MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

 

 

 

2002. harmadik negyedév

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiadja a

Foglalkoztatási Hivatal

Kutatási Részlege

1066 Mozsár u. 14.

 

ISSN 1585-2873

 

Szerkesztette dr. Berki Erzsébet

 

ã Berki Erzsébet 2002.

 


 

 

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok..................................................................

4

Konzultatív fórumok..........................................................................................................

12

Szakszervezetek ................................................................................................................

15

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ).....................................................

15

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT).......................................................

18

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)....................................

21

Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok)......................................

23

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)....................................

29

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)..................................................

33

Munkáltatók.......................................................................................................................

36

Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ).....................................................................

36

Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ).................

38

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)...........................................................

40

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).....

42

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).............

43

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)............................

45

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ).......

48

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)....................................

50

Munkaügyi viták................................................................................................................

53

Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................

56

          Napi- és hetilapok....................................................................................................

56

          Folyóiratok...............................................................................................................

67

Jogszabályok 2002. III. negyedév .....................................................................................

71

 

 


 

2002.07.01.

Hír. A minimálbér adómentessé válásával együtt azoknak az adóterhei is csökkennek, akiknek a havi keresete 127.500 Ft alatt van. Számítások szerint a minimálbér adómentessége havi 4-5 ezer forintot jelent, ami az érintettek számára nem elhanyagolható nagyságú jövedelem-növekedés.

 

2002.07.03.

Hír. A július 2-án a Parlament módosította a Munka Törvénykönyvét, amely elsősorban a szakszervezetek, illetek a munkavállalók jogainak védelmére, a korábban elvesztett kedvezmények visszaadására irányult. A törvénymódosítás szocialista képviselők indítványára történt.

 

2002.07.09.

Hír. Nem jegyezte be a bíróság a Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezetét, mert a korábbi beadvány nyomán hiánypótlást kért, amit a szerveződés nem tudott teljesíteni. Az érintettek elhatározták, hogy új szervezetet alakítanak ki. Az OMMF ellenőrzést végez e területen, ennek tapasztalatairól elmondták, hogy gyakori a fekete, illetve a vállalkozói szerződéses foglalkoztatás, alacsonyak a keresetek és nagy a kiszolgáltatottság, a vagyonőrök csak akkor beszélnek nyíltan foglalkoztatási feltételeikről, ha már elbocsátották őket.

 

2002.07.11.

Hír. Az OEP megkezdte a béremelés végrehajtásához szükséges számításokat.  Az intézményeknek augusztus 5-éig kell jelenteni a pontos létszámokat, szeptember 25-én pedig megkapják az 50%-os béremelés fedezésére szolgáló összeget. Az ágazatban mintegy 110 ezer fő minimálbéren dolgozik, és nem tudják pontosan a részmunkaidősök, illetve a nem közalkalmazotti jogviszonyban lévők számát.

 

2002.07.11.

Hír. A MÁV vezetését felmentették, a tárca Márkus Imrét, a VSZ elnökét javasolja a felügyelő-bizottság elnökének.

 

2002.07.16.

A kormány ülésén kezdeményezte a szociális párbeszéd fórumainak újjászervezését, az új Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) létrehozását, a korábbi Gazdasági Tanács átalakítását. Kinyilvánította, hogy kész létrehozni a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a rendvédelmi ágazatok és a települési önkormányzatok alkalmazottainak ügyeivel foglalkozó újabb érdekegyeztető fórumot is. Az FMM politikai államtitkárának nyilatkozata szerint az új kormány párbeszédben kívánja kialakítani a fórumokat. A jövőben nemcsak a szűken vett munkaügyi kérdésekről, hanem gazdaságpolitikai, költségvetési, szociális, társadalombiztosítási és adóügyekben is tárgyalni kívánnak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, akikkel a megegyezés szándékával ülnek le a tárgyalóasztalhoz. Az államtitkár világossá tette: a kormány nem szól bele, hogy mely szervezetek vesznek részt az érdekegyeztető fórumok munkájában, de az erős, megállapodásra és az egyezség betartására képes, reprezentatív szervezeteket tekintik érdemi partnernek. A koncepció szerint az eddigi Gazdasági Tanács helyébe Gazdasági és Szociális Tanács lép, amelyben a kormány, a munkaadók és munkavállalók mellett a gazdaság meghatározó szereplői, a befektetők, a kamarák képviselői, a civil és társadalmi szervek, szakmai érdekképviseletek is jelen lesznek. A tervek szerint ez a fórum lesz alkalmas arra, hogy az ország számára stratégiai jelentőségű kérdésekben – mint például az egészségügy, az uniós csatlakozás, az egész életen át tartó tanulás intézményrendszere – egyezségek szülessenek. A kormány erősíteni kívánja az ágazati párbeszéd fórumait, létrehozva az ágazati paritásos bizottságokat, mert abban érdekelt, hogy középszinten is megállapodások szülessenek. Kialakították az érdekegyeztetést megújító elképzeléseiket a munkaadói szövetségek is. Dávid Ferenc szóvivő leszögezte: azt szeretnék, ha az intézményrendszer visszakapná régi rangját. Igényük, hogy a jövőben a három oldal az általános gazdaságpolitikáról, a költségvetésről, az adó- és tb-ügyekről is konzultáljon, hogy megalapozottan tárgyalhassanak a bérek alakulásáról. Emellett markáns jogosítványokat, döntési jogot kérnek a munka világára vonatkozó kérdésekben. A kormány július 26-ra tervezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) alakuló ülését.

2002.07.19.

A KSH adatai szerint az első 5 hónapban a bruttó keresetek 18,6%-kal emelkedtek, a reáljövedelmek 11,4%-kal magasabbak az előző és hasonló időszakánál. Májusban a bruttó átlagkereset 118.184 Ft volt, a közszférában 121.200 Ft, a versenyszférában 117.300 Ft.

 

2002.07.19.

Hír. Szeptember 1-től jelentősen csökkennek az alkalmi foglalkoztatás járulékterhei, az 1997-ben hatályba lépett jogszabály módosítása alapján. A kormány azt várja ettől, hogy csökken a feketén foglalkoztatottak száma.

 

2002.07.24.

Hír. Kiss Péter, munkaügyi miniszter, találkozott a Munkaügyi Szakigazgatásban Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa tagjaival, akik fórumot tartottak. Ezen elhangzott, hogy a MAT hamarosan napirendre tűzi annak a 292 millió forintnak a sorsát, amelyből a munkaügyi szervezet problémáinak egy részét is rendezni lehet.

 

2002.07.25.

Hír. Együttműködési megállapodást kötött az FMM és a MKIK a foglalkoztatás elősegítéséről. Kiss Péter miniszter a megállapodás aláírása után elmondta, hogy 3-400 ezer munkahelyet kell teremteni a ciklus végéig ahhoz, hogy teljesüljön az EU által is elvárt 70%-os foglalkoztatási színvonal. Parragh László a kamara részéről kifejtette, hogy a kamara megfigyelői státusban jelen szeretne lenni az országos érdekegyeztetés fórumain, miután ezt várja tőle a tagság.

 

2002.07.26.

Hír. A Magyarországon tipikusnak tekinthető, vagyis két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás esetében a létminimum havi értéke 114 ezer forint volt 2001-ben a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint. 2000-ben 95,3 ezer forint volt a létminimumérték egy kétgyermekes család esetében. Az egy háztartásra jutó átlagos havi létminimumérték 86 262 forintnak felelt meg 2001-ben. A létminimum értéke értelemszerűen a háztartás nagyságától függ. Tavaly 2224 háztartás szolgált a létminimum-számítás alapjául.

2002.07.29.

Hír. A közszférában komoly feszültséget okoz, hogy a kiszervezett volt ügykezelők és fizikaiak, akik a Ktv. tavalyi módosítása nyomán az Mt. hatálya alá kerültek, sem tavaly, sem ebben az évben nem kapnak olyan fizetésemelést, mint a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak. A mintegy 15 ezer fős, speciális helyzetben lévő munkavállalói réteg béremelése helyi bértárgyalások, illetve munkáltatói jóindulat kérdése, amely mindkét fél számára szokatlan, egyelőre nem megfelelően kezelt szituációt jelent. Az MKKSZ főtitkára korábban kijelentette, hogy szeretné, ha a Ktv.-t „visszamódosítaná” a parlament. A BM képviselője szerint augusztus végére elkészül az a jogszabály-tervezet, amely orvosolja a problémát.

 

2002.07.30.

Hír. Aláírták a megállapodást az OM-ben a pedagógus szakszervezetekkel a közoktatási béremelésről. Eszerint a főiskola végzettségű pedagógusok 52, 8%-ot, az egyetemi végzettségűek 50,1%-ot kapnak, a béremelés a nem állami, önkormányzati fenntartású intézményekre is vonatkozik.

 

2002.07.31.

Hír. Egyelőre nem sikerült megállapodni a béremelésről a kulturális tárcával, de folynak az egyeztető tárgyalások a KKDSZ és az MSZSZ, valamint a NKÖM között. Vadász János, KKDSZ elnök szerint két kérdésben nem egyeznek még az álláspontok, az egyik a megállapodás hatálya, a másik a megállapodás végeredményének formája. A szakszervezetek szerint e megállapodást jogszabályban ki kell hirdetni. A megállapodásnak a KOMT megállapodás szerint augusztus 2-áig kell elkészülnie.

 

2002.08.02.

Hír. Megkötötte az ágazati bérmegállapodást a KKDSZ és a NKÖM. A béremelés csaknem 24 ezer közalkalmazottat érint, átlag 30 ezer forintot jelent. A tárca a szakszervezettel egyetért abban, hogy a megállapodást határozatban hirdesse ki, erősítse meg. Vadász János KKDSZ elnök szerint a megállapodás 50%-nál nagyobb átlagos illetményfejlesztést jelent.

 

2002.08.05.

Hír. Az Mt. módosításai szeptembertől lépnek hatályba, közöttük az a rendelkezés is, amely másik szabadnap kiadása mellett 50%-os bérpótlékot állapít meg a vasárnapi munkáért, illetve 100%-ot, ha másik szabadnap kiadására nincs mód. A munkáltatók egy része még nem tudja, hogyan oldja meg a problémát, mások felkészülten várják a módosítás hatályba lépését.

 

2002.08.05.

Hír. A FMM és a társadalombiztosítás munkabizottságot hozott létre a közös tb.- és munkakártya bevezetésének kidolgozására. Elsőként a  következő évben munkát vállalók jutnak majd a kártyához, de néhány év alatt a teljes „lefedettség” megvalósul.

 

2002.08.06.

Hír. A BM-ben folytatódó bértárgyalásokon a szakszervezetek megkapták a tárca számait, amelyek alapján a BM-hez tartozó rendvédelmi szervek közalkalmazottai csak 29,22%-os illetményemelésre számíthatnak és a tárca átlagában is 37,5%-os emelésre kerül sor. Szakértők szerint az alacsony mérték a diplomások alacsony arányából adódik, a közalkalmazottak zöme A-D osztályba tartozik. A belügyi vezetés ígéretet tett arra, hogy pótlólagos forrásokat kutat fel, amelyekből további korrekciós emelést hajt végre. A szakszervezetek az idő szorításában belementek a megállapodásba. A korrekcióra az emelésről szóló felmérés összegzése után kerülhet sor abból a 2,5 md-os tartalékalapból, amit a FMM erre a célra hozott létre.

 

2002.08.08.

Hír. Szakértői tárgyalások kezdődtek a BM-ben a tavaly kiszervezett ügykezelők és fizikaiak visszasorolásáról a Ktv. hatálya alá. A miniszter asszony szerint sok munkakörben nincs érdemi különbség az alkalmazott kötelezettségei tekintetében az ügykezelők és az ún. érdemi ügyintézők között. A szakszervezetek a fizikaiakat is szeretnék visszasoroltatni, erről még vita folyik. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége megkezdte a bérkövetelések kidolgozását is. A szakszervezet a köztisztviselők 2003. július 1-ig esedékes 30%-os elmaradt emelési hányad kifizetését januárra szeretné előbbre honi, támogatja a diplomás minimálbér bevezetését, az illetményalap emelésével pedig szeretnék inflációkövetővé tenni a bérrendszert, valamint érvényesíteni a GDP növekedésének felére vonatkozó megállapodást.

 

2002.08.13.

Hír. A PDSZ szeretné elérni, hogy az Mt. módosításakor a szakszervezeti tisztségviselők védelme erősödjön. Az utóbbi időben öt PDSZ tisztségviselőt bocsátottak el, és félő, hogy a szakszervezeti tagok ezért is egyre kevésbé szívesen vállalnak tisztséget. Kiss Péter munkaügyi miniszter egy korábbi megbeszélésen egyetértését fejezte ki a kérdéssel kapcsolatosan.

 

2002.08.16.

Hír. A győri Rába gyárban a motorüzem bezárásáról terjedtek el hírek. A szakszervezetek képviselői szeretnék, ha az önkormányzat - amely maga is tulajdonrésszel rendelkezik - legalább akkora energiával igyekezne megakadályozni a bezárást, mint a kekszgyár esetében. Szükség esetén demonstrálni is készek a tiltakozás kifejezésére, jelentették ki a szakszervezeti vezetők. A tulajdonosok egyelőre részleges megszüntetést és költözést terveznek, a nagy értékű, a városközponthoz közel lévő ingatlant pedig átengednék egy új városrész kialakításának céljára.

 

2002.08.16.

Hír. Az OMMF az év első felében vizsgálta az 50 ezer forintos minimálbér bevezetésének tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy viszonylag kevés a nyílt visszaélés, a feketemunka azonban nem csökkent, és a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok is gyakoriak. A 15 ezer munkáltatóra kiterjedő ellenőrzésben 3684 esetben szabtak ki bírságot, összesen 658 millió forintot.

 

2002.08.17.

Hír. Az MTV üzemi tanácsa azzal a kéréssel fordult a politikusokhoz és a közhatalmi méltóságokhoz, hogy mindent tegyenek meg a nyugodt munkavégzés és a közszolgálatiság helyreállításának érdekében.

 

2002.08.17.

Hír. Kiss Péter egy napilapnak adott interjúja szerint az idén novemberben tovább módosítják az Mt.-t, ami részint jogharmonizációs célú finomításokat, részint pedig a Szocialista Párt elképzeléseinek megvalósítását jelenti. Feltehetően a kényszervállalkozás kérdésének megoldása is a módosítás része lesz. A munkáltatók szeretnének tárgyalni a táppénz, illetve a betegszabadság kérdéseiről. Dávid Ferenc szóvivő szerint a jelenlegi szabályok alapján az első 15 napban a munkáltatók kétszeresen is fizetnek, illetve a további táppénz egyharmadának finanszírozása is igazságtalan, az Mt. módosítást szeretnék kihasználni ezeknek a szabályoknak a módosítására is. Kökény Mihály (EüSzCsM) szerint a kormány tervei között szerepel az EHO egyharmadára csökkentése, ezzel együtt kicsi a valószínűsége a táppénz szabályai megváltozásának.

 

2002.08.22.

Hír. Hosszú szenvedés után, 48 évesen elhunyt Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Fábián Ágota 1994. óta töltötte be ezt a posztot.

 

2002.08.23.

Hír. Megállapodást kötött a HM és a FMM a honvédségi álláshelyek feltöltésének segítéséről. A HM szeptember 26-án tart állásbörzét Veszprém mellett. A Honvédség 30 ezer fiatalt vár a börzére. Megállapodás született a HM és a HODOSZ között is a közalkalmazotti béremelésről. Eszerint a béremelés átlaga 39,3%, melynek teljes összegét felhasználják szeptemberben, sem tartalékképzésre, sem átcsoportosításra nem lesz lehetőség.

 

2002.08.28.

Hír. Az MSZOSZ készül az év negyedik negyedévében várható bértárgyalásokra, és célul tűzte ki a versenyszférában, különösen a fizikai munkakörökben magasabb reálkereset-növelés elérését. A minimálbér további emelését is szorgalmazza a szövetség, annak érdekében, hogy az elérje az átlagkereset 60%-át. A szakszervezet szeretné elérni minimálbér-tarifa bevezetését is. Sáling József elnökségi tag szerint a keresetek reálértéke még mindig csak a ‘89. évi reálértékének 97,3%-a, és a minimálbér is alacsonyabb a létminimumnál. Kiss Péter miniszter szerint a növekedés az első félévben reálértéken 11,3% volt, további növekedésre a gazdasági növekedés függvényében kerülhet sor.

 

2002.08.28.

Hír. Kiss Péter munkaügyi miniszter válaszolt az MSZOSZ Női Választmányának levelére, amelyben a szakszervezet az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása terén felgyülemlett problémák orvoslását sürgette, illetve a szakszervezet javaslatait fogalmazta meg. A miniszter levelében kifejti, hogy az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság feladata a diszkrimináció minden fajtája elleni küzdelem, amely számít a szakszervezetek erejére és támogatására. A tervek szerint a kormány októberben a parlamentben Civil nap az esélyegyenlőségért címmel vitanapot tart, ahol részletesen ismertetik a kormány, illetve a Főigazgatóság terveit is.

 

2002.08.28.

Szeptembertől 50%-kal emelkednek a közoktatásban a fizetések a fenntartóra való tekintet nélkül, ez összesen 162 ezer alkalmazottat érint. Az emelés az alapilletményekre vonatkozik. A szakszervezetek elégedettek az emeléssel, de szeretnék elérni a pótlékok arányosítását is. Az új közalkalmazotti bértábla 50 ezer és 238.500 Ft közötti minimális illetményeket tartalmaz, ezzel a korábbinál jobban honorálja a képzettség szerinti előmenetelt és a munkatapasztalatot; nemcsak magasabbak az illetmények, hanem az arányok is jelentősen javultak.

 

2002.09.04.

Konferenciát rendeztek a paritásos bizottságok felállítását célzó PHARE program keretében, amelyen Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette, hogy élni kíván a kiterjesztés intézményének lehetőségével, ha ágazati/szakmai/többmunkáltatós kollektív szerződések kötésére kerül sor. A paritásos bizottságok felállítását a szociális partnerek egyöntetűen támogatják, és mindkét oldal reménykedik abban, hogy ezzel a megoldással nő a középszintű kollektív szerződések hatálya alatt dolgozók száma. A középszintű kollektív szerződés előnye lenne a munkahelyek tehermentesítése is.

 

2002.09.05.

Hír. Együttműködési megállapodást kötött a FMM és az Informatikai és Távközlési Minisztérium a távmunka fejlesztésére. Az EU-ban a távmunkások aránya már megközelíti a 10%-ot, míg Magyarországon 1% alatt marad.

 

 

Egy honkongi tv-vetélkedőben munkahelyet lehet nyerni. Az Asia Television a jelentkezők közül hármat választ ki, akiknek leendő munkáltatójuk kérdéseire kell válaszolniuk. A győztest a munkáltató másnaptól felveszi. Persze annak sincs akadálya, hogy mindhármukat alkalmazza.

Magyar Hírlap 2002.09.05.12. l.

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2002.09.06.

Hír. A Katolikus Püspöki Kar megdöbbenését fejezte ki, mivel a hitoktatók nem kaptak fizetésemelést a közalkalmazottakkal együtt. A kormány keresi a megoldást, de a hitoktatók munkáltatói nem a közoktatási intézmények, és nem is közalkalmazotti státusban végzik a munkájukat.

2002.09.07.

Hír. A BM Duna palotában konferenciát rendeztek az önkormányzati gazdálkodás kérdéseiről. Elhangzott, hogy a 13. havi illetmények fizetése ebben az évben gondot okozhat az önkormányzatoknak, esetleg hitelt kell felvenniük, ami magas kamattal jár. Előfordulhat, hogy a probléma a költségvetési vitában is felmerül, miután a PM jelezte, hogy a Kincstár januárban utalja a fedezetet, miután a törvény erre lehetőséget ad.

2002.09.09.

Hír. A kormány szeptemberben létrehozza az egységes közszolgálati törvény kidolgozásával megbízandó 6 fős titkárságot, melynek élére kormánymegbízottat nevez ki. A poszt várományosa Vadász János, a KKDSZ elnöke. A költségvetést az FMM biztosítja.

2002.09.12.

Hír. A FMM elhatározta, hogy törvényi eszközökkel akadályozza meg, hogy munkaviszony helyett polgári jogi szerződéssel lehessen vállalkozókat alkalmazni a munkahelyeken. Egyes szakértők szkeptikusan nyilatkoznak a kérdésben, mivel elég nehéznek látszik olyan jogszabályi szöveget alkotni, amely hatékonyan tud működni ebben a kérdésben, a munkaügyi ellenőrzésre biztosan szükség lesz. Az FMM adatai szerint a cégeknél 19% a megbízási szerződések, 24% az alvállalkozói szerződések aránya. Az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc szerint a probléma nem ennyire egyszerű, és vannak olyan vállalkozók, akik formailag megfelelnek ugyan a kényszervállalkozó kritériumainak, de sokkal szívesebben dolgoznak vállalkozóként, mint munkaviszonyban. Hanti Erzsébet, MSZOSZ szakértő szerint a munkavállalók kiszolgáltatott helyzete folytán ezeket a szerződéseket pontosabb jogszabályi háttér mellett is nehéz felderíteni.

2002.09.12.

Hír. Kiss Péter munkaügyi miniszter az Iposz együttműködési megállapodást írt alá, amelyben a minisztérium és a szövetség szakképzés területén történő együttműködését rögzítették. Az Iposz szeretne részt venni a szakképzési stratégia kidolgozásában és végrehajtásában is, mondta Szűcs György elnök, aki szerint a vállalkozókat adókedvezményekkel is ösztönözni kell a szakképzésben való részvételre, akik különösen a gyakorlati képzés terén tehetnek sokat a szakképzettség színvonalának javításáért. Kiss Péter szerint a szakképzési alap megfelelő anyagi hátteret tud biztosítani a szakképzés korszerűsítéséhez.

2002.09.11.

Hír. A FMM és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete megállapodott abban, hogy a Mt. fuvarozókra vonatkozó szakaszait az AETR Egyezménynek megfelelően módosítják. Az AETR Egyezmény a nemzetközi fuvarozásban dolgozók munkáját szabályozza, ideértve a munkaidő-beosztást is. Az egyezmény előírásai szigorúbbak, mint a hazai szabályozás, de a nemzetközi fuvarozásban ma is ezeket kell betartani.

2002.09.13.

Hír. Újabb rendelet született a képernyő előtti munkavégzésről, mivel a munkáltatók jelentős része nem tartja, illetve tartatja be a vonatkozó szabályokat, sok helyen nem felelnek meg az előírásoknak a székek és asztalok, a világítás. Az ÁNTSZ új módszerekkel fogja ellenőrizni a rendelet betartását, amelynek az is része, hogy a szemüveget a munkáltatónak kell fizetnie. A rendelet szerint a minimálisan szükséges eszközt kell fizetni, így nem tudni, hogy a munkáltatók megfizetik-e a jobb, így drágább szemüveget is.

2002.09.13.

Egy napilap szerint, ha 2003-ban a 3%-os kormányzati bérajánlásnak megfelelő növekedés valósulna meg, az adók és a járulékok változásával együtt reálkereset-csökkenés következik be mindazoknál, akiknek a jövedelme eléri az évi 2,4 millió forintot, ebben a sávban a várható reálkereset-csökkenés alapvetően az inflációtól függ, a jelenlegi prognózisok szerint 2%. 

2002.09.19.

Hír. A hat szakszervezeti konföderáció elnöke a MEH nevében Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Tervért felelős politikai államtitkára együttműködési megállapodást írt alá, amely szerint a szakszervezetek segítik a terv kidolgozását és végrehajtását. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek az EU csatlakozással összefüggésben is számos humánpolitikai vonatkozása van, amelyek folytán a szakszervezetek is igénylik az együttműködést. 

2002.09.20.

Hír. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította, hogy az orvosi ügyelet és díjazásnak szabályozása méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozókat. Lenkovics Barnabás alkotmányossági problémákra is felhívta a figyelmet a szabályozás kapcsán. A biztos felhívta az illetékes minisztereket, hogy a jogszabályokkal összhangban alakítsák át a szabályozást.

2002.09.20.

Hír. A munkaügyi tárca szándéka szerint a munkaviszonyt helyettesítő kényszervállalkozások annak eredményei, hogy a munkáltató nem akarja megfizetni a járulékokat és a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jogokat sem biztosítja. A tárca szándéka szerint meg kell akadályozni a munkaviszony ilyen elkerülését. A szakemberek tanulmányozzák azokat a megoldásokat, amelyek - elsősorban jogi oldalról - számításba jöhetnek a probléma kezelésében. A tárca nem akar olyan szabályozást kialakítani, amely visszamenőleg büntet, vagy a vállalkozás megszüntetésére kényszerít.

2002.09.20.

Hír. Kiss Péter munkaügyi miniszter részt vett az Országos Kereskedelmi Szövetség konferenciáján, ahol kifejtette, hogy az ágazati paritásos bizottságok létrehozása és ágazati kollektív szerződéskötés esetén lehetne úgy szabályozni a munkaidőt a kereskedelemben, hogy az a partnereknek is megfeleljen és kiterjeszthető legyen. A miniszter arra reagált, hogy a kereskedők szerint túlságosan megdrágult a vasárnapi munka, a szakszervezet szerint pedig nagyon rosszak a munkaidő-beosztások.

2002.09.24.

Hír. Vadász János, a KKDSZ elnöke hivatalosan is bejelentette lemondását, miután a kormány megbízta az egységes közszolgálat koncepciójának kidolgozásával. Vadász János ismertette elképzeléseit a sajtóval, eszerint az egységes közszolgálat a Ktv., a Kjt., a Hszt. és a Hjt. alá tartozókra terjedne ki, és a munkaviszony minden lényeges elemét egységesen szabályozná, de ezen belül a speciális vonásokat is elismerné. Közalkalmazotti jogviszonyban mód nyílna ágazati kollektív szerződés kötésére is. Az NKÖM és a KKDSZ négy évre szólóan ágazati megállapodást írt alá, amely sok elemében előremutató ezen a téren.

 

 

2002.09.24.

Hír. A kormány nyilvánosságra hozta a jövő évi adótábla-tervezetet, eszerint az szja kulcsok némileg csökkennek, de az átlagkereset még mindig a legmagasabb adósávba esik, egyes szakértők számításai szerint a reálkereset-növekedés korlátja nagyon alacsony. A tervek szerint a minimálbér nőne, de mindössze 51500 Ft-ra, felemelnék az adójóváírás igénybevételének határát is.

2002.09.27.

Hír. Bejegyezték a Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szakszervezetét, amely mintegy 130 ezer vagyonőr képviseletében alakult, elnöke Nagy András. A szakszervezetnek egyelőre egy ideiglenes irodája van, a KASZ hajlandóságot mutat arra, hogy befogadja őket. Az MSZOSZ-szel és az ASZSZ-szel folytatott tárgyalásokból a vezetők szerint nem látszik, hogy nagyon szívesen fogadnák őket. A szakszervezet arra számít, hogy a kényszervállalkozások, illetve vállalkozási szerződéssel való foglalkoztatás elleni minisztériumi fellépés a szakma presztízsét erősíti és az őrző-védők helyzetét jelentősen javítja majd.


2002.07.01.

Hír. A szakszervezetek megkapták a kormány „Fordulat a gazdaságpolitikában” c. anyagát, amelynek egyik fontos kitétele szerint a kormány a következő időszakban mérsékelt bérnövekedést tart kívánatosnak. A szakszervezetek ennek következtében kemény bértárgyalásra készülnek az OÉT alakuló ülés előtt. A szakszervezetek követelik, hogy a kormány terjessze be a korábban megígért bérfelzárkóztatási programot.

2002.07.05.

Hír. Július 8-12. között a kormány nem tudja összehívni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, miután 16-án tárgyal a nemzetközi vállalatok képviselőivel. Ezután megalakul az OÉT, és a bizottságokban is megkezdődhet a munka. Július végéig a munkaügyi minisztérium közzéteszi az inflációs prognózist és a bértárgyalások kiinduló számait.

2002.07.12.

Hír. A munkaügyi tárca vezetőjének nyilatkozata szerint az OÉT összehívása augusztus végére várható. A szakszervezetek egy része sürgeti az összehívást, míg mások további felkészülési időt igényelnének a munkavállalói oldal számára. Az Autonómok szerint mielőbb össze kellene hívni az ülést és megkezdeni a bérfelzárkóztatási program kidolgozását és végrehajtását. Ezzel szemben az MSZOSZ-ben felvetődött, hogy az ágazati szakszervezetek is részt vehetnének az oldal munkájában, valamint hogy egy sor előterjesztésről a munkavállalói oldalnak még nincs közös, kidolgozott álláspontja.

2002.07.13.

Hír. Tárgyalásokat folytatott a KKDSZ és a NKÖM a jövő évi intézményfinanszírozás kérdéseiről. Vadász János elnök szerint a megállapodásnak a költségvetési tárgyalások megkezdése előtt kell megszületnie. A szakszervezet várja az OMIKK visszaköltöztetéséről és az Országos Széchenyi Könyvtár raktárkapacitásának bővítéséről szóló döntéseket is. A KKDSZ azt tervezi, hogy hamarosan olyan ágazati kollektív szerződést köt a tárcával, amely mintául szolgálhat a többi szakszervezetnek is a közalkalmazotti szférában.

2002.07.15.

Ülésezett a KOMT. Az ülésen megállapodás született a szeptemberi 50%-os közalkalmazotti béremelés elveiről, eszerint az önkormányzatok nem csoportosíthatnak át ágazatok között a végrehajtás folyamatában, a béremeléshez szükséges felmérés kidolgozását pedig haladéktalanul megkezdik. A megállapodás szerint - mivel a KOMT nem ellenőrizheti a megállapodás végrehajtását - a helyi szakszervezetek végzik el ezt a munkát és tájékoztatják a Tanácsot a tapasztalatokról.

2002.07.16.

Hír. A kormány július 26-ára hívja össze az új, az OMT helyébe lépő fórumot, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. A szociális párbeszéd rendszere több elemében is megújul a közeljövőben. A munkavállalói és a munkáltatói oldal egyetért abban, hogy az intézményrendszernek vissza kell kapnia régi rangját, ugyanakkor mielőbb érdemi kérdésekről szeretnének tárgyalni.

2002.07.18.

Hír. Az OMT munkavállalói oldala közleményben hívta fel a munkáltatók figyelmét arra, hogy Gaskó István VDSZSZ elnök munkaviszonyának megszüntetése jogszerűtlen, politikai lépés volt, ezért kérik a munkáltatókat, kerüljék a hasonló jellegű lépéseket.

2002.07.26.

Megtartotta első ülését az OÉT. Az ülésen jelen volt Medgyessy Péter kormányfő, Kovács László külügyminiszter, László Csaba pénzügyminiszter, Kiss Péter munkaügyi miniszter és Herczog László, a FMM helyettes államtitkára. Az ülés első napirendi pontjaként a résztvevők aláírták az Országos Érdekegyeztető Tanács megalapításáról szóló dokumentumot. A kormányfő beszédében hangsúlyozta a szociális partnerség fontosságát. László Csaba pénzügyminiszter tájékoztatta a szociális partnereket a 2003. évi gazdaságpolitikai irányvonalról, felvázolta a kormány azon elképzelését, miszerint a nettó bérek emelését kevésbé a nominális emeléssel, mint a bérköltség és a nettó bér közötti befizetések szerkezetének átalakulásával kell megoldani a következő években. A külügyminiszter az EIT munkájáról, illetve a csatlakozási tárgyalások állásáról tájékoztatta a jelen lévőket.

2002.08.01.

Hír. Az OÉT munkavállalói oldalának összetételében nincs egyetértés a szakszervezetek között, mivel az MSZOSZ-hez tartozó ágazati szakszervezetek egy része szeretne közvetlen részvételt az OÉT-ben. Sáling József, a KASZ elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazati paritásos bizottságok képviselőinek mindenképpen be kell majd kerülnie az érdekegyeztetésbe. Az MSZOSZ nem zárkózik el ettől a meggondolástól, de többi konföderáció szerint ez nem lehetséges. A KASZ egyébként azt is javasolta, hogy a SZEF-ÉSZT unióhoz hasonló ernyőszervezetet hozzanak létre a versenyszféra szakszervezetei is.

2002.08.14.

Hír. A BÉT-en augusztus 31-ig kell megegyezni a közalkalmazotti béremelés elveiről. Az FRSZ ügyvivője szerint azonban a tárca és a szakszervezet nem értenek egyet abban, hogy mekkora bérfejlesztési hányadot osszanak el a munkáltatók differenciáltan és mekkora legyen az általános emelés. Az emelés az állomány összetétele folytán átlagosan 37,5%, a szakszervezet szerint a bérbeállás feletti összeg 60%-át kellene kötelezően kiosztani és a többit differenciáltan elosztani.

2002.08.21.

Hír. A szakszervezetek sürgetik a kormányoldalt, hogy az OÉT-en lefolytatandó őszi bértárgyalásokhoz adja meg a szükséges sarokszámokat és információkat, különösen a költségvetés és az adórendszer legfontosabb adatait, mivel ezek nélkül a szakbizottságok nem tudják előkészíteni az őszi tárgyalásokat.  Borsik János soros oldalelnök szerint legalább egy hét kellene arra, hogy az oldal megfelelően felkészülhessen és a szakbizottsági tárgyalásokra az OÉT létrehozásáról szóló megállapodás is nagy hangsúlyt fektet. Borsik szerint a közüzemi dolgozók körében növekvő elégedetlenség tapasztalható, mivel a versenyszféránál - és lassan a közalkalmazottaknál is - alacsonyabbak a kereseteik, ezért ennek a szektornak különleges bérigényei vannak, amelyeket azonban szintén nem lehet konkretizálni a megfelelő adatok nélkül.

2002.08.28.

Hír. A kormány megküldte az érdekképviseleteknek a bértárgyalások megkezdéséhez szükséges előzetes anyagokat, az OÉT ülését pedig szeptember 9-re tűzték ki, előzetes egyeztetés az oldalak elnökei között 3-án várható. A kormány elsősorban a nettó keresetek növelésére törekszik és a bérköltségen belül átcsoportosításokat hajtana végre. Az újszerű stratégia folytán viszonylag nehezebb tárgyalások várhatók. Borsik János szerint a közszolgáltató vállalatok speciális problémáival is szembe kell néznie a fórumnak.

2002.09.04.

Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint  legalább 13%-os bérnövelésre van szükség a versenyszférában. Több szakszervezeti nyilatkozat szerint a konföderációk még nem kapták meg a kormány anyagait, ezért konkrét mértékeket nem tudnak mondani. Borsik János soros elnök szerint a kormány havi egy ülést ígért, amit eddig nem sikerült betartania. Mindezek alapján a felek nehéz tárgyalásokra számítanak.

2002.09.10.

Hír. 9-én ülésezett az OMT plenáris ülése, amelyen László Csaba pénzügyminiszter 3%-os bruttó bérnövelést terjesztett be 2003-ra. A pénzügyminiszter évelése szerint 5%-on belül marad az infláció, a várható adócsökkentés következtében a 3% is tartalmaz némi reálbér-növekedést. A nemzetgazdasági átlag 6-7% nominális növekedés lenne, ami azt jelenti, hogy a közszférában az idei illetményemelések áthúzódó hatása mellett is nagyobb mozgástér van. A miniszterelnök mindemellett kifejtette, hogy a hazai bérek uniós felzárkóztatása a kormány egyik fontos célja, a kormány tisztában van a nemzetközi bérarányokkal és látja a hazai szint elmaradott voltát, mind nominál-, mind reálértékben. A munkaadói oldal azonnal kész egy ilyen megállapodás aláírására, jelentette ki Dávid Ferenc szóvivő, akinek egyelőre természetesen nincs felhatalmazása erre, míg a munkavállalói oldal nevében Borsik János ASZSZ elnök, soros oldalelnök közölte, hogy a 3% tárgyalási alapnak sem fogadható el. Wittich Tamás az MSZOSZ részéről úgy nyilatkozott, hogy a ugyan ez a szám túl alacsony, de amíg nem ismeretesek az adócsökkentési tervek, addig a kérdésben nem lehet érdemben állást foglalni.

2002.09.24.

Hír. A szakszervezetek mielőbb tárgyalni akarnak a kormánnyal a jövő évi sarokszámokról, miután nincsenek megelégedve sem a bérajánlás mértékével, sem a nyilvánosságra került szja-kulcsokkal. A kormány nem tájékoztatta előzetesen a szakszervezeti konföderációkat, csak nyilvánosságra hozta terveit. Eszerint az átlagkereset éves összege ma is a legmagasabb adósávban van és ott is marad, a járulék pedig 2%-kal nő. Ez együtt a szakszervezetek számára is elfogadhatatlan, ezért mielőbb szeretnék megkezdeni a vitát az OMT-ben.

2002.09.25.

Hír. A munkaadói oldal képviselői csalódottságuknak adtak hangot a kormánynak a jövő évi adó- és járulékkulcsokról beterjesztett javaslatai kapcsán. Rolek Ferenc (MGYOSZ) szerint a beruházás-ösztönzés és a járulékcsökkentés a növekedési ütem tartásának a záloga lenne, ezért erről megkísérlik meggyőzni a kormányt. Az Iposz és a Kisosz képviselői a kisvállalkozások nevében azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a kkv-k támogatását konkrét intézkedésekkel kellene alátámasztani, aminek sok kisebb részintézkedés-tervezet ellentmond, így pl. az áfával kapcsolatos változások, az eva-t igénybe venni tudók körének megszabása, az adójóváírás kérdése, stb.

2002.09.26.

Vadász János, a KKDSZ elnökét kinevezték az egységes közszolgálati szabályozás kialakításáért felelős kormánymegbízott posztjára, ennek következtében lemondott a KKDSZ elnöki tisztéről.

2002.09.27.

Hír. Határozatképtelenség miatt elmaradt az Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács ülése, amelynek napirendjén a bérek rendezésének további kérdései szerepeltek volna. A szaktárca értékelése szerint az egészségügyben a diplomások 63 ezer forinttal, a középfokú végzettségűek 25-26 ezerrel, az alapfokú végzettségűek 10-12 ezer forinttal kapnak többet szeptember óta.  A foglalkoztatottak 20%-a vállalkozó.  

 

 


 

2002.07.01.

Hír. Az energiaipar reprezentatív szakszervezetei levélben keresték meg a miniszterelnököt annak érdekében, hogy módosítsák a kormánnyal kötött humánpolitikai megállapodást. Erre azért van szükség, mert a megállapodás megkötése óta módosult néhány körülmény. A megállapodás módosítása gyakorlatilag megtörtént, de hiányzik a kormány jóváhagyása és amíg ez nem történt meg, addig az időközben jogosulttá váló munkavállalók nem kaphatják meg a juttatásokat.

2002.07.11.

A Közúti Közlekedési Szakszervezet demonstrációt tervezett az ÁPV Rt. székháza elé a Volán társaságok munkavállalónak követelései érdekében, de a demonstrációt a politikai  tüntetések miatt elhalasztották. A szakszervezet követelései szerint bérfelzárkóztatásra van szükség a buszvezetők tekintetében, amelyre a megkötött bérmegállapodás alapján volt is esély, az ÁPV Rt. azonban körlevélben korlátozta a menedzserek ezirányú lehetőségeit. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a nemzetgazdasági átlagtól jóval elmaradó bérek, a növekvő terhek rontják a munkaerő-piaci helyzetet, holott az EU csatlakozás után a megfelelő szabályok betartásának érdekében mintegy 1200 buszvezetőt kellene felvenni.

2002.07.13.

Hír. Unióra lépett egymással a SZEF és az ÉSZT. A megállapodás aláírására ünnepélyes keretek között került sor a SZEF székházban július 11-én. A konföderációk elnökei elmondták, hogy az együttműködés idáig is megfelelő volt, az új szerveződéstől hatékonyabb és olcsóbb működést és vagyongazdálkodást várnak.  Ennek kapcsán felmerül a versenyszféra szakszervezeteinek egységesülési folyamatának kérdése is. Az Autonóm szakszervezetek vezetője, Borsik János szerint a helyzet erre még nem eléggé érett, Szőke Károly, a Vasas szakszervezet vezetője viszont úgy látja, hogy az egységesülésre mindenképpen szükség van. Szerinte ez a folyamat még 2-3 évet vehet igénybe.

2002.07.26.

Hír. Egy napilap szerint Borsik János elnök a bértárgyalások mielőbbi megkezdését és a közösségi szolgáltatásokban dolgozók bérének ütemesebb emelését szorgalmazza. Borsik szerint nem szociális szempontokat kell a bérezésben érvényesíteni, hanem tisztességes bérrel kell megfizetni az elvégzett munkát.

2002.07.26.

Hír. A MÁV felügyelő bizottsága napirendre tűzi a távozó vezetők végkielégítésének ügyét, jelentette be Márkus Imre, fb-elnök. A vizsgálatot Gaskó István, VDSZSZ elnök kezdeményezte, aki maga is tagja a bizottságnak. A minisztérium szerint a korábban kötött szerződéseket, amelyek a magas végkielégítéseket tartalmazzák, nem lehet megtámadni. Ezzel szemben a szakszervezet álláspontja az, hogy a Ptk. alapján jó erkölcsbe ütközőnek tekinthetőek a magas végkielégítések, mivel a MÁV veszteséges és a társaságnál a béreket a nemzetgazdasági átlag alatt emelték. A VDSZSZ fenntartja a kompenzációs béremelés iránti, mintegy 15%-os, korábban bejelentett igényt is. A MOSZ is tiltakozik a magas végkielégítések ellen, főleg annak tükrében tartja megengedhetetlennek ezt a gyakorlatot, hogy a vezetők teljesítményét nem vizsgálta senki és a MÁV tavaly decemberben az összes vasutas évi végi jutalmazására vásárlási utalvány formájában összesen 81 millió forintot költött.

 

2002.09.26. Népszabadság 23. l.

 

2002.08.01.

Öt szakszervezeti konföderáció közös közleményben fejezte ki tiltakozását az MSZOSZ vezető személyisége, Sáling József  egyik napilapban tett nyilatkozata miatt. A Közlemény szövege a következő:

„Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége aktívan részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításában, és a miniszterelnökkel, valamint a munkáltatók érdekképviseleteivel együtt 2002. 07. 26-án aláírta a "Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról" szóló dokumentumot.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is kifejezte egyetértését és együttműködési szándékát, hiszen a szervezet megbízott elnöke szintén aláírta a megállapodást. A nevezett öt országos szakszervezeti szövetség nem értesült arról, hogy a hatodik konföderáció megváltoztatta volna álláspontját, szembefordult volna saját aláírásával, önnön hitelességével. Ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan az MSZOSZ Elnöksége tagjának (Sáling József) nyilatkozata a mai Népszabadságban. A kormányváltás után alig meginduló érdekegyeztetésben a munkavállalókkal és érdekeikkel szembefordult az MSZOSZ képviselője, ártva a munkaügyi kapcsolatoknak, megkérdőjelezve saját országos szakszervezeti szövetségének szavahihetőségét, hitelességét. Az öt szakszervezeti szövetség a nevezett nyilatkozatát szakmaiatlannak, vádaskodását önérvényesítő törekvésnek tartja, és teljes mértékben visszautasítja. A vita tehát (Népszabadság: "Vita a munkavállalói oldalon") nem a munkavállalói oldalon, hanem az MSZOSZ-en belül zajlik, mely szervezet belső gondjainak kezelését aggódva követi figyelemmel a többi konföderáció.” [Forrás: Munkástanácsok]

2002.08.10.

Hír. Ülésezett a Vasúti Érdekegyeztető Tanács. A fórum munkájában tárgyalási jog nélkül részt vett a PVDSZ is, amely a bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy állapítanák meg, részt vehet-e a VÉT munkájában, vagy sem. A VÉT-en megállapodás született a hosszúlejáratú lakáshitelek egyösszegű visszafizetéséről, valamint megállapították a további ülések menetrendjét.

 

2002.08.26.

Hír. Borsik János, az ASZSZ elnöke levelet írt Kiss Péter munkaügyi miniszternek, amelyben kérte, hogy a kormány ne halogassa tovább a korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálatát. A szakszervezetek szorgalmazására 1997-ben született ÉT megállapodás alapján 2 év alatt kellett volna végezni a felülvizsgálattal, amelynek határidejét már többször módosították, jelenleg úgy látszik, 2005-re lehet elvégezni a feladatot. A teendők lényege, hogy egészségi szempontból felül kell vizsgálni a szakmákat. A módosítás több tízezer munkavállalót érinthet.

 

2002.09.12.

Hír. A Mozdonyvezetők Szakszervezete sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szeretne bértarifa-megállapodást kötni a MÁV-val, amelyben a mozdonyvezetők átlagbére 100-060 ezer Ft között mozogna a szolgálati időtől függően. A jelenlegi bérszínvonal 100-105 ezer Ft között van, amit a szakszervezet a munka veszélyessége és körülményei miatt alacsonynak tart. A MÁV bértárgyalásait e megállapodás megkötése után lehetne megkezdeni.

 

 

 

 

 

 

 

 


2002.07.08.

Július 2-8-ig Prágában tárgyalt az ÉSZT delegációja a Cseh Szakszervezeti Szövetség képviselőivel a két szakszervezet közötti kapcsolatfelvétel lehetőségeiről.

2002.07.11.

ÉSZT- SZEF Unió létrehozására megállapodást írt alá a két konföderáció elnöke Vígh László és Szabó Endre. A körültekintő és alapos előkészítő tárgyalások után létrejött megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet felismerte azt, hogy a közszolgálat szervezett munkavállalóinak érdekeit a kormánnyal, a munkaadókkal szemben a jelenleginél magasabb szinten, határozottabban és eredményesebben csak egy szorosabb együttműködés keretében tudják képviselni. Unió működése során mind a két konföderáció megtartja önállóságát. Ennek kapcsán felmerül a versenyszféra szakszervezeteinek egységesülési folyamatának kérdése is. Az Autonóm szakszervezetek vezetője, Borsik János szerint a helyzet erre még nem eléggé érett, Szőke Károly, a Vasas szakszervezet vezetője viszont úgy látja, hogy az egységesülésre mindenképpen szükség van. Szerinte ez a folyamat még 2-3 évet vehet igénybe.

2002.07.25.

A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) 2002. július 17-i ajánlásának megfelelően az Oktatási Minisztérium, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) , az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ), az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) valamint a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) aláírta a megállapodást a 2002. szeptember 1-étől esedékes közalkalmazotti illetményemelés végrehajtásáról.

2002.08.01.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár, valamint az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete képviseletében Vígh László elnök aláírta az átlagosan 50 %-os közalkalmazotti illetményemelés végrehajtására vonatkozó megállapodást. Az intézményi felmérések alapján a központi költségvetésből biztosított személyi juttatási előirányzat és munkaadókat terhelő járulék összegét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium differenciálás nélkül adja át az intézményeknek.

2002.08.01.

Öt szakszervezeti konföderáció közös közleményben fejezte ki tiltakozását az MSZOSZ vezető személyisége, Sáling József  egyik napilapban tett nyilatkozata miatt. A Közlemény szövege a következő:

„Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége aktívan részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításában, és a miniszterelnökkel, valamint a munkáltatók érdekképviseleteivel együtt 2002. 07. 26-án aláírta a "Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról" szóló dokumentumot.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is kifejezte egyetértését és együttműködési szándékát, hiszen a szervezet megbízott elnöke szintén aláírta a megállapodást. A nevezett öt országos szakszervezeti szövetség nem értesült arról, hogy a hatodik konföderáció megváltoztatta volna álláspontját, szembefordult volna saját aláírásával, önnön hitelességével. Ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan az MSZOSZ Elnöksége tagjának (Sáling József) nyilatkozata a mai Népszabadságban. A kormányváltás után alig meginduló érdekegyeztetésben a munkavállalókkal és érdekeikkel szembefordult az MSZOSZ képviselője, ártva a munkaügyi kapcsolatoknak, megkérdőjelezve saját országos szakszervezeti szövetségének szavahihetőségét, hitelességét. Az öt szakszervezeti szövetség a nevezett nyilatkozatát szakmaiatlannak, vádaskodását önérvényesítő törekvésnek tartja, és teljes mértékben visszautasítja. A vita tehát (Népszabadság: "Vita a munkavállalói oldalon") nem a munkavállalói oldalon, hanem az MSZOSZ-en belül zajlik, mely szervezet belső gondjainak kezelését aggódva követi figyelemmel a többi konföderáció.” [Forrás: Munkástanácsok]

2002.08.10.

Hír. Az érdekvédelmi szervezetek ellenzik a tandíjat, az esélyegyenlőség megteremtését szorgalmazzák. Nem lehet a költségtérítéses helyek számát a finanszírozottak fölé emelni, hiszen ez kizárólag a gazdag szülőknek kedvezne, nyilatkozta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Azt kellene elérni, ami Németországban és Ausztriában már évek óta gyakorlat: az elhelyezésnél rangsort jelet az egyetemen elért tanulmányi eredmény.

2002.08.30.

Hír. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete már a nyár végén megkezdte az előkészületeket a harmadik Szüreti Baráti Találkozó megvalósításához. Idén eseménydúsabb és még tartalmasabb pódiumvitát ígérnek közéleti szereplők, politikusok részvételével.

2002.08.30.

Az MTSZSZ Vasúti Tagozata vezetőségi ülésén döntött arról, hogy a műszaki értelmiség egzisztenciális elismertetése érdekében tárgyalásokat kezdeményez a MÁV új vezetésével.

2002.09.10.

Az ÉSZT elnöksége megtartotta a nyári szünet utáni első elnökségi ülését, amelyen egyebek mellett áttekintette a közalkalmazottak átlag 50 %-os béremelésének az intézményeknél történő megvalósítását. Az elnökség áttekintette az ÉSZT tisztségviselőinek tevékenységét a korábbi OMT munkabizottságaiban. A testület állást foglalt abban, hogy megköszöni tisztségviselőinek a szakbizottságokban végzett munkáját, és felkéri őket az újjáalakult OÉT fórumain való ÉSZT képviselet ellátására.

2002.09.11.

Az FDSZ Elnöksége állásfoglalást tett közzé, amelyben többek között rögzíti, hogy a szervezet a kormányzati és oktatási minisztériumi érdekegyeztetés keretében részt vett az új kormány bérintézkedéseinek kidolgozásában és a szeptember 1-től érvényes átlagosan 50 %-os béremelést az európai uniós csatlakozáshoz történő felzárkóztatási program első – jelentős – lépésének tekinti, melyet további lépéseknek kell követni az uniós bérek eléréséig. A sokoldalú feladatok kormányzati megvalósítására az FDSZ több cikluson átívelő stratégiát dolgoz ki és ebben az évben a kormányzati ciklus végéig szóló megállapodást kíván kötni az oktatási miniszterrel.

2002.09.13.

Hír. Az FDSZ bértárgyalásokat szeretne kezdeni a kormánnyal, jelentette be Kis Papp László, az FDSZ elnöke, tekintettel arra, hogy a következő évben át kellene alakítani az egyetemi oktatók és dolgozók bérrendszerét. A szakszervezet szerint a felzárkóztatásnak az uniós csatlakozás előtt meg kell történnie.

2002.09.25.

Az ÉSZT Békés megyei elnökének szervezésében a hat szakszervezeti konföderáció megyei képviseleteinek közreműködésével továbbképzést szervezett. A rendezvényre Szarvason, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet konferencia termében került sor. A továbbképzés címe: A szociális párbeszéd az Unióban - Magyarországi helyzetkép. Az előadók érdekes, színvonalas előadásokat tartottak, a csatlakozás utáni gondokra próbálták felhívni a mintegy 30-40 fős hallgatóság figyelmét. A rendezvény során a szakszervezeti tisztségviselők megismerkedhettek a Szarvasi Arborétum történetével is.

2002.09.30.

Szeptember folyamán a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének Vasúti Tagozata új vezetőséget választott. Az MTSZSZ szervezetében és technikai feltételeiben is megújulva dolgozik tovább a műszaki értelmiség védelmében, kiváló szakmai háttérrel és aktív munkatársaival.


 

2002.07.02.

Hír. A MÁV felmondott Gaskó Istvánnak, a VDSZSZ és a Liga elnökének személyiségi jogok megsértésének indokával. Gaskó István szerint a kérdéses nyilatkozatot nem magánszemélyként, vagy munkavállalóként, hanem szakszervezeti vezetőként tette, és a rendkívüli felmondást ez nem alapozza meg. Ennek ellenére nem akar pereskedni, szerinte hamarosan új vezetése lesz a MÁV-nak és abban vízik, hogy velük tud majd tárgyalni..

2002.07.19.

Hír. A MÁV Rt. vezetése megállapodott Gaskó Istvánnal, hogy helyreállítják a munkaviszonyát. A korábbi menedzsment ugyanis felmondott a szakszervezeti vezetőnek. A jogviszonyt folytonosnak tekintik. A felmondás hatálytalanítására egyezség keretében került sor.

2002.07.26.

Hír. A MÁV felügyelő bizottsága napirendre tűzi a távozó vezetők végkielégítésének ügyét, jelentette be Márkus Imre, fb-elnök. A vizsgálatot Gaskó István, VDSZSZ elnök kezdeményezte, aki maga is tagja a bizottságnak. A minisztérium szerint a korábban kötött szerződéseket, amelyek a magas végkielégítéseket tartalmazzák, nem lehet megtámadni. Ezzel szemben a szakszervezet álláspontja az, hogy a Ptk. alapján jó erkölcsbe ütközőnek tekinthetőek a magas végkielégítések, mivel a MÁV veszteséges és a társaságnál a béreket a nemzetgazdasági átlag alatt emelték. A VDSZSZ fenntartja a kompenzációs béremelés iránti, mintegy 15%-os, korábban bejelentett igényt is. A MOSZ is tiltakozik a magas végkielégítések ellen, főleg annak tükrében tartja megengedhetetlennek ezt a gyakorlatot, hogy a vezetők teljesítményét nem vizsgálta senki és a MÁV tavaly decemberben az összes vasutas évi végi jutalmazására vásárlási utalvány formájában összesen 81 millió forintot költött.

2002.07.30.

Hír. Aláírták a megállapodást az OM-ben a pedagógus szakszervezetekkel a közoktatási béremelésről. Eszerint a főiskola végzettségű pedagógusok 52, 8%-ot, az egyetemi végzettségűek 50,1%-ot kapnak, a béremelés a nem állami, önkormányzati fenntartású intézményekre is vonatkozik.

2002.07.31.

Hír. Együttműködési megállapodást kötött az ADU, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, valamint a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete. A szervezetek célja, egy egységes ágazati szövetség létrehozása, amely képes az ágazatban lévő összes munkavállaló érdekeinek megjelenítésére.

2002.08.01.

Öt szakszervezeti konföderáció közös közleményben fejezte ki tiltakozását az MSZOSZ vezető személyisége, Sáling József  egyik napilapban tett nyilatkozata miatt. A Közlemény szövege a következő:

„Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége aktívan részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításában, és a miniszterelnökkel, valamint a munkáltatók érdekképviseleteivel együtt 2002. 07. 26-án aláírta a "Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról" szóló dokumentumot.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is kifejezte egyetértését és együttműködési szándékát, hiszen a szervezet megbízott elnöke szintén aláírta a megállapodást. A nevezett öt országos szakszervezeti szövetség nem értesült arról, hogy a hatodik konföderáció megváltoztatta volna álláspontját, szembefordult volna saját aláírásával, önnön hitelességével. Ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan az MSZOSZ Elnöksége tagjának (Sáling József) nyilatkozata a mai Népszabadságban. A kormányváltás után alig meginduló érdekegyeztetésben a munkavállalókkal és érdekeikkel szembefordult az MSZOSZ képviselője, ártva a munkaügyi kapcsolatoknak, megkérdőjelezve saját országos szakszervezeti szövetségének szavahihetőségét, hitelességét. Az öt szakszervezeti szövetség a nevezett nyilatkozatát szakmaiatlannak, vádaskodását önérvényesítő törekvésnek tartja, és teljes mértékben visszautasítja. A vita tehát (Népszabadság: "Vita a munkavállalói oldalon") nem a munkavállalói oldalon, hanem az MSZOSZ-en belül zajlik, mely szervezet belső gondjainak kezelését aggódva követi figyelemmel a többi konföderáció.” [Forrás: Munkástanácsok]

2002.08.10.

Hír. Ülésezett a Vasúti Érdekegyeztető Tanács. A fórum munkájában tárgyalási jog nélkül részt vett a PVDSZ is, amely a bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy állapítanák meg, részt vehet-e a VÉT munkájában, vagy sem. A VÉT-en megállapodás született a hosszúlejáratú lakáshitelek egyösszegű visszafizetéséről, valamint megállapították a további ülések menetrendjét.

2002.08.13.

Hír. A PDSZ szeretné elérni, hogy az Mt. módosításakor a szakszervezeti tisztségviselők védelme erősödjön. Az utóbbi időben öt PDSZ tisztségviselőt bocsátottak el, és félő, hogy a szakszervezeti tagok ezért is egyre kevésbé szívesen vállalnak tisztséget. Kiss Péter munkaügyi miniszter egy korábbi megbeszélésen egyetértését fejezte ki a kérdéssel kapcsolatosan.

2002.08.24.

Hír. A PDSZ Balatonalmádiban tartotta évenként megrendezett Akadémiáját, amelynek főbb témái ebben az évben az európai uniós csatlakozás és a magyar közoktatás kérdései voltak. Kerpen Gábor ügyvivő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az OECD tagországokra vonatkozó, a közoktatás eredményességéről készült ún. Pisa jelentés szerint Magyarország rossz eredményeket tud felmutatni egy sor fontos mutató tekintetében. A problémák megoldásába a szakmai szervezetek mellett a szakszervezeteket is be kell vonni.

2002.09.09.

Hír. Gaskó István elvesztette első fokon a Járási Ferenc (PVDSZ) indította rágalmazási pert. A bíróság Gaskót próbára bocsátotta. A szakszervezeti vezető elmondása szerint Járási a sajátjaként kezelt szakszervezeti pénzeket, ezt egy másik eljárásban a bíróság is megállapította, ezért reméli, hogy másodfokon felmentik a személyiségi jogok megsértésének vádja alól.

2002.09.12.

Hír. A PDSZ a szakszervezeti tisztségviselők védelmében sürgeti az Mt. módosítását. A Liga egyetértésével kidolgozott javaslat szerint az Mt.-ben a fokozott védelmet konkrétabban kellene megfogalmazni és kimondani, hogy gazdasági indokra hivatkozva nem lehet elbocsátani szakszervezeti tisztségviselőt.

 

 


 

2002.07.01.

Hír. Június 24. és 26. között az ETUC Munkaügyi Konferenciát tartott Zágrábban, amelyen a Munkástanácsok részéről Czuglerné Dr. Ivány Judit vett részt.

2002.07.01.

Hír. A Confrontations Alapítvány szervezésében Szociális párbeszéd és részvétel a tagjelölt országok európai integrációjáért című, két napos nyári egyetemi rendezvényen június 26-28-án Dr. Pásztor Miklós, Lengyel Zoltán, Király Lászlóné vett részt. A nyári egyetem résztvevőit fogadta a francia nagykövet is.

2002.07.05.

Hír. Az OFA július 1-től 5-ig szemináriumot szervezett „Együtt Európába” címmel, amelyen főként a pályázati lehetőségekkel, a pályázatírás módszereivel foglalkoztak. A Munkástanácsoktól Ladán Éva, Király Lászlóné, Fodor Imre és Csepregi Károly vett részt a szeminárium munkájában.

2002.07.13.

Hír. A Szendrői Munkástanács (Borsod megye) 120 fővel kirándulást szervezett Bogácsra, ahol a FÉM-GÉP Ágazat tagjainak és családjuknak, valamint barátaiknak megismerkedését szolgáló programokat szerveztek.

2002.07.14.

Hír. Az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ) szervezésében közel ötven Munkástanács-tag utazott néhány napra Prágába, ahol a város nevezetességeivel ismerkedtek.

2002.07.25.

A Munkástanácsok textilipari ágazatának vezetője, Lengyel Zoltán levélben fordult Wittich Tamáshoz, amelyben sérelmezte, hogy a Munkástanácsok szakmai szervezetét nem hívták meg az ágazati közös bizottság felállítását előkészítő tanácskozásra. A levél szerint a Munkástanácsok szervezetének jelenléte „nyilvánvalóan teljesebbé, s ezáltal is eredményesebbé teheti az ágazat működését”.

2002.07.30.

Hír. A Munkástanácsok Pedagógus Ágazatának két szervezete, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete és a Keresztény Pedagógus Társaság képviseletében Zámbó Éva és dr. Bajnok István vett részt a bulgáriai Albenában, július 24. és 30. között megrendezett Tanárok Világszövetségének (WCT) nyolcadik kongresszusán.

2002.07.31.

A Munkástanácsok székházában ma együttműködési megállapodást kötött az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ) és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetség (KMSZ). A dokumentumot aláíró érdekvédők hangsúlyozták: csak egymást segítve, munkájuk összehangolásával lehet sikeresen képviselni az ágazat dolgozóit. A szövetség létrehozói szeretnék az Inokai Géza által vezetett Közúti Közlekedési Szakszervezetet is bevonni az együttműködésbe, de tárgyalásokat folytatnak a vasúti, légi- és vízi közlekedés más szakszervezeteivel is. Sastinszky László, a KMSZ képviselője szerint ma a munkavállalók egy jelentős része elégedetlen a szakszervezetek munkájával. Ebben közrejátszik, hogy a mozgalom elaprózódása miatt az egyes szakszervezetek nem képesek hatékonyan képviselni a munkavállalók érdekeit, ráadásul sokszor egymás ellen is harcolnak, egymás kárára próbálják növelni taglétszámukat. Eltesszük a sértődéseket – mondta –, hogy felhőtlen, gördülékeny együttműködésnek nézzünk elébe. Eisen Sándor a HeHGOSZ és Joó István, az ADU képviselője, az együttműködés kezdeményezője elmondták: össze kell fogniuk a szakszervezeteknek, mert ez az egyetlen lehetőségük van arra, hogy a közlekedésben dolgozók problémáit megoldják. Az ágazat problémái, a megoldandó kérdések közül az érdekvédők kiemelték: ma az itt dolgozók jelentős része kényszervállalkozó, akikre nem vonatkozik a minimálbér adómentessé tétele, sőt, adóterhüket a kormányzat még növelte is. A busz- és gépkocsivezetők bérlemaradása jelentős, kénytelenek másod- és harmadállást vállalni, hogy fedezhessék megélhetésüket. A kormány ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a jelenlegi béreket kívánja konzerválni. A gépkocsivezetés ma nem számít szakmának, az itt dolgozók betanított munkásként kapják fizetésüket. Ezek az alulfizetett, a megélhetés biztosítása miatt túlmunkára kényszerülő vállalkozók ugyanakkor rendkívül felelősségteljes munkát végeznek. Ezért többek között szükség van a 25-30 éve a volánnál ülők korkedvezményes nyugdíjbamenetelének biztosítására is. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a Munkástanácsok támogatja a szakszervezetek összefogását, és mindent meg fog tenni a szövetség sikeres működéséért.

2002.08.01.

Öt szakszervezeti konföderáció közös közleményben fejezte ki tiltakozását az MSZOSZ vezető személyisége, Sáling József  egyik napilapban tett nyilatkozata miatt. A Közlemény szövege a következő:

„Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége aktívan részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításában, és a miniszterelnökkel, valamint a munkáltatók érdekképviseleteivel együtt 2002. 07. 26-án aláírta a "Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról" szóló dokumentumot.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is kifejezte egyetértését és együttműködési szándékát, hiszen a szervezet megbízott elnöke szintén aláírta a megállapodást. A nevezett öt országos szakszervezeti szövetség nem értesült arról, hogy a hatodik konföderáció megváltoztatta volna álláspontját, szembefordult volna saját aláírásával, önnön hitelességével. Ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan az MSZOSZ Elnöksége tagjának (Sáling József) nyilatkozata a mai Népszabadságban. A kormányváltás után alig meginduló érdekegyeztetésben a munkavállalókkal és érdekeikkel szembefordult az MSZOSZ képviselője, ártva a munkaügyi kapcsolatoknak, megkérdőjelezve saját országos szakszervezeti szövetségének szavahihetőségét, hitelességét. Az öt szakszervezeti szövetség a nevezett nyilatkozatát szakmaiatlannak, vádaskodását önérvényesítő törekvésnek tartja, és teljes mértékben visszautasítja. A vita tehát (Népszabadság: "Vita a munkavállalói oldalon") nem a munkavállalói oldalon, hanem az MSZOSZ-en belül zajlik, mely szervezet belső gondjainak kezelését aggódva követi figyelemmel a többi konföderáció.” [Forrás: Munkástanácsok]

2002.08.06.

Hír. Ülésezett a Vasúti Érdekegyeztető Tanács. A fórum munkájában tárgyalási jog nélkül részt vett a PVDSZ is, amely a bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy állapítanák meg, részt vehet-e a VÉT munkájában, vagy sem. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) közleménye szerint folytatódik a kiszorítósdi a MÁV-nál, a PVDSZ átmenetileg sem érvényesítheti a reprezentatív érdekképviseletnek kijáró jogokat, annak érdekében, hogy a Vasúti Érdekegyeztető Tanács zavartalanul működhessen. Bár a MÁV Rt. vezetése írásban is elismerte a PVDSZ reprezentativitását, ennek ellenére a másik három reprezentatív vasutas szakszervezet ezt továbbra sem hajlandó tudomásul venni. A PVDSZ bejelentette, hogy egyoldalúan felfüggeszti VÉT tagságát, de megfigyelőként továbbra is részt kíván venni a VÉT ülésein. A VÉT-en megállapodás született a hosszúlejáratú lakáshitelek egyösszegű visszafizetéséről, valamint megállapították a további ülések menetrendjét.

2002.08.13.

A Munkástanácsok Elnöksége állásfoglalást adott ki az MSZP választási ígéreteinek teljesítéséről, illetve az MSZOSZ szakszervezet-politikájáról. Az Elnökség úgy látja, hogy a Medgyessy-kormány nem teljesíti a munkavállalóknak tett választási ígéreteit. Az OÉT alakuló ülésén a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy tarthatatlan az eddigi keresetkiáramlás, a szakszervezetek nominális bérköveteléseinek ésszerű korlátot kell szabni. Ezt követően a kormány EU előcsatlakozási programjáról tartott tájékoztatón Kovács Álmos kijelentette, hogy a magyar bérek EU-s felzárkóztatási programja az elmúlt négy év során megvalósult. Ezzel a kormány egy tagja - feltehetően akarata ellenére - elismerte az Orbán-kabinet tevékenységét, és teljesítettnek tekintett egy, a szakszervezetek számára fontos követelést. Ezek a vészjósló jelek az MSZP kormányzati tevékenységének állandó velejáróját, a bérek reálértékének várható csökkenését vetítik előre, a munkavállalók helyzetének javulására tett választási ígéretek megvalósulása helyett. A Munkástanácsok követeli, hogy az Európai Bérfelzárkóztatási Program folytatódjék, és a csatlakozásig a magyar bérek érjék el az EU átlagának alsó határát. Ehhez elengedhetetlen, hogy a reálkereset-növekedés üteme elérje az évi 10%-ot. Az Elnökség felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy  az MSZOSZ a konföderációk egy részét ismét ki akarja szorítani az érdekegyeztetésből, félretéve a szakszervezeti együttműködés elmúlt években hangoztatott, nyilvánvalóan álszent szlogenjét.

2002.08.16.

Hír. Palkovics Imre egy interjúban elmondta, hogy szerinte a konföderációk első számú vezetőiből álló Együttműködési Tanács legutóbbi ülésén az MSZOSZ képviselője arra tett javaslatot, hogy az érdekegyeztetésben való részvétel feltételeiben térjenek vissza az 1996-os gyakorlathoz, amikor a szervezeteknek a támogatottságuk szerint különböző számú szavazata volt. A nyilatkozatra reagálva Wittich Tamás kijelentette, hogy a legutóbbi oldalülésen megállapodtak abban, hogy az oldal döntésmechanizmusait érintő kérdéseket nem a sajtó nyilvánossága előtt rendezik.

2002.08.16.

Megjelent a Fax Futár, a Munkástanácsok gyorstájékoztatója, benne a hamarosan várható legközelebbi feladatok; az elnökségi állásfoglalás; a Munka Törvénykönyve legújabb változásai; illetve felhívás a szervezeti életről szóló fotók további küldéséről.

2002.08.16.

A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa gazdasági bizottsága dolgozik azon a módszeren, amelynek célja, hogy anyagi támogatással is segítsék az ágazatok munkáját a munkaügyi, foglalkoztatási és szervezési területeken, tette közzé a Munkástanácsok alelnöke, Nagy Imre a Fax Futárban. A rendelkezésre álló forrásokat pályázatok útján szeretnék elosztani, az ágazatok által benyújtandó anyagnak a tervek szerint tartalmaznia kell az ágazat környezetének bemutatását, a nemzetközi kapcsolatokat és a fejlődési lehetőségek felvázolását is. A pályázóknak, a tervek szerint, önrésszel is rendelkezniük kell.

2002.08.29.

Szövetségi Tanács-ülést tartottak a Munkástanácsok, amelyen a megyei munkaügyi tanácsokba delegált tagok számoltak be tevékenységükről. A SZT elfogadta a Dr. Pásztor Miklós által előkészített, 2003-ra szóló bérajánlást, amely 10%-os reál-, és 13%-os bruttó bérnövekedést tartalmaz.

2002.09.03.

Az ETUC Collective Bargaining szemináriumára augusztus 31. és szeptember 3. között a görögországi Evaiban került sor. A szemináriumon a Munkástanácsokat Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte.

2002.09.04.

Hír. Egy napilap részletesen ismerteti a Munkástanácsok bérajánlását. Eszerint a konföderáció a 2003-ra vonatkozó bértárgyalásokon a megtermelt javakon való méltányos osztozkodást, a bérek uniós felzárkóztatását, valamint a bértarifa-rendszer bevezetését tartja szem előtt, úgy véli, hogy a kormány 4,5%-os inflációs prognózisa alábecsüli a pénzromlás valódi mértékét, mivel az 2003-ban várhatóan 8-9%-os lesz. A Munkástanácsok Országos Szövetsége átlagosan legalább 13%-os bérnövekedést tart szükségesnek, azonban további reálbér-növekedésre is szükség lenne az uniós bérekhez való közelítés miatt. A konföderáció fontosnak tartja azt is, hogy a minimálbér növekedési üteme haladja meg az átlagbér-növekedés ütemét, mégpedig oly módon, hogy a vállalatok számára maradjon forrás a többiek javadalmazására is.

2002.09.04.

A PHARE-projekt támogatásával életre hívandó ágazati közös-bizottságok felállítását célzó program nyitó konferenciáján 17 fő képviselte a Munkástanácsokat, a 18 ágazatból 14-be jelentkeztek be a konföderáció ágazati tagozatainak képviselői.

2002.09.11.

A Munka Világszövetsége (WCL) szeptember 9-11 között Bukarestben tartotta meg „Az EU-csatlakozás az ágazatok szempontjából” c. szemináriumát, ahová a szövetség képviseletében Király Lászlóné, Motuz Antal, Kovács István, Galvács Ottó utazott el.

2002.09.20.

Hír. Kétnapos szemináriumot tartottak a Munkástanácsok textilipari ágazata, valamint a szállításban, a vegyiparban, bányászatban, FÉM-GÉP ágazatban működő szervezetek számára, a Textilipari Világszövetség támogatásával. A textilipariak számára szervezett szeminárium napirendjén a szociális párbeszéd munkahelyi szintjének egyes kérdései, az üzemi tanácsok, a munkavédelmi- munkaegészségügyi bizottságok munkája, munkahelyi, ágazati, nemzetközi napi feladatok szerepeltek. A másik szeminárium témája az emberi játszmák, a tárgyalástechnika alapelvei, a munkahelyi tagszervezetekkel való kommunikáció, az információk kérése, átadása, cseréje volt. A szemináriumokat Griet Stevens, a belga keresztény szakszervezet (ACV) textilipari ágazatának trénere, valamint Henk von Beers, a holland keresztény szakszervezet (CNV) titkára tartotta.

2002.09.20.

Hír. A Munkástanácsok véleménye szerint a kormány által bejelentett 3%-os béremelés nem lehet tárgyalási alap, még akkor sem, ha - mint jelen esetben -, a kormány a bejelentéssel együtt nem hozta nyilvánosságra az adó- és járulékváltoztatási elképzeléseit. Palkovics Imre elnök szerint e mögött az húzódik meg, hogy a baloldali koalíció az önkormányzati választások előtt rosszat nem akart, jót meg nem tudott mondani ebben az ügyben. A szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy a szocialisták 25%-os reálkereset emelésre vonatkozó ígéretével szemben a Fidesz a kormányzási ciklus elején az átlagkeresetek 100 %-os emelését helyezte kilátásba.

2002.09.23.

Hír. A Munkástanácsok  Országos Szövetsége szerint a minimálbér növekedésének meg kell haladnia az átlagbér-növekedés ütemét, mégpedig olymódon, hogy a vállalatok számára maradjon forrás a többiek javadalmazására is.

2002.09.24.

Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke sürgeti az OÉT-tárgyalásokat. Szerinte az OÉT plénuma előtt kellene a miniszterelnöknek beszámolni arról, hogyan képzeli el a reálkeresetek növekedését a jövő évben. A Munkástanácsok szerint jövőre átlagosan 10%-os reálkereset-növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy az uniós árak ne sokkszerűen érjék a magyar lakosságot. Palkovics kijelentette, a kormány adójavaslata az ígéretekkel ellentétben nem bérfelzárkóztatást, hanem a bérek befagyasztását jelenti. Ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, a szakszervezeteknek közösen kell eldönteniük, hogy ezt tudomásul veszik, vagy egyéb lépéseket tesznek.

2002.09.24.

Hír. Az ETUC Future of Europe munkacsoportjának brüsszeli ülésén, az ETUC meghívására, részt vett a Munkástanácsok szakértője, Dr. Pásztor Miklós.

2002.09.24.

Palkovics Imrével készült interjút közölt az egyik napilap. Palkovics Imre szerint lejárt a nagy osztogatások ideje. A béreket a jelenleginél sokkal dinamikusabban kell emelni ahhoz, hogy a magyar munkavállalók számára ne legyen óriási csalódás az uniós csatlakozás.  Palkovics kifejtette: gondolni sem mer arra, hogy a kabinet elképzeléseinek kritikátlan támogatása fejében adott a kormány kedvezményeket a szakszervezeteknek.

2002.09.26.

A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) nyílt levéllel fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, amelyben számon kérték, hol marad az ő anyagi megbecsülésük, beígért fizetésemelésük, hiszen az MSZP miniszterelnök jelöltje korábban úgy fogalmazott: „A köz alkalmazottjai, a nővérek, az orvosok, a postások és tanárok visszakapják szakmájuk elenyészett erkölcsi és anyagi megbecsülését. Hiszen a nemzetet nem emelheti magasba az, akiről megfeledkezett a nemzete.” Részlet a levélből: „Eltelt a száz nap, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók október elején kézhez kaphatják jelentős mértékben megemelt fizetésüket, szakmájuk jobb anyagi megbecsülésének jutalmaként. Ezzel egyetértünk. Azonban aggodalommal tölt el bennünket, hogy a postásoknak tett ígéretről egy szót sem hallottunk, mióta Ön átvette hivatalát. Úgy tűnik: vagy csupán választási fogás volt az ígéret, vagy elfelejtkezett róla! Az pedig külön aggodalommal tölt el bennünket, hogy László Csaba pénzügyminiszter arról beszélt: jövőre bruttó 3 százalék körüli béremelésre számíthatnak az állami tulajdonban lévő vállalatok! Igaz, ígérte az adókulcs csökkentését, de az nem hoz lényeges változást [...] a bruttó 3 százalékos béremelés megalázó és elfogadhatatlan számunkra. Könnyű azt mondani a pénzügyminiszter úrnak, a szakszervezetek tanúsítsanak önmérsékletet, azonban szakszervezeti vezetőként a dolgozók érdekeit kell képviselniük és nem tarthatunk önmérsékletet az általunk képviselt dolgozók rovására. [...] Elvárjuk, sőt követeljük Öntől, hogy a választások előtti levelében tett ígéreteit tartsa be. Nem évek múlva, hanem 2003. január elsejével.”

2002.09.27.

A Solidarnosc XV. Kongresszusán Varsóban szeptember 25-27-én tartotta, amelyen Nagy Imre és Gecov Krisztina képviselte a Munkástanácsok Országos Szövetségét.


 

2002.07.02.

Hír. Az MSZOSZ megszüntette Sándor László munkaviszonyát, kifizetett neki 5,5 hónap végkielégítést. A hirtelen távozott elnök eredetileg szeptemberig szeretett volna a szakszervezet állományában maradni. Ezzel párhuzamosan takarékossági okokból további 52 munkatársától válik meg a szövetség, akik zömmel a megyei apparátusban dolgoztak.

2002.07.11.

Hír. A MÁV vezetését felmentették, a tárca Márkus Imrét, a VSZ elnökét javasolja a felügyelő-bizottság elnökének.

2002.07.13.

Hír. Unióra lépett egymással a SZEF és az ÉSZT. A megállapodás aláírására ünnepélyes keretek között került sor a SZEF székházban július 11-én. A konföderációk elnökei elmondták, hogy az együttműködés idáig is megfelelő volt, az új szerveződéstől hatékonyabb és olcsóbb működést és vagyongazdálkodást várnak.  Ennek kapcsán felmerül a versenyszféra szakszervezeteinek egységesülési folyamatának kérdése is. Az Autonóm szakszervezetek vezetője, Borsik János szerint a helyzet erre még nem eléggé érett, Szőke Károly, a Vasas szakszervezet vezetője viszont úgy látja, hogy az egységesülésre mindenképpen szükség van. Szerinte ez a folyamat még 2-3 évet vehet igénybe.

2002.07.26.

Hír. A MÁV felügyelő bizottsága napirendre tűzi a távozó vezetők végkielégítésének ügyét, jelentette be Márkus Imre, fb-elnök. A vizsgálatot Gaskó István, VDSZSZ elnök kezdeményezte, aki maga is tagja a bizottságnak. A minisztérium szerint a korábban kötött szerződéseket, amelyek a magas végkielégítéseket tartalmazzák, nem lehet megtámadni. Ezzel szemben a szakszervezet álláspontja az, hogy a Ptk. alapján jó erkölcsbe ütközőnek tekinthetőek a magas végkielégítések, mivel a MÁV veszteséges és a társaságnál a béreket a nemzetgazdasági átlag alatt emelték. A VDSZSZ fenntartja a kompenzációs béremelés iránti, mintegy 15%-os, korábban bejelentett igényt is. A MOSZ is tiltakozik a magas végkielégítések ellen, főleg annak tükrében tartja megengedhetetlennek ezt a gyakorlatot, hogy a vezetők teljesítményét nem vizsgálta senki és a MÁV tavaly decemberben az összes vasutas évi végi jutalmazására vásárlási utalvány formájában összesen 81 millió forintot költött.

2002.07.30.

Hír. Aláírták a megállapodást az OM-ben a pedagógus szakszervezetekkel a közoktatási béremelésről. Eszerint a főiskola végzettségű pedagógusok 52, 8%-ot, az egyetemi végzettségűek 50,1%-ot kapnak, a béremelés a nem állami, önkormányzati fenntartású intézményekre is vonatkozik.

2002.07.31.

A Munkástanácsok székházában ma együttműködési megállapodást kötött az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ) és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetség (KMSZ). A dokumentumot aláíró érdekvédők hangsúlyozták: csak egymást segítve, munkájuk összehangolásával lehet sikeresen képviselni az ágazat dolgozóit. A szövetség létrehozói szeretnék az Inokai Géza által vezetett Közúti Közlekedési Szakszervezetet is bevonni az együttműködésbe, de tárgyalásokat folytatnak a vasúti, légi- és vízi közlekedés más szakszervezeteivel is.

2002.08.01.

Hír. Az OÉT munkavállalói oldalának összetételében nincs egyetértés a szakszervezetek között, mivel az MSZOSZ-hez tartozó ágazati szakszervezetek egy része szeretne közvetlen részvételt az OÉT-ben. Sáling József, a KASZ elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazati paritásos bizottságok képviselőinek mindenképpen be kell majd kerülnie az érdekegyeztetésbe. Az MSZOSZ nem zárkózik el ettől a meggondolástól, de többi konföderáció szerint ez nem lehetséges. A KASZ egyébként azt is javasolta, hogy a SZEF-ÉSZT unióhoz hasonló ernyőszervezetet hozzanak létre a versenyszféra szakszervezetei is.

2002.08.01.

Öt szakszervezeti konföderáció közös közleményben fejezte ki tiltakozását az MSZOSZ vezető személyisége, Sáling József  egyik napilapban tett nyilatkozata miatt. A Közlemény szövege a következő:

„Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége aktívan részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításában, és a miniszterelnökkel, valamint a munkáltatók érdekképviseleteivel együtt 2002. 07. 26-án aláírta a "Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról" szóló dokumentumot.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is kifejezte egyetértését és együttműködési szándékát, hiszen a szervezet megbízott elnöke szintén aláírta a megállapodást. A nevezett öt országos szakszervezeti szövetség nem értesült arról, hogy a hatodik konföderáció megváltoztatta volna álláspontját, szembefordult volna saját aláírásával, önnön hitelességével. Ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan az MSZOSZ Elnöksége tagjának nyilatkozata a mai Népszabadságban. A kormányváltás után alig meginduló érdekegyeztetésben a munkavállalókkal és érdekeikkel szembefordult az MSZOSZ képviselője, ártva a munkaügyi kapcsolatoknak, megkérdőjelezve saját országos szakszervezeti szövetségének szavahihetőségét, hitelességét. Az öt szakszervezeti szövetség a nevezett nyilatkozatát szakmaiatlannak, vádaskodását önérvényesítő törekvésnek tartja, és teljes mértékben visszautasítja. A vita tehát (Népszabadság: "Vita a munkavállalói oldalon") nem a munkavállalói oldalon, hanem az MSZOSZ-en belül zajlik, mely szervezet belső gondjainak kezelését aggódva követi figyelemmel a többi konföderáció.” [Forrás: Munkástanácsok]

2002.08.08.

Hír. Az MSZOSZ ismét javasolja a kormánynak a minimálbér-tarifa bevezetését, valamint olyan, az Európai Szociális Chartában megfogalmazódó minimálbért szeretne elérni, ahol a nettó átlagkereset 60%-a és a nettó minimálbér felel meg egymásnak. Ehhez a bruttó összeg emelésére lesz szükség.

2002.08.10.

Hír. Ülésezett a Vasúti Érdekegyeztető Tanács. A fórum munkájában tárgyalási jog nélkül részt vett a PVDSZ is, amely a bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy állapítanák meg, részt vehet-e a VÉT munkájában, vagy sem. A VÉT-en megállapodás született a hosszúlejáratú lakáshitelek egyösszegű visszafizetéséről, valamint megállapították a további ülések menetrendjét.

2002.08.16.

Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt nyilatkozta egy napilapnak, hogy az MSZOSZ ki akarja szorítani az érdekegyeztetésből a Munkástanácsokat és a Ligát, mivel felvetette a 96-ban elfogadott alapszabály-módosítás ismételt bevezetését. A nyilatkozatra reagálva Wittich Tamás kijelentette, hogy a legutóbbi oldalülésen megállapodtak abban, hogy az oldal döntésmechanizmusait érintő kérdéseket nem a sajtó nyilvánossága előtt rendezik.

2002.08.23.

Hír. Sáling József, mint az MSZOSZ alelnöke és a KASZ elnöke nyilatkozott az egyik napilapnak az MSZOSZ helyzetéről és céljairól. Az elnök elmondta, hogy az MSZOSZ rendbe tette a gazdálkodását, és most dolgoznak a szervezet újjáépítésén, a programon, és a novemberre kitűzött tisztújító kongresszus előkészületein. Sáling szerint az országos kérdésekben is újra kell gondolni bizonyos dolgokat, így az OÉT munkavállalói oldalán meg kellene jeleníteni az ágazati szakszervezeteket is, mint olyan feleket, amelyek képesek kollektív szerződések kötésére, emellett át kell gondolni a belső rendet a munkavállalói oldalon, hogy a befolyás mértéke megjelenhessen a döntésekben. A szakszervezeti vezető a közszféra uniójához hasonló szervezeti megoldást látna elfogadhatónak a versenyszféra szakszervezetei között is, mivel a sok kisebb szervezet az erkölcsi, anyagi, szervező és érdekérvényesítő erő szétforgácsolását jelenti.

2002.08.26.

Hír. Az MSZOSZ novemberi kongresszusán a szakmai-ágazati szakszervezetek vezetőinek egy része arra kíván javaslatot tenni, hogy öt ágazati szövetség jöjjön létre a konföderáción belül, tájékoztatta Szőke Károly a sajtót. Az ágazatok a következők lennének: ipar, közlekedés, szolgáltatás, közszféra, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Ez a tisztulási folyamat az egész mozgalomban folytatódhatna, jelentette ki a Vasas elnöke. A novemberi kongresszuson az elnökválasztás alapszempontja az lesz, hogy az új elnök képes legyen a struktúraváltás és a takarékosabb gazdálkodás megvalósítására.

2002.08.28.

Hír. Az MSZOSZ készül az év negyedik negyedévében várható bértárgyalásokra, és célul tűzte ki a versenyszférában, különösen a fizikai munkakörökben magasabb reálkereset-növelés elérését. A minimálbér további emelését is szorgalmazza a szövetség, annak érdekében, hogy az elérje az átlagkereset 60%-át. A szakszervezet szeretné elérni minimálbér-tarifa bevezetését is. Sáling József elnökségi tag szerint a keresetek reálértéke még mindig csak a ‘89. évi reálértékének 97,3%-a, és a minimálbér is alacsonyabb a létminimumnál. Kiss Péter miniszter szerint a növekedés az első félévben reálértéken 11,3% volt, további növekedésre a gazdasági növekedés függvényében kerülhet sor.

2002.08.28.

Hír. Kiss Péter munkaügyi miniszter válaszolt az MSZOSZ Női Választmányának levelére, amelyben a szakszervezet az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása terén felgyülemlett problémák orvoslását sürgette, illetve a szakszervezet javaslatait fogalmazta meg. A miniszter levelében kifejti, hogy az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság feladata a diszkrimináció minden fajtája elleni küzdelem, amely számít a szakszervezetek erejére és támogatására. A tervek szerint a kormány októberben a parlamentben Civil nap az esélyegyenlőségért címmel vitanapot tart, ahol részletesen ismertetik a kormány, illetve a Főigazgatóság terveit is.

2002.09.02.

Hír. A MEDOSZ és a MOSZ közös közleményt adott ki, amelyben kifejtik, hogy mindketten érdekeltek az ágazati párbeszéd elmélyítésében, a középszintű érdekegyeztetés intézményeinek kiépítésében és a kölcsönösen előnyös együttműködésben. A felek együttműködési megállapodás és ágazati kollektív szerződés kötését tűzték ki célul, amelyben szeretnék szabályozni azokat a kérdéseket, amelyek az ágazat sajátosságaira való tekintettel közös szabályozást igényelnek, így különösen a munkarend, a munkaidő kérdéseit. Az együttműködésben a felek egyenrangúságra törekszenek és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a munkahelyi kollektív szerződések kötését az ágazatban mivel tudják elősegíteni, ösztönözni.

2002.09.12.

Hír. A FMM elhatározta, hogy törvényi eszközökkel akadályozza meg, hogy munkaviszony helyett polgári jogi szerződéssel lehessen vállalkozókat alkalmazni a munkahelyeken. Egyes szakértők szkeptikusan nyilatkoznak a kérdésben, mivel elég nehéznek látszik olyan jogszabályi szöveget alkotni, amely hatékonyan tud működni ebben a kérdésben, a munkaügyi ellenőrzésre biztosan szükség lesz. Az FMM adatai szerint a cégeknél 19% a megbízási szerződések, 24% az alvállalkozói szerződések aránya. Az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc szerint a probléma nem ennyire egyszerű, és vannak olyan vállalkozók, akik formailag megfelelnek ugyan a kényszervállalkozó kritériumainak, de sokkal szívesebben dolgoznak vállalkozóként, mint munkaviszonyban. Hanti Erzsébet, MSZOSZ szakértő szerint a munkavállalók kiszolgáltatott helyzete folytán ezeket a szerződéseket pontosabb jogszabályi háttér mellett is nehéz felderíteni.

 

 


 

2002.07.13.

Hír. Unióra lépett egymással a SZEF és az ÉSZT. A megállapodás aláírására ünnepélyes keretek között került sor a SZEF székházban július 11-én. A konföderációk elnökei elmondták, hogy az együttműködés idáig is megfelelő volt, az új szerveződéstől hatékonyabb és olcsóbb működést és vagyongazdálkodást várnak.  Ennek kapcsán felmerül a versenyszféra szakszervezeteinek egységesülési folyamatának kérdése is. Az Autonóm szakszervezetek vezetője, Borsik János szerint a helyzet erre még nem eléggé érett, Szőke Károly, a Vasas szakszervezet vezetője viszont úgy látja, hogy az egységesülésre mindenképpen szükség van. Szerinte ez a folyamat még 2-3 évet vehet igénybe.

2002.07.13.

Hír. Tárgyalásokat folytatott a KKDSZ és a NKÖM a jövő évi intézményfinanszírozás kérdéseiről. Vadász János elnök szerint a megállapodásnak a költségvetési tárgyalások megkezdése előtt kell megszületnie. A szakszervezet várja az OMIKK visszaköltöztetéséről és az Országos Széchenyi Könyvtár raktárkapacitásának bővítéséről szóló döntéseket is. A KKDSZ azt tervezi, hogy hamarosan olyan ágazati kollektív szerződést köt a tárcával, amely mintául szolgálhat a többi szakszervezetnek is a közalkalmazotti szférában.

2002.07.24.

Hír. Aláírták a béremelésről szóló megállapodást az egészségügyben. A megállapodás, a korábban megkötött KOMT megállapodásra épült, másfél napos egyeztetés után született meg. Eszerint a 30 milliárdos keret 90%-át az új közalkalmazotti bértáblára való átállás értelmében kell felhasználni, 10%-ot differenciáltan használnak fel. E 10% elosztására készült megállapodás tiltja az önkormányzatoknak az ágazatok közötti átcsoportosítást, ha az ellenőrzés során kiderül, hogy történt ilyen, akkor a következő évben a megfelelő összeget nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény fogja megkapni. Az ajánlás szerint az alacsony keresetű szakképzett csoportokat kell előnyben részesíteni.

2002.07.30.

Hír. Aláírták a megállapodást az OM-ben a pedagógus szakszervezetekkel a közoktatási béremelésről. Eszerint a főiskola végzettségű pedagógusok 52, 8%-ot, az egyetemi végzettségűek 50,1%-ot kapnak, a béremelés a nem állami, önkormányzati fenntartású intézményekre is vonatkozik.

2002.07.31.

Hír. Egyelőre nem sikerült megállapodni a béremelésről a kulturális tárcával, de folynak az egyeztető tárgyalások a KKDSZ és az MSZSZ, valamint a NKÖM között. Vadász János KKDSZ elnök szerint két kérdésben nem egyeznek még az álláspontok, az egyik a megállapodás hatálya, a másik a megállapodás végeredményének formája. A szakszervezetek szerint e megállapodást jogszabályban ki kell hirdetni. A megállapodásnak a KOMT megállapodás szerint augusztus 2-áig kell elkészülnie.

 

2002.08.02.

Hír. Megkötötte az ágazati bérmegállapodást a KKDSZ és a NKÖM. A béremelés csaknem 24 ezer közalkalmazottat érint, átlag 30 ezer forintot jelent. A tárca a szakszervezettel egyetért abban, hogy a megállapodást határozatban hirdesse ki, erősítse meg. Vadász János KKDSZ elnök szerint a megállapodás 50%-nál nagyobb átlagos illetményfejlesztést jelent. A megállapodás részese a Színházi Dolgozók Szakszervezete is a Művészeti Szakszervezetek Szövetségén keresztül, amely arra hívta fel a tárca figyelmét, hogy a színészek és a színházi alkalmazottak több mint fele kényszervállalkozó, aki nem kap illetményemelést. A szakszervezet ezért kérte a tárcát a dologi kiadásra fordítható keretek növelésére.

2002.08.03.

Hír. Javaslatot dolgozott ki az OMIKK önállósítására a KKDSZ. A szakszervezet szerint egyelőre technikailag nagyobb veszteségek nélkül meg lehet oldani a kérdést, mivel a katalógusok egységesítése még nem történt meg és a könyvtár állományában teljes körűen megvannak a korábban is gyűjtött anyagok. Az oktatási tárca vizsgálja a lehetőségeket. A könyvtár használói minden illetékeshez és a miniszterelnökhöz is eljuttatták azt a petíciót, amelyben a korábbi státus visszaállítását kérik.

2002.08.06.

Hír. A KKDSZ Nyugdíjas Tagozata felajánlotta, hogy szívesen kidolgozza ingyen a Nyugdíjas Sziget koncepcióját és programját, miután soraiban neves közművelődési szakemberek vannak.

2002.08.07.

Hír. A Nádor utcai EDDSZ székházban volt az Ezüstbagoly Egészségügyi Könyvtári Alapítvány könyvtára, amelynek területét az EDDSZ bérbe adta valakinek. Ennél fogva a könyvtárosok, akik augusztus 21-én felújítás utáni avató ünnepséget akartak tartani, nem tudtak bemenni az épületbe, az ünnepséget, tiltakozó jelleggel az utcán tartották meg.

2002.08.08.

Hír. Szakértői tárgyalások kezdődtek a BM-ben a tavaly kiszervezett ügykezelők és fizikaiak visszasorolásáról a Ktv. hatálya alá. A miniszter asszony szerint sok munkakörben nincs érdemi különbség az alkalmazott kötelezettségei tekintetében az ügykezelők és az ún. érdemi ügyintézők között. A szakszervezetek a fizikaiakat is szeretnék visszasoroltatni, erről még vita folyik. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége megkezdte a bérkövetelések kidolgozását is. A korábbi kormány ígéretei alapján a köztisztviselők 2003. július 1-ig megkapják a 30%-os elmaradt emelési hányadot, de a szakszervezet ezt január 1-re szeretné előrehozni, valamint a diplomás minimálbért is szeretnék bevezetni. Emellett a szakszervezet az illetményalap emelésével szeretné inflációkövetővé tenni a bérrendszert, valamint érvényesíteni a GDP növekedésének felére vonatkozó megállapodást.

2002.08.19.

Hír. Az egészségügyi és a kulturális ágazat várhatóan az 50% illetményemelés kapcsán magasabb összeget fog kapni, mint ami az 50%-ot fedezi, mivel egyes foglalkozási csoportokban az arányos keresetek kialakításához ennél nagyobb összegre lesz szükség. Az ágazatokban még folyik a jelenlegi bérszínvonal felmérése. A kulturális ágazatban 60%-os illetményemelés várható, tájékoztatott Vadász János, a KKDSZ elnöke egy napilapban, valamint jelentős differenciálás valósul meg a magasabb képzettségűek javára.

 

 

2002.09.03.

A KKDSZ Kiadó gondozásában megjelent Gyimesi László: Kérdezd meg Bulendát! (Sörkeksz a Vakegérből) c. könyve, amely a szerzőnek a munka világával foglalkozó tárcanovelláit gyűjti kötetbe.

2002.09.05.

Sajtótájékoztatót tartott a SZEF és a PSZ a kormány 100 napos programjának értékeléséről. A SZEF tájékoztatóján Szabó Endre elnök elmondta, hogy a 100 nap alatt sikerült rendezni néhány olyan kérdést, amelynek megoldása régóta váratott magára, különösen a közalkalmazotti béremelést kell nagyra értékelni. Ugyanakkor egy sor olyan kérdés is napirenden van, amely folyamatos tárgyalásokat igényel. Ezek a SZEF hosszú távú megállapodás keretében szeretné rendezni a kormánnyal, amely kész a tárgyalásokra.. Ezek között kiemelt helyen szerepel az egységes közszolgálat koncepciója és a további bérfelzárkóztatás kérdései, ide értve a minőségi illetményelemeket is, valamint a köztisztviselői béremelés hátra lévő hányadát. Borbáth Gábor a PSZ tájékoztatóján a minőségi bérelemeket emelte ki, valamint a közalkalmazotti bértábla automatikus módosulására hívta fel a figyelmet, amennyiben a minimálbér további emeléséről megállapodás születik.

2002.09.09.

Hír. A kormány szeptemberben létrehozza az egységes közszolgálati törvény kidolgozásával megbízandó 6 fős titkárságot, melynek élére kormánymegbízottat nevez ki. A poszt várományosa Vadász János, a KKDSZ elnöke. A költségvetést az FMM biztosítja.

2002.09.11.

Hír. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság takarékossági intézkedéseket hozott, amelyek felülvizsgálatát kérte Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára a minisztertől. A takarékosság elsősorban a személyi juttatásokra, közöttük szociális kifizetésekre vonatkozik, ami ellentétes a jogszabályokkal és nagyon rosszul érinti a személyi állományt. A főtitkár szerint a megszorítások a közalkalmazotti béremeléssel függhetnek össze. Dobson Tibor főparancsnok szerint az intézkedésekre elsősorban a súlyos katasztrófa-helyzetek miatt megnövekedett kiadások miatt volt szükség, és csak 3 hónapra szólnak. Egyebekben egyetértett a főtitkár asszonnyal abban, hogy sajnálatos helyzetről van szó, de a közalkalmazotti béremeléssel a megszorítások nem függnek össze.

2002.09.24.

Hír. Vadász János, a KKDSZ elnöke hivatalosan is bejelentette lemondását, miután a kormány megbízta az egységes közszolgálat koncepciójának kidolgozásával. Vadász János ismertette elképzeléseit a sajtóval, eszerint az egységes közszolgálat a Ktv., a Kjt., a Hszt. és a Hjt. alá tartozókra terjedne ki, és a munkaviszony minden lényeges elemét egységesen szabályozná, de ezen belül a speciális vonásokat is elismerné. Közalkalmazotti jogviszonyban mód nyílna ágazati kollektív szerződés kötésére is. Az NKÖM és a KKDSZ négy évre szólóan ágazati megállapodást írt alá, amely sok elemében előremutató ezen a téren.

2002.09.27.

Hír. Határozatképtelenség miatt elmaradt az Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács ülése, amelynek napirendjén a bérek rendezésének további kérdései szerepeltek volna. A szaktárca értékelése szerint az egészségügyben a diplomások 63 ezer forinttal, a középfokú végzettségűek 25-26 ezerrel, az alapfokú végzettségűek 10-12 ezer forinttal kapnak többet szeptember óta.  A foglalkoztatottak 20%-a vállalkozó.  


 

Agrár Munkaadói Szövetség

 

2002.07.20.

Az egyik Európai Unióval foglalkozó honlap a következő vitatémát ajánlotta látogatóinak: Hiányoznak a munkahelyteremtést szolgáló, ösztönzo intézkedések, akciók - amelyre a képzést, átképzést tervezni lehetne. Dr. Szabadkai Attila hozzászólásában a következőket írta az AMSZ terveiről: Az Agrár Munkaadói Szövetség Vállalkozó Tagozata olyan javaslatokon dolgozik, amelyek a következő algoritmusokon alapul: A. A szakszervezetek érzékelik először hol forognak veszélyben a munkahelyek, hol nem tartanak lépést a munka bérek/jövedelmek az országos átlag-dinamikával. E területek vagy ágazatok/alágazatok veszélyeztettetteknek vagy nem perspektívikusnak minősülnek. Az ő bevonásukkal célszerű a "veszélyeztettett kör" kijelölése. B. A munkaadói és szakmai szervezetek (pl. kamarák) látják jobban a megatrendeket, ennek alapján saját fejlesztési és beruházási "elképzeléseiknek, tervjeiknek, programjaiknak" létszám-fejlesztési igényeit mennyiségi és minőségi vonatkozásokban is. C. A kormány a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül hosszútávú prioritásokra "EU-konform" gazdasági és foglalkoztatási szerkezetre tud "rámutatni". A szintézis olyan módon jöhet létre, hogy a korlátosan rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat - összhangban a piaci igények előrejelzéseivel - olyan területekre "alágazatokba" irányítják ahol a termelékenység, versenyképesség és tőke-megtérülési mutatók magas szintűek (lehetnek) - ami természetesen hosszab távú döntéshozatali "sorozatok" eredményeként realizálódhat. Mindenképpen szükséges a szakszervezetek és munkaadói szervezetek rendszeres és intézményesült bevonása a kérdés megoldásába. Nem hozhat kielégítő megoldást az eddigi rendszer kismértékű módosítása, vagy javítása. Nemzetgazdasági szinten a stratégiai tervezés egészének erősítése, eredményeinek tudatosabb felhasználása vezethet érdemleges előrelépésre. Ez természetesen elsőrendű közérdek is. A civil párbeszéd is hasznos lenne, de az "ernyő szervezetek" moderátori szerepe nélkül ez időrabló, költséges és esetleges "véleményezéseket" vinne a rendszerbe. Ha lehet súlypontot képezni a "helyi civilek" bevonása tűnik fontosabbnak.

2002.09.03.

Megalakult a SAPARD Monitoring Bizottság, melynek feladata, hogy a) megtárgyalja és jóváhagyja a SAPARD Program (továbbiakban Program) végrehajtásának megfigyeléséhez-ellenőrzéséhez szükséges fizikai és pénzügyi mutatókat; b) megtárgyalja és véleményezi a projektek kiválasztásának és pontozásának kritériumait minden egyes intézkedésre vonatkozóan; c) rendszeres időközönként megvizsgálja a Program sajátos célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket, melyet a Többéves Pénzügyi Megállapodás B. melléklet 7. cikkének 6. pontjában foglaltakról szóló információk alapján tesz; d) megvizsgálja a Program eredményeit, különös tekintettel a különböző intézkedésekre meghatározott célok elérésére, és az egyes intézkedésekre valamint alintézkedésekre meghatározott források – amennyiben ilyen létezik - felhasználására; e) értékeli a középtávú értékelés minőségét és következtetéseit; f) megtárgyalja és jóváhagyja a megvalósításról szóló éves és záró jelentéseket, mielőtt megküldik azokat az Európai Unió Bizottságának; g) megtárgyalja és jóváhagyja a SAPARD forrás (beleértve a magyar hozzájárulást is) felhasználásának módosítására vonatkozó javaslatokat; h) megtárgyalja és jóváhagyja a Program módosítására vonatkozó javaslatokat; i) javasolhatja az Unió Bizottságának – az Irányító Hatóságon keresztül - a Program olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi a kitűzött célok elérését, vagy a támogatás irányításának javítását; j) amennyiben a Program folyamán szükség van arra, hogy a Bizottság bármilyen ügyben véleményt nyilvánítson, a Bizottság ennek megfelelően ezt megteszi. Az SMB Titkársági feladatait az FVM EU Integrációs Főosztálya, mint Irányító Hatóság látja el. Feladata minden egyes SMB ülésről emlékeztetőt készíése és az ülést követő 5 munkanapon belüli megküldése, az SMB ülésének napirendi pontjaihoz szükséges dokumentumokat összeállítása. A bizottság elnöke Dr. Szaló Péter, helyettes államtitkár, FVM; alelnöke Dr. Vajda László, Irányító Hatóság vezetője, tagjai között találjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén működő érdekképviseleti szervezeteket. Az AMSZ képviseletében a bizottság munkájában Tassi Ilona vesz részt.


 

 

 

2002.07.01.

Hír. Május 31-én ülésezett az Áfészek Országos Tanácsa, amelyen megvitatták az előző időszak fontosabb kérdéseit, az ÁFEOSZ gazdálkodásáról szóló előterjesztést, valamint az érdekképviselettel kapcsolatos aktuális kérdéseket. Zs. Szőke Zoltán kiemelte, hogy a minimálbér-emelés komoly terheket rótt a szövetkezetekre is, valamint hogy az új kormány az érdekegyeztetés megújítása mellett tette le a voksot. Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke javaslatot tett a IV. kongresszus időpontjára, eszerint november 27-28-án kerül sor az eseményre. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az érdekképviseleti munkának leginkább megfelelő szervezeti forma kialakítására van szükség.

 

2002.07.16.

A kormány már első ülésén kezdeményezte a szociális párbeszéd fórumainak újjászervezését, az új Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) létrehozását, a korábbi Gazdasági Tanács átalakítását. Kinyilvánította, hogy kész létrehozni a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a rendvédelmi ágazatok és a települési önkormányzatok dolgozói ügyeivel foglalkozó újabb érdekegyeztető fórumot is. Az FMM politikai államtitkárának nyilatkozata szerint az új kormány nem diktátumok, kinyilatkoztatások alapján, hanem párbeszédben kívánja kialakítani a szociális párbeszéd fórumait, intézményeit. A jövőben nemcsak a szűken vett munkaügyi kérdésekről, hanem gazdaságpolitikai, költségvetési, szociális, társadalombiztosítási és adóügyekben is tárgyalni kívánnak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, akikkel a megegyezés szándékával ülnek le a tárgyalóasztalhoz. Az államtitkár világossá tette: a kormány nem szól bele, hogy mely szervezetek vesznek részt az érdekegyeztető fórumok munkájában, de az erős, megállapodásra és az egyezség betartására képes, reprezentatív szervezeteket tekintik érdemi partnernek. A koncepció szerint az eddigi Gazdasági Tanács helyébe Gazdasági és Szociális Tanács lép, amelyben a kormány, a munkaadók és munkavállalók mellett a gazdaság meghatározó szereplői, a befektetők, a kamarák képviselői, a civil és társadalmi szervek, szakmai érdekképviseletek is jelen lesznek. A tervek szerint ez a fórum lesz alkalmas arra, hogy az ország számára stratégiai jelentőségű kérdésekben – mint például az egészségügy, az uniós csatlakozás, az egész életen át tartó tanulás intézményrendszere – egyezségek szülessenek. A kormány erősíteni kívánja az ágazati párbeszéd fórumait, létrehozva az ágazati paritásos bizottságokat, mert abban érdekelt, hogy középszinten is megállapodások szülessenek. Kialakították az érdekegyeztetést megújító elképzeléseiket a munkaadói szövetségek is. Dávid Ferenc szóvivő leszögezte: azt szeretnék, ha az intézményrendszer visszakapná régi rangját. Igényük, hogy a jövőben a három oldal az általános gazdaságpolitikáról, a költségvetésről, az adó- és tb-ügyekről is konzultáljon, hogy megalapozottan tárgyalhassanak a bérek alakulásáról. Emellett markáns jogosítványokat, döntési jogot kérnek a munka világára vonatkozó kérdésekben. A kormány július 26-ra tervezi az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) alakuló ülését.

2002.08.17.

Kiss Péter egy napilapnak adott interjúja szerint az idén novemberben tovább módosítják az Mt.-t, ami részint jogharmonizációs célú finomításokat, részint pedig a Szocialista Párt elképzeléseinek megvalósítását jelenti. Feltehetően a kényszervállalkozás kérdésének megoldása is a módosítás része lesz. A munkáltatók szeretnének tárgyalni a táppénz, illetve a betegszabadság kérdéseiről. Dávid Ferenc szóvivő szerint a jelenlegi szabályok alapján az első 15 napban a munkáltatók kétszeresen is fizetnek, illetve a további táppénz egyharmadának finanszírozása is igazságtalan, az Mt. módosítást szeretnék kihasználni ezeknek a szabályoknak a módosítására is. Kökény Mihály (EüSzCsM) szerint a kormány tervei között szerepel az EHO egyharmadára csökkentése, ezzel együtt kicsi a valószínűsége a táppénz szabályai megváltozásának.

 

2002.09.10.

Hír. 9-én ülésezett az OMT plenáris ülése, amelyen László Csaba pénzügyminiszter 3%-os bruttó bérnövelést terjesztett be 2003-ra. A pénzügyminiszter évelése szerint 5%-on belül marad az infláció, a várható adócsökkentés következtében a 3% is tartalmaz némi reálbér-növekedést. A nemzetgazdasági átlag 6-7% nominális növekedés lenne, ami azt jelenti, hogy a közszférában az idei illetményemelések áthúzódó hatása mellett is nagyobb mozgástér van. A miniszterelnök mindemellett kifejtette, hogy a hazai bérek uniós felzárkóztatása a kormány egyik fontos célja, a kormány tisztában van a nemzetközi bérarányokkal és látja a hazai szint elmaradott voltát, mind nominál-, mind reálértékben. A munkaadói oldal azonnal kész egy ilyen megállapodás aláírására, jelentette ki Dávid Ferenc szóvivő, akinek egyelőre természetesen nincs felhatalmazása erre, míg a munkavállalói oldal nevében Borsik János ASZSZ elnök, soros oldalelnök közölte, hogy a 3% tárgyalási alapnak sem fogadható el. Wittich Tamás az MSZOSZ részéről úgy nyilatkozott, hogy a ugyan ez a szám túl alacsony, de amíg nem ismeretesek az adócsökkentési tervek, addig a kérdésben nem lehet érdemben állást foglalni.

 

 

 

 


 

2002.08.07.

Hír. Tovább romlottak a pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A munkaadói szervezetek képviselői egyértelműen a képzési rendszer hiányosságaival magyarázzák a jelenséget. A szaktárca tervei szerint a több hónapja munka nélkül lévő fiatalok alkalmazása esetén az állam a munkáltatótól akár a munkavállaló egyévi bérköltségét is átvállalná. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) nemrégiben közzétett, 4570 cég válaszából összeállított rövid távú munkaerő-piaci prognózisa szerint, míg két évvel ezelőtt a megkérdezett gazdálkodószervezetek 27 százaléka alkalmazott pályakezdőt, addig az idei előrejelzés szerint ez az arány várhatóan 18,5 százalék körül alakul. A tárca szándékát üdvözölnék a gazdaság szereplői, és a gazdálkodók valószínűleg így nagyobb hajlandósággal alkalmaznának majd fiatalokat – felelte lapunk érdeklődésére Radács Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke. Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének a szakértője egyebek közt abban látja a problémát, hogy a hazai iskolarendszernek érdeke a minél hosszabb ideig tartó tanulás. Ez aztán vagy a gyakorlati ismeretek nagyfokú hiányát eredményezi, vagy pedig azt, hogy a szakmunkásképzés elitje tovább tanul, mert ezt tartja megfelelő életpályának. Az uniós csatlakozásunkkal az sem kizárt, hogy a szintén munkaerő-problémákkal küszködő nyugat-európai országok még inkább elcsábítják a legjobb szakmunkásainkat – fogalmazott. A hazai szakképzés egyik problémája, hogy nincsenek naprakész, kiegészítő képzést nyújtó technológiai központok, holott a „kisvállalkozásoknak” univerzális alkalmazottakra van szükségük. Gondot jelent az is, hogy a kisiparosok közt csökken azoknak a mestereknek a száma, akik hajlandók gyakornokot fogadni. A tanulónként havi 6 ezer forintos adóalap-csökkentés ugyanis nem jelent húzóerőt számukra – vélekedett. A gazdaságnak „kész” munkavállalókra lenne szüksége, ám a képzés nem illeszkedik a gazdaság igényeihez – állítják egybehangzóan a megkérdezettek. Tucatszámra kerülnek ki az iskolapadból a divatos szakmák – mint például gazdasági informatikus, vámkezelő, szállítmányozó – képviselői, ugyanakkor nagy hiány van a fizikai munkakörökben dolgozókból – mondta Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője. Problémát jelent az is, hogy a lecsökkentett gyakorlati képzési idő miatt a fiatalokban nem alakul ki a megfelelő munkakultúra és -tapasztalat. A cégek nyereségorientált működésével pedig azért sem összeegyeztethető a pályakezdők alkalmazása, mert betanításuk költséges és időigényes.

2002.09.12.

Hír. Az FMM nevében Kiss Péter, munkaügyi miniszter az Iposz vezetősége együttműködési megállapodást írt alá, amelyben a minisztérium és a szövetség szakképzés területén történő együttműködését rögzítették. Az Iposz szeretne részt venni a szakképzési stratégia kidolgozásában és végrehajtásában is, mondta Szűcs György elnök, aki szerint a vállalkozókat adókedvezményekkel is ösztönözni kell a szakképzésben való részvételre, akik különösen a gyakorlati képzés terén tehetnek sokat a szakképzettség színvonalának javításáért. Kiss Péter szerint a szakképzési alap megfelelő anyagi hátteret tud biztosítani a szakképzés korszerűsítéséhez.

 

2002.09.25.

Hír. A munkaadói oldal képviselői csalódottságuknak adtak hangot a kormánynak a jövő évi adó- és járulékkulcsokról beterjesztett javaslatai kapcsán. Rolek Ferenc (MGYOSZ) szerint a beruházás-ösztönzés és a járulékcsökkentés a növekedési ütem tartásának a záloga lenne, ezért erről megkísérlik meggyőzni a kormányt. Az Iposz és a Kisosz képviselői a kisvállalkozások nevében azt nyilatkozták a sajtónak, hogy a kkv-k támogatását konkrét intézkedésekkel kellene alátámasztani, aminek sok kisebb részintézkedés-tervezet ellentmond, így pl. az áfával kapcsolatos változások, az eva-t igénybe venni tudók körének megszabása, az adójóváírás kérdése, stb.

 

 

 

 


 

 

2002.07.17.

A Kisosz nem ért egyet azzal, hogy a magukat foglalkoztató egyéni vállalkozók és a betéti társaságok személyesen dolgozó beltagjai számára nem lesz adómentes a minimálbér – nyilatkozta Antalffy Gábor ügyvezető elnök. Elmondta: az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén szorgalmazni fogják e kedvezmények bevezetését.

2002.09.25.

Hír. A munkaadói oldal képviselői csalódottságuknak adtak hangot a kormánynak a jövő évi adó- és járulékkulcsokról beterjesztett javaslatai kapcsán. Rolek Ferenc (MGYOSZ) szerint a beruházás-ösztönzés és a járulékcsökkentés a növekedési ütem tartásának a záloga lenne, ezért erről megkísérlik meggyőzni a kormányt. Az Iposz és a Kisosz képviselői a kisvállalkozások nevében azt nyilatkozták a sajtónak, hogy a kkv-k támogatását konkrét intézkedésekkel kellene alátámasztani, aminek sok kisebb részintézkedés-tervezet ellentmond, így pl. az áfával kapcsolatos változások, az eva-t igénybe venni tudók körének megszabása, az adójóváírás kérdése, stb.

 

 


 

 

 

2002.07.16.

A Magosz 15-én 14 megyében, 24 helyszínen lezárta az országutakon a fél pályát. A szövetség információi szerint a megmozduláson több mint 1100 ember 650 traktorral vett részt. A Magosz a földtörvény változása miatt tiltakozott. A magát a családi gazdaságok és kistermelők érdekvédő szervezetének mondó Magosz tárgyalt ugyan az agrártárcával (FVM), amely szerint csak félreértésekről lehet szó, a demonstrációt mégis megtartotta. Egyértelműen politikai indíttatásra szervezték a tegnapi agrármegmozdulásokat - szögezte le Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára, aki a tárgyalások szünetében megtartott útlezárásnak minősítette a megmozdulást. Eddig megegyezés született a földforgalom ellenőrzéséről, a helyi földhasznosító bizottságokban a különböző társadalmi csoportok képviselőinek részvételéről, az egyeztetéseket a feszültségek lezárása érdekében folytatják. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke szerint politikai akcióról van szó, amelynek semmi köze ahhoz, ami a mezőgazdaságban zajlik. A MOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdakörök az előző ciklusban százmillióhoz közelítő támogatásban részesültek. „Ez volt az egyetlen érdekképviseleti szervezet, amely nem tagdíjakból, hanem állami pénzen tengette életét” - mondta Nagy Tamás, aki szerint a korábbi „mecénás” pártok politikai érdekeinek kiszolgálása áll a demonstráció hátterében. A Fidesz kormányra jutása után csak őket fogadta el a mezőgazdasági termelők hiteles képviselőinek. Ennek következményeként a 103 milliárdos agrárhitel felosztását kizárólag a Magosz véleményezhette. Nagy Tamás azért is abszurdnak tartja a gazdakörök tiltakozását, mert követeléseikkel teljes összhangban van a kormány törvénytervezete. „A kialakult politikai helyzetre való tekintettel, a MOSZ lemondott arról, hogy társas vállalkozások földtulajdonhoz juttatását a kormány támogassa. A tervezet szerint a családi gazdaságok vehetik meg először a földet, utána a helyben lakó gazdák, s csak ezután jönnek a földbérlő gazdasági társaságok tulajdonosai (akik szintén magánemberek).”

2002.07.29.

Hír. A MOSZ sürgeti a szövetkezetek sorsának rendezését. A tavaly megkezdődött állami tulajdonrész-felvásárlás miatt több szövetkezet abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy nem tud hitelt felvenni, mivel az állami tulajdonrész meghaladja a 25%-ot. Filipsz László, a szervezet titkára reméli, hogy a tárca mielőbb lépéseket tesz a kérdés rendezése.

 

2002.09.02.

Hír. A MEDOSZ és a MOSZ közös közleményt adott ki, amelyben kifejtik, hogy mindketten érdekeltek az ágazati párbeszéd elmélyítésében, a középszintű érdekegyeztetés intézményeinek kiépítésében és a kölcsönösen előnyös együttműködésben. A felek együttműködési megállapodás és ágazati kollektív szerződés kötését tűzték ki célul, amelyben szeretnék szabályozni azokat a kérdéseket, amelyek az ágazat sajátosságaira való tekintettel közös szabályozás igényelnek, így különösen a munkarend, a munkaidő kérdéseit. Az együttműködésben a felek egyenrangúságra törekszenek és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a munkahelyi kollektív szerződések kötését az ágazatban mivel tudják elősegíteni, ösztönözni.

 

 

 


 

2002.07.23.

Hír. Együttműködési megállapodást kötött az MGYOSZ és az FMM. A tárca mindenek előtt a foglalkoztatás segítésében, az OÉT munkájának tartalmassá tételében és a szakértői együttműködésben számít az érdekképviseletre. Az MGYOSZ készen áll az együttműködésre, azonban arra fogja kérni a kormányt, hogy a kamarákkal korábban megkötött megállapodást, amely munkaadói jogosítványokat biztosított a kamaráknak és ezzel zavart keltett a munkaadók körében, vizsgálja felül.

 

2002.08.07.

Hír. Tovább romlottak a pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A munkaadói szervezetek képviselői egyértelműen a képzési rendszer hiányosságaival magyarázzák a jelenséget. A szaktárca tervei szerint a több hónapja munka nélkül lévő fiatalok alkalmazása esetén az állam a munkáltatótól akár a munkavállaló egyévi bérköltségét is átvállalná. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) nemrégiben közzétett, 4570 cég válaszából összeállított rövid távú munkaerő-piaci prognózisa szerint, míg két évvel ezelőtt a megkérdezett gazdálkodószervezetek 27 százaléka alkalmazott pályakezdőt, addig az idei előrejelzés szerint ez az arány várhatóan 18,5 százalék körül alakul. A tárca szándékát üdvözölnék a gazdaság szereplői, és a gazdálkodók valószínűleg így nagyobb hajlandósággal alkalmaznának majd fiatalokat – felelte lapunk érdeklődésére Radács Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke. Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének a szakértője egyebek közt abban látja a problémát, hogy a hazai iskolarendszernek érdeke a minél hosszabb ideig tartó tanulás. Ez aztán vagy a gyakorlati ismeretek nagyfokú hiányát eredményezi, vagy pedig azt, hogy a szakmunkásképzés elitje tovább tanul, mert ezt tartja megfelelő életpályának. Az uniós csatlakozásunkkal az sem kizárt, hogy a szintén munkaerő-problémákkal küszködő nyugat-európai országok még inkább elcsábítják a legjobb szakmunkásainkat – fogalmazott. A hazai szakképzés egyik problémája, hogy nincsenek naprakész, kiegészítő képzést nyújtó technológiai központok, holott a „kisvállalkozásoknak” univerzális alkalmazottakra van szükségük. Gondot jelent az is, hogy a kisiparosok közt csökken azoknak a mestereknek a száma, akik hajlandók gyakornokot fogadni. A tanulónként havi 6 ezer forintos adóalap-csökkentés ugyanis nem jelent húzóerőt számukra – vélekedett. A gazdaságnak „kész” munkavállalókra lenne szüksége, ám a képzés nem illeszkedik a gazdaság igényeihez – állítják egybehangzóan a megkérdezettek. Tucatszámra kerülnek ki az iskolapadból a divatos szakmák – mint például gazdasági informatikus, vámkezelő, szállítmányozó – képviselői, ugyanakkor nagy hiány van a fizikai munkakörökben dolgozókból – mondta Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője. Problémát jelent az is, hogy a lecsökkentett gyakorlati képzési idő miatt a fiatalokban nem alakul ki a megfelelő munkakultúra és -tapasztalat. A cégek nyereségorientált működésével pedig azért sem összeegyeztethető a pályakezdők alkalmazása, mert betanításuk költséges és időigényes.

2002.09.12.

Hír. A FMM elhatározta, hogy törvényi eszközökkel akadályozza meg, hogy munkaviszony helyett polgári jogi szerződéssel lehessen vállalkozókat alkalmazni a munkahelyeken. Egyes szakértők szkeptikusan nyilatkoznak a kérdésben, mivel elég nehéznek látszik olyan jogszabályi szöveget alkotni, amely hatékonyan tud működni ebben a kérdésben, a munkaügyi ellenőrzésre biztosan szükség lesz. Az FMM adatai szerint a cégeknél 19% a megbízási szerződések, 24% az alvállalkozói szerződések aránya. Az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc szerint a probléma nem ennyire egyszerű, és vannak olyan vállalkozók, akik formailag megfelelnek ugyan a kényszervállalkozó kritériumainak, de sokkal szívesebben dolgoznak vállalkozóként, mint munkaviszonyban. Hanti Erzsébet, MSZOSZ szakértő szerint a munkavállalók kiszolgáltatott helyzete folytán ezeket a szerződéseket pontosabb jogszabályi háttér mellett is nehéz felderíteni.

 

2002.09.12.

Az MGYOSZ közreműködött a BAT útmutató elkészítése tárgyú szeminárium megszervezésében.  A KvVM és az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Minisztériuma közös projektet folytat a Magyarországon 2001.október 30. óta hatályos környezethasználati engedélyezés formájában hazai jogrendbe illesztett integrált szennyezés megelőzési (IPPC) közösségi irányelv végrehajtásának segítésére. Az   engedélyezés a környezet egészének egységes védelmét hivatott szolgálni, ezért az egységes környezethasználati engedélybe valamennyi környezetvédelmi feltételt bele kell foglalnia a hatóságnak. Az engedély alapját az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása képezi. A BAT értelmezése a környezethasználó és a hatóság számára sem egyszerű. A projektet elsősorban az engedélyezési eljárással kapcsolatos első tapasztalatok megszerzése, és ezen belül a BAT értelmezését megkönnyítő, magyar nyelvű útmutatók kidolgozása céljából indították. A projekt során két ágazatra, a nagy létszámú sertéstelepekre, valamint a cement- és mésziparra elkészült az az útmutató tervezet, amely az ágazatok elérhető legjobb technikájával foglalkozik. Ezen kívül két kísérleti IPPC engedély-tervezet készítése van folyamatban, a Pigmark Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft szegedi sertéstelepe, valamint a Duna-Dráva Cement Kft váci gyára részére. A projekt tapasztalatait az ipar és a hatóságok képviselői a szeminárium során ismerhették meg.

2002.09.20.

Szeptember 20-án tartotta az MGYOSZ a 2002. évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a tagság elfogadta a 2001. évi pénzügyi és mérlegbeszámolót, az előző közgyűlés óta végzett tevékenységről szóló beszámolót, valamint a 2003. évi munkatervet. A közgyűlés kiegészítette az MGYOSZ elnökségét és alelnöki körét.

2002.09.25.

Hír. A munkaadói oldal képviselői csalódottságuknak adtak hangot a kormánynak a jövő évi adó- és járulékkulcsokról beterjesztett javaslatai kapcsán. Rolek Ferenc (MGYOSZ) szerint a beruházás-ösztönzés és a járulékcsökkentés a növekedési ütem tartásának a záloga lenne, ezért erről megkísérlik meggyőzni a kormányt. Az Iposz és a Kisosz képviselői a kisvállalkozások nevében azt nyilatkozták a sajtónak, hogy a kkv-k támogatását konkrét intézkedésekkel kellene alátámasztani, aminek sok kisebb részintézkedés-tervezet ellentmond, így pl. az áfával kapcsolatos változások, az eva-t igénybe venni tudók körének megszabása, az adójóváírás kérdése, stb.

 

 

2002.09.28.

„Az előzetes értesítési kötelezettség az egyes veszélyes anyagok és peszticidek nemzetközi forgalmazásával kapcsolatban: a Rotterdami (PIC) Egyezmény legfontosabb előírásai és kapcsolódási pontjai a POP egyezményekkel” címmel a KvVM az MGYOSZ Bizottságával együttműködve konferenciát szervezett. A konferencián nagy érdeklődés kísérte a kémiai biztonsággal és a POP-okkal összefüggő jelenlegi szabályozás eredményeit és teendőit bemutató előadásokat.

2002.09.30.

Rendkívüli közgyűlésen emlékezett meg az MGYOSZ 100 éves fennállásának évfordulójáról. A Magyar Tudományos Akadémia nagytermében zajló ünnepi közgyűlésen a miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a UNICE főtitkára és az MGYOSZ elnöke tartottak előadást.

2002.10.03.

Ülést tartott az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága. Dr. Biacs Péter elnök  az FVM helyettes államtitkára lett, ezért összeférhetetlenség miatt az elnöki teendőket Galli Miklós  látja el, aki a Dunapack Rt vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke. Az Országos Környezetvédelmi Tanács alelnöki teendőit Debreczeny István , az ICCH Környezetvédelmi Bizottsága elnöki teendőit Viszkey György látja el, a Környezetbarát Termék KHT munkájában Dzubay László vesz részt. Az ülésen a bizottság tagjainak jóváhagyásával az ÉFOSZ Boródi Attila ügyvezető elnököt, az UNILEVER Magyarország Kft. igazgatóját delegálta az OKT tagjai közé a megüresedett élelmiszeripari képviselet ellátására. Az ülésen Dr. Balázs Gábor előadása után érdekes vita alakult ki a csomagolási hulladék szabályozásának kérdéseiben.


STRATOSZ

 

2002.07.24.

Csuport Antal a STRATOSZ képviseletében részt vett a TAIEX rendezésében Brüsszelben, 2002. július 24-én megrendezett egy napos szemináriumon, melynek témája az EU munkaidő direktívája volt, míg célja az irányelv megismerése, megértése, egységes értelmezésének elősegítése, továbbá a résztvevő országok beszámolóiból annak megismerése, hogy hol tartanak az egyes EU tagjelölt országok az irányelv átvételében, s milyen problémákat okozhat az számukra. A szeminárium résztvevői a tagjelölt országok képviselői voltak. A bevezetőben tájékoztatták a résztvevőket az EU-ban most folyó, s szociális párbeszéd keretében történő (a munkaerő-kölcsönzésről és a személyes adatok védelméről szóló) tárgyalások állásáról, valamint a nemrég megszületett új munkajogi tárgyú irányelvekről (a munkavállalók információs és konzultációs jogáról, valamint az európai vállalatról). A szeminárium első részében előadások hangzottak el a munkaidő-szervezésről szóló irányelv lényegéről, értelmezéséről, valamint két tagállam (az Egyesült Királyság és Belgium) jogharmonizációs tevékenységéről és tapasztalatairól e direktíva átvétele kapcsán. A szeminárium második felében a résztvevők mutatták be röviden saját munkaidő-szabályozásuk legfontosabb szempontjait, kitérve arra is, hogy megtörtént-e már az EU irányelv átvétele. Ezeket a referátumokat – a szervezők előzetes felkérésére – a tripartit delegációk kormányküldöttei tartották. Összességében a szeminárium hasznos volt, a tripartit részvételi forma hozzájárulhat a jövőben a harmonizálandó EU jogszabályok egységes értelmezéséhez. Ugyanakkor nem esett szó a speciális (például a közlekedési) területek munkaidő-szabályozásáról, holott ezek a szabályok talán még az alapirányelvnél is bonyolultabbak, nehezebben értelmezhetőek. A szemináriumon kiosztott előadásvázlat jól hasznosítható a magyarországi szociális partnerek számára rendezendő oktatásokon is.

2002.09.06.

Csuport Antal a STRATOSZ képviseletében részt vett a MEDEF rendezésében tartott SME munkacsoport-értekezleten Párizsban. Az SME 1999-ben alakult, az UNICE-n belül működő munkacsoport, tagjai az Európai Unió tagországaiban jelen lévő meghatározó szervezetek, érdekképviseletek, melyek a helyi kormánnyal folytatott párbeszéd során segítik elő a vállalkozói szféra kedvezőbb érvényesülését.  Az SME által megfelelő fórumon lehet képviselni a kis- és középvállalkozói réteget is.  A munkacsoport értekezlet célja, hogy az SME dokumentációját véleményezze, tárgyalja az SME definícióját, a jövőben szükséges szakmai teendőket, fejlődési irányokat és vizsgálja meg az SME pénzügyi hátterét. Fontos továbbá az SME megfelelő pozícionálása az EU-ban, s a konkrét akciók eredményes végrehajtása. Az értekezleten Magyarország képviselte egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokat, mint a UNICE tagja. Magyarország EU szintjén történő képviselete biztosítva látszik ezen tagságok meglétével és fenntartásával. Az értekezleten ismertették a franciaországi MEDEF szervezeti felépítését, a gazdasági életben és a jogalkotásban betöltött szerepét és jövőbeni terveiket, elképzeléseiket a fejlődés lehetséges irányáról, amelynek középpontjában a következő témacsoportok állnak: 1) A munkaerőpiac fejlesztése, javítása (a rosszabb munkakörülmények megszüntetése, javítása, a 35 órás munkahét bevezetése, a munkások részére több szabadido biztosításának elérése. 2) Az elbocsátások mérséklése (mely főként a multinacionális cégek esetében jellemzo tendencia) 3) A szociális rendszer reformja (a ma élő rendszer az emberek számára jó feltételeket biztosít, azonban a kormány számra jelentos költségekkel jár.)  A Szakszervezet és a MEDEF kapcsolata meghatározó. A MEDEF az egész országra nézve reprezentatív egység és képviseli az összes vállalkozói formát és szektort. A 2002–2003. évi munkaprogram keretében megtárgyalták a soron következő ülés napirendi pontjait. Megállapodás született, hogy minimum évente négy alkalommal kell a munkacsoportnak ülésezni. A soron következő értekezletek helyszínéül Görögországot és Magyarországot javasolták a delegáltak.

2002.09.12.

Hír. A Mozdonyvezetők Szakszervezete sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szeretne bértarifa-megállapodást kötni a MÁV-val, amelyben a mozdonyvezetők átlagbére 100-060 ezer Ft között mozogna a szolgálati időtől függően. A jelenlegi bérszínvonal 100-105 ezer Ft között van, amit a szakszervezet a munka veszélyessége és körülményei miatt alacsonynak tart. A MÁV bértárgyalásait e megállapodás megkötése után lehetne megkezdeni. Kukely Márton vezérigazgató, aki a STRATOSZ vezetőségi tagja is, több nyilatkozatban fejezte ki készségét a VÉT munkájának javítására.


 

 

2002.07.01.

Hír. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elhatározta, hogy tagjai és a programhoz megállapodás alapján csatlakozó többi, vállalkozásokat tömörítő, országos munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagjai számára kezdeményezi a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását, melynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített módon kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, amelyet - a korszerű fizetési mód népszerűsítése és a vállalkozók kényelme, a rugalmas ügyintézés érdekében - bankkártyával lehet igénybe venni. A kezdeményezők ezt az összetett terméket, mely egy kedvezményes hitel lehetőséget, egy banki folyószámlát és egy bankkártyát ötvöz, Széchenyi Kártyának nevezték el. A Kormány a kisvállalkozások megerősítése érdekében felkarolta ezt a kezdeményezést és a konstrukció sikeres megvalósításához állami támogatást biztosított. A gyakorlati feladatok ellátása céljából a VOSZ az MKIK-val összefogva 2002. március 4-én megalapította a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Részvénytársaságot. A Széchenyi Kártya a kisvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, melynek célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással forgóeszköz hitelhez jussanak. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. nagy mértékben, a hitelkeret 73%-ra készfizető kezességet vállal a hitelek visszafizetéséért. Az 500.000,- Ft vagy 1.000.000,- Ft összegű hitelkeretet a programban részt vevő kereskedelmi bankok biztosítják a vállalkozások számára, így a hitelintézeteknek lehetősége lesz rá, hogy megismerjék a vállalkozásokat és ennek alapján a jövőben esetleg más hitelezési és banki termékekkel is segítsék őket szakmai, üzleti céljaik megvalósításában. A vállalkozók szabadon választhatják meg, hogy a konstrukcióban résztvevő bankok közül - MKB, OTP, Postabank-, melyikhez kívánnak fordulni.

2002.07.01.

Hír. Június 25-én tartott sajtótájékoztatóján a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke Demján Sándor és a Magyarországi Volksbank Rt. elnök-vezérigazgatója Dr. Balázs László számolt be a média képviselőinek a 2002. május 8-án aláírt együttműködési megállapodás részleteiről és az eddigi eredményekről. Az együttműködés szervesen illeszkedik a Volksbank és a VOSZ stratégiájába, mivel a szövetség tagjai között a Bank potenciális ügyfelei, a kis- és középvállalkozói réteg jelentős hányadban képviselteti magát. A megállapodás értelmében valamennyi területi VOSZ Irodán keresztül a kis-és középvállalkozói réteg rendkívül rövid idő (6-8 nap) alatt már hozzájuthat a Bank által kifejlesztett Optimum hitelhez. Ennek a vállalkozói rétegnek tényleges igényeit, finanszírozási szükségleteit figyelembe véve dolgozták ki ezt a konstrukciót, amely a terméket igénybevevők problémáira kínál valódi megoldásokat. A 3 - 15 M Ft közötti hitelösszegek és a 3-5 éves futamidő kedvező kamatozzással és szabad célú felhasználással megfelel a jól működő kis vállalkozói ügyfélkör hiteligényének és jól kiegészítheti a vállalkozói szektor finanszírozását elősegítő állami programokat, így különösen a Széchenyi hitelkártya által kínált rövid távú, kisebb összegű, folyószámla jellegű hiteleket. A Magyarországi Volksbank Rt. a VOSZ-szal egyúttal hosszú távú, stratégiai együttműködésre és a kapcsolatok fokozatos továbbfejlesztésére törekszik. Így a napokban csatlakozott a VOSZ tagsághoz, hogy a vállalkozóknak egyre inkább partneri kapcsolatokon alapuló "házi bank"-ja lehessen. A későbbi időben egyéb, a tervezett nagyobb összegű EBRD hitelezésnél is gyümölcsöző legyen az együttműködés.

2002.07.02.

2002. július 1-én és 2-án a VOSZ megyei irodáinak vezetői kétnapos oktatás keretében ismerkedhettek meg a Széchenyi Kártya konstrukció ügymenetével. A KAVOSZ Rt által szervezett tanfolyamon az elméleti oktatást a Limerence Trust Kft, az informatikai ismereteket a Polygron Kft szakemberei tartották. A szervezőket dicséri az a profizmus, mellyel úgy állították össze a programot, hogy párbeszéd formájában, a felkészített szakemberek segítségével a leendő ügyintézők az elméletet a gyakorlat oldaláról is átláthatták. A magas színvonalú, minden részletre kiterjedő előadásokon alkalom nyílt arra, hogy az irodavezetők tapasztalatai alapján a gyakorlatban előforduló kérdéseket is megvitathassák a résztvevők, így megoldást találjanak olyan esetlegesen felmerülő problémákra, amit esetleg az ügymenet nem rögzített. A jól kiválasztott színhelyek, a pihenést maximálisan biztosított ellátás, a programokat felvezető és lezáró feladatok is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az oktatás végén jó hangulatban, felkészülve térjenek haza az irodavezetők, várva az oktatás eredményességét alátámasztó főpróbát.

2002.08.01.

Hír. Kocsis László, a VOSZ nemzetközi igazgatója megbeszélést folytatott hazánk indiai nagykövetségének gazdasági tanácsosával, Kocsis Sándorral. A diplomata tájékoztatást adott az indiai szubkontinens gazdasági helyzetéről. Jelezte, hogy az alapvetően befektetőket váró piac bizonyos területeken (elektronika, gépipar, élelmiszeripar, stb.) keresi a kapcsolatokat olyan külföldi partnerekkel, akikkel együttműködve az igények jelenleginél magasabb minőségű kielégítése lehetséges. A két ország közötti nagy távolság ellenére lát lehetőséget - elsősorban fejlett technikával, technológiával rendelkező nagyobb cégek részére - a piaci megjelenésére. Lényeges elemként emelte ki a tanácsos úr az indiai piac fizetőképes voltát. A megbeszélés eredményeként megállapodás született azzal, hogy a továbbiakban a nagykövetséghez beérkező megkeresésekről, illetve konkrét piaci lehetőségekről a VOSZ részére közvetlenül tájékoztatást adnak.

2002.08.07.

Hír. Tovább romlottak a pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A munkaadói szervezetek képviselői egyértelműen a képzési rendszer hiányosságaival magyarázzák a jelenséget. A szaktárca tervei szerint a több hónapja munka nélkül lévő fiatalok alkalmazása esetén az állam a munkáltatótól akár a munkavállaló egyévi bérköltségét is átvállalná. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) nemrégiben közzétett, 4570 cég válaszából összeállított rövid távú munkaerő-piaci prognózisa szerint, míg két évvel ezelőtt a megkérdezett gazdálkodószervezetek 27 százaléka alkalmazott pályakezdőt, addig az idei előrejelzés szerint ez az arány várhatóan 18,5 százalék körül alakul. A tárca szándékát üdvözölnék a gazdaság szereplői, és a gazdálkodók valószínűleg így nagyobb hajlandósággal alkalmaznának majd fiatalokat – felelte lapunk érdeklődésére Radács Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke. Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének a szakértője egyebek közt abban látja a problémát, hogy a hazai iskolarendszernek érdeke a minél hosszabb ideig tartó tanulás. Ez aztán vagy a gyakorlati ismeretek nagyfokú hiányát eredményezi, vagy pedig azt, hogy a szakmunkásképzés elitje tovább tanul, mert ezt tartja megfelelő életpályának. Az uniós csatlakozásunkkal az sem kizárt, hogy a szintén munkaerő-problémákkal küszködő nyugat-európai országok még inkább elcsábítják a legjobb szakmunkásainkat – fogalmazott. A hazai szakképzés egyik problémája, hogy nincsenek naprakész, kiegészítő képzést nyújtó technológiai központok, holott a „kisvállalkozásoknak” univerzális alkalmazottakra van szükségük. Gondot jelent az is, hogy a kisiparosok közt csökken azoknak a mestereknek a száma, akik hajlandók gyakornokot fogadni. A tanulónként havi 6 ezer forintos adóalap-csökkentés ugyanis nem jelent húzóerőt számukra – vélekedett. A gazdaságnak „kész” munkavállalókra lenne szüksége, ám a képzés nem illeszkedik a gazdaság igényeihez – állítják egybehangzóan a megkérdezettek. Tucatszámra kerülnek ki az iskolapadból a divatos szakmák – mint például gazdasági informatikus, vámkezelő, szállítmányozó – képviselői, ugyanakkor nagy hiány van a fizikai munkakörökben dolgozókból – mondta Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője. Problémát jelent az is, hogy a lecsökkentett gyakorlati képzési idő miatt a fiatalokban nem alakul ki a megfelelő munkakultúra és -tapasztalat. A cégek nyereségorientált működésével pedig azért sem összeegyeztethető a pályakezdők alkalmazása, mert betanításuk költséges és időigényes.

2002.08.28.

Hír. Igényelhető a Széchenyi kártya, amely a VOSZ és a MKIK közös munkájának eredményeként megkönnyíti a vállalkozók számára a hitelfelvételt, illetve, a bevezetők szándéka szerint üzleti garanciát is jelenthet a cégek számára. A hitelkártya-konstrukció 500.000 és 1 millió forintos keretösszegű hitel felvételére alkalmas, elsősorban a tőkehiánnyal küzdő kisvállalkozásoknak segíthet.

2002.09.01.

Hír. Dr. Major István külügyminisztériumi helyettes államtitkár közelmúltban sorra került moszkvai látogatása során a felek megállapodtak, hogy szeptember 17-24 között Moszkvában Magyar Gazdasági Napok megrendezésére kerül sor. Ennek keretében partnertalálkozók, üzleti fórumok, és kiállítás rendezésére kerül sor.

 


2002.07.03.

Hír. A munkaügyi bírósághoz fordultak a Matávcom Kft. elbocsátott munkavállalói. A cég nem szűnt meg, de tevékenysége jelentősen leszűkült, ez volt az elbocsátások indoka.  Az a negyven munkavállaló, aki nem fogadta el a neki felkínált állást, sérelmezi, hogy a végkielégítést nem a kollektív szerződésben, hanem az Mt.-ben meghatározott feltételek szerint kapták. Lázár András szakszervezeti vezető szerint a kollektív szerződés azt tartalmazza, hogy az Mt. szerinti végkielégítést kell megfizetni, ha valaki nem fogadja el az állást, amit a cég ajánl. A munkavállalók szerinte arra alapozhatják a kérelmet, hogy nem a Matávnak, hanem a Matávcomnak kellett volna az áthelyezési ajánlatot megtennie, de valójában az ajánlatot a Matáv tette.

 

2002.07.25.

Hír. Több millió forintnyi bérrel, illetve pótlékkal tartozik alkalmazottainak a kiskunmajsai Jonathermál Rt. A nagy hírű termálfürdő munkavállalóinak évek óta nem fizetik ki a törvényben előírt éjszakai, hétvégi és délutáni, illetve az ünnepnapok után járó juttatásokat. A dolgozóknak kötelező jelleggel, ingyen kell túlórázniuk. A munkavállalók hiába fordultak az elnök-vezérigazgatóhoz, hogy változtasson ezen a gyakorlaton. A dolgozók elmondása szerint többeket felmondással fenyegettek meg, az időközben megalakult szakszervezet titkárát pedig elbocsátották. A fürdő közel húsz alkalmazottja úgy döntött, harcot indít elmaradt munkabére és pótlékai kifizetéséért. A fürdőben bevett gyakorlat volt, hogy a hivatalos jelenléti ívre a ledolgozottnál kevesebb óraszámot kellett beírni. A hét órára érkező dolgozónak például – szigorú igazgatói utasításra – a jelenléti íven nyolcórai munkakezdést kellett feltüntetnie. Pénteken és szombaton – amikor a fürdő télen 23 óráig, nyáron pedig éjfélig tart nyitva – a dolgozók többsége délután egy órától írhatta be magát, holott reggeltől éjszakáig dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a pénztárosnak egy másik jelenléti ívet is kellett vezetnie, amely a valódi munkaidőt rögzítette, de ez szigorúan belső használatra készült. Így egy hónapban a fürdő alkalmazottjai 210 órát is dolgoztak, de csak a törvényben előírt – a havi munkanapok számától függően – körülbelül 160 órát számoltak el számukra. Kötelező túlóráikat ezek szerint ingyen dolgozták le, ezenkívül soha nem kapták meg a törvényben előírt éjszakai, hétvégi, délutáni, illetve az ünnepnapokra járó pótlékokat sem. Az alkalmazottak döntő többsége minimálbérre volt bejelentve, amelyhez csak mozgóbért kaptak, ha kaptak. A fürdő alkalmazottjai így még ma is negyvenezer forint körüli összeget vihetnek haza. Ez körülbelül nettó kétszáz forintos órabért jelent. Mióta a szakszervezet megalakult, egy-két dologban történt változás. Például a dolgozók már fél nyolcra írhatják be magukat a jelenléti ívre. Tavaly óta – ekkor adták át az új élményfürdőt – a vendégek száma szinte a duplájára emelkedett, még több munka hárult az emberekre. Ezért április elején a vezérigazgatóhoz fordultak a jogtalanságok megszüntetését és az elmaradt juttatások kifizetését kérve, ám ő nem mutatkozott partnernek. Az alkalmazottak szakszervezetet alapítottak, ekkor kezdődött el a szakszervezeti tagok zaklatása. Többeket megfenyegettek azzal, hogy el fogják veszíteni munkahelyüket, vagy más munkakörbe helyezték őket. Az ügyben vizsgálatot indított a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Felügyelőség is, ám itt a vizsgálat lezárásáig nem adnak tájékoztatást.

 

2002.08.02.

Hír. Az OMIKK sorsát illetõen továbbra sincs egyetértés a használók újabb petíciójának címzettjei, azaz a két kormánypárt illetékesei között. Az OMIKK újraalapítása szerepel az MSZP kulturális programjában, ugyanakkor az intézmény az OM-hez tartozik, és Magyar Bálint a közelmúltban egy rádióinterjúban már jelezte: bár alapvetõen hibás lépésnek tartja a könyvtár megszüntetését, úgy véli, az eredeti állapotot ma már csak rendkívül nagy nehézségek árán lehetne helyreállítani. A Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók Szakszervezete a nyár folyamán javaslatot készített az újraalapításról és a visszaköltöztetésrõl, a múlt héten pedig az új alapító okiratot is elkészítette. Az érdekképviselet arra is javaslatot tett, hogy a könyvtárat – néhány további, más tárcáknál mûködõ közgyûjteménnyel egyetemben – helyezzék a kulturális tárca fennhatósága alá. A szakszervezet a napokban Hiller Istvánnal is egyeztet a továbblépés lehetõségeirõl. Vadász úgy véli: a visszaköltöztetést a tanév kezdetére meg kellene oldani, s az ehhez szükséges néhányszor tízmillió forintot el lehetne különíteni abból a pénzbõl, amelyet – mint az OMIKK-nak járó költségvetési támogatást – a Mûegyetem megkapott. A könyvtár használói minden illetékeshez és a miniszterelnökhöz is eljuttatták azt a petíciót, amelyben a korábbi státus visszaállítását kérik, amennyiben a petíció – amelyhez további csatlakozókat, aláírókat is várnak – nem lesz eredményes, a felhasználók a szorgalmi idõszak kezdetekor demonstrációval is nyomatékosítani kívánják álláspontjukat.

2002.08.14.

Hír. A Bányász Szakszervezet egy héttel ezelőtt (augusztus 7-én) levélben fordult a miniszterelnökhöz, a lencsehegyi bánya bezárásának megakadályozása, a munkahelyek megmentése érdekében. A GM helyettes államtitkára levélben értesítette a sztrájkbizottságot, hogy a bánya bezárását legalább 2003. március 31-ig elhalasztják és ezalatt az idő alatt a szénátvételről is gondoskodik az MVM Rt. A bányában még található szénkészlet kitermelésének lehetőségeit szakértők tovább vizsgálják.

 

 

 

 

 

2002.09.23. Népszabadság 10.l.

 

 

2002.08.23.

Hír. A holland Modens cég Encsen üzemeltetett egy varrodát, amit a forintárfolyam és a minimálbéremelés miatt be kellett volna zárnia. A munkavállalók úgy gondolták, jobban járnak a végkielégítéssel, mintha elfogadják a holland tulajdonos által felajánlott új bérrendszert, amelyben a  minimálbért nem tudták volna megkeresni. A tulajdonos végül úgy döntött, hogy eladja a gyárat egy magyar befektetőnek, aki szintén varrodákat üzemeltet, de előbb tulajdoni részt ad a munkavállalóknak, akiktől az új tulajdonos visszavásárolja a tulajdoni hányadot. Ezzel az ügylettel a végkielégítésnek megfelelő összeghez is hozzájuthattak volna. Időközben azonban a munkavállalók jelentős részével közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésről írattak alá papírt, akik ennek folytán elestek a felmondási időre járó bértől. Ezért a cég volt munkatársai közül többen bírósághoz fordultak. Az új tulajdonos a termelést beindította, de nem egészen elégedett a termelékenységgel. A munkavállalók további konfliktusoktól tartanak.

2002.08.26.

Hír. A hollóházi porcelángyár bezárt üzemének volt munkásai a mai napig nem kapták meg elmaradt bérüket. A gyár bezárása óta az emberek jelentős része nem tudott elhelyezkedni, a nagyobb üzem csak csúcsidőszakokban, minimálbéren foglalkoztat közülük néhányat. A felszámoló által kifizetett összeget régen felélték. A gyár felszámolása kapcsán megjelent a hír, hogy a kisebb berendezések után a nagyobb üzem a kemencét is megvásárolná. A munkások utolsó reménye a gyár újraindítására a kemence léte, ugyanakkor nem tudják, hogy ennek árából esetleg megkaphatják az elmaradt járandóságukat is, vagy a bevételt elviszik a tartozások. Az biztosra vehető, hogy az újraindításhoz nem lesz befektető.

2002.08.31.

Hír. Az Érdek és Érték, a KKDSZ lapja, közli annak a Csongrád Megyei Levéltár közalkalmazottai által lefolytatott pernek a menetét, amelyben a közalkalmazottak - egészségre ártalmas munkakörről lévén szó -, egészségügyi pótlék megítélését kérték a bíróságtól. Az 1998. óta tartó perben 1996-ig visszamenően az egészségügyi pótlék megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatót, amely összesen mintegy 30 millió forintot jelent a késedelmi kamat beszámítása nélkül. A bíróság emellett kötelezte a munkáltatót egyéni védőfelszerelés biztosítására, illetve a közalkalmazottakat annak használatára, mivel az iratok folyamatos mozgatása folytán, az ÁNTSZ szakvéleménye szerint, a levegőben magas a gomba-, illetve a portartalom.


NAPI- ÉS HETILAPOK

 

2002.02.02.

Népszabadság 1. l. Kun J. Erzsébet: megszüntették Sándor László munkaviszonyát.

2002.06.24.

Népszava 1., 5. l. Tízmilliós végkielégítésekkel távoztak a leváltott cégvezetők.

2002.07.01.

Népszava 1., 3. l. Holubár Zita: Szeptembertől új bérstruktúra. Átlagjövedelemre még jár az adójóváírás.

2002.07.01.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Elbocsátott szakszervezeti vezető.

2002.07.02.

Magyar Hírlap 6. l. LLJ: Munkaszünettel ünnepeltek a köztisztviselők.

2002.07.02.

Népszabadság 11. l. Hámor Szilvia: Az eltűnt bérkülönbségek nyomában.

2002.07.02.

Népszabadság 15. l. Munkakör.

2002.07.03.

Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Munka Törvénykönyve: kihagyott munkaadók.

2002.07.03.

Világgazdaság 10. l. Sági Gyöngyi: Munkaügyi perek előtt a MATÁV.

2002.07.03.

Népszabadság 4. l. Változik a Munka Törvénykönyve.

2002.07.03.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Gaskó továbbra is hivatalban van.

2002.07.04.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Unióra lépnek a közszféra szakszervezetei.

2002.07.05.

Magyar Hírlap 1., 5. l. Joób Sándor - Kun Mónika: Többe kerül, de ragaszkodnak a vasárnapi munkához a cégek.

2002.07.05.

Magyar Hírlap 5. l. Béremelést kapnak a kisegyháza oktatói is.

2002.07.05.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Borsik a kormányt vádolja.

2002.07.05.

Magyar Nemzet 11. l. MOSZ: Hol a száznapos program?

2002.07.05.

Népszabadság 4. l. K.J.E.: Az MSZOSZ szolidáris Gaskóval.

2002.07.05.

Világgazdaság 5. l. Hazafi László: Nem elégedettek a búzatermelők.

2002.07.05.

Népszava 3. l. Béremelés az iskolafenntartó kisegyházaknak is.

2002.07.06.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Informálódás Gaskó ügyében.

2002.07.06.

HVG 106. l. Lindner András - Horváth Zoltán: Bársony András, külügyi politikai államtitkár.

2002.07.08.

Magyar Hírlap 1., 13. l. Az uniós belépéssel a bérek is gyorsabban nőnek.

2002.07.08.

Népszabadság 23. l. Köbli Anikó: Egymástól csábítják el a munkaerőt.                 

2002.07.08.

Magyar Nemzet 2. l. Húszéves felzárkózás az uniós bérekhez.

2002.07.08.

Népszava 1. l. Kun J. Viktória: Terv az orvosok kivándorlása ellen.

2002.07.09.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Gaskó időt húz.

2002.07.09.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Nem jegyezték be a vagyonőr szakszervezetet.

2002.07.09.

Népszabadság 14. l. Munkakör.

 

2002.07.10.

Népszabadság 5. l.  Kun J. Erzsébet: Munkaügyi per elbocsátás után.

2002.07.10.

Népszabadság 5. l. K.J.E.: Nem tüntetnek a buszsofőrök. A Volán-alkalmazottak nem mondanak le a béremelési követelésekről.

2002.07.10.

Népszabadság 5. l. Ismét távol maradt a VDSZSZ.

2002.07.10.

Népszabadság 6. l. D. Gy.:  A reálbér csak 1996. óta növekszik.

2002.07.10.

Népszabadság 6. l. D A. N.: Uniós orvosbéreket kér a kamara.

2002.07.10.

Magyar Nemzet 2. l.  Bákonyi Ádám: Sikertelen vasúti érdekegyeztetés.

2002.07.10.

Magyar Hírlap 13. l. GL-HL-MZ: A sikercégek gondoskodnak dolgozóikról. Tavaly 88 milliárd forintra nőtt a juttatások összege - Egyre fontosabb a munkavállaló és az üzleti partner is.

2002.07.10.

Magyar Hírlap 16. l. A nap gazdasági témája: Nem magasak a magyar bérterhek. A hazai bruttó kereset csak tizede az európai átlagnak.

2002.07.10.

Világgazdaság 16. l. Gaál Csaba: Megélhetési költségek: többféleképpen számolják.

2002.07.11.

Magyar Hírlap 1., 6. l. Joób Sándor: Álközvetítők szednek sápot a diákmunkásoktól.

2002.07.11.

Népszabadság 5. l. D.A.N.: Számolják az új egészségügyi bért.

2002.07.11.

Népszabadság 5. l. Varga Dóra: Nő az ösztöndíjas professzorok fizetése.

2002.07.11.

Világgazdaság 4. l. Kecskés Ágnes: Lemaradóban a versenyszféra.

2002.07.11.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Elhalasztott demonstráció.

2002.07.12.

Népszabadság  5. l. Kun J. Erzsébet: Vita az érdekegyeztető fórumról.

2002.07.12.

Magyar Nemzet 2. l. Négyszeres bér az orvosoknak?

2002.07.12.

Világgazdaság 20. l. Milyen hatása lehet a Mtk. változásának? Körkérdés.

2002.07.13.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Egységesülő szakszervezetek.

2002.07.13.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Egyezkedő NKÖM és KKDSZ.

2002.07.16.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Alaptalan volt a riogatás. Milliók helyett negyvenezer külföldi munkavállaló.

2002.07.16.

Népszabadság 4. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Béremelés hatszázezer közszolgának.

2002.07.16.

Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: Átalakuló érdekegyeztetés.

2002.07.16.

Népszabadság 10. l. Prekopa Vilmosné: Kiszervezettek. (olvasói levél)

2002.07.16.

Világgazdaság 6. l. Oblath Gábor: Egy társadalmi-gazdasági megállapodás esélye. (1.)

2002.07.16.

Népszava 3. l. Béremelési elvek.

2002.07.17.

Világgazdaság 3. l. A háziorvosok bére is közalkalmazotti lesz.

2002.07.17.

Világgazdaság 6. l. Oblath Gábor: Egy társadalmi-gazdasági megállapodás esélye. (2.)

2002.07.18.

Népszava 3. l. A munkavállalók Gaskó mellé állnak.

2002.07.18.

Világgazdaság 1., 8. l. Közeli tervek a távmunkáról. Az újabb száznapos programban is szerepel a terület fejlesztése.

2002.07.19.

Népszava 3. l. Rehabilitálták Gaskó Istvánt.

2002.07.19.

Magyar Hírlap 1., 5.  l.  Bodnár Lajos: Marad a kormányon belüli bérfeszültség.

2002.07.19.

Magyar Hírlap 13.  l. PZS: A reálkeresetek 11,4%-kal nőttek.

2002.07.19.

Magyar Hírlap 13.  l.  PZS: Ősztől csökkennek az alkalmi foglalkoztatás költségei.

2002.07.19.

Népszabadság 5. l. D.A.N.: Négy évre szóló terv az egészségügyi munkabékéről.

2002.07.19.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Gaskó ismét MÁV alkalmazott.

2002.07.19.

Világgazdaság 7. l. Nyári menedzser.

2002.07.20.

Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert, Leopold Erika: Új foglalkoztatási program augusztustól.

2002.07.22.

Világgazdaság 3. l. NTE: Leosztják az egységes béremelést.

2002.07.22.

Világgazdaság 16. l. MI: Reálkereset-robbanás.

2002.07.22.

Világgazdaság 1., 7. l. Nem divat az egységes leállás.

2002.07.22.

Népszabadság 4. l. Danó Anna: Hűségjutalom az egészségügy második 100 napjában.

2002.07.22.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Sok fiatalt ér üzemi baleset.

2002.07.23.

Népszava 3. l. Vétó a kamarák munkaadói jogára.

2002.07.23.

Magyar Hírlap 6. l. Közalkalmazottak béremelése.

2002.07.23.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: MGYOSZ: munkaügyi egyezség.

2002.07.23.

Népszabadság 5. l. Danó Anna: Aggódnak a szociális terület dolgozói.

2002.07.23.

Népszabadság 14. l. Munkakör.

2002.07.23.

Világgazdaság 6. l. Megugrott az idénymunka.

2002.07.24.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Ellenőr lesz a szakszervezet.

2002.07.24.

Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám:  Látszatintézkedések történtek.

2002.07.24.

Népszabadság 5. l. D.A.N.: A szakszervezet ellenőrzi a béremelést.

2002.07.24.

Népszabadság K.J.E.: Hetvenmilliós végkielégítés.

2002.07.25.

Világgazdaság 5. l. A kamarák is szerepet kapnak az OÉT-ben.

2002.07.25.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Megállapodás a foglalkoztatásról.

2002.07.25.

Magyar Hírlap 13. l. Szilágyi Béla: Felülértékelt vezetők a vasútnál.

2002.07.25.

Népszava 3. l. Tiltakoznak a vasutasok.

2002.07.25.

Népszava 3. l. Jövőre lesz munkakártya.

2002.07.26.

Magyar Nemzet 2. l. OÉT-ülés: feszült vita várható ma.

2002.07.26.

Népszabadság 5. l. Megegyezés a felsőoktatási bérekről.

2002.07.26.

Népszabadság 5. l. K.J.E.: Vizsgálják a MÁV-nál a végkielégítést.

2002.07.26.

Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Nem számíthat jelentős béremelésre a versenyszféra.

2002.07.26.

Népszava 3. l. Béremelés a felsőoktatásban.

2002.07.27

Magyar Hírlap 1., 13. l. Joób Sándor - Rockenbauer Nóra: Három év után újrakezdődik a párbeszéd.

2002.07.27

Magyar Hírlap 11. l. Régi-új fórum az érdekegyeztetésre.

2002.07.27.

Népszabadság  1., 4. l. Kun J. Erzsébet: Újjáalakult az érdekegyeztetés.

2002.07.27.

Népszabadság  8. l. Pekarek János: Aki békés munkát keres itthon.

2002.07.27.

Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Megalakult az új érdekegyeztető testület.

2002.07.29.

Magyar Hírlap 1., 6. l. Bodnár Lajos: Pórul járt állami „darabbéresek”.

2002.07.29.

Magyar Hírlap 13. l. OHGY: Hitelcsapdába került több termelőszövetkezet.

2002.07.29.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Visszafogott béremelés.

2002.07.29.

Világgazdaság 1., 3. l. Lázár Ildikó: Kemény bérvitákat hoz az ősz.

2002.07.30.

Népszabadság 5. l. Megállapodás a pedagógusbér-emelésről. 

2002.07.30.

Magyar Nemzet 2. l. Béremelés a közoktatásban.

2002.07.30.

Népszava 3. l. Kun J. Viktória: Utólagos felmérés készül a kötelező béremelésekről.

2002.07.31.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Bérvita a kulturális területen.

2002.07.31.

Népszabadság 1., 5. l. Ágazati egyezségek a béremelésről.

 

2002.07.31.

Világgazdaság 4. l. Ternyák Edit: Bérfelzárkózásra várva.

 

2002.07.31.

Magyar Hírlap 14. l. Tb- és munkakártya a hazai munkavállalóknak.

2002.08.01.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Vita a munkavállalói oldalon.

2002.08.01.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Az Orbán-kormány programját folytatják.

2002.08.02.

Népszava 3. l. Béremelés a kultúra dolgozóinak.

2002.08.02.

Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: A költségvetés alkalmazottainak biztos a bértöbblete.

2002.08.02.

Magyar Nemzet 2. l. Ágazati béralku.

2002.08.02.

Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Nem tartható a bérkiáramlás üteme.

2002.08.02.

Magyar Hírlap 5. l. JóS: Béremelés a kulturális dolgozóknak.

2002.08.03.

Magyar Hírlap 9. l. Nagy Ildikó: Négyszemközt Kiss Péter munkaügyi miniszterrel.

2002.08.03.

Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Szükséges a középszintű egyeztetés.

2002.08.03.

Népszava 3. l. Megint önálló lesz az OMIKK.

2002.08.05.

Világgazdaság 1., 11. l. Ősztől jár a vasárnapi pótlék.

2002.08.05.

Világgazdaság 3. l. Munkakártya a jövő évtől.

2002.08.05.

Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Az MSZOSZ a reálbérre figyel.

2002.08.06.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Alapítvány támogatja a bányászokat.

2002.08.06.

Népszabadság 13. l. Munkakör

2002.08.06.

Népszabadság 21. l. Közalkalmazotti béremelés két szakaszban.

2002.08.06.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezetek: Alultervez a kormány?

2002.08.06.

Világgazdaság 4. l. Ternyák Edit: Az idén marad a létszám.

2002.08.06.

Világgazdaság 7. l. Vitatott MÁV pályázat.

2002.08.06.

Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: A belügyesek 50 helyett csak 29%-ot kapnak.

2002.08.06.

Népszava 4. l. A béremelkedés veszélyeztetheti a jövő évi inflációt.

2002.08.07.

Figyelő 34-35. l. K. Tóth László: Ritka kényeztetés. Üdülési támogatás.

2002.08.07.

Világgazdaság 1., 3. l. Ternyák Edit: Kicsi az igény a pályakezdőkre.

2002.08.07.

Világgazdaság 3. l. Oláh Gábor: Akár hatezerrel is nőhet a bér. Ternyák Edit: Kicsi az igény a pályakezdőkre.

2002.08.07.

Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: A béremelés visszacsábítja az ápolónőket.

2002.08.07.

Népszava 6. l. Bihari Tamás: Jogegyenlőségért küzd a földtulajdon helyett a MOSZ.

2002.08.08.

Magyar Hírlap 1., 13. l. MM-PZS: Két százalékkal nő jövőre a nyugdíjjárulék.

2002.08.08.

Népszabadság 5. l. Bányászok levele a kormányfőnek.

2002.08.08.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Visszaszervezett ügykezelők. A köztisztviselők bérigénye.

2002.08.08.

Népszava 1., 6. l. M. Kovács Róbert: Közalkalmazotti emelésre bérlavina?

2002.08.08.

Népszava 3. l. Munkahelyük védelmében kérnek segítséget.

2002.08.09.

Magyar Nemzet 2. l. Dombi Margit: Jogellenesen késik a honvédség.

2002.08.09.

Magyar Hírlap 6. l. DP: Bérfeszültség a belügyben.

2002.08.10.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Javaslat a korkedvezményes nyugdíjrendszerről.

2002.08.10.

Népszabadság 5. l. Félbeszakadt bértárgyalások.

2002.08.10.

HVG 45. l. Horváth István: Két munkajog?

2002.08.10.

HVG 109-110. l. Szabó Gábor: Mozdonycsere.

2002.08.12.

Népszava 3. l. Szeptembertől változik a Munka Törvénykönyve.

2002.08.12.

Népszabadság 1., 4. l. Kun J. Erzsébet: Pályázat új főtisztviselőknek.

2002.08.12.

Népszabadság  11. l. Módosuló munkatörvények.

2002.08.12.

Magyar Hírlap 5. l. Bernát Anikó: Egyre kevesebben terveznek munkavállalást az EU-ban.

2002.08.12.

Világgazdaság 3. l. OG: Kockázatot rejt a béremelés.

2002.08.12.

Világgazdaság 3. l. TTE: Szabálytalankodó munkáltatók.

2002.08.12.

Magyar Nemzet 2. l. Kiss Péter: Ősztől nőnek a dolgozók jogai.

2002.08.12.

Magyar Nemzet 13. l. Az otthon fontosabb, mint a munkahely.

2002.08.13.

Magyar Nemzet 1., 5. l. Kschwendt Pál: Bérfeszültség keletkezhet a rendőrségnél.

2002.08.13.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Védelem a tisztségviselőknek.

2002.08.13.

Népszabadság 13. l. Munkakör.

2002.08.14.

Magyar Hírlap 1., 14. l. Nyolcszázezren költségkímélő foglalkoztatásban.

2002.08.14.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Vészjósló jeleket lát a Munkástanácsok.

2002.08.14.

Népszabadság 11. l. K.J.E.: Tavaszig haladék Lencsehegynek.

2002.08.16.

Népszabadság 13. l. Hajba Ferenc: Többet ér az ingatlan a Rába-gyár nélkül. A kekszgyárat foggal-körömmel védte a győri önkormányzat, a motorüzemet viszont veszni hagyja?

2002.08.16.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kiszorítósdiba kezdett az MSZOSZ.

2002.08.17.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Módosítják a Munka Törvénykönyvét.

2002.08.17.

Magyar Nemzet 13. l. Binder István: Gyógyvízzel és logisztikai központtal az unióba. Széles Gábor: Megbukott az Egyesült Államok globalizációs terjeszkedése, kipukkadtak az informatikai cégek.

2002.08.17.

Népszabadság 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Vitatott táppénzszabályok.

2002.08.19.

Népszabadság 5. l. D.Gy.: Évenként tízmilliárd órát dolgozunk.

2002.08.19.

Népszabadság 1., 5. l. Többletpénzt kér a kultúra és az egészségügy.

2002.08.21.

Magyar Nemzet 13. l. Nyolcszázezren munkahelyi védettség nélkül.

2002.08.21.

Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Késében az érdekegyeztetés.

2002.08.21.

Világgazdaság 1., 3. l. Ternyák Edit: Kevesebb pályaelhagyó lehet.

2002.08.22.

Magyar Hírlap 7. l. SZL: Könyvtármegnyitó zárt ajtókkal.

2002.08.22.

Népszava 3. l. „Adósságtörlesztés” az egészségügyben.

2002.08.23.

Világgazdaság 1., 4. l. Madár István: Rekordütemű a keresetnövekedés.

2002.08.23.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Pontosítások a munka világában

2002.08.23.

Magyar Nemzet 11. l. Mayer György: Növekvő keresetek, kevesebb dolgozó.

2002.08.23.

Népszabadság 5. l. S.M.: Vonzóbb lett a pedagógusi pálya. A magasabb fizetés nem ellensúlyozza az összes hiányosságot.

2002.08.23.

Népszabadság 7. l. Papp Dénes: A leszavazott munkahely.

2002.08.23.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Érdekvédelem integrációval.

2002.08.23.

Népszabadság 12. l. F. Szabó Emese: Gyorsan nőnek a keresetek.

2002.08.24.

Magyar Nemzet 2. l. Tanácsülést sürgetnek. A munkavállalói oldal a bértárgyalás feltételeire összpontosít.

2002.08.24.

Népszabadság 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Az építőiparban a legtöbb a szabálytalanság. Az első félév munkabiztonsági ellenőrzésének tapasztalatai.

2002.08.24.

Népszabadság 7. l. Kácsor Zsolt: Lopják a közmunkások pénzét?

2002.08.26.

Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Van elég pénz közalkalmazotti béremelésre.

2002.08.26.

Népszabadság 7. l. Romhányi Tamás: Kemenceeladásból végkielégítés?

2002.08.26.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Átrendeződés az MSZOSZ-ben.

2002.08.26.

Magyar Nemzet 11. l. Barát Mihály: Buktatók a jövedelempolitikában.

2002.08.26.

Magyar Hírlap 13. l. Márk Edina: Már ötvenezer pályakezdő hiába keres munkát.

2002.08.26.

Népszava 3. l. Holubár Zita: Áttekintik a korkedvezményes nyugdíj rendszerét.

2002.08.28.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Bérfelzárkózást akar az MSZOSZ.

2002.08.28.

Népszabadság 11. l. V.A.D.-S.G.: Ötven százalékkal nő a tanári fizetés. A szakszervezetek szeretnék, ha emelkednének a pótlékok is.

2002.08.28.

Népszava 3. l. M. Kovács Róbert: Nehéz bértárgyalások várhatók.

2002.08.29.

Népszabadság 1., 11. l. H.Sz.: Pótlék jár a vasárnapi munkáért.

2002.08.30.

Magyar Hírlap 19. l. Tanévkezdés.

2002.08.30.

Világgazdaság 5. l. NTE: Elutasított béremelés?

2002.09.02.

Népszabadság 1., 11. l. 100 nap, 17 ígéret, 164 milliárd

2002.09.02.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Hatályos a Munka Törvénykönyve.

2002.09.02.

Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Létszámstophoz vezethet a közalkalmazotti béremelés.

2002.09.02.

Népszava 10-11. l. Oktatás.

2002.09.03.

Népszava 2. l. Folytatják a fuvarozók az egyeztetéseket.

2002.09.03.

Népszabadság 9. l. Kényszervállalkozó színészek.

2002.09.03.

Népszabadság 11. l. Ágazati alkukat sürget az MSZOSZ.

2002.09.03.

Népszabadság 11. l. Blahó Miklós: Most béremelés, jövőre takarékosság.

2002.09.03.

Népszabadság 14. l. Agrárágazati kollektív szerződés készül.

2002.09.03.

Magyar Hírlap 9. l. Béremelésben reménykedő kényszervállalkozó színészek.

2002.09.03.

Világgazdaság 1., 3. l. Jövőre kisebb bérnövekedés?

2002.09.03.

Világgazdaság 5. l. Nógrádi Tóth Erzsébet: Az OEP külön utalja a bért.

2002.09.04.

Figyelő 20-21. l. Eörsi János: Bérspirál.

2002.09.04.

Figyelő 46-47. l. Matolay Réka: Kulcsos gyerek helyett.

2002.09.04.

Népszabadság 11. l. Sz.B.: Elbocsátások a postánál.

2002.09.04.

Népszabadság 11. l. Hétszázmilliós végkielégítési számla.

2002.09.04.

Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Kiszűrik a kényszervállalkozókat.

2002.09.04.

Világgazdaság  6. l. Az Iposz sem marad kártya nélkül.

2002.09.04.

Világgazdaság 8. l. Humánerő.

2002.09.04.

Világgazdaság 9. l. Rákóczi Gabriella: Szegedi Ruhagyár: vitás eladások.

2002.09.04.

Magyar Hírlap 20-21. l. Karrier.

2002.09.05.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kísérleteznek a távmunkával.

2002.09.05.

Magyar Nemzet 11. l. Binder István: Korlátozni kell a bérkiáramlást.

2002.09.05.

Magyar Hírlap 14. l. Márk Edina, Tasi Katalin: Minden huszadik munkavállaló távmunkás lesz.

2002.09.05.

Világgazdaság 3. l. TTE: Kiterjesztenék a kollektív szerződéseket.

2002.09.05.

Világgazdaság 12. l. Kamasz Melinda: Egyedülállóan magyar.

2002.09.05.

Népszabadság 11. l. Kiss Melinda: Új munkahelyek távmunkával.

2002.09.05.

Népszabadság 13. l. Várkonyi Iván: „Nincs ingyenebéd”. (Interjú László Csaba pénzügyminiszterrel.)

2002.09.06.

Magyar Hírlap 17. l. EU melléklet, benne: Az unióban átlag 38 órás a munkahét. A magyarországi és a nyugati bérek.

2002.09.06.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A jövő évi béreket féltik. A szakszervezeti álláspont szerint nem csökken a keresetek reálértéke.

2002.09.06.

Népszava 3. l. Holubár Zita: Meghatározzák az ösztönző státus fogalmát.

2002.09.07.

Magyar Hírlap 6. l. PE: Problémát okozhat a 13. havi munkabér folyósítása.

2002.09.09.

Népszabadság 10. l. Bogácsi Erzsébet: Felemás béremelés a színházakban.

2002.09.09.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Gaskó István újból pert vesztett.

2002.09.09.

Magyar Nemzet 2. l. Bértárgyalás érdemi előrelépés nélkül?

2002.09.09.

Üzleti 7 3. l. Tamás Mihály, Forró Péter, Mucsi Ferenc: A gyakorlati problémák üzenete.

2002.09.09.

Üzleti 7 3. l. M.F.: Fókuszban az ágazati érdekegyeztetés.

2002.09.09.

Népszava 3. l. Horváth Ildikó: Törvény készül a közszolgálati dolgozók jogállásáról

2002.09.10.

Magyar Hírlap 1., 13. l. Papp Zsolt: A kormány 3%-os béremelést javasol jövőre a versenyszférában. Az adócsökkentés reálkereset-növekedéssel jár együtt.

2002.09.10.

Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Bruttó 3% az első ajánlat.

2002.09.10.

Népszabadság 1. l. Bárándy küzd a bírák béréért.

2002.09.10.

Népszabadság 14. l. Munkakör

2002.09.10.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Háromszázalékos bruttó bérnövekedés?

2002.09.10.

Világgazdaság 3. l. Lázár Ildikó: Három százalékot javasolnak.

2002.09.10.

Világgazdaság  7. l. Humánerő

2002.09.11.

Figyelő 45-56. l. A legjobb munkahely

2002.09.11.

Figyelő 11. l. Egy csésze kávé: Poór József

2002.09.11.

Népszava 6. l. M. Kovács Róbert: Határidők szorításában rossz bérmegállapodás köthető.

2002.09.11.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Megszorítás a katasztrófavédelemnél.

2002.09.11.

Magyar nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kétszámjegyű bérajánlásra várnak.

2002.09.11.

Világgazdaság 6. l. Kende Katalin: Nem tarthatók a jelenlegi bírói illetmények.

2002.09.12.

Magyar Hírlap 1., 13. l. Márk Edina: Kiszűrik a kényszervállalkozókat.

2002.09.12.

Világgazdaság 5. l. A munkaerő-piaci alapból támogatnák a képzést.

2002.09.12.

Népszabadság 1. l. K.J.E.: Jövőre három szombat is munkanap lesz.

2002.09.12.

Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: A közszféra kevesli a 3 százalékos ajánlatot.

2002.09.12.

Népszabadság 31. l. H.J.: Kevesebben dolgoznak több pénzért.

2002.09.12.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Mozdonyvezetők bérharca

2002.09.12.

Népszava 3. l. Sok az álságos indok. Módosítani akarják a Munka Törvénykönyvét.

2002.09.13.

Magyar Hírlap 1., 6. l. Újabb rendelettel védenék a képernyő előtt dolgozókat.

2002.09.13.

Világgazdaság 16. l. Jó-e a kényszervállalkozások kiszűrése?

2002.09.13.

Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna - Kun J. Erzsébet: Közalkalmazottak: kinek mennyi?

2002.09.13.

Népszabadság 6. l. Fekete Gy. Attila: Az ügyészek is béremelést kérnek.

2002.09.13.

Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert: Félmillió munkavállaló bére csökkenhet jövőre.

2002.09.13.

Népszava 3. l. Kun J. Viktória: A háziorvosok 25%-kal többet kapnak.

2002.09.14.

HVG 107-109. l. Farkas Zoltán: Borítékolás. Fordulat a jövedelempolitikában.

2002.09.14.

Népszabadság 1., 11. l. Negyven felett továbbra is nehéz munkát találni.

2002.09.14.

Népszabadság 5. l. Danó Anna: Kiszámolták a megemelt egészségügyi béreket.

2002.09.14.

Magyar Hírlap 1., 13. l. Márk Edina - Szilágyi Béla: Végkielégítés: csak egyévi kereset jár.

2002.09.14.

Népszava 1., 4. l. Koncz Zsolt, M. Kovács Róbert: Adatgyűjtés a béremelésekről.

2002.09.16.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Nagy októberi bércsapda.

2002.09.16.

Világgazdaság 1., 4. l. Ternyák Edit: Szabályozásra szorul a távmunka.

2002.09.16.

Népszava 3. l. Ellenzéki önkormányzati szervezkedés a béremelés ellen.

2002.09.17.

Magyar Nemzet 2. l. További ígéretek. Béremelés: értelmezhetetlen a kormány javaslata.

2002.09.17.

Világgazdaság 5. l. Humánerő.

2002.09.17.

Népszabadság 14. l. Népszabadság 14. l. Munkakör.

2002.09.17.

Népszava 1., 3. l. M. Kovács Róbert, Tóth Erika: Idejében végrehajtható a béremelés.

2002.09.18.

Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Több százezer kényszervállalkozó.

2002.09.18.

Magyar Hírlap 6. l. Biczó Henriette: Elkerülhetetlen a pozitív diszkrimináció.

2002.09.18.

Magyar Hírlap 2. l. Keveset keresünk és ez jó ideig így is marad.

2002.09.18.

Figyelő 17. l. Cseke Hajnalka: Lelépési tételek. Új játékszabályok a végkielégítéseknél

2002.09.19.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Megállapodás az NFT-ről.

2002.09.19.

Népszava 1., 3. l. Prioritás marad a közlekedés fejlesztése.

2002.09.20.

Népszabadság 6. l. D.A.N.: Diszkriminatív a szabályozás.

2002.09.20.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Kényszervállalkozások alkonya.

2002.09.20.

Világgazdaság 5. l. Vitatott a vasárnapi nyitva tartás.

2002.09.20.

Világgazdaság 16. l. Mit szól a kormány befektetés-ösztöntő programjához?

2002.09.20.

Magyar Hírlap 13. l. Szilágyi Béla: Több száz postás elbocsátása várató az év végéig.

2002.09.21.

Magyar Hírlap 9. l. A jövő esztendő takarékosabb lesz. Négyszemközt Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel.

2002.09.21.

Magyar Hírlap 14. l. A BKIK nem híve a drasztikus megoldásoknak.

2002.09.21.

Népszabadság 11. l. Nincs félnivalónk az Uniótól.

2002.09.21.

Magyar nemzet 13. l. Mayer György: Érezhetően emelkedtek a keresetek.

2002.09.23.

Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Minimálbér 2003-tól: nem nő az összeg?

2002.09.23.

Népszabadság 1., 6. l. Az ombdusman védi a munkahelyi e-levéltitkot.

2002.09.24.

Magyar Hírlap 1., 13. l. Jövőre is marad az ötvenezres minimálbér?

2002.09.24.

Népszabadság 13. l. Szakszervezetek: Nem ezt ígérték!

2002.09.24.

Magyar Nemzet 1.,12. l. Nem ezt ígérték.

2002.09.24.

Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Elfogadhatatlan a kormány ajánlata.

2002.09.24.

Magyar Nemzet 4. l. Vadász a kormányt segíti megbízottként.

2002.09.24.

Népszava 1., 4. l. Az átlagkeresetek a legnagyobb adókulcsú sávban maradnak.

2002.09.25.

Figyelő 58-59. l. Mártonffy Zsuzsanna: Papír nélkül. Idegennyelv ismeret a munkahelyen.

2002.09.25.

Világgazdaság 3. l. Szja-módosítás: 130 milliárddal több marad.

2002.09.25.

Magyar Hírlap 14. l. Nagy Ildikó: Ellenőrzik a béremeléseket.

2002.09.25.

Világgazdaság 12. l. Hegedűs Miklós: Bérfelzárkózás magyar módra.

2002.09.25.

Népszabadság 5. l. D.A.N.: Téves adatok, irreális bérigények.

2002.09.25.

Népszava 1., 4. l. M. Kovács Róbert: Veszélyezteti a módosított adótábla a diplomások keresetnövekedését. Legfeljebb 6 százalékkal, de jövőre is emelkedik a minimálbér.

2002.09.25.

Világgazdaság 6. l. Postán a béremelés fedezete.

2002.09.25.

Világgazdaság 9. l. Csalódott munkaadók.

2002.09.26.

Magyar Hírlap 6. l. Haiman Éva - Kun Mónika: Nővérnek több, műtősnek kevesebb jut.

2002.09.26.

Magyar Hírlap 13. l. Nagy Ildikó - Papp Zsolt: László Csaba: mindenhol nő a reálbér.

2002.09.26.

Magyar Nemzet 2. l. Az OEP ellenőrzi a béremelést.