Térkép a lakosság tudásáról

A Kelet-Magyarországon végzett embereket a Dunántúl „elszívja”

A legtöbb oktatási intézmény Kelet-Magyarországon található: az itt végzett emberek nagy része azonban Nyugat-Magyarországon áll munkába. A Dunántúlon éppen ezért nem is nagyon igyekeznek kiépíteni az iskolahálózatot. Többek között ez derül ki az úgynevezett tudástérképből, amelyen az Oktatáskutató Intézet tavaly december óta folyamatosan dolgozik.

A tudástérkép célja, hogy bemutassa, miként oszlik el Magyarországon a képzési kínálat, hol vannak a tudás szempontjából gazdag vagy hiányos területek, és mik lehetnek ennek az okai – mondta el érdeklődésünkre Forray R. Katalin, az Oktatáskutató Intézet munkatársa. A tudástérkép segítségével rá lehet majd világítani, hogy a különböző gazdasági, társadalmi feltételek hogyan befolyásolják a régiók lakosságának iskolázottsági szintjét, illetve hogy a gazdasági fejlettség hogyan hat a képzési kínálatra. Megvizsgálják például a szakképzés és a gazdaság illeszkedését: itt az előzetes tapasztalatok egy ördögi kör kialakulását jelzik. A gazdaságilag rosszul működő területeken ugyanis olyan képzést kínálnak, ami használhatatlan a munkaerőpiacon, ezzel szemben a fejlettebb területeken jól konvertálható képzés folyik.

A kutatók most az idei év felsőoktatási jelentkezési adatait vizsgálják. Ebből kiderül, a diákok számára még mindig Budapest a legvonzóbb: ötven százalékuk ide adja be jelentkezési lapját. Ezt követi sorrendben az Észak- és Dél-Alföld, a többi régió viszont – beleértve a Dunántúlt is – messze lemarad. Nyugat-Magyarország népessége ennek ellenére jobban iskolázott, mint Kelet-Magyarországé – közölte Forray R. Katalin. A kutató szerint ennek a hátterében az áll, hogy a Kelet-Magyarországon végzett embereket a nyugat „elszívja”, azaz többségük a Dunántúlon áll munkába, ezért ott nem is törekednek igazán az intézményhálózat kiépítésére. Nagy különbségek fedezhetők fel a férfiak és a nők jelentkezési adatait vizsgálva is. Forray R. Katalin úgy látja, a szocializmus öröksége az, hogy ma még mindig egyharmaddal több nő jelentkezik a felsőoktatásba, mint férfi. Hiába szereznek azonban a gyengébb nem tagjai nagyobb arányban diplomát, a munkaerőpiacon a vezető pozíciókat még mindig a férfiak foglalják el.

Varga Dóra

Népszabság, 2001. szeptember 29.