Előkészület az üzemitanács- választásokra

Novemberben lejár a három éve megválasztott üzemi és közalkalmazotti tanácsok mandátuma. A munkavállalók e testületeken keresztül vesznek részt a gazdasági, üzleti döntésekben. A versenyszférában szerveződő szakszervezetek elvetették az üzemi tanácsok újjáválasztásának elhalasztására tett javaslatot, a munkahelyeken már folyik a voksolás előkészítése. A helyi döntésektől függően szeptember végéig megalakulnak a választási bizottságok, amelyek megszervezik és felügyelik a választásokat. A munkáltatók kötelezettsége, hogy a választási bizottságokkal együttműködve megadják a választók és a választhatók névjegyzékét.

Kilenc éve született meg az üzemi és közalkalmazotti tanácsok megalakításáról szóló törvény, amely szerint minden, legalább ötven dolgozót foglalkoztató vállalkozásnál üzemi tanácsot, a tizenöt munkavállalónál többet foglalkoztató cégnél pedig üzemi megbízottat kell választani. Jogosítványaik a munka törvénykönyvének tavalyi módosításával érdemben bővültek: azokon a munkahelyeken, ahol nem működik szakszervezet, ezentúl az üzemi tanács is köthet kollektív szerződést a munkáltatóval. Ezt a döntést a szakszervezetek máig vitatják, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség az Alkotmánybírósághoz is fordult, mert alkotmányellenesnek tartja a törvénymódosítás eljárási és tartalmi részét.

Idén immár negyedszer kerül sor a dolgozói képviseletek megválasztására. Borsik János, az Autonómok elnöke – szakértői véleményekre alapozva – úgy véli, nem indokolt, hogy a szakszervezeti reprezentativitást az üzemitanács-választások eredménye alapján állapítsák meg. Szerinte a korábbi voksolásokban érdekeltek voltak a szakszervezetek, mert az ágazati szakszervezeti vagyon használati, majd tulajdonjogi megosztását is ahhoz kötötték, mára azonban ez az érdekeltségük megszűnt. Ezt a vélekedést támasztja alá az a tapasztalat is, hogy egyre több független jelölt indul a választásokon – vélhetően munkáltatói inspirálásra.

Népszabadság, 2001. szeptember 18.