Leginkább a munkanélküliek helyzete romlott

A válaszadók közel egyenlő arányban gondolták, hogy az egyes csoportok helyzete romlott, javult, illetve nem változott. Kivétel a munkanélküliek megítélése: a megkérdezettek 60 százaléka szerint romlott, s csak 14 százalék szerint javult a helyzetük 2000-ben. Az értékelhető válaszok számának alakulásából arra is következtethetünk: a legtöbben a nyugdíjasok helyzetének alakulását viselik a szívükön.

A nyugdíjasok helyzetének megítélésében a válaszoló életkora játszik döntő szerepet: a 40 évesnél fiatalabbak közel 40 százaléka szerint 2000-ben javultak a nyugdíjasok életkörülményei. Ugyanerről a 60 évesnél idősebb korosztály tagjai egészen másképpen gondolkoznak: több mint a csoport fele szerint romlottak, s csupán ötödük szerint javultak a nyugdíjasok körülményei.

A nagycsaládosok helyzetének megítélésében az emberek iskolai végzettsége játszik döntő szerepet. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb valószínűséggel gondolja, hogy romlott volna a nagycsaládosok helyzete. Figyelemre méltó, hogy a fiatalok körében népszerűbb a nézet, miszerint javult egy év alatt a nagycsaládosok helyzete. - kérdésben is a 60 évesnél idősebbek a legkritikusabbak.

Az állami alkalmazottak helyzetének megítélése a legmarkánsabban aszerint változik, állami alkalmazottat kérdezünk vagy egyéb helyen dolgozót: az állami alkalmazottak körében az átlagosnál sokkal többen érzékelnek romlást (44 százalék) és kevesebben javulást (23 százalék).

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az átlagosnál nagyobb arányban látnak javulást a magánszektorban dolgozók helyzetében. Maguk a magánszektorban dolgozók nem sokban térnek el az átlagtól. Ugyanakkor az állami szektor dolgozói azok, akik igen kedvezőnek látják a magánszektorban dolgozók helyzetének az alakulását.

A munkanélküliek helyzete az emberek 60 százaléka szerint romlott, s csupán 14 százalékuk vélte úgy, javultak a szóban forgó csoport életkörülményei. Ennek megítélésében nincs lényeges különbség fiatalok és idősek, férfiak és nők, az ország különböző régióiban élők között. Az iskolázottság foka sem állítja élesen szembe az egyes csoportokat e kérdésben, habár a felsőfokú végzettségűek körében az átlagnál kevesebben állítják, romlott volna a munkanélküliek helyzete. Ami nagyon fontos: a kérdezés időpontjában éppen munka nélkül lévők véleménye e kérdésben nem tér el az éppen dolgozók álláspontjától.

Magyar Hírlap, 2001. szeptember 25.