|
A második kamarába küldött civilek – szakszervezetek, egyházak, kisebbségek – szerepe felértékelődne
Vita a kétkamarás parlamentről
Az alkotmányjogász az egyéni képviselet erősödését javasolja
A jelentősebb civil szervezetek mellett jogászokat, politikusokat, kisebbségi képviselőket, egyházi és más közéleti személyiségeket hívott meg ma esti vitafórumára a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT). A rendezvényen a kétkamarás parlament szükségességéről Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tart vitaindító előadást.
Budapest
A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács tíz éve következetesen kiáll a kétkamarás parlament szükségessége mellett. Az elmúlt évtizedben politikusok és jogászok között többször is fellángolt a vita: felváltsa-e a hazai egykamarás rendszert a kétkamarás parlament, s ha igen, a felsőháznak milyen szerepet szánjanak. A civil szerveződés véleménye mindezidáig nem jutott jelentős szerephez, most azonban úgy látják, hogy Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének felvetésével lezárulhat a vita.
Mára átalakultak az érdekképviseletek, és a társadalomban fellelhető érdekviszonyokat a pártok már nem képesek megfelelően megjeleníteni – fogalmazott lapunknak a mai tanácskozást megszervező TÉT alelnöke. Kemény László szerint a politikai és a civil életben bekövetkezett változások miatt ma nagyobb esélye van a kétkamarás parlamentet támogatók összefogásának, mint korábban. Túlságosan pártközpontúvá vált a politizálás, a társadalmi érdekek mind teljesebb megjelenítése a mai Országgyűléstől a TÉT alelnöke szerint nem várható. Így a civil szervezeteket, egyházakat, kisebbségeket, szakszervezeteket összefogó második kamarának a 2002-es választások után még inkább megnőhet a szerepe.
Lővétei István, az Államigazgatási Főiskola tanára álmegoldásnak tartja a második kamarába küldött civilek – szakszervezetek, egyházak, kisebbségek – szerepének felértékelését. Az alkotmányjogász szerint nem kell ahhoz felsőház, hogy a társadalom széles rétegeinek érdeke megjelenjen az ország házában. Erre volnának ugyanis az egyéni képviselők, akik esősorban nem pártjukat, sokkal inkább a rájuk szavazó állampolgárok gondját-baját, óhaját kellene, hogy megjelenítsék a parlament falai között. Például sehol a világon nincsen felsőház csak a kisebbségek érdekeinek megjelenítéséért, a szakszervezetek helye pedig a munkahelyeken és nem a parlamentben van.
Lővétei mindemellett visszaállíthatónak tartja a második világháborút megelőző kétkamarás rendszert. Ez esetben tisztázni kell majd, hogy milyen feladatokkal és jogosítványokkal lehetne a második kamarát, vagyis a felsőházat felruházni. Egy kétkamarás parlament mindenképpen lassabban és drágábban működik. A törvényhozásnak nem ártana a megfontoltság – véli a szakember. Két kamara esetén az alsó- és felsőház addig küldözgetné egymásnak a törvényjavaslatokat, amíg azok el nem nyernék legtökéletesebb alakjukat. A második kamarának lehetne szerepe a kormány ellenőrzésében is, ám ez idegen a magyar hagyományoktól, a kormányzat ellenőrzése a mindenkori ellenzék feladata. Az alkotmányjogász szerint a politikai rendszer valóban meglévő hibáit ki kellene küszöbölni, de indokolatlan és megalapozatlan ezt a szerepet a felsőházra hárítani.
Horváth Magdolna
Dunántúli Napló, 2001. szeptember 21.
|
