Ismeretterjesztő szemészeti írások
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
A glaukóma, vagyis zöldhályog sok esetben alattomosan kialakuló, a látást veszélyeztetõ súlyos betegség, mely kezelés nékül vaksághoz is vezethet. Minden életkorban elõfordulhat, mégis gyakoribb a 40 év feletti korosztálynál, fénytörési hibák eseteiben, bizonyos keringési betegségben szenvedõknél, cukorbetegeknél, ezen kívül kialakulását örökletes tényezõk is befolyásolhatják. A zöldhályog népbetegségnek számít. Ma Magyarországon kb. 150,000-200,000 beteget tartanak nyilván.
A glaukóma tüneteiben eltérõ, de azonos kórlefolyású betegségformák összefoglaló neve. Lényege a szemtõl az agyba vezetõ látóideg rostjainak lassan elõrehaladó és visszafordíthatatlan pusztulása, mely hátterében a látóidegfõt ellátó kiserek keringészavara áll. A legismertebb jelenség, a szemgolyó fokozott belsõ nyomása csak az egyik és nem minden esetben fennálló ok. A betegség kialakulásában szerepet játszik a csarnokvíz, mely a szem belsejében folyamatosan termelõdik és tápanyagokat szállít. Az egészséges szemben azonos arányban termelõdik és vezetõdik el a szembõl, így alakítva ki a szemgolyó belsõ nyomását, amely normálisan 12 és 21 Hgmm között változik. A glaukómás betegeknél a szem folyamatosan termeli a csarnokvizet, ami nem tud megfelelõ mértékben elfolyni. Ez pedig a szemnyomás emelkedésével jár. A tartósan fennálló, megnövekedett nyomás a látóideget oly mértékben károsíthatja, hogy ez a látás romlásához, súlyosabb esetben akár teljes elvesztéséhez is vezethet. Nehezíti a glaukóma felismerését, hogy a betegek 90 százalékánál csaknem panaszmentes szemen, jó közérzet mellett, látszólag tünetmentesen fejlõdik ki. Olykor csak akkor állapítják meg a bajt, amikor már elôrehaladott a látótérkiesés és kifejezetten csökkent a látásélesség.
A betegség szemészeti vizsgálattal nagy valószínûséggel felfedezhetõ és karbantartható. Idõben kell tehát felfedezni a betegséget. Ugyanis a látóideg rostjaiból ami elpusztult, az már véglegesen elveszett. Tehát 40 éves kor felett, ajánlott lenne évente szemorvosi vizsgálaton megjelenni. A szemészeti szakrendelések feladata a glaukóma korai felismerése, a már károsodott látással érkezõ beteg esetében pedig a maradék látás lehetõségek szerinti megõrzése. A diagnózist a szemnyomás pontos mérése, a szem látóterének vizsgálata komputerrel, a látóidegfõ rostszerkezetének megfigyelése szemtükörrel, kontakt és elõtét lencsékkel, esetenként szemfenéki fényképek készítése biztosíthatják. A szemészorvos dönt a kórismézéshez szükséges vizsgálatok elvégzésérõl. Nem minden zöldhályog-típus alakul ki lappangva. A köztudatban legismertebb klinikai kép a glaukómás roham formájában jelentkezik. Erre jellemzô a szem és a szemkörüli csontok igen nagyfokú fájdalma, a szemgolyó vörössége, a könnyezés, a homályos látás, a fényforrások körül szivárvány színû karikák jelentkezése, néha émelygésel, hányingerrel kísérve, amely az összes zöldhályog-betegségnek kb. 10 százalékában fordul elõ. Ez az állapot sürgõsségi ellátást igényel. Lényeges tehát, hogy ilyen panaszokkal a beteg minél elõbb szemészorvoshoz kerüljön. A zöldhályog elõfordulhat veleszületetten is. Újszülöttnél gyanúra adhat okot a baba fénykerülése, könnyezése, gyakori szemdörzsölése, a ködös, homályos szaruhártya, a megnagyobbodott szemgolyó, valamint a családban már elõforduló glaukóma-betegség. Az így született csecsemõk 70 százalékánál nem azonnal, hanem a 6 hónapos életkor eléréséig jelennek meg a tünetek. A zöldhályogban szenvedõk más csoportjában a kórfolyamat a szem egyéb betegségének másodlagos következménye. Gyulladások, súlyos sérülések, túlérett szürkehályog, daganat esetén, égést vagy maródást követõen érdemes glaukómára gondolni, mert ez néha az alapbetegségnél nagyobb veszélyt jelent a szemre.
Ha már bizonyított a zöldhályog, akkor azt rendszeres szemészeti ellenõrzés mellett, egész életen át kezelni kell. Ettõl függ a látás megmaradása vagy elvesztése, hiszen a glaukóma rosszabbodhat anélkül, hogy a beteg bármi tünetet is észrevenne. A kezelés célja az életminõség biztosítása, az aktív és produktív életvitel fenntartása. Napjainkban a zöldhályog jól kezelhetô, vagyis az orvos és a beteg szoros és együttes figyelmével, a látóideget károsító tényezõk kiiktatásával a szem jó látású marad. Ennek elsôdleges feltétele a korai diagnózis és az idôben elkezdett kezelés. Ha a konzervatív kezelés, vagyis szemcseppek alkalmazása nem csökkenti a szem belsõ nyomását a kivánt mértékben, lézerkezelés vagy szükség esetén mûtét alkalmazható. A megnövekedett szemnyomás kezelésére a gyógyszerek igen nagy választéka kapható. E szerek többsége a csarnokvíz termelését, vagy a csarnokvíz szemgolyóból való elfolyását segítik elõ, ezáltal a csökkentve a belsõ nyomást. A zöldhályog napjainkban is gondos odafigyelést igénylõ betegség, mind a páciens, mind a szemorvos részérõl. Szerencsére biztonsággal karbantartható, így a látás sokáig megõrizhetõ. Ezért a rendszeres szûrõvizsgálatok fontosságát – még panaszmentesség esetén is – nem lehet eléggé hangsúlyozni. Dr. Dura Eszter
szemész szakorvos |
||||||||||||||||||||||||||||