Betegen is dolgoznak az emberek

Ismét módosíthatja a táppénzszabályokat a T. Ház

Noha a megbetegedési statisztikák nem javulnak, évről évre egyre kevesebben mennek betegállományba. A munkahely megtartásának érdekében az emberek akár lázasan is hajlandóak dolgozni. Közben a parlament a táppénzszabályok újabb módosításáról tárgyal.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 1990 óta folyamatosan csökken a táppénzt igénylők száma: míg 1990-ben naponta átlagosan 272 ezren, 1995-ben 173 ezren, tavaly már csak 112 ezren kaptak ilyen ellátást. Ennek az az oka, hogy a munkahely megtartása érdekében az emberek akár lázasan is hajlandóak dolgozni.

Vasváry Ildikó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezető-helyettese szerint korábban a táppénz az alacsony keresetűeknek még kifizetődő ellátásnak számított, mára viszont már ők sem engedhetik meg maguknak a betegséget. A jelenség hátterében a megváltozott gazdasági körülmények, illetve a táppénzhez jutás feltételeinek az állandó változása áll. Vasváry Ildikó szerint az 1992 óta szinte folyamatos szigorításokat a tb-kassza táppénzre költhető kiadásainak mérséklése kényszeríttette ki.

Elmondta, a gyakran változó szabályok sokszor ellentmondásos helyzeteket teremtettek. Példáként említette: a vállalkozóknak megérte volna, ha gyakran betegállományba mennek, mert nemcsak a táppénz-hozzájárulás megfizetése alól mentesülhettek a lábadozás idejére, hanem a járulékot sem kellett postázniuk. Ennek ellenére a vállalkozók körében mindig is alacsonyabb volt a táppénz igénybevétele. Vasváry Ildikó szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a vállalkozóknak rugalmas a munkaidejük.

A Bokros-csomag részeként 1996-ban a korábbi tízről tizenöt napra növelték a munkáltatók által fizetendő betegszabadságot, emellett bevezették az úgynevezett táppénz-hozzájárulást, amely a táppénzkiadások harmadával terhelte meg a foglalkoztatókat.

Ennek következtében 300 ezerrel csökkent az esetek száma, és a tervezettnél tízmilliárd forinttal kevesebbet költött a biztosító táppénzre. A folyamat nem állt meg, hiszen az OEP reálértékben egyre kevesebbet fordít erre az ellátásra.

A lapunk által megkérdezett munkáltatók állítják, ha táppénzre nem is megy el dolgozóik többsége, a betegszabadságot a kisgyermeket nevelők, illetve a 40 és 50 év közötti foglalkoztatottak általában kimerítik. Az adatokból az is kiderül, hogy a munkáltató által fizetett betegszabadságból csak minden harmadik alkalommal lesz táppénzes eset. Vagyis a betegek kétharmada évente 16 napnál kevesebb időt szán a lábadozásra.

Az egészségbiztosító tavaly óta monitoringrendszerrel elemzi a háziorvosok táppénzes eseteit. Az adatok szerint hosszabb betegállományba általában a negyvenedik életév után kerülnek az érintettek. Leggyakrabban nőgyógyászati daganatokkal, cukor-, idegrendszeri, keringési és mozgásszervi betegség miatt válnak keresőképtelenné.

Az idén januártól tovább szigorodtak a szabályok. Ma már csak az számíthat az előző évi átlagkereset 60, illetve 70 százalékának megfelelő táppénzre, akinek legalább 180 napos munkaviszonya van. Akinek nincs ennyi munkanapja, annak a betegségi járandóságát a minimálbérhez igazítják. Azaz az idén havi ellátásként maximum 28 ezer forintra számíthat a tb-től. Ez a szabály a biztosítottak töredékét érinti csak, a többségnek általában megvan az átlagos táppénz kifizetéséhez szükséges munkaviszonya.

A táppénzszabályok újabb módosításáról most tárgyal a parlament. A kormány ugyanis tovább szűkítené a táppénz alapjául figyelembe vehető jövedelmeket. Ha a parlament elfogadja, megszűnik annak lehetősége, hogy például a végkielégítés, jutalom vagy bármilyen egyszeri, akár milliós kifizetés alapján jusson valaki magasabb összegű táppénzhez. Az ilyen kiemelkedő kifizetések figyelembevételének korábban az volt az akadálya, hogy csak egy bizonyos jövedelemhatárig lehetett járulékot fizetni, az év elejétől azonban ezt a korlátot eltörölték. Így a tervezett módosítás nélkül elvileg egyetlen napra elszámolt másfél milliós bér is beszámítható lenne a táppénzalapba. A törvénymódosítás után az egyszeri, nagyobb összegű kifizetéseket, például a végkielégítést az adott munkahelyen letöltött idővel arányosan számítják majd be a táppénzalapba.

Danó Anna

Népszabság, 2001. szeptember 28.