Kiterjesztett nyilatkozattételi kötelezettség

Vagyonnyilatkozatra kötelezik többek között a köztársasági elnököt, az alkotmánybírákat, az ombudsmanokat, a számvevőket, a polgármestereket és a helyi képviselő-testületek tagjait, sőt a közjegyzőket és egyes közalkalmazottakat is – derül ki az igazságügyi tárca előterjesztéséből. Így összességében további mintegy harmincezer főre – és részben hozzátartozóikra – terjesztenék ki a nyilatkozattételi kötelezettséget.

A vagyonbevallásra kötelezettek körének jelentős szélesítését tervezi a kormány. Így a parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályok szerint nyilatkoznia kellene a köztársasági elnöknek, valamint az ombudsmanoknak. Az elnök megválasztásakor, a ciklus félidejében, majd megbízatása megszűntekor, az állampolgári jogok biztosai pedig háromévente adnának számot vagyonukról. Az elnök nyilatkozata az általános szabályok szerint nyilvános lenne, az ombudsmanoké azonban nem. A köztársasági elnök esetében a javaslat nem tartalmaz utalást az esetleges szankciókra, az ombudsmanoknál viszont más lenne a helyzet; a biztosok a vagyonnyilatkozat megtételéig nem léphetnének hivatalba, sőt – az Országgyűlés mentelmi bizottságának javaslatára – akár tisztségüktől is megfoszthatnák őket.

A törvénytervezet háromévente az alkotmánybírákat is vagyonbevallásra kötelezné, mégpedig a köztisztviselőknél meghatározott adattartalommal. A javaslat szerint az alkotmánybíró a nyilatkozat elmulasztása esetén nem vehetne részt a testület munkájában, sőt az Alkotmánybíróság teljes ülése ki is zárhatná őt a tagjai közül. A vagyonnyilatkozatok az azonosításra alkalmas adatok kivételével nyilvánosak lennének, és azokat a teljes ülés ellenőrizné.

Az MNB vezetői a képviselők jogállásáról szóló törvény szabályai szerint kétévente, az ÁSZ elnöke és helyettesei évente adnának számot vagyonukról, s ellenőrzésük a mentelmi bizottság feladata lenne – tűnik ki az előterjesztésből. Az MNB beosztott munkatársai, a számvevők és a versenytanács munkatársai, a közhasznú szervezetek vezetői a köztisztviselőkre vonatkozó előírásoknak megfelelően számolnának el.

A bevallásra kötelezettek legszélesebb körét a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjai tennék ki: ők öszszességében csaknem 25 ezren vannak. Emellett vagyonnyilatkozatot kellene tennie 3200 polgármesternek is. Az évenként benyújtandó nyilatkozatokat a képviselő-testület tagjaiból választott bizottság ellenőrizné. A nyilatkozatok – a hozzátartozók bevallásának kivételével – nyilvánosak lennének, de a vagyontárgyak egyedi azonosítására alkalmas adatokat nem tehetnék közzé.

A tervezet szerint háromévente nyilatkozatra köteleznék a közjegyzőket, akiket a területi kamara ellenőrizne. A javaslat a vagyonbevallást kiterjesztené a közalkalmazottak meghatározott körére is; a konkrét beosztásokat az ágazati miniszterek határoznák meg. A közalkalmazottak vagyongyarapodását a BM Közszolgálati Ellenőrzési Hivatala vizsgálhatná.

L. K.

Népszabság, 2001. szeptember 25.