Kivitelezhetetlen lenne technikailag, a szakszervezetek és a munkaadók adó- és járulékmentes, nettó negyvenezer forintos javaslata, továbbá gazdaságmechanizmusa is ésszerűtlen – tájékoztatott a GM. A lapunk kérdésére elküldött szakmai dokumentum úgy fogalmaz: a bruttó/nettó 40 ezer forintos minimálbér-javaslat érvényesítése azt jelentené, hogy minden munkáltató – tehát azok is, amelyek számára a minimálbér-emelés nem jelenti a munkaerőköltségek növekedését – az államra és a költségvetésre terheli mind a bérköltségnek, mind a munkaerőköltségnek egy részét, és a növekvő vállalati jövedelemből nem kell osztozkodnia az abból részesedésre jogosult másik jövedelemtulajdonossal, a munkavállalóval. A dokumentum szerint az államháztartás rendszerében két „lyuk” is keletkezne: nem folynának be a bérnövekmények utáni adó- és járulékbevételek, és emiatt központi költségvetési támogatásokat kellene nyújtani a társadalombiztosítási alapoknak. A javaslat a munkavállalók szempontjából is kedvezőtlen lenne, ugyanis változatlanok maradnának a munkavállalók társadalombiztosítási ellátásainak alapját képező összegek. A munkavállaló nem tudná leírni adójából a jóváírásokat és kedvezményeket, továbbá ismét növekedne a „zsebbe fizetett” munkabérek aránya.

- HÁTTÉR -

A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint az adó- és járulékmentes, nettó negyvenezer forintos minimálbér biztosítaná a 2002-ben várható létminimum értékét. A munkáltatók azt javasolták, hogy a vállalkozói terhek maradjanak az idei szinten – tehát továbbra is fizetnék az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói tb-járulékot –, és a kormány mondjon le a minimálbért terhelő személyi jövedelemadóról, illetve vállalja át a munkavállalói egészségbiztosítás és nyugdíjjárulék befizetését. A munkaadók szerint ez 60-80 milliárd forintos költségvetési forrást igényelne. A szakszervezetek úgy vélik: a kormány bruttó ötvenezer forintos ajánlata a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók szempontjából kevesebb jövedelmet jelent, ezzel szemben nagyobb mértékben nő a költségvetés bevétele. A munkáltatók a kormány javaslatát csak megfelelő kompenzációval fogadnák el, számításaik szerint ehhez mintegy 30-40 milliárd forintra lenne szükség. Ezt az összeget normatív, jogszabályban megfogalmazott feltételrendszer szerint – kizárólag a minimálbér-emelésben érintett – teljes vállalkozói körnek kellene megkapnia. A két oldal elfogadhatatlannak tartja a kormány azon hivatkozását, hogy javaslatuk megvalósítása érdekében nem lehet a kétéves költségvetéshez nyúlni. Hangsúlyozzák: abban idén és jövőre is komoly módosításokat kell végrehajtani, mivel az egyik alapszám – az inflációs érték – jóval magasabb az előirányzottnál, továbbá a kormány a közeljövőben viszi parlament elé a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását is. Ha az OMT mai ülésén nem születik más, konszenzusos megállapodás, a kormány határozhatja meg a 2002-es minimálbér összegét.