Kevesen mernek táppénzre menni

Valószínűsíthetően egzisztanciális okok miatt évről-évre kevesebben mennek betegállományba, miközben az egészségügyi statisztikák nem javulnak. Ráadásul a táppénz szabályok további szigorodásáa lehet számítani.

Az emberek akár lázasan is hajlandók munkába menni, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől - állapítja meg a Népszabadság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint, míg a megbetegedési számok nem javulnak, egyre kevesebben igényelnek táppénzt. 1990-ben naponta még átlagosan 272 ezren, öt évvel később 173 ezren, tavaly már csak 112 ezren "maradtak otthon" betegség miatt.

A jelenlegi szabályok tovább szigorodnak: ha a Parlament elfogadja, akkor megszűnik annak a lehetősége, hogy a végkielégítés, jutalom vagy bármilyen egyszeri kifizetés alapján jusson valaki magasabb táppénzhez. Ma csupán az átlagkereset 60-70 százalékára számíthat az, aki táppénzre szorul és legalább 180 napos munkaviszonya van.

Korábban a táppénz az alacsony keresetűeknek még kifizetőnek számított, ma azonban már ők sem engedhetik meg maguknak a betegséget. Ennek hátterében a megváltozott gazdasági körülmények mellett a táppénzhez jutás feltételeinek gyakori változása áll.

A szakszervezetek is hasonló tapasztalatokról számolnak be. Bálint Attila, az MSZOSZ sajtószóvivője  szerint a munkáltatók háromszor is meggondolják, hogy betegen otthon maradjanak, ráadásul a Munka törvénykönyvének jelenlegi változása is - noha ezt a kérdést nem érinti - még inkább kiszolgáltatottabbá tette őket.

A munkáltatók szerint a táppénz valóban egyre kevésbé elterjedt, ám a kisgyermeket nevelők és a nyugdíj előtt állók a betegszabadságot kiveszik. Ez 15 napra terjedhet ki, utána számít táppénznek. Minden harmadik betegszabadságból lesz táppénz.

Hosszabb betegállományba általában a negyvenedik életévük után mennek a foglalkoztatottak, leggyakrabban nőgyógyászati daganatokkal, cukor- idegrendszeri-, keringési és mozgásszervi bajokkal.

Origó, 2001. szeptember 28.