Megszűnő közalkalmazotti tanácsok?

A kormány – elfogadva a szakszervezetek kérését – kivételesen sürgős eljárást kérve terjeszti a parlament elé a közalkalmazottitanács-választás elhalasztását tartalmazó törvénymódosító javaslatot – tudtuk meg a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárától. Őry Csaba az indítvány részleteivel kapcsolatban elmondta: ha a képviselők megszavazzák a módosítást, két évvel meghosszabbodik a testületek mandátuma. Ez a döntés ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy az új cégeknél sor kerüljön a közalkalmazotti tanács megválasztására. Az államtitkár hozzátette: a kormány-előterjesztés kitér arra is, hogy a versenyszféra szakszervezetei nem kezdeményezték az ugyancsak novemberben esedékes üzemitanács-választás elnapolását, így a voksolást a munkahelyeken megtartják.

A szakszervezetek szempontjából nem lényegtelen dolog, hogy ne legyen politikai esemény a közalkalmazottitanács-választás, ennek ellenére nem ez motiválta a voksolás elhalasztására tett javaslatot – közölte lapunkkal Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ügyvivője. Emlékeztetett arra, hogy soha nem tartották indokoltnak a közszolgálatban a közalkalmazotti tanácsok létét, csak azért vették tudomásul, mert e választás legitimálta a közalkalmazotti szakszervezeteket részben az érdekegyeztetés, részben pedig a kollektívszerződés-kötés szempontjából. A testületek mandátumának meghosszabbítását időnyerésnek tekintik, és egybevág a SZEF törekvésével, hogy értékeljék az első közalkalmazottitanács-választás, 1993 óta kialakult helyzetet. Ha úgy látják, hogy szükséges, közösen kezdeményezik, hogy a munkavállalói részvételi jogosítványokat a szakszervezet vegye át.

Az Európai Parlament országjelentése a tavalyihoz képest ugyan kedvezőbbnek ítéli meg, de változatlanul bírálja a magyarországi szakmai, ágazati társadalmi párbeszéd szintjét – hangzott el a kollektív szerződések európai tapasztalatait összegző szakmai fórumon. A tanácskozáson a téma hazai szakértői elmondták: Magyarországon a verseny- és nonprofit szférában – csak az ötnél több dolgozót foglalkoztató cégeket figyelembe véve – a munkavállalók 39,3 százaléka tartozik vállalati szintű kollektív szerződés hatálya alá. Az Európai Unió országaiban többnyire jóval nagyobb szerepe van az ágazati, szakmai kollektív szerződéseknek, mint nálunk, itthon is ösztönözni kell a középszintű megállapodásokat – mondta Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A munkavállalók döntő többsége ugyanis a tíznél kisebb létszámú cégeknél dolgozik, ahol általában szakszervezet hiányában nem is köthetnek helyi kollektív szerződést. A kiterjesztett ágazati, szakmai szerződések ezeknek a dolgozóknak is megfelelő garanciákat nyújthatnának.

Népszabadság, 2001. szeptember 22.