhatók a cégek, amelyek már vettek dolgozóiknak szörfutalványt. Pedig a cégnek megvan a stabil törzsközönsége: kilencezer vállalatot lát el étkezési utalvánnyal, ügyfeleit pedig értesítette a lehetőségről. Igaz, csak januárban kezdték árusítani az újfajta utalványokat, és annak eldöntése, hogy valamely cég vásároljon ilyet, vagy sem, vita tárgya lehet, és időbe telik. Nehezíti a döntést, hogy a jogszabály értelmében csak olyan természetbeni juttatás élvez adó- és illetékmentességet, amelyhez a cég bármely dolgozója hozzájuthat. Kérdés tehát: mi van akkor, ha otthon nincs mindenkinek számítógépe.
2004.03.02.	Hír. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet igazgatója, Hans-Werner Sinn azzal számol, hogy az Európai Unió keleti bővítése miatt a német munkapiacnak mind több gonddal kell majd küzdenie, mert "a német ipari munkások az új versenyhelyzetben egyszerűen túl drágák". Sinn a Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi lap keddi számában kifejtette, hogy ha Németországban nem szüntetik meg a "bérmerevséget", a munkanélküliség növekedésére kell számítani.

2004.03.03.	A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes számításai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékkal növekedett 2003 negyedik negyedévében a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben még 2,9 százalékos növekedést mért a KSH. A múlt év egészében ugyancsak 2,9 százalékos volt az iram. Ugyanez 2002-ben 3,5, 2001-ben 3,8 százalékot tett ki. A harmadikról a negyedik negyedévre egy százalékkal bővült a gazdaság, vagyis gyorsabban, mint a korábbi negyedéves összevetésekben.
2004.03.03.	Hír. A négy alapszabadság, köztük a munkaerő szabad áramlásának megerősítését garantáló kiegészítést javasolnak az EU tavaszi csúcstalálkozójának zárónyilatkozatához az újonnan csatlakozók. Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia felháborodását az Európai Bizottság is osztja. A korlátozások némelyike sértheti az EU törvényeit. A kérdés már az EU-nagykövetek szerdai találkozóján is felmerülhet. "Kiegészítéseket fogunk javasolni a zárónyilatkozathoz, hiszen a téma valamennyiünket érint" - mondta egy, neve elhallgatását kérő magyar diplomata. Csehország a szerdai találkozó kimenetelétől függően dönti el, hogy maga is felveti-e a kérdést. Az új tagállamok szerint a munkaerő szabad mozgása az európai versenyképesség alapfeltétele - a tavaszi EU-csúcs fő témája pedig pont a versenyképesség növelése lesz. Az EU elnökségét ellátó Írország szerint a kérdésről a versenyügyi miniszterek jövő heti találkozóján lesz szó. "A versenyképességi tanács nyilvánvalóan nagy hangsúlyt fektet a négy alapszabadság fontosságára" - nyilatkozta az ír kormány szóvivője. Az EB amiatt is nyugtalan, hogy csak Dánia hozta nyilvánosságra korlátozó intézkedései pontos terveit. Belgium, Ausztria, Németország, Finnország, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Írország csak jelzéseket adtak. Franciaország ugyan az interneten nyilvánosságra hozta szabályozási terveit, az EB-t azonban még csak szándékáról sem tájékoztatta. Ahogy Olaszország, Görögország, Luxemburg, Svédország és Hollandia sem jelezte hivatalosan, hogy korlátozásokat tervezne.
2004.03.03.	Hír. Eljárás indult huszonnyolc külföldi állampolgár ellen, akiket egy cég engedély nélkül dolgoztatott a Pécsi Erőműben; a huszonhét lengyel és egy szlovák szakmunkásra kiutasítás vár. A feketemunkára azt követően derült fény, hogy a határőrség beavatkozó alosztálya az idegenrendészeti és a munkaügyi hatósággal közösen kedden ellenőrzést tartott az energetikai vállalatnál, az igazoltatottak pedig nem rendelkeztek a magyarországi munkavállaláshoz szükséges papírokkal - mondta el Balog Tamás, a Pécsi Határőr Igazgatóság sajtóreferense. Török Gábor, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-dunántúli Igazgatóságának idegenrendészeti osztályvezetője elmondta: a huszonhét lengyel és egy szlovák munkást nem az erőmű, hanem alvállalkozója alkalmazta külföldi céggel kötött partnerszerződés alapján. Az osztályvezető közölte, a szakmunkások precíziós hegesztők, akikből hiány van Magyarországon, miután e szakma magyar képviselői jobb jövedelmek reményében főként Nyugat-Európában dolgoznak. Ha beigazolódik a munkáltató felelőssége is, a cég komoly pénzbírságra számíthat.
2004.03.03.	Hír. Gottfried Péter a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője a Külügyminisztériumba kérette szerdán az Európai Unió jelenlegi tagállamai, a csatlakozó országok és az Európai Gazdasági Térség országai budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetőit. A diplomatákkal folytatott találkozó témája a magyar állampolgároknak az EU csatlakozást követő munkavállalási lehetősége volt – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Tóth Tamás külügyi szóvivő. A magyar kormány tiltakozásul bejelentette: viszonossági alapon maga is korlátozza májustól az EU jelenlegi tagországaiból érkezők munkavállalását. A döntés azután született, hogy a régi uniós tagok közül utolsóként Írország is közölte: kétéves munkaviszonyhoz köti a szociális ellátást a frissen csatlakozó országokból érkezők munkavállalók esetében. Mára az összes jelenlegi tagország jelezte: nem engedi be korlátozás nélkül az újonnan csatlakozók állampolgárait. Van, ahol a szociális juttatásokat, máshol az érkezők számát korlátoznák, vagy egyes ágazatokat zárnák le az álláskereső kelet-európai munkavállalók elől.
2004.03.03.	Hír. A felsőoktatásban az idén nem lesz garantált béremelés, közölte a tárca helyettes államtitkára. Stark Antal a parlament oktatási bizottságában elmondta, hogy vizsgálják a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola és a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem összevonásának lehetőségét, de ez nem függ össze a Draskovics-csomagként emlegetett elvonásokkal. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy összesen 15 milliárd forint elvonás sújtja az oktatás egészét.
2004.03.04.	Hír. Az EU irányelvei a minimális képzési követelményeket és a diploma, szakképesítés elismerésének rendjét szabályozzák néhány foglalkozás esetében, míg a tanítás tartalma és struktúrája nemzeti hatáskörben marad. Ez az egészségügy területén öt szakmát érint: az általános orvosokat, a fogorvosokat, a gyógyszerészeket, az ápolókat és a szülésznőket. Emellett még további három foglalkozás okleveleit fogadják el automatikusan: az állatorvosokét, az építészekét és a jogászokét. Az egészségügyi oklevelek elismerését májustól az egészségügyi tárcán belül működő Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal végzi, az egyéb közösségi jog alá tartozó szakmák esetében pedig az illetékes minisztérium. Az automatikus elismerés lényege, hogy az ágazati irányelvek hatálya alá eső szakmákban a fogadó ország hatósága nem vizsgálhatja, hogy a képzés megfelelt-e az ő saját nemzeti előírásainak, a diplomát és oklevelet a hazai oktatási intézményben szerzettel egyenértékűnek kell tekinteni. Az elismerési eljárás általában három hónapot vesz igénybe. A többi végzettség elismerésekor a fogadó ország hatósága alaposan megvizsgálja a képzés tartalmát, idejét, illetve azt, hogy a származási országban ezzel a végzettséggel milyen tevékenységet végezhetett a kérelmező. Ha különbségeket találnak, a fogadó ország előírhat szakmai gyakorlatot vagy kiegészítő vizsgát, de azt már a munkavállaló dönti el, hogy melyik lehetőséget választja. A kérelem elbírálása általában négy hónapot vesz igénybe. Az oktatási tárca szerint az esetek 90 százalékában így is elfogadják az adott diplomát vagy végzettséget. Az elutasítás ellen ebben az esetben is jogorvoslatot kell biztosítani. Vannak olyan szakmák, kétkezi tevékenységek, amelyeknél nem a bizonyítvány megléte a döntő, hanem a gyakorlati tapasztalat – ilyenek például a fodrászok. Hazánkban a szakma gyakorlása oklevélhez, képzettséghez kötött, de ez nem minden európai országban van így, és ha az uniós polgár megfelelő gyakorlati tapasztalatot tud igazolni, akkor hazánkban is gyakorolhatja hivatását. Ha egy adott szakma gyakorlásához nem szükséges oklevél, akkor a munkáltató dönti el, hogy elfogadja-e az adott állásra a jelentkezőt.
2004.03.04.	Hír. A versenyképesség teremthet alapot hosszú távon a bérfelzárkóztatáshoz, amelynek szükségességében nincs vita - mondta a munkaügyi tárca politikai államtitkára tegnap egy, a szociális párbeszédről és a gazdaság versenyképességéről szóló beszélgetésen. Csizmár Gábor utalt arra, hogy az utóbbi két évben a reálbérek jóval nagyobb ütemben emelkedtek a termelékenységnél, tavaly a 2,9 százalékos GDP-bővülés mellett 9,2 százalékos volt a reálkereset-emelkedés. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke tévhitnek nevezte, hogy a versenyképesség megtartásának, illetve javításának az alacsony bér lenne a feltétele. Mint hangsúlyozta, foglalkoztatási szerkezetváltás van és az országból kezd távozni az olcsó munkabérre települt tőke. Így magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására van szükség. Emellett fontos a hosszú távú adó- és járulékpolitika kialakítása. Az Európai Unióban valós versenyképességi tényezőnek tekintik a szociális párbeszédet. A tanácskozáson elhangzott: fontos, hogy a hagyományos szociális párbeszéd kibővüljön az ágazati, illetve helyi szintű párbeszéddel. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében a rendezvényen a többi között arról beszélt, hogy a versenyképesség és a szociális párbeszéd nem zárja ki egymást.
2004.03.04.	Hír. Jóváhagyta az ORFK szervezeti korszerűsítéséről szóló előterjesztést Lamperth Mónika belügyminiszter, így a főkapitányság új, modern struktúrában hajtja végre feladatait július 1-jétől. A rendőrség központi szervezete megújításának keretében már korábban döntés született a Rendészeti Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozásáról. A korszerűsítési lépések hatására a központi szervezet létszáma várhatóan tíz százalékkal csökken majd.
2004.03.04.	Hír. Újból a kormány elé kerülhet a Vértesi Erőmű privatizációja, a magánosítás ugyanis sikertelenül zárult, közölte Vági Márton, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgató-helyettese a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságának szerdai ülésén. A kormány összes kötelezettségét át kellene vállalnia a vevőnek; mivel erre kevés az esély, vélhetően újból a kormány elé kell vinni az erőmű ügyét. Az ÁPV Rt. február 12-én közölte, hogy a vevő, a Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. elállt a Vértesi Erőmű Rt. megvásárlásától. Vági Márton ezzel kapcsolatban elmondta: a privatizációs pályázat nyertese azzal indokolta visszalépését, hogy a sikeres pályázat után történt olyan változás, amely többmilliárdos terhet rótt volna rá. Ez az új környezetvédelmi törvény és az abból következő környezetterhelési díj lett volna. A vagyonkezelő menedzsmentje a pályázattól visszalépő Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. döntéséről levélben tájékoztatta a korábbi pályázókat, és azt is megkérdezték, fenntartják-e korábban tett ajánlatukat. A levelek tartalmáról a vezérigazgató-helyettes nem adott tájékoztatást a bizottsági ülésen, annyit azonban elárult, hogy arról a jövő heti igazgatósági ülésen tárgyalnak.
2004.03.04.	Hír. Az UPS csomagküldő szolgálat legfrissebb európai felmérése szerint a legnagyobb uniós cégek vezetőinek többsége ellenezne egy újabb bővítést. Akik mégis mellette vannak, legszívesebben Oroszországot és Törökországot látnák az új tagok között. Az UPS évente megjelenő – Nyugat-Európa legnagyobb vállalatainak vezetői között végzett –, Európai Üzleti Monitorának legutóbbi felmérésében a válaszadók több mint fele vélte úgy, hogy nem értene egyet az unió egy esetleges újabb bővítési hullámával az idén csatlakozó országok belépését követően. Arra a kérdésre, hogy amennyiben mégis további bővítésre kerülne sor, mely országot látná szívesebben, a válaszadók többsége elsőként Oroszországot, majd Törökországot említette, ezt követte Románia, majd Svájc. Több mint negyedük jelezte: már a mostani bővítéstől sem várnak kereskedelmi előnyöket, míg a nyitottabbak közel fele (44 százalék) Lengyelországot jelölte meg, mint a csatlakozók közüli legígéretesebb kereskedelmi partnert. A sorban utána következett Csehország (9 százalék) és Magyarország (5 százalék). A felmérésben megkérdezett 7 ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Belgium) felső vezetői közül egyedül az olaszok gondolták úgy, hogy a következő években fontosabb kereskedelmi partnerekké válnak a most csatlakozó országok a régi tagoknál. Az olasz és a német igazgatók a többi megkérdezettnél többet üzletelnének a jövőben a kelet-európai csatlakozókkal, ugyanakkor náluk is fontosabb jövőbeli partnernek tekintik Kínát.
2004.03.05.	Hír. Egyelőre csak hazánk jelentett be munkavállalási korlátozást az EU jelenlegi tagállamaival szemben. Az Európai Bizottság tegnap nem kívánta érdemben kommentálni a magyar döntést. Jean-Christophe Filori, a bővítési biztos szóvivője emlékeztetett arra, hogy a korlátozások alkalmazásának – és esetleges viszonzásának – lehetőségét a csatlakozási szerződés rögzíti. A bizottság véleménye szerint ugyanakkor a korlátozó tagországok nagyon hamar fel fogják ismerni, hogy nem lesz szükség ezek fenntartására a maximum hétéves átmeneti időszak egészében.
2004.03.05.	Hír. Fizetésképtelen a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft., ezért ismét leállt a diósgyőri kohászat, a dolgozók többségét szabadságra küldték – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón majd munkásgyűlésen Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a BNA vezérigazgatója és Kovács János, a diósgyőri kohászatot tulajdonló DAM Steel Rt. felszámolója. A DAM Steel értékesítésére meghirdetett második pályázatra jelentkező egyetlen vevőjelölttel tovább folynak a tárgyalások, és Kovács szerint van remény a megállapodásra a megváltozott körülmények között is. A kohászatot egyébként nem állították le teljesen – hiszen az újraindítás nagyon sokba kerülne –, de sokáig nem tudják fedezni a napi 2,5 millió forintos költségét sem. Ha tehát egy-két héten belül nem születik egyezség a DAM Steel eladásáról, végképp veszélybe kerülhet a Fazola Henrik által alapított gyár.
2004.03.09.	Hír. Az EU jelenlegi és majdani tagjai igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a munkaidő irányelvének módosításával - vélik szakértők. Különösen kritikus helyzet alakulhat ki ott, ahol mindennapos gyakorlat az ügyelet és a készenlét, miután a munkaidő meghosszabbításának még szigorúbb szabályai lesznek. Az Európai Bizottság indítványa alapján a jelenlegi 4-ről 12 hónapra növekedne a munkaidőkeret anélkül, hogy arról a kollektív szerződés rendelkezne. Lehetőség nyílna olyan tagállami szabályozásra is, amely alapján az ügyelet részben vagy egészben nem számítana munkaidőnek. S végül: várhatóan eltörölnék az önként vállalt többletmunka lehetőségét, és szigorítanák az opt out ("kívülmaradás") megállapodások törvényi garanciáit. A módosítás során meghatározó szerephez jutnak az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései is. Ezek többek között kimondták, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül. Bár a konkrét jogesetek az egészségügyre vonatkoztak, minden olyan gazdasági ágra kisugároznak, ahol ügyelet van. Ezekkel az ítéletekkel igen sok tag- és jelölt állam, köztük Magyarország nemzeti joga jelenleg nincs összhangban, nyilatkozta egy napilapnak Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. A jelenlegi hazai szabályozás szerint az ügyelet és a készenlét általában nem vagy csak részben számít bele a munkaidőbe.
2004.03.09.	Hír. Kötelező érvényű jogszabály megalkotását fontolgatja az Európai Bizottság, hogy szigorúbb normák szerint történjen a vállalati topmenedzserek bérezése a közösség országaiban. Hazai szakemberek az elképzelést támogathatónak tartják, de csak abban az esetben, ha nem a már eddig is bürokratikus terheket növelik újabbakkal.
2004.03.09.	Hír. "A kirúgás előszobájaként, elfekvőként" aposztrofálják a rádiósok azt az új szervezeti egységet, melyet most kíván létrehozni a Magyar Rádió (MR) vezetősége. Az egyelőre csak tervezet formájában létező elképzelés szerint a közrádió egy úgynevezett Központi Rendelkezési Állományi Csoportot (KRÁCS) állítana fel. E csoportba az MR munkáltatói jogú vezetői helyezhetnék át munkatársaikat - ezt a változást a rádió elnökének kell jóváhagynia. Hogy a rádiósok mennyire szólhatnak bele abba, hogy a KRÁCS-ba kerülnek, az több mint kérdéses, a majdan erről rendelkező elnöki utasítás tervezetében csupán annyi áll: az áthelyezési kérelemben utalni kell a munkavállalóval történt előzetes egyeztetésre. Mindenesetre a KRÁCS-ba küldött rádiósok munkajogi helyzete átalakul, a krácsosok felett a munkáltatói jogot az Elnöki Hivatal (EH) gyakorolja. Így azoknak, akik a központi állomány tagjait szeretnék ellátni különböző feladatokkal, az EH-tól kell kikérniük a krácsosokat. A rádiósok értelmezésében ez azt jelenti, hogy az EH bármit kérhet majd a központi állomány tagjaitól, illetve ha esetleg úgy tartja kedve, semmittevésre is kárhoztathatja őket. A tervezet szerint az EH félévente értékeli majd a krácsosok teljesítményét, és amennyiben ezek a munkavállalók nem, vagy csak részben töltik ki munkavégzéssel a törvényes munkakeretet, úgy az EH megszünteti a krácsosok munkaviszonyát, vagy módosíthatja munkavégzésüket. Az MR hírei szerint ez a rendelkezés arra szolgál, hogy végkielégítés, illetve különböző perek és sajtóvisszhang nélkül lehessen rádiósokat eltávolítani. Egyébként a KRÁCS esetleges létrehozásának közvetlen indoka az Idegennyelvű Szerkesztőség (Inyesz) tervezett megszüntetése - az e területen dolgozó mintegy húsz fő kerülne elsőként a központi állományba, később pedig azok, akiket bizonyos vezetők "ki szeretnének venni a munkából". Az Inyesz tervezett megszüntetése egyébként számos aggályt felvet. Az MR-nek ugyanis a médiatörvényben előírt közszolgálati kötelessége az idegennyelvű sugárzás.
2004.03.09.	Hír. Nagy-Britannia nem vezetett be korlátozásokat munkaerőpiacán az új tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben május 1-je utánra, így a magyarok is mehetnek dolgozni az Egyesült Királyságba, ebben nincs semmi változás – áll a budapesti brit nagykövetség tájékoztatójában.
2004.03.10.	Hír. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Magyarország is halasztást kér az Európai Bíróság egészségügyi munkaerő-gazdálkodási direktíváival kapcsolatban. Amíg az Unió nem módosítja határozatát az Európai Bíróság munkaidő-maximalizálásáról, nincs szükség változtatásra a hazai egészségügyi dolgozók munkaidő-szabályozásában – jelentette be keddi tájékoztatóján Kökény Mihály egészségügyi miniszter. A május elsejétől nálunk is életbe lépő uniós szabály szerint az egészségügyi dolgozók munkaideje nem haladhatja meg a heti 60 órát. A munkaidőbe beleszámít a magánpraxis, a másod- és harmadállásban végzett gyógyító munka is. Az ügyelet és a készenlét is része a heti hatvan órának. A szigorúan önkéntes alapon vállalt többletmunkáért viszont a munkáltató köteles 150 százalékos illetményt fizetni. A jövőben a munkaidőről minden egészségügyi dolgozónak külön nyilvántartást kellene vezetnie, így többletmunkára csak azoknak volna lehetőségük, akik feketén dolgoznak. Az új szabályozás mindemellett orvos- és ápolóhiányt okozna, és hosszabbá válna a várakozási idő. A túlmunka tiltása az orvosoknak jelentős jövedelem-kieséssel járna. Az előírás betartása sem munkaszervezéssel, sem létszámmal, sem pénzzel nem lehetséges, állapította meg a miniszter is, egyben közölve, hogy az unió brüsszeli bizottsága új munkaerő-direktívákat készít. Amíg ez nem születik meg, addig Magyarországon – májustól – az egészségügyi tevékenységeket a tavaly elfogadott 84-es törvény szabályozza. E szerint a munkaadóknak heti 8 óra rendkívüli munkavégzés elrendelésére van lehetőségük. A többletmunkáért 150 százalékos munkabér jár, és ez szolgálati időnek is számít. A túlmunka növeli tehát a nyugdíj összegét is. Brüsszelben a huszonötök egyetértettek abban, hogy az európai munkaerő-direktívát haladéktalanul felül kell vizsgálni, mivel azt csak hosszabb átmeneti időszak után tudnák bevezetni a tagállamok. Az érintettek olyan új direktívát sürgetnek, amely nagyobb szabadságot ad az egyes államoknak, emellett „a versenyképesség és a vállalkozás szabadságának szempontjait egyensúlyba hozza a finanszírozhatóság követelményeivel”. A szabály betarthatatlansága ellenére az orvosok perelhetik munkaadójukat, ha heti 60 óránál mégis többet dolgoznak.
2004.03.10.	Hír. Majdnem húsz egészségügyi és szociális tárgyú törvény módosításával foglalkozik mai ülésén a kormány. A jogszabályok jelentős részét azért kell megváltoztatni, mert az uniós csatlakozás után nem lehet különbséget tenni a közösség állampolgárai és hozzátartozóik között. Ha a kormány elfogadja a módosítást, a beteg gyermek egyéves koráig az apa is jogosulttá válik gyermekápolási táppénzre. (Gazdasági Rádió)
2004.03.10.	Hír. Béremelés nélkül elkerülhetetlen a munkaerő elvándorlása, már meg is indult az orvosok Nyugatra toborzása, mondta kedden a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István szerint az Unió munkaerő-rendelkezései elfogadhatók és előremutatók. Lényegük, hogy az uniós állampolgáruknak joguk van "a kipihent orvosra". Az ezzel kapcsolatos magyar törvénymódosítással ugyan a MOK is egyetért, de a jelenlegi körülmények között a munkaidő-korlátozás a dolgozókat hátrányosan érintené. Az alacsony bérek közepette az orvos ügyeleti díjával adott esetben a többszörösét keresi meg fizetésének. Ha viszont meghatározzák az ügyelet mértékét, korlátozzák a kereseti lehetőséget is.
2004.03.11.	Hír. A Tárki legfrissebb előrejelzése szerint az uniós csatlakozás – a várakozásokkal ellentétben – rövid távon csak alig észrevehető változásokat fog eredményezni, de májushoz közeledve a közbeszédben és a médiában újra felerősödik a vesztesek és nyertesek csoportjainak keresése. A csatlakozás tekintetében a kis- és közepes vállalkozók alkotják a leginkább sérülékeny, instabil társadalmi réteget. A mezőgazdasági kistermelők kilátásai azért sem kedvezőek, mert a kormánynak nincs határozott koncepciója a mezőgazdasági termelés átalakításáról az uniós követelményeknek megfelelően, és az érintettek is csak rövid távú követelések megfogalmazására, illetve demonstratív akciókra képesek. A csatlakozás egyre kedvezőbbé váló gazdasági környezetben fog bekövetkezni – állapítja meg a Tárki prognózisa. A beinduló nemzetközi konjunktúra az európai értékesítési lehetőségek bővülését, az exportkereslet növekedését eredményezi. A legnagyobb exportáló vállalatok többsége a termelés és a beruházások növekedésére számít. A Tárki vállalati konjunktúraindexe az egy évvel ezelőtti mélypontról tartósan felfelé mozdul el. (Az indexet úgy képzik, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonják a negatív választ adók százalékos arányát. Az index értéke pozitív, ha az elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenekét.) A munkaerő-piaci tendenciák pozitív és negatív jeleket egyaránt mutatnak. A munkaerőpiac alapvető problémája az inaktivitás magas szintje, ami várhatóan a közeljövőben sem csökken radikálisan. Az informális gazdaság terjedelme az utóbbi években nem növekedett, sőt egyes szegmensei – például a szabadtéri piacok – visszaszorulóban vannak. Az újabb megszorítások miatt azonban a feketemunka aránya feltehetően újból növekedni kezd, s az EU-csatlakozással járó változások is növelik egyes illegális tranzakciók – például a cigaretta- és embercsempészet – jövedelmezőségét. Az emberek gazdasági helyzetértékelését és várakozásait összességében továbbra is a pesszimizmus jellemzi, amit a lakossági konjunktúraindex magas negatív értéke mutat. Miközben a lakosság politikai hangulata továbbra is mélyponton van, megváltozott a kormány és az ellenzék teljesítményének egymáshoz viszonyított megítélése. Az emberek az év eleje óta jobbnak tartják az ellenzék teljesítményét a kormányénál, ami legutóbb három évvel ezelőtt fordult elő.
2004.03.11.	Februárban éves összevetésben 7,1, havi összehasonlításban 1,2 százalékos volt az infláció - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön. Az egyhavi áremelkedés valamivel több, mint harmadát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Elemzők ennél magasabb, 7,34 százalékos árszínvonal emelkedésre számítottak. Februárban az éves maginfláció 6,1 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói kosár pedig 8,4 százalékkal drágult. Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat a háztartási energia drágulása 0,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,37 százalékkal, az élelmiszereké 0,25 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,13 százalékkal emelte, míg a ruházkodási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,12 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,01 százalékkal mérsékelte. 1 hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai átlag feletti mértékben drágultak. A szolgáltatások közül a csatornadíj 9,2 százalékkal, a szemétszállítás díja 3,8 százalékkal, a vízdíj 3,3 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti, 7,3 százalékos drágulás történt a háztartási energia főcsoport esetében. 2003. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ez utóbbin belül a gyógyszerek, gyógyáruk térítési díjai átlagosan 19 százalékkal növekedtek. A szolgáltatások 7,8 százalékkal drágultak egy év alatt. (origo)
2004.03.11.	Hír. Hollandia munkaügyi minisztere budapesti tárgyalásain bejelentette: a magyarok a csatlakozás után is csak korlátozásokkal vállalhatnak munkát náluk, a korlátozás két évre szól.. A holland miniszter a döntést elsősorban azzal indokolta, hogy az országban gyorsan nő a jelenleg hatszázalékos munkanélküliségi ráta, s havonta tízezer ember veszíti el állását. A miniszter által felhozott másik ok: "más tagállamok is hasonlóan döntöttek". Így Hollandiában május elsejétől a csatlakozó országok állampolgárai csak abban az esetben kapnak munkavállalási engedélyt, ha az adott állásra nem akadt holland jelentkező. A munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban viszont megkönnyítik az új tagállamokból érkezők munkavállalását, s esetükben az általában 2,5-3 hónapig tartó engedélyezési eljárás egy-két hétre rövidül, s lényegesen egyszerűbb lesz. Aart Jan de Geus hangsúlyozta, hogy a korlátozások ideiglenesek, s Hollandia már egy év elteltével megvizsgálja, hogy szükség van-e fenntartásukra. A miniszter arról is biztosította magyar kollégáját, hogy Hollandia – más tagállamokkal ellentétben – nem tervez két évnél hosszabb korlátozásokat.
2004.03.13.	Hír. Eredetileg már 2001 őszén meg kellett volna szervezni a közalkalmazotti tanácsválasztást. A parlament 2001-ben először két évvel, majd további egy évvel elhalasztotta a procedúrát. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára szerint meggondolandó a kevésbé hatékony intézmény megszüntetése, úgy, hogy a hatásköre, jogosítványai a szakszervezetekre szálljanak át. A mandátumok többszöri meghosszabbítása nem szerencsés dolog egy demokratikus jogintézmény esetében: vagy el kell törölni, vagy pedig ki kell írni még egyszer a választást, fogalmazott Fehér. Vadász János, kormánymegbízott szerint soha nem volt, a mostani időszakban pedig még kevésbé van szükség közalkalmazotti tanácsokra. Ezért azt szorgalmazta a kormánynál: mindaddig halasszák el a választásokat, amíg az új, egységes közszolgálati törvény lehetőséget nem biztosít a taglétszámból eredeztethető reprezentativitási rendszer életbelépésére. A törvénytervezetről folyik a vita, de októberig biztosan nem lép hatályba. A közalkalmazotti tanácsok újbóli megválasztását az is indokolja, hogy a felemás megoldás elfogadhatatlan, vagyis az, hogy a versenyszférában maradna a dolgozói képviselet, a költségvetési szférában pedig megszűnne.
2004.03.14.	Hír. Február elején született meg az Európai Parlament munkaidős irányelve, amelynek értelmében az uniós munkavállalók túlórákkal együtt sem dolgozhatnak hetente 48 óránál többet. Az európai parlamenti munkaidős irányelv, a 48 órás maximum a számot tekintve nem tartalmaz újdonságot az eredeti, 1993-as EU-direktívához képest, ám az utóbbi életbe lépésekor Nagy-Britannia kiharcolta, hogy a munkaadóik és a munkavállalóik eseti alapon felmentést kérhessenek a szabály alkalmazása alól. A kivétel azonban általánossá vált, olyannyira, hogy a szigetországi vállalatok tömegével íratták alá alkalmazottaikkal: hozzájárulnak ahhoz, hogy heti 48 óránál több legyen a munkaidejük. A brit szakszervezeteket tömörítő szövetség, a Trade Union Congress (TUC) felmérése alapján a szigetország munkavállalóinak 33 százaléka írt alá beleegyező nyilatkozatot, az érdekvédelmi szervezet szerint azonban cseppet sem jószántából, hanem azért, mert azt alkalmazási feltételül szabták számukra. Az Eurostat kimutatta: a britek 16 százaléka dolgozik 48 óránál többet, minden hatodik ottani munkavállaló átlagosan heti 60 órát, ami egy főre lebontva évi 5 ezer font értékű kifizetetlen túlórának felel meg. Gazdasági elemzők szerint a fent említett derogáció, az úgynevezett Rule Britannia révén növekedett a szigetország versenyképessége, e lehetőség 28 milliárd fontos többletet hozott a nagy-britanniai cégek számára. Éppen ezt a versenyelőnyt tartották egyébként méltánytalannak az unió más tagállamai, s lobbiztak (sikerrel) azért, hogy a Rule Britanniát eltöröljék. Az EU döntésének úgyszólván semmilyen magyarországi munkajogi hatása sincs, mert a statisztikákban nincs nyoma annak, hogy bizonyos ágazatokban meghaladnák a törvényes maximumot a tényleges teljesítések. Az Mt. hatályosan a 40 órás munkahetet deklarálja, ettől el lehet térni, s 12 órára emelkedhet a napi munkaidő. (Ennél hosszabb csak a készenléti munkaköröknél lehet, illetve akkor, ha a munkavállaló a tulajdonosnak vagy a munkaadónak a hozzátartozója, s így állapodtak meg.) A KSH munkaerő-felmérési adatai szerint csak bizonyos ágazatokban közelítik meg a 48 órát. E szerint egy férfi 2002-ben átlagosan 40,8 órát dolgozott, míg egy nő 37 órát. A heti munkaidő átlaghossza az önfoglalkoztatóknál majdnem 5 órával több, mint az alkalmazásban állóknál. Az egyéni vállalkozók és kis létszámú bt.-k ügyvezetői esetében belenyúlik a magánéletbe a munkaidő, a nap nagy részét vállalkozásaik vitelére fordítják. Az alkalmazottak heti szokásos munkaidő-átlaga férfiaknál 41,8 óra, nőknél 39,2 óra. Szövetkezeti tagok esetében férfiaknál 42, nőknél 41 óra, míg az önfoglalkoztatók teljesítménye férfiak esetében 47,6 óra, a nőké 43 munkaóra. Ha az egyes ágazatokat nézzük: a leghosszabb ideig a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az egészségügyben dolgoznak a munkavállalók, a legkevesebbet az oktatásban. "A munkaerő-felmérések szerint 1992 és 2002 között - férfiak és nők esetében is - a heti átlagosan teljesített munkaidő 1-2 órával nőtt" - emelte ki a KSH szakértője. Ez minden gazdasági ágra igaz, különbség csak a növekedés mértékében fedezhető fel. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) befutó panaszok arról szólnak, hogy nem is lehet korrekten nyomon követni, hol mennyit dolgoznak az alkalmazottak, mert sok helyütt meghamisítják a nyilvántartásokat, vagy kettős jelenléti ívet vezetnek. A szaktárca szorgalmazza, hogy a most megalakuló ágazati párbeszéd bizottságban minél előbb tűzzék napirendre a kérdést. A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége viszont úgy véli, nincs gazdasági realitása a munkaidő csökkentésének. "Egyelőre nem a 38 órás munkahét bevezetése a társadalom elsődleges problémája, ám ha azt akarjuk, hogy tovább csökkenjen az ország versenyképessége, akkor törvénybe lehet iktatni" - figyelmeztet Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
2004.03.16.	Hír. Valamelyest megcsappant a cégek optimizmusa, derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb felméréséből. Az üzleti várakozások februári indexe mínusz 9,9 százalék a januári mínusz 8,6 százalékkal szemben. Erre a szférára 2003 közepe óta összességében az optimizmus erősödése a jellemző. A gazdaságkutató EU-támogatással végzett összeállítása szerint a fogyasztói várakozások szinte nem változtak – a fogyasztói bizalmi index februárban mínusz 34,9 százalékra csökkent a megelőző havi mínusz 34,6 százalékról –, de a megkérdezettek 1999 őszén voltak utoljára ilyen pesszimisták. E két ellentétes irányú változás hatására a GKI konjunktúraindexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke februárban egy százalékponttal, mínusz 16,4 százalékra csökkent.
2004.03.16.	Hír. A május elsejei EU-csatlakozással teljesen megszűnnek a vámkorlátozások, és ettől elsősorban a tejtermékek, azok között pedig főként a sajtok és a joghurtok Magyarországra irányuló uniós kivitelének lavinaszerű növekedése várható - írta "Az egész unió Budapest ellen menetel" című cikkében a Gazeta Wyborcza.liberális lengyel lap. Az agrártermékek liberalizációja nyomán már az elmúlt években növekedett az EU élelmiszerexportja Magyarországra. A sajtokra megállapított 4650 tonnás vámmentes kontingenst például a nyugat-európai exportőrök félév alatt felhasználják. A Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elemzői szerint május elseje után a német tejipari cégek "az áruforgalom robbanására" és kelet-közép-európai exportjuk tízszeres növekedésére számítanak az elkövetkező öt évben. Magyarországon el fog tűnni a konkurencia egy része, kiesnek a piacról azok a hús- és tejfeldolgozó üzemek, amelyek nem tudják megfizetni az uniós normákhoz történő alkalmazkodás költségeit. Kapuvári József, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének (ÉDOSZ) elnöke a lengyel lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az integráció következtében a magyar élelmiszeripari ágazat 130 ezer munkahelyéből valószínűleg 30 ezer fog megszűnni. A magyar ipar szempontjából nem is annyira a nyugat-európai, hanem inkább a jóval olcsóbban termelő többi csatlakozó ország cégei jelentenek fenyegetést - tette hozzá a magyar illetékes.
2004.03.17.	Hír. Valamennyi gazdasági ágazatra jellemző a szabálytalan foglalkoztatás, a leggyakrabban a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság területén szegik meg a munkaügyi szabályokat – ezt állapították meg tavalyi ellenőrzéseik szerint a munkaügyi felügyelők. A statisztikai adatok szerint 2003-ban több mint 19 ezer munkáltatónál – az ellenőrzött vállalkozások 70 százalékánál – tártak fel szabálytalanságot. A szabálytalanságok szankciója sem maradt el: a főfelügyelet tavaly 59 779 500 forint szabálysértési és egymilliárd 924 850 ezer forint munkaügyi bírságot szabott ki, emellett külföldiek jogellenes foglalkoztatása miatt 724 003 900 forint büntetést kellett befizetni.
2004.03.18.	Hír. Vadász János kormánymegbízott szerint nem felel meg a valóságnak, hogy mégis lesz közalkalmazotti tanácsválasztás. Utalt arra, hogy a kormány és a szakszervezetek közötti, február 25-én kötött megállapodás 5. pontja szerint a felek május 31-ig tárgyalnak és egyeznek meg arról, legyenek-e ilyen intézmények a jövőben vagy sem. (A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt 2003-ban úgy módosították, hogy „az 1998. november 16. és 27. között megválasztott közalkalmazotti tanácsok, illetve képviselők megbízatása 2004. október 31-ig tart”. Egyelőre újabb törvénymódosítási javaslat nem érkezett a törvényalkotókhoz, ezért ha a helyzet nem változik, az idén sort kell keríteni az új összetételű tanácsok megválasztására.
2004.03.18.	Év elején a reálkereset mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a tavaly januárit, írja a KSH. A jelentés azt mutatja: a foglalkoztatottság átlagosan csupán 0,5 százalékkal nőtt, ráadásul a költségvetési szervezeteknél 1,2 százalékkal csökkent is. Az alkalmazásban állók januári nettó átlagkeresete nemzetgazdasági szinten 93 700 Ft-nak felelt meg. Év elején a bruttó nominális átlagkereset 8,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,0 százalékkal, a reálkereset 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai szerint januárban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 753 ezren álltak alkalmazásban, 0,5 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A versenyszféra létszáma az előző évhez képest kismértékű növekedést mutat, míg a költségvetésben 1,2 százalékkal csökkent a létszám. Az átlagot meghaladó növekedés továbbra is csak a szolgáltató ágazatok egy részére jellemző, például ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (12,2), kereskedelem, javítás (8,1), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4,7 százalék). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,1 százalékkal haladta meg a tavaly januárit - ezen belül a versenyszférát 9,8 százalékos, a költségvetést 6,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte, ám a költségvetési szervezeteknél dolgozók átlagkeresete így is magasabb volt, mint a versenyszférában alkalmazottaké. (A versenyszférában dolgozók átlagosan 127 800 forintot - a fizikaiak 90 200 forintot, a szellemiek 201 700 forintot kerestek, míg a költségvetési szervezeteknél dolgozók 189 900 forintot - a fizikaiak 116 200 forintot, a szellemiek 213 400 forintot - kerestek.) A januári nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 700 Ft-nak felelt meg.
2004.03.18.	Hír. Kiemelkedő mértékben, 3,8 százalékkal csökkent a bérek adóterhe tavaly Magyarországon, ami a fiskális rés - a munkáltatót terhelő munkaerőköltség és a nettó bér közötti különbség - 3,3 százalékos csökkenését eredményezte - állapított meg az OECD. Ezzel a csökkenéssel Magyarország az első az OECD-tagországok között. Egy átlagos egyedülálló, magyar munkavállalóra vetítve a munkáltató által fizetett munkaerőköltség és a rendelkezésre álló nettó bér közötti különbség 3,3 százalékkal csökkent, míg a családosok esetében 3,4 százalék. Az utóbbi adattal szintén az első helyet foglalja el hazánk az OECD-országok között. Az OECD további megállapítása szerint a magyar munkaerő változatlanul olcsónak számít: az árszínvonalat is figyelembe vevő, vásárlóerő-paritás alapján számított munkaerőköltség az OECD-tagországok közül csak Szlovákiában és Mexikóban alacsonyabb.
2004.03.20.	Hír. A Budapesten ellenőrzött munkáltatók 72 százaléka követett el valamilyen foglalkoztatási szabálytalanságot tavaly – derül ki a Fővárosi Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség tevékenységét összefoglaló dokumentumból. 2003-ban az ellenőrök összesen 3 és fél ezer munkaadónál több mint 65 ezer munkavállaló foglalkoztatásának körülményeit vizsgálták felül. A teljesen "rendben talált" munkaadók száma még az ezret sem éri el. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján – kiemelt figyelmet szentelt az építőiparban tevékenykedőkre. Ebben a szektorban az ezer munkavállalónál 315 engedély nélkül foglalkoztatott külföldit találtak. Jellemző még az építőiparra, hogy a munkavállalók egytizedét írásba foglalt munkaszerződés nélkül – törvénytelenül – alkalmazták. Minden negyedik dolgozónál a munkáltatók megsértették a munkabérre, a pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat – természetesen mindig a munkavállaló hátrányára. A kereskedelemben minden száz munkaadó közül 80 követett el szabálysértést a foglalkoztatásban; a vendéglátóiparban is hasonlóan magas ez az arány. A személy- és vagyonvédelemben az ellenőrzött munkavállalók 85 százalékának az alkalmazásában hágták át a törvényes előírásokat a vállalatok. Ez utóbbi területen a leggyakoribb a szabálytalan munkaerő-kölcsönzés; a tényleges foglalkoztató ritkán az, aki a megbízatást fővállalkozóként veszi át. Többszörösen összetett alvállalkozói láncolatok jönnek létre, melyeknek feltérképezése gondokat okoz a felügyelőségnek, hiszen az alkalmazó céget sokszor maguk a munkavállalók sem tudják megjelölni. A súlyos esetekben kiszabott munkaügyi bírságok összege Budapesten az elmúlt évben meghaladta a 400 millió forintot, ami 2002-höz viszonyítva 80 százalékos növekedést jelent.
2004.03.20.	Hír. Az uniós csatlakozás várható hatásairól, a munkaerő szabad mozgásával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt pénteken Budapesten a hazai szakszervezeti konföderációkat is összefogó Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára. John Monks, aki eredményesnek mondta tárgyalásait, amelyeken arról győződött meg, hogy Magyarországon kedvező kép alakult ki az EU-ról. Azt ígérte, lehetőségeit felhasználva mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók minél rövidebb átmeneti időszak után korlátozás nélkül vállalhassanak munkát az EU jelenlegi tagországaiban. Ma elsősorban a szélsőséges nacionalista erők tartanak a munkaerő-vándorlástól, nyomásukra fogadták el az átmeneti időszakot. Utalt arra, hogy például Angliában és Svédországban az erős szakszervezetek kampányt indítottak a korlátozások feloldásáért, s hogy a csatlakozó országok állampolgárai ne legyenek „másodosztályúak” a jelenlegi tagállamokban élőkhöz képest.
2004.03.20.	Hír. Eredmény nélkül zárult pénteken a munkaügyi tárcánál tartott, a diósgyőri kohászat továbbműködtetésének lehetőségeivel foglalkozó megbeszélés. Az egyeztetésről a vezérigazgató megjegyezte: egyértelművé vált, hogy a finanszírozásban nem segít az állam. Hozzátette: a kormányzat képviselői a cég vevőinek és beszállítóinak közreműködésével remélték megoldani a krízist. Mivel azonban ilyen jellegű megállapodás sem született, a BNA hétfő délig tovább folytatja a tárgyalásokat a CIB Bankkal, amely egyedül nem vállalta a termelés további finanszírozását. Hétfőig a kohászat még megkapja a gyár működőképességének fenntartásához minimálisan szükséges energiát.
2004.03.23.	Hír. Állami cégeket ingyen - ezt kérik önkormányzatok, amelyek erőteljes lobbizásba kezdtek az elmúlt hetekben a Volán-társaságok állami üzletrészeiért. A tervet ellenzi a Pénzügyminisztérium, a privatizációs szervezet és a közlekedési dolgozók szakszervezete is. Jelenleg Magyarországon a helyi közlekedésért az adott önkormányzat a felelős, a helyközi, távolsági járatok üzemeltetése pedig (központi) állami feladat. Ez utóbbi kötelezettségének a Volán-társaságokon keresztül tesz eleget az állam, amely tulajdonosként, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. "képében" jelenik meg a cégekben. A helyi közlekedést mindössze hét városban végzik önkormányzati tulajdonban lévő cégek, a többi településen szintén a Volán buszaival lehet utazni. Az állam szerepének újragondolása közben azonban felvetődött az is, hogy privatizálni kellene a Volán-társaságokat. Az ÁPV terveiben eredetileg az szerepelt, hogy 2005-ben indul a magánosítás. A cég vezetői azonban most már nem nyilatkoznak arról, hogy a dátum továbbra is tartható-e, s ha igen, magánbefektetőkre számítanak, vagy elképzelhető, hogy önkormányzati tulajdonba kerülnek a Volán-társaságok.
2004.03.23.	Hír. Elkészült és az Eurostat honlapján is megjelent Magyarország notifikációs jelentése - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap. A jelentést a KSH, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőiből álló munkacsoport készítette el és a maastrichti konvergencia kritériumok két legfontosabb mutatóját, a kormányzati szektor GDP-arányos hiányát és az adósságállomány alakulását tartalmazza. A közzétett adatok szerint a nominális GDP tavaly 18.575 milliárd forint, egy évvel korábban 16.743,7 milliárd forint, 2001-ben 14.849,6 milliárd forint volt, míg 2000-ben 13.172,3 milliárd forintot tett ki. A kormányzati szektor hiánya 2000-ben a GDP 3 százalékát, egy évvel később 4,4 százalékát, 2002-ben 9,3 százalékát tette ki, tavaly a GDP 5,9 százalékára csökkent. A hiány 2000-ben 394,735 milliárd forint volt, 2001-ben 655,6 milliárd forintra, 2002-ben 1.549,3 milliárd forintra nőtt, majd tavaly 1.101,542 milliárd forintra csökkent. A kormányzati szektor adóssága 2000 és 2003 között a GDP 55,4 százalékáról 59 százalékra emelkedett. Az adósság 2001-ben a GDP 53,5 százalékát tette ki, 2002-ben 57,1 százalék volt. A kormányzati szektor adóssága tavaly 10.968,097 milliárd forint volt, a megelőző évben 9.561,937 milliárd forintot tett ki, 2001-ben meghaladta a 7.950 milliárd forintot, 2000-ben pedig megközelítette a 7.300 milliárd forintot.
2004.03.23.	Hír. A színlelt szerződések mellett az illegális foglalkoztatásra is amnesztiát nyújtana egy új törvényjavaslat. Ennek értelmében, ha június 30-a után az adóellenőrök minden nyilvántartást, adót és járulékot rendben találnak, nem firtatnák a múltat. Az amnesztia a törvényjavaslat szerint nemcsak a munkaadókra, de a foglalkoztatottakra is kiterjed majd. A több pénzügyi törvényt is módosító javaslathoz a Pénzügyminisztérium hozzáragasztott egy passzust, amely a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégek számára a tavaly év végén meghirdetett adóamnesztiáról rendelkező jogszabályt bővíti ki. Az eredeti passzus szerint azok a cégek, amelyek június 30-áig munkaviszonnyá alakítják a színlelt vállalkozási szerződéseiket, s a kényszervállalkozókat bejelentik a társadalombiztosításnak, mentesülnek minden következmény alól. Az új törvényjavaslat értelmében amnesztiát kapnának azok a feketén foglalkoztató cégek is, amelyek június 30-áig hajlandók munkaszerződést kötni az addig illegálisan foglalkoztatott dolgozóikkal. Ha ezt megteszik, a múltat már nem vizsgálják az adórevizorok. A törvényjavaslat indoklása szerint az amnesztia kiszélesítésére a feketefoglalkoztatás kifehérítése érdekében van szükség, s mivel a munkaügyi ellenőrök által kiszabható bírság alóli felmentés aligha váltotta volna ki a cégek tömeges jó útra térését, célszerűbbnek tűnik az adó- és járuléktartozások elengedése. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársai tavaly tizenkétezer munkaszerződés nélküli munkavállalóval találkoztak ellenőrzéseik során, de a kutatók becslései szerint nagyjából kétszázezer főre tehető a feketemunkások száma Magyarországon. Fontos kiegészítése az adóamnesztia-szabálynak az is, hogy ha a munkáltató fizetési kötelezettségét törli az adóhivatal, ugyanazzal a jogviszonnyal összefüggésben a foglalkoztatott magánszemély terhére sem állapítható meg adó- és járuléktartozás. Végül azoknál a munkaadóknál, amelyeknél július 1-je után végez adóellenőrzést az APEH és minden nyilvántartásukat, bevallásukat rendben találja, a korábbi időszakot nem vizsgálja sem a színlelt szerződéses, sem a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás vonatkozásában. Apró változás ugyan, de a színlelt – illetve a munkaszerződés nélküli – foglalkoztatottak nyilvántartásba vételéről nem július 30-áig, hanem 31-éig kell értesíteni az ellenőrzést végző adóhatóságot. A szöveg kiegészül a következő mondattal is: az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja. Nem vonatkozik az amnesztia továbbra sem azokra a színlelt szerződésekre, amelyeket ez év eleje óta kötöttek, valamint arra a feketefoglalkoztatásra sem, amely április 30-a után kezdődik.

2004.03.24.	Hír. Készülőben van a világ legnagyobb, munkahelyi erőszakkal kapcsolatos kutatása, írja a BBC Online. A kutatás teljes költsége 1,8 millió font, amelyből egymilliót a brit állam fizet. A kutatást készítő Amicus szakszervezet célja, hogy erősítse a cégeknek a verbális és fizikai erőszakos cselekmények elleni fellépését. A kormányzati támogatással induló, kampánnyal egybekötött kutatás során vállalatok munkatársai számára is tartanak tréningeket, melyen elsajátíthatják az ún. bullying elleni technikákat. Chris Ball, az Amicus szóvivője rámutatott, a munkahelyi terror és megfélemlítés eseteinek száma csökken, de a probléma még mindig jelentős. A szakszervezet szóvivője szerint aggodalomra ad okot, hogy nincsen olyan szervezet, amely fellépne a megfélemlítés ellen. A vállalatok a szakszervezet szerint nem túl együttműködők, mivel mindegyik azt a képet kívánja magáról sugározni, hogy semmilyen probléma nincs a szervezeten belül, és olyan vállalati környezetet alakítottak ki, amelyben az erőszakos cselekmények megvalósulása lehetetlen.
2004.03.30.	Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy Magyarországon előnyöket jelent, hogy a munkaidő szabadabban szervezhető, mint például Németországban, illetve nem kötik a munkáltatókat az egész országra érvényes kollektív szerződések. Így jobban alkalmazkodhatnak a helyi körülményekhez, a helyi szakszervezetek által megfogalmazott igényekhez. Kedvezőtlen jelenségként említette, hogy az utóbbi években jelentősen megdrágult a magyar munkaerő. Mint mondta, ma egy átlagos munkavállaló a foglalkoztatónak 7900 eurójába kerül, Szlovákiában viszont csak 6500 eurót kell fizetni. Az adórendszer ez év eleji változásai ráadásul a bérköltségek további emelkedését eredményezhetik, mivel az átlagos szlovák munkavállaló a bruttó bérének 77 százalékát kapja meg, míg Magyarországon ez az arány mindössze 56 százalék.
2004.03.30.	Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanácsának hétfői ülésén, ahol elmondta, hogy az államapparátus és az előírások számának csökkentésére van szükség. A PM erre vonatkozó anyaga szerint az államháztartás hiányának, az államháztartás terjedelmének hosszú távú csökkentése érdekében fel kell gyorsítani a reformot, a kormány ezért felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy április végéig dolgozza ki az államháztartás működésének pénzügyi követelményrendszerét, az intézményrendszer átalakításának szempontjait, az ezek meghatározását és megvalósítását szolgáló programokat; felhívta az illetékes minisztériumokat arra, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsőoktatás, a kultúra területén – a korábbi kormányhatározatokra is figyelemmel – a reformmunkálatokat, és erről május végéig tegyenek jelentést a kormánynak.” Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, a Közszolgálati Sztrájkbizottság szóvivője elmondta: a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseiről egyelőre félhivatalos formában, informális megbeszéléseken hallottak. Szeretnék, ha áprilisban Draskovics Tibor pénzügyminiszter ellátogatna a SZEF székházába, de Medgyessy Péter miniszterelnököt is meghívták, hogy hivatalos formában tárgyaljanak a kérdésről. Szabó szerint is sok értelmetlen és túlszabályozott előírás, jogszabály jellemzi a közszférát, és ezen változtatni, egyszerűsíteni kell, de ahol ezeket nem lehet vagy nem tudják egyszerűsíteni, ott továbbra is biztosítani kell a munka ellátásához szükséges létszámot; sok esetben ugyanis jelenleg éppen hogy létszámbővítésre volna szükség. A tavalyi, 10%-os létszámleépítésről a szakszervezeti vezető elmondta: azzal továbbra sem értenek egyet, a Közszolgálati Sztrájkbizottságnak a kormánnyal kötött megállapodása teljesítéséről pedig a megállapodás szövege alapján fognak tárgyalni. (A megállapodás szerint „amennyiben a költségvetési szféra keresetnövekedése a közös szándékoktól – 6%-os bruttó bérnövekedés – eltérően alakulna, a Felek az OKÉT keretében legkésőbb május 31-ig meghatározzák, hogy milyen jogi és pénzügyi intézkedések indokoltak és szükségesek az előirányzott bruttó 6%-os bér- (illetmény-) növelés érvényesítése érdekében.)
2004.03.31.	A parlamentben az egyes munkaügyi törvények módosítását célzó törvénytervezet általános vitájában Csizmár Gábor politikai államtitkár képviselte a tárcát. A távmunka jogszabályi kereteit meghatározni, valamint az egységes munkaügyi nyilvántartásról szóló törvényhez kiegészítéseket tenni, ez az előterjesztés célja - mondta az államtitkár. "A fiatalok, az információs társadalomhoz könnyen alkalmazkodók, illetve a kvalifikáltabbak számára kínál új lehetőségeket a távmunka" - hangsúlyozta Csizmár Gábor. Az államtitkár kitért arra, hogy a területen nincs kötelező érvényű uniós irányelv, ám az unióban használatos szabályok alkalmazása hasznos. Mint elhangzott, az EU munkaerőpiacán két évvel ezelőtt 13 százalékos volt a távmunkát végzők aránya. A távmunka nem jelent önálló jogviszonyt, ugyanakkor a munkavégzés általánostól eltérő feltételeire talál megoldást, amit az Mt.-ben külön fejezet lesz. Előkészületben van az a kormányrendelet, amely a távmunkával összefüggő költségek megtérítését szabályozza. Az előterjesztés rendelkezik a magánlakás sérthetetlenségének védelméről is a munkaügyi ellenőrzés során. Az adatvédelmi biztosnak a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazott alkotmányos kifogásai kapcsán az államtitkár azt mondta, hogy a szabályozás nem alkotmányellenes. Szükséges adat a távmunkában munkát vállaló szakképzettsége, iskolai végzettsége, munkabére, mert így dönthető el, hogy a munkáltató betartja-e a szabályokat - mondta Csizmár Gábor. Az OÉT munkaügyi bizottsága és plenáris ülése is egyetértett a javaslattal. Az államtitkár elmondta, hogy készek további egyeztetésre az adatvédelmi biztossal és az illetékes bizottság keretein belül az alkotmányos aggályokról.

2004.01.05.	Hír. Csaknem hétezer dolgozót küldtek el az év végén a közigazgatásból, ezen belül a munkaügyi központokból is, év elején viszont több mint hatvan új munkatársat vettek fel az európai szociális alap felhasználását ellenőrző monitoring munkahelyekre. Ez a lépés szakszervezeti vélemények szerint a kormány takarékoskodással indokolt létszámcsökkentési intézkedésének átgondolatlanságát mutatja. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára szerint a legalább középfokú idegennyelv-tudást és speciális felkészültséget igénylő állások mindegyikét valószínű nem lehetett volna csak a leépítésben érintettekkel betölteni, de sokan megfeleltek volna a feltételeknek.
2004.01.05.	Hír. Mégsem zár be Lyukóbánya. Az új tulajdonos társaság ügyvezetője szerint 250-300 embernek tudnának munkát adni már most, de eddig igen kevesen jelentkeztek, pedig az ÉSZ Borsodi Energetikai Kft. 580 bányászt küldött el 2003. december 31-én. Az új tulajdonosok megközelítőleg annyi bért ajánlottak fel, mint a korábbi üzemeltető. Az ügyvezető elmondta, hogy még nem veszik át Lyukóbánya vagyonát, egy hónapig bérüzemeltetést végeznek, pályázatukban pedig három hónapig tartó széntermelést vállaltak. A végleges szerződést csak a termelési tapasztalatok után írják alá.
2004.01.06.	Hír. A Fővárosi Munkaügyi Központ ebben az évben is pályázatot hirdet a fővárosi, legalább három hónapig regisztrált munkanélküliek számára, ha vállalják, hogy a továbbiakban önfoglalkoztatók lesznek: például bt-t alapítanak, vagy egy már működő társas vállalkozáshoz csatlakoznak. A központ szolgáltatási osztályának vezetője elmondta: a 60 hónapos futamidejű, kamatmentes hitelre március 31-ig lehet pályázni. A visszafizetést a kölcsön megadásától számított 13. hónaptól kezdve 60 hónap alatt kell teljesíteni. A részleteket negyedévenként lehet fizetni, ez 1,5 millió forintos hitel esetében háromhavonta 75 ezer forintot jelent. Tavaly átlagosan 1,1 millió forintot igényeltek a pályázók, azt azonban még nem lehet tudni, hogy az idei 30 millió forintos, bővíthető keretből mennyi pénzt kérnek a jelentkezők. Az év folyamán negyedévenként újból kiírják majd a pályázatot, hogy a most munka nélkül maradtaknak is lehetőségük legyen a kedvezményes hitel felvételére.
2004.01.07.	Hír. A miskolci önkormányzatnál új közmunka-programot dolgoztak ki, amelynek keretében a munkanélküliek szakmájuknak megfelelő munkát végezhetnek, így közoktatási intézmények festését, vízvezeték-szerelést, önkormányzati épületek belső felújítását, sportpályák építését, játszóterek, sportlétesítmények felújítását végezték el eddig, és a kedvező tapasztalatok birtokában a jövőben is ilyen és ehhez hasonló feladatokkal látják el őket. A közmunkások bérének és járulékainak 90 százalékát a munkaügyi központ állja, 10 százalékát pedig a miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Városgazda Kht., míg az általuk elvégzett munka anyagköltségeit a részönkormányzatok biztosítják, valamint jelentős mértékben hozzájárulnak a választókerületek képviselői is saját keretükből.
2004.01.08.	Hír. A Malév létszámleépítést tervez. Az egyik leányvállalat, az Aeroplex munkavállalóit visszahelyezik a műszaki igazgatósághoz, a feleslegessé válókat pedig elbocsátják. A cég egyik év végi háttéranyagában még az szerepelt, hogy a leépítés finanszírozására az idén egymilliárd forintot költenek, a létszámcsökkentésből fakadó megtakarítás pedig 2004-ben félmilliárd forintra tehető. Az elbocsátás része annak a folyamatnak, amelynek keretében a cég vezetése a sokak által „szocialista típusú nagyvállalatnak” tartott Malévet versenyképes társasággá kívánja átfaragni. A cég 2003. első kilenc hónapjában 83 milliárd forint nettó árbevétel mellett 8,8 milliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségei 66,6 milliárd forintot tesznek ki. Egy hónappal ezelőtt a kormány tízmilliárd forint támogatást szavazott meg a cég talpra állításához.
2004.01.08.	Hír. További 450 fővel csökkenti dolgozóinak létszámát a szombathelyi székhelyű MSC Hungary Kft; a cipőgyártó cég a tervezett csoportos elbocsátást már bejelentette a szombathelyi munkaügyi központnak. Doktorné Németh Margit az MSC Hungary Kft. gazdasági igazgatója csütörtökön elmondta: a szombathelyi gyárban megszüntetik a cipőfelsőrész-gyártást, a szabászaton és a tűzödei gépsorokon tavasztól nem folytatják a termelést, a félkész terméket olcsóbban, Ukrajnából és Indiából szerzik be. A gazdasági vezető hozzátette: tervezett létszámleépítést hajtanak végre, amelyre szavai szerint a romló gazdasági feltételek kényszerítették a tulajdonosokat.
2004.01.09.	Hír. Nyár közepéig körülbelül száz ember veszíti el állását a Malév leányvállalata, az Aeroplex átszervezése miatt, jelentette be Hajsó Viktor, a Malév műszaki igazgatója. A két cégtől a párhuzamos háttértevékenységet végzők egy részét elküldik (főként logisztikusokat, adminisztrátorokat), a repülőgépek üzemeltetésével, javításával, karbantartásával foglalkozó műszaki szakembereket a változás nem érinti. (Az Aeroplex úgynevezett hangárkarbantartással, azaz a repülőgépek időszakos nagyjavításával foglalkozik.) Az átalakítástól a Malév vezetése azt várja, hogy a gyenge pénzügyi eredményeket produkáló cég végre nyereséges legyen, az Aeroplex utoljára 2000-ben zárt pozitív szaldóval, az utóbbi három évben kétmilliárd forint veszteséget termelt.
2004.01.09.	Hír. A felszámoló ismét eladásra hirdette meg a diósgyőri kohászatot, a DAM Steel Rt.-t, a cégre február 9-ig lehet ajánlatot tenni, jelentette be Kovács János felszámolóbiztos, a felszámolást végző Mátraholding Rt. vezérigazgatója. A vételár összességében ötmilliárd forint, ugyanúgy, mint az első, eredménytelennek minősített pályázat idején volt, a különbség csupán az: aki a DAM-ot a jövőben működtetni szeretné, annak nem kell feltétlenül megvásárolnia a készletet. A vevőnek ugyanakkor meg kell vennie a termelést végző Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft. hárommillió forintos üzletrészét is. A felszámoló és a kohászatnál működő három érdek-képviseleti szervezet által alapított BNA vette bérbe és működteti az elmúlt év közepétől a kohászat vagyontárgyait, és foglalkoztatja a több mint ezer kohászt. Az elmúlt év végi első pályázati kiírásra egyébként egyetlen ajánlat érkezett: a pályázó a DAM vagyonáért egymilliárd forintot ajánlott, és bár vállalta a pályázati kiírásban foglaltak teljesítését – környezeti kárelhárítás, továbbfoglalkoztatás –, de a megajánlott árat a felszámoló méltánytalanul alacsonynak tartotta, ezért minősítette érvénytelennek a tendert.
2004.01.09.	Hír. Újabb elbocsátást jelentett be a szombathelyi MSC Hungary Cipőgyártó Kft.: ezúttal 450 dolgozójától válik meg a svájci tulajdonú, továbbra is évi 1,2 millió pár lábbelit gyártó társaság, amely megszünteti szombathelyi gyárában a cipőfelsőrészek előállítását, leállítja a szabászatot, és leépíti a tűzödei kapacitásokat. A felsőrészeket eztán Ukrajnában és Indiában állítják elő, majd a szombathelyi gyárban fejezik be a cipőgyártást. Ennek oka, hogy mindkét országban olcsóbb a bőr és a munkaerő.
2004.01.09.	Hír. A legendás Levi Strauss farmercég bezárta utolsó amerikai gyárát, és ezzel végleg kivonul az Egyesült Államokból. A San Antonio-i üzem bezárásával a cég 150 éves amerikai története ér véget. A Levi's-nek a '80-as években még 63 gyára működött az Egyesült Államokban. A San Francisco-i központú cég eladásai a hetedik egymást követő évben csökkentek, 1996-ban, sikere csúcsán 7,1 milliárd dolláros árbevételt ért el, ami 2002-re 4,1 milliárd dollárra olvadt, 2003-ra pedig további visszaesést várnak. A csökkenés oka, hogy a cég termékei fokozatosan kimentek a divatból, a Levi's kísérletei a megkopott imázs visszaállítására pedig rendre kudarcot vallottak. A cég dolgozóinak létszáma az 1996-os 37 ezerről mostanára 12 ezerre csökkent. (Origo)
2004.01.10.	Hír. A kormányváltás óta 113 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Míg 2002 tavaszán 3 millió 859 ezren dolgoztak hazánkban, a legfrissebb adatok szerint már 3 millió 972 ezer aktív korúnak van munkahelye. Másfél év alatt 140 ezren találtak munkát az inaktívak közül, olyanok, akik korábban nem is kerestek, számolt be a foglalkoztatás helyzetéről tegnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatóján a munkaügyi miniszter. Burány Sándor, a KSH legfrissebb adatai alapján megállapította, hogy tizenkét év óta legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta: 5,5 százalék. Az Európai Unióban a munkanélküliség aránya, 2003 utolsó negyedévében is 8,8 százalékos maradt. A szakminiszter arra számít, hogy a foglalkoztatási szint további javítását szolgálja majd a most készülő foglalkoztatáspolitikai stratégia, illetve az ennek alapján őszre elkészülő nemzeti foglalkoztatási akcióterv. Az elmúlt másfél évben egyébként országszerte folyamatosan több új munkahely létesült, mint amennyi megszűnt.
2004.01.11.	Hír. Hiba! A könyvjelző nem létezik.Több munkahelyet teremtettek az elmúlt évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint amennyi megszűnt. Kétezer dolgozót bocsátottak el és háromezer új munkahely létesült, többek között, Tiszaújvárosban, Miskolcon, Alsózsolcán és Putnokon. Erről tájékoztatta a sajtót a megyei munkaügyi központ igazgatója, Szabó József. A legnagyobb leépítés az ÉESZ Borsodi Energetikai Kft-nél volt, Lyukóbányából 521 embert küldtek el, közülük 220 dolgozót viszont már foglalkoztat az új tulajdonos, a Lyukószén Bányászati és Befektetési Kft. A munkaügyi központ, hogy segítse a többiek elhelyezkedését, kihelyezett információs irodát működtet a bánya területén, helyben tájékoztatják a leszámolókat a munkalehetőségekről. A megyében 3500 a betöltetlen álláshelyek száma. Keresnek csőszerelőt, hegesztőt, ácsot, állványozót, esztergályost, kőművest, asztalost, villamosmérnököt. Az igazgató elmondta: februárban Ózdon 150 varrónő munkahelye szűnik meg, mivel a FERVÉ Kft. felszámolja ottani üzemét. Ám nem kell félni, hogy utcára kerülnek, mert az ózdi munkaügyi kirendeltségre 140 varrónő foglalkoztatására jelentett be igényt három konfekcionáló cég. Borsodban a nyilvántartott munkanélküliek száma 53 ezer.
2004.01.12.	Hír. Képzési és foglalkoztatási program indul száz munka nélküli pályakezdő diplomás számára a megyei önkormányzat és a munkaügyi központ koordinálásával Hajdú-Bihar megyében. Ennek célja, hogy felkészítsék a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a vállalkozásokat az európai uniós források fogadására, vagyis megfelelő pályázatok megírására és felhasználására. Az összesen 254 millió forint ráfordítású program részeként száz munka nélküli pályakezdő diplomás európai uniós pályázatírói és pályázatmenedzseri képzést kap, majd a fiatalok az elhelyezkedéshez munkaerő-piaci támogatásban is részesülnek. A pályakezdő diplomásoknak pályázat útján kell jelentkezniük a képzésre a munkaügyi központban. A végzettek foglalkoztatására hajdú-bihari önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek pályázhatnak: a pályakezdők foglalkoztatásának támogatott időszaka idén április 1-jétől 2005. június 30-ig tart, de a munkaadóknak további 15 hónapos továbbfoglalkoztatást kell vállalniuk. Ehhez a munkaadók foglalkoztatás-bővítő támogatást kapnak, ami a pályakezdőknek kifizetett bér (maximum bruttó 106 ezer forint) és a járulékok 90 százaléka. A program megvalósításához a munkaerő-piaci alap 117 millió forintos támogatást hagyott jóvá. Ehhez a megyei munkaügyi központ decentralizált alapja 87 millió forinttal, a megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács pedig közösen 50 millió forinttal járul hozzá.
2004.01.13.	Hír. Még ezen a héten jelentkezhetnek a minisztériumoktól és háttérintézményeikből elbocsátott köztisztviselők arra az országos képzési programra, mellyel a későbbiekben a non-profit szektorban juthatnak biztos álláshoz. Az elbocsátás több mint 8050 embert érint, közülük azonban csak 550-en éltek a képzési lehetőséggel. A jelentkezőknek részvételi szándékukról értesíteniük kell munkáltatójukat és a területileg illetékes munkaügyi központot. Az APEH több mint ezer érintettje azonban egyelőre nem élhet a lehetőséggel, mivel munkáltatójuktól csak részleges felmentést kaptak felmondási idejükre, így három hónapig még dolgozniuk kell.
2004.01.13.	Hír. A német Bosch autóipari beszállító a következő két évben 500 munkahelyet szüntet meg 2500-ból franciaországi fékgyártó üzemében. További 120 munkahely szűnik meg Spanyolországban és Olaszországban ugyancsak a fékgyártásban. Az ok: egyre keményebb a verseny a blokkolásgátló (ABS) fékberendezések gyártásában, és előretörnek a versenytársak, mint a Continental és a TRW. A német Bosch csoportnak három érdekeltsége van Magyarországon. Legutóbb december elején adott át egy új, 30 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot a Robert Bosch Elektronikai Kft. hatvani gyárában. A Magyarországon 1992-ben megtelepedett társaság 2006-ig 150 millió eurót fektet be termelő egységeinek bővítésére Észak-Magyarország három városában, Miskolcon, Egerben és Hatvanban. A Bosch pneumatikai üzetága, a Bosch-Rexroth 4,2 milliárd forint beruházással pneumatikus és automatizálási berendezéseket előállító üzemet épít Egerben, az alapkövet októberben rakták le. A Bosch Rexroth Pneumatika Kft. új üzeme a tervek szerint 2004 őszén kezdi a termelést. Miskolcon 28 milliárd forintos beruházás keretében kéziszerszám- és barkácsgépgyárat épít a német csoport, illetve a borsodi megyeszékhelyen alakítja ki európai kutató, fejlesztő, értékesítő és beszerző központját. A világszerte 325 ezer embert foglalkoztató Bosch konszern 2002-ben 35 milliárd eurós forgalmat produkált, 3 százalékkal többet az előző évinél.
2004.01.14.	Hír. Műanyag-feldolgozó üzemet épít 380 milliós költséggel Körmenden a székesfehérvári Karsai Holding. Mint megtudtuk, már szerkezetkész a 2700 négyzetméteres csarnok, ahova februárban megkezdik a gépek telepítését. A csomagolóanyagokat gyártó cégnél kezdetben huszonöt, később pedig száz dolgozót alkalmaznak majd. Bicsák Jenő, a helyi munkaügyi kirendeltség vezetője közölte: a 46 települést magában foglaló kistérségben jelenleg csaknem 1000 munkanélkülit tartanak számon.
2004.01.14.	Hír. Egy közelmúltban napvilágot látott felmérés szerint minden második miskolci egyetemista máshol képzeli el a jövőjét, pedig 85 százalékuk szeret itt élni. Óriási a túlkínálat diplomásokban. A Miskolci Egyetem hallgatóinak negyede bölcsész, seregestül végeznek az egyszakos tanárok, nyelvészek, miközben a csökkenő gyereklétszám miatt az oktatási intézmények nem tudják felvenni őket. Évente mintegy 300-an jelentkeznek, de csak töredékük, 10-15 százalékuk kerül a pályára, jellemezte a helyzetet dr. Kormos Vilmos, a miskolci polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési osztályvezetője.
2004.01.14.	Hír. Salgótarján legnagyobb ipari üzemében, az öblösüveggyárban ma 890 ember dolgozik. Ez körülbelül negyede a gyár tíz évvel ezelőtti létszámának, és körülbelül hetede a rendszerváltás előtti időben, az üvegiparban dolgozókénak – akkor a városban egy másik üzemben még síküveg-gyártás is folyt. A szakmai utánpótlás három évvel ezelőtt szűnt meg a nógrádi megyeszékhelyen, az üvegfúvó-, üvegcsiszoló- és üvegfestő-tanulók utolsó évfolyama ekkor végzett. Ezzel a bányász- és kohászszakmák után egy újabb, a település múltjához kötődő tradicionális szakma oktatása ért véget.
2004.01.15.	Hír. A honvédelmi vezetés január végén dönti el, hogy milyen területeken konkrétan milyen létszámcsökkentést és egyéb megszorításokat hajt végre. Egy, a napokban elhangzott kijelentés szerint 2003-ban sikerült a "vízfejnek" titulált központi apparátus létszámát 20, a béralapot pedig 30 százalékkal csökkenteni. A honvédelmi minisztériumban tavaly hétszáznegyvenkilenc státuszt szüntettek meg, és kétszáz szerződést bontottak fel. A létszámcsökkentési folyamattal kapcsolatos elképzelések keretszámait már meghatározták, de ezen belül a feladat szerinti konkrét mértéket a szakminiszter véglegesíti. A tárca és a vezérkar (és háttérintézményei) jelenlegi 5290 fős létszáma tíz százalékát veszíti el 2004-2006 között. A budapesti helyőrségnél 25, a megyei hadkiegészítő parancsnokságoknál 20 százalékkal fogyatkozik az állomány, mivel a szervezetek a sorkatonai szolgálat megszüntetése miatt átalakulnak toborzó irodákká. A logisztikai parancsnokság alárendeltségébe tartozó raktárak és sok egyéb objektum 5550 fős létszáma is jelentősen megcsappan a többszáz ingatlan folyamatos megszüntetése miatt. Az ágazat mostani 45 ezres létszáma, amit legutóbb az Országgyűlés foglalt határozatba, a tervek szerint 2006-ra körülbelül 35-40 ezerre módosul, amiből a harcoló alakulatok létszáma 26 ezer lenne. A tárca illetékesei még az idén elkészítik azt az állománytáblát, amely 2006 december 31-én lép hatályba, amikor a Magyar Honvédség létszámstruktúrája véglegessé válik.
2004.01.15.	Hír. Csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem nyílik a bajai önkormányzat egyik volt laktanyaépületben - közölte Horváth Máté, a városi önkormányzat gazdaságfejlesztési főtanácsosa. A térítésmentesen használatba adott épületben a Humán Foglalkoztató Kft. kínál mintegy hetven csökkent munkaképességű dolgozónak hosszabb távra munkalehetőséget, ahol faipari összeszereléssel és élelmiszercsomagolással igyekeznek a segély helyett fizetéshez juttatni az érintetteket. Hamarosan egy másik hasonló érdeklődésű céggel is tárgyalnak az önkormányzat képviselői. A kezdeményezés annak a 2007-ig tartó, többmilliárdos városgazdaság-fejlesztésnek a része, melynek során az elmúlt egy év alatt az önkormányzat tulajdonában lévő, de kihasználatlan 50 hektáros laktanyájában csaknem 35 vállalkozás beindítását segítették a munkaterület biztosításával.
2004.01.29.	A KSH szerint 5,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak száma 2003 október-decemberben 3 millió 952 ezer fő volt. A jelentés szerint a munkanélküliek száma tavaly az utolsó negyedévben 232 ezer fő volt, ez a mintavételi hiba nagyságával megegyező csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak száma tavaly szeptember-novemberben 3 millió 972 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék volt. A munkanélküliségi ráta 2002 október-decemberben 5,9 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint 2001 azonos időszakában.
2004.01.29.	Hír. Jelentős létszámleépítésekről jelentek meg cikkek a sajtóban. Április közepétől beszünteti magyarországi termelését a Kraft Foods Hungária – közölte az alkalmazottakkal tegnap Szucsán Andrea, a cég egyik igazgatója. Ez 320 ember megélhetését érinti. A végkielégítésről ezután tárgyalnak. A hagyományosan magyar Sport szelet és a Piros Mogyorós gyártása Pozsonyba kerül. A leépítésre azért kerülhetett sor, mert a vállalatcsoport bécsi gyára csak fél gőzzel üzemelt, és a pozsonyi gyár kapacitásait sem használták ki teljes egészében. A tulajdonos, a legnagyobb amerikai élelmiszergyártó, a Kraft Foods Inc. bejelentette: a következő három évben hatezer állást szüntet meg világszerte. Ez a cég létszámának hat százaléka. Emellett húsz gyártóüzem eladását vagy bezárását is tervbe vették. A holland tulajdonban lévő Prímagáz Rt. algyői töltőüzeméből február 1-jétől felére csökkentik az alkalmazottak létszámát. Ez azt jelenti: ötven ember marad munka nélkül, akiknek többsége szegedi. Az elbocsátásról a megyei munkaügyi központot nem tájékoztatták. A menesztett dolgozóknak azzal magyarázták a radikális létszámleépítés okát, hogy egy, az uniós normáknak megfelelő jogszabályváltozás miatt a jövőben nem tartanak igényt munkájukra. A gázpalackokat ugyanis az eddigi öt év helyett elegendő tízévenként ellenőrizni, így kevesebb feladat hárul az üzemre, ahol nemcsak töltik, hanem javítják is azokat. Végkielégítésre senki nem számíthat, mert valamennyiüknek havi szerződéses munkaviszonya volt.
2004.01.30.	Hír. Két nagy múltú magyar élelmiszer-ipari gyár is bezárja kapuit hamarosan, ennek ellenére szó sincs arról, hogy a multinacionális élelmiszer-ipari cégek menekülnének Magyarországról – állítja Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte mindig számolni kell azzal, hogy a térségben több leányvállalatot működtető nagy vállalkozások ésszerűsítik tevékenységüket. Egész Európában gondokat okoz, hogy évek óta nem nő az élelmiszer-fogyasztás. Magyarországon ez azért jelent különös problémát, mert mindenki arra számított, hogy a keresetek emelkedésével párhuzamosan a lakosság újra ugyanannyi élelmiszert vásárol majd, mint a rendszerváltás előtti években. Az ágazati szakszervezetek borúlátóbbak, szerintük a magyar élelmiszeriparban tragikus folyamatok zajlanak, és fel kell készülni újabb elbocsátásokra.
2004.01.30.	Hír. A Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója közölte a sajtóval, hogy a Kraft vezetői bejelentették létszámleépítési szándékukat. Az elbocsátás várhatóan 328 alkalmazottat érint majd, de Vas István hozzátette: tapasztalata szerint a cégekre jellemző, hogy a véglegesnél kedvezőtlenebb arányú létszámleépítést jeleznek. A várhatóan 90 szellemi, és 160 szakmunkás elhelyezése nem okoz majd problémát, hiszen a fővárosban jelenleg 10-15 ezer üres álláshely van. A Hajdú-Bihar megyei munkaügyi központ vezetője arról számolt be, hogy kedden 14 órakor értesült: munkásgyűlést hívtak össze a dohánygyár vezetői. Rezsőfi István elmondta, hogy a cégvezetők akkor tudatták a dolgozókkal: április 30-án a gyár végleg bezár és szinte minden dolgozójuk állás nélkül marad. Az üzem megszüntetéséről előtte semmilyen információ nem szivárgott ki, a cégvezetők titokként kezelték az ügyet. A munkáltató kihelyezett munkaügyi központot üzemeltet a gyár területén, hogy a mintegy 400 dolgozó 380 érintettje minél hamarabb új munkahelyet találjon. Azt már most tudni lehet, hogy a kft. vezetői a Munka Törvénykönyvében előírtak helyett sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak volt dolgozóiknak. Pl. egy 25 éve a cégnél dolgozó munkásnak 6 hónapos végkielégítés járna, az elbocsátott alkalmazottak ennek többszörösére számíthatnak. A gyárbezárás híre gyorsan terjed Debrecenben, kedd óta már hat városi cégvezető jelezte, hogy szívesen alkalmazná az érintetteket. A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy az októberi kormányhatározat értelmében elbocsátott köztisztviselők január 20-a helyett február 9-éig jelentkezhetnek arra az országos képzési programra.
2004.02.02.	Hír. Május 1. után különleges vízumot már egyetlen tagállamba sem kell kérnünk, a hivatalos papírokat elég az adott országban intézni – ha semmilyen korlátozást nem vezettek be az újonnan csatlakozók munkavállalóival szemben, csupán tartózkodási engedélyt, ha viszont korlátoznak, akkor munkavállalási engedélyt is igényelnünk kell. Nagy-Britannia és Írország mindenfajta korlátozás nélkül nyitja meg a munkaerőpiacát 2004. május 1-jétől. Az új tagországok munkavállalóinak itt nem kell munkavállalási engedélyt kérniük, három hónap után azonban tartózkodási engedélyt kötelesek igényelni. A svédek is a liberalizáció hívei, ám a bővítés közeledtével felülvizsgálják nagyvonalú társadalombiztosítási rendszerüket. A fő cél a visszaélések elkerülése: ha eddig (például) Németországból átment valaki Svédországba dolgozni, nemcsak neki, hanem Németországban maradt családjának is jártak a svéd szociális juttatások. Ennek vége, de a szigorítások nemcsak az új EU-tagok munkavállalóit, hanem az unió valamennyi állampolgárát érintik. A dánok némileg szigorúbb feltételeket szabtak: munkavállalási engedélyt csak akkor adnak, ha a kérelmező az állásajánlattal együtt a fizetési feltételeket is bemutatja. Ezzel valójában egy létező EU-jogszabályt igyekeznek szigorúbban betartatni, amely kimondja, hogy a bérekben sem lehet nemzetiség szerint diszkriminálni. A cél természetesen megakadályozni, hogy a keleti munkavállalók „leverjék” a dániai fizetéseket. Hollandiában évente legfeljebb huszonkét ezren vállalhatnak munkát az új tagállamokból, és e határ elérése után a hágai kormány felülvizsgálhatja álláspontját. A szakértők évi öt-tízezer munkavállalóra számítanak, így – feltéve, hogy igazuk van – nagyvonalú kvótáról beszélhetünk. A finnek fenntartják nemzeti szabályozásukat, de meglehetősen liberális rendszerről van szó. A statisztikák szerint eddig tízből nyolc munkavállalási engedélyt megadtak, és a visszautasított kérelmek főként a balti országok állampolgáraitól érkeztek. Olaszország, Görögország, Portugália, Luxemburg esetében eddig „megerősítésre váró” nyilatkozatok érkeztek. Az olaszok és a görögök várhatóan fenntartják nemzeti szabályozásukat, és munkavállalási engedélyt kérnek, de nem tudni, mennyire szigorú feltételek mellett. A portugálok és a luxemburgiak ennél is szűkszavúbbak: eddig semmit sem közöltek, ami az EU-bővítés közelségét figyelembe véve különös. Az először teljes munkaerőpiac-nyitást ígérő spanyolok megváltoztatták álláspontjukat. A gesztust korábban csak Magyarország felé tették, ám később rájöttek, hogy ez politikailag nehezen tartható. Marad tehát a munkavállalási engedélyek rendszere. A franciák annyit ígértek, hogy megkönnyítik a diákok munkavállalását (ami nem túl nagy falat), és kedvező elbírálást helyeztek kilátásba akkor is, ha valaki „a francia ipar érdekeinek megfelelő képzettséggel” bír. A belgáknál is a munkavállalási engedély rendszerével kell megbirkózniuk az új tagok állampolgárainak – ráadásul tartományi szinten. Magyarország és Ausztria között fennmarad a határ menti munkavállalókról, illetve a gyakornokokról szóló megállapodás, bár a kvótát mindkét esetben növelik; az idén várhatóan kategóriánként két-kétezer fő lesz. A gyakornokok engedélye általában egy évre szól (a legtöbbször tényleges munkát végeznek ugyan, de a cégek így veszik fel őket). A másik csoportba akkor tartozik valaki, ha hetente legalább egy éjszakát Magyarországon tölt. A kvótarendszer egészen a csatlakozásig nem szigorítás, hanem valójában könnyítés, hiszen aki „belefér”, automatikusan munkavállalási engedélyt kap. Egyéni munkavállalási engedélyt a csatlakozás után is bárki kérhet – a tapasztalatok szerint azonban e papírt nem könnyű megkapni. A németekkel is kötött Magyarország kétoldalú megállapodást a gyakornokokról, évi kétezres kvótával. Egy másik kategóriába azok tartoznak, akik egy magyar és egy német cég közötti szerződés alapján kívánnak Németországban dolgozni: itt azonban csökkentik a szektorok számát, amelyekre az egyezmény kiterjed, így a kvóta is alacsonyabb lesz (pontos számot még nem tudni). S ha valaki mindkét kategóriából kiszorul, marad az egyéni munkavállalási engedély megszerzése. Dániában május elsejétől szabadon vállalhatnak munkát a magyarok, a szociális ellátórendszert azonban csak igen korlátozottan vehetik igénybe. Magyar munkavállaló legfeljebb fél évig kereshet majd állást, megélhetési költségeit erre az időre magának kell fedeznie. Munkaközvetítőt csak akkor vehet igénybe, ha igazolja, hogy itthon is állás nélkül volt. Az álláskeresők számítsanak arra: az angollal és a némettel ugyan jól lehet boldogulni, de a legtöbb állás betöltését dán tudáshoz fogják kötni. További információk: www.kulugyminiszterium.hu
2004.02.03.	Hír. A Mátrai Erőműben négy év alatt hétszázzal csökkentik a létszámot, de a legkritikusabb korban lévőknek különleges programot dolgoztak ki. A hazai szénnel működő legnagyobb erőművet a piaci verseny szorítja költségei csökkentésére. Valaska József elnök-vezérigazgató elmondta, hogy 2001 óta az erőmű húsz százalékkal mérsékelte az áram eladási árát, és így tudják tartani a tíz forint kilowattóránkénti átlagárat. Az árszint tartása érdekében 2003 és 2007 között 25 százalékkal mérséklik a költségeket. Hárommilliárd forint értékű beruházást hajtanak végre, amelynek révén négy év alatt mintegy hétszázzal csökkentik a dolgozók számát. A Mátrai Erőműben 2001 végén 3100-an dolgoztak, 2007-re a létszámot 2370-re akarják csökkenteni. A leépítésekről szóló döntés meghozatala előtt részletes, hosszú távú foglalkoztatási megállapodást dolgoztak ki a szakszervezetekkel. Ennek első lépéseként tavaly korkedvezményes nyugdíjra ösztönözték az 57 éves vagy idősebb munkatársakat, speciális feltételekkel. Az érintettek – a munkában és a cégnél eltöltött időtől, illetve a bértől függően – távozási prémiumot kaptak, amelynek összege maximum hatmillió forint lehetett. Ebbe a körbe mintegy háromszázan tartoztak. Az 53 évnél idősebbek számára – akik a legkritikusabb korban vannak, mert már nehezen tudnak elhelyezkedni – sajátos intézményt hoztak létre, amelyet poolnak neveznek. Aki a poolba kerül, 57 éves koráig megkapja fizetése 77 százalékát, és minden olyan szociális juttatást, amelyben a társaság többi dolgozója részesül. A Mátrai Erőműnél ez évente 220 ezer forintot tesz ki, többek között áramdíjkedvezmény és étkezési hozzájárulás formájában. A poolbeliek bárhol vállalhatnak munkát, de ha az erőműben újra szükség van rájuk, öt napon belül el kell dönteniük, hogy visszatérnek-e, vagy megmaradnak azon a munkahelyen, ahol időközben elhelyezkedtek. Aki úgy dönt, hogy inkább kitart új munkahelyén és nem tér vissza, megkapja végkielégítését. Aki inkább az erőművet választja, azt a cég köteles legalább 57 éves koráig foglalkoztatni, és akkor kezdeményezheti a korkedvezményes nyugdíjazást. Ha olyan dolgozó munkahelye szűnik meg, aki még nincs 53 éves, az illető egy évre bekerülhet a poolba. Vagyis szintén megkapja fizetése 77 százalékát az összes juttatással együtt, és közben kereshet máshol is vagy az erőműn belül munkát, de átképzésre is lehetőséget kap. Ha egy év alatt nem talál magának munkahelyet, akkor rendes felmondással és teljes végkielégítéssel távozhat a cégtől.
2004.02.04.	Hír. Opciós szerződést kötött a Kapuvári Hús Rt. megvásárlására a jelenlegi bérlő, a Debreceni Hús Rt. Ha augusztus elsejéig kifizeti a vételárat, birtokába kerül a 408 dolgozót foglalkoztató vágó- és darabolóüzem. Román Gyula vezérigazgató szerint a kapuvári üzem szeptembertől még nem hozott nyereséget, ám piaci kilátásai biztatóak.
2004.02.04.	Hír. A korábbi 20-30 ezerhez képest 81 ezerre bővült az alkalmi munkakönyvet kiváltók száma múlt évben - közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium kedden. Az eladott közteher-jegyek értéke elérte a 490 millió forintot. Ez 70 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. Alkalmi munkakönyvvel a munkabér összegéhez igazodóan, a könyvbe beragasztandó közteherjegy bélyeggel lehet ellentételezni a munkabért terhelő valamennyi járulékot és a munkavállaló személyi jövedelemadó-előlegét. A munkavállaló a közteherjegy ellenében - a közteherjegyhez megállapított ellátási alap összegére is figyelemmel - egészségügyi- és nyugdíjellátásra, valamint munkanélküli ellátásra szerez jogot. Az alkalmi munkakönyv kiállítását munkanélküli és munkanélküliként nem nyilvántartott személy egyaránt kérheti a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen, vagy a települési önkormányzat jegyzőjénél.
2004.02.05.	Hír. Tavaly központi és megyei források felhasználásával összesen mintegy ezer munkanélküli időszakos foglalkoztatását tudták megoldani közmunka-programok keretében a Körös-völgyben – mondta el Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. A szakember közölte: a most meghirdetett egymilliárdos közmunkaprogram pályázatán előnyt élveznek azok az önkormányzatok, amelyek egymással összefogva közös foglalkoztatási pályázatot nyújtanak be. Az alkalmazásnál előnyt jelent, ha huszonöt év alatti vagy negyvenöt év feletti munkanélküliek foglalkoztatásáról van szó. Prioritás a romák foglalkoztatása, és hasonló előnyt jelent az elbírálásnál, ha olyan kistérségekből jelentkeznek önkormányzatok, amelyek halmozottan hátrányos helyzetűek. Békés megye nyolc kistérségéből a szeghalmi, a sarkadi és a mezőkovácsházi tartozik ide.
2004.02.10.	Hír. Az EU tagországok munkavállalási korlátozásai kapcsán Balázs Péter nagykövet, aki májustól az Európai Bizottság első magyar tagja lesz, kijelentette, hogy mivel az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerőpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerő-áramlás, elsősorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarország például a lengyel vagy a szlovák munkavállalókat vonzhatja. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy Magyarország korlátozni akarná a külföldi munkaerő beáramlását. Balázs Péter megállapította, hogy negatív hatásokat sem lehet kizárni. Ezek kezelésére azonban megvannak az eszközök, amelyeket csak olyan esetekben kell alkalmazni, amikor valamelyik térségben vagy ágazatban egyértelműen bizonyíthatók a kedvezőtlen hatások.
2004.02.11.	Egyelőre nem tudni, hogy ténylegesen mekkora megtakarítással jár majd a kormány tavaly novemberi döntése az apparátus létszámának csökkentéséről. A köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezete szerint azonban mintegy kétezer ember maradhat munka nélkül. Kiutat abban látnak, ha korengedményesen nyugdíjazzák legalább egy részüket. Az FMM állásbörze-sorozata keretében először Budapesten rendeztek állásbörzét a főpolgármesteri hivatalban. A tárca adatai szerint az unióban a munkavállalók átlag hét-nyolc százaléka dolgozik a non-profit szektorban, miközben itthon 1,7 százalék, vagyis van esély arra, hogy ez a szektor szívja fel az államháztartásból kikerülőket. A civil szféra azonban hagyományosan kevesebb pénzből működik. Ezen segíthet, de a problémát nem oldja meg, hogy a munkaügyi tárcánál összesen 600 millió forintos keret áll rendelkezésre, amelyből azok a szervezetek kaphatnak, amelyek elbocsátott közalkalmazottakat, vagy -tisztviselőket vesznek fel. A programra 1061 ember, illetve a másik oldalon több mint 260 civil szervezet jelentkezett – mondta el a börzén Burány Sándor. A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a legtöbben, mintegy négyszázan éppen a fővárosban iratkoztak fel, ahol hatvan szervezet pályázott a programra, a fórumra azonban végül kevesebb, mint kétszáz ember és 38 civil szervezet ment el.
2004.02.11.	Hír. Állásbörzét rendeztek a főpolgármesteri hivatalban Budapesten az elbocsátott köztisztviselők számára. Az egyik oldalon azokat a közalkalmazottakat és -tisztviselőket várták a fórumra, akiknek a kormány tavaly novemberben elhatározott takarékossági programja keretében mondtak fel, és a rendezvénytől azt remélték, hogy állásajánlatot kapnak valamelyik civil szervezettől, ez utóbbiak jelentették a másik oldalt a börzén. A főváros után a megyei jogú városokban is rendeznek majd hasonló találkozókat. Mindez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium programjának része, amelynek célja, hogy segítsen elhelyezkedni az apparátusból elbocsátott embereknek, egyúttal pedig erősítse a civil szférát. A tárca adatai szerint ugyanis az unióban a munkavállalók átlag hét-nyolc százaléka dolgozik ebben a szektorban, miközben idehaza 1,7 százalék. A programra 1061 ember, illetve a másik oldalon több mint 260 civil szervezet jelentkezett, mondta el a börzén Burány Sándor. A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a legtöbben, mintegy négyszázan éppen a fővárosban iratkoztak fel, ahol hatvan szervezet pályázott a programra. A fórumra azonban végül kevesebb, kétszáz ember és csupán 38 civil szervezet ment el, azt pedig nem tudni, közülük hányan találtak ténylegesen egymásra.
2004.02.11.	Hír. Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bővítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban. A miniszterelnök azonban közölte: olyan javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely szerint a kelet-európai országok állampolgárainak - egyelőre meghatározatlan ideig - továbbra is munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk az országban. Ciprus és Málta lakói korlátlanul kereshetnek munkát Norvégiában.
2004.02.12.	Hír. A svéd kormány a következő hetekben dolgozza ki a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos álláspontját az unió bővítését követő átmeneti időszakra – közölte Hans Karlsson svéd munkaügyi miniszter budapesti villámlátogatásakor, Burány Sándor munkaügyi miniszterrel folytatott tárgyalása után. Az átmeneti időszakban a svéd kormány munkavállalási engedélyhez kötné az új tagországokból érkező munkavállalók foglalkoztatását, de létszámkeretet valószínűleg nem állít fel. Szeretnék elkerülni, hogy bárki jogosulatlanul vegye igénybe a nagyvonalú svéd szociális juttatásokat, de nem kívánják tb-rendszerükben megkülönböztetni az új tagállamok polgárait.
2004.02.12.	Hír. A közel 900 dolgozót foglalkoztató Kométa 99 Kft., amely a magyar piac harmadik legnagyobb húsipari cége bejelentette, hogy 400 dolgozójától kénytelen megválni, ha nem kapja vissza az exportjogát. Amíg a Kométának nincs exportjoga kevesebb sertést vághat, így heti 20-30 millió forint vesztesége keletkezik, ezért kényszerült arra, hogy bejelentse 400 dolgozó elbocsátását.
2004.02.13.	Hír. Százötvenmillió forinttal kell csökkenteni 2004-ben a Bácsalmási Agráripari Részvénytársaságnál a bérköltségeket – tartalmazza a társaság tegnapi közgyűlésén elfogadott üzleti terv. Az ÁPV Rt. többségi tulajdonában lévő egykori állami gazdaság rossz évet zárt tavaly. A nullszaldós eredmény eléréséhez csökkenteni kell a költségeket, beleértve a bérekre kifizetett összeget is. Utóbbira mintegy 150 millió forinttal kevesebb jut az idén, mint tavaly. A bácskai kisvárosban már a közgyűlés előtt hírek terjedtek el arról, hogy vagy jelentős elbocsátások lesznek, vagy csökkentik a béreket. A kistérségben – ahol az agráripari rt. a legnagyobb munkáltató – a hivatalos munkanélküliségi ráta 17 százalék. A regisztrált munkanélküliek száma novembertől januárig 1674-ről 1933-ra nőtt. A bácsalmási önkormányzat február 9-én rendkívüli ülésen tárgyalt a várható fejleményekről, a részvénytársaság elfogadott üzleti tervének ismeretében hétfőn újabb rendkívüli ülést tartanak. A képviselő-testület tagjai attól tartanak, hogy az esetlegesen utcára kerülő embereknek nem lesz helyben újabb munkalehetőségük. Motyovszki István vezérigazgató-helyettes szerint a 150 milliós bérköltség-megtakarítás konkrét formáiról a közeljövőben egyeztetnek a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal. A munkaszerződések és a feladatok megváltoznak, tette hozzá, így az is elképzelhető, hogy egyesek többet keresnek, mint eddig, ha növelik a teljesítményüket.

2004.02.13.	Hír. Nyolcszáz embert bocsát el az egyesülő Erste és a Postabank – a jelenlegi 3200 dolgozó negyedét. A leépítés nagyobb része még az idén megtörténik. Az elbocsátottak a kötelező végkielégítésen kívül rászorultság alapján további anyagi segítséget is kapnak – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kisbenedek Péter, a két bank elnök-vezérigazgatója. A két bank mintegy kétszáz jelenlegi fiókjából 35-40-et zárnak be, köztük a kistelepüléseken működő, apró, 1-3 fős fiókok jó részét, amelyeket nem éri meg fenntartani. A bank várhatóan nem vonul ki ezekről a kistelepülésekről, hanem a postával együttműködve a postafiókokba viszi át a szolgáltatást. A tervek szerint a két hitelintézet integrációja az idén nagyrészt lezárul, az ügyfelek pedig várhatóan már áprilistól használhatják a Postabank és az Erste fiókjainak nagy részét, függetlenül attól, eredetileg melyik hitelintézetnél vezettek számlát. Januártól mindkét bank ügyfeleinek lehetősége nyílik arra is, hogy az Erste pénzkiadó automatáiból az egész régióban belföldi tarifáért vegyenek fel készpénzt, Ausztriától a horvát tengerpartig.
2004.02.14.	Hír. Az FMM szakértői és a GKI munkatársai által 2003 végén készített elemzés 2020-ig legkevesebb 220 ezer fős migrációs nyereséget becsül, azaz ennyivel több külföldi vállal munkát Magyarországon, mint ahány magyar külföldön. A kutatók rövid távon csak évi tízezer fő bevándorlását valószínűsítik. Bizonytalanságot jelent azonban, hogy nehéz megbecsülni, vajon a csatlakozás után mennyire élénkül meg a határ menti, elsősorban a Szlovákiából érkező munkaerő-forgalom. Szakértők szerint számuk több ezer, mások szerint akár több tízezer is lehet. Az EURES, az EU munkaerő-közvetítő szolgálatának tapasztalatai szerint az unión belül elsősorban a határok mentén tapasztalható jelentősebb munkaerőmozgás, mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője. Így valószínűleg nyugodtan feltételezhetjük, hogy az új csatlakozók közül sem a Baltikum, sem Málta és Ciprus munkavállalói nem Magyarországon fognak tömegesen szerencsét próbálni. Kizárásos alapon csupán Szlovákia, Szlovénia és Ausztria marad, ám a szlovén és az osztrák bérek is magasabbak, mint az itteniek, így legfeljebb észak felől várható nagyobb munkaerőmozgás. De a szlovákok sem túl mobilak, ezért valószínűleg a jövőben is inkább átjárnak majd dolgozni, semhogy letelepedjenek.
2004.02.14.	Hír. A debreceni dohánygyár elbocsátott dolgozóinak több helyi cég majdnem kétszer annyi munkahelyet ajánlott fel, mint amennyi munkahely megszűnik – mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter tegnap Debrecenben. A felszámolás alá került Hajdú-Bét baromfi-feldolgozó dolgozói a február 10-én esedékes bérüket 17–18-án megkapják.
2004.02.15.	Hír. Ellentmondó értesülések láttak napvilágot a hétvégi brit sajtóban arról, hogy végül korlátozza-e a brit kormány az új EU-tagállamokból érkező munkavállalók jogait; a The Times szerint nem, a The Guardian szerint viszont igen. Ez utóbbi lap hétvégi kiadása "a kormányon belüli egyezkedéseket közelről követő" forrásra hivatkozva azt írta: Tony Blair kormányfő úgy döntött, hogy a kelet-európai csatlakozó országok polgárainak a bővítés után is munkavállalási engedélyt kell kiváltaniuk, ha Nagy-Britanniában akarnak dolgozni. A munkavállalási engedéllyel bíró kelet-európai EU-polgárok azonban jogosultak lennének az összes többi, Nagy-Britanniában dolgozó EU-polgárt megillető jóléti juttatásokra - áll a vezető baloldali brit lap hétvégi értesülésében. A The Times, ugyancsak kormányforrásokból származó értesüléseket idézve azonban a hétvégén azt írta: a kormányon belül felülkerekedett a David Blunkett belügyminiszter által képviselt álláspont, amely szerint a csatlakozó országok polgárainak mindenféle külön megszorítás nélkül kell biztosítani a munkavállalást.
2004.02.17.	Hír. Egyedül Írország nyitja meg – az uniós szabályoknak megfelelően – munkaerőpiacát a májusban csatlakozó tíz új EU-tagállam polgárai előtt. Nagy-Britannia még „gondolkodik”, a másik tizenhárom – a Brüsszel által kialkudott átmeneti szabályozás alapján – legalább kettő, aztán talán még három, majd még két évre korlátozni fogja a munkaerő szabad áramlását. Ha magyar, lengyel vagy más újonc próbál a régi EU-ban alkalmazottként munkát vállalni, ehhez nem elég csupán regisztráltatnia magát az adott országban (miként a mostani uniósok teszik), hanem meg kell szereznie a hatóságok egy vagy több engedélyét. A másik különbség: az újak a helyi, illetve a régebbi uniós polgárokhoz képest nem, vagy csak később, illetve csak részlegesen válnak jogosulttá a munkavállalókat megillető szociális juttatásokra.
2004.02.17.	Hír. Egy évvel ezelőtt jelentkezett az első vállalkozó, aki Pákozdra kívánja telepíteni üzemeinek nagyobbik részét és vállalkozása irodáit is. A műanyag nyílászárókat gyártó cég nagyságára jellemző, hogy az 5,2 hektáros ipari terület legnagyobb részét, több mint három hektárt vesz majd igénybe. Az üzem mintegy háromszáz új munkahelyet teremt. Ez sokat enyhít a térségbeli foglalkoztatási gondokon, és az iparűzési adó a településnek jelentős bevételt is hoz majd. A másik két üzem, egy horgászcikkeket gyártó és egy építőipari kiegészítő tevékenységgel foglalkozó vállalkozás további, csaknem harminc munkahelyet hoz létre. Ez is jelzi, hogy Pákozd nemcsak az iparterületekkel, de egyszázalékos iparűzési adójával is vonzó lehet a vállalkozások számára. A már megvásárolt három területen várhatóan az év végén kezdődik az ipari tevékenység. Egyidejűleg egy új, kertvárosi jellegű lakóterületet is kijelöltek, ami több mint nyolcvan teljesen közművesített telket jelent.
2004.02.18.	Hír. Egyezségre jutott a brit kormány belső kabinetje arról, hogy miként kezelje az új EU-tagországokból érkező munkavállalók ügyét a bővítés után - közölte az ebben a kérdésben összehívott keddi kabinetülés befejeztével a miniszterelnöki hivatal szóvivője, aki szerint azonban a részleteket a kormány csak a jövő héten ismerteti az alsóházban. (gazdasagiradio.hu).
2004.02.18.	Míg a KSH adatai szerint országosan 5,7 százalék, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 7 százalék volt a munkanélküliségi ráta 2003 decemberében. A megyében regisztrált 36928 munkanélküli közül 9297 tartósan van állás nélkül, a 4231 pályakezdőből pedig 318 felsőfokú végzettségű volt. Bár 2003 első fél évében megállt az ipari növekedés, és a megye főbb gazdasági mutatói stagnálást vagy visszaesést mutatnak, a megyei munkaügyi központ rövid távú munkaerő-piaci prognózisa ez év júliusáig kedvezőbb mutatókat jelez.
2004.02.23.	Hír. Salgótarján önkormányzata április elsejétől 11,1 százalékkal kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A megszűnő 180 álláshelyből mintegy százötven az óvodákban és az iskolákban van. A kiadások csökkentése jegyében született képviselő-testületi döntés szerint 308 óvodai alkalmazottból 66 fő, az iskolákban dolgozó 869 közalkalmazott közül 82 fő veszíti majd el állását, s csökken a polgármesteri hivatalban, az egészségügyi és szociális központban, valamint a József Atilla Művelődési Központban dolgozók száma is. Az önkormányzat vállalta, hogy öt évig ezeket az álláshelyeket nem tölti be. A létszámleépítéssel párhuzamosan egy óvodát is bezárnak, egyet pedig csoportösszevonásokkal működtetnek tovább. A megszüntetésre ítélt Százszorszép óvoda működésében érdekelt szülők és gyermekeik tiltakozó demonstrációja és aláírásgyűjtési akciója sem bírta más elhatározásra a döntéshozókat. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere kifejtette: újabb helyi adókat nem tudnak kivetni, a normatív támogatásnak a csökkenő gyermeklétszámból adódó mérséklődését csak az intézményhálózat racionalizálásával tudják ellensúlyozni.
2004.02.28.	Hír. Eddig két tagállam, Írország és Nagy-Britannia jelezte, májustól kész munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatni magyar munkavállalókat, de olyan megoldást keresnek, amely megakadályozza, hogy a csatlakozó országokból érkezők visszaélhessenek szociális rendszerük nagyvonalúságával – mondta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium államtitkára. A magyar diplomácia ezt csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha az összes tagállam polgáraira vonatkozik, és nem érinti hátrányosan a csatlakozókat.
2004.03.01.	Hír. A Külügyminisztérium tekintettel az EU-csatlakozás utáni munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatos megnövekedett érdeklődésre közli, hogy a munkaerőmozgás szabályozását illetően, a személyek szabad mozgása csatlakozási fejezet részeként 2001. júniusában, a svéd elnökség alatt jött létre a megegyezés. Ez a megállapodás a csatlakozási tárgyalások 2002. decemberi lezárásával vált végelegessé. A munkaerő-áramlást szabályozó kompromisszum szükséges előfeltétele volt annak, hogy a csatlakozási tárgyalások egésze lezárható legyen. A megállapodás alapján a jelenlegi tagállamoknak a közösségi jog által előírt szabad munkavállalás biztosításától a csatlakozási tárgyalásokon történt megállapodás alapján eltérhetnek. Ennek megfelelően a magyar kormány arra törekszik, hogy a jelenlegi tagállamokat, a munkavállalást szabályozó nemzeti rezsimük kialakítása során kedvező irányba befolyásolja. Mind 2001. júniusában, az említett csatlakozási fejezet ideiglenes lezárásakor, mind 2002. novemberében, a csatlakozási tárgyalások egészének lezárta előtt a hivatalban lévő külügyminiszter levelet intézett minden jelenlegi tagállam külügyminiszteréhez. Az írásbeli megkeresések a korlátozást fenntartani kívánókkal szemben konzultáció megkezdését sürgették; a piacnyitást bejelentő tagállamok vonatkozásában korábbi nyilatkozataik megerősítésére irányultak, az akkor még nem nyilatkozók tekintetében a tagállami álláspont hivatalos megfogalmazását szorgalmazták. A magyar kormány a munkaerő-mozgás átmeneti szabályozásával összefüggően alapvetően három irányban fejt ki tevékenységet. A jelenlegi szabályaik fenntartását szándékozó tagállamok irányában folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani azokat a minimum követelményeket (pl.: a közösségi preferencia biztosítása, a családtagok jogai, a visszalépés tilalma), amelyeket Magyarország és a tagállamok a csatlakozási tárgyalásokon rögzítettek, és amelyek a Csatlakozási szerződésnek is részét képezik. Ezen követelményekről a Külügyminisztérium közérthető formában a honlapon ad naprakész tájékoztatást. Másrészt meggyőző kampányt folytat, azt hangsúlyozva, hogy a munkaerő-piaci korlátozások fenntartását a magyar állampolgárok vonatkozásában sem a gazdasági, munkaerő-piaci körülmények, sem migrációs adatok nem indokolják. Mind a kétoldalú kapcsolatok valamennyi szintjén mind a megfelelő brüsszeli fórumokon, így a márciusi EiT csúcs előkészítését is célzó Miniszteri Tanácson felhívta a figyelmet, hogy a kibővülő Európai Unióban a munkavállalók szabad áramlásának biztosítása az európai gazdaság versenyképességének javításához járulna hozzá. Harmadrészt mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok a csatlakozást követő munkavállalási lehetőségek megismerése érdekében korrekt tájékoztatást kapjanak – áll a közleményben. (OBJEKTÍV Hírügynökség)
2004.03.02.	Hír. Néhány évvel ezelőtt Bonyhádon hét százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami mára – valamivel meghaladva a megyei átlagot – 11,3 százalékra nőtt. Az emelkedés legfőbb oka a Salamander cipőgyár mindkét gyáregységének tavalyi bezárása volt. Az elbocsátottak közül hamarosan több mint 130-an helyezkedhetnek el Bonyhádon, elsősorban a cipőiparban. Jelenleg 230 szakembert foglalkoztat a Salamander megszűnésével egy időben alakult Mebona Kft., s ötvenen találtak munkahelyet a városban és a környékén működő öt kisebb cipőipari cégnél. Budai Zoltán, a bonyhádi munkaügyi kirendeltség vezetője elmondta: a munkaügyi központtal közösen kidolgozták a Munkát mielőbb elnevezésű programot. Azonkívül, hogy segítik az utcára került emberek elhelyezkedését, támogatást biztosítanak azoknak a munkáltatóknak, amelyek egykori cipőgyáriakat alkalmaznak. A munkaügyi kirendeltség vezetője szerint a Bonyhádon működő hat cipőipari cég termékeire egyre nagyobb a kereslet, ezért valamennyi növeli a dolgozói létszámot. A Mebona a termelés bővítését tervezi, és várhatóan több mint száz szakembert vesz fel. A gyermekcipőket gyártó Bonyhád-majosi Velúr Cipőipari Kisszövetkezet húsz szakember felvételére készül.
2004.03.02.	Hír. Az aktív munkaerő-piaci programokra mintegy ötvenmilliárd forint jut az idén, hárommilliárddal több, mint tavaly. Ennyi pénz szolgál az állásukat elvesztett vagy éppen pályájuk elején állók elhelyezkedési esélyeinek javítására, illetve átmeneti foglalkoztatására. A Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási része – havi átlagban, évente – 80-100 ezer ember támogatására nyújt lehetőséget. Az idén megnyílnak az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásai is. Székely Judit helyettes államtitkár szerint a központi alaprészből ebben az évben három új programot támogatnak. A leghangsúlyosabb feladat, a pályakezdő diplomások nagyobb arányú munkanélkülivé válásának elkerülése. Ennek része az a gyakornoki program, amely a közigazgatásba – az EU-ba távozók pótlására – fiatalok bevonását célozza. Azok képzésére és elhelyezkedésének támogatására pedig, akik tavaly kikerültek a közszolgálatból, hatszázmillió forintot különítettek el. Hajdú-Bihar, Szabolcs és Baranya megyében három forrásból – a Phare által nyújtott pénzből a decentralizált és központi alaprészekből támogatottan – szintén a pályakezdők elhelyezkedésének támogatására indult egy átfogó munkaerő-piaci program. A foglalkoztatási alaprész központi részéből 1,5 milliárd forintot fordítanak az egységes munkaügyi nyilvántartás kialakítására is. Ez a – virtuális munkakártyaként emlegetett – regisztrációs rendszer május elsején kezdi meg működését. Ettől kezdve kell a vállalkozásoknak ide kell bejelenteniük minden munkaviszonnyal kapcsolatos változást, tehát új ember felvételét vagy munkaviszonyuk megszűnését. Az alkalmazottak pedig – saját titkos kódjuk révén – e rendszerből kaphatnak naprakész információt foglalkoztatásukról. A munkahelyteremtő támogatásokra – egyelőre – kétmilliárd forintot különítettek el. A központi alapból hét megye kap még – 810 millió forint értékben – területfejlesztésre támogatást. A tavalyi összeg kétszeresét, 3,6 milliárd forintot irányoztak elő a bérgaranciákra – ebből fizetik a felszámolás sorsára jutott cégek dolgozóinak járandóságát, ha a társaságnak nincs erre pénze –, továbbá a közmunkákra fordított költségvetési forrásokat is ebből az alapból egészítik ki még 1,6 milliárd forinttal. A megyék összesen 33 milliárd forintot oszthattak fel az idén. A legfontosabb támogatási formának a megyék többségében a közhasznú foglalkoztatás támogatása tűnik. Belső pályázatokra a decentralizált alapból 2,5 milliárdot különítettek el, elsősorban a többszörösen hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok támogatására. Az ESZA társfinanszírozásával elnyerhető támogatások szintén a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben lévők képzésére, a munka világába való visszavezetésére szolgálnak. E lehetőség összességében az idén mintegy 17 milliárd forinttal növeli a foglalkoztatási esélyek növelésére fordítható keretet.
2004.03.03.	Hír. A General Electric új 'Consumer and Industrial' üzletágának három regionális központja közül az egyik Budapestre került. A januárban létrejött új üzletág összesen 75 ezer főt foglalkoztat, ezen belül Magyarországon 12 ezret. Budapest Barcelonával vetélkedve lett a General Electric régiós központja - mondta az üzletág európai, közel-keleti, afrikai és indiai (EKKAI) régiójának elnöke, Ruben C. Berumen szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Berumen elmondta, hogy a két hónapja zajló átalakítás egyes területeken a párhuzamosságok miatt létszámcsökkentésekkel is járt, de ezek egyelőre magyar dolgozókat nem érintettek.
2004.03.03.	Hír. Leállította termelését és csődeljárást kezdeményezett maga ellen a Tokodi Üveggyár Kft. Az erről szóló döntést tegnap kora délután, műszakváltáskor összehívott munkásgyűlésen jelentette be a társaság vezetése. A cég 320 dolgozóját mától kényszerszabadságra küldték, további sorsuk bizonytalan. Az intézkedés váratlanul érte az alkalmazottakat, mivel a Tokodon előállított palackoknak, konzervüvegeknek és kézi technológiával készített kristályüvegeknek biztos piacuk volt. A gyártósorok elöregedtek, további üzemeltetésük ráfizetéses, az egyik kemence pedig balesetveszélyessé vált. A fel nem használt állami támogatások ügyében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is vizsgálatot indított. Mindkét minisztérium azt állapította meg, hogy az engedélyezési eljárás elhúzódásában a Tokodi Üveggyár vétlen. Ez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy az idén 114 éves, egyes üzemeiben máig manufakturális módszereket alkalmazó gyár berendezései az energiaárak drasztikus emelkedése után nem működtethetők gazdaságosan, ezért a tulajdonos az üzem leállításáról döntött. Az üzem tulajdonosai másfél milliárd forintos pert indítanak az eljáró hatóságok ellen.
2004.03.03.	Hír. Kísérleti munkaügyi program indult az elmúlt évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének segítésére. A program keretében tavaly szeptemberben száz felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal jutott munkához: a frissen végzett diplomások különféle önkormányzatoknál vagy vállalkozásoknál, illetve területfejlesztési társaságoknál helyezkedhettek el. Nagy segítség a munkaadóknak, hogy a fiatalok munkabérét és annak járulékait két éven keresztül állami és megyei forrásokból fedezik, ennek fejében pedig a munkáltató a diplomás újabb kétévi foglalkoztatását vállalja. A munkaügyi program nemcsak segít a megyében élő felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélküliek helyzetén, de célja az is, hogy a felsőfokú tanulmányaikat más megyékben végző szabolcsi fiatalokat tanulmányaik befejezte után visszacsábítsák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. A tervek szerint az idén nyáron várhatóan ötven újabb friss diplomás fiatal részvételével folytatódik a mintaprogram. Elképzelhető a létszám további bővítése is, mert a szervezők európai uniós támogatásokra is pályáznak a képzések finanszírozásához.
2004.03.04.	Hír. Tegnap – utolsóként – az unió jelenlegi tagállamai között Írország döntött úgy: kétéves ottani munkavállaláshoz köti az ezzel járó szociális és munkajogi jogosultságot a tíz új EU-tagországból érkezőkkel szemben. Magát a munkavállalást Írország egyáltalán nem korlátozza, sőt: üdvözli a keleti munkaerőt, mert szüksége van rá. A juttatások ellenőrzési rendszerével azokat akarja kiszűrni, akik csak a nagyobb segélyek reményében jönnének Írországba.
2004.03.05.	Hír. A dél-alföldi kórházakban egyelőre nincs krónikus nővérhiány, de gondot okoz az utánpótlás. Kevesen tanulnak nappali tagozaton ápolónak, pedig ezzel a végzettséggel Európa bármelyik kórházában el lehetne helyezkedni. A megyeszékhelyek példája azt mutatja: a nagyvárosokban nehéz ápolókat toborozni. Tavaly harminc szakképzett ápoló érkezett az erdélyi Marosvásárhelyről és Székelyudvarhelyről a kecskeméti megyei kórházba. A nővéreket egyéves munkavállalási szerződéssel alkalmazták, de megbízásukat ez év elején tizenkét hónappal meghosszabbították. A kórházban nem láttak esélyt arra, hogy az állásokat a hazai munkaerőpiacról feltölthetnék. Bár a 2002. évi alapbéremelés csökkentette a munkaerő-elvándorlás ütemét, a változás új feszültségeket is gerjesztett. A kecskeméti intenzív osztály ápolóinak szakképzettségét és tapasztalatát korábban kiemelt fizetéssel honorálták, ám a differenciált bérfejlesztés megszüntette a különbségeket. Erre vezethető vissza, hogy az egykori intenzív terápiás nővérek közül öten Svájcban vállaltak munkát, ketten átmentek a helyi – egy magáncég által működtetett – művese központba kétszeres jövedelemért. Pótlásuk nehézséget okoz: mivel ebben a munkakörben gyakran azonnali döntéseket kell hozni, a tapasztaltak helyére nem lehet kezdőket állítani. A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban a pályakezdő ápolók mintegy ötöde Erdélyből érkezett – ebben bizonyára nagy szerepe van annak, hogy a város közel van a magyar–román határhoz. Halmos Miklósné ápolási igazgató azt mondta: a munkanélküliségi ráta, a környékbeli egészségügyi iskolákkal való együttműködés és a Romániából érkező munkavállalók miatt náluk ritkán akad betöltetlen nővéri állás. Hajdú Józsefné, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház ápolási igazgatója úgy nyilatkozott: az intézmények rendszerint továbbképzéssel igyekeznek megtartani az ott dolgozó nővéreket: a kórházak vállalják a taníttatás költségét, és tanulmányi szabadságot is biztosítanak. A magasabb képesítést megszerző munkatársakat a közalkalmazotti bértábla magasabb szintjére sorolhatják, ezzel ösztönözve őket pályájuk folytatására.

2004.03.05.	Hír. A közoktatásban dolgozó pedagógusok átlagéletkora és a nők aránya nőtt az elmúlt évtizedben, ám képzettségük átlagos szintje csökkent. Az Országos Közoktatási Intézet felmérése szerint a pályakezdő férfi tanároknak anyagilag nem túl vonzó e szakmában elhelyezkedni, viszont az iskolai állások sokkal biztonságosabbak a versenyszféra nyújtotta lehetőségeknél.
2004.03.09.	Hír. Magyarországon mintegy száz célszervezet ad munkát állami támogatással a valamely okból csak bizonyos munkák elvégzésére képes embereknek. Az állam ezzel ismeri el a fogyatékkal élők munkáltatásának nagyobb költségeit. E segítség nélkül a csökkent munkaképességűek a szociális ellátórendszerbe kerülnének – azaz segélyre szorulnának. Az év elején bevezetett áfaszabályok miatt azonban kevesebb pénzzel kell beérniük a célszervezeteknek, mert a korábbinál kevesebb áfát igényelhetnek vissza. A munkaügyi tárca vezetője, Burány Sándor, arra a felvetésre, hogy az áfatörvény miatt mintegy 40 ezerrel nőhet a munkanélküliek száma, azt mondta: az idén a költségvetési törvény 40 milliárd forintot biztosít a célszervezetek támogatására. A következő hetekben dől el, hogy milyen konstrukcióban kapják meg az érintettek. A miniszter is elismerte, hogy az áfa változása valóban problémát okoz a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások és a dolgozók számára, csakúgy, mint valamennyi államilag támogatott cég esetében. Az arányosítás mindenhol érzékeny veszteséget okozott, így a célszervezetekben is. Velük kapcsolatban elvi döntést hozott a kormány. E szerint az arányosítás miatti veszteségeiket valamilyen módon kompenzálni fogja a költségvetés. Hogy milyen formában, ezen jelenleg közösen dolgozik a munkaügyi és a pénzügyi tárca.
2004.03.10.	Hír. Gyémántcsiszoló üzemet hoz létre Salgótarjánban kormánytámogatással a budapesti székhelyű Duna Silver Kft. közel négymilliárd forintos beruházásban. A termelést 2004 augusztusában indítják 115 alkalmazottal, jelentette be Burány Sándor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi tárca vezetője. A beruházás három ütemben valósul meg 2004 és 2006 között. Augusztusban 115 dolgozóval indítják a termelést, 2006-tól pedig már teljes kapacitással működik az üzem, és 345 alkalmazott végzi az ékszerekbe kerülő gyémánt csiszolását. Az üzleti befektetők által létrehozott Duna Silver Kft. az ország különböző pontjain tervez hasonló beruházásokat, ezek közül a salgótarjáni lesz az első. A gyémántcsiszoló üzem az öblösüveggyár területén működik majd, a kft. által egyelőre bérelt ingatlanban. A Duna Silver Kft. csaknem négymilliárd forintos beruházásához a kormány 864 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a Munkaerőpiaci Alap terhére. Ebből 480 millió forintot tesz ki a gépbeszerzési hozzájárulás, ami a bekerülési költségek 29 százalékát jelenti, és további 384 millió forintot fordít a kormány a képzésre, ez a képzési költségek 45 százalékát teszi ki. A leendő alkalmazottak a Salgótarjánban és a város környékén élő regisztrált munkanélküliek köréből kerülnek majd ki.
2004.03.12.	Hír. A Siemens konszern azt fontolgatja, hogy a németországi üzemeiben megszüntet kétezer munkahelyet, s a gyártást külföldre telepíti – közölte a Siemens szóvivője. Az IG Metall szakszervezet úgy tudja, hogy a lépés a mobiltelefon-gyártást érintené, és telephelyként Magyarország jöhet szóba. A Siemens érintett két németországi üzemében ötezren dolgoznak. A cég szóvivőjének elmondása szerint kétezer munkahelyet kellene külföldre telepíteni, amiről a cégvezetés már tájékoztatta a munkavállalók képviselőit. A Siemens célja az, hogy lehetőleg minél több munkahelyet őrizzenek meg Németországban.
2004.03.13.	Hír. Pokol Balázs, a Mátra Cukor Rt. vezérigazgatója tudatta a sajtóval, hogy az elképzelések szerint a jövőben a cukorrépa feldolgozását a NordZucker tulajdonában lévő szerencsi és szolnoki gyárban folytatják tovább, Hatvanban pedig a cukor tárolását és csomagolását végzik majd. A végső döntést az üzemi tanáccsal folytatott egyeztetés után március végén hozza meg a tulajdonos. A vezérigazgató hozzátette: várhatóan a 220 dolgozó felének szűnik meg a munkaviszonya. Érsek Zsolt, a város polgármestere elmondta: az elbocsátások után ötszáz család maradhat kereset nélkül, ezért az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a munkaügyi tárcával és a helyi munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy minél hamarabb elhelyezkedhessenek a cukorgyárból elbocsátott dolgozók. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a város fölé tornyosuló új cukorsiló megépítésére a kilencvenes évek elején a hosszú távú működés reményében adott építési engedélyt az önkormányzat. Amennyiben viszont a társaság a gyár teljes bezárása mellett döntene, az önkormányzat lebontatja az építményt, és felkéri a tulajdonosokat a terület rekultiválására.
2004.03.13.	Hír. A Tokodi Üveggyár Kft. mérlegeli a környezethasználati engedély megadásának jelentős elhúzódása miatt meghiúsult új beruházásának megvalósítását, az viszont biztos, hogy a hónap elején leállított régi gyárat véglegesen bezárja. A cég Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter kérése ellenére nem indíthatja újra a termelést, mert a 112 éves gyár berendezései annyira elöregedtek, hogy további működtetésük már balesetveszélyes. Emellett a technológia rendkívül energiaigényes, ezért veszteséges. A gyár eddigi 320 dolgozója új munkahelyet kereshet magának. Az engedély kiadásának elhúzódása miatt a bíróságra beadott mintegy másfél milliárd forint kártérítési igényét a társaság továbbra is fenntartja az ügyben eljáró környezetvédelmi hatóságokkal szemben.
2004.03.16.	Hír. Hiba! A könyvjelző nem létezik.Az 55 évesnél idősebbek közül jóval kevesebben dolgoznak hazánkban, mint az Európai Unió tagállamaiban. Az 55 és 64 év közötti korcsoportban a szomszédos Ausztriában 28,1 százalékos a foglalkoztatotti arány, ám az osztrákok ezzel bőven megelőzik a magyarokat - állapította meg az OECD most közzétett jelentése. A legaktívabbak a skandináv országok polgárai, az idős norvégok 68,4, a svédeknek pedig 68,3 százaléka áll alkalmazásban. Ezzel szemben hazánkban csupán az idősebbek 22,9 százaléka kap munkát, ezzel a lista legutolsó helyén állunk. Magyarországot közvetlenül előzi meg Szlovákia 25,6 százalékkal. Az Unión kívüli jelentős gazdaságokban mindenütt 50 százalék feletti adatokkal találkozhatunk: Svájcban 64,8, az USA-ban 59,5, míg Japánban 61,6 százaléka dolgozik az 55-64 év közöttieknek. A szakemberek szerint az idősebb munkavállalók alkalmazása és a foglalkoztatotti arány között erős korreláció van. A magyarországihoz hasonló 55-57 százalékos foglalkoztatottsági ráta jellemzi az Európai Unió több déli országát, a 64 százalékos átlagot csak az északi országok 70 százalék feletti foglalkoztatottságával éri el az unió.
2004.03.16.	Hír. Álláskereső klubokat, illetve foglalkoztatási információs tanácsadást is működtetni kíván a világháló segítségével a munkaügyi tárca égisze alatt működő nemzetközi munkaerő-közvetítési, tájékoztatási és tanácsadási rendszer magyarországi megfelelője. Az elnevezése szerint EURES-hálózat tanácsadásra, információ-szolgáltatásra vállalkozó, részben már működő államigazgatási hátterű intézmény, mely összekapcsolja a hazai, illetve az uniós központi álláshely adatbázist. A magyarországi EURES web oldal – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) portáljáról érhető el - már most bizonyos tájékozódásra kínálnak módot, a tényleg uniós taggá válásunkat követően pedig tényleges szolgáltatásokat is nyújtanak mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak. Az EU-ból származó adatok, információk magyarul is olvashatókká válnak, lévén hivatalos nyelv a magyar is. Egyelőre a hasznosnak mondott tudnivalók böngészhetők, illetve az EU-tagországok munkaerő-piaci, s a külföldi munkavállalóra vonatkozó szabályozásai lelhetők fel a web oldalon. A FMM szakemberei ismertették azt is, hogy a pillanatnyilag 20 ezer információt tartalmazó adatbázis – a rendszer jogi és technikai feltételeinek kialakítását követően – hamarosan számottevően bővül, s jövő év januárjától megtalálhatók lesznek a betöltetlen állásokról szóló uniós nyilvántartások. A bővítés másik iránya az elérhetőséget segíti, mivel a megyei munkaügyi központok és kirendeltségek mellett további lehetőségeket kínálnak majd az álláskeresőknek. A személyes kapcsolat érdekében pedig tanácsadók dolgoznak azokon a helyeken, ahol praktikusan megfordulnak a munkahelyek után kutakodók.
2004.03.17.	Hír. Szlovákiából Magyarországra telepíti női ruházati termelését a Benetton SpA olasz divatcég – adta hírül tegnap az ANSA olasz hírügynökség. Az értesülés szerint a termelést a dél-szlovákiai Tornaaljáról a 15-20 kilométerre levő Putnokra helyeznék át. A hír meglepetést keltett az érintettek körében. A településen működő Airflyt Ormos Kft. már több mint egy évtizede dolgozik a Benettonnak. A helyi munkaerő-kínálat nem elégséges az Airflyt számára, ezért Szlovákiában toboroz varrónőket. A szlovákiai Új Szó arról számolt be, Zanella Gastone, az Airflyt tulajdonos-ügyvezetője március elején már találkozott a tornaaljai üzem munka nélküli dolgozóival. Az ügyvezető akkor azt közölte: márciusban és áprilisban száz embert szeretnének felvenni a putnoki üzembe. A lap úgy tudja, a meghirdetett állásokra 149-en jelentkeztek is.
2004.03.23.	Hír. A felszámolás alatt álló baromfi-feldolgozó, a Hajdú-Bét Rt. valamennyi dolgozója megkapja a felmondólevelét március 26-tól kezdődően, jelentette be Hajdú Ágnes, a cég felszámolását végző Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Rt. illetékese. Az intézkedés a cég négy megyében lévő telephelyein – Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben – összesen mintegy 1600 dolgozót érint. A felmondólevelüket azok is megkapják, akik a kölcsönszerződés keretében jelenleg a Bábolna Rt.-nek dolgoznak, de ezeknek az embereknek a munkaviszonyát később bontják fel, egyelőre tovább foglalkoztatják azokat is, akik részt vesznek a felszámolás lebonyolításában. Rezsőfi István, a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ igazgatója érdeklődésünkre azt mondta: a társaság a közelmúltban 550 fős leépítést jelentett be Hajdú-Bihar megyében. A cég többi alkalmazottja a szomszédos megyékben dolgozik. A munkaügyi központ – a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel közösen – a napokban létrehozza Debrecenben azt a bizottságot, amely feladata lesz, hogy segítsen az elbocsátott dolgozók elhelyezkedésében. A Hajdú-Bét székhelye a közelmúltban Debrecenből Kecskemétre került, így a következő havi béreknek a – bérgarancia alapból történő – kifizetését már a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ intézi.
2004.03.23.	Hír. Április elsejétől 2665 tartósan munkanélküli dolgozhat, ekkor indul ugyanis az év első közmunka programja, mely több térségben az egyetlen új munkalehetőséget jelenti - közölte Burány Sándor. A munkaügyi szakminiszter tájékoztatása szerint az ország 332 településén indulhat a támogatott munka, az eredetileg egymilliárdra tervezett összeghatár másfélszereséből, 1,6 milliárd forintból finanszírozzák a 78 sikeres pályázatot. A január 20-án közzétett támogatási lehetőségre 292 pályázat érkezett, több település közösen írta le elképzeléseit, így összesen 1090, vagyis majdnem minden harmadik falu, város igényelte volna a támogatást. Ehhez öt és fél milliárd forint sem lett volna elég - fejtette ki Burány Sándor. Az elbírálásnál előnyt élveztek azok a pályázók, akik vállalták, hogy a programban résztvevő munkások legalább 10 százalékát tovább foglalkoztatják, és elsősorban szociális segélyből élőket, romákat, 45 év fölöttieket vagy pályakezdő munkanélkülieket alkalmaznak. Sándor László, a Közmunkatanács elnöke hozzátette: mivel a munkaadók közpénzből fizetik majd ideiglenes alkalmazottaikat, a program ideje alatt legalább háromszor ellenőrzésre kell számítaniuk
2004.03.23.	Hír. Elrendelte a Parmalat Hungária Rt. felszámolását a Fejér Megyei Bíróság. A felszámolást (többek közt) a Tejtermék Tanács kérelmezte. A cég elnök-vezérigazgatója kijelentette: a Parmalat kérte a bíróságot, mielőbb hozza meg a felszámolás elindításáról szóló végzést. A kijelölt felszámolóbiztos a TM-Line Kft. lett. A felszámolási kérelemnek azt követően adtak helyt, hogy a tartozással kapcsolatban a megadott határidőn belül a Parmalat nem nyilatkozott, ezt a bíróság úgy tekintette, hogy a tejfeldolgozó cég nem vitatja a tartozás tényét és összegét. A tejtermelő cég egy alkalommal ugyan nyilatkozott a Tejtermék Tanáccsal kapcsolatos adósságáról, azonban a bíróság azt pontosításra visszaküldte. Választ a megadott határidőn belül nem kapott. A felszámolási eljárás elrendelése ellen 15 napon belül mindkét fél fellebbezhet, majd a határidő lejárta után a végzés jogerőre emelkedik. Ugyancsak fellebbezéssel élhet valamennyi érdekelt a kijelölt felszámoló biztos személyével kapcsolatban is. A fellebbezésekre adott határidők április közepén járnak le, s a felszámolás elindításával kapcsolatos végzés akkor emelkedik jogerőre. A dolgozókhoz írott levelében Cristiano Villani elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott: mivel a többségi részvényesek "nem tudták elfogadni a Catone/A-Tej Csoport részéről benyújtott ajánlatot, s a cég eladása nem járt sikerrel, a kialakult helyzetben nincs más választásunk, mint a felszámolás". Az elnök-vezérigazgató azt is közölte a dolgozókkal: a cég nem fellebbezett a benyújtott kérelmek ellen, de arra kérte a bíróságot, mielőbb hozza meg a felszámolás elindításáról szóló végzést, annak érdekében, hogy a felszámoló mihamarabb megkezdhesse a munkáját. Hozzátette: eddig sikerült fenntartani a cég működését, s biztosítani a heti költségek és a munkabérek kifizetését. A felszámolás nem jár szükségszerűen a cég bezárásával, legnagyobb hitelezőink a tejtermelők, a logisztikai és csomagolóanyag gyártók már bizonyságát adták a felszámolóval történő együttműködési szándékuknak is, továbbá a cég vezetői és munkavállalói is készek teljes körűen támogatni a bíróság által kijelölt felszámolási biztost.

2004.03.24.	Hír. A mentőállomások korszerűsítésére, fejlesztésére elkülönített központi alapból az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) átutalható 150 millió forint elbocsátott dolgozói végkielégítésére nem lesz elég. Toma Lajos, az OMSZ szakszervezeti vezetője szerint a tavaly őszi, valamint az ez év februári közalkalmazotti egyeztetések és megállapodások nyomán mintegy 230 millió forintot kellene kapnia a 120 jelenleg szabadságon lévő mentőkórházi dolgozónak. Eközben a mentőszolgálat főigazgatója a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, megtámadva a közalkalmazotti tanács és a korábbi, megbízott főigazgató szerződését. Takács Zoltán, a mentőszolgálat új főigazgatója is tudatában van annak, hogy a 150 millió forintos forrásinjekció nem elég. A levélben utalás található arra, hogy az Országos Baleseti Intézetben egy új mentőállomást alakítanának ki, illetve más, eddig fel nem ajánlott munkahelyekkel "kínálnák meg" az elbocsátott mentőkórházi dolgozókat, eképp csökkentve a kifizetésre váró végkielégítés összegét. Úgy tudjuk, már öt baleseti sebészorvossal tárgyaltak a Fővárosi Szent Imre Kórházban, ahol ugyan működik sürgősségi felvételi osztály, azonban traumatológia nem. Márpedig baleseti sebészet nélkül sem szakmai, sem gyakorlati értelemben nem lehet "valódi" sürgősségi ellátást megvalósítani.
2004.03.24.	Hír. Folyamatosan nő az igény a közmunkaprogramok iránt, és úgy tűnik, hosszabb ideig ez marad a legalkalmasabb eszköz a kisebb települések foglalkoztatási és szociális gondjainak enyhítésére. A közmunka ráadásul jóval több, mint egyszerű jövedelemszerzés, sokan élnek ugyanis az országban normális életcélok nélkül. Számukra többszörösen is komoly lehetőség a közmunka. Drámai képet mutat a statisztika, amely szerint a 18–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája kétszerese a munkaképes korú teljes lakosságénak. Igaz, hogy a közmunkát a sikertelenség jelének tekintik az emberek, s kevéssé veszik tekintetbe, hogy aki vállalja, dolgozni akar, de más módja nincs rá. Az idén az eddiginél több lehetőséget talál majd, aki ilyen munkát keres. A munkaügyi tárca a foglalkoztatási gondokat átmenetileg enyhítő közmunkapályázatának egymilliárd forintos keretét több mint másfélszeresére emelte. Így a költségvetésből elkülönített, csaknem 1,6 milliárd forintból az eredetileg tervezett 52 helyett 78 pályázó részesülhet támogatásban. (Egész évre a korábban jelzett négymilliárd forint helyett ezek szerint 4,6 milliárd forint jut a főleg hátrányos helyzetű, munkanélküliségtől szenvedő településeknek.) Összehasonlításul: a januárban meghirdetett közmunkaprogramra 292 pályázat érkezett 1090 településről. 2003-ban e célra mindössze hárommilliárd forint állt rendelkezésre, pedig több mint ötmilliárd forint lett volna szükséges. Tavaly egész évben 666 pályázat érkezett a Közmunkatanácshoz, 243 kapott támogatást 14 megye 617 településén, hogy összességében csaknem tízezren dolgozhassanak így hosszabb-rövidebb ideig. A mostani pályázat eredményeként április elsején az ország 332 településén 2665 tartósan munkanélküli kezdhet dolgozni.
2004.03.30.	Miután a kormány nemrégiben elfogadta a foglalkoztatáspolitikai stratégiát, a szaktárca megkezdi konkrét foglalkoztatáspolitikai programok készítését - jelentette be Burány Sándor. A munkaügyi miniszter kedden találkozott hazánkban működő nemzetközi vállalatok képviselőivel, akikkel a magyar munkaerő-piaci helyzetről, annak külföldi megítéléséről és a problémák megoldásának lehetőségéről, egyebek mellett a foglalkoztatottak számának növeléséről tárgyalt. A munkaügyi miniszter szerint szükség van munkaerő-tervezésre, hogy rövid és hosszabb távon is pontosan meg lehessen határozni, hogy milyen képzettségű dolgozókra van szükségük a munkaadóknak. A miniszter azt is bejelentette, hogy a foglalkoztatáspolitikai stratégia alapján még az idén megkezdik a részletes munkaerő-piaci prognózisok kidolgozását.

2004.01.01.	Hír. A MÁV Rt. vezetése és a reprezentatív vasutas szakszervezetek aláírták a 2004. évi kollektív szerződést és a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást. A VDSZSZ nem írta alá a választható béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos megállapodást és hétfőn tovább folytatja a tárgyalást. A kollektív szerződés 6. fejezete a választható béren kívüli juttatások, a kafetéria rendszerét tartalmazza. A másik három szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a választott béren kívüli juttatások rendszeréről is megállapodott a munkáltatóval. Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke a MÁV és a VDSZSZ közti, választható béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos nézetkülönbségről szólva kifejtette: azzal egyetért a VDSZSZ, hogy a vasutas munkavállalók részére fejenként 150 ezer forintos keretösszeg állna rendelkezésre éves szinten, ám helytelenítik, hogy a MÁV az ehhez szükséges forrás legnagyobb részét az önkéntes pénztártagság támogatásából kívánja átcsoportosítani. (figyelonet.hu)
2004.01.09.	Hír. Megkezdődtek a bértárgyalások a postánál. A Magyar Posta Rt. humán vezérigazgató-helyettese szerint a béremelésre konkrét ajánlatot tettek a szakszervezeteknek, de a tárgyaláson az a megegyezés született, hogy a konkrét számokról csak január 20-a után, a tárgyalások befejeztével tájékoztatják a nyilvánosságot. A vezérigazgató-helyettes szerint többek között az étkezési jegy összegének megállapítása is a bértárgyalás része. Szűts Ildikó szerint a cég a legkedvezőbb adózási feltételekkel kívánja munkavállalóinak garantálni ezt a juttatást. Az utazási költség kifizetésével kapcsolatban eddig eltérő gyakorlatot követettek, a dolgozók 70 százalékának utólag, 30 százalékának azonban előre megtérítették a vonat és távolsági busz bérletek árát. A posta azonban egységesítette az eljárást, az utólagos kifizetés lesz az általános gyakorlat. Az átállás egyébként februárban kezdődik. A 13. havi bérfizetést történelmi vívmánynak tekintik a munkáltatók és az érdekképviselők egyaránt, arról is megállapodás született, hogy 2004. decemberében ismét minden postai dolgozó 13. havi alapbért kap.
2004.01.10.	Hír. A Dunaferr eladására szeptemberben kiírt pályázaton az ÁPV Rt. – ígéretéhez híven – karácsony előtt egy nappal eredményt is hirdetett, amely szerint a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. nyolcvanszázalékos állami részvénycsomagját az ukrán Donbassz vezette konzorcium veheti meg. A városban nem szimpatizáltak különösebben egyik befektetőjelölttel sem, csupán azért szurkoltak, hogy olyan tulajdonosa legyen a vasműnek, amely tovább működteti a céget, és nem küld el embereket. A Donbassz kínálta a legkedvezőbb foglalkoztatási feltételeket, öt évre vállalta a jelenlegi – 8100 fős – foglalkoztatási szint fenntartását. Emellett a Donbassz által tervezett mintegy százmilliárdos beruházás is garantálja a munkahelyek stabilitását. A vasmű részvényeinek 15 százalékát birtokló dunaújvárosi önkormányzat végül sokat veszíthet a privatizációs tranzakción. A korábban névértéken mintegy hárommilliárd forintot érő csomag már tavaly a felére értékelődött le, amikor a legnagyobb leányvállalat, az Acélművek Kft. beolvadt a Dunaferr Rt.-be. A Donbassz által kialkudott 440 millió forintos vételár alapján azonban már 83 millióra zuhan a pakett értéke (s ezt még tovább csökkentheti az ÁPV által elvárt azonnali, legalább tizenhárommilliárdos tőkeemelés). A város a veszteség elkerülése érdekében korábban részvénycserét ajánlott az ÁPV-nek, amit az elutasított. A foglalkoztatotti létszám fenntartása mindenesetre már önmagában is elég lett volna arra, hogy az ukrán cég elnyerje a Dunaferr hazai viszonylatban szokatlanul erős szakszervezeteinek kegyét. De a Donbassz igencsak jól szerepelt az érdekvédőkkel menet közben folytatott tárgyalásokon is, ahol az összes szakszervezeti követelést elfogadták, s azok teljesítésére szándéknyilatkozatban tettek ígéretet. "Azt reméljük, hogy a legjobb pályázó nyert" – mondja mindezek alapján Poszpischil László, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke. A szakszervezetek most a privatizációs szerződésre koncentrálnak, amelyet a tervek szerint január végéig köt meg az ÁPV a Donbasszal.
2004.01.13.	Hír. Az Európai Unióban nem szokás az ünnepek miatti munkanap-átrendezés. A szakminiszter fontolgatja a hazai gyakorlat megváltoztatását. A munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés az Európai Unió országaiban nem divat. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint célszerű lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók kedvezően fogadják a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket akkor is, ha tudják, hogy a szabadnapokat le kell dolgozniuk. Azt viszont ő is megerősítette, hogy szokássá vált a szabadság tartalékolása erre a célra, vagyis, hogy a dolgozók szabadnapot vesznek ki a munkarend megváltoztatása miatt egyébként munkanappá nyilvánított szombaton. Fehér József úgy véli, egy jellemzően magángazdaságra épülő versenyszférában nem írható elő a munkaadók számára a munkanap-áthelyezés, s ennek a közszolgáltatásban sincs értelme. A közszektor jelentős ágazatai közül például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben is folyamatos az üzem. Az egyébként munkaszüneti napra elrendelt munkának – legalább is a főtitkár szerint – a gazdaság szempontjából még kedvezőtlen hatásai is lehetnek, például az, hogy az elektromos-, a gázművek, a posta vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatás utáni első kormány szakminisztere azt ígérte, nem lesz munkanap-áthelyezés.
2004.01.13.	Hír. Hétfőn dolgozószobájában találkozott a miniszterelnök az MSZOSZ elnökségének tagjaival. Medgyessy Péter – parlamenti elfoglaltsága miatt – ígérete ellenére nem tudott részt venni a szakszervezeti szövetség által összehívott nagygyűlésen. A tegnapi informális találkozón egyezség született arról, hogy a kormányfő elmegy az MSZOSZ szövetségi tanácsának március elejére tervezett kibővített ülésére, amelyen közösen értékelik a 35 szakszervezet és Medgyessy által még miniszterelnök-jelöltként a kampány idején aláírt együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését. A találkozón a miniszterelnök és a szakszervezeti vezetők egyaránt fontosnak ítélték meg a gazdasági és szociális tanács létrehozását, valamint azt, hogy a ciklus végéig megtörténjen a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata.
2004.01.16.	Hír. Folytatódtak a bértárgyalások a Dunaferrnél. A vállalatvezetés 3,8 százalékos ajánlata több ugyan mint az első tárgyaláson elhangzott két százalék, de így is nagyon messze van az érdekképviseletek által kért két számjegyű emeléstől. A csütörtöki megbeszélés eredménye, hogy a szociális területeket illetően már körvonalazódik az egyetértés. A szakszervezetek kellemetlen helyzetben vannak, a kollektív szerződés szerint ugyanis a hónap végéig meg kell születnie az egyezségnek a munkaadóval, tehát a jelenlegi vállalatvezetéssel. A leendő tulajdonossal, az ukrán-svájci konzorciummal azért nem tárgyalhatnak, mert még nem járt le a határideje annak, hogy a konzorcium megkösse a szerződést a bankokkal, tehát ők még nem kihirdetett tulajdonosok. Hónig Péter, a vállalat jelenlegi vezérigazgatója viszont azt mondta, hogy neki úgy kell tárgyalnia, mintha nem is privatizálnák a részvénytársaságot, vagyis a mostani helyzetben nem tudnak nagyobb bérfejlesztésre ígéretet tenni.
2004.01.16.	Hír. Miután az alapbérfejlesztésben a bér- és szociális tárgyalások pénteki fordulóján sem közeledett a munkáltató és az érdekképviseletek álláspontja a Dunaferrnél, a szakszervezetek tárgyalódelegációja hétfőn az ÁPV Rt.-nél folytatja az egyeztetést, közölte a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint Mihály elmondta, a szakszervezetek nem tudják elfogadni a munkáltató 3,8 százalékos alapbér-fejlesztési javaslatát, az ugyanis lényegesen alacsonyabb az Országos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 8 százalékos keresetnövelésnél is. Várhatóan a jövő héten informális találkozóra kerül sor a szakszervezetek tárgyalódelegációja és a Dunaferr privatizációs pályázatának győztese, az ukrán Donbass Ipari Szövetség és a svájci Duferco konzorciumának képviselőivel. A megbeszélésén a szakszervezetek tájékoztatják a jövendő tulajdonost a bér- és szociális tárgyalások alakulásáról is. A munkáltatóval folytatott egyeztetésen több szociális kérdésben megegyezés vagy megállapodás közeli helyzet alakult ki. Nem sikerült azonban egyezségre jutni egyebek között a családi szálló és a munkásszálló térítési díjának emelésével kapcsolatban.
2004.01.29.	Hír. A Dunaferr 6,27 százalékos béremelésre tett tegnap ajánlatot dolgozóinak. A szakszervezetek várhatóan ma vitatják meg az ajánlatot, de továbbra is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 7-8 százalékos javaslatát tartják irányadónak - közölte Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas szakszervezeti Szövetség elnöke. Tegnap munkásgyűlésen adtak tájékoztatást a Dunaferrnél az idei bérmegállapodást előkészítő tárgyalásokról a dolgozókat képviselő szakszervezetek. A szakszervezet a vasmű vezetése után a tulajdonos ÁPV Rt. képviselőivel is egyeztetett, és olyan ajánlatot kért, amelyről érdemben lehet tárgyalni. Emellett informális megbeszélés volt a pályázaton nyertes ukrán-svájci Donbasz-Duferco konzorcium képviselőivel is, akik azt kérték, hogy mielőbb, lehetőleg még a privatizációs szerződés február 5-ére tervezett aláírásáig legyen meg a bérmegállapodás. Bálint Mihály szerint most jó esély van az egyezségre, amelyet a kollektív szerződés értelmében még a héten alá kellene írni, de ezt nem tartják kőbe vésettnek és a közelgő határidő nyomása alatt sem kötnek előnytelen megállapodást.
_2004.02.10.	A Dunaferr Vasas Szakszervezet kész aláírni az idei bér és szociális megállapodást, de az egyezség megkötése még várat magára, mivel a Dunaferr menedzsmentje egy olyan záradékot csatolt a tervezethez, ami elfogadhatatlan a szakszervezet számára. Eszerint a megállapodás csak azután lépne életbe, ha a vasmű privatizációs szerződését aláírja az ÁPV Rt. és az ukrán–svájci konzorcium. A megállapodás-tervezet szerint első lépcsőben 6,27 százalékos bérfejlesztést hajtanának végre a vasműnél, a további béremelésről évközben egyeztetnének a felek. Ismert, hogy a szakszervezet korábban az országos bérajánlásnak megfelelő nyolc százalékos emelést tartott szükségesnek ahhoz, hogy a vasmű munkavállalói ne szenvedjenek el reálbér csökkenést. Igaz, a menedzsment korábbi, az inflációt messze alulmúló 3,8 százalékos bérajánlathoz képest jelentős elmozdulás történt. A Dunaferr privatizációs szerződését egyébként várhatóan még a hónapban megkötik, a nyertes Donbasz-Dufeco többek között ugyanis vállalta, hogy legalább öt évig foglalkoztatja a vasmű nyolcezer dolgozóját.
2004.02.12.	Hír. Többszöri halasztás után a szakszervezetek tegnap egyoldalúan aláírták a Dunaferr-csoport idei béremeléséről szóló megállapodást. Ezen egyelőre csak a szakszervezet aláírása szerepel, a másik fél, a cég vezetése ugyanis még nem kapott felhatalmazást a tulajdonos ÁPV Rt.-től arra, hogy egy kiegészítő záradék nélkül elfogadja a bérmegegyezést. A korábban jelzett záradék szerint a megállapodás csak azután lép életbe, ha a vasmű privatizációs szerződését aláírja az ÁPV Rt. és az ukrán–svájci konzorcium. Ez a záradék számunkra elfogadhatatlan: egyrészt nincs benne határidő, másrészt mi történik akkor, ha mégsem írják alá a megegyezést a privatizációról, mondta el a kérdésről álláspontját Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint hangsúlyozta, hogy a megállapodás egyoldalú aláírásával a szakszervezetek sürgetni akarják az állami privatizációs cég vezetőit: adjanak felhatalmazást a vasmű menedzsmentjének arra, hogy azonnali hatállyal elfogadja a bérmegállapodást, és késedelem nélkül kezdődjék meg annak végrehajtása. A kialakult helyzetről csütörtök délután tájékoztatót tartanak Dunaújvárosban.
2004.02.14.	Hír. Azonnali tárgyalást szorgalmaznak a munkáltatóval a Dunaferr dolgozóit képviselő szakszervezetek, miután egyoldalúan írták alá az idei bér- és szociális megállapodást. Bálint Mihály emlékeztetett arra, hogy a határidő 10-én lejárt és bár sikerült véglegesíteni a megállapodást, vagyis sem a béremelés, sem a szociális juttatások kérdésében nincs vita, az egyezséget a szakszervezetek egyoldalúan írták alá. Bálint Mihály jelezte: ma ismét összeülnek a szakszervezetek döntéshozó testületei és akkor határoznak a további lépésekről. Eredménytelenség esetén az Országos Munkaügyi Döntőbírói Szolgálathoz fordulnak. A szakszervezeti vezető elmondta: felkérte a tulajdonos ÁPV Rt-t, hogy vizsgálja felül álláspontját és adja meg a felhatalmazást a Dunaferr menedzsmentjének az eredeti megállapodás aláírására amely első lépcsőben 6,27 százalékos bérfejlesztésről szól. A kérdést mindenképpen tárgyalásos úton akarják rendezni.
2004.02.26.	Aláírták tegnap a Dunaferr eladásáról szóló privatizációs szerződést. Az ÁPV Rt. és az ukrán–svájci Donbass-Duferco konzorcium közötti szerződés értelmében a vevő a Dunaferr Rt. 79,48 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagjáért 444 millió forintot fizet. A tranzakció összértéke, beleértve a 17,3 milliárdos tőkeemelést, a 72 milliárdos beruházási, kistérség-fejlesztési, illetve foglalkoztatási vállalásokat is, a következő öt évben várhatóan eléri a százmilliárd forintot. A privatizációs megállapodás értelmében ugyanakkor a Dunaferr csupán akkor kerül a Donbass-Duferco tulajdonába, ha az új tulajdonos megállapodik a hitelező bankokkal a cég mintegy hatvanmilliárd forintos adósságállományának átvállalásáról. Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója azonban arra számít, a privatizációs szerződés aláírása újabb lendületet ad a bankokkal folyó tárgyalásoknak.
2004.02.27.	Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége idén is elkészíti úgynevezett civil országjelentését, amelyben egyebek között uniós bérfelzárkóztatási program kidolgozását javasolja majd - erősítette meg tegnap nyíregyházi tájékoztatóján Wittich Tamás elnök. Mint elmondta, a legutóbbi adatok szerint is a magyarországi bérek csak az uniós fizetések egyharmadát érik el, amit az MSZOSZ elfogadhatatlannak tart.
2004.03.03.	Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége megállapodott, hogy a versenyképességet nem veszélyeztető munkaidő-csökkentésről, a munkaidő alapról is tárgyal majd a jövőben. A két szervezet szükségesnek tartja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez olyan konkrét programok készüljenek, amelyek a gazdaság élénkítésén kívül az EU-támogatások koncentráltabb felhasználását is eredményezik. Mindkét szervezet kész javaslataival segíteni e feladatokban a kormányzatot. Egyetértettek abban is, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekeket egyaránt szolgáló közteher-csökkentéshez "olcsóbb államra" van szükség. A társadalmi- és a munkabéke érdekében a két szervezet kész egy hosszabb távra szóló megállapodás megkötéséhez közös javaslatot kidolgozni. Mindkét szervezet szükségesnek tartja az országos szintű érdekegyeztetés megerősítését, megújítását. Mielőbb el kell készíteni az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabályát. Ennek a dokumentumnak biztosítania kell, hogy az országos érdekegyeztetésben valós súlyú, tényleges felelősséggel rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vegyenek részt. Az érdekképviseletek szerint el kell érni, hogy a fontosabb gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor a kormányzatot miniszterek illetve az átfogó makrogazdasági kérdések tárgyalásakor a miniszterelnök képviselje. Egyetértettek a szervezetek a középszintű érdekegyeztetés jelentőségében is. Mindkét szervezet támogatja az erre szolgáló fórumok, az ágazati párbeszéd bizottságok megalakítását, érdemi munkájuk megkezdését. Megállapodtak arról is, hogy folytatják az egyeztető tárgyalásokat a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatáról, a munkaügyi ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről.
2004.03.05.	Hír. Fizetésképtelen a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft., ezért ismét leállt a diósgyőri kohászat, a dolgozók többségét szabadságra küldték – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón majd munkásgyűlésen Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a BNA vezérigazgatója és Kovács János, a diósgyőri kohászatot tulajdonló DAM Steel Rt. felszámolója. A DAM Steel értékesítésére meghirdetett második pályázatra jelentkező egyetlen vevőjelölttel tovább folynak a tárgyalások, és Kovács szerint van remény a megállapodásra a megváltozott körülmények között is. A kohászatot egyébként nem állították le teljesen – hiszen az újraindítás nagyon sokba kerülne –, de sokáig nem tudják fedezni a napi 2,5 millió forintos költségét sem. Ha tehát egy-két héten belül nem születik egyezség a DAM Steel eladásáról, végképp veszélybe kerülhet a Fazola Henrik által alapított gyár.
2004.03.05.	Hír. A Magyar Posta budaörsi logisztikai központjában uralkodó káosz miatt csak jelentős késéssel kézbesítenek. A legnagyobb postásszakszervezet vezetője szerint a kialakult helyzetért a vállalat vezetőségét terheli a felelősség. Még tegnap is hegyekben álltak a csomagok a Magyar Posta új budaörsi elosztó központjában, mert nem volt elég dolgozó a beérkező mintegy másfél millió küldemény gyors feldolgozásához. A normál üzemmenethez szükséges 1100 postás helyett ugyanis csak nyolcszázat sikerült a vállalatnak "összetoboroznia", noha az átlagos 6,5 százalékos alapbérfejlesztésen túl további 1,5 százalékos "extrajuttatással" kecsegtette a jelentkezőket. Mundruczó Kornél, a Postások Szakszervezetének elnöke szerint szó sincs szabotázsról, a korábban a Keleti pályaudvarnál lévő központban dolgozók azért nem vállalták a budaörsi munkát, mert több órával meghosszabbodott volna utazási idejük. Szerinte a kialakult káoszért egyértelműen a vállalatvezetést terheli a felelősség, hiszen tisztában voltak azzal, hogy kevés a munkáskéz. A hiányzó munkaerőt most Budaörs környékéről "verbuválják". Mundruczó Kornél szerint kérdés, lesz-e elég jelentkező, hiszen a feldolgozóközpontot hipermarketek, óriás barkácsáruházak és elektronikai szakáruházak ölelik körül, ahol százezer forint alatt nem keres senki. A posta pedig jó ha 80 ezret tud fizetni. Az elnök szerint ezért inkább a Keleti pályaudvarnál dolgozók bérét kellene felemelni, és átvállalni teljes egészében utaztatásuk költségeit.
2004.03.11.	Hír. A magyar munkavállaló nincs választási helyzetben, nem szabad akaratából mond le emberi és alkotmányos jogairól, amelyek a közös Európában élő társaikat már ma is megilletik. Azt szeretné, ha jutna szabadideje – főleg hétvégén – a családjára, pihenésre, szórakozásra ugyanúgy, mint német kollégájának – jelentette ki Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke, reagálva egy napilapnak a hétvégi munkáról írt cikkére. Szerinte az, aki úgy gondolja, hogy a magyar szakszervezeteknek – a profit mindenekfelettiségét szolgálva – fel kellene adniuk a hivatásukból adódó alapvető céljaikat, az egyben megszűnésüket kívánja. A szakszervezetek azzal, hogy az Európában megszokott tisztességes életért, emberi bánásmódért, rendes munkaidőben elérhető bérezésért harcolnak, nem ártanak azoknak, akiket képviselniük kell – szögezte le. Hozzátette: ennek felismeréséhez nincs szükségük külföldi tanácsadókra, annál inkább a nemzetközi szakszervezeti mozgalom támogatására, a munkavállalók összefogására és szolidaritására.
2004.03.25.	A Vasas Szakszervezet állásfoglalást adott ki a diósgyőri koháaszat helyzete miatt, amelyet alább közlünk: „A Vasas Elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy a hányatott sorsú diósgyőri kohászatot végleges megszűnés fenyegeti. Érthetetlen, hogy most, a rég nem tapasztalt acélipari konjunktúra idején, a gyár bezárás látszik egyetlen megoldásnak. Annál is inkább, mivel információnk szerint a cég, a tavalyi újraindítása után mind belföldön, mind külföldön visszaszerezte piaci pozícióit. Követeljük, hogy - független cég világítsa át az elmúlt évi, újraindítás utáni gazdálkodást, - a felszámoló adjon pontos tájékoztatást az érintett érdekképviseletekkel a cég eladására kiírt pályázatokról, a megtett ajánlatokról, a potenciális vevőkről, és teljes felelősséggel járjon el a munkahelyek megmentése érdekében, - a BNA Kft. újraindítását megcélzó, partnerekkel történő tárgyalásokra hívják meg a munkavállalói érdekképviseleteket, - az érdeklődők valós képet kapjanak a cégről, és hogy mielőbb szakmai befektetőt sikerüljön találni. A magyar állam a mi adónkból is mintegy 1,2 MdFt-tal segítette a cég túlélését, ezért is jogunk van a cég körüli mendemondák helyett a tényeket megismerni. Elfogadhatatlan, hogy a nagy múltú, jelentős hazai és nemzetközi piacokkal rendelkező társaság 1200 munkavállalója, és a beszállítóknál dolgozó több ezer ember szubjektív okok miatt elveszítse munkahelyét, ezzel a régióban egyébként is meglévő komoly foglalkoztatási és szociális feszültségek robbanáshoz vezessenek. Elvárjuk, hogy a kormány illetékes tárcái minden lehetséges módon nyújtsanak támogatást a foglalkoztatás biztosításában. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szolidáris a diósgyőri kohászokkal és kész minden törvényes eszközt igénybe venni érdekeik képviseletére, érvényesítésére. Budapest, 2004. március 25. ELNÖKSÉG”
2004.03.30.	Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanácsának hétfői ülésén, ahol elmondta, hogy az államapparátus és az előírások számának csökkentésére van szükség. A PM erre vonatkozó anyaga szerint az államháztartás hiányának, az államháztartás terjedelmének hosszú távú csökkentése érdekében fel kell gyorsítani a reformot, a kormány ezért felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy április végéig dolgozza ki az államháztartás működésének pénzügyi követelményrendszerét, az intézményrendszer átalakításának szempontjait, az ezek meghatározását és megvalósítását szolgáló programokat; felhívta az illetékes minisztériumokat arra, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsőoktatás, a kultúra területén – a korábbi kormányhatározatokra is figyelemmel – a reformmunkálatokat, és erről május végéig tegyenek jelentést a kormánynak.” Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, a Közszolgálati Sztrájkbizottság szóvivője elmondta: a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseiről egyelőre félhivatalos formában, informális megbeszéléseken hallottak. Szeretnék, ha áprilisban Draskovics Tibor pénzügyminiszter ellátogatna a SZEF székházába, de Medgyessy Péter miniszterelnököt is meghívták, hogy hivatalos formában tárgyaljanak a kérdésről. Szabó szerint is sok értelmetlen és túlszabályozott előírás, jogszabály jellemzi a közszférát, és ezen változtatni, egyszerűsíteni kell, de ahol ezeket nem lehet vagy nem tudják egyszerűsíteni, ott továbbra is biztosítani kell a munka ellátásához szükséges létszámot; sok esetben ugyanis jelenleg éppen hogy létszámbővítésre volna szükség. A tavalyi, 10%-os létszámleépítésről a szakszervezeti vezető elmondta: azzal továbbra sem értenek egyet, a Közszolgálati Sztrájkbizottságnak a kormánnyal kötött megállapodása teljesítéséről pedig a megállapodás szövege alapján fognak tárgyalni. (A megállapodás szerint „amennyiben a költségvetési szféra keresetnövekedése a közös szándékoktól – 6%-os bruttó bérnövekedés – eltérően alakulna, a Felek az OKÉT keretében legkésőbb május 31-ig meghatározzák, hogy milyen jogi és pénzügyi intézkedések indokoltak és szükségesek az előirányzott bruttó 6%-os bér- (illetmény-) növelés érvényesítése érdekében.)
2004.03.30.	A Nyugdíjasok Országos Szövetsége és az MSZOSZ a következő közös sajtóközleményt adta ki: „Jó érzéssel fogadtuk a hír, hogy két szocialista parlamenti képviselő törvénymódosítást kezdeményez a 13. havi nyugdíj 2004 novemberben esedékes részének olyan felosztására, hogy a felét már májusban, a másik felét pedig decemberben kapják meg a jogosultak. Jó érzéssel fogadtuk a hírt, mert az elmúlt hónapokban meglódult inflációt csak novemberben kompenzálná a létező törvény. A tavasszal érkező, átlagosan 13 ezer forint körüli egyszeri juttatás viszont addig is enyhíti a dráguló élet terheit. Reméljük, hogy törvény is lesz az előterjesztésből, hiszen az SZDSZ is támogatásáról biztosította a nyugdíjasokat, és bizonyára mások is lesznek, akik egyetértően állnak a javaslathoz. Igaz, furcsa módon most inkább kampányfogásról beszélnek más frakciók soraiban, bár köztudottan több évre szánt ez a törvényjavaslat. Tisztelt Képviselő urak! Lehet, hogy többen úgy gondolják: „eladó az egész világ”” és benne a nyugdíjas lelke is. Tévednek! A mi bizalmunknak nagy ára van és ezt nem üzleti alkuval, hanem a hétköznapok történéseivel lehet építeni, vagy fecsérelni. Aki gondjainkra figyel, s az érdekek kusza hálójában is a közbékén munkálkodik az, könnyebben utat talál szívünkhöz. Aki az álságos viták, az öncélú ütközések, a prolongált feszültségek világában érzi jól magát: az gyéren számíthat a biztonságot, nyugalmat kereső, megfáradt idősek bizalmára. Budapest, 2004. március 30.”
2004.03.31.	A Vasutasok Szakszervezete sajtóközleményt adott ki a vasútreformmal kapcsolatban, amelyet az alábbiakban közlünk: „Biztonságos vasutat Európának és az európaiaknak! Mondj nemet a liberalizációra! Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), amelynek a Vasutasok Szakszervezete is tagja, ma délben az észak-franciaországi Lille-ben tartja nagygyűlését, melynek fő üzenetei „Biztonság mindenekelőtt!”, „Szolidaritás a munkavállalók között és szemben az európai vasutak liberalizációjával”. Az ETF és a vasutas tagjai szerte Európában tüntetéseket szerveznek a gyorsított liberalizáció ellen és a biztonságos vasútért. A Vasutasok Szakszervezete ezen a napon indítja szakmai konferencia sorozatát, amely fókuszában a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság átalakítása, versenyképessé tétele áll. Összhangban az ETF gyorsított vasút-liberaliziáció elleni akciójával a Vasutasok Szakszervezete Magyarországon is megkérdőjelezi a hazai vasúttársaság hosszú távú közlekedési koncepció nélküli feldarabolását. Elfogadhatatlan számunkra az egyoldalú közútfejlesztést előtérbe helyező, a vasutakat háttérbe szorító elképzeléshalmaz, amely nem veszi figyelembe a vasúton utazók jogos biztonsági és minőségi igényeit, és túldimenzionálja az autópályák társadalmi-gazdasági hatásait. Támogatjuk az ETF azon törekvéseit amelyek a vasúti biztonság és a munkavállalók szociális körülményeire vonatkozó európai jogi keretek megalkotását sürgetik. Tiltakozunk amiatt, hogy a szakismeret hiánya a biztonság, a foglalkoztatás és a szociális feltételek terén károkat okozzon. Stop a liberalizációnak! Szükség van az 1. Vasúti Csomag teljes átvételére, a Biztonsági Irányelvek további fejlesztésére, valamint a mozdonyvezetők jogosítványának átvételére is. Első a biztonság! A vasút liberalizációja, privatizációja és átalakítása nem szabad, hogy biztonsági kockázatot okozzon. A vasutaknak nem minimum sztenderdeket, hanem a lehető legmagasabb szintű biztonságot kell garantálniuk. Beruházásokat kell preventív jelleggel megvalósítani a biztonsági rendszerek, a karbantartás és az infrastruktúra területén. Szolidaritás a vasutasok között! A vasúttársaságok közötti verseny nem jelenthet versenyt a vasutas munkavállalók között. A vasutasok nem tüntethetik fel egymást rossz színben. A vasutasok egész Európában szolidárisak egymással, szolidárisak azokkal a kollégáikkal, akik egy másik országban munkalehetőségükért és jogaik megvédéséért küzdenek. Európai Vasúti Ügynökséget mindenkinek! Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonság garanciája kell, hogy legyen! Nagyon fontos, hogy az Európai Vasúti Ügynökség a problémák irányába nyitott és a munkája során független legyen. 2004. március 31.”

2003.02.06.	Hír. A Parmalat Hungaria Rt. Szakszervezeti bizottsága és a Parmalat Hungaria Rt. Üzemi Tanácsa a következő nyílt levelet írta Cristiano Villani-nak, a Parmalat Hungaria Rt. elnök-vezérigazgatójának: „A Parmalat Hungaria Rt. dolgozói közössége azzal a kéréssel fordul az Ön személyén keresztül a társaság jövőjéről a jelen helyzetben döntéseket hozó irányító szervezethez, hogy a társaság beszállítói partnerei által kezdeményezett felszámolási eljárást fogadja el, lefolytatását halasztó kifogásolással ne akadályozza. Ezt a kérésünket a tejfeldolgozási tevékenység és a munkavállalók munkavégzési lehetőségének megőrzése érdekében terjesztjük elő. Az alapanyag-beszállítók egy része már megszüntette a kapcsolatát a társasággal. A közelmúlt egymást gyorsan követő eseményei, a különböző tömegkommunikációs eszközökben történő megnyilatkozások egyértelműen előrevetítik, hogy a tejtermelők – abban az esetben, ha a társaság a követeléseik teljesítése helyett a további időhúzás taktikáját választja – valamennyien beszüntetik az alapanyag beszállítást. Ebben az esetben az üzemben a termékgyártás lehetősége a szükséges alapanyag biztosítása nélkül megszűnik, az értékesítési tevékenység a megfelelő árualap hiánya miatt nem folytatható és a vállalat bevételi források nélkül nem tud működni. A működésképtelenség következtében a dolgozók – akik közül sokan több generáción keresztül és hosszú ideje ennek a közösségnek a tagjai – elveszíthetik a munkahelyüket, ami az egyetlen megélhetési forrásuk. A társaság érdeke is azt kívánja, hogy a működés folyamatossága ne szakadjon meg, mert egy működő vállalat piaci értéke sokkal magasabb, mint egy bezárt, beszállítói és vevői állománnyal nem rendelkező feldolgozó üzemé. A munkavállalók úgy gondolják, hogy a társaság vezetésének a döntések meghozatalánál elsősorban a fenti szempontokat kell szem előtt tartania, annál is inkább, mert azt, hogy a társaság ilyen helyzetbe került nem a vállalat dolgozóinak a magatartása, sem a tejipari ágazatot befolyásoló gazdasági környezet, hanem az anyavállalat tulajdonosainak a rossz, a gazdálkodás szabályait be nem tartó irányító tevékenysége idézete elő. Felhívjuk a társaság vezetésének figyelmét, hogy amennyiben a kollektíva jövőjét veszélyeztető döntéseket hoznak, élve a törvények biztosította lehetőségekkel az érdekvédelmi szervezetek minden eszközt felhasználva megteszik a szükséges lépéseket a munkahelyeink megtartása érdekében. Székesfehérvár, 2004. február 5. A Parmalat Hungaria Rt. munkavállalói nevében: Parmalat Hungaria Rt. Szakszervezeti bizottsága, Parmalat Hungaria Rt. Üzemi Tanácsa” (Szakszervezetek.hu)
2004.01.05.	Hír. Várhatóan csütörtökön ülnek újra asztalhoz a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság képviselői, hogy tárgyaljanak a közszférában dolgozó 700-800 ezer munkavállaló idei béremeléséről. (Az országos közszolgálati sztrájkbizottságot november 25-én alakította meg a négy konföderációba tömörült 23 szakszervezet azután, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra 2004. évi béreiről. Ezt követően december 3-án és 10-én ültek asztalhoz a kormány képviselői Csizmár Gábor munkaügyi és Veres János pénzügyi államtitkár vezetésével a szakszervezeti delegáltakkal, Szabó Endrével, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével, Vígh Lászlóval, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökével, Kerpen Gáborral a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának alelnökével, valamint Baskiné Lipka Gabriellával, az MSZOSZ Közszféra Részszövetsége alelnökével.) Legkorábban szerdán délután, vagy csütörtökön reggel kapja meg a sztrájkbizottság a harmadik tanácskozás alapjául szolgáló dokumentumot a kormánytól. A négy konföderációhoz tartozó, 23 szervezetből alakult országos közszolgálati sztrájkbizottság delegáltjai már két alkalommal asztalhoz ültek a kormány képviselőivel, de mindeddig nem tudtak kompromisszumra jutni a béremelés kérdésében. Szabó Endre, a sztrájkbizottság szóvivője, úgy látja, a csütörtöki találkozón eldől, érdemes- e egyáltalán tovább tárgyalni a megállapodásról. Közlése szerint, ha nem tudnak egyetértésre jutni, a sztrájkbizottságnak döntenie kell arról, mitévő legyen. A szakszervezetek felmérést készíttettek a közszférában dolgozók körében a sztrájkhajlandóságról. A felmérés szerint van hajlandóság a sztrájkra, de ez területenként eltérő mértékű. "Mi elmentünk addig a pontig, amíg egyáltalán elmehettünk, sőt van olyan vélemény is, hogy talán túl nagy kompromisszumot tettünk a 6 százalékkal, (...), nekünk nincs hova visszavonulnunk" - mondta Szabó Endre, utalva arra, hogy a tárgyalások kezdetén még 10 százalékos növekményt kértek. Álláspontja szerint a kormánynak az inflációval megegyező mértékű béremelést egyrészt jogilag kellene garantálnia, másrészt biztosítani kellene ennek pénzügyi feltételrendszerét is. A kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek rendelkeznek a jövő évi 6 százalékos béremelés fedezetével, így a keresetnövekedést a szakszervezeteknek elsősorban a helyi és az ágazati érdekegyeztetés keretei között kellene érvényesíteniük.
2004.01.06.	Hír. Az ELTE társadalomtudományi, bölcsészettudományi és a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kara tavaly év végén aláírásgyűjtő akciót kezdeményezett és nyílt levelet küldött az oktatási miniszternek. Az egyetemisták levelükben azt írták: "A költségvetés több mint egyharmados - egyes elképzelések szerint közel ötven százalékos - csökkentése (...) több száz milliós nagyságrendű hiányt teremt karainkon, ami maga után vonja a választható órák számának drámai mértékű csökkentését, megkerülhetetlenné teszi a külső előadók, gyakorlatvezetők létszámának redukálását, valamint aláássa saját oktatóink fizetésének fedezetét is - annak ellenére, hogy kötelező óraszámuk most növekedett meg". Az ELTE jogi kara is csatlakozott az aláírásgyűjtési akcióhoz, a diákok eddig több mint négyezer aláírást gyűjtöttek össze, amelyből 3500-at már átadtak Magyar Bálint oktatási miniszternek. További mintegy 600-650-et várhatóan még a héten átadnak. Nagy Simon, szervező közölte, a helyzetet tárgyalásos úton szeretnék rendezni, de ha ez nem vezet eredményre a tiltakozásnak erősebb formáját - akár a tüntetést is - elképzelhetőnek tartják. A hallgatók képviselője úgy tudja, hogy az ELTE-t 15 százalékos elvonás sújtja 2004-ben.
2004.01.09.	A kabinet tegnap olyan írásos megállapodás-tervezetet terjesztett a közszolgálati sztrájkbizottság elé, amely szerint a hatszázalékos béremelést a közalkalmazotti bértáblán keresztül is meg lehetne valósítani, mondta Szabó Endre. A bértáblára tett utalás előrelépést jelent, hiszen a szakszervezetek ebben látják az emelés kifizetésének fő garanciáját. A kormány tervezetében számos megvizsgálandó körülmény akad, amit az elkövetkezendő két hétben bizottságok vizsgálnak. Ilyen a köztisztviselői és fegyveres területen tavaly végrehajtott keresetemelkedés áthúzódó hatásának kérdése. A kormány szerint e területeken nem kellene külön megállapodás, mivel az áthúzódó hatás idén hétszázalékos keresetemelkedést eredményez. A sztrájkbizottság szerint ez az érték három százalék. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint a tárgyaláson nem volt érzékelhető a sztrájkfenyegetettség, az viszont igen, hogy mindkét fél érdekelt a megállapodásban. A tárgyalópartnerek a kérdés bonyolultsága miatt úgy döntöttek, két szakbizottságot hoznak létre annak vizsgálatára, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a fegyveres és rendvédelmi szférában milyen technikákkal érhető el a hatszázalékos keresetnövelés. Az egyeztetés két hét múlva folytatódik, de – mint Szabó Endre fogalmazott – az lesz az utolsó.
2004.01.12.	A közoktatási szakszervezetek tegnap megkezdték a tárgyalásokat az Oktatási Minisztériummal arról, hogy egy esetleges munkabeszüntetés esetén milyen minimális szolgáltatásokat kell garantálni. Varga László (PSZ) elmondta: még nem állapodtak meg semmiben a tárca illetékeseivel, a tárgyalásokat jövő hét pénteken folytatják. Varga László szerint országos szintű munkabeszüntetésnél az érdekvédelmi szervezeteknek és a kormány által kijelölt illetékeseknek kell megállapodniuk, helyi szinten az így megfogalmazott ajánlások mentén oldják meg a feladatokat. A sztrájkról a munkabeszüntetés megkezdése előtt öt nappal kell értesíteni az érintetteket, jelen esetben a szülőket, akik eldönthetik, hogy például beadják-e gyermeküket a felügyeletet adó óvodába, vagy szabadnapot vesznek ki aznapra. Tanítás azonban sztrájk idején sehol sincs. Minden munkahelyen biztosítani kell azonban a vagyonvédelmet, így ha egy iskola nem zárható be, akkor például a portásnak sztrájk idején is dolgoznia kell.
2004.01.13.	Megjelentek munkahelyükön, de nem vették fel a munkát tegnap hajnalban a milánói villamosvezetők, akik a buszsofőrökkel és a metróvezetőkkel együtt sztrájkot kezdtek bérköveteléseik támogatására. A város tömegközlekedése megbénult. Mivel a munkabeszüntetést nem jelentették be előre, utasok ezrei várakoztak hiába a megállókban. A milánói közlekedési alkalmazottak ragaszkodnak az eredetileg követelt, inflációkövető, 106 eurós havi fizetésemeléshez, illetve a háromezer eurós egyszeri bérjuttatáshoz, miközben a kormány az új ágazati kollektív szerződésben havi 81 eurós átlagos béremelést ajánlott meg, egyszeri juttatásként pedig 970 eurót.
2004.01.28.	Hír. Munkásgyűlést tart a Dunaferrnél a vasas szakszervezet helyi szervezte, miután a munkáltatók „megalázóan alacsony”, 2%-os bérnövelési ajánlást tettek a bértárgyalásokon. A szakszervezet szerint legalább 7%-ra lenne szükség a reálbérek szinten tartásához.
2004.02.01.	_{A kormány január 31-én átadta a közszféra közös sztrájkbizottságának a béremelésre vonatkozó ajánlatát. Szabó Endre elnök azt nyilatkozta, hogy az ajánlatban nincs egyértelmű garancia az emelésre, de február 15-ig a 25 szakszervezet vizsgálja a kormány anyagát és akkor adnak választ.}
2004.02.02.	Hír. Az ausztráliai Newcastle városában ma kezdődik több magyar vendégmunkás munkaügyi pere. A multimilliomos Steven Forgács tulajdonában lévő hajójavító magyar hegesztőit a helyi szakszervezet jelentette fel, mert állításuk szerint szakképzetlenek és nincsenek megfelelő jogosítványaik. A magyarok ezzel szemben azt állítják, hogy folyamatosan diszkriminálják őket, például egyedül ők nem kaptak a hegesztéshez szükséges munkaruhát. Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője szerint a konkrét eset egy munkajogi vita, amely nem válik automatikusan a tárca ügyévé. Ettől függetlenül amennyiben egy magyar állampolgár külföldön úgy érzi, hogy diszkrimináció éri és inhumánus eljárásban van része, úgy keresse fel a helyi konzulátust. Tóth Tamás lapunknak elmondta, a tárca minden ilyen esetet gyűjt és értékel, hogy ennek megfelelően tudja tájékoztatni a hosszabb ideig külföldre utazókat és ott munkát vállalókat. Dr. Lőrik Erzsébet munkajogász szerint a konkrét esetben az a legfontosabb kérdés, hogy magyar vagy ausztrál céggel kötötték közvetlenül a munkaszerződésüket. A gyakorlat ugyanis legtöbbször az, hogy hazai cégek közvetítik ki a munkásokat. Ha a munkáltatójuk ausztrál, úgy az ottani munkajogi szabályok érvényesek rájuk is. Az ügyvédnő szerint ettől függetlenül írásban kell jelezni a munkáltatónak a kifogásokat. Egy esetleges munkaügyi perben pedig a magyar nagykövetségnek kötelessége képviselnie a magyarokat, akár úgy is, hogy tolmácsot rendel ki melléjük a tárgyalás idejére.
2004.02.03.	Hír. A Pedagógusok Szakszervezete hozzájárul ahhoz, hogy aláírják a közszféra idei béremeléséről szóló megállapodás-tervezetet a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság képviselői. Az érdekképviselet ezt a költségvetés nehéz helyzetével indokolta, de Varga László elnök hangsúlyozta, hogy változatlanul elégedetlenek a közszféra, ezen belül a közoktatás finanszírozásával és továbbra is szükségesnek tartják a jogi és pénzügyi garanciákkal ellátott, 6 százalékos béremelést.
2004.02.04.	Hír. A Munkáspárt és több civil szervezet korábban megkezdett aláírásgyűjtése során, amely annak érdekében folyik, hogy az egészségügy privatizációjáról a lakosság ügydöntő népszavazáson mondhasson véleményt, eddig több, mint 130.000 aláírás gyűlt össze.
2004.02.04.	Hír. Elégedetlen a fizetésével csaknem kétszáz Jász-Nagykun-Szolnok megyei postás. Gyűlnek a velük szimpatizálók aláírásai Bereczki Tamás szolnoki kézbesítőnek a megyei napilapban megjelent olvasói levele nyomán, amelyben a postások, kézbesítők, felvevők és csomagrakodók alacsony bérét sérelmezi. Eddig százhetvenegyen – közülük 42-en szolnokiak – adták nevüket a spontán akcióhoz. Több kézbesítő névtelenül nyilatkozott tudósítónknak, mert félti az állását. A Magyar Posta Rt. kommunikációs menedzsere. Gara Péter szerint a Szolnoki Postafeldolgozó Üzemben a kézbesítők átlagkeresete 72500 forint, a felvevőké 65 ezer, az anyagmozgatóké 83500 forint. A posta lehetőségeihez mérten igyekszik a munkavállalók keresetét emelni: ennek egyik eredménye, hogy 2003-ban első alkalommal fizetett a cég alkalmazottainak tizenharmadik havi bért, és az inflációt jelentősen meghaladó mértékben – 12 százalékkal – nőtt a postai munkavállalók átlagkeresete. A kézbesítők mégis azt állítják: egyre több az elvégzendő munka, és az olyan járulékos feladat, ami nem jelenik meg a bérükben. A számlalevelek, nyugdíjak, segélyek kihordása mellett képeslapot, sorsjegyet árulnak, katalógusokat kézbesítenek, hírlap-előfizetéseket intéznek, illetve biztosítások megkötésére kötelezik őket. Néha kapnak valami csekély jutalmat, mondjuk egy-egy 500 forintos étkezési utalványt, de ez messze nincs arányban a végzett munkával. Gara Péter szerint a postai kézbesítők munkájának része a küldemények kézbesítésén kívül többek közt a sorsjegyárusítás, a címezetlen nyomtatványok kihordása, a biztosításközvetítés és a hírlap-előfizetés gyűjtése is, s ezeket a tevékenységeket munkaidőben végzik, részben teljesítménybérért.

2004.02.05.	Herenden három munkásgyűlést, illetve tüntetést tartottak ezen a napon, amelyek ideje alatt a műszakba igyekvőket és a sajtó képviselőit a munkavállalók nem engedték be a gyárba. A munkavállalók tiltakozását az váltotta ki, hogy a manufaktúra vezérigazgatóját, Polányi Sándort az igazgatóság alkalmatlanság miatt leváltotta, és a helyére hazahívta a bécsi porcelán manufaktúra igazgatóját, aki korábban itt dolgozott. Az igazgatótanács elnöke, Palkovics Imre szerint Polányi nem teljesítette azokat az ígéreteit, amelyek a cég jövedelmezőségének javítására vonatkoztak, viszont megalapozatlanul ígérgetett a munkavállalóknak. Polányi szerint ő kemény intézkedéseket és személycseréket ígért, és rendbe teszi a céget, ha a poszton marad, eredménynek azt tartja, hogy a munkavállalók kiálltak mellette. A gyűlések hatására az igazgató tanács visszahelyezte Polányit a vezérigazgatói posztra.
2004.02.09.	Hír. Szegeden a közlekedési vállalatnál működő Munkástanács és a cég között vita bontakozott ki az idei béremelésről, így a szakszervezet sztrájkot fontolgat. Kiss Gábor elnök közlése szerint nem figyelmeztető, hanem korlátlan időre meghirdetett sztrájkról lenne szó a villamos- és trolibusz vezetők körében. A tárgyalásokat folytatják, noha az ellentétek elég nagyok, a cégvezetés ajánlata 7% alapbér-emelés, amellyel szemben a szakszervezet 20%-ot követel. A szociális juttatások emelésében sem egyeztek meg a felek.
2004.02.11.	Hír. Munkaügyi vitát jelentettek be a villamosenergia-ipari szakszervezetek (VDSZSZ, Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, LIGA VHSZ), miután a munkaadó 7%-is béremelési ajánlatát nem fogadhatják el. A szakszervezetek úgy tudják, hogy a villamos energia iparban a bevételek az elmúlt évben 17%-kal nőttek, miközben a személyi kiadások csak 4%-kal, ezért legalább 4-5%-os reálbéremelést szeretnének elérni. A 7%-os nominál emelés a reálbérek szinten tartásához tán elegendő. A szakszervezet kezdeményezte az MKDSZ bevonását a vitába.
_2004.02.11.	_{A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság a magyar bíróság történetében először mondta ki a faji alapú diszkrimináció tényét egy, a munka világát érintő ügyben.}_{A Besser Hungária Műanyagipari Kft.-nek fejenként 150 ezer forint kártérítést kell fizetnie a romáknak. A cég alkalmazottai tavaly januárban mindhárom asszonynak azt mondták: betelt az állás, amire jelentkeztek volna. Nem roma származásúakat azonban fogadtak. A három nő a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda segítségével hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése miatt indított pert a kft. ellen. A cég szerint tévedés történt, a felvételnél kizárólag az alkalmasság dönt náluk.}
2004.02.12.	Hír. A tanítónőnek készülő F. Katalin 2000 áprilisában jelentkezett telefonon egy budapesti szálloda hirdetésére, amelyben szobalányokat kerestek, ahol cigány volta miatt elutasították. A hölgy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosánál tett panaszt, aki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához (NEKI), illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségéhez irányította őt. A munkaügyi felügyelőség később megállapította, hogy mivel nem jött létre munkaviszony, nincs joguk az ügyben eljárni. A NEKI ekkor a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, azt kérve: állapítsa meg, hogy a szálloda megsértette a munka törvénykönyve hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló rendelkezéseit, és az F. Katalint ért megaláztatás miatt háromszázezer forint nem vagyoni kártérítést követelt a hoteltól. A bíróság azonban – azzal az indokkal, hogy a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy Katalin valóban járt a szállodában – elutasította a keresetet. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság pedig helybenhagyta az elsőfokú döntést. A Legfelsőbb Bíróság dr. Tallián Blanka vezette tanácsa tegnap hatályon kívül helyezte mindkét végzést, egyúttal új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróságot. Az indoklás szerint a felperesnek kell bizonyítania, hogy hátrány érte, a szállodának pedig azt: nem sértette meg a törvényt.
2004.02.14.	Hír. A BM bejelentette, hogy kifizetik a ruhapénzt annak a 24 ezer rendőrségi és határőrségi dolgozónak, akik korábban rossz elszámolás miatt nem kapták meg a nekik járó összeget. Emiatt persorozat indult, amelyben rendszeresen nyertek az alkalmazottak.
2004.02.16.	Hír. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint a kormány csak február 18-a után - amikor első körben tárgyal a megszorító csomagról - tervezi összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot (OKÉT), hogy a megszorításokról az érintettekkel is egyeztessen. Mindez azért aggályos, mert a sztrájkbizottság tagjainak pénteken úgy kell dönteniük a kormány idei, mindössze az infláció mértékével megegyező hat százalékos bérajánlatáról, hogy nem tudják: valóban jelentős elbocsátásokra, intézmény összevonásokra, megszűntetésekre kell-e számítani a szférában. Fehér József elmondta: mivel az ütemterv valóban "nem szerencsés", a sztrájkbizottság akkor sem oszlatja fel magát, ha pénteken esetleg elfogadják az idei bérmegállapodást. A testület mindaddig csak felfüggeszti tevékenységét, amíg az OKÉT-ban folytatott tárgyalások kompromisszummal nem végződnek. Fehér József hangsúlyozta: a megszorító csomagról érdemi tárgyalásokat akarnak folytatni nem pedig tájékoztatást hallani.
2004.02.17.	Február 16-án aláírásgyűjtést kezdeményezett a VSZ, mindenek előtt a vasút jövőjéért. A szervezet elnöke, Simon Dezső elmondta, hogy az akció célja az, hogy egy reális koncepció kidolgozásáig a kormány és a minisztérium állítson le minden olyan intézkedést, amely csökkenti a vasúti szolgáltatások színvonalát, illetve skáláját, korlátozza a jövőbeli stabilizációt, és fejlesztéseket.
2004.02.19.	Hír. Sztrájkbizottságot alakított a VDSZSZ a két másik reprezentatív szakszervezettel együtt, mivel a bértárgyalások ismét elakadni látszanak. Gál Rezső szerint a szakszervezet szeretne 8%-os nettó béremelést, munkaidő-csökkentést és az önsegélyző pénztár megalakítását is tartalmazó szociális csomagot, míg a munkaadói oldal 7% bruttó keresetnövekedést ajánlanak. A szakszervezet szerint különösen az ÁPV Rt. rugalmatlan tárgyalópartner.
2004.02.21.	Hír. Az EDDSZ bejelentette, hogy országos sztrájkbizottságot alakít annak érdekében, hogy kikényszerítse a kormánnyal való tárgyalásokat. A Kamara támogatja a sztrájkbizottságot, de formálisan nem tagja annak.
2004.02.21.	Hír. 23-án, hétfőn találkozik a közszolgálati sztrájkbizottság a pénzügyminiszterrel. Hírek szerint a nulla reálbér-növekedéshez 70 md Ft-ra lenne szükség. A sztrájkbizottság a találkozó után határoz a kormány 6%-os bérajánlatáról.

2004.02.21.	Február 20-ai hírek szerint a BÉT ülésén megállapodás született a BM-ben és háttérintézményeiben dolgozók 2004. évi kereseteiről. A tárca 2000 Ft-tal emeli a ruházati juttatást, egyszeri bónuszként 5000 Ft étkezési jegyet oszt szét és továbbra is biztosítja az iskolakezdési támogatást. Az FRDÉSZ eközben felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a béremelés végrehajtásáról a szolgálati jogviszonyok körében. A szervezet nem tagja a közszolgálati sztrájkbizottságnak, de Kónya Péter elnök szerint rendelkezik forgatókönyvvel arra az esetre, ha kormány ígérete nem teljesülne.
2004.02.21.	Hír. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti szövetsége, valamint a LIGA VHSZ szerint a munkaadók ajánlata - a várható infláció, valamint az adójogszabály-változások miatt - idén nem biztosít reálbér növekedést, sőt egyes kereseti kategóriákban inkább reálbér csökkenést eredményez. A szakszervezetek megkezdik a sztrájk esetén elégséges szolgáltatásra vonatkozó egyeztetéseket a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítóval, a legközelebbi, hétfői tárgyalási fordulón pedig már a sztrájkbizottság egyeztet a munkaadókat tömörítő szövetséggel. A mai napig nem jött létre az a konzultatív bizottság sem, amelynek az ország energetikai kérdéseiről kellene tárgyalnia. A szakszervezetek szerint Csillag István Gazdasági és Közlekedési miniszter ezzel megsérti a Villamos Energia Törvényt és nem tartja be a tavaly szeptemberben a kormány és az érdekvédők között létrejött megállapodást.
2004.02.23.	Hír. Figyelemfelhívó kampányra készülnek a súlyosan fogyatékos családtagot ápoló hozzátartozók, mert hiába dolgoznak a nap minden percében, munkájukért nem kapnak fizetést. Véleményük szerint ez rabszolgaság, ezért azt követelik, hogy ők is - a nyugdíjminimumnak megfelelő ápolási díj helyett - minimálbért kapjanak a jövőben. Faragó Györgyné, az egészségügyi szaktárca főosztályvezetője elismeri, hogy tovább kell fejleszteni az ápolási díj rendelkezéseit, és a továbblépést elsősorban az anyagiak oldaláról kell megközelíteni. Legyen magasabb az összeg, és a nyugdíjas ápolót is illesse meg a díj. A főosztályvezető kifejtette: a települési önkormányzat annak a hozzátartozónak állapíthat meg ápolási díjat, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg családtagját gondozza. A díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, ez 2004-ben 18.560 forint. Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonnak. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
2004.02.23.	Hír. Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldött közgyűlést tartott. A több mint négyszáz küldött lelkesedéssel fogadta a fél éve a testület élén álló elnök radikális érdekvédő politikájáról szóló beszámolóját, ám az úgynevezett küldetési nyilatkozat ebéd utáni elfogadásához már nem maradtak elegen a teremben. A dokumentum egyebek mellett arra szólítaná fel az orvosokat, hogy május elseje után ne vállaljanak heti 48 óránál hosszabb munkaidőt. A privatizációt eddig ellenző kamara azt is követeli, hogy a kormányzat nyújtsa be az intézmények szabályozott magántulajdonba adásának programját a parlamentnek. A kamara az Alkotmánybírósághoz fordul, mert számításai szerint 2004-ben 15 százalékkal kevesebb pénzt biztosít az ágazatnak a kormány, mint az előző évben. A köztestület arra vár választ, hogy az elvonás miatt sérülnek-e az állampolgárok egészségügyi ellátáshoz fűződő jogai – mondta Éger István elnök. Kökény Mihály miniszter nem ismer olyan számítást, amely szerint 15 százalékos forráselvonást szenvedne el az egészségügy. Az orvosi kamarának pedig végig kellene gondolnia, hogy az adófizetők mennyire terhelhetők, mielőtt követeléseket fogalmaz meg. A küldöttek megválasztották a MOK etikai bizottságának új elnökét. A testület új vezetője Benoist György lett, a korábbi alelnök lett. Az etikai bizottság korábbi elnöke, Huszár András ellen a felügyelő-bizottság visszahívási indítványt nyújtott be, ám ő időközben lemondott.
2004.02.25.	Hír. Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten hangsúlyozta, hogy a szakszervezet az idén legalább 8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést követel. „Ezzel szemben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV)Rt. 3,5-7 százalékos mértéket engedélyezett, amivel megsértette az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 7-8 százalékos béremelésről szóló megállapodását is” - közölte. A felek még szerdán délután egyeztetnek, ám megállapodás híján csütörtökön 10 órakor 2-300 fő részvételével az ÁPV Rt. előtt demonstrációt tartanak. A kilátásba helyezett sztrájkra az elnök szerint a következő tíz napon belül sor kerülhet. Az elnök ismertette: a demonstrációban, illetve sztrájkban a VDSZSZ-en kívül a Bánya- és Energia-ipari Dolgozók Szakszervezete BDSZ, valamit a Liga Villamosenergia- és Hőenergia-ipari Szakszervezet (VHSZ) vesz részt. Gál Rezső hangsúlyozta, nemcsak azt kifogásolják, hogy az ÁPV Rt. javaslatával megsértette a szociális párbeszéd elvét, de véleményük szerint a sztrájk idején elégséges szolgáltatásokról folyó tárgyalások jelenlegi állása sérti a sztrájkjogot. „A szakszervezetek számára elfogadhatatlan a MAVIR álláspontja, amely szerint a sztrájk ideje alatt egyetlen fogyasztó sem kapcsolható ki, így az elégséges szolgáltatás mértéke azonos a 100 százalékos szolgáltatás mértékével”... „Ezzel szemben egy sztrájk ideje alatt olyan mértékben csökkentenénk az erőművek kapacitását, hogy legalább 500 Megawatt értékben reggel 8 és 10 óra között fogyasztókat kellene kikapcsolni” - tette hozzá. Gál Rezső megerősítette, hogy a sztrájk nem érintheti a lakosságot és a közintézmények ellátását, elsősorban ipari üzemekről lenne szó.
2004.02.25.	Hír. A közszolgálati sztrájkbizottság 24-én tárgyalta a kormány ajánlatát, a tárgyaláson befogadtak néhány egyedi szakszervezeti javaslatot is, és miután Draskovics Tibor pénzügyminiszter jelezte, hogy a megszorítások nem érintik a közszolgálati illetményeket, a szervezetek többsége jelezte, hogy kész az aláírásra. Ezután 25-én aláírták a megállapodást a kormánnyal a legalább 6%-os béremelésről, ami alig alacsonyabb a versenyszférában tervezett béremeléseknél. _{A 800 ezer munkavállalót érintő egyezséget az aláírás után a miniszterelnök megbízásából Kiss Péter kancelláriaminiszter írta alá. A kormányzati oldal képviseletében tárgyaló Csizmár Gábor munkaügyi és Veres János pénzügyminisztériumi politikai államtitkár abban állapodott meg a 27 szakszervezetet tömörítő, tavaly novemberben létrehozott közszolgálati sztrájkbizottsággal, hogy az idén nem csökkenhet a reálkereset a szférában. Az egyezség szerint az első negyedév bérfejlesztési adatait május 31-ig közösen megvizsgálják. A kormány kötelezettséget vállalt, hogy ha az infláció magasabb lesz a tervezettnél, megkeresi a korrekció lehetőségét. A megállapodás aláírását az az ígéret is motiválta, hogy 2005-től a közszféra bérmegállapodása része lesz az általános makroszintű, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszülető bérajánlásnak. A kormány azt is vállalta, hogy az ágazati miniszterek kötelesek konzultálni a minisztériumokat érintő konkrét takarékossági intézkedésekről.} A MKIK előrejelzése szerint 6,9%-os, a Hay Group szerint 6,8%-os béremelést terveznek a versenyszférában, míg a közszolgálatban még mindig van áthúzódó hatás is. A megállapodás a reálkereset szinten tartását jelenti, 7 szervezet nem csatlakozott hozzá, de ezt a jövőben is megteheti. A sztrájkbizottság nem szűnt meg, erre akkor kerül sor, ha a felülvizsgálat során kiderül, hogy végre is hajtották a megállapodást. A pénzügyminisztérium takarékossági csomagjával kapcsolatban a kormány vállalta a szakszervezetekkel való konzultációt is.
2004.02.25.	Hír. A 26-ára, az ÁPV Rt. székháza elé tervezett tüntetést és sztrájkot is lefújták a villamosenergia-ipari szakszervezetek, mivel szerdán este sikerült egyezségre jutniuk az ágazat munkaadói szövetségével. Délután még úgy nézett ki, hogy elkerülhetetlen a csütörtök délelőttre az ÁPV székháza elé tervezett két-háromezer fős demonstráció és a tíz napon belüli sztrájk, de a fenyegetés hatására a munkaadók beadták a derekukat és az érdekvédők összes követelését elfogadták. A megállapodás szerint az idén bruttó 8 százalékkal emelkedik az ágazat dolgozóinak bére, a minimálbér pedig 55 ezer forint lesz, a munkaidő heti 100 perccel csökken és a munkaadók havi 1900 Ft-tal támogatják az önkéntes segélypénztárba belépőket.
2004.02.27.	Hír. A közszolgálati sztrájkbizottság szóvivője szerint nem gyengíti a testület és a kormány képviselőinek szerdai megállapodását, hogy több szakszervezet nem fogadta el az egyezséget. Szabó Endre szerint kedvező lett volna, ha a 25 szakszervezet mindegyike aláírja a megállapodást, nem lehetett azonban elvárni a teljes egyetértést és bízik abban, hogy a távol maradó 7 érdekképviselet is tudomásul veszi az egyezséget. Átfogó megállapodást sikerült elérni, amely nem csak a bérek idei, átlagosan bruttó 6 százalékos emeléséről szól, hanem egyéb kérdésekről, így a tervezett középtávú megállapodásról, a szociális juttatásokról, a modernizációról, amelyek jövőképet jelenthetnek a közszolgálatban dolgozóknak. A megállapodás értelmében az idén nem csökkenhet a közszférában dolgozók bérének reálértéke és ha az első három havi keresetnövekedés eltérne a 6 százaléktól, akkor a kormány és a sztrájkbizottság képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében meghatározzák, milyen további lépések szükségesek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem írta alá a megállapodást, a PDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem vállalt kötelezettséget, vagyis egyik alapvető követelésük, a garancia kérdése nem teljesült. A PDSZ illetve a LIGA Szakszervezeti Szövetség nyitott fórumokat szervez, amelyeken fel kívánják hívni a figyelmet a 6 százalékos emelés fontosságára és arra, hogy szükség esetén a kormánynak meg kell hoznia a szükséges lépéseket. A sztrájkbizottság csak felfüggesztette tevékenységét és mindaddig fennmarad, amíg nem lesz megnyugtató garancia a 6 százalékos bérfejlesztésre.
2004.02.27.	Hír. A Vasutasok Szakszervezete aláírásokat gyűjt, hogy gátat vessen a magyar vasút további leromlásának. Az elmúlt évtizedekben a kormányszintű intézkedések sorozatosan hátrányos helyzetbe hozták a vasutat, a személy- és teherszállító vonatok, a vasúti pályák és az üzemi létesítmények állapota romlott, és elmarad az utazók, fuvaroztatók és az Európai Unió elvárásaitól - olvasható az érdekvédelmi szervezet honlapján. A Vasutasok Szakszervezete követeli a gazdasági tárcától, hogy a nemzeti vasúttársaság jövőjét meghatározó közlekedéspolitikai koncepció megszületéséig függesszen fel minden olyan intézkedést, amely a vasúti szolgáltatás színvonalának további csökkenéséhez, a közlekedésbiztonság romlásához vezet. A szakszervezet honlapján olvasható aláírásgyűjtő íven követelik az idei évre tervezett létszámcsökkentés leállítását. Azt is el akarják érni, hogy a fenntartási tevékenységeket ne helyezzék magántársaságok kezébe, és ne adják el senkinek a vasúti ingatlanokat.
2004.02.28.	Hír. A PDSZ nyílt fórumot szervez annak érdekében, hogy megismertesse a közvéleménnyel, miért nem írta alá néhány szakszervezet a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodást. A szervezet szerint a lényeg maradt ki a megállapodásból, nincs garancia a béremelésre és a felülvizsgálat eredményére nézve sem kötöttek ki semmit, azaz, ha a béremelés nem teljesül, a következő lépést ismét újra kell tárgyalni.
2004.03.01.	Hír. A VDSZSZ szerint a vasúton lassan a munkabékét veszélyezteti az a tény, hogy a társaság ragaszkodik a korábban eldöntött létszámleépítésekhez, aminek eredetileg műszaki fejlesztésekkel együtt kellett volna megtörténnie. Miután a műszaki fejlesztések zömmel elmaradnak, a létszámra, vagy annak nagyobb részére továbbra is szükség lenne, ezt mutatja, hogy a vasút különböző vállalkozások bevonásával és túlóráztatással oldja meg a létszámhiányt. A szakszervezet gazdaságossági számításokat sürget ezzel kapcsolatban
2004.03.09.	Hír. Több mint háromszáz postai dolgozó nem írta alá munkaszerződésének módosítását – ennyi emberrel kevesebbel kezdődött a munka az új budaörsi logisztikai központban március 1-jén. Fatális véletlenek összejátszása – így jellemezte Szűts Ildikó, a Magyar Posta Rt. humán erőforrás vezérigazgató-helyettese és Sztahura Lászlóné, a Postás Szakszervezet (PSz) alelnöke azt az eseménysort, amely miatt gyakorlatilag napokra megbénult a postai kézbesítés az ország több régiójában, továbbá legalább kétszáz emberre felmondás vár, a csomag- és levélküldésért is felelős üzletág vezetőjét pedig idegösszeomlással kezelik. Azt, hogy az új helyzetet övező bizalmatlanságnál nagyobb ellenállásra lehet számítani, a novemberi panaszos levelek jelezték: a vezérigazgatóságon és a szakszervezet jogsegélyszolgálatán is megszaporodott a munka. A dolgozók elsősorban azt firtatták, milyen következménnyel számolhatnak, ha nem vállalják a telephely-változtatást, és hozzá kell-e járulniuk az utaztatás költségeihez. A vállalat vezetősége ezért az idei 6,5 százalékos béremelés mellé – a PSz kezdeményezését elfogadva – a budaörsi ingázást vállalóknak további kétszázalékos emelést ígértek. Megígérték továbbá – és be is vezették – a buszos körjáratokat, tehát a főváros környéki településekről bejárókat közvetlenül szállítják Budaörsre. Azt viszont csak nemrég tisztázta egy APEH-állásfoglalás, hogy a munkások szállítása költségként elkönyvelhető, így a dolgozóktól nem kérnek hozzájárulást. Az emberek február 12-én kapták meg módosított munkaszerződésüket és a logisztikai központ vezetőjének tájékoztató levelét, amely szerint a szerződést öt napon belül le kell adniuk közvetlen főnöküknek vagy aláírva, vagy annak feltüntetésével, hogy az illető nem fogadja el a módosítást. Ez esetben – állt a leiratban – március 1-jétől elkezdődik a dolgozó felmondási ideje. Ez a levél nem szólt arról, hogy mi van akkor, ha a dolgozó nem tesz semmit, a legfőbb gond azonban az, hogy jó néhány jogszabályt megsértett. Előre vetítette a csoportos létszámleépítést, márpedig annak egészen mások a szabályai, mint egy egyszerű elbocsátásnak. Az emberek egy része egyet tudott: nem akar napi több órát utazni. Az 1100-ból mindösszesen hétszázan küldték vissza a megadott időre a munkaszerződés módosítását. Február utolsó hetében már egyértelművé vált a helyzet: 189 ember bejelentette, hogy nem fogadja el a munkaszerződés-módosítást, és százan betegállományba mentek. Két dolog ezen kívül is váratlanul érte a vezetőket: feltehetően a főiskolai, egyetemi felvételi jelentkezések határideje miatt megnőtt a levélmennyiség, s a régi központból is jó adag feldolgozatlan küldemény érkezett Budaörsre. Az érdekképviseleteket a héten értesítik arról, hogy fel akarnak mondani azoknak, akik nem írták alá a munkaszerződést. Ezt követi hét nap kötelező konzultáció, majd 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy a döntést írásban rögzítsék. Ezt követően 30 nappal lehet felmondani a munkaviszonyt. Az emberek a törvény és a kollektív szerződés szerinti minden járandóságukat megkapják, a felmondási időt és a végkielégítést is, de addig be kell járniuk dolgozni.
2004.03.16.	Hír. Tízezernél több aláírást gyűjtött össze a Vasutasok Szakszervezete, mert elfogadhatatlannak tartja a tervezett létszámleépítéseket a MÁV-nál. A szervezet azt szeretné ezzel elérni, hogy a vasúttársaság addig állítsa le a 3700 dolgozó elbocsátását és a gazdasági társaságok privatizációját, amíg nem születik meg a vasúttársaság jövőjét meghatározó terv. Karácsony Szilárd, a szervezet alelnöke szerint megoldást jelentene, ha a társaságnál végre megkötnék az idei foglalkoztatási megállapodást. A MÁV viszont nem hajlandó átadni az erre vonatkozó írásos tervezetét a szakszervezetnek.
2004.03.18.	Hír. Az egészségügyben dolgozók elégedetlensége és a tárgyalások hatástalansága miatt országszerte alakulnak a sztrájkbizottságok. Az EDDSZ szegedi regionális alapszervezete, amely már korábban megalakította sztrájkbizottságát, tegnap közleményt fogalmazott meg, amelyben egyebek közt ez áll: „A Magyar Orvosi Kamara változtatni kíván az egészségügyi körülmények minden területén, mely érinti az ellátást, infrastruktúrát, fizetéseket, stb. Hónapok óta tárgyalások folynak a kormánnyal – ez idáig eredménytelenül....” Az egészségügyi dolgozók országos sztrájkbizottságának tagjai március 22-én határozzák meg a betegellátók követeléseinek fő irányvonalát, amelyet a szaktárca elé terjesztenének. Ennek hatásától, eredményétől függ, megkezdik-e a sztrájk előkészítését. A sztrájkbizottság tagjai egyelőre nem nyilatkozhatnak a részletekről. Eközben a Heim Pál Gyermek kórházban elkezdték a létszámleépítést. A dolgozók csaknem húsz százalékát, azaz 150 embert kellene elküldeni, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. Egyelőre huszonöt, néhány hónapon belül pedig újabb harmincöt munkatársnak mondanak fel, tájékoztatott Smrcz Ervin főigazgató.
2004.03.19.	Hír. Tegnap délután munkásgyűlést tartottak a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft.-nél, ahol beszélt Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a cég vezérigazgatója. A BNA vezetője szerint drámai a helyzet, végveszélyben vannak. Azt a nyolcmillió forintot sem tudják kifizetni, amelynek fejében az áramszolgáltató társaság legalább hétfőig biztosítana annyi energiát, amennyi a gyár működőképességének fenntartásához kell. Ugyancsak korlátozásokra készül a BNA gáz- és vízszolgáltatója. Nincs döntés ugyanakkor arról, hogy a korábbi hitelszerződést felmondó CIB Bank kérését teljesítik-e. A CIB ugyanis csak más bankkal együtt vállalná a termelés további finanszírozását. Marjasné szerint már csak egy gyors döntés tudna segíteni a diósgyőri kohászaton. Abban bízik, megfelelő eredménnyel zárul a munkaügyi tárca által összehívott mai egyeztetés, amelyen tudomásuk szerint a CIB és a beszállítók képviselői is részt vesznek. Ágotai József, a vasasszakszervezet helyi vezetője – mint a többségében szabadságon, állásidőn lévő munkásoknak mondta – abban bízik, hogy a döntéshozók nemcsak azt mérlegelik, hogy ezerkétszáz ember és családja megélhetéséről van szó, hanem azt is, hogy a diósgyőri kohászat megszűnése más hazai iparágakat is meggyengítene – éppen az acélipar régen várt konjunktúrája idején.
2004.03.19.	Hír. A készülő felsőoktatási törvény több tervezett intézkedése ellen tiltakozik az ELTE természettudományi karának 281 oktatója. A Magyar Bálint oktatási miniszternek címzett levélben többek között azt írják, hogy a menedzserekből is álló igazgató tanács - amelyben nem az egyetem aktív oktatóinak van meghatározó szerepe - nem alkalmas az egyetemek vezetésére. Véleményük szerint egy állami egyetem nem finanszírozható a magánszféra közreműködésével. Az oktatási tárca azzal reagált: a kompromisszumos végső tervezetet valamennyi szakmai szervezet támogatta.
2004.03.21.	Hír. Kétórás munkabeszüntetést tart holnap a Malév-gépeket kiszolgáló földi személyzet, ezért egyes járatok nem, vagy csak késve szállnak fel, jelentette be a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének (LDFSZ) vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján. Csorba Attila elmondta: a munkabeszüntetésre 11.45 és 13.45 között kerül sor. A szakszervezet azért választotta a tiltakozásnak ezt a formáját, mert a munkakörülményekkel kapcsolatos érdekegyeztető eljárás több fordulójában nem vett részt a Malév Rt. delegációjának vezetése. Szerinte az érdekegyeztető folyamat általában hét napból áll, s folyamatosan tárgyalniuk kell a feleknek annak érdekében, hogy megállapodás jöjjön létre. A munkáltatói oldal az elmúlt két napban nem tárgyalt a szakszervezetekkel. A Malév vezetői szerint a munkavállalók fenyegetése nem volt igaz, abból azonban nem csináltak titkot, hogy a sztrájkoló munkavállalókat ideiglenesen saját főnökeikkel pótolták. A menedzsment visszautasította azt a szakszervezeti vádat, hogy egyes munkákat külsősökkel végeztettek volna el. A szakszervezetek a megállapodásra törekednek, a sztrájkkal az a céljuk, hogy a munkáltatói oldal figyeljen oda az érdekképviselet és az emberek jogaira, tette hozzá a szakszervezeti vezető. A Ferihegyen működő három reprezentatív szakszervezet szombaton létrehozta a Légiközlekedési Érdekképviseletek Szövetsége nevű tömörülést. A hétfői munkabeszüntetés mintegy 800 embert érint a Malévon belül. A helyzetet bonyolítja, hogy a Malév – ki tudja hányadik – átalakítási programjának közepén jár, melynek célja a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése. Az alaptőkéjét vesztett cég számára a kormány tavaly hét- plusz hárommilliárd forintos állami támogatást hagyott jóvá, a második részlet kifizetése azonban még várat magára. Egy, a mostaninál komolyabb sztrájk a háromezer embert foglalkozató légitársaság jövőjét kérdőjelezheti meg. Mégis, a hírek szerint a pilóták kivételével mindenki kész lenne egy újabb munkabeszüntetésre.
2004.03.30.	Hír. A Mátrai Erőmű Rt.-nél működő Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezte alapszervezete a bértárgyalások holtpontról való kimozdítása érdekében február 17-én demonstrációt tartott Visontabányán. A munkáltató januáűr elején 5%-os bérfejlesztés ajánlott, majd egy október elsejei hatállyal belépő korrekciós béremeléssel egészítette ki az ajánlaot, hogy összességében a 2004. évi emelés átlaga 8%-ra emelkedjen. Ennek fejében a túlóra és a készenléti idő korlátozását és 136 fő leépítését javasolta. A javaslatot a BDSZ és a MEVISZ szakszervezet nem fogadta el, így került sor a tiltakozó gyűlésre, amelyen a munkáltató képviselője nem vett részt. Kármán csaba titkár ismertette a tárgyalások állását, majd Rabi Ferenc az ágazati bértárgyalásokról, az ágazati sztrájkbizottság megalakulásáról számolt be. Végül a munkáltató és a szakszervezetek az év elejétől 9%-os bérefejlesztésben állapodtak meg.
2004.03.31.	Hír. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) – összhangban az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) gyorsított vasút-liberaliziáció elleni akciójával – Magyarországon is megkérdőjelezi a vasúttársaság hosszú távú, közlekedési koncepció nélküli feldarabolását. Az érdekvédők ezért szakmai konferencia-sorozatot indítottak, melynek fókuszában a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság átalakítása, versenyképessé tétele áll. A szakszervezet sajtóközleménye hangsúlyozza: elfogadhatatlan számukra az egyoldalú közútfejlesztést előtérbe helyező, a vasutakat háttérbe szorító „elképzeléshalmaz”, amely nem veszi figyelembe a vasúton utazók jogos biztonsági és minőségi igényeit, és túlértékeli az autópályák társadalmi-gazdasági hatásait. Ezért a szakszervezet támogatja az ETF azon törekvéseit amelyek a vasúti biztonság és a munkavállalók szociális körülményeire vonatkozó európai jogi keretek megalkotását sürgetik, és tiltakoznak amiatt, hogy a szakismeret hiánya a biztonság, a foglalkoztatás és a szociális feltételek terén károkat okozzon. A szakszervezet szerint vasút liberalizációja, privatizációja és átalakítása nem szabad, hogy biztonsági kockázatot okozzon. A vasutaknak nem minimum sztenderdeket, hanem a lehető legmagasabb szintű biztonságot kell garantálniuk. Beruházásokat kell preventív jelleggel megvalósítani a biztonsági rendszerek, a karbantartás és az infrastruktúra területén – áll a Vasutasok Szakszervezetének sajtóközleményében. (Szakszervezetek.hu)
2004.04.01.	Hír. Munkaügyi pert nyert a Fővárosi Bíróságon egy volt pénzügyi nyomozó az ORFK-val szemben. Az ítélet értelmében az ORFK jogellenesen változtatta meg a férfi feladatkörét, aki emiatt fél évi bérre és végkielégítésre is jogosult. Az ügy előzménye az volt, hogy 2003. január elsejével megszűnt az adórendőrség, a dolgozókat pedig beintegrálták az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságához. A jogászként és pénzügyi nyomozóként is foglalkoztatott férfinak azonban új munkahelyén összevonták a feladatköreit, így megszűnt a negyedévi prémiumra való jogosultsága. Mivel erre a törvény szerint csak a munkavállaló beleegyezése esetén van lehetőség, a jogász pedig nem egyezett bele a változtatásba, emiatt pert indított az ORFK ellen. A felperes az átszervezés után még nyolc hónapot dolgozott a rendőrségen, s végül közös megegyezéssel távozott onnét. Ez idő alatt kétszer is új feladatkört szabtak ki neki, a Fővárosi Bíróság azonban csütörtöki, nem jogerős részítéletével megállapította, hogy mindkét változtatás az érintett beleegyezése nélkül történt. Emiatt az intézkedések jogszabályba ütköztek, így a nyolc hónapi jogviszonyt érvénytelennek minősítették. A bíróság szerint a felperest ezért hat havi átlagkereset, és egy hónapi végkielégítés illeti meg, emellett az elmaradt negyedéves prémiumokat is meg kell kapnia. A ténylegesen fizetendő összeg tekintetében később hoznak ítéletet. Az igazgatóságnál ki nem fizetett készenléti díjak ügyében egyébként további 60 munkaügyi per van folyamatban az ORFK-val szemben. Az elmaradt kifizetések összértéke meghaladja a másfél milliárd forintot.

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................	3
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................	36
Foglalkoztatás	41
Szakszervezetek ................................................................................................................................	64
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................	64
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................	67
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................	68
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................	70
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................	73
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................	74
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................	83
Munkáltatók[1].....................................................................................................................................	87
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................	87
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................	88
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................	89
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................	91
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................	93
Munkaügyi viták...............................................................................................................................	95
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................	109
Napi- és hetilapok....................................................................................................................	109
Folyóiratok..............................................................................................................................	121
Jogszabályok 2004. I. negyedév .......................................................................................................	125

2004.02.12.	Hír. A szakszervezetek támogatják, hogy a május 9-i Európa Nap Magyarországon ugyanúgy munkaszüneti nap legyen, mint valamennyi más uniós tagállamban. Az Autonómok az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé viszik az ügyet. Teljesen természetesnek kellene lennie, hogy a magyar munkavállalók ugyanúgy tölthessék az Európa Napot, mint uniós kollégáik, mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A munkaügyi tárca jelenleg nem tervezi az Mt. módosítását azért, hogy az EU szerte munkaszüneti nap itthon is az legyen. Mivel az OÉT napirendjén többek között az Mt módosítása is szerepel, és mert május 9-e idén vasárnapra esik, Borsik szerint nincs akadálya annak, hogy a kormány támogassa a javaslatot. Egy csomagban kellene tárgyalni május 9 és december 24-e munkaszüneti nappá tételéről, illetve arról, hogy 2006. január 1-jétől harmincnyolc órára csökkenjen a heti munkaidő. Szabó Endre szerint semmi indoka nem lehet az EU szerte bevett gyakorlat itthoni elutasításának. Az Európai Unióban a szabadnapok száma 28-tól akár 39 napig is terjedhet, az átlagos szabadság és munkaszüneti napok száma 34. Míg Nagy Britannia és Hollandia állampolgárai 28, az ír munkavállalók eggyel több napot tölthetnek pihenéssel. Finnország, Ausztria és Görögország biztosítja a legtöbb szabadnapot – közülük is a finnek vezetnek 39 nappal.
2004.02.28.	Hír. Több mint négy órát tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülése, de nem a napirendre tűzött előterjesztésekről, hanem aktuális kérdésekről vitáztak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesítéséről szóló nemzeti jelentés tervezetét annak ellenére visszautalták az illetékes szakbizottsághoz, hogy a kormányoldal szóvivőjeként Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára többször felhívta a szociális partnerek figyelmét: március 31-ig véglegesíteni kell az előterjesztést. Míg a munkaadói oldal szakmailag korrekt és megalapozott, tényszerű és politikamentes jelzővel illette a jelentést, a szakszervezetek kifogásolták, hogy két olyan lényeges cikkely ratifikálása húzódik, mint a tisztes bérről és a társadalombiztosításról szólóé. Csizmár felvetette, hogy a javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális testülete és a tárcaközi bizottság együttes ülésen véglegesítse. A munkavállalói oldal további hiányosságokra hívta fel a figyelmet és Borsik János soros elnök, az Autonóm Szakszervezetek szövetségének vezetője javasolta, hogy a tervezetet kerüljön vissza a szociális bizottság elé. Egyúttal jelezte, hogy nagy valószínűséggel különvéleményt fogalmaznak meg a jelentéshez. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi között arról beszélt, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a konkrét gyakorlat bemutatása is szükséges lenne a nemzeti jelentésben. A munkaadói oldal képviselője az ülésen szakmailag korrekt tényszerű és politikamentes anyagnak nevezte az előterjesztést. Hasonlóan járt az európai részvénytársaságról szóló törvényi koncepció is, amellyel szemben az volt a leglényegesebb szakszervezeti ellenvetés, hogy erős jogosítvánnyal ruházná fel az üzemi tanácsokat. Nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a május 1-jétől induló egységes munkaügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálásáról sem. A kormány azt javasolta, hogy négy hónap büntetési moratóriumot kapjanak a munkáltatók, vagyis az alkalmazottak foglalkoztatásának bejelentését „elfelejtő” vállalkozásoknak májustól négy hónapig csak akkor kell kifizetniük a büntetést, ha 30 napon belül nem pótolják a mulasztást. Szeptemberben viszont szabálytalanság esetén már azonnal bírságolnak a munkaügyi felügyelők. A javaslatot a munkáltatók elfogadták, a munkavállalók képviselői túlzottnak tartották a négy hónap türelmi időszakot. Értesülésünk szerint az OÉT-ben résztvevőket március 4-5-ére „baráti találkozóra” invitálja a kormány a balatonöszödi üdülőjébe. A fehérasztal mellett olyan témákról szeretne kötetlen formában egyeztetni a szociális partnerekkel, mint a szociális párbeszéd intézményének változtatása, a tanács alapszabálya és az oldalak kapcsolatrendszerének alakulása.
2004.03.04.	Hír. Borsik János ASZSZ elnök szerint a magyarok harmadrendű munkavállalókká válhatnak az EU-ban. Míg ugyanis az eddigi uniós országok polgárai szabadon dolgozhatnak más országokban, csakúgy, mint a belépő tíz ország közül Málta és Ciprus munkavállalói, a többi csatlakozó államból érkezők erős korlátozással találják szemben magukat. Borsik azt mondta: az Orbán-kormány gyakorlatilag becsapta a magyar munkavállalókat, amikor azt kommunikálta, hogy nincs nagy probléma a szabad munkavállalással, a Medgyessy-kabinet viszont tehetetlenül szemléli a kialakult helyzetet. A soros elnök ezért kezdeményezi, hogy az OÉT a szaktárcák vezetőinek részvételével tűzze napirendre a „túlsúlyossá” vált problémát.
2004.03.08.	Hír. Politikai válasznak tartja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, hogy a kormány a viszonosság elvét alkalmazza az uniós tagállamokkal szemben a munkaerő-áramlás ügyében. Borsik János szerint kétoldalú tárgyalásokon kellene meggyőzni a jelenlegi tagállamokat, hogy alaptalanok a félelmeik. Borsik János kijelentette, hogy Magyarország csatlakozása után nem lesz nagy munkaerő-mozgás a régi tagországok felé és attól sem kell tartani, hogy a most csatlakozókból érkeznének tömegesen a munkavállalók. Kutatásokra hivatkozva tévesnek mondta azt a vélekedést, hogy a bérkülönbségek mozgatják a munkaerőt, szerinte sokkal nagyobb szerepe van a gazdasági és a szociális helyzetnek. A szakszervezeti vezető utalt Portugáliára, amelynek taggá válásakor szintén tartottak a munkaerő vándorlástól, de ez később nem igazolódott. Példaként hozta fel azt is, hogy az Uniós tagállamok lakosságának mindössze 4-6 százaléka él és dolgozik más országban, mint ahol született. Borsik János ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió államaiban a magyarországinál nagyobb, 8 százalék körüli az átlagos munkanélküliség, így fennáll a veszélye, hogy a csatlakozás után hazánkban is átmenetileg emelkedni fog az állástalanok száma. Ez feszültségeket okozhat, amire a kormánynak megfelelő választ kell adnia.

2004.03.28.	Tisztújító küldöttgyűlést tartott pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipartestületek, Kisvállalkozások Szövetsége. A megyei elnöki tisztet továbbra is az eddigi elnök Géresi József töltheti be. Az IPOSZ ülésén arany és ezüstkoszorús mesteri okleveleket is átadtak. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestületet 1884-ben alapították. 120 évvel ezelőtt az iparosok céhrendszerben dolgoztak, és azért küzdöttek, hogy ne zárják ki őket a közéletből és a politikából. Az ipartestület szerepe időről időre változott: ma Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás jelenti az iparosok számára a legnagyobb kihívást. A testület ezért az elmúlt évben pályázati forrásból uniós felkészítő tanfolyamokat szervezett, azért, hogy a magyar iparosok versenyképesek lehessenek az európai piacon. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestület mai ülésén elismeréseket adott át. A legjobb iparosok arany és ezüstkoszorús mesteri oklevelet vehetett át. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipartestületek, Kisvállalkozások Szövetsége tisztújítást hajtott végre, a megyei elnöki posztot, az elkövetkezendő öt évben is az IPOSZ jelenlegi elnöke töltheti be.
2004.03.24.	Hír. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány "EURÓPAI PÁLYÁZATOK - EURÓPAI VÁLLALKOZÓK" EU regionális projekttervezési, pályázatkészítési módszerek, technikák címmel 2004 tavaszán képzéssorozatot indít a Strukturális Alapok keretében pályázatot készítők számára. A képzési program az alábbi paneleket tartalmazza: Előadások - Az EU regionális politikája, vidék-, terület- és vállalkozásfejlesztési támogatások. Az uniós pályázatok készítésének általános elvei, szabályai. - A regionális és vállalkozói projektek előkészítésének és tervezésének EU gyakorlata (projektötlet, információforrások, időütemezés, partnerség és együttműködés, kapcsolatépítés, forráskoordináció, társfinanszírozók, lobbizás, projekttervezés feladatai és módszerei, a Projekt Ciklus Menedzsment és a Logframe módszer elmélete és gyakorlata stb.). - EU pályázatok speciális eljárási, formai szabályai ) űrlapok, kitöltési szabályok, tartalmi elemek, indikátorok, szerződéskötés, ex-ante vs. ex-post értékelés stb.) pályázatkészítési fortélyok (pályázati kiírás értelmezése, célok és indoklás összhangja, terminológia, kulcsszavak, stílus stb.). Hogyan lesz a projekt tervből pályázat? - Konkrét pályázati programok prioritásai, intézkedései, a pályázatok kiválasztási, elbírálási szempontjai. - EU projektek menedzselése (monitorozás, állapotjelentések, finanszírozási szabályok, támogatások lehívásának adminisztrálása, időközi és ex-post értékelések, beszámolók stb.). Műhelygyakorlat és szaktanácsadási panel: Kistérségi pályázatkészítés a gyakorlatban, térségi esettanulmányok projekt definíciótól a pályázat elkészítéséig. Rövid ismertetések hangzanak el olyan kistérségi projekt példákról, amelyek tervezése és a pályázatok előkészítése már megtörtént. Másrészt a résztvevőkből alakítandó munkacsoportok előadják gyakorlati problémáikat, projektötleteiket, elképzeléseiket, amelyekre a kurzus szakértői közösen próbálnak hasznos válaszokat adni. Kerek-asztal (összefoglalók, konzultációk): A tanfolyam végén a résztvevők kerek-asztal formájában összegzik a tapasztalatokat. A tanfolyam valamennyi előadásához illetve a műhelygyakorlatokhoz is írásos segédletet biztosítunk. A témakörökhöz mindenki kap segédletet is, mely az érdeklődőknek segít a további információ források megtalálásában. A képzést Európai Uniós témakörökben jártas, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező vállalkozás-, terület- és vidékfejlesztési szakemberek tartják. A képzés időpontja és helyszíne: Hotel Árpád, Tatabánya, Fő tér 20. 2004. április 5.
2004.03.22.	Hír. Fennállásának 120. évfordulóját ünnepli az Ipari és Szolgáltató Ipartestület. Az IPOSZ március 17-én tartotta küldöttgyűlését, ahol a legkiválóbb iparosokat elismerésekkel jutalmazták. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestületet 1884-ben alapították. 120 évvel ezelőtt az iparosok céhrendszerben dolgoztak, és azért küzdöttek, hogy ne zárják ki őket a közéletből és a politikából. Az ipartestület szerepe időről időre változott: ma Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás jelenti az iparosok számára a legnagyobb kihívást. A testület ezért az elmúlt évben pályázati forrásból uniós felkészítő tanfolyamokat szervezett, azért, hogy a magyar iparosok versenyképesek lehessenek az európai piacon. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestület mai küldöttgyűlésén elismeréseket adott át. Heten ezüst, öten aranykoszorús mesteri oklevelet vehettek át,, négy kisiparos, köztük Géresi József, 25 éves munkáját ezüst gyűrűvel jutalmazták. Az ipartestület fennállásának 120. évfordulóján a legkiválóbb iparosokat IPOSZ díjjal jutalmazták

2004.01.31.	Hír. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a VOSZ tagjainak és partnereinek - ezen belül a kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknak - az Európai Uniós követelményeknek való megfelelés specifikus tanfolyami képzése folyik az alábbi helyszíneken és időpontban: Salgótarján: 2004. február 27., Miskolc: 2004. március 4., Budapest: 2004. március 12., Győr: 2004. március 16.
2004.02.05.	Hír. A VOSZ közzétette a honlapján az egészségüggyel kapcsolatos vita főbb megállapításait. Eszerint a VOSZ aggodalommal figyeli a magyar egészségügyben és az egészségügy finanszírozásában történő változatlanságot. A meghatározó politikai erők vitája az elmúlt tizenként évben sehova nem vezetett. A meghatározó kormánypárt aggodalma a gazdag és szegény egészségügy fenyegető létrejövetele miatt, egy eredménnyel járhat, kizárólag szegény egészségügy lesz Magyarországon. Pedig egyszerűen végrehajtható változtatásokkal akár a jelenlegi kormányzati cikluson belül is érdemi javulást lehetne elérni. Jelenleg az egészségügybe két legális (OEP finanszírozás, tulajdonos, fenntartó által adott támogatások) és egy féllegális (hálapénz) csatornán keresztül kerül pénz. A megléphető gyors lépések: 1. Valós szektorsemlegesség bevezetése Magyarországon. 2. A beteg által fizetett hozzájárulás bevezetése. A fenti lépések megtétele esetén egy kétszintű egészségügyi szolgáltató rendszer jönne létre, természetesen a két rendszer mind a betegek mind az orvosok számára átjárható lenne. A VOSZ egészségügyi tagozatának szakértői kézséggel álnak rendelkezésre a témakörben történő konzultációra.
2004.02.24.	A VOSZ Elnöksége ülést tartott. Napirenden szerepelt az Ügyvezető Elnökségi határozatok körszavazásának tudomásul vétele, a VOSZ Ellenőrző Bizottságának tájékoztatója a VOSZ szervezetet érintő kérdésekben, a 2004. évi költségvetési javaslat megtárgyalása, a 2004. évi Küldöttgyűlés előkészítése. A napirendi pontok keretében az Ellenőrző Bizottság tájékoztatóját követően a VOSZ Elnöksége megvitatta a Baranya megyei szervezet problémáit és határozatot hozott az ügyben. Az Elnökség első olvasatban meghallgatta a Főtitkár tájékoztatóját a 2003. évi költségvetés teljesítéséről és javaslatát a 2004. évi költségvetés összeállításáról. Az Elnökség a tájékoztatót és a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Az Elnökség elfogadta a Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezettel kötendő Stratégiai Együttműködési Megállapodást és megbízta Demján Sándort az aláírására. Egy tartózkodással ugyancsak elfogadta az Elnökség az Agrár Munkaadói Szövetséggel kötendő Együttműködési Megállapodást. Aláírására megbízta Demján Sándor ügyvezető elnököt.
2004.03.01.	Hír. Hiba! A könyvjelző nem létezik.Együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) a munkaügyi konfliktusok minimalizálása, illetve azok mielőbbi megoldása érdekében. Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára elmondta, mivel hasonló szolgálatoknak az Európai Unióban nagy hagyományuk van, a szövetség számára fontos, hogy a csatlakozás küszöbén – közösen szervezett képzések, illetve egyéb programokon keresztül – az MKDSZ szakmai tudása és tapasztalata közvetlenül eljusson a vállalkozókhoz. Gyors, olcsó, szakszerű és diszkrét – jellemezte a szolgálatot annak vezetője. Kovács Géza, aki hangsúlyozta, hogy a munkaügyi konfliktusban érintett felek számára nem mindegy, meddig tart egy kétes megítélésű helyzet okozta bizonytalanság. Míg a munkaügyi bíróságok hónapok, esetleg évek alatt hoznak döntést egyes kérdésekben, addig a tapasztalat szerint az MKDSZ segítségével napok alatt oldódnak meg a konfliktusok. A közvetítők – akik titoktartási kötelezettség mellett végzik munkájukat – igénybe vétele az első nyolc tárgyalási napon ingyenes. Az MKDSZ ugyanakkor nemcsak már kialakult konfliktusok megoldásában, hanem kollektív szerződések megkötésére vonatkozó tárgyalások, munkaügyi képzések lebonyolításában is segítséget nyújt. Az elmúlt hét évben kettőszázötven alkalommal, sokszor országos méretű konfliktusokban kérték különböző munkaadói és munkavállalói szervezetek az MKDSZ segítségét, az esetek kilencven-kilencvenöt százalékában a felek számára elfogadható egyezséggel zárultak. Kovács Géza szerint hasonló együttműködési megállapodás előkészítése folyik az ÁPV Rt.-vel, valamint a közszféra munkavállalóinak egyik legnagyobb érdekképviseletével, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetével.
2004.03.01.	Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara meghívót tett közzé, többek között a VOSZ honlapján is: Kedves Tagvállalatunk, Barátunk! Az ITware, a Microarea és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tisztelettel meghívja Önöket a mago.net vállalatirányítási rendszer magyarországi bemutatójára, melynek időpontja és helyszíne: 2004. április 15., csütörtök - 9.30 óra, Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, 1056 Budapest, Váci Utca Center, Váci u. 81. A programban cég- és termékbemutatók szerepeltek.
2004.03.04.	A VOSZ 2004. évi nemzetközi elképzelései szerint új partnereket keres az új Európában. A szervezet felvette a kapcsolatot a belga, francia és a szlovéniai kereskedelmi kirendeltséggel. A francia kereskedelmi tanácsostól megkapta egy lehetséges partner összes koordinátáját. A belga és a szlovén kirendeltségtől várja az érdemi választ. A közeljövőben kapcsolatba lép a német és az osztrák kereskedelmi kirendeltséggel is, hogy segítségüket kérje a megfelelő partner felkutatásában. A kapcsolatok kedvező alakulása következtében még az év folyamán együttműködési szerződést köthetnek, ami nagyban elősegítené a részvételt az Európai Unió Bizottsága által meghirdetett Közösségi Kezdeményezések elnevezésű pályázatokon, valamint elősegítené a tagvállalatok belépését illetve térnyerését az adott országok piacán.

2003.01.30.	Magyar Nemzet 10. l. Bákonyi - Csákó - Nagy: Egyre több a tartósan munkanélküli.
2003.01.30.	Népszabadság 1., 17. l. Multik: mennek, maradnak, jönnek.
2003.03.05.	Világgazdaság 9-12. l. Menedzser melléklet
2003.03.05.	Világgazdaság 13. l. Szaniszló Bálint: Leállt a diósgyőri kohászat.
2003.03.05.	Magyar Nemzet 10. l. Csákó Attila: Nem változik a lakáspolitika.
2003.03.05.	Népszabadság 1., 16. l. Kevés magyart vonz az EU munka.
2004.01.02.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Számon kérik a jóléti rendszerváltást.
2004.01.02.	Népszava 3. l. Rendőrök, tűzoltók juttatásai
2004.01.03.	Magyar Hírlap 11. l. Háromezer forinttal nőtt a minimálbér.
2004.01.03.	Magyar Nemzet 26. l. Bákonyi Ádám: Egyre több a munka nélküli diplomás.
2004.01.03.	Népszava 4. l. Markotay Csaba: ötödször tárgyalnak a béremelésről.
2004.01.03.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Béregyezség nincs, sztrájk lehet a közszférában.
2004.01.05.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Figyelmeztető sztrájk?
2004.01.05.	Magyar Hírlap 17. l. Beczkay Annamária: Kóros munkamánia.
2004.01.06.	Magyar Hírlap 10. l. me-nm: Munkát keresnek az elbocsátott köztisztviselőknek.
2004.01.06.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Drágulás és elbocsátások.

2004.01.05.	Hír. Az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is alakultak ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB). Eddig 12 ágazatban, hét alágazatban, illetve egy szakágazatban alakultak meg az ágazati párbeszéd bizottságok az FMM anyaga szerint. További három ágazatban, hat alágazatban a szociális partnerek írásbeli nyilatkozatot tettek a bizottság megalakításáról. Az ágazati párbeszéd bizottságok a munkavállalói és munkaadói képviseletek közötti, egymást kölcsönösen tárgyaló partnernek elismerő szerződéssel jönnek létre, amelyeket a minisztérium regisztrál és működésüket az eszközök biztosításával támogatja.
2004.01.14.	Hír. A társadalmi párbeszéd új intézményének létrehozását kezdeményezi a kormány – jelentette be a szocialisták évkezdő sajtótájékoztatóján, hétfőn Kiss Péter. A kancelláriaminiszter szavai szerint a 2004 első felében létrehozandó gazdasági és szociális tanács uniós mintára jönne létre, és „alapvető nemzeti kihívásokra” keresné a választ. A tanácsban politikai elkötelezettségtől függetlenül a munka világa, a gazdasági, a pénzügyi, a tudományos és a művészeti élet, a civil társadalom képviselői kapnának helyet. A mintegy ötven-hatvan tagú testület évenként néhányszor ülésezne, előkészítő, szakmai műhelyként működne. Kiss Péter leszögezte: az európai példák többsége azt mutatja, hogy a kormány vezető tisztségviselői állandó meghívottakként vannak jelen a fórumon. Elképzelése szerint a kormány nem direkt módon, csak kvázi tagként venne részt a gazdasági-szociális tanács munkájában. Mindazonáltal a társadalmi párbeszéd újabb fóruma létrehozásának koordinálására felkérte és kinevezte Héthy Lajost. Héthy e szakterület ismert kutatója, a Horn-kormány idején a munkaügyi tárca politikai államtitkára volt. A gazdasági és szociális tanács az ötödik olyan egyeztető szervezet, amely gazdaságpolitikai kérdésekben megnyilvánulhat. Az új tanács ezekhez képest az uniós gyakorlat átvételében jelenthet újat. A gazdasági és szociális tanácsok az Unióban általában háromoldalú szervezetek: a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői mellett a harmadik oldalt az „egyéb” szervezetek képviselői alkotják.
2004.02.05.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottságának ülésén sikerült a feleknek néhány vitás kérdésben megegyezésre jutniuk a távmunkáról készülő törvénytervezetről, mint például a távmunka definíciója, vagy a munkavállalónál felmerült költségek elszámolása. Ez utóbbi kategóriában a munkáltató által megtérítendő tételek részletes felsorolását külön kormányrendelet tartalmazza majd. A jogszabály-tervezetnek, mely lehetővé tenné a távmunka elterjedését, február végéig kell a kormány elé kerülnie. Az új szabályozás bevezetését követően Magyarország elkezdhet felzárkózni az uniós szinthez. Míg 2002-ben az EU tagállamaiban a munkavállalók 13 százaléka dolgozott távmunkásként, hazánkban a kutatók 0,4 és 2,6 százalék közöttire becsülik ezt az arányt.
2004.02.12.	Hír. A szakszervezetek támogatják, hogy a május 9-i Európa Nap Magyarországon ugyanúgy munkaszüneti nap legyen, mint valamennyi más uniós tagállamban. Az Autonómok az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé viszik az ügyet. Teljesen természetesnek kellene lennie, hogy a magyar munkavállalók ugyanúgy tölthessék az Európa Napot, mint uniós kollégáik, mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A munkaügyi tárca jelenleg nem tervezi az Mt. módosítását azért, hogy az EU szerte munkaszüneti nap itthon is az legyen. Mivel az OÉT napirendjén többek között az Mt módosítása is szerepel, és mert május 9-e idén vasárnapra esik, Borsik szerint nincs akadálya annak, hogy a kormány támogassa a javaslatot. Egy csomagban kellene tárgyalni május 9 és december 24-e munkaszüneti nappá tételéről, illetve arról, hogy 2006. január 1-jétől harmincnyolc órára csökkenjen a heti munkaidő. Szabó Endre szerint semmi indoka nem lehet az EU szerte bevett gyakorlat itthoni elutasításának. Az Európai Unióban a szabadnapok száma 28-tól akár 39 napig is terjedhet, az átlagos szabadság és munkaszüneti napok száma 34. Míg Nagy Britannia és Hollandia állampolgárai 28, az ír munkavállalók eggyel több napot tölthetnek pihenéssel. Finnország, Ausztria és Görögország biztosítja a legtöbb szabadnapot – közülük is a finnek vezetnek 39 nappal.
2004.02.21.	Február 20-ai hírek szerint a BÉT ülésén megállapodás született a BM-ben és háttérintézményeiben dolgozók 2004. évi kereseteiről. A tárca 2000 Ft-tal emeli a ruházati juttatást, egyszeri bónuszként 5000 Ft étkezési jegyet oszt szét és továbbra is biztosítja az iskolakezdési támogatást. Az FRDÉSZ eközben felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a béremelés végrehajtásáról a szolgálati jogviszonyok körében. A szervezet nem tagja a közszolgálati sztrájkbizottságnak, de Kónya Péter elnök szerint rendelkezik forgatókönyvvel arra az esetre, ha kormány ígérete nem teljesülne.
2004.02.27.	Hír. Független kutatóintézetekben készül az ország munkaügyi állapotát feltérképező jelentés, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanácsban vitatnak meg a szociális partnerek. A helyzetértékelés felöleli a nemzetgazdasági ágazatok állapotát és a jövedelmi viszonyokat. Burány Sándor miniszter fontosnak tartja az érdekegyeztetés intézményrendszerének tartalmi megújítását. A szakminiszter jelentős lépésnek tartja az ágazati párbeszéd bizottságok megalakulását, de megerősítette, hogy továbbra is szükség van az országos szintű egyeztető fórumra – ott kell megállapodni a legfontosabb gazdaságpolitikai döntésekről, a költségvetésről, az adótörvényekről, a bérajánlásról. Az ágazati bizottságokban a munkaadók és a munkáltatók kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, az OÉT munkájában viszont változatlanul részt vesz a kormány képviselője is. Az ágazati párbeszédbizottság tevékenysége Burány Sándor szerint azért is fontos, mert az ott kötött ágazati szintű kollektív szerződés azokon a munkahelyeken is irányadó, ahol nincs szakszervezet és kollektív szerződés. A szaktárca hosszú távú stratégiai programja mellett rövid távú foglalkozáspolitikai koncepciót is kidolgoznak, az előterjesztést várhatóan egy hónapon belül tárgyalja a gazdasági kabinet. A koncepció legfontosabb elemei közé tartozik a részmunkaidő jóval nagyobb arányú elterjesztése, a távmunkavállalás feltételeinek javítása, a felnőttképzés rugalmassá tétele.
2004.02.28.	Hír. Több mint négy órát tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülése, de nem a napirendre tűzött előterjesztésekről, hanem aktuális kérdésekről vitáztak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesítéséről szóló nemzeti jelentés tervezetét annak ellenére visszautalták az illetékes szakbizottsághoz, hogy a kormányoldal szóvivőjeként Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára többször felhívta a szociális partnerek figyelmét: március 31-ig véglegesíteni kell az előterjesztést. Míg a munkaadói oldal szakmailag korrekt és megalapozott, tényszerű és politikamentes jelzővel illette a jelentést, a szakszervezetek kifogásolták, hogy két olyan lényeges cikkely ratifikálása húzódik, mint a tisztes bérről és a társadalombiztosításról szólóé. Csizmár felvetette, hogy a javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális testülete és a tárcaközi bizottság együttes ülésen véglegesítse. A munkavállalói oldal további hiányosságokra hívta fel a figyelmet és Borsik János soros elnök, az Autonóm Szakszervezetek szövetségének vezetője javasolta, hogy a tervezetet kerüljön vissza a szociális bizottság elé. Egyúttal jelezte, hogy nagy valószínűséggel különvéleményt fogalmaznak meg a jelentéshez. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi között arról beszélt, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a konkrét gyakorlat bemutatása is szükséges lenne a nemzeti jelentésben. A munkaadói oldal képviselője az ülésen szakmailag korrekt tényszerű és politikamentes anyagnak nevezte az előterjesztést. Hasonlóan járt az európai részvénytársaságról szóló törvényi koncepció is, amellyel szemben az volt a leglényegesebb szakszervezeti ellenvetés, hogy erős jogosítvánnyal ruházná fel az üzemi tanácsokat. Nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a május 1-jétől induló egységes munkaügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálásáról sem. A kormány azt javasolta, hogy négy hónap büntetési moratóriumot kapjanak a munkáltatók, vagyis az alkalmazottak foglalkoztatásának bejelentését „elfelejtő” vállalkozásoknak májustól négy hónapig csak akkor kell kifizetniük a büntetést, ha 30 napon belül nem pótolják a mulasztást. Szeptemberben viszont szabálytalanság esetén már azonnal bírságolnak a munkaügyi felügyelők. A javaslatot a munkáltatók elfogadták, a munkavállalók képviselői túlzottnak tartották a négy hónap türelmi időszakot. Értesülésünk szerint az OÉT-ben résztvevőket március 4-5-ére „baráti találkozóra” invitálja a kormány a balatonöszödi üdülőjébe. A fehérasztal mellett olyan témákról szeretne kötetlen formában egyeztetni a szociális partnerekkel, mint a szociális párbeszéd intézményének változtatása, a tanács alapszabálya és az oldalak kapcsolatrendszerének alakulása.
2004.03.02.	Hír. Az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén napirend után terítékre került – most már szakszervezeti javaslatként, a csatlakozás előestéje, április 30-a és december 24-e mellett – május 9-e munkaszüneti nappá nyilvánítása. Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője – az után, hogy kiderült: csupán az Európai Unió apparátusa számára munkaszüneti nap május 9-e – azzal próbált érvelni, hogy „szép hagyományt tudnánk teremteni az unióban”. Csizmár Gábor, a szakminisztérium politikai államtitkára azonban jelezte: nincs hivatalos kezdeményezés az Európa-nap bevezetésére. Hétfőn viszont már az Országgyűlés foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi bizottsága az MDF-es Herényi Károly indítványaként tárgyalta a május 9-e munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó előterjesztést. Az ellenzék általános vitára alkalmasnak találta a kezdeményezést, a kormánypárti képviselők tartózkodása miatt a bizottság elvetette.
2004.03.09.	Hír. Az OÉT-ben időben megszületett az idei fizetéseket befolyásoló országos bérajánlás, de eddig a vállalkozások alig tizedében sikerült megkötni a bérmegállapodást. A cégek a bérek visszafogására törekszenek. A legnagyobb állami vállalatnál, a MÁV Rt.-nél már december végére tető alá hozták a megállapodást: az 54 ezer vasutasnak a tavalyinál bruttó 7,5 százalékkal több az alapbére, s további, teljesítményhez kötött 3,5 százalékos reformprémium is része az egyezségnek. A privatizálás küszöbén álló Dunaferr dolgozói elszántan harcoltak fizetésük reálértékének növeléséért, végül bruttó 6,25 százalékos mértékről írták alá a megállapodást. A tapasztalatok szerint sok helyen a munkáltatók nem januártól – visszamenőleges hatállyal –, hanem legfeljebb áprilistól hajlandók a bérfejlesztésre, s az adómentesen adható étkezési hozzájárulás növekedését is beszámítanák a béremelésbe. Hódi Zoltán, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivője becslése szerint a cégek legfeljebb fele adja dolgozóinak az adómentesség felső határáig – 3500, illetve 6000 forintig – ezt a juttatást. Húzódik a béregyezség a kereskedelemben is. Bár ágazati szinten nyolcszázalékos béremelésről egyeztek meg a munkáltatói szervezetek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, a munkaadók lényegesen kevesebbet ajánlanak. A kereskedelmi cégek vezetőit a kutatók jelzései is óvatosságra intik, akik a vásárlási szándékok visszafogását prognosztizálják. Mindeközben egyre több cég fordít gondot arra, hogy a fizetés mellett egyéb juttatással is növelje a dolgozók jövedelmét. Egy friss felmérés szerint azonban az e célra elkülönített, 80-420 ezer forintos keretösszegeket az idén egyáltalán nem, vagy legfeljebb az infláció mértékével emelik. A választható, béren kívüli juttatások listáján leggyakrabban az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, a menetjegytérítés, az iskolakezdési utalvány, az otthoni internetezés támogatása, a magáncélú tanfolyam, illetve az egyre terjedő üdülési csekk szerepel.
2004.03.18.	Hír. A kormány létrehozza a gazdasági és szociális tanácsot - jelentette be Medgyessy Péter kormányfő egy rádióinterjúban. A miniszterelnök hozzátette, hogy ez jó fórumot jelentene a civil szervezeteknek, ám a testület döntései nem lesznek kötelezőek a kormányra. Medgyessy azt mondta: az ország jövője azon múlik, hogy képes-e az emberek többsége egységre jutni, képes-e erős nemzeti érdekérvényesítésre az Európai Unióban, képes-e egy modern európai Magyarországot teremteni. Ehhez egy új politikai stílusra van szükség. A miniszterelnök szólt arról is: a kormány elkötelezett abban, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében konkrét lépéseket tesz, megállítja az állami túlköltekezést, és megteszi a befektetők bizalma érdekében a szükséges intézkedéseket.
2004.03.23.	Hír. A jogalkotásról szóló törvénytervezet szerint a kormánytól függne, hogy bizonyos jogszabály-módosításokkor kikéri-e a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek véleményét, vélik az érintett szervezetek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége az ellenzékhez fordul, hogy a Parlament ne fogadja el a tervezet vonatkozó részét. A tervezetben a kormány ugyanis éppen az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és a munkaadói tagjait nem akarja nevesíteni azok között, akikkel egy jogszabály-változtatás esetén a minisztériumoknak egyeztetniük kellene. Bár a kormány állítja, hogy a módosítás az eddigi szabályozáshoz képest éppen a szociális partnerek jogait erősíti, az érintettek mégis attól tartanak: a tervezet alapján a kormány jóindulatától függne, hogy bizonyos kérdésekben kíván-e egyeztetni velük.
2004.03.23.	Hír. A jogalkotásról szóló törvénytervezet szerint a kormánytól függne, hogy bizonyos jogszabály-módosításokkor kikéri-e a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek véleményét, vélik az érintett szervezetek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége az ellenzékhez fordul, hogy a Parlament ne fogadja el a tervezet vonatkozó részét. A tervezetben a kormány ugyanis éppen az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és a munkaadói tagjait nem akarja nevesíteni azok között, akikkel egy jogszabály-változtatás esetén a minisztériumoknak egyeztetniük kellene. Bár a kormány állítja, hogy a módosítás az eddigi szabályozáshoz képest éppen a szociális partnerek jogait erősíti, az érintettek mégis attól tartanak: a tervezet alapján a kormány jóindulatától függne, hogy bizonyos kérdésekben kíván-e egyeztetni velük.
2004.03.29.	Hír. A Szakszervezetek.hu-n több cikk is megjelent a diósgyőri kohászat sorsával kapcsolatosan, így a Kohászati ÁPB Nyilatkozata is, amelyet itt közlünk„Döbbenten látjuk, hogy a diósgyőri kohászat végnapjait éli, hogy 1200 munkavállaló az utcára kerül – áll a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldalának felhívásában. A munkavállalói oldal szerint a kormánynak mindent meg kell tennie a helyzet megoldása érdekében, hiszen azon túlmenően, hogy ennyi dolgozó állás nélkül marad, a beszállítói és a vevői kör is bajba jut (lásd pl. Rába Rt. esetét), ami által további munkahelyek kerülnek veszélybe. Mind amellett tapasztalható, hogy az acéliparban növekszik a kereslet, konjunktúra van, tehet a hitelezők befektetésének megtérülése biztonságosabbá válik. Mindent meg kell tenni azért is, hogy megtalálják a megfelelő tulajdonost (a jól irányító menedzsmentet), aki gazdaságosan működtetni tudja az egyedi termékeket előállító BNA Kft-t. Különösen fontos ez abból a szempontból is, hogy az EU csatlakozás küszöbén tönkremenő kohászat, vagy régi hagyományokon nyugvó, megerősödő ágazat jellemzi az országot. De abban is felelősség terheli a kormányt, hogy kellően felkészült-e az amúgy is hátrányos helyzetű körzetben új munkahelyek létesítését, illetve azok feltételeinek megteremtését illetően. Mindenképpen reménykedünk, hogy mielőbb sikerül megtalálni a megfelelő megoldást a kialakult helyzet kezelésére, és messzemenően szolidárisak vagyunk a diósgyőri kohászokkal – szögezte le felhívásában Kocsis Andor, a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.”

2004.01.17.	Hír. A Független Rendőrszakszervezet nem ellenzi, hogy a tervezett átszervezések nyomán hatékonyabb szervezet jöjjön létre az Országos Rendőr-főkapitányságon, de fontosnak tartják, hogy ezt hatékonysági számítások előzzék meg, mondta a szervezet főtitkára, Pongó Géza. A főtitkár eddig még nem találkozott olyan számításokkal, ami az átszervezések pénzügyi költségeit mutatná, és egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, hogy az ORFK-n tervezett intézkedések hány embert érintenek majd. A főtitkár arra számít, hogy az érdekképviselet véleményét figyelembe veszik majd a döntésnél. Salgó László országos rendőr-főkapitány, akinek várhatóan egy hónap múlva kell javaslatot tennie a bejelentett átszervezésekre, a napokban elmondta, hogy az átalakításokat egyébként is tervezték, azok egy része szerepelt az idei évre szóló szervezési-fejlesztési elképzelések között.
2004.02.11.	Együttműködési megállapodást kötött a Független Rendőrszakszervezet az ORFK vezetésével annak érdekében, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságnál tervezett átszervezéseknél megvédjék a dolgozókat. Pongó Géza főtitkár elmondta: az állomány a szervezeti korszerűsítések után is ugyanolyan beosztásban, ugyanolyan bérért folytathatja munkáját és a megállapodás szerint a vezetőknek is lehetőség szerint az eddigihez hasonló beosztást kell ajánlani. A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás most már jogi garanciát ad erre. Lamperth Mónika belügyminiszter a múlt hónapban jelentette be a szervezeti átalakításokat, köztük a Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozását és azt, hogy felére kívánják csökkenteni az Országos Rendőr-főkapitányságon a vezetői szintek számát. Az érdekképviselet szerint továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy nagy tudású szakemberek mennek el a testülettől, de ennek az együttműködési megállapodásban foglalt garanciák miatt a korábbinál kisebb az esélye. Mint a főtitkár elmondta, az átalakítás várhatóan heteken belül megindul, a hatékonysági számítások pedig részben már elkészültek. Pontos számokat azonban még nem tudni, így csak később derül ki, hogy az átalakítás hány embert érint az ORFK-n. Pongó Géza beszámolt arról is, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság még a héten kifizeti az egyenruhás rendőröknek az úgynevezett ruházat-utánpótlási pénzt, amelyet korábban az új egyenruhák bevezetésére hivatkozva tartott vissza a Belügyminisztérium. Ez fejenként csaknem 60 ezer forintot jelent, az összesen 1,7 milliárd forintot azonban az ORFK költségvetéséből kell kigazdálkodni.
2004.02.12.	Hír. A Belügyminisztérium vezetése évekkel ezelőtt új egyenruhát vezetett be, de még mindig nem tisztázott, hogy ki fizeti ennek költségeit. Egy rend ruha 60.000 forintba kerül, összesen tehát 1,7 milliárd forintot kellett volna kifizetnie a belügyi tárcának a központi költségvetésből. A minisztérium azonban úgy vélte, hogy a költség magukat a rendőröket terheli, ezért velük fizettették ki. A Független Rendőrszakszervezet a bírósághoz fordult ezzel a kérdéssel, amely úgy döntött, hogy a ruhát a munkáltatónak kell megfizetnie. Egyelőre az Országos Rendőrfőkapitányság vállalta, hogy kifizeti az egyenruhákat. Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára nem tartja etikusnak ezt a megoldást, hiszen ezt a helyzetet a Belügyminisztérium okozta. Az állomány számára február 19-én utalják át az összeget, utána igyekeznek elérni, hogy előbb-utóbb mégis fizessen a belügyi tárca. A tervek szerint a rendőrség ötmilliárd forinttal kevesebbet kap az idén, és ehhez jön még az említett 1,7 milliárd. Pongó Géza szerint ezek az elvonások komolyan veszélyeztetik a rendőri munka színvonalát. (hirtv.hu)
2004.02.21.	Február 20-ai hírek szerint a BÉT ülésén megállapodás született a BM-ben és háttérintézményeiben dolgozók 2004. évi kereseteiről. A tárca 2000 Ft-tal emeli a ruházati juttatást, egyszeri bónuszként 5000 Ft étkezési jegyet oszt szét és továbbra is biztosítja az iskolakezdési támogatást. Az FRDÉSZ eközben felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a béremelés végrehajtásáról a szolgálati jogviszonyok körében. A szervezet nem tagja a közszolgálati sztrájkbizottságnak, de Kónya Péter elnök szerint rendelkezik forgatókönyvvel arra az esetre, ha kormány ígérete nem teljesülne.
2004.03.10.	Hír. A Belügyminisztériumban dolgozók béren kívüli juttatásairól írtak alá megállapodást a tárca és az érintett szakszervezetek képviselői. 19 ezer belügyi dolgozó mintegy 704 millió forinttal kap több járandóságot idén, mint 2003-ban. Az étkezési hozzájárulás négyezerről hatezer forintra, az élelmiszerutalvány összege kétezerről három és félezer forintra emelkedik, a ruházati költségtérítés pedig 40 ezerről 45 ezer forintra nő. A belügyi közalkalmazottak három évenkénti kötelező illetményemelésének el kell érnie a 4.700 forintot, a tavalyi 3.000 forinttal szemben. A megállapodásban a szakszervezetek vállalták, hogy az első félévben nem kezdeményeznek sztrájkot, demonstrációt, aláírásgyűjtést.
2004.03.10.	Hír. Még 108 embert bocsátanak el április végéig a vám- és pénzügyőrségtől - közölte a testület parancsnoka az Országgyűlés Költségvetési Bizottságában. Nagy János elmondta, hogy ezzel teljesül a VPOP-t érintő 808 fős létszámleépítés. A vámparancsnok emlékeztetett arra, hogy a májusi uniós csatlakozással a nyugati és az északi országhatáron a vámosok munkája feleslegessé válik, a keleti, déli országhatár viszont az unió új külső határa lesz, így megerősítésre szorul: ott még 50 vámost el tudnak helyezni.


2004.02.28.	Hír. A Munkástanácsok Országos Szövetsége[2] a Tárogató útról a Szarvas Gábor út 9/B-be költözött. Telefon: 275-144-45 (változatlan), fax: 394-28-02, e-mail: mosz@munkastanacsok.hu, internet: www.munkastanacsok.hu. Cím: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 9/B. Megközelíthető a 156-os busszal a Moszkva tértől.

2004.01.14.	Hír. Minden valószínűség szerint immár harmadik éve idén sem emelkedik a köztisztviselői illetmény-alap. Az érintettek abban reménykednek, hogy legalább megvont tizenharmadik havi fizetésük részbeni kompenzációjára igent mond a kormány. Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszter bejelentésével kapcsolatban az országos közszolgálati sztrájkbizottság vezetője úgy fogalmazott: reméli, hogy nem ismétlődik meg a központi közigazgatásban végrehajtott létszámleépítés. Fehér József (MKKSZ) úgy fogalmazott: "tudomásul vették", hogy a tavaly júliusi, harminc százalékos szorzóemelésnek idén megközelítőleg öt százalékos illetménynövelő hatása lesz. Bár az MKKSZ ragaszkodott volna az immár harmadik éve, harmincháromezer forintra befagyasztott illetmény-alap növeléséhez, a kormányzati delegációnak nem volt mandátuma erről a kérdésről egyeztetni. A kormány várhatóan egy hét múlva dönt az MKKSZ számításai szerint mindössze ötmilliárd forintot igénylő kompenzáló követeléscsomag teljesítéséről.
2004.01.16.	Hír. Draskovics Tibor egyik első nyilatkozatában nem zárta ki, illetve nem tudta kizárni annak lehetőségét, hogy esetleg a közszférában létszámleépítésre kerül sor. Fehér József MKKSZ főtitkár szerint nyilatkozatának ez az a része, amely leginkább aggasztó. „Még túl sem jutottunk az elmúlt évben végrehajtott, szinte sokkoló létszámcsökkentésen, és máris újabb, ehhez hasonló kormányzati gondolkodásról hallunk. Csak bízni tudunk abban, hogy most valóban a feladatok és a szervezet működéséhez szükséges létszám igen-igen szigorú felülvizsgálata után születhet bárminemű döntés. A mi álláspontunk szerint nincs tartalék, az elmúlt évi létszámcsökkentés is azt mutatta, hogy a lakossági kapcsolatokban vagy a szolgáltatásokban működő közigazgatási szerveknél máris a működőképesség határára került a szervezet, tehát biztosak vagyunk abban, hogy sem az adóhivatalnál, sem a földhivataloknál vagy munkaügyi központoknál vagy környezetvédelmi igazgatóságoknál nincs további tartalék... Véleményünk szerint nem jelent megoldást az ország gazdasági helyzetére az, ha néhány ezer embert elbocsátanak, mert ez a működésben sokszorosan többletkiadásokat fog eredményezni.”
2004.02.05.	Hír. Szabó Endre, a SZEF elnöke a napokban kezdeményezte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) sürgős összehívását a 120 md forintos megtakarítás ügyében, attól tart ugyanis, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeikben tavaly ősszel elrendelt létszámcsökkentéshez hasonlóan, a döntés-előkészítés szakaszában ezúttal sem egyeztetnek a szakszervezetekkel. Szabó emlékeztetett arra, hogy a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság egyelőre ugyan nem tudott egyezségre jutni a közszférában dolgozók idei béremeléséről, a megállapodás-tervezetbe azonban már belekerült, hogy a kormány rendszeresen konzultál az érintett szakszervezetekkel a szférát érintő intézkedések elrendelése előtt. A SZEF elnöke szerint ahhoz, hogy érdemben tudják véleményezni a 120 milliárd forintos megszorítási intézkedéstervezetet, megfelelő tájékoztatásra van szükségük. Az információszerzés és az eszmecsere az OKÉT keretében a legcélszerűbb.
2004.03.09.	Hír. A tervek szerint a jövő év elejétől már életbe lépne az új, egységes közszolgálati törvény, amely – a reformért felelős kormánymegbízott szerint – tíz- millió magyar állampolgár életminőségén javítana. A reformnak mégis sok az ellenzője – a régi struktúrákat, a felépített hierarchiákat féltik a változásoktól. A közszolgálati dolgozók érdekképviselete viszont attól tart, hogy a törvény végrehajtásához nem lesz meg az anyagi háttér. Március 31-éig az egységes törvény általános része mellett el kell készülnie egy irányokat, társadalmi hatásokat felmutató tervezetnek az új foglalkoztatási és létszámstruktúráról és az új bérrendszer finanszírozási módjáról. Ugyanekkor a kormány elé terjesztik a javaslatot az egységes közszolgálati hivatal létrehozásáról is. Augusztus végéig készül el a törvénytervezet teljes normaszövege, amely a főbb közszolgálati munkaterületekre vonatkozó különös rendelkezések teljességét tartalmazza. A sokrétű egyeztetések után a véglegessé váló jogszabály tervezetét még idén elfogadhatná a parlament, és a jövő év kezdetétől érvénybe léphetne. Vadász János szerint a régi struktúrákat, felépített hierarchiákat lebontó, egyszerű, áttekinthető helyzetet teremtő reformnak mindig is voltak ellendrukkerei. A kormánymegbízott tisztában van azzal, hogy ezúttal is nagy ellenállásba ütközik majd egyes apparátusok részéről a törvény létrehozása. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Szabó Endre elmondta: a törvénytervezet általános részének első változatát a több százezer közszolgálati dolgozó érdekeit képviselő szövetség szakértői jelenleg még tanulmányozzák. Előzetesen a SZEF-nél az a vélemény alakult ki, hogy – bár támogatják a reformot – aggályos a törvény anyagi hátterének a megteremtése. A SZEF elnöke közölte, a szövetség szakértői néhány nap múlva terjesztik a testületek elé megállapításaikat, majd az ott kialakított álláspontot az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban fogják képviselni.
2004.03.09.	Hír. Nem tartja megvalósításra alkalmasnak az egységes közszolgálati törvény koncepcióját a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete (MKKSZ). Fehér József főtitkár a szakszervezet álláspontját úgy foglalta össze, hogy a törvény bevezetéséhez nem biztosítottak a költségvetési források, nem nyújt garanciát az ágazatban dolgozók többletmunkájának anyagi elismerésére, s nem tartalmaz biztosítékokat a foglalkoztatási szint megőrzésére. Ráadásul nem is sürget semmi a törvény megalkotására, az érdekvédők szerint nincs kodifikációs kényszer. Fehér szerint felelős és körültekintő mérlegelés után kell megválaszolni, hogy lehetséges-e a foglalkoztatási jogviszonyok, a munkaadói és a munkavállalói jogok és kötelezettségek egységes jogszabályba foglalása.
2004.03.10.	Hír. A Belügyminisztériumban dolgozók béren kívüli juttatásairól írtak alá megállapodást a tárca és az érintett szakszervezetek képviselői. 19 ezer belügyi dolgozó mintegy 704 millió forinttal kap többet idén, mint 2003-ban. Az étkezési hozzájárulás hatezer forintra, az élelmiszerutalvány összege kétezerről három és félezer forintra emelkedik, a ruházati költségtérítés pedig 40 ezerről 45 ezer forintra nő. A belügyi közalkalmazottak három évenkénti kötelező illetményemelésének el kell érnie a 4.700 forintot, a tavalyi 3.000 forinttal szemben. A megállapodásban a szakszervezetek vállalták, hogy az első félévben nem kezdeményeznek sztrájkot, demonstrációt, aláírásgyűjtést.
2004.03.10.	Hír. A pedagógus szakszervezetek szerint nem mindenütt teljesült a januártól járó 6 százalékos emelés. A Pedagógusok Szakszervezete a hónap végére készíti el felmérését arról, hogyan teljesül a 6 százalékos béremelés, amelyről a kormány és a sztrájkbizottság egyezett meg. Árok Antal az érdekképviselet alelnöke elmondta: a vizsgálat 162 települést érint. A szervezet alelnöke elmondta, a várhatóan március végére elkészülő felmérés a települések – köztük számos kistelepülés – költségvetésének közoktatásra vonatkozó adatait tartalmazza majd. Varga László, a szervezet elnöke azon kérdésre, miszerint mit tesznek, ha kiderül: nem teljesültek a megállapodásban foglaltak, úgy fogalmazott: a PSZ-nek „határozott és markáns” javaslata lesz, hogy a kormány jogi és pénzügyi garanciák mellett intézkedjen. Az oktatási tárca takarékossági intézkedésit a PSZ elhibázottnak tartja, mivel azok mind a közoktatás modernizációjára, azaz a „jövő megalapozására” szánt területekről vonnak el pénzt. A PDSZ nem írta alá a bérmegállapodást, mivel szerinte abban éppen az nem teljesült, amiért tavaly megalakult az országos közszolgálati sztrájkbizottság: a kormány nem vállalt pénzügyi és jogi garanciákat a hatszázalékos béremelés kifizetésére. A PDSZ úgy véli, a kormány a megállapodás megkötésekor is tisztában volt azzal, hogy az önkormányzatok többsége költségvetésük elfogadásakor nem a megemelt bérekkel számolt. A PDSZ számára az is elfogadhatatlan volt, hogy a kabinet csak arra vállalt kötelezettséget, hogy az első negyedéves adatok tükrében – a szakszervezetekkel együtt – áttekinti a béremelés megvalósulását, ám az esetleg szükségessé váló kompenzáció azonnali végrehajtását, illetve annak módját nem rögzíti a megállapodás. A kormánnyal kötött megállapodás értelmében ha az emelés kevesebb, mint 6 százalék, akkor arról az Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnak, és az ott javasolt intézkedésekről a kormány dönt.
2004.03.13.	Hír. Eredetileg már 2001 őszén meg kellett volna szervezni a közalkalmazotti tanácsválasztást. A parlament 2001-ben először két évvel, majd további egy évvel elhalasztotta a procedúrát. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára szerint meggondolandó a kevésbé hatékony intézmény megszüntetése, úgy, hogy a hatásköre, jogosítványai a szakszervezetekre szálljanak át. A mandátumok többszöri meghosszabbítása nem szerencsés dolog egy demokratikus jogintézmény esetében: vagy el kell törölni, vagy pedig ki kell írni még egyszer a választást, fogalmazott Fehér. Vadász János, kormánymegbízott szerint soha nem volt, a mostani időszakban pedig még kevésbé van szükség közalkalmazotti tanácsokra. Ezért azt szorgalmazta a kormánynál: mindaddig halasszák el a választásokat, amíg az új, egységes közszolgálati törvény lehetőséget nem biztosít a taglétszámból eredeztethető reprezentativitási rendszer életbelépésére. A törvénytervezetről folyik a vita, de októberig biztosan nem lép hatályba. A közalkalmazotti tanácsok újbóli megválasztását az is indokolja, hogy a felemás megoldás elfogadhatatlan, vagyis az, hogy a versenyszférában maradna a dolgozói képviselet, a költségvetési szférában pedig megszűnne.
2004.03.24.	Hír. Akár száz százalékos kedvezményt is kaphatnak különféle szolgáltató cégeknél a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tagjai annak az együttműködési megállapodásnak az értelmében, amelyet tegnap írt alá a PSZ és a Magyar Kamarákért Szövetség (Makasz). Varga László, a szakszervezet elnöke elmondta: a lejárt tagkönyveket legkésőbb a következő tanév elejéig új kártyákra cserélik ki. Ezek birtokosai pedig a Makasszal szerződésben álló 70-80 cégnél különféle mértékű kedvezményeket vehetnek igénybe. A 65-70 ezer pedagógust és más, a közoktatásban dolgozó alkalmazottat tömörítő szakszervezet tagjai öt–száz százalékos engedményt kaphatnak telefontársaságoknál, benzinkutaknál, szállás- és vendéglátóhelyeken, utazási irodáknál: az informatikai célú uniós pályázatok megírásához nyújtott segítség díját például teljes egészében elengedi az egyik cég.

2004.01.13.	Az MGYOSZ gazdasági fórumán Varga Mihály a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség Gazdasági Kabinet vezetője „Magyarország hosszú távú gazdasági kilátásai az Európai Uniós csatlakozás küszöbén” címmel tartott előadást.
2004.01.26.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottsága és dr. Persányi Miklós miniszter a környezetvédelem aktuális kérdéseiről folytattak eszmecserét. A megbeszélésen az alábbi témák kerültek napirendre: - a környezetvédelemmel kapcsolatos új adók és termékdíjak várható hatásai, - a környezetvédelem jogi szabályozásának halaszthatatlan módosításai az EU csatlakozás kapcsán, - technológiai határértékek kihirdetése, beleértve az átmeneti időszak szabályozásának szükségességét, - a hulladékok országhatáron át történő szállítása, - a programgazdai rendszer átalakítása az EU konform megoldásra, a zökkenőmentes átmenet biztosításával, - a hatósági ügyintézés egyszerűsítése. Dr. Persányi Miklós miniszter és Széles Gábor elnök aláírták az MGYOSZ és a KvVM közötti együttműködési megállapodást.
2004.01.29.	Az MGYOSZ elnökségi ülésén részt vett Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. A megbeszélés napirendjén az országgyűlési bizottságok és az MGYOSZ közötti együttműködés kérdései szerepeltek.
2004.01.29.	Hír. Újra buszgyártásba kezd Széles Gábor, aki egykor megvette az államtól az Ikarus Rt.-t, majd később eladta a buszgyártást az Irisbusnak. Az elképzelések szerint a buszgyártás az Ikarus Rt. leányvállalatainál folyik majd, míg a Széles tulajdonában lévő Műszertechnika Rt. Hungarian Bus nevű budapesti székhelyű kft.-je a kereskedelmi tevékenységgel és új buszok kifejlesztésével foglalkozik majd. A Hungarian Bus ügyvezető igazgatója, Takács István lapunknak elmondta, hogy terveik szerint az idén mintegy négyszáz autóbuszt gyártanak és szállítanak, elsősorban a FÁK országaiba, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre. Eddig kétszáz darab buszra van megrendelésük.
2004.02.12.	Az MGYOSZ elnökségi ülésén részt vett Dr. Baráth Etele államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnöke, aki tájékoztatást adott az EU-s csatlakozáskor megnyíló pályázási lehetőségekről.
2004.02.17.	Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága “Környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségeken alapuló gazdaságos környezetmenedzsment” címmel szemináriumot szervezett. A szeminárium előadója Dr. Romhányi Gábor (Innotransz 2000 Kft) volt. A programnak az adott aktualitást, hogy az új hulladékos bevallások (164/2003. (X.18.) Korm. rendelet), valamint a hulladékgazdálkodási terv elkészítése a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetését teszi szükségessé. Az előadás témakörei: Kötelező adatnyilvántartások és ezek megvalósítása a KIR szoftver alkalmazásával. A KIR szoftver alkalmazása a vállalati környezeti adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében. Gazdaságos környezetmenedzsment: hogyan lehet a vállalkozási hatékonyságot a környezetvédelem eszközeivel javítani. Minőségbiztosítás a környezetvédelemben: Környezeti teljesítményértékelés és kockázatelemzés. Környezeti vezetői információs rendszer és környezeti jelentések készítése.
2004.03.03.	Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége megállapodott, hogy a versenyképességet nem veszélyeztető munkaidő-csökkentésről, a munkaidő alapról is tárgyal majd a jövőben. A két szervezet szükségesnek tartja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez olyan konkrét programok készüljenek, amelyek a gazdaság élénkítésén kívül az EU-támogatások koncentráltabb felhasználását is eredményezik. Mindkét szervezet kész javaslataival segíteni e feladatokban a kormányzatot. Egyetértettek abban is, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekeket egyaránt szolgáló közteher-csökkentéshez "olcsóbb államra" van szükség. A társadalmi- és a munkabéke érdekében a két szervezet kész egy hosszabb távra szóló megállapodás megkötéséhez közös javaslatot kidolgozni. Mindkét szervezet szükségesnek tartja az országos szintű érdekegyeztetés megerősítését, megújítását. Mielőbb el kell készíteni az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabályát. Ennek a dokumentumnak biztosítania kell, hogy az országos érdekegyeztetésben valós súlyú, tényleges felelősséggel rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vegyenek részt. Az érdekképviseletek szerint el kell érni, hogy a fontosabb gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor a kormányzatot miniszterek illetve az átfogó makrogazdasági kérdések tárgyalásakor a miniszterelnök képviselje. Egyetértettek a szervezetek a középszintű érdekegyeztetés jelentőségében is. Mindkét szervezet támogatja az erre szolgáló fórumok, az ágazati párbeszéd bizottságok megalakítását, érdemi munkájuk megkezdését. Megállapodtak arról is, hogy folytatják az egyeztető tárgyalásokat a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatáról, a munkaügyi ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről.
2004.03.04.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Gazdasági Fórumán Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről és tervezett intézkedéseiről tartott előadást.