GRAFFITI

A falak

mottó: “Az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett.”
(anonim)

“A mûvészet kommunikáció, de nálunk a kommunikáció is mûvészet!”

(Pócs Péter)

“Színes, beszédes és kifejezõ nyelve van a néma kõnek, a mûvészi formáknak, az építészet alkotásainak.”
(Lechner Ödön építõmûvész)

“Az a kanna, amelyet a graffitimûvész használ a tudásba legyen mártva.”
(anonim)

Az ETOLÓGIA, az állatok viselkedésének, az állatok magatartásának, az állatok kommunikációjának, az állatok alkotásainak a tudománya, egyre több érdekes felfedezést tesz az eszközhasználat, a gondolkodás, stb. területein.

A madárvilágban pl. a fecskék sárból készítik fészkük falát. Az orángutánok alvóhelyet építenek, a csimpánzok alvási szokása, hogy "bölcsõt", alvófészket építenek maguknak faágakból. Éjszakánként elkülönülnek. Az "ÁLLATI MÛVÉSZ-világ" mûalkotásait érzékeny elefánt-ormányok, ügyes orángután-, gorilla-, és csimpánz kezek készítették. A budapesti Állatkert kiállítása, 2000. 01. 12.

A HOMO SAPIENS SAPIENS barlanglakásokban - barlangfalak között, majd kunyhókban (mamutcsont kunyhó, agyagkunyhó stb.) laktak/laknak. Elõször állataik számára tövises sövényfalakat, lakóházaik körül kerítéseket - kerítésfalakat, késõbb változatos házfalakat (vályogfal, agyagfal, égetett téglafal stb.), városokat - városfalakat, várakat-várfalakat, erõdöket, sáncrendszereket építettek maguknak fejlõdésük során.

A FAL-ak elõsegítették a letelepedést. Biztonságot-, fedezéket-, védelmet nyújtottak/nyújtanak, ugyanakkor bezártságot és elszigeteltséget (a Kínai Nagy Fal, Hadrianus fala Angliában, a Siratófal, Berlini fal) eredményeztek/eredményeznek.

A falak az identitást-, az erõt-, a hatalmat-, a terveket-, az esztétikumot-, a börtönfalak az elnyomást-, a tiltakozást-, a tisztátalanságot, a kirekesztettséget szimbolizálják.

A HÁZFAL-ak kényelmet és esztétikai élményt (A luzerni étterem falán monumentális graffiti festmény. Pozsony: A nevetõ ház), harmóniát (az intelligens otthonok) is nyújtanak. A PINCEFAL-ak, a GYÁRFAL-ak, a DESZKAFAL-ak, (a zajvédõ fal stb.) a KÕFAL-ak (vörös márványfal), a TÉGLAFAL-ak, a BETONFAL-ak, a KÖZÖS FAL-ak, az ÜZENÕFAL-ak a LÁTHATATLAN FALAK, a KÉPZELT FALAK, a Borostyánszoba BOROSTYÁNFAL-ai között élünk.

Amíg a falak állnak, addig falfirkák - falfestészetek - felfirkák is lesznek? - gondolkodásra késztetnek, néha megnevettetnek, sokszor megbotránkoztatnak? Igen!

A RAJZOLÁS a legelemibb emberi életszükséglet, tevékenység. A KÉP ALKOTÁS-ra való törekvés az ember egyik õsi vágya, tulajdonsága.

A barlangok falára rákarcolták, majd késõbb ráfestették az állatok stb. képeit, végül eljátszották pl. a vadászjeleneteket.

A felsõ paleolitikum legutolsó idõszakában, a Szahara Iherer-fennsíkján már virágzott a SZIKLAKÉP MÛVÉSZET, a SZIKLAKÉP-GALÉRIÁK.

Gondoljunk a cró-magnoni õsemberre. Eszünkbe juttatja a nyugat-európai barlangok (Lasceaux, Roulfignac, Niaux-Arieg, Altamira stb.) pompás SZIKLAFESTMÉNY-eit. A valcamomicai és az Amhem - föld nyugati részén fellelhetõ sziklaképekben gyönyörködhetünk.

A texasi EL PASO közelében található A HUECO TANKS STATE HISTORIC PARK-ban szabad szemmel már nem látható prehistorikus festett sziklarajzokat számítógép segítségével tették láthatóvá. SZÕNYBEN (Brigetió) megtalált vakolattöredékekbõl összerakott figurális jelenetek a II. századi számos FALFESTMÉNY MÛVÉSZET-et reprezentálja Itálián kívül. A Mexikóváros állami egyetemének (UNAM) könyvtárának külsõ falának díszítése is figyelemre méltó.

A sziklafelületeken színdús állatokat és embereket, élethelyzeteket, vadászjeleneteket ábrázoló mûalkotások maradtak ránk. Fejlõdésük a statikustól a dinamikusig, az egyszerûtõl a polikróm felé vezet.

A természetes ásványi festékeket használták. A barna és vörös vaskõ, a sárga vasokker, a fehér kaolin, a mész, a fekete korom voltak az alapanyagok. Ezekhez tojásfehérjét, állati zsiradékot, vért kevertek. A színeknek szimbólum értéke volt/van.

Õseink életének szerves része volt a sziklarajz, a SZIKLAFESTMÉNY, a szépségmágia: a TESTFESTÉSZET, a TETOVÁLÁS (ma a portré irányzat a divat), a TEST DÍSZÍTÉSE (a fülbevalók, a láncok, a gyûrûk, a bõrbe tûzött nemesfém figurák stb.).

A TÁRGYAK FESTÉSE, VÉSÉSE; a tárgyfeliratok; a sírfeliratok, a kopjafák; a fejfák; a díszítõ varrások; a terítõk; a szoknyák; a tojásfestés; a marcipán képek; a cserépedények díszítése; a konyhacsempék; a ládák; a szekrények; a kapuk, az oltárképek, a pecsétgyûrûkben a címerkép-ek stb. Stílusukban, témájukban, formájukban nagyfokú változatosságot mutatnak az idõk folyamán.

CÉL-juk, az õseik erejébõl meríteni, kapcsolatot teremteni a természettel, az egymás közti kommunikáció, a hagyományok megteremtése, ill. a maga gyönyörûségére készítette, dísznek vagy varázslat céljából, (varázserõ).

Az egyiptomi festészet emlékeit a fazekasmunkák díszítésein, a sírkamrák falain találhatjuk.

A falfestmények a fáraók életét, a mindennapok történéseit ábrázolják, úgy gondolták, hogy a halott a képek segítségével a túlvilágon tovább éli az életét.

A sárga és barna sivatagi okkerföldet, a fehér krétát (mészkõ), a kék és zöld ásványporokat, a fekete kormot használták képeik színezéséhez.

A szigorú térábrázolás, a képírás jellemzi õket.

A görög festészet a városképeken jelenik meg, amelyek nagyszerû mûalkotások. A geometrikus-, a vörös alakos-, és fekete alakos stílust különböztethetünk meg.

A római kori festmények a sírokban, a lakóházak falain maradtak fenn. Ezek a falképek, az alkalmazott festészet területéhez tartoznak, monumentális falfestmények, freskók voltak.

A természetes, a mesterséges, a képzelt falak, a hallgatás falai végig kísérik az emberiség fejlõdéstörténetét.

Egy sokszínû, hosszú fejlõdési folyamat eredménye, hogy a történelem ott van a falakon. Az emberiség eljutott a sziklarajzoktól, a sziklafestményektõl, a hieroglifáktól, az obeliszkig, a reliefekig, a mozaikképekig, a freskókig, a famennyezetekig, az ikonokig, a festõállványig, a közfalfestészetig, a képregényekig, a látványtervezésig, a vizuális pszichoterápiáig. A képekkel kitágíthatjuk a kórtermek falait, a tereinket.

Az utóbbi idõben a falak szerepe a figyelem középpontjába került.

Minden konkrét dolog, a szellemi világ is változik. A természet, a társadalom, a tárgyi világ, a mûvészet, a kommunikációs kultúra, a vizuális kultúra, maga az ember, mindannyian mindig ÚTON vagyunk, átutazók vagyunk.

*

A FÖLDI CIVILIZÁCIÓ evolúciója során elérkezett oda, hogy szembe találta magát a GLOBÁLIS PROBLÉMÁK-kal: a növény-, és állatfajok számának rohamos csökkenésével, az ózonréteg állandó változásával, az erdõk pusztulásával, a természeti javak mennyiségének csökkenésével, a nem környezetbarát technológiákkal, a zaj szennyezettséggel, a veszélyes hulladékok elhelyezésével, a savasodás jelenségével, az édesvizek védelmével, a pazarló energia fogyasztással, az abszolút elnyomorodással, a szegénységgel, a munkanélküliséggel, a csavargással, a gyerekbûnözéssel, a halmozottan hátrányos fiatalok helyzetével, az erõszakkal, a kommunikációs-, és a vizuális kultúra milyenségével. Az eddiginél magasabb szintû tõke-, technológiai-, munkaerõ- áramlásnak vagyunk a szemtanúi, szenvedõ alanyai, a bizalmi-tõke hiányának.

A GLOBÁLIS VILÁG küszöbén létkérdéssé válik/vált a természet és az ember-, a társadalom és az ember, az ember és az ember közötti kölcsönhatás minõsége; a harmonikus-, a kiegyensúlyozott, a sokoldalú szerves kapcsolat kialakítása, a természeti-, a kulturális-, az esztétikai értékek és érdekek összhangjának a megteremtése, ill. diszharmóniájának foka. A VERBÁLIS és a METAKOMMUNIKÁCIÓ kifejezés mellett, a KÉPI KIFEJEZÉS, a KÉPI VILÁG, AZ ÚJ ÉRINTKEZÉSI TÍPUSOK, az ÚJ ÉRINTKEZÉSI KULTÚRÁK milyensége került/kerül elõtérbe.

A FÖLDI KULTÚRÁNAK, e civilizációs folyamatnak létszükséglete biztosítania: a társadalmak-, a gazdaságok (ezen belül a biztonságos termelésnek, a gazdaságpolitikának, a szociális hálónak), a kultúrák, a tudományok, a mûvészetek, a kommunikációs kultúrák, a honvédelem, az új nemzedékek biztonságos, harmonikus, sokoldalú, SZERVES, PROGRESSZÍV fejlõdését, a "színes falak" közötti életet, a zenében a hangfestészetet - hangképeket.

Külön kiemelve a többrétegû kommunikációs struktúrák - rendszerek - korszerû kiépítését, a mûködését, a fejlesztését, az emberiség, a fiatalok létbiztonsága érdekében, a tudásorientálttá váló TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM-ban.

Az INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM-ban új szükségletek, új fogalmak kerülnek látókörünkbe: a gazdasági élet, a fogyasztói szokások globalizációja pozitív/negatív hatásaival, a globális elektronikus rendszer, a globális fórum szerepe. A globális telekommunikáció, a lézerkommunikáció, az elektromágneses fegyver, a digitális kommunikáció, a kommunikációs-, és a vizuális kultúra, a virtuális valóság révén nagyon sok információ megszerezhetõ, tárolható, feldolgozható, továbbítható akár szöveg, akár kép legyen az. Magunk mögött hagytuk Platón korabeli feliratainak információit?

Magyarország EU csatlakozásának egyik szigorú feltétele a környezetvédelem európai szintre emelése, a magas szintû környezetvédelem megvalósítása. Kiemelt figyelmet kapott a következetes, összehangolt intézkedések a városi, a falusi területek ( lakókörnyezet ) környezeti minõségének-, az ifjúság pozitív környezeti kultúrájának fejlesztése, a VIZUÁLIS KÖRNYEZETVÉDELEM, a KÖRNYEZETI NEVELÉS.

A mesterséges környezeti elemek, az épített tárgyak-, a nyelv megõrzése, az esztétikai adottságok is TERMÉSZETI ÉRTÉK-et képviselnek. A TERMÉSZETVÉDELEM, a KÖRNYEZETVÉDELEM feladata többek között a tájképi, a mûvészeti értékek felismertetése/megóvása, a képsokk, a vizuális botrányok, a vizuális környezetszennyezés, a vizuális elidegenedés, a kommunikációs zavarok, a verbális intervenció elkerülése, a zöldterületek növelése, a zöldövezet, a pihenõerdõ, a védõerdõ, a parkerdõ, a parkok, a belsõ kertek és udvarok, a szûkebb és tágabb KÖRNYEZETI KULTÚRA magas szintre emelése, a változatos ERDÕKÉP, a FALKÉP kialakítása.

A társadalom természet- környezetvédelmi kultúrája növekedésének elengedhetetlen feltétele a VIZUÁLIS GONDOLKODÁS-i képesség fejlesztése, a VIZUÁLIS NYELV alapjainak ismerete, a vizuális tevékenység, a VIZUÁLIS NEVELÉS, a VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, a VIZUÁLIS INFORMÁCIÓ, a VIZUÁLIS MÛVELTSÉG magas szintje, már a gyermekkortól, a tárgyi-, és környezetkultúra fejlesztése; a természeti, az épített, a szociális környezet összhangjának megteremtése. Az ökológiailag fenntartható társadalom fejlõdésének biztosítása.

Egyetértek azokkal, akiknek az a véleményük, hogy a nemzeti közbiztonság stratégia a szûkebb-tágabb értelemben vett komplex környezetfejlesztés, a komplex biztonságpolitika, a komplex kommunikációs kultúra, a komplex vizuális kultúra, a BIZTONSÁG MARKETING és a BIZTONSÁG PUBLIC RELATIONS (PR) segítsége nélkül nem képzelhetõ el, ugyanakkor szükség van a GLOBÁLIS BIZTONSÁGRA, a GLOBÁLIS VÉDELEMRE.

Az ÁLLAMPOLGÁROK, a fiatalok számára elemi szükséglet a védelem, a biztonság (az ipari, a vagyoni, a hadi, a vizuális, a személyes stb.), a félelem mentes, az erõszak nélküli állapot (az áldozattá válás elkerülése), a harmonikus környezeti-, az esztétikus vizuális-, a biztonságos kommunikációs kultúra megléte és milyensége, az integráció (az együttmûködés, a kapcsolatteremtés) magas szintû megvalósítása és mûvelése, a pozitív közhangulat, a sikerorientált életstratégiák, a szilárd kiegyensúlyozott közbiztonság-, a közjó megteremtése, a táplálkozás biztonsága stb.

Az OBJEKTÍV BIZTONSÁG mellett felértékelõdött a SZUBJEKTÍV BIZTONSÁG kérdése, az emberek biztonságérzete, az önvédelmi programok létrejötte, az egzisztenciális biztonság, a kommunikációs biztonság, a vizuális biztonság, az állampolgári BIZALOM és ELÉGEDETTSÉG milyensége, a problémák okainak feltárása az élet minden területén.

Az életterünk, a természeti-társadalmi környezetünk, a hétköznapi életünk permanensen változik. Mindig átmeneti társadalomban élünk. A társadalmi viszonyok gyors, NEGATÍV ÉRTÉKREND-beli változásai elõsegítik a többoldalú INSTABILITÁST, a POZITÍV-PROGRESSZÍV ÉRTÉKREND-beli változások pedig STABILITÁST eredményeznek, erõsítve az önszabályozás, az önkontroll színvonalát, a vizuális biztonság-, a közbiztonság SZOLGÁLTATÁS-ának szükségességét.

A gazdasági-, és a szociális körülmények, a társadalmi igazságosság/igazságtalanság kérdése, az egyenlõtlenségek növekedése, az elszegényedés és meggazdagodás, a közéleti tisztaság állapota, az érdekérvényesítés módszerei, az akaratérvényesítés képességének milyensége, az értékrendszerek-, és érdekrendszerek változása, a létbiztonság/létbizonytalanság, a tehetetlenség-, a kiszolgáltatottság érzése, az érvényesülés beszûkülése, az emberek közötti együttérzés-, kapcsolatteremtés zavarai - hiánya, a különbözõ feszültséget/konfliktust keltõ jelenségek felerõsítették a FIRKÁSZOK aktivitását is, a graffiti hatását a befogadókra. A fiatalok lehetõségei beszûkültek (a munkanélküliség), a kilátástalanság az elõrejutásukhoz, az életérzésük romlik.

Egy, a fiatalok helyzetét elemzõ tanulmány szerint hazánkban 1998-ban 36 %-uk dolgozott, csaknem 40 %-uk nem a végzettségének megfelelõ állást töltött be. Odafigyelést igényel az egyének SZOCIALIZÁCIÓS és JUVENTIZÁCIÓS folyamatainak alakulása. Az emberek, a fiatalok sajnos még mindig valaminek a HIÁNY-át szenvedik; a tudásét, az anyagiakét, a pénzét, a szeretetét, a harmonikus családi életét, az otthonét, a munkahelyét, az egészségét stb.

A TELEKOMMUNIKÁCIÓS TÁRSADALOM anyagi és szellemi globalizáló hatásaira, kihívásaira fel kell készülni és meg kell felelni, ITT és MOST. Magasabb szintre kell emelni a globális kommunikációt, a hálózati kommunikációt, a globális tájékozódást és tájékoztatást, az emberi kapcsolatokat, a kommunikációs készséget és képességet, az információs és kooperációs fegyelmet, a MUNKAKULTÚRÁ-t, a KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRÁ-t, a VIZUÁLIS KULTÚRÁ-t, a szellemi érintkezés új formáit kell létrehozni.

Az INTERNET rendszerét ki kell építeni, a sajátos magyar kultúra közvetítése mellett. Ezen a területen úttörõ munka vár a fiatalokra, a minõségi áttörésre, a DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ elterjesztésében, a VIRTUÁLIS EMBER, a virtuális karakter létrehozásában.

A kommunikációs köd-, a kommunikáció hiánya és zavarai miatt, a kommunikációs lehetõségek lebecsülése-,beszükülése-, a vizuális környezetünk zavarai miatt, az EGYÉN KOMMUNIKÁCIÓS SZOCIALIZÁCIÓ-jának nehézségei miatt, fiataljaink természetes igénye a sokrétû, a harmonikus kommunikációs színterek, a gazdag kommunikációs belsõ/külsõ terek, az esztétikus képi világ kialakítása, kiépítése, az ÉRINTKEZÉS KULTÚRA FORRADALMÁ-nak új szakaszában.

A KÉPI INFORMÁCIÓ ROBBANÁS idõszakában, a képi gondolkodás, a képi kifejezés, a képi információs kultúránk, a vizuális mûveltségünk - kultúránk milyensége meghatározza az EGYÉN VIZUÁLIS SZOCIALIZÁCIÓ-jának fokát, a mûvészi szocializáció fokát, az ízlésvilágát, a közerkölcsét, a magatartás kultúráját, a MINDENNAPI ÉLETÜNK KULTÚRÁ-ját.

A KÉP (a jel, a jelekké változott világ) nem csak élményt nyújt szemlélõje számára, hanem KIFEJEZ (jelent is), valamit a BEFOGADÓ személynek.

A firkászok kétségbeesett segélykiáltása/üzenete a falakon: "KOMMUNIKÁLJATOK VELÜNK!", "SEMMI NEM VÉD MEG TÉGED, HA NEM VIGYÁZOL, HAMAR BEVÉGZED...!", "K.... ÁKOSKA! HALOTT VAGY!, DÖGÖLJ MEG PATKÁNY!", "ELÉG A NÕK ELLENI ERÕSZAKBÓL!", "EZ A RAJZ ANYUKÁM EMLÉKÉRE KÉSZÜLT, NE FEDD ÁT!", "BOLDOG SZÜLINAPOT!", "MERT EZ EGY KÖLCSÖNÖS ÉS ÉRDEKMENTES BARÁTSÁG!", "CSAK ÚGY BARÁTSÁGBÓL!".

Elõször gondol rá (a tanulási folyamat), majd felírja és megrajzolja a felületekre, végül el is követi azt (bûncselekmény). Önmaguknak és egymásnak írják úgy, hogy "mások is értsenek belõle", sok esetben VALÓSÁGPÓTLÓ szereppel.

Mindezek befolyásolják és determinálják a SZUBJEKTUM motivációs szintjét, a magatartását (a jogkövetés és jogsértés mértékét), a cselekvési attitûdjét, a kapcsolatrendszerét, a közerkölcsét stb.

*

A KOMMUNIKÁCIÓS FORRADALOM, az egyetemes kommunikáció robbanás szerves részeként - mint speciális kommunikációs nyelv, kommunikációs csatorna, közterületi reklám eszköz - hazánkat is utolérte egyfajta szubkultúra, alternatív kultúra, mûvészeti irányzat, a közterületi/zártterületi médiumok egyike: a GRAFFITI, amely világjelenséggé vált.

A GRAFFITI/FALFESTÉSZET a valóságos világ sajátos mûvészi formában való visszatükrözõdése az emberi megismerés során. A természeti/társadalmi valóságot a konkrét ember valóságaként ragadja meg. A lényeget - a jelek világával - fogalmi és képi ábrázolással, külsõ/belsõ terekben egyaránt megjeleníti.

Akarva-akaratlan a hétköznapi vizuális kultúránk SZERVES részévé váltak a KRIKSZKRAKSZOK, a KARCOLÁS-ok, a VÉSÉS-ek, a HOMOK-GRAFFITI-k, a FARAGÁS-ok, a METSZÉS-ek, a SPRICCEL-ések, a FELFIRKÁ-k, a FALFIRKÁ-k, a BETÛGRAFFITI-k (szövegek), a RAJZGRAFFITI-k (a gyermek és felnõtt rajzok), ill. a GEOMETRIAI formák, az ABSZTRAKT festészet, a BETÛFESTÉSZET, a KARAKTERFESTÉSZET, az EMBERI ALAKOK ábrázolása, egyéb FIGURÁLIS ábrázolás, a TÛZFALFESTÉSZET (a murál).

Ez utóbbiakat támogatom a saját eszközeimmel: a fotózással, a kiállítással, az elõadássa, az írással, a graffiti képeslap kiadással stb. A GRAFFITI MÛVÉSZET tetszik, ezzel értek egyet ... az elkért, a kijelölt, a megrendelt falfelületeken.

A GRAFFITI TIPIZÁLÁS-ának többféle megközelítési módja lehetséges:

· a véletlenül felkerült jelek szerint (a falhoz verõdõ tárgyak nyomai stb.),

· a mondanivaló szerint (szubjektív oldal),

· a tartalom szerint (objektív oldal; a politikai-, az obszcén-, a vallásos-, a túrista-, a sport-, a film-, a zenei-, a szerelmes stb. graffitik),

· az interpretáció szerint (a hatása a befogadóra).

AZ ELÕFORDULÁSI HELY-ük szerint: a KRIKSZKRAKSZ-ok, a FELFIRKÁK, a FALFIRKÁK, a TÛZFALFESTÉSZET, a PADFIRKÁK, az ASZTALFIRKÁK, a LIFTGRAFFITIK, a WC GRAFFITIK, s VONATGRAFFITIK, a GUMIGRAFFITIK, az ASZFALTGRAFFITIK, a KOLDUSGRAFFITIK, a HOMOKFESTÉSZET, az INTERNET stb.

A graffiti/falfestészet az új és szabad ÖNKIFEJEZÉS, az ÖNMEGVALÓSÍTÁS, az ÖNÉRVÉNYESÍTÉS, az ÖNÉRTÉKELÉS, a KAPCSOLATTEREMTÉS, a PÁRBESZÉD, a VALAHOVÁ TARTOZÁS, egyfajta MENEKÜLÉS, a FELSÉGTERÜLET kijelölésének az eszköze a mûvelõik számára, ugyanakkor, az esztétikai dimenziója gazdagítja a személyiségüket.

A graffiti egyszerre SZEMLÉLETMÓD, ÉLET-, és MAGATARTÁSI forma, ÉLETSTÍLUS, JÁTÉK, SZÓRAKOZÁS, ill. DÍSZÍTÕMÛVÉSZET, ALKALMAZOTT MÛVÉSZETI ÁG, KREATÍV FOLKLÓR, választáskor egyre többször POLITIKAI ESZKÖZ (felfirkák).

A tényleges, a valós, vagy a vélt emberi szükségleteket jelenítenek meg a felületeken. Egyaránt közvetítenek szeretem, vizuálisan ÉRTÉKES és igaz (a falfestészet) és nem szeretem, vizuálisan ÉRTÉKTELEN és hamis (a toy-k tegelõ tevékenysége), betû és kép ÜZENET-eket a széles közvéleményre gyakorolt HATÁS-ukkal együtt.

Különbözõ érdekeket és értékeket jelenítenek meg eltérõ minõségben, rajzkészséggel. Az utcán az emberek, a fiatalok nemcsak nézik és nem értik, hanem sokszor egyoldalú/többoldalú szóváltásba, írásváltásba is kerülnek a felfirkákkal, a falfirkákkal. Hangosan, önmagukban, a barátokkal, az ismerõsökkel, az idegenekkel vitatják meg a KÉPÜZENET, a SZÓÜZENET, a BETÛÜZENET jelentését, mondanivalóját, tartalmát, formáját, vagy már észre sem veszik azokat.

A graffiti a KÖZVÉLEMÉNY számára igen érzékeny barométer, közvetíti a társadalmi élet ezernyi problémáit, gyorsan, aktuálisan, tömören, viszonylag olcsón, sok embert elérve. Egyszer szerényen, máskor szemtelenül.

Az üres, lerobbant, zömében függõleges felületek elõcsalogatják az emberek, a fiatalok DEKORÁLÁSI ösztöneit.

A TOY-ok (a játékos kezdõk) nem tisztelik azoknak a rajzait, akik komolyan festenek, nincs önkontrolljuk, sokszor felelõtlenek, irigyek, csak a VÁGY jelenik meg náluk, hogy szeretnének szépen festeni, és természetesen a JELENLÉT, a JELHAGYÁS igénye, "te már ott jártál, és rajta vagy a falon", nem törõdve az ESZTÉTIKUS LÁTVÁNY fontosságával. A "KAKIRAJZ"-aik nem nyerõk.

A VERBÁLIS TERRORIZMUS negatív kommunikáció. Óriási tévedés, hogy a graffiti a "proletár igénytelenség", a "sunyin terjedõ erõszak képi megfelelõje", a "bõrrákként terjedõ õrület" volna. Nem igaz, hogy a firkászoknak, és a graffiti mûvészeknek "jelentéktelen életük" lenne.

Ilyenné tehetjük õket, ha a VERBÁLIS ERÕSZAKKAL, tiltással lépünk fel ellenük. Az uszítás gyûlöletre ösztönöz. Az agresszió agressziót szül. Erkölcstelennek, felelõtlennek és nagyon veszélyesnek tartom az ilyesfajta általánosításokat, a megbélyegzéseket, a kirekesztéseket, az elõítéleteket, az ellenségkeresést, a tolerancia hiányát. VERBÁLIS és VIZUÁLIS HIDAK-at kell kiépíteni az egymás mellett elbeszélõk között.

Az újra törekvés, a másság, az új formák, az új kifejezési eszközök keresése, a saját stílusra való törekvés, a tolerancia jellemzi túlnyomó többségüket. A PÁRBESZÉDRE kell törekedni, azt kell keresnünk, ami ÖSSZEKÖT bennünket és nem azt, ami SZÉTVÁLASZT, FALAKAT épít fel, pl. a zenei irányzatok között. Ne ÁLDOZZUK fel õket a DEVIANCIA oltárán.

Témafeltáró FELMÉRÉST végeztünk a magyar GRAFFITI KULTÚRA megítélésérõl. 1753 kérdõívet töltöttek ki a megkérdezettek. 32,6 %-uk firkált már a falra. 35,4 %-uk a falfirkálás okának a "figyelem felkeltés"-t jelölte meg. 37 %-uk a városok sajátosságának, 58 %-uk mûvészetnek tekinti a graffitit.

Valójában BÁRKI írhat, rajzolhat, festhet valakirõl, valamirõl valamit, valamilyen célból, valamilyen módon, valamilyen eszközzel, valamilyen eredménnyel, valamilyen hatásfokkal, BÁRKINEK bármit, bárhová, bármikor, õszintén és gátlástalanul, igazat és hamisat, nyíltan vagy titokban.

Nálunk is tevékenykednek az ANONIM FIRKÁSZ-ok és CSOPORT-jaik (a toy-k tegelõ tevékenysége), ill. az ÖNMAGUKAT VÁLLALÓ mûvészi igénnyel fellépõ, érdekes és értékes mûalkotásokat létrehozó GRAFFITI MÛVÉSZEK.

Ezek a fiatalok meg akarnak MUTATNI, el akarnak MONDANI, KÖZÖLNI, ÜZENNI akarnak valamit, HÍRESEK akarnak lenni. Újságban, TV-ben, kiállításokon szeretnének szerepelni a graffiti eszközével, a graffiti tudásukkal.

TILOS a falra firkálni? - a biztonság hiánya. Nagy a LEBUKÁS veszélye? - félelem a lehetõségétõl. Fél szemmel a tulajdonosokat, a köztéri felügyelõket, a biztonsági õröket, a vagyonõrket, a rendõröket, fél szemmel a készülõ mûvüket figyelik, ha nincs aki figyeljen, õrködjön.

A LÁTHATÓSÁG, a LÁTHATATLANSÁG izgalmas élményt és tevékenységet, értelmes programot nyújt a mûvelõik számára, a SZABADSÁGOT, a FELSZABADULTSÁGOT. A csoportok (bandák) közötti sajátos "HÁBORÚT", mert össze-vissza firkálják egymás mûalkotásait, ugyanakkor vannak olyanok, akiket nagyon tisztelnek és elfogadják alkotásaikat, ezek a fújások sokáig érintetlenül fennmaradnak a falakon.

"ÉJJELI BEVETÉS"-re, "ÉJJELI AKCIÓ"-ra mennek. Vannak közöttük, akik bizalmatlanok, támadóbbak, türelmetlenebbek, szabadszájúbbak, erõszakosabbak, míg mások elbizonytalanodtak, eligazodni képtelenek e rohanó világban, megint mások hallatlanul tudatosan teszik dolgukat, festenek, fújnak.

Sok esetben a SZEMÉLYES ÉRTÉKEK, az önzés, az egoizmus elsõbbséget élveznek a KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKEK-kel (a graffiti mozgalommal) szemben. Nem toleránsak, nem ismerik el a másságot vagy éppen fordítva. A túlnyomó többségük jóindulatú, hajlamosak és vágynak a SZÉP SZÓRA.

Az indulataikat, az agresszív megnyilvánulásaikat, az értelmetlen agressziójukat, az önagressziót, a durvaságukat, az elfojtott reakciókat, a gyûlöletüket tükrözik, elsõsorban a TEGELÕ BETÛGRAFFITI-k. A FIGURÁLIS ábrázolásukra (a roncsoltakra, a torzakra, a szenvedõkre) feltétlenül érdemes odafigyelni. MEGTILTANI nem lehet, mert úgyis megszegik, annál inkább összefirkálják/összerajzolják a felületeket, annál vonzóbbá válik a tevékenység. A társadalomból KIREKESZTENI õket, ez sem megoldás.

A külsõ és belsõ fegyelem, az ÖNAZONOSSÁG keresésével, a BELSÕ IGÉNYESSÉG, az ÖNKONTROLL, az ÖNFEGYELEM kialakításával, a pozitív célok, a pozitív érdekviszonyok és értékrendek kitûzésével (közvetítésével), megvalósításával viszont progresszív irányba lehet BEFOLYÁSOLNI a mûvelõit. A humánus esztétikai minõségek-, az esztétikai élményt adó mûalkotások létrehozása-, az értékes ESZTÉTIKUM irányába tolja el a graffiti mozgalmat.

Az ENGEDÉLYEZETT, a megrendelt munkák a graffiti versenyek (a KAPOSVÁR (1997), a POLUS CENTER (1997), a SKÁLA-SULLER ÁRUHÁZ (1997), a VASAS STADION (1998), a váci MOUSEOLEUM diszkó (1999), a CAMPONA Bevásárlóközpont (1999), BRICO STORE ÁRUHÁZ (1999), a PEPSI SZIGET (1999) stb, a graffiti bemutatók (a MATÁV CYBER SÁTOR (1997), az ORCZY KERT (1999), SZEGED (2000), stb.) jóvoltából, felszabadultan, önfeledten, elmélyülten, szórakozva, vidáman fújták a festékeket a falakra, a kartonlapokra, az óriásplakátok tábláira.

Elindult egyfajta GRAFFITI-SZAKMAI PÁRBESZÉD a fiatalok között, a fújó fejekrõl, a színek világáról, a térszemléletrõl, a kép formai világáról, az egyéni formanyelv kialakításáról, a vonalvezetésrõl, a szerkezeti elemekrõl, a kép funkciójáról, a kép kompozíciójáról, a szimmetriáról, az asszimetriáról, a kép mondanivalójáról, az irányzatokról, a stílusokról, a saját stílusokról, a harmóniáról, az ízlésvilágról, a technikai képességekrõl, a minõségi mûvészetrõl, a minõségi kultúráról.

Kiegészítve a RAP (FUNKY) zenérõl, az öltözködés kultúráról, a táncmûvészetrõl (BREAK), a HIP-HOP mozgalomról, a szubkultúrákról szóló ismeretekkel.

BARÁTSÁGOK, SZERELMEK szövõdnek. Tettenérhetõ a meggyõzõ szép szó ereje, a graffiti mûvészet pozitív nevelõ, gyógyító hatása is. A LÁTÁS és LÁTTATÁS képességeinek fejlesztése.

Graffitit találunk a MAGÁNTULAJDON-ban, ill. a KÖZTULAJDON-ban lévõ KÖZTÉRI OBJEKTUMOK-on (a falakon, a szobrokon, a padokon, a plakátokon, a közlekedési eszközök megállóiban stb.), a ZÁRT TERÜLETEK-en (a kerthelyiségek, a sportpályák stb.), a BELSÕ TEREK-ben (a lakóházakon, a lifteken, a WC-kben, a szórakozó helyiségekben, a metró állomásokon stb.), a GÉPJÁRMÛVEK-en (a villamosokon, a trolibuszokon, az autóbuszokon, a személygépkocsikon, a vonatokon, a repülõgépeken stb.) horizontálisan és vertikálisan egyaránt.

A lerobbant városnegyedek, az elhanyagolt épületek, a VAKOLATOT HULLATÓ falfelületek, a közterületek köztisztasági helyzete, a szemétháború, a vadplakátozás, a parkosítás hiánya az egyhangú elidegenítõ szürke falak, a csupasz falak vakító hatása, a tegelõk által össze-vissza firkált felületek (betûgrafiti) hatására már erõsen érzékelhetjük a VIZUÁLIS ELIDEGENEDÉS-t, a VIZUÁLIS VANDALIZMUS-t, az igénytelenséget, sajnos már kisiskolás korban is.

Nem választhatunk. Látjuk a letépett plakátokat, a reklámokat, az üres, szürke, dísztelen falakat, a felfirkákat (a politikai szövegháborút), a betûgraffitit, a falfestményeket stb. A TÖMEGMANIPULÁCIÓ részei vagyunk. Elõbb-utóbb a fiatalok is érzéketlenné váltak/válnak a környezetük iránt, a VIZUÁLIS KÖRNYEZETSZENNYEZÉS miatt.

A kultúra elidegeníti, elszakítja az embert a természettõl. Az antihumánus, ELIDEGENÍTÕ KÖRNYEZET-ben nem érezzük jól magunkat, a fiatalok sem. Se nem hallunk, se nem látunk, se nem beszélünk, rohanunk, aki teheti elmenekül a városok forgatagából, ki a természet lágy ölébe, igényelve, keresve a harmóniát. Az elidegenítõ környezet elõsegíti a VANDALIZMUST, a KÁROKOZÁST, a GYÛLÖLET-keltést, az ERÕSZAKOT, az AGRESSZIÓT, amelyek megjelennek a falakon is. A negatív környezeti hatásokra már kialakult bennünk egyfajta VIZUÁLIS ÖNVÉDELEM.

Tulajdonképpen, a graffiti mozgalomnak egyik célja, hogy FELHÍVJA a FIGYELMET a lerobbant, omladozó falakra, felületekre, tûzfalakra. SZERINTED SZÉP EZ A FAL? c. kiállításaim is erre hívták fel a figyelmet többek között.

Az elõadásaim: “A graffiti. Mókus Sörkert”, “Szerinted szép ez a fal? Kerekasztal-beszélgetés. Banán Klub”, “A fiatalok vizuális kultúrája és a graffiti jelenség. Miniszterelnöki Hivatal”, “Gondolatok a kommunikációról, a fiatalok vizuális kultúrájáról és a graffiti mozgalomról. Pécs”, “Juventus Rádió, Stúdióbeszélgetés a graffitiról (1998)”, “Az esztétikus fal és a graffiti. Jaroszlavl”, “Az utca festõinek tehetséggondozása. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.”, “A graffiti mûvészet? Tölgyfa Galéria.”, “A graffiti mint reklám eszköz. Külkereskedelmi Fõiskola (1999.)”, “A graffitirõl. Kossuth Lajos Gimnázium.”, “Az utca festi. Balassi Bálint Nyolcosztályos Gimnázium”, A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. vándorgyûlése. Képi kifejezés és terápia. Kerekasztal-beszélgetés. “A graffititerápia lehetõségei. Felkért hozzászóló. Gyõr, (2000.)”, “A graffiti mûvészet. Madách Galéria. Salgótarján.”, "Szenvedély és szenvedélybetegségek. (Képalkotás, képi kifejezés és a terápia.) Tudományos ülés. A Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspszichopatológiai és Mûvészetterápiás Szekciója.”, “A drog és a graffiti. Felkért hozzászóló. Budapest, (2000.)” - figyelem felkeltõ felkiáltások!

Nálunk is megjelentek a MURÁLIA irányzatokhoz tartozó, nagyméretû alkotások (MATÁV, POSTABANK, stb.). Irányzatai: amikor a HOMLOKZATFORMÁBÓL indít, amikor a TERMÉSZET ILLÚZIÓJÁT becsempészi a tûzfalra, amikor a KOMPOZÍCIÓVAL manipulál. Céljuk, hogy kivigyék a MÚZEUMOK képeit, a REKLÁM-okat az utcák falaira, a tûzfalakra, ezzel is növelve HATÉKONY-ságukat.

*

E KOMPLEX és BONYOLULT TÁRSADALMI JELENSÉG komolyan vételét, a fiatalokkal, a graffiti mozgalommal való foglalkozást nagyon fontosnak tartom. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, nem lehet nem észrevenni, nem csinálhatunk úgy, mintha nem léteznének hazánkban is a fiatalok problémái, a graffiti mozgalom.

NEM MINDEGY, hogy milyen az emberek, a fiatalok társadalmi közérzete, a veszélyérzete, a foglalkoztatási és a szociális biztonsága, a közbiztonsága, a környezeti-, a lakás-, a magatartás-, a kommunikációs-, a vizuális kultúrája, a biztonságra költött pénz mennyisége és hatékonysága.

NEM MINDEGY, hogy a szemétháború, a falakon graffiti-, plakát-, felfirka HÁBORÚ dúl-e, avagy értékes, ESZTÉTIKAI élményt nyújtó MÛALKOTÁSOK-ban, környezetben gyönyörködhetünk-e, hogy progresszív esztétikai értékrendszer alakul-e ki?

NEM MINDEGY, hogy fiataljaink esélyegyenlõségének mértéke milyen szinten áll, milyen a jövõképük, milyen a karrierképük, milyen a szocializáltsági fokuk, milyen az anyagi helyzetük, hogy kudarcorientált vagy sikerorientált személyiséggé válnak-e?

NEM MINDEGY, hogy tömegkommunikáció, a médiák milyen értékrendet, milyen érdekhálót közvetítenek számunkra nap mint nap. A gyilkolás, az ERÕSZAK, az AGRESSZÍVITÁS a követendõ példa? - avagy a "jó gyõzelme" a rossz felett? Kinek ki a jó és ki a rossz? Ki a gonosz és ki az angyal?

NEM MINDEGY, hogy a GRAFFITI MOZGALOM betölti-e a tényleges szakmai-, a PREVENTÍV-, a szórakoztató-, a gyógyító szerepét? Értelmes és értékes programokat nyújtva a mûvelõik számára.

NEM MINDEGY, hogy a MÛVÉSZETI TERÁPIÁK, a mûvészeti pszichoterápiák eszköztárába (a játékterápia, a rajzterápia, a zeneterápia, a táncterápia, ill. a ping-pongterápia, a családterápia, a párkapcsolati terápia stb.) beemelve a FALFESTÉSZET TERÁPIÁ-t (Pécs (1998), Jaroszlavl (1999), Gyõr (2000)), Budapest (2000), felhasználjuk-e a fiatalok érdekében? Alkalmazásával beláthatatlan eredményeket érhetünk el, vagy magukra hagyjuk a firkálni vágyókat?

NEM MINDEGY, hogy milyen szinten áll a fiatalok kapcsolatkiépítõ és kapcsolatmegszüntetõ készsége.

A 80-as évek közepe óta a gyermekkorúak (15 %-a), és a fiatalkorúak (csaknem 50 %-a) bûnözési intenzitása emelkedõ tendenciát mutat. Hullámhegy? Az általuk elkövetett bûncselekmények (a vagyon elleni lopás, a rablás, a gyilkosság) egyre ERÕSZAK-osabbá, egyre KEGYETLEN-ebbé, egyre BRUTÁLIS-abbá válnak. Kapcsolataikban egyre DURVÁBB-ak. A közösségeikben a KIKÖZÖSÍTÉS-i jelenség felerõsödött. A gyerekek által elkövetett öngyilkossági kísérletek száma növekszik.

Az utcán élõ gyerekek (kulcsos) VESZÉLYEZTETETTSÉG-e folyamatosan emelkedik. A CSAVARGÁS-sal kezdõdik bûnözési életpályájuk. A különbözõ felnõtt bûnözõ csoportok, bûnelkövetõk ESZKÖZ-ként használják fel õket, egyre súlyosabb bûncselekményekben vesznek részt kényszerbõl majd önként.

*

A közéletben, a közéleti közszolgálatot ellátó kollégák munkájának segítése, támogatása a graffiti eszközeivel is lehetséges és érdemes. Érzékeny politikai barométer, preventív eszköz, mert a környezet nyújtotta mindennapi tapasztalatot, a SZUBJEKTÍV BIZTONSÁGÉRZET-et, a fiatalok hangulatát-, magatartását-, a belsõ kommunikációs- és képi világuk és a környezetük közti viszonyt is tükrözi, ill. befolyásolja a VIZUÁLIS LÁTVÁNY.

A SZUBJEKTUM, a graffiti is közöl valamit a világgal, beleadja önmagát a képeibe, a szóképeibe, az írásaiba, a TOTÁLIS NYILVÁNOSSÁG elõtt. Egyetlen olyan médium, amelynek mûködési rendjét nem szabályozza törvény.

A graffiti jelenséggel való foglalkozás igazából nem rendõri feladat kellene, hogy legyen. A bûnözés mai helyzete mellett a RENDÕRSÉG fõ tevékenységei körén kívül esik a vele való foglalkozás. A TETTENÉRÉS többlet rendõri erõket igényelne, erre nincs külön apparátus, nem úgy, mint Párizsban, New Yorkban vagy Bécsben.

Ausztriában a rendõrség külön Graffiti-kommandót mûködtet. Engedélyhez kötik a graffiti mûvészek által elkövetett MÛVÉSZI GRAFFITI-k elkészítését. Ellenkezõ esetben elkövetett bûncselekménynek számít és kártérítést szabnak ki az elkövetõkre. Az illegális firkászokat üldözik.

Nálunk is, az élet kikényszeríti a vele való foglalkozást, mert egyfajta szembenállást is jelent, ugyanis a firkászok egyre jobban aktivizálódnak, mert információs forrásként is szolgálhatnak a politika számára. Ugyanakkor, az állampolgárok ill. szervezeteik által egyre több ISMERETLEN KÁROKOZÓ ellen tett feljelentést kell kivizsgálni. A pécsi, ill. a mohácsi MÁV-kocsik lefújásának afférja.

Hivatalosan RONGÁLÁS-nak minõsül a falak, a köztéri szobrok, a mûemléképületek, az el nem kért felületek karcolása, lefújása, ami SZABÁLYSÉRTÉS-sel, nagyobb kár esetén a cselekmény PÉNZBÜNTETÉS-sel, KÖZÉRDEKÛ MUNKÁ-val, 1-3 és 2-8 évig terjedõ ELZÁRÁS-sal büntethetõ.

Az ismertté vált esetek (a Tik-Tak Eszpresszó, az egri zsidótemetõ, a MAT és a BAT afférja a rendõrséggel, az Erzsébet hídi esemény stb.) is arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet nem megtörténtnek tekinteni õket.

Totális támadás történt a közterületeken köztulajdonban, magántulajdonban lévõ felületek ellen. Megindult a HARC az önkormányzatok, az õket támogató rendõrség, a firkászok egy része között a KÖRNYEZET-ért (a faluért, a városért, a jármûvekért stb.), hogy ténylegesen ki URALJA azokat VIZUÁLISAN, akár negatív, akár pozitív értelemben.

A kannák, a festékek ára elég magas. Beszerzésük újabb kihívást jelent. Festéket "megszerezni", "organizálni" veszélyes fegyvertény - az "elsõ lépés" a deviancia felé? - tisztelet a kivételnek. Vannak, akik a zsebpénzükbõl veszik meg, vannak akik munkát vállalnak és abból fedezik a festékszükségletüket, megint mások kapott festékkel dolgoznak.

A fasiszta, a rasszista jellegû szövegek, rajzok, jelképek és szimbólumok megléte kiválthat rendõri intézkedést, akkor is, ha a feliratokkal bûncselekményt valósítanak meg. A rendelkezésre álló módon, eszközzel és erõkkel mindent meg kell tennie a rendõrségnek a "SZÉLSÕSÉGES politikai tartalmú, esetenként uszító jellegû feliratok és ábrák eltüntetéséért" - nyilatkozta a fõpolgármester úr.

Az utcák falain, a jármûvek megállóiban, az iskolák közelében változatos helyeken már reklámozzák a KÁBÍTÓSZEREKET. A mosolygós kerek fej, a "nyalókás" kábítószert propagálja, az "LSD", a "NARKÓ", a "KOKÓ", a "MARIHUANNA", a "NE LÉPJ A FÛRE, INKÁBB SZÍVD EL!" feliratok ösztönzik a fogyasztást, egyben jelenthetik az elosztó helyeket is.

A TITKOS HÁBORÚ-k során számtalanszor felhasználták (felhasználják) a falfirkálás eszközét. "Stombaugh a találkozóra kijelölt cukrászda felé közeledve elégedetten vette észre az egyik villanypóznára krétával rajzolt jelet. Ezek szerint semmi akadálya a találkozónak" (Belügyi Szemle, 1996. 4. szám, 92. p.).

A KÖZBIZTONSÁG helyzete összefügg az adott környezet kultúráltságával, a humanizáltságával, a környezet biztonságával, a vizuális környezet milyenségével, az adott élettér belsõ kommunikációjával, az ott élõk biztonságérzetével, a közerkölcssel, a szabadságvágyukkal, az unalomûzésükkel, a semmittevéssel, stb.

*

A GRAFFITI MOZGALOM-nak törvényes kereteket kell biztosítani, ezzel nem veszítené el vonzerejét.

A megalakulóban levõ MAGYAR GRAFFITI TÁRSASÁG (EGYESÜLET) mûködési, szervezeti struktúrájának, arculatának és kampányának terveit elkészítettük. "Ízelítõ a magyarországi falfirkák világából" c. szakdolgozatomban, 1996.

CÉLJA, a fiatalok összefogása, a tehetségesek felfedezése és gondozása, az értelmes és vonzó programok szervezése, a vizuális képességük-, a rajzkészségük fejlesztése, a sikerorientált személyiségek kialakítása (segítése), a pozitív értékrend közvetítése, a PREVENTÍV munka, a gyógyító munka végzése, a graffiti mozgalom legálissá tétele.

A MÛHELYMUNKÁK-kal a tehetséges fiatalokat elindítani a mûvészet irányába, másokkal megszerettetni azt, a mûvészeti igényesség kialakítása, a mûvészeti pályán elindítani õket. A TEHETSÉGGONDOZÁS zavarait csökkenteni, a törvényes munkaszerzõdési lehetõség biztosítása.

Létre kell hozni egy GRAFFITI IRODÁT, amely a graffiti mozgalom motorja lehetne.

Az Iroda munkatársai mûködtetnék a GRAFFITI HARSONÁ-t, ahol telefonon felvilágosítást, tájékoztatást, szakmai tanácsot, programismertetést adnának az érdeklõdõk, a firkászok, a graffiti mûvészek, a szponzorok, a megrendelõk számára.

A GRAFFITI HÍRLEVÉL-ben negyedévenként a Társaság aktuális programjait ismertetnék. A szervezeti kérdésekkel foglalkozna, a graffiti szolgáltatásokról, a graffiti mozgalomról tájékoztatna.

A GRAFFITI MAGAZIN évenként a hazai és külföldi elméleti cikkeket, tanulmányokat, képanyagokat stb. jelentetné meg.

A lakókörnyezettel harmonizáló GRAFFITI FAL-ak (óriásplakát táblák) felállításával segítenék elõ a falfestészet elterjesztését, népszerûsítését, a környezet védelmét, az igényes firkászok igényeinek a kielégítését.

A Társaság évenként meghirdetné az iskolák közötti korosztályonkénti, a HELYI GRAFFITI VERSENY-eket (Gyermeknap 99), az ORSZÁGOS GRAFFITI VERSENY-eket (Tököl) és FESZTIVÁL-okat (Monor, Egervölgy) és BEMUTATÓK-at.

Meghirdeti a GRAFFITI FOTÓPÁLYÁZAT-ot, a GRAFFITI VIDEOFILM és FILMSZEMLÉT, a GRAFFITI SAJTÓPÁLYÁZAT-ot, az ÉV LEGSZEBB FALFESTMÉNYE díj elérésének feltételeit, az ORSZÁGOS GRAFFITI FOTÓKIÁLLÍTÁS-t.

A SAJTÓ-ban rendszeres cikksorozattal, a RÁDIÓ-ban a GRAFFITI 10' perccel, a Tv-ban GRAFFITI NAPLÓ c. mûsorokkal jelenne meg a Társaság.

A graffiti SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ-k, a KÖNYVBEMUTATÓ-k, a NAPTÁR-ak, a POSZTER-ek, a KITÛZÕ-k, a KÉPESLAP-ok, a LEPORELLÓ-k, a TRIKÓ-k, stb. mind-mind e mûvészeti irányzatot népszerûsítenék értékes esztétikai élményt nyújtva.

Megszervezné az ORSZÁGOS GRAFFITI SZAKMAI KONFERENCIÁ-kat, a megfelelõ idõpontban az EURÓPAI GRAFFITI FESZTIVÁL-t, késõbb a GRAFFITI OLIMPIÁ-t nemzetközi összefogással.

Ausztriának lépéselõnye van velünk szemben. A MODERN MÛVÉSZEK MÚZEUMA adott helyet a bécsi GRAFFITI EGYESÜLET által rendezett ELSÕ BÉCSI FALFIRKÁLÓ SZIMPÓZIUM-nak, 1999. augusztusában. Dicséretre méltó a pozitív hozzáállás, a megértés!

A PR KAMPÁNYUNK CÉLKÖZÖNSÉGE?

Mindazok összefogása, akik magányosan firkálnak, vagy csoportosan teszik ezt. A tényleges és potenciális megrendelõk, a festékgyártók és festékforgalmazók, a szponzorok, a környezetvédõk, a várost szépítõ mozgalmak, a pártok, az oktatók, a különbözõ tudományágak, a minisztériumok képviselõi, a közvélemény, az érdeklõdõk.

A PR KAMPÁNYUNK CÉLJAI?

A vizuális nevelés, a vizuális biztonság fontosságának kiemelése, az ESZTÉTIKUS KÖRNYEZET kialakítása a munkahelyeken, a lakókörnyezetben, a pozitív értékrendszer és igényesség támogatása, a környezetvédõ mozgalmak tevékenységének szerves részévé tétele, az elidegenítõ környezeti hatások feltárása/kivédése, a negatív értékrendszer nem erõsítése, a firkálással párosuló vandalizmus csökkentése, a bûncselekmények megelõzése, a graffiti mozgalom (falfestészet) elismertetésére és támogatására megnyerni az illetékeseket, a közvélemény megnyerése, a falfestészet elfogadtatása.

A GRAFFITI SZAKMAI MÛHELYEK, A GRAFFITI KLUB-ok létrehozásának és mûködtetésének céljai: a tényleges graffiti élet színterei, az esztétikai és etikai követelményrendszer kidolgozása és betartása, a "graffiti mûvészet" felemelése a szolgáltatás-, a mûvészet rangjára, a konfliktusok feloldása a tulajdonosokkal, a rendõrökkel. A festékgyártók ösztönzése az idõtálló, külsõ felületekre felhordható festékek gyártására, a leendõ megrendelõk, a szponzorok felkutatása, motiválása, a falfestõk érdekképviseleti szervezetének megalakítása stb.

A RAJZTANÁROK álljanak e mozgalom élére, és tanítsák a graffiti betûtípusokat, a stílusokat, az irányzatokat stb.

A PR KAMPÁNYUNK ÜZENETE?

A graffiti mozgalom, a saját eszközrendszerével is hozzájárulhat ahhoz, hogy a természettel harmonizáló olyan természeti/társadalmi környezetet, olyan VIZUÁLIS KULTÚRÁ-t hozzon létre, amelyben az ESZTÉTIKUS KÖRNYEZET nevelõ hatása, a fiatalok pszichéje, a SZEMÉLYISÉG JEGYEI harmonikusan, kiegyensúlyozottan, sokoldalúan kibontakozhatnak, szûkebb-tágabb környezetükkel összhangban, a pozitív értékek irányába szabadon fejlõdhessenek.

A társadalmi környezettõl, a munkától, az emberektõl, végül önmaguktól sem idegenkednének el oly nagy mértékben, mint jelenleg, ezáltal önmagukat sem adnák fel. A társadalom peremére szorult/szoruló, az utcán élõ/csavargó, a rossz családi-, baráti-, bûnözõ légkörben élõ, érzelmileg elidegenedett fiatalokért is szól a HARANG.

*

A KULTÚRTÁRSADALOM-ban, a KÖZTERÜLETEK-en, a ZÁRT TERÜLETEK-en, a KÜLSÕ ésBELSÕ TEREK-ben egyaránt olyan ember léptékû, barátságos, családias, harmonikus TÁRGYI VILÁG-ot, LÁTVÁNYVIlÁGOT hozzunk létre, amelyben ne az elhidegülés, az elidegenedés, a rossz közérzet, a butaság, a tudatlanság, a gyûlölet, az erõszak, a rombolási vágy, a brutalitás kiélése, a félelem, a konfliktus, az agresszió, a bûnözés folyamata, ne csak a vizuális környezetszennyezés erõsödjön fel, hanem éppen fordítva.

A KÖRNYEZETI FELTÉTELEK egyik szegmense az ÖNKORMÁNYZATOK FELELÕSSÉGE: a tanyakép, a falukép, a városkép, a kerületkép milyensége, a képolvasás, a képi kifejezés szintje, a jelrendszerek, a szimbólumok értése, a vizuális-, a kommunikációs kultúra mikéntje, a fiatalokkal való foglalkozás, a pozitív értékrendszer közvetítése stb. területein.

A település szépítéssel, az egységes TELEPÜLÉS-ARCULAT tervezésével adjuk vissza az épületek, a lakások változatos FORMAVILÁGÁT és SZÍNVILÁGÁT, amelyben már az óvodás kortól otthonosan érezhetjük magunkat. Színekben is gondolkodjunk. A megfelelõ színhatás pozitív hangulatot generálhat.

A TELEPÜLÉS MARKETING, A TELEPÜLÉS PR az önkormányzatok, a civil szervezetek, mozgalmak, a rendõri munka szerves részévé vált/válik.

A turizmus és a fejlõdés egyensúlyba hozása, valamint a természeti és a kulturális vagyonvédelem a tagállamok, a regionális és a helyi hatóságok, az idegenforgalmi szektor és persze a turisták kötelessége.

TURISZTIKAI szempontból sem mindegy, hogy milyen az adott település kultúrája, a kulturális kínálata, az image, a tárgyi és látvány világa, a kultúrképe.

Az ország szépítõ mozgalmaknak is célszerû lenne felkarolni az olyan kezdeményezéseket, mint a börtöngraffiti Tökölön (1995), a graffiti falú megvalósítását Egervölgy (1996, 1997), a graffiti versenyeket, a graffiti bemutatókat, a graffiti fesztiválokat, a graffiti nemzetközi találkozókat (Tököl, 1996), a graffiti kiállításokat. Hajdu József Ferenc: Mókus Sorkert, Budapest, 1998, (Banán Klub 1998), a Miniszterelnöki Hivatal (1998), a Zenemûvészeti Fõiskola, Pécs, 1998, a Képzõmûvészeti Múzeum, Jaroszlavl, (1999.), a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt (1999), a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (1999), a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium (1999), a budapesti Balassi Bálint Nyolcosztályos Gimnázium (1999), BM Duna Palota (2000), ill. Kovács Ákos szerk. Budapesti falfirkák (1986), Kiss Mihály: Falfirkák (1992), I. Országos Graffiti Fesztivál, Monor (1994), Majoros Valéria: Falak (1995), Illúzió (1998), Hajdú J. Ferenc: Graffiti képeslapok kiadása, Dura Stúdió (1997), Bakos Zoltán: Graffiti (1998), Kele Szabó Ágnes: Graffiti kiállítás. Salgótarján, Madách Galéria (2000). A MÛVÉSZI GRAFFITI MÛALKOTÁS-ok IDEGENFORGALMI látványosságok is.

Az emberek, a fiatalok a közvetlen és távolabbi VIZUÁLIS KÖRNYEZETE, A TÉRKIALAKÍTÁSA olyan díszítõ elemeket és SZÍNVILÁGOT (színdinamika) kellene hogy sugározzon, amelyben lehetséges már csecsemõkortól értékes, kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog, értelmes, biztonságos életet élni, emberhez méltó módon, a pozitív életesélyekkel.

*

A FELSZÍNI MOZGÁS veszélyes TERÜLETEIN - a MAGASPARTFAL-ak, a LÖSZFAL-ak, a TUFAFAL-ak, a SZIKLAFAL-ak, a HÓFAL-ak - a partfal veszély, a partfalomlás elhárítása partfalépítéssel, támfalépítéssel (a borítófal, a bélésfal, a szögtámlafal, a súlytámfal, a vasalt földtámfal), a partfal-stabilizációval, a "zöldtámfallal" lehetséges. A kráterfalak veszélyei.

Az épületek fõfalain, oldalfalain, zárófalain, tanufalain a falképek mesélnek.

A BALLADÁ-kban, a helyszínre érkezõ asszonyt vagy megégetik, vagy élve BEFALAZZÁK - a Kõmûves Kelemenné -, mert csak így építhetik fel pl. a magas Déva várát.

Egy Új-Kaledóniai BÖRTÖN-KOLÓNIA FALÁN ez olvasható: "A FALAK A CSÕCSELÉK PAPÍRJAI". Egy ARAB közmondás szerint: a "FAL A BOLONDOK KÖNYVE". A kézilabdában: “a magyar fal tökéletesen zár”. Mostanában “aranyfal” játékban vehetünk részt. Játszófal sérült gyerekek számára.

Csehországban, a kormányfõ Milos Zeman tett ígéretet arra, hogy az USTI NADLABEM-ben egy hónapja emelt majdnem 2 méter magas BETONFALAT, amely a városi önkormányzat akaratából a panel házban élõ romákat és a családi házas városrész cseh lakóit különíti el - LEBONTJÁK.

Egy hajléktalan szomorú panasza: "NÉMELYIK SORSTÁRSAM A KOSZTÓL ODARAGAD A FALHOZ", a sorstársam "OLYAN FEHÉR MINT A FAL", mások: "A FALAKBA ÜTKÖZÜNK", "A FALAKRÓL LEPATTANUNK", "AZ ÖRDÖGÖT FESTETTE A FALRA", "A KÜSZÖBÖT NE EMELJÜK PÖFFESZKEDÕ ÓRIÁS FALLÁ". "MINDEN PUSKAGOLYÓ, AKÁR CSAK A FALAT SEBEZTE MEG, NEHEZEBBÉ TESZI A MEGÉRTÉST, A KÖZELEDÉST", pláne, ha valaki ÜZLETTÁRSÁT FALAZZA be, vagy a "FALFIRKÁKKAL L IJESZTGETNEK" másokat.

Az idõ kárt tesz az ódon FALAK-ban, elkezdenek repedezni, szétporladnak és önmaguktól is leomlanak, de addig is sokirányú, gazdag kommunikációs- és vizuális, fény-hidakat, hangfalakat, “suttogó falak"-at (Capitolium Szobor terme), mászófalakat (mûfalmászás) kell építeni. Az emberiség régi vágya a falakon való ÁTHATOLÁS. A FALAK-ban a köveket meg kell mozdítani, réseket, nyílásokat, ABLAKOKAT kell kinyitni rajtuk, hogy ÁTNÉZHETÕK legyenek. ÜVEGFALAK-at!!!

Húzzuk szét a falakat és KAPU-kat vágjunk rájuk, nyissuk ki a kapukat, hogy ÁTJÁRHATÓ-k legyenek. A SZÍNFALAK-at, a KÉPZELETBELI FALAK-at, a PSZICHÉS (LELKI) falakat, a KERESKEDELMI FAL-akat, a LÁTHATATLAN FALAK-at le kell bontani. A FALOMLÁSOK idõszaka el fog jönni, addig is, a FALAK rejtett rekeszeinek TITKA-it fel kell tárni, a FALKUTATÁS-ok, a faltörõ kos-ok, a "FALHARKÁLY"-ok segítségével.

A BESZÉDES FALAK (a graffiti festmények) egyelõre még nem tanultak meg járni, ezért be kell hozni azokat a kiállító termekbe, a televíziók-ba, a versenyekre, a képeslapok, az újságok, a magazinok, a könyvek oldalaira, a filmszalagokra, a CD-lemezekre, az internetre.

A MAGYAR GRAFFITI TÁRSASÁG ars poeticája, hogy "A FAL-ak ne válasszák szét, hanem hozzák össze az embereket!" ÜVEGFALAKAT!

A FALAKAT lerombolni, lebontani (Berlini fal, Usti nad Labem) és nem felhúzni kellene az emberek, a fiatalok között! "AZ ESZTÉTIKUS FAL NEM SZÉTVÁLASZT, HANEM ÖSSZEHOZ E GYORSAN VÁLTOZÓ VILÁGBAN!" BÉKEFALAKAT!

Szlogenjeink:

FALFESTMÉNYEKKEL A KÖRNYEZETÉRT!

FALFESTÉSZETTEL AZ EMBEREKÉRT!

ÉRTED! ÉRTEM! ÉRTÜNK!

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Balázs Géza: A firkálások kutatása és nyelvi jellemzõi Magyarországon.
      Magyar Nyelvõr, III. évf. 3. sz. 330-388. p.
   2.Balázs Géza: Firkálások a gödöllõi HÉV-en.
     Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 18.sz.ELTE M.Ny-es Ny.Tanszék és MTA Ny.Intézet, Budapest, 1983.
   3. Balázs Géza: Sátorfirkálások.
      Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 34. sz.
      ELTE M.Ny. ésNy. Tanszék és MTA Ny. Intézet, Budapest, 1987.
   4. Bálványos Huba - Sánta László: Vizuális megismerés, kommunikáció.
      Balassi Kiadó, Budapest, 1988.
   5. Divat, mûvészet, terápia és ... Kereskedelem Konferencia. Kiállítás + elõadás. Oroszorság. Jaroszlavl    Képzõmûvészeti Múzeum, 1999. 06.29. - 07.09.
   6. Dr. Kovács Júlia (szerk.): Mûvészeti nevelés.
      Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 1999.
   7. Farkas András (szerk.): Vizuális mûvészetek pszichológiája 2 és 2.
      Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. 1997.
   8. Fischer Ernõ - Szuromi Pál: Az utánzástól a szimbolikus formaképzésig.
      Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 1997.
   9. Frank Tibor: Börtöngraffiti.
   P   R Herald II. évf. 1996. 10. sz. 34. p.
   10. Gilberte Brassai: Graffiti.
      Flammarion, Páris, 1993.
   11. Guy Roux dr.: Falak. Kézirat, Pécs, 1998.

12. Hajdú József Ferenc: Az emberek azért magányosok, mert falakat építenek hidak helyett. Rajz Lap. IV. év. 1. sz. 2000. október, 5-9. pp.
13. Hajdú József: Ízelítõ a magyarországi falfirkák világából.
   Szakdolgozat I. és II. kötet.
   Külkereskedelmi Fõiskola, Budapest, 1996.
14. Hajdú József: Mit üzennek a krikszkrakszok?
   PR Herald II. évf. 1996. 7. sz. 45. p.
15. Hajdú József: Szerinted szép ez a fal? c. fotókiállítás, kerekasztal beszélgetés.
   Csillaghegyi Kulturális Egyesület. Banán Klub, Pincegaléria
   Budapest, 1998. 03.19.-04.02-ig.
16. Dr. Hárdi István: Lelki élet, lelki bajok.
   Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982.
17. Hárdi István: Lelki egészségvédelem.
   Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1997.
18. Irene Jakab and István Hárdi: Psychopathology of. Expression an Art Therapy in the World.
   The Budapest SIPE Colloguium.
   Budapest, 1992. 06. 04-06-án.
19. Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában.
   Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.
20. Kárpáti Andrea, szerk.: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához.
   Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 1995.
21. Kovács Ákos szerk.: Budapesti falfirkák.
   A Mûcsarnok és az Országos Közmûvelõdési Központ közös kiállítása.
   Budapest, 1986. Fényes Adolf terem
22. Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Vándorgyûlése. Képi kifejezés és terápia. Kerekasztal beszélgetés    + kép. Gyõr, 2000. 01. 26-29.
23. Majoros Valéria: Falak
   Budapest, 1995.
24. Vera Vásárhelyi (szerk.) Vizuális pszichoterápia.
   Animula, Budapest, 1996.
25. Takács Rita: Alkotó állatok, állati alkotások.
   Élet és Tudomány, LV. évf. 2. sz. 2000. 01. 14. 48-50 pp.
26. Sztankay Ádám: Falharc (Interjú Hajdú József Ferenccel)
   168 óra. 10. évf. 38. sz. 1998. 28-29. pp.
27. A mûvészeti terápiák és a kifejezés pszichopatológiájának perspektívái. (Zeneterápia, cigány    mûvészet, graffiti).
   Pécs, 1998. 09. 24-26. Kiállítás + elõadás.

Budapest, 2001. február 23.

Hajdú József Ferenc