<<< VISSZA  

MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET

A köztisztviselői jog változásai
I. füzet

dr.Dudás Ferenc – dr.Hazafi Zoltán

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény (Ktvm.) új rendelkezéseiből fakadó legfontosabb munkáltatói intézkedések

Szerkesztő: dr.Kökényesi József

2001. június 27.

Tarrtalom:

[vissza a lap tetejére]

Az intézkedések összefoglalása időrend szerint

Azonnali intézkedések:

  1. A közigazgatási szervnek 2001. június 30-ig intézkednie kell az ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyának munkaviszonnyá alakulásáról.

  2. Az ügykezelő és fizikai alkalmazott ellen folyamatban levő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, fegyelmi büntetések végrehajtását 2001. június 30-án meg kell szüntetni.


I.A 2001. augusztus 1-jéig megteendő intézkedések (30 napos határidők)

1) A hivatali szervezet vezetőjének 2001. július 1-jei hatállyal meg kell szüntetnie a vezetői megbízás visszavonása miatti, valamint az ügykezelő és fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését és intézkednie kell az ügykezelő és fizikai alkalmazott még hátralévő felmentési időre járó illetményének és a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésének megfelelő kifizetése iránt

II.A 2001. augusztus 31-ig megteendő intézkedések (60 napos határidők)

  1. Eskütétel biztosítása, az eskü kivétele

  2. A munkáltatónak meg kell állapítania a köztisztviselő 2001. évre járó szabadságát, továbbá a 2001. július 1-ig ki nem adott szabadságnapok számát

  3. A hivatali szervezet vezetője köteles felülvizsgálni és a módosult szabályok szerint megállapítani a munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre vonatkozó szabályokat

III.A 2001. november 1-jéig megteendő intézkedések (120 napos határidők)


  1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének biztosítása, ellenőrzése

  2. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a köztisztviselőt be kell sorolnia a 2001. évi XXXVI. tv. szabályai szerint 2001. július 1-jei hatállyal

  3. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a köztisztviselő személyi illetményét meg kell szüntetnie és illetményét az új szabályok szerint kell megállapítania 2001. július 1-jei hatállyal

  4. A közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsga-pótlékát meg kell szüntetni és annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell építeni

  5. A 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépésekor fennálló politikai (fő)tanácsadói kinevezések esetében a besorolástól független illetmény megállapítása

  6. A 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes szak-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címekkel rendelkező köztisztviselőket újonnan be kell sorolni a 2001. évi XXXVI. tv. 105. § (3) bekezdése szerinti fokozatokba

  7. A munkáltatónak meg kell állapítania a köztisztviselő közigazgatási szakvizsga-kötelezettségét és a szakvizsga letételének határidejét (figyelemmel a 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépésére), illetve meg kell állapítania a köztisztviselő közigazgatási szakvizsga-kötelezettség alóli mentesülését.

  8. Az egynél több további közszolgálati jogviszonyt másik jegyző helyettesítése céljából fenntartó jegyző e jogviszonyokat - egy kivételével - köteles megszüntetni

  9. A képviselő-testület a 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépését követően köteles felülvizsgálni és az előírásoknak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit

  10. A hivatali szervezet vezetőjének (munkáltatói jogkör gyakorlójának) át kell tekintenie a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő, saját hatáskörébe tartozó rendelkezéseket (jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, szabályzatok, SZMSZ, ügyrend stb., különös tekintettel az egyéb juttatások területére) és az új rendelkezésekhez kell azokat igazítania. A hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni

IV.A 2002. január 1-je után megteendő intézkedések


  1. A köztisztviselő teljesítményének értékelésére vonatkozó új szabályok alkalmazására fel kell készülni, a szabályokat 2002. jan. 1-jétől kell alkalmazni

  2. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a közszolgálati jogviszony megszűnésével összefüggésben intézkednie kell, ha a köztisztviselő 70. életévét betölti

[vissza a lap tetejére]

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény (Ktvm.) új rendelkezéseiből fakadó legfontosabb munkáltatói intézkedések

A módosítás hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó intézkedések

I.
Ügykezelők, fizikai alkalmazottak kiszervezése a közszolgálati jogviszonyból

1. A közigazgatási szervnek intézkednie kell az ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyának munkaviszonnyá alakulásáról.


A Ktvm. hatálybalépésekor az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya 2001. július 1-jén munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulásról a munkáltatónak intézkedést kell hoznia [Ktvm. 107. § (1) bek.].


A munkáltatói intézkedésben - többek között - rendelkezni kell:


- a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulásáról,


- a személyi alapbérről,


- a közszolgálati jogviszony alapján megszerzett juttatásokról, egyéb jogosultságokról (erről lásd részletesebben az 1. sz. mellékletben szereplő iratmintát!).


A munkáltatói intézkedés nem minősül munkaszerződésnek, mivel a törvény értelmében egyrészt nem új jogviszony keletkezik, másrészt a jogviszony átalakulásához nem szükséges az érintett személy hozzájárulása. Az intézkedés tehát nem konszenzusos jellegű.


Mindezek miatt a Ktvm. számos garanciális szabályt tartalmaz annak érdekében, hogy a közszolgálati jogviszony alapján már megszerzett jogosultságukat az ügykezelők, illetve fizikai alkalmazottak a munkajogviszony keretében ne veszítsék el.


Így az ügykezelő és fizikai alkalmazott személyi alapbére nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az ügykezelő és fizikai alkalmazott jogosult volt - illetménykiegészítés együttes összegénél [Ktvm. 107. § (2) bek.]. Abban az esetben, ha az ügykezelő, illetve fizikai alkalmazott illetménypótlékra is jogosult volt, de az a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján továbbra már nem folyósítható, az illetménypótlék összegét be kell építeni a személyi alapbérbe. Ezt támasztja alá a Ktvm. 107. §-ának (3) bekezdése is, amelynek értelmében továbbra is biztosítani kell azokat a jogosultságokat, amelyekre a Ktvm. hatályba lépése előtt az ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott jogot szerzett. Ehhez hasonló garanciális szabály, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el. Ez azt jelenti, hogy az ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott a munkaviszony keretében is jogosultságot szerezhet a jubileumi jutalom különböző fokozataira. Ez alól természetesen kivételt képez a 35 éves fokozat, amelyet a Ktvm. csak 2001. július 1-jét követően vezet be, s ily módon az ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott erre a fokozatra egyáltalán nem szerezhetett jogosultságot.


Hasonló megítélés alá esik a ruházati költségtérítés is. A Ktvm. 102. §-ának (5) bekezdése értelmében 2002. január 1-jét követően a köztisztviselők alanyi jogot szereznek az illetményalap 150 %-ának megfelelő összegű ruhapénzre. 2001-ben viszont továbbra is a jelenlegi szabályok szerint kell eljárni, ami azt jelenti, hogy a munkáltató döntésétől függ a ruházati költségtérítés bevezetése. Amennyiben ilyen döntés született, az az ügykezelőkre és a fizikai alkalmazottakra is érvényes, és számukra 2001. december 31-éig a megállapított ruházati költségtérítést biztosítani kell. A 2002. január 1-jétől kezdődő alanyi jogon járó ruhapénz azonban már az ügykezelőkre és a fizikai alkalmazottakra nem vonatkozik. Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató 2002-ben is megállapítson ruházati költségtérítést e személyi kör számára akár a köztisztviselőihez képest kisebb, illetve nagyobb mértékben is.


A Ktvm. 107. §-ának (3) bekezdése értelmében a közszolgálati jogviszony alapján szerzett juttatásokat és egyéb jogosultságokat a közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, illetve ha a közigazgatási szerv közfeladata ellátására új szervezetet alakít és a munkaviszonyban álló e szervezetben a továbbfoglalkoztatást vállalja, a továbbfoglalkozatás fennállásáig kell biztosítani. Ez arra az esetre vonatkozik, ha a munkáltató szervezeti jogállása a későbbiekben megváltozna, s emiatt kikerülne a Ktv. hatálya alól. Ekkor ugyanis a munkavállalók írásban nyilatkoznak arról, hogy a megváltozott körülmények között hozzájárulnak-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Ellenkező esetben a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha nem a teljes közigazgatási szerv, hanem csupán annak egy része (szervezeti egysége) szűnik meg, s ezzel egyidejűleg a feladat ellátására a Ktv. hatálya alá nem tartozó szervet hoznak létre.


A garanciális szabályok nemcsak a javadalmazás területén nyújtanak védelmet, hanem a foglalkoztatási biztonságot is a korábbi szabályokhoz hasonló mértékben fenntartják. A közszolgálati jogviszonyból átalakult munkaviszonyt munkáltatói rendes felmondással csak az alábbi okok alapján lehet megszüntetni:


- az Országgyűlés, a Kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;


- megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;


- átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;


- a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.


Ha a felmondásra később mégis sor kerülne, a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-án irányadó szabályok szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét kell figyelembe venni, ha az az érintett számára kedvezőbb.


A fenti szabály alkalmazására azért van szükség, mert a Ktv. és az Mt. más szabályok szerint határozza meg a felmondási idő, valamint a végkielégítés számítását. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése értelmében a felmondási idő legalább 30 nap, az 1 évet azonban nem haladhatja meg. E kereten belül a munkáltató és a munkavállaló megállapodásától, valamint a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően alakulhat a felmondási idő tartama. Ezzel szemben a Ktv. egységesen 6 hónapos felmentési idő letöltését írja elő.


A végkielégítés számítása szempontjából az Mt. értelmében a munkáltatónál fennálló munkaviszony időtartama az irányadó. A Ktv. viszont lehetőséget nyújt arra, hogy a végkielégítésre jogosító idő számításakor a jogelőd munkáltatónál, áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban, átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időt is figyelembe lehessen venni.


A 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében korlátlan számú utazásra érvényes 50 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult a költségvetési szervek és intézmények - bele értve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is - közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony (ide értve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is) keretében foglalkoztatott dolgozója. Figyelemmel arra, hogy a Ktvm. 107. §-ának (3) bekezdése alapján az ügykezelő, illetve fizikai alkalmazott nem veszítheti el a közszolgálati jogviszony alapján szerzett jogosultságát, az utazási kedvezményt biztosítani kell számukra 2001. július 1-jét követően is. Más a helyzet azonban azoknál, akik 2001. július 1-je után létesítenek munkajogviszonyt, mert az ő esetükben ilyen fajta jogosultságszerzésről nem beszélhetünk. Ezért ők az utazási kedvezményt már nem vehetik igénybe. Annak azonban nincs akadálya, hogy az említett kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján évente egy alkalommal 50 %-os kedvezményű menettérti utazásra érvényes menetjeggyel utazzanak, ha már legalább 3 hónapja munkaviszonyban állnak. 1


2. Az ügykezelő és fizikai alkalmazott ellen folyamatban levő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, fegyelmi büntetések végrehajtását 2001. június 30-án meg kell szüntetni.


A Ktvm. 108. §-ának (1) bekezdése értelmében 2001. június 30-án az ügykezelő és fizikai alkalmazott ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.


A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával meg kell szüntetni. Ez az alábbi fegyelmi büntetésekre vonatkozik:


- az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;

- az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal.


A megszüntetés eredményeként az ügykezelő és a fizikai alkalmazott visszakerül eredeti fizetési fokozatába, és alapilletményét ennek megfelelően kell megállapítani. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a személyi alapbér összege már ehhez az alapilletményhez fog igazodni.


A Ktvm. 109. §-ának (2) bekezdése értelmében a fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával megszűnik. Erről külön intézkedni nem szükséges, mivel a “mentesülés” törvény erejénél fogva következik be. 2001. június 30-a napjával a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell. Mivel a fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak esetében megszűnik, a hivatalvesztéshez kapcsolódó 3 éves alkalmazási tilalom sem érvényesíthető velük szemben.


Ha az ügykezelő és a fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, akkor az ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott kérésének megfelelően kell eljárni, amennyiben a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapították. Ennek megfelelően az ügykezelő és a fizikai alkalmazott kérheti visszahelyezését, ez esetben az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, de dönthet úgy is, hogy visszahelyezését nem kéri, ilyenkor viszont a Ktv. szabályai szerint kell eljárni.


Ezek értelmében, ha az ügykezelő vagy a fizikai alkalmazott nem kéri eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - az ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ebben az esetben az ügykezelő, illetve fizikai alkalmazott jogviszonya a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.


A jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni az ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott elmaradt illetményét (személyi alapbérét), egyéb járandóságait és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek (személyi alapbérnek), egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.


A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb 2001. szeptember 30-áig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében az Mt. szabályait kell alkalmazni.

[vissza a lap tetejére]

II.
A közszolgálati jogviszony fennmaradásával összefüggő intézkedések

1. Eskütétel biztosítása, az eskü kivétele


A Ktvm. bevezeti az új típusú eskü jogintézményét. Ez nemcsak a 2001. július 1-je után kinevezendő köztisztviselők eskütételét érinti, hanem az ún. bent lévő állományét is. Ugyanis a Ktvm. 102. §-ának (8) bekezdése értelmében a módosítás hatályba lépésekor már közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő 2001. július 1-jétől kezdődően 60 napon belül köteles esküt tenni az új eskü szöveggel. Az eskütétel elmulasztása a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnését eredményezi. Az eskütétel tanúsításaként az esküokmányt a köztisztviselővel alá kell íratni.


A Ktv. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében az eskütételt a közigazgatási szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.


Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba, erre bárki hivatkozhat. Később azonban az érvénytelenséget kiváltó eskütétel pótolható.


2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének biztosítása, ellenőrzése


A Ktv. 22/A. §-a bizonyos köztisztviselői kör számára bevezeti a vagyonnyilatkozat jogintézményét. A 2001. július 1-jén közszolgálati jogviszonyban álló és vagyonnyilatkozat-tételére köteles köztisztviselő a Ktvm. hatályba lépését követő 120 napon belül - a 2000. december 31-ei állapotnak megfelelően - köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ennek elmulasztása miatt közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik [Ktvm. 106. § (3) bekezdés].


A vagyonnyilatkozat anonimitásának biztosítása érdekében a nyilatkozatok azonosíthatóságát a közszolgálati alapnyilvántartásban alkalmazott azonosító kódok szolgálják. Ennek érdekében a közigazgatási szerv köteles ellenőrizni a vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselők számára megállapított azonosító kódok rendszerét, mert csak így biztosítható a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése során alkalmazható azonosító kód érvényessége és pontossága.


Bár a Ktv. taxatíve felsorolja azokat, akik vagyonnyilatkozat-tételére kötelesek, a hivatali szerv vezetője köteles megállapítani a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, és erről, valamint a kötelezettség teljesítésének határidejéről soron kívül írásban tájékoztatni őket.


A vagyonnyilatkozat teljesítéséhez a munkáltatói jogkör gyakorlója megfelelő számú nyomtatványt biztosít a köztisztviselőknek.


3. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a köztisztviselőt be kell sorolnia a 2001. évi XXXVI. tv. szabályai szerint 2001. július 1-jei hatállyal


A Ktvm. 103. §-a szabályozza a köztisztviselők átsorolását az új besorolási, illetve illetmény megállapítási szabályok szerint. Fontos kiemelni, hogy az új besorolást 2001. július 1-jei hatállyal kell elvégezni. Ez abból a szempontból vethet fel kérdéseket, hogy mi a teendő akkor, ha - figyelemmel a 120 napos határidőre - a besorolásra nyitva álló határidőn belül a köztisztviselő fizetési fokozatot vált. Természetesen ez sem változtatja meg a törvénynek azt a rendelkezését, hogy a besorolást július 1-jei időpontra vonatkozóan kell elvégezni. Legfeljebb, ha utóbb - mondjuk augusztusban - a köztisztviselő magasabb fizetési fokozatba kerül ismételten intézkedni kell a július 1-jére vonatkozó besorolás módosításáról.


Az új besorolások elkészítésére vonatkozó törvényi kötelezettség minden köztisztviselőt érint, ha 2001. július 1-jén a közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban áll. Ez vonatkozik azokra is, akik 2001. július 1-jétől kezdődően felmentési idejüket töltik. Ebben az esetben a felmentési időre járó illetményt (átlagkeresetet), illetve a végkielégítés összegét már az új besorolási és illetmény megállapítási szabályok szerint kell meghatározni.


Az új illetményrendszer bevezetése fokozatosan történik, ennek megfelelően a Ktvm. 4. számú melléklete tartalmazza azokat a szorzószámokat, amelyeket 2001. július 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.


Az új besorolások elkészítésének fő szabálya, hogy a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján a 4. számú melléklet segítségével meg kell határozni a köztisztviselők fizetési fokozatát és a hozzá tartozó szorzószámot. Ez alapján - a 30.600 Ft-os illetményalap figyelembe vételével - kiszámítható a köztisztviselő új alapilletménye, amelyhez igazodóan az illetménykiegészítés, illetve a vezetői pótlék mértéke is megállapítható.


Külön kérdésként vetődik fel, hogy mi a teendő akkor, ha 2001. június 30-án érvényes alapilletménye, illetve személyi illetménye már eleve meghaladja a 4. számú melléklet szerint kalkulált alapilletményét a köztisztviselőnek.


Ez az alábbi esetekben fordulhat elő:


- Ha a Ktvm. hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja a Ktvm. hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot (30.600 Ft), s a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a fentiekben említettek alapján megállapított alapilletményt.


- A Ktvm. hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított alapilletmény eltérítések megszűnnek és az alapilletményt a fentiek alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető.


- Ha a köztisztviselő a Ktvm. hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, bár személyi illetményét meg kell szüntetni, elképzelhető, hogy illetménye, vagy illetményének összege meghaladja a fentiek alapulvételével megállapított illetményét.


Mindhárom esetben igaz, hogy a 2001. július 1-jei alapilletmény, illetve illetmény összege nem csökkenthető, és az 2002. január 1-jétől legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével megállapított előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék százalékos növekedésének felével emelhető.


2001. július 1-jét követően kinevezett köztisztviselők esetében szintén a Ktvm. 4. számú melléklete szerint kell eljárni.


4. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a köztisztviselő személyi illetményét meg kell szüntetnie és illetményét az új szabályok szerint kell megállapítania 2001. július 1-jei hatállyal


Ha a köztisztviselő a Ktvm. hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, személyi illetményét meg kell szüntetni és illetményét az átmeneti szabályok alapulvételével [Ktvm. 103. § (2)-(5) bekezdés] kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ebből az is következik, hogy ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszony 2001. július 1-jét követően megszakad és új kinevezést kap, illetményét már az általános szabályok szerint kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy korábban a személyi illetményének összege mekkora volt.


Személyi illetmény megszüntetéséről az új besorolási, valamint illetmény megállapítási intézkedésben kell rendelkezni, amelynek határideje értelemszerűen 120 nap.


5. A közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsga-pótlékát meg kell szüntetni és annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell építeni


A Ktvm. hatálybalépésekor közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsgapótlékát meg kell szüntetni, s annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell építeni. [Ktvm. 103. § (12) bek.] Erről a 120 napon belül elkészítendő új besorolásban kell intézkedni. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy ha a titkár II. besorolású köztisztviselő szorzószáma 2,35 volt 2001. június 30-án, akkor 30.600 Ft-os illetményalappal számolva az ő alapilletménye 71.910 Ft volt. Ha közigazgatási szakvizsgával is rendelkezett, akkor a régi szabályok értelmében annak pótlékát (15.300 Ft) hozzá kellett adni az alapilletményéhez. Vagyis illetményének összege 87.210 Ft volt. Az a törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a közigazgatási szakvizsga pótlékát meg kell szüntetni, s annak összeget az alapilletménybe be kell építeni, jelen esetben azt jelenti, hogy a köztisztviselő alapilletménye 87.210 Ft. Ehhez képest kell megítélni, hogy a 4. számú melléklet szerinti új szorzószámok alapján kiszámolt alapilletmény meghaladja-e a régi alapilletményt, s ha igen, mennyivel. Feltételezve, hogy a köztisztviselőnek 10 éves közszolgálati jogviszonyban töltött ideje van, a 4. számú melléklet alapján 3,83 szorzószámra jogosult. Ennek figyelembevételével - továbbra is 30.600 Ft-os illetményalappal számolva - alapilletményének összege 117.198 Ft. Ebből az következik, hogy a régi és az új alapilletmény közötti különbözet 29.988 Ft, vagyis a köztisztviselőnek az alapilletménye ezzel az összeggel fog növekedni 2001. július 1-jétől kezdődően. (A bemutatott példában abból indultunk ki, hogy a köztisztviselő sem illetménykiegészítésre, sem egyéb illetménypótlékra nem jogosult.


6. A 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépésekor fennálló politikai (fő)tanácsadói kinevezések esetében a besorolástól független illetmény megállapítása


Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó, politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó (politikai főtanácsadó, tanácsadó) - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -


- vezető-főtanácsos, vagy főtanácsos, illetve


- főtanácsos, vagy vezető-tanácsos besorolást kap, attól függően, hogy a munkakört milyen közigazgatási szervnél tölti be.


A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg oly módon, hogy az független az előbb említett besorolástól. Mindezekről szintén a 120 napon belül meghozandó besorolási intézkedésben kell rendelkezni.


Fontos változás, hogy 2001. július 1-jét követően a politikai főtanácsadók, tanácsadók létszámát a Ktv. korlátozza. Ez a korlátozás azonban nem érinti a Ktvm. hatálybalépésekor fennálló politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói kinevezéseket.


7. A 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes szak-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címekkel rendelkező köztisztviselőket újonnan be kell sorolni a 2001. évi XXXVI. tv. 105. § (3) bekezdése szerinti fokozatokba


Az új Ktv. értelmében csökken a besorolási fokozatok száma, és változik azok elnevezése. Ez kihatással van a címadományozáshoz kapcsolódó besorolási fokozatokra is. Ennek megfelelően a Ktvm. hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi és címzetes szak-főtanácsosi címet címzetes főtanácsosi és címzetes vezető-főtanácsosi címnek kell tekinteni.


A Ktv. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében a hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű és közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek adományozhat címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi és címzetes vezető-főntanácsosi címet. A korábbi szabályokhoz képest ez azt jelenti, hogy a címadományozás feltételévé válik a közigazgatási szakvizsga. Azonban a Ktvm. hatályba lépésekor e címekkel, valamint címzetes főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőtől a címeket akkor sem lehet visszavonni, ha a köztisztviselő a címadományozás feltételeként e törvényben megállapított közszolgálati jogviszonyban töltött idővel, illetve közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik. A közszolgálati jogviszonyban töltött idő hangsúlyozása azért szükséges, mert a címzetes főtanácsos esetében 17-ről 20-ra, a címzetes főmunkatárs esetében 12-ről 18 évre emelkedett a címadományozás feltételeként előírt közszolgálati jogviszonyban töltött idő tartama.


A Ktvm. hatálybalépése előtt a címzetes tanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a főtanácsosi besorolási fokozat 13. fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető főtanácsos besorolási fokozat 15. fizetési fokozatába, a címzetes szak-főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető-főtanácsosi besorolási fokozat 17. fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőt a főmunkatárs besorolási fokozat 16. fizetési fokozatába kell sorolni.


8. A munkáltatónak meg kell állapítania a köztisztviselő 2001. évre járó szabadságát, továbbá a 2001. július 1-ig ki nem adott szabadságnapok számát


A köztisztviselő 2001. évre járó szabadságát a Ktv. alapján 2001. július 1-jétől számított 60 napon belül kell megállapítani azzal, hogy a Ktvm. hatálybalépése előtt reá irányadó pótszabadság nem csökkenhet. Ezzel egyidejűleg meg kell állapítani a köztisztviselőnek a Ktvm. hatálybalépése előtt ki nem adott szabadságnapok számát. A ki nem adott szabadságot 2002. december 31-ig kell kiadni.


A szabadságnapok számát az új besorolási fokozatok szerint kell megállapítani.


Fontos új szabály, hogy szabadság kiadása szempontjából az eddigiekhez képest ütemezettebben és tervszerűbben kell eljárnia a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az erre vonatkozó új szabályokat már figyelembe kell venni ahhoz, hogy a ki nem adott szabadságok 2002. december 31-éig kiadhatóak legyenek.


Csak figyelemfelhívásként közöljük, hogy a ki nem adott szabadságok megváltására - fő szabály szerint, az Mt-ben meghatározott kivételektől eltekintve - továbbra sem lesz lehetőség.


9. A munkáltatónak meg kell állapítania a köztisztviselő közigazgatási szakvizsga-kötelezettségét és a szakvizsga letételének határidejét (figyelemmel a 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépésére), illetve meg kell állapítania a köztisztviselő közigazgatási szakvizsga-kötelezettség alóli mentesülését.


Az új besorolási és illetményrendszer bevezetése magával vonja a közigazgatási szakvizsga általános kiterjesztését valamennyi köztisztviselőre. A Ktvm. azonban sajátos szabályokat állapít meg a 2001. július 1-jén közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre.


Ezek értelmében ha a Ktvm. hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, a közigazgatási szakvizsgát a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell letennie. A határidő számításakor az általános szabályok szerint kell eljárni, vagyis a határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.


Ha az előírt határidőn belül a köztisztviselő nem teljesíti a közigazgatási szakvizsgát, akkor ennek az a szankciója, hogy magasabb fizetési, illetve besorolási fokozatba nem sorolható. Ennek értelmében a 3 éves “türelmi idő” alatt is folytatódik a köztisztviselő előmenetele, de az időtartam eredménytelen eltelte esetén az előmenetel már nem folytatható. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a törvény nem sújtja visszasorolással a szakvizsga elmulasztását, sőt ha később a köztisztviselő pótolja mulasztását, besorolását ismételten a közszolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelően kell megállapítani.


Ennek megfelelően az új besorolásról szóló munkáltatói intézkedésben - amelynek határideje 120 nap - rendelkezni kell a közigazgatási szakvizsga kötelezettségről, illetve annak határidejéről, és természetesen elmulasztásának jogkövetkezményéről.


A Ktvm. 105. §-ának (2) bekezdése értelmében ha a Ktvm. hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő - ide nem értve a vezetőt, a jegyzőt és a főjegyzőt - betöltötte az ötvenötödik életévét, mentesül a közigazgatási szakvizsga letétele alól, s számára a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni, ha e köztisztviselőt a Ktvm. hatálybalépése után másik közigazgatási szervhez áthelyezik mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonya meg nem szűnik.


10. A hivatali szervezet vezetőjének 2001. július 1-jei hatállyal meg kell szüntetnie a vezetői megbízás visszavonása miatti, valamint az ügykezelő és fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését és intézkednie kell az ügykezelő és fizikai alkalmazott még hátralévő felmentési időre járó illetményének és a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésének megfelelő kifizetése iránt


Az új szabályok értelmében 2001. július 1-jétől kezdődően az ügykezelők és fizikai alkalmazottak már nem tartoznak a köztisztviselői törvény hatálya alá. Mindezek miatt a Ktvm. hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője - 2001. július 1-jei hatállyal - megszünteti az ügykezelő és fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését. Az ügykezelő és fizikai alkalmazott részére intézkedni kell a még hátralévő felmentési időre járó illetménynek, valamint a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifizetéséről. Figyelemmel arra, hogy a vezetői megbízás visszavonása miatti tartalékállomány is meg fog szűnni, az ő esetükben is hasonlóan kell eljárni, kivéve a felmentésre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket.


11. Az egynél több további közszolgálati jogviszonyt másik jegyző helyettesítése céljából fenntartó jegyző e jogviszonyokat - egy kivételével - köteles megszüntetni


A Ktv. 21. §-ának (4) bekezdése értelmében másik jegyző helyettesítés céljából - a képviselő-testület megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. Ez a korábbi szabályokhoz képest korlátozást jelent, hiszen eddig másik jegyző helyettesítése céljából a jegyző bármennyi további közszolgálati jogviszonyt létesíthetett. Az átmenet megfelelő szabályozása érdekében ha a Ktvm. hatálybalépésekor a jegyző másik jegyző helyettesítése céljából egynél több további közszolgálati jogviszonyt tart fenn, e jogviszonyokat egy kivételével a Ktvm. hatálybalépésétől számított 120 napon belül köteles megszüntetni.


12. A köztisztviselő teljesítményének értékelésére vonatkozó új szabályok alkalmazására fel kell készülni, a szabályokat 2002. jan. 1-jétől kell alkalmazni


A Ktv. új jogintézményt vezet be a teljesítményértékelés vonatkozásában. Ennek értelmében a törvény által garantált alapilletménytől csak dokumentáltan és a teljesítmény eredménye által indokoltan lehet eltérni. A teljesítményértékelésnek három szintje van.


A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A teljesítményértékelés első szintje tehát a közigazgatási szerv kiemelt céljainak meghatározása. Ezeket a kiemelt célokat a miniszter a Ktv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente határozza meg az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően.


A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt.


A teljesítményértékelés második szintjét az egyéni követelmények meghatározása jelenti. Ennek értemében a munkáltatói jogkör gyakorlója a meghatározott kiemelt célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket. A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző állapítja meg évente a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket.

A jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet.


A teljesítményértékelés harmadik szintjét pedig az jelenti, hogy a teljesítménykövetelmények figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét.


A teljesítményértékelésre vonatkozó szabályokat 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a célok, valamint a teljesítménykövetelmények megállapításáról első alkalommal 2002-ben kell dönteni. Ebből az is következik, hogy 2002. december 31-éig a köztisztviselő alapilletményétől teljesítményértékelés nélkül is el lehet térni.


13. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a közszolgálati jogviszony megszűnésével összefüggésben intézkednie kell, ha a köztisztviselő 70. életévét betölti


A Ktv. 15. §-ának (1) bekezdésének f) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony megszűnik, ha a köztisztviselő 70. életévét betöltötte. A Ktvm. 102. §-ának (5) bekezdése alapján ezt a rendelkezést 2002. július 1-je után kell csak alkalmazni.


Fenti törvényi rendelkezésekből többféle következtetés vonható le. Egyfelől a 70. életév betöltése esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya törvény erejénél fogva szűnik meg, vagyis számára felmentési idő, illetve végkielégítés nem jár. Ugyanez fordítva is igaz, 70 évesnél idősebb személy köztisztviselőnek nem nevezhető ki. Másfelől a közszolgálat végső határidejére vonatkozó rendelkezést a törvényalkotó csak 2002. július 1-je után lépteti hatályba. Ez azt jelenti, hogy 2002. július 1-jéig még tovább foglalkoztathatóak azok a köztisztviselők is, akik már betöltötték 70. életévüket, vagy 2002. július 1-jéig töltik be ezt az életkort.

[vissza a lap tetejére]

A módosítás hatálybalépése után létesített közszolgálati

jogviszonnyal összefüggő intézkedések


1. A közigazgatási szerv ügykezelői és fizikai munkakör ellátására közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet. Ilyen munkakör ellátására a közigazgatási szerv munkaszerződést köt


A Ktv. módosítása értelmében 2001. július 1-je után köztisztviselőnek csak az nevezhető ki, aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe eljáró vezető és ügyintéző. Előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.


A Ktv. 1. §-ának (8) bekezdése azt is kimondja, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen munkavállalónak minősül a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatot ellátó ügykezelő, illetve a fizikai alkalmazott. Munkavállalói minőséggel ruházható fel az is, aki a közigazgatási szervnél feladatot lát el, de az nem függ össze közvetlenül a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskör gyakorlásával. Ezen utóbbi személyek alkalmazása esetén 2001. július 1-jét követően munkaszerződést kell kötni. A munkaszerződés megkötésének azonban az általánoshoz képest szigorú feltételei vannak.


Munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába. A büntetlen előélet, illetve a képesítési követelményeknek való megfelelés tehát továbbra is feltétel, sőt ha a munkakör jellege megkívánja a munkavállalónak az ún. biztonsági feltételeknek is meg kell felelnie.


S bár a közigazgatási szerven belül többféle jogállású személy is dolgozhat, a közigazgatási szerv működésének jellege továbbra is egységesen megköveteli a bizalomhoz kapcsolódó érdekek érvényesítését. Ezt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz.


A jogviszony létesítésekor munkaszerződést kell kötni, amelynek tartalmaznia kell - ügykezelői munkakör esetén - az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó kötelezettséget is. A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást. Az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó kötelezettség fenntartását az indokolta, hogy munkájuk jellege és kötődése az érdemi működéshez a jövőben is megkövetel bizonyos szakmai igazgatási ismereteket.


Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállalónak a munkaviszony keletkezésétől számított egy éven belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le, a munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Ebben az esetben felmentésre, illetve végkielégítésre az ügykezelő nem jogosult.


A vizsga alóli mentesítés eseteit a módosítás megtartotta. Ennek megfelelően nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik. Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a Ktv. 33. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.


Természetesen munkaviszonyuk keretében is lehetőség van próbaidő kikötésére, amelynek tartama legfeljebb három hónap lehet.


Hasonlóan a köztisztviselői törvény szabályaihoz, az Mt. az ő vonatkozásukban is meghatározza azokat az eseteket, amelyek nem minősülnek munkaszerződés módosításnak. Ezek a következők:


- a munkakör és a személyi alapbér változatlanul hagyása mellett a közigazgatási szerven belüli áthelyezés,


- a munkakör és a személyi alapbér, valamint a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül a közigazgatási szerv személyében bekövetkezett jogutódlás miatti változás.


A munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza.


A törvény módosítás a 2001. július 1-je után kinevezendő munkavállalók számára is biztosítja az ún. 13. havi illetményt. Az erre vonatkozó szabály szerint a munkavállaló minden naptári évben – külön juttatásként – az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi személyi alapbérének megfelelő díjazásra jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyév utolsó hónapjában kell kifizetni. Ha a munkaviszony év közben megszűnik, a legalább egyhavi személyi alapbérének időarányos részét az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a munkáltatói igazolásra rá kell vezetni. A juttatás mértékének alapja a kifizetés esedékességekor irányadó személyi alapbér.


2. A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál, Kormány által irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás csak pályázat alapján adható


A főosztályvezetői megbízással kapcsolatos kötelező pályáztatásra vonatkozó szabályt csak 2001. július 1-je után adandó főosztályvezetői megbízásokra kell alkalmazni.


A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:


- a közigazgatási szerv megnevezését;

- a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;

- az ellátandó feladatok ismertetését;

- a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;

- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;

- a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;

- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;

- a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;

- az állás betöltésének időpontját;

- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.


A főosztályvezetői állá betöltésére pályázat akkor is kiírható, ha az még nem üresedett meg. Ennek az a feltétele, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától a főosztályvezetői állás betölthető legyen és az állást betöltő főosztályvezetőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztassák.


A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható pl. országos és helyi napilap, internet, stb. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.


A pályázatok értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorolója legalább három tagú előkészítő bizottságot hozhat létre, de ez nem kötelező. Ha azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a bizottság létrehozásáról, az előkészítő bizottság rangsort állít fel a pályázók között és az első három legjobb eredményt elért közül, - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Minisztériumi főosztályvezető esetében ez a döntés a minisztert illeti meg.



3. Sajátjogú nyugellátásban részesülővel közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető egy évre, amely ismételten meghosszabbítható


Sajátjogú nyugellátásban részesülővel - ide nem értve a jegyzőt - közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Annak azonban nincs akadálya, hogy a határozott időre létesített közszolgálati jogviszonyt akár több alkalommal is meghosszabbítható. Ha az ismételt meghosszabbítás eredményeként a közszolgálati jogviszonyok együttes időtartama meghaladja az egy évet, a köztisztviselő előmenetelére a Ktv. rendelkezéseit alapvizsga, szakvizsga) kell alkalmazni.


A fent említett rendelkezést azonban csak a Ktvm. hatályba lépése után adott kinevezésekre kell alkalmazni. A változás a 2001. július 1. előtt nyugdíjasként alkalmazott köztisztviselők határozatlan időre szóló kinevezését nem érinti.


4. A módosítás hatálybalépése után érvényesíteni kell a pályázatra és a nyilvános közzétételre vonatkozó új szabályokat


A változás a korábbi szabályokhoz képest csupán annyi, hogy bizonyos központi szervek esetében pl. minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, stb. kötelező lesz a főosztályvezetői helyek pályázat útján történő betöltése.


A Ktv. továbbá részletesen meghatározza a pályázati felhívás kötelező tartalmi elemeit, a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat előírásának feltételeit, valamint a pályázat elbírálásában közreműködő előkészítő bizottság felállítására és hatáskörére vonatkozó szabályokat.


Fontos változás, hogy a pályázati felhívásokat a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében kell közzétenni, és a pályázat benyújtására meghatározott időt úgy kell előírni, hogy az a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőjében történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.


5. A módosítás hatálybalépése után közszolgálati jogviszonyba lépő köztisztviselő kinevezésénél érvényesíteni kell a kinevezéssel összefüggő új szabályokat.


2001. július 1-je után sorra kerülő kinevezésnél az alábbi új szabályokat kell figyelembe venni:


- Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.


- Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a központi közigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható. (Ezt a szabályt azonban csak 2008. január 1-je után adott köztisztviselői kinevezésre kell alkalmazni.)


- Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

A jegyzői kinevezésre vonatkozó változás valójában csak formainak tekinthető, mivel a közigazgatási szakvizsga kinevezési feltételként történő előírását már a korábbi szabályok is tartalmazták. Tartalmi módosulást jelent azonban az, hogy a képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. Az egy éves “türelmi idő” eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.


- 2004. január 1-jétől a községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az 5000-nél több lakosú község jegyzője kivételével csak abban az esetben adhat felmentést az iskolai végzettségre vonatkozó képesítési feltételek alól, ha a jelölt az előírt képesítést megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik.


- Saját jogú nyugellátásban részesülővel - ide nem értve a jegyzőt - csak határozott időre létesíthető közszolgálati jogviszony. (Az erre vonatkozó magyarázatot lásd részletesebben a fentiekben említett kérdéseknél.)


- A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell - többek között - a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét is.


- A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt tájékoztatja:

a) az irányadó munkarendről,

b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati id? kezd? id?pontjáról, valamint a soron következ? fokozat elérésének várható id?pontjáról,

c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,

d) az illetmény átutalásának napjáról,

e) a munkába lépés napjáról,

f) a felmentési idő megállapításának szabályairól,

g) a rendes szabadság mértékér?l és kiadásának rendjér?l.


A munkáltatói jogkör gyakorlója az előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított 30 napon belül írásban is köteles a köztisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.


- Az önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói, politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök száma nem haladhatja meg a közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 5 %-át.


- A kinevezéskor új típusú esküt kell tenni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani, és írásban megerősíteni.


- A Ktv. 22/A. §-a (8) bekezdésének a)-h) pontjáig meghatározott munkakör betöltése esetén a köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás feltétele a vagyonnyilatkozat megtétele.


6. A módosítás hatálybalépése után közszolgálati jogviszonyba lépő köztisztviselő kinevezésekor és közszolgálati jogviszonya további folyamatában érvényesíteni kell a besorolással, a közigazgatási szakvizsga-kötelezettséggel, a címadományozással összefüggő új szabályokat, előírásokat


A Ktvm. 103. §-ának (5) bekezdése értelmében a 2001. július 1-je után hozott a köztisztviselői besorolást érintő munkáltatói intézkedések - ide értve a kinevezést is - esetében az alapilletmény megállapítása szempontjából az átmeneti szabályok figyelembe vételével kell eljárni.


Ez az alábbiakat jelenti:


- besorolását, iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell elvégezni [Ktv. 23-24. §],

- magasabb besorolási fokozatba sorolásának feltétele a legalább “alkalmas” minősítés. [Ktv. 25. §],

- tanácsos vagy ennél magasabb besoroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tenniük [Ktv. 25. § (7) bek.],

- a képesítési előírások alól felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig eggyel alacsonyabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni [Ktv. 26. §],

- alkalmazni kell rá az előmenetel gyorsítására, illetve lassítására vonatkozó szabályokat [Ktv. 24. §],

- közigazgatási alapvizsgát kell tennie [Ktv. 29. §],

- címadományozására jogosult [Ktv. 30. §],

- számára szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím adományozható [Ktv. 30/A. §].


Ha a fent említett intézkedések az alapilletmény összegét is érintik, a Ktvm. 103. § (2)-(4) bekezdésének figyelembe vételével kell eljárni.


7. A módosítás hatálybalépése után közszolgálati jogviszonyba lépő köztisztviselő kinevezésének módosításánál érvényesíteni kell az új szabályokat


A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése

a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,

b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása, továbbá a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, valamint

c) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás

indokolja a kinevezés módosítását.


A korábbi szabályokhoz képest a módosítás rugalmasabban kezeli a szervezeti racionalizáció miatt szükséges kinevezés módosítását, megtartva azokat a garanciákat, amelyeket már a korábbi szabályok is tartalmaztak. A rugalmasságot elsősorban az biztosítja, hogy a munkavégzés helye szerinti településen belül szabadon változtatható a munkavégzés helye.


Nem minősül a kinevezés módosításának az átirányítás, a kirendelés, valamint a kiküldetés. Mindhárom esetben azonban a Ktv. szigorú korlátozásokat állapít meg.


8. A módosítás hatálybalépése után érvényesíteni kell a közszolgálati jogviszony megszűnésére és megszüntethetőségére, a csoportos létszámcsökkentésre, a felmentésre, a végkielégítésre, a tartalékállományra vonatkozó új szabályokat


A közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatosan a törvény módosítás egyfelől rendszerezettebben határozza meg a jogviszony megszűnésének és megszüntethetőségének eseteit, másfelől új felmentési jogcímet állapít meg a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatban.


9. A köztisztviselő teljesítményének értékelésére vonatkozó új szabályokat 2002. jan. 1-jétől kell alkalmazni


A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkört gyakorlójának évente értékelnie kell a köztisztviselő teljesítményét. Az erre vonatkozó szabályokat csak 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. (A teljesítményértékelésre vonatkozó részletes magyarázatot lásd a fentiekben említett pontoknál.)


10. A módosítás hatálybalépése után érvényesíteni kell a munkavégzésre, munkaidőre, szabadidő kiadására, szabadságra, helyettesítésre vonatkozó új szabályokat


A munkavégzésre továbbra is az általános szabályok az irányadók.

[Ktv. 38. §]


A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart. A munkaidő kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.


A munkaidő havi vagy heti keretben is meghatározható. Erre a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, az általános szabályok szerinti heti, illetve napi munkaidő figyelembe vételével. A munkaidőt legfeljebb hat havi, illetve huszonhat heti keretben határozhatja meg.


A rugalmasabb munkaidő beosztás érdekében, illetve a közigazgatási szerv rugalmasabb működésének kialakítása céljából a köztisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója a főszabályhoz képest eltérően is megállapíthatja.


A köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Munkaidő-keret megállapítása esetén az előbb említett korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidő-keret átlagában kell figyelembe venni.


A napi, illetve a heti munkaidő korlátozása szempontjából a készenlét teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.


A rendkívüli munkavégzés után járó szabadidőt legkésőbb 30 - az Országgyűlés Hivatalában 180 - napon belül kell kiadni. Ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.


A Ktv. 41/A. §-a új szabályokat vezet be a szabadság ütemezett kiadására.


Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a köztisztviselőknek járó ki nem adott szabadságok felhalmozódásának elsősorban a szabadságolás ütemezésének hiánya az oka. Ezen kíván változtatni a Ktv., amikor előírja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságolási tervtől csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, és ha a köztisztviselőt ezzel összefüggésben kár éri, vagy költség terheli, a közigazgatási szerv köteles azt megtéríteni. Ez alól a közigazgatási szerv csak akkor mentesülhet, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére kerül sor. A szabályok továbbra is megtartják azt az előírást, hogy a köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság egynegyedét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.


A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a köztisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.


A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles nyilvántartani a köztisztviselők szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.


A szabadság kiadásának időpontját - a köztisztviselő előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.


Főszabályként a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, s ettől csak fontos szolgálati érdekből vagy a köztisztviselő személyét érintő elháríthatatlan akadály esetén lehet eltérni. Az első esetben legkésőbb a tárgyévet követő január 31-éig, a második esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni.


A szabadságot kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére lehet kiadni.


A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.


Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50 %-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.


A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távollévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.


Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.


Ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége és a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja, a helyettesítést végző vezető számára is megállapítható helyettesítési díj.



11. Fel kell készülni a vezetőkre vonatkozó új szabályok alkalmazására, az érintett központi közigazgatási szervekben a főtisztviselői karral összefüggő feladatokra, az érintett közigazgatási szervekben a címzetes főjegyzői címmel összefüggő teendőkre


A Ktv. a vezetők esetében is fenntartja a közigazgatási szakvizsga kötelezettséget, a jegyzőkhöz hasonlóan azonban az ő esetükben is bevezeti az egy éves “türelmi időt”. Ha egy év alatt a közigazgatási szakvizsgát nem teljesítik, a vezetői megbízásuk a törvény erejénél fogva megszűnik.


A Ktv-ben meghatározott esetekben a vezetői megbízásról való lemondás egyúttal a közszolgálati jogviszonyról való lemondásnak, illetve a vezetői megbízás visszavonása a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek minősül.


A főtisztviselői karral összefüggő feladatokat külön kormányrendelet határozza meg.


A címzetes főjegyzői címmel összefüggő teendők későbbi időpontban válnak aktuálissá.


[vissza a lap tetejére]

A közigazgatási szerv szabályozással összefüggő feladatai

1. A képviselő-testület a 2001. évi XXXVI. tv. hatálybalépését követően köteles felülvizsgálni és az előírásoknak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit

A Ktvm. hatályba lépését követő 120 napon belül köteles a képviselő-testület az új törvényi szabályoknak megfelelően felülvizsgálni és módosítani önkormányzati rendeleteit.


2. A képviselő-testület rendeletben évente a tárgyévre vonatkozóan vezetői illetménypótlékot állapíthat meg a vezetői megbízású köztisztviselők számára

Az erre vonatkozó döntés csak tárgyévre szólhat és normatív jelleggel. A mértékre és a vezetői szintekre vonatkozóan figyelembe kell venni a Ktv. szabályait.


3. A hivatali szervezet vezetőjének (munkáltatói jogkör gyakorlójának) át kell tekintenie a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő, saját hatáskörébe tartozó rendelkezéseket (jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, szabályzatok, SZMSZ, ügyrend stb., különös tekintettel az egyéb juttatások területére) és az új rendelkezésekhez kell azokat igazítania. A hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni.

A Ktvm. hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elvégezni a feladatokat.


4. A hivatali szervezet vezetője köteles felülvizsgálni és a módosult szabályok szerint megállapítani a munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre vonatkozó szabályokat.

A Ktvm. hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell elvégezni a feladatokat.


5. A hivatali szervezet vezetőjének gondoskodnia kell a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés jogszerűségéről, és aktualizálnia kell a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot.

Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben résztvevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait.


6. A hivatali szervezet vezetője 2001. évben ruházati költségtérítést állapíthat meg, amelynek mértéke az illetményalap 100-150 %-áig terjedhet.

A ruházati költségtérítés megállapítására vonatkozó szabályozási lehetőség kizárólag a 2001. évre vonatkozik. 2002. január 1-jét követően a ruházati költségtérítés alanyi jogon jár, amelynek mértéke az illetményalap 150 %-a.

[vissza a lap tetejére]

1. számú melléklet


Közigazgatási szerv neve: Fejlesztési Minisztérium

Közigazgatási szerv címe: Budapest, Zizi u. 22.

Iktató szám: 126/2001.

Ügyintéző: Pacal Gy.



Intézkedés

fizikai besorolású köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának munkajogviszonnyá történő

átalakulásának megállapításáról




Név: Emelet Hugó


Anyja neve: Színes Ágota


Születési hely: Muhi


Születési idő: 1970. október 18.


Lakcím: Budapest, Halihó u. 14.



közszolgálati jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. § (1) bekezdése alapján 2001. július 1-jei hatállyal munkajogviszonnyá alakul át az alábbiak szerint:



I. 2001. július 1-jét megelőző közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos adatok:


1. Kinevezés:

Kinevezésének időtartama: határozatlan idejű


2. Munkavégzéssel kapcsolatos adatok:

2.1. Munkáltatói jogkör gyakorlója: Tekerő Pál osztályvezető

2.2. Munkavégzés helye és címe: Gondnoksági Osztály, Budapest, Zizi u. 22.

2.3. Munkaköre: kazánfűtő

2.4. Feladatköre: B. 413. típusú kombinált rendszer? kazán üzemeltetése


3. Besorolás:

3.1. Besorolási osztálya: IV.

3.2. Fizetési fokozata: 3.




4. Illetmény:

4.1. Alapilletménye: 36.720 -Ft

4.2. Illetménykiegészítésének mértéke és forint összege: 15 %, 5.508 -Ft

4.3. Illetménye összesen: 42.228 -Ft

5. Végkielégítés:

5.1. Végkielégítésre jogosító idő kezdete: 1996. szeptember 16.

5.2. Végkielégítés mértéke a köztisztvisel?k jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2001. június 30-án hatályos 19. §-a szerint: egy hónap


6. Jubileumi jutalom:

Jubileumi jutalomra jogosító idő kezdete: 1989. június 1.


7. Külön juttatás:

Legalább egyhavi illetmény: 42.228 -Ft


8. Egyéb juttatás:

Munka- és védőruházat: 1 pár bakancs, azbesztkesztyű, védőszemüveg


9. Utazási kedvezmények:

2001. évre érvényes BKV bérlettel rendelkezik.


10. Betegszabadság:

Betegszabadság igénybe vett időtartama: 0 nap



II. 2001. július 1-jétől a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok:


1. A foglalkoztatási jogviszony jellege, időtartama:

1.1. Foglalkoztatási jogviszony jellege: munkajogviszony

1.2. Foglalkoztatási jogviszony időtartama: határozatlan idejű


2. Munkavégzés:

2.1. Munkáltatói jogkör gyakorlója: Tekerő Pál osztályvezető

2.2. Munkavégzés helye és címe: Gondnoksági Osztály, Budapest, Zizi u. 22.

2.3. Munkaköre: kazánfűtő

2.4. Feladatköre: B. 413. típusú kombinált rendszer? kazán üzemeltetése



3. Havi személyi alapbér:

Havi személyi alapbér összesen: 42.228 -Ft


4. Felmondási idő és végkielégítés:

4.1. Felmondási idő mértéke: 30 nap

4.2. Végkielégítésre jogosító id? kezdete: 2001. július 1.


5. Külön juttatás:

Legalább egyhavi illetmény: 42.228 -Ft



6. Egyéb juttatás:

Munka- és védőruházat: 1 pár bakancs, azbesztkesztyű, védőszemüveg



7. Utazási kedvezmények:

2001. évre érvényes BKV bérlet



8. Jubileumi jutalommal kapcsolatos adatok:

Jubileumi jutalomra jogosító idő kezdete: 1989. június 1.



Tájékoztatom, hogy a fenti intézkedés ellen igényének érvényesítése érdekében a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel fordulhat a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz.



Kelt: Budapest, 2001. június 30.



Tekerő Pál

munkáltatói jogkör gyakorlója








Munkáltatói intézkedés átvétele





A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. § (1) bekezdése alapján kiadott intézkedést átvettem.



Kelt: Budapest, 2001. június 30.





Emelet Hugó

munkavállaló



Kapják: 1. Emelet Hugó munkavállaló

2. Illetményszámfejtés

3. Irattár





Közigazgatási szerv neve: Fejlesztési Minisztérium

Közigazgatási szerv címe: Budapest, Zizi u. 22.

Iktató szám: 123/2001.

Ügyintéző: Pacal Gy.




Intézkedés ügykezelő besorolású köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának munkajogviszonnyá történő

átalakulásának megállapításáról




Név: Park Gáborné


Leánykori név: Fullánk Julianna


Anyja neve: Kerítés Piroska


Születési hely: Keszthely


Születési idő: 1952. augusztus 13.


Lakcím: Fót, Kóc u. 124.


közszolgálati jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. § (1) bekezdése alapján 2001. július 1-jei hatállyal munkajogviszonnyá alakul át az alábbiak szerint:



I. 2001. július 1-jét megelőző közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos adatok:


1. Kinevezés:

Kinevezésének időtartama: határozatlan idejű


2. Munkavégzéssel kapcsolatos adatok:

2.1. Munkáltatói jogkör gyakorlója: Pocak György főosztályvezető

2.2. Munkavégzés helye és címe: Ellátási F?osztály, Budapest, Zizi u. 22.

2.3. Munkaköre: iktató

2.4. Feladatköre: iktatás és gépírás


3. Besorolás:

3.1. Besorolási osztálya: III.

3.2. Fizetési fokozata: 5.



4. Ügykezelői alapvizsga:

Ügykezelői alapvizsga letételének időpontja: 1995. szeptember 20.



5. Illetmény:

5.1. Alapilletménye: 53.550 -Ft

5.2. Illetménykiegészítésének mértéke és forint összege: 15 %, 8.033 -Ft

5.3. Illetménye összesen: 61.583 -Ft


6. Végkielégítés:

6.1. Végkielégítésre jogosító idő kezdete: 1988. január 1.

6.2. Végkielégítés mértéke a köztisztvisel?k jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2001. június 30-án hatályos 19. §-a szerint: négy hónap



7. Jubileumi jutalom:

Jubileumi jutalomra jogosító idő kezdete: 1988. január 1.



8. Külön juttatás:

8.1. Legalább egyhavi illetmény: 61.583 -Ft

8.2. Ruházati költségtérítés: 30.600 -Ft, amelynek kifizetése 2001. június 15-én megtörtént.


9. Illetményt terhelő tartozások:

A Fővárosi Bíróság 112/1998. sz. jogerős Ítélete alapján - 2001. június 30-án - 282.000 -Ft hátralékos összeg megfizetésére köteles, amelynek egy havi törlesztő részlete a Fővárosi Bíróság 82/1999. sz. végzése alapján 13.400 -Ft. Kedvezményezett: Cupák Lajos, Budapest, Ó utca 145.


10. Utazási kedvezmények:

50 %-os utazási kedvezményre jogosító arcképes igazolvánnyal rendelkezik a 287/1997 (XII. 29. Korm. rendelet alapján


11. Betegszabadság:

Betegszabadság igénybe vett időtartama: 2 nap


II. 2001. július 1-jétől a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok:


1. A foglalkoztatási jogviszony jellege, időtartama:

1.1. Foglalkoztatási jogviszony jellege: munkajogviszony

1.2. Foglalkoztatási jogviszony időtartama: határozatlan idejű



2. Munkavégzés:

2.1. Munkáltatói jogkör gyakorlója: Pocak György főosztályvezető

2.2. Munkavégzés helye és címe: Ellátási F?osztály, Budapest, Zizi u. 22.

2.3. Munkaköre: iktató

2.4. Feladatköre: iktatás és gépírás



3. Havi személyi alapbér:

Havi személyi alapbér összesen: 61.583 -Ft



4. Felmondási idő és végkielégítés:

4.1. Felmondási idő mértéke: 30 nap

4.2. Végkielégítésre jogosító id? kezdete: 2001. július 1.


5. Külön juttatás:

5.1. Legalább egyhavi személyi alapbér: 61.583 -Ft

5.2. Ruházati költségtérítés: 2001. december 31-éig 30.600 -Ft, amelynek kifizetése 2001. június 15-én megtörtént.


6. Személyi alapbért terhelő tartozások:

A Fővárosi Bíróság 112/1998. sz. jogerős Ítélete alapján - 2001. június 30-án - 282.000 -Ft hátralékos összeg megfizetésére köteles, amelynek egy havi törlesztő részlete a Fővárosi Bíróság 82/1999. sz. végzése alapján 13.400 -Ft. Kedvezményezett: Cupák Lajos, Budapest, Ó utca 145.


7. Utazási kedvezmények:

A 287/1997 (XII. 29. Korm. rendelet alapján 50 %-os utazási kedvezményre jogosító arcképes igazolványra jogosult 2001. december 31-éig.*


8. Jubileumi jutalommal kapcsolatos adatok:

Jubileumi jutalomra jogosító idő kezdete: 1988. január 1.


9. Ügykezelői alapvizsgával kapcsolatos adatok:

Ügykezelői alapvizsga kötelezettségének 1995. szeptember 20-án eleget tett.


Tájékoztatom, hogy a fenti intézkedés ellen igényének érvényesítése érdekében a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel fordulhat a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz.


Kelt: Budapest, 2001. június 30.




Ipszilon Ferenc

munkáltatói jogkör gyakorlója






Munkáltatói intézkedés átvétele




A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. § (1) bekezdése alapján kiadott intézkedést átvettem.



Kelt: Budapest, 2001. június 30.



Park Gáborné

munkavállaló



Kapják: 1. Park Gáborné munkavállaló

2. Illetményszámfejtés

3. Irattár



1 A várható jogszabályi változások továbbra is fenn fogják tartani az utazási kedvezményt a költségvetési szervek valamennyi dolgozójára.

* Erre vonatkozóan jogszabályi változás várható.

 <<< VISSZA  
Dura Stúdió www.dura.hu E-mail: dura@dura.hu 1088 Budapest, VIII. Puskin u. 4. Telefon: 338-4059