2002.01.10.

Kulcsár Péter, a GM háttérintézeteként megalakult Magyar Gazdaságelemzési Intézet Kht. ügyvezetõ igazgatója azt nyilatkozta egy napilapnak, hogy a kht. felvállalja “az egykori Munkaügyi Kutatóintézet által végzett munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai feladatokat is.”

2002.01.19.

Kongresszust tartott a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség, amelynek mintegy 50 ezer tagja van. A VI. kongresszuson a szövetség módosította az alapszabályt és tisztségviselõket választott. A szövetség új elnöke Kordás László lett. A kongresszus megvitatta a következõ idõszak programját, amelynek középpontjában a fiatalok érdekképviselete, az oktatás, az élethosszig tartó tanulás és a munka világába való beilleszkedés áll.

2002.01.19.

Hír. A KSH jelentése szerint 2001. novemberében a bruttó átlagbér a közszférában 33,6%-kal volt magasabb, mint 2000. novemberben, a versenyszférában pedig 18,1%. A versenyszféra bruttó átlagbére 118,5 ezer forint volt, a közszférában 137,4 ezer forint volt.

2002.01.21.

Harmincöt szakszervezeti vezetõ és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter programalapú együttmûködési nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat kilenc olyan pontot tartalmaz, amely a munkavállalók érdekeit igyekszik érvényesíteni és amely a kormányprogram részévé válik az MSZP gyõzelme esetén.

2002.01.21.

Hír. Az OM elkészítette a pedagógus életpálya-modell elsõ tervezetét, amelyhez a szakszervezetek és az intézmények is megtehették észrevételeiket. A PSZ szerint önálló bértáblára, csökkentett nyugdíj-korhatárra, a korábbi határidõ betartására és általában részletesebben kidolgozott, alaposabb anyagra van szükség. Az FDSZ szerint a bérrendezés nélkülözhetetlen elõzménye a modell bevezetésének, amelyben egyébként kifogásolják a bérrendezés ütemét, a pótlékok rendezetlenségét és a címeket is. Az OM szerint bõvebb munkaanyag márciusra készül.

2002.01.22.

Hír. A HM közölte, hogy a katonák március 1-tõl kapják visszamenõleg januárig a január 1-én az új törvény értelmében jelentõsen megemelt illetményüket. A tárca korábban cáfolt egy ezzel kapcsolatos napilapban megjelent cikket, de az emelt bérek átutalására csak most tudott felkészülni. Januártól a köztisztviselõi illetményalap emelkedése miatt bekövetkezett 8%-os emelést a hivatásos állomány tagjai is kapják.

2002.01.24.

Hír. Az üzemi tanácsválasztások 80%-ban összesített adatai alapján a szakszervezeti konföderációk közötti sorrend nem változott - a legtöbb szavazatot az MSZOSZ kapta, a további sorrend a következõ: ASZSZ, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok. A választási eredmények nem befolyásolták a szakszervezetek közötti viszonyokat.

2002.01.26.

Hír. Megszületett a bérmegállapodás a BKV-nál. A bértárgyalásokon a cégvezetés kiinduló ajánlata 7,5%-os volt, végül 9,75%-os bértömeg-növekedésben sikerült megállapodni. Az emelés 22,6 md forintot jelent, amelybõl 12500 munkavállaló részesedik.

2002.01.31.

Hír. Az ÉTOSZ tanácskozásokat szervez az újonnan megválasztott üzemi tanácsi tisztségviselõk számára. A tanácskozás-sorozat január 29-31-én Bükfürdõn kezdõdött, majd február 6-7-én Egerben, február 18-19-én Kecskeméten, február 27-28-án Tatán kerül sor hasonló rendezvényre.

2002.02.18.

Hír. A kormányülésen nem foglalkoztak érdemben a közalkalmazotti bérek kérdésével, a szakszervezetek pedig nem kaptak választ a kormányhoz intézett levelükre. Õry Csaba, a MEH politikai államtitkára több helyen nyilatkozott arról, hogy a kormány ebben az évben nem tud a közalkalmazottak béremelésével foglalkozni a költségvetési törvénybe beépített 7,75%-os emelésen túl. A szakszervezetek ezzel szemben 17%-os illetményemelésre tettek javaslatot, tekintettel a közszféra és a versenyszféra közötti ollóra és a minimálbér okozta aránytalanságokra. 19-én és 20-án a SZEF és az ÉSZT is megtárgyalja az ebben a helyzetben lehetséges és célszerû lépéseket.

2002.02.19.

Hír. Szakszervezet alapítanak a vagyonõrök. A mintegy 130 ezer munkavállalót számláló szakma érdekképviseletét a vagyonõrök szerint a kamara nem megfelelõen látja el és a rájuk vonatkozó szabályozás is ellentmondásos. Egy részük kényszervállalkozóként dolgozik. A szakszervezet területi elven szervezõdik, mivel több munkahelyen megtiltotta a munkáltató a szervezést. A szakszervezet elsõ feladatának a törvényes járandóságok megfizetésének kiharcolását tartja.

2002.02.28.

Az MSZOSZ Info január-februári száma közli az üzemi tanácsválasztásokon leadott szavazatok számát és arányát. Az ágazati szakmai összesítés szerint az adatok a következõképpen alakultak:

Ágazat, szakma

ASZSZ

Liga

MSZOSZ

Munkástanácsok

Egyéb szakszervezet

Független

Össz.

Bányászat, vill.e.ipar

7053

6828

52848

3549

3108

73386

Bõripar

0

23996

0

3057

27053

Élelmiszeripar

4251

78049

482

5920

88702

Építõipar

0

46623

3835

60

3890

54408

Helyiipar

0

75915

0

3161

5739

84815

Közlekedés

4362

2976

287

7625

Vegyipar

113991

760

54928

4394

15314

15372

204759

Mezõgazd.

52232

4543

56775

Posta

286986

32417

61764

6052

387219

Ruházati ipar

43789

1006

7810

52605

Idegenforg., sport

299

440

739

Textilipar

896

33232

351

21533

4278

38757

Vasút

33038

50378

111793

n.a.

23233

17573

234315

Vasas

3754

279405

4737

32638

343767

Távközlés

39031

12131

51162

Keresked.

170067

75432

245499

Nyomdaipar

2790

600

3390

Bankok, biztosítók

169325

4642

18770

192737

Összesen

154082

54407

129047

217640

2147713

Megoszl., %

7

3

71

3

6

10

2002.02.20.

A KSH adatai szerint 2001-ben a bruttó nominális átlagkereset 18%-kal, a nettó 16,2%-kal nõtt. A reálkereset növekedés 6,4%-os. A bruttó havi átlagkereset 103.558 Ft volt, a legmagasabb a pénzügyi ágazatban, 216.000 Ft, a legalacsonyabb a könnyûiparban 62.573 Ft. A versenyszférában a bruttó növekedés 16,3%, a közszférában 22,4%, ezen belül a közigazgatásban 26,3%, 15,4% az egészségügy, szociális ágazatban.

2002.02.21.

Hír. Sajtótájékoztatót tartott a SZEF, miután a Szövetségi Tanács megtárgyalta a kormány visszautasító magatartásából eredõ következményeket, illetve tennivalókat. A SZEF szerint ezzel a kormány hallgatólagosan felmondta a hároméves megállapodást, és ezt a SZEF nem hagyhatja szó nélkül. Ugyanakkor, a választásokra tekintettel sem sztrájkot, sem demonstrációt nem szerveznek, viszont támogatják, hogy a tagszervezetek tartsanak tiltakozó nagygyûléseket. Az elsõ ilyen gyûlésre Zalaegerszegen, február 26-án kerül sor. Õry Csaba nyilatkozata szerint a kormány tavaly jelentõsen túlteljesítette a megállapodást, és nincs szándékában felmondani. Szeretné, ha a tárgyalásokon az életpályaprogram kidolgozására lehetne koncentrálni vita helyett.

2002.03.01.

Hír. A MÁV az idén a január 1-éig visszamenõleg 10,5%-os béremelést hajt végre, jelentették be a KVM-ben. A miniszter szerint a gazdaság teljesítõképességének javulása teszi lehetõvé a tervezettnél nagyobb béremelést. A MÁV-nál nincs bérmegállapodás erre az évre, a szakszervezetek a VÉT sürgõs összehívását kérik a béremelés elosztásának megtárgyalása céljából, egyúttal üdvözlik a miniszter bejelentését, amely bérköveteléseik realitását igazolja. Borsik János (MOSZ) szerint a béremelésnek politikai üzenete is van, mindazonáltal a bejelentés a MÁV menedzsmentjének felmentésével egyenértékû.

2002.03.08.

Hír. A VÉT 7-i ülésén bejelentették, hogy a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetébe mintegy 4000 vasutas lépett be. A szervezet reprezentatív.

2002.03.11.

Hír. Az egri kórház takarítását végzõ cégtõl elbocsátják az alkalmazottak egyharmadát, mivel a minimálbér miatt a cégnek havi 7 millió forint plusz kiadást kellene elviselnie.

2002.03.20.

Hír. Már korábban bejelentették, hogy szakszervezet alapítanak az õrzõ-védõk Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezete néven. Március 27-én, a Vasas Szakszervezet székházában kerül sor az alakuló ülésre, amelyre a szervezõ bizottság több száz fõt vár. A szervezõk szerint a mintegy 130 ezer fõt számláló szakma erõsen alulfizetett, becslések szerint 80%-ukat feketén foglalkoztatják, túlóráztatják, alacsony órabéreket fizetnek.

2002.03.21.

Hír. Március 19-én merénylet áldozata lett Marco Biagi olasz munkajogász, aki az olasz munkaügyi reform egyik szellemi atyja, nemzetközi hírû szakértõ volt. A merényletet a Vörös Brigádok utódszervezetének tulajdonítják. A szakszervezetek szerdán 2 órás, Bolognában 4 órás szolidaritási sztrájkot tartottak Biagi emlékére, és szombatra Rómába a terrorizmus ellen szerveznek tüntetést.

2002.03.25.

Hír. Ismét Jókai Annát választotta elnöknek az Írók Szakszervezete, amely a hét végén tartotta kongresszusát. A fõtitkár Mezey Katalin költõ lett. A szakszervezet szerint az írók jövedelme az utóbbi idõben tovább csökkent.

2002.01.04.

A munkavállalói oldal kérésére összeült az OMT plenáris ülése a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések megtárgyalására. Az ülésen a kormányoldal ismertette a végrehajtási terveket, a munkavállalói és a munkáltatói oldal pedig elmondta aggályait. A munkáltatók egyébként attól tartanak, hogy az ellenõrzések zavarják a munkát, míg a munkavállalók a feketemunka gyarapodását látják a legfõbb gondnak. Az ülésen megegyezés született a további egyeztetések menetrendjérõl.

2002.01.09.

A MAT ülés határozott a minimálbér emelésébõl fakadó többletköltségek ellentételezésérõl. A felhasználható 15 md forintot nemcsak az alkalmazottak béremelésébõl fakadó járulékterhek kompenzálására, hanem egyéni vállalkozók a saját tb-járulékuk ellentételezésére is kérhetik. A pályázati felhívás február elején jelenik meg, a MAT május 15-ig dönt a kompenzációkról.

2002.01.15.

Hír. Megegyezés született a BÉT ülésén a tárcához tartozók béremelésérõl, jelentette be Lajtár József, BM helyettes államtitkár. A hivatásos állomány beáll a 100%-os szintre, ami 18% illetményemelést jelent, a köztisztviselõk illetménye 7,75%-kal emelkedik az illetményalap növekedése folytán, és nõnek a kiegészítõ kereseti elemek is. A közalkalmazottak 15%-os illetményemelést kapnak, és szintén megemelik a nekik járó ruhapénzt.

2002.01.16.

Hír. A kormány, a szakszervezetek kérésére január 30-ra összehívta a KOMT-ot, ahol a szakszervezetek a közalkalmazotti bérrendezés, különösen a minimálbér emelés miatt kiüresedett bértábla kérdését szeretnék megtárgyalni a kormánnyal. Õry Csaba politikai államtitkár szerint a bizottságokban kidolgozás alatt lévõ életpályaprogram enyhíteni fog a feszültségeken.

2002.01.19.

Az OMT 18-i szakbizottsági ülésén a munkaadói és a szakszervezeti szakértõk azt javasolták, hogy a külföldiek által betölthetõ álláshelyek számát a legalacsonyabb havi üres álláshely szám alapján határozzák meg, ne az átlag alapján. Meggondolásra javasolták, hogy a megyei munkaügyi tanácsok véleményének kikérésével megyei kvótákat is határozzanak meg és azokkal a munkaadókkal kapcsolatban, akik 50-nél több külföldit kívánnak alkalmazni, legyen kötelezõ kikérni az ágazati szakszervezet véleményét is. Székely Judit helyettes államtitkár szerint a tavalyi évben az üres álláshelyek száma átlagosan 81.320 volt.

2002.01.23.

Ülésezett az OMT, az ülés napirendjén, a korábbi szakszervezeti kérésnek megfelelõen a státustörvény végrehajtásáról szóló rendelet tervezete, az egy évben kiadható munkavállalási engedélyek száma és az ezzel összefüggõ vitás kérdések szerepeltek napirenden. A szakszervezetek javasolták, hogy az évi keretszám minden évben az OMT megállapodásának eredményeként szülessen meg, a kormány ezt nem fogadta el, lévén ez a gazdasági miniszter hatásköre. Mindazonáltal a számokban sem értettek egyet, a kormány javaslata 81.320 fõ, ezt a szakszervezetek magasnak találták. A kormányzati oldal ígéretet tett a sztrájkra vonatkozó részek felülvizsgálatára, de nem született megállapodás a bérek kérdésével kapcsolatban. Borsik János (ASZSZ) szerint a kormány nem találta meg a módját, hogyan kezelje a magyar-román megállapodás nyomán kialakult helyzetet. Antalffy Gábor (KISOSZ) szerint a munkaerõpiac valóságos piac és a kérdést is ekként kell kezelni, folyamatos felülvizsgálattal a számot módosítani lehet. Az MSZOSZ közleményt adott ki, melyben határozottan elítélte a kormány megállapodását a román kormánnyal és kijelenti, hogy a hazai munkavállalók ellen irányuló lépésnek tekinti a megállapodást. Követeli a munkahelyek, a bérek és a munkakörülmények védelmét, valamint a megállapodás nyomán kialakult helyzet õszi felülvizsgálatát is.

2002.01.24.

Ülésezett a Gazdasági Tanács. Az ülésen jelen volt Orbán Viktor kormányfõ is, aki a magyar gazdaság hosszú távú céljairól és a nemzeti konszenzus szükségességérõl beszélt. A hozzászólók a gazdasági növekedés legfontosabb tényezõit kiemelve a növekedést veszélyeztetõ faktorokra hívták fel a figyelmet. A kormány a következõ évtõl ismét nagyobb növekedésre - évi 7%-ra - számít, miután az amerikai recesszió lassan elmúlik és a világgazdaság ismét kedvezõ környezetet kínál a hazai növekedéshez. Az ülésen megállapodási javaslatot terjesztett elõ a kormány a státustörvény keretében foglalkoztatható külföldiek számáról, errõl azonban nem született megállapodás, így a kormány 81 ezer fõben limitálta a foglalkoztathatók számát. Az ülés a szakszervezeti oldal ellenvéleménye folytán nem fogadta el a GT Alapszabályát sem..

2002.01.29.

Ülésezett a KOMT, ahol a szakszervezetek bejelentették, hogy erre az évre a kormány által ígért 7,75% helyett 17%-os illetményemelést kérnek. A kormány érthetõ és világos válaszára február 6-ig várnak, utána megfontolják, mit tegyenek. Az elvégzett sztrájkkészség-felmérés alapján képesek lennének tömeges figyelmeztetõ sztrájk szervezésére. A kormányoldal az életpályaprogram fontosságát hangsúlyozta az ülésen. A tanácskozás a következõ héten folytatódik, addigra számításokat végeznek a kormány szakértõi.

2002.02.15.

Az OMT plenáris ülése megtárgyalta az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesítésérõl szóló országjelentés tervezetét. A munkaadói oldal elfogadta a tervezetet, a szakszervezetek azonban különvéleménnyel élnek. A következõ két héten belül véglegesített anyagot a szociális partnerek álláspontjával együtt kell eljuttatni az Európa Tanácshoz. A munkavállalói oldal kezdeményezte a 4. és a 12. cikkely (tisztességes bér, társadalombiztosítás) ratifikálási folyamatának megkezdését, amellyel kapcsolatban a kormányoldal jelezte, hogy további lépésekrõl az év végig program készül. Az OMT elfogadta a 2001. december 31-ig regisztrált kollektív szerzõdésekrõl szóló elõterjesztést és a vonatkozó rendelet módosítását.

2002.03.04.

Ülésezett a Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács. Napirenden szerepelt a felsõoktatási szakalkalmazottak illetményemelése, a bértábla, és a Széchenyi professzori ösztöndíj körül kialakult vita. Az FDSZ a szakalkalmazottak idei béremelésére 17%-os javaslatot tett a tervezett 7,75% helyett. Dr. Kis Papp László, az FDSZ elnöke elmondta, a szakalkalmazottak körében az alacsony bérek miatt az utóbbi idõben olyan mértéket öltött az elvándorlás – például a hazai egyetemekrõl naponta tíz informatikus távozik – hogy az hamarosan katasztrofális helyzetet teremthet. Kiss Ádám felsõoktatási helyettes államtitkár szerint a béremelést most mérik fel és ennek alapján döntenek a lehetséges kiegészítésrõl. A felsõoktatási bértáblával kapcsolatban a szakszervezet kezdettõl fogva azt szeretné elérni, hogy a tábla számai a szolgálati idõ függvényében is változzanak, egy-egy kategóriába 3 lépcsõt beépítve. A tárca álláspontja szerint ennek vizsgálatát csak a docensi beosztástól felfelé érdemes elvégezni, mivel aki az adjunktusi beosztásból nem tud elõbbre lépni, annak távoznia kell a rendszerbõl. A Széchenyi professzori ösztöndíj feltételeinek megváltozása miatt - az összeg konkrét szám és nem a minimálbér függvénye - két ösztöndíjas próbapert indított. Egyébként pedig az ösztöndíjasok alapilletménye 1999. óta változatlan, ami a szakszervezet szerint korrekcióra szorul. A 2002. évi költségvetésben erre nincs fedezet, közölte Kiss Ádám, a kérdést a késõbbiekben lehet felülvizsgálni.

2002.01.15.

Ülésezett a VÉF, amelyen a villamosenergia-ipari ágazati bérmegállapodás szerepelt a napirenden. Az oldalak részérõl egyelõre konkrét számok nem hangzottak el, de a tanácskozáson világossá vált, hogy mindkét oldal megfelelõ mértékû reálkereset-növekedésben érdekelt. A következõ ülést január 28-ára tûzték ki.

2002.01.16.

Hír. Ülésezett a VÉT, de továbbra sem született megállapodás az idei béremelésrõl. A tárgyalást 17-én folytatják, ám ha nem születik megegyezés, a MÁV egyoldalúan végrehajtja a 9,25%-os emelést, amelyet a munkáltató az elérhetõ maximumnak tart. A szakszervezetek közül a MOSZ elfogadta, a VDSZSZ teljes mértékben elutasította az ajánlatot, a VSZ kisebb módosítással elfogadná az ajánlott mértéket.

2002.01.18.

Hír. A MÁV-nál lezárultak a bértárgyalások, az alapbér átlagosan 9,25%-kal emelkedik, ebbõl alanyi jogon 7%-ot kapnak, a többit a munkáltató differenciáltan osztja el. A VDSZSZ nem írta alá a megállapodást, így az még nem kollektív szerzõdés erejû megállapodás. A VDSZSZ szerint ez a mérték nem elegendõ ahhoz, hogy a 2001. évi elmaradást is behozzák a vasutasok.

2002.01.23.

Ülésezett az OMT, az ülés napirendjén, a korábbi szakszervezeti kérésnek megfelelõen a státustörvény keretében kiadható munkavállalási engedélyek száma és az ezzel összefüggõ vitás kérdések szerepeltek napirenden. A szakszervezetek javasolták, hogy az évi keretszám minden évben az OMT megállapodásának eredményeként szülessen meg, a kormány ezt nem fogadta el, lévén ez a gazdasági miniszter hatásköre. Mindazonáltal a számokban sem értettek egyet, a kormány javaslata 81.320 fõ, ezt a szakszervezetek magasnak találták. Borsik János (ASZSZ) szerint a kormány nem találta meg a módját, hogyan kezelje a magyar-román megállapodás nyomán kialakult helyzetet. Antalffy Gábor (KISOSZ) szerint a munkaerõpiac valóságos piac és a kérdést is ekként kell kezelni, folyamatos felülvizsgálattal a számot módosítani lehet. Az MSZOSZ közleményt adott ki, melyben határozottan elítélte a kormány megállapodását a román kormánnyal és kijelenti, hogy a hazai munkavállalók ellen irányuló lépésnek tekinti a megállapodást. Követeli a munkahelyek, a bérek és a munkakörülmények védelmét, valamint a megállapodás nyomán kialakult helyzet õszi felülvizsgálatát is.

2002.01.23.

Hír. Borsik János, az ASZSZ elnöke arra kérte Palkovics Imrét, aki az OMT-ben a munkavállalói oldal soros elnöki tisztét tölti be, hogy a továbbiakban ne képviselje az Autonómok álláspontját a kedvezménytörvény alkalmazásáról létrejött magyar-román megállapodás kapcsán. Erre úgy került sor, hogy Palkovics egy napilapnak adott interjúban elítélõen nyilatkozott azokról a szervezetekrõl, amelyek nem értenek egyet a megállapodással.

2002.03.01.

Hír. A MÁV az idén a január 1-éig visszamenõleg 10,5%-os béremelést hajt végre, jelentették be a KVM-ben. A közlekedési miniszter szerint a gazdaság teljesítõképességének javulása teszi lehetõvé a tervezettnél nagyobb béremelést. A MÁV-nál nincs bérmegállapodás erre az évre, a szakszervezetek a VÉT sürgõs összehívását kérik a béremelés elosztásának megtárgyalása céljából, egyúttal üdvözlik a miniszter bejelentését, amely bérköveteléseik realitását igazolja. Borsik János (MOSZ) szerint a béremelésnek politikai üzenete is van, mindazonáltal a bejelentés a MÁV menedzsmentjének felmentésével egyenértékû.

2002.03.07.

Soron kívüli ülést tart a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács az idei bérfejlesztésrõl, illetve a MÁV Rt. menedzsmentje által nyilvánosságra hozott bérfejlesztés mikéntjérõl. A társaság már végrehajtott 9,25% béremelést, összesen azonban 10,5%-ra van lehetõség, így a VÉT napirendjén a különbözet elosztása szerepel.

2002.03.09.

A VÉT rendkívüli ülésén nem sikerült megállapodni a napirendrõl, így elmaradt az ülés. A vita azon bontakozott ki, hogy a munkáltató tájékoztatja a szakszervezeteket, vagy tárgyalni kíván a bérfejlesztésrõl. Mivel a munkáltatói tárgyalócsoport ragaszkodott a tájékoztatáshoz, a szakszervezetek pedig tárgyalni szerettek volna az ülés kudarcba fulladt. A szakszervezetek egyébként saját javaslataikat is szerették volna elõterjeszteni, és az eddigi béremelés végrehajtását is napirendre tûznék. Így a MÁV vezérigazgatói utasításban osztja el a béremelést.

2002.03.12.

Hír. Az ASZSZ megrendezte az I. Országos Nyugdíjas Fórumot, ahol Borsik János elnök tartott elõadást. Az elnök beszélt a nyugdíjasok érdekvédelmérõl és aktuális szakszervezet-politikai feladatokról. Mihalovits Ervin, a NYOK elnöke a szervezet munkájáról és feladatairól tartott elõadást.

2002.03.27.

Hír. A VÉT-ben a rendkívüli ülés összehívása ellenére sem folytattak tárgyalásokat az idei béremelés kiegészítésének elosztásáról, mert a MÁV meghívta a PVDSZ-t is, mint amely elõtte igazolta reprezentativitását, a szakszervezetek viszont ezt nem fogadták el. Gaskó István szerint a társ szakszervezetek számára is igazolni kell a reprezentativitást. A VDSZSZ így visszavonta az ülés összehívására tett javaslatát, a MÁV pedig elosztotta a béremelést.

2002.03.27.

A VDSZSZ 26-án és 27-én tartotta soron következõ szövetségi vezetõségi ülését. Az ülésen tárgyalták a idei ágazati bérmegállapodás helyzetét, a kollektív szerzõdés módosítására tett munkáltatói javaslatot, a foglalkoztatási alappal kapcsolatos aktuális kérdéseket is.

2002.03.30.

Hír. Az üzemi tanácsválasztásokon a villamosenergia-iparban a VDSZSZ a szavazatok 60,32%-át, a BDSZ 18,94%-át, a Liga 8,9%-át szerezte meg.

2002.01.03.

Az ÉSZT elnöksége állásfoglalása szerint 2002. elsõ negyedévében meg kell vizsgálni a közszférában foglalkoztatott munkavállalók helyzetét és olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyekben az egységes jogi szabályozás, az életpálya, valamint a jövedelmi viszonyok javítása alapvetõ szempontként szerepel. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a közalkalmazottak számára tényleges perspektívát nyújtó, az anyagi megbecsülés terén is hosszú távú megoldás szülessen. Az ÉSZT elsõrendû feladatnak tekinti, hogy a munkajogi szabályozás koncepciójának kialakítása mellett az új közalkalmazotti bérrendszer anyagi feltételei még 2002-ben jöjjenek létre.

2002.01.21.

Hír. Az OM elkészítette a pedagógus életpálya-modell elsõ tervezetét, amelyhez a szakszervezetek és az intézmények is megtehették észrevételeiket. A PSZ szerint önálló bértáblára, csökkentett nyugdíj-korhatárra, a korábbi határidõ betartására és általában részletesebben kidolgozott, alaposabb anyagra van szükség. Az FDSZ szerint a bérrendezés nélkülözhetetlen elõzménye a modell bevezetésének, amelyben egyébként kifogásolják a bérrendezés ütemét, a pótlékok rendezetlenségét és a címeket is. Az OM szerint bõvebb munkaanyag márciusra készül.

2002.01.31.

Hír. A TUDOSZ elnöksége és a Titkárok Tanácsa úgy döntött, hogy minden aktív TUDOSZ tagra kiterjeszti a csoportos baleset–biztosítást, amelyet a központba befolyó tagdíjból fedez.

2002.02.14.

A SZEF és az ÉSZT nyilatkozata

A Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megalázónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány tegnapi ülésén válaszra sem méltatta a több mint félmillió közalkalmazott béreinek ez évi emelésére vonatkozó szakszervezeti javaslatokat. A közszféra szakszervezetei és a kormány között létrejött megállapodás nem hozott pozitív változást a szociális partnerekkel folytatott érdekegyeztetésben. A Közalkalmazottak Munkaügyi Tanácsa (KOMT) az érdemi párbeszéd helyett meghallgatási fórumként mûködik. A szétforgácsolt és összehangolatlan életpálya-tervek csak az ígéretek zsúfolt padlásán helyezhetõk el, és semmiképpen nem értelmezhetõk a közalkalmazottak idei bérhelyzetére vonatkozó válaszként. A SZEF és az ÉSZT felhívja a kormányt, sürgõsen adjon nyilvános választ a közalkalmazottak ez évi béremelését célzó javaslatokra. A SZEF Szövetségi Tanácsa és az ÉSZT Elnöksége február 20-án a kormány álláspontjának ismeretében dönt a további teendõkrõl.

Budapest, 2002. február 13.

2002.02.20.

A SZEF sajtótájékoztatóján részt vett Dr. Vígh László, az ÉSZT elnöke is. Kifejtette véleményét, amely szerint az egyes közalkalmazotti csoportok bérfelzárkóztatása nem várhat 2003-ig, még ez évben meg kell kezdeni a beígért bérrendezést. A SZEF szerint ezzel a kormány hallgatólagosan felmondta a hároméves megállapodást, és ezt a SZEF nem hagyhatja szó nélkül. Ugyanakkor, a választásokra tekintettel sem sztrájkot, sem demonstrációt nem szerveznek, viszont támogatják, hogy a tagszervezetek tartsanak tiltakozó nagygyûléseket. Az elsõ ilyen gyûlésre Zalaegerszegen, február 26-án kerül sor. Õry Csaba nyilatkozata szerint a kormány tavaly jelentõsen túlteljesítette a megállapodást, és nincs szándékában felmondani. Szeretné, ha a tárgyalásokon az életpályaprogram kidolgozására lehetne koncentrálni vita helyett.

2002.02.28.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) vezetõi értekezletén értékelte az üzemi tanácsi választásokon elért eredményeket. A testület megállapította, hogy az MTSZSZ az ország huszonöt vállalatánál elérte a reprezentativitáshoz szükséges szavazatok számát.

2002.03.02.

Ez évben harmadik alkalommal kerül sor az MTSZSZ által lapított az “Év Mérnöke” és az “Év Technikusa” Díj átadására.

2002.03.04.

Ülésezett a Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács. Napirenden szerepelt a felsõoktatási szakalkalmazottak illetményemelése, a bértábla, és a Széchenyi professzori ösztöndíj körül kialakult vita. Az FDSZ a szakalkalmazottak idei béremelésére 17%-os javaslatot tett a tervezett 7,75% helyett. Dr. Kis Papp László, az FDSZ elnöke elmondta, a szakalkalmazottak körében az alacsony bérek miatt az utóbbi idõben olyan mértéket öltött az elvándorlás – például a hazai egyetemekrõl naponta tíz informatikus távozik – hogy az hamarosan katasztrofális helyzetet teremthet. Kiss Ádám felsõoktatási helyettes államtitkár szerint a béremelést most mérik fel és ennek alapján döntenek a lehetséges kiegészítésrõl. A felsõoktatási bértáblával kapcsolatban a szakszervezet kezdettõl fogva azt szeretné elérni, hogy a tábla számai a szolgálati idõ függvényében is változzanak, egy-egy kategóriába 3 lépcsõt beépítve. A tárca álláspontja szerint ennek vizsgálatát csak a docensi beosztástól felfelé érdemes elvégezni, mivel aki az adjunktusi beosztásból nem tud elõbbre lépni, annak távoznia kell a rendszerbõl. A Széchenyi professzori ösztöndíj feltételeinek megváltozása miatt - az összeg konkrét szám és nem a minimálbér függvénye - két ösztöndíjas próbapert indított. Egyébként pedig az ösztöndíjasok alapilletménye 1999. óta változatlan, ami a szakszervezet szerint korrekcióra szorul. A 2002. évi költségvetésben erre nincs fedezet, közölte Kiss Ádám, a kérdést a késõbbiekben lehet felülvizsgálni.

2002.03.05.

A PSZ-ben sajtótájékoztatót tartottak az aláírásgyûjtési akcióról, miután az OVB 4-én bejelentette, hogy háromszor annyi aláírás gyûlt össze, mint amennyi szükséges lett volna a Kjt. bértáblájának parlamenti napirendre tûzéséhez. Borbáth Gábor, a PSZ fõtitkára elmondta, hogy az Országgyûlés leendõ elnökének az elsõ ülésnapon kell bejelentenie a napirendre tûzés tényét, majd 3 hónap alatt kell döntést hozni az ügyben. A PDSZ és az FDSZ vezetõi szerint is sürgõsen tenni kell valamit az oktatás-finanszírozás ügyében, a felsõoktatásban, az FDSZ szerint, különösen kényes a helyzet az informatikusok sorozatos kilépései miatt. Végül is a döntés a nyár közepére várható, aminek következtében a szeptemberi iskolakezdésre már jobb feltételek között kerülhetne sor.

2002.03.12.

Az ÉSZT elnöksége elfogadta a május 13-ra tervezett küldöttgyûlésnek beszámoló tervezetét és programját.

2002.03.13.

Az FVM és az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) megegyezést írt alá az agrároktatási és kutatási területen dolgozó, nem tudományos munkakörben foglalkoztatottak 2002. évi béremelésérõl. A béremelés mértéke a nem kutatási státuszban lévõ alkalmazottak részére egységesen 10 százalék. Az illetmény emelés visszamenõleg 2002. január elsejétõl érvényes, nem differenciálható.

2002.01.18.

Hír. A MÁV-nál lezárultak a bértárgyalások, az alapbér átlagosan 9,25%-kal emelkedik, ebbõl alanyi jogon 7%-ot kapnak, a többit a munkáltató differenciáltan osztja el. A VDSZSZ nem írta alá a megállapodást, így az még nem kollektív szerzõdés erejû megállapodás. A VDSZSZ szerint ez a mérték nem elegendõ ahhoz, hogy a 2001. évi elmaradást is behozzák a vasutasok.

2002.02.12.

Hír. Noha az OM a korábbi héten bejelentette, hogy elkészült a pedagógus életpálya program tervezete, a szakszervezetek még nem kapták meg az anyagot. A szakszervezetek bírálták a modellrõl készített Tárki felmérést, miszerint az nem elég alapos, fõként mivel a minta nagyon kicsi, az 1%-ot sem éri el.

2002.02.28.

Hír. A PDSZ lapja a Ráció, plakát formájában közölte a pedagógus-keresetek adatait. Eszerint 2001. január és október között a közoktatásban a szellemi átlagkereset 92.222 Ft, az országos átlag pedig 134.676 Ft volt, a fizikaiak átlagkeresete a közoktatásban 45.950 Ft, alacsonyabb, mint az idei minimálbér, míg az országos fizikai átlag 70.320 Ft volt.

2002.03.01.

Hír. A MÁV az idén a január 1-éig visszamenõleg 10,5%-os béremelést hajt végre, jelentették be a KVM-ben. A közlekedési miniszter szerint a gazdaság teljesítõképességének javulása teszi lehetõvé a tervezettnél nagyobb béremelést. A MÁV-nál nincs bérmegállapodás erre az évre, a szakszervezetek a VÉT sürgõs összehívását kérik a béremelés elosztásának megtárgyalása céljából, egyúttal üdvözlik a miniszter bejelentését, amely bérköveteléseik realitását igazolja. Borsik János (MOSZ) szerint a béremelésnek politikai üzenete is van, mindazonáltal a bejelentés a MÁV menedzsmentjének felmentésével egyenértékû.

2002.03.05.

A PSZ-ben sajtótájékoztatót tartottak az aláírásgyûjtési akcióról, miután az OVB 4-én bejelentette, hogy háromszor annyi aláírás gyûlt össze, mint amennyi szükséges lett volna a Kjt. bértáblájának parlamenti napirendre tûzéséhez. Borbáth Gábor, a PSZ fõtitkára elmondta, hogy az Országgyûlés leendõ elnökének az elsõ ülésnapon kell bejelentenie a napirendre tûzés tényét, majd 3 hónap alatt kell döntést hozni az ügyben. A PDSZ és az FDSZ vezetõi szerint is sürgõsen tenni kell valamit az oktatás-finanszírozás ügyében, a felsõoktatásban, az FDSZ szerint, különösen kényes a helyzet az informatikusok sorozatos kilépései miatt. Végül is a döntés a nyár közepére várható, aminek következtében a szeptemberi iskolakezdésre már jobb feltételek között kerülhetne sor.

2002.03.07.

Soron kívüli ülést tart a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács az idei bérfejlesztésrõl, illetve a MÁV Rt. menedzsmentje által nyilvánosságra hozott bérfejlesztés mikéntjérõl. A társaság már végrehajtott 9,25% béremelést, összesen azonban 10,5%-ra van lehetõség, így a VÉT napirendjén a különbözet elosztása szerepel.

2002.03.09.

A VÉT rendkívüli ülésén nem sikerült megállapodni a napirendrõl, így elmaradt az ülés. A vita azon bontakozott ki, hogy a munkáltató tájékoztatja a szakszervezeteket, vagy tárgyalni kíván a bérfejlesztésrõl. Mivel a munkáltatói tárgyalócsoport ragaszkodott a tájékoztatáshoz, a szakszervezetek pedig tárgyalni szerettek volna az ülés kudarcba fulladt. A szakszervezetek egyébként saját javaslataikat is szerették volna elõterjeszteni, és az eddigi béremelés végrehajtását is napirendre tûznék. Így a MÁV vezérigazgatói utasításban osztja el a béremelést.

2002.03.27.

Hír. A VÉT-ben a rendkívüli ülés összehívása ellenére sem folytattak tárgyalásokat az idei béremelés kiegészítésének elosztásáról, mert a MÁV meghívta a PVDSZ-t is, mint amely elõtte igazolta reprezentativitását, a szakszervezetek viszont ezt nem fogadták el. Gaskó István szerint a társ szakszervezetek számára is igazolni kell a reprezentativitást. A VDSZSZ így visszavonta az ülés összehívására tett javaslatát, a MÁV pedig elosztotta a béremelést.

2002.03.30.

Hír. A PDSZ külön füzetben jelentette meg a pártok programjának közoktatásról szóló fejezetét, hogy ezzel is segítse az érdekkörébe tartozó választókat az érdemi döntés meghozatalában.

2002.01.04.

Megjelent a Munkát, méltóságot címû kiadvány, melynek alcíme: Keresztényként dolgozni, avagy keresztények felelõssége a munka világában. A kiadvány a tavaly október 13-án Szegeden tartott konferencia alapján készült.

2002.01.08.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége állásfoglalást tett közzé a státustörvény, illetve az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán. Ebben a keresztény konföderáció nagyra értékeli, hogy a nemzet határokon kívül rekedt tagjai érdekében tett kormányzati lépések - Trianon óta elõször - a nemzet egységét, összetartozását képesek cselekvõ módon kinyilvánítani, kézzelfogható segítséget nyújtani a nemzeti identitás megõrzésében. A Munkástanácsok fontosnak tartja, hogy a megállapodás tényleges segítséget nyújt a határon túli magyarságnak.

2002.01.08.

A magyar munkavállalók munkahelyeinek megõrzéséért, kapcsolódóan az Orbán-Nastase megállapodáshoz, a Munkástanácsok hat pontos javaslatcsomagot, ún. garancia-kezdeményezést terjesztett elõ. Eszerint, ha egy adott megyében vagy szakmában, foglalkozási ágban a munkanélküliség 20%-kal meghaladja az országos átlagot, meg kellene tiltani a külföldiek foglalkoztatását. A javaslatok között szerepelt az is, hogy amint Németországban is szokásos, nyelvtudáshoz kössék az alkalmazást. Osztrák példa alapján indítványozták, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásánál a szociális partnerek véleményét is vegyék figyelembe, országos szinten pedig az OMT határozzon arról, hogy a lehetséges magyarországi munkavállalók hány százaléka lehet idegen állampolgár.

2002.01.08.

Hír. A Kaposfil Fonalgyártó és Értékesítõ Kft. Munkástanácsa elérte, hogy védõruhával kapcsolatos javaslatukat - hogy ti. a targoncavezetõk kapjanak saválló védõruhát - elfogadja a munkáltató. A szakszervezetnek sikerült megegyezésre jutni a céggel a “munkásjáratok” indulási idõpontját illetõen is.

2002.01.08.

A Munkástanácsok elnökségi ülésén kialakította álláspontját az ÁPV Rt. igazgatóságának munkavállalói képviselete kapcsán és továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az Autonómok Szakszervezeti Szövetsége vonuljon vissza a delegálástól. Az elnökségi ülés áttekintette azokat a feladatokat, amelyek 2002. január 1-tõl a Munkástanácsokra hárulnak az OMT munkavállalói oldal soros elnöki tisztének betöltése kapcsán. Az elnökségi ülés úgy döntött, hogy a szervezet kétéves stratégiai tervével kapcsolatban minden ágazatért felelõs elnökségi tag kérje meg ágazataitól a stratégiájukat. A rövid- és a hosszú távú stratégiai terveket össze kell hangolni a paritásos bizottságokról szóló projektekkel, erre a feladatra az elnökség Nagy Imre alelnököt kérte fel. A Nógrád Megyei Munkástanácsok nyújtotta jogsegélyszolgálat szerzõdését meghosszabbították három hónapra. A Központi Fizikai Kutató Intézet Munkástanácsokhoz csatlakozni kívánó rendészeivel való kapcsolatfelvételre az elnökség Kovács István FEB elnököt kérte fel. Az elnökségi ülésen Kovács Nándor sajtófõnök beszámolt a tervezett Munkástanács emlékmû kapcsán tett erõfeszítéseirõl, s elmondta, egy 50x70 cm-es bronz féldombormû fél millió forintba kerülne, melynek fele az anyagköltség. A történelmi eseményekhez igazodóan annak elhelyezésére Budapest VII. ker., Akácfa utcát javasolja. Az ülésen lehetséges helyszínként felmerült még a Millenáris Park. A költségekre való tekintettel az elnökség a döntést késõbbre halasztotta.

2002.01.09.

Hír. A Munkástanácsok javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai munkavállalók védelme érdekében a státustörvény hatályba lépése miatt. Az OMT munkavállalói oldala 10-én tárgyal a csomagról, melyben olyan védelmi intézkedések szerepelnének, mint a megfelelõ bérszínvonal alatti szerzõdések semmissé tétele, a magas munkanélküliség miatti tilalom, a nyelvtudáshoz kötött alkalmazás.

2002.01.10.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkástanácsok tisztújító közgyûlésén vázolták az idei év feladatait. Ennek megfelelõen a szolnoki szakszervezeti székházban múlt év decembere óta meglévõ 27 százalékos tulajdonrészük minél jobb hasznosításának tervét elfogadták, illetve áttekintették annak lehetõségét, hogy a privatizálás elõtt álló megyei Hetényi Géza Kórház miképpen kerülhetne legalább részben az ott dolgozó orvosok, ápolók tulajdonába. Megyei elnöknek ismét Csepregi Károlyt választották.

2002.01.10.

Hír. Megjelent a Munkástanácsok gyorstájékoztatójának, a Fax Futárnak harmadik száma, amely egyben a második évfolyam elsõ száma is. Szerkesztõje Kovács Nándor, témái: Palkovics Imre elnök tájékoztatója a kedvezménytörvény vitájáról; az elnökség kezdeményezése a magyarországi munkavállalók védelme érdekében; az ágazati paritásos bizottságokról szóló tényfeltáró tanulmányok; a regionális szakképzési bizottságok; a 2002. évi bértárgyalásokhoz kapcsolódó tájékoztatás; felkészítõ anyag a választmányi ülésre; felhívás fényképek küldésére a szervezeti életrõl.

2002.01.11.

A Békés Megyei Naplóban páros interjú jelent meg a Békés Megyei Munkástanácsok elnökével, Bánhunyadi Róberttel és az MSZOSZ megyei vezetõjével, Gácsi Péterrel. Bánhunyadi egyebek között leszögezte: az MSZOSZ “rátelepszik” a többi szakszervezeti konföderációra, illetve utalt arra, hogy a kormány és a szakszervezetek nem beszélnek egy nyelvet, végül kiemelte, hogy középszinten a legfontosabb tennivalónak az ágazati kollektív szerzõdések megkötését tartja.

2002.01.12.

Palkovics Imre elnök egy napilapban emlékeztetett arra, hogy õ elõbb lett képviselõ, mint konföderáció vezetõ. Úgy gondolja azonban, hogy az eltelt tíz évben konszolidálódott a magyar politikai élet, és az alapvetõ törvények is megszülettek, így valójában ma már nincs gyakorlati haszna annak, hogy szakszervezeti vezetõk képviselõként is dolgozzanak.

2002.01.15.

Program alapján mûködne együtt a szakszervezetekkel az MSZP címmel összeállítás jelent meg a Népszabadságban, amelyben a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre ismerteti azokat a konkrét külföldi, svájci, osztrák, lengyel, belga példákat, ahol szakszervezeti vezetõk tagjai a parlamentnek is.

2002.01.15.

A Munkástanácsok elnökségi ülésén bejelentették, hogy az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán született magyar munkavállalók védelmét szolgáló Munkástanács tervezetet elküldték a gazdasági miniszternek. Hírek szerint a Fidesz elnöksége javasolni fogja a kormánynak, hogy fogadja el a Munkástanácsok konstruktív javaslat csomagját.

2002.01.21.

A Munkástanácsok kinyilvánította, hogy nem csatlakozik ahhoz az egyezséghez, amelyet az MSZP és a többségében MSZOSZ-es 35 szakszervezet írt alá. A nyilatkozat nem vitatja a felvetett munkavállalói igények jogosságát, azonban az annak alapját képezõ kilenc pont többségérõl úgy vélekedik, hogy az nem egyéb, mint olyan ígérethalmaz, amelynek különbözõ elemei kioltják, illetve eleve lehetetlenné teszik az MSZP program egészének megvalósulását. Miután a nyilatkozat konkrét példákat sorol az ellentmondásokról, emlékeztet a '94-es választási ígéretek és a Bokros-csomag egymásnak ellentmondó összefüggéseire, ill. tiltakozásának ad hangot a megtévesztõ általánosítás ellen, amelyet az MSZP kampány sugall, hogy ti. a szocialista párt "a szakszervezetekkel" írt alá együttmûködési nyilatkozatot, miközben csupán az MSZOSZ-es tagszervezetek csatlakoztak az ellenzéki párt választási harcához.

2002.01.21.

Szakmailag megalapozatlan a félelemkeltés címmel interjú jelent meg Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével. A cikk alcíme: Azok riogatnak a státustörvénnyel, akik közben elvárják, hogy az EU nyissa meg a munkaerõ piacát.

2002.01.21.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke egy napilapnak adott interjúban fejti ki azt a nézetét, hogy a státustörvény nem veszélyezteti a hazai foglalkoztatást. Ugyanakkor a külföldiek hazai foglalkoztatása elleni tiltakozás és az EU munkaerõpiacának megnyitása követelése éles ellentmondásban áll egymással. Palkovics véleménye a kérdésrõl az OMT munkavállalói oldalán vitákat generált, mivel a konföderációk többsége szerint a hazai munkaerõpiac hatékony védelemre szorul.

2002.01.22.

A Munkástanácsok elnökségi ülésén döntés született az MSZP-vel való együttmûködésrõl. A Munkástanácsok nem kíván csatlakozni az MSZP és a szakszervezetek megállapodásához addig, amíg a tagszervezetek másként nem döntenek. Nem zárkózik el a pártokkal való egyeztetéstõl, tiszteletben tartja a többi szakszervezet politikai nézeteit, e nézetek miatt nem szükségszerû, hogy a szakszervezetek ellenfeleknek tekintsék egymást.

2002.01.23.

Hír. A Brüsszelben megrendezett Munkabiztonsági Konferencián a Munkástanácsokat Pásztor Miklós (közgazdász), a Munkástanácsok szakértõje képviselte január 22-23-án.

2002.01.23.

Az OMT ülésén a Munkástanácsoknak több, az Orbán-Nastase megállapodáshoz kapcsolódó javaslatát is elfogadták, így például azt, hogy nem el lehet, hanem el kell utasítani az engedély iránti kérelmet, ha az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb a személyi alapbér. A javaslat szerint “a kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának idõpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintõ sztrájk van folyamatban”.

2002.01.25.

A Fejér Megyei Munkástanácsok Érdekvédelmi Szövetsége megtartotta idei rendes közgyûlését. Elnökké választották Kurfürst Ferencnét, a Székesfehérvári Vasutasok Munkástanácsának elnökét; általános alelnökké Tóth Jánosnét, a Székesfehérvári Ikarus Munkástanácsának elnökét; gazdasági alelnökké Kiss Lászlót, a Vasasok Munkástanácsának elnökét. A felügyelõ bizottság elnöke lett Scholl Gyõzõné, a Székesfehérvári Vasutasok Munkástanácsától, tagjai Kovács György és Bellér József, az Ikarus Munkástanácsától.

2002.01.27.

A Hét c. televíziós magazin interjút sugárzott Palkovics Imrével a státustörvény kapcsán, melyben a Munkástanácsok elnöke leszögezte, nem kell tartani a romániai munkavállalók nagy tömegétõl, mert a kormány által tett lépések elegendõek a hazai munkaerõpiac védelme érdekében.

2002.01.28.

Hír. Január 23-28. között a WFBW-Europe, vagyis az Építõipari és Famunkás Szakszervezetek Világszövetsége Spanyolországban, Murciában tartott találkozóján a Munkástanácsokat Harth Tamás és Bélavári Ferenc képviselte.

2002.01.28.

Hír. Megjelent a Munkástanácsok gyorstájékoztatója, a Fax Futár 4. száma. Témái: Nem hiszünk az ígérgetéseknek - nem csatlakozunk az MSZP-hez; késedelmes kompenzáció - segítség a bértárgyalásokhoz; sikereink a magyar munkavállalók munkahelyeinek védelme érdekében; felszólítás a szervezeti életrõl szóló fotók küldésére; felkérés a kiküldött adatlapok visszaküldésére; ágazatvezetõi értekezlet; a világgazdasági recesszió vége, a hazai gazdaság helyzete; lila köd - összeállítás az MSZP-Medgyessy-féle programok sokaságáról és ellentmondásairól.

2002.01.29.

Hír. Az ETUC Social Dialogue (Társadalmi párbeszéd) megbeszélésén január 28-29-én Brüsszelben a Munkástanácsokat Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte.

2002.01.29.

A Munkástanácsok elnöksége állásfoglalást adott ki, amely szerint a Munkástanácsok sajnálattal tapasztalja, hogy a munkavállalói oldal tevékenysége az utóbbi idõkben alacsony szakmai színvonalú, a politikai szembenállás kiélezését eredményezi, ennek tarthatatlansága a munkavállalók pozícióinak romlása miatt egyértelmûvé vált. Ezért javasolja a Munkástanácsok elnöksége, hogy a számba vehetõ, a munkavállalókat, szakszervezeteket érintõ fontos kérdések megtárgyalására, egyeztetésére, e témákban alapvetõ stratégiai célokat kijelölõ tevékenységre kerüljön sor a Szakszervezetek Együttmûködési Tanácsa keretén belül. Szülessenek különbözõ munkacsoportok az egyes fontos témák megtárgyalására, kidolgozására, és álljon össze egy szakszervezeti stratégiai terv a szakszervezetek közös fellépését lehetõvé tevõ szakszervezeti program kialakítására. Ennek hiányában a Munkástanácsok úgy érzi, hogy megkérdõjelezhetõ a szakszervezeti együttmûködés tartalma, formája. Erre utaló jeleket mutat a Munka Törvénykönyve tárgyalásának végsõ szakasza, a minimálbér tárgyalások esete, és ennek igen drasztikus példáját adja a státusztörvény körül kialakult helyzet is. A továbbiakban a Munkástanácsok tarthatatlannak ítéli, hogy a szakszervezetek számára rendelkezésre álló helyet az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságában az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége magatartása miatt nem tudja betölteni. Ezen állapot kialakulásának egyik alapvetõ oka, a Munkástanácsok véleménye szerint, több konföderációnak a pártokhoz való szorosabb kötõdése. A helyzet megoldására Palkovics Imre javasolja a munkavállalói oldalnak, hogy a szakszervezetek képviselõje az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságában a Liga Szakszervezetek által megnevezett személy legyen, az oldal járuljon hozzá, hogy soros elnöki minõségében levelet küldjön errõl Stupmf Istvánnak, a MEH vezetõjének.

2002.01.30.

A Munkástanácsok Csongrád Megyei Szövetségének kezdeményezésére megalakult a “Munkástanács” Nyugdíjas Klub Szegeden, a nyugdíjasok érdekképviselete céljából. A klub vezetõjévé Csaliba Ferencet választották, s csatlakoztak az ONYPE Csongrád megyei szervezetéhez is.

2002.01.31.

A kórházprivatizáció kapcsán összeállítás jelent meg a Népszavában, amelyben a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsának titkára, Perényi József is nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy amennyiben a folyamat elkerülhetetlen, abba mindenképpen be kell vonni a szociális partnereket is. Figyelmeztet továbbá a közalkalmazotti kedvezmények eliminálódására, hogy ti. a tervezet szerint semmit nem ér majd, ha valaki 20-30 évet eltöltött már a pályán, felhívja továbbá a figyelmet, hogy az elképzelések szerint az egyéni munkavállaló a jövõben maga vállalná munkája kockázatát, s legfeljebb ugyanazért a bérért, amit eddig közalkalmazottként kapott.

2002.02.07.

A Munkástanácsok ágazatvezetõi ülésén a jelenlévõk úgy döntöttek, hogy a Phare programban létrehozandó ágazati titkársághoz igazodva strukturálják a szervezet ágazatait. Az új ágazati struktúra: könnyûipar; villamosenergia-ipar, energetika; közlekedés; légi közlekedés; vasúti közlekedés; posta, távközlés; szolgáltatás; építõipar; gépipar; kohászat; vegyipar; élelmiszeripar; közszféra.

2002.02.09.

Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kijelentette, hogy a szövetség kész az együttmûködésre a kormányprogram kidolgozásában, mivel a kormány eddigi intézkedései hitelessé teszik azt a szándékot, hogy a kormány a következõ ciklusban a duplájára akarja növelni a kereseteket. E teljességgel egybeesik a szakszervezetek törekvéseivel.

2002.02.13.

A Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. mûsorában interjú hangzott el Palkovics Imrével, az Õk így látják c. kötet kapcsán.

2002.02.15.

A Munkástanácsokhoz tartozó Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének lapjában, a Nyílt Vonalban válasz jelent meg a Szabad Vasutas (a VDSZSZ lapja) idei januári számában megjelent “számon kérésre”, hogy ti. a PVDSZ Önsegélyezõ Pénztára, a Pályavasúti Dolgozók Önsegélyezõ Pénztára (PÖKKÖP) mibõl fizeti az ígért szolgáltatásokat. A PVDSZ-PÖKKÖP igazgatótanácsának elnöke, Dr. Juhász József helyreigazítást kért a valótlan állítások és a hitelrontás miatt, illetve amennyiben a helyreigazítás elmaradna, mint leszögezte, bírósághoz fordulnak.

2002.02.19.

Interjú jelent meg Csánics Sándorral, az Értékszállítási és Õrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének Munkástanácsokhoz tartozó elnökével az egyik napilapban. A szakszervezeti vezetõ kifejti, hogy akirõl a Group 4-nél kiderül, hogy tagja az általa vezetett szakszervezetnek, azt különféle okokra hivatkozva elküldik a cégtõl. Kecskeméti Sándor, a Group 4. Securitas Kft. ügyvezetõje Csánicsot notórius feljelentõnek aposztrofálta.

2002.02.20.

Megjelent a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének lapja, a Postás Harsona, amely hírül adta, hogy az ÜT választásokon a szakszervezet a Vezérigazgatóságon, a Budapesti Igazgatóságon, s további két egységnél reprezentatív lett.

2002.02.21.

Nagy Imre, a Munkástanácsok alelnöke és Király Lászlóné szervezési és információs ügyvivõ a Kábelkonfekcionálók Munkástanácsa meghívására Móron járt az AFL Hungary Kft-nél, ahol a cégnél lévõ szakszervezetek körülményeirõl tárgyaltak Ulrich István humánpolitikai menedzserrel.

2002.02.28.

A Munkástanácsokhoz tartozó NeHGOSZ értékelte és eredményesnek minõsítette a Hungarocamionnál a munkavállalókért tett erõfeszítéseket. A vállalkozásba kényszerítési törekvések ellenére a munkaadóval olyan példaértékû megállapodást sikerült kötni, amely a magyar gyakorlatban az elsõ olyan polgári jogi szerzõdés, amely a Munka Törvénykönyvén és a kollektív szerzõdésen kívül szakszervezeti beleszólással munkaviszonyt szabályoz. A NeHGOSZ akciója volt az elsõ olyan szakszervezeti akció, amely nem a bérért, hanem a munkaviszony megtartásáért szervezõdött.

2002.03.01.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Labora Alapítvány szervezésében a Svájci Keresztény Szakszervezetek (CNG) elnöke, Hugo Fasel és fõtitkára, Manfred Zbinden szemináriumot tartott a Munkástanácsok ágazatvezetõi, elnökségi tagjai és alkalmazottai számára. Vázolták az ágazatokra váró legfontosabb feladatokat, illetve szervezeti, tagdíjfizetési struktúrájukat. A szemináriumon a résztvevõk szervezetértékelõ felmérést is készítettek.

2002.03.07.

Ágazatvezetõi értekezletet tartottak a Munkástanácsok, melyen Lázár András (postás ágazat) az ágazatok szerepének erõsítésére hívott fel, míg Eisen Sándor (NeHGOSZ) az elõzõ felszólalót önmérsékletre intette. Motúz Antal (vegyész ágazat) az ágazatok súlyának növelése mellett érvelt, egyebek között az EU-csatlakozásra való hivatkozással, s sürgette a belsõ szerkezeti reformokat, a támogatási rendszer átalakítását. Pásztor Miklós (közgazdász, szakértõ) felhívta a résztvevõk figyelmét, hogy a támogatási rendszerrõl a jelenlegi struktúrában a megyei elnökök döntenek, továbbá kifejtette, hogy az ágazati tanulmányok elkészítésénél nem a tanulmány maga lényeges, hanem az abban való érdem szerinti szereplés. Ismertette a nyugati tapasztalatokat, melyek szerint az ágazatok önmagukat tartják el. Kovács István (FEB elnök) az eddigi, véleménye szerint jól mûködõ struktúra fenntartása mellett érvelt. Bajnok István (pedagógus ágazat) az ágazatok szerepének növekedése mellett emelt szót, véleménye szerint a belsõ kérdéseket meg kell oldani, kifelé viszont növelni az önérvényesítés lehetõségét. Ladán Éva (szociális ügyvivõ) az emberi kapcsolatok, a szervezetek közötti kapcsolatok erõsítésére, koncentrálására helyezné a hangsúlyt. Palkovics Imre (elnök) emlékeztetett a tavaly országos választmányi ülésen elfogadott kétéves stratégia fontosságára, szem elõtt tartására, a belga rendszerre, mint mintára, és a szintén már tavaly meghirdetett Trade Action-okra.

2002.03.07.

Az ágazatvezetõi értekezlet kibõvítéseként sor került a Munkástanácsok régóta húzódó “nõpolitikájának” rendezésére. A keresztény szakszervezeti nõpolitika két markáns egyénisége, Kurfürst Ferencné (Székesfehérvári Vasutasok) és Ladán Éva (szociális ügyvivõ) megállapodtak a további közös munkában.

2002.03.11.

A WCL (Munka Világszövetsége) meghívásának eleget téve Czuglerné dr. Ivány Judit március 7-én Brüsszelbe utazott, ahol elõször a WCL European Section találkozón, majd a Társadalmi Párbeszéd szemináriumon képviselte a Munkástanácsokat.

2002.03.15.

A Munkástanácsokhoz tartozó postás szakszervezet, a POFÜSZ könyvtára 5 éves. Az ötödik évfordulóra elkészült annak kétkötetes története: A csodától a realitásig és a Tovább a megkezdett úton. A jövõben Debrecenben és Mezõhegyesen nyílik a POFÜSZ könyvtár országos letéti hálózatának elsõ két könyvtára, melyeket egy éven belül továbbiak követnek majd.

2002.03.20.

A Mátrai Erõmû Részvénytársaság Munkástanácsa megkezdte felkészülését a villamos energia törvény által lehetõvé tett villamos energia piaci versenyre. Fontosnak ítélték a korszerû technológia alkalmazásának mind szélesebb elõsegítését és a környezetvédelmi szempontokat is.

2002.03.21.

Hír. A Munkástanácsok és a Labora Alapítvány két napos szemináriumot tartott március 20-21-én A megújuló üzemi tanácsok c. témában.

2002.03.25.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének éves programtervezetét elküldték a tagoknak. A tervezet négy témát foglal magában. A törvényalkotás terén szükségesnek tartja elérni, hogy csökkenjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága, növekedjék a munkavégzés jogbiztonsága. Mint fogalmaz, a keresztény társadalmi értékekkel és életmóddal nem egyeztethetõ össze a vasárnap és ünnepnapokon elrendelt korlátlan munkavégzés. A munkabérek reálértékének emelése végett a programtervezet fontosnak ítéli, hogy 2006-ig duplázódjanak meg a hazai átlagkeresetek, s vezessenek be olyan ágazati-szakmai bértarifa rendszert, amely ezt is figyelembe veszi. A tervezet szerint ma Magyarországon nincs érvényben olyan bérrendszer, amely belátható módon, a gazdaság teljesítményéhez kötötten a bérek “automatikus” növekedését biztosítaná. Ezt meg kell teremteni a már említett ágazati-szakmai bértarifa-rendszer bevezetése révén is. A program kiemelt része a munkaügyi ellenõrzés megerõsítése, a szakszervezeti jogok szabad gyakorlása, mivel a szervezkedés szabadságát nem lehet gyakorolni a munkáltatói megtorlás veszélye nélkül. A foglalkoztatáspolitika terén a teljes foglalkoztatás elérését tûzi ki célul, hogy az EU - és benne Magyarország - legyen a világ legversenyképesebb, s legdinamikusabban fejlõdõ tudásalapú gazdasága. Eszerint 2005. januárjára 67%-osra, a nõkre vonatkozóan 57%-osra kell emelni a foglalkoztatás szintjét. Ugyanezeket az arányokat 2010-re 70%-ra, a nõk vonatkozásában 60%-ra kell javítani.

2002.03.26.

A Munkástanácsok elnöksége úgy határozott, hogy a hivatalban lévõ megyei és ágazati vezetõk a Munkástanácsok Országos Szövetsége költségén részt vehetnek a választmányi ülésen.

2002.03.31.

Hír. A Munkástanácsok véleményét támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint az elsõ negyedév végéig 934 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására, ami 4,5%-kal kevesebb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Az idén kiadott új engedélyek száma ezzel 10.060-ra emelkedett. Országosan még 39.706 engedély kiadására van mód. Eddig 10 olyan kérelmet fogadtak el, amelyet a kedvezménytörvény alapján nyújtottak be.

2002.01.03.

Svajda József az MSZOSZ Somogy Megyei Képviseletének vezetõje az 50 ezer Ft-os minimálbér emeléssel kapcsolatban jelezte, hogy “a legtöbb helyen nem az elbocsátások jelentettek problémát, hanem a szerzõdések egyoldalú módosítása. Ha a munkáltató hat órában állapítja meg a munkaidõt, továbbra is 40 ezer forint bért kell fizessen. Több ágazatot is mélyen érint a minimálbér emelése. Jellemzõen a mezõgazdaságban, a vasas szakmákban, a szociális területen és a kereskedelemben okoz gondokat. Döntõen a kis- és középvállalkozások problémáit tetézi, de a multinacionális vállalatok egy részét is érinti. A szakszervezetek aggodalmát inkább a bértorlódás okozza, amit csak a bértáblák módosítása akadályozna meg.”

2002.01.03.

Hír. Keresetet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz rendkívüli felmondásuk ügyében azok az alkalmazottak, akiket nemrégiben bocsátottak el a gyõr-likócsi Scholler Plast-Eder Kft-rõl. Németh Kálmán, az MSZOSZ Gyõr- Sopron Megyei Képviseletének vezetõje elmondta: szervezetük jogsegélyszolgálata vállalta az elbocsátottak ingyenes képviseletét. Annak a három dolgozóknak mondott fel az osztrák tulajdonú mûanyag-feldolgozó üzem vezetése, akik a bérekkel és munkakörülményeikkel elégedetlen munkavállalók petícióját átadták a munkaadó képviselõjének. Az üzem 80 dolgozója egységesen fogalmazta meg követeléseit.

2002.01.03.

Hír. Megalázónak tartják az Árvit Hûtõipari Rt gyõri telephelyén dolgozók azt a helyzetet, melyet az üzemben nemrég megváltoztatott munkaidõ-szabályozás okozott számukra. A panasz szerint 8 óra 40 percet kell az alkalmazottaknak naponta az üzemben tölteniük, és ha csak egy percet is késnek vagy annyival korábban mennek haza, fél órát levonnak tõlük. Ezzel szemben, ha 29 perccel tovább maradnak munkahelyükön, akkor nem kapnak plusz díjazást vagy lecsúsztatható idõt. Fél órát meghaladó túlórát csak elõzetes vezetõi engedéllyel számolhatnak el, a vezetõk azonban délutánonként nem érhetõk el, az elõírt feladatok teljesítése elõtt mégsem indulhatnak haza. A családosok különösen elkeseredettek amiatt, hogy csak késõ délutántól lehetnek gyerekeikkel. A megyei munkaügyi felügyelõség vizsgálja a kérdést. Német Kálmán, az MSZOSZ Gyõr- Sopron megyei képviseletvezetõje szerint a szakszervezetek ellenére elfogadott Munka Törvénykönyvével lehet összefüggésbe hozni az anomáliákat.

2002.01.07.

Hír. Németh Kálmán, az MSZOSZ Gyõr- Sopron megyei képviseletvezetõje szerint a megyét a Szlovákiában élõ, magyar anyanyelvû munkaerõ megjelenése érinti. Tájékoztatása alapján számuk a munkáltatói igények alapján változik. Pillanatnyilag 549 fõ dolgozik a megyében szezonális munkakörökben vagy határozott idejû munkaszerzõdéssel. A munkaügyi központ a hiányszakmákban örömmel várja a jól képzett munkaerõt a határon túlról.

2002.01.09.

Hír. Németh Kálmán, az MSZOSZ Gyõr- Sopron megyei képviseletvezetõje szerint manapság a szokásostól eltérõ, atipikus foglalkoztatási formákban rejlenek az új lehetõségek mellett a veszélyek is. Ezek szaporodásának oka a minimálbér emelése, illetve az Mt. módosítása. A hagyományos formák melletti alternatívákat a szakszervezeti vezetõ természetesnek tartja, de a szakszervezetek fokozott felelõsségére hívta fel a figyelmet. Németh Kálmán szerint az atipikus formák szabályozásában elengedhetetlen a szociális partnerek véleményének figyelembe vétele.

2002.01.11.

A magyar és a román vasas szakszervezetek tanácskozást tartottak Debrecenben a kedvezménytörvény és az annak kapcsán született magyar-román megállapodás kérdéseirõl. A szakszervezetek szerint ez a megállapodás mindkét ország munkaerõpiacán zavarokat okozhat, ezért a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a határokon átnyúlva is képviselik tagjaik érdekeit, illetve kölcsönösen vállalják egymás tagjainak érdekképviseletét. A magyar Vasas Szakszervezet megfelelõ információkkal látja el a hazánkban munkát vállaló INUREA tagokat, és a szakszervezet központját is. A két szövetség kéri a többi szakmai szakszervezetet, hogy hasonló megállapodásokkal vegyék elejét a hazai munkaerõpiaci feltételek romlásának.

2002.01.18.

Hír. A MÁV-nál lezárultak a bértárgyalások, az alapbér átlagosan 9,25%-kal emelkedik, ebbõl alanyi jogon 7%-ot kapnak, a többit a munkáltató differenciáltan osztja el. A VDSZSZ nem írta alá a megállapodást, így az még nem kollektív szerzõdés erejû megállapodás. A VDSZSZ szerint ez a mérték nem elegendõ ahhoz, hogy a 2001. évi elmaradást is behozzák a vasutasok.

2002.01.22.

Hír. Svajda József, az MSZOSZ Somogy megyei képviseletvezetõje elmondta, hogy a munkavállalók elvesztették második pihenõnapjukat, és munkaszüneti napokon is dolgoztathatják õket. Az elmúlt tizenkét év eredményeként a munkavállalói kiszolgáltatottság erõsödése megállíthatatlan. Két-három hónapos munkaszerzõdéseket kötnek velük, ami megfosztja õket a felmondási idõtõl és végkielégítéstõl. A minimálbér emelése kapcsán Svajda kiemelte: a bértorlódás miatt sokan hátrányba kerültek, abszolút mértékben romlott a bérhelyzet a megyében, a lemaradás nem csökken. A szakszervezet a béren kívüli juttatásokkal próbált javítani a munkavállalók helyzetén.

2002.01.22.

Hír. Svajda József, az MSZOSZ Somogy megyei képviseletvezetõje részt vett az Olasz Általános Munkásszövetség Veneto tartományi kongresszusán. Veneto tartomány szakszervezete a somogyiakkal évek óta közösen pályázik uniós pénzekre, sikerrel. Több interregionális programjuk az alapja annak, hogy Somogy ad otthont a legközelebbi határmenti találkozóra.

2002.01.23.

Hír. Milyen lehet az érdekegyeztetés gyermeke? címmel a szociális partnerség témájában rendeztek fórumot a Fidesz gyõri szervezete kezdeményezésére. A fórumon mintegy tucatnyi szakszervezeti vezetõ ismerhette meg, hogyan valósítanák meg a megjelent önkormányzati és országgyûlési képviselõk a partnerséget a munka világában kilenc hónap múlva. A Fidesz képviselõi a Gyõri Érdekegyeztetõ Fórum a GYÉF létrehozását tartották fontosnak.

2002.01.23.

Ülésezett az OMT, az ülés napirendjén, a korábbi szakszervezeti kérésnek megfelelõen a státustörvény keretében kiadható munkavállalási engedélyek száma és az ezzel összefüggõ vitás kérdések szerepeltek napirenden. A szakszervezetek javasolták, hogy az évi keretszám minden évben az OMT megállapodásának eredményeként szülessen meg, a kormány ezt nem fogadta el, lévén ez a gazdasági miniszter hatásköre. Mindazonáltal a számokban sem értettek egyet, a kormány javaslata 81.320 fõ, ezt a szakszervezetek magasnak találták. Borsik János (ASZSZ) szerint a kormány nem találta meg a módját, hogyan kezelje a magyar-román megállapodás nyomán kialakult helyzetet. Antalffy Gábor (KISOSZ) szerint a munkaerõpiac valóságos piac és a kérdést is ekként kell kezelni, folyamatos felülvizsgálattal a számot módosítani lehet. Az MSZOSZ közleményt adott ki, melyben határozottan elítélte a kormány megállapodását a román kormánnyal és kijelenti, hogy a hazai munkavállalók ellen irányuló lépésnek tekinti a megállapodást. Követeli a munkahelyek, a bérek és a munkakörülmények védelmét, valamint a megállapodás nyomán kialakult helyzet õszi felülvizsgálatát is.

2002.01.23.

Hír. A Magoszt jelölte ki a kormány arra, hogy a családi gazdaságoknak járó támogatások odaítélésérõl ajánlást adjon ki. Az agrár érdekképviseletek kérték a Magoszt, hogy errõl a lehetõségrõl mondjon le, és nem helyeslik a kormány magatartását sem. A MOSZ, a Magyar Parasztszövetség, a MEDOSZ és az AMSZ nyílt levele szerint a Magosz szerepvállalása alkotmányos jogokat sért, a Magosz viszont úgy gondolja, hogy a pályázatok elbírálásában való ajánlás lehetõsége nem újdonság az érdekképviseletek tevékenységében.

2002.01.24.

A Magyar Szakképzési Szakszervezet és az MSZP miniszterelnök-jelöltje együttmûködési nyilatkozatot írt alá. A szakszervezet képviselõje kijelentette, hogy ha a kormányprogramban szerepel a közalkalmazotti bérrendszer korrekciója, és az egységes közszolgálati szabályozás megalkotása, az jelen pillanatban megfelelõ garanciát jelent a közalkalmazottaknak. Az MSZP egyébként 21-én 35 szakszervezeti vezetõvel írt alá együttmûködési nyilatkozatot.

2002.01.26.

Hír. Az MSZOSZ soron kívüli elnökségi ülésen értékeli Orbán Viktor kormányfõnek a GT-n tett kijelentését, miszerint csak azoknak a szociális partnereknek van helyük a nemzeti fejlesztési program kidolgozásában, akik egyet értenek a kormányfõvel a célokban. Õry Csaba államtitkár szerint nem errõl van szó, de együtt gondolkodni csak azokkal lehet, akikkel a nemzet stratégiai kérdéseiben közös nevezõre lehet jutni.

2002.02.16.

Hír. Az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformja együttmûködési megállapodást írt alá az MSZP-vel. A platform vezetõje Schalkhammer Antal, helyette Lux Judit írta alá a megállapodást, amely - az aláíró véleménye szerint - nem parlamenti helyek elosztásáról, hanem tényleges együttmûködésrõl szól..

2002.02.18.

Az MSZOSZ Szövetségi Tanács értékelte az Európai Szociális Charta végrehajtását. A testület megállapította, hogy a munkavállalói jogok kérdés a kisebbik probléma, amelyet jogszabály-módosításokkal meg lehet oldani, gyakorlatilag azonban a papíron létezõ jogok sem érvényesülnek megfelelõen. A szakszervezet kezdeményezi, hogy hazánk ratifikálja a 4. és a 12. cikkelyt a méltányos bérrõl és a társadalombiztosításhoz való jogról, mivel ezek anyagi feltételei a gazdaságban adottak.

2002.02.21.

Hír. Gyõr-Sopron megyében a Vasas Szakszervezethez tartozó cégeknél 9,25-12,25 %-os fizetésemelést értek el. A gyõri Audiban, a mosonmagyaróvári Kühnénél, a lövõi Roto Elzettnél, a gyõri Philipsnél átlagosan 10 százalékos az emelés. Vannak cégek, ahol a 10 százalék alatti emelést béren kívüli juttatásokkal egyenlítik ki. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó Brau Union sörgyárban is egyezségre jutottak a felek a 10,65%-os béremelésben, a Dr. Oetker Kft. jánossomorjai üzemében 10-13%-os emelésben egyeztek meg.

2002.02.22.

Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, országgyûlési képviselõ. Ötvenhat éves volt. Temetése 2002. március 1-én lesz Tatabányán.

2002.02.23.

Hír. A Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezete 21-én 26 ruhaipari céggel írt alá bérmegállapodást erre az évre. A társaságok 8,5-11% közötti átlagkereset-emelésre vállaltak kötelezettséget, ugyanakkor változatlanul nagy gondot okoz, hogy a bértarifa-szorzókat a minimálbér emelése miatt módosítani kellett és a cégek jelentõs részének ezen felül nincs forrása béremelésre.

2002.03.01.

Hír. A MÁV az idén a január 1-éig visszamenõleg 10,5%-os béremelést hajt végre, jelentették be a KVM-ben. A miniszter szerint a gazdaság teljesítõképességének javulása teszi lehetõvé a tervezettnél nagyobb béremelést. A MÁV-nál nincs bérmegállapodás erre az évre, a szakszervezetek a VÉT sürgõs összehívását kérik a béremelés elosztásának megtárgyalása céljából, egyúttal üdvözlik a miniszter bejelentését, amely bérköveteléseik realitását igazolja. Borsik János (MOSZ) szerint a béremelésnek politikai üzenete is van, mindazonáltal a bejelentés a MÁV menedzsmentjének felmentésével egyenértékû.

2002.03.07.

Soron kívüli ülést tart a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács az idei bérfejlesztésrõl, illetve a MÁV Rt. menedzsmentje által nyilvánosságra hozott bérfejlesztés mikéntjérõl. A társaság már végrehajtott 9,25% béremelést, összesen azonban 10,5%-ra van lehetõség, így a VÉT napirendjén a különbözet elosztása szerepel.

2002.03.09.

A VÉT rendkívüli ülésén nem sikerült megállapodni a napirendrõl, így elmaradt az ülés. A vita azon bontakozott ki, hogy a munkáltató tájékoztatja a szakszervezeteket, vagy tárgyalni kíván a bérfejlesztésrõl. Mivel a munkáltatói tárgyalócsoport ragaszkodott a tájékoztatáshoz, a szakszervezetek pedig tárgyalni szerettek volna az ülés kudarcba fulladt. A szakszervezetek egyébként saját javaslataikat is szerették volna elõterjeszteni, és az eddig béremelés végrehajtását is napirendre tûznék. Így a MÁV vezérigazgatói utasításban osztja el a béremelést.

2002.03.11.

Hír. Választási együttmûködési megállapodást ír alá 11-én az MSZOSZ baloldali munkásplatformja és a Munkáspárt. A szocialista-szociáldemokrata platform elnöki széke Schalkhammer Antal halálával megüresedett, de erre a posztra várhatóan az õszi kongresszusig nem választanak mást. A konföderáción belül megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, szükség van-e a platformra egyáltalán.

2002.03.27.

Hír. A VÉT-ben a rendkívüli ülés összehívása ellenére sem folytattak tárgyalásokat az idei béremelés kiegészítésének elosztásáról, mert a MÁV meghívta a PVDSZ-t is, mint amely elõtte igazolta reprezentativitását, a szakszervezetek viszont ezt nem fogadták el. Gaskó István szerint a társ szakszervezetek számára is igazolni kell a reprezentativitást. A VDSZSZ így visszavonta az ülés összehívására tett javaslatát, a MÁV pedig elosztotta a béremelést.

2002.03.30.

Hír. A Vasutasok Szakszervezete úgy tudja, hogy a MÁV-nak kell kigazdálkodni a miniszter által beígért és végrehajtott kiegészítõ béremelés fedezetét. A szakszervezet tájékoztatást kért a cégvezetéstõl, hogy igaz-e a hír. Levelére egyelõre nem kapott választ.

2001.01.31.

Sajtótájékoztatót tartott a KKDSZ, amelyen a szervezet vezetõje, Vadász János kifejtette, hogy a közalkalmazotti bértábla ügyében tovább folytatják a harcot. A döntés, hogy milyen eszközöket vegyenek igénybe a továbbiakban, a SZEF vezetõ testületének kezében van. A KKDSZ vezetése úgy látja, hogy ebben a helyzetben mindenképpen össze kell fogni a közalkalmazottakat tömörítõ szakszervezeteknek és nem szabad hagyni, hogy külsõ erõk megbontsák az egységet.

2002.01.16.

Hír. A SZEF február 7-re tûzte ki a szövetségi tanács ülését, ahol a KOMT január 30-i ülése után döntenek arról, hogy a konföderáció támogatja-e a KKDSZ újabb sztrájk-kezdeményezését. Vadász János KKDSZ elnök szerint a közalkalmazottak most döbbentek rá, hogy bruttó 50.000 Ft a fizetésük (az 551 ezer közalkalmazottból 360 ezernek), minek következtében nagyon nagy a felháborodás. Vadász szerint a február 4-5-i parlamenti ülés elõtt általános figyelmeztetõ sztrájkra is sor kerülhet, a szakszervezetek szeretnék elérni, hogy a parlament ezen az ülésen módosítsa a bértáblát.

2002.01.17.

A BRDSZ rendkívüli, kibõvített tanácsülést tartott, amelyre meghívta Szabó Endrét, a SZEF elnökét és Pintér Sándor belügyminisztert is. A szakszervezetek részérõl felszólalók mindenek elõtt a közalkalmazotti bérhelyzet tarthatatlanságát hangsúlyozták, kiemelve a különösen torz bérarányokat. A belügyminiszter elmondta, hogy hosszabb idõszak felhalmozódott gondjait kellene egyszerre megoldani, az ez évi 15%-os illetményemelés is nagy erõfeszítésébe került a tárcának, mindazonáltal felajánlotta a tárca segítségét a különbözõ jogállású, de azonos munkát végzõk bérezésében fellelhetõ nagy különbségek csökkentéséhez. Bárdos Judit, a szakszervezet fõtitkára megköszönte az elmúlt idõszak béremeléseit, de hangsúlyozta a helyzet tarthatatlanságát is, kérte egy belügyi pótlékrendszer kidolgozását, vagy a külföldi munkavállalási lehetõségek megteremtését, a közalkalmazotti életpályamodell mielõbbi kidolgozását. A szakszervezeti vezetõ szerint a jelenlegi feszültségeket oldó intézkedéscsomagot ki kell dolgozni.

2002.01.19.

Hír. 18-án úgy döntött a KKDSZ országos vezetõsége, hogy országos sztrájkfelmérést végez abban a kérdésben, legyen-e a sztrájk a közalkalmazotti bértábla korrekciója érdekében. Ha a tagság válasza igen, és a SZEF is támogatja az akciót, a sztrájkot a parlament február 4-5-i ülésszaka elõtt megszervezik.

2002.01.21.

Hír. Az OM elkészítette a pedagógus életpálya-modell elsõ tervezetét, amelyhez a szakszervezetek és az intézmények is megtehették észrevételeiket. A PSZ szerint önálló bértáblára, csökkentett nyugdíj-korhatárra, a korábbi határidõ betartására és általában részletesebben kidolgozott, alaposabb anyagra van szükség. Az FDSZ szerint a bérrendezés nélkülözhetetlen elõzménye a modell bevezetésének, amelyben egyébként kifogásolják a bérrendezés ütemét, a pótlékok rendezetlenségét és a címeket is. Az OM szerint bõvebb munkaanyag márciusra készül.

2002.02.07.

Hír. A SZEF a múlt heti KOMT ülés óta arra vár, hogy a kormány reagáljon az ott elhangzott javaslatukra a közalkalmazottak béremelésével kapcsolatosan. A 17%-os emelés lehetõvé tenné a bértábla kiigazítását, szemben a kormány terveiben szereplõ 7,75%-kal. A SZEF a kormány válaszának ismeretében dönt arról, kezdeményez-e valamilyen akciót vagy nem.

2002.02.12.

Hír. Noha az OM a korábbi héten bejelentette, hogy elkészült a pedagógus életpálya program tervezete, a szakszervezetek még nem kapták meg az anyagot. A szakszervezetek bírálták a modellrõl készített Tárki felmérést, miszerint az nem elég alapos, fõként mivel a minta nagyon kicsi, az 1%-ot sem éri el.

2002.02.14.

A SZEF és az ÉSZT nyilatkozata

A Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megalázónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány tegnapi ülésén válaszra sem méltatta a több mint félmillió közalkalmazott béreinek ez évi emelésére vonatkozó szakszervezeti javaslatokat. A közszféra szakszervezetei és a kormány között létrejött megállapodás nem hozott pozitív változást a szociális partnerekkel folytatott érdekegyeztetésben. A Közalkalmazottak Munkaügyi Tanácsa (KOMT) az érdemi párbeszéd helyett meghallgatási fórumként mûködik. A szétforgácsolt és összehangolatlan életpálya-tervek csak az ígéretek zsúfolt padlásán helyezhetõk el, és semmiképpen nem értelmezhetõk a közalkalmazottak idei bérhelyzetére vonatkozó válaszként. A SZEF és az ÉSZT felhívja a kormányt, sürgõsen adjon nyilvános választ a közalkalmazottak ez évi béremelését célzó javaslatokra. A SZEF Szövetségi Tanácsa és az ÉSZT Elnöksége február 20-án a kormány álláspontjának ismeretében dönt a további teendõkrõl.

Budapest, 2002. február 13.

2002.02.21.

Hír. Sajtótájékoztatót tartott a SZEF, miután a Szövetségi Tanács megtárgyalta a kormány visszautasító magatartásából eredõ következményeket, illetve tennivalókat. A SZEF szerint ezzel a kormány hallgatólagosan felmondta a hároméves megállapodást, és ezt a SZEF nem hagyhatja szó nélkül. Ugyanakkor, a választásokra tekintettel sem sztrájkot, sem demonstrációt nem szerveznek, viszont támogatják, hogy a tagszervezetek tartsanak tiltakozó nagygyûléseket. Az elsõ ilyen gyûlésre Zalaegerszegen, február 26-án kerül sor. Õry Csaba nyilatkozata szerint a kormány tavaly jelentõsen túlteljesítette a megállapodást, és nincs szándékában felmondani. Szeretné, ha a tárgyalásokon az életpályaprogram kidolgozására lehetne koncentrálni vita helyett.

2002.02.21.

Hír. Pintér Sándor belügyminiszter nehezményezte, hogy a BRDSZ és a FRSZ vezetõi részt vettek az MSZP biztonságpolitikai fórumán. A szakszervezetek vezetõi szerint minden szakmai rendezvényen helyük van a szakszervezeteknek, így tiltakoznak az ellen, hogy a miniszter ezt nehezményezze.

2002.03.05.

A PSZ-ben sajtótájékoztatót tartottak az aláírásgyûjtési akcióról, miután az OVB 4-én bejelentette, hogy háromszor annyi aláírás gyûlt össze, mint amennyi szükséges lett volna a Kjt. bértáblájának parlamenti napirendre tûzéséhez. Borbáth Gábor, a PSZ fõtitkára elmondta, hogy az Országgyûlés leendõ elnökének az elsõ ülésnapon kell bejelentenie a napirendre tûzés tényét, majd 3 hónap alatt kell döntést hozni az ügyben. A PDSZ és az FDSZ vezetõi szerint is sürgõsen tenni kell valamit az oktatás-finanszírozás ügyében, a felsõoktatásban, az FDSZ szerint, különösen kényes a helyzet az informatikusok sorozatos kilépései miatt. Végül is a döntés a nyár közepére várható, aminek következtében a szeptemberi iskolakezdésre már jobb feltételek között kerülhetne sor.

2002.03.12.

Hír. A KKDSZ javasolja a SZEF-nek, hogy a március 18. és március 30. közötti idõszakban szervezzen konferenciát a közszolgálati reformról, a közalkalmazottak és köztisztviselõk jövõjérõl. A tanácskozásra meghívnák a szocialista miniszterelnök-jelöltet is, hogy ismertesse a pártprogramnak ezt a részét. Vadász János elnök szerint a Fidesznek nincs ilyen jellegû programja. A KKDSZ álláspontja szerint egységes közszolgálati törvényre és megfelelõ bérezésre van szükség. Michalkó Péter (KSZSZ) szerint differenciáltabban kellene fogalmazni ebben a kérdésben, mivel az azonos jogállás nem jelent azonos bért és azonos kötelezettségeket sem. Kiss Péter nyilatkozata szerint a bérproblémát a bártábla radikális emelésével kellene megoldani, és egy egységes közszolgálati kerettörvényen belül ágazati szabályozást kell kialakítani.

2002.03.18.

Hír. A KKDSZ levélben javasolta a NKÖM-nek, hogy a Nemzeti Színház építésénél megtakarított 1 milliárd forintot fordítsa a nem szakalkalmazottak illetményének 10%-os emelésére, a kulturális intézmények ezen alkalmazottaira ugyanis nem vonatkozik az ágazati illetményszorzó, aminek folytán alacsony bérszintjükön ennek bevezetése nem változtatott.

2002.03.21.

Hír. A SZEF levélben hívta meg a nagyobb pártok miniszterelnök jelöltjeit egy tájékozódó megbeszélésre, amelynek témája a pártok közszolgálattal kapcsolatos terveinek ismertetése. A Fidesz még nem válaszolt a meghívóra, a SZEF a válaszra április elejéig vár.

2002.01.10.

Hír. Január elején az AMSZ titkársága a 2001. évi OFA pályázati támogatásban részesített projektekrõl készített pénzügyi, majd szakmai beszámolót. A szövetség két felkért szakértõje helyzetfeltátó tanulmányt készített a középszintû társadalmi párbeszéd helyzetérõl a mezõgazdaságban.

2002.01.15.

Hír. Január elsõ felében az FVM Európai Integrációs Fõosztálya az EIT Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Munkabizottsága februári ülése elõkészítése keretében megküldte az elõzõ ülés jegyzõkönyvét és a napirendi pontokra javaslatot kért.

2002.01.15.

Az OFA tanácskozást tartott a társadalmi partnerek képviselõi részére a 2001. évi pályázati tapasztalatok kiértékelése és a 2002-re vonatkozó javaslatok kialakítása céljából.

2002.01.18.

Január 18-án ülést tartott az OMT Munkaerõpiaci Bizottsága, és a Gazdasági Tanács Stratégiai Bizottsága. Ez utóbbi napirendjén a GT plenáris ülésének elõkészítése szerepelt. Az AMSZ képviselõje a megbeszélésen kritikai észrevételeket tett a túlzottan optimista kormányzati helyzetértékeléssel kapcsolatban. Kifejtette, hogy a gazdaság egészének örvendetes fejlõdése nem terjed ki az agráriumra. Javasolta, hogy a miniszter vegyen részt a GT plenáris ülésén.

2002.01.20.

Hír. Az AMSZ csatlakozott az Agrárkamara és a MOSZ kezdeményezéséhez és kérte az Országgyûlés által elfogadott földtörvény módosítását és a Nemzeti Földalapról szóló egyes rendelkezések alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

2002.01.23.

Január 23-án 13 órakor az OMT Munkaadói Oldala egyeztetést tartott a 14 órakor kezdõdõ plenáris ülés elõtt. Napirenden a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló rendeletnek a státustörvény miatt szükséges módosítása szerepelt.

2002.01.23.

Hír. A AMSZ is részese volt annak a levélnek, amelyet az agrár érdekképviseletek a Magosznak küldtek. E szervezetet jelölte ki a kormány arra, hogy a családi gazdaságoknak járó támogatások odaítélésérõl ajánlást adjon ki. Az agrár érdekképviseletek kérték a Magoszt, hogy errõl a lehetõségrõl mondjon le, és nem helyeslik a kormány magatartását sem. A MOSZ, a Magyar Parasztszövetség, a MEDOSZ és az AMSZ nyílt levele szerint a Magosz szerepvállalása alkotmányos jogokat sért, a Magosz viszont úgy gondolja, hogy a pályázatok elbírálásában való ajánlás lehetõsége nem újdonság az érdekképviseletek tevékenységében.

2002.01.24.

Az MTA tanácstermében ülésezett a Gazdasági Tanács. Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatást adott a 2001. évi gazdasági folyamatokról és a 2002. évi kilátásokat ismertette. A GT aktuális ügyeket is megvitatott. Az Agrárkamara elnöke a külügyminisztérium értékelésére hivatkozva ismertette az agrárium problémáit a közeli EU-csatlakozás fényében. E témakörben, a Nemzeti Fejlesztési Terv véleményezése ügyében kisebb polémia alakult ki.

2002.01.30.

Hír. Január 29-én az Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága, 30-án a Mezõgazdasági Bizottsága ülésezett és a következõ napirendeket tárgyalta meg: Tájékoztató a szövetkezeti üzletrészek állam általi megvásárlására vonatkozó kormányhatározatok végrehajtásáról; Tájékoztató a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításáról; Jelentés a mezõgazdasági termelõk beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról

2002.02.06.

Február 4-én az OMT Munkaadói Oldala egyeztetést tartott a február 15-i ülés elõkészítéseként. A hónap folyamán teljes lendülettel folytak a középszintû társadalmi párbeszéd helyzetét felmérõ tanulmány munkálatai. Február 5-6-án megkezdõdött az OFA “Szociális Partnerek Európai Uniós Felkészülési Programja” oktatási munkája. A Strukturális Alapok felhasználásának folyamata témakörében folyt képzés.

2002.02.12.

Február 12-én a Nemzeti ILO Tanács tartott ülést, amelyen megvitatta ez évi munkatervét. Ugyanerre a napra összehívtak a Fejlesztési és Képzési Tanács ülését is.

2002.02.14.

Február 14-én a Külügyminisztériumban ülésezett az Európai Integrációs Tanács, amely megvitatta az EU csatlakozással kapcsolatos, mezõgazdaságra vonatkozó munkaanyagot. Elfogadott egy nyilatkozatot - melyhez késõbb két szakszervezet nem csatlakozott -, amely felhívta a politikai pártokat arra, hogy ne tegyék az EU-csatlakozást választási kampányuk témájává, nehogy az sértse, vagy sérthesse az ország gazdasági érdekeit.

2002.02.15.

Február elsõ felében az AMSZ Vállalkozói Tagozata elõkészítette a Közép-magyarországi Régiójának megalakulását egy gödöllõi konferencia keretében. Ezzel párhuzamosan megkezdõdtek a programegyeztetések a 2002. évi munkatervvel kapcsolatban.

2002.02.15.

Február 15-én az OMT plenáris ülést tarlott. Napirendjén szerepelt az Országjelentés az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl; Tájékoztató a 2001. március 31-ig nyilvántartásba vett kollektív szerzõdésekrõl; A kollektív szerzõdések regisztrálási rendjérõl szóló MüM rendelet módosítása.

2002.02.19.

Az FVM-ben ülésezett az EIT Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Munkabizottsága. 3 napirendet tárgyaltak: Beszámoló a csatlakozási tárgyalások aktuális helyzetérõl; Az Európai Bizottság javaslata a bõvítés finanszírozására; A mezõgazdasági termelõk és vállalkozók felkészítése a csatlakozásra.

2002.02.22.

Február 22-én került sor az EU Dublini Alapítvány kutatási igazgatója, Timo Kauppinen és munkatársa budapesti látogatására. Az alapítvány vezetõje és munkatársa az “EMU/EURQ: A változások elõrejelzése a munkaügyi kapcsolatokban, a tagelölt országokban” címû kutatási témáról tájékoztattak és kértek véleményt.

2002.02.23.

Hír. Február 22-23-án másfél napos konferenciát tartott Gödöllõn az AMSZ Vállalkozási Tagozatának Közép-magyarországi Regionális Szervezete. Fogadta õket dr. Dinvény Judit dékán, és tájékoztatta a résztvevõket a Szent István Egyetemen folyó oktatási-kutatási munkáról, az együttmûködési lehetõségekrõl. Májusban a VT újabb országos rendezvényt szeretne tartani.

2002.02.28.

Az OMT Munkaadói Oldala egyeztetést tartott. Két beszámolót hallgatott és vitatott meg: 1. Az EU-Magyarország Konzultatív Vegyes Bizottság 2000-2001. évben végzett tevékenységérõl, és 2. Az Országos Területfejlesztési Tanács 2001. évi tevékenységérõl.

2002.03.04.

A munkaadói szövetség képviselõi beadványban kérték az alkotmánybíróságot, hogy a termõföldrõl szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításáról szóló törvények utólagos normakontrollját kezdeményezõ beadványokat soron kívül tûzze napirendre.

2002.03.05.

Március 5-én az OFA szervezésében folytatódott az EU szakértõi képzés. Témája Az Európai Szociális Alap mûködési gyakorlata - a programvégrehajtás intézményei és folyamata volt.

2002.03.07.

Március 7-én az OMT Munkaadói Oldala tartott egyeztetést. Többek között megtárgyalták a Széchenyi hitelkártyával kapcsolatos lehetõségeket és a BKIK valamint VOSZ Szervezeteken kívüli szövetségek csatlakozási feltételeit. Közös álláspont nem alakult ki.

2002.03.08.

Március 8-án került sor az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága elnökének és a Munkaadói Oldal képviselõinek találkozójára a Gazdasági Minisztérium épületében.

2002.03.12.

Március 12-én délelõtt a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttmûködési Szövetsége tartotta elnökségi ülését, majd Közgyûlését. A résztvevõk megtárgyalták a 2001. évi terv szakmai és pénzügyi teljesítését valamint a 2002. évi feladatukat és költségvetést. E nap délutánján az ILO szervezésében szemináriumon vettek részt a szociális partnerek az Európai Szociális Karta és az ILO szociális egyezményei, ajánlásai témakörben.

2002.03.18.

Hír. Március 13-án délután a szociális partnerek EU-szakértõi képzésben résztvevõ képviselõi angol nyelvi tudásfelmérõ vizsgát tettek. Március 18-án a holland Polder modell ismertetésének keretében kommunikációs tréningen vettek részt a munkavállalói és munkaadói szövetségek képviselõi. Március 27-én az EU-szakértõi képzés keretében a portugál gyakorlattal ismerkedhettek a szakértõk elõadás és konzultáció formájában.

2002.03.25.

Hír. Március 20-án az Agrárkoordinációs Fórum szervezetei rendezvényt tartottak Budapesten, a Magdolna utcai Vasas székházban. A Gazdasági Minisztériumban a 2002. évi Nemzeti Foglalkoztatási Tervvel kapcsolatban folytattak konzultációt, majd március 25-én az FVM-ben került sor konzultációra az EU agrár csatlakozással kapcsolatos munkaanyagáról. Az AMSZ ügyvezetõsége elkezdte saját álláspontjának kialakítását.

2002.03.28.

Március 28-án a Magyar Agrárkamara elnöksége, az AMSZ, a MOSZ, a MEDOSZ és a Magyar Parasztszövetség agrárfórumot tartott. A résztvevõk megvitatták az EU Bizottsága által 2002. január 30-án közzétett, a bõvítés finanszírozására vonatkozó irányelvek agrár összefüggéseit. Ezzel kapcsolatban közös nyilatkozatot fogadtak el és hoztak nyilvánosságra. I

2001.01.21.

Nemzetközi tanácskozást tartott az ÁFEOSZ Budapesten svéd szövetkezeti szakemberek részvételével, akik elõadásokat tartottak az EU csatlakozás, illetve az Európai Unió piacán való megjelenés kérdéseirõl. Zs. Szõke Zoltán alelnök a tanácskozás megnyitójában hangsúlyozta, hogy a svéd tapasztalatoknak számunkra különös jelentõsége van.

2002.02.19.

Matolcsy György gazdasági miniszter találkozott a KÉSZ szervezetek vezetõivel. A találkozó témája a kis- és középvállalkozásokat érintõ aktuális gazdasági kérdések megvitatása volt. A tárgyalás eredményeként megállapodás született, hogy az árfolyamsáv szélesítésébõl adódóan veszteséget szenvedett, exportra termelõ tagszervezeteinkbõl összeállítás készül a Gazdasági Minisztérium részére.

2002.03.08.

Március 8-án került sor az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága elnökének és a Munkaadói Oldal képviselõinek találkozójára a Gazdasági Minisztérium épületében.

2002.03.12.

Március 12-én délelõtt a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttmûködési Szövetsége tartotta elnökségi ülését, majd Közgyûlését. A résztvevõk megtárgyalták a 2001. évi terv szakmai és pénzügyi teljesítését valamint a 2002. évi feladatukat és költségvetést. E nap délutánján az ILO szervezésében szemináriumon vettek részt a szociális partnerek az Európai Szociális Karta és az ILO szociális egyezményei, ajánlásai témakörben.

2002.03.18.

Hír. Március 13-án délután a szociális partnerek EU-szakértõi képzésben résztvevõ képviselõi angol nyelvi tudásfelmérõ vizsgát tettek. Március 18-án a holland Polder modell ismertetésének keretében kommunikációs tréningen vettek részt a munkavállalói és munkaadói szövetségek képviselõi. Március 27-én az EU-szakértõi képzés keretében a portugál gyakorlattal ismerkedhettek a szakértõk elõadás és konzultáció formájában.

2002.02.19.

Matolcsy György gazdasági miniszter találkozott a KÉSZ szervezetek vezetõivel. A találkozó témája a kis- és középvállalkozásokat érintõ aktuális gazdasági kérdések megvitatása volt. A tárgyalás eredményeként megállapodás született, hogy az árfolyamsáv szélesítésébõl adódóan veszteséget szenvedett, exportra termelõ tagszervezeteinkbõl összeállítás készül a Gazdasági Minisztérium részére.

2002.03.08.

Március 8-án került sor az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága elnökének és a Munkaadói Oldal képviselõinek találkozójára a Gazdasági Minisztérium épületében.

2002.03.12.

Március 12-én délelõtt a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttmûködési Szövetsége tartotta elnökségi ülését, majd Közgyûlését. A résztvevõk megtárgyalták a 2001. évi terv szakmai és pénzügyi teljesítését valamint a 2002. évi feladatukat és költségvetést. E nap délutánján az ILO szervezésében szemináriumon vettek részt a szociális partnerek az Európai Szociális Karta és az ILO szociális egyezményei, ajánlásai témakörben.

2002.03.18.

Hír. Március 13-án délután a szociális partnerek EU-szakértõi képzésben résztvevõ képviselõi angol nyelvi tudásfelmérõ vizsgát tettek. Március 18-án a holland Polder modell ismertetésének keretében kommunikációs tréningen vettek részt a munkavállalói és munkaadói szövetségek képviselõi. Március 27-én az EU-szakértõi képzés keretében a portugál gyakorlattal ismerkedhettek a szakértõk elõadás és konzultáció formájában.

2002.03.20.

Hír. Az IPOSZ felmérést készít tagjai körében arról, hogy a vállalkozások mennyire készültek fel az uniós csatlakozásra. Az érdekképviselet a mintegy 10 ezer vállalkozás megkérdezése után jelentés készít a kormánynak arról, hogy milyen beruházási volumen várható a felkészülés során. Az Iposz az elkövetkezõ idõszakban középponti feladatának tartja a felkészülés támogatását, amelyet mindenek elõtt információk nyújtásával és a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal segíthet elõ.

2002.01.23.

Ülésezett az OMT, az ülés napirendjén, a korábbi szakszervezeti kérésnek megfelelõen a státustörvény keretében kiadható munkavállalási engedélyek száma és az ezzel összefüggõ vitás kérdések szerepeltek napirenden. A szakszervezetek javasolták, hogy az évi keretszám minden évben az OMT megállapodásának eredményeként szülessen meg, a kormány ezt nem fogadta el, lévén ez a gazdasági miniszter hatásköre. Mindazonáltal a számokban sem értettek egyet, a kormány javaslata 81.320 fõ, ezt a szakszervezetek magasnak találták. Borsik János (ASZSZ) szerint a kormány nem találta meg a módját, hogyan kezelje a magyar-román megállapodás nyomán kialakult helyzetet. Antalffy Gábor (KISOSZ) szerint a munkaerõpiac valóságos piac és a kérdést is ekként kell kezelni, folyamatos felülvizsgálattal a számot módosítani lehet. Az MSZOSZ közleményt adott ki, melyben határozottan elítélte a kormány megállapodását a román kormánnyal és kijelenti, hogy a hazai munkavállalók ellen irányuló lépésnek tekinti a megállapodást. Követeli a munkahelyek, a bérek és a munkakörülmények védelmét, valamint a megállapodás nyomán kialakult helyzet õszi felülvizsgálatát is.

2002.02.19.

Matolcsy György gazdasági miniszter találkozott a KÉSZ szervezetek vezetõivel. A találkozó témája a kis- és középvállalkozásokat érintõ aktuális gazdasági kérdések megvitatása volt. A tárgyalás eredményeként megállapodás született, hogy az árfolyamsáv szélesítésébõl adódóan veszteséget szenvedett, exportra termelõ tagszervezeteinkbõl összeállítás készül a Gazdasági Minisztérium részére.

2002.03.04.

Megtartotta idei elsõ ülését a KISOSZ Országos Tanácsa. A tagegyesületek elnökeit és apparátusvezetõit a Bács-Kiskun megyei szervezet látta vendégül. A keddi tanácsülésen Dr. Antalffy Gábor ügyvezetõ elnök köszöntette az OT tagjait és a meghívott vendéget, Dr. Szécsi Gábort, Kecskemét megyei jogú város polgármesterét. A hivatalos napirendek ismertetése elõtt az ügyvezetõ elnök megköszönte a meghívott volt Heves megyei elnök, Fitala Zoltán közel 12 éves elnöki tevékenységét, a szövetség és az apparátus nevében átadott ajándékokkal további sok sikert kívánt munkájához. Ezt követõen az Országos Tanács elfogadta a napirendi pontokat, és meghallgatta Dr. Szécsi Gábor polgármestert, aki tájékoztatást adott a város vállalkozóinak helyzetérõl, és azokról az intézkedésekrõl, amelyekkel a város támogatni kívánja a kereskedõk és vendéglátók fejlõdését. Ehhez kapcsolódva az ügyvezetõ elnök tájékoztatást adott arról, hogy a KÉSZ érdekképviseleti vezetõit a tanácskozást megelõzõ héten fogadta Matolcsy György gazdasági miniszter, ahol többek között szóba került a KISOSZ tagságát alkotó kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások helyzete. A megbeszélés alapján az ügyvezetõ elnök egyenlõre nem látott esélyt arra, hogy a hazai bolti kiskereskedõk a versenyjogszabályok módosításával bármilyen védelmet is kapnának a közlejövõben a multinacionális hálózatok terjeszkedése ellen, viszont a szaktárca támogatná egy olyan országos program kialakítását, amelynek segítségével a nagyobb településeken megfelelõ családi típusú vállalkozás keretében üzemelõ panzió és korszerû vendéglõ állna a turisták rendelkezésére. Az ügyvezetõ elnök felvetette, hogy célszerû lenne egy olyan országos KISOSZ fejlesztési program projekt szerû összeállítása, amelynek során a tagszervezetek felmérnék a területükön mûködõ vendéglátó vállalkozások helyzetét és kiválasztanák azokat a vállalkozásokat, amelyek alkalmasak a fejlesztések végrehajtására, és ezek támogatására pályázat kiírását kezdeményezné a szövetség. A hozzászólásokat Oláh Ferenc társelnök kezdte, visszautalva a Gyõr-Moson-Sopron megyében végrehajtott vendéglátó vállalkozások felmérésére, és javasolta, hogy ennek tapasztalatai egy országos program keretében hasznosítsa a KISOSZ. A Fejér megyei tagszervezet részérõl Vizi György elnök jelezte, hogy egy ilyen program sikeréhez egyszerûn adminisztrációval rendelkezõ pályázat kiírására lenne szükség. Tolna megye részérõl Dr. Fischer Sándor két dolgot emelt ki, egyrészrõl a program végrehajtásának alapját egy alapos felméréssel lehet biztosítani, amelyhez forrásokat kell szerezni, másrészrõl a programot alkalmasnak találja arra, hogy a tagszervezetek tisztségviselõi és apparátusának tagjai lejárják a területüket és erõsítsék a személyes kapcsolatot a vállalkozó tagsággal. Az OT tagjai egyhangú szavazással megbízták a szövetség vezetõit, hogy dolgozzák ki a program menetrendjét és a végrehajtás lehetõségérõl kezdeményezzenek tárgyalásokat a szaktárcával. Az ügyvezetõ elnök még az elsõ napirendi ponttal összefüggésben tájékoztatást adott a sajtóban igen nagy nyilvánosságot kapott ún. Széchenyi hitelkártya bevezetésével kapcsolatban. Matolcsy György gazdasági miniszter a már említett tárgyalásokon jelezte, hogy a szaktárca közvetít az érintettek között az ezzel kapcsolatosan kialakult konfliktusban, amelynek eredményeképpen a Széchenyi kártyát a VOSZ tagságon kívül a többi szervezetnél legalább egy éve tagsági viszonyban álló vállalkozók is igénybe vehetik. Az MKIK-val történt elsõ tárgyaláson még megállapodás nem született, azonban a KISOSZ jelezte, hogy a feltételek egyeztetése és kidolgozása esetén a tagjai érdekében kész együttmûködni a kezdeményezõ szervezetekkel, azaz minden KISOSZ tag is jogosult lesz a Széchenyi kártyára, ha a szövetség bármely tagszervezetének legalább egy éve tagja. Az elsõ napirendi pont keretében ezt követõen az OT tárgyalta a szövetség 2002. évi érdekképviseleti céljait. Az ügyvezetõ elnök az írásos elõterjesztést kiegészítette azzal, hogy az érdekképviseleti célok egyrészrõl az elmúlt év végén megfogalmazott gazdaságpolitikai elvárások végrehajtását célozzák, kiemelkedõ szerepet kap az Európai Uniós tagságra történõ szakmaspecifikus felkészítés. Ez utóbbi érdekében a KISOSZ 2002. év elején két önálló jegyzetet készített, egyrészrõl a Bolti kiskereskedõk EU kézikönyvét, másrészrõl a Vendéglátó kisvállalkozások EU kézikönyvét. Ezekhez a KISOSZ irodáiban lehet hozzájutni. Az elõterjesztéshez csatlakozott a Kereskedelmi Élet címû újság továbbfejlesztésével kapcsolatos vita. Miután az érdekképviseleti célok megfogalmazása a KISOSZ által bevezetett minõségügyi rendszer részét képezi, e témához kapcsolódva Mészáros Gáborné szakképzési igazgató tájékoztatást adott a tagszervezeteknél lefolytatásra kerülõ megyei minõségügyi felülvizsgálati auditok menetrendjérõl. A KISOSZ szervezetfejlesztése körében az Országos Tanács tagjai a tagszervezés fontosságát és a szolgáltatások fejlesztését tartották elsõdlegesnek, az újság kérdésével kapcsolatban pedig olyan döntés született, hogy a következõ tanácsülésre a vezetés és a kiadást biztosító társelnök több alternatívát tartalmazó részletes elõterjesztést készít. A második napirendi pont keretében az Országos Tanács az írásos elõterjesztés alapján jóváhagyta egy vállalkozói kérdõív megküldését a KISOSZ tagok részére. A kérdõív elsõ része a KISOSZ által megkezdett szakmaspecifikus EU képzésre, információkiadásra és jegyzetek készítésére vonatkozott, a második pedig a kisvállalkozások tõkeellátottságára vonatkozó kérdéseket tartalmazta. A kérdõívek kitöltésével és feldolgozásával kapcsolatos menetrendet az OT tagjai egyhangúlag elfogadták, egyben megegyeztek abban is, hogy az elmúlt két év jelentõs mértékû minimálbéremelésével kapcsolatos hatásvizsgálatra az õszi, 2003. évi minimálbértárgyalásokra történõ felkészülés keretében tér vissza a KISOSZ. Az OT döntésének megfelelõen a jóváhagyott kérdõívet az újság közli, várják vállalkozó tagok véleményét a szerkesztõségben, és az országos központban. A harmadik napirendi pont keretében az Országos Tanács tagjai tudomásul vették a decemberi ülésen, megválasztott megyei elnökökbõl álló bizottság munkájáról szóló tájékoztatást, a különbözõ szintû kormányzati és minisztériumi kitüntetésre javasolt személyek összetételérõl. A KISOSZ apparátusa a döntésének megfelelõen a javaslatok a kormányzat részére megküldte a jogszabályban rögzített menetrend szerint. A negyedik napirendi pont keretében az Országos Tanács írásos tájékoztatást kapott a külföldi utasok számára adható általános forgalmi adó visszatérítésének új szabályozásáról. A tájékoztató anyaggal kapcsolatban döntés született arról, hogy az új szabályozást az újságban le kell közölni, ezt olvasóink a számban részletesen megismerhetik. A testületi ülés zárásaként sajtótájékoztató megtartására került sor, az ügyvezetõ elnök pedig megköszönte a rendezõ tagszervezetnek a vendéglátást és a tanácstagok aktív részvételét az ülésen.

2002.01.04.

Január 4-én az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli plenáris ülést tartott, amelyen Szabó István és Olay Péterné vett részt. A plenáris ülés napirendje a kedvezménytörvényhez kapcsolódó Orbán-Nastase megállapodás volt. Az ülésen a kormány képviseletében részt vett Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György gazdasági miniszter, valamint Székely Judit, a GM államtitkára. Az OMT rendkívüli ülését a munkavállalók kezdeményezésére hívták össze.

2002.01.18.

A Gazdasági Tanács Stratégiai Bizottságának ülésén Bereczki Attila vett részt. Az ülésen megtárgyalásra került az infláció alakulása, az EURO bevezetésének hatása a magyar gazdaságra, és az uniós csatlakozás hatása a magyar gazdaságra.

2002.01.23.

Január 23-án az Országos Munkaügyi Tanács plenáris ülésén Olay Péterné, fõtanácsos vett részt. A plenáris ülés napirendje az egyidejûleg Magyarországon foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának meghatározásáról szóló miniszteri rendelet tervezete volt.

2002.01.24.

Hörömpöly László, az OKISZ elnöke és Szabó István, az OKISZ fõigazgatója részt vett a Gazdasági Tanács ülésén. A GT ülésén jelen volt a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal vezetõje, a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, a külügyminiszter, valamint a kormány több államtitkára. Az ülés fõ napirendje a magyar gazdaság 2002. évi kilátásairól szóló konzultáció volt.

2002.01.30.

Hörömpöly László, az OKISZ elnöke, Ügyvezetõ Elnökségi ülést tartott, melyen az alábbi napirendeket vitatták meg: tájékoztatás a FIDESZ választási programjának gazdaságpolitikai részleteirõl; tájékoztató a minimálbér-emeléshez kapcsolódó – a magas élõmunka-igényû vállalkozások – 2002.évi foglalkoztatási támogatásáról (a GM tervezete alapján).

2002.01.24.

Hulák Zsuzsanna Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Iparszövetség tagszervezetei vezetõi, fõkönyvelõi, ügyintézõi részére tartott tájékoztatót a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabály változásokról.

2002.02.05.

Szabó István értekezletet tartott a Szövetségek Ügyintézõ Szervezeteinek Vezetõi részére. Az értekezleten Szabó István és az OKISZ munkatársai tájékoztató elõadást tartottak aktuális kérdésekrõl, így például a 2002. évre elfogadott legfontosabb szabályozó változásokról, a minimálbér-emeléshez kapcsolódó – a magas élõmunka-igényû vállalkozások – 2002. évi foglalkoztatási támogatásáról.

2002.02.05.

Február 5-én és 6-án az OFA szakmai képzést tartott “A szociális partnerek közös felkészülési programja az Európai Unióhoz történõ csatlakozásra” program keretében. A képzés témája a Strukturális Alapok felhasználásának folyamata volt. Ennek keretében elõadások hangzottak el a Strukturális Alapokhoz való hozzájutás folyamatáról, a partnerség gyakorlatáról, az EU Bizottság új irányelveirõl, a csatlakozási tárgyalások kilátásairól. A szakértõi képzésen részt vett Korpás Ildikó, Olay Péterné és Kémeri András.

2002.02.14.

A Bács-Kiskun megye Iparszövetség tagszervezetei részére konzultációval egybekötött értekezleten Szabó István adott tájékoztatást a 2002. évi minimálbér-emeléshez kapcsolódó támogatásról, a Magyar Iparszövetség önkéntes nyugdíjpénztára és egyéb, az Iparszövetséget érintõ lehetõségekrõl, Korpás Ildikó a Dél-Alföldi Garancia Szövetkezet létrejöttét, lehetõségeit ismertette a tõkeszegény KKV-k hitel és bankgarancia igénybevételére.

2002.02.15.

Az Országos Munkaügyi Tanács plenáris ülést tartott, amelyen Szabó István és Olay Péterné vett részt. Az ülés elsõ napirendje volt az Országjelentés az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl. Második napirendként az Országos Munkaügyi Tanács elfogadta a 2001. március 31-ig nyilvántartásba vett kollektív szerzõdésekrõl szóló tájékoztatót, és tudomásul vette a kormányzati oldal bejelentését arról, hogy az adatok részletes feldolgozásáról és mélyebb elemzésérõl 2002. második félévében az OMT-t tájékoztatja. A kollektív szerzõdések regisztrálási rendjérõl és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló rendelet módosításával az Országos Munkaügyi Tanács egyetértett.

2002.02.18.

Február 18-án a Magyar-EU Konzultatív Vegyes Bizottság tartott ülést, amelyen Szabó István vett részt. Az ülés elsõ napirendje “A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon” címû szakértõi anyag áttekintése volt. A téma raportõre Szabó István. Második napirend a “Civil társadalom és a lakosság felkészítése az EU bõvítésre” címû anyag második tervezetének megvitatása volt.

2002.02.19.

Hörömpöly László részt vett Matolcsy György gazdasági miniszter, KÉSZ szervezetek vezetõivel történt találkozóján. A találkozó témája a kis- és középvállalkozásokat érintõ aktuális gazdasági kérdések megvitatása volt. A tárgyalás eredményeként megállapodás született, hogy az árfolyamsáv szélesítésébõl adódóan veszteséget szenvedett, exportra termelõ tagszervezeteinkbõl összeállítás készül a Gazdasági Minisztérium részére.

2002.02.28.

Szabó István a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén vett részt. A rendezvény témája a szociális partnerek szerepe az Európai Uniós csatlakozás folyamatába és a magyarországi csatlakozás helyzete. Az elõadásokat követõen Szabó István, mint a munkáltatói oldal soros elnöke Pódium-beszélgetésen vett részt, és fogalmazta meg a munkaadók álláspontját.

2002.03.05.

Hulák Zsuzsanna a Csongrád megyei Iparszövetségnél a társadalombiztosítási jogszabályok változásairól, a nyugdíjrendszer és a magán-nyugdíjpénztári rendszer kapcsolatáról, a kettõ közötti átjárhatóságról tartott konzultációval egybekötött tájékoztatót.

2002.03.08.

Látogatást tett Magyarországon az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, aki találkozni kívánt a munkáltatói oldal képviselõivel. A találkozót megelõzõen Szabó István, mint a munkaadók soros elnöke, munkaebéden látta vendégül a Bizottság tagjait. Ezt követõen került sor az Uniós csatlakozás aktuális kérdéseit megvitató konzultációra, melynek soros elnöki teendõit Szabó István látta el.

2002.03.12.

A Nemzeti ILO Tanács és az ILO Budapesti Irodája közös szervezésében konzultációra került sor, melynek témája a társadalombiztosítás minimális normáiról szóló 102. számú ILO egyezmény és az Európai Szociális Kódex ismertetése. Az Európa Tanács és az ILO szakembereinek részvételével tartott rendezvényen az elõadásokat követõen lehetõség volt az ILO társadalombiztosítási tárgyú egyezményeivel kapcsolatos konzultációra, ennek keretében a társadalombiztosítás magyarországi helyzetének áttekintésére. A programon Hulák Zsuzsanna és Olay Péterné vett részt.

2002.01.09.

A MOSZ és a Magyar Parasztszövetség (MPSZ) közös sajtóközleményben tiltakozott amiatt, hogy a kormány a családi gazdaságokról szóló rendeletében a támogatásokra való jogosultságot egy érdekképviseleti szervezet, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) írásbeli ajánlásához kötötte. A közlemény szerint ez a jogállamban példátlan és elfogadhatatlan lépés alátámasztja a MOSZ-nak és az MPSZ-nek azt a meggyõzõdését, hogy a kormány a közpénzekbõl adott támogatásokat politikai célokra, a klientúra építésére használja fel, és egyúttal létre akarja hozni a “saját”, az érdekeit és akaratát feltétel nélkül kiszolgáló szervezetet. A Közlemény bejelenti, hogy a MOSZ és az MPSZ az Alkotmánybírósághoz fordul a demokrácia alapjait és a jogállamiságot durván sértõ rendelkezés megsemmisítése érdekében.

2002.01.14.

A MOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult az ú. n. “földtörvény-csomag” egyes, az érdekképviselet álláspontja szerint alkotmányellenes rendelkezései megsemmisítését kérve. A beadvány szerint a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek az a rendelkezése, miszerint azok a földek, amelyek a kárpótlás után megmaradnak, illetve nem tartoznak egyik földalapba sem, s a Nemzeti Földalap tulajdonába kerülnek, gyakorlatilag kártérítés nélküli “államosítást” jelent, ami ellentétes az Alkotmánynak a tulajdon védelmét biztosító rendelkezéseivel. Hasonló okok miatt törvénysértõ a földkiadó és földrendezõ bizottságokról szóló törvény módosítása is. Mivel a kifogásolt rendelkezések csak a szövetkezeti földeket érintik, sértik a tulajdonformák egyenjogúságát biztosító alkotmányos elveket és szabályokat. Ugyancsak kifogást emelt a MOSZ a törvény kisajátítási rendelkezéseivel szemben is, mert ezek sértik az Alkotmánynak a tulajdont védõ szabályát, amely szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl lehet. Ezek a rendelkezések azonban a kisajátítási lehetõséget korlát nélkülivé teszik. A tulajdonhoz való jogon túl ezek a rendelkezések a diszkrimináció alkotmányos tilalmába is ütköznek, amikor indokolatlan mértékû elõnyben részesítik a jogok kedvezményezettjeit. A beadvány tartalmazza még az elõvásárlási és elõ-haszonbérleti jogosultság új szabályozását. A MOSZ szerint – a többi között – ezek a jogosultságok a földtulajdonosok rendelkezési jogát alkotmánysértõ módon, szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák.

2002.01.20.

A MOSZ kiegészítette és teljes terjedelmében közzétette agrár- és vidékpolitikai szakmai javaslatait, amelynek bevezetõjében Horváth Gábor, a MOSZ fõtitkára a következõket írja: “az agrárpolitikai koncepció kitér az agrárgazdaság számára legfontosabb területekre, így az uniós csatlakozásra, a földtulajdonra és földhasználatra, a támogatási rendszerre, a piacszabályozásra, a szövetkezés jövõjére, az adó- és járulékrendszerre, a vidékfejlesztésre, a kistermelésre, az élelmiszerbiztonságra és az érdekképviseletre. Ezt a “kormányprogramot” különösen ajánljuk azok figyelmébe, akik döntéshozóként, vagy véleményformálóként részt kívánnak vállalni a politikai és kormányzati ügyek országos és helyi irányításában.” A MOSZ szakmai programjavaslata számos kezdeményezést tesz, így a többi között azt javasolja, hogy azokban az ágazatokban, ahol az év bizonyos szakában (télen) nincs folyamatosan munka, emiatt kereset sem, ott a foglalkoztatottak a kiesõ idõre – munkajogi folytonosságuk megtartásával – járadékot kapjanak. Ennek költsége azonban ne a vállalkozásokat, a vállalkozókat terhelje, azt vállalja át az állam. Azoknak a mezõgazdaságban foglalkoztatottaknak pedig, akiknek koruk és egészségi állapotuk miatt nincs már esélyük a munkaerõpiacon, a nyugdíjkorhatár eléréséig olyan támogatást kell adni, amely biztosítja kivonulásukat a mezõgazdaságból önbecsülésük feladása nélkül, s akik ebbõl a támogatásból emberhez méltóan meg tudnak élni. A MOSZ kezdeményezi a nem mezõgazdasági fejlesztések között a 3000 lélekszám alatti kistelepüléseken munkahelyet teremtõ vállalkozások támogatására egy kifejezetten a falvak foglalkoztatási gondjait oldó program kidolgozását. Hangsúlyozva: e célra a támogatást munkaerõpiaci forrásokból szükséges biztosítani, és annak egy új munkahelyre jutó mértéke legalább másfélszeresen haladja meg a “máshol” ilyen céllal adott támogatási mértéket.

2002.01.23.

Hír. A MOSZ is részese volt annak a levélnek, amelyet az agrár érdekképviseletek a Magosznak küldtek. E szervezetet jelölte ki a kormány arra, hogy a családi gazdaságoknak járó támogatások odaítélésérõl ajánlást adjon ki. Az agrár érdekképviseletek kérték a Magoszt, hogy errõl a lehetõségrõl mondjon le, és nem helyeslik a kormány magatartását sem. A MOSZ, a Magyar Parasztszövetség, a MEDOSZ és az AMSZ nyílt levele szerint a Magosz szerepvállalása alkotmányos jogokat sért, a Magosz viszont úgy gondolja, hogy a pályázatok elbírálásában való ajánlás lehetõsége nem újdonság az érdekképviseletek tevékenységében.

2002.01.24.

Nagy Tamás, a MOSZ elnöke, a Centrum Párt elnökségi tagja, aki ebben a minõségében jelent meg a párt 23-i sajtótájékoztatóján. Itt bejelentették, hogy a párt a földtörvény miatt az AB-hez fordul. Nagy Tamás szerint a magyar gazdák jelentõs EU támogatástól eshetnek el, ha a kormány nem lép fel nagyon keményen a csatlakozási tárgyalásokon az érdekükben, ezért felszólította a kormányt, hogy határozottan utasítsa vissza az EU támogatás-csökkentõ ajánlatát. Az pártvezetés bírálta a kormányt azért, mert a támogatások fogadására alkalmas intézményhálózat kiépítésével jelentõs elmaradásban van.

2002.02.22.

Az Európai Unió Bizottsága január 30-án közétette javaslatait a tíz tagjelölt országgal folytatott csatlakozási tárgyalások kapcsán. A MOSZ elnöksége állást foglalt a kérdésben, s azt nyilvánosságra hozta. Véleménye szerint az EU Bizottság javaslatai a magyarországi mezõgazdasági termelõket kifejezetten hátrányos helyzetbe hozzák, mivel az egységes piacon belül jelentõs versenyhátrányba kerülnek. Ez nagymértékben gátolja az amúgy is elmaradt technikai, technológiai felzárkózásunkat, természeti adottságaink optimális kihasználását, a szükséges struktúraváltást. Az egyébként is jövedelemhiányos agrártermelõk újabb piac- és jövedelemvesztést lennének kénytelenek elviselni, mely tovább növelné a vidék szociális feszültségeit. Az elnökségi elemzés hangsúlyozza: a közvetlen kifizetések korlátozott mértéke mellett keletkezõ termelõi jövedelemvesztések részbeni kompenzációjára reálisan nincs más mód, mint a termelés hatékonyságának, s ezáltal a az elõállított termékek volumenének a növelése. Ennek tükrében azonban újra kell gondolni a bizottság által ajánlott termelési kvótákat, különös tekintettel a szántóföldi búzatermeléshez rendelt regionális hozamra és a szabályozás alá vont szántóföldi bázisterületen kívüli egyéb növényi területekre, a beszállított tej, valamint a tehén és juh kvótákra. A MOSZ szerint indokolt felvetni, hogy a magyarországi gabonatermékek minõsége érdemben jobb, mint az uniós piacszabályozás alapjául szolgáló sztenderd. A minõségi elõny feladása sem Magyarországnak, sem az Uniónak nem érdeke. A hazai uniós felkészülés is módosításra szorul. A MOSZ elnöksége úgy véli: sürgõsen felül kell vizsgálni a ma mûködõ agrártámogatási rendszert. Részben annak érdekében, hogy az Unió által biztosított beszûkített lehetõségek lehetõ legteljesebb köréhez hozzájussanak a magyar gazdálkodók, másrészt azért, hogy tárgyalási pozíciónk hatékonyabbá válhasson, s nem utolsó sorban azért, hogy az átmeneti korlátozások hatásait legalább részben a hazai támogatási rendszeren keresztül kezelni tudjuk.

2002.03.10.

A MOSZ füzetek sorozatban a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége szakmai elemzést adott ki “Megkülönböztetések a közterhek viselésében és a támogatásban az agrárgazdaság vállalkozói formái szerint” címmel. Horváth Gábor fõtitkár bevezetõben megállapítja: “Miközben az árutermelõ, adózó, foglalkoztató társas gazdaságokkal szemben minden létezõ közterhet érvényesítenek, az ágazat más szereplõi nem, vagy alig fizetnek adókat és járulékokat.” Ez a szabályozási diszkrimináció durván megváltoztatta az ágazat egyes szereplõi közötti versenyhelyzetet. A MOSZ nem azt tartja igazságtalannak, hogy a jelenleg döntõ részben nem árutermelõ õstermelõi szektor jelentõs engedményeket kap, illetve többlettámogatásokban részesül, hanem azt, hogy a foglalkoztató, az árutermelés döntõ hányadát biztosító mezõgazdasági kis- és középvállalkozások semmilyen kedvezményt nem kapnak, hátrányosan vannak megkülönböztetve, támogatottsági szintjük alig több mint a fele az õstermelõkének. A MOSZ elnökségének határozott véleménye, hogy a jelenlegi agrár elvonási és támogatási rendszer tarthatatlan, mert ellehetetleníti az árutermelõ, adózó, foglalkoztató agrártermelõket. Ugyanakkor az állam egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza a szabályozó rendszerrel az egyébként szociális okokból látszólag preferálni kívánt rétegeket is, mert miközben az õstermelõk nem járulnak hozzá a társadalombiztosítási rendszerhez, aközben nincsenek tisztában azzal, hogy e vélt kedvezmény miatt nem lesz nyugdíjuk. A nyugdíjévek elvesztése azonban nemcsak nekik okoz majd gondot, hanem a késõbbi kormányoknak is, mert ez a nehezen kezelhetõ szociális probléma jelentkezni fog nemzetgazdasági szinten is.

2002.03.28.

Március 28-án a Magyar Agrárkamara elnöksége, az AMSZ, a MOSZ, a MEDOSZ és a Magyar Parasztszövetség agrárfórumot tartott. A résztvevõk megvitatták az EU Bizottsága által 2002. január 30-án közzétett, a bõvítés finanszírozására vonatkozó irányelvek agrár összefüggéseit. Ezzel kapcsolatban közös nyilatkozatot fogadtak el és hoztak nyilvánosságra.

2002.01.12.

A Magyar Hírlap egész oldalas interjút közöl Széles Gáborral, az MGYOSZ elnökével. Az elnök az interjúban elmondta, hogy a szociális párbeszédnek a jelenleginél nagyobb súlyt kellene adni és az EU csatlakozási folyamat feltehetõen ezt ki is fogja kényszeríteni. A gazdasági recesszió kapcsán az elnök kifejtette, hogy azt már korábban is érzékelni lehetett, és a kormány gazdaságpolitikájának erre tekintettel kell lenni. A következõ évre ezzel együtt is csak néhány százalékos növekedés várható.

2002.01.24.

Kerekasztal megbeszélést szervezett az MGYOSZ “fenntartható fejlõdés” témájában. Vitaindító elõadást tartott: Dr. Faragó Tibor, (KöM Fenntartható Fejlõdés Bizottság), Dr. Gyulai Iván, (Ökológiai Intézet) és Ódor Erzsébet (Chinoin RT Sanofi-Synthelabo Group). A témához hozzászóltak: Nagyné Török Judit, (Borsodchem Rt., ÉmMGK), Halminé Dr. Költl Mária (Rába Rt., MAGOSZ) és Dr. Hilger Miklós (Magyar Cementipari Szövetség). 2002 szeptemberében Johannesburgban jelentõs nemzetközi esemény megrendezésére kerül sor ebben a témában. Kormányzati és nem kormányzati képviselõk, kormány-és államfõk fogják értékelni a riói folyamatot, azt, hogy mennyire valósultak meg az 1992. évi Környezet és Fejlõdés Világkonferencián elfogadott dokumentumok (Agenda 21, Éghajlatváltozási Keretegyezmény, Biodiverzitás Egyezmény) célkitûzései, történt-e elõrehaladás a fenntartható fejlõdés megvalósításában. A johannesburgi konferenciára a kormányoknak számvetést kell készíteniük a riói célkitûzések és a különbözõ dokumentumok megvalósításáról, a fenntartható fejlõdés érdekében tett lépésekrõl.

2002.01.24.

Hír. Rendezvénysorozatot indított útjára az MGYOSZ. A tervek szerint havonta más-más témában zártkörû összejöveteleket szervez a szövetség. A témák közé a rendezõk olyan területeket válogattak, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a napi munkához. Az MGYOSZ klub nyitó rendezvényén a résztvevõk a hazai politikai közvélemény-kutatás helyzetérõl és tevékenységérõl tájékozódhattak. Az összejövetelen a Tárki és a Sonda Ipsos elsõ emberei tartottak nyitó elõadást, majd közvetlen beszélgetés alakult ki.

2002.02.01.

A Menedzserek Országos Szövetsége az Év menedzsere kitüntetést adományozta Orbán Istvánnak, az EGIS Rt. elnök-vezérigazgatójának, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége általános alelnökének.

2002.02.17.

Meghosszabbították az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért program keretében folyó kétéves projektet. A korábbi hat EU csatlakozásra felkészülõ ország mellé csatlakozó Románia és Bulgária bevonásával további programok megvalósítása vált lehetõvé. Így elsõként Bukarestben, február 14-17. között a Szász Menedzsment Akadémia koordinálásával az országonként 3 fõs delegációk a program régióbeli mûködését, szerepét, jelenlegi helyzetét, a partnerségek, a hazai és a határon átnyúló kapcsolatok alakulását, az EU csatlakozás utáni fontosságát vitathatta meg. A kétnapos eszmecsere és konzultáció mellett a résztvevõk információt kaptak a román munkaadói szövetségek tevékenységérõl, kapcsolataik alakításáról, különbözõ fórumukon való részvételükrõl. A projektet szervezõ Szász Menedzsment Akadémia projektvezetõje részletes helyzetképet adott a rendelkezésére álló adatok, információk alapján az elsõsorban a régiók számára elérhetõ EU-s pénzügyi alapokról. A nemzetközi találkozón a MGYOSZ részérõl 1 fõ az országos, 1 fõ pedig a regionális tagszervezettõl vett részt.

2002. 02.20.

Az MGYOSZ Oktatási és Kutatás Testület vezetõsége az MGYOSZ részérõl különbözõ testületekbe delegált képviselõi bevonásával ülést tartott. A résztvevõk áttekintették és értékelték a Testület bizottságainak tevékenységét és megvitatták a további mûködéshez, az aktivitás fokozásához, a munkaadói érdekek erõsebb érvényesítéséhez, a kapcsolatok további szélesítéséhez szükséges stratégiát. A bizottsági beszámolókból és tervekbõl néhány olyan téma került elõtérbe, amelyek sürgetõ feladatokat rónak a bizottságokra. Ilyenek: a szakképzés különbözõ szintjeinek fejlõdése és a gazdasági igény diszharmóniája; a középfokú képzési formák háttérbe szorulása, változásának problémái; a szakmunkások hiánya a gazdaság egyes területein; a munkaadók és érdekképviseleteinek feladatai a felnõttképzésben. A felsõoktatással összefüggésben kiemelték a gazdálkodó szervezetek és az oktatási intézmények, hallgatók közötti kapcsolatok alakulásának új lehetõségei, az érdekek összehangolásának kérdései. Dr. Pakucs János elnök külön felhívta a figyelmet a Bolognai Dekrétumban elfogadott új EU célkitûzésre, a kétszintû felsõoktatás megvalósítására való törekvésre és ennek Magyarországra vonatkozó hatására. A kutatás és fejlesztés területén elsõsorban a pályázati rendszer mûködésének kérdései, az állami támogatás szerepe és gyakorlati megvalósítása, a támogatások hatékonyságának vizsgálata és egy offenzív innovációt támogató folyamat elindításának szükségessége állt a vita középpontjában. A Testület tagjai határoztak a felvetett témákkal kapcsolatos feladatokról, az elkövetkezõ idõszak programjairól. Az ülés második részében az MGYOSZ Oktatási Kft. beszámolt az elmúlt év tevékenységérõl, és határozat született egy jövõre vonatkozó koncepció elkészítésérõl.

2002.02.25.

A Környezetvédelmi Minisztériumban került sor a norvég-magyar szemináriumra “A privát szektor környezeti beruházásainak monitoringjáról”. A rendezvény célja az egyes direktíva-specifikus, nagy beruházást igénylõ közösségi jogszabályok (veszélyes hulladékkezelés, nagy tüzelõberendezések, IPPC, Seveso direktíva) országos és helyi szintû végrehajtására vonatkozó norvég tapasztalatok megismerése és a magyar gyakorlattal való összevetése volt. A nemzetgazdaságot érintõ kérdésekre tekintettel az MGYOSZ bizottságának szakértõi aktívan közremûködtek a fórum munkájában.

2002.03.21.

A Visegrádi Országok környezetvédelmi miniszteri találkozójához kapcsolódóan Üzleti Fórumot szervezett az MGYOSZ “A környezetvédelmi szabályozás fejlõdése vállalkozói szempontból” címmel (a felszín-alatti vizek, fenntartható fejlõdés, valamint a hulladékokra vonatkozó jogszabályok végrehajtása témakörében) Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vállalatainak részvételével az Esztergomi Vármúzeum Lovagtermében, a KöM felkérésére. Az öt miniszter elõadása után vállalati hozzászólások és olyan aktuális környezetvédelmi szakmai elõadások hangzottak el, amelyeknek tárgya mind az öt országot érinti.

2002.03.24.

A Szófiában, március 21-24-én az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért program keretében lebonyolított újabb nemzetközi találkozón elsõként a bolgár munkaadói szövetség részletes bemutatkozására került sor. Ezt követõen, a találkozó céljának megfelelõen, a csatlakozásra felkészülõ országokban a munkaadói szövetségeknek az elõkészületi munkálatokban való közremûködése, szerepe, tagjaik tájékozottsága, a csatlakozásról alkotott véleménye, az esélyek és rizikók, és az egyes országok jelenlegi felkészültsége volt a vita témája. A résztvevõ 8 ország képviselõi a találkozón kinyilvánították, hogy a jövõbeli eredményességhez még nagyobb összefogásra van szükség.

2002. 03.24.

Február 24. és március 24. között az EU projekt keretében az MGYOSZ 2 munkatársa, a szakmai szövetségekbõl 8 fõ, a regionális szervezetekbõl 6 fõ, a Gazdasági Minisztériumból 1 fõ, a Vasas Szakszervezetbõl 1 fõ vett részt egyhetes továbbképzésen. A szeminárium célja a vállalati szintû szociális partnerség kérdéseinek feldolgozása volt. A résztvevõk nemcsak a kiváló eladók által vezetett elõadások keretében, hanem közvetlenül, a vállalatoknál, cégeknél, a képzõközpontban konzultációk, üzemlátogatások közben ismerhették meg a valóságos helyzetet, a napi problémákat és az eredményeket. A tanfolyam fõbb témái a következõk voltak: különbözõ méretû gazdálkodó szervezeteknél a kollektív szerzõdések, az üzemi tanácsok mûködése, személyzeti politika és a munkaügyi bíróságok gyakorlata. A tanulmányút a szakmai továbbképzés mellett arra is lehetõséget adott, hogy a résztvevõk benyomásokat szerezzenek a német munkakultúráról.

2002.03.30.

Elkészültek az ágazati tényfeltáró tanulmányok, melyek a PHARE projekt keretében létrejött “Az autonóm társadalmi párbeszéd erõsítése” címû program megvalósítását segítik elõ. Az MGYOSZ 6 ágazatban (könnyûipar, vegyipar, gépipar, kohászat, élelmiszeripar, vízellátás és helyi közüzemi szolgáltatás) összefoglaló fõfelelõse a tanulmányok elkészítésének. E tényfeltáró tanulmányokban ágazatonként pontosan meghatározták a különbözõ szakmák struktúráját. Az MGYOSZ-hoz tartozó szakmai szövetségek vezetõi a szociális párbeszéd helyzetének ismertetésén túlmenõen részletes elemezést készítettek az ágazat gazdasági helyzetérõl, EU-csatlakozás hatásairól is.

2002.01.02.

Hír. A STRATOSZ és a VOSZ közös, kibõvített elnökségi ülést tartott a “2001. Év Vállalkozója” díjkiosztó ünnepsége alkalmából 2011. december 6-án. A VOSZ és a STRATOSZ vezetése 2001-ben elõször tartott ilyen elnökségi ülést. A rendezvényt Minarik György, a VOSZ soros elnöke nyitotta meg és rövid összefoglalóban méltatta a szövetség ez évi munkáját, kiemelve a VOSZ - STRATOSZ együttmûködési megállapodás jelentõségét. Stumpf István, kancellária miniszter, ünnepi beszédében kiemelten szólt az irányításával mûködõ informatikai ágazat jelentõségérõl és eredményeirõl, beszédében hangsúlyozta a VOSZ és a STRATOSZ aktív részvételét a Széchenyi Terv szervezésében és a folyamatban lévõ megvalósításban. Az ünnepi beszédek után 57 díjat adtak át, köztük - elsõ alkalommal - a STRATOSZ elnökségi tagjai közül 5 személy részére. A díjak kiosztása után Radács Ferenc, a VOSZ társelnöke mondott elismerõ szavakat a vállalkozók szerepérõl, munkájáról. Az ünnepélyen kiosztották a STRATOSZ-VOSZ együttmûködésérõl készült magyar és angol nyelvû kiadványt, valamint a VOSZ HÍREK-et, melyben elsõ alkalommal jelent meg a STRATOSZ HÍREK címmel beindított tájékoztató is.

2002.01.10.

Hír. A STRATOSZ honlapján a 2001. évet összegzõ anyagot tettek közzé TÁJÉKOZTATÓ A STRATOSZ 2001. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRÕL címmel. A tájékoztató szerint a 2001. év egyik legfontosabb eseménye az éves rendes közgyûlés volt, ahol korszerûsítették az Alapszabályt, és Pócza Mihály személyében megválasztották az új soros elnököt. A másik nagy jelentõségû esemény az MMNSZ soros elnöki és fõtitkári feladatainak átvétele és végzése volt. A STRATOSZ -VOSZ együttmûködés keretében az év folyamán további jelentõs eredményeket értek el, hatékonyan részt vettek a társadalmi párbeszéd fórumainak munkájában, tovább erõsítették nemzetközi kapcsolataikat. Értékelve a VOSZ-szal (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével) a 2000-ben megkötött együttmûködési megállapodást, az jól szolgálja a szövetségek érdekeit, és a magyar közszolgáltatások fejlõdését. A STRATOSZ jelenleg országos szervezõdés szerint mûködik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett regionális és szakmai szervezetek kiépítését - a VOSZ-szal közös - körzeti és ágazati formában. A 2001. évben a STRATOSZ aktíven részt vett a szociális párbeszédben, különösen jó eredményt ért el a minimálbér hatásainak vállalati kompenzációja érdekében folytatott tárgyalásokon, és a Gazdasági Tanács szervezeti továbbfejlesztésében. A STRATOSZ a 2001. évben 6.6 millió forintos OFA támogatásban részesült a “Globalizáció várható vállalati hatásai” c. projekt keretében.

2002.02.15.

A STRATOSZ képviselõi részt vettek az OMT ülésén, melynek napirendjén az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségekrõl szóló Országjelentés szerepelt. Az Országjelentés jelenlegi 190 oldalas anyagának korábban már több elõkészítõ változata készült, melyeket az OMT szakbizottságai, és a Tárcaközi Bizottság megvizsgált és további finomításokra tett javaslatokat. Az Országjelentést 2002. március végéig kell a Brüsszeli Bizottsághoz benyújtani. A szociális partnerek eltérõen nyilatkoztak az elõterjesztett anyagról: a munkavállalók sérelmezték, hogy észrevételeik nem, vagy csak kis részben kerültek beépítésre, ezért az anyaghoz külön véleményt fûztek; a munkaadói oldal kisebb észrevételekkel elfogadta az elõterjesztést. A szociális partnerek kifogásolták, hogy a tervezet csak a ratifikált pontokkal foglalkozik, ezért javasolták, hogy a jelentést egészítse ki a kormány a nem ratifikált pontokra történõ beszámolóval, vagy legalább folytatódjon az erre vonatkozó a munka. Az anyag, a jelenlegi formában a ratifikált 17 cikkellyel kapcsolatosan nagyon pozitív képet mutat a Karta elõírásainak magyarországi alkalmazásáról. A munkavállalói oldal ragaszkodott ahhoz, hogy külön véleményét csatolják az Országjelentéshez, amelyet két héten belül átadnak.

2002.01.31.

Ülésezett az OMT szociális bizottsága, napirenden az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségekrõl szóló Országjelentés szerepelt. A STRATOSZ részérõl Dr. G. Tóth Károly tanácsadó vett részt az ülésen. A Bizottság egybehangzóan javasolta, hogy az Országjelentést az OMT mielõbb tárgyalja meg. A Bizottság tekintettel arra, hogy a munkavállalói oldal csak február 10 -ig tudja egyeztetett véleményét kialakítani, abban állapodott meg, hogy az anyag záró megbeszélését február 12 -én tartja.

2002.01.23.

Az OMT plenáris ülést tartott, amelyen a STRATOSZ részérõl Dr. G. Tóth Károly tanácsadó vett részt. Az ülésen a kedvezménytörvényhez kapcsolódó rendelet tervezetété vitatták meg. A bevezetõ szakaszban felek ismertették álláspontjaikat, mely szerint a Kormányzat kérte a rendelettervezet támogatását, a munkavállalói oldal a tervezet alapvetõ átdolgozását javasolta, míg a munkaadói oldal a tervezet két pontjának módosításával támogatja annak elfogadását. A legfontosabb vitatott kérdések az alábbiak voltak: mennyi legyen a megengedett külföldi foglalkoztatottak száma; legyen e meghatározva, és ha igen, milyen mértékben a külföldi foglalkoztatottak legalacsonyabb bére; kell-e változtatni a foglakoztatás ellenõrzésének rendjét. Több mint 2 órai vita után a munkaadók a külföldi foglalkoztatottak számára fizetendõ minimálbér kérdésében fenntartották eltérõ véleményüket, a munkavállalók pedig a foglalkoztatás ellenõrzésének rendjét és a maximálisan megengedett külföldi foglalkoztatottak számának meghatározását illetõen tartották fenn eltérõ nézetüket.

2002.01.08.

Az országgyûlés foglalkoztatási bizottsága rendkívüli ülést tartott a kedvezménytörvény várható hatásairól. A kibontakozott vita jelentõs részben azzal foglakozott, hogy a megállapodás elõtt miért nem történt érdemi egyeztetés az érintettekkel, de erre semmilyen válasz nem hangzott el. A GM államtitkár szerint a külföldi munkavállalók fõleg a fejlett területeken dolgoznak, számuk jelentéktelen a mezõgazdaság területén. A Kormány jelenlévõ képviselõi számos törvényt és rendeletet idéztek, melyek a magyar munkavállalók védelmét szolgálják, valamint konkrét példákkal illusztrálták, hogy a kedvezménytörvény nem jelent semmilyen veszélyt a magyar munkavállalók számára. Az elhangzott tájékoztatások után éles vita alakult ki arról is, hogy végül is a megállapodás hogyan tud kedvezményeket biztosítani a román munkavállalók számára, anélkül, hogy az ne jelentsen hátrányt a magyar munkavállalók számára. Az elhangzottak alapján a Bizottság néhány tagja a Magyar Kormányhoz méltatlan lépésnek tartja, hogy megtévesztõ ígérettel próbál népszerûséget elérni, és arra figyelmeztetnek, hogy ez káros hatással lehet a jószomszédi kapcsolatokra. A Kormány képviselõi viszont rámutattak arra, hogy az egyezményben világosan benne van, hogy a magyar területen történõ munkavállalásra a magyar munkavállalási törvények érvényesek, tehát megtévesztésrõl nem lehet szó. A koalíciós képviselõk az itt elhangzott - szerintük meggyõzõ információk alapján - felelõtlennek tartják azt a "hecckampányt" amit egyes pártok folytatnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan. Az ellenzéki képviselõk viszont tiltakoznak az ellen, hogy az általuk jogosnak tartott felvetéseiket "hecckampánynak" minõsítsék.

2002.01.04.

OMT plenáris ülést tartottak a kedvezménytörvény várható hatásairól, amelyen a STRATOSZ képviseletében Csuport Antal és G. Tóth Károly vettek részt. Az OMT munkaadói oldala az OMT plenáris ülése elõtt azt az álláspontot alakította ki, hogy a munkaadói oldalról kifogásolni kell, hogy ezt a jelentõs munkaügyi lépést miért nem egyeztette a Kormány elõzetesen a szociális partnerekkel. A kedvezménytörvényt a külügyminiszter foglalta össze, eszerint a külföldi munkavállaló akkor kaphat munkát, ha van tartózkodási vízuma, munkavállalási engedélye, a felajánlott munkabér nem tér el az átlagosan alkalmazottól, és nem tiltja munkavállalást valamilyen foglalkoztatást korlátozó intézkedés. Egyébként a külföldiek munkavállalási eljárásait szabályozó törvények továbbra is érvényben vannak. A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy elõzetesen nem volt alkalmuk a megállapodás véleményezésére, a szóvivõ tiltakozott minden olyan egyoldalú intézkedés ellen, ami bármilyen módon veszélyezteti a magyar munkavállalók foglakoztatási esélyeit. A munkaadói oldal véleményét a soros elnök foglalta össze, mely szerint sajnálatos, hogy a Kormány a munka világát érintõ kérdésekben döntése elõtt nem konzultált a szociális partnerekkel. Az elmulasztott elõzetes egyeztetés nem tehetõ jóvá a mai tájékoztatással, hanem részletes további egyeztetésekre van szükség. Az új szabályozást harmonizálni kell a hatályos munkaügyi törvényekkel. Az oldal részérõl fontosnak tartják, hogy megfelelõ intézkedés történjen az EU integráció elõrehaladása során követendõ szabályozás kidolgozására. Az OMT ülés azzal a megállapodással zárult, hogy a Kormány legkésõbb január 14-ig átadja szociális partnereknek a végrehajtási rendelet tervezetét, aminek további tárgyalására a szakmai bizottság állásfoglalása után kerül sor.

2002.01.02.

Hír. Együttmûködési megállapodást kötött 2001. december 14-én a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Nógrád megyei szervezete, az NMRVA salgótarjáni inkubátorházában.

2002.01.02.

Hír. A STRATOSZ és a VOSZ közös, kibõvített elnökségi ülést tartott a “2001. Év Vállalkozója” díjkiosztó ünnepsége alkalmából 2001. december 6-án. A VOSZ és a STRATOSZ vezetése 2001-ben elõször tartott ilyen elnökségi ülést. A rendezvényt Minarik György, a VOSZ soros elnöke nyitotta meg és rövid összefoglalóban méltatta a szövetség ez évi munkáját, kiemelve a VOSZ - STRATOSZ együttmûködési megállapodás jelentõségét. Stumpf István, kancellária miniszter, ünnepi beszédében kiemelten szólt az irányításával mûködõ informatikai ágazat jelentõségérõl és eredményeirõl, beszédében hangsúlyozta a VOSZ és a STRATOSZ aktív részvételét a Széchenyi Terv szervezésében és a folyamatban lévõ megvalósításban. Az ünnepi beszédek után 57 díjat adtak át. A díjak kiosztása után Radács Ferenc, a VOSZ társelnöke mondott elismerõ szavakat a vállalkozók szerepérõl, munkájáról. Az ünnepélyen kiosztották a STRATOSZ-VOSZ együttmûködésérõl készült magyar és angol nyelvû kiadványt, valamint a VOSZ HÍREK-et, melyben elsõ alkalommal jelent meg a STRATOSZ HÍREK címmel beindított tájékoztató is.

2002.01.10.

Hír. A STRATOSZ honlapján a 2001. évet összegzõ anyagot tettek közzé TÁJÉKOZTATÓ A STRATOSZ 2001. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRÕL címmel. A tájékoztató szerint a 2001. év egyik legfontosabb eseménye az éves rendes közgyûlés volt, ahol korszerûsítették az Alapszabályt, és Pócza Mihály személyében megválasztották az új soros elnököt. A másik nagy jelentõségû esemény az MMNSZ soros elnöki és fõtitkári feladatainak átvétele és végzése volt. A STRATOSZ -VOSZ együttmûködés keretében az év folyamán további jelentõs eredményeket értek el, hatékonyan részt vettek a társadalmi párbeszéd fórumainak munkájában, tovább erõsítették nemzetközi kapcsolataikat. Értékelve a VOSZ-szal (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével) a 2000-ben megkötött együttmûködési megállapodást, az jól szolgálja a szövetségek érdekeit, és a magyar közszolgáltatások fejlõdését. A STRATOSZ jelenleg országos szervezõdés szerint mûködik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett regionális és szakmai szervezetek kiépítését - a VOSZ-szal közös - körzeti és ágazati formában. A 2001. évben a STRATOSZ aktíven részt vett a szociális párbeszédben, különösen jó eredményt ért el a minimálbér hatásainak vállalati kompenzációja érdekében folytatott tárgyalásokon, és a Gazdasági Tanács szervezeti továbbfejlesztésében. A STRATOSZ a 2001. évben 6.6 millió forintos OFA támogatásban részesült a “Globalizáció várható vállalati hatásai” c. projekt keretében.

2002.01.29.

A VOSZ Ügyvezetõ Elnöksége január 29-én tartotta soros ülését, napirenden szerepeltek a következõ témák: 1. A VOSZ soros küldöttgyûlésével összefüggõ döntések, javaslatok; 2. Soros Elnöki tisztség váltása. Az ÜVE elfogadta, hogy a március 26-i küldöttgyûlés napját követõen a Soros Elnöki tisztet Radács Ferenc látja el. Az ÜVE úgy döntött, hogy a soros évi Küldöttgyûlés idõpontja 2002. március 26.(kedd) 10h legyen. A Küldöttgyûlés jellege munkaközgyûlés, elkerülve minden nem kívánatos politikai felhangot. Az ülésen Tardos János írásos és szóbeli elõterjesztésben adott tájékoztatást a vállalkozói hitelkártya bevezetésével kapcsolatos munkák állásáról, amit Demján Sándor kiegészített azzal, hogy várhatóan VOSZ tulajdonú Rt.-t kell létrehozni, amelyrõl a Küldöttgyûlésnek kell döntenie.

2002.02.28.

A VOSZ elkészítette a márciusban esedékes Küldöttgyûlésre az elõterjesztések tervezeteit. A VOSZ tagszervezetei, a küldöttek és a tagok március elejéig véleményezik az elkészült anyagokat. A Beszámoló tervezete szerint a 2001. évben már észrevehetõ eredmények mutatkoznak a szervezet munkája nyomán, így hatályba lépett a VOSZ által javasolt 10 millió forintos beruházási adókedvezmény, az ÁFA elszámolással kapcsolatos könnyítések, az üzemanyagok jövedéki adója emelésének elhalasztása és más kisebb adminisztrációs könnyítések. A VOSZ a Küldöttgyûlés által elfogadott 19 pont alapján továbbra is szorgalmazza azokat a változtatásokat, amelyek a kis- és középvállalkozások pozitív diszkriminálását és a nagyvállalatok speciális igényeinek elfogadását célozzák. A 2002. évre szóló minimális bér emelése mellett alapvetõen a VOSZ és a STRATOSZ felvetése, szakmai érvelése alapozta meg, hogy a kormány ellentételezésként 15 milliárd forintot különített el a Foglalkoztatási Alapból. Mintegy másfél éves kitartó munka eredményeként a közeli jövõben várható a Vállalkozói Hitelkártya bevezetése, mely elsõsorban a kis- és középvállalkozások likvid hitelezési problémáját hivatott megoldani.

2002.03.01.

A Menedzserek Országos Szövetsége, a VOSZ tagszövetsége, által felkért zsûri, hetedik alkalommal, a 2001. évi kiemelkedõ teljesítmények alapján megválasztotta Az év menedzserét. A megtisztelõ címet - egyhangú szavazással - Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója nyerte el. Orbán István a magyar menedzsertársadalom köztiszteletben álló személyisége. Irányításával az Egis helyi érdekeltségû gyártóból világszerte keresett gyógyszereket elõállító nagyvállalattá fejlõdött. A díjat a menedzserek hagyományos bálján vehette át a kitüntetett.

2002.01.03.

Hír. Fél nap alatt kifulladt az MLSZSZ kezdeményezte sztrájk a Ferihegyi Repülõtéren. A 2-án 0 órától meghirdetett, határozatlan idejû munkabeszüntetésben részt vevõk délutánra valamennyien felvették a munkát. A 93 érintett közül hajnalban 15-en sztrájkoltak, a 6 órakor kezdõ mûszakból már csak 3-an. Metes György, a szakszervezet elnöke bejelentette, hogy a sztrájkot nem fújják le. A szakszervezet sérelmezte a szigorított biztonsági intézkedéseket és azt, hogy a Liga képviselõit nem engedték be az épületbe.

2002.01.03.

Tüntettek a szülõk és a kórház alkalmazottai 13h-kor a KVM elõtt a MÁV Kórház gyermekosztályának megszüntetése ellen. Fónagy János közlekedési miniszter január 1-ei hatállyal szüntette meg az intézményt és elbocsátotta a vezetõket is. A megszüntetést a miniszter azért határozta el, mert a kórháznak nagy adósságai halmozódtak fel, a szülõk és az orvosok szerint azonban ennek nem a 20 ágyas gyermekosztály léte az oka. A tüntetésen fõként szülõk vettek részt, akik egy több, mint ezer aláírással ellátott petíciót is átnyújtottak Soltész Miklósnak, a miniszteri kabinet vezetõjének. Délelõtt tárgyalt az egészségügyi miniszter és a tulajdonosi jogokat gyakorló közlekedési miniszter a kórház sorsáról, ahol abban állapodtak meg, hogy az osztályt nem bezárják, hanem az ágyszámot csökkentik, miközben a koraszülöttek ellátására alkalmas helyeket bõvítik és a kórház mûködése érdekében márciusig akcióprogramot dolgoznak ki.

2002.01.03.

Hír. Keresetet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz rendkívüli felmondásuk ügyében azok az alkalmazottak, akiket nemrégiben bocsátottak el a gyõr-likócsi Scholler Plast-Eder Kft-rõl. Az osztrák tulajdonú mûanyag-feldolgozó üzem vezetése annak a három dolgozóknak mondott fel, akik a bérekkel és munkakörülményeikkel elégedetlen munkavállalók petícióját átadták a munkaadó képviselõjének. Az üzem 80 dolgozója egységesen fogalmazta meg követeléseit. Németh Kálmán, az MSZOSZ Gyõr- Sopron Megyei Képviseletének vezetõje elmondta: szervezetük jogsegélyszolgálata vállalta az elbocsátottak ingyenes képviseletét.

2002.01.04.

A ferihegyi légiirányító-sztrájkban ezen a napon két fõ vett részt.

2002.01.05.

Hír. A Munkaügyi Bírósághoz fordult a Tesco egyik volt alkalmazottja szabálytalan elbocsátása miatt. A cégnél egyébként több tekintetben szabálytalanul jártak el, a munkaidõ gyakorlatilag 12-14 óra volt, a túlórákat nem szívesen fizették ki és a túlóra elrendelések sem voltak szabályosak. A cégnél több ízben volt munkaügyi ellenõrzés, amely alátámasztotta a munkavállaló érveit.

2002.01.08.

Hír. Az LRI-nél meghirdetett sztrájkban 6-án éjszaka 9 fõ sztrájkolt, hétfõn reggel mindenki felvette a munkát. A munkáltató állásfoglalást kért a bíróságtól azzal kapcsolatban, hogy idõnként egyáltalán nem sztrájkol senki, a szakszervezet mégis fenntartja a sztrájkot, mint állapotot. A jogi helyzet tisztázatlan.

2002.01.09.

Hír. Orbán Péter országos rendõrkapitány leváltotta a Budapest VI-VII. kerületi kapitányt. A Független Rendõrszakszervezet vezetõi tagozatásnak országos titkárát indoklás nélkül váltották le, ezt a rendõrség vezetõje jogszerûen megteheti tavaly nyár óta, de Fábián Ágota FRSZ fõtitkár szerint a leváltásnak üzenet-értéke van. A rendõrség vezetõi 7-én tájékoztatták a szakszervezet képviselõjét a leváltás okairól, a szakszervezet még vizsgálja, hogy a leváltásban kifejezõdõ elmarasztalás arányos volt-e.

2002.01.11.

Hír. A VDSZSZ úgy határozott, hogy az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul a murakeresztúri vasutasok elbocsátási ügyében. A 2000. februári vasutassztrájk idején elbocsátott vasutasok a hazai munkaügyi bírósághoz fordultak, ahol elsõ, másodfokon és a Legfelsõbb Bíróságon egymással ellentétes ítéletek születtek. Ezek következtében a MÁV elõször visszavette, majd 2001. decemberében ismét elbocsátotta a két vasutast.

2002.01.11.

Hír. A HungaroControl nem óhajt megállapodni az MLSZSZ-szel, jelentette be a munkáltató képviselõje, és szó sincs arról, hogy részleges megállapodás született volna. Az LRI jogutódjánál kudarcba fulladt sztrájk a munkáltató szerint nem ok megállapodásra, és nem is akar tárgyalni a továbbiakban a szakszervezettel.

2002.01.11.

Hír. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság elsõ fokon úgy döntött, hogy mintegy 800 millió forint értékû vagyonrészt, amelyet korábban elárvereztek, vissza kell juttatni a Solami Húsipari Rt.-hez. Bordács Ferenc volt üt-elnök, aki jelenleg a Sole-Meat Kft.-ben tölti be ezt a posztot és folyamatosan küzdött a munkavállalók érdekeiért a Solami felszámolása óta, azért örül a bírósági ítéletnek, mert ha jogerõre emelkedik, ismét lesz esély arra, hogy a munkavállalók megkapják elmaradt járandóságaikat. A Solami még 65-70 millió forinttal tartozik elbocsátott dolgozóinak.

2002.01.14.

Kétórás figyelmeztetõ sztrájkot tartottak az egri Berva Rt. munkavállalói. A hûtõgép- és jármû-alkatrészeket gyártó cég tavaly több alkalommal csak utólag, illetve részletekben fizette ki a dolgozók bérét, mondta a sztrájk okáról Palcsó Péter szakszervezeti vezetõ. Ma 608-an dolgoznak az üzemben, a sztrájkban 450-en vettek részt. A cégvezetés közleményben tudatta, hogy a bérfizetés a vevõk késedelmes fizetései miatt késik és mindent megtesznek a tartozások beszedésére.

2002.01.15.

Hír. Sztrájkhangulat alakult ki a Hungarocamionnál, miután a cégvezetés bejelentette, hogy a gépkocsivezetõket vállalkozásban szeretné foglalkoztatni. Eisen Sándor, a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetõk Országos Szakszervezete elnöke elmondta, hogy a szerzõdés-tervezet, amelyet a cég a vállalkozóknak kínál, egy sor tisztázatlan feltételt tartalmaz és a jelenleg 120-200 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezõ gépkocsivezetõket sokkal rosszabb helyzetbe hozhatja. A cégvezetés szerint nem kényszerûségrõl, hanem ajánlatról van szó, ezért 15-én délután tárgyalásokat kezdenek a szakszervezettel.

2002.01.16.

Hír. Gálos Imre, a HTFSZ elnök-ügyvivõje arról számolt be egyik napilapnak, hogy a tavalyi koporsós tüntetés óta folyamatosan zaklatnak több szakszervezeti aktivistát, aki részt vett a demonstráción. Több helyen elfordult, hogy visszaminõsítették õket, vagy átszervezésre hivatkozva megvonták vezetõi megbízatásukat. A szakszervezet jogi útra tereli azokat az eseteket, ahol jogsértést tapasztal. A fõváros és a BM között pótlék-ügyben folyó perben egyelõre nem született végleges megoldás, a BM kész kifizetni az alapösszeget, de vitatja a kamatokat. A bíróság szerint van remény a megegyezésre.

2002.01.18.

Január 17-én munkásgyûlést tartottak a Hungarocamionnál, mivel a cég a gépkocsivezetõket vállalkozásban szeretné foglalkoztatni és ez ellen az érintettek tiltakoznak. A NEHGOSZ elnöke, Eisen Sándor szerint a nagygyûlésen is kiderült, hogy a kamionsofõrök nem szeretnék ezt vállalni, ezért tárgyalóasztalnál szeretnék rendezni a kérdést. A cégvezetéssel megállapodtak abban, hogy a két, a cégnél mûködõ szakszervezet és az üzemi tanács a cégvezetéssel olyan javaslatot próbál kidolgozni, amely nem sérti a gépkocsivezetõk érdekeit. Ha nem születik megállapodás, a két szakszervezet által felállított bizottság sztrájkbizottsággá alakul. A probléma lényege az, hogy a vállalkozó gépkocsivezetõ bére valószínûleg csökken, anyagi felelõssége pedig lényegesen megnõ. Ugyanakkor a cégvezetés szerint ez a teljesítményeket 10-15%-kal növeli.

2002.01.19.

Hír. A KKDSZ országos sztrájkkészség-felmérést kezdeményez a közalkalmazotti bértábla kapcsán, a közszféra szakszervezetei azonban többnyire a KOMT ülésétõl, illetve a tárgyalásoktól várják a megoldást. Mindazonáltal a tagság készsége esetén még a választások elõtt sor kerülhet sztrájkra.

2002.01.23.

A MOK elvetette az akció szervezésének gondolatát, annak ellenére, hogy a legutóbbi felmérés szerint az orvosok 61%-a ideiglenes munkabeszüntetéssel tiltakozna a bérhelyzet miatt. A szervezet bejelentette, hogy a szakszervezet által szervezett akcióhoz csatlakozik, de önállóan nem kezdeményez ilyent. A PSZ szervezet aláírásgyûjtéshez is csatlakoztak, jelezve, hogy a probléma közös. Ugyanakkor az orvosok egy része határozottan elégedetlen a kamara döntésével és a szakszervezet aktivitását is keveslik.

2002.01.25.

Hír. A PSZ szervezésében lezajlott aláírásgyûjtési akció eredményeként 216 ezer aláírást nyújtottak át az OVB-nek, amely hitelesíti az aláírásokat. A hitelesítés után 60 nap alatt kell a parlamentnek napirendre tûzni a kérdést. Ennek következtében áttörést feltehetõen csak a jövõ évi költségvetésben lehet elérni. Ugyanakkor a PSZ vezetõje, Borbáth Gábor és a társszakszervezetek is úgy vélekednek, hogy az idei év második felében is lehet elõrelépés, ha a kormány úgy akarja.

2002.01.25.

Hír. Az EüM szanálta az OBSI adósságát, amely 247 millió forint volt. A december 31. után új gazdasági lehetõségekkel induló kórházban javultak a betegellátás feltételei és a közalkalmazottak illetményei is. Az OEP 17%-kal több forrást biztosít a kórháznak, a béreket pedig 10%-kal emelték, a munkahelyi pótlék összege is emelkedett.

2002.01.29.

Hír. A bíróság jórészt elutasította az MLSZSZ beadványában foglaltakat, amely szerint a munkáltató jogszerûtlen intézkedéseket hozott a sztrájk kapcsán. A bíróság álláspontja szerint sem a tájékoztatás, sem az információ kérés nem jogszerûtlen. A bíróság egyedül a szakszervezeti tisztségviselõk belépésének korlátozását mondta jogszerûtlennek.

2002.02.02.

Hír. A Gyõri Apáczai Csere János Fõiskolán ismét kiélezõdtek a problémák a fõigazgató és a tanári kar között. Az intézményi tanács vissza akarta hívni a fõigazgatót, de ez formai problémák miatt nem sikerült. A problémákkal többször a minisztériumot is megkeresték, de az ellenõrzésen túl semmit nem értek el, majd a tavalyi közalkalmazotti tanácsválasztáson is nyilvánvalóan a fõigazgatóval egyet nem értõket választott a testületbe, de mégsem tudták megakadályozni, hogy a karnak nem tetszõ személyi döntések megszülessenek. Az elkeseredett tanárok demonstráció szervezésén gondolkodnak.

2002.02.07.

Hír. Az EDDSZ újabb levéllel fordult a kormányfõhöz, amelyben közlik, hogy fenntartják a tavalyi 26 pontos petícióban megfogalmazott követeléseiket és várják a tárgyalások folytatását.

2002.02.08.

Hír. A SZEF Szövetségi Tanácsa úgy döntött, hogy nem mondja fel a hároméves megállapodást, de akcióbizottságot hoz létre, amelynek elsõ feladata, hogy felmérje a tagszervezetek véleményét és ennek alapján javaslatot tegyen egy tiltakozó akció forgatókönyvére. A SZEF arra kormányzati lépésre reagált ezzel, amely szerint a kormány ebben az évben nem kívánja emelni a közszolgálati béreket a tavaly megállapított mértékeken túl. A SZEF a közalkalmazottak körében 17%-ot tart indokoltnak, ez részben a minimálbérbõl fakadó feszültséget is csökkentené.

2002.02.09.

Hír. Elhárult a sztrájkveszély a Hungarocamion Rt.-nél, miután a cég a két reprezentatív szakszervezete megegyezett a vezetéssel abban, hogy nem kell vállalkozóként dolgozni a gépkocsivezetõknek. Az 1200 tagot képviselõ Hungarocamion Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint senki nem akar vállalkozóként dolgozni. A cégvezetés szerint már most is vannak ilyenek, akiknek a teljesítménye 10-15%-kal magasabb a munkaviszonyban dolgozókénál.

2002.02.09.

Hír. A SZEF Szövetségi Tanácsa 10 nap múlva dönt arról, hogy a közalkalmazotti bérrendezéssel kapcsolatban szervez-e közös akciót vagy sem. A sztrájkban a felmérések szerint sokan részt vennének, de mivel ebben a kormányzati ciklusban már nem várható érdemi intézkedés, mások szerint annak nem sok értelme van. A február 7-én létrehozott akcióbizottság felméri, hogy a tagszervezetek a tiltakozás milyen formáját tartják célszerûnek. A szakszervezetek is tudatában vannak annak, hogy pillanatnyilag nem várható elmozdulás, de ettõl függetlenül helyesnek tartják az elégedetlenség kifejezésre juttatását. Az EDDSZ kezdeményezte a SZEF-nél, hogy a konföderáció mondja fel a hároméves megállapodást és bejelentette, hogy a szervezet tagsága akár sztrájkkal is kész csatlakozni a SZEF közös akciójához.

2002.02.11.

Hír. Az SZSZNSZ jelentést kért a magyar szakszervezetektõl a munkahelyi jogsértésekrõl. A szakszervezetek anyagát az MSZOSZ állította össze. Ebbõl kitûnik, hogy a legtöbb jogsértést a külföldi tulajdonú, illetve a kisebb cégeknél követik el, többször úgy, hogy a jogszerûség látszatát keltik. A kollektív jogok sérelme és a szakszervezeti tisztségviselõk hátrányos megkülönböztetése is sokszor elõforduló munkáltatói cselekmény A jogsértések egy része rejtve marad, mivel a munkavállalók retorzióktól tartanak.

2002.02.11.

Hír. A Szegedi Ruhagyár bezárásáról keringõ hírek aggodalmat keltenek a munkavállalókban. A jelenleg 260 fõvel dolgozó gyár ellen felszámolási eljárás van folyamatban, a cég adósságait ingatlan értékesítésbõl befolyó bevételekkel lehetne rendezni. A munkavállalók attól tartanak, hogy elveszítik a munkahelyüket, de végkielégítést sem kapnak. Erre az esetre a szakszervezet demonstrációt helyezett kilátásba.

2002.02.13.

Hír. A Legfelsõbb Bíróság határozata nyomán megnyílt a lehetõség 2001. december 13-i hatállyal a szolnoki bútorgyár felszámolására. A Szolnok Megyei Bíróság ilyen értelmû tavalyi határozata ellen a tulajdonos azzal fellebbezett, hogy fizetésképtelensége csak átmeneti. A bíróság most megállapította, hogy e kijelentés alaptalan, így a felszámolás megkezdõdhet. A munkavállalók egy éves bérkövetelésének egy részét a Bérgarancia Alapból kifizetik.

2002.02.14.

Tovább folynak a tárgyalások a HTFSZ és a BM között a pótlékok ügyében. A HTFSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az AB elfogadta azt a kérelmüket, hogy vizsgálja meg azt a kormányrendeletet, amely szerint a tûzoltó nem veszélyes szakma. A kormány döntött arról, hogy a pótlékok fedezetét és a bérkorrekcióra szolgáló 3,6 md forintot átutalja az önkormányzatoknak. A folytatódó tárgyalásokról mindkét fél azt nyilatkozta, hogy azok érdemiek voltak, a szakszervezeti javaslatokat a tárca jogásszal vizsgáltatja meg.

2002.02.19.

Hír. A kormány nemmel válaszolt a SZEF-nek arra a kérésére, hogy még ebben az évben rendezzék a közalkalmazotti bértáblával kapcsolatos kérdéseket. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 2002-ben csak 7,75%-kal emelik a közalkalmazotti illetményeket és 2003-tól az életpályamodell bevezetésével kerülhet sor nagyobb arányú béremelésre. A SZEF szövetségi tanácsa 20-án dönt arról, miként reagáljon a kormány közlésére. A radikálisabb tagszervezetek sztrájktól sem riadnának vissza, míg mások más jellegû tiltakozó akciót tartanak célszerûnek.

2002.02.21.

Hír. Sajtótájékoztatót tartott a SZEF, miután a Szövetségi Tanács megtárgyalta a kormány visszautasító magatartásából eredõ következményeket, illetve tennivalókat. A SZEF szerint ezzel a kormány hallgatólagosan felmondta a hároméves megállapodást, és ezt a SZEF nem hagyhatja szó nélkül. Ugyanakkor, a választásokra tekintettel sem sztrájkot, sem demonstrációt nem szerveznek, viszont támogatják, hogy a tagszervezetek tartsanak tiltakozó nagygyûléseket. Az elsõ ilyen gyûlésre Zalaegerszegen, február 26-án kerül sor. Õry Csaba nyilatkozata szerint a kormány tavaly jelentõsen túlteljesítette a megállapodást, és nincs szándékában felmondani. Szeretné, ha a tárgyalásokon az életpályaprogram kidolgozására lehetne koncentrálni vita helyett. Vígh László, az ÉSZT elnöke szerint az ÉSZT tagsága is egyetért a SZEF-fel, miután a 2002. évi béreket nem lehet 2003-ban rendezni.

2002.02.22.

Hír. A Heves Megyei Bíróság visszahelyezte állásába a halmajugrai iskola igazgatóját, akit a szülõkkel és a kisebbségi önkormányzattal kialakult vitája miatt váltottak le. Az iskola tanulóinak 98%-a cigány, utánuk emelt támogatásban részesült az intézmény, de az alapító okiratban nem szerepelt errõl semmi. Kaltenbach Jenõ kisebbségi országgyûlési biztos ezért támogatta a korábbi igazgatónõ leváltását. A bírósági döntés után több tanár tervezi, hogy kilép, a szülõk egy része pedig nem engedi iskolába a gyermekeit.

2002.02.28.

Hír. Figyelmeztetõ sztrájkot hirdetett március 4-re az EDDSZ Védõnõi tagozata. A szakszervezet elnöke, Tóthné Lengyel Judit szerint a szakszervezet több esetben kezdeményezett tárgyalást a szaktárcával a bérek felzárkóztatásáról, de semmilyen változás nem történt, ezután a kormányfõhöz fordultak segítségért, de ennek sem volt semmilyen hatása. Magyarországon 4500 védõnõ dolgozik, gyakorlatilag a közalkalmazotti bértábla minimumán, illetve minimálbérért. A sztrájkbizottság felmérte a sztrájkkészséget és ennek alapján hirdették meg 4-re a sztrájkot, amikor a munkahelyükön tartózkodnak, de nem látogatják a családokat. A Védõnõk Egyesületének vezetõje, Csordás Ágnes szerint nem szerencsés sztrájkot hirdetni kampányidõszakban, amikor tárgyalások is folynak.

2002.02.28.

Hír. Március 8-ára tüntetést hirdetett a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. a tulajdonos E.ON Hungária székháza elé. A demonstráció oka az idei bérmegállapodás elhúzódása. A cég nem vett részt a VÉT munkájában, nem részese az ágazati bérmegállapodásnak, a helyi tárgyalásokon pedig az ágazati minimumnál kevesebbet ajánlott. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a társaság térjen vissza a VÉT-be, és a tavalyi inflációs kompenzációt építse bele az alapbérbe, ennek alapján emelje az idén az alapbért. A helyi szakszervezet irányelvként a német anyacéggel azonos bér/összes költség arányt tartalmazó bérfejlesztési javaslatot adott át a tulajdonosnak, aki a liberalizáció bizonytalanságaira hivatkozva nem lát lehetõséget annak megvalósítására. Egyébként a vezérigazgató szerint a szakszervezet nem látja át az általa tett ajánlat kedvezõ voltát, és szerinte a munkavállalók nem értenek egyet a szakszervezettel.

2002.02.28.

Hír. A Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti vezetõje, Dacziné Prikkel Mária arról tájékoztatta a sajtót, hogy 27-én petícióval fordultak a parlamenti pártok frakcióvezetõihez, melyben kiállnak a Konzervgyár jelenlegi vezetése mellett. A szakszervezet tüntetést is szervez a cégvezetés megmaradása érdekében, amelynek eltávolítása a szakszervezet szerint a munkahelyek fennmaradását veszélyeztetné. Az ügy hátterében az áll, hogy a céget három évvel ezelõtt el akarta adni a HJ Heinz Company a kanadai érdekeltségû KCE Kft.-nek, majd elállt az üzlettõl. Eközben a kanadai cég az ár egyharmadát átutalta az eladónak és bejegyeztette a tulajdonjogot. Jelenleg választott bírósági eljárás folyik annak érdekében, hogy megállapítsák, kinek a tulajdonában van a gyár és ki, kinek, mennyivel tartozik.

2002.02.28.

Hír. A Gyulai Húskombinát Rt. elbocsátott dolgozói a MIÉP támogatásával tiltakozást szerveznek. A cégnél 100 fõ körüli leépítést terveznek júniusig (az összlétszám 1000 fõ körül van), amelyet elsõsorban a sertéshús piacának válsága indokol. A vezérigazgató, Zám András szerint a konfliktus politikai indíttatású, az MSZP egyik képviselõjelöltje is a gyárban dolgozik.

2002.02.28.

Sztrájk szervezésébe fogott egy öt fõs orvoscsoport. A szervezkedés oka, mint a “toborzó” levélben áll, alapvetõen az, hogy az egészségügy helyzete hovatovább akadályozza a gyógyítást, az orvosok nagyobb része pedig megélhetési gondokkal küzd. A Kamara felmérése ellenére nem tesz semmit az orvosok érdekében, és jogi segítséget sem nyújt a sztrájk szervezéséhez. A kamara álláspontja egyébként az, hogy nem jókor van a sztrájk, mivel a választások közelednek, az orvosok véleménye szerint a következõ kormány is talál álmegoldásokat, ha az orvosok nem állnak ki magukért.

2002.03.01.

Hír. Február 28-án a halmajugrai önkormányzat közös megegyezéssel megszüntette az általános iskola igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát, a bíróság által korábban megítélt végkielégítést kifizetik neki. Az igazgatónõ távozására azután került sor, hogy a szülõk és a tanárok egy része is tiltakozott az ellen, hogy a bíróság döntése nyomán visszahelyezték az igazgatói posztra, mivel alkalmatlannak tartják a cigány gyermekek nevelésére.

2002.03.03.

Reggel 8-10-ig megtartották a védõnõk a figyelmeztetõ sztrájkot, országosan 7 megye csatlakozott a munkabeszüntetéshez, mintegy 2400 fõvel. A védõnõk jelentõs része nem szakszervezeti tag, így a szakszervezeti szervezésû akcióhoz viszonylag kevesen csatlakoztak. A védõnõk 3,2 md Ft plusz forrásbevonást követelnek, amely növelné az egy védõnõi állásra jutó forrásokat, amely egyrészt kb. 30%-kal magasabb illetmény fizetését, másrészt jobb ellátást is lehetõvé tehetne. Mikola István egy szombati lapban teljességgel értelmetlennek nevezte a figyelmeztetõ sztrájkot.

2002.03.05.

Hír. A szaktárca értelmetlennek, a védõnõk eredményesnek mondták a 4-i figyelmeztetõ sztrájkot. Benyhe István politikai államtitkár szerint kampányidõszakban illetlen dolog sztrájkolni. Lengyel Judit, az EDDSZ Védõnõi Tagozata elnöke szerint figyelmeztetõ sztrájk nélkül nem jelentette volna be a kormány, hogy erõfeszítéseket tesz a szakma helyzetének rendezésére. A szakszervezet szerint a védõnõk 60%-a vett részt a sztrájkban, senki nem lépett vissza, aki elõzõleg jelezte a szándékát. Ez összesen közel 3000 fõ.

2002.03.05.

Tüntetést rendeztek a kecskeméti konzervgyár munkavállalói - mintegy 200 fõ - az ellen a választott bírósági döntés ellen, amely szerint a gyár tulajdonosa a kanadai érdekeltségû KCE Kft. A munkavállalók szerint, ha a tulajdonos birtokon belülre kerül, bezárja a gyárat, elvesznek a munkahelyek. A gyárat jelenleg a Kecskeméti Konzervgyár Rt. mûködteti, a szakszervezet szerint ez a cég a garancia arra, hogy a gyár nem szûnik meg és a vagyont nem éli fel a tulajdonos.

2002.03.05.

A PSZ-ben sajtótájékoztatót tartottak az aláírásgyûjtési akcióról, miután az OVB 4-én bejelentette, hogy háromszor annyi aláírás gyûlt össze, mint amennyi szükséges lett volna a Kjt. bértáblájának parlamenti napirendre tûzéséhez. Borbáth Gábor, a PSZ fõtitkára elmondta, hogy az Országgyûlés leendõ elnökének az elsõ ülésnapon kell bejelentenie a napirendre tûzés tényét, majd 3 hónap alatt kell döntést hozni az ügyben. A PDSZ és az FDSZ vezetõi szerint is sürgõsen tenni kell valamit az oktatás-finanszírozás ügyében, a felsõoktatásban, az FDSZ szerint, különösen kényes a helyzet az informatikusok sorozatos kilépései miatt. Végül is a döntés a nyár közepére várható, aminek következtében a szeptemberi iskolakezdésre már jobb feltételek között kerülhetne sor.

2002.03.06.

Hír. A VDSZSZ meghirdette március 10-re a tüntetést, amit a Titász Rt. munkáltatójának bérmegállapodással kapcsolatos hozzáállása miatt akartak szervezni. A Titász Rt. azonban idõközben aláírta a bérmegállapodást, így a tüntetést lefújták. A megállapodásban 11%-kal emelt tarifatábla szerepel, és más tételekben, így a szociális juttatások egy részében is az inflációt meghaladó mértékû emelésre kerülhet sor.

2002.03.09.

Hír. A Paksi Atomerõmûben a munkavállalók 22%-át tömörítõ Mûszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) sztrájkot jelentett be március 17-re, mivel az elõirányzott 10,5%-os bérfejlesztés helyett 40%-ot követelnek, de e követelés nem talált meghallgatásra. A sztrájk technikailag abból állna, hogy a nagyjavításra leállított egyik blokkot lehûtve tartják, ami miatt nem lehet a karbantartást elvégezni. A cégvezetés jogellenesnek tartja a kezdeményezést, ezért bírósághoz fordul. A többi szakszervezet nem támogatja az akciót.

2002.03.10.

Hír. Az MSZOSZ Bács-Kiskun megyei képviselete pereket indított a Hun-Garn Fonó Kft. ellen, amely Bácsalmáson található, magyar textilipari vállalkozás. A perek a bérrendszer átalakítása miatt kezdõdtek, a cég ugyanis a magas minimálbér miatt olyan teljesítménynormát vezetett be, amelyet nem lehet teljesíteni. A január-márciusi idõszakban a munkáltató egyéni munkaszerzõdés-módosításokkal kísérletezett, ennek során több, mint 60 fõ, a munkavállalók mintegy 40%-a távozott a cégtõl. Ebbe a körbe tartozott az egyik üt-tag is, akinek az elbocsátáshoz az ÜT nem járult hozzá. Az elsõ két perben elsõ fokon a munkavállalóknak adott igazat a bíróság, a munkáltató azonban nem hagyott fel a nem rendeltetésszerû joggyakorlással. A korábban a szakszervezetet képviselettel megbízó munkatársakat “lebeszélte” a perrõl, illetve a szakszervezeti képviseletrõl, így a többi képviseleti megbízást a munkavállalók visszavonták..

2002.03.12.

Hír. Az Atomerõmûben a Padosz 10,5%-os béremelésben állapodott meg a munkáltatóval, amelyet egy 200 millió forintos bérkorrekció egészít ki. Az erõmû 2722 munkavállalójának 45%-át tömörítõ szakszervezet és a MÉSZ álláspontja között fennmaradt a különbség, a MÉSZ , amely a munkavállalók 22%-át képviseli, a 10,5%-on felül a mûszakban dolgozóknak plusz 10%-ra és 14. havi bérre tart igényt, a következõ évekre pedig annyi béremelésben állapodna meg, hogy a 40%-os növekedés 2-3 év alatt valósuljon meg. Ezért március 17-tõl határozatlan idõre meghirdették a sztrájkot.

2002.03.13.

Hír. Szakszervezeti vezetõk nyilatkozatai szerint a választásokig sehol nem várható sztrájk, annak ellenére, hogy a munka világában sok helyütt rendezetlen problémák, feszültségek vannak. Ezeket még ebben az évben rendezni kell, de a kampányidõszak nem alkalmas erre.

2002.03.14.

Hír. A Paksi Atomerõmû Rt.-nél tervezett sztrájkot lefújta a MÉSZ, mivel sikerült megállapodást kötnie a menedzsmenttel. A bérmegállapodás szerint a 10,5%-os béremelés mellett 200 millió forintot bérkorrekcióra fordítanak, biztosítják a 14. havi fizetést és 2-3 év alatt megvalósul a 40%-os bérfejlesztés, ami a szakszervezet fõ követelése volt.

2002.03.14.

Hír. Az SZTDSZ levélben fordult Harrach Péter miniszterhez, tájékoztatás kérve a közalkalmazotti életpályamodell tervezetérõl, valamint az idei illetményemelésrõl. Az ágazatban a közalkalmazottak 64%-a minimálbért keres, a bérarányok ebben az évben végképp tûrhetetlenné váltak. A szakszervezet 14-én országos értekezletet tartott, ahol a tagszervezetek képviselõi kifogásolták, hogy a Szociális Ágazati Érdekegyeztetõ Fórum ebben az évben egyáltalán nem ülésezett. A szakszervezet 20-áig várja a tagszervezetek jelentését a sztrájkkészségrõl. A sztrájkbizottságot mindenképpen megalakítják, és más, a megmozduláshoz csatlakozni kívánó szakszervezetekkel is tárgyalnak.

2002.03.16.

Hír. A budapesti Est FM rádióadó 19 munkatársa petíciót intézett a tulajdonoshoz, miszerint jobb munkakörülményeket, a rádió eredeti szellemiségének helyreállítását, és magasabb fizetéseket követeltek. A tulajdonos azonban nem bocsátkozott tárgyalásokba, hanem elküldte a 19 munkatársat. Az ügy elõzményeihez tartozik, hogy az adó hallgatottsági mutatói jelentõsen csökkent. Emiatt az adó munkatársai február 25-i levelükben alapvetõen szakmai kérdésekben fordultak a vezetéshez, és sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem tárgyal érdemben és február 28-áig nem születik valamilyen értelmes kompromisszum. A munkáltató arra való hivatkozással, hogy a munkatársak nem illetékesek e kérdésekben és üzleti titkokat hoztak nyilvánosságra. A tiltakozók szerint szó sincs ilyesmirõl. Idõközben az interneten is megjelent egy felhívás, amely az elbocsátások elleni tüntetésre buzdított.

2002.03.18.

Dr. Herman Ákos, a volt OMIKK fõigazgatója életének 64. évében rövid, súlyos betegség után elhunyt. A fõigazgató az OMIKK megszûnésekor nyugdíjazását kérte. Azon a napon halt meg, amelyen lejárt nyolc hónapos felmondási ideje. Herman Ákost a Farkasréti temetõben helyezik örök nyugalomra.

2002.03.20.

Hír. A szegedi önkormányzat 30 millió forintos alaptõkével létrehozott társulása a háromtagú hitelezõi választmány elé terjeszti a Szegedi Ruhagyárra vonatkozó vételi ajánlatát. Az önkormányzat a közvélemény nyomására tett lépéseket annak érdekében, hogy a 300 munkahelyet megmentse.

2002.03.21.

Hír. Az SZTDSZ március 28-ára kétórás figyelmeztetõ sztrájkot hirdetett arra az esetre, ha nem sikerül bérköveteléseikrõl tárgyalni a szaktárcával. A szakszervezet 10-15%-os bérkiegészítést igényel a minimálbéren foglalkoztatottak (az ágazatban alkalmazottak többsége) számára, a bértorlódás megoldására. A közalkalmazotti életpálya modell tervezetét a szakszervezet megkapta, a szakértõi egyeztetések megkezdõdtek, de a szakszervezet az ágazat ezévi bérrendezéséért harcol. Szemkeõ Judit államtitkár politikai akciónak minõsítette a figyelmeztetõ sztrájkot..

2002.03.21.

Hír. Több fõápoló és gépkocsivezetõ perli az Országos Mentõszolgálatot, mivel nem kap veszélyességi pótlékot. Õk nem utaznak a gépkocsikon, de feladatuk a gépkocsik szerelvényeirõl és tartozékairól való gondoskodás, és a mentés koordinálása. Az OMSZ szóvivõje szerint nem kaphat mindenki veszélyességi pótlékot, ugyan a mentõszolgálat törekszik arra, hogy mindenkinek a lehetõ legmagasabb fizetést adja (a bruttó kereset mûszakpótlékkal együtt is 70.600 forint azoknál, akik minimálbérért dolgoznak, ilyen az állomány több, mint fele). A mentõszolgálat vezetõi pótlék bevezetésén gondolkodik az irányítói feladatokat ellátók számára.

2002.03.23.

Hír. Grespik László, a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal vezetõje korábban fegyelmit kapott amiatt, mert nyilvánosan politikai nyilatkozatot tett. A fegyelmit megtámadta a Munkaügyi Bíróságon, ahol azonban megegyezett a Hivataljogi képviselõjével abban, hogy a Belügyminisztériumot nem perli (annak fegyelmi bizottsága fogata el a határozatot), és kap 10 millió forint nem anyagi kártérítést. Ennek folytán hatályba lépett a fegyelmi határozat, minek következtében Orbán Viktor kormányfõ felmentette. A felmentést azonban ismét megtámadta, mivel mint a MIÉP képviselõjelöltjére, vonatkozik rá a mentelmi jog. A BM nem akarja kifizetni az egyezségben szereplõ összeget, és fegyelmit indított a jogi képviselõ ellen, mivel az olyan egyezséget kötött, amelyre a BM szerint nem volt felhatalmazása.

2002.03.23.

Hír. Március 27-re összehívták a Szociális Ágazati Érdekegyeztetõ Tanácsot, ahol a sztrájkfenyegetéssel élõ SZTDSZ elõterjeszti követeléseit. Ha nem kapnak megfelelõ választ, megtartják a tervezett figyelmeztetõ sztrájkot az intézményekben kötött megállapodások szerint, délelõtt 10-12 óra között. A továbbiak a tárgyalások eredményeitõl függnek.

2002.03.26.

Hír. Szakmai vevõre talált a Szegedi Ruhagyár. A céget egy új társaság vette meg, a Triflex Kft., amelynek három tulajdonosa min érdekelt az ágazatban. A ruhagyár 292 jelenleg alkalmazott munkavállalóját az új cég átveszi, a nem dolgozó, de a céggel munkaviszonyban álló 70-80 embertõl meg szeretnének válni, nekik végkielégítést fizetnének.

2002.03.27.

Hír. A diósgyõri DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. munkavállalói nem jutottak elõbbre a bértárgyalásokon, korábban 16%-os követelésüket 10%-ra szállították le, de félõ, hogy a tárgyalásokon ezt sem érik el. Az olasz érdekeltségû cégnél csütörtökön 14h-ra (március 28-ra) 2 órás figyelmeztetõ sztrájkot irányoztak elõ, ha addig sem sikerül megállapodni.

2002.03.28.

Hír. Az SZTDSZ megegyezett a Szociális és Családügyi Minisztériummal, így elmarad a figyelmeztetõ sztrájk. A megegyezés lényege, hogy a kormányalakítás után a tárgyalások tovább folynak az idei bérekrõl. A következõ évtõl bevezetendõ életpályaprogram a szakszervezet egyetértésével találkozott.

2002.03.29.

Hír. Diósgyõrben a szakszervezetek - a Vasas, a Liga és a Munkástanácsok szervezetei - úgy ítélték meg, hogy a tárgyalások kudarcba fulladtak, így a figyelmeztetõ sztrájkot megtartották. A szakszervezetek bérkövetelésüket 10%-ra szállították le, ennek ellenére nem sikerült a bérmegállapodást megkötni. Az 1200 ember foglalkoztató cégnél 250 fõ, a teljes mûszak részt vett a sztrájkban.

Vissza a tartalomhoz

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ

NAPI- ÉS HETILAPOK

Vissza a tartalomhoz

FOLYÓIRATOK

Munkaügyi Szemle

2002. 1. sz.

Vissza a tartalomhoz

SZAKIRODALMI FIGYELŐ

Az ember a társadalmi jelenségek jelentõs részét úgy szemléli, mint valamiféle fekete dobozt. Lát bizonyos erõket, szándékokat, cselekedeteket, amelyek létre akarnak hozni, meg akarnak változtatni, vagy éppen meg akarnak semmisíteni valamit, de nem igazán tudja, hogyan hatnak ezek az erõk, mígnem megjelenik a végeredmény; valami létrejön, átalakul, vagy megsemmisül, eltûnik. Vannak olyan esetek, amikor az eredmény az észlelt szándék egyszerû következményének tûnik, van, amikor úgy látszik, történt más is, ami miatt nem éppen az az eredmény, amire vártunk, és vannak helyzetek, amikor a következményeket senki nem vállalja magára.

A történelem gyakran termel ilyen fekete dobozokat - egy-egy “sûrûbb” korszakban olyan heterogén akarathalmaz jelenik meg, hogy a végeredményt csak nehezen lehet elõre látni, és ami lesz, nem feltétlenül volt szándéka a társadalmi erõtérben cselekvõknek. Ilyenkor minõsítik hézagpótlónak azokat a mûveket, amelyek megpróbálják megvilágítani a doboz belsejét, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy a társadalomban adott idõben ható erõket, mint vektorokat vegyék számba és bemutassák, miért éppen az az eredõ, ami.

Ilyen könyv Polgár Tibor riportkötete is. A téma a szakszervezeti mozgalom rendszerváltás alatti és utáni története, egészen a belátható jövõig. A szerzõ partnere a hazai szakszervezeti mozgalom négy kiemelkedõ személyisége, akik nemcsak közelrõl láthatták a történteket, hanem maguk is alakították az elmúlt bõ évtizedben a mozgalom sorsát: Fõcze Lajos, Nagy Sándor, Palkovics Imre és Szabó Endre. A könyv azonban nem róluk szól és nem is a szokványos (egy riportalany: egy fejezet) szerkezetben vonultatja fel a mozgalom e reprezentánsait. Polgár Tibor leleménye az, hogy igen konkrét kérdéseket tesz fel beszélgetõtársainak, és a beszélgetéseket fegyelmezetten a kérdés szabta mederben tarja. Így a kötet tizenhárom kérdése tizenhárom tematikus fejezet is, amelyek a hazai szakszervezeti konföderációk történetének - és így a munkaügyi kapcsolatok, a szociális párbeszéd legújabb kori hazai történetének - legfontosabb kérdéseit taglaló vitairataként is felfoghatók. A beszélgetések során a szerzõ nemcsak kérdez; elemzõ közbevetéseivel ki is egészíti a történet szereplõinek mondandóját.

Ez a kötet még azoknak az olvasóknak is tud újat mondani, akik annak idején ismerték a szándékokat és látták a következményeket. E könyv segítségével bepillantást nyerhetnek a doboz belsejébe: mi akadályozta meg, vagy éppen mi segítette egyik vagy másik szándék megvalósulását, milyen, a szakszervezeti mozgalmon belüli és kívüli, elsõsorban politikai tényezõkkel kellett számolniuk a szakszervezeti vezetõknek döntéseik meghozatalában, hogyan alakult ki a mai helyzet és mi látszik a jövõbõl.

Amikor ezek az emberek a jövõ jegyében mondanak ítéletet a múltról, nemcsak a szakszervezeteket értékelik, hanem a saját életük egy szakaszát is. Az értékelés sokoldalúsága és higgadtsága mellett a személyes cselekedetek - közöttük a hibák, tévedések - vállalása teszi hitelessé a könyvben megnyilatkozókat.

A hátsó borítón közreadott levél szerint a könyv a szakszervezeti mozgalom megújulásához kíván hozzájárulni; ennek jegyében kéri a szakszervezetek tagjait és a kívül maradottakat is, gondolkodjanak a “hogyan tovább” kérdésén. Most tehát az a kérdés: hogyan látjuk mi.

Dura Stúdió, Budapest, 2002.

Vissza a tartalomhoz

JOGSZABÁLYOK 2002. I. NEGYEDÉV