2001

2002.10.03.	Hír. A munkaügyi tárca a költségvetési törvény módosítása, majd a közalkalmazotti béremelésekre fordítandó összegek átutalása után a végrehajtás ellenőrzését zöld vonal életbe léptetésével is elő kívánja segíteni. A 06/80/204-222 számon azok jelentkezését várja, akik nem kapták meg a megfelelő összeget, illetve tanácstalanok a béremeléssel kapcsolatban. Az OMMF hivatalból eljár a bejelentett ügyekben, majd a hónap végén a kormány elé terjeszti a tapasztalatokat. A béremelésre összesen 92 md forintot utaltak át, a pénz kizárólag béremelésre fordítható.
2002.10.04.	Hír. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az V. Alkotmány u. 3. szám alá költözött, az épületbe a Kálmán Imre és a Honvéd u. felől is be lehet menni.
2002.10.05.	Harmadik alkalommal kerül sor ma Budafokon a Szüreti Baráti Találkozóra. A szakszervezetek októberi „fesztiváljának” ötletgazdája a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke, Búzásné Putz Erzsébet. A rendezvény célja, hogy lehetőséget biztosítsanak tartalmas és kulturált program keretében szakszervezeti vezetők, tisztségviselők és tagjaik részére a kötetlen baráti találkozásra, segítséget adjanak, gondolatokat ébresszenek az európai uniós csatlakozással kapcsolatos érdekvédelmi felkészüléshez. A pódiumbeszélgetésen – amelynek fő témája a szakszervezetek uniós csatlakozásra való felkészülése – részt vett Lengyel László politológus, Herczog László államtitkár, Lantos Gabriella, az NFT integrációs munkacsoport vezetője és Vasali Zoltán politológus. A munkavállalókkal szüretelt Kiss Péter miniszter is. A szakszervezeti konföderációk vezetői villámkérdésekre válaszoltak. Mészáros László, a másik szervező hangsúlyozta a rendezvény jelentőségét, miszerint a találkozón a résztvevő szakszervezeti tisztségviselők és a szervezők is azt keresik, ami közös az érdekvédők munkájában. A bor pedig a természettel harmóniában élő ember jelképe, a jól végzett munka ajándéka. Alapja a derűnek és a jó barátságnak.
2002.10.08.	Hír. 1,8%-os bérkorrekciót hajtottak végre a Volán Társaság tagjainál. A Nógrád Volán szakszervezetei - akik előtt a béremelést a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége bejelentette - nem elégedettek ezzel a mértékkel, miután a cégnél az átlagkereset a nemzetgazdasági átlag 73%-a, a szállítási ágazatban lévő keresetek 69%-a. A szakszervezetek választ várnak arra a kérdésre, hogyan képzeli a cég a felzárkózást. Mint mondták, az évi egyszeri 20 ezer forintos bérkiegészítés nem oldja meg a problémát. Egyes szakszervezeti szakértők szerint bármilyen akcióra sor kerülhet a további béremelés kikényszerítésére.
2002.10.09.	Hír. Bárándi Péter igazságügy miniszter és a kormány tárgyalásai alapján úgy tűnik, hogy a bírák és az ügyészek mégis kaphatnak illetmény-emelést, amelyet két lépcsőben hajtanának végre, összesen 50%-kal emelve az illetményeket.
2002.10.10.	Megegyezett a PM és az IM a bírák illetmény-emeléséről. Ennek értelmében januárban és júliusban kerül sor emelésre, amikor 25-25%-kal emelkednek a bírák illetményei. A 2600 magyar bíró fizetésemelése összesen mintegy 6 md forintba kerül.

2002.10.30.	Hír. A költségvetési törvény módosítása során a kormány szeretné átláthatóvá tenni a magas rangú hivatalnokok illetményrendszerét. A béreket a főtisztviselői illetményekhez igazítanák, ennyit keresne a politikai és a közigazgatási államtitkár, a miniszterek ennél 25%-kal többet, az LB elnöke pedig 50%-kal többet kapna. A kormánytagok jutalmakat nem vehetnének fel.
2002.11.04.	Hír. Magyar Szociális Fórum néven mintegy 120 civil szervezet, közöttük szakszervezetek is, kezdeményezte egy új fórum megalakítását, amely a Szociális Világfórum hazai szervezete lenne. A szervezésben a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács is részt vesz.
2002.11.06.	Hír. A társadalombiztosítás felügyeleti rendszerének kidolgozásában nem sikerült jelentős előrehaladást elérni, ennek következtében ez a kérdés ebben az évben már nem kerülhet a parlament elé. Általános az egyetértés abban, hogy a szociális partnerek ellenőrizzék a tb-alapokat, ugyanakkor az érintettek koncepciói jelentősen eltérnek. A szakszervezeteknek kidolgozott javaslatuk van egy nem önkormányzati felügyelő testület funkcióira és összetételére. A munkaadói oldal nevében Dávid Ferenc azt nyilatkozta, hogy a munkaadók is igénylik a felügyeletben való részvételt, míg a kormányzat csak véleményezési joggal rendelkező testületet tud elképzelni.
2002.11.06.	A Független Rendőrszakszervezet november 4-től 6-ig VI. kongresszusának első fordulóját tartotta, ahol a szövetség stratégiájának kérdéseit vitatták meg, különös tekintettel a tagszervező munkára. A kongresszus második szakaszát december 13-14-én tartják.
2002.11.09.	November 8-9-én tartotta VII. Országos Értekezletét a VPOP Független Szakszervezete, amely ismét elnökké választotta Heles Károlyt, alelnökké Lizicska Máriát a közalkalmazottak képviseletében és Holecz Gábort a hivatásos állományból. A értekezlet célul tűzte ki a szakszervezeti munka érdekképviseleti jellgének erősítését, valamint a tagság gyors és pontos tájékoztatását az EU csatlakozás kapcsán bekövetkező változásokról. Ennek megfelelően módosították az Alapszabályt és új emblémát fogadtak el.
2002.11.11.	Hír. Szakszervezeti kerekasztal-megbeszélést szerveztek aktuális kérdésekről. A megbeszélésről Vadász János kormánymegbízott elmondta, hogy a közszolgálati reform a rendszerváltás óta napirenden lévő mulasztás, amelyet most, a szakszervezetek részvételével végig lehet vinni. Márkus Imre szerint a szakszervezetek szerepének változását jelzi az is, hogy több szakszervezeti vezető, így ő is, állami alkalmazott lett a közelmúltban.
2002.11.13.	Hír. Az FRDÉSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nincs módja az országos érdekegyeztetésben való részvételre, miután az OÉT-ben nem vehet részt, a tárcaközi érdekegyeztetés és a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács pedig nem működik. A szövetség attól tart, hogy ha a köztisztviselői illetményalap változatlan marad, akkor a 120 ezer forint felett keresőknél reálbér-csökkenés következik be. (A szakszervezet számításait több forrás is alátámasztja, a PM pedig cáfolja.) A sajtóközlemény szerint a szövetség a tárgyalóasztal mellett szeretné rendezni a vitás kérdéseket, különösen a 2003. évi bérekről folytatandó tárgyalások keretében, ezért kéri a kormányt, gyorsítsa fel a szoiciális párbeszéd intézményeinek kiépítését.

2002.11.13.	Vadász János kormánymegbízott a leendő egységes közszolgálati szabályozás alapkérdéseiről nyilatkozott. Eszerint az egységes közszolgálati szabályozás hatálya kiterjed majd a fegyveres és rendvédelmi szervekre, a Honvédségre, a jelenlegi közalkalmazotti és köztisztviselői körre is. A törvényt 2004-re kell előkészíteni, az új illetményrendszer 2005-ben lépne hatályba. Az illetmények minden kategóriában emelkednének és az új szabályozás nagyobb differenciálásra adna alkalmat. A szabályozás átalakítaná a kollektív jogok rendszerét is, mód lesz ágazati kollektív szerződés kötésére is. A tervek szerint a kormány januárban köt megállapodást az érintett szakszervezetekkel a reform alapelveiről és ütemezéséről.
2002.11.13.	Hír. Miután megjelentek a tervezett adótörvény-módosítások és a parlament elfogadta az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), a munkaadói szervezetek egy része komolyan tiltakozik egyes szabályok miatt. A VOSZ ellenzi a telefonköltségek és a reprezentációs költségek áfa-szabályait, készek az AB-hez fordulni, ha a tervezett változásokat a parlament megszavazza. Az Iposz azért fontolgatja az AB-hez fordulás lehetőségét, mert véleményük szerint nem szűnik meg a mikro- és kisvállalkozások, valamint az alkalmazottak jövedelempozícióinak megkülönböztetése. Az OKISZ szerint a módosítások áremeléshez vezetnek és nem segítik elő a versenyképesség javulását.
2002.11.15.	Hír. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője találkozott a színházi szakszervezetek képviselőivel. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére létrejött találkozón olyan munkaügyi kérdésekről tárgyaltak, mint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, a kényszervállalkozások létrejötte, a kht.-vá alakulás kérdései, amelyek mind a színházi szakmákban dolgozók hátrányára történtek. A frakcióvezető szerint valóban nem alkalmazkodnak a jogszabályok a művészek speciális foglalkoztatási viszonyaihoz. A szakma képviselői szerint a művészek jogállását külön törvényben kellene rendezni.
2002.11.18.	Hír. Brüsszelben foglalkoztatási napokat rendeznek, ahová Magyarországot is meghívták - egyedüliként a csatlakozni kívánó országok közül. A kiállításon egy magyar standon mutatkozik be a hazai foglalkoztatáspolitika, a kormány és a szociális partnerek közösen készülnek erre az alkalomra.
2002.11.19.	Az Igazságügyi miniszter a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetségének kérésére megvizsgálta a korábban kft-kbe kiszervezett munkavállalók kereseti helyzetét és értesítette a szövetséget arról, hogy a kereseti arányok rendezésére egyelőre nincs módja, átmeneti intézkedésként egyszeri jutalomkeretet biztosított a cégeknek. A miniszter szerint a 2003. évben 120 fő visszakerül hivatásos állományba és a többi kategóriában elosztható lesz a megmaradó bérköltség. A tárca a bérfeszültség feloldása érdekében 2003-ban kiemelt figyelmet fordít a kereseti folyamatokra.
2002.11.20.	Hír. A BM-hez tartozó szervezeteknél működő szakszervezetek közül a BRDSZ, a Határőr Szakszervezet, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete és a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete megalakította november 18-án a Belügyi Szakszervezetek Unióját. A szerveződés célja az egységes érdekképviselet. Az Együttműködési Megállapodás szerint az unió nyitott, amelyhez a belügyminisztériumi érdekképviseletek a megállapodás elfogadásával csatlakozhatnak, célja elsősorban az, hogy a BÉT, valamint az RSZTÉF működése során egyeztetett álláspontot képviseljen a fórumok napirendjén szereplő kérdésekben, szükség szerint minden olyan esetben és kérdésben állást foglaljon, amely a Belügyminisztérium állományának érdekeivel és azok képviseletével kapcsolatos, együttműködjön más fegyveres vagy rendvédelmi szervnél működő érdekképviselettel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkájában. A tagok közös véleményüket, döntéseiket, állásfoglalásaikat többségi véleménnyel alakítják ki az érdekegyeztető fórumok napirendjén szereplő kérdésekben, illetve minden más szükséges esetben és kérdésben, a képviseletet a kijelölt ügyvivő látja el, aki szervezi és koordinálja az együttműködést, a szükséges egyeztetést és tájékoztatást.
2002.11.22.	Hír. November 28-án Idősügyi Konferenciát rendez a BM, az ESZCSM, és az MKKSZ Nyugdíjas Tanácsa. A konferencia állásfoglalást ad ki a közigazgatásból nyugdíjba mentek helyzetének javítása érdekében. Az állásfoglalás tartalmazza a kormány, az érdekképviseletek és a munkáltatók feladatait, valamint az érdekképviseletek követeléseit.
2002.11.26.	Hír. Egy nyilvánosságra került munkaanyag szerint az Apeh Bűnűgyi Igazgatóságának a rendőrségbe való beolvasztása számtalan munkaügyi problémát is felvet. Az anyag állítása szerint nem történik munkajogi jogutódlás, ennek következtében a végkielégítést az állománynak ki kell fizetni. A módosulás több jogszabály megváltoztatásának szükségességét veti fel, amelyek egy része a BM, egy része pedig a PM hatáskörébe tartozik, míg más szabályok a kormány- illetve a parlament hatáskörébe tartoznak.
2002.11.26.	Hír. A média kelet- és nyugat-európai érdekképviseletei közös szemináriumot tartottak Budapesten, amely zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A nyilatkozat szerint a médiában dolgozók érdekképviseletei között erősíteni kell az együttműködést, ezért kölcsönösen megismerik egymás kollektív szerződéseit, együttdöntési jogot kérnek az Európai Üzemi Tanács számára, közös internetes honlapot, illetve hírlevelet jelentetnek meg.
2002.11.28.	Hír. A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága tárgyal a színházakban kialakult helyzetről, amelynek központi kérdése a 2003. június 30-i határidő betartása a kht.-vé alakulásra. A bizottság szeretné beszámoltatni a színházakat az átalakulás helyzetéről. Emellett a már társasági formában működő színházak igazgatóinak béreiről is dönteni kell, amelyet szeptemberig visszamenőleg fel akarnak emelni a közalkalmazotti béremelés következtében, így az ő bérük 373 és 502 ezer forint között lesz.
2002.11.28.	Idősügyi konferenciát rendezett a BM, az EüSzCsM, és az MKKSZ. A konferencia kiemelt témája a közszolgálatból nyugdíjba kerülők sorsa, amellyel kapcsolatban a konferencia állásfoglalást fogalmazott meg, amely a helyzet javítását célzó javaslatokat tartalmaz.
2002.12.16.	A Független Rendőr Szakszervezet szombaton befejeződött kétnapos kongresszusán Béres Lászlót, a XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét választotta új elnökéül, a szakszervezet főtitkára pedig Pongó Géza lett. A kongresszuson Béres László elmondta: fontos céljuk az érdekvédelmi tevékenység erősítése és az európai uniós országokban lévő normáknak való megfelelés. Az elnök ez utóbbiak között említette a munkafeltételek és a bérszínvonal javítását.
2002.12.17.	Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Vadász János államtitkár, valamint jogászok és szakszervezeti vezetők részvételével kezdődött el hétfőn az a konferencia, amely a közszolgálat munkaügyi és szociális reformjának tervezetét vitatta meg. Az egységes közszolgálati törvény a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, fegyveres és rendvédelmi dolgozókra valamint a közszolgálatban az Mt. alapján foglalkoztatottakra fog kiterjedni. A törvényt – a szakmai szervezetekkel való egyeztetési folyamat után – 2004-ben, a hozzá kapcsolódó egységes bértáblát, szakmai pótlékokat, teljesítményértékelést 2005-ben tervezik bevezetni. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a konferencián elmondta, hogy csak az utóbbi években kezdett rendeződni és átláthatóvá válni az ágazatban szolgálók jogviszonya és életpályája, s most félő, hogy mindez az átalakítás miatt a bizonytalanság ismét elölről kezdődik. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint a közszféra jogviszonyát meghatározó 1992-es törvényalkotás történelmileg is fontos lépés volt, hiszen az akkori kormányzat ezzel ismerte el, hogy a köz szolgálata megkülönböztetett törvényi szabályozást igényel. Azóta azonban új korszakba léptünk. Ezt már az előző kormányzat is felismerte, el is kezdődött a közszolgálati reform fokozatos bevezetése. A jelenlegi kormányzat a reformot a közszolgálat egységes szabályozásával kívánja véghezvinni, szándékának komolyságát pedig bizonyítja, hogy erre külön kormányzati hivatalt hozott létre. Ez azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétele a reform véghezvitelének. Annak kidolgozásában, véghezvitelében létfontosságú a folyamatos konzultáció és tapasztalatcsere az érintettekkel. Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a közszolgáltatások uniós színvonalra emelésének feltétele, hogy az ott dolgozók munkája és megélhetése is az uniós szintre emelkedjen. Ehhez kiszámítható környezetet kell létrehozni a bérek versenyszférához való közelítésében, az érdekegyeztető fórumok kialakításában és működtetésében valamint a közszféra egységes jogi szabályozásában is. Belátható, hogy nem lehet majd 800 ezer ember problémáit egyszerre megoldani. A következő hetekben-hónapokban ezért egy közös forgatókönyv elkészítése lesz napirenden, amely meghatározza majd, hogy milyen kiindulópontokkal, milyen ütemezéssel lehetséges a reform véghezvitele. Vadász János, államtitkár kifejtette: a tervezett egységes közszolgálat a közhatalmat, közfeladatokat, közellátást foglalja majd magában. Újra a közszolgálat jogi keretrendszerébe kívánják bevonni a „kiszervezetteket”, és lehetővé kívánják tenni az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását is. A munkáltatói jogkör két szintre fog válni: az elsődleges munkáltató az állam, a másodlagos az e jogkörrel felruházott vezető lesz. A törvényalkotók szándéka szerint az intézményekben dolgozók számának szakmai létszámnormák szerinti meghatározása meggátolja majd létszám-csökkentések esetén a „fűnyíró-elv” alkalmazását. Az új bérrendszer célja az egységes életpályarendszer biztosítása. Ez három fő elemből fog állni, amelyben a meghatározó marad a képzettség és a munkában töltött idő. A rendszer 10 osztályt és 14 fokozatot különböztet meg, ahol az A1-es kiinduló bértábla-elem a mindenkori minimálbérhez lesz kötve. A túlmunkát, ügyeleti és távolléti díjat a versenyszférához hasonlóan itt is szabályozni kívánják. A pótlékoknak két fajtáját tervezik alkalmazni: az első mindenkire azonos lesz (ide fog tartozni például a nyelvpótlék), míg a második a szakmai pótlék lesz, amely például az intenzív betegellátásért, informatikai vagy tudományos fokozatért fog járni. A munka minőségének elismerésére is lesz mód: az eredményes munka díjazására az alapbértömeg 5-15%-át lehet majd elkülöníteni, a hosszú időn keresztül a közszolgálatban dolgozók pedig különböző címeket kaphatnak. Az eredményes munka jutalmazásában már szerepet szánnak a szakszervezeteknek is. Mivel a versenyszféra és a közszféra közötti kereseti különbségek előreláthatólag nem fognak megszűnni, az itt dolgozóknak a szociális juttatások terén plusz szolgáltatást kell kapniuk. Ilyenek a 13. és 14. havi fizetés, a szociális üdültetési rendszer kialakítása, utazási kedvezmény biztosítása, valamint – 30 év jogviszony után – a 100%-s nyugdíjra való jog érvényesülése.
2002.12.20.	Hír. Kiss Péter munkaügyi miniszter találkozót kezdeményezett a multinacionális vállalatok képviselőivel, azok foglalkoztatási terveiről. A munkaügyi miniszter a napokban több cég, köztük az Audi, a Flextronics és a Philips magyarországi képviselőjével tárgyalt. A nemzetközi cégek nemcsak komoly fejlesztési szándékaikról biztosították a szaktárcát, hanem hosszú távú együttműködést is ajánlottak. A Flextronics például egy új típusú foglalkoztatási társaság létrehozásában venne részt, amelyet az állam és akár több piaci szereplő is közösen finanszírozna. Így az éppen feleslegessé váló dolgozók nem válnának munkanélkülivé, hanem a társaság alkalmazná őket, átképzést nyújtana számukra, vagy éppen egy másik cégnél helyezné el őket.

2002.10.04.	Hír. A kormány elkészítette a 2003. évi bértárgyalásokhoz szükséges anyagokat, amelyekben már 3-4,5%-os átlagkereset-növekedés szerepel. Javaslatuk szerint október 31-én tartanak OÉT ülést, ahol az anyag vitájára sor kerül majd.
2002.10.08.	Hír. A kormány eljuttatott egy 40 oldalas anyagot a szociális partnereknek az OÉT tárgyalások előkészítése céljából. A szakszervezetek ezt az anyagot változatlanul nem tekintik előterjesztésnek, és figyelmeztetik a kormányt, hogy tárgyalási kezdeményezéssel kell élnie. Kiss Péter miniszter szerint ennek alapján megkezdhetők a szakbizottsági tárgyalások. Az anyag szerint 3-4,5% közötti nominális emelés összességében 9%-os reálpozíció javulást eredményezhet jövőre, ami nemzetgazdasági átlagban 6-7%-os béremelést jelent. Borsik János soros oldalelnök és ASZSZ elnök szerint a közüzemi, állami tulajdonban működő vállalatok esetében az eddig nyilvánosságra hozott számok egyáltalán nem kielégítőek és a kormány álláspontja új bérfeszültségeket generál. A kormányjavaslatban nem szerepel a minimálbér emelése, Kiss Péter miniszter szerint a szociális partnerek megegyezése esetén a kormány csatlakozna a megállapodáshoz.
2002.10.16.	A Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) Munkavállalói Oldala a köztisztviselők 2003. évi keresetnövekedéséhez kapcsolódóan a következő javaslatokat, illetve követeléseket fogalmazta meg: „1. A köztisztviselői illetményalap 33.000,- Ft-ról 36.000,- Ft-ra történő emelése. (Az emelés mértéke 9,1 %.) 2. A 2001. július 1-jétől hatályba lépett törvény szerinti illetményszorzó emelésből hátralévő 30%-nyi emelés 2003. január 1-jétől történő bevezetése. 3. 100.000,- Ft-os közszolgálati diplomás minimálbér 2003. január 1-jétől történő hatálybaléptetése a Ktv. szerinti alapilletményekre számolva. 4. A Ktv. II. besorolása szerinti köztisztviselők (középfokú végzettségűek) bértáblája szorzószámainak átlagos, 12%-os növelése. 5. Illetmény-kiegészítések rendezése az alábbiak szerint: 5/a Megyei (területi) szinten dolgozó középfokú végzettségűek illetmény-kiegészítésének 50%-os emelése (az illetmény-kiegészítés 10-ről 15%-ra történő módosítása). 5/b Helyi szinten dolgozó felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének 10%-ról 20%-ra történő módosítása, középfokú végzettségű köztisztviselő illetmény-kiegészítésének bevezetése 10%-os mértékben. 6. A képzettségi pótlék általános és alanyi jogon történő biztosítása a közalkalmazotti törvény szabályai szerint. 7. A ruházati költségtérítés összegének megemelése az illetményalap 200%-ának megfelelő összegben. 8. Az étkezési hozzájárulás alanyi jogon történő biztosítása valamennyi közigazgatási szervnél az adómentes összeghatárig. 9. A teljesítmény-értékeléshez kapcsolódóan a Ktv. módosítása annak érdekében, hogy az illetménytábla szerinti illetménytételek 100%-os szintre történő beállása a törvény által garantált legyen (a közalkalmazotti törvény szabályozásához igazodóan). A teljesítmény-értékelés díjazására a közigazgatási szervek a személyi juttatás 2,5%-ának megfelelő többlet-forrással rendelkezzenek. 10. Ügyviteli és fizikai alkalmazottak Ktv. hatálya alá történő visszaszervezése a rájuk vonatkozó illetménytételek 35%-os általános megemelésével. 11. A kormányprogramhoz igazodóan a közigazgatási szerveknél a heti munkaidő 40-ről 38 órára történő csökkentése. 12. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének megváltásához szükséges költségvetési keret tervezésének előírása, illetve - az EU csatlakozás elősegítése érdekében oktatási célú - költségvetési támogatás biztosítása a közigazgatási ágazatban működő szakszervezetek országos szervei részére.” Az előterjesztést kormányoldal vizsgálja, de a költségvetésben jelentős módosításokat nem javasol végrehajtani.
2002.10.28.	A FMM-ben elkészült a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács alapszabály-tervezete, amelyet a tárca az érintetteknek szét is küldött. Október 23-án szakértői egyeztetést tartottak a tervezetről, melynek további tárgyalására december-január folyamán kerülhet sor.
2002.10.30.	Ülésezett az OÉT. Napirendjén a 2003. évi bérajánlás szerepelt, amely körül vita bontakozott ki. A kormány bruttó 3-4,5%-os ajánlásával szemben a szakszervezetek szerint 8-8,5%-os reálkereset-emelkedésre van szükség, amely nem jön létre az adóterhek könnyítése mellett sem 3,5-4% nominális emelkedés mellett. Az ASZSZ 8-11,5%-ot, a Munkástanácsok 10-13%-ot szeretne elérni, nem utolsósorban az EU felzárkóztatással érvelve. A munkaadói oldal nevében Dávid Ferenc azt nyilatkozta, hogy a szakszervezetek kárpótlásként értelmezik a jövő évet az elmúlt évekért cserébe, ami képtelenség. Szerinte egyébként a bértorlódás kialakításában a szakszervezetek is részt vettek, ezért most nem jelenthetnek be plusz igényeket. A szociális partnerek a minimálbér emelésében sem értenek egyet, a szakszervezetek 4000 Ft-tal emelnék a minimálbért, a munkaadók és a kormány pedig nem emelné. A vita kétoldalú tanácskozáson folytatódik, majd később visszakerül az OÉT plenáris ülés elé. Az ülésen megegyezés született abban, hogy az étkezési hozzájárulás adómentes mértékét 2000 Ft-ra, illetve 4000 Ft-ra emelik.
2002.11.05.	Hír. Szakértői vélemények szerint az OÉT-ben előállt viszonylag furcsa helyzet ellenére - hogy ti. a kormányzati ajánlás és a szakszervezetek béremelési követelése között 5% körüli különbség van -, az oldalak érdekeltek a megállapodásban. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője hasonló véleményének adott hangot, Dávid szerint az oldalak inkább érdekeltek a megállapodásban, mint álláspontjuk „bebetonozásában”.
2002.11.12.	A Nemzeti ILO tanács egynapos szemináriumot rendezett az EUÜT, az információs és a konzultációs jog kérdéseiről Budapesten. A tanácskozáson neves külföldi szakértők mellett hazai szakértők is tartottak előadásokat, a szervezők minden résztvevő számára biztosították a vonatkozó EU-s joganyagot is.
2002.11.13.	A munkaadói és a munkavállalói oldal a november 15-re tervezett OÉT plenáris ülés előtt kétoldalú megbeszélést folytatott. A megbeszélésen a jövő évi bérajánlás kialakítása, az álláspontok közelítése a fő kérdés. A munkavállalói oldal álláspontja szerint 6-10%-os bruttó átlagos keresetnövekedésre van szükség a versenyszférában, emellett a közüzemekben 8-11,5%-ra. A minimálbér mértékét 54.000 Ft-ra szeretnék emelni. A munkaadók eddig kitartottak a 3% mellett, míg a kormány javaslata 3-4,5% volt. Az FRDÉSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nincs módja az országos érdekegyeztetésben való részvételre, miután az OÉT-ben nem vehet részt, a tárcaközi érdekegyeztetés és a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács pedig nem működik. Holott attól tartanak, hogy ha a köztisztviselői illetményalap változatlanul marad, akkor a 120 ezer forint felett keresőknél reálbér-csökkenés következik be. A szakszervezet számításait több forrás is alátámasztja, a PM pedig cáfolja.
2002.11.14.	Hír. A pénteki OÉT plenáris ülése előtti informális egyeztetésről nem szivárogtak ki újabb információk. A szociális partnerek szerint van esély a pénteki megállapodásra, ami egyre sürgetőbb, hiszen a helyi bértárgyalások megkezdésére már ebben az évben alig van elegendő idő.
2002.11.15.	Nem született megállapodás a munkaadók és munkavállalók között a jövő évi minimálbérről és átlagkereset-növelésről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A felek megállapodtak abban, hogy a két témakörről egy csomagban fognak megegyezni. Az OÉT következő ülése november 29-én lesz, addig a munkaadók és munkavállalók képviselői kétoldalú tárgyalásokat folytatnak. A munkavállalók képviseletében Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megbízott elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartják a munkaadók és a kormány 3-4%-os béremelésre tett javaslatát. Ugyanakkor a munkavállalók olyan javaslattal állnak az OÉT elé, amely a megegyezés szándékát jelzi. Ezek szerint hajlandók beleegyezni abba, hogy 54.000 forintnál alacsonyabb legyen a 2003-as minimálbér, de az semmiképpen sem maradhat a jelenlegi, 50.000 forintos szinten. A szakszervezetek emellett olyan csomagra tesznek javaslatot, amely javítja a munkavállalók munka- és életkörülményeit. Ennek keretében megállapodást szeretnének kötni arról, hogy a kormányzati ciklus végére 38 órára csökkenjen a heti munkaidő, 2003-tól pedig lépjen életbe egy minimálbér-tarifa rendszer. A szakszervezetek szükségesnek tartják a munkaügyi ellenőrök létszámának bővítését, az ellenőrzés szabályainak szigorítását, valamint a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerének átalakítását is. Dávid Ferenc, a munkáltatók képviseletében elmondta: a minimálbér 2 év alatt 96%-ot emelkedett, ez pedig nagyon komoly terhet rótt a munkaadókra. 2002-ben ennek kompenzálására még 15 milliárd forintot kaptak az erre rászoruló munkaadók, de 2003-ban bérköltségüket már teljes egészében maguknak kell kigazdálkodniuk. A minimálbér-emelés ugyanakkor máris megtörtént, hiszen a minimálbér adómentesítése nettó béremelkedéshez vezetett. Ezért a munkaadók az átlagbérek emeléséről készek tárgyalni, de a minimálbér emelését nem támogatják. Dávid Ferenc a minimálbérhez kapcsolódóan kifejtette: a munkaadók nagyon sajnálják, hogy a minimálbér adóterhének eltörlése csak az alkalmazottakra vonatkozott, az önfoglalkoztatókra nem. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter üdvözölte a részmegállapodást, Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke pedig hangsúlyozta: november 29. az utolsó olyan időpont, amikor egy megállapodással még valóban hatással lehetnek az országos folyamatokra, hiszen a munkaadók és munkavállalók között sok helyen már most megszülettek a jövő évi bérekre vonatkozó bérmegegyezések.
2002.11.20.	KOMT ülést tartottak, amelyen a 2003. évi bérfolyamatok szerepeltek a napirenden. Az oldalak a költségvetés sarokszámainak ismeretében folytathattak konzultációt a kérdésben. A SZEF szerint a tervezetben erősebb garanciákra lenne szükség, mert előfordulhat, hogy egyes közalkalmazotti csoportok reálbére csökken a következő esztendőben. További problémát vet fel az idei illetményemelés jövő évi fedezete, amely különböző technikák segítségével átlagosan az önkormányzatok rendelkezésére áll ugyan, de egyes esetekben a helyi önkormányzatoknak megoldhatatlan feladat lehet a fedezet előteremtése. Az ülésen kibontakozott vita nem jutott dűlőre, a szakszervezetek szerint a 2003. évi jövedelmi folyamatok bizonytalanok.
2002.11.26.	November 21-én újjá alakult a TÉF, Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma (RSZTÉF) néven. Az alakuló ülésen az oldalak aláírták az alapszabályt, majd megkezdődött a 2003. évre vonatkozó bértárgyalás. A fórumon Bárdos Judit terjesztette elő a szakszervezeti oldal követeléseit, amelyet 10 pontba foglaltak össze. A kormányoldal az ülés november 26-i folytatásakor fejtette ki a véleményét a beterjesztett követelésekről, amelynek lényege az volt, hogy a jelen költségvetési helyzetben nem tud nagy összegű kötelezettséget vállalni. Mindazonáltal felajánlotta, hogy a teljesítményértékelési rendszer alkalmazásához elkülönít egy, az éves kereset 1%-ának megfelelő összeget, amelyet július 1. után lehet kifizetni. A tárgyalások során ezt az ajánlatát a kormányoldal 1,5%-ra emelte, egyébként csak olyan szakszervezeti követelések teljesítését vállalta, amelyek gyakorlatilag nem kerülnek pénzbe. A tárgyalások ezen a ponton megszakadtak, folytatásuk a későbbiekben várható.
2002.11.26.	Az újjáalakult RSZTÉF ülésén a munkáltatói oldal beterjesztette azt az értékelést, amelyet a szakszervezetek előző ülésen átadott javaslataira válaszul készített. Az előterjesztés szerint a munkaadói oldal nem fogadta el azokat a javaslatokat, amelyek jelentősebb béremelést indukáltak volna. A tárgyalás mintegy másfél órás értelmezési és tartalmi vita után, a szakszervezeti oldal elégedetlensége miatt ezzel megszakadt.
2002.11.27.	KOMT ülést tartottak, ahol napirenden szerepelt a Munka Törvénykönyve és a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása, valamint az önkormányzati finanszírozás. A jogszabály-módosításokat az oldalak elfogadták. A finanszírozás kérdésében örömmel üdvözölték a kormánynak azt a koncepcióját, hogy az önkormányzatok számára a költségvetésben elkülönítenek egy alapot, amelyből ott finanszírozhatják a közalkalmazottak emelt fizetését, ahol a megemelt támogatások, illetve helyben maradó jövedelemrészek nem fedezik az illetményeket. A kasszából automatikusan lehívható a hiányzó összeg, de év végén el kell számolni a bevételekkel és a felhasználással. A szakszervezetek a tárgyalásokon sürgették a kormányt, hogy egy hosszabb távú megállapodás kidolgozása érdekében tegyen lépéseket, a kormányoldal szerint az erre irányuló tárgyalások decemberben megkezdődhetnek. A szakszervezetek felvetették az közalkalmazotti tanácsválasztás kérdését is, miután a meghosszabbított mandátumok lejártak. Erről a következő év elején tudnak tárgyalni.
2002.11.30.	Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldalak között megszületett a megállapodás a jövő évi keresetnövekedés mértékéről és a minimálbérről. A megállapodás rögzíti: az OÉT a gazdálkodó szervezeteknek, kollektív bértárgyalások szereplőinek a reálbér 4,5%-os emelését ajánlja. Ez a bruttó bérek eltérő mértékű növelésével valósulhat meg; az emelésnél így figyelembe vehetők az SZJA változásából adódó hatások is. A tárgyaló felek megállapították, hogy az SZJA szeptember 1-jei változásai következtében a minimálbér nettó értéke éves szinten 10,1%-kal emelkedik, melynek következtében a legkisebb bér reálértéke 2003-ban mintegy 5%-kal lesz magasabb. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint az OÉT pénteki megállapodásával a minimálbér kifizetésének megkerülését sikerült nehezebbé tenni. Az OÉT ezen kívül megállapodott abban, hogy 2003. május végéig befejezik a tárgyalásokat a heti munkaidő csökkentéséről és annak ütemezéséről, háromoldalú munkacsoportot hoznak létre a társadalmi párbeszéd fórumainak megerősítéséről, és közösen alakítják ki a társadalombiztosítási alapok felügyeletére vonatkozó törvényjavaslatot. Az OÉT a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében is lépéseket kíván tenni: erről 2003. június 30-ig folytatják le az egyeztetéseket.
2002.12.04.	Hír. A közúti közlekedésben sikeresen lezárultak a kollektív szerződéskötési tárgyalások. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos szakszervezete által kötött szerződés mintegy 400 vállalkozásra terjed ki, a szerződés megoldja az Mt. és az ÁETR Egyezmény közötti ellentmondásokat.
2002.12.05.	Hír. Külön megállapodást kötött az MGYOSZ és az MSZOSZ a jövő évi béremelésről. A két szervezet 4-7%-os bruttó bérnövelést ajánl a tagjainak. A két szervezet szerint az OÉT bérajánlásából egyes ágazatokban a bruttó bérek csökkenése következne, ami megzavarhatja a helyi tárgyalásokat. A reálbér-emelkedés egyébként is függ az szja-kulcsok változásától, a gyermekek számától, és más körülményektől, amelyekkel a munkaadók nem, vagy csak nehezen kalkulálhatnak. A reálkeresetekben történő megállapodás amúgy sem felel meg a cégek mindennapi gyakorlatának. A PM számításai szerint a 4,5%-os reál-növekedés átlagban 5,2% nominális emeléssel érhető el.
2002.12.06.	Hír. Az OÉT munkáltatói oldalának öt szervezete, a KÉSZ tagjai és az MGYOSZ, lemondásra szólította fel a jegybank elnökét, Járai Zsigmondot. A szervezetek szerint a forint leértékelésének halogatása ugyan valóban hozzájárul az infláció alacsonyan tartásához, de ma már a forint árfolyam olyan mértékben rontja a hazai gazdasági szervezetek versenyképességét, hogy az nem tartható tovább. Az MNB közleményben adta tudtul, hogy az infláció alacsonyan tartását elsődleges célnak tekinti. Egyes szakértők szerint viszont az alacsony infláció nem egyszerűen a jegybanki politika következménye, hanem az élelmiszer- és üzemanyag-áresés és a mesterségesen fékezett közüzemi díjemelés is hozzájárul. Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetért az érdekképviseletekkel abban, hogy a versenyképesség romlásának intenzív foglalkoztatás-csökkenés lehet a következménye és ez a folyamat mindenképpen káros a gazdaságra.
2002.12.09.	Nem született megállapodás a rendvédelmi szervek érdekképviseletei és a kormány között a pénteki tárcaközi érdekegyeztető fórumon. A szakszervezetek továbbra is elégedetlenek a 2003-ra ajánlott mértékekkel, és kifogásolják, hogy a RSZTÉF-en a miniszterek helyett a minisztériumok helyettes államtitkárai jelentek meg. Néhány kérdésben egyezségre jutottak ugyan, de a rendvédelmi szerveknél a napokban megalakult demonstrációs bizottság úgy döntött, március 21-én „élnek érdekérvényesítő jogukkal”. Azt Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára nem árulta el, hogy miért éppen ezt a napot választották. A 60 ezer hivatásos állományú rendvédelmis számára a szakszervezetek a jövő évi hétszázalékos béremelésre tízmilliárd forintot igényeltek, ezzel szemben a kormányzati oldal hárommilliárd forintos keretet javasolt, amit a magas minőségű munka elismerésére lehet fordítani. A munkavállalók képviselői szerint ez a javaslat reálkereset-csökkenést eredményez. Elérték viszont azt, hogy a jövő év január 1-jére előre hozzák a hivatásosok diplomás minimálbérének bevezetését, és a tiszthelyettesek beosztási illetményét a mindenkori minimálbér mértékére növelik. A szakszervezetek azért is indokoltnak tartják a demonstrációs bizottság fenntartását, mert csak ígéretet kaptak arra, hogy a tárcák megvizsgálják a lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó állami kezességvállalás kiterjesztésének ehetőségét. A BM rendezi a fővárosi tűzoltók elmaradt műszakpótlékát. Ezen túlmenően – amennyiben az Országgyűlés a belügyminiszter javaslata alapján elfogadja a vonatkozó törvény módosítását – a jövőben a veszélyességi pótlék mértéke az illetményalap 22,5 százaléka lehet, s az ismét alanyi jogon jár minden tűzoltónak.
2002.12.20.	Az alapszabály elfogadásával december 20-án, pénteken megalakult Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT). Az új érdekegyeztető fórum hatásköre a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyra, a rendvédelmi szervek és a honvédség szolgálati viszonyára; az ezen törvények hatálya alá tartozó körülbelül 800 ezer munkavállalókra terjed ki. Az OKÉT háromoldalú fórum, melyben a kormányzat, a közszolgálatban legnagyobb súlyú szakszervezeti szövetségek és az intézmények jelentős körét fenntartó önkormányzatok képviselői vesznek részt. Az OKÉT célja, hogy intézményes keretet teremtsen a közszolgálatban dolgozókat érintő megállapodások megkötéséhez. Megalakulása nem érinti a költségvetési szféra már régebben működő érdekegyeztető fórumainak hatályossági körét. Így a „szektoriális fórumok” (Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma, Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum), illetve az ágazatokban és az önkormányzatoknál létrehozott fórumok továbbra is működni fognak. Az OKÉT ezek működéséhez kíván átfogó, országos keretet adni, teljessé téve a költségvetési szféra érdekegyeztetési intézményrendszerét. Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az OKÉT alakuló ülésén kifejtette: újjá kell alakítani és meg kell erősíteni a szociális párbeszéd fórumait. Ami a közszolgálatban történik, lényegében már az uniós csatlakozás jegyében zajlik: célja az uniós színvonalú szolgáltatás megteremtése. Ugyanakkor természetes, hogy a szolgáltatások európaivá válásának része kell, hogy legyen a szolgáltatásokat nyújtók életszínvonalának európaivá válása is. Kiss Péter az érdekegyeztető fórumokról elmondta: nyilvánvaló, hogy a magas minőségű szakmai munkához szükség van szakértők bevonására is, ez pedig anyagi hátteret igényel. A kormány ezért a Munkaerő-piaci Alapból kész az OKÉT szociális partnereit anyagilag is támogatni. Az OKÉT munkavállalói oldalának képviseletét a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége látják el, de – hozzászólási joggal – állandó meghívottként részt vesznek benne az MSZOSZ és a Liga Szakszervezetek képviselői is. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a munkavállalói oldal nevében elmondta: a szociális párbeszéd fórumainak létrehozásával ismét méltó helyre kerül a közszférában az érdekegyeztetés, ami az elmúlt négy évben nagyon hiányzott. A párbeszéd kérdése az uniós csatlakozás tükrében is lényeges, hiszen az elmúlt négy évben e tekintetben számos kritika érte az országot. A közszféra intézményrendszerének képessé kell válnia arra, amit a köz szolgálata alatt értünk. Ha pedig erről beszélünk, a „kiszervezettekről” – a közszolgálatban jelenleg a munka törvénykönyve szerint dolgozókról – sem szabad elfelejtkezni – hangsúlyozta Szabó Endre. Ezért a munkavállalói oldal javaslatára az OKÉT alapszabályába vette a „kiszervezettek” képviseletét is. Dombóvári Ottó, az önkormányzatok képviselője reményét fejezte ki abban, hogy a most megalakult fórumon háromoldalú megállapodások születnek majd - olyan megállapodások, amelyek betarthatók; az elmúlt időszakban ugyanis volt olyan döntésre példa, melynek az önkormányzatok nem tudtak megfelelni. Ezért kifogásolta, hogy az alapszabály-tervezetben a három oldal egyikének „nem” szavazata kikerülhető a másik két oldal külön-megállapodásával. A jelenlévő szociális partnerek elfogadták az önkormányzatok alapszabály-módosítási javaslatát, így az OKÉT döntéseihez a jövőben valamennyi szociális partner beleegyezése szükséges lesz.


2002.10.01.	Hír. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság szeptember 30-án a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) kérelmének helyt adva megállapította, hogy a kérelmező szakszervezet reprezentatív. A bírósági végzés indoklása megállapítja, hogy az azonos foglalkoztatási csoportba tartozó munkavállalóknak legalább 2/3-a a tagja, így az reprezentatívnak minősül és egyebek között Kollektív Szerződés megkötésére jogosult.
2002.10.02.	Hír. Egy napilapban interjú jelent meg Ádám István POFÉSZ elnökkel, aki kifejtette, hogy legalább 30-40 százalékos béremelést tartana szükségesnek, s hangsúlyozta, hogy nyílt levelükre ugyancsak nyílt levelet várnak Medgyessy Pétertől. Piski József, a Postai Érdekvédelem 92 vezetője (Székesfehérvár) bejelentette, a továbbiakban szervezete nem kíván a POFÉSZ tagja lenni. A POFÉSZ Elnöksége a bejelentést tudomásul vette.
2002.10.04.	A POFÉSZ nyílt levelére Draskovics Tibor államtitkár október 4-én válaszolt. A levél szerint a kormány érti és átérzi a munkavállalói törekvéseket, és kilátásba helyezi, hogy a Magyar Posta középtávú programja rendezi a kérdéseket.
2002.10.04.	A móri AFL Hungary Kft-nél működő Kábelkonfekcionáló Munkástanács (460 fő) a szociális csomagot kivéve befejezte a következő évekre szóló, igen sikeres KSZ-tárgyalásait.
2002.10.05.	Kereszténydemokrata civil szervezetek „Kereszténydemokraták tiszta közéletért” címmel fórumot rendeztek, ahol előadást tartott a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre „A munkavállalók közéleti elvárásai” címmel, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban.
2002.10.08.	A Munkástanácsok Elnöksége értékelte az ágazatai fejlesztését és megerősítését szolgáló támogatás elnyerésére, a választmány döntése értelmében kiírt pályázatot, amelynek célja, hogy anyagi támogatással is segítse ágazatainak hatékonyabb munkáját munkaügyi, foglalkoztatási és szervezési területeken.
2002.10.09.	Az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége nyilatkozatával csatlakozott a Munkástanácsok Országos Szövetsége augusztus 29-én kiadott, 2003-ra vonatkozó bérköveteléséhez.
2002.10.11.	Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Bartha László megköszönte a Csongrád Megyei Munkástanácsok elnökének, Fodor Imrének a városért végzett munkáját.
2002.10.18.	Hír. A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa 17-én a szervezet tagjai sorába felvette a Nagy András-vezette Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szakszervezetét. Egy napilap interjút közölt az elnökkel, aki kifejtette, hogy korábban tárgyaltak az MSZOSZ-szel, valamint az Autonómokkal is, azonban azok a megbeszélések akadoztak. Számukra nagy segítséget jelent a Munkástanácsok által felajánlott jogsegély szolgálat, továbbá egyetértenek a keresztény-szociális értékeket felvállaló szakszervezet politikájával is.
2002.10.21.	A székesfehérvári Postai Érdekvédelem 92 (melynek elnöke Piski József; a szervezet nemrég hagyta el a POFÉSZ-t) szintén levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben követeli a postai alkalmazottak bérének felzárkóztatását a nemzetgazdasági átlaghoz. E levélre nem érkezett válasz.
2002.10.22.	Ülésezett a Vasúti Érdekegyeztető Tanács, az ülésen a VDSZSZ alelnöke bejelentette, hogy nem fogadják el a PVDSZ-t érintő jogerős bírósági végzést, amely megállapította a PVDSZ reprezentativitását. Ennek oka, hogy a VDSZSZ-t nem vonták be a perbe. A jelen lévő humánpolitikai vezérigazgatóhelyettes erre reagálva hangsúlyozta, hogy egy jogállamban illik mindenkinek tudomásul venni a jogerős bírósági végzésben foglaltakat.
2002.10.22.	Az ‘56-os forradalom évfordulójának ünnepségén Nagyatádon a Demokratikus Szakszervezetek Dél-Zalai Szövetségéhez tartozó Nagyatádi Gépipari Független Szakszervezettel együtt Nagy Imre, a Munkástanácsok alelnöke, koszorút helyezett el Zóka Imre egykori kőműves emlékművénél.
2002.10.23.	Pécsett, a hagyományokhoz híven a Színház téren a Munkástanács emlékműnél 12 órakor Perényi József, a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsának titkára mondott megemlékező beszédet. Kecskeméten a Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniója megkoszorúzta Kecskemét főterének parkjában a tavaly átadott 1956-os forradalmi emlékművet. Szegeden a Csillag börtön falánál, a Mars tér 13. szám alatt az emléktábla koszorúzásánál Fodor Imre, a Munkástanácsok Csongrád Megyei elnöke, egykori 56-os mondott ünnepi beszédet.
2002.10.25.	A Munkástanácsok Elnöksége október 24-én nyilatkozatot adott ki, amelyben egyebek között szerepel, hogy „az IBM-nek erkölcsi kötelessége a kapott kedvezményeket kamattal együtt visszatéríteni a juttatást adóknak, és az így kapott összeget a dolgozók kártalanítására kell fordítani”. Palkovics Imre egy napliapban az IBM-mel kapcsolatosan bejelentette: „Felkérjük a kormányt annak haladéktalan vizsgálatára, hogy az IBM milyen feltételekkel települt le Székesfehérváron, kapott-e különféle kedvezményeket a megyétől, a várostól, illetve adó- vagy más kedvezményeket a kormányzattól. Ha igen, véleményünk szerint az IBM-nek erkölcsi kötelessége ezeket kamattal együtt visszatéríteni, hogy az összeget a dolgozók kártalanítására fordíthassák. Elvárja továbbá a Munkástanácsok, hogy a kormány minden esetben hasonló módon járjon el a jövőben.” A Munkástanácsok szerint a város az IBM 1995-ös letelepedése óta minden kedvezményt megadott a társaságnak, így öt évi iparűzési adómentesség után a jelenlegi 50 százalékos könnyítést is. A cég megalakulása óta összesen mintegy 950 millió dollárt elérő eredménye után 100 százalékos társasági adómentességet élvez, és mintegy 100 milliárd forint osztalékot vitt ki az országból.
2002.10.27.	A Békés Megyei Munkástanácsok Szövetsége Egeresi Sándor vezetésével részt vett a Csabai Kolbászfesztiválon. Sajnos a dobogós helyezésről idén lemaradtak.
2002.10.29.	A Munkástanácsok Elnöksége ülésén az Országos Statisztikai Tanácsba a hat konföderáció felhatalmazásával dr. Pásztor Miklóst delegálták. Ugyanezen ülésen született döntés arról, hogy az OÉT Esélyegyenlőség Bizottságában a Munkástanácsokat Markos András szakértő képviseli.
2002.10.29.	A Munkástanácsok Országos Szövetsége felvette tagjai közé a Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezetét, amely korábban az MSZOSZ-szel és az ASZSZ-szel is tárgyalt a tagságról. Hírek szerint az ASZSZ nem tudta kielégíteni a szakszervezet igényeit, mivel azok túlzóak voltak, a Munkástanácsok viszont sokoldalú segítséget ajánlott.
2002.10.31.	Hír. Palkovics Imre egy napilapban kifejti, hogy a következő évek mindegyikében 13% nominális béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy négy év alatt elérjük a jelenlegi legszegényebb EU-tagállam, Portugália bérszínvonalát.
2002.11.05.	Őry Csaba (FIDESZ) az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben kérdést intézett a miniszterelnökhöz, amelyben felhívta a figyelmet a POFÉSZ nyílt levelére, illetve a kormány tagjainak ez ügyben tett ellentmondásos nyilatkozataira.
2002.11.05.	A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium miniszteri titkárságának vezetője e napi keltezéssel küldte el válaszát a Székesfehérvári IKARUSBUS Rt.-nél működő Munkástanács és a Vasas Szakszervezetek közös levelére, amelyben felhívják a figyelmet több ezer magyar munkavállaló megélhetésének veszélyeztetésére, a cég nehéz helyzetére, amely többek között azért alakult ki, mert az állami közlekedési vállalatok külföldi autóbuszokat vásárolnak.
2002.11.08.	Hír. A Délmagyarországban "Európai bérek" címmel megjelent a Csongrád Megyei Munkástanácsok Szövetségének állásfoglalása a kormány 2003. évi keresetnövekedéséről, amely elfogadhatatlannak tartja, hogy a hazai kereseteket ne igazítsák az EU-tagállamok átlagkereseti szintjéhez.
2002.11.08.	A NEHGOSZ és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hungary) fizetett hirdetésben tette közzé szándéknyilatkozatát alágazati kollektív szerződés kötésére a közúti fuvarozásban. A november 6-i nyilatkozat szerint a felek azonnal megkezdik a tárgyalásokat.
2002.11.14.	Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke egy interjúban, egyebek között kifejtette: pimasz és provokatív a kormánytagok 100 százalékos béremelésének ötlete, mint vélekedik, a becsület és tisztesség úgy kívánja, ha ennyire nagyvonalúak önmagukhoz, akkor a munkavállalók se 3 százalékos, hanem 100 százalékos fizetésemelést kapjanak.
2002.11.15.	Hír. A Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre kormányzati szintű béremelési programot sürget. Az elnök szerint „ad hoc jellegű kezelés helyett kormányzati szintű béremelési program kidolgozására lenne szükség, már csak annak okán is, hogy elkerülhető legyen a béremelés ügyében más-más álláspontot képviselő egyes kormányzati illetékesek vélemény különbsége. Ezzel kezelhetővé válnának a bértorlódások, bérfeszültségek is, valamint a munkavállalók is láthatnák, hogy a kormány milyen perspektívát szán nekik. A 2006-ig megduplázandó bérek béremelésének alapja az elmúlt 12 év ipari termelésnövekedése, amely meghaladja a 10 százalékot – miközben a munkavállalók bére az 1989-es átlagbérhez viszonyítva 20 százalékkal csökkent.”
2002.11.15.	Egy hetilapban interjú jelent meg Palkovics Imrével, amelyben arról van szó, hogy milyen viszonyt alakítsanak ki a nemzeti kormányok a nemzetek feletti cégbirodalmakkal; törvényszerű-e, hogy a világvállalatok alárendelt szerepre kárhoztassák az államok gazdasági vezetését; folytatódnak-e az IBM-hez hasonló ügyek.
2002.11.16.	A Keresztény Pedagógus Szakszervezet 10 éves fennállása alkalmából ünnepi konferenciát rendezett a budapesti Szent Margit Gimnázium Dísztermében. A konferencián részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, Evert de Jong, a Holland Keresztény Pedagógus Szakszervezet elnöke, dr. Tőkéczky László egyetemi tanár, továbbá a román Alma Mater Pedagógus Szakszervezet és a Szlovák Keresztény Pedagógus Szakszervezet képviselője is.
2002.11.19.	A Munkástanácsok Elnöksége az Országos Szakképzési Tanácsba a Munkástanácsok részéről Dr. Pásztor Miklóst delegálta.

2002.11.20.	Hír. A Somogy Megyei Munkástanácsok Szövetsége, melynek elnöke Kovács János, közlekedési parkot épít, mintegy 2 hektárnyi, meglehetősen lepusztult területen.
2002.11.20.	Hír. Palkovics Imre egy napilanak adott nyilatkozatában kifejti, hogy ellentmondásos és erkölcstelen, hogy bérügyben a kormány igyekszik kimaradni a vélemény nyilvánításból. Továbbá fölháborító, hogy a kormány önmérsékletre int, miközben saját magának 100 százalékos keresetnövekedést hagy jóvá.
2002.11.25.	A Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ), az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) közös értekezletükön megalakították a Közutas Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozását előkészítő munkabizottság munkavállalói oldalát.
2002.11.27.	Hír. A Békés Megyei Hírlapban „A portugál minimálbér kétszerese a magyarnak” címmel megjelent a Békés Megyei Munkástanácsok Szövetségének állásfoglalása. Kurunczi Zoltán megyei alelnök kifejtette, hogy 2003-ban a költségvetési területeken jelentős gondot okoz majd a keresetek kifizetése, mivel ennek 50 százalékát állja az állam, a fennmaradó részt az önkormányzatoknak kell finanszírozni.
2002.11.29.	A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elfogadta, hogy a megyeháza falán emléktáblát állítsanak Dancsi Józsefnek, az 1956-os Szolnoki Forradalmi Munkástanács elnökének tiszteletére. Az előterjesztést Csepregi Károly, a Munkástanácsok Szolnok Megyei Szövetségének elnöke tette.
2002.11.30.	A Magyar Katolius Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága és a Konrad-Adenauer Alapítvány budapesti képviselete által rendezett „Globalizáció és európai értékrend” címmel. A konferencián Palkovics Imre a „Globális piacgazdaság és az érdekérvényesítés új útjai” c. kerekasztal beszélgetésben vett részt.
2002.12.03.	A Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ) kollektív szerződést kötött a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével, amely közúti közlekedés alágazat mintegy 180 ezer munkavállalójára érvényes. A szerződéséhez mintegy 400 vállalkozás csatlakozott és az a személyszállítással foglalkozó taxisofőrökre és buszvezetőkre is kiterjed. A munkaadók szerint a megállapodás feloldja a vezetési, illetve pihenőidőre vonatkozó nemzetközi előírások (ÁNTR Egyezmény) és a Munka Törvénykönyve közötti ellentmondásokat.
2002.12.03.	Hoffman Antal, az Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója részéről, valamint Ordasi György, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége részéről állásfoglalást tett közzé, amely a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) kiáltványához kapcsolódott és arra hívott föl, hogy valóban „demonstráljunk, sztrájkoljunk, ha nemet mondanak a javaslatunkra! Eddig is ezt kellett volna tennünk, akár minden évben, és akkor nem itt tartanánk”.
2002.12.09.	A POFÉSZ petíciót adott át a kormánynak a parlament 17-es kapujánál, amelyben a postások béreinek rendezését követelik. Jelen volt Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is. A petíciót Sivák József kormányfőtanácsadó vette át. Ádám István POFÉSZ elnök egy interjúban ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, „ha követeléseink nem teljesülnek, megvitatjuk a sztrájk lehetőségét”.

2002.12.10.	Őry Csaba (FIDESZ) interpellációt intézett a miniszterelnökhöz, amelyben kifejtette, hogy a miniszterelnök eddig postásoknak adott válaszait „nem lehet másként érteni, mint a távoli és homályos jövőbe utalt bizonytalan és korlátos igérvényt”.
2002.12.16.	Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete, melynek elnöke Csánics Sándor, a Defend nehéz helyzetbe került munkavállalóival való szolidaritási demonstrációról határozott, amelynek várható időpontja január közepe, helszíne a parlament előtti Kossuth tér.
2002.12.18.	Megjelent a Munkástanácsok Híradó. A szám kiemelt témája a szakszervezeti modernizáció, ezzel kapcsolatban interjú jelent meg Harth Tamással (ÉTSZOSZ elnök), valamint tanulmány Király Lászlóné és Kovács Nándor tollából. A modernizációs tematikában összeállítás található az e témában korábban megjelent cikkekből is. Folytatódik a szexuális zaklatásról szóló összeállítás; dr. Pásztor Miklós a munkavállalók EU-alkotmányban várható jogairól közölt tanulmányt. A lapszámnak, a szerkesztő szerint, egyik legérdekesebb része az „Ágazatosdi és/vagy kiszorítósdi” c. dokumentum-gyűjtemény. A „Koncepcionális munkajogot!” c. összeállítás a Munkástanácsok véleményét foglalja össze a koncepciótlan, toldozgatott-foltozgatott Mt.-vel és Fltv.-vel kapcsolatban. A „Ne legyetek naívak!” című írás arra hívja fel a figyelmet, mit kell tenniük a „kiszorítósdik idején” a Munkástanács-tagoknak.
2002.12.23.	Felavatták Dancsi Józsefnek az 1956-os Szolnoki Forradalmi Munkástanács elnökének emléktábláját a szolnoki megyeháza falán, ünnepi beszédet Csepregi Károly, a Munkástanácsok Szolnok Megyei Szövetségének elnöke mondott.


2002.10.03.	Hír. Az MSZOSZ kidolgozta a 2003. évi bérmegállapodási javaslatait a versenyszférára, amelyek szerint 6-7% reálkereset-növekedést, ehhez kapcsolódóan 5-9% bruttó nominál keresetnövekedést tartanak indokoltnak és elérhetőnek. A szövetség javasolja, hogy a legfelső adókulcs csak az évi másfél milliónál többet keresőknél lépjen érvénybe, és az adómentes étkezési hozzájárulás 4000, illetve 6000 Ft-ra növekedjen. Az MSZOSZ szerint a minimálbérnek 54.000 Ft-ra kellene nőnie, amely kielégítené azt az elvárást, hogy a legkisebb bér legyen egyenlő a létminimummal és az átlagkereset 60%-ával. A minimálbér-tarifa bevezetését a szövetség ebben az évben is szorgalmazza, ebben az esetben összesen öt kategóriát határoznának meg, a diplomások minimálbére 131 ezer forint lenne.
2002.10.16.	Az MSZOSZ Női Választmányának aktív közreműködésével konferenciát tartottak október 16-án Budapesten Civil nap az esélyegyenlőségért címmel. A fő szervező az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság volt, amely nemrégiben az FMM-en belül alakult.
2002.10.18.	Október 17-18-án tartotta III. kongresszusát a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. A kongresszuson dr. Sáling József beszámolt az elmúlt 5 év munkájáról, kifejtette, hogy az előző kormányzat alatt a szakszervezetek különösen nehéz körülmények között dolgoztak. Most figyelik a jelenlegi kormány intézkedéseit, és remélik, hogy könnyebb korszak következik. A következőkben a jövő feladatairól szólt az elnök. A legfontosabb feladatok közé sorolta a Mt. módosítást, a kollektív szerződések rendszerének előmozdítását. a tagszervezést, és a nemzetközi munka erősítését. A kongresszus újraválasztotta elnöknek Sáling Józsefet, alelnöknek Batke Jánosnét és Mátraházi Istvánt.
2002.10.29.	A Munkástanácsok Országos Szövetsége felvette tagjai közé a Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezetét, amely korábban az MSZOSZ-szel és az ASZSZ-szel is tárgyalt a tagságról. Hírek szerint az ASZSZ nem tudta kielégíteni a szakszervezet igényeit, mivel azok túlzóak voltak, a Munkástanácsok viszont sokoldalú segítséget ajánlott.
2002.11.05.	Hír. Egy héttel ezelőtt bejelentette a székesfehérvári IBM, hogy a merevlemezpiacon tapasztalható recesszió miatt kivonul Magyarországról. A munka nélkül maradó mintegy 3700 ember elbocsátási feltételeiről kötöttek megállapodást a helyi önkormányzat bevonásával a szakszervezet és a munkáltató képviselői. Ennek értelmében a cég két ütemben folytatja le az elbocsátást, a kölcsönzött munkavállalóknak is megfizeti a végkielégítését és a többi járandóságukat, a gyár elengedi a kölcsönöket és az előre kifizetett tandíjakat, a biztosításokat a cég a 2003. évre még megfizeti. Papp János, az egyeztetőbizottság elnöke, a Vasas Szakszervezeti Szövetség közép-dunántúli ügyvivője sikeresnek ítélte a tárgyalásokat.
2002.11.06.	A Vasasszakszervezet Szövetségi Tanácsa november 6-án értékelte az Országos Érdekegyeztető Tanács október végi ülésén kialakult helyzetet, értékelését a következő, az OÉT-nek címzett Felhívásban fogalmazta meg: „Amint az közismert; az OÉT-ben képviselt munkaadói és munkavállalói szervezetek, illetve a kormányzat képviselői nem tudtak megegyezni a 2003. évi keresetnövelés országos ajánlásként megjelölhető mértékéről és a jövő évi minimálbér összegéről. A versenyszférában dolgozók számára elfogadhatatlan a munkaadói szervezetek ajánlata éppúgy, mint a kormányzat ehhez való csendes asszisztálása. Leszögezzük: I. A produktív gazdaság teljesítményére, a termelékenység eddigi növekedésére és a magyar bérek európai uniós szinthez való közelítésének szükségszerű voltára alapozottan a jövő évi bruttó kereseteknek legalább 6-10%-os sávban kell növekedniük. II. Egyértelműen indokolt a minimálbérek növekedési ütemének további fenntartása, azaz legalább 54.000 Ft-ra való emelése 2003. január 1-től. Felszólítjuk a szociális partnereket, hogy a november 15-re kitűzött újabb találkozón konstruktív részvételükkel segítsék elő a megállapodás létrejöttét, hogy az ágazati és munkahelyi szinteken mielőbb eredményes bértárgyalások történhessenek. Felkérjük a versenyszférában és a szolgáltató szektorban működő szakszervezeteket, hogy a fentiekkel egyetértő álláspontjukat juttassák el a tárgyalásban résztvevő munkaadói szervezetekhez – ezzel is szilárd támogatást adva a legközelebbi OÉT ülés munkavállalói tárgyalódelegációjának. A Vasas Szövetségi Tanácsban képviselt munkavállalók véleménye szerint a tárgyalások kudarca esetén elengedhetetlenné válik az erőteljesebb nyomásgyakorlás eszközeinek alkalmazása is.”
2002.11.07.	Hír. Jogerősen reprezentatív szakszervezetnek ítélte a bíróság a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, így a VÉT ülésein 4 szakszervezet fog ezután egyeztetni. Járási Ferenc elnök arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szakmacsoportjában rendelkezik a szükséges 2/3-os támogatottsággal. A PVDSZ tudatában van annak, hogy a VÉT-tagságukhoz a többi szakszervezetnek és a munkáltatónak is hozzá kell szoknia. A PVDSZ mindenek előtt a munkavállalói oldal egységét tartja fontosnak, főleg mivel lejárt a 3 éves megállapodás és annak meghosszabbításáról, illetve a jövő évi bérekről most kezdődnek a tárgyalások.
2002.11.15.	Nem született megállapodás a munkaadók és munkavállalók között a jövő évi minimálbérről és átlagkereset-növelésről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A felek megállapodtak abban, hogy a két témakörről egy csomagban fognak megegyezni. Az OÉT következő ülése november 29-én lesz, addig a munkaadók és munkavállalók képviselői kétoldalú tárgyalásokat folytatnak. A munkavállalók képviseletében Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megbízott elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartják a munkaadók és a kormány 3-4%-os béremelésre tett javaslatát. Ugyanakkor a munkavállalók olyan javaslattal állnak az OÉT elé, amely a megegyezés szándékát jelzi. Ezek szerint hajlandók beleegyezni abba, hogy 54.000 forintnál alacsonyabb legyen a 2003-as minimálbér, de az semmiképpen sem maradhat a jelenlegi, 50.000 forintos szinten. A szakszervezetek emellett olyan csomagra tesznek javaslatot, amely javítja a munkavállalók munka- és életkörülményeit. Ennek keretében megállapodást szeretnének kötni arról, hogy a kormányzati ciklus végére 38 órára csökkenjen a heti munkaidő, 2003-tól pedig lépjen életbe egy minimálbér-tarifa rendszer. A szakszervezetek szükségesnek tartják a munkaügyi ellenőrök létszámának bővítését, az ellenőrzés szabályainak szigorítását, valamint a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerének átalakítását is. Dávid Ferenc, a munkáltatók képviseletében elmondta: a minimálbér 2 év alatt 96%-ot emelkedett, ez pedig nagyon komoly terhet rótt a munkaadókra. 2002-ben ennek kompenzálására még 15 milliárd forintot kaptak az erre rászoruló munkaadók, de 2003-ban bérköltségüket már teljes egészében maguknak kell kigazdálkodniuk. A minimálbér-emelés ugyanakkor máris megtörtént, hiszen a minimálbér adómentesítése nettó béremelkedéshez vezetett. Ezért a munkaadók az átlagbérek emeléséről készek tárgyalni, de a minimálbér emelését nem támogatják. Dávid Ferenc a minimálbérhez kapcsolódóan kifejtette: a munkaadók nagyon sajnálják, hogy a minimálbér adóterhének eltörlése csak az alkalmazottakra vonatkozott, az önfoglalkoztatókra nem. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter üdvözölte a részmegállapodást, Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke pedig hangsúlyozta: november 29. az utolsó olyan időpont, amikor egy megállapodással még valóban hatással lehetnek az országos folyamatokra, hiszen a munkaadók és munkavállalók között sok helyen már most megszülettek a jövő évi bérekre vonatkozó bérmegegyezések.
2002.11.18.	Ágazati párbeszéd bizottság felállításáról állapodott meg a KASZ a munkáltatói szervezetekkel (ÁFEOSZ, KISOSZ, OKISZ - együtt Magyar kereskedelmi Testület), a megállapodás szerint a bizottság a kereskedelemben működők számára mindkét oldalon nyitott, ahhoz az ágazatban érdekeltek csatlakozhatnak. A Bizottság két társelnökkel működik. Célja a konzultáció és a tárgyalás fórumának megteremtése, különös tekintettel kollektív szerződés kötésére. A bizottság 2003-re meghatározta feladatait, amelyek között az együttműködés részletes feltételeinek kidolgozása, a 2003. évi bértárgyalások előkészítése és az EU csatlakozás hatásainak kezelése áll az első helyeken. A bizottság felkéri a kormányt a működés támogatására, valamint igényli az ágazati párbeszéd-bizottságok intézményrendszerének kialakításában való további közreműködés lehetőségét.
2002.11.20.	Hír. Ötödik kongresszusára készül az MSZOSZ. A szervezet nagyléptékű belső átalakításokat tervez, csaknem 40 tagszervezetét öt nagyobb blokkba kívánja tömöríteni, hogy azok hatékonyabban léphessenek fel speciális érdekeik védelmében. A kongresszus Wittich Tamást jelöli az elnöki posztra.
2002.11.23.	November 22-23-án megtartotta V., tisztújító Kongresszusát az MSZOSZ. A kongresszuson Wittich Tamás vitaindítójában reményét fejezte ki az új kormánnyal való hatékonyabb párbeszéddel kapcsolatosan, és kitért a szakszervezeti együttműködés kérdésére is. Ezzel kapcsolatban bírálta a szakszervezeti konföderációkat, akiknek nem volt elég erejük a szorosabb együttműködés kialakításához, kifejtette, hogy szeretnék, ha a szakszervezetek súlyuknak, erejüknek és felelősségüknek megfelelő szavazati arányokkal vennéek részt az OÉT munkavállalói oldalának munkájában. Az elnökjelölt kifejtette, hogy a konföderáció megújítja vagyongazdálkodását is. Kiss Péter munkaügyi miniszter felszólalásában hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, valamint a béremelés és a versenyképesség javításának együttes szükségességét. A miniszter szerint a szakszervezeteknek a foglalkoztatottsági szint javításában is van feladatuk. A kongresszuson vendégként megjelent és felszólalt Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke is, aki a leépült iparágak talpra állításának szükségességéről beszélt. A Kongresszus elnökké választotta Wittich Tamást, alelnökké pedig az MSZOSZ ifjúsági tagozatának vezetőjét, Kordás Lászlót. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége V. Kongresszusának Nyilatkozata a következő főbb gondolatokat fogalmazta meg: 1. Az MSZOSZ V. Kongresszusa a szociális piacgazdaság fejlesztésének igényével fogalmazta meg stratégiai programját. A szakszervezetek számára fontos üzenet, hogy a jelenlegi kormány elkötelezte magát a szociális fordulat mellett, célul tűzte ki a magyarországi bérek európai uniós felzárkóztatását, döntött az érdekegyeztetés visszaállításáról, a szociális párbeszéd intézményrendszerének megerősítéséről. Ugyanakkor a munkavállalók várják a további lépéseket. 2. Az MSZOSZ elkötelezett Magyarország Európai Uniós csatlakozása mellett, de csak olyan csatlakozási feltételeket tud támogatni, amelyek a jobb megélhetést, szociális jogokat és biztonságosabb jövőképet nyújtanak. A kongresszus elvárja, hogy a szociális partnerekkel mielőbb szülessen megállapodás a hazai bérek uniós felzárkóztatásának nemzeti programjáról. 3. Az MSZOSZ szükségesnek tartja a munkavállalók reális tájékoztatását a csatlakozás kétségtelen előnyei mellett az esetleges nehézségekről is. 4. A szakszervezetek elvárják, hogy kiemelt figyelmet kapjon a bérek felzárkóztatása, a 2002-2006-os időszakban a keresetek reálértéke legalább egyharmaddal növekedjen, a nettó minimális bér érje el a nettó átlagkereset 60 %-át, szülessenek tarifa-megállapodások, folytatódjon a személyi jövedelemadó mérséklése, az adó- és járulékrendszer szolgálja az arányos közteherviselést, a teljes foglalkoztatottság megvalósítása érdekében már 2004-ig 350-400 ezer munkahely jöjjön létre, kapjanak fokozottabb segítséget az elhelyezkedéshez a hátrányos helyzetű csoportok, a heti törvényes munkaidő ebben a kormányzati ciklusban mérséklődjön 38 órára, a gyakorlatban is érvényesüljenek a munkavédelmi szabályok, mindenki egyenlő eséllyel részesülhessen a minőségi tanulásban, a nyugdíj összege biztosítson kiszámítható és biztos megélhetést mindenki számára, az egészségügyi rendszer reformja biztosítsa az alapellátáshoz való hozzáférést, középpontjában a megelőzés, az egészség megőrzése és a gyógyítandó ember álljon. 5. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szükségesnek tartja a társadalmi párbeszéd továbbfejlesztését. Le kell zárni a „vadkapitalizmus” korszakát. Épüljön ki teljes körűen az ágazati, alágazati, szakágazati és regionális kollektív szerződések rendszere és ezek váljanak az érdekegyeztetés domináns színterévé. Az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésével a kollektív szerződéses lefedettség érje el az Európai Unió több országában jellemző 80-90%-os mértéket. Az MSZOSZ támogatja az Ágazati Paritásos Bizottságok mielőbbi felállítását. Vállalati szinten érdekeltebbé kell tenni a partnereket a kollektív szerződések megkötésében. 6. A dolgozók munkaerő-piaci lehetőségeinek javítása, a társadalmi kohézió erősítése érdekében az MSZOSZ elvárja, hogy növekedjék a szociális partnerek szerepe a foglalkoztatáspolitikában. 7. Halaszthatatlan a társadalombiztosítási alapok felügyeleti rendszerének létrehozása. Ki kell alakítani a munkaügyi ellenőrzés új szervezeti rendszerét munkahelyi, regionális és országos szinten. Érvényt kell szerezni az Európai Unió munkavédelemre, munkabiztonságra, foglalkozás-egészségügyre vonatkozó előírásainak. 8. Az MSZOSZ és tagszervezetei tisztában vannak azzal, hogy véleményük, kezdeményezéseik súlyát saját szervezettségük, közös fellépésük határozza meg. A szervezeti élet olyan megújítására van szükség, amely a tagsággal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartást, a dolgozók bevonását a szakszervezeti munkába. 9. Az MSZOSZ V. Kongresszusa összefogásra és közös cselekvésre hívja fel a hazai szakszervezetek tagságát és a még szervezetlen munkavállalókat. Elérkezett az ideje a vélt vagy valós sérelmek háttérbe szorításának és a közös cselekvésnek.
2002.11.23.	Az MSZOSZ Kongresszusának második napján a Vasas szakszervezet képviselője közvetlenül a miniszterelnöknek címezve mondta el felszólalását. Idézetek Bálin Mihály felszólalásából: „A DUNAFERR Vasasainak elnökeként vagyok itt a kongresszuson...Amit hozzászólásában elmondott, azzal nekem nincsen semmi bajom, de Ön is tudja, hogy az élet nem egy „habos torta”....Most a DUNAFERR-ben kialakult helyzetről szeretném röviden tájékoztatni. A DUNAFERR munkavállalói bizonytalanságban és félelemben élnek, mert nem tudják, hogy holnap lesz-e munkahelyük, lesz-e Vasmű! Nem tudják, hogy ki vezette, ki vezeti a céget, milyen elgondolások mentén! Nem tudják, hogy hová lettek a miniszterelnöki szinten is elhangzott ígéretek! Nem tudják, hogy miért nem születtek meg időben a romlást megállító intézkedések! Nem tudják, rajtuk kívül lesz-e szenvedő alanya, felelőse a késlekedésnek, a herdálásnak! Mi Vasasok elszántak vagyunk! Abban reménykedem, hogy itt az MSZOSZ kongresszusán talán nem maradnak megválaszolatlanok a hogyan továbbra vonatkozó kérdéseink.... A DUNAFERR munkavállalói elemi erővel követelik, hogy a DUNAFERR-ben az állami tulajdon - egy esetleges privatizáció esetén is - meghatározó mértékben megmaradjon. Ön azt ígérte nekünk 2002. február 22-én, idézem: ‘A DUNAFERR a magyar gazdaság stratégiai jelentőségű üzeme, a magyar ipar zászlóshajója. Miután szándékaink szerint az is marad, fejleszteni kell, amihez meg kell találni a szükséges állami forrásokat. Ha a társaságcsoport privatizációja szóba kerül, az alapvertikum maximum negyed részig privatizálható, a többi egységet folyamatosan és fokozatosan lehet a későbbiekben privatizálni. A technológia átalakítás szükséges és munkahelyeket érint, de munka nélkül nem marad senki.’ Ezzel szemben 2002. október 24-én Dr. Mészáros Tamás, ÁPV Rt. Igazgatóság elnöke nem kis megdöbbenésünkre azt közölte velünk, hogy a DUNAFERR-t privatizálni kell és az állam nem kívánja tulajdonrészét a DUNAFERR-ben megtartani.... Mi nem hagyjuk, hogy Dunaújvárosból második Ózd, vagy Diósgyőr legyen! A DUNAFERR kollektívája most is mindent megtesz a vállalat sikeres működéséért, de elvárható-e a munkavállalóktól, hogy olyan vezetőt támogassanak, aki ... azt akarja elvenni, amit a VASAS 50 év alatt összerakott Kollektív Szerződése biztosít. ... Szerdán a Vasasok taggyűlésén nyilvánvalóvá vált, hogy ha az út elfogy, az idő lejár, nincs más hátra, szembe kell fordulni. Szeretném tisztelt Miniszterelnök Urat megajándékozni a DUNAFERR VASAS Szakszervezet 50 éves történetét bemutató kiadványunkkal, mellékelve tagságunk nyilatkozatát és a DUNAFERR elnök-vezérigazgatójának tegnap délután írt szakszervezetünket rendre utasító levelét. DUNAFERR 50 éve edzésben lévő, összetartó, erős kollektíva. ... Végezetül Szakszervezeti Szövetségünk nevében arra kérem a Kongresszus résztvevőit, hogy a DUNAFERR iránt érzett szolidaritásukat fejezzék ki aláírásukkal, egy levél vagy távirat feladásával.”
2002.12.05.	Hír. Külön-megállapodást kötött az MGYOSZ és az MSZOSZ a jövő évi béremelésről. A két szervezet 4-7%-os bruttó bérnövelést ajánl a tagjainak. A két szervezet szerint az OÉT bérajánlásából egyes ágazatokban a bruttó bérek csökkenése következne, ami megzavarhatja a helyi tárgyalásokat. A reálbér-emelkedés egyébként is függ az szja-kulcsok változásától, a gyermekek számától, és más körülményektől, amelyekkel a munkaadók nem, vagy csak nehezen kalkulálhatnak. A reálkeresetekben történő megállapodás amúgy sem felel meg a cégek mindennapi gyakorlatának. A PM számításai szerint a 4,5%-os reál-növekedés átlagban 5,2% nominális emeléssel érhető el.
2002.12.05.	Hír. Megállapodást kötött a Tesco Global Áruházak Rt. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) csütörtökön Budapesten. Sáling József, a KASZ elnöke elmondta: a megállapodás részletesen szabályozza a szakszervezet és a vállalat közötti kapcsolatot és az együttműködés lehetőségeit. A Tesco Global-nál jelenleg 12 ezer munkavállaló dolgozik, közülük ezren szakszervezeti tagok is. Már most sikerült elérni, hogy függetlenített SZB-titkár is dolgozhasson a vállalatnál. Dobák András, a Tesco Global Áruházak Rt. magyarországi szervezeti igazgatója hangsúlyozta: a cég minden országban, így hazánkban is rendezett viszonyokra törekszik a munkahelyeken. Meggyőződésük, hogy a munkabéke és az érdekek tiszteletben tartása a legjobb eszköz az értékteremtéshez. Ezt a hozzáállást támasztja alá az is, hogy a Tesco Global dinamikusan fejlődő vállalat, csak az idén 6 új áruházzal bővült a bolthálózat. Jan Furstenborg, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) kereskedelmi részlegvezetője fontos előrelépésnek tartja a megállapodást. Ha a munkáltatók és munkavállalók viszonyát nézzük, mindig több a közös érdek mint az eltérő vélemény – fejtette ki. Egy ilyen, formailag is tisztázott kapcsolatrendszerben könnyebben létre lehet hozni a stabilitás és megállapodás légkörét, könnyebben tisztázhatók a problémák és zökkenőmentesek a bérekről és munkaidőről szóló tárgyalások is.

2002.11.06.	Hír. Az MKKSZ 5-én tartott nagyválasztmányi ülésén a szakszervezet megállapította, hogy a kormány jövő évi bérajánlata a közszféra számára egyenlő a nullával. A minimálbér, illetve az illetményalap változatlansága esetén automatikus illetményemelkedés egyik kategóriában sem következik be, az ez évi béremelés áthúzódó hatása, ami statisztikailag kimutatható, nem valódi növekedés, a 6-6,5%-os emelés pedig reálértéken feltehetően stagnálást jelent. Ennek következtében a szakszervezet 12 pontos követeléscsomagot állított össze és ha nem kap érdemi választ, demonstráció, illetve figyelmeztető sztrájk szervezésébe kezd, jelentette be Fehér József főtitkár. A követelések között az illetményalap 36 ezer forintra emelése, a középfokú végzettségű köztisztviselők szorzószámainak 1,12-szeres emelése, a fizikaiak „visszaszervezése”, az elmaradt illetményemelések e körben történő pótlása, a munkaidő csökkentése is szerepel. A főtitkár elismerte, hogy a tavaly bevezetett új köztisztviselői és rendvédelmi, majd ez év elejétől lehetővé vált katonai életpálya-rendszer és a közalkalmazottak idei őszi béremelése jelentős előrelépés a közszolgálatban állók kereseti viszonyainak javításához, az Európai Unióhoz viszonyított bérhátrányunk némi csökkentéséhez. A szakszervezet, ugyanakkor feszültséget keltőnek tartja, hogy a közigazgatásban dolgozók bérfelzárkóztatása 2003-ban megreked. A kormány pénzügyi terve azzal számol, hogy 2003. július 1-jével visszaállítják a köztisztviselői státuszból tavaly nyáron kiszervezett ügykezelők közszolgálati jogviszonyát, a diplomás köztisztviselők induló bére 100 ezer forint lesz, feloldják a személyi jutalmazás 6 havi korlátját, a közigazgatási szakvizsgára készüléshez 5 nap fizetett szabadságot adnak. A közalkalmazotti bérek bruttó összegének növekedésén kívül az adójóváírás összeghatárának emelése és az adósávok szélesítése is növeli a kereseteket. Mindez együtt valóban jelentős többletet mutat, ha a 2002-es egész évi bérátlagot viszonyítjuk a közalkalmazottak 2003-ra várható keresetéhez. A szakszervezet számára azonban elfogadhatatlan, hogy a közalkalmazottak 2003. januári fizetése ugyanannyi legyen, mint a 2002. decemberi. Az idén szeptembertől megvalósult nagyarányú béremelés kedvező hatása csak akkor őrizhető meg, ha évente legalább az infláció mértékével növekednek a közalkalmazotti illetménytábla tételei, és törvény garantálja, hogy az A/1 bértétel azonos a mindenkori minimálbérrel és az F/1 – mint jogilag is legitimált diplomás minimálbér – egyenlő a mindenkori minimálbér kétszeresével. Az MKKSZ ennek megfelelően – a SZEF álláspontjával összhangban – egyebek között a következőket igényli 2003-ra: 1. A közalkalmazotti illetménytábla tételei 2003. január 1-jei hatállyal a tervezett infláció mértékével, tehát kb. 5%-kal emelkedjenek, s a bértábla induló tétele legyen egyenlő a 2003-ra érvényes minimálbérrel, az F/1 pedig a minimálbér kétszeresével. 2. A jelenlegi pótlékalap 17.100 helyett 22.500 forintra emelkedjen. Ezzel biztosítható, hogy a pótlékalaphoz kötődő juttatások (vezetői pótlék, nyelvpótlék) a felelősséghez, illetve a többlet-teljesítményhez igazodjanak. 3. A felzárkóztató bérintézkedésekből kimaradt területek dolgozói számára is teremtődjön lehetőség az 50 százalékos bérnövekedésre. Az MKKSZ főtitkára a továbbiakban kiállt a köztisztviselői munka teljesítmény-mérése mellett, s a szakszervezet nevében azt kérte: törvény garantálja, hogy az éves személyi juttatás 2-3 százalékának megfelelő külön keret szolgáljon a teljesítmények differenciált elismerésére. Fehér József sürgette a köztisztviselői illetményemelésből tavaly elmaradt 30 százalék mielőbbi kifizetését is. Emlékeztetett arra, hogy Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2001. december 11-én úgy nyilatkozott: nem látja akadályát a 2002. július 1-jétől történő kifizetésnek, s Lamperth Mónika idén május 27-én a beiktatási beszédében eléggé egyértelműen amellett tett hitet, hogy a kifizetés előrehozatalát a kormány nem tagadhatja meg. Végül Fehér József arra kért állásfoglalást az Országos Választmány rendkívüli ülésétől, hogy az MKKSZ milyen nyomatékot adjon követeléseinek a jövő évi béremelésekről még folytatódó tárgyalásokon. Ha november végéig nem lesz érdemi elmozdulás a kormányzat álláspontjában, alakuljon-e demonstrációs bizottság egy későbbi tiltakozó demonstráció előkészítésére vagy súlyosabb helyzet esetén kétórás figyelmeztető sztrájkot kezdeményezzen-e az MKKSZ. A költségvetési intézményekben, kormánynyilatkozatok szerint jövőre 17% körüli bruttó illetményemelkedés várható, a kormány kész tárgyalni a szakszervezettel, és kisebb forrásigényű módosítási javaslatokat el is tud fogadni.
2002.11.07.	Az MKKSZ „A köztisztviselők véleménye a köztisztviselői etikáról” címmel szakmai konferenciát rendezett, amelynek programjában a közszolgálati etika kialakításában eddig megtett intézkedések, valamint a közszolgálat feltételeinek az etikus magatartásra gyakorolt hatásairól szóló előadások, valamint vita szerepelt. Az MKKSZ kifejezte azon szándékát, hogy aktívan részt vegyen az etikai kódex kialakításában, így a KKSZ-szel együtt fogja kidolgozni, a BM egyetértésével a köztisztviselői etikai kódexet. Az elmúlt időszakban született sokféle tervezet egyike sem elégítette ki a kódexszel szemben támasztott szakmai és érdekvédelmi igényeket. A szakszervezetek képviselői elmondták, hogy a kódexnek világosnak, széles körben elfogadottnak, a köztisztviselői hivatás ethoszát is megjelenítőnek kell lennie, miközben a gyakorlatban is működnie kell..
2002.11.12.	Hír. A PSZ sajtótájékoztatóján Borbáth Gábor főtitkár elmondta, hogy a szakszervezet attól tart, hogy erodálódik a közalkalmazottak béremelése, ha jövőre nem teszik meg a következő jelentős lépést a bérfelzárkóztatásban. A PSZ szerint az inflációt nominális emeléssel kell ellentételezni és a minőségi bérelemek aránytalanságát is fel kellene számolni. Ezzel együtt a szakszervezet üdvözli az adózásban kapott kedvezményeket, mint a számítógép-beszerzéshez és a képzéshez kapcsolódó adókedvezmények.
2002.11.15.	Hír. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője találkozott a színházi szakszervezetek képviselőivel. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére létrejött találkozón olyan munkaügyi kérdésekről tárgyaltak, mint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, a kényszervállalkozások létrejötte, a kht.-vá alakulás kérdései, amelyek mind a színházi szakmákban dolgozók hátrányára történtek. A frakcióvezető szerint valóban nem alkalmazkodnak a jogszabályok a művészek speciális foglalkoztatási viszonyaihoz. A szakma képviselői szerint a művészek jogállását külön törvényben kellene rendezni. A Színházi Dolgozók Szakszervezete elsődleges céljának tartja a vállalkozó színészek munkafeltételeinek javítását. A szakszervezet szeretné elérni, hogy legyen külön törvény a művészek munkavállalásának szabályozásáról, addig is azért dolgozik, hogy a közalkalmazotti béremelést kövessék a vállalkozói díjak. Remélték, hogy ez az emelés a NKÖM és a KKDSZ és közöttük kötött megállapodás része lehet, de ez nem így történt. Ennek következtében a színészek jövedelmi színvonala alacsony maradt.
2002.11.28.	Idősügyi konferenciát rendezett a BM, az EüSzCsM, és az MKKSZ. A konferencia kiemelt témája a közszolgálatból nyugdíjba kerülők sorsa, amellyel kapcsolatban a konferencia állásfoglalást fogalmazott meg, amely a helyzet javítását célzó javaslatokat tartalmaz.
2002.12.05.	Hír. A PSZ álláspontja szerint nemcsak a napi óraszámot, hanem a tananyagot is csökkenteni kellene ahhoz, hogy a diákok túlterheltsége csökkenjen. Borbáth Gábor főtitkár bejelentette, hogy lemond a szervezet főtitkári posztjáról, egészségi állapota miatt.
2002.12.06.	A közalkalmazotti bértábla tételeinek inflációkövető emelését, a pótlékalap 30 százalékos növelését, valamint a köztisztviselői diplomás minimálbér bevezetését várja egyebek mellett a kormánnyal kötendő, az egész közszférára kiterjedő középtávú megállapodástól a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete (MKKSZ). A föderáció választmánya a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó bértárgyalások eredménytelenségét is figyelembe véve indokoltnak tartja, hogy a több évre szóló egyezségről azonnal induljanak meg a tárgyalások. Fehér József főtitkár elmondta: a közalkalmazotti bértábla tételeinek oly mértékű emeléséről szeretnének megállapodni, hogy az kompenzálja a 2003. évre tervezett infláció mértékét, a közalkalmazotti pótlékalap 30 százalékos növeléséből a vezetői, az idegennyelv-tudási, az egészségkárosodási pótlékok fedezetének forrása teremthető meg. Átlagosan 50 százalékos bérnövelést indítványoznak a központi források terhére a közalkalmazottak felzárkóztató bérintézkedéseiből kimaradt, közfeladatot ellátó, de nem közalkalmazotti jogállású dolgozóknak.
2002.12.17.	Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Vadász János államtitkár, valamint jogászok és szakszervezeti vezetők részvételével kezdődött el hétfőn az a konferencia, amely a közszolgálat munkaügyi és szociális reformjának tervezetét vitatta meg. A reform mintegy 800 ezer közszolgálati dolgozó munka- és életkörülményeit fogja érinteni, így – a családtagokkal együtt – több millió ember életére lesz hatással. Az egységes közszolgálati törvény a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, fegyveres és rendvédelmi dolgozókra valamint a közszolgálatban az Mt. alapján foglalkoztatottakra fog kiterjedni. A törvényt – a szakmai szervezetekkel való egyeztetési folyamat után – 2004-ben, a hozzá kapcsolódó egységes bértáblát, szakmai pótlékokat, teljesítményértékelést 2005-ben tervezik bevezetni. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a konferencián elmondta, hogy csak az utóbbi években kezdett rendeződni és átláthatóvá válni az ágazatban szolgálók jogviszonya és életpályája, s most félő, hogy mindez az átalakítás miatt a bizonytalanság ismét elölről kezdődik. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a konferencia megnyitásakor elmondta: a közszféra jogviszonyát meghatározó 1992-es törvényalkotás történelmileg is fontos lépés volt, hiszen az akkori kormányzat ezzel ismerte el, hogy a köz szolgálata megkülönböztetett törvényi szabályozást igényel. Azóta azonban elkezdődött a közszolgálati reform fokozatos bevezetése. Már ennek jegyében történt meg az előző ciklusban a Ktv. módosítása, valamint a köztisztviselői életpálya megalkotása. A jelenlegi kormányzat a reformot a közszolgálat egységes szabályozásával kívánja véghezvinni, szándékának komolyságát pedig bizonyítja, hogy erre külön kormányzati hivatalt hozott létre. Ez azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétele a reform véghezvitelének. Annak kidolgozásában, véghezvitelében létfontosságú a folyamatos konzultáció és tapasztalatcsere az érintettekkel. Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a közszolgáltatások uniós színvonalra emelésének feltétele, hogy az ott dolgozók munkája és megélhetése is az uniós szintre emelkedjen. Ennek megvalósulása érdekében a kormány az itt működő szakszervezetekkel egy mély, nem csak a bérszabályozásra kiterjedő kapcsolatot kíván kialakítani. Kiszámítható környezetet kell létrehozni a bérek versenyszférához való közelítésében, az érdekegyeztető fórumok kialakításában és működtetésében valamint a közszféra egységes jogi szabályozásában is. Belátható, hogy nem lehet majd 800 ezer ember problémáit egyszerre megoldani. A következő hetekben-hónapokban ezért egy közös forgatókönyv elkészítése lesz napirenden, amely meghatározza majd, hogy milyen kiindulópontok mentén, milyen ütemezéssel lehetséges a reform véghezvitele. Vadász János, a Közszolgálat Reform Kormánymegbízotti Hivatalának államtitkára kifejtette: a tervezett egységes közszolgálat a közhatalmat, közfeladatokat, közellátást foglalja majd magába. A bírókat, ügyészeket nem érinti a kerettörvény, ők más szabályozás alá fognak tartozni. Ugyanakkor újra a közszolgálat jogi keretrendszerébe kívánják bevonni a „kiszervezetteket”, és lehetővé kívánják tenni az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását is. Korábban rendezetlen volt a munkáltatói jogkör meghatározása, amely most két szintre fog válni: az elsődleges munkáltató az állam, a másodlagos az e jogkörrel felruházott vezető lesz. A törvényalkotók szándéka szerint az intézményekben dolgozók számának szakmai létszámnormák szerinti meghatározása meggátolja majd a közszolgálat munkájába való közvetlen politikai beavatkozást, valamint a létszám- és bércsökkentések esetén eddig alkalmazott „fűnyíró-elv” alkalmazását. Az új bérrendszer célja az egységes életpályarendszer biztosítása. Ez három fő elemből fog állni, amelyben a meghatározó marad a képzettség és a munkában töltött idő. Ez 10 osztályt és 14 fokozatot jelent majd, ahol az A1-es kiinduló bértábla-elem a mindenkori minimálbérhez lesz kötve. A túlmunkát, ügyeleti és távolléti díjat a versenyszférához hasonlóan itt is szabályozni kívánják. A pótlékoknak két fajtáját tervezik alkalmazni: az első mindenkire azonos lesz (ide fog tartozni például a nyelvpótlék), míg a második a szakmai pótlék lesz, amely például az intenzív betegellátásért, informatikai vagy tudományos fokozatért fog járni. A törvényalkotók szándéka szerint mindez azt a célt szolgálja, hogy a közszolgálatban dolgozók érezhessék: nincs fontos vagy kevésbé fontos munka. A munka minőségének elismerésére is lesz mód: az eredményes munka díjazására az alapbértömeg 5-15%-át lehet majd elkülöníteni, a hosszú időn keresztül a közszolgálatban dolgozók pedig különböző címeket kaphatnak. Az eredményes munka jutalmazásában már szerepet szánnak a szakszervezeteknek is, így – például a jelenlegi főtisztviselő helyébe lépő főtanácsosi pozíció elnyerésekor – a reprezentatív szakszervezeteknek együttdöntési joga lesz. Mivel a versenyszféra és a közszféra közötti kereseti különbségek előreláthatólag nem fognak megszűnni, az itt dolgozóknak a szociális juttatások terén is plusz szolgáltatást kell kapniuk. Ilyenek a 13. és 14. havi fizetés, a szociális üdültetési rendszer kialakítása, utazási kedvezmény biztosítása, valamint – 30 év jogviszony után – a 100%-s nyugdíjra való jog érvényesülése.
2003.01.06.	A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyetért ugyan az oktatási tárca által nemrégiben elkészített, a közoktatási törvény módosítására irányuló tervezetének céljaival, ám a dokumentum nem ad választ a felvetett problémákra – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. Elmondta: a tervezetet a szakszervezet december közepén kapta meg, s január 10-ig kapott időt véleményének kifejtésére, holott a módosítások a törvény közel 80 paragrafusát érintik. A PDSZ ezt kevésnek tartja, s azt szeretné, ha javaslatait január végéig fogalmazhatná meg. A tervezet szerint az általános iskola első négy évfolyamán kizárólag tanítók készíthetik fel a diákokat, akik tovább végezhetnék munkájukat az ötödik és a hatodik évfolyamon is. Kerpen Gábor szerint ebből az olvasható ki, hogy az oktatási kormányzat az úgynevezett hat plusz hatos oktatási szerkezetet részesíti előnyben. A szakszervezet egyetért azzal, hogy a 11-12 éves korosztálynál még a készségeket, képességeket kell fejleszteni, ám úgy véli, a problémát nem a tanárok kizárásával, hanem a tanárképzés reformjával kell megoldani. A szakszervezetek szerint pedagógus-munkanélküliséghez és az oktatás minőségének romlásához vezethet a közoktatási törvény tervezett módosításának egyik pontja. Az oktatási tárca nemrég elkészült tervezete ugyanis lehetővé tenné, hogy a pedagógusok kötelező óraszámukon felüli órákat vállaljanak, s ezért a munkaszerződésben megállapított külön díjazásban részesüljenek. A PDSZ szerint a javaslat túlmunkára késztetné a pedagógusokat, így az a tanárok kizsákmányolásához, egészségük romlásához és az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezethet. Ráadásul, ha egy tanár több órát vállal, azzal kollégáitól veszi el a munkát, s így pedagógus-munkanélküliség is kialakulhat. Kerpen Gábor szerint a passzust már csak azért is ki kellene venni a törvényből, mert munkaügyi szabályozást érint, ami nem módosítható a közoktatási törvénnyel. Hasonlóan vélekedik a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Árok Antal, a szervezet tiktára azt mondja: a tervezet mértéktelen túlóráztatásra adna lehetőséget. A javaslat ezen passzusa elfogadhatatlan a PSZ számára, és ütközik a nemzetközi és a hazai munkajoggal is. Árok Antal szerint a módosítás – figyelembe véve a gyermeklétszám folyamatos csökkenését és a diákok óraszámának tervezett mérséklését – hosszabb távon elősegítené a pedagógus-álláshelyek csökkentését.

2002.09.30.

A kis- és középvállalkozások a szociális dialógusban címmel 2002. szeptember 30 - október 1-én Brüsszelben a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (UEAPME) és az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) rendezett két napos tanácskozást, amelyen Szűcs György, elnök és Fekete Zoltán, nemzetközi tanácsos vett részt az Iposz részéről. Szeptember 30-án a munkaadói oldal számára az UEAPME egy rögtönzött előkészítő értekezletet szervezett, amelynek az volt a célja, hogy a másnap sorra kerülő találkozón a szakszervezeteknek javasolandó témafelvetéseket a munkaadói oldal egyeztesse. A 2002. október 1-i találkozóra az UEAPME székhelyén került sor, melyen a munkavállalói és munkaadói oldal országonként és európai szinten is egyaránt képviseltette magát (meghívott országok: Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország), kivétel mindössze Szlovénia volt, ahonnan a szakszervezetek nem küldtek képviselőt. Hans-Werner Müller, az UEAPME főtitkárának köszöntő szavai után Jacques Morin, az Európai Bizottság Munkaügyi és Szociális Vezérigazgatóságának képviselője tartott ismertetőt az európai munkajog fejlődéséről - annak egyes fázisaira is kitérve - az 1957-es Római Szerződéstől kezdve az 1999-es Amszterdami Szerződésig bezárólag. Ezt követően a meghívott négy ország munkaadói és munkavállalói képviseletei tartottak ismertetőt a saját országukban a szociális párbeszédben betöltött szerepükről. Magyarországot szakszervezeti oldalról Dr. Borbély Szilvia képviselte. Az országismertetők alapján általánosan elmondható, hogy a térség országainak szociális partnerei ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, így a kis- és középvállalkozásokban a szakszervezetek szerepe nagyon csekély, a szakszervezeti oldal véleménye szerint a szociális dialógus egyik legnagyobb gátja, hogy a KKV-k nem tudatosítják a szociális dialógus jelentőségét. (A 600 ezer tagot számláló – saját adat – Szlovák Szakszervezetek Konföderációja szerint a KKV-knál a szakszervezetek „nem kimondott, nem leírt” szabályok alapján tiltottak), fő feladataikat leginkább a szak- és továbbképzés területén tudják ellátni, ugyanis ebben a munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt érdekelt. Az UEAPME és az ETUC javaslatait is figyelembe véve Magyarország nemzeti kerekasztal-vitára a következő témákat választotta: 2002. december 12., Budapest: Szociális dialógus: Meghatározás, Információs csatornák kiépítése, Jogharmonizáció a szociális dialógus által. Life-long learning (Élethosszig való tanulás): Szakképzés, Egészség és biztonság tréning, információk. Az ETUC és az UEAPME elképzelései szerint az említett országokban megrendezendő szociális kerekasztalokra egy egynapos rendezvény keretén belül kerül sor, melyen kb. 30 fő résztvevő az adott ország szakemberei (fele-fele arányban a munkaadói és a munkavállalói oldalról), míg 5 fő az ETUC, az UEAPME és az Európai Unió részéről érkezik. A kísérleti projekt keretében a magyarországi szociális kerekasztal megszervezésére az IPOSZ-t kérték fel.

2002.10.08.	Hír. Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és az Iposz. A megállapodás célja a kis- és középvállalkozások hitelhez juttatása, amelyben az Iposz azt vállalja, hogy a vállalkozóknak segít választani a banki ajánlatok közül, és közvetíti az igényeket a bank felé.
2002.10.15.	Halász Iván, az IPOSZ brüsszeli megbízott képviselője rendszeresen részt vesz a Brüsszelben működő NIROC (Jelölt Országok Érdekképviseleti Irodáinak Hálózata) nevű szervezet tevékenységében. E szervezet, melynek elnöke a szlovén Boris Cizelj 2002. október 14-15-én konferenciát rendezett a jelölt országok vállalkozásainak európai pénzügyi támogatási lehetőségeiről, melyre meghívták az IPOSZ képviselőjét is Rettich Tamás személyében. A megbeszéléseket Ewald Nowotny, az Európai Beruházási Bank alelnöke nyitotta meg. A kétnapos konferencia során meghallgatva a legfontosabb európai pénzügyi intézmények, valamint nevesebb vállalkozói érdekképviseletek előadásait a visszatérő probléma, gond mindig az volt, hogy a kkv-k kevés támogatáshoz, illetve hitelhez jutnak. Minden kölcsönkérelem esetén kockázatértékelést kell elvégezni, amihez az adatszolgáltatás önmagában is nagy munkát jelent egy kis- vagy középvállalkozás számára. Minél nagyobbra értékelik a kockázatot, annál nagyobb kamatot fizet a vállalkozás. A tanácskozáson szó volt a VI. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram közelgő elindulásáról. Az előző V. Keretprogram során közel 20.000 kis- és középvállalkozás részesült közel 1.4 billió Euro támogatásban. A VI. Keretprogram egy fontos újítása lesz, hogy külön 330 millió Eurot allokáltak az alacsony kutatási-technológia fejlesztési képességekkel rendelkező kézműves vállalkozások számára, amelyek külső tudományos intézetekkel együttműködve valósíthatnak meg fejlesztési projekteket. A konferenciát szervező NIROC nevű szervezet saját brüsszeli irodával rendelkezik, folyamatosan naprakész EU-információkkal látva el a szlovén vállalkozásokat. E szervezet egyik kiadványában összegyűjtötte valamennyi jelölt ország szerint lebontva, azok vállalkozásai számára elérhető európai programokat és alapokat. Eszerint jelenleg a magyarországi vállalkozások számára elérhető közösségi programok a következők: Enterprise and Entrepreneruship (2001-2005), SAVE (1998-2002), Life (2000-2004), Environmental Protection NGOs (2002-2006), 5^th Framework Programme on R&D, 6^th Framework Programme on R&D, eContent (2001-2005), Leonardo da Vinci II. (2000-2006), Socrates II (2000-2006), Culture 2000 (2000-2004), Media Plus (2001-2006).
2002.10.30.	Hír. Az IPOSZ sajtótájékoztatón mutatta be az „Egyéni vállalkozások alapítása az Európai Unió országaiban” c. kiadványt, amely naprakész információkat tartalmaz a tagországok nemzeti szabályozásáról. A kötet szerkesztője Kassai Róbert alelnök, aki munkatársai segítségével fél év alatt gyűjtötte össze a közreadott információkat. A kiadvány megjelenését a KüM, a MMNSZ és a KISOSZ is támogatta.
2002.11.08.	A NEHGOSZ és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hungary) fizetett hirdetésben tette közzé szándéknyilatkozatát alágazati kollektív szerződés kötésére a közúti fuvarozásban. A november 6-i nyilatkozat szerint a felek azonnal megkezdik a tárgyalásokat.
2002.11.13.	Hír. Miután megjelentek a tervezett adótörvény-módosítások és a parlament elfogadta az evát, a munkaadói szervezetek egy része komolyan tiltakozik egyes szabályok miatt. A VOSZ ellenzi a telefonköltségek és a reprezentációs költségek áfa-szabályait, készek az AB-hez fordulni, ha a tervezett változásokat a parlament megszavazza. Az Iposz azért fontolgatja az AB-hez fordulás lehetőségét, mert véleményük szerint nem szűnik meg a mikro- és kisvállalkozások, valamint az alkalmazottak jövedelempozícióinak megkülönböztetése. Az OKISZ szerint a módosítások áremeléshez vezetnek és nem segítik elő a versenyképesség javulását.
2002.11.22.	Az IPOSZ elnökének, Szűcs Györgynek a vezetésével három fős delegáció vett részt Kölnben a Kölni Vásárral párhuzamosan megrendezésre kerülő EU-bővítési konferencián november 21-én, majd pedig a XI. Európai Szakképzési Kongresszuson november 22-én. Az EU-bővítési konferencián a jelölt országok kis- és középvállalkozói szervezeteinek képviselői két blokkban ismertették a tagjaik minél felkészültebb, eredményesebb EU-csatlakozását elősegítő erőfeszítéseiket. Magyar részről az IPOSZ mellett a BKIK Kézműves Tagozata és a Heves megyei Kézműves Kamara tartott előadást. Figyelemre méltó, hogy több balti szervezet is további együttműködést, tapasztalatcserét szorgalmazott az IPOSZ-val, miután meghallgatták az IPOSZ elnökének a magyar kisvállalkozások EU-felkészítéséről szóló előadását. Megfigyelhető volt, hogy a magyar kisvállalkozói problémák nagymértékben megegyeznek az EU-beli kisvállalkozások problémáival, hisz hazánkban már nem a struktúra kialakítása van napirenden, hanem annak finomítása. November 22-én került sor a XI. Európai Szakképzési Kongresszusra. A kongresszuson részt vett Nikolas van der Pas az Oktatási és Kulturális Vezérigazgatóság vezetője, aki ismertette a Brugge-i Kezdeményezést. Az európai szakképzés helyzetét, a felek közötti egyet nem értést jól jellemzi, hogy Nikolas van der Pas kénytelen volt a legelemibb uniós követelményeket ismertetni a közönség előtt, ily módon megpróbálva meggyőzni őket arról, miért is van szükség Európában a különböző országok szakképesítéseinek kölcsönös elfogadására, amely ténylegesen biztosítani tudja a munkavállalók szabad mozgását. November 23-án az IPOSZ delegáció találkozott az Észak-Rajna-Westfáliai Kézműves Kamarai Szövetség és az Aacheni Kézműves Kamara ügyvezetőivel. A megbeszéléseken Gál Kálmánné személyében részt vett az Esztergomi Ipartestület is, akinek az Aacheni Kamara a partnerszervezete, és aki ebben a minőségében korábban a magyar kézművesek Aacheni Vásáron való megjelenését szervezte. Az Észak-Rajna-Westfáliai Szövetség új közös projektek megvalósítását javasolta néhány hónapon belül EU-felkészítési témakörökben.
2002.12.05.	Az MGYOSZ december 5-ei elnökségi ülésén az MGYOSZ, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetsége valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége képviselői megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az alábbi kérdésekben: 1. A 2003-as költségvetést érintő kérdések; 2. Az adó- és járulékrendszert érintő kérdések; 3. A Munka Törvénykönyve 2003-ra tervezett átfogó felülvizsgálatánál a törvény keret-jellegének erősítése, a munkáltatók számára nagyobb mozgástér és érdekeltség biztosítása az ágazati és a vállalati kollektív szerződések megkötésénél; 4. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott feladatok koncepcionális felülvizsgálata; 5. A Területfejlesztési törvény módosításával a munkaadói érdekképviseletek szavazati jogú részvételének biztosítása a területi és a regionális fejlesztési tanácsokban.
2002.12.05.	Szűcs György, az Iposz és Horváth Gábor, a MOSZ elnöke és Vadász Péter (MGYOSZ) részt vett az EU-Magyar Konzultatív Vegyes Bizottság december 4-5-ei, 11. ülésén Brüsszelben. Az ülés napirendi pontjai között szerepelt a regionális politika vitája, amelyet Vadász Péter vezetett és Horváth Gábornak, az ülés társelnökének előadása „A csatlakozás hatásai a magyar mezőgazdaságban” címmel. Az ülést meglátogatta Papayannakis úr az Európa parlament, az EU-Magyar közös Parlamenti bizottság tagja, Mirel úr a Bizottság bővítési Igazgatóságának igazgatója, Becsey Zsolt a Brüsszeli magyar misszió helyettes vezetője. A Vegyes Bizottság üdvözölte az Európai Bizottság ez év októberi állásfoglalását amely szerint a most csatlakozó országok megfelelnek a csatlakozás politikai kritériumainak és képesek lesznek a gazdasági együttműködésre, a gazdasági kritériumok teljesítésére és a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére 2004-től kezdődően. A Vegyes Bizottság üdvözölte az Unió azon törekvését, hogy a decemberi Koppenhágai értekezleten le kívánja zárni a csatlakozási tárgyalásokat. A Magyar csatlakozásra az előzetes tervek szerint 2004 május 1.én kerül sor, amelyen keresztül lehetővé válik a magyar állampolgárok részvétele a 2004ben esedékes Európai parlamenti választásokon. Ezzel egyidejűleg lehetővé válik a Magyar Kormány részvétele a kormányközi konferencián is. A Vegyes Bizottság elfogadta, hogy a civil társadalmi szervezetek részt kívánnak venni a csatlakozási folyamatok alakításában és az acquis végrehajtásában. Ennek érdekében a civil társadalmai szervezeteknek javítaniuk kell felkészültségüket a párbeszédben és konzultatív szerepük ellátásában. A Vegyes Bizottság áttekintette a regionalitás helyzetét és strukturális alapok felhasználását. Vadász Péter, az MGYOSZ alelnöke tájékoztatásában ismertette a regionális különbségeket, az intézményi keretek alakulását és a tárgyalások eredményét, az NFT jelenlegi felépítését, és a még megoldásra váró tartalmi kérdéseket. A Vegyes Bizottság megtárgyalta a magyar mezőgazdaság integrációjának folyamatait, csatlakozását a Közös Agrárpolitikához. Az ágazatban kialakuló krízishelyzet megelőzése elsőrangú feladat annak érdekében, hogy a csatlakozás sikere ne legyen megkérdőjelezhető. Ennek érdekében a közösségi és nemzeti támogatások egymást kiegészítő alkalmazására van szükség, olyan formák és intézkedések keretében, amelyek segítik a csatlakozásból eredő ágazaton belüli és a vidéki lakosság körében jelentkező nyomás rugalmas kezelését. A Vegyes Bizottság tagjai kicserélték nézeteiket az Európai Konventtel összefüggésben. Meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szervezett civil társadalomnak a Konvent munkájában aktívan kell szerepet vállalnia a most csatlakozó országok és a jelenlegi tagállamok esetében. A 11. Ülés Közös nyilatkozat megfogalmazásával zárult, melyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. A Gazdasági és Szociális Vegyes Bizottság következő ülését a tervek szerint Tessalonikiben tartja, a görög elnökség idején.
2002.12.06.	Hír. Az OÉT munkáltatói oldalának öt szervezete, a KÉSZ tagjai és az MGYOSZ, lemondásra szólította fel a jegybank elnökét, Járai Zsigmondot. A szervezetek szerint a forint leértékelésének halogatása ugyan valóban hozzájárul az infláció alacsonyan tartásához, de ma már a forint árfolyam olyan mértékben rontja a hazai gazdasági szervezetek versenyképességét, hogy az nem tartható tovább. Az MNB közleményben adta tudtul, hogy az infláció alacsonyan tartását elsődleges célnak tekinti. Egyes szakértők szerint viszont az alacsony infláció nem egyszerűen a jegybanki politika következménye, hanem az élelmiszer- és üzemanyag-áresés és a mesterségesen fékezett közüzemi díjemelés is hozzájárul. Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetért az érdekképviseletekkel abban, hogy a versenyképesség romlásának intenzív foglalkoztatás-csökkenés lehet a következménye és ez a folyamat mindenképpen káros a gazdaságra.
2002.12.11.	Hír. Az Iposz 2003. januárjától júliusig újabb uniós csatlakozási képzést tart, amelyre minden érdeklődőt várnak. Az év második felében szakágak szerint bontva a felkészítő programot, hat szakmában tartanak felkészítőket az ország különböző pontjain.

2002.10.01.	Hír. Szeptember 25-én nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az MGYOSZ Budapesten, ahol Széles Gábor elnök számolt be a szervezet jövő évi várakozásairól és terveiről, majd az elnökség tagjai az újságírók kérdéseire válaszoltak. A szövetség a 2002. évet kifejezetten nehéz évnek látja, mondta Széles Gábor, aki szerint a világgazdasági recesszió nem hagyja érintetlenül Magyarországot sem. A gazdasági kilátásokat a minimálbér emelése és a nem megfelelő kompenzáció is rontja, 2003-ban 150 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Az MGYOSZ szerint 12%-ra kellene csökkenteni a társasági adót, a szervezet helyteleníti az áfa emelést is. A jegybanki alapkamat mérséklésével vissza kellene fogni a forint erősödését, ezzel az exportálók helyzetén lehetne javítani.
2002.10.01.	Ünnepi közgyűlést tartott az MGYOSZ, a szervezet 100 éves fennállása alkalmából, amelyen részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök is. A miniszterelnök felszólalásában mindenek előtt a csatlakozásra való felkészülést hangsúlyozta, jelezte, hogy a kormány az egészségügyi és az önkormányzati finanszírozási rendszer átfogó reformjára készül. Az MGYOSZ 12 pontban fogalmazta meg a szövetség programját, amely egyben ajánlásokat is jelent a gazdaság szereplői és a kormány számára is.
2002.10.06.	A FIDEM (Andalúzia női vállalkozókat támogató szövetsége) a Magyarországon működő Andalúz Kereskedelemfejlesztési Irodával közösen felkérték az MGYOSZ-t, hogy tagságuk köréből női vállalkozók vegyenek részt az Almeriában megrendezett Női Vállalkozók II. Nemzetközi Kiállításán. Az andalúz kormány először 1999-ben Granadában rendezte meg a vezető/vállalkozó nők nemzetközi vásárát. A vásáron 20 ország közel 200 kiállítója képviseltette magát. Többségében spanyol kiállítók voltak. Széles volt a szakmai paletta is: termék előállítók (ruházat, textil, ajándékcikkek, különféle élelmiszeripari termékek) és szolgáltatók (ügynökségek, szövetségek) voltak jelen.
2002.10.18.	A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Asturia Spanyol Hercegség Asturias Gyáriparos Szövetsége (FADE - Federation of Businessmen of Asturias) között együttműködési megállapodást írt alá Severino Garcia Vigon a FADE elnöke és Wimmer István az MGYOSZ főtitkára. A megállapodás fő célja a két szövetség közötti együttműködés kialakítása és erősítése, valamint a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bővítése.
2002.10.29.	Széles Gábor az MGYOSZ elnöke előadást tartott az ITDH székházában a hazánkba látogató katalán üzletembereknek, ahol részletes tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről és az MGYOSZ-nak a magyar gazdaságban betöltött szerepéről.
2002.10.29.	Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke előadást tartott a hazánkba látogató katalán üzleti küldöttség előtt a magyar gazdaság helyzetéről és az MGYOSZ szerepéről a gazdaság életében. A látogatásra egy 1994-es meghívás nyomán került sor; az MGYOSZ képviselői Göncz Árpád közátrsasági elnök kíséretében Katalóniába látogattak és meghívták az ottani munkaadói szervezet képviselőit hazánkba.
2002.11.08.	Prágában a MEDEF (Mouvement des Entreprises de France) Francia Gyáriparos Szövetség a UNICE-vel közösen az EU csatlakozásra váró országok munkaadói részére szervezett szeminárium-sorozat keretében megtartotta a második találkozóját. A tanácskozás fő témája az Európai Üzemi Tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás volt a közösségi szintű vállalatokban és a közösségi szintű vállalatcsoportokban. A találkozón részt vett Borosné Bartha Terézia az MGYOSZ nemzetközi igazgatója.
2002.11.18.	Hír. Egyik napilapban megjelent cikk kapcsán félreértésbe bonyolódott Vadász Péter, az MGYOSZ alelnöke és Zwack Péter, a VOSZ gyáriparos szekciójának leendő elnöke. A félreértést az okozta, hogy a szekciót Zwack GYOSZ-nak rövidítve nevezte meg a nyilatkozatában, amelyben kifejti, hogy a jövőben a hazai gyáriparosok külföldi érdekképviseletét tekinti egyik fontos feladatának. Az MGYOSZ alelnöke az elnevezést kifogásolta, amit Zwack pontosított.
2002.11.20.	Hír. Együttműködési megállapodást kötött az MGYOSZ és a Magyar Tudományos Akadémia. A megállapodás alkalmával Széles Gábor hangsúlyozta, hogy a szellemi és az ipari tőke összefogása nélkülözhetetlen a haladáshoz. Az érdekképviselet arra is számít, hogy az együttműködés az EU pályázatokon való nyerési esélyeket is növeli.
2002.12.05.		Szűcs György, az Iposz és Horváth Gábor, a MOSZ elnöke és Vadász Péter (MGYOSZ) részt vett az EU-Magyar Konzultatív Vegyes Bizottság december 4-5-ei, 11. ülésén Brüsszelben. Az ülés napirendi pontjai között szerepelt a regionális politika vitája, amelyet Vadász Péter vezetett és Horváth Gábornak, az ülés társelnökének előadása „A csatlakozás hatásai a magyar mezőgazdaságban” címmel. Az ülést meglátogatta Papayannakis úr az Európa parlament, az EU-Magyar közös Parlamenti bizottság tagja, Mirel úr a Bizottság bővítési Igazgatóságának igazgatója, Becsey Zsolt a Brüsszeli magyar misszió helyettes vezetője. A Vegyes Bizottság üdvözölte az Európai Bizottság ez év októberi állásfoglalását amely szerint a most csatlakozó országok megfelelnek a csatlakozás politikai kritériumainak és képesek lesznek a gazdasági együttműködésre, a gazdasági kritériumok teljesítésére és a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére 2004-től kezdődően. A Vegyes Bizottság üdvözölte az Unió azon törekvését, hogy a decemberi Koppenhágai értekezleten le kívánja zárni a csatlakozási tárgyalásokat. A Magyar csatlakozásra az előzetes tervek szerint 2004 május 1.én kerül sor, amelyen keresztül lehetővé válik a magyar állampolgárok részvétele a 2004ben esedékes Európai parlamenti választásokon. Ezzel egyidejűleg lehetővé válik a Magyar Kormány részvétele a kormányközi konferencián is. A Vegyes Bizottság elfogadta, hogy a civil társadalmi szervezetek részt kívánnak venni a csatlakozási folyamatok alakításában és az acquis végrehajtásában. Ennek érdekében a civil társadalmai szervezeteknek javítaniuk kell felkészültségüket a párbeszédben és konzultatív szerepük ellátásában. A Vegyes Bizottság áttekintette a regionalitás helyzetét és strukturális alapok felhasználását. Vadász Péter, az MGYOSZ alelnöke tájékoztatásában ismertette a regionális különbségeket, az intézményi keretek alakulását és a tárgyalások eredményét, az NFT jelenlegi felépítését, és a még megoldásra váró tartalmi kérdéseket. A Vegyes Bizottság megtárgyalta a magyar mezőgazdaság integrációjának folyamatait, csatlakozását a Közös Agrárpolitikához. Az ágazatban kialakuló krízishelyzet megelőzése elsőrangú feladat annak érdekében, hogy a csatlakozás sikere ne legyen megkérdőjelezhető. Ennek érdekében a közösségi és nemzeti támogatások egymást kiegészítő alkalmazására van szükség, olyan formák és intézkedések keretében, amelyek segítik a csatlakozásból eredő ágazaton belüli és a vidéki lakosság körében jelentkező nyomás rugalmas kezelését. A Vegyes Bizottság tagjai kicserélték nézeteiket az Európai Konventtel összefüggésben. Meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szervezett civil társadalomnak a Konvent munkájában aktívan kell szerepet vállalnia a most csatlakozó országok és a jelenlegi tagállamok esetében. A 11. Ülés Közös nyilatkozat megfogalmazásával zárult, melyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. A Gazdasági és Szociális Vegyes Bizottság következő ülését a tervek szerint Tessalonikiben tartja, a görög elnökség idején.
2002.12.05.	A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. november 29-i ülésén kötött három oldalú megállapodás kiegészítéseként a 2003. évi ágazati és vállalati bértárgyalásokra vonatkozóan megállapodtak abban, hogy a versenyszféra legnagyobb munkáltatói illetve munkavállalói érdekképviselete 2003-ra vonatkozóan 4-7%-os átlagos kereset-növekedési ajánlást fogad el, s ennek megfelelő mértékű 2003. évi bruttó kereset-növekedést szorgalmaz tagszervezetei körében. A két szervezet szerint az OÉT bérajánlásából egyes ágazatokban a bruttó bérek csökkenése következne, ami megzavarhatja a helyi tárgyalásokat. A reálbér-emelkedés egyébként is függ az szja kulcsok változásától, a gyermekek számától, és más körülményektől, amelyekkel a munkaadók nem, vagy csak nehezen kalkulálhatnak. A reálkeresetekben történő megállapodás pedig nem felel meg a cégek mindennapi gyakorlatának. (A PM számításai szerint a 4,5%-os reál-növekedés átlagban 5,2% nominális emeléssel érhető el.) A partnerek megállapodtak abban, hogy különös figyelmet fordítanak a 2003. évi ágazati és vállalati bértárgyalások során az utóbbi években kialakult bérfeszültségek enyhítésére, az indokolatlan bértorlódások felszámolására, az ezt segítő technikák kialakítására. A munkavállalók nettó jövedelem-pozícióinak javítása érdekében szorgalmazzák, hogy 2003-ban a munkahelyek minél szélesebb körében biztosítsák az adókedvezménnyel nyújtható étkezési, üdülési, valamint önkéntes biztosító pénztári juttatásokat. Egyetértettek abban, hogy elsősorban az exportra termelő vállalatoknál a versenyképesség és a béremelés feltételeinek megteremtésében fontos a forint árfolyamának csökkenése.
2002.12.05.	Az MGYOSZ december 5-ei elnökségi ülésén az MGYOSZ, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetsége valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége képviselői megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az alábbi kérdésekben: 1. A 2003-as költségvetést érintő kérdések; 2. Az adó- és járulékrendszert érintő kérdések; 3. A Munka Törvénykönyve 2003-ra tervezett átfogó felülvizsgálatánál a törvény keret-jellegének erősítése, a munkáltatók számára nagyobb mozgástér és érdekeltség biztosítása az ágazati és a vállalati kollektív szerződések megkötésénél; 4. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott feladatok koncepcionális felülvizsgálata; 5. A Területfejlesztési törvény módosításával a munkaadói érdekképviseletek szavazati jogú részvételének biztosítása a területi és a regionális fejlesztési tanácsokban.
2002.12.06.	Hír. Az OÉT munkáltatói oldalának öt szervezete, a KÉSZ tagjai és az MGYOSZ, lemondásra szólította fel a jegybank elnökét, Járai Zsigmondot. A szervezetek szerint a forint leértékelésének halogatása ugyan valóban hozzájárul az infláció alacsonyan tartásához, de ma már a forint árfolyam olyan mértékben rontja a hazai gazdasági szervezetek versenyképességét, hogy az nem tartható tovább. Az MNB közleményben adta tudtul, hogy az infláció alacsonyan tartását elsődleges célnak tekinti. Egyes szakértők szerint viszont az alacsony infláció nem egyszerűen a jegybanki politika következménye, hanem az élelmiszer- és üzemanyag-áresés és a mesterségesen fékezett közüzemi díjemelés is hozzájárul. Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetért az érdekképviseletekkel abban, hogy a versenyképesség romlásának intenzív foglalkoztatás-csökkenés lehet a következménye és ez a folyamat mindenképpen káros a gazdaságra.
2002.12.20.	Az MGYOSZ közreműködésével befejeződtek a villamosenergia-ipari szakágazat 2002. évre vonatkozó középszintű kollektív szerződésének kiterjesztésével kapcsolatos tárgyalások. A munkaadói és munkavállalói tárgyalás eredményeként a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kollektív szerződést az ágazatra kiterjesztette.
2002.12.23.	Hír. Az MGYOSZ sajtótájékoztató keretében hívta fel a figyelmet arra, hogy a válságos helyzetbe került iparágak működési feltételeinek javítása érdekében széleskörű akciót folytat. Így, az MGYOSZ kezdeményezésére és részvételével, a MEH-ben kormányzati munkacsoport jött létre az iparágak néhány speciális problémájának megoldására. Összegyűjtve érintett tagjainak - a Magyar Könnyűipari Szövetség valamint az iparág meghatározó cégeinek - véleményét, és konkrét javaslatait eljuttatta a MEH-be, a pénzügyminiszterhez, a gazdasági miniszterhez, a munkaügyi miniszterhez, valamint a Parlament Gazdasági-, Költségvetési- és Foglakoztatási Bizottságához. Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén – a 2003-as költségvetés tárgyalásakor - az MGYOSZ képviselője igényelte a kormányzattól, hogy a 2002-ben működtetett 15 milliárd Ft. összegű ún. „kompenzációs keretet” 2003-ban is biztosítsa a költségvetés az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka-igényű cégek számára – legalább 10 milliárd Ft összegben.


2002.09.25.	Együttműködési megállapodást írt alá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Az együttműködés célja, hogy a környezet- és természetvédelmi célok elérése érdekében együttműködnek.. A Minisztérium fő célkitűzése, hogy a környezet védelme érdekében szoros együttműködést alakítson ki a vállalkozói szférával. A VOSZ szándéka, hogy elősegítse az együttműködési megállapodás értelmében kapott szakmai támogatással a vállalkozók környezettudatos tevékenységét. Ennek elérése érdekében A VOSZ vállalja, hogy javaslatokat fogalmaz meg a magánforrásoknak a környezetvédelembe való bevonásának lehetőségeire, elősegíti az azt támogató projektek széleskörű ismertetését, tagvállalatai részére ehhez gyakorlati segítséget nyújt, továbbá képviseli a minisztérium előtt a gazdasági szervezetek azon összevont, általánosítható tapasztalatait, amelyek törvény, vagy más jogszabály módosítást indokolhatnak. A VOSZ részt vállal a környezetvédelem céljainak megvalósulásában azáltal is, hogy tagvállalkozásai részére környezetvédelmi program kidolgozását és végrehajtását segíti, megyei szervezetei közreműködésével részt vesz a környezettudatosságra, környezetvédelemre irányuló nevelési programok szervezésében, a szakemberek, a vállalkozók környezetvédelmi képzésében, továbbképzésében. A Minisztérium elősegíti, hogy a környezetvédelem számára preferált célok elérését szolgáló magánberuházásokat - a megfelelő környezetvédelmi és gazdasági feltételek, előírások mellett - állami kamatkedvezmények, vissza nem térítendő támogatások mozdítsák elő, bevonja a VOSZ szakértőit a versenyszférát érintő, a tárca által készítendő törvényjavaslatok, más jogszabályok véleményezésébe, tárcaszintű pályázatok kiírási feltételeinek összeállításába, vállalja, hogy Közönségszolgálati Irodája a VOSZ rendezvényeiről, szakmai konferenciáiról tájékoztatja az irodát felkereső állampolgárokat, valamint a VOSZ kiadványait az érdeklődők számára hozzáférhetővé teszi. Az Együttműködési Megállapodás határozatlan időre szól és annak aláírásakor lép életbe. Felek a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer közösen értékelik.
2002.09.30.	A VOSZ Kibővített Elnöksége 2002. szeptember 30-án ülést tartott. Napirendi pontok: Az USA Nagykövet tájékoztatója - konzultáció; A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekció megalakulásának jóváhagyása; Az ÜVE társelnöki tisztségére kooptálás; Gy. Németh Erzsébet MSZP főpolgármester-jelölt tájékoztatója, konzultáció. Az 1. napirendi pont keretén belül az elnökség Nancy Goodman Brinker asszonytól az USA magyarországi nagykövetétől részletes tájékoztatást hallgatott meg az USA és hazánk politikai és gazdasági kapcsolatáról, a két ország vállalkozói kapcsolatának helyzetéről, továbbá a VOSZ és hasonló amerikai munkaadói, vállalkozói szervezeteinek jövőbeni együttműködésének lehetőségeiről. A 2. napirend keretében az elnökség meghallgatta Krisán László úrnak, a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató szekció elnökének tájékoztatóját, egyben jóváhagyta a szekció megalakulását 2002. szeptember 20-i hatállyal. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnökének előterjesztése alapján a kibővített elnökség egyhangú támogatással 2002. 09. 30-i hatállyal 2 fő társelnököt kooptált: Csányi Sándor urat, az OTP Bank Elnök-vezérigazgatóját és Várszegi Gábort, a FOTEX Rt. tulajdonosát.
2002.10.01.	Hír. Közgyűlést tartott a VOSZ, amelyen részt vett az amerikai nagykövetasszony is. Nancy Goodman Brinker tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az USA változatlanul támogatja a magyarországi befektetéseket, ezzel is elősegítve hazánk fejlődését, ugyan az EU csatlakozás kapcsán az adókedvezmények módosítása ronthatja a befektetési kedvet. A VOSZ elnökség döntött a gyáriparos szekció létrehozásáról, melynek vezetője Zwack Péter lett, az elnökségbe kooptálták Csányi Sándort és Várszegi Gábort.
2002.10.03.	Párbeszéd a VOSZ és a Főpolgármester jelöltek között c. program keretében a szervezet vendége volt Schmitt Pál. A VOSZ felkérte az összes olyan főpolgármester jelöltet, akiket valamely parlamenti párt támogat, hogy nyilvános formában alakítson ki véleményt a vállalkozókat érintő fontos témákról.
2002.11.12.	Hír. A VOSZ-ban megalakult a kereskedelmi és szolgáltatási szekció. Az alakuló ülésen Demján Sándor aktuális kérdésekről beszélt. Az elnök szerint az uniós csatlakozás után erős munkaadói érdekképviseletekre lesz szükség, amelynek többek között olyan célokért is ki kell állnia, mint a hazai versenyképesség növelése érdekében teendő kormányintézkedések. A VOSZ álláspontja szerint a magas áfa-kulcsok akadályozzák a hazai vállalkozások helytállását a piaci versenyben, szükség lenne egy kereskedelmi törvényre és a kereskedők érdekeinek védelmére a feketepiac ellen. Kozák László szekcióelnök bejelentette, hogy a VOSZ beszállítói programot dolgoz ki, amelynek keretében a kis- és középvállalkozók állami támogatást kaphatnak.
2002.11.13.	Hír. Miután megjelentek a tervezett adótörvény-módiosítások és a parlament elfogadta az evát, a munkaadói szervezetek egy része komolyan tiltakozik egyes szabályok miatt. A VOSZ ellenzi a telefonköltségek és a reprezentációs költségek áfa-szabályait, készek az AB-hez fordulni, ha a tervezett változásokat a parlament megszavazza. Az Iposz azért fontolgatja az AB-hez fordulás lehetőségét, mert véleményük szerint nem szűnik meg a mikro- és kisvállalkozások, valamint az alkalmazottak jövedelempozícióinak megkülönböztetése. Az OKISZ szerint a módosítások áremeléshez vezetnek és nem segítik elő a versenyképesség javulását.
2002.11.17.	Németh László nemzetközi igazgató a VOSZ képviseletében részt vett a nemzetközi kis-és középvállalkozások együttműködését és a közép-és kelet-európai, valamint a balkáni térség EU felzárkózását segítő Közép-Európai Kezdeményezés Csúcsértekezlete Gazdasági Fórumán a macedóniai Skopjében 2002, november 12-17.-én. A KEK Csúcstalálkozó, a kormányfők értekezlete és a vele szorosan összekapcsolódó Gazdasági Fórum az idei ősz legjelentősebb politikai és üzleti találkozója volt a Dél-Kelet Európai térségben. A rendezvényen számos más európai ország szervezetei és intézményei vettek részt. Skopjébe várták a KEK tagállamok kormányfőit is, hogy megtárgyalják a politikai és gazdasági helyzetet a szélesebb földrajzi térség összefüggésében, és meghatározzák a jövőbeni tevékenységek fő vonalait. A kormányfők, illetve más megbízott kormányképviselők megerősítették támogatásukat az EU bővítése iránt, azzal, hogy a bővítésnek 2004 után tovább kell folytatódnia. A fórum főszervezője, a KEK projektekért felelős titkársága a térség iránti növekvő érdeklődésről adott számot a rendezvényt megelőzően. A fórum a tagországok befektetési lehetőségeinek bemutatásán túl arra is törekedett, hogy kapcsolatot teremtsen konkrét projektekkel rendelkező részvevők között, és módot adjon a finanszírozási lehetőségek megismerésére, valamint a finanszírozókkal való találkozásra is. E tekintetben a KEK legfőbb segítője a fórum társszervezője, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank volt. A rendezvény érdekessége volt, hogy a trieszti Ifjúsági Csúcs határozata nyomán a KEK Ifjúsági Fórumot is egyidejűleg itt tartották meg. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Külügyminisztériummal, az ITDH-val, valamint a Közép-Európai Kezdeményezés trieszti központjával egyeztetve a VOSZ képviselője előadást tartott, amelyben a VOSZ szervezetét, szerepét a magyar kis- és középvállalkozások körében, a szövetség tagjai számára kifejtett érdekképviseleti tevékenységét és szolgáltatásait, a nemzetközi kapcsolatokat, valamint az együttműködésbe és a balkáni régió fejlesztésébe való bekapcsolódás lehetséges módjait. ismertette. A MATÁV elnök-vezérigazgatója a befektetési sikertörténetek szakmai csoportjában tartott ismertetést a macedón állami telefontársaság, a MAKTEL privatizációjáról és a MobiMak létrehozásáról.
2002.11.18.	Hír. Egyik napilapban megjelent cikk kapcsán félreértésbe bonyolódott Vadász Péter, az MGYOSZ alelnöke és Zwack Péter, a VOSZ gyáriparos szekciójának leendő elnöke. A félreértést az okozta, hogy a szekciót Zwack GYOSZ-nak rövidítve nevezte meg a nyilatkozatában, amelyben kifejti, hogy a jövőben a hazai gyáriparosok külföldi érdekképviseletét tekinti egyik fontos feladatának. Az MGYOSZ alelnöke az elnevezést kifogásolta, amit Zwack pontosított.
2002. 10.11.	Párbeszéd a VOSZ és a Főpolgármester jelöltek között c. program keretében a szervezet vendége volt Demszky Gábor. Október 11-én Demszky Gábor főpolgármester, az SzDSz jelöltje adott választ a VOSZ felvetéseire. Demszky Gábor szerint az iparűzési adó a város fő bevételi forrása, amit máshonnan nem lehet pótolni. Az adó csökkentése a közeljövőben nem lehetséges, arra az adórendszer nagyobb változása esetén lesz lehetőség. Az önkormányzat háromoldalú érdekegyeztető tanács létrehozását biztosítja, amelyben részvételi lehetőséget kap a VOSZ és más érdekképviseletek, kamarák, a kerület és a főváros képviselői. A VOSZ delegálhat szakértőket az önkormányzati bizottságokba is tanácskozási joggal.

2002.10.08.	Hír. 1,8%-os bérkorrekciót hajtottak végre a Volán Társaság tagjainál. A Nógrád Volán szakszervezetei - akik előtt a béremelést a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége bejelentette - nem elégedettek ezzel a mértékkel, miután a cégnél az átlagkereset a nemzetgazdasági átlag 73%-a, a szállítási ágazatban lévő keresetek 69%-a. A szakszervezetek választ várnak arra a kérdésre, hogyan képzeli a cég a felzárkózást. Mint mondták, az évi egyszeri 20 ezer forintos bérkiegészítés nem oldja meg a problémát. Egyes szakszervezeti szakértők szerint bármilyen akcióra sor kerülhet a további béremelés kikényszerítésére.
2002.10.17.	A lovas szakma képviselői utcai demonstrációt tartottak, mivel az ÁPV Rt. meghagyta hivatalában a Nemzeti Lóverseny Kft. igazgatóját, aki hónapok óta tartozott a lovasok versenydíjával. Werner Gábor ÁPV Rt. ügyvezető igazgató fogadta a lovakkal felvonuló menet képviselőit, átvette petíciójukat, és 3 héten belül intézkedett is. A kft. elnöke a Magyar Lovaregylet elnöke lett, aki szakmailag ért a lóversenyzéshez, míg a gazdasági igazgató pénzügyi szakember. A kft. 220 m Ft költségtámogatást is kapott, mindezek okán a szakma képviselői reménykednek abban, hogy vége a válságmenedzserek korszakának és a továbbiakban e sport újjáélesztésére koncentrál a vezetés.
2002.10.24.	Hír. A Ganz Vagon Kft. dolgozói elmondásuk szerint 2001 decembere óta sorozatosan késve és hiányosan kapják meg fizetésüket, ezért és a munkakörülményeik javításáért demonstrációt tartottak a cég irodaháza előtt.
2002.10.30.	Hír. Demonstrációs bizottság felállítását tervezi a BRDSZ, több belügyi szakszervezettel közösen, ha nem sikerül előbbre lépni a bértárgyalásokon. A BM egyelőre 33 ezer forintos köztisztviselői illetményalapot tekint irányadónak, ebben az évben a köztisztviselők illetménye 7,7%-kal emelkedett, aminek következtében jövőre sem lenne reálkereset-növekedés az ágazatban. A szakszervezetek ezt nem tudják elfogadni. Egyes információk szerint a demonstrációt a polgári körök is támogatnák.
2002.11.02.	Hír. November 3-ára sztrájkot jelentett be a Hunacca, a légiutas-kísérőket tömörítő szakszervezet, amelyhez a szervezet elnöke, Lőrinczy Zsolt szerint a szakma 80%-a csatlakozik. A sztrájkhelyzet kialakulásának oka, hogy a bértárgyalásokon a szakszervezet elfogadta ugyan a 2003. évre a napidíj 8%-os emelését, de a következő évekre magasabb szintű korrekciót kért, amire a munkáltató nem reagált megfelelően. A Hunacca a 400 magyar légiutas-kísérő 80-85%-át mondhatja tagjának.
2002.11.04.	Hír. A Csongrád megyei önkormányzat hivatalában rosszul állapították meg az illetményeket, mivel az alapilletmény kiszámításánál nem a helyi alapot, hanem a központi költségvetésben lévőt vették alapul. Ennek következtében a köztisztviselők néhány ezer forinttal kevesebb illetményt kaptak a kelleténél. Az egyik köztisztviselő bírósághoz fordult, így a bírósági ítélet mondta ki, hogy az elszámolás rossz.
2002.11.04.	Hír. November 2-án, szombaton késő éjszaka megegyezett a Hunacca és a Malév a légiutas-kísérők béréről (amely alapvetően alapbérből és napidíjból tevődik össze). A vita tárgya a napidíj volt. A szakszervezet 15 dollárt kért, amelyből időközben engedett, de a munkáltató kompromisszum-képtelensége miatt visszatért a kiindulóponthoz. A szakszervezet javasolta, hogy sávos napidíjat vezessenek be, amely a repült órák számával együtt növekedne. Az emelés a szakszervezet számításai szerint a cég költségvetésének fél százaléka alatt marad. A megállapodás elmaradása esetére a szakszervezet határozatlan ideig tartó sztrájkot hirdetett. Végül sikerült megegyezni a feleknek, a napidíj (jelenleg 9,3 dollár) 20%-kal emelkedik, a repülési órakeret pedig 100 órával nő, összesen 900 órára. A szakszervezet elégedett az eredménnyel. A jelenlegi mértékek mellett egy légiutas-kísérők keresete szakmai gyakorlattól függően 180-400 Ft között mozog, alapvetően a repült idő befolyásolja.
2002.11.06.	Hír. Az MKKSZ választmányi ülése után tartott sajtótájékoztatón Fehér József főtitkár elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a kormány a köztisztviselői bérek emelésében csak az előző kormány által tervezett lépések végrehajtására akar szorítkozni, amely évi átlagban 8% illetményemelést jelent. Ennek része a július 1-től tervezett diplomás minimálbér (100 e Ft), valamint az elmaradt illetményemelés. A szakszervezet szeretné elérni, hogy az illetményalap 36 ezer forintra nőjön. Az ülésen felmerült, hogy demonstrációt kell tartani, ha a kormány magatartásában nem lesz elmozdulás.
2002.11.15.	Mivel a Munkástanácsok Postás Ágazatához tartozókat nem elégítették ki a kormánytól béremelési követeléseikre kapott válaszok, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek. A munkahelyi vezetők több helyen „nem nézték jó szemmel” a POFÉSZ kezdeményezését.
2002.11.18.	Hír. Sztrájkra készül az Ózdi Finomhengermű Munkás Kft. mintegy 500 munkavállalója. A nemrég ukrán többségi tulajdonba került cégnél a 4 műszakos munkarendről áttértek a 3 műszakosra, ami miatt jelentős keresetcsökkenés következett be, a kollektív szerződést pedig 2003. január 1-vel a munkáltató felmondta. A Vasas Szakszervezet szerint a munkások készek a sztrájkra, ha nem sikerül új kollektív szerződést kötni, a bérek csökkenése miatt pedig bírósághoz fordulnak.
2002.11.20.	A Dunaferr szakszervezeti gyűlésén tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, mivel a munkáltató a cég nehéz helyzetére hivatkozva nem akarja emelni 2003-ban a béreket. A Vasas szakszervezet 7%-os alapbér-emelést szeretne elérni, emellett a szociális juttatások szinten tartásáért is síkra száll. A tagság felhatalmazta a szakszervezeti vezetést a tárgyalások ilyen értelmű folytatására, és arra, hogy ezek során bármilyen eszközt alkalmazhat, így sztrájkot is. A szakszervezet szeretné tisztázni a privatizációról szóló híreket is, mivel a miniszterelnök ottjártakor azt mondta, hogy erről nincsen szó. Ha mégis el kellene adni a céget, a szakszervezet szeretné, hogy csak kisebb hányadot adjon el az állam
2002.11.23.	Hír. A Zala Megyei Munkaügyi Bíróságon pert nyert az a rendőrzászlós, akinek a ruhapénzéből egyenruhára visszatartották az összeg egy részét. Miután a rendelkezések szerint az első egyenruha nem kerülhet a rendőr pénzébe, a zászlós kérte a visszatartott rész kifizetését, de a parancsnokság ezt nem tette meg. A per precedens értékű lehet, ha ez a gyakorlat több kapitányságon is működött.
2002.11.27.	Hír. Pécsett 2002. november 21-én kezdte el tárgyalni a Munkaügyi Bíróság első fokon, Pappné Hideg Ilona, helyi és országos szakszervezeti vezető ügyét. Munkáltatója a Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola igazgatója keresettel fordult a Munkaügyi Bírósághoz, mivel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem adta egyetértését, – élve ezen jogával – Pappné felmentéséhez. A munkáltató azzal érvelt, hogy a szakszervezeteknek nincs joguk firtatni tisztségviselőik felmentésének okát, valamint, ha felmondana a szakszervezeti vezetőnek, akkor is lehetne ő a képviselő, bejárva volt munkahelyére, ezt ugyanis jogszabály nem tiltja. A szakszervezet szerint kérdés, hogy ilyen helyzetben a szakszervezeti vezető hogyan tudná hitelesen képviselni az adott munkahelyen dolgozó tagokat, nem beszélve arról, hogy a tisztségviselő elbocsátása önmagában is félelmet és bizonytalanságot vált ki. A PDSZ közleménye szerint „Mindez teljesen ellentétes a kormányprogramban megfogalmazott „szakszervezetekkel való szoros együttműködés” elvével, hiszen így szétverhetik a munkahelyi szakszervezeti csoportokat, mintegy lefejezve azokat. A szakszervezeti képviselők eltávolításával, éppen azoktól szabadulhatnának meg, akiket a tagság bízott meg ügyes-bajos dolgaik intézésével, felvállalva a munkáltatóval, az ebből a feladatból adódó konfliktusokat is!” Sajnos nem egyedi esetről van szó, egy másik országos és munkahelyi szakszervezeti vezető, Nagy Erzsébet elbocsátását is kezdeményezte munkáltatója. Ez utóbbi ügyet Budapesten fogja tárgyalni a Fővárosi Munkaügyi Bíróság.
2002.11.29.	A Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumán vita bontakozott ki a 2003. évi illetményemelés kérdésében. A szakszervezeti oldal által benyújtott javaslatokat a munkáltatói oldal zömmel elutasította, ennek következtében a Munkavállalói Oldal a következő levelet juttatta el a pénzügyminiszterhez: „Tisztelt Miniszter Úr! A Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma Munkavállalói Oldalát alkotó szervezetek a mai napon tartott oldalegyeztetésen megállapították, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya a költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva nem kíván a rendvédelmi szervek hivatásos állománya részére inflációkövető béremelést sem biztosítani 2003. évre és ezzel törvényesíti az e körben dolgozók részére a reálkereset csökkenést. E lehetetlen helyzet felszámolására a Fórum Munkavállalói Oldala létrehozta Demonstrációs Bizottságát. A Demonstrációs Bizottság tagjai a további döntéseik meghozatala előtt újból tárgyalóasztal mellé hívják az érintett tárcák vezetőit 2002. december 06. 16.00 órára a Belügyminisztérium által biztosított helyiségbe. Tájékoztatjuk az érintett minisztereket, hogy e tárgyalásra való meghívásunkról a sajtót is tájékoztatjuk. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára; Hegyes András, BVDOSZSZ elnöke; Nagy Gábor, FTSZ elnöke; Balázs László, FRSZ ügyvivő főtitkára; Kertész László, HTFSZ elnöke; Talabér Zoltán, PVDÉSZ elnöke; Heles Károly, VPFSZ elnöke; Horváth József , HSZ főtitkára; Zentai Ferenc s.k KDSZ főtitkára. Záradék: A Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete, melyek a Hszt. erejénél fogva nem vehetnek részt a Demonstrációs Bizottság munkájában, kinyilvánítják, hogy a miniszterekkel folytatott tárgyalásokon részt kívánnak venni. Dr. Szakács László, NBHSZ elnöke; Powell Pál, NSZÉSZ elnöke.”
2002.12.03.	December 4-én 12-re tűzték ki a Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete tagságának tüntetését az ÁPV Rt. székháza elé, amellyel a Volán társaságok munkavállalói béremelési követelésüket akarják alátámasztani. A munkáltatók szerint 3-4,5%-os béremelési lehetőség áll rendelkezésre, míg az országos ajánlás 4,5% reálbéremelésről szól. A Volánnál az átlagkereset a nemzetgazdasági átlag 73%-a. A szakszervezet közölte, hogy keményebb eszközök alkalmazásától sem riad vissza, ha a munkáltató nem váltja be a bérfelzárkóztatással kapcsolatban tett ígéreteit.
2002.12.03.	Hír. A 2000. januári vasutassztrájk miatt elbocsátott két murakeresztúri vasutas ismét az eredeti munkahelyén és munkakörében dolgozik. A VDSZSZ bejelentette, hogy a két akkor elbocsátott vasutassal a MÁV ismét munkaszerződést kötött.
2002.12.04.	Hír. Ózdon elmaradt a sztrájk, miután az MKDSZ közreműködésével sikerült megállapodásra jutni a helyi Vasas szakszervezetnek és a tulajdonos képviselőjének. A Finomhengermű Munkás Kft. munkavállalói a megegyezés értelmében novembertől 10%-kal emelt alapbért, és 6,6 m Ft értékben vásárlási utalványt kapnak, a műszakok átrendezéséből megtakarított bért szintén utalványban kapják majd meg. A munkáltató vállalta, hogy december 20-ig igyekszik a kollektív szerződést megkötni.
2002.12.04.	Hír. A közúti közlekedésben sikeresen lezárultak a kollektív szerződéskötési tárgyalások. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos szakszervezete által kötött szerződés mintegy 400 vállalkozásra terjed ki, a szerződés megoldja az Mt. és az ÁETR Egyezmény közötti ellentmondásokat.
2002.12.05.	Ma délután a 21 Volán-társaság mintegy ezer dolgozója vonult a tulajdonosi jogkört gyakorló ÁPV Rt. székháza elé, hogy tiltakozzanak a méltatlanul alacsony bérek ellen. A Volán-társaságoknál 25 ezer munkavállaló dolgozik, akik több mint tízezer forinttal keresnek kevesebbet a szakmai átlagnál. Az APV Rt. 3-4%-os bérfejlesztési javaslatot terjesztett elő, vezetője pedig arra hivatkozott, amikor a tüntetők kérésére sem jelent meg átvenni a petíciót, hogy „többre becsüli a társaságot, hogy mellébeszéljen, mondani meg nem tud semmit”. A tüntetésen részt vett Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is. A Nógrádi Volán Rt. dolgozói nem először jártak az ÁPV Rt. előtt; 2002. május 7-én egyszer már átadtak itt egy petíciót. Most is ők voltak a tüntetés kezdeményezői, de a többi Volán-társaság munkavállalói is csatlakoztak a demonstrációhoz. Valenta György, a Közúti Közlekedési Szakszervezet Nógrád megyei vezetője elmondta: 1,8%-os béremelést és egyszeri, 20.000 forintos béren kívüli juttatást kaptak bérkorrekció gyanánt; ezzel duplájára emelkedett az ágazatban kialakult bérektől való lemaradásuk. A résztvevők az ország valamennyi megyéjéből autóbusszal érkeztek a privatizációs társaság központjához. A petíció átadása előtt Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy elrontott és meg nem hozott intézkedések juttatták a szakmában dolgozókat olyan helyzetbe, hogy elkeseredettségükben már a sztrájkra is elszánták magukat. Az elmúlt héten írásban, majd szóban is tárgyalásokat kezdeményeztek a tulajdonos képviselőjénél a jövő évi bérekről, válaszul azonban az ÁPV Rt. vezetése csak egy számukra megalázó, 3-4 százalékos bérfejlesztési javaslatot terjesztett a munkáltatók elé. A szakszervezet szerint az ajánlat nemcsak a bérfelzárkóztatáshoz, de az éves béremeléshez is kevés. A buszvezetők fizetése ugyanis az év végére már 11 ezer forinttal marad el a nemzetgazdasági havi bruttó átlagtól. A volánosok elégedetlenek és csalódottak azért, mert a többi tulajdonos elérte a hozzájuk tartozó közlekedési cégek – a BKV, a MÁV, az önkormányzati közlekedési társaságok – finanszírozását, ugyanezt az eredményt nem tudja felmutatni a Volán-társaságok tulajdonosi jogát gyakorló privatizációs szervezet. Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke hangsúlyozta: 1995-ben lett az ÁPV Rt. a Volán-társaságok fő tulajdonosa. Azóta is csak az ígéreteket lehet hallani, a bérlemaradás pedig egyre csak nő. Az ÁPV Rt. vezetői kijátszották az idei béremelést, emiatt jelenleg is folynak a bírósági perek. Most már csak gyors és hathatós intézkedésekkel lehet a szakmát megmenteni, ezért a szakszervezet az erőteljesebb nyomásgyakorló eszközöktől sem riad vissza: ha nem történik előrelépés a bérfejlesztésben, a hét végi kongresszus feltehetően sztrájkról fog dönteni. A demonstrációban mintegy 1200 ember vett részt. Az ÁPV Rt. úgy értékeli, hogy az érdekérvényesítés ilyen módszerei szükségtelenek, és meggyőződése, hogy a demonstráció legalább annyira szól a szakszervezeti kongresszusnak, mint a kormányzati szerveknek - áll a vagyonkezelő közleményében. Eszerint az ÁPV Rt. idén nyáron hivatalba lépett új vezetése kezdettől fogva megkülönböztetett figyelmet fordított a Volán társaságok helyzetének rendezésére, ennek részeként, a cégeknél foglalkoztatott munkavállalók jövedelmi viszonyaira. A szakszervezet ugyanezen követelések miatt már július 10-re is demonstrációt tervezett az ÁPV Rt. székháza elé - döntését még a kormányváltás előtt hozta meg - amit azonban a július 4-én, az Erzsébet-hídon történt eseményekre hivatkozva lemondott. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó munkavállalók - akiknek 20-30 év munkaviszony után is mindössze bruttó nyolcvanezer forint körüli a fizetése - elmondása szerint ők készek lettek volna júliusban is demonstrálni, ha a szakszervezet annak ellenére sem él a nyomásgyakorlás eszközével, hogy annak szükségessége nyilvánvalóvá válik, a dolgozók tömeges kilépésére számíthat.
2002.12.07.	Hír. A Vidám Színpad művészei a munkáltatóval való tárgyalás után megkapták elmaradt bérüket, négyen azonban időközben elszerződtek Fehér Anett (Anettka) most induló színházába. A tárgyalást Gy. Németh Erzsébet, a felügyelő bizottság elnöke szorgalmazta, azon a Színházi Kamara képviselője is részt vett.
2002.12.07.	Hír. Bácsalmáson 2001. május 21-én demonstrációt tartottak a térség polgármesterei és a Bácsalmási Agráripari Rt. nyugdíjasai a cég vezérigazgatójának leváltása ellen, mivel azt gondolták, hogy a vezető leváltása a privatizáció első lépése. A cég 600 embernek ad munkát a környéken, ezért a környező településeknek is fontos, hogy működjön. Az akkor kinevezett új vezetőket most leváltották, így az érintettek ismét a privatizációtól tartanak. Ez azért lehet rossz lépés, mert a térségben számtalan példa van arra, hogy a gazdaságokat eladták, majd az új tulajdonos elbocsátotta a munkavállalókat, a földet pedig később spekulációs haszonszerzésre kívánja használni.
2002.12.09.	A Közúti Közlekedési Szakszervezet bejelentette, hogy ha az ÁPV Rt. nem változtat a jövő évi keresetnövekedési ajánlatán, akkor január 6-ra figyelmeztető sztrájkot hirdetnek. A szakszervezet 26,4%-os bérfejlesztést kér, ami átlagosan 29.500 Ft-os növelését jelentené, ezzel elérnék a nemzetgazdasági átlagkereset szintjét, ez összesen 9 md Ft-ot jelent 2003-ban. A KKSZ 3-4,5%-os bérfejlesztési ajánlatot tett, amelynek elnöke egyébként úgy látja, ha sztrájkra kerül a sor, az nemcsak a bérekért, hanem 6 év tárgyalásai után a szakma presztízsének helyreállításáért is folyik majd.
2002.12.10.	Hír. A Pofész (Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége) december 9-én petíciót juttatott el a kormányfőhöz, amelyet 5080 postás írt alá. A petícióban kérik, hogy a választási kampány során tett, majd később megismételt ígéretének megfelelően gondoskodjon a postások jelentős béremeléséről. A Postás Szakszervezet egyetért ezzel a követeléssel, de nem tartja célszerűnek a demonstrációt. A postások átlagkeresete 45-70 ezer forint körüli nettó összeg, amely átlagban 20 ezer forinttal alacsonyabb bruttó bért jelent, mint a nemzetgazdasági átlag. A miniszterelnök az MSZOSZ kongresszuson megismételte a helyzet rendezése iránti szándékát, de azt is közölte, hogy a béremelés alacsonyabb lehet, mint a közalkalmazottaké.
2002.12.10.	Hír. A BRDSZ március 21-re jelentett be demonstrációt arra az esetre, ha a RSZTÉF-en nem születik meg a 2003. évi béremelésről elfogadható megállapodás. Bárdos Judit egyelőre nem árulta el a sajtónak, milyen formában óhajtják kinyilvánítani elégedetlenségüket.
2002.12.11.	A Dunaferr társaságcsoporttal kapcsolatos kormánydöntések befolyásolása, az állami szerepvállalás meghatározott mértékű fenntartása érdekében demonstrációt tartanak a Dunaferr munkavállalói december 12-én, csütörtökön az ÁPV Rt. székháza előtt – jelentette be a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettese.
2002.12.11.	Hír. Tiltakozó nagygyűlést szervez a jövő év elejére a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete (MKKSZ), ha a kormány nem változtat a közszolgálatban dolgozók béremelésére vonatkozó álláspontján. A kormány ugyanis – a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket érintő bérrendezésekre hivatkozva – a 2003. évi költségvetésben nem irányzott elő értékelhető keresetnövelést e szférában. Fehér József, a szakszervezet főtitkára elmondta: a kormány nem fogadta el azokat a javaslataikat, amelyek a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat érintő karriertípusú előmeneteli rendszer alapelemeinek szinten tartó megóvását biztosították volna. Az eredményes közintézményi, közhivatali működéshez korszerű szervezetre és a feladatokhoz igazodó személyi feltételekre van szükség. A kormány is csak akkor lehet biztos döntéseinek eredményes végrehajtásában, ha a működés feltételeiről korrekt munkáltatóként gondoskodik.
2002.12.12.	A Dunaferr társaságcsoport 8.500 munkavállalója azt követeli, hogy a cégben az állami tulajdon a privatizáció után is meghatározó mértékű maradjon - mondta Bálint Mihály, a Dunaferr Dunai Vasmű Vasas Szakszervezeti Szövetségének elnöke az ÁPV Rt. székháza előtt megtartott demonstráción csütörtökön. A mintegy 16 ezer aláírást tartalmazó petíciójukat Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatósága elnöksége nevében Vásárhelyi István elnökhelyettes vette át.
2002.12.13.	Hírek szerint növekszik a feszültség a Dunaferr körül. Tegnap a munkavállalók demonstráltak az ÁPV Rt. előtt, ma rendkívüli közgyűlés lesz, s a társtulajdonos dunaújvárosi önkormányzat csak szigorú feltételek kikötésével hatalmazta fel a polgármestert, hogy megszavazza a szervezeti változássorozat első lépését, az Acélművek Kft. beolvasztását a társaságba. A kormány hetek óta halogatja a cég jövőjéről való döntést. A vállalatcsoport ma tartja rendkívüli közgyűlését, amelyen arról szavaznak, hogy a szervezeti átalakítások első lépéseként az Acélmű Kft.-t beolvasszák-e a részvénytársaságba, amivel jelentősen csökkenhetnének a költségek, és a legnagyobb veszteséget termelő leányvállalatot ezzel tehermentesíteni lehetne. Csakhogy ez egyben azzal is járhat, hogy – az előzetes becslések szerint – mintegy 800-an elveszíthetik mostani munkájukat. Ezért a dunaújvárosi önkormányzat, amely 14,9 százalékos részesedéssel rendelkezik, szigorú feltételeket szabott, s csak ezek teljesítése esetén járul hozzá, hogy Kálmán András polgármester megszavazza a beolvadást.
2002.12.14.	Hír. Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezte a defendes munkavállalók érdekében tüntetést szervez. A Defend Kft. megszűnik, illetve tulajdonát eladják, ezért december 28-án a székház előtt, majd január 16-án a parlament előtt demonstrációt tartanak, ez utóbbi keretében petíciót akarnak átnyújtani a Defend tulajdonosainak, a kormányfőnek és a munkaügyi miniszternek. A tüntetés célja, hogy a politika vonuljon ki a Defend ügyéből és olyan szakmai befektető vehesse meg a céget, aki gondoskodik a munkahelyek megmaradásáról. (Tudomásom szerint a dec. 28-i tüntetés elmaradt. A szerk.)
2002.12.16.	Hír. Az idei jelentős átlagos béremelkedés ellenére a dolgozók nagy csoportjai elégedetlenek keresetükkel, s több helyen sor kerülhet akciók szervezésére. Az autóbusz-vezetők, postások, köztisztviselők, rendvédelmi dolgozók, pilóták és légiutas-kísérők, sőt a bírák is elégedetlenek a jövő évre tervezett béremelés mértékével. A legtöbben azért elégedetlenek, mert keresetük elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

NAPI- ÉS HETILAPOK

2002.10.01.	Magyar Hírlap 6. l. Joób Sándor: Szakszervezeti vezetőkből állami hivatalnokok.
2002.10.01.	Magyar Hírlap 13. l. GL: A hazai tőke is kivonulhat az országból.
2002.10.01.	Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Közalkalmazotti béremelések szigorú ellenőrzéssel.
2002.10.01.	Népszabadság 15. l. Munkakör.
2002.10.01.	Világgazdaság 3. l. Gyáriparosok szekciója alakul a VOSZ-ban.
2002.10.01.	Népszava 1., 3. l. Mától a számlákon a pénz.
2002.10.02.	Népszava 1.,5. l. Farkas Barbara: Számlára adott különjuttatás.
2002.10.02.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Alacsony bérek a közigazgatásban.
2002.10.02.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A postások válaszra várnak.
2002.10.02.	Magyar Hírlap 13. l. Márk Edina: Dunaferr: 14 milliárd rekordveszteség. Bizonytalanságban érzik magukat a vasműben dolgozó munkavállalók.
2002.10.03.	Népszava 1. l. M. Kovács Róbert: Külön vonalon jelenthető be, ha nem teljes a béremelés.
2002.10.03.	Népszabadság 1. l. Danó Anna: Elszámolt egészségügyi bérelszámolás.
2002.10.03.	Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: MSZOSZ javaslatok a jövő évi keresetekre.
2002.10.03.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Sérülhet a szociális párbeszéd.
2002.10.03.	Népszava Közép-Európa Melléklet 9. l. Egyre fogy a szervezett dolgozók száma.
2002.10.04.	Világgazdaság 5. l. A BKIK óvatos javaslata.
2002.10.04.	Világgazdaság 16. l. Hogyan értékeli a jövő évi adóváltozásokat?
2002.10.04.	Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Másfél százalékot puhult a kormány bérajánlata.
2002.10.04.	Népszabadság 5. l. K.J.E.: Költözött a munkaügyi tárca.
2002.10.04.	Népszabadság 14. l. Kiss Melinda Katalin: Amikor a személyzetis munkát keres.
2002.10.04.	Népszava 1., 3. l. Szabályosan számolták ki a közalkalmazotti béreket.
2002.10.05.	Magyar Hírlap 13. l. O. Horváth györgy: Jövőre 6-7%-os reálbér-emelkedés.
2002.10.05.	Magyar Nemzet 1., 3. l. Bákonyi Ádám: Minimálbér-stopot hirdet a kormány?
2002.10.05.	Magyar Nemzet 3. l. Czirják Imre: Ellenőrzik a jövedelem-növekedést.
2002.10.05.	Népszabadság 4. l. Kéri J. Tibor: Javaslat a gyermekek védelmére. A kormány értékelte a közalkalmazotti béremelés tapasztalatait.
2002.10.05.	Népszabadság 31. l. B.T.: A legtöbb fogyatékkal élő munkanélküli. Kéri J. Tibor: Javaslat a gyermekek védelmére. A kormány értékelte a közalkalmazotti béremelés tapasztalatait.
2002.10.05.	Népszabadság 16. l. Szüretelnek a szakszervezetek.
2002.10.05.	Népszabadság 28. l. Daniss Győző: A tanárnő pénztárcája.
2002.10.05.	Népszava 1., 2. l. Szigeti Ildikó: 6-7 százalékkal nőhetnek jövőre a reálbérek.
2002.10.07.	Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Több a közszféra bére, de nem mindenki örül.
2002.10.07.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Az érdekvédők megtorpanásról beszélnek.
2002.10.07.	Magyar Hírlap 1., 6. l. KuM: A béremelés miatt sem tűnt el a paraszolvencia.
2002.10.07.	Magyar Hírlap 15. l. Csurgó Ottó: Az alkalmazottak védelme biztosítással.
2002.10.07.	Magyar Nemzet 11. l. Bálint József: Politika került a szegedi konzervbe.
2002.10.07.	Világgazdaság 3. l. Ternyák Edit: Nem emelné a kormány a minimálbért.
2002.10.07.	Népszava 5. l. M. Kovács Róbert: A színlelt vállalkozások problémáját nem oldja meg az eva.
2002.10.08.	Világgazdaság 5. l. Humánerő.
2002.10.08.	Világgazdaság 7. l. Bérmegállapodás a Volán-társaságoknál.
2002.10.08.	Világgazdaság 10. l. MKB-Iposz megállapodás.
2002.10.08.	Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Hivatalos-e már a bárajánlás?.
2002.10.08.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Béremelés: az érdekvédők elégedetlenek.
2002.10.08.	Népszabadság 15. l. Munkakör.
2002.10.08.	Magyar Hírlap 16. l. PE: MKB-Iposz megállapodás.
2002.10.08.	Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Még nincs kormányzati bérajánlás.
2002.10.09.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Bérfelzárkóztatásra várnak a Volánnál.
2002.10.09.	Magyar Nemzet 2. l. Kiss munkahelyet teremtett a sógorának?
2002.10.09.	Népszabadság 1., 2. l. Füzes Oszkár: EU: törvényt a diszkrimináció ellen!
2002.10.09.	Népszabadság 5. l. D.A.N.: A Fidesz aggódik a béremelésből kimaradókért.
2002.10.09.	Világgazdaság 1., 5. l. MKK: Kétlépcsős lehet a béremelés.
2002.10.10.	Magyar Hírlap 1., 15. l. A Matáv kétezer dolgozójától válik meg.
2002.10.10.	Népszabadság 5. l. Egyezség a bírói fizetésekről.
2002.10.10.	Világgazdaság 3. l. László Gergely: Bérveszély a versenyképességre.
2002.10.10.	Magyar Nemzet 1., 5. l. Zivkovics Natalia: Kórházi ápolás hálapénz nélkül?
2002.10.10.	Népszava 1., 6. l. Pálmai Erika: Jövőre 50%-kal emelik a bírók és az ügyészek bérét is.
2002.10.10.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Garanciát kérnek a munkavállalók.
2002.10.10.	Népszava 3. l. Leopold Erika: Korrigálni kell a felsőoktatási dolgozók bérfejlesztését.
2002.10.11.	HVG. 121-123.l. Molnár Patrícia, Vitéz F. Ibolya: Szoroztak és osztottak. Közalkalmazotti béremelés. Sávváltás koccanással.

2002.10.11.	HVG. 129-132.l. Farkas Zoltán: Ugrás előre, lépés hátra. Romló gazdasági egyensúly.
2002.10.11.	Magyar Hírlap 1., 13. l. Videoton, Matáv, posta: elbocsátások.
2002.10.11.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Hivatalos bérajánlást sürgető érdekvédők.
2002.10.11.	Népszava 3. l. Kun J. Viktória: Új szabályozás: védtelen orvosok?
2002.10.11.	Népszabadság 14. l. Kun J. Erzsébet: Támogatott távmunka.
2002.10.12.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Munka mellett rosszul eszünk.
2002.10.12.	Népszabadság 12. l. Nacsa Beáta - Berki Erzsébet: A munkaügyi perekről.
2002.10.12.	Népszabadság 15. l. Friss Róbert: A vagyonőrnek nem kényszer a számla.
2002.10.12.	Népszava 11. l. Drága a magyar munkaerő?
2002.10.12	Magyar Hírlap 14. l. OKISZ-tiltakozás az adótörvények miatt.
2002.10.14.	Magyar Hírlap 1., 14.l Meixner Zoltán: Recesszióban a főnökök kisebb fizetésemeléssel is beérik.
2002.10.14.	Népszava 2. l. Két lépcsőben emelik a bírák bérét.
2002.10.14.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Nem csábít vissza a közalkalmazotti béremelés.
2002.10.15.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Magyar Posta: béremelés helyett leépítés.
2002.10.15.	Népszabadság 16. l. Munkakör.
2002.10.15.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Óvatos bérpolitikára int az unió.
2002.10.16	Népszabadság 6. l. Bosszútól tartanak az APEH dolgozói.
2002.10.16.	Világgazdaság 1., 16. l. Ternyák Edit: Formálódó 2003. évi jövedelmek.
2002.10.16.	Világgazdaság 19. l. Ternyák Edit: Humánerő.
2002.10.17.	Magyar Nemzet 2. l. Kevesebbet keresnek az APEH-dolgozók?
2002.10.17.	Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Egyeztetés a minimálbérről.
2002.10.17.	Népszava 1., 3. l. Béremelésre több, mint 10 százalék
2002.10.18.	Magyar Hírlap 13. l. Nagy Ildikó: Marad az APEH dolgozók prémiuma, de az összege csökken.
2002.10.18.	Magyar Hírlap 15. l. A kormány jegelné az 50 ezres minimálbért.
2002.10.19.	Népszabadság 5. l. K.J.E.: A tűzoltók és a veszélyességi pótlék.
2002.10.21.	Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Bérajánlás: az érdekvédők egymással sem értenek egyet.
2002.10.21.	Magyar Nemzet 13. l. Csákó Attila: Szükség van a friss működőtőkére.
2002.10.21.	Népszabadság 1. l. Kun J. Erzsébet: Munkakönyv helyett munkakártya.
2002.10.21.	Magyar Hírlap 14. l. Márk Edina: Új munkanélküli-támogatások
2002.10.22.	Népszabadság 17. l. Munkakör.
2002.10.22.	Magyar Nemzet 2. l. Nincs egyetértés a bérek kérdésében.
2002.10.22.	Magyar Nemzet 13. l. Mayer György: Újból növekedhet a munkanélküliség.
2002.10.22.	Világgazdaság 1., 3. l. Ternyák Edit: Alakulóban a jövő évi keresete.
2002.10.22.	Magyar Hírlap 13. l. Nagy Ildikó: Nyolcvanmilliárdnyi szja-kedvezmény.
2002.10.22.	Népszava 10. l. M. Kovács Róbert: Nem elégedettek a munkavállalók.
2002.10.22.	Népszava 10. l. Kerékgyártó György: Elkerülte a béremelés a MÁV Szimfonikusokat.
2002.10.24.	Magyar Hírlap 13. l. Dóra Melinda Tünde: Fehérváron 3700 dolgozót küldenek el.
2002.10.24.	Magyar Hírlap 15. l. Papp Zsolt: A munkaadók 3 százalékkal emelnék a béreket.
2002.10.24.	Népszabadság 5. l. APEH: tárgyalás a dolgozók jutalmáról.
2002.10.24.	Népszabadság 13. l. Pekarek János: IBM-sok Székesfehérváron.
2002.10.24.	Népszabadság 15. l. Kun J. Erzsébet: Rögzített álláspontok a jövő évi béremelésről.
2002.10.24.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Mayer György: Bezár az IBM-üzem Székesfehérváron.
2002.10.24.	Magyar Nemzet 2. l. Merev álláspontok a bérek ügyében.
2002.10.24.	Világgazdaság 1., 9., 16. l. Bezárja fehérvári üzemét az IBM.
2002.10.24.	Világgazdaság 3. l. Még nincs egyetértés az OÉT-ben.
2002.10.24.	Világgazdaság 8. l. Ternyák Edit: Humánerő.
2002.10.25.	Népszabadság 9. l. Pekarek János: Lekésett busz a gyár előtt.
2002.10.25.	Népszabadság 13. l. IBM: hivatalos bejelentés, tárgyalások.
2002.10.25.	Magyar Hírlap 13. l. Dóra Melinda Tünde, Hajnal László: A General Electric jön, az IBM megy.
2002.10.25.	Magyar Nemzet 1., 11., 7. l. Folytatódnak az elbocsátások. Kemény tárgyalások előtt a közszféra érdekképviseletei.
2002.10.25.	Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: A jövő évi bért féltik.
2002.10.26.	Magyar Hírlap 1., 14. l. Több cég jelezte, hogy alkalmaznák az IBM által elbocsátott dolgozókat.
2002.10.26.	Magyar Hírlap 13. l. Dóra Melinda Tünde: Nem aratott sikert a kormánycsomag.
2002.10.26.	Magyar Hírlap 14. l. Márk Edina: Túlvannak az első sokkon az IBM dolgozói.
2002.10.26.	Magyar Nemzet 1., 4., 13. l. Mayer György: Csoportos leépítések várhatók.
2002.10.26.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Egyoldalú megállapodás?
2002.10.26.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Illetményemelést követelő köztisztviselők.
2002.10.26.	Népszabadság 13. l. Állástúlkínálat az IBM-eseknek?
2002.10.26.	Népszabadság 43. l. BKIK: 52 ezer forint minimálbér.
2002.10.28.	Népszava 3. l. Szabó Iréne: Haladékot kapott Lencsehegy.
2002.10.28.	Világgazdaság 3. l. Munkanélküliség: mérési hiba?
2002.10.28.	Népszabadság 8. l. Európai Unió melléklet
2002.10.28.	Népszabadság 13 l. P.J.: Kedden kezdik a tárgyalásokat az IBM-nél.
2002.10.28.	Népszabadság 13 l. Sztrájk előtti tárgyalások a Malévnél. IBM-nél.
2002.10.29.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A rendvédelmiek demonstrálnának.
2002.10.29.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Feléleszti a belügyi szakszervezet a demonstrációs bizottságot?
2002.10.29.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Vagyonvédők és Munkástanácsok.
2002.10.29.	Népszabadság 13. l. A. Sz.: Sztrájkra is készek a stewardessek..
2002.10.29.	Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Humánerő.
2002.10.29.	Magyar Hírlap 15. l. Márk Edina: A bérnövekedés súlyosbította a ruházati ipar válságát.
2002.10.30.	Magyar Hírlap 1.. l. Nagy Szilvia: Átláthatóvá teszik az állami vezetők fizetését.
2002.10.30.	Világgazdaság 16. l. Honvédelem
2002.10.30.	Népszabadság 4. l. Két lépcsőben akarják emelni az állami vezetők bérét.
2002.10.30.	Népszabadság 12. l. A. Sz.: Malév: Sztrájk vagy megegyezés.
2002.10.30.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Ma kezdődik az őszi bértárgyalás.
2002.10.30.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Polgári körök támogatják a belügyi dolgozókat?
2002.10.31.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Számháború helyszíne lett az érdekegyeztető tanács.
2002.10.31.	Népszava 5. l. Karnyújtásnyira a megállapodás a székesfehérvári IBM-mel.
2002.10.31.	Magyar Hírlap 4. l. NSZ: A főtisztviselő többet keres, mint a minisztere.
2002.10.31.	Magyar Hírlap 9. l. L. László János: Munkaügyi pert nyert az érdi jegyző.
2002.10.31.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet. OÉT: Nincs egyezség a bérajánlásról.
2002.10.31.	Népszabadság 13. l. A. Sz.: Vasárnaptól Malév-sztrájk?
2002.10.31.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Eredménytelen volt a bértárgyalás.
2002.11.02.	Népszava 5. l. IBM-elbocsátások: befejeződtek a tárgyalások.
2002.11.02.	Népszava 5. l. Most a légikísérők sztrájkolnak.
2002.11.02.	HVG 109-111. l. Molnár Patrícia: Lemeztelenítés. Székesfehérvári gyárbezárás.
2002.11.02.	Magyar hírlap 1., 13. l. Sztrájkhelyzet a Malévnál a napidíj miatt.
2002.11.02.	Népszabadság 1., 12. l. A Malév nem tudott megegyezni az utaskísérőkkel.
2002.11.02.	Népszabadság 5. l. Danó Anna: Emelkedő járandóságok.
2002.11.02.	Népszabadság 12. l. A. Sz.: Nincs megegyezés a Malévnál.
2002.11.02.	Magyar nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Holnaptól sztrájk lehet a Malévnál.
2002.11.02.	Magyar Hírlap 13. l. HL: Holnaptól sztrájkolhatnak a Malév légiutas-kísérői.
2002.11.03.	Népszabadság 1., 6. l. Kun J. Erzsébet: Bérajánlat: közeledés a hat százalékhoz.
2002.11.03.	Népszabadság 6. l. L.K.: Egységes közszolgálatot terveznek.
2002.11.04.	Népszava 1., 4. l. A szociális szféra a jövő évi költségvetés nyertese
2002.11.04.	Magyar Hírlap 1., 6. l. Bodnár Lajos: Húsz százalékkal emelkedik jövőre a honatyák illetménye.
2002.11.04.	Magyar Hírlap 1., 5. l. Nem a bérek rettentik el a beruházókat.
2002.11.04.	Magyar Hírlap 8. l. Szarka Klára: Szerveződik a Magyar Szociális Fórum.
2002.11.04.	Népszabadság 13. l. Megegyezés az IBM és a dolgozók között.
2002.11.04.	Magyar Nemzet 2. l. Bálint József: Pert nyert a tisztviselő.
2002.11.04.	Magyar Nemzet 5. l. Stefka István: Sztrájkoktól a földvédelemig. Rácz Sándor szerint a kommunistáknak semmi köze nincs a munkásosztályhoz.
2002.11.04.	Magyar Hírlap 14. l. Hajnal László: Egyezség után elmaradt a sztrájk a Malévnál.
2002.11.04.	Magyar Hírlap 14. l. Az idén négyszer gyorsabban nő a reálbér, mint a GDP.
2002.11.04.	Világgazdaság 6. l. Nem sztrájkolnak a légiutas-kísérők.
2002.11.04.	Magyar Hírlap 15. l. MOS: A munkaidő 45 százalékát még mindig eltékozoljuk.
2002.11.05.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Érdekegyeztetés: a megállapodás hiánya senkinek sem jó.
2002.11.05.	Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Humánerő.
2002.11.05.	Népszabadság 13. l. Pekarek Ákos: Sokat megér az IBM-nek a békés búcsú.
2002.11.05.	Népszabadság 18. l. Munkakör.
2002.11.05.	Magyar Nemzet 1., 11. l. Rendben fizet az IBM az elbocsátandóknak.
2002.11.06.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Csalódott tisztviselők.
2002.11.06.	Magyar Hírlap 6. l. JóS: Sztrájktól sem riad vissza a közszféra.
2002.11.06.	Népszabadság 1., 5 l. Danó Anna, Kun J. Erzsébet: Ki felügyelje a társadalombiztosítást?
2002.11.06.	Kun J. Erzsébet: Bérharcra kész a közszféra.
2002.11.06.	Világgazdaság 7. l. Oblath Gábor: Lemaradtak-e a bérek az EU-hoz viszonyítva?
2002.11.06.	Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Bérharcra kész a közszféra.
2002.11.07.	Népszava 3. l. Bővül a vasúti érdekegyeztetés.
2002.11.07.	Népszava 5. l. Eredményes volt a lovasok tüntetése.
2002.11.08.	Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: „Trükkös” elbocsátások.
2002.11.08.	Népszabadság 6. l. Etikai kódex köztisztviselőknek.
2002.11.09.	HVG 99-101. l. Dobszay János: Bértranszfúzió. Állami vezetők javadalmazása.
2002.11.09.	HVG 102. l. Fahidi Gergely: Csillagosok, szerződésesek. Katona-utánpótlás.

2002.11.09.	HVG 109-113. l. Molnár Patrícia: Az egyik szemük sír. Érdekegyeztetés adókról, bérekről.
2002.11.09.	Magyar Nemzet 4. l. Swendt Pál: Rendőrköltségvetés: tiltakozás.
2002.11.11.	Népszava 3. l. Szakszervezeti kerekasztal.
2002.11.11.	Magyar nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Kiss Péter könnyű béralkura készül.
2002.11.11.	Népszabadság 1., 18. l. Feketefizetés, megalázottság.
2002.11.11.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: kevesebb szakszervezeti szövetség?
2002.11.12.	Népszava 4. l. Simon István: Újabb forduló Fehérváron.
2002.11.12.	Népszava 10. l. Közszolgálat: Béremelésre várva.
2002.11.12.	Világgazdaság 1., 5. l. Juhász Péter: Tízezres elbocsátások jövőre.
2002.11.12.	Világgazdaság 7. l. Alacsonyabb iparűzési adót akar a VOSZ.
2002.11.12.	Népszabadság 6. l. V.A.D.: A PSZ a pedagógusbérekről.
2002.11.12.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vesztesek a pedagógusok.
2002.11.12.	Magyar Nemzet 11. l. Csákó Attila: Alkotmánybírákhoz fordulhat a VOSZ.
2002.11.12.	Magyar Hírlap 13. l. Szilágyi Béla: A magas áfa csökkenti hazánk versenyképességét.
2002.11.13.	Magyar Hírlap 1., 7. l. Bodnár Lajos: Az új kormány is főtisztviselőket toboroz.
2002.11.13.	Magyar Hírlap 5. l. Gyükeri Mercédesz: Mikortól dolgozhatunk az EU-ban?
2002.11.13.	Magyar Nemzet 11. l. Újabb leépítések várhatók. Nincs központi terv a munkanélküliség csökkentésére.
2002.11.13.	Magyar Nemzet 11. l. Csákó Attila: Tiltakoznak az érdekvédők.
2002.11.13.	Magyar Hírlap 23. l. Karrier és menedzsment
2002.11.13.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Befagyott bérek a Belügyben?
2002.11.13.	Népszava 11. l. Holubár Zita: Nem játékszer az önkormányzat.
2002.11.14.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: OÉT: titkolóznak az érintettek.
2002.11.14.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Leépítések a közszférában?
2002.11.14.	Magyar Hírlap 15. l. ME: Kemény bércsata várható.
2002.11.15.	Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Kemény bértárgyalás várható.
2002.11.15.	Népszava 13. l. Lendvai a szakszervezeteknél.
2002.11.15.	Világgazdaság 8. l. Színházak béremelés után.
2002.11.16.	Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Versenyszféra: Nincs megállapodás a béremelésről.
2002.11.16.	Magyar Hírlap 13. l. ME: OÉT: továbbra sincs megegyezés.
2002.11.16.	Népszabadság 5. l. Rang lehet a főtisztviselői cím.
2002.11.16.	Népszabadság 12. l. Kun J. Erzsébet: Kisebb béremelés, kevesebb munkaidő?
2002.11.16.	Magyar Hírlap 29. l. Farkas Ábel: Bozgorok „Kisunióban”.
2002.11.16.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Eredménytelen volt a béregyeztetés.
2002.11.18.	Világgazdaság 1., 4. l. Ternyák Edit: Alakul a Munka Törvénykönyve.
2002.11.18.	Világgazdaság 3. l. Az MGYOSZ értetlen, Zwack Péter pontosít.
2002.11.18.	Népszabadság 5. l. Sztrájkra készülnek Ózdon.
2002.11.19.	Magyar Hírlap 6. l. Locsmándi Andrea: Bérfeszültséget okoznak az MTV-s sztárgázsik a rádiónál.
2002.11.19.	Magyar Hírlap 14. l. Dóra Melinda Tünde: Philips: mész, vagy maradsz kevesebb pénzért?
2002.11.19.	Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Humánerő.
2002.11.20.	Népszabadság 20. l. Pekarek János: Három hónap nagy idő?
2002.11.20.	Népszabadság 27. l. Cs. K. É.: Túljelentkezés a tantestületekbe.
2002.11.20.	Világgazdaság 4. l. Újabb lökés a bérdinamikának.
2002.11.20.	Világgazdaság 9. l. Hitel az IBM-eseket átvevő cégeknek.
2002.11.20.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Csökkenő reálbérek?
2002.11.20.	Magyar Nemzet 11. l. Mayer György: Tavalyi lendületből nőttek a keresetek.
2002.11.20.	Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Közelít a versenyágazatéhoz a közszféra bérszínvonala.
2002.11.21.	Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Nincs egyezség a közszférában.
2002.11.21.	Magyar Hírlap 15. l. Dóra Melinda Tünde: Munkaügyi mélypontra kerülhet Székesfehérvár.
2002.11.21.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Kongresszus a megmaradásért. Az MSZOSZ szervezeti megújulást és fordulatot hirdet.
2002.11.21.	Népszabadság 16. l. Bérharc a Dunaferrnél.
2002.11.21.	Népszava 3. l. Komoly ellentétek a Vidám Színpadon.
2002.11.21.	Népszava 5. l. Hitel az IBM dolgozóinak.
2002.11.22.	Magyar Nemzet 1., 2. l. Zivkovics Natalia: Betegebbek az orvosok a kezelteknél.
2002.11.22.	Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Vita a köztisztviselői etikai kódexről.
2002.11.22.	Magyar Hírlap 7. l. Joób Sándor: Veszélyben a pedagógusbérek emelése.

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...............................................................................	4
Konzultatív fórumok......................................................................................................................	10
Szakszervezetek ............................................................................................................................	17
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)................................................................	17
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)..................................................................	19
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...............................................	20
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).................................................	21
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...............................................	26
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).............................................................	32
Munkáltatók...................................................................................................................................	37
Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége/Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) .................	37
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)......................................................................	40
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).................	45
Magyar Iparszövetség (OKISZ)..........................................................................................	46
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).........................	47
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)........................................	49
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)...................	53
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)...............................................	54
Munkaügyi viták.............................................................................................................................	57
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő........................................................................................	64
Napi- és hetilapok................................................................................................................	64
Folyóiratok...........................................................................................................................	77
Jogszabályok 2002. IV. negyedév .................................................................................................	81

2002.10.29.	A Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezetét, amely korábban az MSZOSZ-szel és az ASZSZ-szel is tárgyalt a tagságról, a Munkástanácsok Országos Szövetsége felvette tagjai közé. Hírek szerint az ASZSZ nem tudta kielégíteni a szakszervezet igényeit, mivel azok túlzóak voltak, a Munkástanácsok viszont sokoldalú segítséget ajánlott.
2002.11.01.	Hír. Az ASZSZ októberben közzétette a következő évre vonatkozó bérmegállapodással kapcsolatos állásfoglalását, amelyben jelentős felzárkóztató béremelést tart szükségesnek a közszolgáltató vállalatok esetében. Az Autonómok emellett csatlakoztak az OÉT Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága munkavállalói oldalának 2003. évi bérajánlásához, amelyben többek között 54 ezer forintos minimálbér szerepel, ehhez képest minimálbér-tarifa biztosítaná az iskolai végzettség szerinti differenciálást, így az egyetemi végzettségűek minimálbére 113 ezer forint lehetne.
2002.11.07.	Hír. Jogerősen reprezentatív szakszervezetnek ítélte a bíróság a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, így a VÉT ülésein 4 szakszervezet fog ezután egyeztetni. Járási Ferenc elnök arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szakmacsoportjában rendelkezik a szükséges 2/3-os támogatottsággal. A PVDSZ tudatában van annak, hogy a VÉT-tagságukhoz a többi szakszervezetnek és a munkáltatónak is hozzá kell szoknia. A PVDSZ mindenek előtt a munkavállalói oldal egységét tartja fontosnak, főleg hogy lejárt a 3 éves megállapodás és annak meghosszabbításáról, illetve a jövő évi bérekről most kezdődnek a tárgyalások.
2002.11.15.	Nem született megállapodás a munkaadók és munkavállalók között a jövő évi minimálbérről és átlagkereset-növelésről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A felek megállapodtak abban, hogy a két témakörről egy csomagban fognak megegyezni. Az OÉT következő ülése november 29-én lesz, addig a munkaadók és munkavállalók képviselői kétoldalú tárgyalásokat folytatnak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az ülésen hangsúlyozta: november 29. az utolsó olyan időpont, amikor egy megállapodással még valóban hatással lehetnek az országos folyamatokra, hiszen a munkaadók és munkavállalók között sok helyen már most megszülettek a jövő évi bérekre vonatkozó bérmegegyezések.
2002.12.05.	Ma délután a 21 Volán-társaság mintegy ezer dolgozója vonult a tulajdonosi jogkört gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. székháza elé, hogy tiltakozzanak a méltatlanul alacsony bérek ellen. A Volán-társaságoknál több mint tízezer forinttal keresnek kevesebbet a munkavállalók a szakmai átlagnál. Az APV Rt. 3-4%-os bérfejlesztési javaslatot terjesztett elő, vezetője pedig arra hivatkozott, amikor a tüntetők kérésére sem jelent meg átvenni a petíciót, hogy „többre becsüli a társaságot, hogy mellébeszéljen, mondani meg nem tud semmit”. A tüntetésen részt vett Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is. A Nógrádi Volán Rt. dolgozói nem először jártak az ÁPV Rt. előtt; 2002. május 7-én egyszer már átadtak itt egy petíciót. Most is ők voltak a tüntetés kezdeményezői, de a többi Volán-társaság munkavállalói is csatlakoztak a demonstrációhoz. Valenta György, a Közúti Közlekedési Szakszervezet Nógrád megyei vezetője elmondta: 1,8%-os béremelést és egyszeri, 20.000 forintos béren kívüli juttatást kaptak bérkorrekció gyanánt; ezzel duplájára emelkedett az ágazatban kialakult bérektől való lemaradásuk. Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke hangsúlyozta: 1995-ben lett az ÁPV Rt. a Volán-társaságok fő tulajdonosa. Azóta is csak az ígéreteket lehet hallani, a bérlemaradás pedig egyre csak nő. Az ÁPV Rt. vezetői kijátszották az idei béremelést, emiatt jelenleg is folynak a bírósági perek. Most már csak gyors és hathatós intézkedésekkel lehet a szakmát megmenteni, ezért a szakszervezet az erőteljesebb nyomásgyakorló eszközöktől sem riad vissza: ha nem történik előrelépés a bérfejlesztésben, a hét végi kongresszus feltehetően sztrájkról fog dönteni.
2002.12.20.	Befejeződtek a villamosenergia-ipari szakágazat 2002. évre vonatkozó középszintű kollektív szerződésének kiterjesztésével kapcsolatos tárgyalások. A munkaadói és munkavállalói tárgyalás eredményeként a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kollektív szerződést az ágazatra kiterjesztette.


2002.10.30.	Hír. Negyedik kongresszusukra készülnek a fogyasztási szövetkezetek. Az ÁFEOSZ elnöksége elkészítette és megvitatta a kongresszusi anyagokat, amelyekben az elmúlt öt év tendenciáit és az elkövetkező időszak fő feladatait foglalták össze. Bartus Pál elnök szerint izgalmas öt év áll a szövetkezeti mozgalom mögött. Az elnök optimistán ítéli meg a kilátásokat, a hazai szövetkezeti mozgalom fő feladata az EU-ba való beilleszkedés.
2002.11.05.	Hír. Szakértői vélemények szerint az OÉT-ben előállt viszonylag furcsa helyzet ellenére - hogy ti. a kormányzati ajánlás és a szakszervezetek béremelési követelése között 5% körüli különbség van -, az oldalak érdekeltek a megállapodásban. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője hasonló véleményének adott hangot, Dávid szerint az oldalak inkább érdekeltek a megállapodásban, mint álláspontjuk „bebetonozásában”.
2002.11.06.	Hír. A társadalombiztosítás felügyeleti rendszerének kidolgozásában nem sikerült jelentős előrehaladást elérni, ennek következtében ez a kérdés ebben az évben már nem kerülhet a parlament elé. Általános az egyetértés abban, hogy a szociális partnerek ellenőrizzék a tb-alapokat, ugyanakkor az érintettek koncepciói jelentősen eltérnek. A szakszervezeteknek kidolgozott javaslatuk van egy nem önkormányzati felügyelő testület funkcióira és összetételére. A munkaadói oldal nevében Dávid Ferenc azt nyilatkozta, hogy a munkaadók is igénylik a felügyeletben való részvételt, míg a kormányzat csak véleményezési joggal rendelkező testületet tud elképzelni.
2002.11.15.	Nem született megállapodás a munkaadók és munkavállalók között a jövő évi minimálbérről és átlagkereset-növelésről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A felek megállapodtak abban, hogy a két témakörről egy csomagban fognak megegyezni. Az OÉT következő ülése november 29-én lesz, addig a munkaadók és munkavállalók képviselői kétoldalú tárgyalásokat folytatnak. A munkavállalók képviseletében Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megbízott elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartják a munkaadók és a kormány 3-4%-os béremelésre tett javaslatát. Ugyanakkor a munkavállalók olyan javaslattal állnak az OÉT elé, amely a megegyezés szándékát jelzi. Ezek szerint hajlandók beleegyezni abba, hogy 54.000 forintnál alacsonyabb legyen a 2003-as minimálbér, de az semmiképpen sem maradhat a jelenlegi, 50.000 forintos szinten. A szakszervezetek emellett olyan csomagra tesznek javaslatot, amely javítja a munkavállalók munka- és életkörülményeit. Ennek keretében megállapodást szeretnének kötni arról, hogy a kormányzati ciklus végére 38 órára csökkenjen a heti munkaidő, 2003-tól pedig lépjen életbe egy minimálbér-tarifa rendszer. A szakszervezetek szükségesnek tartják a munkaügyi ellenőrök létszámának bővítését, az ellenőrzés szabályainak szigorítását, valamint a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerének átalakítását is. Dávid Ferenc, a munkáltatók képviseletében elmondta: a minimálbér 2 év alatt 96%-ot emelkedett, ez pedig nagyon komoly terhet rótt a munkaadókra. 2002-ben ennek kompenzálására még 15 milliárd forintot kaptak az erre rászoruló munkaadók, de 2003-ban bérköltségüket már teljes egészében maguknak kell kigazdálkodniuk. A minimálbér-emelés ugyanakkor máris megtörtént, hiszen a minimálbér adómentesítése nettó béremelkedéshez vezetett. Ezért a munkaadók az átlagbérek emeléséről készek tárgyalni, de a minimálbér emelését nem támogatják. Dávid Ferenc a minimálbérhez kapcsolódóan kifejtette: a munkaadók nagyon sajnálják, hogy a minimálbér adóterhének eltörlése csak az alkalmazottakra vonatkozott, az önfoglalkoztatókra nem. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter üdvözölte a részmegállapodást, Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke pedig hangsúlyozta: november 29. az utolsó olyan időpont, amikor egy megállapodással még valóban hatással lehetnek az országos folyamatokra, hiszen a munkaadók és munkavállalók között sok helyen már most megszülettek a jövő évi bérekre vonatkozó bérmegegyezések.
2002.11.28.	Hír. November 27-28-án Siófokon tartotta negyedik kongresszusát az Áfészek Országos Szövetsége, amelyet Bartus Pál, az Áfeosz elnöke nyitott meg. Az elnök beszámolója után Kiss Péter munkaügyi miniszter is felszólalt, aki pozitívan értékelte az áfészek szerepét a gazdaságban, felhívta a figyelmet az EU csatlakozással megnyíló lehetőségekre, feladatokra. A kongresszuson többek között Sáling József, a KASZ elnöke is felszólalt, aki kifejezte elismerését a jó együttműködéssel kapcsolatosan, kifejtette, hogy a munkavállalók képzését és bérük emelését a szakszervezet is igen fontosnak tartja. Herczog László helyettes államtitkár az érdekegyeztetés helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. A kongresszus elfogadta a beszámolót, majd határozatot hozott az alapszabály módosításáról. Ennek értelmében a szövetség neve: Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, rövidítve ÁFEOSZ, elnöke továbbra is Bartus Pál.
2002.12.05.	Az MGYOSZ december 5-ei elnökségi ülésén az MGYOSZ, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetsége valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége képviselői megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az alábbi kérdésekben: 1. A 2003-as költségvetést érintő kérdések; 2. Az adó- és járulékrendszert érintő kérdések; 3. A Munka Törvénykönyve 2003-ra tervezett átfogó felülvizsgálatánál a törvény keret-jellegének erősítése, a munkáltatók számára nagyobb mozgástér és érdekeltség biztosítása az ágazati és a vállalati kollektív szerződések megkötésénél; 4. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott feladatok koncepcionális felülvizsgálata; 5. A Területfejlesztési törvény módosításával a munkaadói érdekképviseletek szavazati jogú részvételének biztosítása a területi és a regionális fejlesztési tanácsokban.
2002.12.06.	Hír. Az OÉT munkáltatói oldalának öt szervezete, a KÉSZ tagjai és az MGYOSZ, lemondásra szólította fel a jegybank elnökét, Járai Zsigmondot. A szervezetek szerint a forint leértékelésének halogatása ugyan valóban hozzájárul az infláció alacsonyan tartásához, de ma már a forint árfolyam olyan mértékben rontja a hazai gazdasági szervezetek versenyképességét, hogy az nem tartható tovább. Az MNB közleményben adta tudtul, hogy az infláció alacsonyan tartását elsődleges célnak tekinti. Egyes szakértők szerint viszont az alacsony infláció nem egyszerűen a jegybanki politika következménye, hanem az élelmiszer- és üzemanyag-áresés és a mesterségesen fékezett közüzemi díjemelés is hozzájárul. Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetért az érdekképviseletekkel abban, hogy a versenyképesség romlásának intenzív foglalkoztatás-csökkenés lehet a következménye és ez a folyamat mindenképpen káros a gazdaságra.


2002.10.30.	Hír. A KISOSZ is támogatta azt a kiadványt, amelyet az IPOSZ sajtótájékoztatón mutatta be. Címe: „Egyéni vállalkozások alapítása az Európai Unió országaiban”; naprakész információkat tartalmaz a tagországok nemzeti szabályozásáról. A kötet szerkesztője Kassai Róbert alelnök, aki munkatársai segítségével fél év alatt gyűjtött össze a közreadott információkat. A kiadvány megjelenését a KüM, a MMNSZ is támogatta.
2002.11.26.	A KOSOSZ elnöke arra figyelmezteti a kormányt, hogy a nemzeti fejlesztési terv és a gazdaság versenyképességének javítsáa, illetve a kkv-k fejlesztési szándéka nincs összhangban egymással. A KISOSZ támogatná a technikai-technológiai fejlesztési támogatások rendszerének kiépítését, a telephelyek, illetve üzletek korszerűsítésére vonatkozó programokat, a műszaki fejlesztést, ugyanakkor a az e téren kialakított fejlesztési koncepciót elégtelennek ítéli.
2002.12.05.	Az MGYOSZ december 5-ei elnökségi ülésén az MGYOSZ, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetsége valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége képviselői megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az alábbi kérdésekben: 1. A 2003-as költségvetést érintő kérdések; 2. Az adó- és járulékrendszert érintő kérdések; 3. A Munka Törvénykönyve 2003-ra tervezett átfogó felülvizsgálatánál a törvény keret-jellegének erősítése, a munkáltatók számára nagyobb mozgástér és érdekeltség biztosítása az ágazati és a vállalati kollektív szerződések megkötésénél; 4. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott feladatok koncepcionális felülvizsgálata; 5. A Területfejlesztési törvény módosításával a munkaadói érdekképviseletek szavazati jogú részvételének biztosítása a területi és a regionális fejlesztési tanácsokban.
2002.12.06.	Hír. Az OÉT munkáltatói oldalának öt szervezete, a KÉSZ tagjai és az MGYOSZ, lemondásra szólította fel a jegybank elnökét, Járai Zsigmondot. A szervezetek szerint a forint leértékelésének halogatása ugyan valóban hozzájárul az infláció alacsonyan tartásához, de ma már a forint árfolyam olyan mértékben rontja a hazai gazdasági szervezetek versenyképességét, hogy az nem tartható tovább. Az MNB közleményben adta tudtul, hogy az infláció alacsonyan tartását elsődleges célnak tekinti. Egyes szakértők szerint viszont az alacsony infláció nem egyszerűen a jegybanki politika következménye, hanem az élelmiszer- és üzemanyag-áresés és a mesterségesen fékezett közüzemi díjemelés is hozzájárul. Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetért az érdekképviseletekkel abban, hogy a versenyképesség romlásának intenzív foglalkoztatás-csökkenés lehet a következménye és ez a folyamat mindenképpen káros a gazdaságra.

2002.09.06.	Csuport Antal és Kozma Hajnalka vett részt az SME munkacsoport értekezletén Párizsban, 2002. szeptember 6-án. Az SME 1999-ben, egy UNICE konferencián alakult meg, s azóta létrejött az UNICE-n belüli SME munkacsoport. A munkacsoport tagjai az Európai Unió tagországaiban jelen lévő meghatározó szervezetek, érdekképviseletek, melyek a helyi kormánnyal folytatott párbeszéd során segítik a vállalkozói szféra gazdasági helyzetét. Az SME által megfelelő fórumon lehet képviselni a kis – és középvállalkozói réteget is, illetve egységes állásfoglalás kialakításával lehetőség nyílik megfelelő közös megoldási javaslatok kidolgozására. A munkacsoport értekezlet célja, hogy az SME dokumentációját véleményezze, megtárgyalja az SME definícióját, a jövőben szükséges szakmai teendőket, fejlődési irányokat és vizsgálja meg az SME pénzügyi hátterét és banki kapcsolatát. Fontos továbbá az SME megfelelő pozícionálása az EU-ban, s a konkrét akciók eredményes végrehajtása. Az értekezleten Magyarország képviselte egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokat, mint a UNICE tagja. Magyarország EU szintjén történő képviselete biztosítva látszik ezen tagságok meglétével és fenntartásával. Az értekezleten ismertették a franciaországi MEDEF szervezeti felépítését, a gazdasági életben és a jogalkotásban betöltött jelentős szerepét és jövőbeni terveiket, elképzeléseiket a fejlődés lehetséges irányáról. A Szakszervezet és a MEDEF kapcsolata meghatározó a működésében. A MEDEF az egész országra nézve reprezentatív és képviseli a gazdaságban jelen lévő összes vállalkozói formát és szektort. Jellemzően a Magyarországon jelen lévő, pl. francia nagyvállalatok a hazai érdekképviseleti munkában való részvétel elől elzárkóznak, illetőleg nehéz felvenni velük a kapcsolatot a problémák feltárására és kezelésére. Így a magyar munkások számára esetlegesen kedvezőtlen feltételeket sem áll módjában az érdekképviseleteknek teljes körűen feltárni. Megoldási javaslat, hogy a hazai szervezet hivatalosan vegye fel a franciaországi MEDEF szervezetében az erre a tevékenységre specializálódott vállalatok érdekképviseleti munkatársával a kapcsolatot további egyeztetés céljából.